1996. január 12.
(VIII. évfolyam, 9. szám)

"Romániában románok élnek, magyarság csak Magyarországon létezik!" "Nálunk itthon mi, románok, vagyunk az urak és mindig is azok leszünk." Ilyen és ehhez hasonló megállapítások tarkítják Gheorghe Funar január 11-én, a Mátyás-emléktáblaügyben kelt közleményét. Az RMDSZ nyílt levélben tiltakozott az emléktáblára kerülô szöveg miatt, erre válaszol minôsíthetetlen hangnemben a kolozsvári polgármester, és felszólítja a város lakosságát, lépjen fel nyíltan az ellen a párt ellen, amelyik "megszegi az ország törvényeit és alkotmányellenes magatartást tanúsít". Ugyanakkor bejelenti, hogy március 15-én Nicolae Bãlcescu és a többi negyvennyolcas forradalmár tiszteletére emléktáblát helyeznek el az Avram Iancu utca 20. szám alatti ház falára.

*

Noha Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök Grigore Zanc prefektushoz intézett nyílt levelében nem esik szó semmiféle mozgósításról, a polgármesteri közlemény szerint az RMDSZ ismét utcai tüntetésekre szólítja fel Kolozsvár magyar lakosságát. Kérdésünkre Molnos Lajos pontosított: a Kolozs megyei RMDSZ vezetô testülete semmiféle döntést nem hozott a további lépéseket illetôen.

Ion Iliescu államfô szerdán Bukarestben találkozott Mircea Snegurral, a Moldovai Köztársaság elnökével, aki január 3-tól Romániában üdült.

Az államelnökség közleménye szerint tájékoztatták egymást országaik helyzetérôl és problémáiról, és hangsúlyozták: fejleszteni akarják a két ország kapcsolatait, "függetlenül attól, hogyan alakulnak országaikban a politikai élet eseményei". Ezzel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy 1996 mindkét országban választási év. A két elnök javasolta a minisztériumközi vegyesbizottságok mihamarabbi ülésezését abból a célból, hogy közös akciótervet dolgozzanak ki 1996-ra.

A Ziua napilap kezdeményezésére, amely az 1989-es decemberi forradalmárok 54 szervezetének támogatását élvezte, tegnap egy társadalmi bíróság újratárgyalta a jogi szempontból sokat vitatott Ceausescu-pert. Mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény ugyanis azzal marasztalja el a román igazságszolgáltatást, hogy egy "maskarádévá" változtatta a diktátor házaspár perét.

Az "erkölcsi bíróság" elnöke Corneliu Turianu bíró — civilben jelenleg a bukaresti bíróság keres-kedelmi tagozatának elnöke —, akit az igazságszolgáltatás mai rendszerét illetô bírálatai miatt a Vãcãroiu-kormány felmentett a bukaresti törvényszék elnöki tisztségébôl. Mint mondotta, nem a Ceausescu-per újratárgyalásáról van szó. (Erre különben az alkotmány szerint sincs mód, amely kifejezetten tiltja rendkívüli törvényszékek felállítását.) Nem azt kell tehát megállapítani, hogy bûnös volt-e a diktátor-házaspár, hanem csak azt, hogy a felelôsségre vonásukra alkalmazott eljárás törvényesnek tekinthetô-e. Ebben a tekintetben maguk a forradalmár szervezetek is megoszlanak, hiszen formailag a Ceausescu-per nyilvánvalóan számos követelménynek nem tett eleget, az adott pillanatban azonban a rendkívüli helyzet, a még folytatódó harcok igazolták a sommás bíráskodást. A tárgyalás célja tehát elemezni, mennyire tartották be a törvényességet. A tárgyalás eredményét esetleg a fôügyészség elé terjesztik.

Az esküdtszéket 12 — Turianu jellemzése szerint — "hiteles forradalmár" alkotja majd a 12 mártírvárosból. Számuk azonban rögtön 11-re olvadt, mert egy volt katonatisztet egy másik résztvevô azzal vádolt, hogy 1989 decemberében a forradalmárokra lôtt. Az illetô visszautasította ugyan az állítást és ellenváddal élt, de távozott a testületbôl.

A tárgyalásra az 1989 decemberi események központi helyén, az Intercontinental szálloda közelében lévô Nemzetközi Sajtóközpontban került sor. Felolvasták az eredeti vádiratot, levetítették az eredeti pert rögzítô videokazettát, ezt követte a per lefolyásának elemzése, több ismert ellenzéki ügyvéd fejtette ki érveit, amelyek nyomán a tanács állást foglal majd. A tárgyalásról helyszíni közvetítést adott az URH hullámsávban mûködô Radio Tinerama és a TELE 7 ABC tévéadó.

A kormánypárt és a román politikai világ egy része a Ziua, az ellenzék bizonyos erôi és Iliescu elnök közötti konfliktus megnyilvánulásának tekinti ezt az eljárást. Az "erkölcsi törvényszék" ülésének azért lehet Iliescu-ellenes éle, mert sokan vitatják az elnöki házaspárt halálra ítélô törvényszék létrehozásának törvényességét is. A Ziua közölte például Nicolae Dide, ismert 1989 decemberi forradalmár interjúját, amelyben a politikus azt fejtegeti: Iliescu annakidején "politikai gyilkossággal" került hatalomra, mivel 1989 december 24-én, amikor aláírta a rendkívüli katonai bíróság létrehozásáról szóló rendeletet, hivatalosan csak egy könyvkiadó igazgatója volt, s csak két nappal késôbb választották a Nemzeti Felszabadulási Front elnökévé. Nicolae Dide a szóbanforgó interjúban felsorolja azokat a büntetôkönyvi paragrafusokat is, amelyek alapján szerinte a jelenlegi államfôt a perben játszott szerepéért akár 15 évi börtönre is lehetne ítélni.

A per "törvénytelenné" nyilvánítása tehát nem hiába minôsíthetô Iliescu elnök elleni lépés lenne, hiszen ô írta alá a rendkívüli katonai bíróságot létrehozó rendeletet.

A svájci kormány úgy döntött, hogy Romániának újabb 30 millió svájci frank (25 millió dollár) értékû segélyt nyújt a piacgazdaságra való áttérés megkönnyítéséért — jelenti a France Presse.

Megjegyzendô, hogy Svájc hazánkat már 1992-ben 25 millió frankkal segítette a kelet-európai kooperáció keretében. Az összeget már csaknem teljes egészében felhasználták az egészségügy, a környezetvédelem, az energetika és az infrastruktúra terén. Az újabb segélyt ugyanezen területekre fordítják.

Shell Gas Romania néven vegyesvállalat alakult, amely három töltôállomásáról — Konstancából, Temesvárról és Ploiesti-bôl — Románia összes megyéjét el fogja látni palackos gázzal — jelentette a Vocea României címû lap csütörtökön.

A Rompres által idézett jelentés szerint a januártól mûködô vállalatba a Royal Dutch/Shell 12 millió dollárt fektetett, és a következô három évben még 30 millió dollárt költ fejlesztésre, a teljesen elavult berendezések korszerûsítésére és a munkakörülmények javítására.

A lapbeszámoló szerint a Shell korszerûsíteni akarja Románia benzinkútjait is. A Shell részvételével "civilizált viszonyok" teremthetôk a hazai butángáz-kereskedelemben, valamint a benzinkutaknál — írta a Rompres a Vocea României alapján.

Az Amerikai Egyesült Államok kormányának közlése szerint Bill Clinton továbbra is fenntartja véleményét, miszerint Románia teljesíti azon követelményeket, amelyek értelmében jogosult a legnagyobb kereskedelmi kedvezményre. Mint ismeretes, múlt év májusában az amerikai elnök a kongresszus elôtt kifejtette, Románia eleget tesz a Kereskedelmi Egyezménynek a kitelepedési szabadságra vonatkozó 402. és 409. cikkelyeiben elôírtaknak, mindez pedig automatikusan e státus meghosszabbítását jelenti.

Kolozsvár újabb polgármesterjelöltje Gheorghe Astileanu 31 éves festômûvész, a Ion Andreescu Képzômûvészeti Intézet végzettje. Világjárt mûvész, fiatal kora ellenére több kiállítása volt az országban és külföldön, személyes kapcsolatba került François Mitterrand-nal és János Pál pápával, akirôl életnagyságú portrét festett, amelyet bemutattak a Vatikánban. Astileanu 13 éves korában elszenvedett balesete óta tolókocsival közlekedik. Szerinte a választók elônyben fogják részesíteni a független jelölteket, mert elegük van a pártharcokból. Pénze nincs a választási propagandához, saját erejére alapozza kampányát, mégis reméli, hogy megnyeri a kolozsváriak bizalmát. Véleménye szerint Kolozsváron az a jelölt kellene hogy gyôzzön, aki békét tudna teremteni a románok és a magyarok között.

Ovidiu Cretu Beszterce-Naszód megyei prefektus bejelentette, hogy szeretne pártja, az RNEP polgármesterjelöltje lenni Beszterce városában. A prefektusi tisztségben szintén az egységpárti színeket képviseli.

A Világbank négy és fél millió dollárral támogatja a Duna fekete-tengeri torkolatánál fekvô természetvédelmi terület megóvását — derül ki a Rompres hírügynökség csütörtöki jelentésébôl.

A rezervátum 580 ezer hektáron (Románia területének 2,5 százalékán) terül el, s a világ harmadik legnagyobb természetvédelmi területe: csupán a dél-amerikai Amazonas, illetve az egyiptomi Nílus deltája elôzi meg. Több mint háromszáz madárfajnak ad otthont. A Duna-delta adja a környék vízzel borított részének nyolcvan százalékát, s gazdasági szempontból is fontos halfajok tenyésznek benne, mint például a ponty és a csuka.

A vidék egyedi jellege miatt az UNESCO 1990-ben a világörökség részének nyilvánította a Duna torkolatvidékét. A környezeti állapot megóvását a Világbank is támogatja: tavaly februárban lépett érvénybe az a megállapodás, amelynek értelmében a nemzetközi pénzügyi szervezet vissza nem térítendô támogatást nyújt e célra. Eddig mintegy 550 ezer dollárt költöttek el a rendelkezésre álló alapokból.

A tervezet technikai eszközök beszerzését és szakemberek képzését tûzi ki célul a természetvédelmi terület számára. A területen élô állatfajokat szeretnék számba venni, javítani kívánnak a Duna-medence állapotán, a késôbbi programok megkönnyítése érdekében pedig számítógépes adatbank felállítását tervezik.

Több román lap is röviden beszámolt Kovács László magyar külügyminiszter szerdai sajtóértekezletérôl.

Az Adevãrul ,,Nehéz év a román-magyar kapcsolatokban" címmel Dorin Suciu budapesti tudósítását közölte, vezetô helyen emelve ki, hogy a magyar külpolitika eddigi három fô iránya megmarad 1996-ban, majd részletesen ismertette a határon túli magyarságra és a román-magyar viszonyra vonatkozólag elhangzott kijelentéseket.

A Vocea României a Rompres tudósítójának tudósítását közli a következô címmel: ,,Kovács László: A határon túli magyar politikusoknak nem lenne szabad belekapcsolódniuk a magyarországi politikai harcokba".

A Curierul National a Mediafax jelentését publikálta az alábbi címmel: ,,Kovács László: A romániai választási kampány fékezheti a román-magyar megbékélés folyamatát".

Ion Iliescu elnök Párizsba utazása elôtt egy újságíró érdeklôdésére nem volt hajlandó kommentálni, illetve állást foglalni Virgil Mãgureanu RHSZ-igazgató a szekuritáté rezidense minôségét bizonyító saját iratainak nyilvánosságra hozásáról, valamint az igazgató menesztését célzó esetleges kérésrôl.

Múlt év novemberében a Deák Ferenc utcai könyvstandon fedeztem fel, fôhelyen, a Horia Sima szignálta hamisítatlan vasgárdista irodalmat. Az elsô kézbôl származó fasiszta eszmék darabonként tízezerért, két kötetben kellették magukat. Egyik napról a másikra el is fogytak. A sorozat azóta újabb kötettel egészült ki. Most az egyik fôtéri stand kínálja, ugyancsak fôhelyen. Elvégre Funar városában vagyunk. Az újra felvirágzóban levô legionárius mozgalom ennél befogadóbb és melegebb fészket aligha találhatott volna magának.

(n. j.)

Olvasom dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozatát (Szabadság, '96. I. 6.), és elfog a "déjà vu" érzése: ezt már láttuk!

Hosszasan fejtegeti, hogy négy éve foglalkozik a három autonómiaformára vonatkozó statútumok kidolgozásával, hivatkozik az ezeket követelô kinyilatkoztatásokra, elmondja, hogy a romániai magyar nemzeti közösség mint autonóm politikai alany számára milyen szükséges és jogos az autonómia, felsorolja az idevágó nemzetközi dokumentumokat. Ezt már többször elmondta, leírta, csak éppen azt nem mondta meg egyszer sem, részletesen, hogy ô mit ért konkrétan ezeken az autonómiaformákon, hogyan képzeli el ezeknek a mûködését. Mert ahogyan "gyümölcs" nincsen, csak alma, körte, szilva és azoknak is számtalan fajtája, úgy "autonómia" sincs, csak számos megvalósított vagy elképzelhetô változata.

Ezzel adósunk Csapó József éppen négy éve. Azóta gyártja a tervezeteket, de egyik sem áll össze logikus, világos, érthetô képpé. A sajtóban soha nem jelentetett meg egy olyan írást, amelyben igyekezett volna megmagyarázni az egyszerû olvasónak, miben is áll tulajdonképpen az egyik-másik autonómiaforma, hogyan valósul meg a mindennapi életben.

Igaz, hogy a tervezetek szövege itt-ott megjelent, a nagyközönség számára nehezen hozzáférhetô helyen. Ezeket olvasva a magunkfajta laikus azt hihetné, hogy benne van a hiba, ezért nem érti a bonyolult jogi nyelven írt paragrafusokat. A jogászok viszont azt állítják, hogy jogi szempontból is hibásak a megfogalmazások; ezért utalta ôket ismételten vissza az SZKT. De ettôl eltekintve — egy törvény szövege olyan, mint egy csontváz: ennek alapján nehéz elképzelni, milyen, és hogyan viselkedik az élô ember. Ezt az élô képet sohasem láttatták meg velünk.

Akárhogy is legyen: ha valaki azt akarja, hogy elképzelését elfogadjuk, és támogassuk, akkor fejtse ki úgy, hogy azt meg is értsük.

Ha a tanulók nem értik a tanár magyarázatát, gyakran azt mondják: "A tanár úr nagyon magas színvonalon ad elô. Sokat tud, de nem tud magyarázni". Mások szerint, aki nem tud egyszerûen, világosan kifejteni egy kérdést, annak az a fejében sem tisztázódott eléggé. Egyszer egy tanuló panaszkodott, hogy nem érti a matektanárnô magyarázatát. Mondtam, hogy a tanárnô rendszeresen tart fogadóórát, menjen el, és kérdezze meg azt, amit nem ért. "Többször próbáltam — mondta a gyermek —, de a tanárnô mindig csak azt és úgy ismétli meg, ahogyan az órán mondta."Mi sem lettünk okosabbak attól, hogy immáron négy éve beszélnek, írnak az autonómiáról, de nem fejtik ki úgy, hogy azt a magyarság valóban megértse, legfeljebb hisz és bízik benne. De tegye a kezét a szívére az olvasó, és mondja meg ôszintén: érti-e, hogy miben áll és miben különbözik egymástól a háromféle autonómiatervezet? Ha pedig mi nem értjük, hogyan képzelik, hogy megérti és elfogadja a románság?

Egyébként az "autonómia" kifejezés a sok félreértés és félrevezetés következtében vörös posztó a román közvélemény szemében; ha ezt a szót hallják, tovább oda se figyelnek. Ezért követeléseinket úgy kellene megfogalmaznunk, hogy ez a szó elô se forduljon. Irigyelhetjük a finnországi svédek jogegyenlôségét, pedig a finn alkotmányban nem fordul elô az "autonómia" kifejezés. Jogainkat biztosíthatná egy nemzetiségi törvény, esetleg egy külön nyelvhasználati törvény, illetve az oktatási törvény módosítása.

Azok, akik 47 aláírással a választási kampány idején rendkívüli SZKT-gyûlést hívattak össze Csapó József statútumtervezetének a megvitatására, jó szolgálatot tettek Funarnak, Vadimnak és társainak.

Fey László

Medrea alprefektus aláírásával a Román Nemzeti Egységpárt sajtóirodájának égisze alatt keletkezett az újabb támadás a Babes-Bolyai Egyetem Chartája és rektora ellen, amelyben a szerzôk az alkotmány és az oktatási törvény megszegésével vádolják a fenti dokumentumot. Állításukat azzal támasztják alá, hogy a Charta szerint tilos vezetôségi funkcióba olyan személyt választani, aki politikai tisztséget is vállal, és a választásokon csak az egyetemi tanerôk vehetnek részt, a kutatók nem. Mindezekért elsôsorban dr. Andrei Marga professzort teszik felelôssé, akit ezúttal a kommunista eszmék nagy ideológusaként bélyegeznek meg, aki az új Európai Tanulmányok Egyetem rektori címét is meg akarta szerezni, és mindent megtesz a Babes-Bolyai Egyetem elmagyarosításáért.

Az egyetem rektora, bár méltóságán alulinak tartja az összes RNEP-es támadásokra válaszolni, csupán néhány szóban hozta a nyilvánosság tudomására, hogy a Charta kidolgozásában több mint száz magas képzésû szakember vett részt és munkájuknak köszönhetô az eddigi legteljesebb egyetemi autonómiára vonatkozó törvénycsomag; sohasem volt a kommunista rezsim ideológusa, valamint, hogy a vele kapcsolatos támadások egyszerû hamisítások.

Évtizedekig tartó álomból ébred lassan a kelet-európai — és így a romániai — civil társadalom: a kormánytól független szervezetek jönnek létre, vagy netán fulladnak bele a felmutatható tevékenység hiányába. A civil társadalom újraépítésének terén az ifjúság az egyik legdinamikusabb szereplô. Ezen szervezôdéseket a Magyarországon újonnan megalakult Magyar Ifjúsági Világszövetség kívánja szárnya alá venni. Mint az alapszabályzatból kiderül, a MIV létrehozását a magyarországi és a határon túl élô fiatalok lelki, szellemi és anyagi támogatása tette szükségessé. Az egyesület célja a Magyarországon kívül élô, a világ szinte minden pontján fellelhetô magyar fiatalság összefogása, az anyaországgal fenntartott kapcsolatok elmélyítése, a magyar kultúra és a nyelv ápolása és fejlesztése. Ezen célok elérése érdekében a MIV szeretné összefogni és felkarolni azon magánszemélyek és szervezetek tenni akarását, akik támogatni akarják a magyar fiatalok minden irányú kapcsolatát. Az egyesület feladatai közé tartozik: a rendszeres kapcsolattartás a mindennemû magyar fiatalság közösségeivel, választott szervezeteivel, egy világméretû magyar ifjúsági szervezet kiépítése, személyes kapcsolatok kialakításának elôsegítése elsôsorban fiatalok meghívásával, fontos alkalmakra és évfordulókhoz kötôdô rendezvényekre küldöttségek meghívása, az ifjúság fokozottabb bevonása a környezetvédelembe, a Magyarországon élô kisebbségekkel való együttmûködés.

Ulics László , a MIV elnöke Batinás László kolozsvári vállalkozót bízta meg a helyi fiók létrehozásával. Vele beszélgettem.

— Az 1995. november 21-én a Hajdú-Bihar megyei bíróságon bejegyzett szövetség ötlete régebb felvetôdött már — mondja Batinás László.

— Személy szerint olyan ifjúsági világszövetséget vagyok hajlandó támogatni, mely nemcsak kulturális tevékenységre alapozza létét, hanem egy szociális és gazdasági vetülete is létezik a dolognak. Itt konkrétan gazdasági segélyezésre gondolok, valamint olyan tevékenységekre, amelyek jövedelmet hoznak létre az egyesületnek. A pénzt természetesen újra befektetnénk, mondjuk, egy ifjúsági turisztikai góc kivitelezésébe az Egyesült Államokban, Németországban és itt, Erdélyben. Ez csak egy példa a sok közül. Tagunk lehet minden 35 éven aluli személy. Sajnos, egyes magyar intézmények gáncsoskodása miatt nehezebben megy a munka, de nem adjuk fel. A MIV elsô közgyûlésére február 24-én, Debrecenben kerül sor.

A MIV székhelye: 4025 Debrecen, Arany János utca 2., 1. emelet. Tel.: 00-36-52-410-010. Kolozsvári fiók: Batinás László, tel.: 430-540, fax.: 430-537 .

Kiss Olivér

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]