1998. április 2.
(X. évfolyam, 76. szám)

Szerdán délután összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) vezetô testülete, amely elôször a politikai helyzetet értékelte, majd a tervezett koalíciós kormány programjával kapcsolatos minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot vitatta meg. Késô délután került sor a leginkább várt napirendi pontra, a párt miniszterelnök-jelöltjére vonatkozó javaslatokra, majd a titkos szavazásra.

A párt szûkebb vezetésében délután kezdôdött meg a jelöltek számbavétele. Radu Vasile, a párt fôtitkára mellett eddig komolyabb eséllyel csak Sorin Dimitriu, az Állami Tulajdon-alap elnöke szerepel a listán.

Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke az ülés kezdetén köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a tisztségérôl hétfôn lemondott miniszterelnöknek kormányfôként végzett munkájáért. Hangsúlyozta, hogy a KDNPP a koalíció lojális résztvevôje volt. A válság igazi okait véleménye szerint a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását.

A pártelnök sorra vette a kialakult helyzetben adódó lehetôségeket — elôrehozott választások, a KDNPP kilépése a kormányból, kisebbségi kormány, más koalíció. Véleménye szerint egyiknek sem lenne esélye. A leginkább reális ezért az 1996-ban létrejött koalíció újjáépítése.

Az új kormány összetételében Diaconescu véleménye szerint meg kell ôrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükrözô arányokat. A pártelnök szilárd kötelezettségvállalást vár a partnerektôl mind a kormány, mind a parlament szintjén a koalíciós fegyelem betartására, hogy ne ismétlôdhessen meg, ami eddig történt.

Victor Ciorbea volt miniszterelnök, aki megôrizte alelnöki tisztségét a pártban, sikert és nagyobb támogatottságot kívánt kijelölendô utódának. Mint mondta, a parasztpárt és a demokraták küzdelmében az elôbbi szenvedett vereséget, és közvetve a koalíciót okolta a kudarcért, mivel a „csapatok nem követték a parancsnokokat".

*

Radu Vasile, a párt fôtitkára lett a parasztpárt miniszterelnök-jelöltje. Ellenfele Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke volt, aki különben két nappal ezelôtt nyilvánosan is kijelentette: nem áll szándékában megpályázni a kormányfôi tisztséget. Esélyes volt Mircea Ciumara az ipari és kereskedelmi tárca vezetôje is. Szintén meglepetéssel vették tudomásul, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter, akit pártja szintén jelölt, utolsó percben visszalépett.

A parasztpárt ragaszkodik az ,,erkölcsi reformhoz, a tulajdonviszonyok rendezéséhez és a korrupció elleni küzdelem folytatásához" — derült ki a KDNPP vezetôtestülete szerdai ülésén. E célok megvalósítása az elôzô koalícióban is gyakran vált a demokratákkal kialakuló viszályok forrásává. Amint azt Gabriel Tepelea, a parasztpárt elsô alelnöke a Mediafaxnak nyilatkozta: a KDNPP és a DP közt a legnagyobb akadályt továbbra is az elkobzott vagyonok visszaadásával kapcsolatos különbözô álláspontok, valamint a két párt közti kölcsönös bizalom hiánya jelenti. Ennek ellenére — mondotta Tepelea — elengedhetetlen, hogy a KDNPP és a DP végre közös nevezôre jusson, hiszen „együttélésre, együttkormányzásra" ítéltettek. Az alelnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy pártja nem feltétlenül a restitutio in integrum elvét vallja, de azokban az esetekben, ahol nem merülnek fel különösebb akadályok, igenis kerüljön sor igazságtételre. Tepelea beismerte: nincsenek illúzióik, hiszen nem létezik semmilyen garancia arra, hogy a demokraták tiszteletben fogják tartani adott szavukat.

Szintén hosszú tanácskozásokra került sor a demokraták körében is, hogy meghatározzák pontos feltételrendszerüket. Ezek között elsô helyen szerepel a minisztériumok számának csökkentése is. Parasztpárti vezetôk ennek kapcsán máris úgy nyilatkoztak, hogy a DP feltételei közül a minisztériumok és államtitkárságok számának csökkentése talán a legkönnyebben teljesíthetô, elvben egyetértenek tehát ezzel a javaslattal. A DP szerint a minisztériumok számát 20, az államtitkárokét pedig 30 százalékkal kellene csökkenteni.

Az elmúlt napokban az RMDSZ tételesen is megfogalmazta követelményeit, és ragaszkodik ezeknek az új kormányprogramba való beépítéséhez. A parlamenti frakció szintjén még nincs döntés a parasztpárti miniszterelnök-jelölt támogatásáról. Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter azonban máris félreérthetetlenül kijelentette: nem kíván részt venni az új kormányban. A részletekrôl Kónya-Hamar Sándor képviselô számol be lapunknak.

— Szerdán az RMDSZ képviselôi a parlament minden szakbizottságában — a tanügyitôl a jogiig — tételesen is megfogalmazták, hogy a szövetség mit kíván beépíteni az új kormányprogramba és a megkötendô protokollumba — mondotta Kónya, majd hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis beláthattuk: nélkülözhetetlen a koalíciós pártok mûködését szabályozó protokollum megfogalmazása. Ennek alapján talán-talán sikerül betartatni az ígéreteket, vagy számon kérni a mulasztásokat.

A feltételeket illetôen a képviselô kifejtette: az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az új kormányprogram szavatolja a helyhatósági törvényt módosító 22-es, illetve az oktatási törvényt módosító 36-os sürgôsségi kormányrendeletekben foglaltakat, és módosítani kíván minden olyan jogszabályt, amely hátrányosan érinti a romániai magyarságot kisebbségi létében az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásától el egészen a színházaink, múzeumaink távlati létét szavatoló törvénytervezetekig.

Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila és Varga Attila, a szenátus és a képviselôház frakcióvezetôi, illetve Borbély László, a kormányzati kérdésekért felelôs ügyvezetô alelnök képviseli az új kormányprogram kidolgozását célzó tárgyalásokon — tudtuk meg a képviselôtôl

Értesüléseink szerint a parasztpárt a — sajtóspekulációk szerint — több esélyes jelölt közül hármat: Radu Vasile pártfôtitkárt, Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi minisztert, illetve Gavril Dejeut, a honvédelmi minisztérium vezetôjét tartotta legesélyesebnek. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ melyiket támogatná, Kónya-Hamar Sándor kifejtette: az RMDSZ lapzártánkkor kezdôdô tárgyalásán derül majd ki, hogy a szövetség legszívesebben kit látna a miniszterelnöki székben. Annyi azonban világos — mondta Kónya — hogy a Demokrata Párt egyértelmûen Radu Vasilet támogatja.

Székely Kriszta

Szerdán a képviselôház jogi bizottsága — a közigazgatási bizottság múlt heti döntéséhez hasonlóan — elfogadta a helyhatósági törvényt módosító 22-es sürgôsségi kormányrendeletet elutasító törvénytervezetet. Ellene csak az RMDSZ szavazott, a parasztpárti és liberális képviselôk nem voltak jelen az ülésen. A Mediafax szerint: létszámát tekintve a bizottság nem volt döntôképes.

(Kiküldött munkatársunktól)

Magyarországnak úgy kell Európába integrálódnia, hogy eközben ne távolodjon el a szomszédos országoktól, illetve a határon túl élô magyar kisebbségektôl — jelentette ki elôadásában Tabajdi Csaba, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azon a II. Kárpát-medencei Egyházi Konferencián, amely tegnap vette kezdetét Budapesten. Tabajdi Csaba, aki a helyi és országos hatalom, másrészrôl az egyházak közötti együttmûködés jegyében hatpontos kérést fogalmazott meg a felekezetek képviselôi felé, pótolhatatlannak nevezte az egyház szerepét a nemzeti kisebbségek önazonossága megôrzésében. Az államtitkár ugyanakkor határozottan elutasította a kettôs állampolgárság igényét, hiszen, mint leszögezte, ez destabilizálná a térséget.

Az 1997-es Kárpát-medencei Egyházi Konferencia általános jelleggel tekintette át az egyházak közösségépítô szerepét.

Az egyházak szerepe a magyar kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel megrendezett idei konferencia alapvetô célja immár az egyházak oktatási, szociális, karitatív és gazdaságszervezô tevékenységének feltérképezése. A kilenc ország — Románia (innen érkezett a legnépesebb határon túli delegáció), Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország és Magyarország — mintegy 150 magyar egyházfôinek tanácskozása emellett olyan kérdésekre próbál választ keresni, mint: kihasználnak-e az egyházi vezetôk minden adott lehetôséget, ismerik-e a tevékenységüket szabályozó törvényeket és rendeleteket, vagy egyáltalán milyen saját egyházi, kormányzati, anyaországi, nyugat-európai támogatási források állnak rendelkezésre a szellemi és gazdasági építkezés folyamán. Az április elsején megkezdôdött elôadássorozat elsô felének ülésvezetô elnöke, dr. Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök egységre szólította fel a résztvevôket, a tanácskozást pedig a magyar közösségtudat erôsítésének fontos tényezôjeként nevezte meg.

Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök korszükségletnek nevezte a tanácskozást, nem csupán egyszerû iskolai vizsgafeladatnak.

Tegnap az oktatás, iskolafenntartás, valamint a gazdasági szervezô tevékenység témakörein túl a magyarországi pályázati lehetôségekrôl is szó esett. Lapzártakor az egyházi konferencia meghívottai Göncz Árpád köztársasági elnök látogatását fogadták, aki mintegy ötperces beszédben köszöntötte a vendégeket.

A II. Kárpát-medencei Egyházi Konferencia elôadói a mai nap folyamán a szociális és jótékonysági munka konkrét lehetôségeirôl, valamint ennek a cigány pasztorációra vetített szerepérôl értekeznek.

Rostás Szabolcs

A hosszú hónapok óta tartó polgári per a kolozsvári polgármesteri hivatal és az Alimentara Rt. között végérvényesen eldôlt: a piaccsarnok tulajdonosa az Olaszországból importált korszerû berendezéssel Erdély legkorszerûbb szupermarketét fogja kialakítani. A megnyert per alapján a polgármesteri hivatal ezelôtt 45 nappal kellett volna az Alimentara Rt. számára átadnia a piaccsarnok átalakításához szükséges építészeti engedélyt. A polgármester végül is ellátta kézjegyével a városháza fôépítészének engedélyét, de azt pár nap múlva visszavonta. Mint arról már hírt adtunk, az Alimentara vezetôsége hivatali visszaélés vádjával bûnvádi eljárást indított Gheorghe Funar polgármester ellen. Ezzel párhuzamosan polgári perrel kártérítést követelt a városházától, amit a bíróság március 30-i, hétfôi határozata értelmében megnyert: a polgármester és a helyi tanács 900 millió lej késedelmi kártérítést kell hogy fizessen az Alimentara Rt.-nek. Ha a városháza önszántából nem fizet, a cég vezetôsége az összeg ellenértékét végrehajtóval fogja lefoglalni.

(m. j.)

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET JOG-, KÖZGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYA 1998. április 4-én, szombaton 9 órai kezdettel tartja évi közgyûlését az EME Ion Ghica (Tamás Áron) utca 12. szám alatti székházában. A közgyûlés napirendje: beszámoló a szakosztály munkájáról, a szakosztály vezetôségének, valamint a választmány egyharmadának megválasztása. Kérik a szakosztály tagjainak megjelenését. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

NEM CSAK A HÚSZÉVESEKÉ A VILÁG — az RMDSZ kül- és belmonostori szervezetének szokásos összejövetele április 3-án, pénteken du. 5 órai kezdettel a Pro Iuventute Mócok útja 75. szám alatti székházában.

HA KELLEMESEN szeretné eltölteni szabad idejét, akkor mi vagyunk a megoldás. A Horváth Béla Stúdiószínpad sok szabad idôvel rendelkezô, életvidám, humoros férfiakat keres a betervezett színdarabok lebonyolítására. Érdeklôdni este 8–10 óra között lehet a 199-698-as telefonszámon.

GRIGORE DEJEU OLAJ ÜVEGIKON KIÁLLÍTÁSA nyílik ma az Egyetemiek Házának klubjában, a Paul Sima Teremben. Megtekinthetô április 30-ig, naponta 9–15 óra között.

A Heltai Gáspár Alapítvány és a Városi Kultúrház közös szervezésében április 2-án, csütörtökön este fél 8 órától kalotaszegi táncház. Helyszín: Fôtér (Pta. Unirii) 24. szám. Muzsikál: Fodor Netti Sándor és zenekara. Oktatók: Tötszegi Tekla és Tötszegi András. A tánc- és énekoktatáson résztvevôk, a táncház rendszeres látogatói között — a rendezvényen kapott számozott belépôk alapján — a júniusi zárótáncházban értékes ajándékokat (hang- és videokazetta, nyári részvétel) sorsolunk ki.

Utolsó szakaszához érkezett az Európai Integrálásért Országos Liga (LINIE) a Léptek Európa felé elnevezésû országos verseny. A szervezet közleménye rámutat a fôként a Román Kereskedelmi Bank által támogatott verseny néhány adatára. Ezek szerint részt vehet bármilyen témában tevékenykedô állami, magánszektori, illetve nem kormányzati szervezet. Mivel az eredetileg 1998. február 15-ben meghatározott határidô túlságosan rövidnek bizonyult, és sok vállalat még nem zárta le tavalyi számadását, a pályázni kívánóknak csupán egy része volt képes benyújtani a szükséges dokumentációt. Ezért a határidôt május 15-re módosították. A versenylapokat a következô címre kell eljuttatni: L.I.N.I.E., Kolozsvár, Farkas/Kogãlniceanu utca 1. (Babes–Bolyai Tudományegyetem). A versenylapoknak tartalmazniuk kell a részt vevô egység vagy polgári szervezet címét, az 1997-es mérlegbôl származó teljesítmények bemutatása, rendkívüli eredményességi intézkedések, a kiemelkedô eredményességhez hozzájárult személyek neve és tetteik, a vezetôség aláírása és pecsétje.

A legkiválóbb teljesítményeket díjazzák, sajtóban teszik közzé és továbbítják a kérdéssel kapcsolatos felelôs fórumokhoz.

Az utcai pénzváltóknál a forint 40,20/41, a márka 4620/4670, a dollár pedig 8420/8500 lejbe kerül.

A Román Posta vállalatok és magánszemélyek részére az EMS (Express Mail Service) elnevezésû nemzetközi gyors kézbesítô szolgálatot vezette be. A küldeményeket, dokumentumokat a Prioripost hálózatba tartozó hivatalokban kell feladni, míg az árukat a vámszolgálattal társult postahivatalok fogadják el. Az EMS-szolgálat révén a román posta a küldemények kézbesítését 2–3 napon belül biztosítja a világ 82 országában. A díjszabás az országtól és a küldemény súlyától függôen alakul.

Adókedvezményben részesülnek azok a munkáltatók, akik a munkakörülmények javítása érdekében beruháznak — nyilatkozta hétfôn, a kormányválság teljében Alexandru Athanasiu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter. Ez az elôírás a szakmai kockázatbiztosítási törvényben fog szerepelni, amelynek tervezetét már majdnem végleges formájában megbeszélték a szakszervezeti szövetségek vezetôivel. A munkavállalók érdekvédôi egy hét múlva nyújtják be észrevételeiket. A szakminiszter a törvény mielôbbi parlamenti megvitatását szorgalmazza, mivel ilyen jogszabály újdonságszámba megy Romániában.

Mindnyájunkat érintô és érdeklô kérdésekrôl, a nálunk mégcsak hírbôl ismert, de a jövôben bevezetésre kerülô személyi jövedelemadóval kapcsolatos tudnivalóról hallgathatunk elôadást április 4-én, szombaton, 11 órakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tamás András (Ion Ghica) utca 12. szám alatti székházában. A vendég Pitti Zoltán, a magyarországi privatizációs hivatal (APEH) volt elnöke, az Arthur Andersen Könyvszakértô, Adó- és Vezetési Tanácsadó Nemzetközi Kft. fôtanácsosa, aki a Romániai Magyar Közgazdász Társaság felkérésének tesz eleget. Minden bizonnyal sokakat vonzó, hasznos eseményre van kilátás.

címmel tartanak szimpóziumot április 3-án déli 12 órától a központi Egyetemi Könyvtár Ion Muslea Termében. Szervezôi a Cukorbetegség és emésztési betegségek központja, az Idegklinika, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, illetve a Megyei Kórház. A rendezvény anyagi támogatója a német Wörwag Pharma vállalat. Ebbôl az alkalomból dobják piacra Romániában a Milgamma B elnevezésû készítményt, amelyet már kolozsvári, bukaresti, brassói és jászvásári szakemberek teszteltek. Az eseményre százötven részvevôt várnak Erdély minden részébôl.

A Magyar Írószövetség az 1848-as forradalom 150. évfordulóján a magyar irodalom hagyományait követve, egyszersmind elkötelezve magát az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökségének, számot kíván vetni a magyarság jelenével és köszönti az ünneplô nemzetet. Ebbôl az alkalomból a Pomogáts Béla vezette írószövetség tizenkét pontos követelést fogalmazott meg, amelyet az alábbiakban közlünk: — Szociális biztonságot, a társadalmi igazságtalanságok felszámolását; — A törvények hatalmát, igazságos közteherviselést; — Polgárosodást, erôs civil társadalmat, erôs érdekképviseletet; — A családok támogatását, felelôs népesedés-politikát, hatékony egészségvédelmet; — Fordulatot az oktatásügyben: egyenlô esélyeket, mûvelt ifjúságot; — Hatékony környezet- és természetvédelmet. A Duna megmentését; — Erkölcsös közéletet, a korrupció törvényes felszámolását, közbiztonságot; — Európai integrációt a nemzeti értékek és érdekek erôsítésével együtt; — A közép-európai nemzetek szolidaritását; — A magyar nyelv és kultúra védelmét, felelôs tömegtájékoztatást; — A magyar irodalom alkotásainak és alkotóinak támogatását; — A magyarság kulturális és lelki egységének helyreállítását, nemzeti identitásának megtartását határon innen és túl.

Ez a téma valóban az utcán hever. Pontosabban a Fôtér közepén. Oda hordják vissza a szégyengödörbe a billenôkocsik a földet.

— Szélhámosság volt az egész mostani felhajtás! — morog mellettem, minden különösebb provokáció nélkül, a mellesleg jó román taxisöför, amint Daciajával ott araszolunk a délelôtti csúcsforgalomban. — Arra való cirkusz, hogy valakik jól megszedjék magukat belôle. És hogy a magyarokat izélgessék vele. Milyen csontokat találtak volna itt, és mi a fenét akartak volna velük kezdeni? Én jártam néhány nyugati városban, és mondhatom, hogy ilyen szép, régi központ sehol sincs. Csak éppen elhanyagolt, illetve rossz szándékkal tönkretett. Most cipelhetik vissza a földet a bontásoktól, tudja, uram, hogy ez milyen rengeteg pénzt jelent?!

Nem tudtam. Csupán annyit, hogy aki másnak vermet ás, néha maga esik bele. Évek múltával. De emberem tovább folytatja.

— Én elmondom, mert saját szememmel láttam a különbséget: ebben az országban mindent ellopnak, mindent elkennek, mindent lelketlenül elfusiznak. Azért állunk így. Igaz, nálunk a munka sincs megfizetve. Ez a legnagyobb tolvajlás. Németországban reggel feltörik az úttestet, kicserélik a vezetéket és estére már új, rendszerint más, szebb színû aszfalt van a régi helyén. Ugyanazt a munkát nálunk el sem lehet képzelni hónapokig tartó és eltrehánykodott álmunkálkodás nélkül.

Közben a CEC-hez érünk, ahol hatalmas embersor kígyózik. Ma van a Bãsescu-taksa befizetésének utolsó napja.

— Na, látja, kérem, ilyenek vagyunk mi — bök feléjük a kormányos filozófus. — Hónapok óta köztudott dolog, mégis az utolsó napra halasztották. Most legalább állhatnak és átkozódhatnak kedvükre. Mert nem mindegy, hogy ötvenezer vagy ötszázezer lejt gombolnak le az emberrôl. A tömeges trehányságért pedig nem Bãsescu a felelôs.

Ö. I. B.

Jó ideje nyugtatgat a hazai kirakatsajtó, amikor egyre csak azt hajtogatja, hogy megtörtént a magyar–román kiegyezés. Megtudtam belôle, hogy nincs már beolvasztási-kiebrudalási szándék ebben az országban, s a legkisebb kormánypárt sem emlékszik cserehátbatámadásunkra, nem emlegeti a marosvásárhelyi Fekete Március bûnöseinek vagy a mindennap uszító kolozsvári kiskirálynak felelôsségre vonását. Ott, Bukarestben, úgy rémlik, a sok közös ülésbôl elôbb-utóbb megszületik valami ki(h)egyezés. Csak a magyar nyelvû iskolahálózat nem.

Veszem a lapot. Olvasom, hogy az euroatlanti integrációs lendület jegyében a két szomszédos baráti ország derék hadfiaiból közös csapattest alakul. Amelyik szükség esetén intervencionista. Akár a Székelyföld közepén, a rettegett paramilitáris csoportok ellen is? Habár ott már megtörtént a beavatkozás, szeplôtlen szûzek alakjában. Mivelhogy sosem árt egy kis honfoglalás, amikor évezrednyi lemaradást kell hirtelenjében bepótolni.

Veszem a lapot. Szóval azt írja az újság, hogy mifelénk megoldódott a kisebbségi helyzet. A hallgatással. Mert így akarják, így látják más szem pontok, Strasbourgból. Kolozsváron, például, csupán érzéki csalódás a Fôtér feldúlása, a magyar történelem megannyi emlékének „betáblázása", a központ trikolorosítása, a magyar feliratok vadászata. A nemzetiségi téma tehát az utóbbi idôben Európa-belépési fizetôeszközzé vált. Sokat inflálódott, akár a román oroszlán. Itt nincs többé etnikai megkülönböztetés a funkciók, az építési, mûködési, panamázási, koldulási engedélyek osztogatásában. Történelmi egyházaink is sûrû bocsánatkérések közepette kapják vissza elrabolt javaikat. Kizárólag a mi figyelmetlenségünk, hogy ezt a folyamatot eddig nem vettük észre. Mert állandóan Nyugatra sandítunk. Hamarabb látjuk meg az anyaországi kampánykodás árnyoldalait, mint a hazai húsvéti nyuszit munka közben, vagy a multikulturális egyetemünk nyitott ablakán berepülô sült békegalambot.

Április elsején veszem a lapot. Hátha ez jobb, mint a régi. Alsó, felsô, Mátyás király, ász. És pász.

Ördög I. Béla

Hetek óta aggodalommal vegyes indulattal figyelem (az újság, televízió segítségével) országvezetô politikusainak civakodását. Aggódom, mert a gazdasági életben már régóta tapasztalható lemaradás, visszaesés mára még súlyosbodott, a szociális állapotok is rosszabbodtak, a megélhetés mind nehezebbé vált, az elszegényedés folytatódik. Háborgok, mert úgy tûnik, a bársonyszékben ülôk mindezt nem látják, vagy nem akarják észrevenni. Egyéni csoportérdekeiket helyezik elôtérbe, ahelyett, hogy az országos érdekekkel, a lakosság sorsával törôdnének elsôsorban. Mi mással magyarázhatók ezek az elvtelen viták, a hosszú ideje tartó torzsalkodás?

Úgy tûnik, politikusaink nem érzik felelôsségük súlyát, bár enélkül senki sem lehet jó vezetô, nem élvezheti választóinak bizalmát. Márpedig e bizalom nélkül az ilyen vezetô tevékenysége üres térben mozog, elôbb-utóbb meg kell válnia tisztségétôl. Úgy tûnik, a kormánykoalícióban hiányzik az elôrelátás, a határozott, célravezetô munkamódszer. Egyesek közülük odaragadtak az említett székhez, azt minden áron meg akarják ôrizni. Nem ismerik fel vezetôi tevékenységük gyenge oldalait, elégtelenségeit, noha ezekre felhívják a figyelmüket. Nem gondolnak arra, hogy mások talán többet tehetnek az ügy érdekében. Helyesebben cselekednének, ha belátnák emberi gyarlóságaikat, és önként mondanának le tisztségükrôl, nem várva meg, hogy leváltsák ôket.

Az érthetetlen, hosszadalmas torzsalkodás — ismétlem — felbecsülhetetlen károkat okoz. Sok és sokféle nehézséget támaszt az ország életében, népének mindennapjaiban. A kormányzó pártok vezetôinek egyeztetniük kellene elképzeléseiket, közös nevezôre hozniuk programjaikat, és induljanak el a járható, helyes úton.

Sajnos, mindazok a hézagok nem csupán az ország belsô életrendjét károsítják, hanem nagymértékben akadályozzák az európai közösséghez való csatlakozást. Mert tudott dolog, minden országnak, amely e közösséghez akar tartozni, bizonyos feltételeknek kell megfelelnie, amolyan versenyvizsgán kell átjutnia. Ennek érdekében mind hatékonyabb vezetôi és gyakorlati tevékenységre van szükség.

Mihály Béla

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

Antonescu marsall és a román királyi kormány felkéri Adolf Hitler Führer Ôexcellenciáját és von Ribbentrop úr Ôexcellenciáját, hogy a Románia katonai, gazdasági és pénzügyi helyzetét feltáró dokumentumot tüzetesen tanulmányozzák át.

a) A román hadsereg azonnali újjászervezése Románia számára életbe és becsületbe vágó kérdés, nemcsak a jövôért, amelyre a román nemzetnek jogában áll törekedni, hanem a jelenért is, amely még veszélyekkel terhes, és azért, hogy lojálisan folytathassuk civilizációnk védelmét.

Antonescu marsall és a román királyi kormány Adolf Hitler Führer Ôexcellenciájához folyamodik, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen a román hadsereg anyaggal és felszerelésekkel való ellátása végett, mivel Románia betartotta adott szavát, lojálisan betartotta a háborús tisztesség törvényeit, minek következtében keleten elvesztette katonai erejét.

Románia támogatása, fôleg a mai helyzetben, illetve a bekövetkezô veszély láttán nemcsak román érdek, hanem Németországé és egész Európáé is.

b) Antonescu marsall és a román királyi kormány erélyesen kérik, hogy szûnjön meg a nem csak Romániára veszélyes magyar kétszínûség.

c) Antonescu marsall és a román kiráyi kormány külön-külön jegyzéket adva át a román gazdasági és pénzügyi helyzetrôl, minden támogatásra igényt tartanak, azért, hogy Románia gazdasági kimerülése és az infláció ne fokozódjon, és hogy a német–román gazdasági kapcsolatok egészséges és pontosan megállapított alapokon nyugodjanak.

d) Antonescu marsall arra kéri Adolf Hitler Vezér Ôexcellenciáját, a minisztertanács alelnöke pedig von Ribbentrop külügyminiszter úr Ôexcellenciáját, hogy a megbeszélések során világítsák meg a Német Reich minden — jelenlegi és jövôbeli — román kérdésben elfoglalt álláspontját, egyben pedig tájékoztassák ôket az európai helyzetrôl és háborús terveikrôl.

Újra emlékeztetve az 1942. február 11-i Memorandumra, Románia háborús céljaira és a román nép óhajaira, Antonescu marsall és a román királyi kormány kifejezi meggyôzôdését, hogy az egész kontinensre nehezedô körülmények láttán egy lojális, a parancsnokságokat és a háborús becsület törvényeit egységesen, csendben, dolgosan és habozás nélkül követô nép megértése és támogatása nemcsak a román sors viselôi történelmi felelôsségének megértését jelenti, hanem egy egészséges cselekedetet, illetve Németország és a földrész eljövendô rendjének sarkalatos pontját is.

Ezért ennek a — a román néppel szembeni felelôsség- és kötelességérzetbôl fakadó — dokumentumnak legfôbb célja, hogy tényekkel bizonyítsa Antonescu marsall, a román királyi kormány és a román nép azon szándékát, hogy teljesíti kötelességét.

Fordította:
Metz A. Márton

A múlt hét végén, szombaton a miniszterelnök hétfôi lemondását megelôzô ideges hangulatban jelent meg a bukaresti Adevãrul címoldalán, legalól, szerény tálalásban egy igen meggondolkodtató felhívás. Szerzôi — ma már mondhatom, hogy a volt kormány tagjai, akikrôl déli tizenkét órakor kiderülhet, hogy az újnak is miniszterei —, nevezetesen Daniel Dãianu, Andrei Plesu és Ilie Serbãnescu, pártsemlegesként fordulnak a közvéleményhez és valamennyi, az országigazgatásban felelôs intézményhez, a hatalomhoz és az ellenzékhez egyaránt. Kérésük csupán ennyi: a súlyos válság mielôbbi feloldása érdekében a felelôs tényezôk és minden polgár becsületes, korrekt és reális diagnózis felállítása után keresse a válságból kivezetô megoldást. Mert a helyzet naponta súlyosbodik, és a mély, strukturális hibákat politikai színezettôl és hozzáértéstôl függetlenül semmilyen eljövendô kormány sem tudja majd korrigálni rövid idôn belül, csupán kitartó, szakszerû, józan, valamint gyakorlatias és érdekmentes erôfeszítéssel. Nálunk pedig éppen ez hiányzik.

Most, amikor a gazdasági reform ütemének felgyorsítása létkérdéssé vált — szól a felhívás —, a populizmus, a demagógia és a választási érdekek hangoztatása megtéveszti az embereket. A reform pedig pusztán hatalmi pozíciók megszerzésének ürügyévé vált. Az elôrehozott választások kilátása megbénítja az újító, operatív gondolkodást, a valós gazdasági helyzetet nem veszik tudomásul, vagy minimalizálják súlyosságát, s nyugodtan belesüppednek a „ne dramatizáljunk" eufóriájába. A valóság felemlítése rosszindulatnak, defetizmusnak minôsül. A döntéshozók haboznak, a tennivágyókat pedig meggátolják abban, hogy döntéseket hozzanak. Ennek legjobb példája a költségvetési tervezet körül kialakult vita.

A humán tôke kihasználatlan. Az alacsony fizetések miatt nehéz szakértôket bevonni, vagy ha mégis, akkor politikai elgondolások miatt rostálják ki ôket. Nem lehet a lakossággal megfelelô hangnemet találni, az intézmények nehézkesen, hatékonyság nélkül mûködnek, és minden újítástól visszarettennek. Minden szinten a jó menedzselés hiányába ütközünk. A hatalmas veszteségeket termelô állami vállalatok rendíthetetlenül állnak, s a társadalmi reakciótól való félelem meggátolja a drasztikus és elengedhetetlen közbelépést. Úgy tûnik, a helytelen, okkult szétosztás miatt eltékozoljuk a nemzeti vagyont. Az országban végbemenô folyamatok távolodnak a globalizációtól és a mûszaki fejlôdéstôl, európai és euroatlanti integrációs törekvéseink talajukat vesztik. Lehetetlen meggyôzô diplomáciai offenzívát kialakítani ilyen ingatag, határozatlan és korrupt háttérrel. Jó stratégiai helyzettel és jelentôs potenciállal rendelkezô országunk, úgy tûnik, elveszít még egy helyreállítási lehetôséget. Mindez a valóságra kellene hogy ébresszen. Nem egyszerû politikai válsággal, hanem az elvek, a mentalitás, az identitás válságával állunk szemben — írja a felhívás.

Talán túlságosan is sokat idôztem a felhívás részletes ismertetésével. Mentségemre szolgáljon azonban az, hogy amikor a lakosság súlyos megpróbáltatásai közepette hosszú hónapokig tart a mesterségesen keltett politikai válság, akkor a józan, személyeskedéstôl mentes, szinte segélykiáltásszámba menô felhívás elsikkad egy országos terjesztésû lap egyik csücskében. Holott mélyen aggasztó gazdasági helyzetünk azonnali, gyors cselekvést igényelne. Mégis hónapok telnek el az egyéni és pártérdekek miatt folyó háború színjátékával, míg a populista szónoklatok emlôjén nevelkedô, megtévesztett szavazótábor egyre inkább tömörül a nacionalista pártok körül. A pénzügyi és gazdasági állapot pedig gyorsan halad a teljes lebénulás, mûködésképtelenség felé.

Az ürügy nem csupán nevetséges, de szánalmas is: minden mehet tovább a már kijelölt úton, csak a miniszterelnök távozzon. Távozzon, mert elindult azoknak a népszerûtlen, de rendkívül fontos intézkedéseknek az útján, amelyet hét éven át körmönfont indokkal mások elkerültek: a reformok és az integráció irányába. Amelyet ôszintén és kitartóan — talán a legkövetkezetesebben is — követett. És amelyen nem csupán az ellenzék igyekezett mindegyre elgáncsolni, de maguk a koalíciós társak is. Sôt, saját pártjának tagjai is, elôbb Pruteanu szenátor, majd a brassói összejövetel részvevôi. Mert egy kicsit nyíltabb és európaibb volt, ráadásul erdélyi. S még azok is beleegyezôen rábólintottak menesztésére, akik talán a legtöbbet köszönhettek neki. Bûnéül pedig pontosan azt rótták fel, hogy túl lassan akarta valóra váltani azt az álmot — az európai felzárkózást —, amelyet mindenki hangoztat, de minden erejével feltartóztat. Ezért hivatkoztam a három volt miniszter felhívására, mert úgy érzem, igazat szóltak: az identitás súlyos zavarában élünk.

Szabó Piroska

Emil Constantinescu kedden este Ion Iliescuval, az RTDP elnökével folytatott konzultációt. (Ez volt különben az elsô alkalom arra, hogy a Cotroceni-palota elôzô és jelenlegi lakója négyszemközt találkozott egymással.) Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfô ,,nagyjából" osztja az ô értékelését, miszerint elôrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövô tavasszal. Az elnök sajtóirodája éjszaka cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfô nem mondott, Constantinescu nem tartja sem szükségesnek, sem hasznosnak, még kevésbé közelinek az elôrehozott választásokat ,,a jelenlegi politikai helyzetben, amikor az új koalíciós kormány megalakítása új esélyt nyújthat az országnak a stabilitásra és haladásra". Az elnökség helytállónak nevezi viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetért egy új választási törvény meghozatalával és hogy az RTDP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a koalícióban.

Az RTDP elnöke különben vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, ugyanis, fejtegette, ,,a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre".

Nem kerül sor találkozóra az államfô és a Nagyrománia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor között. Tudor terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy ,,a katasztrófának, amely az országot sújtja, fô oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel.

C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyûlésének) ,,helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy ,,a horthysta jellegû RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye, amely a pártelnök jellegzetes stílusában fogalmazódott, ,,megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezi az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy ,,gúnyt ûz mindabból, ami szent a románság szemében".

Lapzártakor: Javier Solana NATO-fôtitkár tegnap este Bukarestbe érkezett. A magas rangú vendéget Andrei Plesu és Constantin Dudu Georgescu, a külügyi, illetve a honvédelmi tárca vezetôi fogadták. A tervekkel ellentétben Victor Ciorbea leköszönt miniszterelnök nem lesz jelen a találkozón.

A Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt szerint csak egy új program és egy új, kompetens csapat, más munkaszellem képes a politikai válságot valóban megoldani — hangzott el a Constantinescu államfôvel sorra került tanácskozáson. Melescanu pártvezér az ország nyomorba döntésével vádolta a megbukott koalíciót, Ciorbea egykori kormányfô lemondása pedig nem más, mint beismerése ennek a gazdasági és politikai kudarcnak — nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek. A Szövetség Romániáért Párt továbbra is ellenzékben kíván maradni, szó sem lehet arról, hogy valamiféle tisztségre aspirálna az új kormányban. A háttérbôl viszont tudná szaktanácsokkal, ötletekkel segíteni a kormányt.

Sokkal egyértelmûbb volt azonban a Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása: Valeriu Tabãrã RNEP-elnök kijelentése szerint pártja semmi szín alatt nem kívánja a leendô kormányt tárgyalni, függetlenül attól, hogy milyen programot vállal. Legfôbb kifogásuk: az RMDSZ jelenléte. Az RNEP képviselôi élesen bírálták az összes kormányon lévô pártot a válság kirobbanása és elhúzódása miatt. A vétkesek sorából nem marad ki maga Constantinescu elnök, akinek az RNEP szerint szintén megvan a maga felelôssége a politikai válságban.

Generációm többsége külföldön keresett boldogulási lehetôséget, és kisebb-nagyobb sikerrel talált is. Biztos vagyok benne, hogy nem volt könnyû elhagyni a szülôföldet, de akik itt maradtunk, nekünk sem rózsás a helyzetünk — nyilatkozta lapunknak Pongrácz Sándor gépészmérnök, a FRIGOLUX Kft. igazgatója.

Politikusaink a gazdaság beindításáért, az európai integráció megvalósításáért harcolnak.

A gazdasági szférában tevékenykedôk ugyancsak új munkahelyek teremtéséért, megfelelô fizetésekért, a fennmaradásért küzdenek. Kormányok jönnek, kormányok mennek, a megjelenô törvények, rendeletek csak kis része segít a kis- és középvállalkozókon, nagy részük újabb bürokratikus pókhálóba kényszerít.

1996-ban a csongrádi FRIGOLUX Rt., Szabó Mihály József mérnökkel közösen létrehoztuk a FRIGOLUX KOLOZSVÁR Kft.-t, amely közös román–magyar tôkével mûködik.

A Csongrádon gyártott, igen szép kivitelezésû és jó minôségû hûtôvitrineket, légfüggönyös hûtôvitrineket, 300, 500 literes fagyasztóládákat és hûtôkamrákat importálunk és forgalmazunk Románia területén. Áraink igen kedvezôek. Alacsonyabb az új olasz hûtôgépek árainál viszont magasabb a hazai gyártmány áránál. Ami gondot jelent, hogy Olaszországból és Németországból használt és felújított hûtôgépeket forgalmaznak olcsón. Sok vevôt nem érdekel a minôség, örvend, ha olcsón megveheti. Aki egyszer vásárolt használt hûtôgépet, másodszor már hozzánk fordul.

Igyekszünk termékskálánkat bôvíteni, ezért autóakkumulátorokat is forgalmazunk.

A bukaresti akkumulátorgyárból kivált cég, amelynek Aristide Caranda mérnök a résztulajdonosa, nyugati technológiával gyártja a:

— CARANDA akkut hazai alapanyagból;

— CARANDA SUPER akkut cseh alapanyagból;

— CARANDA DURABILA akkut osztrák alapanyagból.

Mi csak az utóbbi két típust forgalmazzuk 55, 66, 74, 88, 145, 180 Amperóra méretben, ugyanis ezeknek nemcsak a technológiája, hanem a minôsége is nyugati. Ezt bizonyítja a 2 éves garancia is. Ezenkívül forgalmazunk BOLIDEN svéd, STECO francia és FIAMM olasz importból származó autóakkumulátorokat is.

Jelenleg két magyarországi céggel folytatunk tárgyalásokat, ugyanis szeretnénk importálni és forgalmazni a tejiparban és húsiparban használható fehérjéket és tartósítószereket, mindazt, amit a korszerû élelmiszeripari termékgyártás megkövetel.

Tervezzük japán robogók, motorbiciklik behozatalát és forgalmazását, kedvezô áron. Például egy modern, 50 köbcentis kis SUZUKI vagy HONDA robogó kb. 3,5–4 millió lejbe kerül. Reménykedünk, hogy végre beindul az ország normális gazdasági vérkeringése, és minden anyagi intellektuális befektetés, a pontosság és minôség lesz az általános a román gazdasági életben is. Akkor elmondhatjuk majd, hogy nem dolgoztunk hiába.

T. L.

Horn Gyula sajnálatát fejezte ki Victor Ciorbea lemondása miatt. — Miniszterelnök kollégám ôszintén akarta, hogy a magyar–román kapcsolatok mindkét ország számára sikert hozzanak. Ezért, csakúgy, mint a romániai magyar kisebbség helyzetének javításáért, nagyon sokat tett — közölte a kormányfô, aki bízik abban, hogy nem következik be törés a magyar–román kapcsolatok alakulásában.

Budapest támogatja Szlovákia és Románia tagságát mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban. A politikai támogatás mellett tapasztalatainak átadására is kész — mondotta Kovács László magyar külügyminiszter Brüsszelben, az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat követô sajtóértekezleten.

Nincs ok az aggodalomra amiatt, hogy a tárgyalások Magyarországgal való megkezdése befolyásolná a szomszédokhoz fûzôdô viszonyt. A madridi NATO-csúcstalálkozó nyomán a magyar–román viszonyban további javulás állt be, pedig Bukarestet nem hívták meg tagságra, Magyarországot igen — emlékeztetett a miniszter. A viszonyon Kovács László szerint az sem változtatna, ha Magyarország már tag lenne akár az EU-ban, akár a NATO-ban.

A vízumkérdést illetôen a magyar külügyminiszter elmondta: Szlovákia esetében ez nem probléma, mert az ország minden EU-tagállamban vízummentes. Románia esetében Budapestnek tárgyalásokat kell folytatnia a magyar tagsággal összefüggô változásokról, az azonban Kovács László szerint elkerülendô, hogy a romániai magyarokat e téren megkülönböztessék a román lakosságtól.

A Román Demokratikus Konvencióban különösen nagy erkölcsi súllyal rendelkezô civil szervezet, a Polgári Szövetség, amely nagy szerepet játszott mind Constantinescu elnök, mind Ciorbea közéleti pályafutásának elindításában, élesen bírálja a konvenció pártjait és az államfôt. A PSZ szerint olyan lemondásba taszították Ciorbea miniszterelnököt, amely nyilvánvalóan nem oldja meg a válságot, viszont azoknak az elveknek a vereségét jelenti, amelyekre 1996-ban szavazott az ország. A Polgári Szövetség, amelynek vezetôi között van Ana Blandiana írónô és Petre Mihai Bãcanu, a România liberã címû lap igazgatója, elítéli a Demokrata Pártnak tett sorozatos engedményeket, amelyek kétségbe vonják, a konvenció vezetôinek hûségét saját szavazótáborukhoz.

Elôreláthatólag június 10. és 15. között választ új fôpolgármestert Bukarest lakossága a mind a miniszterelnöki, mind a fôpolgármesteri tisztségérôl lemondott Victor Ciorbea helyére — közölte kedden a tisztséget 1996 óta ideiglenesen betöltô Viorel Lis.

A sokat vitatott 22-es sürgôsségi kormányrendelet értelmében fel lehet függeszteni egy választott helyi tisztség gyakorlását egy kormányzati megbízás idejére. Így eddig elkerülhetô volt, hogy idô elôtti polgármester-választásra vezessen Ciorbea kormányfôi kinevezése, viszont — mint ismeretes — legutóbb éppen emiatt szavazott a Demokrata Párt a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen.

A hivatalos választási kampány 45 napig fog tartani. Lis szerint két legvalószínûbb vetélytársa az RTDP részérôl Sorin Oprescu, a Demokrata Párt részérôl pedig Traian Bãsescu lesz. Politikai megfigyelôk úgy vélik, a fôpolgármesteri választások egyben tükrözni fogják a politikai pártok támogatottságának alakulását is a választók körében.

(Kiküldött tudósítónktól)

Az elsô magyar mûholdas televízió mûsorát április elsejétôl a lényegesen jobb vételi lehetôséget biztosító EUTELSAT Hot Bird IV. mûhold sugározza — hangzott el tegnap a Duna Televízió stúdióépületének könyvtárában tartott sajtótájékoztatón. A március 31-én román idô szerint egy óra tizenöt perckor beállt mûholdváltásra a régi EUTELSAT II. F3 mûhold elöregedése miatt volt szükség. Szabó László Zsolt, a Duna tv alelnöke elmondta, az új mûhold bérlete tíz százalékkal lesz drágább, mint az elôbbié, ám a Hot Bird IV. segítségével nagyobb területen válik lehetôvé a mûsorok vétele. Európa szárazföldi részén lényegesen jobb minôségben sugározzák majd a jelt.

Sára Sándor a „mûholdfordulóval" egybekötött tavaszi mûsorszerkezet-módosításról úgy vélekedett: a továbbiakban minél több irodalmi, nyelvi, történelmi mûsort terveznek kínálni a nézôknek. Felméréseik azt mutatják, hogy például Erdélyben a Duna tv jóvoltából jelentôsen gazdagodott a magyar diákok szókincse, sôt, ugyanennek betudhatóan háromszorosára nôtt a középiskolába, illetve felsôfokú oktatási intézményekbe jelentkezôk száma. A televízió elnöke ismertette, hogy a jövôben az egész kárpát-medencei magyarságot próbálják bevonni hamarosan beinduló, úgynevezett „nemes vetélkedôjükbe". A határon túl élô, magyar nyelvû iskolai képzésben nem részesülô fiatalok anyanyelvi, történelmi, irodalmi ismereteinek megalapozását, bôvítését megvalósítandó, a Duna tv ezután bizonyos oktató jellegû mûsorokat kiemelt mûsoridôben is közvetít. A tavaly 500 millió forintos beruházást elkönyvelô televízió az anyaország határain túl élô nézôknek az átállás során felmerülô költségei fedezésére különbözô akciókat tervez beindítani. Április 1. és 30. között a Duna Televízió adása a régi és új mûholdon egyaránt megtalálható.

Rostás Szabolcs

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]