1996. június 26.
(VIII. évfolyam, 146. szám)

Szilágy megyében elkezdôdött valami

(1. old.)

1996. június 21-én, pénteken választották meg Zilahon a 37 tanácsosból álló Szilágy megyei tanácsot, a megyei tanács elnökét, két alelnökét, valamint a 6 tagú állandó küldöttséget. Páratlan esetnek számított az alakuló gyûlés, melyet a koridôs Nagy István, valamint két legfiatalabb segítôtársa, Végh Sándor és Bakó András vezetett le.

A választási eredményeknek megfelelôen Cosma Sorin Ioan személyében konvenciós elnöke lett Szilágy megyének. Alelnököknek az ugyancsak konvenciós Hanu Viorelt és az RMDSZ-es Nagy Istvánt választották. Egyértelmûen arra lehet következtetni, hogy Szilágy megyében elkezdôdött a tényleges demokratizálódás.

Ez annak tulajdonítható, hogy végre gyôzött a józan ész, a választóknak pedig elegük volt a második vonalból, valamint a szélsôséges nacionalista pártból összetákolt vezetésbôl.

Az újonnan megválasztott Szilágy megyei tanácsba az RMDSZ 10, az RDK 13, az RNEP 5, az RTDP 5, míg más 4 párt egy-egy tanácsossal képviselteti magát. Így tehát az RMDSZ és az RDK tanácsosai 62%-os többséget mondhatnak magukénak, mely koalíciós arány jónak ígérkezik a döntések meghozatalában.

A hattagú állandó küldöttség ugyancsak az RDK és az RMDSZ tanácsosaiból tevôdik össze, még bár kormánypárti tanácsost sem sikerült bevinni.

Végül a 10 RMDSZ-tanácsos: László D. László, Kozma Sándor, Nagy István, Szeman Péter, Baksai Károly, Csepei János, Végh Sándor, Keresztes Zoltán, Bakó András és Kiss Gyula.

Munkájukhoz sok sikert kívánunk.

Baksai Károly
Szilágycseh

Iliescu elnök Németországban

(1. old.)

Ion Iliescu elnök kedden reggel négy napra Németországba látogatott dr. Roman Herzog államfô meghívására. A négy nap során a román elnök tárgyalásokat folytat Helmut Kohl kancellárral, valamint Rita Susmuth asszonnyal, a Bundestag elnökével.

Látogatása során a román elnök a landok közül hármat keres fel, s az ott szervezett gazdasági szimpóziumok alkalmával a román érdekek felkarolásáért emel majd szót. Jelenleg Németország a második legjelentôsebb külföldi beruházó Romániában, a kereskedelmi cserekapcsolatok szintje is tekintélyesen magas.

Iliescu elnök kíséretében van Teodor Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselôvel és elnöki tanácsossal egyetemben.

Se benzin, se új ár

(1. old.)

Lucian Boldor, a PECO vállalat aligazgatója hétfôn azt nyilatkozta lapunknak, hogy a kiosztott 200 tonna benzin három napra lesz elegendô. Kedden viszont sajnálatát fejezte ki, hogy csak a bácsi és a feleki töltôállomásoknál van üzemanyag. "A pitesti-i és a bukaresti finomítók nem fognak a napokban benzint küldeni, az új árakról pedig semmi hír nem érkezett" mondta Lucian Boldor. Ennek ellenére munkatársaink kedden délelôtt egyetlen PECO-benzinkútnál sem találtak üzemanyagot.

K. O.

Vége a szellemi termékek hamisításának
Szigorították a szerzôi jogok védelmét

(1. old.)

Hazánkban hétfôn életbe lépett a szerzôi jogok védelmérôl szóló új törvény, amely várhatóan véget vet a kalóztermékek virágzó kereskedelmének.

Kelet-Európa többi volt kommunista országához hasonlóan Romániában is milliókat veszítenek a külföldi vállalatok a megfelelô szerzôijogi törvény hiányában. Romániában, amely ki van éhezve a kommunista rezsim alatt tiltott nyugati termékekre, szerte az országban virágzik a magnó- és videokazettákkal folytatott illegális üzletelés.

A parlament már a tavasszal elfogadta a szerzôi jogvédô törvényt, de csak most lépett életbe, három hónappal azután, hogy Ion Iliescu államfô aláírásával törvényerôre emelte.

A román Szerzôi Jogvédô Hivatal gyors eredményt vár a törvény életbe lépésétôl, mivel mint helyettes vezetôje, Constanta Moisescu az AP-vel közölte a rendôrség a jövôben ellenôrizni fogja az árusítást.

A vétség súlyától függôen akár 5 év szabadságvesztésre vagy 10 millió lejig terjedô pénzbírságra is ítélhetik az új szerzôijogi törvény megszegôit. Hétfôn Bukarest belvárosából eltûnt az utcai kereskedôk tucatjainak többsége, akik a hamisított CD-ket, video- és audiokazettákat árusítanak.

Bukarest és más romániai városok utcái tele vannak hevenyészett standokkal, amelyekrôl feketén gyártott magnókazettákat, számítógépprogramokat, alkoholt és cigarettát árusítanak.

Amerikai vállalatok évi 40 millió dollár bevételtôl esnek el a szerzôi jogok megsértése miatt mondta Moisescu, az Egyesült Államok Szerzôi Jogvédô Hivatalának adatait idézve.

Egyes vélemények szerint azonban az új törvény ellenére is folytatódni fog a szellemi termékekkel való kalózkodás Romániában, ahol sokak számára már hivatás a termékhamisítás.

Magyarország olyan területeket vesztett el Trianon után, amelyek nem hozzá tartoztak
nyilatkozta Ion Iliescu a Szabad Európa Rádiónak

(1. old.)

A Dimineata címû bukaresti napilap, amely ,,Cotroceni-palota" címû mellékletében rendszeresen ismerteti az államelnök nyilatkozatait, kedden két hasábon közölte Ion Iliescu elnök interjúját, amelyet a Szabad Európa rádiónak adott, s amelyben a helyhatósági választások elsô eredményeit kommentálta.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mennyiben akadályozza Románia euroatlanti integrációját az a tény, hogy több szomszéddal nincsenek alapszerzôdései, az államfô egyebek között kifejtette: ,,Magyarországgal is vitatjuk a szerzôdést. Végsô soron szerzôdés nélkül is tudunk élni. Függetlenül attól, hogy létezik-e ez a szerzôdés vagy sem, kapcsolataink Magyarországgal normálisak, a legnormálisabbak közül valók." Utalva arra, hogy a határok nyitottak, milliók utaznak egymás országaiba, jók a gazdasági, a politikai, a kulturális és a katonai kapcsolatok, az államfô kifejtette, hogy Magyarországgal a probléma az Európa Tanács 1201-es ajánlásával kapcsolatos.

,,Nekünk úgy tûnik, hogy egyes magyarországi politikai erôk realista álláspontot juttatnak kifejezésre, de vannak mindenfajta dokumentumok, amelyeknek nincs olyan jogi tartalmuk, hogy szerzôdésbe foglalhatnánk ôket" hangsúlyozta Ion Iliescu, megismételve azt az ismert román álláspontot, hogy Bukarest kész elfogadni minden nemzetközi jogi szabályozást, majd kifejezte azt a meggyôzôdését, hogy végül sikerül megtalálni a megfelelô nyelvezetet. A történelmi kibékülésre vonatkozó kezdeményezéssel, fejtette ki, éppen a légkört igyekezett oldani. ,,Magyar részrôl megmaradt bizonyos tartózkodás ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. Azt hiszem, az élet meg fog tanítani arra, hogy nyíltan, civilizáltan folytassunk párbeszédet."

A szerzôdés megkötésének elmaradását Iliescu szerint egyesek kihasználják, egyes szélsôséges erôk tevékenysége pedig akadályozza aláírását. Amint megegyezési esélyek tûntek fel, a budapesti parlamentben nagyon zajos akciókra került sor, nagy tüntetések voltak, egyesek kijelentették, hogy az alapszerzôdés aláírása Romániával ,,harmadik Trianon" lenne. ,,Nos, Magyarország területeket vesztett el. Milyen területeket vesztett el Trianon után? Olyanokat, amelyek nem hozzá tartoztak" fejtette ki álláspontját Iliescu elnök, hozzáfûzve, hogy nem kell ilyen, kölcsönösen egymást tápláló történelmi vitákba bocsátkozni.

Mircea Cosea elmarasztalja Franciaországot

(1. old.)

Romániában az elmúlt hónapokban felgyorsultak a külföldi befektetések, s ezek összege immár megközelíti a 10 milliárd francia frankot jelentette be kedden Párizsban Mircea Cosea államminiszter.

A gazdasági reformokkal foglalkozó Cosea bírálta Franciaországot, azt, hogy a franciák, akik azért a negyedik legnagyobb befektetôk a maguk 650 millió frankos beruházási összegével, "sajnálatos módon nem mutatnak túl nagy érdeklôdést". Az Egyesült Államok az olajágazat, a papíripar és a repülésügy iránt érdeklôdik, a németeket a vegyipar és a gépipar érdekli, az olaszokat az autógyártás, a briteket pedig ismét csak a repülésügy. Jelentôs dolgokról folytatunk tárgyalásokat mondta Cosea, konkrétumok nélkül. Ugyanakkor elismerte, hogy a külföldi befektetôket korábban "elrettentették" a romániai bürokratikus nehézségek.

Kerekes Károly parlamenti képviselô a volt hadifoglyok ügyében nyílt levelet intézett Románia fôügyészéhez

(1. old.)

A nyílt levél kiváltó oka az, hogy a megjelent törvények és rendelkezések ellenére is megkülönböztetés tapasztalható a volt hadifoglyok és háborús veteránok jogainak elbírálása terén. A képviselô kellô jogi megalapozottsággal hívja fel a figyelmet arra, hogy ez a megkülönböztetés elsôsorban Maros, Kolozs és Szatmár megyékben tapasztalható. A képviselô megfogalmazása szerint ez a helyzet egyes magyarellenes körök tevékenységének az eredménye, akik még az 1994/44-es törvény elôírásait sem veszik figyelembe, amelyek a háborús veteránok stb. ügyének megítélésére vonatkoznak. Az 1996. február 12-i legfelsôbb törvényszéki döntés kimondta, hogy az 1990/118. törvény szerint azok is jogosultak a kártérítésre, akik a magyar hadseregben harcolva estek szovjet hadifogságba.

A nyílt levelében a képviselô figyelmeztet arra, hogy ez az ügy nem maradhat megoldatlanul, mivel társadalmi feszültségeket kelt. Mint írja, a panaszos levelek százai nem ok nélkül érkeznek a legfelsôbb igazságügyi szervekhez, s továbbra is érkezni fognak, míg csak nem szolgáltatnak igazságot annyi háborút szenvedett embernek.

Horia Rusu a lehallgatási botrányról

(1. old.)

Horia Rusu, az LP '93 ügyvezetô elnöke szerint az RHSZ igazgatója, Virgil Mãgureanu körül kirobbant botrány befolyásolhatja az ôszi választások korrektségét. A keddi sajtóértekezletén Horia Rusu csalódottságának adott hangot amiatt, ahogyan egyes ellenzéki honatyák megnyilvánultak az RHSZ-igazgató meghallgatásakor. A visszafogottság, amit tanúsítottak a telefonok illegális lehallgatása ügyében, szerinte arra vall, hogy félnek a saját dossziéik nyilvánosságra hozatalától.

Horia Rusu megerôsítette, hogy pártja és a PSZP között valóban megkezdôdtek a tárgyalások, mivel szövetséget kívánnak alakítani az ôszi választások elôtt.

Európai Kisebbségi Tanács

(1. old.)

Az Európa Tanács felkérte kedden az ET Parlamenti Közgyûlésén részt vevô Frunda György szenátort Strasbourgban, hogy július 2-án a kormányközi értekezleten képviselje az ET-t egy Kisebbségi Tanács létrehozásáról folytatandó megbeszélésen. A Kisebbségi Tanács a Miniszterek Tanácsa mellett mûködik majd, jelenleg a létszámáról és hatáskörérôl folyik a vita.

KRÓNIKA

A benzinkérdés újbóli végleges megoldása felék

(2. old.)

A sokoldalúan fejletlen kapitalizmus útján való haladásunk eme mérföldkövénél kifejezzük messzemenô hálánkat (stb., stb. az egykor ön által is mûvelt stílusban, de most gyorsan a lényegre térve:) megkérjük szépen a következôkre:

Tessék megengedtetni, hogy a Tordai úti maszek (?) töltôállomásnál is állhassunk és várakozhassunk éjt nappallá téve benzinre. Magas nemzetközi tekintélyét latba vetve, hasson oda, hogy ne fosszanak meg ettôl az élvezettôl, vagyis azok a maszek (?) benzinesek ne tehessenek ki várakozástiltó táblát az üres kutak elé.

Emlékeztetnénk, hogy hôn tisztelt és mélyen szeretett elôdje ilyen szempontból is milyen nagylelkû volt a néppel és a népért.

Ui.: Ha véletlenül arra tetszene hivatkozni, hogy a maszek kutakra nincs elnöki ráhatása, kifejeznénk alázatos kételkedésünket, hogy ezek a maszek benzinesek ugyan milyen pénzbôl rittyentették milliárdos telepítéseiket, és ha valami a föld alatt van, arra miért ne lenne érvényes az altalajkincsekre vonatkozó állami monopólium.

(nits)

Német csoportok a kolozsvári egyetemen

(2. old.)

Megjelent a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen az oktatás- és nevelésügyi minisztérium legutóbbi rendelete, amely meghatározza a helyi fôiskolán elfoglalható német nyelvû egyetemi helyek számát.

Ezek szerint a földrajz " idegen (angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol) nyelvû szakon 15 tizenöt felvételizônek biztosítanak helyet;

a következô szakokon: biológia-kémia, kémia-fizika, matematika, matematika-informatika, matematika-fizika, történelem és filozófia szakán tíz-tíz hely várja a német nyelven tanulni óhajtókat. A felvételi vizsga német vagy román nyelven zajlik. Bôvebb fölvilágosítás az egyetem kari irodáin.

L. F.

VÉLEMÉNY

Fodor Sándor:

Demokráciára sorakozó

(3. old.)

Örvendetes, hogy a helyhatósági választások kapcsán se hazai, se külföldi megfigyelôk nem jeleztek kirívó rendellenességeket, számottevô csalást. A katonaság állítólagos kétszeres szavazásával kapcsolatosan is került magyarázat: az egyik helyôrség katonáinak (tévedésbôl) nem adtak (az elsô menetben) megyei tanács választását célzó szavazócédulákat, ezért aztán másodszor is az urnák elé kellett rendelni ôket. Semmi alapos okom, hogy kételkedjem az elmondottakban, semmi bizonyítékom arra, hogy ez nem, vagy nem így igaz, ezért a magyarázatot tudomásul kell vennem.

Valami mégis zavar. Éppen a valódibb demokratizmus jegyében.

Természetesnek vélem, hogy aktív szolgálatukat teljesítô katonáinknak (nem csupán a hivatásosoknak, tehát altiszteknek, tiszteknek) szavazati joguk van mind a helyhatósági, mind pedig az országos választásokon. A szavazás mikéntje fölött azonban, kiváltképpen a helyhatósági választások esetében ahol nem csupán (és talán nem is elsôsorban) pártokra, hanem személyekre szavaznak már vitatkozhatnánk. És jó volna, ha elgondolkoznának ezen parlamentünk és szenátusunk képviselôi is, mégpedig valamennyien, hiszen elsôsorban nem nemzetiségi kérdésrôl van szó (bár minek tagadjuk arról is), hanem olyanról, amely az ország lakosságának az egészét érinti.

A jelenlegi rendszer szerint, a tényleges állományú román katona mind a helyhatósági, mind pedig az országos választásokon, állomáshelyén szavaz. Így aztán a konstancai, teleormani fiatal döntô módon beleszólhat abba, ki legyen Máramarosszigeten a polgármester, a Székelyföldrôl bevonult regruta pedig Câmpulung-Muscel polgármesterének a személyét választhatja meg, vagy szavazhat a város polgársága ellenére találomra egy jelöltre. Ugye ne ragozzam tovább?

Mi lehetne a megoldás?

Az ideális, hogy mindenkit engedjenek haza 2-5 napi eltávozásra, szabadságra szülôfalujába-városába, állandó lakhelyére a helyhatósági választások idejére, egyszerûen megoldhatatlan. Fizikailag is megoldhatatlan, hiszen iszonyú közlekedési zavarokat idézne elô, ha hadseregünk valamennyi katonája egy idôben vonatra-autóbuszra ülne, arról már nem is szólva, hogy a határokat sem ôrizetlenül hagyni, sem az ôrizetet bérbe adni nem lehet arra az egy-két napra, de nem lehet lemondani sem a csendôrkatonák, sem a tûzoltók állandó szolgálatáról sem például. A katonák hazaküldése tehát a helyhatósági választásokra, halva született ötlet.

Egyfajta megoldás talán mégis lenne, ha elsô hallásra túlságosan bonyolultnak látszanék is, az adminisztrációs gyakorlat számára. A falvak-községek polgármesteri hivatalai aránylag könnyen megoldhatnák, hogy idejében postázzák a szavazólapokat az ország különbözô pontjain szolgálatot teljesítô katonáiknak, falusfeleiknek, hiszen létszámuk (településenként) nem olyan nagy, hogy ez bonyodalmat okozzon. A városok kiváltképpen a nagyobbak esetében pedig a hadseregbe bevonultak számítógépes nyilvántartása segíthetne a szavazólapok idôben való elküldésében. Így aztán mindenki olyanokra szavazhatna a helyhatósági választások során, akiket viszonylag jól ismer, amikor faluja-városa-megyéje polgármestereire-tanácsosaira adná a voksát, ami belátásom szerint demokratikusabb lenne az érvényben levô gyakorlatnál, és eleve megcáfolhatná a katonák szavazatainak a manipulálásával kapcsolatos (esetleges) vádakat is. Tudom: a kérdés ilyen irányú megoldása se menne kiváltképpen az elején zökkenômentesen, de a jövôt tekintve ígéretes lehetne. És jó lenne azért is, mert a helyhatósági választások ürügyén minden, a hadsereget érintô vádnak elejét vehetné anélkül, hogy a katonák állampolgári jogain csorba esnék.

Az országos választások tekintetében már nyugodtan szavazhatnának az ország ôrizôi állomáshelyükön, hiszen a szavazatokért vetélkedô pártok országosak. (Tudom például, hogy az RMDSZ is számos Kárpátoktól keletre és délre esô megyében, valamint az ország fôvárosában is indul.) Ne számoljuk most az ujjunkon, esetleg hány szavazatot veszítenénk Konstancán (amennyiben ott nem indulna érdekvédelmi szervezetünk a választásokon). Maradjunk abban, hogy a jelenlegi rendszer az országos választások tekintetében mûködôképes. A helyhatósági választások tekintetében azonban nem ártana katonáink szereplését valamiképpen demokratikusabb alapokra helyezni, hogy elvben se fordulhasson elô a paradox helyzet, hogy egy község vagy város polgármesterét valójában a helyôrség, a területén állomásozó katonaság választja meg, akár a polgárság akarata ellenére is.

J'accuse!
(avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain)

(3. old.)

A félretájékoztató újságírás példátlan esetével kellett szembesülnünk június 22-én, a Szabadság címû napilap harmadik oldalán (Tibori Szabó Zoltán Világméretek). Az írás a fôszerkesztô tollából származik, akinek tekintettel a lap közszolgálati jellegére alapvetô kötelessége lenne ôrködni a pártatlan és hiteles tájékoztatás fölött.

Tibori Szabó Zoltán sérelmezi, hogy lapját nem hívták meg a Magyarok IV. Világkongresszusára és Tudóstalálkozójára . Erre az érzelmi kifakadásra, melyre a szerzô nem restelli cikke terjedelmének közel harmadát áldozni, válaszoljanak a tények. A szervezés során a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) különös gondot fordított a romániai magyar sajtó meghívására azért, hogy "biztosítva legyen az erdélyi magyar közösség gyors és hiteles tájékoztatása mindarról, ami a IV. Világtalálkozón történik". Nem csekély erôfeszítés árán sikerült elérnünk, hogy a kongresszus házigazdái vállalják egy autóbusznyi (40 fô) hazai magyar újságíró kongresszusi részvételét, Ópusztaszeren és Budapesten történô teljesen ingyenes ellátását . Elôbbi idézet abból a levélbôl való, amelyben egy hónappal a kongresszus elôtt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét értesítettük a mindnyájunk örömére kivívott lehetôségrôl, és amelyben egyben felkértük a részt venni kívánó újságírók toborzására. A meghívás és az ingyenes részvétel lehetôsége tehát minden erdélyi magyar írott és elektronikus média számára adott volt . A kongresszuson megjelent fôszerkesztôk névsora tanúsítja, hogy csak az nem jött el, aki nem akart .

A továbbiakban a fôszerkesztô "ez az erdélyi társaság"-nak címkézve a VET-et, elutasítja annak június 18-án kelt tiszteletteljes kérését, hogy egy sorozat keretében tegyék közzé a Világkongresszus öt szekciójának záródokumentumát. Meggyôzôdésünk, hogy jelentôs tartalmuk miatt e dokumentumokat az erdélyi magyar közösségnek ismernie kell. "Az anyag közlésére talán egy teljes lapszám is kevésnek bizonyulna" indokolja döntését a fôszerkesztô úr. Ehhez csak annyit, hogy az öt szekció záródokumentuma összesen 22 flekk terjedelmû, egyben is elfért volna 3 újságoldalon, mi pedig folytatásos közlést javasoltunk.

De ha már nem oszthatta meg olvasóival a kongresszusi záródokumentumokat, a fôszerkesztô úr ekképp vigasztalja ôket: "Figyelmesen elolvastam azonban az eredeti anyagot is" . Majd miután laza elegybe összezagyvált fogalomáradattal azt sugallja, hogy a kongresszusi dokumentumok zömükben vegyes tartalmú szópufogtatások, megállapítja: egyetlen minket is érintô javaslatot találni a húszoldalnyi közleményben. "A magyar állampolgárságra minden magyar legyen jogosult." Nos, fôszerkesztô úr, nem olvasta figyelmesen, vagy ha mégis, tudatosan elhallgatta a megannyi miréánk is vonatkozó javaslatot. Íme néhány példa.

"A határon túl élô, ... magyar nemzetrészek, ... küldötteket delegálhatnak a magyarországi felsôházba, akik felszólalási és szavazati joggal bírnak az általuk képviselt nemzetrészek sorsát érintô kérdésekben." ( 1. szekció Új nemzeteszmény megteremtése Alkotmánymódosító javaslat .)

"Magyarország jövôbeli csatlakozása az Európai Unióhoz és a környezô magyarlakta országok le- és kimaradása ebbôl a folyamatból súlyos gazdasági problémát jelent, amelyre már ma is keresni kell a megoldást." (3. szekció Gazdaság határok nélkül.)"Nem magyarkodás az, ha önmagunk értékeit védjük. Máshol elképzelhetetlen a saját múlt és értékeinek lebecsülése. Ne feledjük: a magyarság is védendô, reális másféleség." (4. szekció A magyar kultúra sorskérdései.)"Törvény tiltja a kuruzslást, a KÖJÁL ellenôrzi a fagylaltkészítôket, az orvos esküvel köti meg magát de hol van a tömegkommunikációban szakmai kompetenciát és erkölcsi felelôsségtudatot ellenôrzô intézmény, mely bünteti a médiákban mûködô kuruzslókat vagy szalmonellás üzeneteikkel tömeges tudatfertôzést okozókat?" (5. szekció Kommunikáció egy jobb világért. )

Vajon ezek a javaslatok és megállapítások minket nem érintenek? T. Sz. Z. szerint nem! Nem, hiszen ôt nem az igazság kimondása, hanem az igazság elferdítése érdekli!

Fôszerkesztô úr a továbbiakban így ír: "... hiába kerestem 'hétköznapibb' gondjaink tükrözését: hogyan ôrizhetjük meg az anyanyelvet, ápolhatjuk az anyanyelvi kultúrát, kik és hogyan fogják kisegíteni a nehéz anyagi gondokkal küzdô, a megszûnés határára jutott erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyar lapokat. Mert a Magyarok Világszövetségét erre hiába kértük az elmúlt hat esztendôben" , ugyanis "Felemésztették a pénzeket a tiszteletdíjak, a vezetôk nyugati utaztatása, a kétes hasznú pénzügyi manôverek, és bizonyára sok más ehhez hasonló nemes cél." A felsorolás lélekbemarkoló. Egyetlen hibája, hogy hamisít! Vegyük sorra a dolgokat.

Vajon egy stratégiai megoldásokat keresô értekezlet dolga-e, hogy taktikai lé péseket dolgozzon ki? Már az elsô szekció záródokumentuma jelzi: semmiképpen. Az elmúlt négy esztendôben a Magyarok Világszövetségének elnökségéhez a Szabadság egyetlen támogatáskérelme sem jutott el. Ám ezentúl tudni kell, hogy a Magyarok Világszövetsége nem sajtótámogató alapítvány. E célt szolgálja az Illyés Alapítvány kuratóriumának sajtószaktestülete, mely az elmúlt években több tízmillió forintot juttatott az erdélyi magyar lapok támogatására, közöttük a Szabadságéra is.

Tibori Szabó Zoltánnal ellentétben én kijelentem és bizonyítom is, hogy a Magyarok Világszövetsége foglalkozik az anyanyelvápolás, a sajtó, a közösség és az egyén gondjaival is. Sok száz akciója közül hadd említsünk néhányat.

1. Az MVSZ otthont ad és teljes mértékben finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát (új nevén: a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága), melynek Kántor Lajos személyében erdélyi alelnöke van.

2. Számtalan anyanyelvápoló versenyt, vetélkedôt és diáktábort szervez, elsôsorban határon túli magyar ifjak számára.

3. A határon túli magyar sajtó gondjainak feltárására és enyhítésére az MVSZ szellemi mûhelyként is mûködô szervezetet hozott létre, a Külhoni Magyar Médiatársaságot , amelynek elnökségébe három erdélyi fôszerkesztôt is beválasztottak. Ezt a társaságot az MVSZ tízmillió forinttal támogatta.

4. Az MVSZ 200 címbôl, 6000 kötetbôl álló, magyar- és világirodalmi oktatási segédkönyv-készletet szerzett meg, és juttatott el az erdélyi magyar iskolákba.

5. Kárpátalja és Erdély falvaiba parabolaantennákat , színes televíziót és beltéri vevôegységeket telepített, amelyek a Duna Televízió mûsorainak vételét tették lehetôvé.

6. A délvidéki magyar, szerb és horvát közösségek megsegítésére külön testületet hozott létre. E testület kezdeményezte, szervezte és bonyolította le a Királyhágómelléki, az Erdélyi Református Egyházkerületben adományozott élelmet, a székelyföldi krumplit, az anyaországi, felvidéki és nyugati gyógyszert, élelmet, ruhát szállító gépkocsikonvoj útját Szabadkára, Zentára és környékére.

7. A Magyarok Világszövetsége létrehozta, jelentôs pénzösszeggel támogatta, és otthont ad a Magyar Segélyszolgálat Alapítványnak melynek segélyei eljutottak már a csíksomlyói Csibész Alapítvány rászorulóihoz, a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságához, a Brassais Véndiák Alapítvány torockói vendégházába.

8. Az influenzasújtotta Háromszéknek , az MVSZ tisztségviselôi 700 000 dolláros védôoltáskészletet szereztek meg és juttattak el, melynek az egész megye lakossága hasznát látta.

9. Az MVSZ által éltrehívott és finanszírozott Baross Gábor Társaság Erdély öt városában, három alkalommal, több száz vállalkozó részére, nyugati profik cselekvô bevonásával marketing és management tanfolyamokat szervezett. A felsorolást folytathatnánk, a Bartók Béla Emléknapoktól a magyarul tanuló csángó gyermekek többszöri segélyezéséig. Nem tesszük. Az Erdély fôvárosában megjelenô napilap fôszerkesztôjének legtöbbjükrôl tudnia kell, hisz alapvetô feladata, hogy hírt szerezzen és hírt adjon. Ha pedig tudja, miért hallgatja el? Ha nem tudná, miért nem kérdez? És ha nem kérdez, hogy mer minderrôl írni? Miért rágalmaz?

Biztosak vagyunk benne, hogy a Magyarok Világszövetsége mûködésében bôven van hiba és javítanivaló, de az itt felsorolt tettek tettek maradnak. Miként az is igaz, hogy ha a Magyarok Világszövetsége semmi mást nem tett volna, mint megszervezi a Duna Televíziót életre hívó '92-es és a nemzetstratégiát kidolgozó '96-os Világkongresszust léte nem lett volna hiábavaló .

Ezután következik T. Sz. Z. legdurvább manipulációja : "Persze nagyon fontos a világméretû környezetvédelmi program, de annak a szervezetnek, amelyet fôleg a kisebbségi helyzetbe került magyarság létkérdései kellene hogy foglalkoztassanak, talán nem éppen ez lenne a fô feladata" írja. A jóhiszemû olvasó azt gondolná, hogy a Világkongresszus küldöttei környezetvédelemmel foglalatoskodtak. Ezzel szemben a 22 flekknyi dokumentumkötegben a "környezetvédelem" fogalma egyetlenegyszer fordul elô, a következô mondatban: "A közép- és hosszú távú, planetáris energia-, nyersanyag-, környezetvédelmi, túlnépesedési és migrációs problémák fölé hatalmasodott az utóbbi idôben egy gyors hatású gazdasági egyensúly-veszélyeztetô tényezô: a globális pénzügyi-ipari komplexum." Ez pedig ugye, másról szól, fôszerkesztô úr?!

Fôszerkesztô úr politikai bélyeget is üt az MVSZ homlokára. Ködösítve , és a "nos, értik, akik értik" beavatottságával kijelenti: "Sajnos, az utóbbi évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a látványosan egyetlen politikai orientáció szolgálatába szegôdött, a más politikai irányzatok képviselôit elutasító Magyarok Világszövetsége a politikai érdekeken felül álló, rendkívül fontos és halaszthatatlan kérdések megoldását nem tekinti feladatának. "Kérdezzük a fôszerkesztô úrtól: melyik egyetlen politikai irányzat szolgálatába szegôdött látványosan a Magyarok Világszövetsége? A Demszky Gábor fôpolgármester nevével fémjelzett SZDSZ liberális orientáció szolgálatába, avagy a Gál Zoltán parlamenti elnök szocialista baloldalisága irányába? Kérdezzük, hisz a két említett úr külön-külön fogadást adott a közel háromezer résztvevônek, és felszólalásában emelkedett hangnemben méltatta a Világszövetséget és a Világkongresszust. Bár eltérô "ideológiák szolgálatába szegôdtek", egyikük sem érezte magát "elutasítva". Tettükkel és szavaikkal elismerték és legitimizálták ugyanazt, amit ön dr. Csapó József szenátor urat kioktatva kétségbe von: a Világkongresszus részvevôi képviseltek valakit: a szétszaggatottságban élô magyar közösségeket! Önnek joga van úgy gondolni, vagy úgy érezni, hogy a Magyarok Világszövetsége önt nem képviseli. De tény, hogy a Magyarok Világszövetségében minden tisztességes embernek helye van. Mindenkinek, akinek nem célja a magyar társadalmat különbözô ideológiák mentén pártosan széttagolni.

A fôszerkesztô úr VET-tel szembeni lekicsinylô, megkérdôjelezô magatartását a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága nevében elutasítjuk . Egy romániai jogi személyiséggel rendelkezô, civil társadalmi szervezet vagyunk, amely képességei szerint, fizetett alkalmazottak nélkül, jóhiszemûen végzi dolgát, és amely kétéves fennállása alatt ezidáig egyetlen fillért sem költött közpénzekbôl. Sôt, szabályzatába foglalta, hogy a tagdíjakból befolyó egyetlen lej sem költhetô sem utazásra, sem telefonálásra, sem fénymásolásra, sem fizetésre, sem honoráriumra, hanem a teljes összeget a nagycsaládosok megsegítésére létrehozott alapba kell juttatni, és e családok közvetlen támogatására használni. Ez is egy lehetséges mûködési elv, fôszerkesztô úr! Egy más képlet, mely lényegesen különbözik az ön lapjának helyzetétôl, amely csupán magyar közpénzekbôl már több millió forint támogatásban részesült. Azért, hogy közszolgálati feladatainak eleget tehessen. Ezzel szemben, az ön írása a közszolgálatiság és a sajtóetika minden kritériumát és szabályát semmibe veszi és megszegi .

T. Sz. Z. még ennél is tovább megy, és kollektíven megbélyegzi a Magyarok Világszövetsége közel egymilliós tagságát, a Világkongresszus minden résztvevôjét , a belgiumi Lámfalussy Sándortól az amerikai Teller Edéig és Papp Lászlóig, Csoóri Sándortól Tôkés Lászlóig, Kányádi Sándorig és Sütô Andrásig .

Tudjuk, fôszerkesztô úr, hogy ön ötvenegy társával egy évvel ezelôtt már feljelentette a Magyarok Világszövetségét a Magyar Parlamentnél, remélve, hogy ügyködésük nyomán felszámolják, vagy legalábbis alaposan megnyírbálják azt. A kísérlet félresikerült.

Sem akkori, sem mostani elfogultságát nem értjük. De azt tudjuk, hogy semmiképpen nem szabadott volna a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevôit kollektíven a "svihák" jelzôvel megbélyegeznie. Sem az egyszerû falusi embereket, sem az akadémikusokat. Sem a nagycsaládosokat, akik életükben elôször jutottak el az anyaországba, sem a professzorokat, sem pedig Erdély hat püspöki rangú fôpapját!

Úgy ítéljük meg, hogy Tibori Szabó Zoltán Világméretek címû írása, hazugságaival, ferdítéseivel, rágalmaival, manipulációjával és becsmérlésével tartalmilag, formailag és hangnemében kimeríti a büntetô törvénykönyv "közösség elleni izgatás" tényállásának feltételeit. Tisztelettel fordulunk ezúttal a Szabadság fiatal szerkesztôinek közösségéhez, akiknek szakmai elhivatottságát írásaikból megismerhettük , és kérjük, hassanak oda, hogy lapjukban megjelenhessenek a Magyarok IV. Világkongresszusa záródokumentumai. A kolozsvári magyar olvasóközönségnek joga van ezeket megismerni.

Kolozsvár, 1996. június 24-én

A Magyarok Világszövetsége
Erdélyi Társasága Elnöksége nevében
Patrubány Miklós
elnök

NAPIRENDEN

Képviselôházi palackposta
Kié a hatalom mostanában?

(4. old.)

Az elmúlt héten a képviselôház megvitatta a kollektív munkaszerzôdést rendszabályozó törvénytervezetet. A törvény elôírásai szerint kötelezôvé vált minden munkáltató és vállalkozó számára a meghatározott idôre megköthetô munkaszerzôdés. És abban pontosan és tételesen meg kell jelentetni és fogalmazni: a munkaidô tartamát, a javadalmazási besorolást és más járulékok biztosítását, feladat- és jogkörök körülírását. A törvény elôírja a munkaszerzôdések megkötésének periodikus ismétlését és esetleges módosítását is.

A Duna-delta bioszférájának rezervátumi jellegét szavatoló törvénytervezet lényegében az 1993-ban elfogadott 82. számú törvény 10. cikkelyét hivatott módosítani és kiegészíteni. S az az övezet faunájának, madár- és halállományának közvetlen figyelemmel követését teszi lehetôvé, valamint a bekövetkezhetô természeti katasztrófa megelôzését. Ez utóbbi esetében a közvetlen ténymegállapítást és esetleges közbeavatkozást. A Románia lakosságának nyilvántartását és személyi adatainak leltározását, valamint a személyazonossági iratok kibocsátásának és kezelésének európai normákhoz való igazítását elôíró törvénytervezet vitája során többször is kifogásoltuk azokat a jelentkezési határidôket és módozatokat, melyeket a kormány törvénykezdeményezôként az 1989 elôtti idôkbôl szeretett volna átmenteni. Nem sikerült, mert nem sikerülhetett, hiszen az európai integráció igénye és óhaja némi megértést és következetes gondolkodást is elfogadtatott azokkal is, akikrôl eddig ezt nem is feltételezhettük. Így például a 45 napos jelentkezési határidô, beutazások, gyógykezelések stb. esetében is valóban európai és törvényes elôírássá vált. Mert nemcsak a rend, de a mozgásszabadság is érvényes emberi alapjog, és igény kell hogy legyen tájainkon is.

A lakosság polgári helyzetét és viszonyát rögzítô nyomtatványok és okiratok törvényét már sokkal könnyebben, tehát gyorsabb iramban vitathatta meg a képviselôház. A törvényt már az ôsz folyamán érvénybe léptethetik, ha a végleges szavazáskor az elôbbi két törvénytervezettel együtt elfogadják a képviselôk.

Szerdán, június 19-én került sor a román parlament két házának együttes ülésére. S arról idôközben kiderült, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat igazgatójának, Virgil Mãgureanunak kérésére és óhajára hívták össze. Természetesen a képviselôház elnökének, Adrian Nãstasénak közremûködésével és Mãgureanu kérésének átvállalásával. Mindez az együttes ülést megelôzô házbizottságok egyeztetô ülésén derült ki. Vasile Vãcarunak, az RHSZ-t (SRI) ellenôrzô parlamenti bizottság elnökének írott és szóbeli kifogásaiból az is kiderült, hogy egyáltalán nem érthet egyet azzal az eljárással, melyet Adrian Nãstase sugallt, amellyel és amiért a román parlament együttes ülését összehívták. Álláspontját Dan Martian képviselôházi alelnök és az RMDSZ két háztitkára is támogatta, akik arra is rákérdeztek, hogy az eljárás már mediatizált változatán túl, milyen finalitása lehet a parlamenti meghallgatásnak melyet nem a parlament igényelt , hiszen az azutáni kérdésekre adott és esetleges válaszokkal akár sörözni is el lehet menni. Márpedig mindaz, ami a román parlament fórumán akár Virgil Mãgureanu, akár C. V. Tudor szájából elhangzott, az alkotmánysértô, és magát a nemzetbiztonságot fenyegeti. És minden politikai, de törvényes következmény nélkül. Joggal tehetô fel tehát a kérdés: kié a hatalom mostanában? Ismert és ismeretlen birtokosai olyan jól egyeznek ugyanis, hogy a politikai színjáték megtévesztô jeleneteit is úgy adhatják elô, ahogy a gyanútlan és egyre elkeseredettebb lakosság is élvezheti. Hírlik ugyanis, hogy a két "nagy" ellenfél, C. V. Tudor és Ion Iliescu, éppen kibékülôben van. Jogos és indokolt tehát Virgil Mãgureanu kétségbeesése, hogy aztán vele most már mi legyen? Ezért fordult a parlament meghallgató jóindulatához és a nyilvánossághoz. És azért, hogy menthesse személyes esélyeit. Persze, talán sikerül végképp eldöntenie, hogy a hivatali szakmai viszonyulás, vagy az állandó politikai szereplés mellett dönt. Kapkodása viszont egyértelmûen jelzi azt a társadalmi és politikai bizonytalanságot, melyben élnünk adatik.

Kié hát a hatalom mostanában? Avagy komolyabb mértékben újra a társadalom bizonyos rétegeinek leigázására törekednek? Mert hol a szabadság mostanában? kérdezhetjük párhuzamosan. Hiszen vélekedési és lelkiismereti szabadság, és például sajtószabadság is van, hogy a szabadság más változatairól ne is kérdezzünk már... De a mögöttünk ágaskodó kérdôjel is csak akkor egyenesedik és fordul vízszintes és intô gondolatjellé, ha azt is szeretnénk tudni, hogy milyen az, amire bármikor rákérdezhetünk...!

Kónya-Hamar Sándor

Kereskedelmi és költségvetési hiány

(4. old.)

Elsôsorban az export bôvülése miatt Románia májusi kereskedelmi hiánya 142,9 millió dollárra mérséklôdött az áprilisi 155,7 millióról közölte a statisztikai hivatal. Az ország áprilisban 559,2 millió, májusban 622,3 millió dollár értékben exportált. Ez 11,3 százalékos növekedés. Az import májusban 7 százalékkal haladta meg az áprilisi szintet, s 765,2 millió dollárt tett ki.

Az intézet kimutatásai szerint a január-május között eltelt idôszakban a kivitel 11,9 százalékkal, a behozatal 17,3 százalékkal csökkent 1995 azonos idôszakához képest.

Az idei év elsô öt hónapjában az export 53 százaléka az EU piacára került, ahonnan a teljes import fele származott.

Ugyancsak a statisztikai hivatal adott jelentést arról, hogy a költségvetés hiánya 1996 elsô négy hónapja után 982,9 milliárd lej volt, az elsô három hónap 794,7 milliárdos deficitjét követôen. Tavaly a büdzsé hiánya az elsô három hónap után 255,2 milliárd lejt tett ki.

A január és április közötti idôszakban végrehajtott állami kiadások 28 százalékát (5,93 ezer milliárd lej) a gazdaság támogatására fordították. Az elsô négy hónapban az állami bevétel 21,4 százaléka nyereségadó, 35 százaléka személyi jövedelemadó volt.

Az idei évi költségvetés 3,19 billió lej költségvetési hiányt engedélyez. (Hétfôn 1 dollár 3003 lejt ért.)

Kábítószer-fogás a Dacia Expresszen

(4. old.)

Több mint másfél kiló heroint találtak a magyar vámosok a Dacia Expresszen egy román állampolgárnál hétfôn a kora hajnali órákban.

A kábítószer-csempész, egy fiatal román lány azzal hívta fel magára a pénzügyôrök figyelmét, hogy zavartan válaszolt az úticéljára és utazására vonatkozó kérdésekre. Mint utóbb kiderült a munkanélküli hölgy csomagjai között egy duplafalú aktatáska 1,6 kilogramm heroint tartalmazott. Az aktatáska oldalai vastagabbak voltak a megszokottnál, mert oldalfalainak bélése alá rejtették el a kábítószert. A vám- és pénzügyôrség a heroint lefoglalta, és a kábítószer-csempészéssel gyanúsított román lánnyal együtt átadta a Békés megyei rendôr-fôkapitányságnak.

A vám- és pénzügyôrség 1996-ban ezzel az esettel együtt összesen 90 kilogramm kábítószert foglalt le. A pénzügyôrök eddig tíz kábítószercsempészést hiúsítottak meg az idén.

Magas szintû radioaktivitás Krassó-Szörény megyében

(4. old.)

Nem az elsô eset, hogy a megyében a megengedettnél magasabb szintû radioaktivitást észleltek. Amint azt a megyei környezetvédô egyesület közölte, a Resica közvetlen közelében lévô hegy egyike a több helyen is lokalizált radioaktív gócoknak, ami nem külsô hatásra keletkezett, hanem természetes adottság, mért szintje tízszerese a megengedettnek. Errôl hivatalosan sem a környezetvédôk egyesülete, sem az egészségügyi rendôrség nem volt hajlandó nyilatkozni, azt állítva, hogy a kisugárzás a megengedett szinten van. Csakhogy...

1992-ben be kellett zárni azt a vasércbányát (Vadul Boul), amelyikbôl a resicabányai vasérckombináthoz szállították a nyersanyagot, mivel megállapították, hogy a vasérc erôsen radioaktív.

Illetékes hatóságok bizonygatják, hogy a radioaktivitás Oravicabánya környékén sem veszélyes. Viszont Lisaván a 127-es számú kútban a megengedettnél 20-szor magasabb szintet mértek. Az elfogadott normák szerint már az a víz is, amelyik a megengedettnél 10-szerte szennyezettebb, sugárveszélyesnek nyilvánítandó.

A 127-es kút vizét a falubelieknek több nemzedéke itta és issza.

Interpelláció

(4. old.)

Szilágyi Zsolt nagyváradi RMDSZ-képviselô kedden a képviselôház ülésén politikai nyilatkozatban tiltakozott a nagyváradi Ady Endre Líceumban történtekkal kapcsolatban.

Mint jelentettük, a megyei tanfelügyelôség augusztus 1-jei hatállyal felmentette az egyedüli magyar tannyelvû nagyváradi állami líceum igazgatóját és az aligazgatót. A döntés összefüggött azzal a vitával, amely az iskola igazgatósága és a megyei tanfelügyelôség között alakult ki, miután az iskola vezetôsége fegyelmiben részesített egy tanárnôt, mert öt diákot fizikailag bántalmazott.

Szilágyi Zsolt a parlamentben felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei tanfelügyelôség élén az RTDP-hez, a kormány vezetô pártjához tartozó fôtanfelügyelô áll, az érintett tanárnô férje pedig az RNEP a másik kormánypárt tagja. A tanfelügyelôség a tanárnôt sújtó fegyelmi visszavonására utasította az iskola igazgatóságát azzal az indoklással, hogy nem mérlegelte a tanárnô munkájának egészét, majd az iskola vezetôinek felmentésekor az egyik indokként éppen azt hozta fel, hogy ezt az utasítását nem hajtották végre.

Az RMDSZ-képviselô feltette a kérdést: szabad-e tettlegesen bántalmazniok a tanulókat az olyan tanároknak, akik kormánypártoknak tagjai? Szilágyi Zsolt kifejezte reményét, hogy Liviu Maior oktatási miniszternek nem ez a véleménye, és erôteljesen tiltakozott a Bihar megyei tanfelügyelôség eljárása ellen.

ION RATIU BOMLASZTÓ TEVÉKENYSÉGE

(4. old.)

A Szabad Románok Világszövetsége tiltakozik a Ion Ratiu vezette csoport destabilizáló tevékenysége ellen, akit az 1994-es busteni-i kongresszuson kizártak az SZRVSZ-bôl.

Említésre méltó, hogy június 22-23-án Bukarestben sor került a Ratiu-féle SZRVSZ IV. kongresszusára.

A Novacovici vezette SZRVSZ szerint ez a kongresszus semmire sem kötelezi a Franciaországban székelô Szabad Románok Világszövetségét.

Markó Béla nyilatkozata a bukaresti rádióban

(4. old.)

A bukaresti rádió választás utáni politikai interjúsorozatában nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden elsôsorban a szavazástól való tartózkodást jelölte meg annak okaként, hogy az RMDSZ a négy évvel ezelôtti helyhatósági választásokhoz képest kevesebb szavazatot kapott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szinten a negyedik legnagyobb politikai erônek bizonyult, noha egyes fontos helységekben független jelöltek nyertek az RMDSZ jelöltjeivel szemben. Megjegyezte, hogy általában az utóbbiak is úgy nyilatkoztak, hogy vállalják az RMDSZ programját, és elsôsorban a személyi döntésekkel, azok meghozatalának módjával nem értettek egyet.

Ezzel kapcsolatban Markó Béla rámutatott: Az RMDSZ általában, vagy területi szervezetei konkrétan nem mûködhetnek úgy, mint egy politikai párt (például a jelöltállítás nem lehet a vezetés egy szûk körének döntése), hanem az egész magyar közösség képviseleteként kell eljárniok. Az RMDSZ különbözik a többi román politikai erôtôl abban, hogy meg kell testesítenie az eszméknek és ideológiáknak azt a pluralizmusát, amely a romániai magyar közösségben létezik, kivéve természetesen a szélsôséges nézeteket fejtette ki egyebek között az RMDSZ elnöke.

Arra vonatkozólag, hogy állít-e önálló elnökjelöltet ôsszel, Markó Béla megjegyezte, hogy a jelöltállítással a szövetség demonstrálná, hogy minél inkább be akar kapcsolódni a román politikai életbe, azt, hogy a szövetség bízik a demokrácia perspektíváiban, másrészt elôsegítené az RMDSZ szavazatainak koncentrálását de a döntés erre vonatkozólag csak a Szövetségi Képviselôk Tanácsának következô ülésén esedékes.

Kisinyovi sorozat

(4. old.)

Az Evenimentul zilei napilap kedden közölte a Mesagerul címû, kisinyovi unionista ellenzéki lap május 9-én megjelent cikkének második részét.

Az írás továbbra is mindenféle bizonyíték említése nélkül azt fejtegeti, hogy a GRU orosz katonai hírszerzô ügynökség szerepet játszott az 1989 decemberi eseményekben, ott állt az 1990 márciusi marosvásárhelyi események a több halálos áldozattal járó román-magyar összecsapások mögött...

Az okfejtés szerint az, hogy nem írják alá Románia és Magyarország között az alapszerzôdést, csak Oroszországnak felel meg. Magyarország érdeke sokszáz éve ugyanaz: Erdély bekebelezése.

A bukaresti lap az ilyen és ehhez hasonló ,,megállapításokat" tartalmazó kisinyovi cikket ismételten ,,kiválónak" nevezi.

Májusban 34,2 százalékos éves szintû infláció

(5. old.)

Romániában májusban 34,2 százalék volt éves szinten az infláció a bukaresti statisztikai bizottság adata szerint. Az AP-DJ beszámolója szerint májusban a pénzromlás havi mértéke 5,3 százalék volt, s ez több mint háromszorosa az elsô négy hónap átlagának. A január-április közötti idôszakban az infláció átlaga 2,4 százalékot tett ki, ami 1 százalékos növekedés 1995 azonos idôszakához képest.

A statisztika jelentése szerint az idei év elsô öt hónapjában az ipari termelés 4,6 százalékkal haladta meg a múlt év azonos idôszakáét. Az ipari termelés értéke ezen idôszak alatt 23,8 ezer milliárd lej volt. (1 dollár = 3006,1 lej.)

Májusban a román átlagbér 93 508 lej volt, ami 2,7 százalékkal elmarad áprilishoz képest, de 47 százalékkal felülmúlja az 1995 májusi átlagbért. A munkanélküliségi ráta június 5-i állapot szerint 7,7 százalék volt, ami 0,3 százalékos csökkenés májushoz viszonyítva.

Az ország kereskedelmi hiánya az elsô öt hónapban 312,4 millió dollárt tett ki, ami csökkenést mutat a múlt év azonos idôszakának 573,8 millió dollárjához képest. A román kivitel áprilishoz képest májusban 11,3 százalékkal bôvült; 1995 májusához viszonyítva azonban 11,6 százalékkal csökkent. Románia exportjának 53,3 százaléka az Európai Unió államaiba irányult.

Demográfiai helyzetkép

(4. old.)

Új irányzat figyelhetô meg 1989 után Románia demográfiai helyzetében jelentette ki Vladimir Trebici, a bukaresti Demográfiai Kutatóközpont igazgatója.

Az akadémikus azt mondta, hogy Románia lakossága 1990 és 1991 között kezdett csökkenni, akkor még azért, mert többen vándoroltak ki, mint be. 1992 után gyorsult a népesség fogyása, mert a születések száma elmaradt a halálozástól. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint Románia népessége 22 810 035 fô volt. Ma az országos statisztikai hivatal szerint Románia népessége becslések alapján 22 650 000 fô. Trebici riasztónak nevezte a születések alakulását, amelyek száma 1990 és 1996 között folyamatosan csökkent.

Az akadémikus szerint még ennél is riasztóbb, hogy emelkedik a halálozási arány. 1996 elsô negyedében a halálozási ráta jóval meghaladta az 1995-ös esztendô viszonyítási idôszakának adatát. A baj Trebici szerint nemcsak a népesség öregedése, hanem a halálokok változása. Példaként a tuberkulózist említette, amely ismét felütötte a fejét. Ugyanakkor a várható élettartam nem éri el a 70 évet. Még ennél is riasztóbb, hogy a férfiak várható élettartama kevesebb, mint 66 év mondta az akadémikus, akinek nyilatkozata az Economistul címû napilapban jelent meg, és amelybôl a Rompres idézett.

Hargita megyei tervek

(7. old.)

Hargita megye lakosságának 85 százaléka magyar, a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács 37 tagja közül 27 az RMDSZ tagja, egy független tanácsos szintén magyar nemzetiségû, a többit a különbözô román pártok küldték a testületbe. A megyei tanács elsô ülésén Kolumbán Gábor, a megyei tanács eddigi alelnöke és Sántha Pál Vilmos, az eddigi tanácselnök versengett két külön program alapján. A szavazásnál 29 voks jutott Kolumbánra, Sántha Pál Vilmosra pedig 7. Az MTI tudósítója a Szövetségi Képviselôk Tanácsának hét végi sepsiszentgyörgyi ülésén kérdezte Kolumbán Gábort: mit tartalmaz programja, amellyel elnyerte a megyei tanács támogatását?

A "Hargita megye 1996-2000, a fejlesztô önkormányzat politikai koncepciója" címû program nem annyira arra törekedett, hogy Sántha Pál Vilmoshoz hasonlóan minden területet lefedjen, hanem a modernizációt helyezte az erôfeszítések központjába. Három fejezete van: intézményépítés, kapcsolatépítés és saját belsô intézményfejlesztés mondotta el az új tanácselnök.

Ami az elsô pontot illeti, Kolumbán terveiben szerepel egy regionális fejlesztési ügynökség, egy turisztikai koordinációs iroda létrehozása, beruházási és kockázati alapok létesítése, integrált információs rendszer kiépítése a megyei tanácsnál, kisvállalkozások és egyéni vállalkozások támogatása.

A kapcsolatrendszert az országon belül és kívül egyaránt célirányosan fejleszteni kívánja az új megyei tanácselnök. Ezt az indokolja, hogy a megye meglehetôsen tagolt, különbözô "mikrorégiókra" oszlik, földrajzi, gazdasági, etnikai és kulturális jellemzôk alapján.

Ilyen mikrorégiónak tekinthetô, mondja Kolumbán Gábor, Balánbánya és környéke, Homoród mente, Székelyudvarhely és térsége, Székelykeresztúr és környéke, a Sóvidék, a Gyergyói-medence, Maroshévíz, Csíkszereda és Tusnád. Ezeket jobban integrálni kell a megyébe. A tanácselnök két természetes, egy észak-déli és egy kelet-nyugati fejlesztési tengelyt lát a magasabb urbanizációs szintû központok között. Ezekrôl leszakadtak települések, ezt a folyamatot kellene visszafordítani oly módon, hogy a fejlettebb központokat mintegy szolgáltató térségként mûködtetik számukra hangoztatja Kolumbán Gábor.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 1998 - All rights reserved -