1996. augusztus 31.
(VIII. évfolyam, 203. szám)
Ion Iliescu csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadta a parlamenti pártok képviselôit, hogy a román-magyar alapszerzôdés véglegesítésével kapcsolatban eszmecserét folytasson velük. A csaknem hat órán át folyt konzultációt követôen az elnök úgy nyilatkozott, hogy "a résztvevôk nagy többsége a Románia és Magyarország közötti jószomszédi és együttmûködési szerzôdés haladéktalan aláírásának szükségességét hangsúlyozta".
- Nagyon eltérôek, sôt szembenállóak voltak a vélemények, de általában mindenki, még azok is, akik a szerzôdés mostani aláírása és egyes szövegrészek ellen foglaltak állást, hangsúlyozták e szerzôdés megkötésének szükségességét, amely új alapokra helyezi az országaink közötti kapcsolatokat - számolt be a találkozóról az államfô. Meglátása szerint a legtöbb résztvevô úgy találta, hogy mindkét ország érdekeinek megfelelô szerzôdést dolgoztak ki, és a szöveg összhangban van Románia alkotmányával és törvényeivel. Iliescu beszámolója szerint többen hangsúlyozták, hogy a szerzôdést a jövôben nem lenne szabad politikai vitákra vagy a választási kampány céljaira felhasználni, ezzel szemben a dokumentumnak mind a belsô, mind pedig a két ország közötti kapcsolatok feszültségmentesítéséhez kellene hozzájárulnia. Kiemelte: az Európai Unióba és a NATO-ba történô felvételre törekvô mindkét országról kialakuló kép szempontjából fontos az alapszerzôdés. Végezetül úgy értékelte, minden érv a román-magyar alapszerzôdés mielôbbi aláírása mellett szól.
Öt párt - a Román Nemzeti Egységpárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Szocialista Munkapárt, a Nagyrománia Párt és a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció - félreérthetetlenül hangsúlyozta: ellenezni fogja a román-magyar szerôdés ratifikálását a parlamentben - számolt be Oliviu Gherman, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke. Az RTDP-elnök meglátása szerint, a politikai erôk túlnyomó többsége - nem számszerûen, hanem képviseleti szempontból tekintve - olyan jelentôs nyereségnek értékelte az alapszerzôdést, amely semmilyen módon nem érinti hátrányosan a román nép alapvetô, alkotmányos érdekeit.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Iliescu elnökkel folytatott találkozó után az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nem ez az elsô hasonló jellegû konzultáció, az államfô néhány alkalommal korábban is meghívta a parlamenti pártok elnökeit vagy képviselôit hasonló eszmecserére. A mostani találkozó tájékoztató és bizonyos mértékben konzultációs jellegû volt. A külügyminisztériumtól megkapták a pártok az alapszerzôdés szövegét, és errôl nyilvánított véleményt mindegyik. Nagyon hosszú, kimerítô találkozó volt - számolt be az RMDSZ-vezetô. Az elhangzott vélemények, Markó szerint, három csoportba oszthatók: a szélsôségesen nacionalistának minôsített pártok - a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagyrománia Párt és a Szocialista Munkapárt - élesen támadták az alapszerzôdésnek még ezt a változatát is, túl soknak tartják, szerintük a kisebbségi kérdésben túl nagy engedményeket tett a román kormány, és ezért ellene vannak az alapszerzôdés jelenlegi szövegének. Következô csoportba tartozik a fô kormánypárt és az ellenzék, amelyek ebben a formájában megfelelônek tartják, bár az ellenzék kisebb kifogásokat támasztott. Az e csoporthoz tartozók sürgôsnek tartják az aláírást. A harmadik vélemény - Markó Béla csoportosítása szerint - az RMDSZ véleménye. Az RMDSZ szerint vannak a szerzôdésben pozitívumok, de egészében kevés, nem nyújt minden lényeges kérdésben megfelelô megoldásra lehetôséget. Vannak benne olyan kitételek, amelyekkel az RMDSZ nem értett egyet. - Az Operatív Tanács által kiadott írásos véleményezést most személyesen is átadtuk az államfônek és a külügyminiszternek — mondta el az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó Béla beszámolója szerint a beszélgetést a három említett szélsôséges párt uralta, igyekeztek kisajátítani a konzultációt, élesen támadták az RMDSZ-t, hogy miért Budapesten keresi az igazát, és általában kisebbségellenes kirohanásokra vetemedtek.
Markó idézte Iliescu elnököt. Bár az államfô szerint bizonyos kérdéseken lehetne vitatkozni, a szöveget viszont véglegesnek tekintik, és az aláírást is minél hamarább meg akarják tenni. A román államfô az RMDSZ-nek az egyházi javak visszaadására vonatkozó kérdésére annyit reagált, hogy ezt a problémakört átfogó belpolitikai kérdésnek tekintik, de megoldási perspektívákat nem vázolt fel.
Valamennyi bukaresti napilap beszámolt pénteken Ion Iliescu elnök és a parlamenti politikai pártok vezetôinek konzultálásáról.
Az Evenimentul zilei szerint "a találkozó hatékonysága gyakorlatilag nulla", mivel a pártok képviselôi mintegy hat órán keresztül a már ismert álláspontjukat ismételgették.
A Ziua úgy vélekedik: "A dokumentummal kapcsolatos vitára a parlamentben kellett volna sort keríteni, akkor, amikor ratifikálás végett már odaérkezett a szerzôdés. Ehelyett Corneliu Vadim Tudor, a Nagyrománia Párt elnöke, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Pãunescu, a Szocialista Munkapárt elsô alelnöke hat órán át tartó botrányt rendezett, nemzetárulással vádolva az államfôt."
Budapest Washington nyomására tett váratlan engedményeket - írta a magyar-román alapszerzôdés kapcsán pénteki számában a Szevodnya címû orosz napilap.
A moszkvai lap bukaresti tudósítójának értékelése szerint a magyar-román alapszerzôdés aláírásával hamarosan eltûnhet Kelet-Európa egyik potenciális veszélyforrása. A kommentár visszatekint a magyar-román kapcsolatok alakulására, az Erdélyrôl folytatott vitára, s "váratlannak" ítéli Budapest "lemondását az autonómiakövetelésekrôl".
A Szevodnya tudósítójának névtelenül nyilatkozó magas rangú román diplomata a következôkben látja a magyarázatot: "Magyarország Washington erôs nyomására kényszerült álláspontja megváltoztatására. A délszláv válság és a csecsenföldi háború arra késztette a Nyugatot, hogy átértékelje viszonyát a szeparatizmushoz, amelyet ma már a sovinizmusnál sokkal veszélyesebb jelenségnek tart. Ha nem lett volna Jugoszlávia és Csecsenföld, akkor az amerikaiak kétségtelenül a magyarok mellett foglaltak volna állást" - hangsúlyozta az orosz lapnak nyilatkozó román diplomata.
Lapzártakor még tartott a Szövetségi Képviselôk Tanácsának az alapszerzôdés ügyében a jövô hétre összehívott rendkívüli ülését elôkészítô egyeztetô kerekasztal, amelyen többek között Markó Béla szövetségi elnök beszámolt Iliescu elnök és a politikai pártok közötti csütörtöki konzultációról is. Délelôtt a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa szövetségi szempontok alapján megvizsgálta a beérkezett szenátor- és képviselôjelöléseket.
Tôkés László királyhágómelléki református püspök tiltakozott amiatt, hogy magyarországi politikai erôk az ô beleegyezése nélkül, nevével visszaélve, pártpolitikai célokra akarják felhasználni személyét és nevét.
Mint Barabás Zoltán, a nagyváradi püspöki hivatal sajtóiroda-vezetôje az MTI-vel közölte, Tôkés püspök és Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök neve megjelent a Magyar Fórum csütörtökön utcára került, legfrissebb számában, ahol a Bocskai Szövetség által szeptember 5-én délutánra a Kossuth térre meghirdetett - a magyar-román alapszerzôdés ellen tiltakozó - tömeggyûlésre szóló felhívásban a gyûlés szónokaiként tüntetik fel nevüket.
Tôkés Lászlót valóban meghívták a rendezvényre, ô azonban határozottan kijelentette: csak abban az esetben fogadja el a meghívást, ha a gyûlésen valamennyi magyar parlamenti párt megjelenik, beleértve a kormánykoalíció pártjait is. A püspök el akarja kerülni — mint közölte - pártpolitikai érdekek ütközését, abból a megfontolásból, hogy az erdélyi magyarság kérdése össznemzeti érdek. A szóbeli közlemény szerint Tôkés László szóbeli és kétszeri írásbeli állásfoglalása ellenére jelent meg neve a jövô csütörtöki gyûlés szónokaként. A püspök tiltakozik a megítélése szerint becsületsértô eljárás ellen, és kijelenti: nem kíván részt venni a szeptember 5-i tömeggyûlésen, mivel szerinte pártpolitikai célokra akarják felhasználni az ô és püspöktársa nevét.
Amennyiben a kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelenek maradnak és nem hagyják jóvá a fizetésemelést, az Alfa Kartell tagszervezetei akár az utcára is készek kivonulni tiltakozásuk jeléül - mondotta Bogdan Hosszú szakszervezeti vezetô, aki a napokban a kartell kolozsvári vezetôivel egyeztetett a tervezett tiltakozó akciókról. (Mint ismeretes, Kolozsváron 42 szakszervezet csatlakozott az Alfa Kartellhez.)
Bogdan Hossu ugyanakkor arra kérte a tagszervezeteket, ne szavazzanak az RTDP-re és a szélsôséges pártokra. A vezetô kormánypártban hatalmas méreteket öltött a korrupció, a parlament pedig igencsak megérett a változásra.
A tanügyi alkalmazottak Spiru Haret szakszervezete szeptember 1-jétôl munkakonfliktus kirobbantásával fenyeget, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány és a pénzügyminisztérium a tanügyi alkalmazottak bérét az illetékes szakszervezetekkel való konzultálás nélkül állapította meg. A szakszervezet felszólítja a kormányt és a képviselôház tanügyi bizottságát, bocsássa rendelkezésükre szeptember 7-ig a bérek rangsorolását szabályozó törvényt, illetve a tanszemélyzet statútumának törvényét. Amennyiben a kormány és a képviselôház nem tesz eleget a kérésnek, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség az 1996-1997-es iskolaév megakadályozásától sem riad majd vissza.
A Román Társadalmi Demokrácia Pártja ismét lemondott a parlamenti választási küszöb megemelésének szándékáról. A MEDIAFAX szerint Adrian Nãstase, az RTDP ügyvezetô elnöke meggondolta a dolgot, tekintettel az ôszi általános választásokig hátramaradt idô rövidségére, arról nem is beszélve, hogy a választási törvény módosítására tett ilyenszerû indítvány miféle "lavina" elindításával fenyegetne. Másfelôl: a küszöb módosítása komoly hatással lenne azokra a politikai szövetségekre, amelyek az 1992-tôl hatályban lévô törvény szerint szervezôdtek.
Magyarország cserben hagyja a kisebbségi magyarokat - ezzel a címmel kommentálja a Romániával kötendô alapszerzôdés küszöbönálló aláírását a L'Événement du Jeudi címû francia hetilap legújabb, pénteken kikézbesített száma.
A francia baloldali újság szerint "Kelet-Európában ez lesz az új politikai évad nagy eseménye: hatévi vita és intenzív tárgyalássorozat nyomán Magyarország és Románia megpecsételte a magyar kisebbség sorsát. Szeptember elején a két ország olyan szerzôdést ír majd alá, amelyben Budapest feladja a romániai testvéreit támogató etnikai követeléseit".
A lap emlékeztet a Szlovákiával már korábban aláírt alapszerzôdésre, majd hozzáteszi, hogy ezúttal Magyarország és Románia került sorra, "nekik kellett rendezniük nézeteltéréseiket, méghozzá saját ultranacionalistáik ordítozása ellenére". A NATO-, illetve Európai Uniós felvételre törekvô kelet-európai országoknak ugyanis be kell bizonyítaniuk, hogy nincsenek vitáik szomszédaikkal. Márpedig a NATO-csatlakozási kérelmeket az év végéig be kell nyújtani, s 1997-tôl bármikor megszülethet a szervezet keleti kibôvítésére vonatkozó határozat - véli a francia újság.
Tiltsák meg a parlamenti és elnökjelöltek propagandaanyagainak közlését a közszolgálati és a magántelevízók és -rádiók hírmûsoraiban - hangzik a parlament kulturális bizottságaiban megvitatott tervezetben. A bizottságok javasolják az Országos Audiovizuális Tanácsnak, hogy tegyen kivételt a jelenlegi parlamenti tagokkal, a kormánytagokkal és Ion Iliescuval, de a rájuk vonatkozó hírek ne tartalmazzanak választási jelszavakat. Ugyanakkor a tervezet javasolja, hogy a közszolgálati elektronikus médiák legfôbb mûsoridôben közvetítsék a választási adásokat, a magánadók pedig kövessék ezt a mûsorstruktúrát, lehetôleg elkerülve az egyidejûséget.
- Mit szól, Brikleni úr, ahhoz a pompázatos ünnepséghez, amelyen újrajelölték Ion Iliescu elnök urat?
- El kell ismernem, hogy mindaz, amit a pompázatos ünnepségen Iliescu elvtárs újrajelölése indoklásául elmondtak, nem túlzás. Mert valóban ô a lehetô legjobb, legszebb, legfelkészültebb, legmosolygósabb; ô testesíti meg leginkább népe erényeit, vágyait, törekvéseit; ô képes rá, hogy zökkenôk, megrázkódtatások és változások nélkül elvezesse az országot a 21. századba, a második évezredbe, a tudomány, technika, haladás csúcsaira, hiszen a legméltóbb, legeredményesebb, leghatásosabb, legkiválóbb örököse és utódja az elsô elnöknek; kettôjük neve mindig fényleni fog az ország történelmének napfényes egén. Iliescu elvtárs maga a tökéletesség. Mindössze az a picurka fogyatékossága, hogy nem tud elszámolni háromig.
Az Iris Porcelángyár eladási osztálya, valamint a volt Megyei Turisztikai Hivatal (OJT), amelyeknek 1989 elôtt és közvetlenül utána is vezetôje volt Aurelia BinT,inT,an, jó ugródeszkának bizonyultak. Kitûnô elôzetes kapcsolatainak köszönhetôen, BinT,inT,an asszony 1993-ban önálló vállalkozásokba kezdett, és csakhamar 20, az országos kereskedelmi hálózatban is számottevô vállalat tulajdonosává, illetve társtulajdonosává nôtte ki magát. Az átlagkolozsvári számára a legismertebb a volt Sora üzletet is magába foglaló Sorex Részvénytársaság. Az élelmiszeripari termékektôl a fafeldolgozásig és a turizmusig terjedt a legendás vagyonnal rendelkezô kolozsvári üzletasszony tevékenységi területe. De a vagyonból, a jelek szerint, sosem elég. BinT,inT,ánné mesés szerzeményét meg akarta toldani még egy kis adócsalásból, gondatlan vagyonkezelésbôl és egyéb, hasonló jellegû tevékenységekbôl származó "tiszta jövedelemmel". Vesztére. A pénzügyi ellenôrök ugyanis rajtakapták. Jelenleg legalább tíz peres ügye van folyamatban, kedden pedig 30 napra szóló elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki számára. Aurelia BinT,inT,an azonban még idejekorán lelépett. Némelyek úgy vélik, Bukarestbe ment, hogy latba vesse sokoldalúan fejlett kapcsolatait, amelyek a legmagasabb kormányszintekig is elérnek. S mentse, ami még menthetô. Ha bukik, mindenesetre, nem lesz egyedül.
Bár a terület nem a legalkalmasabb az építkezésre, a kolozsvári tanács csütörtök délután mégis úgy döntött: a Mezô utca 1-4. szám alatt építenek 152 fiatal család számára lakásokat. Ha a Monostor Fiai szervezetbe tömörült volt tulajdonosok visszaigénylik kisajátított területüket, esélyük van arra, hogy cserébe esetleg annál jóval értékesebbhez jussanak. Döntés született a Transilvania Bank udvarán levô romos ház sorsáról is. Területestôl a banké lett, még ha csak 99 évre is. Eddig szól a bérlet a Hôsök útja 36. szám alatt.
A tanácsosok sebtiben elfogadták a 63 milliárd lejes, 1996-ra szóló költségvetést is, mindössze azért, hogy részesülhessenek a kormány beígérte pótköltségvetésbôl. A büdzsé tételekre bontását a késôbbiekben végzik el. Költekezni belôle azonban már költekeztek: például 220 000 lejt és 1788 dollárt a polgármester utaztatására. Gheorghe Funar a tengerentúli Dél-Karolina állam Columbia nevû városát óhajtja megtekinteni. Utaztatói bizonygatták: az összeg elenyészô, elôfordulhat, hogy a visszaútra már nem is telik belôle. Mire Molnos Lajos megjegyezte, hogy az nem is lenne olyan nagy baj, a lényeges, hogy eljusson a tengeren túlra. A továbbiakban eldöntetett, hogy díszpolgárrá avatják a kölni polgármestert, s hogy négytagú küldöttség (Ioan Vida-Simiti, Doru Iancu és Traian Vamos, tanácsosok, valamint Gligor Topan városházi igazgató) látogat 440 000 lejes és 2420 dolláros támogatással Kölnbe. S mert kultúrváros vagyunk, 20 millióval gyorsan megtámogattuk a MãrT,is,orul folklórfesztivált is.
A többi határozatnak már kevesebb köze volt a kultúrához és a pénzköltéshez. Jó üzletnek ígérkezik a városgazdáknak a McDonald céggel kötendô társulási szerzôdés. A világcég romániai hálózatát Erdélyre is ki akarja terjeszteni, Kolozsvár lenne az elsô próbálkozás. A Coca-Colás kudarc után - négy évvel ezelôtt még a nem adjuk el az országot jelszó volt divatban - a tanácsosok egyöntetûen a társulás mellett szavaztak. Megállapították továbbá a piacok és vásárterek bérleti árát évente négyzetméterenkénti 8 000, illetve 3000 lejben.
Sokan jelezték már - Keleten és Nyugaton -, hogy a "történtek" után sem lehet csak úgy "leírni" Marxot, a gondolkodót. Sôt, még az sem lehetetlen, hogy a "történtek" miatt felbátorodó vadkapitalizmus túlkapásai váltanak ki újabb szélsôséges baloldali szervezkedést a távolabbi jövôben. Nem alaptalan a baloldali értékekre való hivatkozás. Nem is a "baloldali értékekkel" van baj, hiszen ezek kiegyensúlyozhatják a "jobboldali" értékeket. Ám ezek is ugyanolyan értékek, nem holmi szélsôséges nacionalizmus vagy pláne fasizmus. Esetleg, szokás szerint, egyeseket belehajszolnak valamelyikbe, ami közkedvelt baloldali vagy liberális atavizmus a magyar glóbuson.
A baloldali értékek sem tévesztendôk össze azonban az elmúlt ötven év kelet-európai beidegzôdéseivel s ezek mai kommunista beidegzôdéseivel. Pedig ezek a legjelenvalóbbak, s kisebb-nagyobb mértékben mindnyájunkat jellemeznek. S nem csupán múltbeli "funkcióinknak", rangunknak megfelelôen. Ezek csak a "történtekkel" kapcsolatos, személyes felelôsségünket jelzik. (Más kérdés, hogy errôl tudni se akarunk. Kisebb-nagyobb joggal bárki hiheti ugyanis, hogy becsapták ôt, s aztán a csapdában már nem tehetett semmit. Persze, kiléphetett volna belôle.)
Ámde mit szóljunk ahhoz, hogy jelenlegi, esetleg vadonatúj funkcióinkban is, az elmúlt évtizedekbôl való, szocialista-kommunista atavizmusoknak, e lelki kényszerzubbonyoknak öntudatlan rabjai vagyunk? Indulataikban még az egykori ellenállók is. Mindezt egyelôre természetesnek tartom. Nem is kellene senkinek se kiábrándulnia emiatt. (Végsô fokon mégis csak magunkért megyünk például szavazni. Miért kellene önmagunkat büntetni? Nevetséges lenne.)
E térségnek évszázados - és nem is mindig kellemes - hagyományai is vannak. Miért ne lehetnének ötven vagy tíz-húsz évesek is? Ilyenek például: a fordulatokban gazdag magyar-román viszonyból adódók, Horn Gyula és az alapszerzôdések, Molnos Lajos ragaszkodása az elnöki székhez, a Kapcza-Kiss János "cikkváltás", vagy még inkább a Jakab Antalé és a Fey Lászlóé. És így tovább.
Még mielôtt rátérnénk az utolsónak említettekre, Lech Walesával együtt ki kell jelentenünk, hogy a "kommunizmusból nem lehet csak úgy kisétálni". Az egykori lengyel elnök 1992-ben még így folytatta: "Úgy vélem, hogy fél évszázad totalitárius rend után természetesek a személyi ambíciók, útkeresések". Ám akkor még sejtelme se lehetett a többé-kevésbé rejtett, tudattalan, ám tömeges kommunista reminiszcenciákról, ami utóbb elnökségébe került. Azóta talán belátta, hogy a kelet-európai kis államokban semmi sem lehet hasznosabb a gyors, legalább négyévenkénti hatalomváltásoknál, ami lazíthat kissé az atavizmusokon is.
Talán Marx állította, hogy nem a tudat határozza meg a létet, hanem a lét a tudatot. Ez Jakab Antal és Fey László vonatkozásában biztosan igaz. Cikkeik (Szabadság, 96. VIII. 16. és VIII. 22.) tudattartalma nagyon is alá van rendelve elôéletüknek. Fey ugyan nem közölte élete folyását, mint Jakab Antal, ám így is sejthetô, hogy az utóbbihoz képest, az elôbbi nem volt kimondott áldozata a nevezetesen kimúlt ötven évnek. Fey már régen dolgozik saját cikkírói normarendszerének mások okulására való kimunkálásán, amelynek alapján egyáltalán hajlandó valakivel cikket (vagy cikipuszit) váltani. Ez is az említett atavizmusok egyike, hiszen írni is csak úgy lehetett, ahogyan pártunk és kormányunk elôírta.
Ám Jakab Antal, aki jó néhány évtizedig nem írhatott, most túl a nyolcvanon, arra törekszik, hogy minden cikkébe minél többet belevigyen. Ez határozza meg és teszi egyedivé cikkeinek tartalmát és formáját. Többszörösen is kortünet, ami korunkkal és korával, meg szenvedéseivel mélyen összefügg. Ez sokkal több száraz adatés hírközlésnél. Ám az érintettek, úgy tûnik, ennyi felelôsségrevonást - tetemrehívást? - se bírnak elviselni. Holott ôk annak idején máig is számon tartott, igen hatékony írói vagy közírói tehetséggel vitték végbe végzetes csapdába torkolló, magyarságpusztító munkájukat. S a rájuk visszaütô, atavisztikus jegyek ma is léteznek és hatnak.
Természetesen sok helyes meglátása van - mindig is volt - Fey Lászlónak, melyeket Jakab Antal bizonyára megszívlel majd. Atavizmusai miatt azonban a Jakab Antal-jelenséget nem érti. (Azért máskor - egy idô óta - jobban oda szokott figyelni.) Cikke végén pedig egy puszta apropóval — mint egér az elefántra - Tôkés Lászlóra veti magát. Ideje is volt. Régen nem láthattunk ilyet, amint újabb atavisztikus lendülettel saját, cikkírói erkölcsi kódexét is félre téve, többszörös csúsztatással a "neptunosoknál" köt ki, aztán egy kalap alá veszi ôket. Holott ég és föld a különbség például Frunda és Tokay között. Azt viszont nem említi, hogy a "neptunosoknak" végül is valóban nem volt hivatalos felhatalmazásuk a megbeszélésekre. Ehelyett holmi irigységrôl beszél. Nem értem, mit kellett volna irigyelni a semmilyen pozitív eredményt nem hozó titkos találkozókon? Azt is elhallgatja, hogy Tôkés László nem Frunda jelölése ellen emelt szót, hanem egyáltalán az RMDSZ országelnök jelölt állítása hátrányait ecsetelte, ami egészen más dolog. Igaz, ô javasolta, ha mégis jelölnek valakit, az tartsa magát az RMDSZ programjához, amit el is fogadtak.
Valóban, a kommunizmusból nem lehet csak úgy kisétálni. Még a jelen cikkben sem.
Gajdos Balogh Attila
A román társadalom beteg. Vagy megfékezzük a korrupció okozta belsô vérzést, vagy a korrupció fékez meg bennünket - figyelmeztette felnôtt hallgatóságát szerdán délután, a gyermekek palotájában, felnôttes komolysággal, Ion Iliescu. A nem éppen kedélyes megállapítás abból az ünnepélyesnek feltüntetett alkalomból szállt az éterbe, hogy államelnökünk hivatalosan is bejelentette: az RTDP jelöltjeként indul az elnökválasztásokon. Indul, nem önös érdekbôl, nem a személyes babérokért, hanem azért, mert roppantul fájdalmas számára, hogy a nagy társadalmi változással - érdekes, nem nevezte forradalomnak - nem járt együtt a lakosság életszínvonalának az érdemleges növekedése is. Persze ô maga minderrôl nem tehet, már hogy is tehetne, hiszen mindössze államelnök volt, s az a hat esztendôcske, ami mögötte áll, csupán arra volt elegendô, hogy azalatt mindent ellepjen a korrupció. Mert az emberek önzôk, csak üzletelnek, csak bizniszelnek, csak maguknak kaparnak, egyszóval romlásba sodorják ezt a drága országot. Na, de borítsunk fátylat a múltra, nem érdemes siránkozni azon, ami volt. Sôt, egyenesen örvendeni kell, hogy most rossz, mert akkor legalább van min változtatni. Nem ígérgetésekre, hanem gyökeres változtatásokra van szükség. Mind társadalmi, mind szociális, mind gazdasági vonalon. Mindezeket pedig, természetesen, csak egy tapasztalt, az államigazgatásban járatos valaki hajthatja végre. Ilyen pedig csak egy van: Ion Iliescu. Hogy miért nem tette meg eddig? Egyszerû: azért, hogy újraválasszák. S hogy legyen tennivalója ezután is. Ha már most menne minden mint a karikacsapás, halálra unná magát szegény az elkövetkezô négy esztendôben.
A türelem rózsát terem. Egyebet, igaz, nem. A nagy halogatások, tologatások korát éljük. Minden napra akad valami, amit holnapra lehet halasztani. Ami biztos, az a bizonytalanság. Az elnök nem ígér semmit. Nem populista, mint ellenjelöltjei. Hogyisne, ô aztán nem ugrik be nekik. Ez egyszer fuccs az ígérgetéseknek. Hiszen ígért ô eleget, és lám, semmi sem lett az egészbôl. A pionírpalotában, a gyermekmesék világában, a régrôl ismert vastaps és eksztázis közepette, az elnöki szózat ígéri, hogy nem ígér, de a következô mondatokban már teljes gazdasági átalakulást, felzárkózást hirdet. És valóban, ez már nem ígéret. Mert négy évvel ezelôtt volt az. Nincsen tehát törés, nincsen következetlenség.
Iliescu a kivárás bajnoka. Nem kezdeményezni semmit, hagyni kiforrni a dolgokat. Ez az elnöki stratégia lényege. Maga a stabilitás.
A világ urai stabilitást akarnak. Még ha színlelik is a kelletlenséget, a romániai vonal megfelel nekik. Hiszen a ködösítés és konspiráció melegágyában mintapéldányát láthatták a manipulációnak. Bányászhadjáratok, etnikai megtorlások sorát. Világos, hogy akik Romániában a szálakat húzogatják, megtalálnák a módját egy demokratikus hatalom félreállításának. Süljenek hát a saját zsírjukban. Mármint a hatalmon levôk. Az idô kitermeli valamiképpen a váltást. Csak fokozatos legyen, hogy a nagykutyák megkaparinthassák a csontot. Utána aztán jöhet a korrupcióellenes harc, az erkölcsi jóvátétel.
Állítólag Romániának egy baloldali elnökre és egy jobboldali kormányra van szüksége. Ami a folytonosságot biztosítja. A sima átmenetet a volt és a lesz között. S bár a korlátlan lehetôségek hazája vagyunk, ez a szcenárium aligha változhat. Nem mert valakik így gondolták ki, hanem mert az van, ami van. A nagy stratéga, Silviu Brucan is unos-untalan ezt próbálja elültetni a fejekbe. Befolyásolni a köztudatot, amennyire lehet. Lépni kell, de sem Iliescu, sem csatlósai nem mernek. A gazdasági fellendülésrôl kiderült, hogy csalóka délibáb volt csupán. De ezt a délibábot konzerválni kell. Legalább választásokig. Ezért a jól idôzített pótköltségvetés, ezért a hatalmas áremelések után az árak zengzetes befagyasztása, a mindennemû, de fölöttébb papírszagú segélyek, anyagi támogatások látványos lobogtatása.
- meggyôzôdve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és az együttmûködés megfelel Magyarország és Románia alapvetô érdekeinek;
- megerôsítve az emberi jogok, az alapvetô szabadságjogok, a demokrácia, a humanizmus és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket és kifejezve azon meggyôzôdésüket, hogy azok érvényesítése és tartalmi gazdagítása a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi;
- áthatva attól a közö törekvéstôl, hogy Európa valamennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együttmûködés egységes kontinensévé váljon és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért tevékenykedjenek, melyek lehetôvé teszik e célok megvalósítását;
- elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együttmûködésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában, valamint a demokrácia országaikban való erôsítéséhez és az európai és euro-atlanti struktúrákba való integrálódásukhoz;
- megerôsítve elkötelezettségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet egyéb dokumentumaiban foglalt elvek és célok megvalósításáért tevékenykednek;
- meggyôzôdve arról, hogy az Európában és a két országban bekövetkezett visszafordíthatatlan változások új távlatokat nyitnak kétoldalú kapcsolataikban;
a következôkben állapodtak meg:
1. cikk
(1) A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: "a Szerzôdô Felek") kapcsolataikat a bizalomra, az együttmûködésre és a kölcsönös tiszteletre alapozzák.
(2) A Szerzôdô Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet más dokumentumaiban foglalt elveket, illetôleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott elveit és normáit.
2. cikk
(1) A Szerzôdô Felek azon munkálkodnak, hogy Európa egésze békés, az államok demokratikus és a jog felsôbbségén alapuló közösségévé váljon és hozzájárulnak e térség biztonságának megôrzéséhez és megszilárdításához, a béke és biztonság együttmûködésen alapuló megvalósításához, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeknek megfelelôen.
(2) A Szerzôdô Felek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében támogatják az európai fegyveres erôk és fegyverzetek korlátozását és csökkentését célzó folyamatok továbbvitelét a védelmi szükségleteknek megfelelô szintig. Támogatják továbbá új bizalomerôsítô és biztonságnövelô intézkedések kidolgozását és arra törekednek, hogy kétoldalú kapcsolataik keretében is hasonló jellegû lépéseket tegyenek.
3. cikk
(1) A Szerzôdô Felek kölcsönös kapcsolatukban tartózkodnak a másik Szerzôdô Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erôszakkal való fenyegetéstôl vagy annak alkalmazásától, valamint bármely más, az Egyesült Nemzetek céljaival és a Helsinki Záróokmány elveivel összeegyeztethetetlen cselekedetektôl. Úgyszintén tartózkodnak az ilyen akciók támogatásától és harmadik fél számára sem teszik lehetôvé, hogy területüket a másik Szerzôdô Fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja.
(2) A Szerzôdô Felek a közöttük felmerülô vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg.
4. cikk
A Szerzôdô Felek, a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a Helsinki Záróokmány alapelveivel összhangban megerôsítik, hogy tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Úgyszintén megerôsítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincsen és ilyet a jövôben sem támasztanak.
5. cikk
(1) A Szerzôdô Felek e Szerzôdés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklôdésre számot tartó minden területen megteremtik az együttmûködés megfelelô kereteit.
(2) A Szerzôdô Felek e Szerzôdés végrehajtásában kiemelt helyet biztosítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttmûködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésének.
(3) Különbözô szinteken rendszeres eszmecseréket folytatnak annak érdekében, hogy biztosítsák kétoldalú kapcsolataik további fejlesztését és elmélyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézeteik kölcsönös megismerését. Ennek során évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e Szerzôdés végrehajtását.
(4) A különbözô egyéb minisztériumok és központi szervek vezetôinek rendszeres találkozójáról a közöttük kötendô megállapodások rendelkeznek.
6. cikk
(1) A Szerzôdô Felek támogatják az európai együttmûködési mechanizmusok továbbfejlesztését és következetes alkalmazását annak érdekében, hogy a térség békéjének és biztonságának megôrzéséhez és megszilárdításához ezzel is aktívan hozzájáruljanak.
(2) Ha a Szerzôdô Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet állna elô, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, avagy saját legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerzôdô Fél javasolhatja a másik Szerzôdô Félnek, hogy közösen vizsgálják meg a feszültség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendô lépéseket, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az európai együttmûködés keretében rendelkezésre álló elveket és mechanizmusokat.
(3) A Szerzôdô Felek különbözô szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklôdésre számot tartó kérdéseirôl. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonságra és leszerelésre vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik teljesítésérôl, amelyek olyan dokumentumokon alapulnak, melyeknek mindkét fél részese.
(4) A két Szerzôdô Fél katonai intézményei közötti együttmûködés külön megállapodás alapján valósul meg.
7. cikk
(1) A Szerzôdô Felek bôvítik kapcsolataikat és együttmûködésüket a nemzetközi szervezetekben, beleértve a regionális és szubregionális szervezeteket. Kölcsönösen támogatják egymás integrációs erôfeszítéseit az Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-Európai Unióba.
(2) A Szerzôdô Felek más európai országokkal egyetértésben együttmûködnek regionális és szubregionális projektek és egyéb együttmûködési formák megvalósításában, hogy elôsegítsék a gazdasági, ipari, mezôgazdasági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklôdésre számot tartó területeken az azokban részt vevô országok fejlôdésének gyorsítását. Bátorítják a közvetlenül érdekeltek részvételét ezen együttmûködési formák és projektek megvalósításában, összhangban a Szerzôdô Felek belsô jogszabályaival.
8. cikk
(1) A Szerzôdô Felek a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat és normák alapján fejlesztik gazdasági együttmûködésüket és kölcsönösen elônyös kereskedelmi cseréiket a gazdasági élet minden területén.
(2) E célból belsô jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együttmûködést, valamint azon munkálkodnak, hogy elônyös feltételeket biztosítsanak mindkét Szerzôdô Fél természetes és jogi személyei számára, hogy a másik Szerzôdô Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és más gazdasági tevékenységet fejthessenek ki.
(3) A Szerzôdô Felek ugyancsak bátorítják és elôsegítik a kölcsönös tôkebefektetéseket és szavatolják azok védelmét.
(4) A Szerzôdô Felek kiemelt figyelmet fordítanak az országos és egymáshoz kapcsolódó infrastruktúráik, beleértve az energiarendszereik, közlekedési és távközlési hálózataik összehangolt, a nemzetközi szabványoknak megfelelô fejlesztésében való együttmûködésre.
9. cikk
(1) A Szerzôdô Felek támogatják a kölcsönösen elônyös és hatékony együttmûködést az alap- és alkalmazott kutatások területén, különös tekintettel a modern technikára és technológiára.
(2) A Szerzôdô Felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, a tudományos kutatóintézetek, valamint az ezen a területen mûködô könyvtárak és más intézmények együttmûködését.
10. cikk
(1) A Szerzôdô Felek kétoldalú, szubregionális vagy regionális szinten együttmûködnek a területüket érintô szennyezés megelôzése, csökkentése és kiküszöbölése, valamint ökológiai biztonságuk feltételeinek javítása érdekében.
(2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következményekkel fenyegetô baleset vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetrôl és a foganatosított rendkívüli intézkedésekrôl a Szerzôdô Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást.
11. cikk
(1) A Szerzôdô Felek kiterjesztik együttmûködésüket egymás között és más Duna menti államokkal, szem elôtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti államok együttmûködését minden közös érdeklôdésre számot tartó területen, továbbá a Duna szennyezôdésének megakadályozását, csökkentését és ellenôrzését.
(2) A Szerzôdô Felek együttmûködnek továbbá a határvizekkel kapcsolatos, a két ország közös érdeklôdésére számot tartó kérdésekben, azon kétes többoldalú szerzôdések alapján, amelyeknek a Szerzôdô Felek részesei, vagy részesei lesznek.
12. cikk
(1) A Szerzôdô Felek fejlesztik együttmûködésüket a kultúra, a tudomány és az oktatás területén.
(2) A Szerzôdô Felek támogatják a kulturális cserék fejlesztését a két ország intézményei, alkotószövetségei, nem kormányzati szervezetei és társulásai, továbbá természetes személyei között és e célból kormányközi és tárcaközi megállapodásokat és munkaterveket kötnek.
(3) A Szerzôdô Felek fejlesztik és támogatják az együttmûködést közvetlen megállapodások alapján is a két ország egyetemei, más oktatási intézményei és tudományos kutatóintézetei és -központjai között, valamint tanulók, diákok, oktatók és tudományos kutatók cseréjét. Nagy fontosságot tulajdonítanak a szakemberek oktatása és továbbképzése terén való együttmûködésnek, és kijelentik, hogy készek annak bôvítésére és elmélyítésére.
(4) A Szerzôdô Felek bátorítják a közvetlen együttmûködést és cserét a levéltárak, könyvtárak és múzeumok között, valamint biztosítják a másik ország kutatói és más személyei részére az ezekben az intézményekben található forrásanyagok hozzáférhetôségét, az adott országban érvényes belsô rendelkezésekkel összhangban.
(5) A Szerzôdô Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két ország illetékes hatóságai megvizsgálják a diplomák elismerésének kérdését megfelelô megállapodás megkötése céljából e területen.
(6) Mindkét Szerzôdô Fél bátorítja a másik ország nyelvének oktatását az egyetemeken, iskolákban és más intézményekben, s e célból támogatást nyújtanak a tanárok képzéséhez és az oktatás megszervezéséhez.
(7) A Szerzôdô Felek támogatják kulturális központjaik tevékenységét és teljes mértékben kihasználják azokat a lehetôségeket, amelyeket ezen központok nyújtanak a kölcsönös kulturális cserék fejlesztésére, összhangban a vonatkozó kétoldalú megállapodással.
(8) Az ebben a cikkben megállapított célok megvalósítása, valamint a kétoldalú együttmûködés intézményes kereteinek fejlesztése érdekében a Szerzôdô Felek azon munkálkodnak, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány területére vonatkozó együttmûködésrôl új egyezményt, valamint megfelelô más megállapodásokat kössenek.
13. cikk
(1) A Szerzôdô Felek együttmûködnek kulturális örökségük megôrzése és a két nép számára történô kölcsönös megismertetése érdekében.
(2) A Szerzôdô Felek azon munkálkodnak, hogy védelmezzék a területükön található azon történelmi és kulturális emlékmûveket, emlékhelyeket, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek a másik Szerzôdô Fél történelmét és kultúráját idézik fel és támogatják ezek megôrzését, valamint belsô jogszabályaikkal összhangban megkönnyítik ezek hozzáférhetôségét.
14. cikk
A Szerzôdô Felek elôsegítik az országaik eltérô etnikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetû állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. Elítélik az idegengyûlölet, a faji, etnikai és vallási alapú gyûlölet, diszkrimináció és elôítéletek mindenfajta megnyilvánulását és hatékony intézkedéseket tesznek ezek bármiféle megnyilvánulásának megelôzésére.
15. cikk
(1) a) A Szerzôdô Felek vállalják, hogy a területükön élô nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása során az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló keretegyezményét alkalmazzák, hacsak nemzeti jogszabályaik nem tartalmaznak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vonatkozásában kedvezôbb rendelkezéseket.
(1) b) A fenti bekezdésben foglaltakat nem érintve, a Szerzôdô Felek, a magyarországi román kisebbség, valamint a romániai magyar kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme és fejlesztése céljából jogi kötelezettségként alkalmazzák az ezen személyek jogait meghatározó elôírásokat, úgy ahogy azokat az ENSZ, az EBESZ és az ET vonatkozó, a jelen Szerzôdés Mellékletében felsorolt dokumentumai tartalmazzák.
(2) A Szerzôdô Felek ennek megfelelôen megerôsítik, hogy az elôzô bekezdésben említett személyeknek egyénileg, vagy csoportjuk más tagjaival együtt gyakorolva joguk van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk szabad kifejezésére, megôrzésére, fejlesztésére. Ennek megfelelôen joguk van saját oktatási, kulturális, vallási intézmények, szervezetek, egyesületek létrehozásához és fenntartásához, amelyek önkéntes pénzügyi és egyéb hozzájárulásért, valamint köztámogatásért folyamodhatnak a belsô jogrenddel összhangban.
(3) A Szerzôdô Felek biztosítják a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvünket szabadon használhassák a magán- és közéletben, szóban és írásban egyaránt. Megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ezek a személyek anyanyelvüket megtanulhassák és megfelelô lehetôségük legyen ezen a nyelven képzésben részesülni az állami oktatás keretei között minden szinten és formában, igényeiknek megfelelôen. A Szerzôdô Felek biztosítani fogják azokat a feltételeket, amelyek lehetôvé teszik az anyanyelv használatát is a helyi hatóságokkal való kapcsolataikban, összhangban az érvényben lévô belsô törvényekkel és a két Fél által aláírt nemzetközi kötelezettségekkel. E személyeknek joguk van arra, hogy vezeték- és keresztnevüket anyanyelvükön használhassák, és ezt hivatalosan elismertethessék. Azon területeken, ahol jelentôs számban élnek az illetô kisebbségekhez tartozó személyek, mindkét Fél lehetôvé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén is kifüggesztésre kerüljenek a hagyományos helységnevek, utcanevek és más, a nyilvánosságnak szánt földrajzi feliratok.
(4) A Szerzôdô Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát arra, hogy anyanyelvükön hozzájussanak az információkhoz és az elektronikus és nyomtatott információ-hordozókhoz, valamint szabadon cseréljenek és terjesszenek információkat. A Szerzôdô Felek jogrendszereik keretei között lehetôvé teszik számukra, hogy saját médiumokat hozzanak létre és mûködtessenek.
(5) A Szerzôdô Felek biztosítani fogják a kisebbségekhez tartozó személyek számára a jogot, hogy ténylegesen egyénileg, vagy pártjaik vagy szervezeteik révén részt vegyenek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben és a központi és helyi közigazgatási szervekbe beválasztott képviselôik révén az országos vagy helyi érdekû kérdések megoldásában. Mindkét Szerzôdô Fél, az ezen személyek nemzeti önazonossága védelmével és érvényesítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó döntéshozatalban, kikéri e személyek szervezeteinek, politikai pártjainak vagy szövetségeinek véleményét a törvényben elôírt demokratikus döntéshozatali eljárásnak megfelelôen.
(6) A Szerzôdô Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségét és támogatják erôfeszítéseiket a kisebbségi kultúrát és történelmet ôrzô mûemlékek, emlékhelyek megôrzésére, valamint intézkedéseket tesznek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken az állampolgárok megismerkedhessenek a magyar, illetve a román kulturális értékekkel.
(7) A Szerzôdô Felek tiszteletben tartják, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szabad kapcsolatot tartani egymással és a határokon túl más államok polgáraival, továbbá részt venni nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek tevékenységében.
(8) A Szerzôdô Felek elismerik, hogy az ezen cikkben említett jogok alkalmazása során bármely, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személy, csakúgy, mint az illetô állam bármely más állampolgára, tiszteletben tartja a nemzeti törvényeket és mások jogait. Ezen személyek ugyanazokkal az állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint azon ország többi állampolgára, amelyben élnek.
(9) A Szerzôdô Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektôl, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következô jogait és szabadságjogait.
(10) A Szerzôdô Felek elôsegítik egymás számára, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az ebben a cikkben foglaltak megvalósulását. E célból a jelen Szerzôdés 5. cikkében említett rendszeres konzultációk keretében megvizsgálják a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kétoldalú együttmûködésük kérdéseit is, amelyek e Szerzôdés alkalmazásából adódnak és létrehoznak egy kormányközi szakértôi vegyesbizottságot. Együttmûködnek az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet és az Európa Tanács azon mechanizmusainak megfelelô mûködtetésében, amelyek a nemzeti, kulturális, vallási vagy nyelvi kisebbségek védelmével kapcsolatos, ezen szervezetek dokumentumaiban meghatározott, általuk vállalt kötelezettségek teljesítését ellenôrzik.
(11) A Szerzôdô Felek együttmûködnek a nemzeti kisebbségek védelme nemzetközi kereteinek továbbfejlesztésében. Egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak továbbfejlesztésével kapcsolatos azon nemzetközi dokumentumok rendelkezéseit, amelyekre nézve a jövôben kötelezettséget vállalnak, e Szerzôdés részeként fogják alkalmazni.
(12) Az ebben a cikkben foglalt kötelezettségvállalások egyike sem értelmezhetô oly módon, hogy feljogosítana az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel, vagy a Helsinki Záróokmány és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Párizsi Chartájának rendelkezéseivel ellentétes bárminemû tevékenység folytatására vagy cselekedet végrehajtására, a területi integritás elvét is beleértve.
16. cikk
A Szerzôdô Felek fejlesztik az együttmûködést a tömegtájékoztatás területén. Megkönnyítik az országaik társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életére vonatkozó információk szabad áramlását és támogatnak minden olyan erôfeszítést, amely egymás kölcsönös, tárgyilagos megismerésére és megértésére, az elôítéletek meghaladására irányul.
17. cikk
(1) A Szerzôdô Felek fejlesztik és támogatják az együttmûködést az egészségvédelem és az orvostudományi kutatások területén.
(2) A Szerzôdô Felek szorgalmazzák továbbá az együttmûködést a társadalombiztosítás és a szociális védelem területén az egyik Szerzôdô Félnek a másik Szerzôdô Fél területén tartózkodó állampolgárai érdekében, és megvizsgálják e célból megállapodások kötésének lehetôségét.
18. cikk
A Szerzôdô Felek támogatják a közvetlen kapcsolatok bôvítését a politikai szervezetek, szakszervezetek, egyházak és vallási közösségek, alapítványok, a nôi, ifjúsági, sport- és más jellegû szervezetek között.
19. cikk
(1) A Szerzôdô Felek ámogatják és elôsegítik az állampolgáraik közötti közvetlen kapcsolatokat.
(2) A Szerzôdô Felek bôvítik konzuli kapcsolataikat és egyszerûsítik a határátkelést és a vámvizsgálatot, beleértve új határátkelôhelyek megnyitását és meglévôk bôvítését a lehetôségek függvényében, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a személyi és az áruforgalmat. E célból megfelelô megállapodásokat kötnek.
20. cikk
(1) A Szerzôdô Felek az érvényben lévô szerzôdésekkel összhangban kölcsönös jogsegélyben részesítik egymást a polgári jogi, a büntetôjogi és családjogi ügyekben, és külön megállapodás alapján fejlesztik a rendôri szerveik közötti együttmûködést.
(2) A Szerzôdô Felek együttmûködnek a szervezett bûnözés megelôzésében és leküzdésében, különös tekintettel a terrorizmusra, a kábítószerek illegális forgalmára, a légi kalózkodásra, a csempészetre, valamint a kulturális, történelmi, muzeális javak, értékek illegális forgalmára. Készek ezeken a területeken nemzetközi keretekben is együttmûködni.
21. cikk
(1) A Szerzôdô Felek közvetlen konzultációk és tárgyalások útján oldják meg az ennek a Szerzôdésnek az értelmezésébôl vagy alkalmazásából következô minden vitájukat. Azt követôen, hogy mindkét Szerzôdô Fél részesévé válik egy, a viták békés rendezésére vonatkozó nemzetközi többoldalú szerzôdésnek, az ebben a cikkben említett azon viták, amelyek ésszerû idôn belül közvetlen konzultációk és tárgyalások útján nem oldhatók meg, a fent említett nemzetközi többoldalú szerzôdésben rögzített eljárásoknak megfelelôen kerülnek rendezésre azzal a feltétellel, hogy az ezen többoldalú szerzôdésben vállalt kötelezettségek az ilyen jellegû vitákra is vonatkozzanak.
(2) A Szerzôdô Felek arra törekszenek, hogy amikor csak szükséges, kétoldalú szerzôdéseikbe olyan elôírásokat iktassanak be, amelyek alapján az ezen szerzôdések értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a rendelkezésre álló vitarendezési mechanizmusoknak vetik alá.
22. cikk
Ez a Szerzôdés nem irányul harmadik államok ellen és nem érinti a Szerzôdô Felek valamelyikének más államokkal kötött két- és sokoldalú szerzôdéseibôl eredô jogait és kötelezettségeit.
23. cikk
Ezt a Szerzôdést tíz évre kötik. Érvényessége ezt követôen automatikusan meghosszabbodik újabb ötéves idôszakokra, amennyiben a Szerzôdô Felek egyike nem értesíti írásban a másik Szerzôdô Felet legalább egy évvel a Szerzôdés mindenkori érvényességének lejárta elôtt felmondási szándékáról.
24. cikk
Ezt a Szerzôdést mindkét Szerzôdô Fél alkotmányos elôírásaival összhangban meg kell erôsíteni és az a megerôsítô okiratok kicserélésének napján lép hatályba, amelyre a legrövidebb idôn belül ....-n kerül sor. A Szerzôdô Felek megállapítják, hogy a Bukarestben, 1972. február 24-én aláírt "Barátsági, Együttmûködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerzôdés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között" hatályát vesztette.
25. cikk
Ez a Szerzôdés az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelôen az ENSZ Titkárságán nyilvántartásba kerül.
Készült ...........-n, az 1996. év ........
napján két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság Románia
nevében nevében
Melléklet
Azon dokumentumok listája, melyekre a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésrôl, az együttmûködésrôl és a jószomszédi viszonyról szóló Szerzôdés 15. cikkének (1) b) bekezdése vonatkozik
1. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma;
2. Az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 135/47. számú, a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló Nyilatkozata;
3. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének 1201 (1993) sz. ajánlása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó, a nemzeti kisebbségek jogairól szóló kiegészítô jegyzôkönyvrôl.*
*
A Szerzôdô Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra és nem kötelezi a Feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára.
(Folytatás 29-i lapszámunkból)
67.
A lakásban, a fürdôszobában.
A lány a tükör elôtt parókákat próbál.
Festi és többször is "átfesti" magát.
Kiszól a fiúnak: - Gyere...
A fiú belép.
A lány egy parókát húz a fejére. Nevet.
Leülteti a fiút a kád szélére.
Ollót vesz elô, rövidre nyírja a haját.
Az egyik parókából kivág egy darabot, ügyesen bajuszt formál belôle, odaragasztja a fiú orra alá. Nézegeti.
- Nem is rossz.
Szemüveget próbálgat a fiúra. Kiválaszt egyet. Hátrább megy. Nézi. Elmosolyodik:
- Az anyád sem ismerne rád...
68.
A szobában.
A lány levetkôzteti, átöltözteti a fiút. Az kezd "városiasan", "polgáriasan", szinte "úrifiúsan" kinézni.
A lány kinyit egy szekrényt. Az tele van férfiruhával.
A lány: - Micsoda cuccok... Kár, hogy a digó egy fejjel alacsonyabb nálad...
Aztán játékos mosollyal kiválaszt egy nyakkendôt és felköti a fiúnak.
Szájon csókolja.
Barbara: - Mit mûveltek?
A lány: - Kuss.
69.
A lány a fürdôszobában szôke parókát tesz a fejére, kifesti magát.
70.
A lány az utcán beül a Fiat-Polskiba. Napszemüveget rak fel, elindul.
71.
Sötétedik. A Fiat-Polski abban a lejtôs utcában áll, ahol a villa van, csak jóval feljebb.
A lány sárral bekeni az autó számtábláit.
Beül a kocsiba és vár.
72.
A villatulajdonos felesége kilép a kapun. Az egyik kezében a kézitáska, a másikban egy "Kiskegyed".
73.
Elindul, lefelé.
A lány begyújtja a motort.
Egy kicsit vár, figyeli, hogy az asszonyt nem követi-e valaki.
Lámpa nélkül elindul lefelé.
Az asszony az elsô sarkon bekanyarodik.
A lány utoléri, kivágja a másik ülés melletti ajtót és kiszól:
- Maga Barbara anyja?
A nô megmerevedik.
A lány: - Ide a táskát...
A nô habozik: - Azt mondta, hogy a Szent-Anna templomban... A Batthyány téren...
- Ha élve akarja látni a lányát...
Az asszony odanyújtja a táskát.
A lány berántja a kocsiba, becsapja az ajtót és továbbhajt.
Az asszony szinte kábultan: — És a "Kiskegyed"? Amirôl rám ismer?
74.
A lány lakásában. A fiú és Barbara.
A fiú: - Hogyan kell felhívni Romániát?
Barbara: - Honnan tudjam?
A fiú a szája szélét rágja.
Barbara: - Ha leveszed a kötést a szememrôl, megtudom neked...
A fiú a szája szélét rágja. Aztán letépi a tapaszt a kislány szemérôl.
Barbara hunyorog. Mikor kitisztult a szeme, végigméri a fiút:
- Ez a bajusz... Ez a cucc... Úgy jobb voltál... Ne hagyj bohócot csinálni magadból.
A fiú: - Romániát...
Barbara: - Hol a telefonkönyv?
Megtalálják. Barbara lapoz.
Barbara: - 00...; Aztán: 40...
A fiú: - A többit tudom...
Tárcsáz. Barbara mellé lép és belekotor a hajába:
- Kár volt levágatni... De majd kinô...
A fiú: - Édesanyám?... Csak azt akarom mondani, hogy jól vagyok... Dolgozom... Keresek... Ne aggódjanak értem... Majd írok...
75.
Megyeriék házában.
Megyeriné: - Édesapád is szeretne beszélni veled...
Átadja a kagylót a férjének.
Megyeri: - Halló... Halló... Balázs?... Már letette...
76.
A villa szalonja.
A feleség betámolyog:
- Kitépte a táskát a kezembôl...
A fônyomozó: - Ki?
Az asszony: - Egy nô volt... Nem láttam... Fiatal...
A villatulajdonos: - A ringyó...
A fônyomozó: - Hol?
Az asszony: - Itt, a sarkon...
A fônyomozó: - Ügyesebb, mint gondoltam volna...
77.
A lány belép a lakásba. A szobába.
Rámered Barbarára. Az rámosolyog. Valami kihívó van a mosolyában.
A lány a fiúhoz: - Megôrültél?... Most már engem is ismer...
A fiú: - Nem mindegy?
Cseng a telefon. A lány felveszi: - Yes... Yes... Very happy...
Yesterday?... I tell you if arrive... Wait you... Yes, yes, very happy...
A fiúhoz: - Már Fehérváron van... Egy óra múlva itt lesz...
A fiú: - Dögölne meg... Gyerünk...
- Azt meg sem kérdezed, hogy a pénzzel mi van?
- Van... nincs... Gyerünk...
Barbara: - Jó utat... (A fiúhoz): - Marha...
A lány: - Rá akart beszélni, hogy engem rúgj seggbe?... Igaz?
A fiú: - Gyerünk...
- Ezt nem hagyhatjuk így itt... Ez mindent tud... Rólad is, rólam is...
- Hát aztán?... Gyerünk...
- Börtönben akarsz rohadni, amíg élsz?... Én nem...
- Magunkkal visszük?
- Meg kell döglenie... Fogd a bicskád...
A fiú gépiesen engedelmeskedik.
A lány: - Mire vársz?
A fiú: - Csak nem akarod?
- Beszartál?
- Megígértük neki...
Barbara szaladni kezd az elôszoba felé. A lány visszarántja és a karosszékbe löki.
A lány: - Gyáva vagy?... Vagy ô, vagy mi... Hát nem érted?... Akkor add ide...
A fiú, motyogva: - Megígértük neki...
A lány el akarja venni tôle a bicskát. A fiú nem adja.
Dulakodnak.
A lány felsikolt és elnyúlik a padlón.
A fiú mellé rogy: - Ida... Iduka...
Barbara dermedten nézi a jelenetet. Aztán, hátrálva kisurran az ajtón.
78.A fiú a lány mellett térdel.
79.
Barbara eltûnik az éjszakában.
80.
A fiú és a halott lány.
81.
A kapu elôtt megáll a piros Alfa-Romeo.
Az olasz kiszáll.
82.
Az olasz fütyörészve megy felfelé a lépcsôn.
83.
Az olasz benyit a lakásba.
A padlón ott fekszik vérbefagyva a lány.
Az olasz megdermed.
A fiú a karosszékben ül és üres szemekkel mered maga elé.
84.
A Fôkapitányság. Az ôrök a televíziót nézik. Meccs vége.
Az egyik ôr: - Megnézem...
85.
Az ôr megáll az egyik cella elôtt.
Bent a fiú némán ül, maga elé mered.
Elôtte a vacsora. Érintetlenül.
Az ôr: - Azért ehetnél...
86.
Az ôrök szobája. Hírek a televízióban. Az iménti ôr belép, állva nézi...
A képernyôn egy elegáns úr magyaráz: - A nemzetközi jog szempontjából az ügy meglehetôsen bonyolult...
Riporter: - Amennyiben?
A szakértô: - Mert igaz ugyan az, hogy az emberrablás Magyarországon történt, de másfelôl azonban az elkövetôi román állampolgárok... Ettôl még az ügy a magyar igazságszolgáltatásra tartozna, ha nem emberöléssel végzôdött volna...
Riporter: - Azaz...
A szakértô: - A gyilkosság, amelynek a motívumait egyelôre nem ismerjük, súlyosabb bûn az emberrablásnál is, így aztán a nemzetközi jog szempontjából nem elképzelhetetlen, hogy Románia kikéri a bûnöst... Elvégre az egészet úgy is lehet tekinteni, hogy román belügyrôl van szó, lévén a halálos áldozat is, a gyilkos is román...
A televízió képet vált.
A bemondó: - A Magyar Országgyûlés elnöke ma délután a Parlament épületében fogadta az erdélyi magyarság szervezeteinek és az erdélyi magyar egyházaknak a képviselôit...
A képernyôn látni, ahogy az ismert politikusok és egyházfôk sorra kezet fognak az országgyûlés elnökével.
A bemondó: - A találkozó után az erdélyi magyar vezetôk elmondták...
A börtönôr: - Érdekes... Ezek közül még egyikre sem mondta soha senki, hogy román.
Petô Iván, az SZDSZ elnöke pénteken levelet írt több határon túli magyar párthoz és szervezethez. Ebben meghívja a képviselôket a magyar-román alapszerzôdést tárgyaló jövô keddi rendkívüli magyar parlamenti ülésre. A politikus szerint ugyanis ,,az alapszerzôdés kimagasló jelentôségû dokumentum, amely alapvetôen befolyásolja a határon túli magyarok helyzetét és jövôjét". Éppen ezért Petô Iván úgy véli, a határon túli magyar szervezetek okkal tartanak igényt arra, hogy a vitát figyelemmel kísérve, mind a szerzôdés mellett, mind az az ellen felhozott érveket tanulmányozhassák.
Az SZDSZ elnöke az alábbi szervezetekhez juttatta el meghívását: A. Nagy László - MPP, Duray Miklós - Együttélés Politikai Mozgalom, Bugár Béla - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Popély Gyula - Magyar Néppárt, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Dalmay Árpád - Beregvidéki Magyarok Kulturális Szövetsége, Duppa György - Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Markó Béla - RMDSZ, Ágoston András - Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Kasza József - Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ).