1996. április 23.
(VIII. évfolyam, 92. szám)

Ismét jelezte Iuliu Pãcuraru, hogy a kolozsvári helyhatósági választáson nem babra megy a játék. A Szociáldemokrata Szövetség hétfôi sajtóértekezletén a helyi DP-vezér idézte az amerikai nagykövetet, aki annak idején a diplomáciai szabályok legteljesebb betartásával közvetített egy üzenetet: ha a román-amerikai kapcsolatok élénkítését akarjuk, buktassuk ki Funart, ha pedig a nyugati támogatás befagyasztása minden vágyunk, csak válasszuk újra. A sugallat követésének lehetôségét taglalva utalt a felmérésre, amely a Demokrata Párt megrendelésére készült. Részleteket nem árult el, de feltárta Petre Litiu népszerûségének okát. A kolozsvári választók zöme még úgy tudja, hogy Litiu a konvenció jelöltje. Ha a kampány során kiderül, hogy a Kolozsváron nem nagyon ismert '93-as Liberális Párt jelöltje, hirtelen lezuhan a részesedése a szavazatokból. Pãcuraru lehetségesnek tartja, hogy akkor egy reális felmérés alapján az egész ellenzék egyetlen jelöltet fog támogatni.

— Iuliu Pãcuraru elképzelhetetlennek tartja az együttmûködést a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával, mert szerinte, ha változást akarunk, akkor a korrupciót takargató kormányzatot félre kell állítani. Szerencsére — mondotta — Kolozsváron nem áll fenn annak a veszélye, hogy a második menetben dilemma elé kerüljünk: Funar vagy Rus? Ioan Rusnak semmi esélye sincs, mert "az emberek nehezen felejtik a 80-as éveket, amikor a lakásokban 7 fokot mértek, a Feleki tetôrôl pedig csak a havi tízliteres benzinfejadag perspektíváját látták, miközben a piramis csúcsán Ioan Rus is nagyon jól érezte magát". Nómenklatúra ellenességéhez kapcsolódott a kérdés, hogy 1992-ben miként viszonyult a Temesvári Kiáltvány 8-as pontjához. Iuliu Pãcuraru bevallotta, hogy ellenezte. Szerinte kár lett volna lemondani Ioan Stoica szolgálatairól. Az emberekre kell bízni annak eldöntését, hogy az elôzô rendszer egyik vagy másik pártaktivistája mennyiben felelhet meg a mai idôk követelményének. Ioan Rusnak nem fogják megbocsátani, hogy túl magasra kapaszkodott, személyes barátság fûzte Nicu Ceausescuhoz. Miért? Mert hitt abban a rendszerben, vagy anyagi megfontolásból? Most milyen megfontolásból várt ki 1994-ig, amikor újra politizálni kezdett? — tette fel a szónoki kérdést. Funar választótestületének lemorzsolására is van elképzelése, mégpedig úgy, hogy közvetlenül fel kell világosítani az egyébként jóhiszemû, az ország sorsáért aggódó embereket arról, milyen korrupt az a politikai osztály, amelyre bizalmukat és szavazatukat pazarolták eddig. Az RNEP-szavazók közvetlen befolyásolásának módjáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Polgármesteri programjából ez alkalommal annyit tárt fel, hogy küzdeni fog a megélhetési költségek csökkentéséért. Kolozsvár közismerten drága város, mert míg Bukarestben a polgármesteri hivatal felügyelete alatt lévô kereskedelmi egységek bérleti díja négyzetméterenként 100 lej, addig Kolozsváron 5500 lej. Ezt csökkentené azzal a feltétellel, hogy a bérlôk megfelelô mértékben leszorítsák a kereskedelmi hozadékot. A piacokon pedig kiiktatná a felesleges közvetítô láncszemeket, amelyek pusztán azáltal, hogy a termelôk elôl elfoglalják az asztalokat, jelentôsen növelik az árakat.

N. Á.

A megyei tanács Állandó Bizottsága soros gyûlésén a településgazdálkodás és "szépítés" helyzetét, az elszigetelt kis házcsoportok villamosítási programját elemeztük, és különféle lényeges ügyekben született döntés. Kolozsvár most sem képviseltette magát csak egy rövid beszámolóval, míg Torda, Szamosújvár, Gyalu, Bánffyhunyad, Aranyosgyéres, Jára és Kissebes polgármesterei vagy mások többnyire formális beszámolókat tartottak. A környezetvédelmi és az egészségügyi felügyelôség képviselôi viszont a februártól alkalmazható többmilliós büntetésre figyelmeztettek (72 esetben alkalmazták), amely a szabálytalan szemétlerakásért jár. A régi 1982/10-es törvény ma már az új környezetvédelmivel (1995/137) együtt értendô. Kiderült, hogy Kolozsvár (teljesen szabálytalanul) még a Szamospart egy részét is a (Malom utcai) banknak engedte át. Kalotaszentkirály és Szék dicséretet, míg Magyarlóna és mások elmarasztalást kaptak a vízszennyezés miatt. A RENEL és az Urbanisztikai Megyei Igazgatóság falusi telekvillamosítási programját túlságosan technokratának tartotta az Állandó Bizottság (a prioritások eldöntését csak a mûszaki adatok alapozzák meg), de mégis dicséretesnek, mert a költségvetés 30%-át szánták erre a nem kifizetôdô programra. Olyan ingatlanokról van szó, amelyeket a Ceausescu idôben felszámolásra ítéltek. A megyei tanács tôkéjével is dolgozó Vízkereskedelmi Társaság 12 helységet kiszolgáló vegyes vállalat megemelte az árakat, amellyel a megyei tanács nem ért egyet. A megyei tanács végül is úgy döntött, hogy kilép az említett vállalatból, visszavonja a közvagyont jelentô tôkét, és újból az általa irányított Önálló Megyei Víz- és Közmûvekre bízza a szolgáltatást, visszatérve a Kolozsváron kiszámított és használatos 181 lejes köbméterenkénti vízárra.

Balogh Ferenc
megyei tanácsos

A dési RMDSZ szerdán délután kezd költözni a megvásárolt Magyar Házba — tudtuk meg Balogh Zoltántól, Dés magyar polgármesterjelöltjétôl. A Magyar Házat az Illyés Alapítvány segítségével az EMKE vette meg még a múlt hónapban. Egyelôre a négy szoba közül kettôt vesznek használatba. A helyiségeken az RMDSZ, az EMKE és a Dés-Tokaj Baráti Társaság osztozik. Huszonhatodikán az Iparosok II. Találkozóját már az új székházban tartják. Elkészült a tanácsosjelöltek végleges listája is, az elsô öt helyen (sorrendben) Balogh Zoltán, Barabási Ferenc, Zsigmond Csaba, dr. Balogh Ferenc, Jánosi Sándor. (Eddig Désnek három tanácsosa volt.) Balogh Zoltán polgármester jelöltségét már múlt hónapban eldöntötték. A számítások szerint a désiek tizenöt százalékának támogatására lehet számítani. (Az 1992-es hivatalos népszámlálás adatai szerint Dés lakosságának 16,4 százaléka magyar nemzetiségû.) A megyei RMDSZ helyesli a désiek lépését.

Sz. Cs.

Milan Milutinovic jugoszláv és Teodor Melescanu külügyminiszter hétfôn Bukarestben parafálta a két ország alapszerzôdését. A dokumentum aláírására májusban Belgrádban kerül sor, Iliescu elnök jugoszláviai látogatása alkalmából. Melescanu külügyminiszter a parafálás után kifejtette, hogy az alapszerzôdés az európai elveken, normákon alapul, és kifejezi a két ország európai integrációs törekvéseit. Milutinovic, aki reggel érkezett Bukarestbe, azt hangsúlyozta, hogy a szerzôdés jól szolgálja a két ország együttmûködését, s Románia jelentôs segítséget nyújt országának. A jugoszláv vendéget Ion Iliescu államfô is fogadta, a megbeszélésen egyaránt hangsúlyozták a szerzôdés megvalósításának fontosságát, a hagyományos baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének szükségességét, az együttmûködés kiterjesztésének és elmélyítésének jelentôségét az új helyzetben, amikor a nemzetközi közösség feloldotta az embargót Jugoszláviával szemben. Az alapszerzôdés kidolgozásáról Bukarest és Belgrád régebben, még az embargó idején tárgyalásokat folytatott, és a szerzôdés szövegérôl nagyjából már létrejött a megállapodás — a szöveg véglegesítésével és a parafálással azonban megvárták a legutóbbi fejleményeket.

Április 14-20. között a brüsszeli Pax Christi International (az ENSZ-ben konzultatív státussal bíró keresztény békemozgalom) Ifjúsági Fóruma Kisebbségi jogok és az önrendelkezéshez való jog címmel nemzetközi szemináriumot rendezett Antwerpenben. Európából és Észak-Amerikából több mint 25 küldött elemezte az állam és a kisebbségek viszonyát Európában. A részvevôk elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyet külön küldöttség juttatott el Románia brüsszeli nagykövetségére. A nyilatkozat szerint a kisebbségeket érintô törvénykezésben Romániában visszalépés észlelhetô, ezért felkérik a román kormányt, hogy a kisebbségek igényeit is figyelembe véve módosíttassa a tanügyi törvényt, nyújtsa be a parlament elé az egyházakról szóló törvénytervezetet, tegye lehetôvé az államosított egyházi javak visszaszolgáltatását, szüntesse be az egyházakkal szembeni megkülönböztetô elbánást, és biztosítsa az újonnan elfogadott helyi közigazgatásról szóló törvény oly módon történô alkalmazását, hogy a kisebbségeknek joguk legyen a kétnyelvû feliratokhoz, illetve anyanyelvük szabad használatához a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban. A rendezvényen az RMDSZ-t Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselte.

Tegnap reggel jelentôs karhatalmi erôk vonultak fel vízágyúval a szenátus környékén. Délben rendôrök, hivatásos és sorkatonák szabályos csatárláncban felfejlôdve várták a néhány tucat személybôl álló pro-, illetve kontra-Vadim csoportot. A pro-csoport hangadója nem kis meglepetésre az a Dumitru Dincã volt, aki 1989 decemberében a barikád másik oldalán szerzett forradalmár érdemeket, ezért Vadim a România Mare címû lapjában lecigányozta. Dumitru Dincã most kifejtette, hogy nem haragszik, mert valóban cigány, és igazat ad Vadimnak abban is, hogy az országot eladják. Az ellentábor szószólója, Gheorghe Zainea, a December 21-22 Jilava Szövetség elnöke ezzel szemben fényképekkel bizonyította, hogy Vadim kapcsolatban áll az alvilággal. A képeken Vadim társaságában Gigi Boieru becenevû egyén látható, aki az Intercontinental Szállodában bérelt ki egy szalont, hogy méltóképpen fogadhassa a Nagyrománia Párt szenátorát.

Lapzártakor a független sajtó nem értesülhetett a még zajló vitáról.

A várhatólag májusban és júniusban esedékes további új fordulók után ôszre remélhetô a román-magyar szabad kereskedelmi megállapodás aláírása, amely 1997. január 1-jén már életbe is léphet. Így vélekedett az errôl folyó tárgyalások bukaresti hétfôi második fordulója után Mihai Berinde külkereskedelmi államtitkár és Gilyán György, az IKM helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetôje. Az egyezmény értelmében mintegy 4 év alatt, 2000 végéig épülnének le a különbözô vámok és nem vámjellegû akadályok a két ország között. A legkényesebbnek, mint általában a nemzetközi kereskedelemben, a mezôgazdasági forgalom liberalizálása ígérkezik.

"Aggódóm amiatt — jelentette ki Alexandru Sasu, a DP tagja— , hogy az RTDP visszautasította azon javaslatunkat, amely a választásoknak különösen a számítógépeken történô ellenôrzését illeti. Ezenkívül az is aggasztó, hogy Hrebenciuc úr, aki a kormány fôtitkára, és aki az országos választási kormánybiztos, ugyanabban az idôben az RTDP-nek is választási kampányigazgatója. Ez egyedülálló a világban, és csakis diktatúrában fordulhat elô ilyesmi" — írja az A. M. Press.

Tegnap reggel 9 órakor ünnepélyesen megnyitották a Soros-alapítvány Tebei utca 21. szám alatti székházában a Kis- és középvállalatok finanszírozása címû elôadássorozatot. Az elôadások öt napon át, április 22. és 26. között folynak a romániai PHARE-program keretében. Rendezôi a Cosmos Development, a Román Bankintézet és a Transilvania Üzletkötô Központ intézmények. Az elôadások a kis- és középvállalatok finanszírozásáról, gazdasági és pénzügyi elemzésükrôl és hitelezésükrôl szólnak. Az elôadók: C. Dean Papavassiliou a Cosmos Developmenttôl, Marius Solomon a Román Bankintézettôl, és Anastasios Tsamis Görögország Kereskedelmi Bankjától. A hivatalos megnyitón Romeo Macaria, a Soros-alapítvány kolozsvári fiókjának igazgatója, és dr. Radu Adrian Mlennisa, a Transilvania Üzletkötô Központ elnöke vett részt.

Útban Budapesttôl Kisinyov felé, Bákó városában kényszerleszállást végzett pénteken este a Grivco International nevû román légitársaság 16 személyes HS 25 típusú repülôgépe — jelentette több hétfôi lap. A légitársaság Dan Voiculescu üzletember tulajdona. A sajtóbeszámolók szerint 12 ezer méter magasságban, ahol a külsô hômérséklet mínusz 70 fok volt, megrepedt az egyik ablak, és ez a belsô nyomás gyors csökkenésére vezetett. A bákói légiirányítás baj nélkül földre vezérelte a repülôgépet. Az ablak ideiglenes megjavítása után a gép folytatta útját Kisinyov felé. A sajtójelentések nem szólnak arról, hány utas tartózkodott a gépen a légiesemény pillanatában.

Az 1996-os költségvetési törvény 245-168 szavazatarányban való elfogadása igencsak politikai kommentárra ad lehetôséget és okot, sôt, jogot. Mert a Florin Georgescu pénzügyminisztert is megnyugtató — hiszen a Világbank vezetôségének tett ígérete szerint legkésôbb április 20-ig az ország háztartásának törvényét a parlament is elfogadja — IGEN-nel szavazók száma (245) messze meghaladta a még érvényes kormánykoalíció képviselôinek és szenátorainak számát (169). Ugyanis: a szavazás elôtti fulmináns nyilatkozatok egy része szándékosan megtévesztônek bizonyult utólag. S mivelhogy az RMDSZ-frakció nem nyilatkozott, és a szavazás is titkos volt, igencsak gyanúsítgatnak, fôleg ellenzékiek és újságírók, hogy az RMDSZ-es képviselôk és szenátorok egy része is rábólinthatott a törvénytervezetre. Az igazság azonban az, hogy parlamenti csoportjaink egységesen ellene szavaztak, hiszen erre frakciószinten döntés született. Persze a kérdés megfogalmazása attól még jogos, de csak azért, mert a parlamenti politikában is gyakorolják a suttogó propagandát. Elvi és eszmei következetességünket viszont senki sem kérdôjelezheti meg. Elvi és eszmei következetességet cáfol a jelek szerint az az értesülés, miszerint az Európa Tanács 508. határozatát — ezzel monitorizálták Romániát — végrehajtó raportôrtestület (Gunnar Janson, Walter Svimmer és Josette Durrieu) egyik tagja, Josette Durrieu francia képviselônô, június elsô felében a román parlament meghívására 6 napos látogatásra Romániába érkezik. S mindez azok után, hogy nevezett képviselônô a még nem tagállamokkal foglalkozó Európa Tanács-i bizottság elôtt meglehetôsen terhelô kijelentéseket tett látogatását követôen — és az ET tavaszi ülésszaka elôtt — a Romániában észlelt állapotokkal kapcsolatosan. S bár a végsô, errôl szóló írásbeli jelentést — értesüléseink szerint — a küldöttség vezetôje, Gunnar Janson finnországi svéd képviselô terjeszti a jogi, illetve a politikai bizottság elé az április 22-26. közötti ülésszakon, Josette Durrieu beszámolója nagyjából már tartalmazza mindazt, ami a hivatalos jelentésben is benne foglaltatik.Josette Durrieu szerint: 1) Romániában a törvényhozás ügyvitele párhuzamos, azaz a román parlament által kidolgozott 200 törvénynek mintegy fele (100) kormányrendelet alapján történt; ez pedig törvénykezési dualizmust jelent. 2) A helyhatósági választások nem eléggé indokoltak, hiszen a megyékben a tulajdonképpeni hatalom a kormánybiztosok kezében van. 3) Bár Romániában sajtószabadságról beszélnek, ez a szabadság a valóságban meglehetôsen és bizonyítottan relatív. 4) Ami az alapvetô emberi jogok helyzetét illeti: azok a kisebbségi jogok, melyeket Románia még nem szavatolt, és nemzetközi normáknak megfelelôen nem gyakorol, abból is kitûnik, ahogy a román fél az 1201. sz. javaslatot is értelmezi, illetve részben elutasítja. Romániában viszont a mintegy 2 milliónyi magyar nemzetiségi túl merész és túl sokat követel — állapítja meg Durrieu asszony. 5) Még mindig nem szolgáltatták vissza a kisebbségek történelmi egyházainak vagyonát. 6) A romániai börtönviszonyok, akár a középkori erôdítményeké. 7) Romániában a kormány a 40 000 utcagyerek sorsával és társadalmi körülményeivel vajmi keveset törôdik stb. Következésképpen: továbbra is szem elôtt tartva Románia politikai, társadalmi és gazdasági "fény- és árnyoldalait", Josette Durrieu az 1996-os évre vonatkozó és folytatható megfigyelés alatt tartást szükségesnek tartja. Talán ezért tartja a román parlament fölöttébb fontosnak és szükségesnek némi "puhító" idôszakra vendégül látni a francia képviselônôt. Hiszen e tájon máig is érvényes fanarióta hagyomány szerint azt a külsô hatalmi tényezôt kell a leginkább puhítani és meggyôzôbb kedvességgel ellátni, akitôl a leginkább tarthat a mindenkori hatalom. Márpedig Durrieu asszony Európa Tanácsi megfigyelôként is újra Romániába várható. De addig is óva inthetô Strasbourg. Minden kíméletlen megfigyelôje és késedelem nélküli szókimondója ugyanúgy járhat, mint a frankofón képviselônô.

Kónya-Hamar Sándor

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]