1999. február 18.
(XI. évfolyam, 40. szám)

A rendôrség szerdán reggel elfogta a hétfôn 18 évi börtönbüntetésre ítélt Miron Cozmát, a Zsil-völgyi bányászok szökésben lévô vezérét. A rendfentartó erôk ôrizetbe vettek mintegy 350 bányászt is, valamint a menetet Bukarest felé irányító két szakszervezeti vezetôt: Romeo Beját és Dorin Loist. Miron Cozmát és Romeo Beját Bukarestbe vitték és kihallgatták ôket.

Egyes hírek szerint Cozmát Slatinában, más jelentések szerint Caracalban fogták el. A bányászvezér védôügyvédje, Viorel Dumitrescu szerdán közölte: jóllehet kérte a Fellebbviteli Bíróságnál Cozma ôrizetbe vételének elhalasztását, illetve kegyelmi kérvénnyel fordult Emil Constantinescu államfôhöz, semmilyen reményt nem táplál a kérések méltánylását illetôen.

Mint ismeretes, a Zsil-völgyi bányászok kedd este vágtak neki a Bukarest felé vezetô útnak, hogy tiltakozzanak vezérük, Miron Cozma bírósági elítélése ellen. Szerda hajnalban Stoenesti település mellett, az Olt folyón átívelô hidak egyikénél a belügyminisztérium mintegy ezer fôs rendfenntartó alakulata elállta a konvoj útját.

A rendôrök könnyfakasztó lövedékeket használtak. A bányászok, akik januári akciójuk során füstbombákat zsákmányoltak, viszonozták a rendôrök támadását. A több órán át tartó heves közelharc után a rendfenntartó erôk a bányászok fölé kerekedtek, bekerítették ôket, és megkezdték az elsô letartóztatásokat.

Az elsô jelentések szerint a fejszékkel, vasdorongokkal és láncokkal támadó bányászok 35 rendôrt és csendôrt sebesítettek meg, egy személynek súlyos az állapota. Több mint húsz sebesült bányászt vittek a közeli kórházakba. Rádiójelentések szerint egy bányász halottja van a hajnali összecsapásoknak. A halottat még nem sikerült azonosítani.

A Mediafax jelentése szerint a gorj-i prefektúra elôtt összegyûlt bányászok öt óra körül autóbuszokba ültek. A téren csak néhány helyi lakos maradt. Egyelôre még nem tudják, mi a bányászok szándéka. A hírek szerint megtörténhet, hogy a Sportcsarnokban töltik az éjszakát és itt újraszervezik soraikat, mint januárban.

A bányászok megmozdulása miatt úgy tûnik, hogy egyelôre elhalasztják a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodást. Ha nem került volna sor a bányászok újabb akciójára már a jövô héten aláírták volna az egyezményt — jelenti a Mediafax. Radu Vasile azonban nem mondja le Zsil-völgyi látogatását, a kormányfô február 21-én látogatást tesz a térségben.

Az elmúlt napok eseményeit értékelve Markó Béla szövetségi elnök szerdán kijelentette, hogy Miron Cozma elítélésének nincs politikai háttere és teljesen törvényes körülmények közt történt. Úgy véli, hogy a rendfenntartó erôk helyesen és határozottan léptek fel, bebizonyítván, hogy a januári bányászjárás megfékezésével megbízott személyek inkompetensek voltak.

Orbán Viktor magyar kormányfô és Martonyi János külügyminiszter megnyitó beszédével kezdôdik szombaton reggel a „Magyarország és a határon túli magyarság 1999" címû tanácskozás.

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által szervezett eseményre a kormány Béla király úti vendégházában kerül sor. A megnyitó beszédeket követôen a résztvevôk zárt körû tanácskozást tartanak.

A magyar–magyar konferenciára a magyar Országgyûlés pártjai, a kormány képviselôi, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), illetve a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség kapott meghívást. A nyugati magyarságot a Magyarok Világszövetsége képviseli.

A magyarországi politikai pártok képviselôi sorra nyilatkoztak a szombati tanácskozásról.

Kovács László (MSZP) helyteleníti azt a kormányzati elképzelést, hogy a határon túli magyar szervezetek közül csak azok kapjanak meghívást a szombati magyar–magyar konferenciára, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. Emlékeztetett arra, hogy az 1996-os magyar–magyar csúcsra a szomszédos országokban élô magyarság minden legitim szervezete meghívást kapott. — Minden határon túli magyar szervezetnek hasonló a politikai felelôssége, míg a parlamenti részvétel választásról választásra változik — fogalmazott Kovács. Hozzátette: egy ilyen találkozón nem szabad, hogy a belpolitikai fogyasztásra szánt retorika domináljon, a meghatározó szerepet a határon túl élô magyarság sorsa iránti felelôsség kell, hogy játssza. A pártelnök hangsúlyozta: figyelmet kell fordítani arra, nehogy olyan megnyilatkozások kapjanak hangot a tanácskozáson, amelyek alkalmat adhatnak a félreértésre, vagy a félremagyarázásra. Tabajdi Csaba MSZP-képviselô szerint a találkozó egyáltalán nincs elôkészítve, az ellenzéki pártok a sajtóból értesültek a találkozóról.

A szabaddemokraták örömmel nyugtázták, hogy a magyar-magyar csúcs okmánytervezeteiben nem szerepelnek azok a követelések, amelyeket a Fidesz hihetetlen erôvel hangoztatott ellenzékben — nyilatkozta Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyûlési képviselô. Bár mindenki egyetért a határokon túli magyarság autonómia-törekvéseivel és kollektív kisebbségi jogaik biztosításával, szerepeltetésük a találkozó dokumentumaiban konfliktusokat gerjesztett volna, mivel ezek az igények rendkívüli mértékben bosszantják a szomszédos országok kormányait. Eörsi is kifogásolta, hogy a tanácskozásra csak a parlamenti képviselettel rendelkezô határokon túli magyar szervezetek kaptak meghívót, s így számos — elsôsorban horvátországi és vajdasági — egyesülés nem vehet részt önállóan a konferencián.

A kettôs állampolgárság kérdésérôl szólva a képviselô kifejtette: szabaddemokraták szerint irreális lenne ez a megoldás, ami néhány problémát ugyan kiküszöbölne, de számos újat vetne föl. Felhívta a figyelmet: a mérvadó külügyi és fideszes vezetôk is óvatosan nyilatkoznak errôl a kérdésrôl.

A szomszédos országok európai integrációját elôsegítô speciális eszköznek tekinti a szombati magyar-magyar konferenciát Kelemen András (MDF) országgyûlési képviselô.

A megbeszélés céljával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nincs szó valamiféle "magyar szeparáció, önelvûség" megjelenésérôl.

Csurka István, a MIÉP elnöke fontosnak nevezte, hogy nagy figyelem vetüljön a — megítélése szerint — veszélyeztetett vajdasági és kárpátaljai magyarságra és az erdélyi magyarokat is érintô romániai politikai fejlôdésre. Lényegesnek nevezte azt is, hogy tárgyszerû és folymatos egyeztetés alakuljon ki a határon túli magyarsággal.

Az FKGP a magyar-magyar konferencián várhatóan felveti a kettôs állampolgárság kérdését — nyilatkozta a budapesti Népszabadságnak Horváth Béla frakcióvezetô-helyettes, Martonyi János külügyminiszterrel ellentétben a kisgazdák nem utasítják eleve el a kettôs állampolgárság megadásának lehetôségét a határon túl élô magyarok számára.

Méltánytalannak tartják Budapest döntését azok a határon túli magyar szervezetek is, amelyek nem jöhetnek a február 20-i magyar-magyar csúcsra. A Csemadokot például — hivatalos nevén a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmûvelôdési Szövetséget — a hagyományoktól eltérôen nem hívták meg a találkozóra. Kolár Péter elnök méltánytalannak tartja az eljárást, mivel a szövetség az egyetlen olyan magyar kulturális egyesület Magyarország szomszédságában, amely nem kötôdik politikai párthoz.

A konferenciára meghívott határon túli magyar pártok és mozgalmak már szinte kivétel nélkül jelezték részvételi szándékukat az eseményen — nyilatkozta szerdán Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Elmondta: a résztvevôk várhatóan egy-egy adott régió problémáját, így például a kárpátaljai árvíz, vagy a horvátországi magyarlakta települések újjáépítésének kérdését is felvetik a konferencián. Kifejtette: a kormány, illetve a HTMH azon szervezetekkel is folyamatos kapcsolatban van, amelyek nem rendelkeznek parlamenti képviselettel, azaz nem kaptak meghívást a budapesti konferenciára.

— Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolattartásában nagy jelentôsége van a február 20-án, Budapesten sorra kerülô magyar–magyar konferenciának, nem véletlenül szorgalmaztuk ennek létrejöttét ezelôtt két évvel — nyilatkozta a Szabadságnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke. — Különösen most, amikor Magyarország integrációja az európai és euroatlanti szervezetekbe új feladatokat ró, nagyobb felelôsséggel terheli a mindenkori magyar kormányt a határon túli magyarok sorsát illetôen. Ebben az idôszakban tehát nagyon fontosak az egyeztetések, még akkor is, ha egyes nacionalista erôk magyarellenes hangulatkeltésre próbálják meg kihasználni ezeket az alkalmakat — mondotta.

— Követeléseink a magyar és saját kormányaink felé legitimek. Meg kell érteni azonban, hogy 75 év kisebbségi lét után sokkal türelmetlenebbek vagyunk, mint ahogy figyelembe kell venni a Magyarország számára adott lehetôségeket is akkor, amikor elvárásainkat megfogalmazzuk — nyilatkozta az ügyvezetô elnök. — A magyar–magyar kapcsolatok elsôsorban attól erôsödnek — folytatta Takács — ha ez a fórum be tudja bizonyítani, amit valóban képvisel: azt, hogy e régió stabilitásának egyik jelentôs faktora. Magyarország be fogja bizonyítani, hogy ôszinte célja a szomszédos országok integrációjának támogatása, s hogy a magyar–magyar csúcsot a kárpátmedencei országok együttmûködésének eszközévé kívánja tenni — mondotta Takács.

Sz. K.

A szenátus jogi bizottsága szerdán elhatározta, hogy javasolja a parlament állandó bürójának Corneliu Vadim Tudor szenátor mentelmi joga megvonásának plénumbeli megvitatását. A 9 szavazattal, 4 ellenében és 1 tartózkodással elfogadott határozatot annak dacára is meghozták, hogy a jelenlévô 5 ellenzéki tag úgy vélte, a szenátort már felfüggesztették és így nem vehet részt parlamenti mentelmi jogának megvonásával kapcsolatos vitán. A jogi bizottság elnöke és az igazságügyi-miniszter rámutatott, hogy az elôzô büntetés a jogok betiltására és nem a szenátor kötelességeire utal.

1999. február 20-án, szombaton 10 órai kezdettel a Prefektúra nagytermében kerül sor az RMDSZ Kolozs Megyei Önkormányzati Konferenciájára, amelyre hivatalos a megyei RMDSZ listáin megválasztott valamennyi polgár- és alpolgármestere, megyei, városi és községi tanácsosa. E tanácskozás a januárban összehívott, de a bányászjárás miatt elmaradt konferencia újraprogramálása — áll Pálffy Károly MÖT-elnök szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.

Meghívott elôadók: Borbély László, a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Bara Gyula kormányfôtanácsos, Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke és Pethô Zsigmond, a Kolozs Megyei Mezôgazdasági Kataszteri Hivatal igazgatója.

Tisztújítás a dési RMDSZ-nél

A dési RMDSZ pénteken du. 5 órakor a polgármesteri hivatal dísztermében tartja tisztújító közgyûlését.

A kolozsvári napilapok, rádióstúdiók és tévéadók katonai tájékoztatással megbízott munkatársai találkoztak tegnap délben a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokával, Ion Cioara tábornokkal, Florin Ghiuritan ezredessel, az erdélyi hadsereg tömegkommunikációs megbízottjával és Batca ezredessel, a Scutul Patriei címû katonai kiadvány fôszerkesztôjével abból az alkalomból, hogy a kolozsvári tömegtájékoztató eszközökkel megbízott munkatársainak átadták a hivatalos akkreditációkat.

A szerkesztôségek és a hadsereg által aláírt közös tájékoztatási egyezmény értelmében az újságírók ezután szabadabban hozzájuthatnak katonai információkhoz, olyan megkötéssel, hogy a katonai rendelkezések által bizalmasnak értelmezett hírek, információk továbbra sem kerülhetnek a nagyközönség tudomására. Az illetékesek tájékoztatása szerint a katonaságot az eddiginél áttekinthetôbbé szeretnék tenni, hogy katonai titok leple alatt ne lehessen olykor banálisnak tetszô információkat megtagadni az újságírótól. A néhány éve elkezdôdött akció a hadsereg megreformálásával párhuzamosan halad, így a civil újságíró jelenléte rövidesen nem fog csodaként hatni egy-egy kaszárnya életében.

(m.j.)

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA 1999. február 19-én, pénteken du. 5 órakor szakkönyvbemutatót tart az EME-házban (I. Ghica 12.): Kékedy László–Kékedy Nagy László: Mûszeres analitikai kémia. II. és Nagy Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által kiadott köteteket Dávid Gyula, Zsakó János és Fodorpataki László ismerteti. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

A BRASSAIS VÉNDIÁK ALAPÍTVÁNY ZURBOLÓ NÉPTÁNCEGYÜTTESE elôadást tart 1999. február 20-án, szombaton este 7 órától a kisbácsi mûvelôdési házban. Mindenkit szeretettel várnak.

AZ RMKT KOLOZS MEGYEI SZERVEZETE február 18-án, csütörtökön du. 6–7 óra között a Kövespad (Pietroasa) utca 12. szám alatti székházában könyvviteli és inflációszámítási tanácsokkal látja el az érdeklôdôket.

BATYUS FARSANGI BÁLT rendez február 19-én, délután 5 órai kezdettel a Mócok útja 75. szám alatt a Húszéveseké a világ. Ha jösztök, lesztek, ha hoztok, esztek! A jó hangulatot a Szeressük egymást, gyerekek biztosítja.

BÁNYÁSZ–KOHÁSZ ÉS FÖLDTAN KONFERENCIÁT tart február 19–21. között a szovátai Teleki Oktatási Központban az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság. A találkozón neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak elôadást. Bôvebb felvilágosítás az EMT titkárságán (tel.: 064/194-042, 190-825) vagy elektronikus postán, az emt@emt.org.soroscj.ro címen.

A NAPOCA EBTENYÉSZTÔ EGYESÜLET új székháza a Majális /Bilascu utca 7. szám alatt található, ahol kedden és csütörtökön 18–20 óra között mûködik. Tekintettel a helyiség kis méreteire, a tagokat kérik, hogy kutya nélkül jöjjenek fel a székhelyre. Amennyiben szükséges a kutya megmutatása, a gazda elôzetesen vegye fel a kapcsolatot a faj felelôsével.

ANTIBAGIC néven dohányzás elleni gyógyszer kapható Kolozsváron. A kezelés hét napig tart, de harminc napig tilos a kávé és a szeszes ital fogyasztása.

— Mi késztette a szakszervezeti vezetôjükkel való szolidaritásra a szénbányászokat?

— A kozm(a)ikus sugárzás.

-fi

Teljes neve Ifjú Gazdák Egyesülete. 1998 októberében alakult a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem hallgatóiból, késôbb csatlakoztak hozzájuk az ökológia, biológia és közgazdaságtan kar hallgatói. Az IGE nem politikai szervezet, rendezvényei, összejövetelei magyar nyelven folynak. Fôbb célkitûzésük: a magyar nyelvû szakmai oktatás támogatása minden szinten, a tagok szakmai képzésének és elômenetelének segítése, a szakmai tevékenység támogatása, szakmai tanfolyamok szervezése, kapcsolatok teremtése és ápolása hazai és külföldi hasonló profilú egyesületekkel, dokumentációs bázis kialakítása, saját újság és kiadványok megjelentetése, tanulmányi utak megszervezése, munkalehetôségek ismertetése, állásbörze létrehozása stb. Az Ifjú Gazdák Egyesülete szívesen fogad bármilyen anyagi vagy szellemi segítséget, amellyel szakmai tapasztalatot szerezhet, modern eljárásokat, technológiákat, korszerû felszereléseket ismerhet meg. Címük: 3400 Cluj, 21 Decembrie 1989 116. szám, C.P. 627 Of. postal 6, e-mail gazdi@emt.org.soroscj.ro, bankszámlaszámuk Asociatia Agricultorilor Maghiari din România, BCR Cluj, cont 451061172.

Mindazoknak a jövedelmeknek az adója, amelyeket munkakönyves tevékenységén kívül valósít meg bárki, eltér a fizetésadótól. Az 1997/85. sürgôsségi kormányrendeletet (a magánszemélyek jövedelmének adóztatásáról) jóváhagyó 1998/246. törvény nem módosította a havi jövedelmekre kivetett adó összegét. Eszerint a magánszemélyek által végzett szolgáltatásért, munkáért kifizetett összegbôl a (kifizetést végzô) gazdasági egység, intézmény (és bárki más) köteles kiszámítani, visszatartani és folyósítani a megfelelô adóösszeget. A jogszabály felsorolja a különbözô jövedelmek esetén alkalmazott hányadrészt is (felhívjuk a figyelmet, hogy minden esetben havi jövedelemrôl és ennek megfelelô adóösszegrôl van szó): 500 ezer lejig az adó 10%; 500 001–1 500 000 lej közötti jövedelem esetén az adó 50 000 lej plusz 20%-a az 500 ezret meghaladó összegnek; 1 500 001–2 500 000 lej között 250 000 + 25%-a a másfél milliót meghaladó összegnek; 2 500 001–3 500 000 közötti jövedelemnek 500 000 az adója, hozzáadva még a 2 500 000 lejt meghaladó összeg 30%-át; 3 500 000 lej fölött 800 000 lej az adó, hozzászámítva még a 3 500 000 fölötti összeg 40%-át.

A múlt évi 246. törvény eltörölte a 85. sürgôsségi rendeletnek azt az elôírását, amely szerint a magánszemélyek bankbetétei után fizetett kamatot 1%-kal megadózták.

Azok, akik bizományi rendszer keretén belül szállítanak vagy adnak el árut, 15% adót fizetnek. Kivételt képeznek ez alól (az árut) betevô magánszemélyek saját javai. Az adót a jövedelemre jogosultaktól tartják vissza, és nem alkalmazzák a mûködési engedéllyel rendelkezôk esetében (itt más szabályozás és adózás érvényes).

Amennyiben a jövedelem kifizetését végzô egység elmulasztotta kiszámítani, visszatartani és folyósítani az adót, mindez az illetô egységet terheli, és el nem számolható költséget képez.

(ú. i.)

Közép-Európa nem csak földrajzi fogalom. Egyidejûleg stílus, mentalitás, életforma és életmód kifejezôje. Mit jelent azonban 1999-ben, e század- és ezredvégen Közép-Európa? A régiók Európája? Az egyesült gyûlölet Európáját, avagy a hagyományos toleranciáét? A határok nélküli vagy az újabb vasfüggönnyel kettéhasított Európát? A Korunk Közép-Európa lapszáma körképet nyújt errôl a térségrôl, bemutatva a különféle törekvéseket, kereséseket.

Kiss Gy. Csaba történész szerint „a virtuális hazát Közép-Európában az írók teremtették meg". Krzysztof Czyzewski a határvidék perspektívájáról elmélkedik. Giorgio Petracchi a Kossuth-legenda olaszországi fogadtatását mutatja be, Karol Wlachovsky pedig a magyar–szlovák kapcsolatrendszer néhány jellegzetességét tekinti át. Grendel Lajos figyelmeztetése Közép-Európa legtöbb államában megfontolandó: „A vasfüggöny lebontása óta a határok nem annyira országok vagy régiók között húzódnak, hanem közöttünk. Ján és János, Julka és Juliska, Kovác úr és Kovács úr között. S ne higgyük azt, hogy ez kevésbé veszélyes. Mert hiába légiesítjük az országhatárokat, ha azokat Julka vagy Juliska nem hajlandó átlépni." Kovács Péter politológus ugyanezt a kérdést szakszerû tanulmányban elemzi. Témaválasztásával jelenleg rendkívül érzékeny pontot érintett: Schengen és a határon túli magyarság. Sorin Antohi a románok „szimbolikus geográfiája" kapcsán „önalábecsülô geokulturális bovaryzmusról" és „öntúlbecsülô izolacionista autochtonizmusról" beszél s bemutatja a kollektív patológia diskurzusát is. John Lukács a történetírás és regényírás kapcsolatát elemzi tanulmányában. A Mûhely rovatban interjú olvasható Mircea Martinnal, az Univers kiadó igazgatójával (Egyetemesség és európaiság). Adriana Babeti és Cornel Ungureanu a Harmadik Európa nevet viselô temesvári kutatócsoport tevékenységét mutatja be (Egy másik Európa?). Vasile Puscas a Madrid utáni Közép-Európa politikai földrajzát vizsgálja, Kovács Kiss Gyöngy pedig a Habsburg-berendezkedés erdélyi következményeit vázolja felé a korabeli emlékírók feljegyzései alapján.

Bánffy Miklós születésének 125. évfordulója kapcsán Dávid Gyula az egyenes tartású író-politikus „harmadik hazatérésérôl" beszél. Gáll Ernô Kapussy Antal levelét közli. Kapussyt az „utolsó" közép-európainak nevezi. A lapszám irodalmi gerincét Mircea Cãrtãrescu regényrészlete (Föld alatti pillangó) adja.

Romániai magyar alapítványok és egyesületek katalógusa 1998 a címe annak a kiadványnak, melyet nemrég jelentetett meg az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság. A munka közel háromszáznegyvenhét szervezet adatait tartalmazza (ennyien válaszoltak pozitívan a kiküldött kérdôívekre): tevékenységi területét, postai címét, telefon- és faxszámát, vezetôségét, a kapcsolattartó személyt, a szervezet célkitûzéseit, tevékenységét, szolgáltatásait, más szervezeti tagságát. A kérdôívek túlnyomó része 1997. decembere és 1998. áprilisa között érkezett be a szerkesztôkhöz. Hasznos könyv (a szervezetek megyénként csoportosítva jelennek meg), melyben az azonosító adatokat magyarul, románul és angolul tüntették fel. A kiadó reméli, hogy az érdeklôdôk ezt a könyvet forgatva könnyebben jutnak a romániai magyar civil szféra adataihoz. Ha pedig valamely szervezet ezután szándékszik beiratkozni a következô adattárba, keresse az EMT illetékeseit!

A Februári tavaszvárás címû írás szerzôje elpanaszolja, hogy csúfosan cserbenhagyták a falusi választókat. Egyre több szántóterület marad parlagon. Ennek ellenére a gazdák emberfeletti erôfeszítéssel szántottak-vetettek, törekvésük mindenképpen dicséretre méltó. Beszámol a lap a Közép-Kelet-Európai Zöld Falusi Vendégfogadók Szövetségének 1998-as tevékenységérôl, az Európai Unióba való belépés feltételeirôl, svájci és holland gazdálkodási tapasztalatokról, a gyomirtó szerek és a talaj kölcsönhatásáról. A szám melléklete a zöldségtermesztéssel foglalkozik, a szakírók hasznos támpontokat nyújtanak az, ökológiai termelés megszervezéséhez, és az élô talaj fogalmát, az erdészeti törvényt ismertetik, és bemutatják a lipicai ló kialakulásának történetét.

Lipcsei Márta elsô verseit 1973-ban írta. Elsô kötete a Pallas-Akadémia Kiadó elsô kötetes szerzôk Készülôdés sorozatában jelent meg Csillagközi utazás címen.

Verseiben a fizikából felhasználható szimbólumok lettek a költôi megfogalmazás alapjai. A Vertikális álomterek címû új kötetének versei arról tanúskodnak, hogy költészete tovább fejlôdött, fôként a tömör drámaiság felé, ahol az ellentétes jelenségek és fogalmak egybekapcsolódása igen hatásos. A feszültség fokozásának alappillérei a részekre bontott egész és a felkavart harmónia, ami ebben a kötetben mégis születendô egész.

A kötet megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, valamint a Corvina Könyvesházban. Ára: 16 500 lej.

Juhos Sándor kolozsvári képzômûvész kiállítása nyílik meg február 19-én, pénteken 13 órakor a Korunk Nagy-Szamos (Iasilor) utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt mond Heim András. Verseibôl olvas fel Király Zoltán. A mûsorban közremûködik a Sotto Voce énekegyüttes. A kiállítás megtekinthetô munkanapokon 10–14 óra között.

Nem lesz városunk temetôi fölött és alatt többsávos mûút. Jó hosszú vita után döntött úgy legutóbbi ülésén a tanács, hogy az elkészített városrendezési tervet nem fogadja el. Igaz, volt olyan tanácsos is — ráadásul „keresztény" és demokrata! —, aki nem értette, mi gondunk van azzal, ha egy temetô fölött vagy alatt nagy teherautók dübörögnek végig. Annál modernebb lesz a városunk. Szerencsére ebben a „modernkedésben" nem volt felfedezhetô semmi hazafias és nagynemzeti „mag", így hát a Házsongárdot sem fenyegeti efféle veszély, egyelôre...

*

Egy csomó pénzt ismét sikerült szétosztani. (Persze, ment pénz olyan helyre is, ahol valóban szükség van rá.) Nos, szerepelt egy 12,5 millió lejes tétel is, emléktáblára. Három árajánlat volt a tábla elkészítésére — nekünk az illetékes igazgatóság a legborsosabbat tálalta fel, megszavazandó. Egyik RMDSZ-es tanácsostársam szóvá is tette: miért nem a kedvezôbbet akarják megszavaztatni? Polgármesterünk megmagyarázta: ez egy jelentôs személyiség jelentôs, mûvészi értékû emléktáblája lesz — illetlenség volna kevés pénzen készíttetni el, rontaná a „mûalkotás" mûvészi ázsióját. A kisördög súgta: tegyünk egy próbát — mûvészi téren. Mondom is, nagy komolyan: ha a tanács elfogadja polgármesterünk „logikáját", akkor legkevesebb ötvenmillió lejt kell megszavaznunk, hogy lássék, van itt mûvészetpártolás, miegyéb. Gondoltam, kiröhögnek az abszurd ötletért, vagy lehurrognak, amiért ilyen szentséges és hazafias dolgokról ily profánul vélekedem. Nos, nem ez történt. Polgármesterünk fellelkesült, az ülésvezetô pedig azon nyomban feltette szavazásra a „módosító javaslatot". És? És, ha én is saját „ötletemre" voksolok, át is megy (fele plusz egy szavazattal) ez a rossz vicc. A végén még egyik-másik tanácsostársunk meg is fedett, mondván, miféle dolog, hogy saját javaslatomat nem szavazom meg. Van itt, kérem, humorérzék és jó gazdaszellem, az egyszer szent!

*

Csalni is lehet, ha ülésvezetô az ember. Kell 21 voks, s csak 16 jön össze? Az ülésvezetô kijelenti: a határozattervezet átment, s ezzel kész. (Persze, van még egy esély a korrigálásra: a prefektus megfellebbezi a határozatot — ha megfellebbezi...)

Ez történt a Cuza-mellszobor esetében is, két héttel ezelôtt. A szobrot már rég felavatták, amikor a tanács elé jöttek a jóváhagyó határozattervezettel. És határozat lett a tervezetbôl, mert az ülésvezetô kijelentette: átment. Hogy a szükséges legkevesebb 21 helyett csak 16 voks jött be? Az ülésvezetô dönt; a prefektus megtámadhatja a döntést. (Nincs tudomásom ilyesmirôl.) A legutóbbi ülésen szintén az ülésvezetô döntötte el, hogy a leadott 12 igenlô szavazat az pont egyenlô azzal a minimum 14-gyel, ami kellett volna. Hiába volt a múltkor is, most is minden tiltakozásunk, törvénycikkelyek felsorolása — az ülésvezetô a „szuverén" úr. Most azért kellett bármi áron ez a határozat, hogy a polgármesterünket fedezze a piaci vásárcsarnok ügyében az Alimentarával folytatott perében. Felmutathatja: tanácsi határozat kötelezi ôt, hogy a csarnokot — akár erôszakkal is — megnyittassa. A bíróságot meg nem érdekli, érvényes-e vagy sem a határozat, csak (esetleg?) az hogy létezik egy ilyen tanácsi végzés. Lényegében errôl volt szó, s nem a csarnokról.

Ennek a „mutatványnak" jogi hókuszpókusznak s az azt követô heves vitának, tiltakozásoknak mégis volt némi pozitív hozadéka: ezek után az ülésvezetô már nem jelentette ki, hogy 16 szavazat egyenlô 21-gyel, tehát fel lehet állítani az Antonescu-szobrot. Egyelôre elfogadódott, hogy a 16 még nem 21. Egyelôre — mondom...

Csütörtökön „folytatása" következik. Elôre kíváncsi vagyok, hány hókuszpókusz esik meg többségi tanácsostársaink hazafiúi és nemzeti lelkesülésének köszönhetôen. Mert ebben a tanácsban még mindig ez a döntô „érv", függetlenül többségi tanácsostársaink pártállásától, nemétôl és vallásától. Ez a folytonos és nagy lelkesedés csak az „örökké értetlenkedô" RMDSZ-es tanácsosokból hiányzik; eléggé el nem ítélhetô módon, ugyebár.

Molnos Lajos
városi tanácsos

Hamvazószerdán kezdôdik és hat hétig tart a nagyböjt. Krisztus kínhalála a gondolkodó embert önvizsgálatra indítja. Az Ô halála a feltámadás örömében csúcsosodik ki. Kereszténységünk mit sem érne e feltámadás nélkül. A keresztény ember a remény embere, mert tudja, feltámadunk. A kereszt elôtt álarc nélkül, pôrén áll az ember. És ki kell mondania: vétkeztem.

A hamvazkodás nem valami ájtatos játék, hanem figyelmeztetés: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel." Felzokog bennünk a lelkiismeret! Persze ez még kevés. El is kell indulnunk a keresztfához. Mindenkiben ott szunnyad jobbik énje: ráébredhetünk, hogy sokak keresztje súlyosabb a mienknél. És néhány szeretô szóval segíthetünk, hiszen törvény az egymásra utaltság! Nagyböjtben keresztutat járunk templomainkban. Ez is évszázados szokás. Nem csupán saját keresztünket visszük, de népünk keresztje is vállunkra nehezedik. Visszük, mert „Erôs várunk nekünk az Isten". Ezért kell a kereszteket gyûlölködés nélkül hordanunk, mert tudjuk, az Úré az ítélet.

Nagyböjt a lelkigyakorlatok ideje. A megtisztulás lelkileg, testileg új erôt ad. Imádságunk törli le arcunkról a véres verejtéket, ez könnyíti meg keresztünk hordozását. Vissza kell lépnünk a hit útjára, mert másképp elveszünk. Ezért szép a nagyböjt bûnbánatban végigjárt útja, mert a végén ott virágzik a feltámadás.

Plesa Vass Magda

A tömegkommunikáció az újabb bányászjárás kapcsán is túlharsogja önmagát, mindenkit megszólaltat, minden elérhetô politikust megkérdez, azt a végkövetkeztetést szûrve le: azért mégis csak jogállamban élünk. Lám, Cozmát 18 évre ítélték, s ha minden igaz, C.V. Tudor mentelmi joga is a levegôben van, végre felfüggeszt(het)ik. Az államelnök, Emil Constantinescu legutóbbi televíziós megnyilatkozásában higgadtan, tettetett nyugalommal maga is azt próbálta elhitetni a kedves nézôvel, hogy vannak ugyan kisebb-nagyobb gondok, de azért jogállamban élünk. Az állam intézményrendszere elég erôs ahhoz, hogy állampolgárait megvédje. A rend és békesség érdekében.

A jogállam jellegzetes román intézményrendszere, úgy látszik, mégis mûködik. Legalábbis ezt próbálja ismét bizonyítani a rendôrség bányászkönnyeztetô manôvereivel. Ami már rég nem olyan veszélyes a jogállam megviselt imázsára, mint a kilenc éve folyó hercehurca a jogos tulajdonok visszaszerzése terén, vagy a nemzetiségeket elárasztó szennykampány, amely forrófejûbb, fanatikus kisebbségek esetében a nem is olyan távoli szomszédokhoz hasonló polgárháborúvá fajulhatott volna... Románia érdekes mód csak a bányászjárásoktól fél, azzal van tele a tévé, a sajtó, azt szajkózza reggeltôl estig a rádió, közben észre sem veszik, hogy a világszerte eljátszott politikai becsületére nézve szinte mellékes, hogy a bányászok szétverik-e vagy sem Bukarestet. A külföldi befektetô már rég nem a hepciáskodó, a legrosszabb esetben ismét pár hónapra börtönbe kerülô Cozmát támogató bányászok miatt nem jön Romániába.

Romániának az elmúlt egy évtized tanúsága szerint nagyjából annyi köze van a jogállamhoz, mint Afganisztánnak, Kambodzsának, vagy az egymással harcoló különbözô nyomorországok törzseinek, ahol addig tart egy egyezség, amíg a tárgyaló felek, vagy a parlament feláll bemelegített székérôl. Azontúl minden bizonytalan, és minden úgy értelmezhetô, hogy kinek mekkora a befolyása, társadalmi helyzete, ki mekkorát tud kiáltani vagy az asztalra csapni.

Könyvtárnyi anyagot tesznek ki politikusok törvényszegései, visszaélései, a be nem tartott választási ígéretek, paktumok, a külföld félretájékoztatása, a nemzetállam öntörvényû beidegzôdései által legitimizált kisebbségellenes kampányok, ami azt váltotta ki, hogy annyi magyar, német, cigány, zsidó és más nemzetiségû menekült el az utóbbi egy-két évtizedben az országból, mintha történetesen polgárháború lenne. Mindez a jogállam leple alatt folyik az 1989 utáni, sajátos román demokráciának nevezett országlás idején, amit a lassú, de biztos össz-közép-kelet-európai gazdasági és kulturális felemelkedés ellenére minálunk a teljes gazdasági hanyatlás jellemez. Egy mélyülô pocsolya, ami a legmagasabb politikai szintektôl a legalacsonyabb társadalmi rétegekig mindent és mindenkit megvisel.

Az állam egy-egy sikeresen levert bányászjárás után diadalittas arccal tetszeleg ország-világ elôtt: lám, van jogállam! Közben a pocsolya egyre mélyül, az emberek egyre kilátástalanabbak, az exódus egyre nagyobb méreteket ölt. A német, az angol, a francia, a svéd ül a tévé elôtt. Nem döbben meg, csak fásultan nézi a híreket. Miután Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában új éra kezdôdött, most van soron Koszovó rendezése is.

Romániáé talán most kezdôdik...

Makkay József

Hagyományôrzés, hagyományápolás. Szép, de üres szavak, ha nincsenek tartalommal töltve. A városon született fiataloknak, szinte természetszerûleg, kevesebbet jelentenek ezek a fogalmak, mint a falusi környezetben felnövôknek. Sajnos, falun is kezdi értékét veszteni a népi hagyományok ôrzése. Elkerülhetetlenül felvetôdik a kérdés: mi a teendô? Nyilvánvaló, meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogy újból értékként kezeljék a népi kultúrát. Hogyan? Mit tehet egy alapítvány azért, hogy ezen értékeket a mostani, és a felnövô nemzedékek is ápolják és megôrizzék? Ezekre a kérdésekre is kerestük a válaszokat Pillich Lászlóval.

— Mit jelent számodra a hagyományôrzés és hagyományápolás?

— Az élet mindig átmeneti állapot. Egy olyan értékrend felôl, amelybe beleszülettünk, mindig a jövô értékrendje felé kell közelíteni. Az örökölt és megtapasztalt értékek világából mennyi menthetô át újabb és újabb élethelyzetekbe, és minek nem szabad teljesen feledésbe merülnie? Szükségszerûen mindig fel kell adnunk valamit, és valami újat kell tanulnunk. De legalább ennyire igaz az is, hogy meg kell ôriznünk valamit a tegnapi önmagunkból, mert enélkül fennáll a veszély, hogy elveszítjük holnapi magunkat.

— Van-e különbség a falusi, illetve városi fiatalok felfogásában a hagyományôrzés tekintetében?

— Érdekes párhuzamosságot lehet megfigyelni: mindig azok adják fel a hagyományokat, akik a legjobban ismerik, mert visszahúzó elemnek tûnik. Másrészt, azok a legnyitottabbak a hagyományok befogadására, akik egy, vagy több nemzedéknyi távolság miatt a legkevésbé ismerik.

— Mi lehet ennek az oka?

— Számukra a népi hagyományok iránti érdeklôdés az etnikai identitás szálait hivatott erôsíteni. Még akkor is, ha egy bizonyos hagyomány, eredeti formájában elsôsorban a szórakozás, a csoportos együttlét egyszerû formája. A fiatalok számára „intelektualizáltabb" funkcióval a magyarságtudat (természetesen más közösségek esetében az illetô közösséghez való tartozás tudata) meghatározó elemévé válik.

— Hogyan tükrözôdnek ezek az elgondolások a Heltai-alapítvány tevékenységében?

— Az intézménynek egyik meghirdetett célja kezdettôl fogva lehetôségei szerint támogatni mindazokat, akiknek fontos erdélyi népi hagyományaink világa, és segíteni ezen értékek beépítését az átalakuló életformába.

— Miként támogatja az alapítvány ezen értékek megôrzését?

— Mindenekelôtt a csoportos formáit kívántuk támogatni (néptánc, népzene, együtt éneklés, oktatótáborok stb.), mivel megôrzésüknek és újabb nemzedékekkel való megismertetésüknek ez a leghatékonyabb eszköze. Ezért állandósult tevékenységünkben a kolozsvári táncház mûködtetése, néptánctáborok szervezésének segítése, hagyományôrzô és hagyományápoló együttesek itthoni és nemzetközi szereplésének támogatása, énekversenyek és fesztiválok felkarolása.

Nemzetközi cserekapcsolatok kialakítása során igyekeztünk biztosítani, hogy közösségünknek ezen értékei külföldön is ismertté váljanak. Minden évben igyekszünk legalább egy rangosabb nemzetközi seregszemlére eljuttatni hagyományôrzô néptáncegyütteseket.

— Sokan hiányolják, hogy ’98 ôszén nem indult újra a táncház.

— Erre szánt anyagi forrásaink elapadtak, és megfelelô helyiség biztosítása is gondot okozott, több hónapon át kénytelenek voltunk szüneteltetni a táncházat, noha a fiatalok szinte naponta jelezték, hogy reális igény volna rá. Nem titok, hogy mûködtetése havonta kb. másfél millió lejbe kerül.

— Van mód az újrakezdésre?

— Az idei költségvetésünk kialakításakor számoltunk azzal, hogy a táncházat is újra kell indítani.

Év elején több külföldi meghívás jutott el hozzánk. A pénzalapok függvényében valószínûleg a németországi szorb népcsoport által szervezett LAUSITZ-i nemzetközi kisebbségi fesztiválra, a KIEL városi KIELER-WOCHE rendezvényre, és egy, a szlovéniai magyarlakta vidéket, valamint a PANCSOVA (Pancevo) környéki székelyeket érintô turnéra juttathatunk el néptáncosokat. Segíteni kívánjuk a VICEI fesztivál szervezését, és egy, ôsszel sorra kerülô népi énekverseny megrendezését. Tervünk egy lettországi, és egy észtországi hagyományôrzô csoportot vendégül látni.

— Milyen úton lehet ébren tartani a fiatalok érdeklôdését a népi hagyományok iránt?

— A hagyomány aktív rétege mindig az, amit az újabb nemzedékek fontosnak találnak a megôrzésre és a továbbörökítésre. Meg kell találni annak módját, hogy az új értékrendbe miként, esetleg milyen jelentésmódosulással építhetô be az öröklött értékeknek ez az aktív rétege.

Nánó Csaba

A Merry Lynch International amerikai beruházási bank alelnöke a következô napokban látogatást tesz Bukarestben. Christopher Reaves-t, akit a bank vezetôségének nagyszámú küldöttsége is elkísér romániai útjára. A küldöttséget fogadja Emil Constantinescu elnök, és Radu Vasile miniszterelnök. Érdeklôdési központjukban az Országos Kôolajtársaság, a Romgaz és a nagy állami bankok privatizálása áll.

A Román Nemzeti Egységpárt szerint az RMDSZ radikálisainak akciói a magyar kissebbséget az alkotmányos rend megsértésére és törvényellenes cselekedetekre uszítják, veszélyeztetve az állam alapvetô struktúráit. Az RNEP szerint a hét végén Nyárádszeredán szervezett polgári fórumon elhangzott nyilatkozatok megszegik az alkotmányt és a büntetô törvénykönyvet.

A tanügy léte forog veszélyben, ha nem toldják meg a kiutalt költségvetést, és az egyedüli megoldás az iskolák bezárása lesz — mondotta Corneliu Caranica, a Spiru Haret független szakszervezetek szövetségének elnöke. A szövetség teljes mértékben támogatja a meghatározatlan idôre általános sztrájkba lépett temesi tanárokat, és határozottan tiltakozásának ad hangot, amiért a kormány megszegte a tavaly október 23-án megkötött egyezséget.

Az RMDSZ-t rendkívül foglalkoztatja a kis- és közepes vállalatok sorsa — nyilatkozta Markó Béla szerdai sajtóértekezletén, hozzáfûzve, hogy az RMDSZ kezdeményezésére a honatyák jóváhagyták a kis- és közepes vállalatoknak a költségvetésben elôirányzott összeg módosítását 80 milliárd lejrôl 300 milliárd lejre.

Vida Gyula, a képviselôház reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke kijelentette, hogy 500 ezer kis- és középvállalat létezik, l,7 millió alkalmazottal. Az RMDSZ törvényjavaslatot kezdeményezett, amelyet a képviselôház már elfogadott, s ez egész sor adókedvezményt és hitelekhez való hozzáférési lehetôséget biztosít a vállalkozóknak.

Birtalan József, a kis- és közepes vállalatok ügynökségének alelnöke aláhúzta, hogy a kormány legutóbbi átszervezése nyomán létrehozott intézmény a hajdani reformügyi minisztériumtól átvette az ezen vállalatokra vonatkozó programokat és mielôbb gyakorlatba kívánja ültetni.

II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatása során a hazai utak siralmas állapota miatt nem juthat el Erdélybe — írta az Evenimentul Zilei.

A lap a vatikáni román nagykövetséghez közel álló forrásokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy hiába szeretnék a romániai katolikusok és görög katolikusok Erdélyben látni a pápát: a szentatya egészségi állapota törékeny, a romániai utak pedig olyan minôségûek, hogy még a nevezetes pápamobil sem képes a romániai gödrökkel és kátyúkkal megbirkózni.

Az Evenimentul Zilei arról nem tett említést, hogy a katolikus egyházfô külföldi látogatásai során a nagyobb távolságokat szinte mindig helikopterrel teszi meg országon belül, s eddig még a Föld egyetlen pontján sem akadályozta meg az utak állapota abban, hogy eljusson oda, ahová el akart menni.

A román sajtó egyébként már kész tényként közli a pápa romániai látogatásának programját. A lapok szerint a pápa május 7. és 9. között lesz Romániában. Ünnepélyes fogadtatása a repülôtéren, majd a román pátriárka palotájában lesz. II. János Pál és Teoctist pátriárka üzenettel fordul a hívekhez. A szentatya találkozik a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának tagjával, este pedig a pátriárka ad fogadást tiszteletére.

A látogatás második napján a pápa elôbb részt vesz a pátriárka és a Szent Szinódus tagjai által bemutatott szentmisén, majd délután a bukaresti Lia Manoliu Nemzeti Stadionban a szentatya mutat be szentmisét a romániai katolikusoknak.

A szentatya elutazásának napján találkozik a hazai állami és politikai vezetôkkel, élükön Emil Constantinescu államfôvel.

A pápa programját a Vatikán egyelôre nem jelentette be, ezért annak egyoldalú kiszivárogtatása ellentmond a bevett diplomáciai szokásoknak.

A törvényhozás kedden este az ellenzéki pártok távollétében elfogadta az ország 1999-re szóló költségvetési törvényét. Radu Vasile miniszterelnök szerint a most elfogadott költségvetés „nem a szükségleteknek, hanem a realitásoknak felel meg".

A képviselôház és a szenátus együttes szavazásán az ellenzéki pártok nem vettek részt. Távolmaradásukat már jó elôre közölték azzal indokolván, hogy az ellenzék által benyújtott mintegy 200 módosító indítványból a fejezetenkénti vita során egyetlen egyet sem vettek figyelembe. A jelen lévô törvényhozók 260 igen szavazattal 7 ellenében 6 tartózkodás mellett fogadták el a törvényt.

Az idei költségvetés azzal számol, hogy a költségvetési hiány a GDP 2 százaléka lesz, az infláció üteme pedig nem haladja meg a 25 százalékot. A törvény 3500 milliárd lej bevétellel számol a privatizációból, s erre az évre felfüggeszti a külföldi beruházóknak nyújtott kedvezményeket, illetve az export ösztönzését szolgáló intézkedéseket.

Az elfogadott költségvetés alapjaiban megfelel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak, így jelentôsen nôtt annak az esélye, hogy a kormány megegyezésre tud jutni a nemzetközi pénzintézettel egy újabb készenléti hitelrôl. Az IMF küldöttsége hétfô óta Bukarestben tárgyal, a tárgyalásokat a tervek szerint február 26-án fejezik be.

— Nehéz a lakosságtól újabb áldozatokat kérni, amikor már nyolc éve ugyanezt várják el tôle. Mégis meg kell tenni, vállalva a veszélyeket is — szögezte le Vasile kormányfô, hozzátéve: „ezek a veszélyek már látszanak, s az is látszik, hogy szervezettek, összehangoltan az ország stabilitása ellen irányulnak".

A miniszterelnök ugyanakkor optimistának is mutatkozott, mondván: minden esély megvan arra, hogy az év második felében már gazdaságösztönzô intézkedéseket is hozhassanak.

A Román Szociológusok Egyesületének Erdélyi Fiókszervezete a Metro Media Transilvania közvélemény-kutató intézettel közösen felmérést készített a kolozsvári közigazgatás jelenlegi helyzetérôl és a polgári társadalomról. Vasile Dancu, a Metro Media Transilvania igazgatója elmondta, hogy 1011 kolozsvári lakost kérdeztek meg, a felmérést 1998. decemberében és 1999. januárjában végezték el. A megtorlás lehetôségének tudatában a megkérdezettek 79 százaléka a tiltakozó akciók mellett foglalt állást. Az éhségsztrájkot a legtöbben szélsôséges megnyilvánulásnak tekintik, ezzel a megkérdezetteknek csupán 16 százaléka ért egyet.

A kolozsvári választópolgárok 40 százaléka — többen mint országos szinten — továbbra is a Demokratikus Konvencióval szimpatizálnak. A Nagy-Románia Párt 12, az RMDSZ 11, a Román Nemzeti Egységpárt és Románia Társadalmi Demokrácia Pártja 10 százalékos támogatottságot élvez. A kolozsváriak 46 százaléka Emil Constantinescura voksolna, 45 százalék szintén Gheorghe Funart választaná meg Kolozsvár polgármesterének. A helyhatósági választásokon lehetséges jelöltek között Radu Sârbu, Alexandru Fãrcas, Ioan Rus és C. V. Tudor szerepel. Ôket alig 1 százalék támogatja. A legtöbben úgy vélik, hogy a helyi és a központi hatalom közötti távolság egyre nô. A megkérdezettek 80 százaléka jogosnak tartja az állampolgárok elégedetlenségét a bukaresti politikával szemben.

A BRINEL PC-PROD számára az 1998-as év sikerrel zárult: megszerezte a minôséget igazoló ISO–9002 bizonyítványt és szerzôdést kötött a MICROSOFT céggel, ezáltal vált a Brinel Pc-Prod Microsoft OEM Royalty Partner-ré. A megkötött szerzôdés révén az ALPIS számítógépek a copyrighttal ellátott és szoftverrel felszerelt számítógépek csoportjához tartozik.

Ezek a minôsítések elkötelezik a Brinel Pc-Prod céget, hogy ügyfeleivel szemben biztosítsa termékeinek és szolgáltatásainak a legmagasabb minôséget — olvasható a cég szerkesztôségünkbe elküldött közleményében.

Az utcai pénzváltóknál a forint 53/55, a márka 7000/7100, a dollár pedig 12 200/12 350 lejbe került.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]