1996. október 7.
(VIII. évfolyam, 234. szám)
A Magyar Ifjúsági Tanács utóbbi gyûlésén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet is részt vállalt az RMDSZ választási kampányának sikeres lebonyolításában, ezért választmánya felkéri a helyi egyleteket, vegyék fel a kapcsolatot az RMDSZ-szervezetekkel, majd tagságukkal beszéljék meg a teendôket. Az ODFIE a következô módozatokkal igyekszik besegíteni: minden elérhetô személyben közvetlen meggyôzéssel tudatosítja a választásokon való részvétel fontosságát, kifüggeszt plakátokat, szórólapokat osztogat, magyarázza a szavazási eljárás részleteit, részt vesz mozgóurnák szállításában stb.
Mihãilã Cofariu, aki 1990 márciusában libánfalvi verekedôkkel jött Marosvásárhelyre, de akit - a Nagyrománia Párt helybéli vezetôi szerint - a magyarok meglincseltek, a november 3-i parlamenti választásokon az NRP szenátusi jelöltlista-vezetôje. A lista élére, a Maros megyei szervezet elnökét megelôzve, C. V. Tudor pártelnök útmutatására került, aki azt akarja, hogy Románia szenátusában legyen egy igazi paraszt is. A megyei szervezet vezetôi úgy vélik, hogy Cofariunak nagy esélye van a szenátorságra, és akkor végre lesz egy "fizikailag hátrányos helyzetû ember az éppen elég szellemi elmaradott között".
Brassói látogatása során Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje javasolta a hét végén, hogy a román, illetve a magyar elnök és a német kancellár jelenlétében avassák fel Brassó háromnyelvû helységnévtábláját. Ilyen értelemben felkérte a város polgármesterét, terjesszen elô vonatkozó határozattervezetet a helyi tanácsban.
Az idei parlamenti választások furcsaságaihoz tartozik, hogy utolsó pillanatban törölték az Ilfov megyei listáról a Demokrata Párt mostani szenátorát annak a Serghei Mezaronnak a kedvéért, aki 1992-ben Ion Iliescu kampánystábjának egyik vezetôje volt, és összehangolta a támadásokat a DP és annak vezére, Petre Roman ellen.
Budapest
Nemzetünk egyik legtragikusabb napja volt 1849. október 6-a - jelentette ki vasárnap a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben mondott beszédében Kóródi Mária, az Országgyûlés alelnöke. Az aradi vértanúkra és Batthyány Lajos egykori magyar miniszterelnökre emlékezô központi ünnepségen katonai tiszteletadás mellett hajtottak fejet a köztársasági elnök, az Országgyûlés, a kormány és a parlamenti pártok képviselôi.
Kóródi Mária szavai szerint 1849. október 6-án kicsinyes bosszút álltak a hatalom birtokosai azokon, akik azt tették, amit tôlük a nemzet és a kor megkívánt. Az Országgyûlés alelnöke beszédében kitért arra is, hogy 1906 óta emlékezik meg az ország hivatalosan errôl a napról.
A beszédet követôen Batthyány Lajos egykori miniszterelnök síremlékénél a kegyelet virágait helyezték el a jelenlévôk. Göncz Árpád államfô nevében Tóth Kálmán alezredes, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetô szárnysegédje koszorúzott. Az Országgyûlés nevében Kóródi Mária, a kormányéban Csiha Judit Igazságügyi Minisztérium államtitkára helyezte el a kegyelet virágait. A pártokat Hajdú László (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ), Gyôriványi Sándor (FKGP), Gyuricza Béla (Fidesz), Csépe Béla (KDNP), Demeter Ervin (MDF), Szabad György (MDNP), a VIII. kerületi önkormányzatot pedig Csécsei Béla polgármester képviselte a koszorúzáson.
Az október 6-i fôvárosi megemlékezés a Batthyány örökmécsesnél tartott néma koszorúzással ért véget.
Arad
Több ezer ember vett részt Aradon vasárnap délben a 13 vértanú emlékmûvénél rendezett megemlékezésen, kivégzésük 147. évfordulóján. A Szózat bevezetô hangjai után Ujj János megyei RMDSZ-szervezô üdvözölte magyarul és románul a megjelenteket, ezután Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselôje és Frunda György, a szövetség államelnökjelöltje emlékezett meg a 13 vértanúról.
Péterfi Lajos nagyváradi színész szavalta el ezután a Talpra magyart, úgy, hogy az utolsó versszakot megszakítva, a refrén elôtt elmondta a 13 vértanú "szent nevét".
A római katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselôi magyarul, románul és németül mondták el a Miatyánkot, ezután a tömeg elénekelte a Himnuszt és a Székely Himnuszt, majd kezdetét vette a koszorúzási ünnepség.
Elsôként Markó Béla és Takács Csaba, az RMDSZ szövetségi, illetve ügyvezetô elnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját a szövetség vezetése nevében, majd a Magyar Köztársaság kormánya nevében Lábody László, a HTMH elnöke és Bálintpataki József fôtanácsos, Arad város nevében Dan Dumitru polgármester és Darida János alpolgármester, az RMDSZ megyei szervezete nevében Ciszter Kálmán elnök, Hosszú Zoltán szenátor, Tokay György képviselô és Bognár Levente megyei alelnök koszorúzott. Ezután Frunda György, a szövetség államelnök-jelöltje és Borbély László képviselô helyezte el az emlékezés örökzöldjét az emlékobeliszk tövében.
A továbbiakban magyarországi pártok - a Fidesz, a KDNP, az MDNP, az SZDSZ, az FKGP, a MIÉP - küldöttségei és több magyarországi város - Gyula, Hódmezôvásárhely, Elek, Békéscsaba, Békés megye vezetôi is koszorúztak, utánuk az RMDSZ megyei szervezetei, az aradi magyar intézmények, iskolák, az erdélyi történelmi egyházak, az RMDSZ különbözô szervezetei, magyarországi társadalmi szervezetek képviselôi helyezték el a kegyelet koszorúit, utánuk pedig sokan tettek egyszerû virágcsokrokat az obeliszk tövébe. Délután 5-re a minorita templomba hirdettek gyászmisét.
a felhívás megjelenésének napján megkezdôdtek a jelentkezések. Várjuk a továbbiakat.
(...) Inkább feláldozom néhány könyv árát és kirándulok egy olyan megyébe, ahol nekem kedvezôbb listát találok. (...) Kérném a Szabadság szerkesztôségét, közölje az erdélyi jelöltlistákat, hogy mindenki válogathasson. Meglehet, hogy így az RMDSZ-jelöltekre leadott szavazatok száma nagyobb lesz. (Megjegyzésünk: játékszabályunk értelmében a névtelenségbe burkolózó véleménynyilvánító nem támadhatja a jelölteket, ezért a levélbôl csak ezt az idézetet közöltük. Továbbá: a jelölések során rendszeresen hírt adtunk más megyék listájának alakulásáról, olvasóink megtudhatták a más megyében befutó helyre került politikusok kilétét. Érzésünk szerint azonban a jelöltállítási viharhoz az RMDSZ Kolozs megyei szervezete esetleg szellôcskével járult hozzá, ezért kár lenne más megyébe utazni a szavazás napján.)
Tagdíjbeszedôként jártam valamikor a belvárost, ezért tudom, hogy a Bartha Miklós utca 1/6-ban lakik Szabó Eszter, aki mindig szeretett volna szavazni, de nem tud kimozdulni a házból. Ha lesz autósszolgálata az RMDSZ-nek, feltétlenül gondoljanak rá.
A helyhatósági választáskor való távolmaradásom miatt is csak most jelentkezem. Nem voltam itthon, kórházi kivizsgálás miatt Magyarországon tartózkodtam. Attól tartok, hogy most sem szavazhatok, amennyiben sorba kell állni. Nem tudok sokat állni, és fôleg kint, hidegben. Megpróbálok kora reggel szavazni, de ha sokan lesznek, kénytelen leszek visszafordulni. Jó volna, ha az RMDSZ-nél lenne szolgálatos, akinél ilyesmit be lehet jelenteni, és az segítene a mozgóurna kiküldésével, vagy elintézné, hogy aki nem képes sokat állni, az soron kívül szavazhasson. A nevemet nem fontos megjelentetni az újságban.
Vasárnap délelôtt 11 órára hívták össze a pártok megyei kampányfônökeit, hogy sorshúzással eldöntsék a Kolozs Megyei Választási Irodát kiegészítô személyek kilétét. A kezdési idôpont azonban eltolódott, mert valami kengyelfutó-verseny miatt a városközpontot lezárták, és az utcák egyenirányítottságának következményeként sokan Torda felôl voltak kénytelenek megközelíteni a törvényszék épületét.
Nem sokat vesztettek. A többség megérkezéséig ügyrendi bonyodalmat kellett tisztázni. Kiderült, hogy a választási törvény szerint csak az a jelöltlista teljes, amely öt tartalékost (a megyében elérhetô 5 szenátusi és 10 képviselôházi mandátumon túl két szenátor- és három képviselôjelöltet) nevez meg. Az elôterjesztett listák alapján ellenôrizni kellett, melyik pártnak nincs meg a 13 képviselô-, illetve a 7 szenátorjelöltje. Ezen a szûrôn fennakadt a Köztársasági Párt és az Autósok Pártja. Versenyben maradt tehát 12 olyan párt vagy szövetség, amely 13/7-es teljes jelöltlistát tett le a Megyei Választási Irodánál, vagyis képviseltetheti magát a választási törvény betartásán ôrködô testületben.
Ezután húzták ki sorrendben a következôket: Társadalomvédelmi Párt, Szocialista Párt, Nagyrománia Párt, RMDSZ, Szociáldemokrata Szövetség (DP és RSZDP), a Román Társadalmi Demokrácia Pártja, Nemzeti Liberális Szövetség ('93-as LP és PSZP), Román Demokratikus Konvenció. Futottak még: Nemzeti Liberális Ökologista Szövetség (ismertetôjele Radu Câmpeanu államelnökjelölt), Szocialista Munkapárt, Román Nemzeti Egységpárt, Nemzeti Centrumszövetség. Az RMDSZ-t a Megyei Választási Irodában Mihály Andor képviseli.
A NATO még nem hozta meg a döntést a bôvítésének elsô hullámában részt vevô országokról, de az Egyesült Államokban és Kanadában folytatott megbeszéléseimbôl azt a következtetést vontam le, hogy Románia számításba jön azon országok között, amelyeket bevonhatnak a NATO-ba már a folyamat kezdetén - jelentette ki Teodor Meles,canu szombaton, a két országban tett látogatásáról visszatérve. A külügyminiszter útja során átadta Ion Iliescu államfô Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO-bôvítés elsô körébe való besorolást sürgetô levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, egy másik, hasonló tartalmú üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfônek.
A szombati Curierul naT,ional különben teljes terjedelemben közölte az amerikai elnöknek címzett Iliescu-levelet, amelyben a román elnök részletesen kifejti érveit, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagság elérése a román külpolitika alapvetô stratégiai célja, amelyet minden felelôs politikai párt és az egész társadalom támogat. Ez a szándék az államfô szerint tükrözi Románia elkötelezettségét a demokrácia értékei, az emberi jogok, az egyéni szabadságjogok védelme, a jogállam és a piacgazdaság mellett. A kisebbségi jogokról külön Iliescu elnök nem tett említést. Az elnök felsorolta a hadseregreform, a fegyveres erôk polgári ellenôrzése terén elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy gazdasági és katonai potenciálját tekintve országa a NATO-partnerek közül a második helyen áll, az ország nemzetközi tevékenysége az utóbbi években megszilárdította közép-európai stabilitási és egyensúlyszerepét. A térség biztonságának és stabilitásának erôsítéséhez fontos hozzájárulást jelentett a Románia és Magyarország közötti alapszerzôdés megkötése, írja Iliescu, hozzáfûzve: az Oroszországgal, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával folyó tárgyalások is elôrehaladott stádiumban vannak. Ezután azokat a stratégiai elônyöket sorolja fel, amelyek Románia földrajzi helyzetébôl következnek. A NATO kiterjesztését nem szabad más ország elleni lépésnek tekinteni, de az ezzel kapcsolatos döntés csak az érdekelt országokra és a NATO-ra tartozik, szögezte le egyebek között a román államfô.
Meles,canu közlése szerint William Perry amerikai védelmi miniszter kijelentette találkozójukon, hogy Románia jelentôs haladást ért el, ami komoly érv NATO-integrációja mellett, Jean Chrétien kanadai miniszterelnök pedig azt mondta, kormánya szerint Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek felkészültek arra, hogy az elsô jelöltek között legyenek a NATO bôvítésénél.
Elvben minden választási csata, ha jól meggondoljuk, a résztvevôknek hasonló esélyt biztosít. Az más lapra tartozik, hogy a csata hevében, a gyakorlatban, ki hogyan tud élni vele. Mennyire tud az RMDSZ a felkínált lehetôségekkel élni?
A PRO TV Választási Karaván címû többórás adásidôt biztosít a politikai pártoknak. Temesváron az RMDSZ-t Marossy Zoltán képviselte. Ragyogóan felkészült fiatalember, aki kitûnôen beszél románul. Nézôként az volt az érzésem, hogy jó felkészültségû, megfelelô idegrendszerrel rendelkezô, meggyôzô elôadó, aki hatni tud a hallgatóságra. A többórás mûsoron az RMDSZ-játékos mégis mind jobban és jobban kiszorult. Miért? Azért, mert a felkínált lehetôséget nem vették komolyan, vagy nem képesek átlátni mekkora politikai tôke nyerhetô egy ilyen alkalommal. A látottak alapján ugyanis azt kell hinnük, hogy nagyon csekély befolyása van Temesváron az RMDSZ-nek. De bár ne lenne igazam. Tény, hogy a Temesvárról közvetített mûsorból Marossy Zoltán "eltûnt", mert nagyon kevés kérdést tettek fel neki.
A látottak alapján, úgy tûnik, hogy a mûsor forgatókönyvét sem ismerte az RMDSZ-stáb, sem Marossy Zoltán. Mert, ha tudja, amit egyébként Tatulici többször is elmondott, hogy tulajdonképpen játék csak, amelyben a résztvevôk olyan kérdéseket tehetnek fel a színpadon különbözô pártokat vagy szervezeteket képviselô uraknak, amelyeket díjaznak. Az RMDSZ imázsa szempontjából mindenképpen céltudatosabb lett volna, ha beleszólhattak volna, ha kiválasztanak legalább 10 ügyes embert, akik közösségünket érdeklô dologra kérdeznek rá. De méginkább magas labdát adnak fel az RMDSZ játékosának! Sajnos, nem ez történt, ennek tulajdonítható, hogy ez a kiválóan felkészült, szimpatikus fiatalember képtelen volt szótlanul hallgatni, hogyan válaszolnak a más pártok képviselôi. Nem beszélve arról, hogy a kérdezôk még egy milliót nyerhettek volna! Én arra is ügyeltem volna, hogy embereimet nem egymás mellé, hanem olyan helyre ültessem, ahol jól látszanak a kamerák szemszögébôl, és fôleg, ahol a mûsorvezetô áll vagy ül. És elmagyaráztam volna a beültetett embereknek, hogy határozottan emeljék fel a karjukat, nézzenek a játékvezetô szemébe és mosolyogjanak feléje! Hogy a kitartó és rámenôs jelentkezés eredményes, azt a temesvári közvetítés bizonyította.
Ezeket a lehetôségeket kihasználva, az RMDSZ többször szóhoz juthatott volna.
Kényesebbek azt mondhatnák: ez így nem sportszerû.
Ezen csak mosolyogni lehet.
És egy felajánlott lehetôséggel nem élni sportszerû?
az alma nem esik messze a fájától.
Megdöbbenéssel értesültünk a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának közvélemény-kutató, de még inkább közvélemény-mérgezô akciójáról. Pedig valahányszor nyilvánosság elé került egy-egy felmérés, kételkedve fogadtuk eredményeit, anélkül, hogy bizonyosságot szereztünk volna annak ferdítéseirôl. A magunk mércéjével mérve lehetetlennek képzeltük, hogy ennyire következetlen legyen a választói tábor, hogy politikai ismeretei ennyire korlátozottak, hogy egymásnak ellentmondó válaszokat ad a felmérôknek. Többnyire azt is feltételeztük, hogy a felmérés alanyainak kiválasztásakor szándékos csúsztatások történnek, és a megkérdezettek nem képviselik híven a szavazótábor valóságos összetételét. Azt, hogy a közvélemény, legfôként az elektronikus médiának köszönhetôen manipulált, már eleve tudtuk. Arra is számítottunk, hogy a választásokat megelôzô idôszakban félrevezetô felmérések jelennek meg. Mindezt azonban csak gyanítottuk, nem is reméltük, hogy a tettenérés ilyen szépen befut, pont egy hónappal a választások elôtt.
A botrányon csemegézik jelenleg az egész hazai sajtó - mindenki a maga szájíze szerint -, sôt a külföldi is. Az eset pikantériáján túl azonban sok olyan kérdés vetôdik fel, amely nem csupán a választások tisztaságát, tisztességességét, hanem magát a demokratikus, pluralista rendszer és jogállamiság létét is megkérdôjelezi. Hogyan lehet például az, hogy a fôvárosi távközlési vállalat száz vonalat biztosítson egy közvélemény-kutató intézetnek, ahonnan hívószám nélkül beszélhetnek vidékkel, amikor a hasonló intézetek csak néhány vonalat birtokolnak? Önkéntesen járult ehhez hozzá a távközlési vállalat, vagy kényszerítették? Mûködhet-e egyáltalán olyan közvélemény-kutató intézet, amely feltett kérdései által manipulálja a közvéleményt? Miért vádolja a rendôrség sajtóirodája által nyilvánosságra hozott közlemény magánlaksértéssel, az emberi szabadságjogok elleni bûntettel és garázdasággal az RTDP manipuláló intézetét leleplezô újságírókat és a December 21. Szövetség tagjait, majd mint szemtanúkat idézi ôket a rendôrségre? És sorolhatnám tovább a kérdéseket, ha nem tudnám tapasztalatból, hogy a manipulálás mindaddig fog folytatódni, amíg valamiképpen fátylat borítanak az egészre, vagy olyan érvekkel fogják hivatalosan alátámasztani a hírhedt intézmény létét, amelyek megcáfolhatatlanok lesznek. Sajnos, ehhez még mindig van a hatalomnak éppen elegendô lehetôsége és a múlt rendszertôl átörökölt módszere. Hiszen nem is örökségrôl, hanem folytatásról van szó.
A módszerek tárháza pedig olyan gazdag, hogy sokszor minden éberségüket latba vetô ellenfelei sem képesek rájönni a turpisságokra. Mint például a szavazókönyvecskék ügyében is, amelyeket évek óta nem sikerült az ellenzéknek kikényszerítenie. Most, amikor végre úgy tûnt, sikerült ezt bevezetni országszerte, olyan kibúvót találtak, amely mindenkinek szemet szúr: állítólag nincs már elegendô idô azok kézbesítésére. És akkor szavazhatunk a személyi igazolvánnyal is. Mindenesetre még egy zavaró körülményt sikerült létrehozni. Nem elég az, hogy a szavazólisták pontatlanok, hogy a katonaság és a diákság voksolása körül mindig utolsó percig folyik a bizonytalankodás és ellenôrizhetetlenné válik a helyzet, hogy vidéken megfélemlítenek embereket?
Ezek a fogások pedig még csak a kampány bevezetô motívumai. Hogy mi minden következhet még, el sem tudjuk képzelni. Az azonban bizonyos, mindenképpen, erôszak és csalás által is, az RTDP meg akarja nyerni a választásokat. Úgy mint hajdanán, amikor csak egy jelölt volt és nem állt fenn a bukás veszélye, mégis urna elé hajtottak erôszakkal minden választópolgárt.
Szabó Piroska