1997. április 4.
(IX. évfolyam, 76. szám)

Kolozsváron az Eurobusz

(1. old.)

Romániai körútja során csütörtökön két napra Kolozsvárra érkezett a Gazdasági és Menedzsment Egyetemisták Nemzetközi Egyesülete által támogatott és az Eurobusz-program keretében ismert emeletes busz, amely elsôsorban a diákok számára nyújt felvilágosítást és betekintést Kelet-Közép-Európa Európai Unióhoz való felzárkózásának elônyeirôl. A mozgó kiállítás mintegy 30 egyetemi várost keres fel, és propagandaanyagával lehetôvé teszi, hogy az érdeklôdô diákok az Internet-hálózaton keresztül is informálódhassanak majdani közös Európánkról. Az akció folyamán véleményfelmérésre és a Babes,-Bolyai Tudományegyetemen „Európai napok" címmel, a programot támogató nemzetközi cégek bevonásával, konferenciára, kulturális megnyilvánulásokra is sor kerül.

Az élénk színekben pompázó emeletes londoni busz ma az egyetem Farkas utcai fôépülete elôtt parkol.

Judea támadva védekezik

(1. old.)

Verestóy Attila szenátor a tolerancia hete keretében azt állította, hogy Ioan Judea tartalékos ezredes, az 1990-es március események idején a marosvásárhelyi helyhatóság elnökeként titokban találkozott Ioan Scrieciu tartalékos tábornokkal, az akkori megyei hatalmi szerv elnökével és Iosif Banckal, az egykori Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjával. Ioan Judea tiltakozásában kifejtette, hogy nem vett részt ilyen találkozón, sôt abban a rövid és nagyon forró idôszakban minden tettével az uszítás megfékezését, az interetnikai gyûlöletre való felbujtás megállítását, a bosszúállás, az etnikai különállás és szembenállás megakadályozását szolgálta. Véleménye szerint most, hét év múltán, éppen az 1990-es események „értelmi szerzôi", Smaranda Enachéval az élen, minden alkalmat megragadnak a nemzeti érdekek védelmezôinek megvádolására.

Leváltják a megyei pénzügyi hivatal igazgatóját

(1. old.)

Alexandru Fãrcas, prefektus a Mesagerul transilvannak tett nyilatkozata szerint Mircea Ciumara pénzügyminiszter elrendelte a Kolozs megyei pénzügyi hivatal elnökének, Valentin Cimpoiunak a leváltását. Noha utódjának kinevezésérôl még semmilyen döntés nem született, a legesélyesebbnek Dioniziu Moldovant tartják. A lap emlékeztet, a megyei vezetô tisztségek elosztása alkalmával a pénzügyi hivatal igazgatói széke a parasztpártnak jutott. Az említett Dioniziu Moldovan különben a volt kormánypárt tagja, s az ôszi választásokon maga is a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) képviselôlistáján indult.

Severin szerint
Kisebbségek ügyében Románia többé nem tartozik a „problematikus országok" közé

(1. old.)

Mint ismeretes, Max van der Stoel szerdán kezdôdô ötnapos bukaresti látogatása alkalmával az EBESZ-fôbiztost Adrian Severin külügyminiszter is fogadta, aki a találkozó alkalmával nem gyôzte hangsúlyozni: kisebbségek ügyében Románia többé nem tartozik a „problematikus országok" közé. Severin úgy vélekedett, Romániának továbbra is szüksége van a fôbiztos felülvizsgálatára, de nem-csak a romániai nemzeti kisebbségek, hanem a magyarországi román közösségek jogainak a tiszteletben tartása ügyében is. Severin tájékoztatta a diplomatát a Babes,-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetrôl, ezúttal is kiemelve: az önálló magyar felsôfokú oktatás kérdése csakis az önálló tagozat, és nem az egyetem szétválásával oldható meg.

Max van der Stoel kellemesen meglepôdött azon, hogy a Kisebbségügyi Hivatalban külön igazgatóság foglalkozik a romákkal.

Demszky Gábor Bukarestben

(1. old.)

Demszky Gábor budapesti fôpolgármester népes üzletember-csoport élén csütörtök délelôtt Bukarestbe érkezett, a bukaresti fôpolgármesteri hivatal meghívására. A két napig a román fôvárosban tartózkodó Demszky Gábor megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetôivel, tanácskozott Viorel Lissel, Bukarest ideiglenes fôpolgármesterével, akivel a két fôvárost érintô együttmûködési egyezményt írtak alá.

Demszky Gábort a tervek szerint pénteken fogadja Victor Ciorbea miniszterelnök és Emil Constantinescu államfô is.

A nap kérdése

(1. old.)

Vajon miért találkozik Kolozsváron Petre Roman az egyetem vezetôségével éppen ezen a héten, amikor a Babes,-Bolyai Egyetem szakbizottságában fordulóponthoz érkezik a tagozatosítási vita?

Válaszol Kónya-Hamar Sándor képviselô:

A politikában általában nincsenek véletlenek. Petre Roman sem véletlenül érkezik — a NATO-integrációról szóló elôadás ürügyén — épp most Kolozsvárra. A szenátus elnökének a kedvezôtlen véleménye a Bolyai Egyetemrôl pedig közismert. Azt még akkor is érvényesíti, ha köti ôt a koalíciós protokoll, amelyben a Bolyai Egyetem visszaállítása célként szerepel. Az egyetem létrehozásával kapcsolatban viszont — mint ismeretes — az elképzelések igen eltérôek. Ha „fél szájjal" is, de több alkalommal is kimondatott: Bolyai Egyetem bárhol létesíthetô, csak Kolozsváron nem.

Ami a Bolyai Egyetem ügyében kirobbant vitát illeti, csak ellent tudok mondani mindazoknak, akik úgy vélik, hogy ez a sajtóba „kivitt" Bolyai-vita ártott. Ez a vita igenis mozgósította a tanári kart, a diákokat. Ennek a kezdeményezésnek, ennek a vitának mindenképpen megvan a maga pozitív eredménye. Nagy lépés az, hogy immár a magyar tanügyi káderek is papírra vetették elképzelésüket ez ügyben.

A Bolyai Egyetem kálváriája
Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak

(1. old.)

A Babes,-Bolyai Egyetem 187 tanügyi kádere csütörtökön tiltakozást hozott a nyilvánosságra, amelyben többek között rámutatnak:

Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjától a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvû részleg kolozsvári létrehozásával kapcsolatosan, az egyetemi autonómia elvének megfelelôen a kérdésben állást foglalni legjogosabb fórum, a tanügyi káderek elleneznek a Babes,-Bolyai Egyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését célzó bármely szándékot, és csatlakoznak Simion S,imon és Mircea Muthu prorektorok merész és hazafias álláspontjához, valamint Andrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvû oktatás jelenlegi formájában történô fenntartásának szükségességét ezen az egyetemen — mutat rá a tanárok közleménye.

A miniszterelnök legutóbbi változata tehát egy magyar és egy román tagozat megalakítása a Babes,-Bolyai Egyetemen, ugyanolyan ellenjavallt és veszélyes, mint a két különálló egységre való elkülönítés — írják a tanárok tiltakozásukban.

Ugyanakkor tiltakozunk a miniszterelnök szándékos vagy akaratlan félretájékoztatása ellen, akinek nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy nem ismeri, vagy nem érdekli milyen módon folyik jelenleg a magyar nyelvû oktatás a Babes,-Bolyai Egyetemen. A magyar nyelvû részleg lényegében létezik, akárcsak a német tagozat, de józanul és természetesen beékelve az egyetem jelenlegi struktúráiba — áll a közleményben.

A tiltakozók végül felhívást intéznek az egyetem összes tanügyi káderéhez a kolozsvári felsôoktatási intézet egységének megôrzéséért, az eddigi akadémiai és kollégiális légkör fenntartásáért.

A gazdasági növekedés esélyei

(1. old.)

A Német Gazdasági Kutatóintézet (DWI) legfrisebb heti jelentése szerint jelentôsen javultak a közép-kelet-európai országok gazdasági növekedési esélyei, elsôsorban a külgazdasági nyitásnak és az EU-hoz való folyamatos felzárkózásnak köszönhetôen. A közeljövô várható növekedési üteme elsôsorban attól függ — állapítja meg a jelentés —, hogy mennyire sikerül ezekben az országokban EU-konformmá alakítani a gazdasági kereteket, és hogyan tudnak versenyelônyöket érvényesíteni olyan ágazatokban is, amelyek nagy humán erôforrást és kutatási kapacitást igényelnek.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki számában közölt jelentés az EU-bôvítés CEFTA-országokra gyakorolt hatásait elemezve megállapítja: a közép-kelet-európai országokban a jövedelmek — feltételezett azonnali EU-csatlakozás esetén — húsz év múlva is a mostani EU-tagállamokban egy fôre jutó jövedelmek mindössze 30-70 százalékát érnék csak el. A térség országai — egy modellszámítás szerint — az elkövetkezô években a GDP átlagon felüli növekedésével (4-8 százalék) számolhatnak, ami az EU-csatlakozás révén további 0,3-0,7 százalékponttal erôsödhet.

A takarékos polgármester

(1. old.)

Gheorghe Funar nem tartja helytállóaknak a miniszterelnöki hivatal ellenôrzô testületének következtetéseit. Ellenkezôleg — állítja —, éppen takarékosságára vall, hogy míg 1996 szeptemberében 14 millió lejes telefonszámla terhelte a polgármesteri hivatal számláját, addig szeptembertôl decemberig sikerült mindössze 30 millióra leszorítani a telefondíjat. Az ellen is tiltakozik, hogy része lenne Ioan Stoica Caritas-vezér belvárosi lakásfoglalásában. Azért az esetért az illetékes osztályvezetô felel, de ô sem foglalkozhat minden egyes önkényes lakásfoglalóval, mert azok olyan sokan vannak. Egyébként Funarnak ötletei vannak, hogy inkább másokkal foglalkozzanak az ellenôrök. Például Ioan Gavra költekezéseivel, illetve a Hargita és Kovászna megyei polgármesteri hivatal költségvetésével, hogy kiderüljön, mibôl szervezték a március 15-i ünnepeket.

A kisebbségi fôbiztos még nem nyilatkozik

(1. old.)

Az EBESZ nemzeti kisebbségi fôbiztosa miután találkozott Petre Roman szenátusi elnökkel kijelentette, hogy a kisebbségi ügyosztály létrehozása és a román-magyar alapszerzôdés aláírása megkönnyítette a romániai etnikai problémák rendezését. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Babes,-Bolyai Egyetem szétválásáról, Max van der Stoel kijelentette, egyelôre nem nyilatkozik. A szenátus elnöke viszont úgy véli, hogy nem szerencsés és alkalmatlan az egyetem kettéválása. Véleménye szerint nagyon jól, modern és demokratikus elveknek megfelelôen integráltan mûködik. Akárhogy vesszük is, a szeparáció etnikai elveken történne — mondotta, hozzáfûzve azonban, hogy egy magyar nyelvû egyetem létrehozásának elvét el kell fogadni, hiszen a kormányprogramban is szerepel.

A magyar kisebbség helyzetérôl Max van der Stoel úgy vélekedett, hogy összehasonlíthatatlanul jobb, mint másfél évvel ezelôtt.

KRÓNIKA

Az olvasó kérdezi

(2. old.)

Ingyenesen kezelik-e a beteget a nyugdíjasok orvosi rendelôjében? A Hôsök útja 44. szám alatti orvosi rendelôben a kezelés ingyenes, csak bizonyos szolgáltatásokért számolnak fel csekély, mondhatni szimbolikus összeget. 1000 lejt kell például fizetni egy elektrokardiogrammért és a vércukor szint megállapításáért. Ez elenyészô összeg ahhoz képest, amennyibe ezek a szolgáltatások kerülnek. Egyébként a rendelôbe, a Bancorex jóvoltából, a napokban szereltek be egy 16 millió lej értékû új ekográfot.

„Zene itt, zene ott..."

(2. old.)

— sugallhatnánk hivogatóan Figaro népszerû cavatinájának rövid részletét parafrazálva azon zenerajongóknak, akik szombat néhány órájára zenehallgatást tervszerûsítettek.

„Zene itt..." — azaz a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol a Romániai Magyar Zenetársaság hangversenyévadja keretében 12 órakor kezdôdik ifj. Csiky Boldizsár zongoramûvész koncertje. A Gh. Dima Zeneakadémia fiatal tanára, aki koncertéletünk elismert képviselôje is, ezúttal W. A. Mozart K. V. 322-es, F-dúr szonátáját , F. Chopin No. 2-es balladá ját, valamint G. Gershwin népszerû Kék rapszodiáját tûzte mûsorra. A zenetársaság részérôl az elôadás házigazdája Kostyák Alpár.

***

És „Zene ott..." — azaz a Kolozsvári Rádió koncerttermében, a Donát út 160. szám alatt, ugyanakkor középhullámon, a 909 és az 1593 kilohertzfrekvencián, az eredetileg meghirdetett idôponttól eltérôen, nem délután 5, hanem fél 5 órai kezdettel, a Zene-zene-zenelánc címû zenei mûsor különkiadásában. Folytonosan változó világunkban szinte követhetetlen tempóban alakulnak körülöttünk az események, s a folyamatos változások alól adott esetben a zenei programok sem képeznek kivételt. Így történt ez esetben a Kolozsvári Rádióban is, ahol a beígért mûsor helyett Ionel Pantea és Selmeczi György rendkívüli dalestjét hallgathatják meg. F. Schubert születésének 200. évfordulója alkalmából a mûvészek a Wilhelm Müller-versekre komponált, 1827-es keltezésû teljes Téli utazás címû dalciklust megszólaltatják. Bízva a zeneszeretô közönség megértésében, számítunk a hallgatóság érdeklôdésére. Ha tehetik, hallgassák meg mûvészvendégeink elôadását, amely néhány nappal ezelôtt Budapesten is nagy sikert aratott.

Benkô Judit

Egyházi vezetôk és mûemlék-restaurátorok konferenciája

(2. old.)

Április 2-3-án a kolozsvári kétágú református templom adott otthont annak a tanácskozásnak, melyet a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetség az Erdélyi Mûemlék-Restaurátorok Egyesülete és a Transsylvania Trust Alapítvány szakembereinek a meghívásával rendezett abból a célból, hogy ily módon járuljanak hozzá az erdélyi szakrális építészeti örökség feletti tulajdonos egyházak és a mûemlékvédelem képviselôinek párbeszédéhez. A nemzeti kulturális hagyaték megmentéséért csak a közös fellépés és felelôsségvállalás lehet hatékony — ismerték fel a mûemlékes szakemberek, akiknek kezdeményezésére 1995-ben és 1996-ban két Egyházi Építészeti Egyeztetô Tanácsot tartottak. A Tusnádfürdôn hagyományosan megrendezett nemzetközi tudományos ülésszak idei témája is a szakrális építészeti örökség védelme volt, ahol részletes ajánlásban foglalták össze a legégetôbb tennivalókat a védelem, a szükséges jogi és anyagi alapok megteremtése, a széles körû társadalmi támogatottság, a szakszerû helyreállítás terén.

A kolozsvári tanácskozáson Szabó Bálint EMRE-elnök egyházi mûemlékvédelmünk jelenlegi helyzetérôl, Makay Dorottya egyik TTA-ügyvezetô igazgató a Transsylvania Trust Alapítvány értékvédô tevékenységérôl, Kirizsán Imola pedig a holland mintára megszervezett Egyházi Mûemlékvédelmi Segélyszolgálat titkáraként tartott elôadást. Utóbbi szervezet kolozsvári, sepsiszentgyörgyi és nagyszebeni területi csoportjai kezdetben fôleg szaktanácsadással próbálják támogatni az egyházak értékvédô tevékenységét.

Brass Band 13 Étoiles

(2. old.)

A svájcból hozzánk látogató együttes, a Brass Band 13 Étoiles, azaz Csillag, nem „fúvóscsillagokat" jelöl, mint ahogy hinnénk, hanem Valais svájci kanton címerében található. A rézfúvószenekar március 30-i hangversenye nagyon tanulságos volt. Csak éppen azok nem voltak jelen, akiket legjobban kellett volna érdekeljen: rézfúvós hangszeresek és tanulók, pedig, tegyük hozzá, a belépés díjtalan volt.

Rézfúvós kamaraegyüttesre gondoltunk, ehelyett svájci pontossággal 17 óra elôtt már ott ült a 30 tag körüli fúvószenekar, és a karmester már óráját nézte. A tizenévesekbôl álló zenekar már látványnak is kellemes: fekete nadrág, fehér ing, piros csokornyakkendô. Svájc nemcsak a pontos órák, hanem a tisztaságnak is hazája, ezt éreztük a csodálatosan csillogó rézhangszereik láttán.

A zenekar összeállítása egyedi: nincsenek klarinétok, fuvolák, kizárólag rézfúvóshangszerek, a kicsi, ún. Bach-trombitáktól a Wagner-tubákon át, négy hatalmas tubáig, valamint 3 ütôhangszer. Hangzásuk bársonyos, de falrengetôen harsány, ha a hatás ezt kívánja meg, intonálás szempontjából is svájci tisztaságú. A hangszeresek felkészültsége imponáló, sokan szerepeltek szólistaként, mind megállták helyüket. Egyik tini fiúcska Vivaldi Trombitaversenyének szólistája volt, hibátlan virtuozitással. Mûsoruk nagy része nekik komponált mû, szerzôik számunkra ismeretlen nevek: Curnow, Conti, Richards, Walters, Arnold. Egyrészt kitûnô karmesterük, Geo-Pierre Moren hangszerelte ôket. G. P. Moren és fiatal asszisztense — aki szintén jól felkészült muzsikus — felváltva vezényelte az együttest, ügyelve nemcsak a lelkes és pontos együttjátszásra, de a vizuális élményre is: egy-egy szólista vagy részleg felállással is hangsúlyozza szólamát, különösen dzsesszes daraboknál. Különben a mûsor nagy része inkább szimfonikus jellegû, de nem hiányzik belôle néhány hatásos induló sem.

Utoljára hagytuk a lényeget: a kis muzsikusok nem zeneiskolások, hisz Valais kanton kis helységeiben, ahol iskolába járnak, nincs is ilyen. Amatôrök, akiket összehoz a zene önzetlen szeretete és karmesterük nagy hozzáértése. Svájcban sok ilyen együttes mûködik és rendszeresen részt vesznek a számukra rendezett versenyeken. A 13 Étoiles rézfúvósegyüttes ily módon már országos hírnévre tett szert.

A kisszámú, de lelkes hallgatóság tapsait a zenekar nem kevesebb mint négy ráadással köszönte meg.

Morvay István

VÉLEMÉNY

Ne hagyd el a játékteret
Nyílt levél Kántor Lajosnak, a MÚRE volt elnökének

(3. old.)

Kedves Lajos!

Azért választottam ezt a publicisztikai formát, hogy bizalmasan és egyszersmind nyilvánosan kérhesselek meg: állj el attól a MÚRE legútobbi tisztújító közgyûlésén bejelentett szándékodtól, hogy kilépsz egyesületünkbôl.

Aki annyit tett a MÚRE javára, mint elnökséged négy éve alatt tettél, nem veheti egyszerûen a kalapját! Két mandátumod idején a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete gyökeresen megváltozott: nagykorúsodott, van egyénisége, nemzeti közösségünk egyik markáns szakmai-érdekvédelmi szervezete. S hogy azzá vált, abban döntô szerepe volt tekintélyednek, kapcsolataidnak, s nem kevésbé annak, ahogyan az igazgatótanács munkáját irányítottátok, a belsô konfliktusokat, személyi ellentéteket kezeltétek.

Annál inkább meglepett (és nem csak engem), hogy elnökséged megszûntével magad jelentettél be személyi összeférhetetlenséget az újraválasztott ügyvezetô elnökkel, és nyilatkoztál borúlátóan a MÚRE jövôjérôl.

Aki annyit dolgozott és olyan eredményesen a MÚRE ügyeinek vitelében, mint Gáspár Sándor, annak tevékenységét — véleményem szerint — nem lehet sommásan elégtelennek minôsíteni. Meg aztán végül is nekem kell ezután együtt dolgoznom vele, és remélem, hogy ugyanolyan jól együtt fogunk mûködni, mint négy éven át ti ketten.

Ami nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy nincs szükség állandó (ön)ellenôrzésre és -korlátozásra. Ha jelzésedben megszívlelendôt találok, akkor az az, hogy elnökként vigyáznom kell, a MÚRE vezetésében a körültekintés és a türelmesség, az alkotó újítás és a kompetencia váljék uralkodóvá.

Én azt reméltem, támogatni fogsz. És még mindig remélem. Ezért ismétlem meg: ne hagyd el a játékteret, ne add fel a belülrôl gyakorolható jobbító szándékú bírálat esélyét. Elnökként létre szeretnék hozni egy tanácskozó testületet, amolyan bölcsek tanácsát, amelynek a MÚRE-t érintô ügyekben rendszeresen ki fogom kérni a véleményét — tisztelettel felkérlek, hogy légy ennek tagja. Messzemenôen egyetértek az igazgatótanács arra vonatkozó döntésével, hogy a MÚRE-hez kötôdô struktúrákban (Ady Endre Sajtókollégium, Spectator Alapítvány, Sajtószaktestület) tartsd meg a tisztségeidet, illetve tagságodat.

Mint tudod, az új igazgatótanács elsô ülésén betegségem miatt nem vehettem részt; de a határozatokat és a teendôket utána részletesen átbeszéltük az ügyvezetô elnökkel. Ez alkalommal fel is sorolnám néhány akciónkat, elsôsorban azok közül, amelyeket kezdeményezésemre iktatott ez évi tervébe az igazgatótanács. Szakmai vonalon: pályázatot írunk ki bel- és külpolitikai újságíróknak, úgyszintén pályázat útján kidolgoztatunk egy román-magyar jogi-politikai kisszótárt (hogy újságírásunkban egységesen használhassuk az ilyen kifejezéseket, intézményneveket stb.), találkozót — tapasztalatcserét és intenzív továbbképzést — szervezünk lapjaink olvasószerkesztôi számára. Politikai vonalon: antiszemita uszításért és erkölcsi károkozásért bepereljük a România Mare hetilapot; részletes szociológiai felmérést végzünk sajtóéletünkrôl és politikusainkról. Szervezési vonalon: állandó szoros kapcsolatot építünk ki a kormány és a minisztériumok, a parlament két háza és az RMDSZ sajtóirodáival; minden szerkesztôségben lesz szervezési kérdésekkel (tagdíjak!) foglalkozó megbízottunk; pályázatot hirdetünk a MÚRE új emblémájára (levélpapíron, borítékon és új tagkönyveinken már ez fog megjelenni); még az idén rendezzük felvételünket a Nemzetközi Újságíró Szövetségbe. A többi javaslat közül, amelyeket az igazgatótanács elfogadott, igen értékesnek tartom a riportnak, valamint a médiaetikának és a szerzôi jog törvényének szentelendô tábor ötletét, és hogy a megnövelt tagdíjakból származó jövedelem egyharmadát ezután is a rászoruló újságírók megsegélyezésére fogjuk fordítani. És még rengeteg egyéb van, a legközelebbi legfontosabb és legfelelôsségteljesebb kétségtelenül a pályázatok elbírálása és a támogatások elosztása április 11-én a Sajtószaktestületben. Hiszen tudod.

Válaszodat várva.

a régi barátsággal üdvözöl

Ágoston Hugó,
a MÚRE elnöke

Képviselôházi palackposta
Pénzt, pénzt és pénzt!

(3. old.)

Helsinkiben az amerikai és az orosz elnöknek sikerült megegyeznie abban, hogy nem egyezik meg semmiben. Constantinescu elnöknek és az ellenzéknek viszont sikerült megegyeznie abban, hogy bármikor bármiben megegyezik, ha a nemzeti érdek úgy kívánja. Ennek értelmében Adrian Nãstase csapata vissza is tért az aulába, és a szakbizottságok munkálataira is. Az1997-es állami költségvetés tervezetének vitája a parlamenti munka ütemtervének megfelelôen alakul. A közös ülések rendszabálya egyértelmûen leszögezi: a törvénytervezet letételének napjától számítva legtöbb öt napon belül minden képviselô, szenátor vagy azok frakciói írásban kell benyújtsák módosító javaslatukat, ezzel párhuzamosan a szakbizottságok fejezetenként véleményezik és figyelembe veszik a beérkezô javaslatokat, majd a véglegesített észrevételeiket a két ház pénzügyi bizottságának továbbítják. Azok pedig legtöbb 30 napon belül kidolgozzák szakmai észrevételeiket, és benyújtják a két ház állandó bizottságának. A szakbizottsági jelentést sokszorosítják és eljuttatják a román parlament minden szenátorának és képviselôjének, akik legalább 3 napi tanulmányozás után, közös ülésen, elkezdhetik a költségvetés idei vitáját. A szakbizottságok mindegyike elvégezte feladatát, s ha a két pénzügyi bizottságnak sikerül e héten véglegesítenie jelentését, a plénumbeli vita a jövô héten valóban elkezdôdhet.

De mire nyújt pénzügyi keretet az idei költségvetés törvénytervezete? A legszükségesebbre, a társadalmi és piacgazdasági reform gyakorlatba ültetésére, s mindarra, ami a rendszerváltás visszafordíthatatlanságát szavatolja. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank elôírásai és feltételei szerint Romániának meg kell teremtenie azokat a feltételeket, politikai és gazdasági értelemben is, melyek végérvényesen a demokratizálódás, a gazdasági modernizáció, a társadalmi stabilizáció és jogharmonizáció útjára vezetnek. Mindehhez pedig pénzre, pénzre és pénzre van és lesz szükség.

Pénzt, pénzt és pénzt követel a román nemzetgazdaság minden szakterülete és szakembere. Úgy tûnik azonban, hogy a román makrogazdaság ágaiban, ha nem idôben végzik el a privatizációt, az állami támogatás megcsappan ebben az évben, s nem egy esetben éppen a csôdtörvényt fogják alkalmazni. Megfelelô társadalmi védôháló hiányában ez rendkívül kockázatos lesz, és a Ciorbea-kormány ennek tudatában is van. A kormánynak is pénzre, pénzre és pénzre van és lesz szüksége, és azt szükséges mennyiségben és ésszerûen csak az említett nemzetközi fináncfórumoktól kölcsönözheti. Miközben ismét a földi dolgok filozófiájának kell érvényesülnie, annak a gazdaságpolitikának, melynek gondolkodásmódjával éppen a XXI. század emberi társadalmának lényegét érthetjük és valósíthatjuk meg. Azok a miniszterek pedig (egészségügyi, tanügyi, tudományos kutatási stb.), akik következetesen kitartanak költségvetési igényeik mellett, talán az említetteket nem tévesztik szem elôl. Hiszen az emberi szervezet egészsége nem lehet politikai alku tárgya, a társadalmi esélyegyenlôségre való jog úgyszintén, s az anyagi és szellemi világ megisme-rése és abban való tájékozódásunk hiányos volta nemcsak a saját, de mások jövôjét és távlatait is veszélyezteti. A kérdés csak az, hogy Ion Caramitru mûvelôdésügyi miniszter miért nem tiltakozik amiatt, hogy ismét a kultúrának szánt szeletbôl faragnak le. Abból a kevésbôl, melynek köszönhetôen a hazai kultúra még csak nem is vegetálhat tovább. S az érvényes szponzortörvény sem olyan, hogy az idevágó gondokra megoldást biztosíthatna.

Pénzt, pénzt és pénzt kér és követel mai és holnapi munkanélküli, s az is, aki dolgozhat még ugyan, de a robbanó árak és kuncogó aprópénz viszonyát sokáig nem bírhatja már. A pénzügyek útvesztôjébôl viszont mégiscsak ennek a kormánynak kell kieveznie és kivezetnie egy országnyi népet. S hogy politikai és gazdasági értelemben ehhez milyen hitelképesség is szükséges — a választók bizalmának és a nemzetközi közvéleménynek megfelelôen —, errôl a Ciorbea-kormány még bizonyíthat, és kell bizonyítson az elkövetkezô idôszakban.

Kónya-Hamar Sándor

A gyilkost is nevelik

(3. old.)

— Hány embert öltél meg életedben?

Megvallom, a fenti kérdéssel kezdôdô amerikai napilap-cikket annak idején csakis az indító mondata miatt olvastam végig. Mi az, hogy hány embert öltél meg? Szóval a kíváncsiság vitt rá, hogy az írást közelebbrôl is szemügyre vegyem.

A cikk arról szólt, hogy a fantasztikus gyorsasággal terjedô számítógépes játékok kilencven százaléka az erôszak alkalmazásának gondolatára épül, s a jó eredményt a képernyôn megjelenô virtuális figurák virtuális életének kioltásával lehet elérni. Az efféle játékok, persze, hatást gyakorolnak a gyerekekre, hiszen azok a legzsengébb koruktól kezdve „gyilkolják" a gyártók által elképesztôen nagyszámú változatban forgalmazott komputeres szörnyecskéket. Nyugaton éppen két-három évvel ezelôtt váltott ki vitát az ilyen játékok feltételezhetô hatása. A pszichológusok úgy vélték, talán legkárosabb az, hogy amennyiben a gyerek naponta több órát is tölt a számítógépes erôszak világában, a virtuális valóság tartós hatása révén komoly idegrendszeri károsodásokat szenvedhet.

Utóbb is tiltakoztak különbözô, fôképp amerikai tanári és szülôi közösségek az ellen, hogy a legújabb számítógépes csodajátékok már emberformájú alakok kivégzésének kényszerén alapulnak. Legtöbb ilyen játéknak az a lényege, hogy amennyiben a virtuális komputeres ellenséget nem te magad nyírod ki, akkor az tör majd rá a saját virtuális életedre, s megsemmisít. Manapság pedig a játékokba programozott ellenfelek még csak nem is „szörnyek", nem gonosztevôk, sôt, sok esetben egészen szimpatikus figurák. Nyugaton éppen az ilyen játékok vélt hatása miatt tiltakoztak.

- Nálunk még nincs baj — mondhatnánk hirtelen. Igazán kevés lakásba jutott be egyelôre a számítógép, az iskolai gépeken pedig nem nagyon lehet játszani, s fôleg nem órákon át. Csakhogy mielôtt efféle gondolatokkal megnyugtatnánk magunkat, el kell mondanunk, hogy a televízió által közvetített erôszak terén túlteszünk a nyugati viszonyokon is. Ott ugyanis a kábeles társaságok kérés esetén minden egyes elôfizetônek csakis az általa megrendelt mûsorokat teszik hozzáférhetôvé. Tehát az ideig-óráig egyedül maradt gyerek, ha akar sem nézheti azokat az adókat, amelyek közismerten erôszak- és/vagy szexfilmeket sugároznak. Az adók igyekeznek már a nevükben is felhívni a nagyérdemû figyelmét mûsoraik tartalmára: Felnôttek Csatornája, Horror-csatorna stb.

Ezzel ellentétben minálunk az adók által sugározott filmek mintegy háromnegyede erôszak- és szexjeleneteket tartalmaz. Senkit sem lep meg tehát, amikor a 15 esztendôs jászvásári gyerek azt nyilatkozza a rendôrségnek: 12 éves barátját a televízióban látott filmbôl vett ötlettel gyilkolta meg. Kell-e ennél jobb bizonyíték arra nézve, hogy a kiskorúakat milyen irányba és mennyire befolyásolják a „nem nekik való" játékok és tévéprodukciók? A jelenség igencsak komoly voltáról az sem irányíthatja másfelé a figyelmet, ha a tévé „megnyugtatólag" elmondja: nem ez az elsô eset, két évvel ezelôtt a Székelyföldön is történt ehhez hasonló gyilkosság... Meg hogy nagy port vert fel néhány évvel ezelôtt az a skóciai eset is, amelynek során két — 11, illetve 8 éves — gyerek halálra kínozta 6 éves játszótársát. Az Országos Audiovizuális Tanács beérte azzal, hogy ismételten megfenyítette az adókat: ha éjfél elôtt szex- vagy erôszakfilmeket közvetítenek, megvonják tôlük a sugárzási engedélyeket.

Nem kell messze mennünk a példákért. Néhány nappal ezelôtt, március 31-én Aranyosegerbegyen 46 éves férfi életét oltotta ki egy 15 éves fiúgyermek. Hogy ez utóbbi talán sosem látott komputert, s nem a kábeles csatornákon vetített filmek hatására gyilkolt, cseppet sem megnyugtató. S nem állhatom meg, hogy mindazoknak, akikre gyermekeink, a jövô generációk nevelése rábízatott, fel ne tegyem a kérdést: az iskola megtesz-e minden tôle telhetôt az tinédzserkori erôszak visszaszorítására? Elégséges-e az az erôszakellenes nevelés, amit a fiatalok az iskolában kapnak? Elegendô mértékû-e a jóra tanítás, a fiatalok figyelmének hasznos és humánus dolgok felé történô irányítása?

S kérdem az apától meg az anyától: figyelik-e megfelelô távolságból-közelségbôl gyermekük egészséges szellemi fejlôdését? Vigyázzanak rá! Irányítsák érdeklôdését érdemes és hasznos tevékenységekre. Hogy ne kelljen soha feltenniük a keserû kérdést: hogyan juthatott el a gyilkosságig?

Tanítsák meg betartani a parancsot: ne ölj! Hogy élete alkonyán is tiszta lélekkel és emelt fôvel válaszoljon majd az amerikai hírlapíró cikkem elején idézett kérdésére. Egyszerûen. Valahogy ekképpen:

— Egyet sem.

Tibori Szabó Zoltán

NAPIRENDEN

Severint rövid pórázra kötnék

(6. old.)

A román diplomácia átfogó nemzetközi offenzívát folytat a NATO-ba jutás esélyeinek növeléséért. Szerdán jelentették be: egy sor politikai-kulturális személyiség kap rendkívüli felhatalmazást, hogy utazó nagykövetként elsôsorban azokban az országokban vesse latba meggyôzô erejét, ahol a román NATO-tagságot nem tartják eléggé megalapozottnak. Így Ion Rat,iu parasztpárti képviselô, Petre Roman, a szenátus elnöke, Nicolae Cajal akadémikus, a romániai zsidó közösség vezetôje és mások vállaltak rendkívüli megbízatást az ügy érdekében.

Az Adevãrul címû napilap csütörtöki vezércikke szerint „nagyszerû lenne, ha a romániai tömegek kivonulnának az utcára, hogy bebizonyítsák ország-világ elôtt: Romániát nem szabad az úgynevezett szürke sávban hagyva elárulni".

Döntô eseménynek tartja a bukaresti lap azt a meghívást, amit április 28-ára a NATO-központba kapott Románia külügyminisztere, Adrian Severin. A lap a külügyminiszter szemére hányja tavaly év végi budapesti látogatásakor tett kijelentéseit, amelyekkel „valósággal aláírta Budapest belépôjegyét a NATO-ba". Az Adevãrul szerint Adrian Severinnek most világos, félreérthetetlen megbízást kell a kezébe nyomni, amitôl nem térhet el egy milliméternyit sem. Románia számára elképzelhetetlen, hogy ne hívják meg a madridi csúcsra — így az Adevãrul.

Szabadkereskedelem Törökországgal

(6. old.)

Törökország és Románia szabadkereskedelmi szerzôdés megkötésén fáradozik, a szöveget és a függelékeket március végére el is készítették — adta hírül a török külkereskedelmi minisztérium.

Az AP-DJ jelentése szerint a szerzôdés tartalmáról március 22-28. között Ankarában tárgyaltak a két ország képviselôi. Török tájékoztatás szerint a szerzôdés elôirányozza, hogy 2002-ig bevezetik az iparcikkek szabadkereskedelmét.

Jelenleg a török-román kereskedelem évi 670 millió dollárra tehetô. Az AP-DJ megjegyezte, hogy Ankarának 1996 elejétôl vámunió megállapodása van érvényben az Európai Unió 15 tagjával.

Chirac Prágában is sürgette Románia NATO-felvételét

(6. old.)

Jacques Chirac francia államfô ismét síkraszállt amellett, hogy Románia is bekerüljön azon országok közé, amelyek az elsô körben léphetnek majd be az észak-atlanti szövetségbe.

A csehországi látogatáson tartózkodó francia államfô csütörtökön délelôtt Prágában a cseh parlament két házának együttes ülésén elmondott beszédében hangsúlyozta: ahhoz, hogy az európai biztonsági szerkezet erôs és tartós legyen, valóban összeurópainak kell lennie. „Ez azt jelenti, hogy a szövetség kiszélesítésekor nem szabad mellôzni azokat a jelölteket, akik csodálatra méltó igyekezetrôl tettek tanúságot a jogállam kiépítése és a szomszédokkal való békés viszony kialakítása területén. Mindenekelôtt Romániára gondolok, amelynek esetében Franciaország azt szeretné, hogy benne legyen a NATO-ba felveendô országok elsô csoportjában" — mondta Chirac.

A francia köztársasági elnök szerdán vendéglátójával, Václav Havel cseh államfôvel folytatott tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy Párizs Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot tartja a legfelkészültebbnek a NATO-ba és az Európai Unióba való belépésre, s feltétlenül támogatja felvételüket e szervezetekbe.

Chirac a cseh képviselôk elôtt elmondott beszédében támogatta azt az elképzelést is, hogy a NATO szerzôdéses alapon alakítson ki „baráti kapcsolatokat és konstruktív együttmûködést Oroszországgal". Mint mondta, ez a szerzôdés szintén Európa stabilitását erôsítené.

Hangsúlyozta, hogy az egyesült Európa olyan nagyhatalom lesz, amelynek helye van a sokpólusú világban, s feltétlenül el kell érni, hogy annak egyik legfontosabb gazdasági, politikai és kulturális tényezôje legyen.

Napilapozó
...ió, ...ció, korrupció

(6. old.)

Valerian Stan, a miniszterelnök ellenôrzô testületének a vezetôje, kedden sajtóértekezletet tartott a protokoll-lakások helyzetérôl. A tegnapi országos lapok az itt elhangzott információkkal foglalkoznak a legtöbbet. A Ziua közli azoknak a névjegyzékét, akik jogtalanul laknak ilyen lakásokban, megadva a lakás címét, felületét, a lakbért, amit fizetnek érte, és melléteszik a reális bérleti díjat is a jelenlegi piaci árak szerint. A 79 négyzetméteres lakástól egészen az 1157 négyzetméteresig, villától egészen a lakosztályig mindenféle van a táblázatban, a fizetett lakbérek 536 lejtôl egészen 9326 lejig terjednek. A lakások piaci ára (a lakbér) 1000-3000 dollár között mozog. • Az Evenimentul zilei beszámol a lakásbotrányról, és kommentálja is, mondván, hogy ez a leleplezés valószínûleg újabb feszültségeket okoz majd a kormánykoalícióban, mert néhány 1989 után kiutalt lakás papírjain Petre Roman akkori miniszterelnök aláírása szerepel, és ezek a kiutalások törvénytelenek. • Az Adevãrul a miniszterelnöki ellenôrzô testület másik leplezésével foglalkozik: az Állami Protokollalap Gazdasága szabálytalanul társult egy külföldi és három román magáncéggel, ennek következtében a Pãunescu testvérek váltak többségi részvényessé a protokollalapnál. A vegyes társaság létrehozása azért szabálytalan, mert a négy cég úgy válhatott többségi részvényessé, hogy a protokollalap vagyonát alulértékelték a szerzôdések megkötésekor. A másik szabálytalanság, hogy ez a cégegyesítés anélkül történt, hogy elkészítették volna azt a hivatalos papírt, amelyben leírják például, hogy milyen elônyei származnak az Állami Protokollalap Gazdaságának az egyesítésbôl. A felelôsöket majd kivizsgálják, de a Pãunescu testvérek ebben az ügyben nem vonhatók felelôsségre, mert ôk csak üzletet kötöttek, méghozzá rendkívül elônyöset. • A Ziua idézi Alexandru Fãrcas, kolozsvári prefektust, aki szerint Moldovan ezredes, a megyei rendôrfelügyelôség fônökének segédje, és Ot,el ezredes, a gyilkossági osztály fônöke el kell számoljanak majd azokkal az ingatlanokkal, amiket építettek maguknak. Fãrcas, prefektus megjegyzi, hogy kíváncsi arra, hogy a megyei antikorrupciós bizottság tagjai közül ki fogja ezt az ügyet kivizsgálni.

H. A.

Lapzárta

Csökkenô ellenôrzés?

(8. old.)

Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselôje április 7-én részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének Párizsban megtartandó soros ülésén, amelynek napirendjén szerepel Románia monitorizálásának a lezárása. Ezt követôen, április 8-11. között Frunda György szenátor az ET-jelentéstevôi minôségében Litvániába látogat.

Ellentét a kormánykoalícióban a protokoll-lakások ügyében

(8. old.)

A Demokrata Párt elutasítja Valerian Stan, a miniszterelnöki ellenôrzô testület vezetôje által terjesztett vádakat, miszerint illegálisan történt a protokoll-lakások kiutalása a Roman-kormány idején.

Cristian Dumitrescu szóvivô csütörtöki sajtóértekezletén rámutatott, hogy csak akkor lehetne beszélni törvénytelenségrôl, ha az illetô lakásokat egy 1972-es, Ceaus,escu-féle titkos rendelet alapján, vagy Vãcãroiu ama szabályozásai alapján ítélnék meg, amelyek tízrôl 100-ra növelték e lakások számát. Dumitrescu súlyosnak minôsítette azt a tényt, hogy Valerian Stan a bérleti díjat valutában emlegeti, amikor Romániában a bérlôk lejben fizetnek.

Leszögezte továbbá, hogy Petre Roman nem kívánja megváltoztatni az államosított lakások törvényét, sôt, a választási kampány idején nézeteltésérei is voltak a konvencióval e téren.

Kisebbségek és a média

(8. old.)

Kisebbségek és a média címmel kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdôdött csütörtökön Budapesten. Az Európa Tanács kezdeményezésére és anyagi támogatásával, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal szervezésében létrejött szemináriumon a magyar és külföldi szakértôk mellett 17 ország kisebbségpolitikával, illetve médiával foglalkozó kormányzati szakemberei is részt vesznek.

A tanácskozás elsô szakaszában a szólásszabadság, valamint a gyûlöletkeltô beszédek, nyilatkozatok elleni védekezés jogi és gyakorlati kérdéseit elemzik az elôadók. A konferencia második részében arra keresik a választ, hogy a Közép-Kelet-Európa országaiban élô nemzeti kisebbségek hangot kapnak-e a közszolgálati médiumokban, illetve lehetôségük ven-e magánmédiumok létrehozására.

A Vaskapu-gát, mint környezetromboló

(8. old.)

Az a gát, amely a hidegháború derekán épült meg a Duna alsó folyásánál, nemcsak a folyón okozott környezeti károkat, hanem a legfrissebb tanulmányok szerint a Fekete-tenger élôvilágát is károsítja — jelentette az AP.

A gát a Fekete-tenger egész medencéjének egyensúlyát megzavarta — állapítják meg német és román kutatók a brit Nature magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban.

A Duna a Fekete-tengerbe ömlô folyóvizek 70 százalékát adja.

A Vaskapu-gát megnyitása, a hetvenes évek eleje óta jelentôsen csökkentek a Fekete-tenger felszíni vízrétegében a szilikátoldatok. A gát mögötti víztározóban a planktonok ezt beépítik testükbe, azután pedig magukkal viszik a „sírba", a folyó sármedrébe. Így, mikorra a Duna a tengerbe érkezik, vize nitrogénben és foszforban dús, ám szilikátokban szegény. Ez változást okoz a tengerfenék planktonjainak étrendjében, mi több, egész ökológiai táplálkozási láncában, egyes fajták elszaporodnak, mások viszont — például a kovamoszat — csaknem teljesen kihal. Utóbbi súlyos veszteség, mert a kovamoszatok oxigént termelnek a fotoszintézis révén, pusztulásuk gyorsítja a tengervíz oxigénjének kimerülését.

A tudósok megjegyzik, hogy hasonló folyamatok zajlanak világszerte, így a Nílus és a Földközi-tenger találkozásánál, az Indus folyónál, ám a legdrámaibb a Fekete-tenger helyzete, mivel 70 százalékban egy gáttal eltorlaszolt folyóból frissül fel.

Campus

(4-5. old.)

- Milyen az albán egyenruha?
- Egyen ruha, a többi nézi!
(Mi ismerjük!)

VIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja.

Szerkeszti: Gyenge Zsolt, Horváth Anikó, Ketesdy Beáta, Vass Enikô.
Fômunkatárs: Könczey Elemér, Sipos Géza, Zsugán Gyula.
Lapzárta: szerdán 10 órakor.
A KMDSZ címe: Petôfi (A. Iancu) utca 21. Telefon: 196-561, 195-700.
E-mail: KMDSZ: office@kmdsz.org.soroscj.ro vagy Campus: campus@kmdsz.org.soroscj.ro
A Campus Internet címe: http://hercule.utcluj.ro/~kmdsz

LIBIKÓKA

Ne csak ilyenkor szeressük a KMDSZ-t!

(4. old.)

Mostanában olyan zsúfolt a KMDSZ-iroda, mint régi jó napjaiban. Nem tûnt természetszerûnek az állapot, s elkezdtem gondolkozni, mitôl is lehet ez. Jó, ébredtem rá a valóságra, ma még lehet jelentkezni nyári egyetemre — ettôl a nagy tumultus a Petôfi utcai székházban. Nem is lenne semmi probléma, csak hogy a hét végén meglátogattam néhány magyar diákot a bentlakásokban, és a beszélgetések során felmerültek a diákok és a diákszövetség közti viszony. Nagy meglepetésemre legtöbbjüktôl azt a választ kaptam, hogy nem KMDSZ-tagok, vagy tagkönyvük van, de esedékes tagdíjuk nincsen kifizetve.

Aztán a hét elsô napjaiban huzamosabb ideig tartózkodtam az irodában, itt is érdekes megfigyeléseket tettem: néhányuk nem fizette ki második félévi tagsági díját, mások pedig nem voltak KMDSZ-tagok, de azért használták a diákszövetség infrastruktúráját... Ami pedig még fájóbb, azok többsége, akik nyári egyetemre jelentkeztek, csak most iratkozott be a KMDSZ-be, merthogy a külhoni nyári tanulás egyik alapfeltétele, hogy a rá pályázó tagja kell legyen a diákszövetségnek.

Jó, elfogadom, hogy mentalitásbeli kérdés, hogy Kelet-Közép-Európa polgárai inkább kapni szeretnek, mint adni, inkább azt várják, hogy értük tegyenek valamit, és nem inkább ôk tennének másokért... Sajnos, ez eléggé általános. De a KMDSZ szinte minden hét végén szervez bulit, ott vannak a gólyaprogramok, a diáknapok, a táborok, a szakosztályok tevékenységei — mindenképpen (más diákszervezetekkel összehasonlítva) elég sokat nyújt tagjainak s úgy általában a kolozsvári magyar diákságnak. És mit kér ezért cserébe? (Most már) félévente ezer lejt, és a segítségüket. Csak egy kis jóindulat; bejössz a székházba, (talán beiratkozol, ha eddig nem tetted volna meg), elmondod, hogy szeretnél segíteni valamelyik program megszervezésében. Megéri neked is: egy minôségibb, változatosabb diákéletünk lesz.

Tókos Pali

Csak azért is Bolyai

(4. old.)

Tovább próbálkozik a KMDSZ a Bolyai Egyetem létrehozása ügyével. Most az SZKT-hoz (Szövetségi Képviselôk Tanácsa) fordulnak. Határozat-tervezetet készítettek, eszerint az SZKT hívja fel az RMDSZ Operatív Tanácsát, hogy kormányhatározat kidolgozását kérje a Bolyai Egyetem újraindításáról. Ennek a kormányhatározatnak ki kellene mondania a két egyetem egyesítésérôl hozott 1959-es rendelet hatálytalanítását. A határozat-tervezet emellett gyakorlati javaslatokat is tartalmaz a leendô Bolyai Egyetem tanári karára, a felszerelésre, campusra vonatkozóan.

A KMDSZ Bolyai akciócsoportjának errôl a legújabb kezdeményezésérôl csak Kiss Olivér KMDSZ-elnök volt hajlandó nyilatkozni.

— Milyen eredményt vártok a szombati SZKT-tól?

— Azt várjuk, hogy a Szövetségi Képviselôk Tanácsa elfogadja a mi elképzelésünket, amelyet megtoldottunk egy kormányhatározat-tervezettel mintegy példaként, hogy szerintünk ezt így kellene kidolgozni. Reményeink szerint az SZKT elfogadja tervezetünket.

— Mi van akkor, ha nem fogadja el?

— Az SZKT szerintem két változat közül kell válasszon: az RMDSZ és a mi változatunk között. Megjegyzem, hogy nem ismerjük az RMDSZ változatát, csak sejtjük, hogy létezik ilyesmi. Ha nem fogadják el, vesztenivaló nincs. Mi megmutattuk, hogy elkötelezettjei vagyunk az ügynek, foglalkozunk vele, és megtettünk minden tôlünk telhetôt a Bolyai Egyetem ügyéért.

— Megvalósítható, keresztülvihetô elképzelésetek?

— Igen, másképp nem is kezdtünk volna hozzá.

A kérdés csak az, hogy miként látja az RMDSZ. Errôl Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezetô alelnökét, az Ifjúsági Fôosztály vezetôjét kérdeztük.

— Elfogadja-e az SZKT a KMDSZ javaslatát?

— Mint minden SZKT felé benyújtott indítvány, ez is kétesélyes: vagy elfogadják, vagy nem. A Bolyai Egyetem a magyar nyelvû oktatásnak sarkalatos pontja, biztosan nagy vitát vált ki az SZKT-ban, én nem is tudom, és nem is akarom megelôlegezni, hogy határozatának milyen sorsa lesz, elfogadják-e, vagy sem.

Amit errôl mondani tudok az az, hogy az RMDSZ-t nem kell biztatni arra, hogy a magyar oktatás ügyével foglalkozzon. Pontosan kormányhatározat-tervezetek születnek kezelésére, de hangsúlyozom, hogy ez nem csak kormányhatározaton múlik. Az RMDSZ a tanügyi törvény módosításán dolgozik, ugyanis a jelenlegi törvényes keretek között nem elég kormányhatározat, elôbb az oktatási törvényen kell változtatni.

— Ha majd az RMDSZ kidolgoz egy kormányhatározat-tervezetet a Bolyai Egyetem újraindításáról, lehet-e belôle valódi, érvényes kormányhatározat?

— Szerintem az RMDSZ által támogatott kormányhatározat-tervezetbôl elég nagy bizonyossággal kormányhatározat lesz.

Nagy Zsolt nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról a kérdésrôl, hogy mit fog tartalmazni ez a kormányhatározat, benne lesz-e a Bolyai Egyetem újraindítása.

Új lépés, lehet, hogy új lehetôség. Az eredményhez pedig várjuk meg a holnapi SZKT-t. Hátha akkor valahol feldereng a Bolyai Egyetem.

Gyenge Zsolt

Mit tett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében?

KMDSZ-közlemény

(5. old.)

1990 márciusában, a KMDSZ felhívására több mint 800 diák ülôsztrájkkal kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. A vita az RMDSZ szabadelvû körének, 1997. január 31-én tartott nyilvános vitaestje után lángolt fel. Cs. Gyimesi Éva bejelentette, hogy a Babes,-Bolyai Tudományegyetemen tanító egyes tanárok és Béres András oktatásügyi államtitkár az 1959-ben egyesített egyetemen belül a tagozatos módszert képzelik el járható útként, az önálló egyetemmel szemben. Indoklásul meglobogtatták a Magyari Nándor László által a Collegium Transsylvanicum, valamint a DESIRE Alapítvány támogatásával 1997. január 15-20. között készített, 242 diák véleményét kikérô közvélemény-kutatás eredményét, mely szerint a Kolozsváron tanuló magyar diákok csak 36%-a voksolna a Bolyai Egyetem mellett, míg 44%-a „a BBTE-n belül kialakítandó autonómiát" látja megoldásnak.

A KMDSZ úgy érezte, ki kell állnia a magyar diákok még 1990-ben megfogalmazott jogos igénye mellett, a többi civil szervezettel karöltve jeleznie kell a politikum felé a Bolyai Egyetem visszaállítására való igényt.

Konkrét lépések következtek:

• Levelet intéztünk az 1997. február 8-9-én Marosvásárhelyen ülésezett SZKT-hoz (Szövetségi Képviselôk Tanácsa) felkérve a testületet, hogy tûzze napirendre az RMDSZ által kidolgozott, az önálló magyar egyetemre vonatkozó terv vitáját. Nem sikerült ugyan határozatot kicsikarni az SZKT-tól, visszhangja igen pozitívnak minôsíthetô.

• A KMDSZ diáktanácsa létrehozta a Bolyai-bizottságot (késôbb Bolyai-akciócsoport).

• 1997. február 18-án a Bolyai-csoport összeállította a Bolyai Egyetem beindítására vonatkozó KMDSZ-stratégia vázlatát.

• 1997. február 19-én a KMDSZ Bolyai-kerekasztalt szervezett. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Kötô József oktatási alelnök, Szilágyi Pál, a BBTE rektorhelyettese, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és mások. Rendezvényünk támogatója Czirják Árpád kanonok, érseki helynök.

• 1997. február 20.: Megszületett a Nulladik Tanári Kar és a Nulladik Egyetemi Tanács ötlete.

• 1997. február 24.: Megbeszélés Takács Csaba ügyvezetô elnökkel.

• 1997. február 25.: Megbeszélés Kötô Józseffel, az RMDSZ oktatási alelnökével.

• 1997. március 1.: Az RMDSZ Megyei Képviselôk Tanácsának (MKT) ülésére a KMDSZ nyilatkozatot fogadott el. Itt a Bolyai Egyetem kérdése napirendi pont volt, az MKT nyilatkozatban kérte a Bolyai Egyetem mihamarabbi beindítását.

• 1997. március 8.: „Közelharc" a Bolyai Társaság közgyûlésén, sikeres kiállás az önálló, Kolozsvár központú, magyar nyelvû Bolyai Egyetem törvénybe iktatásának határozatba foglalása mellett. A KMDSZ képviselôje lesz a Bolyai Társaság egyik alelnöke.

• 1997. március 9.: A Kolozsváron ülésezô Országos Magyar Diákszövetség, a KMDSZ kezdeményezésére, nyilatkozatot fogadott el.

• 1997. március 14.: Megbeszélés Kötô Józseffel, az RMDSZ oktatási alelnökével.

• 1997. március 15.: Vendégünk volt Hámos László, a New York-i Hungarian Human Rights Foundation elnöke, a KMDSZ tiszteletbeli tagja. A híres emberjogi aktivista támogatásáról biztosította a KMDSZ elképzeléseit.

• 1997. március 16.: KMDSZ-delegáció utazott Székelyudvarhelyre, ahonnan egyenes adásban jelentkezett a Duna tv Heti Hírmondója. A vitatémák között a Bolyai Egyetem is szerepelt.

• 1997. március 22.: A KMDSZ képviselôi részt vettek a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága ülésén. A VET nyilatkozatban támogatta a Nulladik Tanári Kar ötletét.

• 1997. március 22.: Vendégünk volt dr. Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a KMDSZ tiszteletbeli tagja. A püspök elismeréssel nyugtázta diákszövetségünk kiállását, támogatásáról biztosított.

• 1997. március 24.: Látogatás az Erdélyi Múzeum-Egyesületénél a Nulladik Tanári Kar támogatása érdekében.

• 1997. március 24.: Rövid beszélgetés Czirják Árpád kanonok, érseki helynökkel az erdélyi egyházfôk a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatos esetleges nyilatkozatáról.

• 1997. március 25.: Bolyai-fórum a fizika szakos egyetemi hallgatókkal a Protestáns Teológián. Ugyanekkor kezdôdött el a diákok körében az aláírásgyûjtés.

Mit kíván tenni a Kolozsvári Magyar Diákszövetség
a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében?

• Összeállítani a Bolyai Egyetem Virtuális Tanári Karát.

• Bolyai-fórumokat szervezni karonként a BBTE-n tanuló magyar diákokkal. Ezek célja a diákok tájékoztatása, bevonásuk a Bolyai-csoport tevékenységébe, ötletek elôbányászása.

• Aláírásgyûjtés a Kolozsváron tanuló magyar diákok körében a Bolyai Egyetem újraíndításáért.

• Továbbra is aktívan részt venni mindennemû, a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos megbeszélésen, találkozón.

• Tájékoztató és konzultáló tevékenységet kifejteni a román közéleti személyiségekkel (pl. Smaranda Enache), valamint a politikai élet képviselôivel. Találkozót tervezünk Emil Constantinescu köztársasági elnökkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel, Virgil Petrescu oktatási miniszterrel.

• Konferenciát szervezni a Nyugat-Európában mûködô kisebbségi egyetemek vezetôivel, az ezeket létrehozó személyekkel.

• Olyan kormányhatározat-tervezetet kidolgozni a Bolyai Társasággal együtt, amely az önálló, magyar, állami, Kolozsvár központú Bolyai Egyetem létrehozását statuálná.