1996. január 25.
(VIII. évfolyam, 20. szám)

A jelenleginél is hatékonyabb kisebbségvédelem mellett foglalt állást az Európa Tanács parlamenti közgyûlése a testület Stasbourgban zajló keddi ülésén: a tagállamok képviselôibôl álló közgyûlés ugyanis olyan határozatot fogadott el, amely bírálja az Európa Tanács másik döntéshozó fórumát, a miniszteri bizottságot, s ezen keresztül a tagállamok kormányait a kisebbségvédelmi probléma elhanyagolása miatt.

Mint Bársony András, a magyar küldöttség vezetôje az MTI tudósítójának elmondta, a parlamenti közgyûlés határozatában rámutatott, hogy a kilencvenes évek elején aláírt, s a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó nyelvi chartát mind a mai napig nem sikerült életbe léptetni, mert nincs meg az ehhez szükséges öt ratifikáció, s hasonló a helyzet a tavaly elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezménnyel is. (A magyar parlament egyébként már mindkettôt jóváhagyta.) A parlamenti közgyûlés néhány felszólalója egyenesen "politikai botrányt" emlegetett amiatt, hogy az Európa Tanács tagállamainak jelentôs része — miközben az emberi jogok szószólójának állítja be magát — mind a mai napig nem ratifikálta ezeket a dokumentumokat, s az elfogadott határozat fel is szólítja a miniszteri bizottságot: legyen aktívabb, s siettesse a szentesítés folyamatát az egyes országokban.

A képviselôk egyben szóvá tették: habár az Európa Tanács 1993-as bécsi csúcsértekezlete a miniszteri bizottság feladatául szabta egy olyan kiegészítô jegyzôkönyv elkészítését az Emberi Jogok Európai Konvenciójához, amely a kisebbségi jogok megsértése esetén az érintettek számára lehetôvé tenné a nemzetközi bírósághoz fordulást, ez a munka azóta is áll, s a testület a jelek szerint fékezi az ügyet. Éppen ezért a határozat felszólítja a miniszteri bizottságot, hogy tegyen aktív lépéseket e jegyzôkönyv kidolgozására.

A keddi ülésnapon egyébként felszólalt a képviselôk elôtt Flavio Cotti svájci külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke. Beszédének középpontjában Oroszország felvételének kérdése állt, amelyrôl csütörtökön dönt a testület.

Cotti sürgette a parlamenti közgyûlés tagjait, hogy viseltessenek "megértéssel" a csecsen helyzet miatt sokat bírált Moszkva iránt, s a felvételi kérelem jóváhagyásával "bátorítsák" az orosz vezetést a demokratikus intézményrendszer kiépítésének folytatására.

Frunda György RMDSZ-szenátor, január 23-án Strasbourgban felszólalt az Európa Tanács Közgyûlésének folyó ülésszakán. A nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó, általa megfogalmazott állásfoglalást elôzetesen meghallgatta és magáévá tette az Európai Néppártok Csoportja, megbízván a felszólalót, hogy azt a Csoport nevében terjessze a Közgyûlés elé.

és Kelet-Európában lezajlott átalakulásokat követô idôben szerzett kisebbségi jogokat azóta leszûkítették vagy visszavonták.

Az európai szervezetek engedékenysége és következetlensége oda vezetett, hogy a Tanács új tagállamai, a volt szocialista országok nemcsak hogy nem tartják be vállalt kötelezettségeiket és az Európa Tanácsba történt felvételük alkalmából számukra kidolgozott ajánlásokat, de tovább folytatják nemzeti asszimilációs politikájukat.

"Mindezek a jelenségek fel kell hogy hívják az Európa Tanács figyelmét a hagyományokkal rendelkezô nemzeti kisebbségek problémáinak idôszerûségére. Az Európa Tanácsnak hatékony politikai és jogi eszközöket kell találnia a végett hogy az összes tagországokban, és különösképpen az új tagországokban, törvénybe iktassák és alkalmazzák a nemzeti kisebbségek jogait. Az egyes ajánlások, jelentések, egyezmények nem elegendôek ehhez. Új politikai és jogi megoldásokat kell találni, , melyek alkalmasak arra, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára a szólásszabadságot, nemzeti önazonosságuk megôrzését és továbbfejlesztését, az egyesülési szabadságot és a politikai képviselethez való korlátozatlan jogot, az esélyegyenlôség jogát, a vezeték- és keresztnevek anyanyelvi használatának a jogát, az anyanyelv használatának a jogát a hatóságokkal való érintkezésben, a helység- és utcanevek, az intézményi elnevezések anyanyelvi kifüggesztéséhez való jogot, az anyanyelvi oktatáshoz való korlátozatlan jogot, a különbözô autonómia formákhoz való jogot az állampolgárságot adó állam szuveranitásának határain belül, továbbá a kapcsolattartás akadályozatlan jogát más országok polgáraival.

A szenátor országok megnevezése nélkül részletesen ismertette az ilyen irányú jelenségeket, és hangsúlyozta, hogy a testületnek hatékony politikai és jogi eszközöket kell találnia avégett, hogy az összes tagországokban és különösen az újakban, törvénybe iktassák és alkalmazzák a nemzeti kisebbségek jogait. Frunda György fontosnak nevezte az Európa Tanács által megbízott jelentéstevôk helyszíni vizsgálatát, és utalt arra, hogy h az általuk tett ajánlásokat nem teljesítik az érintett országok hatóságai elfogadható határidôn belül, az maga után vonhatja a szankciókat tartalmazó direktíva alkalmazását. Ugyancsak sürgette a nemzeti kisebbségekre vonatkozó Keretegyezményben elôírt konzultatív bizottság felállítását és abba a kisebbségek képviselôinek bevonását.

Frunda sürgette továbbá azt, hogy a kisebbségekre vonatkozó egyezményekhez több tagállam csatlakozzék, illetve gyorsítsák meg a ratifikálást:

"Mivel viszonylag kevés állam fogadta el a Regionális, illetve Kisebbségi nyelvek európai Chartáját (14 aláíró, 3 ratifikálás), a Helyi autonómia európai Chartáját (25 aláíró, 21 ratifikálás) és a Nemzeti kisebbségekre vonatkozó Keretegyezményt (31 aláíró, 4 ratifikálás), szükségesnek mutatkozik e dokumentumok aláírásának és ratifikálásának a megsürgetése. Ugyanebben az összefüggésben, azáltal, hogy a miniszteri Bizottság nem fogadta el az 1201-es Ajánlást az Emberi jogok európai Egyezményéhez csatolandó kiegészítô protokollumként, sürgôs kötelességünkké vált egy új kiegészítô protokollum-ajánlás kidolgozása. Ennek biztosítania kell a nemzeti kisebbségeknek az említett chartákban és egyezményekben lefektetett alapvetô jogait. Át kell vennünk az 1201-es és 1255-ös Ajánlások, az EBESZ 1990. évi koppenhágai záródokumentumának lényeges elemeit. Csak így biztosíthatjuk a hagyományokkal rendelkezô nemzeti kisebbségek számára, hogy az Európai emberjogi bírósághoz fordulhassanak közvetlenül vagy választott képviselôik által.

Meggyôzôdésem, hogy az Európai emberjogi Egyezményhez csatolandó olyan kiegészítô protokollum elfogadása, amely lehetôvé teszi a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz folyamodhassanak, a nemzeti kisebbségek helyzetének javulásához fog vezetni, fékezni fogja egyes kormányoknak szélsôségesen nacionalista, intoleráns tendenciáit."

A román küldöttség vezetôje, Rãdulescu-Boticã szenátor, hétfôn egy rádióinterjúban megütközését fejezte ki, hogy az Európa Tanács ismét a kisebbségi kérdésrôl rendez vitát.

Az ülésen Takács Csaba ügyvezetô elnök tájékoztatta a testületet arról, hogy elfogadta Cs. Gyímesi Éva — oktatási alelnöki tisztsége és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen betöltött szakmai funkciói közötti összeférhetetlenség feloldásával indokolt — január 19-én benyújtott lemondását.

A szövetségi elnök felkérésére az Ügyvezetô Elnökség foglalkozott annak a látogatásnak az elôkészítésével, amelyet egy RMDSZ-küldöttség tesz február második felében Dél-Tirolban, válaszolva az RMDSZ szövetségi elnöke és ügyvezetô elnöke ottani találkozói során létrejött megegyezés értelmében érkezett meghívásra.

Az Ügyvezetô Elnökség az 1996. január 13-án hozott SZKT-határozatban foglalt határidô és alapelvek figyelembe vételével kialakította az RMDSZ személyi elvû autonómia-statútuma részletes megfogalmazásának ütemtervét, meghozta a szükségeges intézkedéseket a szakértôi munka megkezdéséhez, véglegesítette az elkészült új tagkönyvek kitöltésének metodológiáját, amely egyben az általános és egységes tagnyilvántartás alapjául is szolgál. Ezt a dokumentumot még ezen a héten eljuttatják a megyei és területi szervezetek elnökeihez.

A következôkben a jelenlévôk beszámolókat és tájékoztatókat hallgattak meg az Ügyvezetô Elnökség által szerzett rendezvényekrôl, illetve azokról az eseményekrôl, amelyeken jelen voltak az Ügyvezetô Elnökség tagjai. Náznán Jenô gazdasági alelnök a Székelyudvarhelyen 1996. január 13-án tartott privatizációs tanácskozásról tájékoztatott, Kötô József mûvelôdôdi és egyházügyi alelnök a január 12-13-án tartott Csángókonferenciáról számolt be, Demeter János önkormányzatokért és területi szervezetekért felelôs alelnök Szatmár és Máramaros megyei terepútjának tapasztalatait ismertette és beszámolt a Székelyföldi Egyeztetô Tanács január 19-én Csíkszeredában tartott ülésérôl.

Az Ügyvezetô Elnökség áttekintette azt az oktatási és mûvelôdési kérdéseket felölelô problémalistát.

Háromnapos körutat tesz a volt jugoszláv térség három új államában Nicolae Vãcãroiu. A miniszterelnök, aki üzletemberekbôl álló küldöttség kíséretében indult szerdán reggel Szlovéniába, a tervek szerint Horvátországba "és ha az idô megengedi, Boszniába" is ellátogat. Mint ismeretes, Vãcãroiu a daytoni egyezmény aláírása után elsôként látogatott a környezô országok kormányfôi közül Belgrádba.

Az Otopeni repülôtéren tett nyilatkozatában a miniszterelnök hangsúlyozta: a körút célja az, hogy találkozzék a három ország vezetôivel és elômozdítsa a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. . Hangsúlyozni fogja, hogy Románia fontosnak tartja a daytoni egyezmény végrehajtását és részt kíván vállalni a volt jugoszláv térség országainak újjáépítésében.

Mind Horvátországban, mind Szlovéniában beruházásvédelmi, illetve a kettôs adóztatás s kerülésére irányuló egyezményt, továbbá gazdasági együttmûködési vegyesbizottság létrehozására vonatkozó jegyzôkönyvet ír alá a kormányfô, Boszniában pedig a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét jelentik be hivatalosan.

A körút alkalmából üzleti megállapodásokat is kötnek, így például a román-szlovén Universaltraktorji Slovenia vegyesvállalat létrehozásáról.

Dinu Zamfirescu ifjúliberális vezetô szerint akárcsak az eddigiek, a mostani kormányátalakítás is illegális volt. A miniszterek cseréjével alkotmányos elôírásokat szegnek meg, elsôként Iliescu államfô — mondotta az LP '93 heti sajtóértekezletén.

Horia Rusu ügyvezetô elnök a maga során úgy vélekedett, hogy a kormánynak el kellene ismernie a tömegprivatizációs akció nagy csôdjét. E tekintetben Románia az utolsó helyen kullog Európában, s EU-csatlakozási perspektívái csak egyre távolodnak.

Az LP '93 vezetôi korainak tartották nyilatkozni a parasztpárt újonnan megválasztott vezetôirôl.

Oliviu Gherman RTDP-elnök a párt keddi sajtóértekezletén rámutatott, hogy a Nemzeti Bank egyes vezetôségi tagjai nem vállalják a felelôsséget a tavaly decemberi készpénzhiány miatt.

Az RTDP elnöke szerint meg kell büntetni az RNB-t, mert az intézmény tevékenységében kialakult mûködészavar társadalomellenes jellegû és nyilvánvaló politikai színe van. Gherman szerint Vãcãroiu kormányfônek joga van kérni a parlamenttôl az RNB igazgatótanácsa egyes képviselôinek visszahívását tisztségükbôl.

Oliviu Gherman rámutatott egyben, hogy a piacgazdaság törvényei révén a Nemzeti Banknak relatív függetlenséget kell élveznie a kormánnyal szemben.

Továbbá úgy értékelte, hogy a KDNPP új vezetôségébe tárgyalásra és politikai eszmecserére készséges személyeket választottak.

Magyar Bálint mûvelôdési és közoktatási miniszter szerdán Budapesten fogadta a Markó Béla elnök vezette RMDSZ-delegációt. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a magyar állam anyagi támogatásának az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését kell segítenie, illetve a romániai magyar kisebbség megtartó erejét kell szolgálnia.

A megbeszélést követô sajtótájékoztatón Magyar Bálint elmondta azt is, hogy az elôzô évhez képest reálértékben is jelentôsen nôtt a magyar kultúrnemzet részét képezô erdélyi magyarság támogatására szánt összeg. Hangsúlyozta: a támogatás elosztási rendszerében nagy szerepet szánnak az erdélyi magyarság szakmai grémiumainak. A miniszter a közoktatás területén három célt nevezett meg: úgymint a tankönyvtámogatási programok, a pedagógusképzés, valamint az úgynevezett módszertani központok segítése. A felnôttoktatás terén a rész-, a posztgraduális- képzésre, valamint a távoktatás támogatására helyezik a hangsúlyt. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra is, hogy a román partnerrel rendezni kell a diplomák ekvivalenssé tételének kérdését is. Rámutatott arra is, hogy 1994-ben lejárt a román féllel kötött kulturális egyezmény. Magyarország szorgalmazza a megállapodás felújítását.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell oldani a magyarországi könyvek határon túli terjesztését. E témával is összefüggésben megemlítette: a készülô non-profit törvény többek között lehetôvé fogja tenni, hogy a civil, illetve polgári kezdeményezések be tudjanak kapcsolódni az erdélyi magyarok megsegítésébe.

A tájékoztatón Markó Béla jónak értékelte a magyar állami támogatási rendszer alapelveit. Magyar Bálinttal egyetértve rámutatott: ki kell dolgozni annak módozatát, hogy az erdélyi civil társadalmat, és a szakmák képviselôit miként vonják be az anyagi támogatás elosztásába.

Radó Péter, az MKM civil kapcsolatok igazgatóságának vezetôje elmondta: februárban Bukarestben ismét összeül az a közöz magyar-román szakértôi vegyes bizottság, amely megvizsgálja, hogy a román tanügyi törvény mennyiben felel meg az európai normáknak, illetve hogyan érinti a romániai magyar kisebbség helyzetét.

Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: az oktatási törvény ügyében politikai támogatást várnak a magyar kormánytól, továbbá arra kérik, hogy használjon fel minden eszközt a jogszabály megváltoztatásának segítése érdekében. A téma kapcsán Magyar Bálint kifejtette: amennyiben a kulturális nemzet fenntartását célnak tekintjük, akkor egyet kell érteni az RMDSZ vezetôinek kérésével.

A külügyminisztérium szóvivôje szerdán üdvözölte az orosz, az ukrán és a moldovai államfô január 19-i közös nyilatkozatát a Dnyeszteren túli konfliktus sürgôs politikai rendezésérôl, elsôsorban pedig azt, hogy a dokumentum aláhúzza: a Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság szerves része.

Románia hûen ahhoz az elvi álláspontjához, amelyet még a válság kezdetén fejtett ki és azaz EBZ, valamint az orosz-ukrán-moldovai-román mechanizmus keretében is hangoztatott, megerôsíti készségét, hogy továbbra is részt vegyen a Moldovai Köztársaság keleti részén kialakult konfliktus megoldási folyamatában — mondotta a szóvivô.

Sorin Ducaru szóvivô tájékoztatott azokról a megbeszélésekrôl is, amelyeket a moldovai és a román külügyminisztérium küldöttségei folytattak kedden Aurelian Dãnilã moldovai külügyminiszterhelyettes, illetve Marcel Dinu román külügyi államtitkár vezetésével. A moldovai küldöttséget Melescanu külügyminiszter is fogadta.

Kérdésekre válaszolva Sorin Ducaru közölte, hogy szó volt a két ország közötti alapszerzôdésrôl szóló tárgyalások kérdésérôl is. A moldovai-román szerzôdés megkötésének szükségességét, emlékeztetnek bukaresti megfigyelôk, mindkét fél többször is hangoztatta, ám ez mindeddig a Molotov-Ribbentrop paktum következményeinek elítélésére vonatkozó román igény problémájába ütközött. A szóvivô szerdai sajtóértekezletén nem utalt erre a kérésre. A Moldovai Köztársaság jelenlegi területe a paktum nyomán került az azóta megszûnt Szovjetunió birtokába. A Molotov-Ribbentrop paktummal kapcsolatos vita áll a román-orosz és a román-ukrán alapszerzôdés megkötésének útjában is. A Ziua címû bukaresti lap jelentése szerint az ,,Actiunii Nationale pentru Reîntregirea României" (Nemzeti Akciók Románia Újraegyesítésére) nevû szervezet tervezetet dolgozott ki Románia és Moldova 1999. december 31-ig történô újraegyesítésére.

Az Alexandru Ioan Cuzának, a két román fejedelemséget a múlt században egyesítô uralkodónak a nevét viselô dokumentum szerint az ,,Újraegyesített Románia" néven megteremtendô demokratikus és szabad államnak elnöke és alelnöke lenne, az utóbbi funkciót Moldova elnöke töltené be. A terv négy szakaszt ír elô az újraegyesítéshez: az elsôben ki kellene mondani, hogy fel akarják számolni a Molotov-Ribbentrop paktum következményeit, a másodikban kinyilvánítanák az újraegyesítési folyamat megkezdését, a harmadikban Romániában és Moldovában külön-külön választásokat szerveznének az egyesített parlament tagjainak kijelölésére és végül ez a parlament mondaná ki Románia újra egyesítését.

A tervet kidolgozó szervezet kedd este tartotta meg elsô ülését Bukarestben.

Több fôvárosi lap is részletesen foglalkozott szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyûlése által kedden elfogadott, a kisebbségi jogokról szóló jelentéssel, amelyet a jogi bizottság tagja, Rudolf Bindig készített. Ez többek között a közgyûlésnek — a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerzôdés vitájában is fontos szerepet játszó 1201-es ajánlásával kapcsolatban is tartalmaz pontosító értelmezést, amelynek alapján azt ajánlja, hogy a román-magyar alapszerzôdésbe is foglalják bele az erre az ajánlásra való utalást.

A jelentés leszögezi, hogy az ajánlás sokat vitatott 11. szakaszában szereplô elôírások ,,nem kumulatív" jellegûek, amikor a helyileg többségben élô nemzeti kisebbségek számára három lehetôséget sorolnak fel. Ezek a következôk: saját helyi közigazgatás, saját autonóm közigazgatás vagy különleges státus, jogállás.

Adrian Severin, aki a Petre Roman vezette Román Demokrata Pártot képviseli országa küldöttségében, ezzel kapcsolatban kijelentette: ,,Ily módon az állam maga választhatja ki azt a változatot, amely megfelel saját törvénykezésének. Az 1201-es ajánlás nem vezet enklávék — nemzetiségi szigetek — kialakulásához vagy szecessziókhoz, az egyéni és nem a kollektív jogokat fejti ki". Florin Rãdulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetôje szerint viszont a Bindig-jelentés nem elég világos, továbbra is többféle értelmezést tesz lehetôvé. Közölte, olyan indítványt kíván elôterjeszteni , amely tisztázza annak a megfogalmazásnak a jogi tartalmát, amely szerint az allampolgárok lojalitással tartoznak annak az államnak , amelynek a területén élnek. Botica és két másik RTDP-képviselô a nagy többséggel elfogadott Binding-jelentés ellen voksoltak.

Az Evenimentul Zilei ismertetése szerint a Bindig-jelentés másfelôl hangsúlyozza: 1201-es ajánlás elôírja azt, hogy a megoldásnak meg kell felelnie a sajátos történelmi és területi feltételeknek és az állam nemzeti törvényeinek. A jelentés az 1201-es ajánlás 14. cikkét úgy értelmezi, hogy az lehetôvé teszi a felsorolt jogok gyakorlásának korlátozását a nemzetbiztonság, a területi integritás, a közbiztonság, a közrend védelme, a bûnmegelôzés, az egészség és az erkölcs védelme, illetve mások jogainak védelme címén. Ami a nyelvi jogokat illeti, a Bindig-jelentés szerint azok nem abszolút jellegûek, bizonyos számú korlátozásnak vannak alávetve, s az ajánlás sem elô nem írja, sem nem tiltja az anyanyelvû oktatásra vonatkozó általános jogot az állami iskolákban. Az ajánlásban felsorolt jogok vonatkoznak a többségi nemzet azon tagjaira is, akik egy helyi közösségen belül kisebbségben élnek — szögezte le a Bindig-jelentés.

A külügyminisztérium szóvivôje szerdai sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Románia támogatja az Európa Tanács kiszélesítésének folytatását, beleértve Oroszország felvételét. A kormány véleménye szerint, fejtette ki Sorin Ducaru szóvivô, az Orosz Föderáció felvétele az Európa Tanácsba jótékony hatást gyakorolna az orosz társadalom reformjára, a jogállam, a pluralista demokrácia és a földrész stabilitásának elômozdítására.

Ugyanakkor a fôvárosi Ziua szerdán közölte Frunda Györgynek, az RMDSZ szenátorának véleményét. Frunda, aki az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén részt vevô küldöttség tagja, annak a nézetének adott hangot, hogy az emberi jogok rendszeres megsértése és a legutóbbi csecsenföldi események, illetve az igazi demokrácia hiánya miatt korai lenne még az Orosz Föderáció felvétele a testületbe. Az ET parlamenti közgyûlése csütörtökön vitatja meg a kérdést.

A külügyi szóvivô bejelentette, hogy február 7-én és 8-án Melescanu külügyminiszter meghívására Bukarestbe látogat Hans van den Broek, az EU bizottságának külügyi felelôse. Az európai politikust fogadni fogja Ion Iliescu államfô is, a megbeszélések középpontjában Romániának az EU-hoz való csatlakozásra való felkészülése áll.

Románia, mint ismeretes, tavaly júliusban nyújtotta be felvételi kérését. Az EU az idén kezdôdô kormányközi konferenciájának befejezése után, leghamarabb jövôre fog tárgyalásokat kezdeni a jelentkezô országokkal.

Közép-Kelet-Európa kisebbségi és — nem kizárólag etnikailag meghatározott — regionális kultúráit egyfelôl az asszimiláció, másfelôl az integráció veszélyezteti. A Heltai Alapítvány a Soros Alapítvány East-East programjának a segítségével elôször kíséreli meg olyan szakértôi konferencia megszervezését, amely keretet nyújthat arra, hogy az ezen régióban élô kisebbségi szervezetek képviselôi véleményt cseréljenek, cselekvési modellek kidolgozásában és kulturális értékeik kölcsönös közvetítésében együttmûködjenek. A konferencián, amelyet január 25-28. között a Heltai Alapítvány székhelyén (Mikó utca 18. szám) rendeznek, a litvániai lengyelek, a bulgáriai románok, a magyarországi roma, német, horvát és román kisebbségek, a németországi szorbok, a vajdaságág a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság, a krími tatárok és a romániai örmény, német és magyar kisebbség képviselôi, valamint a Pro Európa Liga, az Interetnikai Párbeszéd és más szervezetek kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakértôi vesznek részt. A konferencia célja, hogy elindítson egy olyan folyamatot, amelyben a közös kérdésekrôl való együttgondolkodás, az egymásért cselekvés hozzájáruljon az interetnikus feszültségek csökkentéséhez, a térség népei közötti történelmi elôítéletek, a nemzeti kirekesztés és kizárólagosság leküzdéséhez.

1996. január 20-án, Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség IV. közgyûlését a megyei küldöttek és meghívottak részvételével. A közgyûlés napirendjén az RMPSZ 1995-ös évi tevékenységét, a Teleki Oktatási Központ eddigi mûködését elemzô beszámolók, a közgyûlés határozattervezetének ismertetése, és aktuális szervezési kérdések megvitatása szerepelt. A küldöttek hozzászólásaikkal, javaslataikkal kiegészítették, majd elfogadták a bemutatott anyagokat.

Ezután került sor a szövetség Alapszabályzatát kiegészítô javaslat megszavazására, új cenzor- és etikai bizottság megválasztására, valamint az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozását és betöltését célzó javaslat elfogadására.

Ezt követôen a küldöttek levelet fogalmaztak meg a tanügyminisztériumhoz, melyben kérik a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelését.

A közgyûlés az elhangzottakkal kapcsolatos felszólásokkal zárult. Itt került sor a meghívottként résztvevô intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) hozzászólásaira is.

Orosz, ukrán, török és görög tannyelvû osztályokat indítottak Tulcea megye egyes oktatási intézményeiben, az új oktatási törvénynek megfelelôen — jelentette szerdán az AFP az intézmények vezetôire hivatkozva.

Az osztályokat vagy csoportokat a nem román anyanyelvû diákok szüleinek kérésére indították, mivel a törvény lehetôvé teszi a kisebbségek nyelvén való oktatást. Tulcea megyében a különbözô nemzeti kisebbségek a lakosság 12 százalékát teszik ki.

Körülbelül csak száz magyar gyermek jár a megye iskoláiba. Ôket román tannyelvû osztályokba sorolták be.

Minap olvastam: Románia kormánya elfogadja Franciaország és Németország közvetítését a Románia és Magyarország között kötendô alapszerzôdés útjában álló problémák megoldásában.

Amennyiben a hír igaz — csak örvendhetünk neki. Tudnivaló, hogy az alapszerzôdés aláírásának már csak egyetlen megoldatlan kérdés áll útjában: a két ország nemzetiségi politikája, de ha nyíltan akarunk fogalmazni: a romániai magyarság jogainak a biztosítása. Nemzeti azonosságunk megôrzésérôl, ennek tételes garanciáit is rögzítô biztosítékokról van szó. Mind ez idáig ugyanis országunk kormányának az idevonatkozó nyilatkozatai-ígéretei általánosságokba merültek ki, így-úgy magyarázható kijelentésekben a teljes jogegyenlôségrôl, ami — elnézést, amiért kissé sarkítok — azt is jelentheti, hogy nemzetiségre-fajra való tekintet nélkül, mindenki bátran, szabadon beszélhet-tanulhat ebben az országban románul. Sajnos, azonban az általánosságok szintjén lebegô ígéretekbôl az egyenjogúságról már kissé kinôttünk, hiszen közel nyolcvan éve hangzanak el az ilyen politikai propagandát szolgáló kijelentések — és alakulnak át be nem váltott fogadalommá. Kivételt ilyen vonatkozásban csak az 1938-40-es királyi, majd '44 ôszéig az Antonescu-diktatúra jelentett. Az elôbbi nyíltan megfogalmazta a nemzeti kisebbségekhez tartozók másodrendû állampolgári státusát — az utóbbi pedig elméleti megfogalmazással nem törôdve, egyszerûen alkalmazta ezt. A közel 80 esztendôbôl tehát mindössze 7 éven át nem voltunk törvény szerint a román többséggel egyenlô jogú állampolgárai az országnak. Ám a fennmaradt 70 esztendôben is csak papíron léteztek jogaink, létezett jogaink nagy része. Az "egyenlôség"-ben akadtak "még egyenlôbbek" egy igen rövid idôszak kivételével a Groza-kormány uralma elején. Azontúl? Jogainkat nem vonták ugyan kétségbe; az évtizedek során egymást követô alkotmányok mind szentesítették — csak értelmezésük vált egyre sajátosabbá. Az anyanyelvi oktatáshoz való jogunkat (a nyíltan sovén második világháború elôtti gyakorlat alapján) úgy értelmezték, hogy csak bizonyos tantárgyakat tanulhatnak anyanyelvükön a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek. Ezt, a kommunista diktatúra utolsó két évtizedében "felmelegített" hagyományt kívánja folytatni a '90 utáni Románia is — az új tanügyi törvény szerint, a demokrácia újabb vívmányaként.

Parlamentáris demokráciánk egyébként — sajátosan mûködik, vagyis: a többség akaratát érvényesíti a kisebbséggel szemben — ami igencsak demokratikusan hangzik, ha arra gondolunk, hogy Európának ezeken Szovjetunió által "felszabadított" tájain az elmúlt fél évszázad során egy (elenyészô) kisebbség diktált (Romániában is) a túlnyomó többségnek, ezúttal a politikai hozzáállás tekintetében, nemzetiségre való megkülönböztetés nélkül (legalábbis az elején). Most a többség akarata érvényesül demokratikusan — úgymond. Ha tehát (némi túlzással) demokratikusan választott parlamentünk úgy döntene, hogy holnaptól minden magyar (lehetôleg otthon is) románul beszéljen, az ország szintén "demokratikus" közvéleménye rábólintana: igen, a parlamenti többség így döntött. Szabadon, demokratikusan. Mi pedig a román nép gyermekeivel egyenlô jogokat élveznénk abban, hogy akár románul álmodjunk is.

Talán a két nagyhatalom közvetítô diplomatáinak sikerül megértetnie politikai életünk vezetôivel-szereplôivel, hogy minden faji, vallási vagy nemzeti kisebbséggel kapcsolatos döntést csak az illetô (faji-vallási-nemzeti) kisebbség konzultálásával és egyetértésével lehet — demokratikusan — foganatosítani. A nemzeti kisebbségeket pedig nemcsak egyénekbôl álló csôdületnek — hanem közösségnek kell tekinteni. Talán éppen a francia diplomaták értetik majd meg köztársaságunk Elnökével (például), hogy a romániai magyarság státusa nem azonos a Franciaországban élô szenegáliakéval vagy algériaiakéval, akik az utóbbi fél évszázadban telepedtek meg francia földön. Ha mégis aggaszt valami — az Franciaország (alkalmazott) nemzetiségi politikája, mondjuk Provence tartományban, vagy éppen a lázongó Corsica szigetén.

Igaz: aligha van Európában két ország, amelyik minden tekintetben azonos gondokkal viaskodik, ahol a nemzetiségi kérdés (ha van ilyen) tökélesen egyformán jelentkezik és megoldására is szakasztott ugyanaz a módszer-eljárás-intézkedés kínálkoznék. Talán éppen ennek az igazságnak a fényében bízhatunk a két nagyhatalom közvetítésében azért, hogy végre már egyszer tényleg sikerüljön rendeznünk "közös dolgainkat".

Fodor Sándor

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]