1996. március 7.
(VIII. évfolyam, 56. szám)

Tegnapi lapszámunk beszámolójában már említettük, hogy a szászfenesi sajtóértekezlettel egy idôben Bukarestben is tájékoztatták a nyilvánosságot a Dacia Felix Bank botrányos helyzetérôl. Mert az öt éve mûködô, Románia nemzeti vagyonának egyötödét forgató bank eddigi tevékenységérôl többet tudtunk meg az utóbbi három hónapban, mint az eltelt fél évtized alatt.

Ioan Sima elnök Bukarestben kijelentette, a bank volt alelnöke, Mircea Horia Hossu és Sever Muresan külföldi, "ördögi" körök támogatásával kívánja átjátszani a bankot külföldieknek. A Dacia Felix Bank hiteleinek 80 százalékával ugyanis Sever Muresan tartozik — majdnem 900 millió dollárral —, amelyet külföldi bankokban helyezett el, és egy éve egyáltalán nem törlesztett elôzetes, a tavalyi közgyûlésen elhangzott ígérete ellenére sem. Jelenleg Sever úr azt állítja, hogy nem tartozik a banknak, és hogy a neki tulajdonított tartozásokért a bank vezetôsége a hibás — mondotta Ioan Sima a sajtóértekezleten. A bank helyzetérôl Ioan Sima értesítette az összes hazai illetékest, beleértve még az államelnököt is, tavaly decemberben, 1996 januárjában pedig büntetô eljárás indításáért folyamodott a fôvárosi igazságszolgáltatáshoz. Ugyanakkor a milánói fôügyészségen is feljelentette Sever Muresant, aki állítólag ott helyezte el a kölcsönbe kapott pénzt a Fondo Sociale de Cooperatione Europeeanál. A Dacia Felix Bank megkeresése alkalmával azonban kiderült, hogy az illetô intézmény nem is bank, és az összeg nem található ott. Ezzel kapcsolatosan Horia Hossu Szászfenesen azt állította, hogy 1995-ben a Dacia Felix Bank egy ausztriai képviselettôl megerôsítést kapott arra nézve, hogy a pénz Milánóban van. Hossu tavalyi eltávolítása után Ioan Sima és Sever Muresan közös elhatározással felhatalmazták François Vellut — a Dacia bank francia részvényesét —, hogy a milánói Fondo Sociale de Cooperatione Europeeanál elhelyezett 300 millió dollárból 160 millió dollárt Partipool-kötvénnyé alakíttasson át, majd Ioan Sima egy újabb 340 milliárd lejes hitelt adott Sever Muresan SM Invest nevû cégének, hogy a kötvényeket felvásárolja. Így akarta a felelôsséget Sever Muresanra hárítani — mondotta Horia Hossu. De ha a banké lenne jelenleg a fenti kötvénycsomag, ma pontosan a dupláját érné a dollár lejárfolyamának változása folytán.

Ioan Sima sajtótájékoztatóját azzal zárta, hogy a külföldi sötét körök a bank átjátszására és az ô befeketítésére törekednek, pedig ô csak egy egyszerû részvényes, aki mindössze 1,5 millió lej értékû részvénnyel rendelkezik. Zárójelben megjegyzendô, hogy az Evenimentul zilei szerint Ioan Sima vejének, Horvat Franciscnak Kolozsváron tíz cége van, és valamennyi adósa a Dacia Felix Banknak.

Szabó Piroska

Nem, nem, az képtelenség, hogy Melescanu külügyminiszter velünk mocskolódott volna — hangzott határozottan az elutasítás a múlt heti kolozsvári Polgári Fórumon.

Aki nem volt jelen, annak röviden ismertetjük a tényállást. Egy olvasónk elmondta, hogy az RMDSZ vezetôinek minden alkalommal erélyesen meg kellene hazudtolnia azokat, akik az erdélyi magyarság lejáratására mindenféle zöldségekkel traktálják a Nyugatot. Többek között azt olvasta lapunkban, hogy a román külügyminiszter szájából hangzott el, hogy a magyarok 1989 decemberében levágták egy vagy két román milicistának a fejét és futballoztak vele. Markó Béla finomabban jelezte, Frunda György nyíltan kimondta, hogy nem szentírás az, ami a Szabadságban megjelenik. Másokról elképzelhetô a beteges fantázia, és ezzel kapcsolatban Frunda elmondta, hogy Iliescu elnökkel már volt személyes vitája, amikor az feltette a régi lemezt a milicistafejekkel, de a külügyminiszterrel más a helyzet, az egy igazi diplomata.

Nem, igazán nem védenénk a mundér becsületét. Manapság a sajtószabadság (még) megenged olyan fokú szókimondást, hogy abba belefér számos jókora melléfogás. A Szabadságban is elôfordul tévedés, nem szégyelljük bevallani, hogy egyik legállandóbb rovatunk a helyreigazítás. Viszont feleslegesen nem ábrándítjuk ki magunkból az olvasót. Fôleg ha fennáll annak a veszélye, hogy valaki elhiszi: a külügyminisztert egészen más fából faragták. Ez már egyet jelentene a félrevezetéssel. Ugyan milyen fák nôhettek a scornicesti-i tölgy árnyékában? Természetesen nem teljesen egyformák, mert ezen a világon minden csak önmagával azonos, még a sziámi ikrek is különböznek. Az egyik szikárabb, a másik dagadtabb, a harmadik alacsonyabb, amaz meg magasabbra nôhetett — magánál a tölgynél semmi esetre sem! —, de a táptalaj közös. Melescanu is ugyanabban a külügyminisztériumban növekedett (együtt az országgal — ha még emlékszünk a lélekemelô dalra), mint Adrian Nãstase. Aki mostanában odamondogat Funarnak, de pillanatig sem hisszük el, hogy bennünket akar örömszerzési jóérzésben részesíteni.

Beszéljen helyettünk a bizonyíték, az a finn újság, amelyben megjelent Teodor Melescanu nyilatkozata a székelyföldi fantáziahorrorról.

N. Á.

Nem csak az áldatlan útviszonyok miatt borult fel az ötnapos erdélyi körútra érkezô FIDESZ-delegáció kolozsvári programja. A diákokkal szervezett találkozót megelôzôen, amelyre kedd este a Heltai-klubban került sor, a FIDESZ-képviselôknek ugyanis az RMDSZ elnökségével kellett volna találkoznia. Markó Béla szövetségi elnök halaszthatatlan bukaresti tennivalóira hivatkozva viszont lemondta a találkozót, és Takács Csaba ügyvezetô elnök számára is alkalmatlan volt a kedd délutáni idôpont. Hogy az RMDSZ-vezetôk gesztusának a FIDESZ-küldöttséggel szemben talán mégsem kimondottan a krónikus idôhiány az oka, alátámasztja az a nemrégi nézeteltérés a két politikai szervezet között, amelynek sajtóvisszhangjai még javában örvénylenek. Mint ismeretes, a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Szôcs Géza erdélyi költôt, laptulajdonost javasolta a Duna tv kuratóriumának ellenôrzô bizottságába. Markó Béla szövetségi elnök a magyar országgyûlés elnökéhez intézett nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviselôivel való konzultálás nélkül került sor a döntésre.

A Heltai-klubban sorra került beszélgetésen, amelyen Orbán Viktor FIDESZ-elnök, Németh Zsolt és Varga Mihály országgyûlési képviselôk vettek részt, elsôsorban erre kérdeztek rá a jelenlevôk.

Alapvetô félreértés áldozata az erdélyi közvélemény — véli a FIDESZ. E véleménykülönbség pedig abból származik, hogy az RMDSZ vezetôi nem tanulmányozták át kellô alapossággal a magyar médiatörvényt. Ezért keletkezhetett az a félreértés, miszerint a FIDESZ az RMDSZ helyére delegált volna valakit — mondotta Orbán Viktor, aki szerint azért esett az exszenátor úrra a választás, mert olyan ember kellett, akinek sajtóbeli tapasztalata van, arról nem is beszélve, hogy Szôcs Géza eddig is ott volt a Duna tv körül, ismeri tehát a körülményeket.

Puszta félreértésrôl vagy tudatos manipulációról van-e szó? — töprengett Németh Zsolt. Elmagyarázta: a magyar médiatörvény értelmében a Hungária Alapítványnak a kuratóriumában az RMDSZ-nek is van delegálási joga. A kuratóriumot ellenôrzô testületbe viszont a magyar parlamenti pártok küldhetik delegátusukat. Félreérti tehát az, aki azt hiszi, hogy a FIDESZ elvette volna az RMDSZ helyeit. Itt csak annyi történt, hogy a FIDESZ az ellenôrzô testületben fenntartott saját helyére Szôcs Gézát delegálta. Megjegyzendô, hogy a magyar pártok közül egyedül a FIDESZ tette meg azt a gesztust, hogy kisebbségi származású közéleti személyiséget jelölt e tisztségbe. Különben eddig is a FIDESZ volt az, amely az elmúlt idôszakban többször is számon kérte a magyar kormányon, miért nem biztosítja az egyetértési jogot a kisebbségi szervezeteknek az azokat döntôen befolyásoló kérdésekben.

Orbán Viktor szerint abba beleszólni, hogy a FIDESZ a saját "kvótájának" terhére kit delegál, illetéktelenség.

— Nekünk nem szándékunk összeveszni az RMDSZ-szel, olyan helyzetet kialakítani, ami a késôbbiekben rontaná az együttmûködést, és nem is akarunk semmilyen RMDSZ-konfliktusban részt venni — mondotta.

Nem gondoltam, hogy ilyen hangyabolyba nyúlunk, és igen meglep, hogy akkor támadnak ki, amikor az erdélyi magyarságnak eggyel több helye van a Duna tv környékén. Ezért gyanítom, hogy az egész inkább csak kisülési pont. Nem értem pontosan, micsoda, de mégsem lehet ekkora aránytévesztés az erdélyi magyarság képviselôinek a fejében — vélte.

Hogy Magyarországon mitôl lett ebbôl ügy, azt viszont értem — mondotta. — Az MSZP a saját nemzeti legitimációját próbálja ezáltal pótolni. Rendkívül szerencsétlennek tartom, hogy Magyarországon ahelyett, hogy azokkal az ügyekkel foglalkoznának, amelyek igazán fontosak az erdélyi magyarság számára, azzal vannak elfoglalva, hogy tetszik-e vagy sem az ellenôrzô bizottságba javasolt Szôcs Géza, aki különben ott ül már évek óta.

Ahhoz sem vagyunk hozzászokva, hogy az RMDSZ a parlament elnökéhez címzett nyílt levélben emel kifogást döntésünk ellen, és nem velünk veszi fel a kapcsolatot. Mint ahogy ahhoz sem, hogy találkozókat mondjanak le, amikor nem sértettünk meg senkit.

Kérdésünkre, hogy milyen visszhangot váltott ki Markó Bélának a magyar parlament elnökéhez intézett levele, Orbán Viktor elmondta, az országgyûlés elnöke értetlenségének adott hangot, hiszen nyilvánvaló volt a jogi értelemben vett illetéktelenség.

A diákokkal szervezett beszélgetés egyik központi témája a magyar-román megbékélés volt. A FIDESZ e kérdésben tanúsított gyengeséggel vádolta a magyar külpolitikát. Németh Zsolt szerint úgy tûnik, hogy a mai magyar külpolitika nem tud egyensúlyt tartani az euroatlanti integráció és a regionális kapcsolatrendszer, illetve a kisebbségi magyarság problematikája közt. Példa erre a szlovák-magyar alapszerzôdés, amelynek aláírása inkább a Nyugattal való kacsingatás eredményeként és nem a két ország, a két nemzet közeledésének a céljából készült el. A magyar külpolitika pedig nem képes a konklúziókat levonni. Szerinte a szlovák politikai vonalvezetés eredményes, és hogy ezt a Szlovákiában alkalmazott megbékélési technikát igyekszenek adaptálni Románia esetében is.

— Véleményünk szerint a legjobb az lenne, ha a magyar külpolitika nem csinálna semmit — mondotta. — Ne jöjjenek ide, ne akarjanak ilyen dokumentumokat aláírni, maradjanak veszteg az elkövetkezô két évben és akkor nagy baj nem történhet. Azt hiszem elvárhatjuk, hogy a magyar kormány, ha már segíteni nem tud, kárt ne okozzon — ajánlotta Németh Zsolt.

A FIDESZ szerint a magyar kormánynak meg kell próbálnia visszanyerni a határon túli magyar közösségek meglehetôsen megrendült bizalmát, amely nem elsôsorban pénzkérdés. Inkább bátran fel kellene vállalnia a határon túli magyarság által megfogalmazott autonómiatörekvéseket.

— Nem gondoljuk, hogy ezek elvetemült ötletek lennének, hogy nem lehet ezeket a demokratikus jogállam feltételrendszerében felvállalni, lefordítani a nemzetközi diplomácia nyelvére, hogy ne lehetne kialakítani egy autonómia-stratégiát a határon túli magyarság számára a Kárpát-medencében.

— A magyar kormány lépései mind Szlovákiával, mind Romániával szemben a szomszédsági politikájának gyengeségét mutatják — egészítette ki Orbán Viktor. — Nagyon szerencsétlennek tartom azt a gondolkodásmódot, hogy a kisebbségi kérdést nem szabad túlságosan hangsúlyozni, mert az rontja Magyarország integrációs esélyeit. A mai magyar kormány egy feltételezett nyugat-európai elvárásnak tesz eleget, amikor ezt az engedményt teszi. Ebben a pillanatban ugyanis senki nem mondja meg Nyugaton, hogy melyik az a konfliktusszínt, amit még elfogadnak. A magyar kormánynak tiltakoznia kellene az ellen a nézet ellen, miszerint a kisebbségi probléma destabilizálná a térséget, ha Magyarországot beemelik az Unióba. Nem szabad a határon túli magyar kisebbséget destabilizáló tényezôként feltüntetni, mert az nyugat-európai mércével mérve — lásd Írország — kimondhatatlanul békés.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a NATO a boszniai békefenntartó akciónak Magyarországot választotta kiindulópontjául, nem túlzás arra következtetni: ha NATO-kibôvítésre kerül sor, Magyarország elsôbbséget élvez, és hogy ez az új helyzet majd megváltoztathatja a két ország közti erôviszonyokat is. Bár a FIDESZ-elnök kétségtelenül igen feltételesen fogalmazott, úgy vélte, "nem lehetetlen, hogy eljön az a pillanat", amikor majd más nézôpontból kell szemlélni a dolgokat.

Székely Kriszta

Március 12-én és 13-án Budapesten lesz a román-magyar alapszerzôdésrôl folyó szakértôi tárgyalások következô fordulója, az elsô a "történelmi megbékélésre" vonatkozó kezdeményezés óta — közölte szerdai sajtóértekezletén Sorin Ducaru, a külügyminisztérium szóvivôje. Március 15. és 17. között Bukarestben tudományos szemináriumot tartanak német, francia, román és magyar résztvevôkkel a német-francia történelmi megbékélés modelljérôl, illetve elemeinek a román-magyar viszonyban történô felhasználhatóságáról, jelentette be a szóvivô.

Sorin Ducaru megjegyezte, hogy a múlt héten román és magyar szakértôk tárgyaltak Bukarestben a Viselkedési Kódexrôl a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos együttmûködésben, valamint a Megbékélési és Partneri Egyezményrôl, s ezekben nincsenek a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó záradékok.

A külügyi szóvivô reményét fejezte ki, hogy kompromisszumra jutnak az alapszerzôdés megoldatlan pontjait illetôen, úgy értékelve, hogy a romániai választások nem fogják befolyásolni a tárgyalások alakulását — közölte a Rompres.

A szerzôdéssel, elsôsorban pedig az Európa Tanács 1201-es ajánlásával foglalkozott Teodor Melescanu külügyminiszter is abban az interjúban, amely a Dimineata címû — az elnökséghez közel álló bukaresti napilap tegnapi számában olvasható.

Véleménye szerint tisztázni kell bizonyos "meglehetôsen nyakatekert és homályos" koncepciókat, amelyeket a Romániában elhíresedett ajánlás tartalmaz. "A két fél számos politikai állásfoglalásban — Horn Gyula, Kovács László, Ion Iliescu és mások nyilatkozataiban — fejtette ki azt, amiben mindenki egyetért. A szerzôdésnek a kérdéssel kapcsolatos európai normákat kell tükröznie, és abból kell kiindulnia, hogy jelenleg senki nem ismer el európai szinten bizonyos kollektív jogokat a kisebbségek számára. Ha tehát ebbôl indulunk ki, úgy gondolom, nagyon hamar el lehet jutni egyes megfogalmazásokhoz a következô menetben."

A miniszter helytelenítette, hogy mindkét oldalon megjelentek borúlátó vélemények a tárgyalások sikerét illetôen, ami oda vezet, hogy félhittel kezdik a tárgyalásokat, sôt, akár azt jelezheti, hogy hiányzik a megoldásra irányuló akarat, holott véleménye szerint a két ország közötti kapcsolatokat az az erôs közös érdek jellemzi, hogy közösen integrálódjanak az európai és euroatlanti szervezetekbe, az alapszerzôdés megkötése pedig meggyorsítaná ezeket az erôfeszítéseket.

Melescanu úgy vélekedett, hogy a múlt héten a két román-magyar megbékélési dokumentumról folytatott tárgyalásokon haladást értek el a megbékélési és partnerségi keretegyezmény tekintetében és ez a dokumentum rövid idôn belül körvonalazódhat. A kisebbségi magatartási kódex terén még csak egymás nézeteinek tisztázásáról volt szó, és e téren még komoly erôfeszítésre van szükség a haladáshoz.

Jelenti az A.M. Press hírügynökség, hogy a Dacia Felix Bank, elsôként a romániai ingatag gazdasági viszonyok közepette, éppenséggel a világhírû Lloyd's -al kötött biztosítási szerzôdést. A nemzetközi jótállás lejben és valutában történô hazai és külföldi beruházásokra, betétekre vonatkozik. Néhány óra elteltével ugyanazon hírforrás adja tudtul, hogy cáfol a Dacia Felix: nem igaz, hogy aláírt volna valamiféle szerzôdést. Ôt aztán ne gyanúsítsák ilyesmivel!

Akárcsak a hajdani jereváni rádióban: lehet, hogy nem is arról van szó. És lehet, hogy egyáltalán nem akkor és nem ott...

Ö. I. B.

A bukaresti Adevãrul "Nem tudom" cím alatt vezércikkben intézett új támadást az RMDSZ autonómiakoncepciói ellen, és egy füst alatt Tabajdi Csaba romániai magyar "autonómiaszigetekrôl" az Új Magyarországnak tett megjegyzését is szóvá teszi.

Adrian Ursu, a cikk szerzôje szerint bármi történik az országban, az RMDSZ-t csak az autonómia célja érdekli. Az RMDSZ személyi elvû autonómiaterve, amely a múlt héten megkapta a szövetség Egyeztetô Tanácsának a jóváhagyását, és a hét végén erre számíthat a Képviselôk Tanácsában is, az Adevãrul szerint olyan "törvényhozó és végrehajtó szerveket irányoz elô a magyarságnak, amelyek párhuzamosak lennének a jogállam ilyen jellegû szerveivel".

Az RMDSZ "nyelvészeti játéka" a lap szerint egyre veszélyesebb, s a szövetség vezetôi mindig a fordító pontatlanságára hivatkoznak: "Nem tudom" — mondják, amikor a területi autonómiáról kérdezik ôket. Az "autonóm nemzeti közösség" és más kifejezések csak arra szolgálnak, állítja a lap, hogy leplezzék Románia "enklávésítására" irányuló szándékukat.

Az, hogy a székelyudvarhelyi tanácskozáson januárban elítélték Katona Ádám nézeteit, jó jelnek tûnt, minden politikai erô üdvözölte, hogy az RMDSZ megszabadul a szélsôségességtôl. Most azonban a lap szerint bebizonyosodott, hogy csak félrevezetô manôverrôl volt szó, hogy eltereljék a figyelmet a szövetség valódi szándékairól.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nem sokkal Székelyudvarhely után újra kinyilvánította szélsôséges nézeteit, Kolozsvárott magyar védnökséget sürgetve a romániai magyarok számára, majd megbüntették az RMDSZ egyik józanabb vezetôjét, Tokay Györgyöt, aki elvesztette a képviselôcsoport vezetését. Ráadásul kedden Tabajdi Csaba, a budapesti kormány magas rangú tagja sikerként számolt be arról, hogy Romániában magyar atuonómiaszigetek jöttek létre.

Látható tehát, hogy az RMDSZ-nek esze ágában sincs megváltoztatni radikális politikáját. Célját abban lehet összefoglalni, hogy az autonómiaszigeteket mihamarabb félszigetekké változtassa, amelyek minél hamarabb a magyar határra vezetnek. Egyébként pedig az RMDSZ számára továbbra is az érvényes, hogy "nem tudom" — fejezôdik be az Adevãrul vezércikke.

A Román Nemzeti Bank új szabályozást vezet be a bankközi valutapiac mûködésére vonatkozólag. A Rompres által kedden ismertetett közleményében a pénzváltó irodákra vonatkozólag már korábban életbe léptetett szigorúbb szabályozás mellett a bankközi valutalicitben részt vevô, a valutapiacon a "dealer" szerepét betöltô bankokkal szemben is új elvárásokat fogalmaz meg.

A "dealer" felhatalmazású bankok közvetítô szerepet töltenek be az RNB és a pénzváltó irodák között, míg a többi, "bróker" felhatalmazású bankok csak saját ügyfeleik számára válthatnak valutát a "dealer" bankok által licit révén kialakított napi árfolyamon.

A "dealerekkel" szemben támasztott követelmények közé tartozik, hogy tudják tartani a liciten kialakított árfolyamot, megfelelô tôkével rendelkezzenek, megfelelô számlaforgalmat bonyolítsanak le, betartsák a valutaforgalom ellenôrzésével kapcsolatos szabályokat, hiteles és rendszeres tájékoztatást nyújtsanak, és szabványosított számítógépes kommunikációs rendszerrel bírjanak.

Az új normáknak a hivatalos közlönyben való közlését követô 5. napon a Nemzeti Bank megkezdi új mûködési engedélyek kiadását a dealer bankházak számára. Amennyiben nem tartják be a feltételeket, az RNB visszavonja az arra vonatkozó engedélyt, hogy dealerként lépjenek föl a bankközi piacon, súlyosabb esetben pedig a valutamûveletek elvégzésére vonatkozó felhatalmazást is visszavonhatja — tartalmazza az RNB közleménye.

Országunkban 1989 óta tízezren lettek lejmilliárdosok illegális tevékenység segítségével. Ezt Ion Solcanu, a Társadalmi Demokrácia Pártjának alelnöke közölte az Evenimentul zilei címû lappal. Ezek a személyek, a politikus szerint, a megfelelô törvények hiánya és a rendôrség gyenge munkája következtében szerezhettek ilyen nagy vagyont — mondotta.

"Romániában sikerült korszakokat átugorni, és beérni az olasz maffiát. A rosszat hamarabb meg lehet tanulni" — hangoztatta Solcanu. A politikus kijelentései akkor hangzottak el, amikor találkozott egy jugoszláv parlamenti küldöttséggel.

Emil Constantinescu, a Romániai Demokrata Konvenció elnökjelöltje aláírta belépési nyilatkozatát a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba. A pártba való belépés azért szükséges, hogy az elnökjelölt felkerülhessen a parlamenti jelölôlistára, úgy, ahogyan négy évvel korábban Iliescu elnök is szerepelt az ôt javasoló párt szenátori névjegyzékén. Ha elmegy az elnöki lovashintó, jó a szamár vontatta társasomnibusz is, az fontos, hogy ne csússzon le az ember a gyalogosok táborába.

(N. Á.)

Az államosított házak visszaadását szabályozó törvény értelmében Torda város tanácsa is megszervezte mûszaki szakbizottságát. A február 13-án megtartott rendkívüli tanácsülésen a polgármester már kész, tíztagú, névre szóló határozati javaslattal állt elô.

Ennek a javaslatnak volt egy kis szépséghibája, számunkra nagyon is fontos: egyetlen magyar tagja sem volt a bizottságnak.

Így a két RMDSZ-tanácsos — alulírott és Jakab Albert mérnök —, azonnal szóvá tettük ezt a magyarságot érintô méltánytalanságot. Tudva levô, hogy Tordán az államosított házak java része magyar családok tulajdonában volt. Ezért nem engedhettük meg, hogy legalább egy magyar szakember ne legyen ebben a bizottságban. Hosszú szócsata után végül maga a polgármesteri hivatal jogtanácsosa is belátta, hogy igenis, az RMDSZ-tanácsosainak igénye jogos — a fent említett okok miatt.

Ilyen elôzmények után, végül sikerült bejuttatni a bizottságba Bartha Károly mérnököt, a helyi tanács alkalmazottját.

Nyolc nap leforgása alatt Torda színházszeretô közönségét két együttes is megörvendeztette vendégszereplésével. Ránk fért, hiszen az utóbbi hat évben egyetlen hazai színház, népi együttes sem látogatott el hozzánk. Pedig ez a közönség többre érdemes! Február 18-án a Hargita Állami Népi Együttes Mulatság át tekinthette meg a lelkes közönség. Telt ház fogadta a kedves vendégeket. Ilyet régen nem látott a tordai színház! Szûnni nem akaró vastapssal hálálta meg a közönség a fiatal hargitások fellépését.

Hogy mennyire igényli és várja Torda és Aranyosszék színházszeretô közönsége a színházakat, együtteseket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy hét leforgása alatt, február 26-án már a második együttest fogadta. A Háromszéki Állami Együttes telt ház elôtt lépett fel az "Obsitos" címû dal- és táncjátékával.

Ezúttal sem maradt el a hála és jutalom, amit egy gyönyörû kosár virággal és vastapssal jutalmazott a közönség.

A tordai színházlátogató magyarság tanult a nemrég letûnt aranykorszak huncutságából, amikor ugyanis a Tordai Állami Színháznál árusították a jegyeket elôvételben, de valahányszor magyar együttes jött, hihetetlennek tûnik, de inkább lemondtak a jövedelemrôl, és nem adták el a helyjegyek bizonyos hányadát. Csak azért, hogy ne lehessünk többen együtt. Ezért a tordai RMDSZ felvállalta a hírverést és a helyjegyek árusítását. Az eredmény: mindkétszer telt ház.

A jegyeket igénylô közönség így legalább megismerte közelebbrôl az RMDSZ-székházat, sokrétû tevékenységét.

Végezetül szomorúan, de jogosan kell megemlítenem, hogy nemcsak ezekhez hasonló vendégszerepléseket várunk el nagyon is, hanem a Kolozsvári Állami Magyar Színház együttesét is, amely, ugyebár, 30 km-re van tôlünk, nem 300-ra. Valamikor a kolozsváriakat egyazon estén kétszer is telt ház fogadta — elfelejtették volna ezt?

Pataky József
Torda város RMDSZ-elnöke

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]