1996. március 1.
(VIII. évfolyam, 51. szám)

Tegnap délután, a városi tanács ülését megelôzôen Gheorghe Funar bizalmasan, de úgy, hogy mások is hallják, megsúgta az újságíróknak: az RNEP állandó bizottságának pénteki, nagyszebeni összejövetelén azonnali hatállyal meneszti szóvivôjét. A párt szerdai sajtóértekezletén ugyanis Vâlcu szóvivô elítélôleg nyilatkozott Ioan Gavráról, aki elôzôleg olyan kijelentéseket tett, hogy bepanaszolja az Egyesült Államok romániai nagykövetét, Alfred Mosest Clinton elnöknél és az amerikai kongresszusnál kolozsvári, a szélsôséges pártokra vonatkozó nyilatkozatai miatt. Funar szerint Gavra nagyon helyesen ítélte meg a helyzetet, a szóvivô viszont megengedhetetlen bûnt követett el azáltal, hogy magánvéleményét hangoztatta. Ez állásába kerül.

A választásokkal kapcsolatban a pártvezér kijelentette: az RNEP természetesen mind az államelnöki, mind a kolozsvári polgármesteri széket megpályázza, de jelöltjének nevét még nem közli. Majd ha véglegesítik a választási törvényt, pártja is belép a ringbe. Addig hadd gyomrozzák egymást a pigmeusok, úgyis csak 2000-re edzenek. Hamarabb aligha nôhetnek fel.

N. J.

Kovászna megye prefektúrája a hargitai és kovásznai ortodox püspökséggel karöltve tavaly novemberben azt a kérést terjesztette fel a Tanügyminisztériumhoz, hogy a Kôrösi Csoma Sándor nevû kovásznai iskolát ezután Teculescu-Kôrösinek nevezzék. Az Adrian Cãsunean Vlad és Ioan Slejean által aláírt folyamodvány tisztázása érdekében a Tanügyminisztérium átiratban kérte az addig e kérdésben nem konzultált Kovászna megyei tanfelügyelôség véleményét. A válaszban Rákosi Zoltán fôtanfelügyelô elutasította és törvénytelennek minôsítette a javaslatot, amelyet a tanfelügyelôség tudta nélkül terjesztettek fel, megállapítva ugyanakkor, hogy az ilyen jellegû kísérletekkel csak etnikai feszültséget keltenek — közli az A. M. Press hírügynökség.

Ion Iliescu államfô a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "Jobb lett volna, ha Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete tartózkodott volna a szélsôséges pártoknak a kormányban való részvételére vonatkozó nyilatkozatoktól, mivel a szélsôségesség meghatározása vitatható kérdés".

Mint arról több lap is beszámolt csütörtökön, az államfô hozzáfûzte, hogy "szélsôségesek a politikai élet minden spektrumában találhatók".

Az amerikai nagykövet a múlt héten a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen mondott beszédében hangsúlyozta: egy szélsôséges pártok nélküli kormány a választások után elômozdítaná Románia NATO-csatlakozásának ügyét. A nagykövet a beszédben nem nevezett meg konkrét pártokat, és Sorin Ducaru, a külügyminisztérium szóvivôje ennek alapján azt mondta, hogy a diplomata szavai "megfelelnek a józan észnek".

Moses nyilatkozatát követôen mind a Román Nemzeti Egységpárt, mind a Nagyrománia Párt, mind a Szocialista Munkapárt élesen támadta az amerikai nagykövetet, szavait a belügyekbe való beavatkozásnak minôsítették, sôt elhangzott olyan nyilvános állásfoglalás is, amely kiutasítását követelte. Az ellenzék viszont egyetértett a diplomata megállapításaival.

Iliescu szóvivôje dicséri Mosest ( a 7. oldalon).

A helyhatósági törvény parlamenti vitáját, a tanácsülések kötelezô nyelvével kapcsolatban hozott képviselôházi döntést említette Markó Béla példaként arra, milyen akadályok állnak a román-magyar történelmi megbékélés, az ezzel kapcsolatos tárgyalások útjában.

A képviselôház többsége az RMDSZ javaslatát elutasítva úgy döntött, hogy a tanácsüléseket az államnyelven, azaz románul kell lefolytatni ott is, ahol jelentôs számú más anyanyelvû kisebbségi él, vagy ahol éppenséggel ôk alkotják a település lakosságának szinte teljességét.

Az RMDSZ elnöke megjegyezte: Nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerû érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyûlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása tehát azt mutatja, hogy nincs politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására. Mindez akkor történik, amikor intenzív tárgyalások folynak a román-magyar megbékélési dokumentumokról, s hasonlóak esedékesek az alapszerzôdésrôl. Ki gondolhatja, hogy egy ilyen politikai összetételû parlament ratifikálna egy olyan szerzôdést, amely a kisebbségek jogaival kapcsolatos elôírásokat is tartalmazna? — tette fel a kérdést Markó Béla.

A román-magyar tárgyalásokkal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, hogy az RMDSZ szeretne részt venni a kétoldalú tárgyalásokon azoknak a kérdéseknek a megvitatásában, amelyek a romániai magyar kisebbséget érintik, s tett is ilyen javaslatot. Egy ilyen szerepvállalás megfelelne az Európa Tanács útmutatásainak is. Magyar részrôl ez elé nem gördítenének akadályt, kezdettôl fogva készek voltak a kisebbségek képviselôinek helyt adni a tárgyalóküldöttségben, de a román félnek hiába javasoltak ilyen megoldást. Szó van ugyan arról, hogy Melescanu külügyminiszter találkozik az RMDSZ küldöttségével, de erre eddig nem került sor, és az ilyen találkozások semmiképpen sem pótolhatják a jelenlétet a tárgyaláson.

A szövetségi elnök megjegyezte: természetesen az RMDSZ tudatában van annak, hogy a szerzôdéseket az államok kötik, ez azonban véleménye szerint nem áll ellentétben azzal, hogy a kisebbségek képviselôit bevonják a tárgyalásokba, amikor ôket érintô kérdésekrôl van szó.

Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyûlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreirôl és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Bãlcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek.

Csütörtöki ülésén a szenátus megvitatta és jóváhagyta az egyeztetô bizottsági jelentéseket a párttörvény, valamint a menekültügyi törvénytervezet kapcsán.

A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjébôl származó 10 000 alapító taggal lehet létrehozni, de a tagok száma egy megyében nem lehet kevesebb 300-nál. A végleges szöveg nem szenvedett látványosabb módosításokat a szenátus által február 15-én elfogadotthoz képest.

Ugyanakkor a menekültügyi törvény sem változott sokat a február 6-i szöveghez képest.

A törvény értelmében minden elsô fokú mozgáskorlátozott gondozójának munkakönyv és nyolcvanvalahány ezer lejes fix összeg jár. Mivel az ápolói munkakörre többnyire a család valamelyik tagja jelentkezik, és mivel ennek az amúgy is nehéz munka értékét pénzben nem lehet megfizetni, külön megalázó az a most bevezetésre kerülô rendelkezés, mely szerint mintegy bürokratikusan megnehezítették az ehhez a jelképes összeghez való hozzájutást. Tokay Rozália , a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke elmondta, hogy február 27-én kapták meg a mozgáskorlátozottak területi felügyelôségének értesítését, melynek értelmében március 5-ig kell benyújtaniuk az ápolók névjegyzékét, különben a múlt havi járandóságot nem folyósítják. Az összeíráshoz minden érdekeltnek nyolcpontos írásos nyilatkozatot kell tennie. Többek között olyan kérdésre vár választ a felettes szerv, hogy vajon ellátja-e a beteget az illetô személy, aki általában annak tulajdon édesanyja-édesapja?

Ezek után jogos a felháborodás és a gyanú, hogy egyáltalán milyen célt szolgál az új intézkedés? És ha már nyilvánosságra hozták ezt a szégyenletes ötletet, miért adnak neki nemzetiségi jelleget? Mellesleg: a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának igen sok román nemzetiségû tagja van. A rendkívüli helyzetben az érdekvédelmi szervezet ezúton hozza az érintettek tudomására, hogy a székház kivételesen szombaton déli 1 óráig nyitva tart és hétfôn is délután 4 óráig várja az ápolói minôségben bejegyzettek jelentkezését. Sürgôsségként egyelôre ennyit lehet tenni. De a helyzet megoldása, a szándékos mellôzési kísérlet elleni fellépés csak ezutánra várható.

Ö. I. B

150 esztendôvel ezelôtt a Bihar megyei helyi tisztújítások elôtti korteshadjáratok idején a táblabíró-világ handabandázásait, erôszakba fojtott gyûléseit, népbolondító szájhôseit látva, Nagyszalonta hajdúváros segédjegyzôje, Arany János tekintetes úr felpattant a kiskapu elôtti lócáról és mérgesen elkiáltotta magát: "Tisztújítás ez? kérdem reszketve dühömben, / Az van-e? vagy vásár, hol lelkeket ad, vesz az ember? / Hol nem az érdem jô mérlegbe, hanem gaz önösség / ûz szemfényvesztô játékot az ôsi nemessel?"

És mikor Arany János kiadja magából dühét írással, a versezetek elé odaírja: Az elveszett alkotmány.

150 év múltán ismét tisztújítás elôtt állunk. Biharban is, Nagyszalontán is, csakhogy több mint 75 esztendeje más országban és más szokásokkal. De a korteshadjárat csak korteshadjárat itt és most is. Megkezdôdött már év elején, de februárban még nem tudtuk, mikor fogunk voksolni: a helyiekre meg az országos jelöltekre. Ez is újítás. Meg aztán szobrokat tervezünk, emléktáblák mellé újabb emléktáblákat teszünk, ássuk a fagyos földet, közben pedig a hideg lakásokban fagynak meg a gyermekek és az öregek.

És ígérgetünk, csak éppen a boroshordókat nem verjük csapra. Pedig milyen jó kis belsô meleget tudna gerjeszteni Bacchus nemes itala. Jobban fûtene, mint otthon a fûtôtest, amely csak éjjel pattog gyengéden. És minél hidegebb van kint, annál kevésbé ontja a meleget. Nincs nyomás ! A nyomófelelôsnek elôbb meg kell nyernie a választásokat. Utána lesz nyomás. A nyár napistene fogja nyomni a meleget! De a napsütésben az új gyôztesek fognak sütkérezni...

Újak? Fenét! Régiek. Hisz nem sokat változott, módszereiben, a választási hadjárat. Csak az változott, hogy közben mi innen oda kerültünk. De ettôl függetlenül, ha Arany felfedezi, hogy elveszett az alkotmány, Caragiale felfedezi, hogy odaát elveszett egy értékes levél. A veszteség kapcsán Caragiale is azt gondolja végig, amit Arany. Amit Caragiale hôsei mondanak, az nagyon is ismerôs, azokat a mondatokat halljuk ma is sokszor. Ezért is idézünk Az elveszett alkotmány után Az elveszett levélbôl. Ez utóbbiban egy választási nagygyûlésen Nae Catavencu, ügyvéd, az ellenzék egyik jelöltje a következôket mondja 1883-ban:

"A mi szövetkezetünknek az a hivatása, hogy támogassa, pártolja a hazai ipart. Mert, hadd mondjam meg nyíltan, hogy gazdasági téren rosszul állunk... Bár a mi iparunk nagyszerû! A mi iparunk fenséges! De sajnos, nem létezik. Mire kiáltunk hát éljent mi, a mi szövetkezetünk? A munkára! Éljen a verejtékes munka, amirôl nálunk szó sincs!"

Ne haragudjanak, hogy ilyen régi dolgokkal hozakodtam elô. De ugyebár, néha gondolni kell a hagyományokra is. Amelyek nem is éppen annyira avíttak erre mifelénk.

Fel tehát, kedves honpolgárok, az idei kettôs megmérettetésre! Igaz, sokan még ma is a valamikor Kótyagos Polgár szavaival kérdezik: "Holnap kezdôdik... és én kire kell hogy voksoljak? Kire?..."

Mit mondhatnánk a múltkori választások "kótyagos", kétkedô, az urnáktól távol maradó kisebbséginek? A balzaci Elveszett illúziók egykori kergetôinek?

Szavazzunk önmagunkra és megmaradásunkra!

Kovács Ferenc

A Román Nemzeti Bank azt tervezi, hogy 50 millió dollár szindikált hitelt vesz fel, s az ügyletet a Sanwa Bank indítja a jövô héten — jelentette az AP-DJ a Sanwa Bank egyik meg nem nevezett londoni illetékesére hivatkozva. A kölcsön lejárata 15 hónap lesz, és a kamata 1,75 százalékponttal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR rátát — mondotta a tisztségviselô.

Románia központi bankja 15 évi szünet után tavaly tért vissza a nemzetközi hitelpiacra, s két ügyletben 260 millió dollár kölcsönt vett fel — írta az AP-DJ. Mindkét mûveletet a Citibank International szervezte. A másodikról decemberben írták alá a szerzôdést, s ennek kamata 2,75 százalékponttal volt magasabb a LIBOR-nál. A decemberi hitel részben azért volt drágább 1 százalékponttal a mostaninál, mert csak két részletben kapták vissza pénzüket a hitelezôk — azaz 12 hónap alatt csak a felét —, ám a mostani esetében három részletben törleszt majd Románia, vagyis 12 hónap alatt a kölcsön kétharmadát visszafizeti — magyarázta a Sanwa illetékese.

Az AP-DJ megjegyezte: a kedvezôbb kamat tükrözheti azt is, hogy a bankok szemében javult Románia kockázati megítélése. Tavaly decemberben a Nemzetközi Valutaalap 14 hónappal meghosszabbította Románia készenléti hitelét, a Világbank pedig januárban 400 millió dollárnyi friss hitelt hagyott jóvá az országnak.

Hazánk most hitelbesorolást vár négy nemzetközi hitelminôsítô intézettôl — az eredmény várhatóan meglesz a negyedév végéig. Utána megkísérli kibocsátani 16 éve elsô nyilvános nemzetközi kötvényét. Február elején a Román Nemzeti Bank már 50 millió dollárt szerzett egy Merrill Lynch International szervezte nemzetközi magánkibocsátásból. Valószínû, hogy a tervezett úttörô román Eurokötvénynek is a Merrill Lynch lesz a fôszervezôje.

"Romániában nagyon pozitív a fejlôdés, és sok bank szeretne ott üzletet kötni" — mondta az AP-DJ-nek a Sanwa tisztségviselôje.

A közeli napokban Románia hozzájut a Világbank egyik hitele, a pénzügyi és a vállalkozói szektor átalakítására szolgáló úgynevezett FESAL-hitel elsô részletéhez — jelentette be Mircea Conea gazdasági stratégia és reformügyi miniszter, akit a Reuter idézett. A miniszter az Adevãrul címû lapban úgy nyilatkozott, hogy a 100 millió dollár összegû elsô részlet a jövô héten jelenik meg a jegybank számláján.

A januárban jóváhagyott összesen 280 millió dollár FESAL-hitel a privatizáció és a bankreform gyorsításához járul hozzá, és segítséget ad a magánszektornak.

A hitelt öt év türelmi idôszak mellett húsz év alatt kell törleszteni; a bank az általa alkalmazott szokásos kamatot számolja fel.

Petre Roman Kolozs megyei helytartója, Iuliu Pãcuraru viszonya az újságírókkal több mint bensôséges: tegnapi tájékoztatóját azzal kezdte, hogy márciusi mütyürkéket, virágot és Petre Roman-arcképes naptárakat osztogatott a hölgynemû újságíróknak.

Ez azonban nem vette elejét a kellemetlenkedéseknek. A legérdekesebb az lett volna, ha megtudjuk Pãcuraru véleményét arról a találkozóról, amelyen az amerikai nagykövet tanácsokat osztogatott arra vonatkozóan, hogyan buktassák ki az RNEP-et a városvezetésbôl. A Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azonban a leghatározottabban elzárkózott minden kommentártól. Akkor is, ha Radu Sârbu már megsértette a bizalmas közlés titkát. Pãcuraru a jövôben is részt akar venni olyan bizalmas találkozókon, ezért nem szeretné, ha elterjedne róla, hogy nem áll meg benne a szó.

A másik izgalmas kérdéskör a konvención kívüli ellenzék közös polgármesterjelöltjének kijelölése. Végül is ki nem tartja tiszteletben az eredeti megállapodást? Véleménye szerint a népszerûségi kritérium igenis benne van a pakliban, hiába állítja az ellenkezôjét a PSZP nyilatkozata, persze a politikusi népszerûség és nem futballkapusi vagy moziszínészi népszerûség legyen a döntô. Egyébként a jelöltállítási tárgyalásokat csak a PSZP akadályozza — mondta, jelezve, hogy az akadékoskodásban felismeri e párt elnökének, Nicolae Maiernek a stílusát.

Az RTDP igyekezetével kapcsolatban, hogy felváltsa a városvezetésben Funar társaságát, Pãcuraru kifejezte kételkedését. Két évig a kezükben volt a megoldás kulcsa, az RTDP-s prefektus többször kibillenthette volna tisztségébôl a polgármestert. Valamiért nem tette meg. A mostanában újra felkapott javaslatról, hogy a magasabb rangú közhivatalok jelöltjeit vessék alá pszichológiai tesztnek, és hogy milyen bizonyítványt kapna Funar, a megyei DP-elnök úgy nyilatkozott, hogy elektronikusi és távközlési alapképzése folytán nem mondhat szakvéleményt. Nem volt hajlandó kommentálni az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének azt a gyakorlatát sem, hogy az idén a jelöltek közül a néhai temesvári kiáltványnak megfelelôen kiszûrik az egykori nómenklatúrát. Mindegyik szervezet a legjobb belátása szerint járjon el, nem szól bele. A Demokrata Pártra különben sem érvényes az emlékezetes 8-as pont. Még az alelnökök között sem található egykori pártfejes. És különben is — szólt közbe valaki a terembôl — a 8-as pontnak már lejárt, mert öt évre vonatkozott. Aztán kiderült, hogy mégsem olyan emlékezetes a 8-as pont, illetve a megélt történelmet az emberek gyorsan felejtik, ugyanis a nómenklatúra pihentetését két törvényhozói ciklusra javasolták Temesváron. És így is nehéz kiszámolni, hogy lejárt-e a Kiáltvány érvényességi ideje. Mert ha már volt két parlamenti és elnökválasztás, akkor Iliescu hogyan készül a második újraválasztására?...

A sajtóértekezlet épp olyan jó hangulatban ért véget, ahogyan elkezdôdött, megjegyezve a jóslatot, hogy az idén ellenzéki többség kerül a városi tanácsba, a parlamentben pedig az RTDP kis elszigetelt csoportocska lesz, mert a Demokrata Párt nem lesz hajlandó szövetkezni vele.

N. Á.

Általános sztrájkkal fenyeget a bukaresti metrósok szabad szakszervezete, amennyiben vezetôiknek nem sikerül megegyezésre jutni a szállításügyi miniszterrel, Aurel Novackal. Ion Rãdoi szakszervezeti vezetô ennek semmi esélyét sem látja egyelôre, s elhatározásuknak megfelelôen hétfôn reggel 4 órától délután 16 óráig tevékenységüknek kétharmada szünetelni fog.

Március 6-ától a METAROM Föderáció és az energiaválság által érintett más bukaresti szakszervezetek — összesen 5000 fônyi — tüntetôi vonulnak a fôváros utcáira. Ugyanakkor az ALFA Konföderációhoz csatlakozott dolgozók tüntetnek Nagyenyeden, Aradon, Aranyosgyéresen, Vajdahunyadon, Romanban és Zilahon, március 14-én pedig a papír- és cellulózipari dolgozók vonulnak fel Bukarestben.

"Meggyôzôdésünk, hogy a kormány minimalizálni fogja az energia indítvány jelentôségét — jelentette ki Mircea Ionescu Quintus , a Nemzeti Liberális Párt elnöke —, és biztosan vagyunk abban, hogy nincs megoldása a válságból való kilábalásra. A képviselôház szavazata az elsô bizalmatlansági szavazat a kormány ellen."

Adrian Severin , a Demokrata Párt képviselôje szerint az energiaválságot valószínûleg szándékosan robbantották ki pontosan azok, akik eddig támogatták a kormányt azért, hogy a szakszervezetek nyomására lemondjon.

A kormány egyáltalán nem élvezi a lakosság bizalmát — véli Bogdan Iuliu Hossu , az ALFA kartell vezetôje. — Nálunk eredeti demokrácia mûködik, amelybôl a Nyugat semmit sem ért. Az idén alkalma lesz a lakosságnak, hogy szavazata által büntesse azokat, akik az ország égetô kérdéseit nem oldják meg.

Traian Chebeleu szóvivô csütörtöki heti sajtóértekezletén elismerô szavakkal méltatta Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet tevékenységét, amikor több hírügynökség tudósítói is kérdéseket tettek fel Iliescu elnöknek a Mediafax hírügynökség által ismertetett nyilatkozatával kapcsolatban.

Az amerikai nagykövet — mondta Chebeleu — Románia barátja, aki nagy elkötelezettséggel teljesíti megbízatását, mozgósító tényezô a két ország kapcsolataiban, jóhiszemûségét és erôfeszítéseit mindig nagyra értékelte az elnökség. Ami a szélsôséges pártokra vonatkozó megjegyzéseit illeti, Moses úr nem nevezett meg egyetlen pártot sem. Románia elnöke, akárcsak a külügyi szóvivô, csak arra az elvi magatartásra utalt — magyarázta Chebeleu —, hogy "elvárható, lett volna és elvárható" hogy a nagykövetek ne foglaljanak állást olyan kérdésekben, amelyek kizárólag belsô jellegûek abban az országban, ahová akkreditálták ôket.

A Mediafax hírügynökség hibásan adta vissza az elhangzottakat, amikor azt sejtette, mintha az államfô és a külügyminisztérium szóvivôje egymásnak ellentmondó álláspontot juttatott volna kifejezésre — jelentette ki Iliescu elnök szóvivôje.

Egy további kérdés arra vonatkozott, hogy milyen következménye lesz az RNEP alelnöke, Ioan Gavra által hangoztatott fenyegetésnek, miszerint Funar pártja az amerikai szenátushoz és Clinton elnökhöz fordul Alfred Moses kijelentéseivel kapcsolatban. Chebeleu válasza: "Érdemének megfelelôen: semmi".

A polgármester az elôzô tanácsülésen bejelentette: mindaddig napirendre tûzi az újabb szoborállítások ügyét, amíg a tanács jóvá nem hagyja elképzelését. A tegnapi határozattervezetben lecsípett egypár milliót, s száz helyett már hússzal is megelégedett volna, de annyit sem szavazott meg számára a tanács, hogy beindíthassa az Antonescu-szobor felállítását megelôzô munkálatokat. Az ellenzéki tanácsosok a Nicolae Titulescunak állítandó szoborra sem voltak hajlandók áldozni. Ahhoz viszont ragaszkodtak, elsôsorban a parasztpártiak, hogy az Alexandru Vaida Voevod Kulturális Alapítványnak, a politikus egykori házában, a volt Opera-vendéglô helyiségeiben biztosítsanak helyet. A polgármester és párthívei azonban hevesen tiltakoztak az ötlet ellen, ugyanis az említett palota földszintjét az egységpárt l994 óta kiutalta saját magának. Hogy a központi termekért mennyi házbért fizettek vagy fizettek-e egyáltalán, nem derült ki. Állítólagos procedurális hiányosságok miatt az ellenzék javasolta határozattervezet megvitatását elhalasztották. Az utcanév változtatásokról is késôbbi idôpontban tárgyalnak.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]