1998. április 9.
(X. évfolyam, 82. szám)

Tegnap a Victoria-palotában folytatódott a kormányprogram vitája. Borbély Lászlótól, a kormányzati kérdésekért felelôs ügyvezetô alelnöktôl megtudtuk: péntekre tervezik a dokumentum véglegesítését, amely ezúttal is két részbôl áll. — Az egyik a ’96-os kormányprogram, amelynek most úgymond az „átfésülésén" dolgozunk, néhány kérdést aktualizálunk, átfogalmazunk, illetve kiemeljük azokat, amelyek már megvalósultak. A másik rész egy rövid távú intézkedéscsomag, amely erre az évre bontja le a sürgôsségi teendôket.]

Ami a kisebbségi vonatkozású prioritásokat illeti, az RMDSZ által benyújtott listán elsôrendû helyen szerepel az oktatási és helyi közigazgatási sürgôsségi kormányrendelet elfogadása abban a formában, ahogyan ezeket a parlamentnek beterjesztették. Ezenkívül — mondotta Borbély László — az RMDSZ szintén erre az évre igényli a kultusztörvény parlamentnek való benyújtását, amely többek között az egyházi vagyon visszaadását is szabályozza, illetve a kisebbségi törvény elôkészítését. Továbbá sürgôsségként szerepel a tanügyi törvény gyakorlatba ültetése, beleértve annak az intézményes háttérnek a létrehozását, amely lehetôvé teszi az elôírások a megvalósítását.]

Mint ismeretes, a ’96-ban elfogadott rövidtávú kormányprogram nem tartalmazott a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó intézkedéseket Ezeket most sikerül a rövidtávú intézkedéscsomagban rögzíteni, afféle garanciaként ezeknek az érvényesítésére.

— Erre a kormányra semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy ez szakértôi jellegû kabinet. Ez egy erôs politikai kormány — nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az új kormány összetételének a közzétételét követôen. A szövetségi elnök egyetért, hogy nagyobb hatáskört, döntési kört kell biztosítani a miniszterelnöknek, nem szabad megismétlôdnie annak a helyzetnek, amikor a koalíciós pártok szinte naponta ellenôrizték és korlátozták a miniszterelnök cselekvési lehetôségeit. — Egyelôre nem alkotjuk újra a korábbi egyeztetô tanácsot, viszont a miniszterelnök konzultálni fog a pártelnökökkel, valahányszor dilemma áll elô politikai kérdésekben.

A szövetségi elnök határozottan ellenezte a Magyarok Világszövetségének arra irányuló javaslatát, hogy a határon túli magyaroknak alanyi alapon biztosítsanak kettôs állampolgárságot. — Határozott, egyértelmû véleményem az, hogy egy kétmilliós közösség számára ez nem megoldás. A megoldást itthon kell megkeresni. Ami az indítékot, az esetleg elôálló határátlépési problémák megelôzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettôs állampolgárságot tehát én nem tartom megoldásnak, ez véleményem szerint, rossz ötlet — mondotta Markó.

Victor Ciorbea miniszterelnök lemondása a román demokratizálódási folyamatra mért súlyos csapás, amely mind a parasztpárton belül, mind a kormánykoalícióban a román államnacionalizmus újabb elôretörésének nyit teret — véli Tôkés László püspök. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki háromhetes észak-amerikai szolgálati körúton tartózkodik, úgy értékeli: a koalíción belül gyakorolt politikai erôszak sikere tovább gyengíti az RMDSZ esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22-es és 36-os sürgôsségi kormányrendeleteket törvényerôre emeltesse, másfelôl a magyar történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata által szerkesztôségünkbe eljuttatott közlemény szerint amerikai látogatása során Tôkés László a kaliforniai magyar reformátusok vendége volt, majd Chicago és környéke magyar egyházi szervezetek meghívásának tett eleget. Körútjának további fô állomásai: Cleveland, Detroit, Toronto, New York és Washington. Tôkés püspök egyházi és politikai természetû elôadásain, megbeszélésein tájékoztatást nyújt a romániai, illetve az egyházi és kisebbségi helyzetrôl, erkölcsi, politikai és anyagi támogatást keres a romániai magyarság és egyházaink számára, nem utolsó sorban pedig Románia demokratikus átalakulása és NATO-csatlakozása, valamint a kormányválság és a jelenlegi politikai átalakulások kérdésében fejti ki álláspontját.

"Tôkés László elnöki minôségében az amerikai református egyházközség körében a Magyar Reformátusok Világszövetségének ügyét képviseli, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként pedig egy világraszóló egységes magyar nemzetpolitika kialakításán fáradozik" — áll a közleményben

Rekord gyorsaságú tárgyalások után pontosan az elôre megjelölt idôpontban ismertette a kormány névsorát Radu Vasile kijelölt miniszterelnök, és ezzel kétségkívül elsô nagy politikai sikerét érte el. A megbeszélések alig két nap alatt zajlottak le, maga a közvetlen tárgyalás öt órát vett igénybe.

Az új kormányban — mint ismeretes — a KDNPP 10, a Demokrata Párt 6, a Nemzeti Liberális Párt 4, az RMDSZ 2, a Román Szociáldemokrata Párt és Románia Alternatívája Párt 1–1 tárcát tölt be.

A kormánynak csupán öt olyan új tagja van, aki nem vett részt valamelyik korábbi kabinetben: a parasztpárti Sorin Dimitriu, aki az Állami Tulajdonalap elnöke volt, Radu Berceanu és Alexandru Sassu, a Demokrata Párt alelnökei, Bárányi Ferenc, és Alexandru Bogdan akadémikus, parasztpárti mezôgazdasági miniszter, akinek neve a politikai világban eddig ismeretlen volt.

Visszatért a nemzetvédelmi tárca élére a demokrata párti Victor Babiuc, aki egyben államminiszteri rangját is visszakapta. Megôrizte tárcáját a liberális Valeriu Stoica igazságügyminiszter is, illetve az NLP által támogatott független Daniel Dãianu pénzügyminiszter, ami a pénzügyi politika folyamatosságát ígéri. (Ezzel függött különben össze Viorel Cataramãnak, az NLP alelnökének lemondása. A liberális politikus szerint pártja elszalasztotta az alkalmat arra, hogy liberális politikát érvényesítsen a kormányban és szert egyen egy gazdasági csúcsminisztériumra, amely összehangolta volna a gazdasági tárcákat. Megfigyelôk szerint Cataramã maga kívánta betölteni ezt vagy a pénzügyminiszteri posztot.

A Mediafax értesülése szerint Cataramã szerdán már úgy nyilatkozott, hogy amennyiben párt hajlandó a közép-jobbos liberális, és nem pedig afféle szociáldemokrata meggyôzôdést érvényesíteni, hajlandó visszavonni a párt alelnöki tisztségébôl való lemondását. Cataramã szerint Mircea Ionescu Quintus pártelnök volt az, aki sürgeti, hogy gondolja újra döntését.

Ugyancsak változatlanul megôrizte tárcáját a parasztpárti Dejeu belügyminiszter, Nicolae Noica területfejlesztési, Andrei Plesu külügyminiszter (akit függetlenként a Demokrata Párt támogat), a parasztpárti Ion Caramitru mûvelôdési, a liberális Crin Antonescu ifjúsági és sportminiszter, Alexandru Herlea európai integrációs és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter.

A Demokrata Párt, amely korábban többször kifogásolta, hogy nem jutott gazdasági tárcához, most az ipari és kereskedelmi minisztériumot is megkapta. A leglátványosabb visszatérés a Traian Bãsescué. Közismert: formailag a demokrata párti közlekedési miniszter és Victor Ciorbea konfliktusa vezetett ahhoz, hogy a demokraták végül megvonták támogatásukat a miniszterelnöktôl, majd a DP minisztereinek a kormányból való kilépéséhez, végül a miniszterelnök lemondásához.

A tárgyalásoknak több kényes pillanata volt, a liberális párton és a parasztpárton belül is voltak viták, az egyes pártok között is akadtak nézeteltérések: különösen a kormány fôtitkárának nem miniszteri rangú, de befolyásos posztjáért folyt heves vetélkedés a liberálisok, a parasztpárt és a demokraták között. Ez végül a liberálisok javára dôlt el. Az elôzô kormányban a parasztpárti Remus Opris nagy befolyásra tett szert — igaz, miniszteri rangban — e poszton. Alája tartozott a helyi közigazgatás is, amelyet most a parasztpárti Vlad Rosca felügyel.

A tárgyalások során a kijelölt miniszterelnöknek, Radu Vasilének sikerült érvényesítenie célratörô stílusát, elkerülni az elôzô kormányt jellemzô végtelen vitákat. A pártvezetôkkel aláírt koalíciós jegyzôkönyv három elven alapul: erôsíti a miniszterelnöknek a hatáskörét, kiküszöböli azokat a zavarokat, amelyek a korábbi kormányban léptek fel annak tagjai között, és végül elôírja a kormány üléseinek, munkájának hatékonyabb megszervezését. A kormányprogram kidolgozásában és a kormány bemutatásában a miniszterelnök ugyanezt az ütemet és stílust igyekszik érvényesíteni.

Petre Roman pártelnök nyilatkozata szerint a Demokrata Párt egyetért az államosított ingatlanok, erdôk és földterületek visszaadásával, feltéve, ha a parlament is beleegyezik. Szerinte a folyamat a bérlôk érdekeinek védelmezésével és a lakbérek szinten tartásával mehet végbe, a szántóföldek visszaadása pedig nem akadályozhatja az állami kézben levô kereskedelmi társaságok mûködését.

Radu Vasile szerint nincs többé szükség a Koalíciós Pártok Politikai Egyeztetô Tanácsára, ugyanis a kormányfô rendszeresen találkozni fog a pártelnökökkel az idôszerû intézkedések megtárgyalására. Ugyanakkor figyelmeztette minisztereit és munkatársait, hogy megtiltja a folytonos sajtónyilatkozatokat, és nem engedi meg az információk kiszivárogtatását.

Tegnap délben eldôlt Kolozs megye tanfelügyelôségén, hogyan fogják a húsvéti ünnepekkel kapcsolatos két iskolai szabadnapot kiadni. Mivel a megyében számos vegyes tagozatú líceum van, a tanfelügyelôség döntése a következô: minden iskola vezetôsége maga dönti el, mikor adja ki a két szabadnapot. Lesz olyan oktatási intézmény, ahol a „magyar húsvét" nagypénteke és húsvéthétfôje szabad, de olyan is, ahol a két — „román és magyar" — húsvéthétfôn ülhetnek otthon a diákok és a tanárok.

Az egészségügyi középkáderek szakszervezete, a Sanitas Szövetség vezetôi kifejezték reményüket, hogy szót értenek majd az új egészségügyi miniszterrel, Bárányi Ferenccel. Marius Petcu, a szövetség elnöke emlékezett arra, hogy korábban többször találkozott Bárányival, és arra a következtetésre jutott, hogy az elvek embere. Meggyôzôdése, hogy jó orvos, de új tisztségében számolnia kell azzal, hogy az egészségügyben nem csak orvosok dolgoznak. Az idén Petcu szerint a legnagyobb probléma az egészségbiztosítási törvény alkalmazása, amelyre sem az egészségügyi személyzet, sem a gazdasági rendszer nincs felkészülve. Ezért a törvény alkalmazásával egy idôben meg kell találni annak a módját, hogy az egészségügyet megóvják a lemerevedéstôl — jelenti a Mediafax.

Ezzel szemben az Adevãrul az elsô naptól kezdve szítja a bizalmatlanságot Bárányi Ferenc ellen. Felrója, hogy az Iliescu-rendszerben a képviselôház egészségügyi bizottságának vezetôje volt, és éppen akkor halogatták három évig a biztosítási törvény vitáját. Mintha pontosan Bárányi parancsolhatott volna munkaütemet az akkori parlamentnek. Súlyos hibának tartják a cikk kollektív szerzôi, hogy Bárányi szót emelt George Pruteanu kizárása mellett a parasztpártból. Továbbá idézik Bárányi állítólag akkor elhangzott mondatát, amikor Victor Ciorbeát már a kormánykoalíciós pártok is bírálni kezdték. Az idézet szerint Bárányi olyasmit állított, hogy a miniszterelnöknél hozzáértôbbet a magyarok között sem lehetne találni.

A szenátus szerdán megszavazta az egészségügyi középkáderek fizetésének további 10 százalékos emelését május 1-jétôl. A pénz- és a munkaügyi minisztérium ellenezte a szenátusi szakbizottság vonatkozó javaslatát, mert így 180 milliárd többletkiadás terhelné a költségvetést, meghaladva az évi tervezett 3,6 százalékos hiányt. A szenátusi többség — tehát a kormánypárti szenátorok is — ennek ellenére megszavazta az összesen 35 százalékos fizetésemelést. Mivel a képviselôházban csak a kormányrendeletben szereplô 25 százalékos emelést szavazták meg az egészségügyi középkádereknek, a két ház közötti egyeztetéssel döntik el az emelés végsô mértékét.

Az Alfa Cartel bányászszakszervezet képviselôi úgy vélik, hogy együtt tudnak majd mûködni Radu Berceanuval (DP), az új ipari és kereskedelmi miniszterrel, amely annak is tulajdonítható, hogy korábban választási egyezményt kötöttek a Szociáldemokrata Unióval, amelynek a DP is tagja — jelentette ki Marin Condescu, a Román Bányászszakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Condescu szerint az új miniszternek a bányaipar átszervezését illetôen folytatnia kell az elôdje által elkezdett munkát, mivel a bányaiparnak a fejlesztése csakis így, a piacgazdaság szabályainak az alkalmazásával érhetô el, minden politikai érdektôl mentesen.

Condescu az új miniszter mielôbb megoldást váró feladatai közé sorolja többek között a különleges gazdasági övezetek megszervezését, illetve azt, hogy biztosítsa a bányászok számára az idei költségvetés által kiutalt teljes anyagi támogatást. Berceanunak ugyanakkor mielôbb ki kell neveznie azon bányásztársaságok országos vezetôséget, amelyek az átszervezôdés során jöttek létre. Ilyen a dévai állami rézkitermelô vállalat is, amelyet Condescu szerint egységes országos társasággá kell alakítani.

NAGYPÉNTEKEN ESTE 6 ÓRAKOR, hagyományainkhoz híven, a belvárosi unitárius templomban elôadják a Passiót, a Magyar Állami Opera mûvészeinek a közremûködésével. Mindenkit szeretettel várunk.

A MUNKAÜGYI TANÁCS-ADÁS ezen a héten csütörtökön elmarad a Kolozs megyei RMDSZ-nél.

REMBRANDT: A SZENT CSALÁD ANGYALOKKAL címmel nyitja meg csütörtökön este fél 8 órakor a MÁLENKIJ ROBOT csoport a kiállítását a MÁSvilág klubban (Törökvágás utca 4. szám). Bôvebb felvilágosítást a 187-044-es telefonon kaphatnak az érdeklôdôk.

ELMARAD A CSÜTÖRTÖKI TÁNCHÁZ — értesíti a Heltai Gáspár Alapítvány a táncházlátogatókat. Legközelebb május 7-én találkoznak.

A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS DIAKONISSZA INTÉZET értesíti az érdekelteket, hogy az 1998/99-es tanévben induló általános orvosi asszisztens szakra (25 hely) jelentkezôknek minden szombaton 8–13 óra között ingyenes felvételi elôkészítôt tartanak biológiából és kémiából. Az elsôt április 18-án tartják. Az iskoláztatás ideje 3 év. Érdeklôdni és beiratkozni az iskola titkárságán lehet, április 16-án és 17-én, du. 2–6 óra között, a Ponorului utca 1. szám alatt. Bôvebb felvilágosítást telefonon kaphatnak: 414-428, 109-es mellék.

GRIGORE GAFENCU dokumentum fotóiból nyílik kiállítás április 4-én 12 órakor a Történelmi Múzeumban. (C. Daicoviciu 2.)

— Mire törekszik a kinevezett miniszterelnök?

— Arra, hogy kiköszörülje a parasztpárt tekintélyén esett Ciorbeát.

• Befolyással való üzérkedéssel vádolják Dezideriu Sauta gyalui lakost. A vádirat szerint a 48 éves férfi tavaly 300 dollárt kért és kapott Alexandru U. kolozsvári lakostól, akinek cserébe Schengen-vízum soron kívüli beszerzését ígérte meg. Hogy ajánlatának nagyobb nyomatékot adjon, azt állította: minden romák császára, I. Gyula az, akit a közbenjárással megbízott! Sauta szabadlábon védekezhet.

• Kolozsváron (is) „ügyeskedett", de Tg. Jiuban tartóztatták le Dumitru Bulgaru ...vaslui-i lakost. A Bulga–Floris Kft. 45 éves tulajdonosát azzal vádolják, hogy az 1997. október 23-án, 91 700 000 lej értékben felvásárolt fagyasztott csirkéért és hústermékért fedezet nélküli csekkel próbált fizetni a kolozsvári Tapova Kft.-nek.

• Két és fél hónap után bukott le az a háromtagú bûnszövetkezet, amely tavaly december 25-én kirabolta Mihai Cristian C. tordai lakost. A tordai Tivoli mulatóban történt bûncselekmény során az áldozatot mintegy 1,3 millió lejes kár érte: megfosztották gyûrûjétôl, karórájától és 120 ezer lej készpénzétôl, s ráadásul bôrdzsekijét is elvették. A tettesek — Vasile Otvos (22) és Alin Otvos (21) tordai, továbbá Alexandru Marcel Ruja (19) aranyosgyéresi lakos — nevére április 6-án állítottak ki 30 napra szóló elôzetes letartóztatási parancsot. E bûncselekmény elkövetôi 10 évig terjedô börtönbüntetéssel sújthatók.

• Múlt éjjel porrá égett több szamosújvári rögtönzött ól, illetve raktárhelyiség a városszéli Hesdát utca közelében. Az egyelôre ismeretlen eredetû tûzben hat disznó is odaveszett.

Április 15-e után hozza nyilvánosságra az Egészségügyi Igazgatóság azt az általános keresztmetszetet, amely alapján pontos képet kapunk arról, hányan igényeltek mindeddig Kolozs megye lakosságából családi orvost. Emellett két héten belül azt is megtudjuk, pontosan hány páciens iratkozott fel egy-egy orvoshoz. Mindazok, akiknek eddig még nem sikerült családi orvost választaniuk, mindezt még megtehetik az esztendô végéig, ebben segítségükre lehet az igazgatóságnál kifüggesztett névsor is. Mint azt a Szabadság érdeklôdésére dr. Dorina Duma gyermekgyógyász, orvosfelügyelô elmondta, az Egészségügyi Igazgatóság legfrissebb adatai szerint a megyében jelen pillanatban 420 orvos jogosult családi orvosi szolgálat betöltésére. Ebbôl a mintegy 230 orvos közül választhat Kolozsvár lakossága. Az Egészségügyi Igazgatóság illetékesei szerint hasznos lenne, ha a páciensek már ebben az évben döntenének orvosuk mellett. Már csak azért is, mivel felmerült elégedetlenség esetén az újabb választás lehetôsége három hónap elteltével még mindig adott. Ehhez a páciensnek tényszerûen megalapozott magyarázatot kell megfogalmaznia, és hamarosan új háziorvost kaphat.

Április 15-e az 1997-re szóló könyvviteli eredménykimutatások (bilant contabil) leadásának határideje. A vállalatok kötelesek ezt a pénzügyi kódszám másolatának, az ügyviteli jelentésnek, a mérleg másolatának, a közgyûlési jegyzôkönyvnek, a cenzorok vagy az ellenôrzési tevékenységre hivatalos jogosítvánnyal rendelkezô könyvelési szakértôk rövid jelentésének a kíséretében leadni. Azok a cégek, amelyek megalakulásuk óta 1997. december 31-ig semmiféle tevékenységet nem fejtettek ki,

ugyaneddig az idôpontig kötelesek írásos nyilatkozatot adni helyzetükrôl. A szükséges nyomtatványok Kolozsváron a Dosztojevszkij utca 71. szám alatti Cartimpex Rt.-nél, vagy ennek tordai, dési, aranyosgyéresi és bánffyhunyadi egységeinél szerezhetôk be.

Hogyan alakult a helyi telefonbeszélgetések díjszabása?

A telefontarifák április 1-jétôl való drágulásában a napokban többször is foglalkoztunk. Valószínûleg nem volt eléggé világos, ezért elismételjük az idevonatkozó választ: a helyi automata beszélgetések esetében az 1-es tarifa 10–16 és 19–21 óra között percenként 1 impulzust, a 2-es tarifa 10–-19, 21–13 és 7–10 óra között kétpercenként 1 impulzust, míg a 3-as tarifa 23–7 óra között négypercenként 1 impulzust jelent. Magánszemélyeknek 100 impulzus fölött 240 lej/impulzus, jogi személyeknek 100 impulzus alatt és felett egyaránt ugyanannyi a tarifa.

Szinte pontosan három évvel ezelôtt, 1995. március 9-én megjelent krónikámat azzal fejeztem be, hogy remélem, még mûsorra kerül Gustav Mahler III. szimfóniája, melynek elôadása nem könnyû feladat. Óhajom teljesült, a filharmónia Itay Talgam izraeli karmester vezényelte április 7-i hangversenyén ismét meghallgathattuk a majd száz évvel ezelôtt, 1902-ben bemutatott hatalmas szimfóniát. Az akkori bemutatót természetesen a szerzô vezényelte, aki korának egyik legjelentôsebb karmestere volt. Mahler operaigazgatóként fôleg Bécsben és New Yorkban mûködött, de igazgatója volt a budapesti Operaháznak is.

Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Transilvania Filharmónia mûsoraiban Mahler igazán nem mellôzött szerzô, és a közönség — bár évek kellettek hozzá — megismerte és megkedvelte szimfóniáit.

Az est karmestere, Itay Talgam, már néhány éve a zenekar egy-egy jelentôs hangversenyének vendége. Ezúttal is bizonyította komoly felkészültségét, képességét, hogy közel hozza a hallgatóhoz az elôadott mûvet. A hattételes szimfóniának különösen gondolatgazdag elsô tétele egyedi, Mahler „a nyár bevonulása" címet adta eredetileg neki, de aztán lemondott a tételek programszerû megjelölésérôl.

Karmester és a nagyszámú közremûködô: zenekar, a Cornel Groza által betanított kórus, a Francisc Munteanu által betanított zeneiskola gyermekkarának bájos bim-bam tétele és az ének-szólista, Ana Rusu, aki a három évvel ezelôtti koncerten is közremûködött, mindannyian hozzájárultak Mahler III. szimfóniájának átütô sikeréhez. A zenekarból a Márkos Albert érzékenyen megvalósított hegedûszólóján kívül nem maradhat ki a dicséretbôl a különleges szépen játszott trombitaszóló, de a rézfúvók — kisebb ingadozásoktól eltekintve — is igen jól oldották meg feladatukat, hiszen ez a szimfónia alaposan megdolgoztatja ôket.

Néhány nappal ezelôtt az RTV 2, Iosif Sava zenei adásának vendége, Ioan Holländer, a bécsi Staatsoper temesvári származású igazgatója közölte, hogy méltó hódolatként Mahler emlékének a Staatsoper évente egy-egy koncertet rendez a bécsi filharmonikusok és az opera kórusának közremûködésével. Mûsorukon nem a III., hanem a még nagyobb elôadóapparátust megkövetelô VIII. szimfóniát adják elô. Gustav Mahler ma már megtalálta helyét a nagy elôadók, de a közönség szívében is.

Tavaszi Katolikus Egyetemi Lelkészség-napokat (KEL) rendeztek nemrégiben városunkban.

A misével kezdôdött rendezvényen fellépett a Városmajori Katolikus Ifjúsági Egyesület kórusa is. Majd a szervezôk meglepetésére és nagy örömére a magyarországi vendégek is beneveztek két csapattal a versenysorozatba. Ekkor kezdôdött igazából az „akadályverseny". A város több pontján várták a különleges próbák a versenyzôket: volt pufulec-osztás a járókelôknek, cipôfûzôkötés, múmiatekerés vécépapírral, meg sok egyéb, a versenyzôk, de fôleg a gyanútlan járókelôk szórakoztatására. Ebéd után a fôtéri plébánia udvarán folytatódott az akadályverseny, ezúttal elsôsorban a versenyzôk találékonyságán, leleményességén volt a hangsúly.

A Báthory-líceum dísztermében mutatták be a marosszentgyörgyi vendégek Müller Péter, Tolcsvay László és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma címû rockoperáját. Az estet Márk Attila-koncert zárta.

Ezalatt végig üzemelt a piarista templomban a teaház, a játékterem, ahol sakk, malom, römi, kártya várta azokat, akik nem neveztek be egyetlen csapatba sem.

Vasárnap, a szokásos mise után, díjazták a legjobb csapatokat, majd Méhes György Ha nincs kilincs címû darabját mutatták be a színisek profi módon.

Az elsô ízben megrendezett KEL- napokról, bár a szervezés itt-ott még eléggé döcögött, a résztvevôk pozitív benyomásokkal, kellemes élményekkel és emlékekkel távoztak.

— Miben különböznek a KEL-napok az KMDSZ-napoktól? — faggattam Péterfi Attila szervezôt.

— Mindkettô az egyetemistáknak próbál egy szórakoztató programot összeállítani. A KMDSZ-napok is sporttal és akadályversennyel futnak, de mi azt próbáltuk megvalósítani, hogy a részvétel legyen fontos.

Az Interetnikus Párbeszéd Egyesülete március 20 és május 22-e között — a tavalyihoz hasonlóan — konferencia-sorozatot szervezett, amit az Európai Unió PHARE-programja támogat. Az elôadások interetnikai problémákat dolgoznak fel a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak. A hat elôadás — ennyibôl áll a sorozat — egyik kiemelkedô címe: A különbözô erdélyi etnikumok kulturális és vallási modelljeinek kölcsönhatása. A témát Virgil Ciomos egyetemi tanár dolgozta fel és vitatta meg a jelen lévô diákokkal az április 3-i összejövetelen. Az elôzô elôadások témái között szerepelt egy interetnikus párbeszéd megvalósítási lehetôsége, valamint az interetnikus kapcsolatokban megjelenô klisék. A sorozat befejeztével vetélkedôt rendeznek a részt vevô diákok között, s a nyertesek kéthetes ingyenes táborozáson vehetnek részt.

Az utcai pénzváltóknál a forint 40/41, a márka 4500/4580, a dollár pedig 8280/8450 lejbe kerül.

Az 1998. március 26–29. között Kolozsvárott megtartott Nemzetközi Kisebbségvédelmi Konferencia mintegy keresztmetszetét adta a kelet-közép-európai régió oktatási rendszereinek is.

Nem hiszem, hogy tévedek, ha a két nap tudományos igényû, ám sokszor politikai felhangú felolvasásai-beszélgetései összefoglalásaként azt állítom: az iskola, mint intézmény, a tanítási nyelvtôl függetlenül önálló volta elsôdleges jelentôséggel bír úgy a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásában, mint egy valóban demokratikus felfogású „váltónemzedék" kialakulásában! Ergo: a tanügyet, az oktatást reformálni, decentralizálni kell.

És mit ad isten: pontosan egy héttel a konferencia megnyitása után tanügyminiszterünk, Andrei Marga olyan cikket közöl a România liberã címû lapban, amely — címében — ugyanezt taglalja.

Kezdeti eufóriám, akárcsak egy ínhüvelygyulladás a hideg vizes borogatás hatására, nagyon hamar lelohadt. Az írásmû ugyanis bármelyik pártkongresszuson, az IRÁNYELVEK részeként hosszan tartó tapsot kapott volna. Stílusa, fogalmazásmódja, szerkezete, de legfôképpen minden konkrétumot nélkülözô „tartalma" révén is pontosan odaillik.

Marga miniszter úr kijelenti: „Az állami beavatkozás köré szervezett várakozási mentalitás át kell adja helyét a magánkezdeményezésnek, a projektek kidolgozásának és versenyeztetésének. A tanári állások elfoglalásában a régiség kritériuma helyett a teljesítménynek kell fokozatosan elôtérbe kerülnie."

Úgy vélem, az általam (önkényesen) kiragadott részletek elégségesen igazolják, a miniszter úr fenti állításának teljesüléséhez még sok víznek kell lefolynia az ország folyóin... Szemléletváltás? No meg a „reformáció"...

(A teljes szöveg megtalálható a România liberã 1998. április 3., pénteki számának 10. oldalán.)

A kiemelések mindegyike az eredeti szövegbôl származik.

(TÖBB TANTERMET) Ami az infrastruktúrát illeti, az ország majdnem minden megyéjében összesen több mint 600 tanterem, 45 tornaterem, 20 óvoda-, iskola-, gimnáziumi és líceumi épület építését irányoztuk elô. Használatba adják a temesvári és kolozsvári közgazdasági fakultások, más galaci és jászvásári karok, jászvásári diákotthonok épületeit, illetve könyvtárakat és laboratóriumokat Bukarestben, Krajován, Konstancán, Kolozsvárott, Petrozsényben, Suceaván és másutt. 1998-ban tervezzük a már több éve épülô bukaresti, temesvári, kolozsvári, jászvásári, illetve más iskolai és egyetemi központokban elkezdett építkezések befejezését.

Az informatizáció, az 1998–1999-es tanévben nemcsak az iskolák, gimnáziumok, líceumok, egyetemek kezdeményezése, hanem az országos programok útján is fejlôdik. Az informatikai országos stratégiát minden általános iskola számítógépes hálózattal való ellátásával konkretizáljuk. Anyagilag támogatjuk a ROEDUNET, az oktatásügyi információs hálózat lényeges bôvítését. Az elsô nyolc egyetem elkezdi az ország egyetemei adminisztrációja számítógépes hálózatának kiépítését. Megtervezik és alkalmazni kezdik a nevelési szoftver létrehozásának politikáját.

Új kölcsönhatás kezdôdik egyrészt az iskolák, a líceumok, az egyetemek, másrészt ezek gazdasági, társadalmi, kulturális környezete között. Az iskolák és líceumok minden javítási és létfenntartási költségét teljes mértékben a helyi tanácsi költségvetésnek kell fedeznie. Ösztönözzük az iskolák, líceumok és egyetemek oktatási, tanácsadási és tudományos tevékenységét, mely által költségvetésen kívüli pénzforrásokra tesznek szert; ezeket autonóm módon használják fel.

(...)

(ELKEZDÔDÖTT AZ OKTA-TÁSÜGY DECENTRALIZÁLÁSA) Folytatódik az oktatásügy adminisztrációjának decentralizálása. (...) Az anyagi erôforrásokat egyre növekvô mértékben az európai országokban alkalmazott metodológián alapuló intézményfejlesztési pályázati projektek alapján lehet megszerezni. A gazdasági megközelítés és az iskolai vagy akadémiai vezetés intézményesített pontosságot nyer, és az intézményi kultúrán alapuló menedzsment keretében új kapcsolatrendszerbe jut. Az oktatási egységek finanszírozása a kamarai és központi rendszerrôl az intézményi szerzôdésekkel bôvített globális rendszerre tér át. Az oktatási intézményekben az anyagi erôforrások számbavétele és ezek gyarapítása révén a hatékony mûködés kultúrája nyer teret.

(...)

(A NEMZETKÖZI EGYÜTT-MÛKÖDÉS) A már elkezdett programoknak köszönhetôen az iskolások, diákok és tanárok európai térségben növekvô fokozatú mozgékonysága az 1998–1999-es tanévben új nemzetközi együttmûködési formák alkalmazását hozza magával. Ténylegesen elkezdôdnek az ERASMUS programbeli diákcserék, az egyetemek által kötött intézményi szerzôdések alkalmazása révén. A magánoktatás vonalán a nemzetközi iskolahálózat kiterjedéseként új iskolák létesülnek. Teljes mértékben kiaknázzák a nemzetközi segítséggel évekkel ezelôtt elindított reformprogramokat, és új, az iskolai könyvtárakra, az iskolák és a líceumok technológiai nevelésére és komputerizálására, a falusi iskolákra, az egyetemek tudományos tevékenységére irányuló nemzetközi programokat indítanak be.

(...)

(MERRE TART AZ OKTATÁSÜGY?) Milyen oktatási rendszer felé vezetnek az 1998–1999-es tanévre elôre tervezett változások? Nem kívánom újra felsorolni azokat, a tanügyi szükségleteinket illetô, megállapításokat, amelyeket A román oktatás jövôjérôl címmel írott tanulmányomban bemutattam. Csupán pontosítani akarom, hogy a felsorolt változások eredményeképpen sokkal több fiatal számára lesz elérhetôbb a szakmai, a liceális és az egyetemi oktatás, a tanulók és a diákok pedig nagyobb mértékben választhatnak egyéni tanulmányi területet. Szervezése által oktatásunk bátorítja a kezdeményezést és a versenyszellemet,

elônyben részesíti a megújulást. Tényleges módon orientálódik a tehetségek fejlesztése az új eszmék létrehozása és a tudományos kutatás felé. Az oktatási egységek intézményesített autonómiájára alapoz és mélyenszántóan kapcsolódik a nemzetközi rendszerhez.

Jelen helyzetben erôteljesebb ütemességet kaphat a reform, ha új erôkkel támogatjuk. A reform számára létfontosságú a tanügy embereinek részvétele, véleményük megkérdezése.

(...)

Az 1989. forradalmár egyesületeinek tagjai méltán döbbentek meg, amikor Constantin Dudu Ionescu nemzetvédelmi miniszter a decemberi forradalmárokra lövô-lövetô katonatisztek amnesztiáját elôirányzó törvényjavaslatával elôrukkolt. Közismert dolog, hogy az Iliescu–Petre Roman kormány idején, majd utána is en gros-ba osztogatták gyanúsabbnál gyanúsabb alakoknak a forradalmár okleveleket, plecsniket meg kitüntetéseket. Amolyan „forradalmi Daciada" tömegmozgalom vette ezzel kezdetét, amelyben mindenki részt vett, aki úgy érezte, politikai karrierjéhez jól fog majd tömegforradalmár oklevél. Jól is ment a „forradalmi Daciada" mozgalom — már csak azért is, mert a „testvérmozgalom", a Pãunescu-féle „csénákluk" is újraindultak — addig, amíg meg nem bukott a „forradalom kicsapódottjainak" kormánya. A Constantinescu–Ciorbea kormány már teljesen más volt ilyen szempontból: amolyan fáklyásmenetet szerveztek a decemberi események sötét világába, azaz elrendelték az 1989-es forradalom perújrafelvételét. Kolozsváron igen komoly dokumentumokkal bôvültek a dossziék: fôleg a Sörgyár melletti gyilkosságokkal kapcsolatban mondtak sok új dolgot a régi és újabb tanúk. A kolozsvári forradalmárok (értjük ezalatt azt a szervezetet, amelynek tagjai az akkor elesettek szülei, özvegyei) nagy reményeket fûztek a perújrafelvételhez, hiszen érezték, ebben a demokratikusabb világban valóban szeretnék kideríteni, mi is történt nyolc évvel ezelôtt Kolozsváron, ahol mindenki tudja, ki lôtt (a fényképeket egész Európa látta) a fegyvertelen tömegre, és ahol minden férfiember tudja, hogy szükség esetén a levegôbe vagy veszély esetén elôször lábra kell lônie bármely katonának avagy katonatisztnek. A bokát megcélzó géppisztoly golyója pedig nem köt ki egy tizenéves fiatalember fejében vagy vállában. És azt is tudja mindenki Kolozsváron, hogy aki a mellkasra célzott, az ölni akart. Legfeljebb az indítóok lehetett más és más: egyesek számára a karrier újabb lépcsôjét jelenthette a „biztos célzás" (elôreléptetést a forradalom leverése után, azaz az akkoriban amúgy is mesés katonatiszti fizetés további emelését), mások számára pedig hazafias tettet, hiszen ne feledjük: a katonaságot az imperialista magyar invázió ellen készítették fel már jóval a forradalom kitörése elôtt.

A Constantin Dudu Ionescu-féle javaslat — amelyet különben Emil Constantinescu államelnök is támogat — nem minden fegyvertelen tüntetôre tüzet nyitó vagy vezénylô, „biztosan célzó" katonatisztet akar amnesztiában részesíteni, hanem csak azokat, akik a kínzásokban nem vettek részt...

Aki csak meggyilkolta az embereket — tehát elôtte nem kínozta meg ôket —, azoknak amnesztiát kell adni: így is lehet értelmezni a parasztpárti miniszter javaslatát. Mert nem az Iliescu, Pãunescu, Vadim, Funar vagy a „forradalmi fôkicsapódott" Petre Roman pártjának minisztere, hanem a parasztpárt embere áll elô ezzel a „humánus" javaslattal, amely nem az Iliescu-világban születik meg, hanem akkor, amikor Románia a NATO kapuit döngeti!

Olyan hadsereggel akar Románia beépülni a feszültségimporttól rettegô NATO-ba, amelyben tömeggyilkos-gyanús fôtisztek vannak, akikre bármikor rácsukhatják a bilincset? Ilyen „biztosan célzó" gyilkos katonatisztekkel akar Románia NATO-tag lenni? Olyan katonatisztekkel, akik elhitték azt, hogy Temesváron a magyarországi kommandósok szervezték meg az „ellenforradalmat", meg akik Ceausescu rezsiméért képesek voltak harcba menni, és tizen- meg huszonéveseket kutyák módjára lelôni a város központjában?

Ha tényleg el akarja veszíteni erkölcsi hitelét a kormánykoalíció, akkor nem maradt számára más hátra, mint ennek a törvényjavaslatnak zöld utat engedni!

A bukaresti orosz nagykövetség 12 snagovi villaépület átadását kérte a román hatóságoktól, mert ezek régebben, 1936 és 1962 között szovjet tulajdonban voltak, most pedig a román állami tulajdont képezik.

Az orosz diplomáciai képviselet az Állami Duma 1993-as döntése alapján jár el, amely kimondja, hogy a Független Államok Közössége jogot formál a volt Szovjetunió minden tulajdonára.

Mihnea Motoc külügyi szóvivô úgy vélekedett, hogy nincs jogalapja az orosz követelésnek.

A parasztpárti vezetôk kérése ellenére a volt kormányfô nem hajlanó visszatérni a bukaresti fôpolgármesteri székbe. A városi tanács választásokat ír ki a megüresedett tisztség betöltésére.

A VI. Nemzetközi Mûszaki Vásár megnyitásakor, az ott kiállított csodagépkocsik kapcsán, Alexandru Fãrcas prefektus kétféle kihívásról beszélt: a látvány egyrészt mozgósítja a helyhatóságot a kolozsvári utcák rendbehozatalára, másrészt viszont a gépkocsijavítókat is, hogy a jármûveket próbálják ilyen mostoha körülmények között is használható állapotban tartani. A prefektus szerint különben a kocsiszervizelôk jól felfogott érdeke az, hogy maradjanak a jelenlegi lehetetlen közlekedési állapotok. Mert minél több az utcai gödör, annál több számukra a munka.

És ezzel a kör bezárult. A gödrök maradnak a helyükön, az álomautók úgyszintén, és a polgármesteri hivatalnak sem fáj a feje, hogy hány tervbe vett szobrot áldozzon fel holmi utcajavítási költekezések miatt.

Pálfi Zoltán megyei tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének titkára tovább puhatolózott a kisvállalkozásokat sújtó új adórendszerrôl, és értesülései biztatóak. Fenntartja álláspontját, hogy a mûködési engedélyeket nem tanácsos visszaadni, viszont a reális adókiszámítást igénylô kérvényeket mielôbb be kell adni a megyei tanácshoz és az adóhivatalhoz.

Ez azért fontos, mert bár az új adórendszert kormányrendelettel vezették be, a kisvállalkozások adója a helyi költségvetésbe folyik be, és a megyei tanács önállóan dönthet ebben a kérdésben. A kérvényekkel megindokolt esetekben eltekintenek a kormányrendelet táblázata alapján megszabott összegtôl, amely Kolozs megye illetékesei szerint is túl magas, megkérdôjelezi a kisvállalkozások jövedelmezôségét, és az adómorál emelése helyett feketemunkára ösztönöz.

Pálfi Zoltán akkor beszélgetett errôl Serban Gratiannal, a megyei tanács alelnökével, amikor a költségvetésrôl tárgyaltak, újabb tartalékok után kutatva útépítéshez és -javításhoz, gázvezetékhez. A közhasznú befektetések kereteinek bôvítéséhez igényelik a képviselôk, szenátorok, miniszterek közbenjárását központi intézményeknél, és igyekeznek reálisan felmérni a megyei bevételeket. A magán- és családi vállalkozóktól származó adóbevételek kapcsán vetette fel az RMDSZ-titkár a Szabadság olvasói által is jelzett visszásságot, hogy egy kisvállalkozó bármilyen körülmények között — például betegség miatti kiesés, válság okozta üzleti pangás stb. esetén is — feltételezett bevétel alapján adózik. A megyei tanács alelnöke is azon a véleményen van, hogy ezt a határozatot nem szabad gépiesen alkalmazni, az érdekeltek tegyék le a megyei tanácshoz és az adóhivatalhoz a fellebbezést idei adókivetésük ellen. Amely mellesleg már az elsô évnegyedre is érvényes lenne, hiszen a kormányrendeletet decemberben fogadták el.

A megyében összesen — városon és falun — 7812 magán- és 2456 családi vállalkozást tartanak nyilván. Ha feltételezzük, hogy egy vállalkozás egy átlagos család négy személyét tartja el, akkor mintegy 40 000 ember létfenntartását veszélyeztetné a kormányrendelet merev alkalmazása. Mi több, a vállalkozókat arra ösztönözné, hogy a már kialakult megrendelôi körüknek iparengedély nélkül dolgozzanak tovább, így a megyei tanács költségvetése az eddigi szerényebb, de biztos adóbevételtôl is elesne. Az iparengedély nélküli iparûzést azonban senkinek sem ajánljuk. Az adóbevételek csökkenésekor a „fináncok" nagyon megélénkülnek, a legrafináltabb módszerekkel nyomozzák ki az adócsalókat.

Pálfi Zoltán még felhívta a figyelmet, hogy több kisvállalkozó az eddiginél is kevesebb adót fizethet, ha figyelmesebben elolvassa a mûködési feltételeket. A napokban beszélgetett egy 70 éves vállalkozóval, aki nem tudta, hogy tekintettel korára, 50 százalékos adókedvezményt kérhet.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]