1996. szeptember 20.
(VIII. évfolyam, 220 szám)
- Kolozsváron 1200-an igényelték vissza államosított ingatlanukat — mondta Todor Ioan , az Állami Lakáshivatal igazgatója. - Az 1-es számú bizottság már több mint 750 esetben döntött. Ezután következik az ingatlan felmérése, de minden ügyben a megyei bizottság - mely az 1995/112-es törvény elôírásait alkalmazza - mondja ki az utolsó szót. Munkánk elvégzésében nem létezhet határidô, mert minden esetben másképp kell eljárni. Hátráltatja munkánkat az ingatlan felmérése is, mert az 1995/112-es törvény számos elôírásokat tartalmaz, melyeket tiszteletben kell tartanunk. Ezt a felmérést egy technikusokból álló csoport végzi, mely hetente három napot - kedden, szerdán és csütörtökön - dolgozik.
- Milyen értéke van egy államosított lakásnak?
- Számos tényezô határozza meg az árat: az ingatlan állapota, az építés éve, a felhasznált építôanyag, a ház elhelyezkedése (1., 2. vagy 3. zónában). Úgy számítottuk, de ez nem hivatalos, hogy körülbelül 250-300 ezer lejbe kerül egy négyzetméter lakterület.
- A volt tulajdonosokat érintô kérdések után kérem, vázolja a bérlôk által megvásárolható lakások helyzetét.
- Legnagyobb gondunk a türelmetlen polgárok elviselésével van. Megrohamoznak bennünket, hisz mindenki azonnali megoldást akar. A vásárlás nincs határidôhöz kötve, a törvény nem ír elô ilyesmit. A kérvényezônek naprakészen kell teljesítenie az állammal szembeni kötelességeit, s mi ezt minden esetben ellenôrizzük. Minden ingatlan részére vaskos felszámolási dossziét kell összállítani. Már január elején nekifogtunk a papírmunkának, mégsem tudtuk befejezni. De, reméljük, lépést tarthatunk kérvényezôinkkel.
- Ki végzi az ingatlanok felmérését?
- Ezt a munkát a Constructardeal technikusaira bíztuk. Ôk végzik a méréseket, ôk állítják ki az adásvételi szerzôdéseket is.
A Constructardealnál Liana Ardeleanu t, a lakásépítés-eladás részleg fônökét kérdeztük a felmérésekrôl:
- Munkatársunk a kérvényezô lakásán ellenôrzi, hogy a bérleti szerzôdésben foglaltak megegyeznek-e a valósággal. Ha módosításokat fedezünk fel, akkor a dossziét tisztázás végett továbbadjuk. Mi csak akkor tudjuk eladni a lakást, ha a szerzôdés fedi a valóságot.
- A bérlônek kell fizetni a felmérésért?
- Nem. A bérlô csak a városházán fizet. Az ingatlan megvásárlásához betáblázási jogi dossziét állítanak össze, ez az ingatlan betáblázásához, majd a telekkönyvbe vételéhez szükséges. Amikor a bérlô a városházán benyújtja kérvényét, fizet a dokumentációért és fizeti a részarányilletéket.
- Hány esetet oldottak meg?
- Körülbelül 400 felmért esetünk van, ezek közül 120-130-an jelentkeztek. Az történik, hogy az emberek, miután megtudják, hogy mennyibe kerül a lakásuk, megijednek és nem jönnek fizetni.
- És mennyibe kerülnek a lakások?
- Sok tényezôtôl függ, esetenként változik, lehetetlen átlagos árat mondani. De egy kétszobás lakás, például, a Dózsa úton 6-7 millióba kerül. De van 13, 18 milliós kétszobás lakásunk is.
A megyei bizottság átiratban közölte szerkesztôségünkkel, hogy az 1995/112-es számú törvény szerint, a bármilyen dokumentációt igénylô bérlônek nem kell okmánybélyeget fizetnie. A megyei bizottság elhatárolja magát azoktól a szervezetektôl vagy szervektôl, melyek okmánybélyeg fizetésére kötelezték a kérelmezôket.
A kormány szerdai ülésén elemezte és elfogadta a Románia és Magyarország között hétfôn Temesváron aláírt alapszerzôdés ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet.
A kormányközlemény szerint a kabinet tagjai kiemelték, hogy a törvény korszerû, megfelel a nemzetközi jog legidôszerûbb normáinak, és méltatták gyakorlatias jellegét, azt, hogy kitûzi az együttmûködés legfontosabb területeit, állandó mechanizmusokat tartalmaz a felek közötti konzultációra, illetve olyan testületeket is, amelyek együttmûködnek a nemzeti kisebbségek kérdéskörében.
A szlovákiai Jasnában lezajlott CEFTA-csúcsról szóló részben a közlemény rámutat: valamennyi tagállam támogatta a csatlakozásról folyó tárgyalások felgyorsítását, hogy Románia 1997-ben részt vehessen a szabadkereskedelmi övezetben. A tagállamok közül Romániának már van szabadkereskedelmi megállapodása Csehországgal és Szlovákiával, az elkövetkezô idôszakban pedig sor kerül hasonló megállapodások megkötésére Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával is.
Rotáció-elvnek megfelelôen ez alkalommal a Nemzeti Liberális Párt helyi székházában tartották sajtóértekezletüket a Román Demokratikus Konvenció kolozsvári vezetôi. Ismertették választási kampánystratégiájukat, amelyben nem tulajdonítanak jelentôséget különbözô felméréseknek, a helyhatósági választások eredményeinél ugyanis a köz-véleménykutatások nem tükröznék pontosabban az esélyeket. Azok kisebb-nagyobb jobbítására törekednek, nyíltan kimondva, hogy legnagyobb ellenfelük a Román Nemzeti Egységpárt, amelytôl minél több szavazót igyekeznek elcsábítani.
Erre jó alkalmat szolgáltat a román-magyar alapszerzôdés aláírása, amely a konvenció szerint örvendetes esemény, mivel ezeréves viszályt zár le azzal, hogy "Magyarország többé nem követelhet Európa elôtt területi és kollektív jogokat" - mondotta Ioan Vida-Simiti városi tanácsos és a konvenciós képviselôjelöltek listavezetôje. Ezzel szemben az RNEP-et az alapszerzôdés agóniába hajszolja, olyan kétségbeesett lépésre kényszeríti, amilyen a hétfôi temetési cirkusz volt. Bár a konvenció politikusai szerint nem lenne szabad sokat beszélni Funar újabb politikai földrengetésérôl, mert éppen azért szerepel, hogy állandóan beszédtéma legyen, a sajtóértekezlet egyik központi ügye lett a "temetés". Tiberiu Cãileanu, az NLP helyi médiafelelôse szentségtörésnek és a hôsök temetôje meggyalázásának minôsítette az egységpártos akciót, különösképpen elítélve amiatt, hogy a nemzeti színeket használták a cirkusz idején. Ezzel kapcsolatban hangzott el a konvenciót az RNEP-tôl lényegesen megkülönböztetô jelszó: "Mi a nemzeti érdeket támogatjuk, nem lovagoljuk meg."
Ioan Rus megyefônök sajtóközleményt bocsátott ki Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke által szeptember 16-án szervezett kolozsvári gyászmenetrôl. A prefektúra jogi hivatalának elemzése nyomán született következtetéseket elôterjesztették a bíróságra, mivel "az ország törvénye egyaránt vonatkozik minden állampolgárra". A prefektus hangsúlyozza, hogy osztja a kolozsváriak és az ország más részében élô állampolgárok, politikai pártok, kulturális intézmények és vallásfelekezetek véleményét, amellyel elítélték "az állampolgárok ama csoportjának viselkedését".
Csütörtökön, a várakozásoknak megfelelôen, a napirendi pontok elôtt (és között) a városi tanács ülésén az ellenzékiek külön témaként vették tûz alá a polgármestert, a szeptember 16-i jelképes bizarr temetési alakoskodás, a nemzeti szimbólumok megcsúfolása és a temetôi szentségtörés vádjával. Deac, PNL-s tanácsos, továbblépett és megkérdezte a vádlottat: nemrégiben tett amerikai útjára valójában ki hívta meg, a columbiai városháza, avagy a Ku-Klux-Klan? Mert a hétfôi kolozsvári színjáték ez utóbbira emlékeztet. Az RMDSZ csapata is sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, amelyet olcsó választási kampányfogásnak minôsít.
Az egységpártiak megpróbáltak elsiklani a fura esemény fölött, de a kérdések vissza-visszatértek: ki volt a szervezô, kik adtak hozzá engedélyt, ki állja a "temetés" idején a közúti forgalomkiesésbôl származó veszteséget és fôleg, ki a felelôs a nemzetgyalázó magatartásért? A polgármester megszokott cinizmusával felelgetett. A temetést egy bizonyos "Oculta Rt." szervezte, amelyen ô egyszerû polgárként és pártvezérként, nem pedig polgármesterként vett részt.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-tanácsos az egyebek napirendi pontnál visszatért a funári komédiára, feltéve a kérdést: hány városházi alkalmazott vett részt, és hogy szabadnaposak voltak-e, hisz hasonló akciók nem tartoznak a polgármesteri hivatal hatáskörébe. Mások egyenesen a koporsó kiásását, a halotti bizonyítvány felmutatását, valamint Funar lemondását követelték. Polgármesterünk leegyszerûsítette a dolgot: egy alapszerzôdésnek nincs szüksége halotti bizonyítványra, az akcióval pedig gyakorolta az alkotmány biztosította szólásszabadsági jogát. A következtetést egyik egységpártos tanácsos vonta le: Európai szintû temetés volt, amelyet bárhol a világon ugyanígy rendeztek volna.
A Jurnalul naT,ional címû bukaresti lap csütörtöki számában közölt interjújában Teodor Meles,canu román külügyminiszter hangsúlyozta: a Temesváron aláírt alapszerzôdés lélektani pillanatként fontos, mint annak bizonyítéka, hogy a két ország kormánya és társadalma képes a kapcsolataiban lévô problémákat a párbeszéd és a kompromisszum útján rendezni.
A külügyminiszter szerint a szerzôdésnek nem az a jelentôsége, hogy megoldja a problémákat, hanem az, hogy benne a két kormány felelôsséget vállal arra, hogy a jövôben a közöttük lévô problémák megoldásán dolgozik, "egy érdekes eszme, az európai és euroatlanti szerkezetekbe történô együttes betagolódás jegyében".
Meles,canu hangsúlyozta, hogy a folyamatot tovább kell vinni, a kormányszintrôl a minisztériumok, a régiók, a helyi hatalom, a közigazgatás különbözô intézményeihez, és a fontos az, hogy a folyamat beindult.
A román diplomácia irányítója vitába szállt azokkal a romániai kommentárokkal, amelyek szerint a szerzôdés fôleg a magyarok számára elônyös, az ô nyugati integrációs esélyeiket erôsíti. Véleménye szerint a román félnek használ inkább, mivel "el kell ismernünk, hogy a rólunk alkotott kép tekintetében hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint Magyarország, amikor a NATO, az Európai Unió kiterjesztésérôl van szó". Meles,canu utal arra, hogy a bôvítés elsô hullámára vonatkozólag Magyarországot már többen megnevezték, míg Romániát ezzel kapcsolatban ritkán emlegetik. "Gyerekesnek tûnik számomra azt hinni, hogy megakadályozhattuk volna, vagy a jövôben megakadályozhatjuk bárkinek a csatlakozását."
"Tudom, a románok egyik kedvenc mondása az, hogy »dögöljön meg a szomszéd kecskéje«, de meg kell érteni, hogy nemzetközi téren ez nem megy, és ez nem is jellemzô a román diplomáciára. Meg kell érteni, hogy számunkra elônyös, ha Magyarországgal együtt alakítjuk imázsunkat." — fejtette ki Meles,canu, aki szerint a két ország most egyenlô helyzetben van. Románia sem kötött még alapszerzôdést minden szomszédjával, Magyarország számára is hátra van még az alapszerzôdés Jugoszláviával.
Horn Gyula magyar miniszterelnök meghívta Ion Iliescu államfôt és Nicolae Vãcãroiu miniszterelnököt, hogy Budapesten írják alá a román-magyar megbékélés politikai nyilatkozatát és a partnerségi egyezményt. Mint Traian Chebeleu elnöki szóvivô kiemelte, a meghívást elvben elfogadták, idôpontját azonban azután tartanák helyesnek meghatározni, miután a két ország parlamentje elfogadta az alapszerzôdést. Kidolgoztak egy harmadik dokumentumot is a kisebbségi ügyek kezelésére vonatkozólag, de arról kölcsönösen lemondtak, mivel elégségesnek tartják az alapszerzôdés vonatkozó elôírásait.
• Nem a szekuritáté keze volt a dologban
• Kolozsvár, Alsócsernáton, Petrozsény
• Miron Cosma és a bányászsisakos Jézus
1987-ben, amikor Oláh Dénes tisztelendô urat elhelyezték a fôtéri plébániáról, azt beszélte a város, hogy a szekuritáté keze volt a dologban. A hívek - fôleg a fiatalok - nagyon ragaszkodtak hozzá. 1996 nyarán, kilenc éves távollét után, visszatért Kolozsvárra Oláh Dénes. A Szentpéteri Templom plébániahivatalában sikerült elbeszélgetni vele.
- Nem hinném, hogy a szekuritáté keze lenne a dologban - mondta a plébános úr, amikor az 1987-es szóbeszédeket említettem. - Akkoriban ugyanis olyan szinten állt a papi utánpótlás, hogy normális dolognak számított, ha egy segédlelkészt 3-4 év után önállósítottak. Ez történt az én esetemben is. Az én elhelyezésemnek az volt viszont az "érdekessége", hogy egyik héten megkérdezte elöljáróm, hogy szívesen folytatnám itt Kolozsváron munkámat? Ugyanis szükség lenne rám... Mondtam, hogy igen, örömmel maradnék Kolozsváron! Erre aztán megjött az áthelyezô passzus... Most már nem számít, hogy volt-e vagy sem e mögött szekuritáté keze. A lényeg az, hogy Kézdivásárhely mellé, Alsócsernátonba kerültem. Én az erdélyi falvak kis tündérkertjének tekintettem ezt a vidéket, amely katolikus szempontból szórványnak tekinthetô. Hozzám tartozott Felsôcsernáton (Bod Péter szülôfaluja), Dálnok (Dózsa György szülôfaluja), Márkosfalva (Barabás Miklós szülôfaluja). A hét hozzámtartozó településen összesen ezer katolikus élt. Öt református és egy ortodox papkollégám volt. A fiatalokkal hamar megtaláltam a közös hullámhosszat: kórust szerveztünk, kirándultunk. Könnyû volt nekem - neveti el magát Oláh Dénes - akkor még fiatal voltam...
- Milyen volt a Kolozsvárra való visszatérés?
- Nem Alsócsernátonból jöttem Kolozsvárra, mert 1990-ben a Székelyföldrôl a Zsil völgyébe, Petrozsénybe helyeztek át. 1989-ben letettem a plébánosi vizsgát, s mondották is a kollégák, hogy Dénes, nem sokáig maradsz te Alsócsernátonban. Igazuk is volt. Tudni kell azt, hogy Bálint Lajos érsek úrnak és Jakab Antal püspöknek az volt a "szokása", hogy a plébánosi vizsgákat sikerrel letevôket azonnal "nagyobb helyekre dobták be". Így is volt... Közel ötezer katolikus hívôt számlált a kétnyelvû - magyar és román - közösség. Korondi születésû lévén nem nagyon tudtam románul, de aztán belejöttem. Az elsô két évben nagyszerû ifjúsági munka folyt itt, hiszen sok magyar fiatal tanult a Bányamérnöki Fôiskolán. Aztán lassan megszûnt az átfogó, rendszeres ifjúsági tevékenységek sora... A Kolozsvárra való áthelyezésem különben megbeszélés eredménye. Vakaria Béla plébános ugyanis abban az évben jött Kolozsvárra, amikor én Alsócsernátonba kerültem. Vakaria Béla plébános úr elkéreckedett Kolozsvárról. Az az igazság, hogy örömmel jöttem vissza ide...
- Azt hallottuk, hogy megoperálták a hangszálait.
- A Zsil völgyében történt a baleset. Az amúgy is túlterhelt hangszálaimmal az egyik vasárnap délután három temetést kellett végigénekelnem. A vasárnapi temetések hangszálaink számára nagyon fárasztóak voltak, és néhány magyar papkollégámmal meg is próbáltuk "leállítani" a vasárnapi temetéseket, mert úgy éreztük, nem bírjuk már hanggal... De az ortodox kolléga nem egyezett bele ebbe semmiféleképpen. Ezen a vasárnap úgy jött össze, hogy mind a három temetésen "illett" ott lennem. Megpattant egy ér a gégémben, de még így is erôltettem. Aztán már tényleg menni kellett az orvoshoz. Tíz napig egy hang nem hagyta el a számat. Aztán lassan helyrejöttem, bár még most is fájdogál.
- Milyen viszonyban volt Miron Cosmával, a bányászvezérrel?
- Miron Cosma nagyon rendes volt: nyolc millió lejjel segítette a templom felújítását. Voltam nála kihallgatáson, felhívtam a figyelmét arra, hogy a bányászok között sok a katolikus. Kiderült, hogy ô is görög-katolikus családból származik, valahonnan Nagyvárad mellôl. Késôbb, amikor meghallotta, hogy én a Jordán folyóból hozott vízzel szenteltem meg valamit, megkért, hogy feltétlenül ezzel szenteljem meg a bányász szakszervezet utcai cégtábláját is. A szenteléskor tartott rövid beszédemben említést tettem Prokop Péter Rómában élô pap-festômûvész "Bányászok Krisztusa" címû alkotásáról, amely bányászsisakban ábrázolja Krisztust. Miron Cosma többször is megkért, hogy szerezzem meg neki - bármennyibe kerül is — ezt a festményt. Próbáltam utánanézni, dehát... Szóval nem volt baj Miron Cosmával.
- Milyen tervei vannak?
- Egyelôre csodálom elôdöm, Vakaria Béla plébános munkáját. Erre szeretnék ráépíteni. Jó lenne a Szent Péter plébániatemplom mögötti Mária-szobrot is rendbe tenni valahogy. Az amúgy is jócskán megrongált szoborról a Református Világtalálkozó elsô napján letörték az egyik angyalt. Szerencsére megtalálták a letört fejet, és behozták a plébániára. Szeretnénk a kerítés ügyét is dûlôre vinni. Reméljük, sikerül.
Vrancea megyében ez évtôl tíz iskolabusz fog besegíteni az elszigetelt települések diákjainak iskolaközpontokba való ingáztatásába. Liviu Maior tanügyminiszter szerint már jó pár szomszédos megye tanfelügyelôsége nézi irigykedve a vranceai mikrobuszokat. Ez érthetô is, hiszen a diákok és tanárok ingázása egyike azoknak a tényezôknek, amelyek nemcsak lassítják, hanem egyenesen lehetetlenné teszik az oktatás korszerûsítését.
Azt, hogy Kolozs megyére mikor terjed át az iskolabusz-mozgalom, nem tudni, de azt már sejteni lehet, hogy az útvonalak kijelölése nem lesz éppen zökkenômentes mifelénk. A magyar tagozatos iskolákat például súlyosan fogja érinteni, ha a most világszerte nagyon divatos ún. városcentrikus iskolabusz-hálózattal próbálják majd "korszerûsíteni" a megye oktatását: ha ugyanis már ötödik osztálytól kezdve városra küldik majd a vidéki szülôk a gyerekeiket, akkor néhány éven belül kihalnak a magyarlakta falvak iskolái. Ha a falu központjában (vagy esetleg a kapu elôtt) megjelenik majd a Kolozsvárra ingáztató mikrobusz, nehéz, sôt szinte lehetetlen lesz a szülôk jórészét arról gyôzködni, hogy jobb a "zsúpfedeles" kis fôutcai épületben tanulni, mint Kolozsvár belvárosában. Sok helyen elég lesz, ha egyetlen gyereket is átiratnak "városra", és máris össze kell vonni az osztályokat...
Az iskolabusz-hálózat esetleges városcentrikusságán kívül még egy komoly veszély leselkedik a magyarlakta falvak iskoláira: a szomszéd falu román tagozatának csábítása.
Ml. falu magyar diákjainak többsége például évek óta az Ml.tôl északra fekvô közeli község román tagozatára jár, mert könnyebb ide ingázni, mint a déli irányban levô magyar falu magyar tagozatára. Kétségtelen: akik vállalják a magyar tagozatra való ingázást, azoknak sokkal nehezebb az életük, mint román tagozatra járó társaiknak. Ez utóbbiak már vidáman parittyázgatnak a falu határában, mire megérkeznek holtfáradtan az iskolából a magyar tagozatosok...
Mi lesz akkor, ha bevezetik az iskolabusz-hálózatot? Milyen irányba fogja vinni a kisdiákokat a kékre festett jármû: a román tagozat felé (mint ahogy eddig tette a fél nyolckor induló távolsági busz), vagy ellenkezô irányba, a magyar falu felé, ahova hajnali fél hatkor indul a zsúfolt "kursza". Nyilvánvaló, hogy a tanfelügyelôség az elôbbi útvonalat fogja kiszabni, és döntését nem lehet majd megfellebbezni: azt fogják kérdezni, hogy akik eddig nem jártak magyar tagozatra, azok miért kezdenének el hirtelen járni oda?
Az iskolabusz-hálózat Kolozs megyére való kiterjesztése tehát nem fogja megoldani a magyarlakta falvak román tagozatra járó diákjainak gondját. Sôt, a kényelmes iskolabusz nagyon is csalogatni fogja a román környezetben élôket "pajtások iskolájába". És - tizenéves gyerekekrôl lévén szó - meg is lehet érteni ezt a vonzódást: az iskolabusz kényelmet, biztonságot nyújt, barátok, pajtások nélkül pedig nem élet a diákélet...
A magyar tagozatos vidéki iskolák megmaradásának kulcsa tehát az önálló, helyi mikrobusz-hálózat. Az egyházak vagy az RMDSZ által fizetett autóbusz összeszedhetné reggelente a szomszéd falvak magyar diákjait. Ha ez a módszer gyökeret verhetne, akkor már nyugodtan lehetne várni a Tanügyminisztérium újításait.
Így talán nem Vrancea megye lenne a szórványmagyarság tanügyi példaképe.
A magyar történelmi egyházak vezetôinek augusztus 27-i megbeszélésén megfogalmazott levelére — amelyet a román és magyar államfôhöz, miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez intéztek annak a méltatlanságnak kapcsán, miszerint a román-magyar alapszerzôdés szövegébôl törölték az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó 15/6b szakaszt - válasz érkezett Teodor Meles,canu külügyminisztertôl. A román diplomácia vezetôje levelében kifejezi azon meggyôzôdését, hogy az egyházak jótékonyan hozzájárulhatnak a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok kialakításához, a román és magyar nép megbékéléséhez, biztosítva ugyanakkor ôket arról, hogy az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatása a kormány tevékenységének egyik fô célkitûzése. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa kidolgozta az államosított egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét, amelyet a kormány még mandátuma alatt készül a parlamentnek megvitatás végett benyújtani. (Megjegyzendô, hogy a magyar egyházak szeptember 18-i, a román-magyar alapszerzôdéssel kapcsolatos állásfoglalása szükségtelennek tartja az NKT külön törvénytervezetét, mivel 1990-ben 15 romániai felekezet közösen már elkészített és a parlamentnek benyújtott egy erre vonatkozó, mindnyájuk által elfogadott és aláírt törvénytervezetet.)
Nem értik Amerikában, hogy ha valamit kifogásol a Román Nemzeti Egységpárt, annak miért nem tapsol fenntartás nélkül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Meg sem próbálkozunk a magyarázkodással. Mert a mi felvilágosításunkkal sem foglalkoznának a tengeren túlról, ha valamilyen tôkerealista regénybe illô csoda folytán a közelmúltban bekövetkezett volna a következô helyzet, és mi értetlenkednénk.
Az együttes NATO-ba menetelés érdekében az USA és Fekete-Afrika alapszerzôdést ír alá, amelynek lábjegyzetében kölcsönösen elismerik, hogy példamutató világjogi dokumentumban a kisebbségnek nincsenek közösségi jogai. Az amerikai színesbôrûek azért zúgolódnak, hogy a szerzôdésre hivatkozva a hatalom megtilthatja nekik a közös tiltakozást a keresztgyújtási szertartások ellen, a Ku-Klux-Klan ezzel szemben azért temeti el szimbolikusan az alapszerzôdést Carolina-Napoka muncsípiumban, hogy a többségi közösségi jogot egy pisszenéssel se vonhassák kétségbe kisebbségi közösségek.
Ami rossz a Ku-Klux-Klannak, az miért nem jó a lincselésre kiszemelt négereknek?! Ez sehogysem férne a fejünkbe.
Vagy csak tennénk magunkat.
Csaknem teljessé vált szerdán a "mezôny" a román elnökválasztási vetélkedésben, miután Gheorghe Funar, az RNEP elnöke is bejegyeztette magát a központi választási irodánál és átnyújtotta az azt támogató 130 ezer aláírást. Corneliu Vadim Tudor, a másik szélsôséges formáció, a Nagyrománia Párt elnöke, szerdán tartotta kampányindító gyûlését, amelyen körvonalazta a tekintélyuralmi színezetû "villámprogramot", amelyet megvalósítani kíván.
Ion Iliescu államfô szerdán a kormánypárt, az RTDP gazdasági programjának bemutatásán vett részt, az elôzô napok vidéki kampánykörútja után. Az államfô az állampolgárok jövedelmének növelését, a kiskeresetûek támogatását, a reform terheinek egyenletes elosztását, a korrupció elleni harcot, egy erôs középosztály kialakítását nevezte meg többek között a célok között, és hangsúlyozta a szerves kapcsolatot az RTDP és saját kampánya között.
Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje volt szerdán délután az Antena 1 magántelevízió Jelöltek turnéja címû választási mûsorának elsô meghívottja, egy órán át válaszolt a mûsorvezetô újságíró és két bukaresti lap által feltett kérdésekre. A nyugodt légkörû, végig kiegyensúlyozott párbeszéd alkalmából az RMDSZ több parlamenti reprezentánsa és az elnökjelölt választási kampányának politikai stábja is jelen volt a stúdióban. Az RMDSZ elnökjelöltje nemcsak a kisebbségi kérdés megoldásával, a román-magyar alapszerzôdéssel, az autonómia-elképzelésekkel kapcsolatban fejthette ki az RMDSZ álláspontját: ismertette gazdasági programját és számos általános érvényû kérdésben is kifejtette véleményét. Frunda választási kampányát annak szeptember 6-i marosvásárhelyi startja óta, igen nagy figyelemmel kíséri a román média és állásfoglalásait általában tárgyilagosan ismertetik a komoly román lapok is. Az RMDSZ álláspontját ily módon sokkal szélesebb román közönség ismerheti meg, mint az utóbbi években bármikor.
Csütörtökre virradóra Bukarestbôl egy bécsi kórházba szállították Nicu Ceaus,escut.
Nicu Ceaus,escut vasárnap belsô vérzéssel, súlyos állapotban szállították be a bukaresti egyetemi klinikára. Amikor állapota stabilizálódott, testvérei döntése alapján Bécsbe szállították, ahol nyelôcsô- és májátültetést hajtanak végre rajta.
Sorin Oprescu, a bukaresti egyetemi klinika vezetôje szerint a 45 éves, súlyos alkoholista férfinak 45 százalékos esélye van a túlélésre.
Túrós Andrásnak, az Országos Rendôrfôkapitányság közbiztonsági fôigazgatójának a vezetésével szerda óta Romániában tartózkodik a magyar rendôrség küldöttsége. A delegáció szerdán megyei rendôrparancsnokságokat keresett fel, csütörtökön pedig, mint arról Túrós András tájékoztatta az MTI tudósítóját, Costicã Voicu tábornokkal, a román rendôrség fôfelügyelôjével folytatott eszmecserét.
A szerdai megbeszélések középpontjában az állt, hogy miként lehet közösen megakadályozni a vagyon elleni bûncselekményeket, milyen módszereket alkalmaznak a bûnüldözésben a megyék szintjén. A csütörtöki találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást Románia és Magyarország közbiztonsági helyzetérôl.
Külön hangsúlyt kapott az - közölte Túrós András -, hogy miként lehet együttmûködni a gépkocsibûnözés elleni küzdelemben, hogyan lehet bevonni a román rendôrséget a magyarországi gépkocsilopások tetteseinek felkutatásába.
Pénteken a román országos rendôr-fôfelügyelôségen közös sajtóértekezleten ismertetik a megbeszélések eredményeit a két bûnüldözô szerv vezetôi.
A Romániai Magyar Szó csütörtökön tájékoztatott arról, hogy Szatmárnémetiben Tari Ferenc tábornok, a magyar Országos Büntetésvégrehajtási Igazgatóság parancsnoka és Ioan Chis, tábornok, a román országos börtönigazgatóság vezetôje egyezményt írtak alá intézményeik együttmûködésérôl. A hétfôi megállapodás információcserét irányoz elô, és segíti olyan kérdések megoldását, mint a büntetésüket letöltött személyek visszavezetése a civil életbe.
A találkozón Tari Ferenc méltatta a Tartan Vasile ezredes vezette szatmári börtön mûködését, jó együttmûködését a helyi hatóságokkal, a másság iránti toleranciáját. A lap tudósítója hozzáfûzte: személyesen is meggyôzôdött arról, hogy ebbe a börtönbe nem gond magyar újságot, könyvet bejuttatni, s engedik azt is, hogy a magyar televízió mûsorát nézzék az elítéltek.
Az RMDSZ szerdai tájékoztatása szerint Birtalan Ákos képviselô napirend elôtti felszólalásban tiltakozott a román képviselôházban az ellen, hogy a Kovászna megyei fôtanfelügyelô törvényellenesen leváltotta a kézdivásárhelyi Bod Péter tanítóképzô igazgatóját, Baka Mátyást és helyébe mást nevezett ki. Liviu Maior oktatási minisztert Birtalan a döntés érvénytelenítésére szólította fel.
Liviu Maior válaszolt Török Ernô brassói képviselô korábbi interpellációjára, amely a Tanfelügyelôségnek a magyar iskola-elnevezésekkel kapcsolatos huzavonája ellen emelt szót. A miniszter kijelentette, mint történészt, nem zavarja, hogy egy iskola Apáczai Csere János nevét viselje, aki "mellesleg korrekt módon viszonyult a románsághoz" és megígérte, hogy magyarázatot kér arra, miért nem nevezték el a XVII. századi tudósról az egyik iskolát, amelyik ezt kérte.
Daniela Bartos egészségügy-miniszter csütörtöki sajtóértekezletén közölte: eddig 482 személy betegedett meg agyhártyagyulladásban, és 38 személy életét vesztette a fertôzés következtében.
A miniszter asszony szerint mindeddig nem sikerült azonosítani, kitenyészteni a betegséget okozó vírust. Ez nem sikerült a párizsi Pasteur Intézetnek sem. A mintákat más nemzetközi intézetekbe is kiküldték elemzésre, és hétfôre amerikai szakértôk érkezését várják a román fôvárosba.
A miniszter asszony nem zárta ki azt sem, hogy, mint orvosszakértôkre hivatkozva egyes bukaresti lapok jelentették, a betegség esetleg szúnyogcsípéssel vagy a kóbor kutyákon élôsködô kullancsok révén terjed. Bukarestben igen nagy a kóbor kutyák száma.
Az egészségügyi hatóságok mindeddig a védekezés legfontosabb elemének a köztisztasági szabályok szigorú betartását, és fôleg a sûrû kézmosást jelölték meg, feltételezésük szerint ugyanis a kórt olyan vírus terjeszti, amely a mosatlan étellel jut a szervezetbe.
Az iskolaév megnyitását Bukarestben és öt megyében, mint ismeretes, elhalasztották. A megbetegedések zömére a fôvárosban és az ország déli megyéiben került sor.