1996. október 19.
(VIII. évfolyam, 245. szám)

A napokban a következô kérdôívet küldtük el több politikai alakulat kolozsvári vezetôihez:

Véleménye szerint hol lesz az RMDSZ helye a következô parlamenti csillagállásban:

1. Az RTDP által alakított koalícióban.

2. A jelenlegi ellenzék által alakított kormánykoalícióban.

3. Az RDK-kormányt támogató parlamenti többségben.

4. Az RTDP-kormányt támogató parlamenti többségben.

5. Ellenzékben, a régi kormánykoalíció pártjaival.

6. Ellenzékben, a jelenlegi ellenzéki pártokkal.

7. A függetlenek padsoraiban.

A "használati útmutatóban" azt kértük, hogy a lehetséges válaszok közül egyet válasszanak ki, a többirôl fejtsék ki fenntartásaikat.

Elsônek a Nemzeti Liberális Szövetség (PSZP " '93-as LP) válasza érkezett meg:

Lapjuk kezdeményezését hasznosnak tartjuk egy olyan idôszakban, amikor a választási kampányban lévô pártok többsége a választások utáni együttmûködésre vonatkozó csábító ajánlatokkal megpróbál hatni az RMDSZ stabil választótestületére.

Az NLSZ úgy véli, hogy a következô parlamentben az RMDSZ helye a jelenlegi ellenzék által alkotott kormánykoalícióban lesz. Kijelentésünket a következôkkel támasztjuk alá:

1. Románia parlamentjében az RMDSZ magyar kisebbségi jogvédelmi törekvéseit majdnem mindig fenntartás nélkül támogatta a '93-as Liberális Párt, a Polgári Szövetség Pártja, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Párt stb.

2. Az RMDSZ demokratikus politikai alakulat, amely kitartóan hangoztatta a gazdasági, jogi és közigazgatási reform szükségességét, ezért csak az ellenzéki pártokkal társítható, amelyek a maguk során ugyanazokért az intézkedésekért szálltak síkra.

3. Az RMDSZ európai jellegû párt, amely a hasonló eszmék jegyében formálódott ellenzéki pártokkal együtt nagy szolgálatokat tesz Románia euroatlanti beilleszkedésének.

A többi válaszlehetôséget a következô megfontolásokból nem tartjuk elképzelhetônek:

• Az RMDSZ nem vehet részt RTDP-kormányban, mivel négy esztendôn keresztül a kormánypárt egyetlen fontosabb engedményt sem tett a magyar kisebbség RMDSZ által felkarolt jogos elvárásainak tekintetében. Az RTDP és az RMDSZ között csak választások elôtt tapasztalható közeledés (lásd a helyhatósági választásokat), amikor a kormánypárt a magyar nemzetiségû polgároktól szavazatokat igyekszik elnyerni a társulás lehetôségének felvillantásával.

• Egyszínû RDK-kormány lehetôsége ki van zárva. Bár a konvenció a legerôsebb politikai alakulat, nem lesz képes arra, hogy egymaga alakítson kormányt, mivel a Szociáldemokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Szövetség és az RMDSZ sem fogja vállalni az egyszínû kormányzás támogatásával járó felelôsséget a pálya szélérôl, anélkül, hogy közvetlenül be ne kapcsolódna a kormányzati munkába.

• Abban az esetben, ha olyan parlamenti többség alakulna ki, amely RTDP-kormányt vagy a régi kormánykoalíció pártjaiból alakított kormányt támogatna, az NLSZ teljes képtelenségnek tartja az RMDSZ együttfutását olyan pártokkal, mint a Nagyrománia Párt, a Szocialista Munkapárt vagy a Román Nemzeti Egységpárt.

• Végül az RMDSZ függetlenek közé helyezése nem volna kívánatos, mivel ez a politikai alakulat bebizonyította, hogy rátermett, mozgékony és képzett emberekkel rendelkezik, akiknek közvetlen részvétele a román politikai életben csak gyümölcsözô lehet.

Bogdan Rares,, az NLSZ kolozsvári kampányigazgatója

Bár a november 3-i romániai parlamenti és elnökválasztásoktól alig két hét választ el, még viták folynak különbözô jelöltségek törvényességérôl. Az Evenimentul Zilei, a legnagyobb példányszámú napilap fénymásolatokkal bizonyította, hogy a 16 államelnökjelölt közül három - Nicolae Militaru volt hadügyminiszter, George Muntean, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke és Constantin Mudava kézrátevéssel gyógyító csodadoktor - a jelöltség bejegyzéséhez szükséges százezer támogató aláíráshoz hamis neveket is tartalmazó listákat adott be. A lap feljelentést tett a három, a televízióban és az országban aktív kampányt folytató jelölt ellen. A Központi Választási Bizottság a maga részérôl úgy nyilatkozott az ügyrôl, hogy feladata csak annak ellenôrzése volt, megvan-e a százezer aláírás, nem azok hitelességének ellenôrzése.

Nem zárult le mindenütt a képviselô- és szenátorjelöltek ellen beadott óvások ügye sem. Csíkszeredán csütörtökön a városi törvényszék a fellebbviteli fórum, a marosvásárhelyi táblabíróság határozata alapján újratárgyalta és újra elutasította Borbély Ernô megyei RMDSZ-elnök Ráduly Róbert elleni óvását, az ügyrôl az elôzôleg beadott fellebbezés nyomán pénteken ismét a vásárhelyi táblabíróságnak kellett tárgyalnia, ezúttal érdemben.

Tovább gyûrûzött az a vita is, amely Petre Roman elnökjelölt apjának, Valter Romannak 1944. évi, Erdéllyel kapcsolatos álláspontjára vonatkozóan alakult ki. A kormánypárt kampányfônöke, Ovidiu S,incai, aki elôször vetette fel a kampányban, hogy Valter Roman, mint a Román Kommunista Párt egyik vezetôje, 1944-ben önálló Erdélyt javasolt, kétségbevonta annak a levélnek hitelességét, amelyet a Demokrata Párt tett közzé cáfolatként. Eszerint Valter Roman Litvinov szovjet népbiztosnál sürgette Észak-Erdély Romániához való visszacsatolását 1944 júliusában. A történelmi-választási vitának ,,Valter Roman: áruló vagy hazafi?" címmel teljes oldalt szentelt pénteken a Vocea României, magyar és román történészekre hivatkozva annak alátámasztása végett, hogy Valter Roman mégis Erdély önállóságának híve volt.

A választások elôkészítése körül ismét fellángolt a vita. Csütörtöki hírek szerint Miron Mitrea, az RTDP fôtitkára kijelentette: a LADO, az Emberi Jogvédelmi Liga elfogultsága miatt nem küldhet megfigyelôket a választásokra. Mitrea ezt azzal indokolta, hogy a LADO két ízben, 1990-ben és 1992-ben is megóvta Iliescu elnökjelöltségét. A LADO visszautasította ezt az állítást, magyarázata szerint nem kormányzati szervezetként csupán továbbította az Iliescu elleni óvásokat a központi választási bizottsághoz.

S,tefãnescu-Drãgãs,ani, a LADO elnöke viszont sajtónyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy az eddigi választásokon megfigyelô szerepet betöltô két nem kormányzati szervezet, a LADO és a Pro Democra_ia mellett az utóbbi napokban feltûnt három teljesen ismeretlen új szervezet, a GADDO, az AROLID és a LIRDOCT, amelyek összesen hatezer választási megfigyelôt kívánnak akkreditáltatni. A LADO szerint e három szervezet voltaképpen azért jött létre, hogy a kormánypárt ügyét szolgáló megfigyelôkkel váltsa fel a semleges személyiségek egy részét, és ezzel lehetetlenné tegye, hogy a LADO és a PRO Democra_ia áttekintse a választások egészét, párhuzamos nyilvántartást végezzen.

Ion Iliescu államfô csütörtökön reggel, Bihar megyei választási körútja során Nagyváradon találkozott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt nevû, az RMDSZ-szel szemben a hatóságok támogatását élvezô, marosvásárhelyi székhelyû párt vezetôivel. A Rompres jelentése szerint az államfô gratulált ahhoz, hogy az RMSZDP 22 megyei szervezetet hozott létre, és a parlamenti választásokon 15 szenátor- és képviselôjelöltet indít. (A júniusi helyi választásokon az RMSZDP csak jelentéktelen számú szavazatot gyûjtött össze.)

Kiss Kálmán pártelnök kijelentette, hogy szervezete az alkotmány és az érvényes nemzetközi elôírások betartásával küzd a romániai magyarok kulturális jogaiért, számos célkitûzése közös Iliescu elnök programjával. Az RMSZDP, mondta, az elsô legálisan bejegyzett etnikai párt Romániában 1989 óta. Ez arra utal, hogy az RMSZDP politikai pártként kormánytámogatásra tart igényt, miközben az RMDSZ-tôl, amely kisebbségi szervezetként jegyeztette be magát, a kormány azon a címen tartja vissza a politikai tevékenységhez járó támogatást, hogy kisebbségi szervezetként már kapott bizonyos (jóval kisebb, politikai célra nem használható) összeget.

Az RMDSZ szerint ez alkotmánysértô és ellentétes az esélyegyenlôség elvével. Iliescu elnök vasárnap egy vidéki nyilatkozatában megígérte, mihelyt visszatér Bukarestbe, közvetít az RMDSZ és a kormány között, megvizsgálja érveiket - de még nem ért vissza kampánykörútjáról, s az RMDSZ azóta sem látta pénzét.

Pénteken az egyetem központi épületének dísztermében ünnepélyes külsôségek között díszdoktorrá avatták a nemzetközi hírû filozófust és politológust, a svéd származású és jelenleg az Európa Tanács fôtitkári tisztét betöltô Daniel Tarschyst.

A doktori cím adományozására az Európai Tudományok Karának javaslata alapján került sor. Az 1943-ban született ünnepelt korán rátért az oktatási és politikusi pályára. Liberális elveket valló szaktekintély kilenc nyelvet beszél, és egyike a páneurópai mozgalom legaktívabb támogatóinak. Meggyôzôdése, hogy a határok átjárhatóvá tétele nélkülözhetetlen lépés a nemzetközi légkör javításának és az új alapokra helyezendô kontinenskép kialakításának. Daniel Tarschys gazdag munkássága során, többek között, volt tanár az uppsalai és a stockholmi egyetemen, az 1992-94-es idôszakban a Liberális Internacionálé alelnöke. Mostani Európa Tanács-i fôtitkári megbízatása öt évre szól.

Ö. I. B.

A ceremóniát követô sajtóértekezleten a vendég kifejtette: az Európa Tanács nem tehet mást, mint morális nyomást gyakorolni Oroszországra, a Dnyeszteren túli terület XIV. hadsereg kivonásával kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy az ET-be történt felvételekor Oroszország elkötelezte magát a probléma magoldása iránt, azonban a csapatok kivonása még mindig nem történt meg. Daniel Tarschys támogatásáról biztosította Romániát az euroatlanti integrációt illetôen, és elmondta, hogy az 1201-es ajánlás, mint a neve is mondja, nem kötelezô egyetlen ország számára sem. A kollektív jogok helyett inkább valós önkormányzatokról, decentralizációról kell beszélni.

K. O.

Constantin Niculescu - az Autótulajdonosok Országos Pártjának államelnökjelöltje — kampánykörútja során tartott számos sajtóértekezletén felvetôdött az állam által okozott károk megtérítésének lehetôsége, amely a tíz-tizenöt évvel ezelôtt hazai személygépkocsira feliratkozott és befizetett személyeket érintett. Az állami szervek nem tanúsítottak megfelelô megértést ebben a kérdésben, és nem vették figyelembe a befizetett összegek visszaszolgáltatásánál az 1990 utáni inflációt. A gépkocsivásárlók érdekeinek védelmére szervezeteket hoztak létre, amelyek törekvései viszont megfeneklettek. Az Autótulajdonosok Országos Pártja szövetséget kötött a helyi érdekvédelmi szervezetekkel, hogy közösen lépjenek fel az okozott károk felszámolása érdekében.

Az egy fôre esô államelnökjelöltek tekintetében Románia akár a rekordok könyvébe is bekerülhet. A néhány éve Magyarországon tartott kisebbségi önkormányzati választások jutnak eszembe, amikor a kis falu férfilakosságának zöme pályázott tanácsosi helyre. Miért ne? - válaszolták a megkérdezettek, hiszen a jelöltséggel együtt mindenki megkapja a néhány tízezer forintnyi állami kampánytámogatást. Kár lenne elszalasztani az alkalmat.

A jelöltek megnövekedett száma ellenére az idei elnökválasztási kampány egyelôre a leglaposabb, a legérdektelenebb. Talán azért, mert ez ideig a jelöltek már minden lehetô ígéretet megtettek, újabbakra nem futja. Jobban mondva az új ígéretek a régiek. Különösen szembetûnô ez Iliescu kampányában, aki újraválasztása esetére gazdasági prosperitást, társadalmi megújhodást ígér. Akárcsak négy évvel ezelôtt.

A programok meglepôen hasonlítanak egymásra. Már ami az ígérgetéseket illeti. Lesz munkahely, nyugdíjemelés, külföldi tôke, családtámogatás, olcsó hitel, magasabb életszínvonal. Hogy mibôl? Erre a leggyakoribb válasz a pénzforrások átcsoportosítása, a külföldi hitel, esetleg tôkebefektetés. A retorika is ugyanaz: üres és sablonos. Kiérzôdik belôle, hogy a jelölt sem hisz ígéreteiben.

A kampány tarka plakátjai mögött fekete rémként tornyosul a megoldásra váró kérdések tömege. Az utóbbi hét év hatalmasainak politikája a bajok kezelésének elodázása volt. Görgették tovább a csôdtömeget, a körbetartozások terhelte, energiafaló, lerobbant nehézipart. Nem éppen könnyû gazdasági prosperitást ígérni annak, aki ezt a csôdtömeget menedzselte. Hiszen szavának semmilyen hitele sincsen. Így aztán a jelölttúltengés Iliescunak kapóra jött. A demokrácia jegyében kivédhetô a jelöltek nyilvános konfrontációja. Mert milyen is lenne, ha tizenhatan tennének fel egymásnak keresztkérdéseket? A nyilvános megmérettetésen a jelenlegi elnök komoly választói lemorzsolódástól tarthatna. Számon kérhetnék tôle a gazdasági pangást, a munkanélküliséget, az alapszerzôdést a magyarokkal. Még az sem kizárt, hogy szokásos politikai ügyeskedésével az RTDP egyenesen bátorította, ha nem elôidézte a jelölt-túlburjánzást. A cél ugyanis a második fordulóba jutás. Ha ez sikerül, már könnyebb a személyes lejáratás, a magánéletbe turkálás, s a koholt vádak módszerének eddig még mindig jól bevált alkalmazása.

Persze elképzelhetô lenne mindössze az esélyesekkel rendezni egy nyilvános tévévitát. De nálunk nagyobb demokrácia van, mint az Amerikai Egyesült Államokban, ahol azért zárták ki az elnökjelöltek vitájából Ross Perrau-t, mert eleve esélytelennek számít. De mi a tökéletes demokráciánkkal hallgathatjuk a Mudavákat, a gépkocsisok pártjának vezérét és a többit, hiszen ugyanaz a szereplési jog illeti meg ôket, akárcsak Iliescut vagy Constantinescut. Bosszankodhatunk a lapos monológokon, nézhetjük a sületlenségekkel teletûzdelt választási klipeket.

Nem csoda, ha a román sajtó is elismerôleg nyilatkozik Frunda György szerepléseirôl. Hiszen az egyetlen, aki kiemelkedik a mezônybôl. A szónoki teljesítményen, világos okfejtésen és kitûnô társalgói képességén kívül helyzeti elônyét használja ki ügyesen: tôle nem várja el a választó, hogy megreformálja Romániát.

Németh Júlia

Románia kormánya, amely az elmúlt években diszkriminatív intézkedéseivel számos alkalommal hátrányos helyzetbe hozta a romániai magyarságot és annak érdekképviseleti szervezetét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, ismételten igazolta eddigi politikáját azáltal, hogy megtagadta a parlamenti képviselettel rendelkezô politikai alakulatoknak törvényesen járó támogatás folyósítását szervezetünknek.

A kormány, Románia alkotmányát, a nemzetközi dokumentumok, valamint a nemrég aláírt és ratifikált román-magyar alapszerzôdés elôírásait és kötelezettségvállalásait figyelmen kívül hagyva, megszegte a párttörvényt és az annak végrehajtására hozott saját 1996/756. számú határozatát, amelyben a 1996/27. számú törvény szerint finanszírozásban részesülô politikai pártok jegyzékének 6. pontjában az RMDSZ van megnevesítve. A Románia Hivatalos Közlönyében közzétett határozatban felsorolt minden párt megkapta a támogatást, az RMDSZ kivételével. E határozat módosítását vagy hatályon kívül helyezését mind ez ideig nem tették közzé.

Az államelnöki és az általános választások demokratikus megszervezése és lebonyolítása a nemzetközi demokratikus értékek és a jogállamiság alapvetô fokmérôje. Ezt veszi semmibe Románia kormánya, amikor a közel kétmilliós magyar nemzeti közösség államelnökjelöltjét és a parlamenti képviseletért versenyben lévô RMDSZ-jelölteket akarja megfosztani az esélyegyenlôség alapvetô feltételeitôl.

A közvélemény tudomására hozzuk, hogy a választási kampányra való tekintettel és a jóhiszemûség elvébôl kiindulva, az alkotmányos joggyakorlatnak megfelelôen mindeddig válasz nélkül maradt beadványokkal és levelekkel fordultunk a következô személyekhez és intézményekhez:

- Románia kormánya (1996. szeptember 10.).

- A képviselôház Állandó Bürója (1996. szeptember 30.).

- Románia miniszterelnöke (1996. október 7.).

- A képviselôház elnöke (1996. október 8.).

- A szenátus elnöke (1996. október 8.).

- Románia államelnöke (1996. október 8.).

Politikai felelôsség terheli a hatalom képviselôit a törvényesség áthágásáért, a parlamentáris demokrácia és a választások esélyegyenlôségének megsértéséért, valamint az etnikai diszkrimináció gyakorlásáért.

Az RMDSZ élni kíván a törvényes lehetôségekkel, és feljelentést tesz a fôvárosi Táblabíróságon a román kormány ellen.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség természetesen ilyen körülmények között is megtesz mindent választási kampányának zavartalan lebonyolításáért. Meggyôzôdésünk, hogy önkéntes szervezôkre, önzetlen támogatókra, egész tagságunkra támaszkodva jó eredményeket fogunk elérni a választásokon, és ezáltal lehetôségünk nyílik hatékonyan fellépni a mostani helyzet megváltoztatásáért, az egész romániai társadalom demokratizálódásáért.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke,
kampányigazgató

Petru LiT,iu távollétében tartotta heti sajtóértekezletét a Nemzeti Liberális Szövetség (PSZP " 93-as LP), ugyanis Petre Roman és Ion RaT,iu a választási kampányra hivatkozva nem tett eleget a NATO-közgyûlés meghívásának. LiT,iu tehát éppen Bonnban mentette a parlamenti szakbizottság mundérjának becsületét, de kemény kijelentésekben így sem volt hiány idehaza, a fôtéri Harley Davidson bárban.

Ezekre elsôsorban az adott okot, hogy Emil Constantinescu meghívta az ellenzék vezetôit egy sörre, aztán meggondolta magát. Ez Bogdan Rares, kampányigazgató szerint politikai komolytalanság. Mi ez, hogy faxban felkérjük az ellenzéki pártvezéreket az együttmûködési feltételek megbeszélésére, aztán tesszük magunkat, hogy semmire sem emlékezünk? Ehhez képest Ovidiu Mãrginean finomabban fejezte ki magát, de csak azért, hogy rávilágíthasson a háttér mozgatórugóira. Szerinte Emil Constantinescu következetlenségének az a magyarázata, hogy ígéretének visszavonására kényszerítették bizonyos személyek - tudjuk kik azok, és ha nem tudtuk volna, megsúgta korábban, hogy Viorel Cataramã csoportjára céloz.

Ezután Iuliu Pãcurariu helyi demokratapárti vezér magatartását elemezték. Bogdan Rares, feltette a kérdést: mi lehet amögött, hogy Pãcurariu helyeselte Constantinescu visszatáncolását, mondván, hogy a választótestületet megzavarná az ellenzék egyesülése? Hiszen választási kampányolásuk során az emberek szüntelenül számonkérik tôlük az ellenzék egységét. Valóban, leegyszerûsödne a változtatás híveinek döntése az urnáknál, ha tudnák, hogy az RDK, az SZDSZ és az NLSZ egyetért. Akkor valaki szavazhatna például konvenciós szenátorokra, szociáldemokrata képviselôkre és liberális elnökre — Nicolae Manolescura -, ha így oszlik meg szimpátiája a politikusok között. Biztos lehetne abban, hogy a választások után ezek úgyis egy csapatba kerülnek.

Pãcurariu azonban más téren is furcsán viselkedett - szapulták tovább az egyik lehetséges szövetségest. Nem volt hajlandó tiltakozni a Központi Választási Irodánál amiatt, hogy a még el sem készült statisztikai évkönyv sejtett adatai alapján Kolozs megyét megfosztották egy képviselôi mandátumtól. Azt mondta, hogy amire törvény van, arról nincs vita. Ezt a liberális szövetségiek annak tudják be, hogy Pãcurariu az eddigi számos melléfogása után most inkább visszahúzódik, nem mer szerepelni, nehogy további szavazókat veszítsen.

Egyébként a konvenció sem tiltakozott Kolozs megye tizenegyedik mandátumának lefaragása ellen. Szatmár és Gorj megyében, ahol hasonló kísérlet történt, majdnem minden párt követelte a döntés felülvizsgálását, csak Kolozsváron maradt magára ebben az ügyben az NLSZ. És úgy néz ki, hogy így is eredményt ért el. A KVI most bekérte a megyei választási irodáktól a szavazópolgárok felbecsült számát, és az adatok alapján újravitatják a mandátumok számát. Tehát elôbb vágtak, aztán mérnek...

Végül derûlátó kicsengést kapott a sajtóértekezlet azzal, hogy az újságok helyesen tárták szenzációként az ellenzék alakuló egységét, és ha az nem is valósult meg, a levegôben van, az emberek úgy tudják, hogy valami volt, vagy lesz. Kolozsváron pedig az ellenzéki kampánystábok máris sikeresen együttmûködnek a szavazókörzeti megfigyelôk toborzásában.

(nits)

Lapzártakor: MARAD A KOLOZS MEGYEI PARLAMENTI KÉPVISELÔI HELY - határozta el pénteki ülésén a Központi Választási Iroda. Hasonló módon nem fosztják meg egy-egy képviselôi mandátumától Szatmár és Gorj megyét sem.

Az 1956. évi forradalom eseményeivel kapcsolatban Romániában bebörtönzött személyiségek egy csoportja pénteken az MTI bukaresti irodájába eljuttatott, Fónay Jenônek, a POFOSZ elnökének címzett levélben tiltakozott amiatt, hogy a 40 éves évforduló budapesti megemlékezéseire nem kaptak meghívást.

Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy annak idején Szeged, Budapest és Debrecen diákságával szinte egy idôben szervezték meg a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem diákságának a megmozdulását, az egyik legelsô demokratikus egyetemi autonómiaprogram kidolgozását és a magyar egyetemi diákság 1956. november elsejei tisztelgését a nemzet nagyjai elôtt a kolozsvári Házsongárdi temetôben. Ismeretes, hogy ezért sokévi börtönbüntetésre ítélték ôket - tudomásuk szerint azonban a budapesti megemlékezésekre olyan személyek kaptak meghívást, akiknek semmi közük sem volt 1956-hoz, és egyetlen órát sem szenvedtek a kommunista diktatúra börtöneiben.

- Mi az Önök helyében nem engedtük volna meg magunknak azt, hogy szubjektíven szelektív és diszkriminatív meghívásokkal keserûséget okozzunk 1956 bármelyik idôs szabadságharcosának. Annyit megérdemeltünk volna, hogy maradék társainkkal együtt egy csokor virágot mi is elhelyezhessünk azokon az emlékhelyeken, ahol 1956 hôsei harcoltak - áll a levélben, amelyet többek között Daday Zsolt, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei fiókjának elnöke, Kelemen Csongor, Páll László és Sándor Balázs alelnökök, Kimpián György gyergyószentmiklósi ügyvéd, Nagy Benedek RMDSZ-képviselô és "sokan mások" írtak alá.