1996. május 17.
(VIII. évfolyam, 112. szám)

Lapzártakor:

(1. old.)

FELMONDTÁK AZ RTDP ÉS AZ RNEP KORMÁNYZÁSI EGYÜTTMÛKÖDÉSÉT

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának Központi Végrehajtó Bürója, Adrian Nãstase ügyvezetô elnök javaslatára, csütörtökön egyhangúlag a Román Nemzeti Egységpárttal kötött kormányzási egyezmény felmondása mellett döntött. A gyakorlati eljárás legkésôbb a jövô héten kezdôdik.

A java csak most kezdôdik

(1, 6. old)

Újabb felmérés adatait ismertette tegnapi sajtóértekezletén Radu Sârbu, a Demokratikus Konvenció polgármesterjelöltje, aki mellett helyet foglalt Iuliu Pãcurariu, a DK-jelölt javára visszalépô szociáldemokrata szövetségi jelölt. A nem tudományos alapossággal készült, de hozzávetôleg minden lakossági réteget a magyarságot is felölelô közvélemény-kutatás szerint a polgármesterjelöltekre a következô arányban szavaznának Kolozsvár választói: Funar 34,4%, Sârbu 22,3%, Litiu 8,7%, Pãcurariu 7,8%, Rus 6,3%, Zamfir 3,2%, más jelölt 2%, határozatlan 15,3%. Ha Pãcurariu hívei mind feltétel nélkül átigazolnak Sârbuhoz, és a határozatlanok, akikre kifejezetten számít a DK jelöltje, kikötnek az ellenzék oldalán, annak is legesélyesebbnek tûnô jelöltje mellett, akkor elérhetô közelségbe kerül az 50 százalék az elsô fordulóban.

Egyelôre azonban túl sok a feltételezés, és a folyamatok alakulóban vannak. Az ellenzéki pártok megállapodásának kudarca tovább gyûrûzik nyilatkozatokban, állásfoglalásokban. Iuliu Pãcurariu kertelés nélkül kimondta, hogy aki Litiura vagy Zamfirra adja szavazatát, Funar esélyeit növeli. Megemlítette, hogy egy alkalommal négyszemközt Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának jelöltje belátta, semmi esélye sincs, mégis végigviszi a kampányát. Miért? Az olimpiai szellemnek nincs helye a politikában. A sajtóértekezleten ugyanakkor találgatták, hogy vajon a PSZP helyi vagy központi vezetôsége bizonyult makacsabbnak kolozsvári jelöltjük visszalépésének kérdésében? Nehezen elképzelhetô, hogy ezek a viták a szavazás napjáig az ellenzék felé vonzanák a határozatlanokat.

De addig még sok felmérés folyik le a Szamoson, és a kampány java csak most kezdôdik. A hét elejétôl a DK és az SZDSZ emberei kirajzanak a lakótelepekre, a Monostortól a Mãrãsti térig bekopognak a szavazópolgárok ajtaján, ismertetik programjaikat. Hétfôn Kolozsvárra utazik a Polgári Szövetség (nem a párt, hanem DK-ban maradt szervezet) vezetôsége, Ana Blandiana, Liliana Bocu, Dorana Conoveanu, Petre Mihai Bãcanu, Romulus Rusan, Valerian Stan, Ion Caramitru, Ovidiu Iuliu Moldovan, és részt vesz Radu Sârbu 12 órakor kezdôdô találkozóján a választókkal a Diákházban. Május 25-én a Béke téri nagygyûlésen megjelennek a DK vezérei: Emil Constantinescu, Ion Diaconescu, Mircea Ionescu Quintus.

A helyi propagandalehetôségekre csak panasz hangzott el. Miután a polgármester késleltette a hirdetôállványok felállítását, megpróbáltak üzletkirakatokban elhelyezni választási plakátokat. Mindenütt a legnagyobb elôzékenységgel fogadták a DK embereit, de két üzlet kivételével a felelôsök vagy tulajdonosok sajnálkozásukat fejezték ki, hogy nem riaszthatják el maguktól a más jelölttel rokonszenvezô vásárlókat. Néhány nap múlva azonban szinte minden városközponti üzlet kirakatában megjelentek Ioan Rus poszterei. Radu Sârbu szerint ez bizonyítja a nagyobbik kormánypárt erôs nyomását.

Az RMDSZ várható magatartását találgatva, Iuliu Pãcurariu továbbra is becsületesnek tartja, hogy a magyarság szavazatát annak a jelöltnek akarják adni, aki Funar ellenében a románok 30 százalékát megnyeri magának. Radu Sârbu azonban a magyarok részérôl egyedül természetesnek a Demokratikus Konvenció támogatását tekinti. Figyelmeztetett, hogy az RMDSZ-nek a helyi közigazgatásban akkor lesz szava, ha velük szövetkezik. Jóslata szerint legalább 16 DK-jelölt jut be a tanácsba, biztosítva az abszolút többséget, míg a nagyobbik kormánypártnak esetleg egy-két tanácsosa lesz. Ugyanazon adatforrás alapján állította Radu Sârbu, hogy a Román Nemzeti Egységpárt legfeljebb hat emberrel képviseltetheti magát Kolozsvár új helyi tanácsában.

(nits)

"Azokat a magyarokat szeretjük, akik velünk vannak"
Litiu nem nyaralni ment Athénba

(1 .old.)

Petre Litiunak, a '93-as Liberális Párt polgármesterjelöltjének nem fûlött ugyan a foga a Romániát képviselô küldöttség tagjaként a NATO tavaszi ülésszakára Athénba utazni, de nem volt más választás: hazánk érdekeirôl van szó. Így nem lehetett jelen az LP '93 által tartott csütörtöki sajtóértekezleten, amelyen Claudiu Mãrginean a párt kolozsvári szervezetének elnöke harmadik világi konfrontációnak nevezte a két ellenjelölt, Funar polgármester és Ioan Rus, az RTDP jelöltje között dúló háborút.

A liberálisok figyelmét nem kerülte el Iuliu Pãcurariu visszalépése sem a jelöléstôl, amely szerintük egyértelmûen azt bizonyítja, hogy a szociáldemokrata jelölt belátta: semmi esélye megnyerni a választásokat. Ezért támogatja a Demokratikus Konvenció jelöltjét, Radu Sârbut, és megelégszik az általa felajánlott alpolgármesteri székkel.

A magyar választópolgárokról szólva Claudiu Mãrginean elmondta: "Azokat a magyarokat szeretjük, akik velünk vannak. Akik nincsenek..."

Kiss Olivér

Megkezdôdött a FUEV-kongresszus Temesváron

(1, 7 old.)

25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezetének, továbbá idén elôször Kína és Dél-Afrika képviselôinek jelenlétében nyílt meg csütörtök délután a soknemzetiségû Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának 41. kongresszusa.

A tanácskozás megnyitó ülésén élesen ütközô nézeteket fejtettek ki a kisebbségek romániai helyzetérôl a kormányzat képviselôi, illetve az RMDSZ vezetôi, Markó Béla szövetségi és Tôkés László tiszteletbeli elnök az utóbbi a temesvári református egyházközség volt lelkipásztoraként szólt a megjelentekhez.

A tanácskozáson jelen volt Szôcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának fôosztályvezetôje, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselôje is.

Bár az eredeti program szerint Melescanu külügyminiszter üdvözölte volna a tanácskozás több mint 200 résztvevôjét, végül ô Iliescu elnökkel Belgrádba utazott, és így Gabriel Gafita, a külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára szólalt fel. Azt, hogy a FUEV Temesvárt választotta tanácskozása színhelyéül, ô annak a szerepnek az elismeréseként értékelte, amelyet mint fogalmazott Románia tölt be a földrész történelmi hagyományain alapuló európai kisebbségvédelmi koncepció érvényesítésében. Gafita részletesen méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körû részvételét az ország politikai, gazdasági, kulturális életének minden területén.

Markó Béla és Tôkés László ezzel szemben éppenséggel úgy értékelte a tanácskozás Romániában történô megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc.

Az RMDSZ szövetségi elnöke magyarul elmondott és románra fordított beszédében rámutatott, hogy a régióban sok helyütt a kommunista rendszerek bukása után sem kezdôdött meg a kisebbségi helyzetben lévô nemzeti közösségek sorsának rendezése, a jogfosztottság felszámolása, hanem éppen ellenkezôleg: folytatódtak, sôt felerôsödtek az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsôséges nacionalizmus, veszélyeztetve a stabilitást és a biztonságot is.

Tôkés László a maga részérôl hangsúlyozta, hogy a kommunista visszarendezôdés más szomszédos országokhoz hasonlóan Romániában is megakasztotta a demokratikus átalakulást. "Kénytelen vagyok továbbra is kisebbségi jogfosztásról, annak az egészében véve háromnegyed évszázad óta tartó nacionalista elnyomó és asszimilációs politikának a változott formában történô folytatódásáról beszélni, amely az egységes román nemzetállam alkotmányos elve alapján, az ország lakosságának a homogenizációját tûzte ki célul." A püspök statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig.

Tôkés László "Románia szégyenének" minôsítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnô, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértôje nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. (Maga Barki asszony a nemzetközi Erdély Bizottság nevében üdvözletet küldött a tanácskozásnak, megjegyezve, hogy a román hatóságok magatartása nem csak a romániai magyar népcsoport nehéz helyzetére vet jellemzô fényt, hanem egyben elriasztásul szánják mindazoknak, akik a romániai kisebbségek érdekében lépnek fel.)

A püspök azt is szóvá tette, hogy véleménye szerint a román hatalom a rendezvényt igyekezett kisajátítani saját céljaira (még az is, hogy ô maga miként kap szót a megnyitón, csak az utolsó részletek tisztázásánál dôlt el, a kiosztott programban nem is szerepelt a tudósító megj.). A megnyitóbeszédben különben Christoph Pan, a FUEV elnöke külön méltatta Tôkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek.

Christoph Pan a megnyitóülés után az MTI tudósítójának arra a kérdésére felelve, hogy mi a FUEV szerepe akkor, amikor egy kormányzat és egy adott kisebbség képviselôinek álláspontja ütközik, kifejtette, hogy a szervezet célja a békés párbeszéd elômozdítása a különbözô felek között. A FUEV igyekszik hozzájárulni a konfliktusok megoldásához az emberi és a demokratikus jogok és ugyanakkor az állam területi integritásának keretei között. Az, hogy eltérô nézetek jelentkeznek, nem probléma: a fô az, hogy ezekrôl dialógus alakuljon ki mondotta.

A tanácskozás újdonsága volt, hogy elôször adott tájékoztatást a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetnek a kínai kormány egy illetékese a kormány által vallott kisebbségi elvekrôl, illetve a dél-afrikai búr kisebbség képviselôje adott tájékoztatást e kisebbség helyzetérôl.

A kongresszus a program szerint szombaton ér véget.

(nits)

Eskütétel a törvényszéken

(1. old.)

Az 1996. május 7-i 91. számú elnöki rendelet alapján harminc, a kolozsvári Törvényszék hatáskörébe tartozó visszahívhatatlan bírát neveztek ki, akik a kolozsvári, tordai és szamosújvári bíróságon az ítélôtábla és a törvényszék vezetôinek jelenlétében tették le az esküt (15-én, ugyancsak Kolozsváron, 15 ügyész tett hivatali esküt).

Oliver Lustig a legújabb díszpolgár

(1. old.)

A kolozsvári polgármester javaslatára tegnap délután rendkívüli tanácsülésen avatták díszpolgárrá Oliver Lustigot, a hadsereg központi lapjának l989 elôtti fôszerkesztô-helyettesét. A kitüntetett megköszönte Funar nagylelkû gesztusát, és felidézte az 53 évvel ezelôtti eseményeket, amikor a magyar fasiszták kiragadták falusi otthonából, és Auschwitzba deportálták. A "kiváló" kolozsvári polgármester érdemeinek tulajdonította, hogy ebben a nehéz átmeneti idôszakban Kolozsváron napról napra jobban élünk, a város országos viszonylatban is példaképül szolgálhat, egyre tisztább és egyre szebb lesz. A régi, gödrökkel csúfított, szemetes és sötét utcák szerinte mind-mind a múlté. Meggyôzôdése, hogy a város egyaránt jó anyja a lojális állampolgároknak, legyenek azok magyarok, zsidók, németek vagy cigányok. Elmondta, hogy az utóbbi években visszavonult a politikai életbôl, de megígéri, hogy bármikor szívesen áll a polgármesteri hivatal rendelkezésére, ha a békés egymás mellett élés maradéktalan megvalósításához segítségre van szükség.

Oliver Lustigot Harry Maiorovici díszpolgár-zeneszerzô és Doru Iancu tanácsos köszöntötte.

Pár nappal a tanácsülés elôtt a "kiváló" kolozsvári polgármester bejelentette: hivatalos mandátuma lejárta elôtti napon, június elsején Ion Antonescu marsall kivégzésének 50. évfordulóján emlékülést rendez.

(németh)

Standard and Poor's minôsítés a román szamurájkötvénynek

(1. old.)

A Standard and Poor's amerikai hitelminôsítô intézet csütörtökön BB plusz osztályzatra értékelte, stabil kilátással, a Román Nemzeti Bank által kibocsátandó szamurájkötvényeket.

A román központi bank május 28-án bocsátja ki 5,2 százalékos szamurájkötvényeit a japán piacon 52 milliárd jen értékben.

Az osztályzat azt tükrözi, hogy Románia nettó külföldi adóssága, mely az évi export 35 százalékát teszi ki, elônyös adat más BB pluszra értékelt szuverén adósokéhoz képest. Az értékelés egyensúlyt teremt aközött, hogy Romániában visszafordíthatatlanná és megbízhatóvá vált a piacgazdasági átalakulás, és aközött, hogy a tisztes makrogazdasági irányítás története még rövid, a politikai környezet pedig bonyolult, és ez akadályozza a reformok gyorsítását ezt idézte az AP-DJ az indoklásból, melyet a Standard and Poor's-nál fûztek a BB plusz osztályzathoz.

KRÓNIKA

Levegôelôny

(2 .old.)

Mivel magyarázható, hogy a hazai sörgyártás élenjárói mind erdélyiek? tették fel nemrég nyilvánosan a kérdést egy illetékes szakembernek. Mivelhogy az Ursus mellett a szászrégeni, a nagybányai és az aradi gyár vezeti a mezônyt. Vajon a helyi víz a jobb minôségû, avagy a munkaerô? Mire a válasz: a levegô.

Ami érthetô a szakma hagyományára, de az itteni termelôk józanabb szervezô- és ítélôképességére is. Az Ursus Rt. részvényeseinek közgyûlése az idén különben úgy határozott, hogy a tavalyi pénzügyi eredményekbôl származó osztalékot nem élik fel, hanem teljes egészében a fejlesztési alapra fordítják. Ami nem kevés emberre, kilenc ezer részvényes többségére nézve jelent hízelgô minôsítést.

Ö. I. B.

Események

(2. old.)

BOKROS LAJOS, volt magyarországi pénzügyminiszter tart elôadást Gazdasági stabilizációs politika az átmeneti idôszakban címmel május 20-án, hétfôn, 19 órakor a Báthory István Líceumban. Az elôadásra a Romániai Magyar Közgazdász Társaság rendezésében kerül sor. Minden érdeklôdôt szívesen látnak.

A SZABADELVÛ KÖR meghatározatlan idôre felfüggeszti emberjogi tanácsadási szolgálatát. Kérik az érdeklôdôket, hogy az államosított házak törvényével kapcsolatos kérdésekkel forduljanak az RMDSZ, Fürdô (Pavlov) utca 21. szám alatt, hétfônként 15-17 óra közt, fogadóórát tartó tanácsosaihoz.

A Nyugdíjasok Megyei Szövetsége

(2. old)

köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a rossz idô ellenére megjelentek a május 13-i csendes meneten, továbbá a rendfenntartóknak, a megye prefektusának, a város polgármesterének, valamint az újságíróknak a menet biztonságos lebonyolításáért, a felvetett problémák iránti megértésért és panaszaik felsôbb szervekhez való továbbításáért. Ugyanakkor kifejezik csalódottságukat annak kapcsán, hogy a Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztárának vezetôsége megtagadta a meneten való részvételt. A szövetség vezetôsége kötelezi magát, hogy a helyi sajtó által a tagság tudomására hozza panaszaik megoldásának helyzetét.

Felhívás segítségért

(2. old.)

A sclerosis multiplex (SM, románul sclerozã în plãci) az a betegség, amelyik a munkaképes kor legaktívabb fázisában (21-30 év) töri meg a fiatalok lendületét, szakítja félbe álmaikat.

Mi is ez a betegség? A szervezet védekezôrendszerének, az immunrendszernek patológiás elváltozása, amely az idegrendszer ellen indít pusztító támadást. Következményei legtöbbször járászavar, látászavar, bizonytalan mozdulatok, fáradékonyság és a végén, szinte minden esetben, a végtagok bénulása.

Romániában, becslések szerint, 100 000 lakosra számítva 30-40 SM-es beteg jut. Ezek a szenvedô emberek, akiket a sors gyógyíthatatlan betegséggel sújtott, segítségre szorulnak. Ezért alakult meg 1993-ban a kolozsvári SM Egyesület. Ma már 14 megyében mûködik ilyen egyesület. Ezek, 1996 februárjában, országos egyesületet hoztak létre Nagyvárad székhellyel.

A kolozsvári SM Egyesület Emil Câmpeanu doktor docens, nyugalmazott egyetemi tanár kezdeményezésére jött létre. Ô az egyesület elnöke is. Alelnökök dr. Ileana Almanu ideggyógyász, egyetemi adjunktus és Jánossy Emôke textilmérnök, rokkantnyugdíjas, aki a betegeket képviseli az egyesület vezetôségében. A tagság száma 140, ebbôl 125 beteg és 15 pártoló tag. A pártoló tagok sorából mindenképpen meg kell említeni két nevet: Mariana Toadert, a 7-es Számú Általános Iskola francia nyelv tanárnôjét és Szkolka Enikôt, a Babes-Bolyai Egyetem pszichológia karának végzôs hallgatóját, akik szinte minden szabadidejüket a betegek segítésére fordítják.

A romániai SM-betegek egyesülete idén elôször megszervezi az SM-es betegek reménység napját , május 19-én. Célunk, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét az SM-es betegekre. Az angol és holland egyházak, az ottani SM egyesületek felkérésére ezen a napon imádkozni fognak a romániai SM-esekért. Nagyon szeretnénk, ha történelmi egyházaink is felkérnék híveiket, hogy ezen a napon mondjanak egy imát ebben a nagyon súlyos betegségben szenvedô embertársaikért. A betegség nem ismer sem etnikai, sem felekezeti különbséget.

Anyagi segítségre is szükségünk van, hogy segíteni tudjunk szenvedô embertársainkon. Ha jogi vagy fizikai személyek támogatni szeretnének bármilyen csekély összeggel, adományaikat a Dacia Felix Bank 41.09.017.194.153-as számlájára utalhatják. Adományaikat elôre is köszönjük.

Jánossy Emôke, az
SM Egyesület alelnöke

VÉLEMÉNY

Civilizációs ciklus zártán

(3. old.)

Az elmúlt ezer évben Közép- és Kelet-Európában a német, a francia, illetve a szláv szellem hatásával kellett számolnunk a magyarságot elsôsorban a német minták befolyásolták, legyen szó akár változó politikai határokon innen, akár azokon túl élô magyar ajkú lakosságról. Ma pedig tisztázhatjuk végre minden politikai ideológiai hatástól mentesen, hogyan is változtak azok. Az elsô német telepesek megjelenésével Erdélyben immár három etnikum között továbbfejlôdött egy olyan együttélési forma, amelyet sokan "etnográfiai csodának" neveztek. A behozott német kultúra és civilizáció, illetve annak közvetítése a példa erejével hatott, ugyanakkor a szászok, svábok stb. számarányukat tekintve mindig is kisebbségben voltak. A kisebbség és többség viszonyát folyamatosan tárgyalták, elemezték, formázták, irányították, manipulálták a kisebbségek közötti viszonyról azonban a kilencvenes években, amikor Közép-Kelet-Európában eltûnik egy népcsoport, véget ér egy több mint nyolcszáz éves történelem, amikor az egykori német telepesek leszármazottai elhagyják Erdélyt és visszavándorolnak Németországba, az anyaországba a fenti elôzményektôl függôen kell szembesítenünk a kontinentális változások függvényében az öninterpretáció összeurópai elméletét és helyi gyakorlatát, a németség helyzetét több európai országban, illetve így kell szólnunk az etnoregionális megismerés jegyében kisebbségi magyarok és németek viszonyáról.

Romániában német ajkúnak lenni mindig is szabad volt, sôt. Leginkább akkor látjuk be a tény jelentôségét, ha a magyar kisebbség nyolcvanas évek második felében, a legsötétebb szakaszban megkezdôdik tömeges emigrációjuk; "kelendô a burkus / hát vigyék ha adják" írja Kányádi Sándor Bujdosni sem tudó szegénylegény éneke címû versében; az akkori NSZK "visszavásárolja" ôket, vagyis fejpénzért kiengedik ôket. Távolról sem gördülékeny a megoldás, Oma Stürner története kitûnôen példázza a hatóságok sunyiságát, alamusziságát: hosszas utánajárás, pénzelés után a család minden tagja megkapja az engedélyt a kiutazáshoz kivéve a gyerekeket. Az elutazás hivatalosan megállapított határideje lejártával a lakást lepecsételik, vagyis... a gyerekek, akik nem utazhatnak, maradjanak az utcán? Hát marad az egész család. Újabb utánajárás, pénzelés, újabb határidô, december 5-én végre utazhattak. Jó egy hétre aztán már zavargásokról szól a szóbeszéd. Egy biztos: a szász német volt, német maradt.

A fordulattal? Nos a fordulattal az identitásválság szabadul el. Mindenki az egyetlen biztos utat, igazságot, életet keresi: a gyökereket. Erdélyben is, Németországban is. Aki marad, csodabogárnak számít, az anyaországban pedig... Egy anyaországi politikus így érvel: jönnek "haza"?! Hát a dél-afrikai négerek közelebb állnak hozzánk, mint ezek nyolcszáz éves távollét után! Jó a meghatározás: Németország Nyugat Kelete és Kelet Nyugata; köztes helyzetekben évszázadosak az identitásproblémák. Az Erdélynek nevezett köztes terület is kitûnô példa erre. Megoldás? A "helyzet", a sokat emlegetett "helyzet" maga vezetett meg- vagy inkább feloldáshoz, és ma nincsenek német ajkú gyerekek, az iskolák német tagozatain román gyerekek tanulnak németül, magyar tagozaton Szebenben a '94-95-ös tanév elején elsô osztályba négy gyermek készült. Történelmi fordulópont: Európában eltûnt egy kisebbség; ezt a fordulópontot igyekezett megragadni a 1994/11. száma. Balogh Edgár gondolatát idézem: a németség elvándorlása a még itt élô magyarságnak teszi fel a legsúlyosabb történelmi kérdést.

És sürgeti a válaszadást. "Kisebbség" -olyan fogalom, illetve, sajnos, kategória ez, amelynek amúgy nincs jelentése, ami van, az csak, csupán, mindössze szociológiai, mégis beszivárgott a politikától a mûalkotások értelmezéséig mindenhova. Most ki kell sepernünk. Szabad országokban élünk, úgymond. "Ideológia" egy közösség alapvetô érdekei, törekvései, értékekhez való viszonya, illetve az ezek viszonyáról szóló beszéd. "Helyzet" nos a "helyzet" még... van, árnyékából még nem léptünk ki. Ugyanakkor századvégünkre a keresés maga is értékké vált... Mi az, ami történik? Olyan szellemtörténeti változás, amelynek egyik vonulata egy összeurópai integráció de amely a fordulatok utáni eufória elmúltával le is lassult, sôt. Ha politikai intézményes szinten van is politikai akarat, a mindennapi élet szintjén az építôtelepi munkás válasza, melyet az integrációra, a határon túli magyarok közeledésére adott, spontán, tehát ôszinte: "Há' ki a lúfasznak kellettek ti ide?" Trianon, világháború és Jalta után még csak nem is meglepô ez. Ez a fajta válaszadás nem cselekvô, hanem kiszolgáltatott gondolkodás eredménye, mert Trianon, világháború és Jalta és fordulatok után ugyancsak "lentrôl" megindult egyfajta visszarendezôdés, kontinentális, sôt emberiség-méretekben. Mélyrôl, valahonnan az emberi szellem mélyérôl, így aztán spontán, ôszinte keresés ez, amely már nem szûkebb "helyzetektôl" és árnyékaitól függ. "Vissza kell térnünk a kezdetekhez" mondja Gorcsakov, Andrej Tarkovszkij Nosztalgiájának hôse. Civilizációs ciklus zártán afelé az út, igazság és élet felé törekszünk, amely távlatokat mutat fel. Mi az, ami történik? Mi az, amit tehetünk? Mi ez a visszatérés? Félreértés ne essék, a kérdés kultúrfilozófiai. A válasz egy bûntudatra adott válasz, a fordulat utáni generációk a helyesbítés szándékával mozdulnak. Keresés ez, kezdet, amely legalább négy év múlva fog eredményt felmutatni.

Józsa István

Költségvetési nagyfogyasztók

(3. old.)

Tutyimutyi alakok lehetnek ezek a polgárôrök, hogy olyan csendben elsomfordáltak a múlt héten tüntetésük színhelyérôl, pusztán azért, mert holmi gyanús civilek veréssel fenyegették meg ôket. De a polgárôrség nem más, mint a korábbi barnaruhások intézménye, az a bizonyos szocialista szerzôdéses kapusszolgálat. Vagyis egyszerû portások. A "véletlenszerûen" arra sétálgató egyénekrôl pedig tudjuk, milyen kiképzésben részesültek, amelynek keretében csak a civil ruha feltûnés nélküli viselését nem oktatta szaktanár.

Ehhez képest vakmerôségként értékelhetjük, hogy két polgárôr nem futamodott meg a helyszínrôl, és az egyik még nyilatkozni is merészelt. Többek között arról, hogy havi 45 dollárnak megfelelô fizetése akkor is csak tudományos fogyókúrára telne, ha bejárása lenne a népboltba. Ugyanakkor kifejezte megdöbbenését, hogy a szolgálatukra igényt tartó intézmények milliós nagyságrendben fizetnek az ôrvállalatnak minden egyes ôrszolgálatos után. Hol van a különbözet?

Ezt a kérdést egyre gyakrabban felteszik mások is, fôleg a különféle közszolgáltatásban dolgozók, akik a megrendelônek leszámláznak a munkáért 100 százalékot, és ebbôl ôk megkapnak fizetés gyanánt legtöbb 30-at. Mire megy el a többi pénz?

Ne feszítsük tovább a húrt, hiszen mindenki tudja: a több mint 70 százalék az adó. Ebbôl kapja a fizetését az egy dolgozóra esô két vezérigazgató és fél munkanélküli, a miniszteri alkalmazott, a parlamenti takarítónô és a képviselô, a telefonlehallgató telefonbeszélgetéseit lehallgató távközlési mérnök, és a végtelennek tetszô lista közepére gondoljuk oda annak a teljesen esélytelen pártnak a költségeit, amely polgármesterjelöltjének irodát nyitott a város központi terétôl pár lépésnyire.

A 70 százalékék azonban hatalmas összeg. Gondoljunk bele: a 30 százalékból nagyon rosszul, de megél az alsó húszmillió. A 70 százalékot az állami költségvetést fogyasztó felsô millió nem emésztheti meg maradéktalanul. Jut pénz vállalkozásra a is. Tovább folynak bizonyos állami beruházások, pedig a szocializmus egykori építôi arcukon a pironkodás leghalványabb árnyalata nélkül azért kezdtek hozzá tôkésekké való átrajzolásukhoz, mert az állam szerintük is a legrosszabb gazda.

De amilyen lassan indult el a cernavodai áramfejlesztô és akkor is külföldi pénzzel , az a gyanúnk, hogy a beruházások ötéves tervét sem teljesítik négy és fél év alatt. Tehát a 70 százalékból még maradna valami. Mivel azonban a költségvetés állandóan hiányos, biztosak lehetünk abban, hogy az egészet elköltik, sôt még kölcsönöket kérnek a világ bankjaitól.

Hol rejtôzködnek hát a további nagy fogyasztók?

Egyikükre akkor vetôdött fény, amikor a svájci nagykövetet hazarendelték az Evenimentul zilei szerkesztôségében dolgozó álruhás Mata Hari karjai közül. A botrány kiváltója, az Academia Catavencu utóbb még közölt egy fotódokumentumot a hölgyrôl, amint izraeli miniszterrel ölelkezik nyilvánosan. És mindennek a teteje: a kolléga akkor még az antiszemita România Mare hetilap munkatársaként hírszerzett. És ez még mind semmi. A hölgy meglepôen csúnyácska. Jó, sötétben minden tehén fekete, de akkor is. Ha egyesek házikót vásárolnak néhány élménydús éjszakáért, miért nem válogatósabbak?

Ízlések és frászok különbözhetnek, de az is meglehet, hogy az ideológiailag stabilabb, szebbecske hírszerzô hölgyeket nehezebb megfizetni. Egy svájci diplomatának sem feneketlen a bankszámlája, hogy a bukaresti Tavasz sétányon vásároljon alkalmi babájának fedelet a feje fölé. Oda a még igényesebbek költöznek. Azok sem feltétlenül olyan csinosak, mint az Intercontinental körül alkalmi bevételre ácsorgó hölgyek, nehogy kilógjanak az állománysorból, de ki tudja, mit tudnak... Borzasztó sokoldalúan képzett hölgyek dolgozhatnak a Román Hírszerzô Szolgálatnak, és a szakmunkát meg kell fizetni. Akit néhány pásztoróráért egész életnyi fizetéssel honorálnak, az bagóért nem jár be hivatalába.

Tehát kétségtelen: megtaláltunk még egy nagyfogyasztót.

Ezek után akkor esnénk igazán kétségbe, ha egy szép napon ezek a hölgyek is kivonulnának tüntetni azért, mert szolgáltatásaik ellenértékének csak 30 százalékát kapják kézhez, és szeretnék tudni, hova folyik el a többi. Nem maradna más h hát, mint újra leszögezni a régi igazságot: Mégis a politika a legnagyobb kurtizán.

Nits Árpád

RMDSZ-határozat az autonómiáról

(3. old.)

108-as számú határozatával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezetô elnöksége kimondja, hogy elfogadta a romániai magyar nemzeti autonóm közösség jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a romániai magyar nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. A dokumentum a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete Szövetségi Képviselôinek év eleji, székelyudvarhelyi döntése értelmében készült, miután az akkor bemutatott munkaszöveget szakértôk kodifikálták.

A határozat értelmében elfogadott két dokumentum a magát autonóm közösségként tételezô magyar nemzeti közösség jogállásáról, valamint szociális és kulturális önkormányzatáról szól, és nem tér ki ama hatáskörökre, amelyek a sajátos önkormányzatok, illetve a területi autonómiák szintjén szabályozódnak.

Az RMDSZ ügyvezetô elnöksége határozatában javasolja az SZKT-nak: amennyiben úgy dönt, a törvénytervezetet az RMDSZ parlamenti frakciói terjesszék a román parlament elé. Ugyanakkor az ügyvezetô elnökség fôosztályai dolgozzák ki a különbözô részterületekre vonatkozó szabályozásokat, majd készüljön az autonómiacsomag elfogadtatásának politikai "menetrendje". A határozat végül megjegyzi: a személyi elvû autonómiára vonatkozó csomagot az RMDSZ 1997-es kongresszusán látja jónak megvitatni.

CAMPUS

VII évfolyam, 20. szám

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja. Szerkeszti Balló Áron, Horváth Anikó, Ketesdy Beáta.

Fômunkatársak: Kiss Olivér, Könczey Elemér, Vass Enikô.

Lapzárta: szerdán 10 órakor.

A KMDSZ címe: Petôfi (A. Iancu) utca 21. Telefon: 196-561, 195-700.

KMDSZ DIÁKNAPOK

Látványos csapatsport

(4-5 old.)

Fôszerepben: Bogyán Disztroy, Mash 4077, Rövidzárlat

(4.old.)

A KMDSZ Diáknapok csapatsport-rendezvényein két csapat, a Bogyán Disztroy és a MASH 4077 játszotta a fôszerepet, bár ez utóbbi egy nagy bukást is elkönyvelhetett: a focitorna negyeddöntôiben 2-1-re kikapott a Tûzpiros Bivalyoktól. A Disztroynak így csak egyetlen kemény mérkôzése akadt a legnagyobb érdeklôdéssel kísért sorozaton: a nagypályás döntô a Sördögök ellen. Ez viszont vérbeli fociparádénak bizonyult, amelyen a Bogyánok az utolsó 20 percben bravúrosan fordítottak 1-3-ról 4-3-ra. A találkozó hôse Öllerer Péter lett, aki elôbb egy szép emeléssel egyenlített, majd kilenc perccel a végsô sípszó elôtt 20 méterrôl látványos kapáslövést küldött a jobb felsô sarokba.

A Bogyánok a kosártornán két jó csapat (Denver és Duck-6-Tyúk) legyôzésével is döntôig jutottak, ott azonban a MASH 4077 nem kegyelmezett: látványos megoldásokban bôvelkedô, végig nyíltsisakos összecsapáson: 124:98-ra gyôzött.

A röplabdatornán viszont a MASH torpant meg a döntôben, ahol a Rövidzárlat tarolt: 3-0 (5, 11, 11) arányú gyôzelmét félgôzzel érte el. A Bogyánok itt az elôdöntôig jutottak (1-2 a Rövidzárlattal), a MASH pedig visszavágott (2-1) a Bivalyoknak a fociban elszenvedett vereségért. (Az egyéni sportvetélkedôkre visszatérünk.)

Boros Miklós

Kár volt megfürödni a gálaest elôtt
"A gálaest nem volt hab a tortán, hanem egy olcsó puding"

(4. old.)

A gálaest konferansziéja, Csergô Tibor András :

Az est nagyon-nagyon jó volt, mert végre valahára véget ért.

Csak ezért volt jó? Azért is, mert láttam egy Tolcsvay Béla-féle énekmondó kiskoncertet, azonkívül két nagyváradi srácot, akik szintén szuperek voltak. Érdekes volt, hogy Ernesto, a bûvész kora ellenére megtalálta a hangot a fiatal közönséggel. Itt mindenki arra számított, hogy a gálaest lesz a hab a tortán. Ez nem lett hab, csak egy olcsó puding.

Mi nem tetszett abból, amit és ahogy csináltál? Ha jegyet kellene adnom magamnak, azt mondanám: ezt most az egyszer megbocsátjuk, nem kapsz jegyet, de következô alkalommal levonunk két pontot a jegyedbôl.

Miért nem olvastad fel a Duck-6-Tyúk csapat visszalépési nyilatkozatát a gálaest elején? Azért, mert a szervezôk, az itteni mûszak, a közönség, az emberek annyira szétbolondították mindenfelé a gondolataimat, hogy csak akkor jutott eszembe, amikor rámszóltak. Ez csak a harmadik csapatforduló végén történt meg. Szerintem jobb volt, hogy csak ekkor került felolvasásra, mert a közönség megértôbb volt.

Mennyit készültél a tükör elôtt erre a gálaestre? Amíg megfürödtem és felöltöztem. Rögtön rohantam ide, és rájöttem arra, hogy kár volt ezért megfürödni.

K. O.

Most már elmondhatjuk...

(4.old.)

...hogy miért írtunk annyit a múlt héten a lepkékrôl. A KMDSZ Diáknapok Éjjeli lepke csapatvetélkedôjén segítettünk. A csapatoknak meg kellett találniuk a városban elrejtett papír-"lepkéket". A helyszínek leírása a Campusba és az azt megelôzô Szabadság-számokba került. Itt a magyarázata tehát a múlt keddi, szerdai, csütörtöki Elveszett apróhirdetési rovatban megjelent látszólagos összefüggéstelenségeknek! És a múltkori Campus majd mindegyik cikkébe rejtett "lepkés" mondatoknak. Az impresszumba, a skandi megfejtésébe, az 1. oldali Campus-beharangozóba, de még a KMDSZ-jelvénybe is jutott belôlük! A rejtjelezések megfejtése: "A folyó nevû teraszon virágtartóban csücsülnek a lepkék " = Somenul vendéglô virágtartói; "Pál, Balázs, István, János, ne hagyjátok a "lepkék et elveszni! Igenis, uram" = Mátyás-szobor; "Pub-ertás koromban lepke -music-alt hallgattam" = Music Pub; "Tháliánk kedvence a Pillangó kisasszony" = magyar színház; "Tüzes harang alatt lepkék melegednek" = (Folytatása az 5. oldalon) Most már elmondhatjuk... (Folytatás a 4. oldalról) = memorandisták emlékmûve; " Angol vaj-legyek duplázták a táblát az igazságos házán" = Mátyás szülôháza; "Egy szánázó emlékét örökítik meg a lepke filmockái" = Mûvész mozi; "Folyékony kenyeret szeretnek a lepkék" = sörgyár; "A foci kapuinál »Sport«-közelben sok lepké t észleltünk" = a focipálya bejárata; "magasról kémleltem oszlopom tövébôl a lepkéket" = A. Iancu-szobor; "Petôfi en-grosban árulja a lepkéket" = egy Petôfi utcai nagykereskedô; "Vonattól indul százegyes és minden második moly t lel" = a 101-es villamos minden 2. megállója. Hogy miért lett az egészbôl mégis botrány? Olvassátok el róla a mellékelt cikkünket!

GÁLAEST A MAGYAR SZÍNHÁZBAN

(4. old.)

A Diáknapok legnagyobb közönséget bevonzó és leglátványosabb rendezvénye a gálaest. Itt derül ki az, hogy ki a legszebb, legokosabb, legügyesebb, legnépszerûbb és legötletesebb. Kivéve, hogyha nem juthat fel a színpadra: vagy azért, mert nem jutott be a döntôbe, vagy mert ô a Duck-6-Tyúk. A második eset az érdekesebb, mert ez a csapat, bár döntôs volt, visszalépett. Hogy konkrétan miért, az a mûsorvezetô által felolvasott nyilatkozatukból sem derült ki; a kíváncsiak azzal az ígérettel maradtak, hogy majd megírják a csapattagok. (A versenytársak tudni vélik az okot...) Ez a visszalépés azonban nem borzolta fel túlságosan a kedélyeket, sokkal nagyobb figyelmet szentelt a közönség a porondra lépôknek. A Zöldhagymás Moszatok, a Tûzpiros Bivalyok, a Denver, a Bogyán Disztroy és a SZTSZ Projekt a szórakoztató mûsorszámok között Ernesto, a bûvész; akusztikus gitárduó; Tolcsvay Béla énekmondó vetélkedhettek egy kicsit. Megcsillogtatták tehetségüket a cipôpárosító lábszagvetélkedôn, a táncversenyben, a karaokén, a választási kampányban, a karikatúraversenyben és a "ki mit tud"-on. Hogy ez a gálaest volt-e a hab a tortán, azt döntse el ki-ki önmaga. Az biztos, hogy kevesebb látható baki volt, mint más hasonló rendezvényeken.

kábé ha

Esélyesebb volt a Denver?

(5. old.)

Az éjjeli lepkézés elôtt zajlott a táncverseny. A legesélyesebbnek tûnô Denver elesett a babérkoszorútól, amely így a SZTSZ Projektnek jutott.

Hat hónapja táncolunk együtt mondták elkeseredve a Denver táncosai. Jó elôre tudtuk, hogy nem profi bíráskodás lesz. Az esik a legrosszabbul, hogy még a táncosok is elismerték, hogy mi vagyunk a legjobbak, de mégis harmadikok lettünk. A zsûri tagjai nem tudták mi az, hogy passo doble, de ennél a próbánál mégis lepontoztak. Hibáztunk ugyan, de nem annyit, hogy harmadikok legyünk. A keringôt kifogásolták legjobban a bírók. Ha a tartás nem is, de a lépések keringôlépések voltak. Napi 4-6 órát táncoltunk ahhoz, hogy nyerhessünk. Sajnos, mégsem jött össze.

K. O.

Portalanított éjjeli lepkék
Avagy (szinte) minden a "lepke-botrányról"

(5. old.)

Valamennyien tudjuk: ha kézbe vesszük a csodálatos színekben pompázó pillét, nem tud továbbrepülni, halálra van ítélve. A KMDSZ az idén is megszervezte az "éjjeli lepkevadászatot", és ettôl minden csapatnak reszket a fehérnemûje, maximális erôbedobással készül erre a próbára is. Ilyenkor, sajnos, a csapatok tagjai "sárral dobálják egymást", legtöbb esetben alaptalan, ellenôrizhetetlen vádaskodással. A csapattagokat hamarabb meg lehet gyôzni arról, hogy holnap világvége lesz, mint elhitetni velük azt, hogy a másik csapat (amely náluk történetesen jobban szerepelt valamely versenyszámban) nem csalt.

Hogyan képzelték el az idei lepkézést? Sánta Levente fôszervezô érdeme a kiváló ötlet: az "éjjeli lepkék" elrejtésének helyszíneit is dugjuk el a Campusban. (Lásd errôl elôbbi oldalunkon a Most már elmondhatjuk... címû cikket.) Errôl CSAKIS A CAMPUS SZERKESZTÔI, A KÉT FÔMUNKATÁRS ÉS A HÁROM FÔSZERVEZÔ TUDOTT!!! Az információk kiszivárogtatása mind a fôszervezôk, mint pedig a Campus érdekeibe ütközött volna. Úgy terveztük, hogy a táncházbuli közben árusítani fogjuk a Campust és a többi Szabadságot, így valamennyi csapatnak megadjuk a lehetôséget, hogy felfedezze a bennük elrejtett helyszíneket. (A KMDSZ-hez elvitt pénteki Campus-számokat bezárták az információs iroda lelakatolt páncélszekrényébe, így az itt megfordult csapattagoknak nem volt lehetôségük hozzájutni, hacsak valahonnan szabadárusításból nem.)

Többen bevallották, hogy már a keddi Szabadságban felfedezték az elsô helyszínt, és ezután figyelemmel kísérték a lapot. Mások csak a pénteki Campus elolvasása után kaptak észbe. Ebben a helyzetben volt az olyannyira vitatott Duck-6-Tyúk csapat is, amelynek egyik tagja egy, az irodában valaki által ottfelejtett Campusból "szagolt rá" a dologra. Természetesen értesítette a csapat többi tagját, és felosztották maguk között a különbözô helyszíneket. Más csapatok is szinte valamenynyien megfejtették a rejtjelezést, a buzgó tagok a helyszínen várták a lepkehozó autó (amely álcázásból nem a KMDSZ valamelyik gépkocsija volt) érkezését. A lepkéket elrejteni érkezô fôszervezôk tehetetlenek voltak.

Végül 180 fokos változás következett be. A KMDSZ elnöke, Kali Zoltán úgy döntött, hogy az eredeti tervet gyökeresen meg kell változtatni. 12 óra elôtt öt perccel!!! Az egyik fôszervezô bejelentette a Diákházban a "lepkézés" félórás késését. Könczey Elemér új lepkéket rajzolt, lefénymásolták ôket, majd ô és Zoli kocsiba ültek azzal, hogy vadonatúj rejtekhelyre szállítják a lepkéket. AZ IRODÁBAN NEM TARTÓZKODOTT EGYETLEN DUCK-6-TYÚK-OS SEM, így nem volt honnan tudniuk, hogy a terv megváltozott. ARRÓL, HOGY MELYIK AZ ÚJ HELYSZÍN, CSAK KÉT EMBER TUDOTT: KÖNCZY ÉS ZOLI.

A szervezôk nem gondoltak arra, hogy a KMDSZ autóját (amin ráadásul még a diákszövetség jelvényét is rábiggyesztették) sokan ismerik. Így a szemfülesebb csapat (jelen esetben a Duck-6-Tyúk) követték a gépkocsit, amely immár a megváltozott helyszínre vitte a lepkéket. Ez már tehát nem bunda volt: egyszerûen lépéselôny.

Kiss Olivér

HÍRLIK

(5. old.)

BRETTER KÖR A Bretter György Irodalmi Kör szombat este 7 órai bölcsészkari ülésének témája: Ambrus Tibi: Kairó szektor . Idézet a meghívóból: "vitaindítót mond: Jézus Krisztus és Adolf Hitler".

FELÚJÍTJÁK A FÔÉPÜLETET Méghozzá a Babes-Bolyai Tudományegyetemét. Akinek már zuhant súlyos párkánydísz, három emelet magasságból, kis híján a fejére, csak egyetérthet a júliusban kezdôdô lépcsô-, tetô-, külsô fal- és nem utolsósorban illemhely-felújítással. Folytatják az Internet beszerelését is. Kezdetnek van rá 40 000 dollár.

FÔBÍRÓ DÍSZDOKTOR A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése alapján az egyetem díszdoktorává avatják nemsokára Gil Carlos Rodriguez Iglesias t, az Európai Unió Bíróságának elnökét, spanyol professzort, valamint Maxwell O. Reade t, a Michigani Egyetem (USA) professzorát.

AZ ET-FÔTITKÁRT KOLOZSVÁRRA HOZZA AZ EGYETEM Korábbi hírünk szerint a Baben-Bolyai Tudományegyetem díszdoktorrá avatja Daniel Tarschys t, az Európa Tanács fôtitkárát, svéd politikatudományi professzort. Azóta Tarschys elfogadta a jelölést, és októberben Kolozsvárra jön átvenni a címet.

Szakosodott TDK

(5. old.)

Április 27-én az Apáczai-líceumban ismét Tudományos Diákkonferencián vehettek részt az érdeklôdök, immár hatodik alkalommal. Az eddigi gyakorlattól eltérôen ezúttal három szakaszban bonyolódott le a most már hagyományossá vált tudományos rendezvény. A magyar irodalom és néprajz szakosztályok ülésére április 19-én került sor, a történelem szakosztály résztvevôi 29-én mérték össze tudásukat. Nagyon örvendetes ez a megoszlás, ugyanis ily módon hatékonyabb, eredményesebb munkára nyílt lehetôség.

A VI. TDK-t is a Soros-alapítvány támogatta, de egyre csökkenô összegekkel. Ezért a szervezôk más támogatók és pénzforrások felé néztek. A december 7-re tervezett VII. TDK már az Illyés Alapítvány támogatásával fog lezajlani. Ennek ellenére bármilyen segítséget nagyon szívesen fogadnak a szervezôk. A lelkes embereket hiányolják, akik önzetlen munkájukkal emelnék a TDK színvonalát.

A jelentkezôk szaporodó száma 47 résztvevô arra kötelez, hogy életben tartsuk a tudományos élet eme hagyományos rendezvényét. A diákok a földrajz, kertészet, közgazdaság, menedzsment, informatika, szociológia, filozófia, történelem, kémia-fizika, gyógyszerészeti és bölcsészeti szakokról jelentkeztek.

Elismerés és köszönet illeti a tanárokat, akik vállalták a dolgozatok írásbeli elbírálásának egyáltalán nem tehermentes feladatát, és részt vettek azok bemutatásának zsûrizésében. Többször kifejtették: a diákok értékes dolgozatokkal jelentkeztek, amelyeken meglátszik a komoly munka és kutatás.

Akik eddig még nem adták fejüket tudományos dolgozat megírására, még soha sincs késô. December 7 már mindjárt itt van, neki lehet fogni a munkának!

Vass Edit

NAPIRENDEN

KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT ATHÉNBA

(6. old.)

Szerdán román parlamenti küldöttség utazott Athénba, hogy részt vegyen az Észak-atlanti Gyûlés május 16. és 20. közötti munkálatain. A Ion Ratiu vezette küldöttségben részt vesz Radu Timofte (RTDP), Dumitru Pustai (RNEP), Petre Roman (DP) és Ovidiu Petrescu (RTDP).

Elutazás elôtt Timofte szenátor úgy nyilatkozott a Rompres szerkesztôjének, hogy a munkálatok során fény derül a NATO bôvítési lehetôségeire, akárcsak arra, hogy a közép-kelet-európai országok miként járulhatnak hozzá a folyamathoz.

Az összejövetelen részt vesz Javier Solana fôtitkár is.

SZOMSZÉDOK ELÔVÉTELI JOGA

(6. old.)

A Falufejlesztési és -rendezési Ügynökség törvénytervezetének az elô- vételi joggal kapcsolatos elôírásaira összpontosítottak a szenátorok szerdai ülésükön.

Az állam elôvételi joga csak akkor érvényesül, ha elôzôleg a társtulajdonosok, szomszédos tulajdonosok, bérlôk, más helyi természetes személyek nem éltek elôvételi jogukkal, és nyilvánvaló a településen kívüli terület tudatos elidegenítésének helyzete.

Az elôvételi jog gyakorlásáért az eladó köteles írásban értesíteni az FFRU-t.

KORRUPCIÓ ELLEN PÓTADÓ

(6. old.)

A Cîmpulung Muscel-i kereskedelmi társaságok vezetôivel történt szerdai találkozóján Nicolae Vãcãroiu kormányfô kijelentette, hogy nem léphet közbe közvetlenül a cigaretta árának alakulásba, hozzáfûzte, hogy hamarosan pótadót vetnek ki a profitra, hogy a termelôk mérsékeljék az árat.

A cigarettadobozokat azért látták el zárjegyekkel, hogy kiküszöböljék az adócsalást és a vámkorrupciót. A A miniszterelnök véleménye szerint a románok európai viszonylatban a legleleményesebbek a törvények megkerülésében.

KÖNYVKIADÓK FINANSZÍROZÁSA
MÁS ZSEBBÔL

(6. old.)

A kormány keddi ülésén szabályozó rendelkezést fogadott el a Mûvelôdési Minisztérium közvetlen alárendeltségében levô, s a Nemzeti Kultúra Sajtó- és Kiadóház hatáskörébe tartozó tíz könyvkiadó költségvetésen kívüli alapokból történô finanszírozásáról.

A tíz kiadó a következô: Eminescu, Minerva, Meridiane, Albatrosz, Tudományos, Ceres, Kriterion, Scrisul Românesc, Junimea és a temesvári Editura de Vest.

VÁLASZTÁSI ETIKETT A RÁDIÓADÓKNAK

(6. old.)

Az Országos Audiovizuális Tanács 1992 végén jóváhagyta egyes rádióadóknak amelyek ötéves adási engedéllyel rendelkeznek , hogy élôben vagy felvételrôl sugározzák bizonyos külföldi, európai és amerikai közszolgálati adók román nyelvû mûsorait mutat rá az OAT keddi közleményében.

Magától értetôdô, hogy e romániai helyi magánadóknak az említett mûsorokat tartalmazó mûsortáblái teljes mértékben alávetendôk az Országos Audiovizuális Tanács választási kampányra megállapított normáinak. Mivel egyes politikai csoportosulások jelezték, hogy részrehajlás észlelhetô a romániai politikai témák kelésében a választási kampányban, az OAT emlékezteti az összes ilyen rádiót, hogy a törvényes szabályozásoknak megfelelôen ôk és nem külföldi partnereik felelnek a független újságírás szabályaitól való eltérésért, amit az audiovizuális törvény szellemében és betûje szerint fognak kezelni összegez a közlemény.

Szabadkereskedelmi egyezmény Lengyelországgal

(6. old.)

Lengyelország és Románia, Közép-Európa két legjelentôsebb piaca, az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást köt jelentette be Bukarestben Aleskander Kwasniewski lengyel államfô, megjegyezve, hogy országa nyitott szervezetnek tekinti a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a CEFTÁ-t, és lehetôvé kívánja tenni a csatlakozást olyan országok számára, mint Románia.

A CEFTÁ-t, jelenleg Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia alkotja.

Ion Iliescu azt mondta, hogy a két ország, amelynek a II. világháború elôtt közös határa volt és 1991-ben kétoldalú posztkommunista szerzôdést kötött, elôsegítheti a kereskedelem fejlôdését a balti és fekete-tengeri térség között.

Az üzleti tárgyalásokon kedden a Dacia és Aro gépkocsik lengyelországi összeszerelésének, valamint lengyelországi gázcsôfektetésekben való román részvételnek a lehetôségét vitatták meg.

Fontolóra vették hosszú távú szerzôdések kötését is lengyel szén, kén és réz romániai exportjáról, illetve román alumínium, kohászati termékek és élelmiszerek lengyelországi szállításáról.

Kitoloncolások Franciaországból

(6. old.)

A francia hatóságok szerdán harminchárom, illegálisan az országban tartózkodó románt toloncoltak vissza hazájukba jelentette be csütörtökön a francia belügyminisztérium. Az illetôket bérelt repülôgéppel szállították el a Párizs melletti Roissy repülôtérrôl, s a gép útközben Berlinben is leszállt, ahol a német hatóságok 29 újabb, hasonló helyzetben lévô románt raktak fel a fedélzetre.

Franciaországban 1993, azaz a jobboldal hatalomra jutása óta jelentôs hangsúlyt kapott az illegális bevándorlás elleni küzdelem: részben, mert ez a jelenség évrôl évre fokozza az idegengyûlöletet a hatalmas munkanélküliséggel küzdô franciák körében, s a törvényesen itt tartózkodó külföldiek helyzetét is nehezíti, másrészt pedig azért, mert mint egy minapi parlamenti jelentés is rámutatott az illegális bevándorlók értelemszerûen csak feketemunkát végezhetnek, s ez hatalmas bevételektôl (évente mintegy negyvenmilliárd franktól) fosztja meg a kincstárat. A párizsi belügymisztérium most közzétett adatai szerint egyébként 1995. május 1. óta összesen 12 781 külföldit toloncoltak ki Franciaországból.

Román-osztrák beruházásvédelmi szerzôdés

(6. old.)

Románia és Ausztria megállapodást írt alá a beruházások kölcsönös védelmérôl és elômozdításáról egymás területén jelentette a Rompres.

A megállapodás megadja a jogi és gazdasági keretet a kétoldalú kapcsolatok szükséges fejlôdéséhez áll a jelentésben.

Románia és Ausztria kétoldalú kereskedelmi forgalma tavaly 350 millió dollár volt, és az osztrák beruházások értéke Romániában 38 millió dollárra nôtt.

NATO-fôtitkár tanácsadója
A magyar-román alapszerzôdés
nem elengedhetetlen feltétele a NATO-tagságnak

(6. old.)

A NATO fôtitkárának közép- és kelet-európai ügyekben illetékes tanácsadója lényegében elutasította a bukaresti látogatásán Magyarország és Románia felvételének összekapcsolását tûnt ki a Curierul national és az Evenimentul zilei címû lapok csütörtöki jelentéseibôl.

E jelentések szerint, a két ország egyidejû felvételére vonatkozó román igényrôl szólva, Christopher Donnelly tanácsadó leszögezte bukaresti látogatása végén: a szövetségbe önálló államok lépnek be, nem pedig államcsoportok. "Nem hiszem, hogy a térség stabilitását veszélyeztetné, ha az illetô államok nem együtt lépnének be" idézték szavait, melyekkel az idevágó román érvelésre reagált.

Donnelly egyszersmind azt is hangsúlyozta, hogy a NATO kedvezô fejleménynek tartaná a magyar-román alapszerzôdés megkötését. Célzott arra, hogy ez mindkét ország felvételi esélyeit javítaná, de mindjárt leszögezte azt is, hogy azért ez nem elengedhetetlen feltétele a tagságnak.

Pályázatokról döntött a Magyar Könyvtanács romániai országos kuratóriuma

(6. old.)

1996. május 11-én Kolozsváron ülést tartott a Magyar Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium Könyvtanácsának romániai országos kuratóriuma, melyen megvitatták a határon túli magyar könyvkiadás támogatására benyújtott pályázatokat.

A beérkezett 227 pályázatból a kuratórium támogatásra javasolt 112 mûvet; fontosnak tartott, de a kézirat minôségi szintje miatt halasztásra javasolt 10 kéziratot; tartalmi jellege miatt a romániai Tankönyvtanács hatáskörébe utalt 8 kéziratot; minôségi vagy kultúrpolitikai szempontok alapján elutasított 94 kéziratot. Nem javasolta támogatásra 3 magyarországi szerzô mûvét. Három kézirat esetében a pályázó utólag visszavonta támogatási igényét.

Korteshíradó

(6. old.)

Politológusi elôrejelzések szerint júniustól felfokozza elnökválasztási kampányát Ion Iliescu. Tanácsadói arra ösztökélik, minden alkalmat ragadjon meg a közszereplésre, ugyanakkor tartsa távol magát a miniszterelnöktôl, akiben a lakosság a gazdasági válság legfôbb okozóját látja.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja megalakulásának negyedik évfordulóján szervezett ünnepi összejövetel mûvészmeghívottjai közül az A.M. Press értesülései szerint többen bejelentették távolmaradásukat. A szervezôk az utolsó percekben helyettesítôket kerestek, akiknek magas honoráriumokat ígértek a fellépésért.

Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnöke szerint a kormány azért nem akarta elhalasztani az újabb árrobbanást, mert nem érdekelt a helyhatósági választások kimenetelében. Mint mondotta, a jelenlegi kormányzat az államhatalom megtartását biztosító parlamenti választásokra tartogatja erejét.

Búzás Lászlót jelölteti csíkszeredai polgármesternek az RMDSZ. Az 54 éves közgazdászt 1986-ban elítélték államellenes összeesküvésért, akkoriban így nevezték a tiltakozást a kisebbségellenes politika ellen. Rajta kívül még négyen küzdenek a választók kegyeiért: Bíró Imre az 1993-as Liberális Párt színeiben, Csedô Csaba orvos, György Béla Zsolt mérnök és Rákosi Zoltán mérnök pedig függetlenként.

A brãilai prefektus hivatalban maradásának egyik feltételeként szabták meg a szocialista munkapárti polgármester kibuktatását. Az eddigi felmérések szerint azonban a jelenlegi polgármester legesélyesebb ellenfele a "testvérpártnak", a Szocialista Pártnak a jelöltje. Cseberbôl cseberbe...

A Polgári Szövetség Pártjának heti sajtókonferenciáján a szövetség vezetôje Nicolae Manolescu, aggodalmát fejezte ki az idei választási kampány menetét illetôen. Véleménye szerint a június 2-i választásokat sok okból kifolyólag lehet majd megfellebbezni. Ugyanez lesz a helyzet a parlamenti választásokkal is. És ha ez így igaz, akkor még az eddiginél is rosszabb vezetésre számíthat az ország.

Adrian Severin is választási visszaélésektôl fél. Legalábbis ez tûnt ki a tegnapi sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatából. Az a tény, hogy az idén a Szociáldemokrata Unió több emberrel indul, mint a Nemzeti Megmentési Front 1992-ben, azt bizonyítja, hogy nem vagyunk szabadesésben, mint ahogy azt az RTDP szeretné elhitetni jelentette ki Severin.

Forró légkörû sajtókonferencia

(6. old.)

Tegnap a Társadalmi Párbeszéd Csoport bukaresti székhelyén gyûltek össze a Pro-Demokrácia Szövetség, az Academia Catavencu és az Emberi Jogvédô Ligának képviselôi sajtókonferenciára. A tárgyalás lényege a Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) ellen felhozott vádak, miszerint az említett szerv illegálisan lehallgatja a telefonbeszélgetéseket. A sajtókonferencián a légkör egyre feszültebb lett és tele ellentmondó vallomásokkal. A meghívottak között jelen volt Nicolae Ulieru, az RHSZ szóvivôje, Constantin Bucur kapitány és Ilie Merce ezredes, az utóbbi mint "a Nagyrománia Párt titkosszolgálatának küldöttje". Ulieru nem ismerte el a Bucur által bemutatott kazetták hitelességét. Ugyanakkor kijelentette, hogy még csak nem is kollégák.

Renate Weber, a romániai Emberi Jogvédô Liga alelnöke feltárta, hogy Romániában nem az RHSZ az egyetlen hírszerzô szolgálat. Ezenkívül legalább még hét ilyen szervezet mûködik. Ulieru szerint a számuk 10-15-re tehetô.

Mi nem Virgil Mãgureanu fejét akarjuk, hanem az RHSZ hatáskörének leszûkítését jelentette ki Mircea Toma, az Academia Catavencu szerkesztôje. Ugyanakkor kijelentette, hogy az RHSZ tevékenysége hozzá nem értésrôl ad tanúbizonyságot, és enyhén szólva aberráns dolog az újságírók tevékenységét követni, abban a hiszemben, hogy aláássák az ország nemzeti biztonságát. És mindezt "hat év demokrácia után". Ugyanakkor Bucur kijelentette: nagyon sok kollégája panaszkodik ilyenszerû problémák miatt. Nem igazságos, hogy valakinek lehallgassák telefonbeszélgetéseit Ezeknek az embereknek nincs meg a kellô bátorságuk, hogy a nyilvánosság elé lépjenek, mint ahogy én tettem. Védik pozíciójukat és családjukat... Mindenre fel vagyok készülve, arra is, hogy elüssön egy autó, vagy egy tégla essen a fejemre mondta Constantin Bucur.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 1998 - All rights reserved -