1998. május 27.
(X. évfolyam, 118. szám)

Továbbra is hatályban van a helyhatósági törvényt módosító 22-es sürgôsségi kormányrendelet, amely — többek közt — a nemzeti kisebbségek anyanyelvének a közigazgatásban való alkalmazásáról rendelkezik — erôsítette meg a Szabadság kérdésére Eckstein-Kovács Péter szenátor. Amint arról korábban tudósítottunk: az alkotmánybíróság múlt heti, ám érvénybe még nem léptetett döntése nyomán ismét megkérdôjelezték a sokat vitatott 22-es sürgôsségi kormányrendelet alkotmányosságát.

Mint ismeretes, Emilian Diaconu, a Vrancea megyei tanács alelnöke, akit a 22-es sürgôsségi kormányrendelet alapján mentettek fel tisztségébôl, megtámadta a döntést azzal érvelve, hogy az említett kormányrendelet ellentmond az alkotmánynak, tehát hatályon kívül kell helyezni. Az alkotmánybíróság — lapértesülések szerint — alkotmányellenesnek minôsítette a 22-es sürgôsségi kormányrendeletet, mert amikor a kormány ezt kibocsátotta, semmi nem indokolta a sürgôsségi jelleget.

— Procedurális, és nem tartalmi okra hivatkozva nyilvánították tehát alkotmányellenesnek a sürgôsségi kormányrendeletet — figyelmeztetett Eckstein. A szenátor elmondta: az alkotmány értelmében az alkotmánybíróság döntései, amelyek különben azonnali hatályúak, csakis a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek érvénybe. A másik fontos elôírás az — mondotta Eckstein —, hogy ezeknek a döntéseknek nincs visszaható hatálya, tehát csak a jövôre vonatkoznak. Ennek értelmében tehát minden kétnyelvû helységnévtábla, amit eddig kitettek, ott is marad, hiszen hatályos jogszabály értelmében kerültek kifüggesztésre.

Másfelôl: az alkotmánybíróságnak a döntése egyedi ügyre vonatkozik, tehát nem általános érvényû. Arról nem is beszélve, hogy ez a döntés bár jogerôs, de nem visszavonhatatlan — jelentette ki Eckstein-Kovács Péter.

Mint ismeretes, Diaconescu parasztpárti elnök is közölte: bár az alkotmánybíróság érvénytelennek minôsítette a sürgôsségi rendeletet, azt a kabinet csak akkor fogja visszavonni, amikor a parlament megszavazza a helyébe lépô törvényt, amelyet a kormány már kidolgozott, s amely a sürgôsségi kormányrendelet valamennyi elôírását tartalmazza, amelyben a koalíció egyetért. Nézeteltérések különben egyetlen cikkellyel kapcsolatban lépnek fel, a kormányfôi és fôpolgármesteri tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozólag. A vitatott pontot nem fogja tartalmazni a törvény. A koalíció viszont továbbra is egyetért a sürgôsségi kormányrendeletben azokkal az elôírásokkal, amelyek a kétnyelvû táblák felállítását elrendelik ott, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot, illetve a kisebbségek anyanyelvhasználati jogát biztosítják a helyi közigazgatásban, bíróságokon.

Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személyesen gratulált Orbán Viktornak, a Fidesz–MPP elnökének a magyar parlamenti választásokon elért sikeréhez. Kifejezte azon meggyôzôdését, hogy a Fidesz–MPP gyôzelme az igazi magyarországi rendszerváltozás folytatását jelenti. A választási fordulat — derül ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóközleményébôl — szervesen beleillik a kelet- és közép-európai utódkommunista pártok bukásának folyamatába. A romániai magyarság abban érdekelt, hogy a mesterségesen késleltetett demokratikus átalakulások egész térségünkben folytatódjanak. A kisebbségi kérdés, a határon túli magyarság helyzete megoldásának is ez az alapvetô feltétele, biztosítéka.

Orbán Viktor köszönetet mondott az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a Fidesz–MPP választási sikeréért nyújtott segítségért. A romániai magyarságtól bizalmat kért pártja és az eljövendô kormánya iránt, mely az idô elôtt megszakadt magyar–magyar párbeszédet intézményes formában folytatva, az egész nemzet érdekeit kívánja képviselni.

Tôkés László telefonon gratulált Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt elnökének is — áll a közleményben.

Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetô rádiónyilatkozatában kifejtette: Magyarország integrációs politikája a jövôben is meghatározza az ország nemzetközi helyzetét, belpolitikai lépéseit is. Megítélése szerint a létrejövô kormány az eddiginél eredményesebb és talán körültekintôbb politikát fog folytatni, talán több figyelmet szentelve a polgárok mindennapi gondjainak.

Az RMDSZ következetesen azt az elvet hangoztatta, hogy a magyarországi politika szereplôit egyenlô közelinek tekinti. Reméli — mondotta —, hogy azok ezt viszonozzák, így nem érzi magát sem vesztes, sem nyert helyzetben.

A magyar–román viszony esetleges megromlása miatti aggodalmakra utalva Verestóy kijelentette: „Nem hiszek abban, hogy a legfontosabb most az alapszerzôdések újratárgyalása vagy felfüggesztése lenne. Ezek elmélyítése, valóra váltása, kibôvítése a közvetlenül elôttünk álló feladat."

Kónya-Hamar Sándor képviselô a Transilvania jurnalnak nyilatkozva kijelentette: Magyarország jövendô kormánya a kettôs állampolgárság problémájának megfelelô megoldás mellett fog dönteni. Kónya szerint a kettôs állampolgárságot nem kellene szigorúan a magyarokra korlátozni, hanem mindazokra kiterjeszthetô lenne, akiknek van valamilyen jogcíme, érve, például üzleti érdeke, és Kónya nem okvetlenül kettôs állampolgárságot sürget, hanem például hosszú idôtartamú vízumot.

A Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ô maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetôkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. „,Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetôen nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetôvé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás", — mondotta a román diplomácia vezetôje.

Radu Vasile kormányfô szerint a Független Kisgazdapártnak a jelenléte a leendô magyar kormányban bizonyos problémákat eredményezne Budapest és Bukarest viszonyában. A Horn-kormány elôtt ugyanis, amikor a kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország közt igen feszült volt a hangulat — nyilatkozta a miniszterelnök a Mediafaxnak. Vasile reméli, hogy az ellenzékben töltött évei alatt a kisgazdáknak lényegesen módosult a helyzetértékelô képessége, illetve, hogy a magyar politikai pártok felismerik, hogy a két ország közti viszony megromlása sem Romániának, sem Magyarországnak nem érdeke.

A parlament 231 igen, 129 nem és 3 tartózkodás mellett kedden jóváhagyta az ország idei költségvetését, amelynek legfôbb célja az infláció és a büdzsé hiányának visszafogása.

A költségvetés 1998-ra 45 százalékos inflációt irányoz elô a tavalyi 150 százalék után, a büdzsé deficitje a bruttó hazai termék (BHT) 3,6 százaléka lesz a tavalyi 3,7 százalékot követôen. A BHT várhatóan nulla százalékkal nô az 1997. évi 6,6 százalékos csökkenés után.

Radu Vasile kormányfô nem tartja kizártnak a demokrata párti ipari miniszter, Radu Berceanu leváltását. Az ok, új igazgató tanácsok kinevezése a villamosmûvek, gázmûvek és a kôolajtársaság élére, anélkül hogy elôzetesen konzultált volna a kormánybeli partnerekkel.

Radu Berceanu kijelentette, hogy a kinevezett személyek kiválasztásánál elsôsorban az eddig elért eredményeiket, szakmai tudásokat tartotta szem elôtt, ez lévén az egyetlen módja, hogy a három vállalat végre hatékonyan kezdjen mûködni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azon a véleményen van, hogy Radu Berceanu újra át kell gondolja a kinevezéseket, és nem hozhat önmaga döntést olyan létfontosságú egységek vezetôségének a kinevezésében, míg nem konzultál elôzetesen, és nem nyeri el a koalíció többi tagjának jóváhagyását. Verestóy Attila szenátor véleménye, hogy az RMDSZ is javasolhatott volna szakembereket az igazgatótanácsokba, és szerinte Radu Berceanu nincs olyan helyzetben, hogy önálló döntéseket hozzon.

George Pruteanu szenátor külön nyilatkozatban és a szenátus ülésén is vitatta az ellene hozott pártdöntést és annak indoklását. Véleménye szerint normatív akadályai vannak az ô felfüggesztésének, hiszen a szenátusi alapszabályzat értelmében a szakbizottság élén csak ôsszel lehet cserét eszközölni.

Pruteanu kijelentette: a pártvezetés az RMDSZ felszólításának tetteleget, amikor eltávolította ôt, és mellesleg meg akarta félemlíteni azokat a képviselôket, akik „lelkiismeretükre akarnak hallgatni" az oktatási kormányrendelettel kapcsolatban. A szenátor a pártvezetés és a kormány álláspontja elleni hadjáratát és azt, hogy sorozatosan összejátszott a nacionalista ellenzéki pártokkal, folyton azzal indokolta, hogy „lelkiismeretére hallgat".

Pruteanu már elôzôleg közölte, hogy több más párttól kapott ajánlatot a belépésre, ha távoznia kell a parasztpártból.

Nagy port kavart az ortodox egyház ingatlanhoz juttatása a kolozsvári városi tanács csütörtöki ülésén. A városatyák arról vitáztak: érdemes-e 500 millió lejért megvásárolni a Deák Ferenc (Eroilor) utca 29. szám allatti ingatlant, melyet egy korábbi határozat értelmében a görögkeleti egyháznak ajánlottak fel templomépítésre. Ionel Chicinas parasztpárti tanácsos elmondta: nem járul hozzá a határozattervezethez, míg az ortodox egyház nem vonja vissza a Minorita-templomért indított pert. Somogyi Gyula RMDSZ-tanácsos az iránt érdeklôdött, ha az ingatlan tulajdonosa megelégszik-e a Construct Ardealul szakértôi által meghatározott összeggel? Kollégája, Pálffy Károly kifogásolta, hogy az ortodox egyház területhez juttatásához szükséges hatalmas összeget a város valamennyi lakójával akarják kifizettetni. A polgármester azzal érvelt, hogy lakosonkét csupán 1500 lejrôl van szó, ennyit bárki adhat egy templom felépítésére. A városatyák hozzájárulásukat a per visszavonásához kötötték. A Mediafax hírügynökség szerint Titus Moldovan ortodox lelkipásztor a tanács határozatát rosszindulatúnak, a feltételeket logikátlannak nevezte. Az ortodox egyház nem mond le a Minorita-templom visszaszerzésérôl.

A kolozsvári mentôsök szakszervezete nehezményezi a kormány határozatát, miszerint az Állami Mentôszolgálatot kiiktatták a helyi költségvetésbôl. Az Egészségügyi Minisztérium szerint ezt a létfontosságú és a köz számára nélkülözhetetlen intézményt kizárólag az Egészségügyi Biztosítónak kell támogatnia.

A világon mindenütt a sürgôsségi szolgálatot állami költségvetésbôl finanszírozzák — áll a szakszervezetnek Constantinescu elnökhöz és Vasile kormányfôhöz intézett nyílt levelében. Az egészségügyi-szociális bitosítási törvény megvitatásakor nem kérték ki a sürgôsségi szolgálat szakembereinek a véleményét. Az Orvosok Kamaráján belül mai napig sem mûködik szakbizottság. A keretszerzôdést, amelyet a biztosítóval kellene kötni, még nem véglegesítették.

A mentôszolgálatok által kidolgozott mûködési tervezetet pedig, eljuttatták az Egészségügyi Minisztériumnak, a parlamenti egészségügyi bizottságnak és az Orvosi Kamarának, de nem vették figyelembe. Ilyen körülmények között a szakszervezet a kormányfô közbelépését kéri, és olyan rendelet kibocsátását várják, amely szerint stratégiai fontosságú szolgáltatásokat továbbra is az állami költségvetési alapból támogatnák.

Amennyiben javaslataikat nem veszik figyelembe, elôrelátható a mentôszolgálat teljes csôdje.

HELLER ÁGNES és a budapesti MÚLT ÉS JÖVÔ KIADÓ csütörtökön, május 28-án délután 18 órai kezdettel találkozik kolozsvári olvasóival a BABES–BOLYAI EGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETÉBEN (Kogãlniceanu–Farkas utca 1. sz., I. emelet, BOGREA TEREM). Heller Ágnes újonnan megjelent könyveit: A RENESZÁNSZ EMBER-t és AZ IDEGEN-t bemutatja SZEGÔ KATALIN.

A MÚLT ÉS JÖVÔ KIADÓT bemutatja KÔBÁNYAI JÁNOS, a SZARAJEVÓ HÁBORÚBAN ÉS BÉKÉBEN c. könyv szerzôje.

Minden érdeklôdôt várunk!

GYÓGYÁSZAT, MÛVÉSZET, MÛVELÔDÉS címmel az Orvostudományi Akadémia kolozsvári fiókja, a Mûvészeti Múzeum és a Gheorghe Dima Zeneakadémia havonta szervez egy-egy rendezvényt a Bánffy-palotában. A májusi összejövetelt szerdán tartják, du. 6–8 óra között a múzeum Tonitza-termében. Ezen dr. N. Ghergulescu orvosprofesszor: A humboldi szellem az orvosi-sebészeti kutatásban és dr. M. Miclea professzor: A felismerés forradalma a pszichológiában címmel tart elôadást, majd Constantin Andrei gitár-elôadását hallgathatják meg az érdeklôdôk.

A KOLOZSVÁR NAGYJAI sorozat keretében Molnos Lajos Szabédi Lászlóról tart elôadást május 28-án, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.).

A KOLOZSVÁRI HÓSTÁTI VIRÁGOS EGYÜTTES szeretettel meghív mindenkit, kicsinyeket és nagyokat, öreget és fiatalt a Virágos bálra. A június 6-án, este 8 órakor az Összhang (Armonia) klubban tartandó bálon fellép a végvári Muskátli együttes is.

AZ EME ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK kolozsvári csoportja következô ülését folyó hó 28-án, csütörtökön délután 5 órakor tartja a Szentegyház (I. Maniu) u. 5. szám II. emeletén (Filantrop Alapítvány székhelye).

Több mint harminc alapítótaggal kezdte meg tevékenységét egy hónappal ezelôtt az Asztma klub. A jó hangulat, az orvos–beteg közti baráti kapcsolat megteremtése már fél egészség. S hogy ez mennyire sikerült dr. Nagy Lajos allergológus fôorvosnak, bizonyítja a hétfô délutáni második klubtalálkozó sikere. Amelyre kevés kivétellel minden alapítótag eljött, de szinte ugyanannyian voltak az újoncok is. Ami nemcsak azt bizonyítja, hogy, sajnos, sok az allergiás és asztmás beteg Kolozsváron, hanem azt is, hogy a klub vezetôje nemcsak jó szakember, hanem kitûnô elôadó is. Aki hajlandó szinte nem is létezô szabad idejét feláldozni arra, hogy betegeit mûvelje, megismertesse velük mindazt, amit betegségükkel kapcsolatban, a gyógyulás érdekében, tudniuk kell. S amire egyébként nem lenne idô. A Györkös Mányi Albert Emlékházban rendezett hétfôi találkozó résztvevôi a képernyôrôl is megismerhették a pollenfertôzést okozó növényeket, a szénanátha kellemetlen tüneteit és a védekezési lehetôségeket. Nagy Lajos doktor többek között bemutatta a rinitisz elleni egyik leghatásosabb szert, az Asta Medica cég forgalmazta Allergodil orrsprayt. A vállalat egyébként az Illyés-alapítvány mellett az Asztma klub egyik támogatója.

Az 1848–49-es forradalom Közép-Európában címmel rendez 28–29-én nemzetközi értekezletet a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Történelmi Intézet, az Erdélyi Tudományok Központja, valamint az I. Lupas Al. Lapedatu Kulturális Alapítvány. A kétnapos értekezletre számos külföldi történészt hívtak meg, többek között Szász Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Intézetének igazgatóját és Barta Jánost, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzorát, valamint szlovák, szerb, osztrák historikusokat is. Ízelítô a mûsorból: csütörtökön 9 órakor megnyitó az egyetem Aula Magnájában. 9.30-tól: Barta János, Papp Klára elôadása. 15 órától: Takács Péter, Szász Zoltán, Miskolczi Ambrus, Fonagy Zoltán, Csucsuja István elôadásai. Pénteken, 29-én: 9 órától: Egyed Ákos, Spira György értekezései.

Az utcai pénzváltóknál a forint 41/42, a márka 4840/4880, a dollár pedig 8550/8600 lejbe kerül.

Csütörtök, 1998. május 28.

13.00 óra: Fele sem igaz — vetélkedô (Apáczai Csere János élete és munkássága), irányító tanárok: Tonk Mária és Kató Levente.

14.30 óra: Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc — vetélkedô, irányító tanárok: Deák Árpád és Csergô Tibor.

17.00 óra: Kiállítások megnyitása — rajzkiállítás (I. emeleti folyosó), irányító tanár: Székely Géza; néprajzi kiállítás (2-es terem), irányító tanár: Tonk Mária; kézimunka-kiállítás (4-es terem), irányító tanár: Vita Enikô.

18.00 óra: A Szarkaláb néptánc-csoport mûsora a díszteremben, irányító tanár: Tonk Mária. A táncokat betanította Pillich Gyöngyi és Pillich Balázs.

Variáció egy rendôr-akciófilmre. Ez jutott eszembe a Desperate Measures címû vadonatúj hollywoodi ajándékcsomag megtekintése közben. Eddig még nincs semmi baj, hiszen oly sok jó variáció létezik, mondjuk Abel Ferrara Gyilkos zsarujára. Ez az opusz azonban a „variáció mint mennyiségi tényezô" mintapéldája.

Már az alapgondolatnál bûzlik valami Dániában, hiszen az egész film mozgatórugója egy súlyosan beteg, pontosabban leukémiás kisfiú. A tévé-rágógumizóknak erre szinte pavlovi reflexként ugrik be a Kramer contra Kramer stílusú, könnyáradatban fuldokló sit-trag filmek hosszú sora, melyekben zokogó apák küzdenek zokogó feleségeik ellen zokogó gyermekeikért... Hát ez a film is valami ilyesmi, csakhogy rendezôje gondolt egy nagyot, és Rambót varázsolt a papából, a zokogó fel(l)e(n)ség helyett pedig egy acélizmú, entellektüel-szemüveges börtönmancit vetett be, hogy legyen ki elvigye a balhét. Egész idô alatt arra vártam, hátha elcsattan egy békéltetô puszi is a sok ökölcsapás és acélos pillantás közepette, ám, sajnos, a rendezônek nem volt annyi humora.

Egyébként a stáb szorgalmas volt, minden elképzelhetô akció-hajcihô belekerült a filmbe, van robbanás, gyilkolás, égés, leukémia, meg minden, és mégis. A teljesen félreidôzített bomba meg se mukkant. Hogy miért? Egyszerûen nem hiszem el, hogy ez az Andy Garcia, a Rambo-papa mindezt megcsinálná leukémiás kisfia érdekében. A mozgásából ítélve egy legyet sem mentene meg, ha érdekei nem kívánnák. De csinálja, mert valahol szemben, a nagy kamera-szem mögött ül az a figura, aki jó esetben tudja, hogy miért pocsék ez az egész, de úgy tesz, mintha nem tudná, mert ilyen a hollywoodi sóbiz.

És mi van akkor, ha történetesen nem tudja? Save Our Souls.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Napjai keretében Liviu Ghitea — hegedû, és Constantin Andrei — gitár érdekes duómûsort mutatott be május 21-én a Diákház termében. L. Ghitea a Gh. Dima Zeneakadémia hegedû szakán tanár, C. Andrei ugyanott a gitár szakon tanársegéd. Mûsoruk a barokk zene és a romantika zeneszerzôinek mûveit tartalmazta.

H. F. Biber a XVII. század híres hegedûmûvésze és zeneszerzôje volt, ám mûvei már csak ritkán kerülnek mûsorra. A most hallott Chaconne egyike 15 hegedû és basso continuóra írott szonátájának. A mû egyik érdekessége, hogy scordaturát, vagyis a húrok áthangolását veszi igénybe, egyébként jól megírott variációk sorozata.

Händel 14. szonátája négy tételbôl áll, két lassú és két gyors részbôl. Mint e nagy mester minden mûve, melodikus, de virtuozitást is megkíván elôadóitól. Akárcsak a Biber-kompozícióban, ebben is kísérô szerep jut a gitárnak.

Paganini hegedû–gitárra írt számos duója a mûfaj remeke. A játszott szonáta keletkezési ideje azonos a hegedûversenyei korszakával, behízelgô témái akár a versenymûveké is lehetnének. Paganini az elôzô mûvektôl eltérôen itt nemcsak a hegedû kantilénajának kíséretét, de nagyobb szerepet juttat a gitárnak.

Mauro Giuliani, aki fôleg Gitárversenyérôl ismert, nemcsak kortársa volt Paganininek, dallamszövése — korának romantikus hangja — is hasonló hozzá. Nagy virtuozitást követel az e-moll szonáta, különösen va-riációs tételében; az elôadók sikeresen valósították meg. Liviu Ghitea szép hangon hegedül, technikája könnyed, Constantin Andrei jól alkalmazkodik hozzá, így kettejük muzsikálása kellemes, jól hangzó muzsika.

Ráadásként a két mûvész ugyancsak Mauro Giuliani egy „fülbemászó" témájú Divertimento tételét játszotta.

A népi táncegyüttesérôl is híres Brassai-líceumban ezúttal népdalversenyt rendeztek a Brassai-napok keretében ugyan, de a rendezvényt megelôzôen, május 22-én, pénteken. Szervezôje Majó Júlia tanárnô, egyben a zsûri tagja Könczei Csongor néptánc-oktatóval és Muresán Andrea diákkal együtt. A versenyzôk — szám szerint 27-en — a Brassai-, a Báthory- és az Apáczai-líceum tanulói voltak. Az I–IV. osztályosok kategóriájában Patrubány Anna nyerte az I. díjat, a gimnazisták kategóriájában Mogyorósi Tímea, míg a középiskolások közül Szabó Anna kapta az I. díjat. Dicséret illeti nemcsak a díjazottakat, hanem a sok munkával felkészítô tanítónôket, tanárokat is.

Megkérdôjelezi a szekusdossziék valós adatainak hozzáférhetôségét az Erdélyi Naplónak adott interjújában Roland Vasilievici tartalékos ezredes, a Securitate egykori tisztje. A polgári hetilap 21. számában Gazda Árpád a szállításügyi miniszter vihart kavaró Temes megyei látogatásáról, illetve a 45. születésnapját ünneplô Csiky Gergely Színházról ír; Vajnovszki Kázmér az óriáskígyóként tekergôzô cigarettacsempészési botrányt járja körül, Stracula Attila a színifôiskolák szebeni seregszemléjét méltatja. A lap riportja az elsô falun beindult hazai középiskolával, a révi Elméleti Líceummal, valamint a település mindennapi életével foglalkozik. Izsák Balázs vitairata a tájba simuló országos RMDSZ-vezetést, Varga László dolgozata a 48-as magyar forradalom ellen áskálódókat állítja pellengére. A gazdag mûsormelléklet a május 30–június 5. közötti idôszakra szól.

A pénzügyminiszter „felületesnek" értékelte a Standard and Poor's hitelminôsítô múlt hét szerdai döntését, hogy visszasorolta Románia szuverén adósságainak zömét. Daniel Dãianu szerint a román makrogazdasági alapmutatók alapján nem igazolható a lépése.

A Standard and Poor's a hosszú távú román szuverén küladósságot (azaz az ország hosszú lejáratú devizaadósságát) „B plusz"-ra gyengítette az eddigi „BB mínusz"-ról, a rövid lejáratúakat pedig „B"-bôl „A3" osztályba.

Külföldi elemzôk szerint az amerikai hitelminôsítô döntésének egyelôre nem lesz közvetlen hatása a hazai gazdaságra, csak jelzés arra, hogy gyorsítani kell a reformokat. A Merrill Lynch elemzôje szerint a leminôsítés a levegôben lógott, ezért különösebben senkit sem lepett meg. Szerinte az egyik legnagyobb gond Romániában a bankrendszerrel van, amelynek átalakítására évekre lesz szükség. Megfigyelôk szerint nagy gond továbbá az is, hogy az országnak az elsô félévben gyakorlatilag nem volt érvényes költségvetése, amely nélkül igen nehéz lett volna pontosat mondani a gazdaság kilátásairól.

2000 végéig be akarják fejezni a volt állami gazdaságok privatizálását — jelentette ki Dinu Gavrilescu mezôgazdasági miniszter. Elmondta, hogy a minisztérium már kidolgozta a rekonstrukció és a magánosítás fô

irányelveit. A részvénytársaságokká alakított volt állami gazdaságokat azonban addig nem lehet meghirdetni, amíg a kezelésükben lévô földek tulajdonjogát nem tisztázták — tette hozzá a miniszter.

Gavrilescu szerint a kormánynak konkrét elképzelései vannak a farmgazdaságok átszervezését illetôen. Lépésekre készülnek a gyengélkedô agrárgazdaságban, egyebek között farmgazdaságok létrehozását is tervbe vették, továbbá felvásárlási központok, afféle nagybani piacok létesítését, amelyek üzleti-gazdasági kapocsként szolgálnának a szervezetlen kistermelôk és a mezôgazdasági termékek végfelhasználói között.

Dinu Gavrilescu mezôgazdasági miniszter nemrég új hitelezési módozatokat is kilátásba helyezett a mezôgazdaság fejlôdése érdekében, illetve ahhoz, hogy ennek az országban mind a mai napig alapvetô fontosságú szektornak nagyobb legyen a megtartó ereje a fiatalok között is.

Az 1989-es romániai események után, viszonylag rövid idôre, már 1993-ban megjelent az 1993/64-es minisztertanácsi rendelet, amely nemcsak engedélyezi, hanem ajánlja is, hogy minden municípium, város és község, vagy fontosabb helység készítse el címerét, mely jelképezze az illetô település történelmi hagyományait, gazdasági forrásait és megvalósításait, valamint a társadalmi és kulturális élet minden jelentôsebb tényezôjét.

A fenti ajánlás alapján a címer tüntesse fel az illetô helység legfontosabb történelmi jellegzetességét, utalva a korábbi (régebbi) címer jelképrendszerére — szigorúan betartva a címertan minden részletre kiterjedô évszázados törvényeit, figyelembe véve a tökéletes grafikai ábrázolásmódot és az egyedi jelképrendszert. Tiltott más címerek egészének, vagy az idegen jelképek lemásolása. Mindezekhez nagyon szükséges az illetô helység monográfiájának az alapos ismerete.

A címerek megszerkesztésében és megalkotásában részt vehetnek mindazok, akik a címertani és az ábrázolásmód legfontosabb alapjait szakszerûen ismerik, így a képzômûvészeti iskolák jeles hallgatói vagy végzettei (ha egyáltalán részesültek ilyen szakoktatásban), szakmérnökök, grafikusok, történészek, régészek, mûvészettörténettel foglalkozó szakemberek, a címertan kizárólagos szakemberei, az alkotóházak és grafikai intézmények címertani szakértôi.

Sajnálatos módon, az eddig elkészített címerek — amelyeket alkalmam volt tanulmányozni — nagyrészt igencsak messze állanak a címertan kötelezô szabályaitól.

Elsôként elemezzük Székelykeresztúr címerét, melyet jószándékkal, de a címertani tárgyi ismeretek teljes hiányával szerkesztettek, és hibás grafikai elképzelésekkel festettek meg.

Elsô kifogásunk a selyem zászló színe, melyre a címert festették, mivel ez a világoskék árnyalat az Egyesült Nemzetek és a NATO zászlainál használt kék szín, melyet a legtöbb szabadkômûves páholy is használ világszerte, s ez a kék színárnyalat képezi a címerpajzs zománcának a színét. Az erdélyi heraldikában — Kelemen Lajos szerint csakis a jácintkék használható, illetve kötelezô. Viszont csak helyeselni tudjuk a címerpajzsra helyezett diadém-korona megszerkesztését, amelyen, sajnos, a díszítô ékkövek elhelyezése és színeik hibásak, mivel a középsô szederlevél ékköve kizárólag csak rubinvörös lehet, míg a két szélsô szederlevél ékköveinek zafírzöldnek kell lenniök. A középsô és a két oldalsó szederlevelek közötti ékkônek fehér igazgyöngyszínûnek kell lennie, és nem kéknek, ahogy azt a grafikus festette. A korona széles homlokpántjának ékkövei közepén zöld zafír, a kétoldali széleken pedig rubinvörösnek kellene lenniök, a világoskék helyett. A vörös kövek helyett pedig ezüst szegecselés kötelezô.

Akkor esett a legnagyobb tévedésbe a grafikus, mikor is a diadém-korona alsó széle mögül indította el a foszlánynak semmiképpen nem nevezhetô szalag-konstrukciót, mivel a korona alsó szélébôl kiinduló két szalag minden esetben a római katolikus püspöksüveg „vittae" (szalagoknak) nevezett része — márpedig a többségében protestáns Székelykeresztúr címerében szereplô ilyen katolikus püspöksüveg-szalagoknak nincsen semmiféle jogosultságuk, ráadásul a grafikus megbotránkoztató tudatlansággal eredeztette a krém és vörös színû foszlányokat a vittae-bôl. Általában a foszlányokat a városi címerek körül nem szabad használni. Egyetlen kivételt ismerek e szabály alól, éspedig Sepsiszentgyörgy régi címerén látható, szabályszerûen megfestett, de szabálytalanul használt foszlányokat. Itt jegyzem meg, hogy a foszlányok a nemesi címerek korona alatti szélérôl, vagyis a sisak felsô részérôl indulhatnak lefelé, a pajzs külsô széleinek oldalán és a pajzsszélek felsô kétharmadáig érhetnek, ahol is általában (kivételek azért lehetnek) a jobb oldali foszlány külsô színének a pajzszománc színével kell megegyeznie, a kötelezô arany vagy ezüst béléssel. Ezzel szemben grafikusunk koszorúszerûen barokk stílusban, körülkacskaringózta ezt a foszlánynak semmiképpen sem nevezhetô ékítményt.

A pajzs mesteralakjai (ez heraldikai szakkifejezés) is teljesen hibásak, mivel a felsô harmad jobb oldalán lévô Nap (a hereldika szabályai szerint a címert mindig szembôl kell tekinteni) inkább kerek seprûnek tûnik, hiszen a sugarak aránytalanul hosszúak s alig lehet megkülönböztetni az alig görbített sugarakat az egyenesektôl. A székelymagyar heraldikában nem a növekvô, hanem az ezüst fogyó Hold használatos. A hatágú arany csillagot tévesen a Hold orra elé helyezték, amit viszont a fogyó Hold mögé kellett volna tenni.

A zöld hármashalom a hivatalos magyar címer része, de jelen esetünkben a középsô halomra helyezett görög katolikus formaábrázolású kereszt a Jézust kiáltó hegyet jelképezi. Ahogy a Pálmay-könyvekben láthatjuk, a székelymagyar címerek keresztjei minden különleges cicomázás nélkül készültek. Végezetül csak annyit, hogy a korona bélésének színe hivatalosan bíborvörös é nem lehet cinóbervörös.

Igencsak kifogásolható a Kolozs megyei Jegenye címere is, melyet a folyó év május 2–3-i ünnepélyen áldottak meg. Ezt a minden részleteiben hibás címert a budapesti Pécsi L. Dániel követte el, akinek halvány elképzelése sem volt a címertan közel hatszáz éves szigorú törvényeirôl. Már a diadém-korona megszerkesztése és elhelyezése is téves, mivel a korona nem lebeghet a címer fölött, hanem azt a címerpajzs felsô szélére kell ráhelyezni, úgy, hogy az kissé behatoljon a pajzs felsô vonalába. Kifogásolható az is, hogy a középsô szederlevél és a szélsô szederlevelek közé nem a kerek igazgyöngyöket tette, hanem helyettük két, háromágú levélkét festette. Ugyancsak szabálytalan a korona ékköveinek a színe és elhelyezése. Itten — kódolva — a központi és a két szélsô ékkövet cinóberpirosra festette, pedig az a helyes, hogy a középsônek rubinvörösnek kell lennie, míg a két szélsô kônek zafírzöldnek. A koronapánt középsô és a két szélsô ékköveinek színe — a kódolás szerint, megengedhetetlen módon kék, viszont az ezüst szegecsek helyett cinóbervörös ékkövet festett. A háromszögû pajzs felsô felének zománc színe kék, mely alsó ötödének zöld mezején Szent Mihály arkangyal áll ezüst vértezetben, feje körül arany dicsfénnyel, és mindkét kezével egy kardot tart. Az utóbbi szintén szabálytalan, mivel a heraldika megszokott szabálya szerint Szent Mihály csakis a jobb kezében tarthatja a kardot, és a bal kezével egy ovális ezüst pajzsra kell támaszkodnia, melyen a következô jelmondatot kellett volna feltüntetni: „QUIS UT DEUS" — „KICSODA OLYAN MINT AZ ISTEN".

Teljesen érthetetlen ezen a kalotaszegi címeren az arany színû Nap és a növekvô ezüst Hold, mert az arany, emberarcot ábrázoló Nap és a fogyó Hold, kizárólagosan a székely címerek szimbóluma. A Szabadság 1998 április 28-i számában leközölt címeren a Napot egy turbinakerék formájára készítették, ahelyett, hogy az egymással váltakozó nyolc görbe és nyolc egyenes sugarat festették volna, középen az emberi arcot jelölve.

A pajzs alsó fele függôlegesen hasított. A jobb oldali részen három ezüst és három cinóbervörös vágást (pólyát) tüntettek fel, ami nemcsak helytelen, hanem bûnösen félrevezetô is. Amennyiben Jegenye 1263 óta magyar település, akkor szabályszerûen négy ezüst és négy cinóbervörös vízszintes vágásnak kellene szerepelnie, és semmiképpen sem az alacsonyabb rangú alsó jobb oldali negyedben, hanem a szabály szerint, a pajzs közepén, egy kisebbített szív (boglár) pajzsra kellett volna festeni, mely a legrangosabb helynek számít.

A címerpajzs bal odali alsó negyedébe cinóbervörös alapon két, keresztbe tett fekete bányászkalapácsot helyeztek a kaolin-, a gipsz- és a homokbányászatot jelképezve.

Annak ellenére, hogy a Szabadságban leközölt „Ünnep Jegenyén" címû cikk szerzôje, az elsô bekezdésben azt írja, hogy „Kalotaszeg egyetlen színkatolikus településén nagy ünnepre készülünk: 1998. május 2–3-án a falu neves szülöttjére, Kájoni Jánosra (kiemelés tôlem), a tudósra, íróra, költôre, zeneszerzôre, az erdélyi ferences szerzetesek legkiválóbbikára emlékezünk, aki a 17. századi Erdély mûvelôdési életének kiemelkedô személyisége volt. Sajnos, ezt a jegenyei címert eléggé hígan elképzelô személyek teljesen mellôzték: azt, hogy valamilyen formában utaljanak-szimbolizálják az igazán nagy horderjû polihisztor, Kájoni János személyét. Ha a nyolcvágásos címert szívpajzsként a középre helyezték volna, akkor a jobb oldali alsó negyed helyére egy nyitott kottáskönyvet, keresztbe tett lúdtollal, mint Kájoni János fenn elsorolt széles körû, hatalmas todományos tevékenységét sikerült volna jelképezni. Ennek hiányában az lehet a véleményünk, hogy a nem szakavatott olvasóinkat egyszerûen maszlagolták, mivel a jegenyei címer elképzelôi és elkövetôi nem ismerték szakszerûen a címertan törvényeit, ami viszont nem mentesítheti ôket a felelôsség alól

Az igen sok elsikerült címer közül, Nagykároly címere érdemes egy kis elemzésre, amelyrôl elég elmarasztalóan dr. Németi János is közölt egy cikket. Ennél sokkal hasznosabb Benedek Zoltán írása, mely a szatmári Friss Újság 1989. január 10-i számában „Nagykároly címerei, pecsétei és közigazgatási fejlôdéstörténete" címmel jelent meg, ahol az utolsó bekezdésben közli a nemrég elfogadott címer leírását, melyet 1995-ben a 20 városi tanácsos egyöntetû szavazata alapján fogadtak el. Sajnos, a heraldikai szerkesztôk és a grafikai kivitelezô neveit nem közölte. Eszerint: „a címerpajzs alakját és a felsô koronadíszt (sic!), a hétágú bástyadíszt (sic!), amely a municípiumi rang jelképe, a Heraldikai Intézet szabta meg. A belsô szimbólumokat és a színeket a helyi tervezôkre bízták. Az új címer három mezôbôl áll. A felsô kék mezôben a Károlyi-kastély jól felismerhetô alakja látható. Fölötte kibontott szárnyakkal a karvalymadár. A középsô arany mezôben központi helyen áll a város tradicionális katonai múltját szimbolizáló katonafej és az obeliszk, míg a jobb oldalon a város mezôgazdasági jelentôségét ábrázoló búzakalász és szôlôfürt, bal oldalon a gyár sziluettje az ipart és a kereskedelmet jelképezi. Az alsó szinten a váltakozó piros-kék sávozásban (sic!) feltûnik a város lobogójának a két színe".

Annak ellenére, hogy a pajzsra helyezett ezüst hétágú bástyadíszt említ a cikkíró, melyet még koronadísznek is elkeresztelt, nem lehet koronaként említeni, mert a hagyományos erdélyi címertanban az „ötágú" diadém-korona a megszokott, több évszázados ábrázolási mód, melynek aranyszínûnek kell lennie, a szakszerûen elhelyezett és színezett drágakövekkel és igazgyöngyökkel, valamint a bíborszínû béléssel.

A háromszögû és nem szívalakú címerpajzs felsô felében, a kék zománcra festett mesteralakok (heraldikai szakkifejezés), vagyis a Károlyi-kastély és a karvaly, heraldikailag és grafikailag is helyesek. Annál inkább szabálytalanok az alsó aranyszínû zománcra helyezett szimbólumok, mivel az arany pajzs-zománc csak igen kivételes esetekben használható, pl. olykor a Vatikán hivatalos zászlajának és címerének az egyik színe az arany, a másik pedig az ezüst, egymás mellett függôleges elhelyezésben. Az alsó mezôben elhelyezett szimbólumokkal kapcsolatosan a nagykárolyiak is a jegenyeiek megbocsáthatatlan hibáját követték el, mivel teljesen megfeledkeztek a város nagy bibliafordítójáról, Károli Gáspárról, aki a magyar protestáns szellemi élet és az általános magyar kultúra legnagyobb alakjai közé tartozik. Jelképeként egy kinyitott könyvet kersztbe tett tollal lehetett volna megszerkeszteni a címer alsó csücskében levô, kék-vörös kockák helyére.

Károli Gáspár 1530 körül Nagykárolyban született, és állítólagos elôzetes neve Radics Gáspár volt. Meghalt 1591-ben Göncben vagy Vizsolyban. Érdekes, hogy a 20 városi tanácsos, az új címerrel kapcsolatosan folytatták a kommunista, szocialista— hgyományokat a füstölgô kéményû gyár képének a felhasználásával.

Nem tudom elképzelni a „város tradicionális katonai múltját sem, hiszen Nagykároly Erdély utolsó városa volt, melyet a katonák a második világháborúban felszabadítottak. Ez egyedi eset számomra, mert korábbi tradíciókról hiányosak az ismereteim.

Ezzel a címerrel kapcsolatosan szerény véleményem az lenne, hogy a pajzs zománcát függôlegesen — középen hasítva —, fele jácintkék, a másik fele verillon (cinóber)vörösre fessék, ami által máris jelképezhetôk lennének Nagykároly zászlójának régi, tradicionális színei, megszûnne a szabálytalanul használt aranyszín. Vízszintes vágással három mezôre osztható a címer; így a felsô harmadban a karvaly és a kastély, a középsô harmadban a szôlôfürt a három búzakalásszal, a katonai jelkép és a füstölgô kéményû gyár; az alsó harmadban pedig a Károli Gáspár emlékét megôrzô nyitott Biblia keresztbe tett lúdtollal. Így a városatyák elképzelései, valamint a Károli Gáspár emléke is kivitelezhetô.

Utoljára a sok, tévesen elkészített címer közül, Kovászna vármegye címerét hagytam.

Közbevetésképpen kell megemlítenem, hogy sajnálatos módon, az 1993/64-es központi útmutatás szerint, a megyék, municípiumok stb. címereinek a megszerkesztését háromszög alakú pajzsra képzelték el, figyelmen kívül hagyták azt, hogy a címerpajzs-forma a romániai magyar — nyelvterületeken kizárólag a XII. és a XIII. században volt használatos, tehát a mai heraldikai elképzeléseknek nem felelhet meg. Ottfried Neubeckernek a Le Grand livre de l'Heraldique címû nagyszerû szakmunkája századonként, évtizedekrôl évtizedekre közli a magyar címerpajzsok majdnem évenkénti formaváltozásait.

Kovászna vármegye címertervezetét a „Háromszék" sepsiszentgyörgyi napilap 1997. március 15-i számában tették közzé, kérve az olvasók megjegyzéseit, észrevételeit és véleményét 1997. március 31-ig, írásban. A megszabott idô rövidsége ellenére is, március 24-én írásba foglaltam a kért megjegyzéseket és véleményeket, csatolva a megfestett és általam ajánlott címer prototípusát. Sajnos, az ajánlott levelemre, mind a mai napig nem kaptam semmiféle választ,pedig a közmegegyezés alapján, minden levélre, levéllel illett volna válaszolni!

Mind a román, mind pedig a magyar heraldikai szakirodalom szerint be kell tartani a pajzs formájának az arányait, melynél a pajzs hossza úgy aránylik a szélességéhez, mint a 8 a 7-hez. A Háromszék lapban leközölt pajzs szélessége nagyobb mint a hossza, azaz 6,5 cm a szélesség, míg a hossza 6,0 cm, így jött létre egy lelaposított pajzs, mely inkább egy szilvaízfôzô üst körvonalaihoz hasonlít. A napilapban leközölt címerleírás elsô mondata mindjárt ellentmond a negyedik mondatnak. Az elsô mondat szerint a pajzs nincsen mezôkre osztva, — míg a negyedik mondat már a felsô mezôrôl tesz említést.

A pajzs felsô harmadában lévô kereszt, mint önálló szimbólum — lásd a székelykersztúrit is nélkülözi a legelemibb heraldikai szakmai tudást, hiszen még az 1993/64-es rendelet is tiltja a keresztnek mint mesteralaknak a használatát, mivel annak csakis az egyházi címerekben való használata engedélyezett. Jelen esetben is a kereszt alakja a görög katolikus egyház formája szerint készült. Sajnos csúnya, lelapított alakban hozta ki a tervezô és a nyomda ezt a keresztet is . A kereszt alatti csipkézett pártázat az amúgy is zsúfolt „felsô mezôben" teljesen szükségtelen ballaszt, úgyszintén a két erôsdi–cucuteni lapított kerámiából egy is elegendô lett volna.

A fô mesteralaknak — a tulajdonképpeni régi Háromszék vármegye címerének a pajzs alsó részében való ábrázolása megbocsáthatatlan mûhiba. A Nap és a Hold és a páncélozott karon lévô kard az átszúrt szívvel majdnem minden székely címeren a fô helyre, vagyis a felsô (részen) mezôben van elhelyezve, amit még a kommunisták is nagy tiszteletben tartottak. Téves a négyágú, ill. a nyolcágú csillagok használata, mivel a székely heraldikában csakis a hatágú aranycsillag használatos.

Az alábbiakban közlöm az általam megszerkesztett Kovászna megye címerének rövid leírását:

— Csücskös talpú pajzs, melynek zománcszíne a jácintkék (Kelemen Lajos) s a címerpajzs háromnegyedét teszi ki. A jobb oldali felsô sarokban az arany emberarcú Nap, nyolc egyenes és nyolc görbített sugárral, míg bal oldalon a szintén emberarcú fogyó ezüst Hold, mely körül három hatágú arany csillag, jelképezve a Háromszék elnevezést.

Az alsó negyed zöld mezeje az ôsi rögöt szimbolizálja, amibôl vétettünk és ahol „élnünk, halnunk kell". A zöld mezô jobboldali harmadában a cucuteni kerek kerámia; középen pedig Háromszék vármegye hatalmas tudós és író géniuszait, mint Kôrösi Csoma Sándor, Bölöni Farkas, Apor Péter, Kriza János, Benedek Elek és Zágoni Mikes Kelemen stb., egy nyitott könyv, keresztbe tett lúdtollal jelképezi. A harmadik és igen fontos szimbólum, a zabolai, igen jelentôs archeológiai ásatások által felszínre került III. Béla királyunk ezüst pénze.

Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a magyar címertan legteljesebb szakirodalmának a felsorolását megtalálhatjuk a legnagyobb román heraldikus, Dan Cernovodeanu (aki a Sorbonne-on doktorált heraldikából): „Stiinta si arta heraldicã în România" címû szakkönyvében.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]