1997. október 23.
(IX. évfolyam, 246. szám)

Az RMDSZ nem mond le a kolozsvári székhelyû önálló magyar egyetem létrehozásáról

(1. old.)

Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök közös keddi bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentették: a kormányfô egyetértett abban, hogy önálló magyar egyetem létesüljön Romániában. Tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez az új egyetem nem Kolozsváron, hanem valamely más városban mûködne.

Hírügynökségi jelentések szerint Victor Ciorbea hosszasan méltatta Horn Gyula „bölcs megértését" a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében.

A Ziua tegnapi számában idézi Horn Gyula ama nyilatkozatát, amelynek értelmében a magyar kormányfô Ciorbea miniszterelnökkel való egyezkedését megelôzôen tárgyalt az egyetem ügyérôl az RMDSZ vezetôivel is. A Ziua szerint Horn és a szövetség képviselôi is egyetértettek abban, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegének tiszteletben tartásával, valahol másutt kellene azt az önálló magyar egyetemet létrehozni. Horn tehát lényegében az RMDSZ álláspontját képviselte volna, amikor Victor Ciorbeával a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sorsáról egyezkedett.

Takács Csaba ügyvezetô elnök lapunknak adott nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy a magyar miniszterelnök és az RMDSZ vezetôi közt az elmúlt napokban sorra került tanácskozások alkalmával ilyen jellegû „megegyezésre" sor került volna. Az ügyvezetô elnöknek nincs tudomása arról, hogy Horn Gyula és Victor Ciorbea közt ilyen megegyezés született volna, ezért minden ezzel kapcsolatos sajtóértesülést nagy meglepetéssel fogadtak. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök és az RMDSZ vezetôi közti tárgyaláson mi is hangzott el valójában egyetem-ügyben, Takács Csaba elmondta: természetesen szó került az önálló magyar egyetem kérdése, arról azonban, hogy ez hol vagy milyen formában jöjjön létre, semmiféle utalás nem hangzott el. Elvi kérdésként fogalmazódott meg, hogy az RMDSZ kéri a magyar miniszterelnököt, hogy az alapszerzôdésben, illetve a kormányprogramban foglaltak értelmében fogalmazza meg Victor Ciorbea miniszterelnök felé az RMDSZ igényét az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban. Nagyon sok olyan probléma van ugyanis, amely megnehezíti az önálló magyar egyetem létrehozását. Ezek költségvetéssel, jogszabály-módosítással kapcsolatos problémák.

Takács Csaba nagy elôrelépésként értékelte, hogy a magyar és a román miniszterelnök tárgyalásai során az önálló magyar egyetem létrehozásának kérdését megvitatták, és hogy ebben megállapodás született. A tárgyalásokon azonban szóba sem kerültek az olyan kérdések, mint például a létesítendô egyetem helyszíne.

Amint azt Kötô József alelnök, az oktatási fôosztály vezetôje is megerôsítette: az RMDSZ nem mondott le a kolozsvári székhelyû önálló magyar egyetem létrehozásáról, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakuló magyar tagozatot pedig továbbra is egy elsô lépésnek tartja az önálló magyar felsôfokú intézmény létrehozásának folyamatában.

Megjegyezzük: az RMDSZ V. marosvásárhelyi kongresszusán elfogadott program tételesen is megfogalmazza, hogy az RMDSZ célként tûzi ki az anyanyelvû felsôoktatás szükségletek szerinti kiszélesítését, a kolozsvári központú, önálló, államilag támogatott magyar tudományegyetem visszaállítását, székelyföldi és partiumi felsôoktatási intézmények létrehozását és támogatását.

Székely Kriszta

Ülésezett az RMDSZ-KDNPP vegyes bizottság
Helyszínelés indul székelyföldi településeken

(1. old.)

Szerda délelôtt ülésezett ismét az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vegyes bizottsága, amelyet a két párt között a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban felmerült nézeteltérések feloldására hoztak létre. Mint ismeretes: a koalíciós pártok közül egyedül a parasztpárt volt az, amely kifogásokat emelt az oktatási törvényt módosító sürgôsségi kormányrendelet néhány olyan intézkedésével szemben, amelyek az anyanyelvi oktatás korlátait számolnák fel. Amint azt Ioan Vida Simiti, Kolozs megyei parasztpárti szenátor, a vegyes bizottság tagja az Adevãrul de Clujnak elmondta: kétségtelen, hogy a kormány egyik célja az, hogy megszüntesse az anyanyelvi oktatás korlátozását. Pártjának véleménye szerint azonban szigorúan szem elôtt kell tartani, hogy a nemzeti kisebbségek identitása megôrzésének biztosítása semmiképp se vezessen e közösségek etnikai elszigeteltségéhez. A cél tehát az, hogy az anyanyelvi oktatással kapcsolatban felmerült problémákra valahol e két törekvés metszéspontjánál találjanak megoldásokat.

Verestóy Attila szenátor a Szabadságnak elmondta: az öt RMDSZ- és öt parasztpárti szenátorból álló bizottságban tegnap arról döntöttek, hogy egy munkacsoport ellátogat azokba a megyékbe, ahol anyanyelvi oktatás folyik. E munkacsoport így a helyszínen gyôzôdhet meg arról, hogy jogosak-e a parasztpárt aggodalmai a nemrég életbe lépett sürgôsségi kormányrendelet esetleges káros következményeirôl. A tervek szerint a bizottság három héten belül összeállíthat egy olyan tanulmányt, amelybôl egyértelmûen kiviláglanak majd a sürgôsségi kormányrendelet „árnyoldalai". A tanulmány elkészültéig a szenátus el kell hogy halassza a hírhedt Pruteanu-jelentés megvitatását. Mint ismeretes, e jelentés a szenátus tanügyi bizottságának a negatív véleményezését tartalmazza azon módosításokkal kapcsolatban, amelyek a minden szintû anyanyelvi oktatást szavatolják.

Sz. K.

Máshol elképzelhetetlen

(1. old.)

Boros János , az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondotta: a szövetség megyei szervezetének képviselôi már a Megyei Képviselôk Tanácsának legutóbbi ülésén, illetve a megyei küldöttek kongresszust megelôzô egyeztetô tanácskozásán állást foglaltak ez ügyben. — Végre a magyar és a román kormányfô egyetértett abban, hogy szükséges az önálló magyar egyetem újraalakítása. Azt viszont már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ezt más városban, és ne Kolozsváron hozzák létre — vélekedett Boros János.

P. A. M.

Dánia támogatja Románia csatlakozási törekvéseit

(1. old.)

Dán vélemény szerint az Európai Uniónak valamennyi kelet-európai országgal tárgyalásokat kellene kezdenie és nem csak a csatlakozásra kiválasztott öt országgal. Ezt Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter jelentette ki, amikor román kollégájával, Adrian Severinnel tárgyalt Koppenhágában. Egyúttal országa támogatásáról biztosította Bukarestet, hangsúlyozva, hogy Romániának is ugyanolyan támogatást kell kapnia, mint más jelölteknek. A dán külügyminiszter a Lengyelországgal, Csehországgal, Magyarországgal, Észtországgal és Szlovéniával tervezett tárgyalásokra utalt.

A dán külügyek irányítója a megbeszéléseket követô sajtóértekezleten kifejtette: az EU-nak nem az a feladata, hogy bizonyos jelölteket kiválasszon, hanem az, hogy tárgyaljon velük. Megerôsítette: minden kelet- és közép-európai országgal tárgyalni kell és nem szabad újabb törésvonalakat kialakítani Európában.

Adrian Severin arról beszélt, hogy Románia még reménykedik abban, hogy 1998 elején más országokkal együtt még az elsô körben megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Unióval. A román külügyminiszter aggodalmát fejezte ki egy esetleges újabb európai felosztással kapcsolatban.

A Szabadelvû Kör állásfoglalása

(1. old.)

Megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy a magyarországi és a romániai kormányzat szándéka szerint Erdély magyar egyetemét nem kolozsvári székhellyel szándékszik létesíteni.

A szándék ellentmond minden racionális érvnek. Mind a múltban, mind a jelenben Kolozsvár jelentette az Universitast az erdélyi magyarságnak és minden velünk érzô honfitársunknak. Kolozsváron él és tevékenykedik az a kipróbált, szakmailag felkészült oktatói gárda, amelyik a megvalósítandó egyetem gerincét adná. Kolozsváron létezik az az infrastrukturális háttér, amelyik nélkülözhetetlen egy európai szinten tevékenykedô egyetem számára. Végül, de nem utolsósorban, egy új egyetem Erdély más városában való létrehozása kapitulációt jelentene Funar polgármester fenyegetései elôtt és Kolozsvár, mint magyar szellemi központ, megszûnését jelentené.

Felhívjuk a román és a magyar politikai döntéshozók és a közvélemény figyelmét, hogy a magyar nyelvû egyetem létesítésének üdvözlendô tényét ne árnyékolják be a székhely nem megfelelô megválasztásával.

Nem fogadhatunk el semmilyen Kolozsváron kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetôen.

1997. október 22.

Eckstein-Kovács Péter
elnök

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 41. évfordulóján
Erdélyieket tüntettek ki az Országházban

(1. old.)

(Kiküldött munkatársunktól)

Tegnap délelôtt 10 órakor a magyar Országgyûlés Munkácsy Termében Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke — Horn Gyula miniszterelnök elôterjesztésére —, 1956-os emlékérmeket adott át azoknak az elítélt, börtönviselt erdélyieknek, akik a magyarországi szabadságharc megtorlásait követôen román börtönökben és lágerekben töltöttek hosszú éveket. Idén huszonnégy erdélyi elítélt vehette át személyesen a magyar államelnöktôl a rangos kitüntetést.

A díjátadást követô beszédében Göncz Árpád hangsúlyozta: „1956 a magyar nemzet XX. századi történelmében sorsforduló év. Az ezt megelôzô évtizedek szennyét — amit fôleg a magyarság háborús kiállása okozott — 1956 forradalma mosta le. Ma bármerre látogat a világon, '56 szellemével minden országban találkozik, a legrangosabb politikusok is rendszerint ezzel kezdik a párbeszédet. Az erdélyieknek pedig kiemelkedôen fontos szerep jut ennek a szellemiségnek a terjesztésében, hiszen ôk is keményen megszenvedtek a magyar nemzet szabadságeszményeiért.

A kitüntetettek nevében Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök köszönte meg a magyar államelnöki hivatal figyelmességét, jelezve: a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága olyan erdélyi bizottság létrehozásán fáradozik, amely felkutatja majd az '56-os elítéltek széles erdélyi táborát. A püspök emlékeztetett: Erdély magyarsága az éter hullámain szorongva hallgatta a forradalom történéseit és az azt követô véres megtorlásokat.

Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége nevében köszönte meg a kitüntetéseket.

Az ezt követô fogadáson Göncz Árpád köztársasági elnököt legutóbbi erdélyi látogatása kapcsán arról kérdeztem: milyennek érzi ma Erdélyben a népek közötti együttélés lehetôségeit? Áthidalhatók-e rövid távon azok a gondok, amelyekkel a romániai magyarság szembenéz?

— Mindenhol Erdélyben, de fôleg Kolozsváron éreztem azt: Erdély szellemiségének, az emberek egymásrautaltságának mély gyökerei vannak. Román, magyar, cigány ember olyan meghitt ôszinteséggel, lelkesedéssel fogadott, hogy ez önmagában sokat sejtet. Nem mérvadó a funari szellem! Nem Funar az igazi Erdély! Én sokáig nem mehettem Erdélybe. Régebben nem engedtek, késôbb pedig a politika nem engedett. Nekem ez a látogatás egy életre szóló élmény volt.

— Úgy gondolja, hogy 1956 jelentôsége végül is az ôt megilletô helyre kerül, határon innen és határon túl?

— Annyiban nem kerül helyére, hogy nálunk és nálatok is a múltak csatája folyik. Társadalmaink tele vannak frusztrált rétegekkel. Most meglódult fölöttünk a jövô szele, és az lenne a dolgunk, hogy legalább a szél irányát figyelembe vegyük. A szél nem visszafelé fúj! Hogy a jövô mit hoz, senki nem tudja megállapítani egyértelmûen. Ha valaki megkérdezi tôlem, hogy mikor kapcsolják vissza Erdélyt, erre én azt mondom: erre ne számíts, édes...! Hogy a tágabb politikára térjek: az RMDSZ nemcsak a romániai magyarságért vállal felelôsséget, hanem a teljes országért. Ez irtózatos felelôsség! Ebben támogatjuk az RMDSZ-t. Pillanatnyilag nincs olyan ország, amellyel ilyen mély kapcsolataink lennének!

— Elnök úr! Határaink mikor válhatnak annyira átjárhatóvá, mint két nyugati ország között?

— Mi soha nem fogjuk megvalósítani a határok átjárhatóságát! Az átjárhatóságért késôbb Románia EU-csatlakozására is szükség lesz, de ezt mi támogatni fogjuk.

Makkay József

KRÓNIKA

Ôszi tárlat Marosvásárhelyen

(2. old.)

A Barabás Miklós Céh ôszi tárlatának megnyitó ünnepségét október 25-én, szombaton délelôtt 11 órakor tartják a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben.

ID. PAPP TIBOR,

(2. old.)

nyugalmazott operaénekes, csontfaragó és festômûvész Az örök szeretet körforgása címû gyûjteményes kiállítása nyílik meg október 25-én, szombaton, déli 12 órakor a Törökvágási Református Egyházközség Lelkipásztori Hivatalában (Donát út, 142. sz.). Megnyitó-csevegôpartner Sebesi Imre nyugalmazott rádiószerkesztô. Fellép Sebesi Karen Attila színmûvész, a Kolozs megyei RMDSZ mûvelôdési alelnöke. A tárlat október 25. és november 25. között tekinthetô meg.

AZ RMDSZ KÜL- ÉS BELMONOSTORI SZERVEZETE,

(2. old.)

valamint a PRO IUVENTUTE szociokulturális egyesület október 23-án, csütörtökön délután 6 órától az 1956-os magyar forradalomról emlékezik meg az egyesület székhelyén: Mócok útja, 75. szám. Itt hangzik el elôször, Kolozsváron, Örkény István: Noteszlapok 1956-ból címû, hagyatékban fennmaradt írása. Közremûködik Sebesi Karen Attila színmûvész, a Kolozs megyei RMDSZ mûvelôdési alelnöke. Mindenkit szeretettel várnak és elvárnak!

BALÁZS FERENCRE,

(2. old.)

tanítójára emlékezik Lôrincz Katalin október 23-án, csütörtökön du. 4 órai kezdettel az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.). Ugyanitt minden kedden du. 4 órától Tere-fere klub. Szívesen látnak minden érdeklôdôt.

A TÜCSÖKZENE GYERMEKKLUB SZÜRETI MINIKONCERTRE

(2. old.)

hívja-várja barátait. Terítéken: ütôhangszerek. Mesemondó: Nistorné Máté Krisztina, házigazda: László Bakk Anikó. Segítenek az Amaryllis-fiatalok. Helyszín: Mócok útja 16. szám (Agapé Életvédô Alapítvány). Idôpont: október 24-e, délután 5 óra.

Hallottuk

(2. old.)

— Igaz, hogy Horn Gyula lemondott?

— Igaz, de csak a Bolyai Egyetemrôl.

-fi

A köszöntô Bánk bán

(2. old.)

Október 23-a a Magyar Köztársaság legjelentôsebb modernkori nemzeti ünnepe. A II. világháború utáni viszonylagos nyugalom hamu alatt izzó parázsnak bizonyult. A spontánul kibontakozó fegyveres ellenállással nemcsak Budapest, de egész Magyarország a demokrácia és az önálló állami lét mellett tette le a voksát. A szabadságharcnak, melyet szovjet tankhadosztályok fojtottak vérbe, nagyon sokan estek áldozatul. Ezen a napon a bebörtönzött, meghurcolt, kivégzett hôsökre, mártírokra emlékezünk.

A magyarság történelmének visszatérô motívuma az idegen elnyomás, a haza függetlenségéért vívott harc. Ezért választotta a kolozsvári Állami Magyar Opera Erkel Ferenc Bánk bán címû zenedrámájának ma esti elôadását tiszteletadásként Magyarország nemzeti ünnepe elôtt. Ez a dalmû 1866. február 27-tôl a kolozsvári zenés színpad állandó repertoár darabja, és minden nemzedéknek megvan a maga Bánk bán-élménye.

Legyen díszelôadásunk egy szál virág az 1956-ban elesett hôsök névtelen sírján.

Turánitz J. Lajos

Bemutató
Az ember tragédiája

(2. old.)

Mondják, hogy abban a pillanatban, amikor a rendezô elôveszi a piros ceruzáját és kihúz egy sort vagy akár egy szót az elôadásra szánt dráma szövegébôl — már értelmezte és saját elképzelése szerint átformálta a mûvet. Fokozott mértékben érvényes ez Az ember tragédiája esetében, ahol is rendszerezô és rendszeretô elme legyen a talpán az, aki eligazodik ebben az útvesztôben. Madách ugyanis nem drámát írt, hanem drámai költeményt — és ez megnehezíti a színpadra vitelt, hiszen Ádám nemcsak Miltiádészként, Dantonként vagy Tankrédként vesz részt drámaian az eseményekben, azaz küzd és bízik, hanem minduntalan elfelejti, hogy ô benne van az események forgatagában, és kiszól belôle, történetesen Luciferhez, azaz epikusan viszonyul önmagához. Ezért alkalmazza Madách a keretjátékot, amely egységet teremt az ábrázolt és reflektált világfolyamatból. A rendezô munkája lényegében (és leegyszerûsítve) az, hogy ennek a keretnek színszerû formát adjon, az egységesítésnek megtalálja a kifejezésbeli megfelelôjét, a koncepció vonalát Ariadné-fonalként adva a közönség kezébe.

Csiszár Imre ilyen rendezô. De pillantsunk a színlapra, mert ez elôrebocsátja az értelmezés bizonyos lényegi mozzanatait: Ádám és Éva — Kardos M. Róbert és Csutak Réka — fiatalok, színészi pályájuk elején álló mûvészek, akiknek történelmi korszakokon átívelô lelkesedéséhez nem férhet kétség; Lucifer pedig Boér Ferenc színészi-emberi tapasztalatával, tudásával áll melléjük tanítómesterként...

A péntek esti bemutató alkalmával Bogdán Zsoltnak nyújtja át a Bánffy Miklós-vándordíjat Dobre-Kóthay Judit, az 1995/96-os évad díjazottja.

Szabó Attila

A Zsolnay-kerámia Kolozsvárott

(2. old.)

Az Ipari, Mezôgazdasági és Kereskedelmi Kamaránál városunkban is bemutakozott a híres pécsi Zsolnay cég.

A manufaktúrát Zsolnay Miklós alapította 1853-ban fia, Ignác számára. Tíz év után Ignác öccse, Vilmos rövid idô alatt európai színvonalú gyárrá fejlesztette a kis üzemet. A cég termékei sikeresen szerepeltek megannyi világkiállításon, a legnagyobb porcelángyárakkal is felvehették a versenyt. A XX. század elején az épületdíszítô, fagyálló Zsolnay-kerámia az Osztrák-Magyar Monarchiában és a környezô országokban versenytárs nélkül uralta a piacot.

A Zsolnay-gyár ma is nagy hagyományait folytatja, háztartási porcelánedényei, magasfeszültségû elektromos szigetelôi, építészeti kerámiái a legjobb minôségûek.

Ezúttal Kolozsvárott is kiállították termékeiket.

Rendôrségi hírek

(2. old.)

• Adócsalásért és hamisított okirat tudatos felhasználásáért indult bûnvádi eljárás Ioan Bichis, a szamosújvári Selva Com Kft. 47 esztendôs ügyintézôje ellen. A vádirat szerint Bichis 3,264 millió lejért vásárolt építôanyagot a tordai cementgyárból, de a számlákat már nem könyvelte el. Az államkasszát ért 995 ezer lejes kárt sikerült megtéríteni, az ügyeskedô szabadlábon védekezhet.

• Tíz köbméter tûzifát lopott péntekrôl szombatra virradó éjjel Vasile Stan, a tarnicai gátépítô vállalat (A.C.H.) tehergépkocsi-vezetôje, aki az alig több, mint félmillió lejt érô faanyagot a vállalat jármûvével szállította el. Közvagyon kárára elkövetett lopásért és hivatali visszaélésért a sofôr szabadlábon védekezhet.

• Tévedésbôl vadászcimborája lábába lôtt Gheorghe Duma. A 61 esztendôs férfi figyelmetlensége miatt András Károly, a dési vasúti mûhelyek 48 éves munkása kórházi ápolásra szorult. A Dés melletti vadászterületen, vasárnap történt baleset elkövetôjének elkobozták puskáját és fegyverviselési engedélyét.

• Vízbe fúlt P. F. 54 esztendôs kissomkúti lakos, akinek holttestét szombaton az Alparét-patak medrében találták meg. A nagy italozóként ismert férfi halálával kapcsolatban kizárták az erôszakos bûncselekmény gyanúját.

• 50 ezer lejt emelt ki a kasszából Victor Petrindean, a tordai Transaries szállítási vállalat 52 esztendôs sofôre. A magáncélra elköltött pénzt úgy kívánta visszatenni, hogy nem adott jegyet két utasának. Sikkasztásért indult bûnvádi eljárás ellene.

• Szén-monoxid-mérgezés okozta az alsókosályi Rus házaspár halálát. A 73 éves asszony és három évvel idôsebb férje holttestét szombaton találták meg, a gáz feltehetôen egy kályhából szivárgott ki.

• Ugyanaz a bûncselekmény, három tettes: Traian Matis, a riskai Lunca Molidului Kft. 37 esztendôs ügyintézôje, Gheorghe Todericiu 57 esztendôs magyargyerômonostori, és Angelica Rosca kolozsvári lakos egyformán azzal vétett, hogy a raffiaszatyrok és -zsákok értékesítésébôl származó jövedelemért elmulasztott adózni. 1995-tôl napjainkig Matis 10,5, Todericiu 4, Rosca pedig 3,9 millió lejes kárt okozott az államnak, s adócsalásért mindhárom ellen bûnvádi eljárás indult.

• Halálos közúti baleset színhelye volt vasárnap hajnalban az aranyosgyéresi Laminoristilor út. Mircea Hadának, a Pontello útépítô vállalat 36 esztendôs gépkocsivezetôjének pillanatnyi figyelmetlensége elég volt ahhoz, hogy a combi Daciával telibe talált 21 esztendôs Flavius Septimiu Cobârzan halálos, a 20 éves Corina Podar pedig súlyos sérüléseket szenvedjen. Mindketten figyelmetlenül, és ráadásul nem a kijelölt helyen, próbáltak átkelni az úttesten.

( turós )

Ritka közös cél és „munkatárgy"

(2. old.)

„Az Önök és a mi munkánkban sok a hasonlóság: rengeteg információból kell kiszûrnünk a valóságot. Ezért is gondoltuk, hogy mostani találkozónkon lôjjünk mindannyian ugyanazokra a céltáblákra, kicsit szórakozva, kicsit versengve, miközben próbáljuk meg elfogadni egymást. Hátha sikerül eloszlatnunk a közvélemény által irántunk kialakított bizalmatlanságot, hátha sikerül magunkat elismertetnünk hús-vér embereknek, erényeinkkel és hibáinkkal együtt." Így köszöntötte kedden a Gorbó-völgyi lôtérre összehívott sajtó képviselôit Cornel Caraba ezredes, a Román Hírszerzô Szolgálat Kolozs megyei parancsnoka. A szabad ég alatt megtartott rendhagyó fogadáson nemcsak lôfegyverek dördültek, de akadt ugratós szópárbaj, információcsere és csali információcsere, (egyelôre) kötetlen széréi ízû apropózás az informátori státusról, oldott hangulat és ígéret, hogy változó, nyitottabb társadalmunkban hasonló találkozásokkal fogják tovább puhítani az elôítéletet, melyet, tegyük hozzá, nem alaptalanul, a rettegett hírû elôdintézmény alakított ki. Valóban, a mai kémelhárítók képesek a jó kedélyû, szellemes, gondtalan hétköznapi ember benyomását kelteni. Mozdulataik meggondoltak, hibátlan idegállapotra vallanak, éles szem- és észjárásuk viszont állandóan magán hordozza a sajátos szakmai követelményeket. Úgy látszik, ebben sosincs lazítás...

Hogy hogyan lövünk? Ez attól függ, kit képzelünk a céltábla helyébe. Hol vannak a dossziéink? Melyikek, a '89 elôttiek, vagy az azutániak? Ha valamelyik sajtós feltûnôen jól céloz, ráadásul talál is, csak gyanúsabbá válik tôle...

„Ez itt a 7,65 mm-es Carpati védôpisztoly, antiterrorista cselekményekre, repülôgép-eltérítések megakadályozására, titkos postai küldemény biztosítására használatos. 25 méterre szokás vele gyakorlatozni, de 1500 m-re is halálos lehet. Tessék, próbálják ki..." (E sorok közvetítôje, talán a mai ünnepnapra való összhangba kerülés végett, huszonhárom pontot ért el vele, míg a fényképet készítô Gyurka Elôd..., nos, az ô bevallása szerint jóval könnyebb a Minoltával lôni.)

Ö. I. B.

Valutaárfolyamok

(2. old.)

Váltóiroda Német márka Amerikai dollár

Eladás/Vétel Eladás/Vétel

Cambio 60-4660 50-8050

DOLLAR 550-4650 955-8150

ECU-Exchange 590-4650 950-8030

Macrogroup 570-4650 920-8020

OTI-DOR 570-4650 920-8050

Platinum 570-4670 860-8050

X-Change 590-4700 950-8100

Román

Kereskedelmi

Bank 56-4428 75-7750

Nemzeti Bank 4315 7721

Az utcai pénzváltóknál a forint 40/40,5, a márka 4550/4680, a dollár pedig 8000/8100 lejbe kerül.

NAPIRENDEN

Beszélgetünk, de hogyan?

(4. old.)

Az idén is Sátoraljaújhelyen rendezték meg az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny döntôjét. A 25. rendezvényen magyarországi, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és vajdasági versenyzôk próbáltak választ találni a címbeli kérdésre. Az október 17-19. között lezajló vetélkedô tanulságos lehetett minden résztvevô számára. A dolgozatjavításban részt nem vevôk számára az írásbeli vizsga eredményei csupán számadatok. Elgondolkoztató viszont az a tény, hogy a legjobb dolgozatot a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum tanulója, Keszeg Anna adta ki a kezébôl. A nyilvános szóbeli vizsgát végighallgatók sokatmondó következtetéseket vonhattak le. „Beszélgetünk, de hogyan?", „Hogyan hat rám a reklám", „Hazám és Európa" — ez volt a három témakör, amelybôl a versenyzôk választhattak. A 3 perces beszéd felépítésére mindössze 15 percet kaptak a sorszámok mögé rejtett diákok. Mégis sok jól megszerkesztett, hibátlanul elmondott szöveget hallhattunk. Formailag, tartalmilag a legjobbnak nyilvánított dolgozat szintén Keszeg Annát dicséri, aki így abszolút elsô helyezést ért el.

Beszélgetünk, de hogyan? — az volt az érzésem, hogy a versenyzôk nagy részét ez a kérdés nem érdekli (n. b. a „nyelvhasználati vetélkedô országos döntôjén"!). Ugyanis a beszédekbôl kiderült, hogy hányan nem szeretik, ha kedvenc filmüket reklám szakítja meg. Észrevehettük, hogy a magyarországi fiatalok mennyire tájékozottabbak és érdekeltebbek az aktuális politikai, gazdasági és szociális kérdésekben (ôk ugyanis tömegesen Magyarországnak a NATO-hoz, EU-hoz való csatlakozásáról beszéltek, nem mint a „határon túli" diáktársaik. Viszont a nyelvápolással kapcsolatos gondok nagyon kevés (magyarországi) versenyzôt késztettek véleménynyilvánításra, a Kazinczy sírjától néhány kilométernyire fekvô Sátoraljaújhelyen.

A szóbeli vizsga kiértékelésén dr. Bercédy József tanár, a bírálóbizottság elnöke egy általános jelenségrôl beszélt, amely fôleg az írott sajtóban „hódít" a magyar nyelvterületen: „a bükkfa-, a fûrészpornyelv", amelyet az „elôregyártott" kifejezések, fordulatok túlzott használata jellemez.

Minden versenyzô igyekezett minél választékosabban kifejezni magát, sajnos, sokszor a mondanivaló rovására. Ugyanakkor érezhetô volt az anyaországi versenyzôk beszédén a kimondott szó útján történô információszerzés hatása, a folyékony beszéd. A szerepléshez nem szokott, de sokkal olvasottabb erdélyi, kárpátaljai diákok nem tudták (nem akarták?) szóözönbe rejteni mondanivalójukat. Érdekes volt, hogy nem a kisebbségben élô magyar versenyzôk, hanem a magyarországiak használtak idegen szavakat (média, import, export, struktúra, produktum stb.). És ez az eredményeket is befolyásolta.

Minden szempontból a tordai származású Keszeg Anna volt a legjobban szereplô diák. Továbbá Székely Melinda, szintén a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum tanulója, a Vajdasági Magyar Nyelvmûvelô Egyesület díját érdemelte ki. Székely-Sípos Zehána Anna szentgyörgyi diák a Sátoraljaújhelyi Diákok Baráti Körének díját kapta. Elismerésben részesült, mint legjobb felkészítô tanár, Tôkés Erika, ki szintén az Apáczai Csere János Líceumot képviselte. Mind a négy erdélyi díjazott mûvészien megformált emlékérmet hozott haza a Kazinczy sírjánál lezajlott díjazásról. Az erdélyi csapat megállta a helyét a résztvevôk közremûködésével elôadott díszünnepségen is. A kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes négy tagja széki „fekete-piros, fekete táncot" járt „zeneszó, énekszó nélkül" Mátyus Éva kifejezô szavalatára (Kányádi Sándor: Fekete-piros versére), valamint Bárdos Réka széki népdalt énekelt.

A verseny szellemi patrónusa, Kazinczy, a szépen kivitelezett mûsorfüzet mottójában a következôképpen szól nem csak a nyelvhasználati verseny résztvevôihez: „...a nyelv legyen hív, kész és tetszô magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez". A költô sírjánál megtartott koszorúzási ünnepségen elhangzott barokk vihar (Vivaldi — Tél) igen kifejezôen azt sugallja, hogy ez nem könnyû feladat korunk nyelvápolói számára.

Horváth István Róbert

Magyar-román üzletember-találkozó Békéscsabán

(4. old.)

Nagyobb érdeklôdés övezte azt a magyar-román üzletember-találkozót, amelyet az M & H Communications Kft., a Magyar Befektetési és Vagyonkezelô Részvénytársaság és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. közösen szervezett Békéscsabán október 21-én, mint amelyre a rendezôk számítottak. Magyar és román részrôl is többen eljöttek nem csupán a felgyorsult romániai privatizáció adta lehetôségek iránt érdeklôdni, hanem a konkrét, azonnali kapcsolatfelvétel érdekében is. Különösen a határ menti régió képviseltette magát nagy számban a találkozón, ahol Szabó Béla házigazda, a DARF Rt. elnöke, dr. Vértes András , az MBV Rt. igazgatósági elnöke és ugyanakkor a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, valamint dr. Kaposi Annamária, az MBV Rt. fôigazgatója részletesen beszámoltak a romániai privatizációs folyamat újonnan megnyílt lehetôségeirôl, az együttmûködés bôvülô esélyeirôl, valamint annak szükségességérôl, hogy a legnagyobb esélyt jelentô magyar-román közös vállalkozások kezdeményezôi behatóan megismerjék a két szomszédos ország gazdasági törvénykezésének minden vonatkozó rendelkezését. Dr. Vértes András ezúttal felhívta a résztvevôk figyelmét arra, hogy a Magyar Gazdaságkutató Intézet gondozásában romániai szakemberek segítségével elkészült az általános tudnivalókat tartalmazó útmutató, amely a román privatizáció irányaitól, a közös cégalapításra vonatkozó rendeletekig, valamint a gazdasági egységek mûködésétôl és adózási kötelezettségeitôl a gazdasági életet irányító hivatalokig és intézményekig, mindenben tájékozódási lehetôséget kínál a román és magyar befektetôknek.

Szabó Piroska

Napilapozó
Svájcból is példásnak látszik

(4. old.)

Horn Gyula kormányfô kétnapos romániai látogatása további bizonyságot adott arról, hogy a magyar-román kapcsolatok az utóbbi tizenegy hónapban egyre jobbá váltak — véli szerdai cikkében a Neue Zürcher Zeitung. A szerzô beszámolója szerint a magyar miniszterelnök elismeréssel szólt arról, hogy a román kabinet kész mélyreható reformokat végrehajtani, és gondosan ügyel az emberi jogok és ezzel a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. A lap kiemeli, hogy Horn Gyula példaszerûnek nevezte a két ország kapcsolatát, Victor Ciorbea román miniszterelnök pedig a kapcsolatok ezidáig példa nélkül álló intenzitását emelte ki. Az NZZ megemlíti, hogy nemrég Ciorbea Budapesten tett látogatást, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig Romániában, de ilyen magas szintû kapcsolat Bukarest és Budapest között annak elôtte hét évig nem jött létre.

A svájci lap közli: Horn Gyula arra kérte Székelyföldön a fôleg magyar nemzetiségû polgármestereket, hogy támogassák a román kormányt és ismerjék el a román miniszterelnök a kisebbség ügyeivel kapcsolatban megnyilvánuló nyíltságát. A svájci lap tudósítójának értékelése szerint a magyar-magyar találkozóról megjelent bukaresti sajtókommentárok ugyanakkor azt mutatják, hogy ,,továbbra is milyen kényes a történelmileg megterhelt kisebbségi probléma". A cikkíró idézi Markó Béla RMDSZ-elnököt, aki a Horn Gyulával folytatott megbeszélése után kijelentette: a pártja és annak céljai elleni nacionalista támadásoknak az az elsôdleges céljuk, hogy megosszák a román kormánykoalíciót.

A lap sorolja, miben állapodott meg tárgyalópartnereivel Horn Gyula romániai látogatása alatt: új határállomások megnyitásában, közös brókerház és bank alapításában, a határokon átnyúló együttmûködés konkrét formáiban, infrastrukturális fejlesztésekben, valamint abban, hogy — ha nem is Kolozsvárott, de — egy másik erdélyi városban magyar egyetem jöhet létre.

'56-os világtalálkozó

(4. old.)

A magyar forradalom és szabadságharc tanúinak, résztvevôinek és hôseinek az ez évi ünnepen ismét magasba kell emelniük 1956 zászlaját és eszméjét, mert ez az egyetlen erô, amely összefoghatja a széthullni látszó nemzetet. Errôl Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszélt az '56-os Felkelôk és Rabparlamentje által rendezett szerdai világtalálkozón, Budapesten. A kulturális mûsorral egybekötött megemlékezésnek a Nemzeti Sportcsarnok adott helyet.

Giczy György beszédében kiemelte: nemzethez tartozásunk nem élhetô át anélkül, hogy ne érezzük és értsük letûnt nemzeti küzdelmeink értelmét. A pártelnök lelkiismeretünk ébresztôinek nevezte a forradalom tanúit, és az igazságtétel szükségességét hangsúlyozta. Hornyák Tibor, a Rabparlament elnöke a találkozón nyomatékosan leszögezte: követelik, hogy állítsák bíróság elé a szabadságharc vérbefojtásáért a „karhatalmistáknak nevezett hazaárulókat", akik — megítélésük szerint — tettükkel a „bûnös hadviselés bûntettét" követték el. Hornyák megerôsítette továbbá, hogy a szervezet feljelentést tett a legfôbb ügyésznél Horn Gyula miniszterelnök ellen. A feljelentést — mint közölte — a legfôbb ügyész a fôvárosi fôügyészhez továbbította.

Holland segítséggel a jobb vízért

(4. old.)

A megyei tanács szervezte tegnapi sajtóértékezletet azzal a céllal tartották, hogy ismertessék azt az 1994-ben elkezdôdött és a héten befejezôdött programot, amelynek kivitelezôje a holland Aquanet Társaság, támogatója a holland kormány, kedvezményezettje pedig a Kolozs megyei vízmûvek. Létfontosságú dologról lévén szó, a helyi vízmûvek célja a — sok helyen több mint 100 éves — vízhálózat felújítása, korszerûsítése, emellett pedig a víz minôségének javítása, a gondatlan pazarlás és vízveszteség megszüntetése. (A részletekre visszatérünk.)

Lapzárta

Fogadás '56 emlékére

(8. old.)

Annak ellenére, hogy polgármesterünk a magyar fôkonzulátus fogadására szóló kétnyelvû meghívót kihívásnak minôsítette, tegnap délben a Transilvania Szállóban minden incidens nélkül, jó néhány román közéleti személyiség részvételével zajlott a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett „coctail party".

Az ünneplôket Szôcs Ferenc magyar nagykövet és Bitay Károly fôkonzul fogadta. A résztvevôk között ott voltak a konzulátus hatáskörébe tartozó megyék képviselôi, helyi és országos szintû RMDSZ-tisztségviselôk, magyar felekezetek vezetôi, civil szervezetek küldöttei és sokan mások.

(A. O.)

*

Kivéve a román és magyar sajtót, amelyet a diszkréció kedvéért (?) nem hívtak meg. (A szerkesztôség)

Ellenzéki tüntetés a szenátus elôtt

(8. old.)

Bár a tegnapra tervezett ellenzéki tüntetést a bukaresti fôpolgármester a szenátus elôtti térrôl — annak „zsúfoltsága" miatt — áthelyezte a parlament elôtti térségre, C. V. Tudor kijelentette: senki sem fogja megakadályozni ôket, hogy eredeti elképzelésüknek megfelelôen gyûljenek össze. A környéken meg is jelent egy fehér Mercedes, amelybôl a szenátus elé hívták a néptömeget, de a tüntetés bejelentett kezdetéig alig 200-an gyûltek össze. Ion Iliescu személyes összeférhetetlenség miatt nem volt hajlandó megjelenni, a rendezvényen alelnök, Adrian Nãstase képviselte a legnagyobb ellenzéki pártot, az RTDP-t.

C. V. Tudor stílusához méltó beszédekben követelte a kormány lemondását, továbbá fenyegetôzött, hogy ha hatalomra kerül, rövid idô alatt törvényen kívül helyezi az RMDSZ-t és azokat az újságírókat, akik, úgymond, belelovalták a népet a reformokba.

Adrian Nãstase, C. V. Tudor és Adrian Pãunescu meglátogatta a szenátus elôtt éhségsztrájkot folytató forradalmárokat. Tudor itt is remekelt. Azt ígérte, hogy a szenátusban erônek erejével is igazságot szolgáltatnak nekik, valamint arra buzdította a kiváltságok megtartásáért éhségsztrájkolókat, hogy az egész országból csôdítsék Bukarestbe a forradalmárokat. Adrian Nãstase azzal tüzelte a hangulatot, hogy emlékeztette az éhségsztrájkolókat, mit mondott Ion Diaconescu parasztpárti elnök arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha valaki belepusztul az önkínzásba. Mint ismeretes, erre a kérdésre hangzott el a cinikus válasz: „Kifejezzük sajnálatunkat".

A népgyûlés befejeztével a tüntetôk csatlakoztak az éhségsztrájkolókhoz. Az ideiglenes kerítésnél támadt tömegnyomás miatt összetûzésekre került sor a tüntetôk és rendfenntartók között.

Felavatták a PRITAX-megállót

(8. old.)

Százharminc napi munka eredményeképpen Kolozsvárt elôször született olyan nyugati stílusú taximegálló, mint amilyent tegnap avattak fel a Monostor negyedben (Primãverii u. 4.). A fedett terület két oldalán kávézó és elfogadható árú termékeket forgalmazó ABC-áruház van, az elôtérben hat taxi parkolhat. A megnyitón részt vettek: az építmény tervezôje, építôje, a polgármester és a PRITAX képviselôi. Az igazgató, Ion Muresan és Gheorghe Funar polgármester ünnepi beszéde után utóbbi elvágta az avatószalagot, majd svédasztal fogadta a vendégeket.

Muresan elmondta, hogy 400 millió lejt fektettek be az építés során, s így 18 új munkahely keletkezett. Más cégekkel ellentétben, akik bérbe vesznek egy területet, aztán húzzák, halasztják az építkezést, a PRITAX-megálló rekordidô alatt készült el.

A cég nemcsak gyorsan, hanem bizonyos igényszintnek megfelelôen (környezetrendezés, parkosítás) dolgozott, s az eredmény a kolozsváriak szemszögébôl kitûnô.

Póka János András

Marosvásárhelyen tárgyalják Cserehát ügyét
Kész rasszizmus!

(8. old.)

Tovább durvul a csereháti ügy: Székelyudvarhelyrôl Marosvásárhelyre helyezték át annak a pernek a megtárgyalását, amelyben a székelyudvarhelyi városi tanács kéri, hogy semmisítsék meg a csereháti árvaház felépítésével egy svájci humanitárius alapítvány által megbízott román Aris Industries telekkoncesszionálási szerzôdését. Továbbá: azt az ajándékozási szerzôdést, amivel az Aris a görög katolikus apácáknak adományozta az épületet, illetve egy másik beadványt, amiben az Aris kéri, hogy töröljék a telekkönyvbôl a városnak a tulajdonjogát a területhez — tudtuk meg Eckstein-Kovács Pétertôl, a székelyudvarhelyiek védôügyvédjétôl. (Mint ismeretes: a svájciak az Aris Industries-on keresztül több millió dollárt adományozott a Szeplôtlen Szív görög katolikus gyülekezetnek egy árvaház felépítésére a székelyudvarhelyi Csereháton. A lakosság etnikai összetételének erôszakos megváltoztatásától tartó helyiek felháborodását kiváltó telekkoncesszióról még a Vãcãroiu-kormány gondoskodott. A jelenlegi kormány azonban visszaadta a helyi önkormányzatnak a telket. Az azóta már felépült árvaház kivitelezôje, az Aris Industries azonban értelmes kompromisszum helyett pereskedésbe bonyolódott a telektulajdonos önkormányzattal, amely nem hajlandó saját területén helyet adni az efféle árvaházaknak — szerk. megj.)

Eckstein szerint kétségtelen, hogy az ügyben a székelyudvarhelyi bíróság az illetékes. Az Aris Industries viszont kérte, hogy helyezzék át az ügynek a tárgyalását Székelyudvarhelyrôl, mert a pártatlan bíráskodás ott nincs biztosítva. A legfelsôbb törvényszék tegnap helyt adott az Aris Industries kérésének. Az Aris jogi képviselôjének egyik fô érve az volt, hogy a székelyudvarhelyi bírák mind magyarok, így képtelenek elfogulatlanul dönteni. Eckstein-Kovács Péter szerint ez nem más, mint közönséges rasszizmus. Amikor pedig ilyen érvek hallatán a legfelsôbb törvényszék az említett per áthelyezése mellett döntött, nem tett mást, mint hogy etnikai diszkrimináció mellett foglalt állást. Hiszen ha tovább gondoljuk — mondotta lapunknak az ügyvéd-szenátor —, legközelebb olyan perekben, ahol az egyik fél román, a másik pedig magyar, magyar nemzetiségû bíró nem dönthet!

Sz. K.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 1997 - All rights reserved -