1996. június 29.
(VIII. évfolyam, 149. szám)

Új szakaszába érkezett az Európai Közösség PHARE-programja Romániában: létrejött a Kolozsvári Gazdaság- és Társadalomalakító Intézet. Pénteken délután a prefektúra épületében ünnepélyes keretek között került sor az oklevelek átadására annak a 28 végzôsnek a részére, akik sikerrel teljesítették a 280 órás kurzus elvárásait. A program kivitelezésében fô szerepet játszó nyugati partnerek nevében Philippe Faveaux a terv francia, Claude Rolin belga és Leon Drucker luxemburgi fônöke köszöntötte a végzôsöket és emelte ki azt az együttmûködési készséget, amelyet a négy év alatt a romániai és a nyugati felek, illetve a román-román felek között tapasztaltak. Mert ez a tevékenység elképzelhetetlen a vállalatok és a szakszervezetek együttmûködése nélkül. A Kolozsváron beindult intézet szeptembertôl 6-8 személybôl álló operatív csapattal mûködik, amely képes lesz megoldani minden, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részérôl megnyilvánuló igényt. A most lezárult szakasz sokoldalú munkajogi kérdések megoldására kiképzett szakemberek munkába állítását jelenti, akik a továbbiakban közép- és hosszú távon szolgálják majd a piacgazdaságra való áttérés folyamatát.

A tegnapi ünnepségen elhangzott az a remény, hogy a kolozsvári intézet megszületése rövid idôn belül érezhetô jótékony hatással lesz nemcsak a környék, de egész Románia gazdasági életére.

Ö. I. B.

Június 27-én, csütörtökön délután a Társadalmi Dialógus Csoport (GDS) szervezésében kerekasztalbeszélgetésre került sor Bukarestben.

A találkozón részt vettek romániai parlamenti pártok vezetôi, képviselôi, illetve szakértôi, valamint a Társadalmi Dialógus Csoport politikai elemzôi, szociológusai.

A találkozó témája a helyhatósági választások eredményeinek elemzése volt, de végleges adatok hiányában a részvevôk csupán az urnáknál való jelenléttel, illetve abszentizmussal és a szervezési problémákkal kapcsolatban folytattak vitát.

Jelen voltak többek között Oliviu Gherman (RTDP), Victor Surdu (RADP), Constantin Avramescu (SZDU). Az RMDSZ képviseletében részt vettek a beszélgetésen Seres Dénes szenátor, Vajda László politikai tanácsos és Székely István, az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért felelôs fôosztály referense. A szervezôk szakértôi közül jelen voltak Pavel Câmpeanu szociológus, Alin Teodorescu, Mihai Sora, Horia Roman Patapievici és Stelian Tãnase.

A szenátus pénteki ülésén sem Petru Romul Vonica RTDP-szenátor, sem pedig Ovidiu Zãrnescu bíró nem szerezte meg az Antonie Iorgovan június 5-i lemondása nyomán az Alkotmánybíróságnál megüresedett bírói tisztség betöltéséhez szükséges szavazatokat, s így a felsôház ôszi ülésszakán szervezik meg a harmadik választási fordulót ugyanezen jelöltekkel. A továbbiakban a tavaszi ülésszak utolsó plénumán, a szenátus elfogadott néhány szakaszt a Falufejlesztési és -Rendezési Ügynökség létrehozásáról, megszervezésérôl és mûködésérôl szóló törvénytervezetbôl, valamint módosította a szenátus szabályzatának egyik szakaszát.

A benzin új ára továbbra is a Pénzügyminisztérium szakértôi és a termelôk képviselôi közti megbeszélések középpontjában áll — mutat rá a Pénzügyminisztérium közleménye, amely szerint az új benzinárral kapcsolatos sajtóhírek csupán félrevezetik a közvéleményt.

Miután a Brassó Megyei Tanács a testület alelnökévé választotta Madaras Lázárt, a brassói képviselô — a két funkció összeférhetetlensége okán — lemondott mandátumáról. Helyét a képviselôházban az 1992-es választási listán következô Török Ernô mérnök foglalta el, akinek mandátumát a képviselôház utolsó ülésén, június 28-án igazolta.

Ugyancsak lemondott mandátumáról Neményi József Nándor Kolozs megyei képviselô, akit a szenátus és képviselôház szakbizottsági meghallgatása után a parlament június 27-én az 1996/21-es törvény értelmében létrehozott Versenytanács tagjává választott. Kolozs megye új RMDSZ-képviselôje valószínûleg Molnos Lajos lesz.

Az RMDSZ csütörtökön részletes tájékoztatót adott arról az értékelésrôl, amelyet Frunda György mondott szenátor el kedden Strasbourgban az úgynevezett Bindig-jelentés vitájában.

Frunda György emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének 26. szakasza értelmében az egyezmény hatályba lépésétôl számított egy éven belül a miniszteri bizottság kell hogy meghatározza a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó tanácsadó bizottság összetételét és mûködési módját. A Bindig-jelentés szerint a közgyûlés ajánlja a miniszteri bizottságnak, hogy a tanácsadó testületet hatéves idôszakra kijelölt, ismételten újra nem választható szakemberekbôl állítsa össze, lészáma 12-20 fô legyen. A tanácsadó bizottságnak lehetôséget kell kapnia arra, hogy párbeszédet folytasson nem csupán a szerzôdô felekként érintett kormányokkal, hanem a nemzeti kisebbségek képviselôivel és a nem kormányzati szervezetekkel is.

Frunda György felhívta a figyelmet arra, hogy a keretegyezményt 27 tagország írta alá, de eddig csak négy ratifikálta, ezért érvénybe lépése még várat magára. Romániában az RMDSZ már felkérte a kormányt, hogy garantálja a kétnyelvû feliratok kifüggesztésének jogát, tekintettel a Románia által aláírt és ratifikált keretegyezmény elôírásaira.

A külügyminiszter azonban eléggé különös módon azt állította, hogy Románia nem köteles betartani a keretegyezmény elôírásait, amíg azt 12 ország nem ratifikálta. Meglehet, hogy a miniszter állásfoglalása nem volt helytálló sem a nemzetközi jog, sem a román alkotmány szempontjából, de ez is amellett szól, hogy a többi tagország a lehetô leghamarabb ratifikálja az egyezményt — mutatott rá Frunda.

A szenátor sürgette továbbá az európai emberjogi egyezmény kiegészítô jegyzôkönyvének elfogadását: ez a közgyûlés 1201-es ajánlásának szellemében biztosítani hivatott a nemzeti kisebbségek kulturális és oktatásügyi jogait. Kifejezte abbeli reményét is, hogy a 11. szakaszról a Velencei Bizottság által adott értelmezés megkönnyíti a román kormány számára az ajánlás elfogadását.

A kormány és Románia elnöke az állam egységére és szuverenitására nézve veszélyesnek tartotta az ajánlást és eddig elutasította. A Velencei Bizottság értelmezése nyomán azonban világossá vált, hogy a nemzeti kisebbségek által igényelt területi, helyi autonómia, illetve különleges státus csupán önazonosságát biztosító eszköznek tekintendô, arra jó, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat hazájukban — hangoztatta az RMDSZ-szenátor.

Timo Koponen, Finnország bukaresti nagykövete két napig volt városunk vendége. Rövid kolozsvári látogatásán köszöntötte a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán néhány éve mûködô finn szak végzôseit. Az augusztusban leköszönô Koponen nagykövet, akit felesége is elkísért Kolozsvárra, Grigore Zanc prefektusnál, tegnap délelôtt pedig Gheorghe Funar polgármesternél tett búcsúlátogatást.

Kemény milliók szoborba olvasztásáról döntött feszült légkörben kezdôdô és viharosan folytatódó csütörtöki ülésén a városi tanács. A polgármesteri sugallatra összeállított tematika lényege: minél több pénzt kicsikarni úgynevezett esztétikai célokra.

Elôször egy Nemzetközi Porkohászati Konferencia megrendezésére szavazott meg a tanács két-millió lejt. Látszólag nem nagy összeg, a cél is nemes, mégis ez volt az a csapda, amelybe az ellenzék ismét belesétált. A Szociáldemokrata Szövetséget képviselô Iuliu Pãcurariu javasolta ugyan, hogy addig, amíg a költségvetést nem hagyták jóvá, ne igyanak elôre a medve bôrére, és ne osztogassák, szerinte törvénytelenül, a pénzt, ötletét nem hallgatták meg. Pedig ezzel az indoklással a többi, valóban fölösleges költekezést, legalábbis el lehetett volna odázni. Így aztán 22 igenlô szavazattal a 27-bôl lesz Kolozsváron nemzetközi tudóstalálkozó, de lesz 98 millió lejes Traiánusszal és Deceballal ékesített lupa capitolina szoboregyüttes és Antonescu-szobor is. A régi városi tanácsi ellenzéknek sikerült megakadályoznia a fôtéri szoborhalmozást, az összeg jóváhagyásához akkor ugyanis kétharmados többségre volt szükség, újabban elégségesnek bizonyult a fele plusz egyes is. Ez pedig az ellenzékiek, Eckstein-Kovács Péter, Bucur Ildikó, Iuliu Pãcurariu minden érvelése ellenére is simán összejött. A 17 szavazat — köztük a Polgári Szövetség Pártját képviselô Romulus Zamfiré és a konvenciós Horea Dorin Uioreanué — elégségesnek bizonyult a polgármesteri vágyak teljesítéséhez.

Ezután következett az Antonescu adósság törlesztése. A szó legszorosabb, de képletes értelmében is. Mint ismeretes, az Antonescu Liga és Alapítvány kezdeményezésére a múlt évben szoborpályázatot írtak ki, amelyre több tucat pályamunka futott be, a nyerteseket pedig díjazták is. A szobrászok azonban mai napig nem kapták meg a honoráriumot, amit a polgármester a régi tanácstól akart, eredménytelenül, kicsikarni. A határozattervezet vitája során Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy a polgármester ismét kész tények elé állítja a tanácsot, utólagos jóváhagyásokat igényel. Antonescut pedig vitatott történelmi személyiségnek nevezte. Erre aztán valósággal elszabadult a pokol. Ioan Marinescu egységpárti tanácsos érzelmi kitörésében olyan kijelentésekre ragadtatta magát, miszerint nem tûri el, hogy egy kisebbségi vitatott személyiségnek merje nevezni Antonescut, és egyáltalán véleményt nyilvánítson egy nemzeti hôsrôl. Ordítva szólította fel társait: akadályozzák meg, ne tûrjék el, hogy az egész román népet sértegessék a tanácsban. Hasonló hangnemben fogalmazott a nagyrománia párti Ioan Nãstase is. Eckstein-Kovács Péter erélyesen tiltakozott az ilyen természetû hangulatkeltés ellen, és rasszista megnyilvánulásnak minôsítette azt a tényt, hogy egy román állampolgárságú kisebbségi tanácsostól egyszerûen megvonják a véleménynyilvánítás jogát. Az ellenzék részérôl más vélemények is elhangzottak: Iuliu Pãcurariu például kifejtette: politikai szempontból rossz szolgálatot tenne az országnak, ha a zsidók és cigányok transznisztriai deportálása miatt felelôs Ion Antonescunak szobrot emelnének. Ioan Deac liberális tanácsos szerint érzelmileg lehet hôsnek nevezni a marsallt, de politikai szempontból vitatott személyiség marad. Ioan Vida Simiti is azon a véleményen volt, hogy bár Antonescu fellépett a bolsevizmus terjedése ellen, történelmi szerepe még nem meghatározott. Romulus Zamfir a nacionalista indulatok megfékezésére szólított fel mindenkit. A polgármester véleményét fölöslegesnek véljük részletezni. A politikai csatározás végeztével a tanács 20 igenlô szavazattal döntött a 7 millió 200 000 lej sorsáról. Ezt az összeget kifizetik a pályázat nyerteseinek, de a határozattervezet második pontja, amely a szobor monostori felállításáról szól, nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget.

Hosszas vita után az ülésen megalakult a hat szakbizottság is. Összetételét következô lapszámainkban ismertetjük.

Újabb szakaszához érkezett a román és a magyar hadsereg közötti együttmûködés: július 1-jétôl tíz napig Magyarországon, a szegedi utászbrigádnál gyakorlatozik az egyik román utászosztag. A román utászok parancsnoka Adrian Moldovan százados, a dési katonai körzetbôl. Vele utazott két tiszt és 19 katona a 7-es Hadtestbôl és az Apulum utászezredbôl.

1991. május 11-e óta mûködik Románia és Magyarország között az úgynevezett Nyitott Ég megállapodás, amely a maga nemében egyedüli az európai országok közötti együttmûködésben. A Partnerség a Békéért program keretében tavaly Hódmezôvásárhelyen, illetve Lugoson gyakorlatoztak közösen lövészosztagok, a Bercsényi Miklós gépesített lövészbrigád, illetve a 90-es Lövészbrigád egy-egy szakasza. Az elmúlt ôsszel a tordai Potaisa gépkocsizó brigád egyik szakasza Magyarországon gyakorlatozott, válaszként az idén magyar harckocsizók látogatnak Romániába.

A sokrétû román-magyar katonai együttmûködés sorába tartozik az a látogatás is, amelyet katonai küldöttség élén Dorin Gheorghiu dandártábornok, a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnoka júniusban tett a magyar hadsereg meghívására Debrecenben, Tatán, Székesfehérváron, Szolnokon, Budapesten és Gyulán.

Iulian Patca
ezredes

Az A. M. Pres sajtóügynökség szerint, az 1989-es kavarodásban sok Jehova-tanú belopakodott a politikai pártokba, hogy minél több törvényes jogot csikarjanak ki a szekta számára. Most is sokan tevékenykednek a román politikai életben, bár 1990 ôszén a Jehova-vezetôk felszólították ôket, hogy lépjenek ki a politikai életbôl, mivel úgy vélték, elegendô jogot értek el.

Ion Coja, Románia egyik elnökjelöltje, az egykori Vatra-vezér és mostani demokrata agrárpártos szenátor véleménye szerint meg kellene tiltani a szekta aktivistáinak az országba való belépést. Mint mondotta, az emberi jogok emlegetése ezzel a szektával kapcsolatban nem egyéb visszaélésnél, majd így folytatta: a román társadalom keresztény egységének megôrzése összefügg a román állam biztonságával.

Nagyméretû ellenôrzése során tíz kolozsvári maffiótát kapott el és sújtott pénzbírsággal a kolozsvári rendôrség. Fentnevezettek valóságos terror alatt tartották a piacokat, és arra kényszerítették a magántermelôket, hogy termékeiket alacsony áron adják át nekik, majd ôk azt magas áron áruba bocsátották. Az ellenôrzés megtette hatását. Egyelôre visszaállt a nyugalom a piacokon.

(A. M. Press)

A pamflet a leghálásabb újságírói mûfaj. Rövid távon. A frappáns odamondások bûvöletében az író kiélheti indulatait. Nem számolva a hirtelen támadt impulzívitás következményeivel. Elvégre is ô nem diplomata. Mindezt azért bocsátom elôre, mert nem élek vele. Magam ugyanis hosszú ideje törekszem öncenzúrára, mérlegelem a szavak árnyalatait. Amikor a napokban szóvá tettem a kolozsvári helyhatósági választásokkal kapcsolatos nézeteimet, nem a vagdalózás szándékával tettem. De távolról sem érdektelenül. Hiszen több tízezernyi sorstársammal együtt szeretném itthon érezni magam Kolozsváron. S ezen is túl, végezni újságírói munkámat. A magam és lehetôleg a mások hasznára. Ezért hát Molnos Lajos érvrendszere szerint (Névsorolvasás az önös érdekeltségûekrôl, Szabadság, 1996. június 28.) kétségtelenül sebezhetôbb vagyok, mint az általa felsorolt RMDSZ választmányi tagok kilencven százaléka, akik becsülettel, odaadással, ingyen és bérmentve látták és látják el feladatukat. Megkövetem tehát ôket, ha netán sértô szándékot véltek felfedezni írásaimban. Csupán azt szeretném, hogy munkájukat ne érdek nélkül végezzék. Igenis legyenek érdekeltek például abban, hogy eredményes ténykedésük gyümölcseként a kisebbségi képviselet olyan pozícióit foglalják el, amelyek nem lebecsülendô anyagi juttatással is járnak. Az egyéni érdekeltség nem összeegyeztethetetlen a közösségivel. Bár az elmúlt fél évszázadban ezt próbálták belesulykolni a köztudatba. Eredményesen, mint ezt Molnos Lajos érvelése is igazolja. Igenis, legyen érdekeltség, és ne szégyelljük bevallani. Aminthogy, Napóleon szavaival élve, minden kiskatona kenyereszsákjában ott van a marsallbot, minden választmányi tag tarsolyában ott a képviselôi vagy szenátusi mandátum. A politikacsinálás legyen mesterség, nem csupán önfeláldozó altruizmus. Az önös érdek, szerintem, távolról sem azonos az anyagi érdekeltséggel. De lehet közvetlen haszonnal nem járó pozícióhoz való görcsös ragaszkodás. Amikor ehhez a pozícióhoz nincsen meg a megfelelô rátermettség.

Németh Júlia

Minden tiszteletet megérdemel Gyémánt Mihály, amiért elsôk között reflektált újságcikkben a szavazópolgári véleményekre. Írásával ezért illetlenség lenne kötekedni, de egy megjegyzése megköveteli a pontosítást. Idézzük: "Az RMDSZ csúcsvezetôségében zajló ún. »torzsalkodásban« a Kolozs megyei szervezet képviselôi nem vettek részt".

Mi, akik a Választópolgári névsorolvasás telefonos jelentkezéseit végighallgattuk (helyenként -szenvedtük), más következtetésre jutottunk. Sajnos, igenis részt vettek. Mert belekényszerítették ôket. És ezt a részvételt a választópolgárok szavazáskor is észben tartották.

Emlékeztetnénk arra, hogy március 18-án a Szabadságban Molnos Lajosnak a megyei elnökség magyarázatával alátámasztott újságoldalas tisztázása jelent meg "elszámolatlan" pénzügyekrôl. Ebbôl egyesek meggyôzôdhettek, hogy Molnos feddhetetlen, mások pedig, akik el sem olvasták a cikket, vagy orrukon felejtették az elôítéletek okuláréját, azt mondták, áhá, tehát kabátlopásba keveredett!

A választási kampányra készülôdô megyei szervezetnek éppen az hiányzott, hogy elnökének tekintélyét sikkasztás gyanújával roncsolják. Többen kijelentették, hogy ezután nem fizetnek RMDSZ-tagsági díjat.

Ugyanez volt hallható városszerte Szôcs Géza szintén "elszámolatlan" pénzügyeinek felkavarása miatt. Hiszen Szôcs RMDSZ-beli ténykedése Kolozsvárhoz kapcsolódott, fôleg a kolozsváriak között él egy olyan vélemény, hogy az egykori fôtitkár degeszre tömte zsebeit abból a pénzbôl, amit egyenlô porciókban ki kellett volna osztania az erdélyi magyaroknak.

Kolozsváron sokan kijelentették, hogy a "torzsalkodások" miatt nem támogatták szavazatukkal az RMDSZ-jelölteket. De máshol is sokan maradtak távol szavazáskor. Vajon más megyékben a kevésbé fájdalmas kudarcot — függetlenek gyôzelmét — nem magyarázza részben az, hogy a kabátlopásokkal megint meghurcolták az erdélyi magyarság több más személyiségét? Többek között Sütô Andrást és Tôkés Lászlót is?

Sajnos, ha ilyen összefüggésben vizsgáljuk a jelenséget, akkor azt mondhatjuk, egyik megyei szervezet sem maradt ki a "torzsalkodásból". Következményébôl még annyira sem.

A viszály nyilvánosságát szemünkre vetették olvasóink, fôleg amiatt, hogy felvetettük, de nem tisztáztuk a vádaskodásokat. Nemcsak a mundér becsületének védelméért, hanem az igazság kedvéért tisztázzuk: nem mi vetettük fel, elôttünk a Kossuth rádió is megszellôztette az állítólagos botrányokat, tisztázásukra pedig nem vállalkozhattunk. Fôleg választási kampány idején. Pénzügyôri szakszemélyzet hiányában egyebet nem értünk volna el, mint forrón tartjuk a kínos ügyeket, még inkább ingerelve azokat, akik gyanakvásra hajlamosak. Mi most sem tehetünk egyebet, mint várjuk a tisztázást. Amely a Sepsiszentgyörgyön megtartott SZKT-ülés napirendjén szerepelt, de elmaradt. A Kolozsváron július elején tartandó újabb tanácskozásra halasztották. Most pedig a tanácskozást halasztották el július közepére. Valamiért megint viszik elôre a bomba idôzítôszerkezetét, és ha valakinek az ôszi választási kampány elôtt jut eszébe leszámolnivalója valamelyik politikai ellenfelével, csak elfújja az ismert nótát az elszámolatlan pénzügyekrôl.

Júliusban talán még nem késô a tisztázás. Elô a bizonyítékokkal, vagy ha nem léteznek, akkor jelentsék ki: pardon, tévedtek. De augusztustól jó volna pisszenést sem ejteni ezekrôl a régi, számtalanszor és átláthatatlan célból felhánytorgatott ügyekrôl.

Hogy majd a megyei szervezet is joggal mondhassa, nem vett részt torzsalkodásban.

Nits Árpád

A Vocea României, a román kormány országos napilapja, amely az utóbbi idôszakban számos vezércikkben és sorozatban foglalkozott a Romániát a "magyar irredentizmus" részérôl állítólag fenyegetô veszélyekkel, kedden új vezércikksorozatot indított Erdély, mint préda címmel.

D. D. Rujan, a lap fôszerkesztôje számos felkiáltójellel megtûzdelt írásában a kárpáti eurorégió mögött rejlô magyar mesterkedésekrôl értekezik. Megemlítve, hogy az Európai Unió fejléce alatt nyomtattak ki egy olyan térképet, amely a kárpáti eurorégiót illusztrálva belefoglalta Magyarországba Erdélyt, kifejti, hogy így rajzolnak ki mindenféle csoportosítást, amelyek határon átnyúló autonóm együttmûködési tartományok részeként a Románia nyugati részén fekvô megyékben az állam fennhatóságát mintegy kiiktatják.

10 éve már, hogy új csomagolásban terjesztették elô Erdély autonómiájának régi eszméjét — írja D. D. Rujan. A Ford Alapítvány támogatásával Kissinger és Brzezinski kezdeményezésére jött létre 1986-ban New Yorkban a Kárpátok Eurorégió Tanácsa, amelynek feladata lett volna a Közép-Európai Országok Parlamentjének létrehozása is. Ezt a tervet nem adták fel a kommunista tábor összeomlása után sem, átvette a nem kormányzati Kelet-Nyugati Biztonsági Intézet, amely meghívja a "Vadkelet" országainak parlamenti képviselôit, hogy elmagyarázza nekik, jótékony hatású kilépni saját nemzeti államuk fennhatósága és védelme alól egyes nemzetköziesített tartományok javára. Ezekben "nem tudni, hogyan, csak a »kis« Magyarország javasol ilyen gazdasági-szociális együttéléseket a szomszéd országokban lévô volt területivel, amelyek valaha Nagy Magyarországhoz tartoztak". Ez a nemzetek fölötti Tanács még létezik, és 1993 októberében Szolnokon, és 1995-ben Debrecenben ülésezett, és e találkozók szabályait szinte teljes egészében Budapesten hangszerelik, Strasbourg áldásával — írja D. D. Rujan.

A fôszerkesztô idéz a Kárpátok Eurorégió tervezetébôl, mely utal arra, hogy az elsô világháború után e térségben kialakult határok nem tükrözik az etnikai összetételt, és itt húzódik a római katolikus és ortodox egyházak közötti határvonal. Erre utalni D. D. Rujan szerint a trianoni szerzôdés nyílt kétségbevonását jelenti, a 75 éve folytatott széles körû mérgezô magyar propaganda vonalának megfelelôen, s ez a megfogalmazás valójában "példátlan makacssággal követett etnikai különválasztási és föderalizálási terveket szolgál".

A lap fôszerkesztôje szóvá teszi, hogy a szlovákiai, ukrajnai és fôleg erdélyi iskolákban mintegy 250 import tankönyvet használnak az érdekelt országok oktatási minisztériumainak jóváhagyása nélkül, a Duna Televízió "évek óta megteszi propaganda-kötelességét", és készül egy új nemzetek feletti televízió a térség számára, az Alfa Együttmûködési Csatorna, amely Bukarestben már alapítványt hozott létre, és amelynek fôtitkára Kôhalmi Ferenc. A Kárpátok Eurorégióval megvalósul Antall József volt miniszterelnöknek — aki minden közép-európai magyar miniszterelnökének tekintette magát — a politikai végrendelete, amely a szomszéd országokban lévô etnikai kisebbségeknek, a magyarság valóságos 5. hadoszlopának közelségére épített — olvasható többek között az eszmefuttatásban. D. D. Rujan végül arra hívja fel a figyelmet, hogy Erdélyben eurorégió nélkül is több ezer magyar-román vegyesvállalat mûködik, amihez hozzá kell számítani a Romániában kereskedelmi tevékenységet kifejtô tiszta magyar cégeket, míg Magyarországon csak 120 román-magyar vegyesvállalat tevékenykedik. Hol a természetes kölcsönösség? — kérdezi a Vocea României.

A román külügyminisztérium szóvivôje sajtóértekezletén az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy véleménye szerint mi indokolhatja a Vocea României cikksorozatainak idôzítését (a legutóbbi napokban hat hasonló vezércikk), kifejtette: az írásokban nem látott utalást arra, hogy a szerzô a kormány, a külügyminisztérium nevében beszélne.

A Nagyváradon megjelenô Erdélyi Napló legfrissebb száma szó szerinti átiratban, a képi illusztráció feltüntetése mellett ismerteti a román kormány Tájékoztatási Fôosztálya által készített és terjesztett, "Integráció vagy elszigetelôdés" címû 18 perces videofilmet, amelyet több nyelven is terjesztettek egy nemrég tartott temesvári nemzetközi kisebbségvédelmi rendezvényen.

A film azzal kezdôdik, hogy egy idôsebb magyar ember kijelenti, nem ért jól románul, és ezért nem válaszol a riporter kérdésére, majd egy nô nyilatkozik úgy, hogy csak magyarul beszél. A narrátor elmondja, hogy a lakosság 7,1 százalékát kitevô magyarságot az RMDSZ képviseli, amely "a nyugati országokban nem megszokott etnikai alapon szervezôdött párt". Az RMDSZ "kezdettôl fogva visszautasítja Románia alapvetôen demokratikus alkotmányát, nem ismeri el Románia egységes nemzetállami voltát" — hangoztatja a narrátor. "Mi több, az etnikai párt vezetôi — akiket az emigráció és a magyar nacionalisták, sok esetben hivatalosságok támogatnak — egyre hevesebben hirdetik minden információs közegben a magyar határok revizióját, ami egyszerûen Románia, Szlovákia és Ukrajna nemzeti területének a feldarabolását jelenti" — hallható a filmben, Tôkés László, Eva Maria Barki, Csurka István és Duray Miklós képe alatt.

"Ezek a követelések egyáltalán nem újak. 75 év óta, amikor az elsô világháború végén a trianoni békeszerzôdés kialakította az európai határokat, makacsul erôltették ôket (kép: Magyarország régebbi és jelenlegi térképe). Ezeket a határokat Magyarország kénytelen-kelletlen elismerte, de sohasem fogadta el. Románia esetében a magyar revizionizmus (kép: vicsorító farsangi maszk) régi román területet akar Magyarországhoz csatolni, Erdélyt, ahol a legutóbbi népszámlálás, az 1992-es, adatai szerint a lakosság 73,6 százaléka román".

"A magyar kisebbség bármely országban akármennyi jogot kaphat, az a magyar revizionizmusnak sohasem lesz elegendô" — tartalmazza a film, amely egyfelôl a jelenlegi romániai kisebbségpolitikai gyakorlatot méltatja, másfelôl a "magyar revizionizmusnak" és "a magyarok etnikai pártjának" tulajdonított akciókat ostorozza, és az 1990 márciusi marosvásárhelyi román-magyar összecsapások filmjével zárul: "Mihãilã Cofariu (kép: a marosvásárhelyi áldozat kórházi ágyon) román nemzetiségû, támadói magyarok voltak. Nézzék meg még egyszer ezt a képsort a szörnyû brutalitásról (kép: Cofariu ütlegelése), és ítéljék meg a magyar revizionista propagandát. Nézzék és ítéljék meg. Ítéljék meg és nézzék. Ítéljék meg" — végzôdik a kormányhivatal videokazettája.

A romániai magyar nyelvû lapokban a legutóbbi helyhatósági választások kapcsán élénk vita folyik arról, hogy mi magyarázza az RMDSZ szavazótáborának csökkenését és azt, hogy sok magyar többségû településen független jelöltek gyôztek az RMDSZ jelöltjeivel szemben.

A Hargita Népe címû csíkszeredai lap közölte Fodor Sándor kolozsvári közíró A legfontosabb: megújulni címû írását. Az RMDSZ csíkszeredai, kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi kudarcát kommentálva Fodor Sándor kifejti: "Nem a választókat okolom, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket akkor, amikor platformhoz, frakcióhoz, magyarán klikkekhez tartozás szerint készítették elô jelöltjeiket. Márpedig a Szövetségi Képviselôk Tanácsában különösen élessé vált "platformosdi és »frakciósdi« igencsak rontott érdekvédelmi szervezetünk tekintélyén. Kiváltképpen azok szemében — akik közé magam is tartozom —, akik döbbenten tapasztalták, hogy a tetemes költségekkel összehívott SZKT-ülések (az esetek többségében a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái) dolguk végezetlen vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok és frakciók (kiváltképpen a különféle tisztségek elosztásában). Az RMDSZ tagsága, taglétszáma néhány százezer körül van. A különbözô platformokhoz, frakciókhoz tartozóké, vagy az ôket támogatóké pedig jó, ha összesen eléri az egész tagság 1 százalékát" — vélekedik Fodor Sándor.

A közíró, aki egyenesen feleslegesnek tartja az SZKT-t, amelyet az "önjelölt vezérek fórumának" minôsít, megjegyzi, hogy az RMDSZ fokozatosan népszerûtlenedik, s ezt elsôsorban a szervezeten belüli marakodásokkal felfedett, a nyilvánosság elé került és azóta sem tisztázott anyagi visszaélésekkel magyarázza. "Magam sem akartam hinni ezeket a vádakat, vártam a cáfolatokat, ám ezek igencsak késnek, vagy az érdekeltek politikai síkra próbálják terelni a pénzügyeket" — jegyzi meg Fodor. A szerzô figyelmeztet: amennyiben ôsszel a platform- és frakció-meggondolások alapján ismét a szervezet egységét mindenáron bontani igyekvô, sôt megyén-vidéken kívülrôl importált jelölteket állítanak a szavazópolgár elé, akkor "ne csodálkozzunk, ha az emberek bizalma megrendül az RMDSZ-ben". Az írást a Romániai Magyar Szó is ismertette pénteki számában.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]