1999. június 2.
(XI. évfolyam, 125. szám)

A Clujana részvényeseinek szombati rendkívüli közgyûlésén úgy döntöttek, hogy hatvan napon belül 2200 személyt bocsátanak el a kolozsvári cipôgyárból. A munkaerô csökkentésével azonban korántsem oldódik meg a Clujana válságos helyzete. A gyár többségi tulajdonosa, az Állami Vagyonalap a továbbiakban sem hajlandó kezességet vállalni a gyár megmentéséhez szükséges hitelek folyósításáért. Az egykori híres kolozsvári cipôgyárban, a Dermatában/Herbákban már hónapok óta a bizonytalanság hangulata uralkodik: a munkások zöme távozni szeretne, mivel egyelôre semmiféle kilátás nincs arra, hogy a jövôben javulnak a munkakörülmények.

A szakszervezeti vezetôk a közgyûlésen elsôsorban garanciákat követeltek a többségi tulajdonostól, hogy a gyárban maradt alkalmazottaknak munkát és jobb fizetéseket biztosítsanak. Stan Popa szakszervezeti vezetô szerint a bérek megemelése garanciát jelenthetne a munkások számára, és így megállíthatja a munkaerô elvándorlását. Az emberek félnek és bizonytalanok. Sokan távozni készülnek, mivel legalább végkielégítésben részesülhetnek. A szakszervezeti vezetô szerint a legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mi lesz azokkal, akik a gyárban maradnak.

Stan Popa úgy véli, hogy a megoldás az lenne, ha pénzre tennének szert, ám az Állami Vagyonalap világosan kifejezésükre juttatta, hogy nem hajlandó anyagi támogatást biztosítani. Bár léteznek rendelések, a nyersanyagok hiánya miatt ezeknek nem tudnak eleget tenni. A privatizálás szeptemberre várható, de addig is, ha nem sikerül pénzt szerezni, kérdéses a gyár fennmaradása. Amennyiben két hónap alatt a Clujana tevékenységét nem sikerül fellendíteni, nem kerülhetô el a teljes bezárás.

Mihail Maties, a Clujana igazgatója szerint a részleges bezárás következtében 44 százalékkal csökken a termelô tevékenység. Arra a kérdésre, hogy mit szándékoznak tenni, amennyiben a munkások zöme távozni szeretne, az igazgató elmondta: az elbocsátottak listáját a munkavezetôk készítik el személyes beszélgetések alapján. Az igazgató szerint hiába szeretne mindenki távozni, mert csak a listán szereplôk részesülnek végkielégítésben. A napokban tárgyalásokat folytat a kormány, az ipari és kereskedelmi minisztérium képviselôivel, valamint Radu Sârbuval, az Állami Vagyonalap elnökével. Ha két hónapon belül nem sikerül anyagi támogatást szerezni, valószínû, hogy sor kerül a gyár teljes bezárására. Maties szerint szomorú, hogy a Clujana ilyen sorsra jutott, és senki nem akar segítséget nyújtani.

Papp Annamária

Július 15-tôl tömeges elbocsátások várhatók az Electrosigmánál — tájékoztatta lapunkat Pászkány Árpád, az Electrosigma vezetôségi tagja. Mint ismeretes, az Electrosigmát a Monetko Kft. vásárolta meg, amely az Alimentara Kereskedelmi Társaság tulajdonában van. A vállalat adóssága 3 és fél milliárd lejre tehetô. Az alkalmazottak száma jelenleg 350. Közülük 111 munkást bocsátanának el végkielégítéssel. Pászkányi Árpádot arról kérdeztük: mi vezetett ehhez a helyzethez.

— A kommunista rendszerben a rendelések elosztása mesterségesen történt. A cégeknek valahogy meg kellett élniük. Az állam tette magát, hogy fizet, az emberek pedig tették magukat, hogy dolgoznak. A rendszerváltás után az importtermékek megjelenése során óriási lett a konkurencia a behozott és a hazai termékek között, egyrészt a minôséget, másrészt pedig az árakat illetôen. Ennek következtében az ipari beállítottságú cégek hanyatlásnak indultak. Ez a változás fôleg az elektronika területét érintette, mivel a volt szocialista országok nem igazán tudtak lépést tartani a fejlôdéssel. Az Electrosigmánál egyrészt nem létezett megfelelô csúcstechnológia, másrészt pedig túl magas volt a munkások létszáma.

Az évek során az alkalmazottak megpróbáltak megélni más tevékenységekbôl is. Az Electrosigmának nagyon jól felszerelt mechanikai bázisa, illetve asztalosmûhelye van, amely lehetôvé tette különbözô munkák elvégzését. Sôt, hogy ezeket a tevékenységeket el tudják látni, nagyon sok olyan személyt alkalmaztak, akik nem rendelkeztek megfelelô szakképzettséggel az elektronika területén. 1997-ben szerzôdést kötöttek a Fuji német céggel, amely az Electrosigma számára nem jelentett termelô tevékenységet. Ahelyett, hogy a gyárban dolgozókkal végeztették volna el ezt a munkát, újabb nyolcvan személyt alkalmaztak.

A jövedelem túlnyomó részét — függetlenül attól, hogy a kibocsátott számlák tartalmaztak-e áfát és adókat vagy sem — teljesen a fizetések biztosítására használták fel. Emiatt 1996 második felétôl a cégnek folyamatosan adósságai keletkeztek. Jóllehet az Electrosigma elektronikával foglalkozott, az összjövedelem több mint ötven százaléka nem ebbôl a tevékenységbôl származott, hanem más szolgáltatásokból. Amíg állami tulajdonban volt, az állam elnézte, hogy ne fizessék az áfát és az adókat.

A vállalat privatizálása után a bank bejelentette, hogy zárolta a kontókat, a pénzügyi hivatal pedig közölte, hogy záradékot tesz a gyár különbözô javaira az adók ki nem fizetése miatt. A munkaügy szintén nem akart készpénzt biztosítani a fizetésekre, amíg a munkaüggyel szemben nem rendezzük az adósságokat. Ahhoz, hogy a cég mûködôképes maradjon, több száz millió lejt kellett befizetni, hogy elfogadják az adósságok újraütemezését. Ugyanakkor csökkentenünk kellett a költségeket. A gyárban jelen pillanatban a munkásoknak több mint a fele nem dolgozik. Ennek következtében szükségesnek tartottuk a munkaerô leépítését.

P. A. M.

A Sanitas kolozsvári szervezete csütörtökön dönt a meghatározatlan idôre szóló általános sztrájk kirobbantása felôl — tájékoztatott Stefan Roman, a Sanitas elnöke. Ennek értelmében az állam által finanszírozott egészségügyi egységekben — a Járványkórházban, a Véradó Központban, a Higiéniai Intézetben, a TBC-kórházban, a Megyei Egészségügyi Igazgatóságon, a Gyermekkorház bizonyos részlegein — beszüntetik a tevékenységet. Az egészségügyi dolgozók a fizetések megemelésére vonatkozó 154-es törvény és 150-es kormányrendelet elôírásainak tiszteletben tartását követelik. Az egészségügyi egységekben jelenleg még mindig tart a figyelmeztetô sztrájk a tevékenység beszüntetése nélkül.

P. A. M.

A tanügyminisztériumi kiküldött szerint Kolozsváron és környékén kiváló körülmények között vette kezdetét a nyolcadikosok „kisérettségije". — Már fél órával a tételszám „tévéhúzása" után megindultunk iskolaellenôrzô körutunkra — mondta Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes. — Ellátogattunk többek között a Báthory István Líceumba — ahol a báthorys, brassais és apáczais nyolcadikosok vizsgáztak —, valamint a Horea Iskolába is. A gyerekekkel beszélgetve kitûnt: a román nyelv és irodalom tételek hozzáférhetôek voltak mindenki számára. Nem hiába készültünk tehát oly lázasan erre a vizsgasorozatra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a román nyelv és irodalom vizsgát mindenki sikerrel veszi majd. Ismétlem: a szervezés terén semmiféle gondunk nem volt. A tanfelügyelôség — szervezésbôl — jól vizsgázott. Reméljük, a diákok is. Egy kicsit megzavarta a diákokat egy bizonyos tévéadó téves híre, miszerint a magyar diákoknak csak szerdán kezdôdik a „kisérettségi", de szerencsére kevesen figyeltek fel rá. Szerdán jön a következô vizsga: a mi diákjaink számára a magyar nyelv és irodalom. Sok sikert kívánunk minden vizsgázónak!

A Báthory István Líceumban — a belvárosi magyar líceumok kisérettségi-központjában — Gál Sándort, a Györgyfalvi Általános Iskola igazgatóját sikerült elérnünk telefonon. — Nálunk zökkenômentesen folyt a vizsga — mondta. — A diákok és a román szaktanárok egyaránt azt mondták, hogy nem voltak nehezek a tételek. Három része volt a román nyelv és irodalom tételnek: a legnagyobb pontszámokat az irodalmi rész Caragiale-tételére (30 pont) és a nyelvtanra (40 pont) lehet adni. 20 pontot ér a vizsga rács jellegû tétele; tíz pontot adunk hivatalból. A szervezés szempontjából kitûnôen sikerült a nyolcadikos képességvizsga elsô szakaszának lebonyolítása. Reggel nem kell menjünk a magyar tételek két borítékjáért, mert már kedden kézhez kaptuk azokat. Reméljük a szerdai magyar nyelv és irodalom vizsga is ilyen jó körülmények közt fog majd zajlani.

— Elnök úr, a mai feszült nap után lenne egy kérdésem. Hányas számra tippel holnap?

— Tippeljek? Szerintem a hármas számú borítékot húzzák ki. Lássuk, milyen lottó-érzékem van...

Szabó Csaba

Kedden az Expo Transilvania Rt. tavaszi szezon végi szakvására vette kezdetét. A nemzetközi gyógyszervásáron harmincnyolc cég állít ki, hazaiakon kívül magyarországiak, osztrákok, olaszok, kanadaiak, csehek, indiaiak, hollandok, finnek, németek, spanyolok, amerikaiak és egyiptomiak mutatják be gyógyszereiket, gyógyászati, laboratóriumi felszereléseiket, kórházi fogyóanyagaikat, orvosi bútorzatukat. A vegyipari seregszemlén huszonhárom romániai, magyarországi, német, dán, francia kiállító kínálja termékeit.

A megnyitón Ioan Muntean, a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara alelnöke kiemelte a rendezvény sikerét biztosító szervezôpartnerek, a Iuliu Hatieganu Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Raluca Ripan Vegyi Intézet hatékony közremûködését. Liviu Pascu, az orvosi egyetem rektora ez alkalommal abszolút újdonságot jelentett be: ôsszel, a többi kolozsvári egyetemmel közösen, megrendezik az elsô egyetemi expót, amely fôként a középiskolai diákokhoz fog szólni, és az oktatásnak napjainkban árujellegûvé válását igazolja.

A Medica Chimexpo vásár június 4-ig naponta 10–18 (pénteken 10–16) óra között látogatható, és ezalatt a jelen levô szakemberek számára szimpóziumokat szerveznek.

Ö. I. B.

A KOLOZSVÁRI ZSIDÓ HITKÖZSÉG
meghívja tagjait és az összes érdeklôdôt, vegyenek részt a kolozsvári és az észak-erdélyi zsidók deportálásának 55. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A holocaust áldozatai emlékének szentelt szertartásra június 6-án, vasárnap de. 10 órakor kerül sor a Horea út 21. szám alatti Deportáltak templomában.
A bizottság

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET június 5-én, szombaton délelôtt 10 órai kezdettel tartja évi közgyûlését Kolozsvárt, az Unitárius Püspökség imatermében (Bulevardul 21 Decembrie nr. 9., egykor: az Unitárius Kollégium díszterme), amelyre tisztelettel meghívja minden tagját.
Tárgysorozat: Elnöki megnyitó; Szóbeli kiegészítés az írásban kiküldött fôtitkári jelentéshez; A gazdasági tanácsos jelentése és az 1999. évi költségvetés beterjesztése; A számvizsgáló bizottság jelentése; A jelentések megvitatása és a költségvetés jóváhagyása; Tiszteleti tagok megválasztása; Indítványok, javaslatok, különfélék.

A KOLOZSVÁRI PROTESTÁNS TEOLÓGIA AKADÉMIAI ESTÉK rendezvénysorozatának következô elôadását d. dr. Kozma Zsolt tanár tartja Aranylapok a Bibliában vagy selejtpapír? Nemzetség- és néptáblák címmel június 3-án, csütörtökön este 7 órai kezdettel a teológia dísztermében. Az elôadást követôleg kérdéseket lehet feltenni. Mindenkit szeretettel várnak.

A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET ERDÉLYI ASZTALTÁRSASÁGA rendezvényei keretében a Wesselényiek zsibói kastélyáról tart elôadást Starmüller Géza június 3-án du. 5 órakor a Heltai-alapítvány Mikó (Clinicilor) utca 18. szám alatti klubtermében.

TAPASZTALATCSERE a célja az RMDSZ alsóvárosi körzete összejövetelének, hiszen meghívottjuk Goger Ferenc, a belvárosi körzet elnöke. A találkozót június 3-án, csütörtökön du. 4 órakor tartják a Párizs utca 17. szám alatti székházban.

MÁSvilág-KLUB
SCHMAL DÁNIEL a vendége a MÁSvilág-klubnak június 3-án, csütörtökön, aki este 7 órától a Mátyás-szülôház emeleti nagytermében tart elôadást Hogyan állítsuk talpra a botladozó gondolkodást? — Descartes és Gassendi vitája a bizonyosságról címmel.

VÁLASZTMÁNYI GYÛLÉST TART az RMDSZ hidelvi körzetének szervezete június 3-án, csütörtökön du. 6 órától. Ugyanitt könyveket kölcsönöznek a tagoknak.

SÜRGÔSEN JELENTKEZZENEK a 131-488-as telefonszámon azok az RMKT-tagok, akiket érdekel az augusztusi Ady-akadémia.

Maszkura-bemutató
A Maszkura színjátszócsoport bemutatja Eleusziszi misztériumok címû elôadását ma este 9 órától a Béke téri Diákmûvelôdési Ház elôcsarnokában.

MÚZEUMI ESTET szervezett a Szépmûvészeti Múzeum június 2-án, szerdán du. 6 órától a múzeum barátai tiszteletére. Az est keretében megtekintik a Brâncusi-kiállítást, majd levetítik az Adrian Petringeanu készítette Brâncusi címû filmet. Ezután a Pro Art Alapítvány szervezte hangversenyt hallgathatják meg az érdeklôdôk.

— Miért a földalatti dolgozói kezdték el a sztrájkmozgalmat?

— Mert arra a szintre süllyedt a kormány kiegyezési készsége.

-fi

Negyven kalotaszegi általános iskola részvételével rendeztek történelmi vetélkedôt szombat délelôtt Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. Az Essig Klára, Palkó Attila és Boldizsár Zeyk Imre összetételû zsûri elnöke Benkô Samu akadémikus volt. Minden iskolát öt-öt színpompás, eredeti kalotaszegi viseletbe öltözött gyermek képviselt, akik ugyancsak festôi látványt nyújtottak az evangélikus egyház udvarán és a sajátos architektúrájú teremben. Egyébként maga az öltözék is szerves részét képezte a vetélkedônek, amely nem korlátozódott pusztán a vidék történelmét érintô kérdésekre, hanem, ahogy a címbôl is kitûnik, a tematika magában foglalta a tárgyi néprajz, a folklór, a mûemlékek, az irodalom és a zene tárgykörét is. A játékvezetô Palkó Attila történelemtanár hozzáértését dicséri a rendkívül körültekintô, átfogó dokumentációs anyag, amelyet idejében bocsátottak a résztvevôk rendelkezésére, és amely a részvételen túl is jó útravalóul szolgál a szülôföldjük iránt érdeklôdô, azt minél jobban megismerni óhajtó gyermekeknek.

Az elsô díjat a szentlászlóiak nyerték el, másodikok a méraiak, harmadikok a lónaiak lettek. De a szigorú rangsoroláson túl minden gyermek nyert: a játszva elsajátított ismeretanyag mellett értékes könyvjutalmat is. Persze, a finom uzsonna sem maradt el, amihez a zsobokiak is hozzájárultak saját készítésû, megérkezésükkor még forró, jókora adag kürtôskaláccsal.

A rendezvény sikeréhez nem csekély mértékben járult hozzá Essig József díjnyertes Téli Kalotaszeg címû filmjének bemutatása.

N. J.

A szucsági Randevú színjátszócsoport vasárnapra megkésett gyermeknapi rendezvényre hívja meg az érdeklôdôket. A kis vegyes lakosságú falu életében egyre fontosabb szerepet játszó helyi színjátszócsoport — és persze, ezek irányítói: a Mihály-Vitályos házaspár — az óvodások, kisiskolások és V–VIII. osztályos diákok mûsorával ünneplik június elsejét. — A március 15-i rendezvényünk sikere (az Interneten keresztül még az Egyesült Államokban is olvasták a Szabadság beszámolóját) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennek a rendezvénynek a megszervezését is elvállaljuk. Lesz lufi-árusítás, tombola, és minden, ami a zöld ünnephez illik. Délután a Randevú színjátszócsoport elôadására kerül sor — mondta Mihály-Vitályos Edit fôszervezô. — Ezúttal mondunk köszönetet a Pritaxnak, hogy más intézményekkel ellentétben szponzorálta rendezvényünket.

Szabó Csaba

Alig pár hónappal a sikeres turisztikai plakátkiállítás után Horvátország nagykövetsége ismét hallatott magáról. Ezúttal kortárs mûvészek grafikáiból rendezett a két ország mûvelôdési minisztériumainak, a bukaresti Dokumentációs és Mûvészeti Központnak, valamint a kolozsvári Mûvészeti Múzeumnak a közremûködésével reprezentatív tárlatot a Bánffy-palotában. Amint arra a kiállítást megnyitó dr. Livia Drãgoi múzeumigazgató és a horvát követségi tanácsos is utalt, a bemutatott alkotásokkal természetesen nem törekedhettek teljességre, de igyekeztek a munkákat úgy összeválogatni, hogy a kortárs horvát grafika valamennyi szegmentumából ízelítôt nyújthassanak a kolozsvári közönségnek. Így aztán, mint minden csoportos kiállítás, természetesen a tegnap megnyílt tárlat is rendkívül változatos mind a tematika, mind a formai megjelenítés szempontjából. Ugyanakkor stílusparádé is a javából, amit érdemes megnézni és megismerni.

Az ünnepélyes megnyitón a képzômûvészeti akadémia rektorán, Ioachim Nica professzoron és a Képzômûvészek Szövetsége helyi fiókjának elnökén, Ioan Horváth Bugnariu grafikusmûvészen kívül megyei és városi vezetôk is jelen voltak.

(n. j.)

Kellemes perceket szerzett közönségének Constantin és Aurelian Andrei mûvész-testvérpár május 28-án, a Szépmûvészeti Múzeum Tonitza Termében megtartott gitárestjével.

Az eredetileg dél-európai népi hangszer, a gitár a lantok családjából származik, virágkora a 19. század elsô fele, amikor a házi muzsikálás kedvelt hangszere. Nálunk sokáig elhanyagolták ezt az emberi érzelmeket bensôségesen közvetítô hangszert, de 1990-tôl klasszikus gitár szak mûködik a kolozsvári, bukaresti, brassói, szebeni, temesvári, nagyváradi zenelíceumokban és fôiskolákon.

Constantin Andrei a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia és az S. Toduta Zenelíceum tanára. Az 1989-ben végzett mûvész pályája rohamosan ívelt felfelé, országos sikereket ért el, több gitárverseny elsô helyezettje. Testvérével, Aureliannal szívesen kamarazenélnek együtt, gitárkettôsükkel a Bukaresti Rádió és a Román Televízió felvételeket készített: két lemez és egy audiokazetta fémjelzi mûvészi teljesítményüket. A péntek este megtartott hangverseny mûsora különbözô stílusú és hangulatú déli táncokból állt: E. Granados — 2 Spanyol tánc, I. Cervantes — 5 Kubai tánc, I. Albeniz — Tango, M. Ponce — Mexikói szvit, A. Piazzolla — Loche venga.

A gitárkettôs magával ragadta a közönséget. Elôadásukat jó ritmikai érzék, biztos technikai tudás mellett líraiság, érzékenység jellemezte. A testvérpár az összhangra összpontosított, játékosabban kifejezve, nagyon „egy húron pendültek". A Bánffy-palota meghitt falai között úgy hatott ez a meleg hangú gitárest, mint egy igazi tavaszi szerenád.

Kulcsár Gabriella

Az ifjúsági ismeretterjesztô szemle, a kolozsvári Tinivár kiadványa, tartalmában talán most a leggazdagabb. Ízelítô a kínálatból: Az ezredvég csillagászati eseménye, Egy elfelejtett magyar polihisztor, Bethlen Gábor és a katolicizmus, Diákok 1848–49-ben, Matematika és zene, „... a magyarok nyilaitól ments meg...", A hús konzerválása hun módra, Attila küldetése és halála, Az elátkozott Borgiák, Az információs technológia, Orvosi mûvészet, Virágok, A paradicsom termesztése, A PI múltja és jelene, Szabadalmaztatható-e az örökmozgó?, A Feszty-körkép, A Monterey-öböl akvárium, Geokronológia régen és ma, Informatikus mérnökképzés, Az antivilág magyar feltalálója, Gyalogszerrel Törökországban, a méhesben, Magyarszováti fiatal gazdálkodók, Hieronymus Bosch, Bronzeszközök készítése a fémkorszak elején, A kolozsvári szénafüvek növényzetérôl, Az ecseri láp és az érmék világa, a sebespisztráng, Mégsem veszélyesek a mobiltelefonok?, A mandalák, Centiméterekben kifejezett fejlôdés, Tarnovszkij példája, A Géniusz arcképcsarnoka, Szójegyzék.

A következô, 4. szám szeptemberben jelenik meg.

Június 2., szerda — Malom/Baritiu: 2. és 14. szám között, Horea 1., Széchenyi tér 1. és a Snack bár, Dózsa utca, a Nyomda utca és gyógyszertár közötti szakasz, Tímár utca (a Dózsa és a Dávid Ferenc közötti szakasz), Dózsa 37.; június 4., péntek — posta, Caragiale park, Daicoviciu, Karolina/Múzeum tér, Roosevelt, Marcel Cachin, Petrozsény, Paul Chinezul utcákban.

Andrei Marga Oktatásügyi miniszter egyik interjújában kijelentette, nincs megelégedve oktatásunk színvonalával, amely messze lemaradt a fejlett európai országokhoz viszonyítva. A felsôoktatásban dolgozónak, aki szívén viseli az oktatást, a reformot, egyet kell értenie tanügyminiszterünk megállapításával.

Különösen az utóbbi években a felsôoktatás robbanásszerûen fejlôdött, megtöbbszörösödött a hallgatóság létszáma, új egyetemek, fôiskolák tömege jött létre. Ismeretes, hogy a felsôoktatás meghatározó szerepet tölt be az ország életében, a társadalmi fejlôdés alapvetô tényezôi közé sorolható, amely az élet minden területét minôségében meghatározza. Ebben a fejlôdési szakaszban megnô az állam szerepe a felsôoktatás fejlôdésében, mûködésében. Az állam az anyagi alapot, a pénzt kell hogy biztosítsa. Tud-e a tanügyminiszterünk a pénzügyminiszterünk kiutalása nélkül reformot végrehajtani? Nem!

A felsôoktatás területén jelentôs strukturális változásokra van szükség. Szükséges a könyvekkel és folyóiratokkal, a kutatási eszközökkel való ellátás, valamint a különbözô gyûjtemények gyarapítása. Mindez azért, mert nincs oktatás kutatás nélkül. Az egyetemi oktatás során küzdeni kell a kutatói tevékenységgel szemben megnyilvánuló fenntartásokkal. Az európai vezetô egyetemekkel való kölcsönös egyeztetés útján az állami oktatás esélyegyenlôségének bíztosítását kell elérni.

Az utóbbi hónapokban gomba módra jelentek meg a különbözô pártocskák, zsebpártok. Mivel a politikai életben létezhetnek zsebpártok, éppen úgy létezhetnek az oktatás területén zsebegyetemek. Ezeknek különbözô formáival találkozhatunk.

1990-ben Bukarestben létesült az elsô magánegyetem Drimer–Bleahu irányításával. Nemsokára ilyen magánegyetemek létesültek más városokban, így Kolozsváron is, a Dimitrie Cantemir és a Spiru Haret. A Dimitrie Cantemir ellen nincs különösebb kifogásom, mivel az oktatás nem igényel különleges technikai felszerelést, és a legtöbb jogászprofesszor nyugdíjaztatása után itt egészíti ki kevés nyugdíját. A Spiru Haret keretében olyan karok is létesültek, amelyek természettudományokkal is foglalkoztak. Magam is tanítottam rétegtant ezen a karon. Az órákat a Racovitã-líceumban kellett volna megtartanom, de mit csináljak én egy líceum üres tantermében? Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy az egyetemen, annak anyagát felhasználva tartottuk meg az órákat és a gyakorlatokat. Háromévi mûködés után ez a kar megszûnt. Maradtak még olyan oktatási formák ebben a kft.-ben, amelyek nem igényelnek laboratóriumokat. Hogy létezik-e még ez a magánegyetem, nem tudom. Magánegyetemek létesülnek az ország különbözô városaiban, így Nagyszebenben vagy Tîrgu Jiuban stb.

Más oktatási forma a távoktatás. Ez abból indul ki, hogy bizonyos fokig alkalmas a hagyományos képzés részbeni kiépítésére, zömmel átvett, illetve adaptált tanyanyagon nyugszik. Hiányzik az oktatás modern technikával való ellátása, a helybeli oktatók felkészültsége is alacsony színvonalú, emiatt az eredmény is kivánnivalót hagy maga után. A tankönyvek és a jegyzetek megírására be kellene vonni a hazai képzett professzorokat is. Talán így lehetne valamit javítani ezen az oktatási formán.

Elszaporodtak a kihelyezett karok. Így a Babes–Bolyai-egyetemnek van kihelyezett kara Szatmárnémetiben, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson. Már engedélyezték Tordán, sôt, amit aztán már kommentálni sem érdemes, még Zsibó is kért egy ilyet. Abban az esetben, ha olyan karokról van szó, amelyek komoly felszerelést és muzeális anyagot nem igényelnek, akkor itt is felvetôdik a színvonal kérdése.

Végül létesültek új állami egyetemek számos karral. Volt alkalmam egy pár ilyen karnak az oktatási felszerelését is felbecsülni, de ezek sokszor nem haladják meg egy régi líceum anyagát. Sajnos, a tanszemélyzet alacsony színvonalú, és sajnos, a kutató tevékenység is hiányzik. Oktatásunk vezetôinek az a feladata, hogy megteremtsék a kutatás feltételeit, hogy a kutatás és az oktatást együttmûködése szorosabbá váljék.

A felsôoktatás és az egyetemek anyagilag egyre kiszolgáltatottabbak az államnak és a piaci viszonyoknak. Ezért korunkban a kutatás szabadságának az alapkérdése az egyetemi professzorok függetlensége. Az autonómiához hozzátartozik az önálló döntés az egyetemi szervezet ügyeiben. Az egyetemi autonómia nélkülözhetetlen az egyetemen belüli tagozatok, tanszékek esetében is, hiszen ez garantálja a kutatás szabadságát és az egyes diszciplínák szabad fejlôdését. Az autonómia egyetemünk magyar nyelvû tagozatainak is szükséges, mivel csak így lehet elérni az oktatás minôségi fejlesztését, az oktatók érdemi demokratikus részvételét az egyetem életében, függetlenül a nemzetiségi hovatartozástól.

Az oktatási intézmények autonómiája biztosítja új tagozatok, esetleg új karok létrehozását, ha ez szükséges, ha az nem éri el a kellô színvonalat, meg lehet vonni a felsôoktatási jogosítványát.

Az egyetemi oktatók szakmai fejlôdése, továbbképzése szempontjából óriási jelentôsége van a külföldi eredmények közvetlen megismerésének, az európai, illetve világszínvonalú tudományos és egyetemi alkotómûhelyekbe való betekintésnek.

Végül meg kell említenem a nagyszabású egyetemeket, a bukarestit, a kolozsvárit és a jászvásárit. Nem hiszem, hogy tanügyminiszterünk meg van ezekkel elégedve, hiszen ismernie kell ezeknek a rejtett hibáit, mivel maga is a kolozsvári egyetem rektora. Magam sem vagyok megelégedve. Ez egy több évtizedes álmodernizáció eredménye a nemzeti vagyon csôdtömegével együtt, amely egyre nagyobb rétegek reménytelennek tûnô leszakadásához vezetett. Sajnos, ennek kezelésére a politika mindeddig alkalmatlannak bizonyult. A szellemi és a politikai elit nem rendelkezik valós társadalomképpel, pedig annak megteremtését mástól nem lehet elvárni. A szellemi elit párbeszédét az is nehezíti, hogy meghatározó csoportjai mindig más könyveket olvasnak, és ezzel kapcsolatban másképp is éreznek.

Európa keleti sávjában, a Kárpát-medencében élô emberek egyik napról a másikra egész további életüket érintô, gyökeresen új kihívással kerültek szembe, és erre felkészülni nem lehetett. A felsôoktatás reformjához idô kell és pénz. Sajnos, megfelelô pénz a tanügynek nem áll rendelkezésére, erre jellemzô az is, hogy még az oktatók fizetését sem tudják idôben kifizetni. Félô, hogy minden jószándék ellenére felsôoktatásunk nehogy zseboktatássá váljon.

Dr. Mészáros Miklós
egyetemi tanár

Termô ékes ág, te jó anya
életemnek elsô asszonya!

Még nem jelentek meg a gólyák, se a fecskék, Szent György napjáig is jócskán van még, de anyám szinte naponta a bôröndjébe néz: kutatja, mi hiányzik belôle — a vándormadarak jövetele elôtt már útra kész. Az anyám kis bôröndjébôl sok apró dolog hiányzik, ez derül ki az út elôtti leltárból. Nincs neki otthon, a szülôi háznál petrezselyemmagja, de cékla se ártana. De ha már a Széchenyi téren járok, érdeklôdjem meg, hány lej egy kicsi üveg festék, mert ô a konyháját ki akarná festeni, a kerítésre dukkó kellene. Tavasszal, magyarázza, úgy jó, ha kívül-belül takarít az ember. Aztán nem ártana neki valami olcsó topánka, amivel könnyebben csoszog a kertben. És készül rendületlenül az útra, mert ez a tartózkodás túl hosszú volt. A blokkban nincs mit csinálni, semmi érdemlegeset, hogy elfáradjon, s utána mélyen aludjon. Hozzak a patikából altatót neki. Nem, otthon sem gazdálkodik valami nagy léptékben: növel néhány csirkét, de pipéket az idén nem vásárol, elmatat a kertben, a lugast megmetszi a szomszéd. Nehogy elfelejtsem: hozzak neki üdvözletet, amire rá kell írni a szomszédnak, hogy rövidesen már szóval is üdvözli ôket, nem csak így papíron.

Szinte lázasnak mondható ez a készülôdés, pedig a távozása egy nagy kitérôvel ejtôdik meg: azt mondja a sógorasszony meg a lányom, mielôtt hazatérne, menjen Kövendre szôni. Igen, mert a télen egyetlen munkának nevezhetô elfoglaltsága az volt, hogy csíkokká hasította a ronggyá lett ruhákat, hogy háziszôttes, csíkos pokróc legyen belôlük. Anyám, bár ugyancsak siet hazafelé, megtorpan az ajánlatra, hajlandó szôni, mert a szövôszéknél nem kell járkálni, ez esik neki már nehezére, csak ül. Bújtatja a vetélôt, veri a csíkokat a nádból készült bordával, miközben le s fel jár a nyüst, miközben a lábítót tapodja. Hogy is hagyhatná ki az alkalmat? Ez a bizonyosság arra, hogy ô még mindig hasznossá tud lenni. De ahogy a szövésre terelôdik a szó, anyám más idôkbe barangol, amikor csíkos zsákokat szôtt a kenderfonalból, ingnek, abrosznak, törülközônek való vásznat, mielôtt beállt volna a tavaszi munka. Ezek a vásznak a kert füvére voltak kiterítve, s emlékezetemben ott fénylenek még akkor is, amikor, ha egyáltalán megérem , a nyolcvan felé ballagok, mint anyám. A szövésrôl, a vászonról olyan idôk elevenednek, amikor az asszonyok, a lányok az idôpréda televíziózás helyett télen fontak, valami hasznossal töltötték az idôt. Volt, hogyne lett volna bolondkodás? Maszkurának öltöztek, s végigjárták a falu minden fonóját. Arról, hogy akkor fiatal volt, egy szó se.

Szakadatlan szövi a háziszôttes pokrócot reggeltôl estig, de ennek is egyszer vége szakad, s ô elmegy Kövendrôl hazai tájra. Távozásakor, ahogy így csoszog, szorongani kezdek, hogy megbotlik, s végleg eltûnik a földi látóhatár pereme mögött.

Cserés Ferenc

Hát igen. Képletesen és valóságosan csúsznak körül a lankák, igen, ezt látom hétrôl hétre, napról napra, mostanában híradóról híradóra ennek az országnak a képregény kockáin. Valaki így rajzolja ezt, ugyanaz a vadbaromság, amely az utóbbi szocialista évtizedekben évszázadoknál jobban tönkretett és megviselt alvinci Martinuzzi-kastély alatt most Decebál kincsének keresésére is buzdítja a mohókat és félmûvelteket, a végleges aláaknázásra, a kô kövön ne maradjon apokalipszisére? Vagy valóban Isten ássa a maga lövészárkait, hogy aki ésszel úgysem éri fel, annak ne legyen lopott reneszánsza, megkaparintott barokkja, kifosztható egyéb európaisága se? Sajnos, ebbe a verembe, melyet magának egy tehetségtelen, akarnok, sunyi, gyûlölködô, összeférhetetlen, de mindig rettegésben élô kor, remény-inflációba sodródott fajzat ás folyamatosan — mindnyájan bele fogunk esni, akik itt élünk. De hát mi van velünk? Velünk, magyarokkal, velünk, románokkal, velünk, bolgárokkal, szerbekkel, törökökkel? A többit most nem keverem belé. A természet, hogyha megharagszik, pont úgy elárasztja ôket, gôgjében fôvô civilizációjukat, mint a tyúkudvaros kárpátukránokat, ezt is láttuk a héten a csoda-doboz, hazug-doboz, igazmondó-doboz, ravasz-doboz jóvoltából... Tehát mi van velünk? Istennel — semmibe vett kôtábla-szövegei óta nem tudunk kommunikálni rendesen. Egymással? Soha eddig sehol. De most már a nagy eszünkkel, vulkánként kitörô intelligencia-hányadosukkal is kezdjük úgy elveszíteni a kapcsolatot, mint valami ejtôernyôvel ledobott elôôrssel a nemrég még divatos partizánviccben, hogy aszongya, az oroszul legjobban beszélô Rambót dobták le egy éjszaka amerikai kémnek a Szovjetunióba, csak reggel derült ki, hogy az illetô, sajnos, néger...

Pszichiáter és filozófus barátom, dr. Pethô Bertalan tûnôdik egyik szövegében azon, hogy „Az hogy nyelvben élünk — méltóságunk záloga... Vannak nagy szavaink, ôsi gyökerû magasztos fogalmaink; — ezek méltóságát azonban sorra megcáfolta a történelem..." Ezért aztán néha elô kell venni nyelvünk világra szóló hajlékonyságának egyik fontos bizonyítékát — a féktelen, felélesztô, erôt és életet adó játékot. Az iróniát. Másik barátom, Panek Zoltán szokta mondogatni, hogy humorral úgy el lehet ütni bármit, akár egy teherautóval. Elô hát a forma- és tartalom-spirálokkal! Kicsiben olyan értékû és értelmû gesztus ez is, mint Toldi Miklós elhíresült gyakorlata: fél kézzel kitartott rúdja, és ugyanúgy lelki Budáink felé mutat. Mutassunk és matassunk kicsit e modern kor keresztelte zabigyerekeivel más, megöregedô értelmeknek: életterünk Neuro-Atlanti és egész krumpli-Pireuszig terjed. Ha Japánban bevált, miért ne dobhatná fel Romániát is az új Mazdasági mechanizmus! Ennyi évszázad folyományaképpen vajon mi lett számunkra mára a KÁRPIT-medence? ÁLCÁN kínált lehetetlenség! Valakik megint megittasultak az efféléktôl, így aztán a fél füllel meghallott kihívásokra, Ferenc Jóska 1879-es árvízi mondását utánozva, miszerint „Szeged szebb lesz, mint volt!" — ilyenekkel rukkolnak ki, amit a mosztári híres, lebombázott hídra mondott valaki: hogy felépítjük bizony és még régibb lesz mint volt...Hát igen. Azért csak óvatosan. A középszer uralta korszakok mindig jellemzô meteorológiája, hogy fellengzôsség-átvonulásban szenvednek. Az egyszeri székely legalább világos programot tudott az ilyesmikre: — ha fel tudok állni, még iszom egy fél decit: ha nem, akkor hazamegyek.

Lászlóffy Aladár

• Iskolamenedzsment az 1-es iskolában
• Meleg víz az illemhelyen
• Büfé, infolabor, suliklub

Mint annyi másra, az oktatásra is alig futja a helyi költségvetésekbôl. Ezért az oktatási intézményeknek törvényes jogában áll más pénzforrások felkutatása, akár helyiségek bérbeadása, akár különféle gazdasági tevékenységek befogadása által. Ez a megoldás új próbakövét képezi a tanintézeteknek: az eddig inkább csak közigazgatási jellegû vezetést komoly menedzsmentnek kell felváltania. A legtöbb iskolavezetô számára ez viszont legalábbis szokatlan.

A dési 1-es Számú Iskola kereskedelmi szempontból a városnak igen elônyös részén áll: a központban. Elhelyezésének jelentôsége már ’89 elôtt tudatosult. A nélkülözhetô helyiségeket bérbe adták. Abban az idôben a bérleti díj összege azonban igen alacsony, szinte jelképes volt, s maga az iskola alig részesült belôle. A valamennyire megszokottá vált „hagyományt" igen elôrelátóan ’89 után is folytatták. Nem dicsérhetô eléggé ezért az iskola mindenkori vezetôsége, hiszen a bérlôk biztosítják azt a jövedelmet, amely — bár az iskolaigazgatók bevallása szerint korántsem elég a közel háromszáz éves iskolaépület megfelelô tatarozására, karbantartására — igen sok lehetôséget kínál az intézmény, annak diákjai és tanárai számára.

— Illatszerbolt, cukrászda, gyermekruhaüzlet, vegyszerbolt, cipôüzlet, méteráru-kereskedés, a Román Autóklub irodája, élelmiszerüzlet, órajavító mûhely mûködik az általunk bérbe adott helyiségekben — mondta az iskola igazgatója, Odorhean Radu. — A pincében raktár van. Délután posztliceális egészségügyi iskola béreli tantermeink egy részét. 1998 tavaszán a pince másik részébôl eltakarítottuk a szemetet, s egy büfé céljára adtuk bérbe a termet. Itt a gyerekeknek lehetôségük nyílik arra, hogy egy szendvicset, kiflit vásároljanak, megigyanak egy üdítôt, s nem kell ezért az utcára menniük a szünetben.

Bár a törvény értelmében önálló pénzforrások léte nem befolyásolhatja egy iskola költségvetésbôl való részesedését, az idén semmit nem irányzott elô a helyi tanács. Megértjük, hogy kevés a pénz, és a többi iskolának, óvodának esetleg sokkal nagyobb szüksége van rá, mint nekünk, ám akkor legalább hagyjanak békében, és ne akarjanak tôlünk pénzt bevasalni. Sajnos, bizonyos fokú irigységet tapasztalunk, hiszen mással aligha magyarázható, hogy a város nagyon követi minden lépésünket.

1996-tól kezdôdôen a 110 éves nagyépületen fokról fokra haladva kicseréltük a csatornahálózatot, 44 millió lejbe került. Két évvel ezelôtt megerôsítettük a tetôgerendázatot, kicseréltük a cserepeket, ez 46 millióba került. Vásároltunk egy tízmillió lejes vetítôgépet, húszmillióért egy fénymásolót és faxot, ezenkívül televíziókészülékeket, videót, irodabútorzatot, számítógépeket. Felújítottuk az osztálytermekben a padokat, tizenöt rothadt ajtót kicseréltünk, ablakokat helyettesítettünk, három illemhelyet újítottunk fel padló- és falicsempével, a nagyépületben meleg vízzel. Most ért véget a festés, ami szintén nagy összeget vitt el a zsebünkbôl.

A nyáron 8–10 kályhát rakatunk át, szeretnénk rendbe tenni, korszerûsíteni az iskola karbantartó mûhelyét. Most éppen egy nagyobb munka közepén vagyunk: egy pincehelyiséget alakítunk át klubbá, azaz díszteremmé, ahol a gyerekek szabad idejüket tölthetik. Céltalan utcai csatangolás, kétes hírû biliárdszalonok, játékgépek látogatása helyett itt egymás közt lehetnek, akár biliárdozhatnak, tévézhetnek, sakkozhatnak, kibontakoztathatják kreativitásukat, ráadásul biztonságban lesznek.

Szeretnénk egy étkezdét is indítani, ahol azok a gyerekek, akik távolabb laknak, s órák után a szüleik nincsenek otthon, ebédelhetnének, majd megfelelô irányítással elkészítenék házi feladataikat. Eleinte húsz gyermeket tudna fogadni ez a miniközpont. Az egyelôre csak szándék szintjén létezô kezdeményezéshez meg kell találnunk a tanárok ösztönzésének, a gyerekek kiválasztásának, az étkeztetés költségei fedezésének módját.

Azt szeretnénk elérni, hogy diákjaink ragaszkodjanak iskolájukhoz, büszkék lehessenek rá, szeressenek iskolába járni. Ezért szerveztünk — az általános iskolák közül elsôkként — iskolanapokat, ami a sikerbôl, a diákok és a szülôk véleményébôl ítélve jó ötletnek bizonyult. Bár jobbnak mindenképpen helye van, az egyetlen kritika az elemisták részérôl érkezett, akik azt kifogásolták, hogy a záróbulin csupán az 5–8. osztályosok vehettek részt...

Kerekes Edit

A négy Györgyfalvi negyedi tó halászai még ma is aggódva figyelik az áprilisban kárásszal betelepített — elsô és harmadik — tó vízszintjét, ugyanis a napokban félreértés folytán a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) egyik traktora felszakította a harmadik tó gátját, és így a halak jó része — a feltételezések szerint — a víz sodrásával együtt a harmadik és negyedik tavat összekötô csatornába került.

A vállalat munkásai azzal magyarázták a gát felszakításának szükségességét, hogy a negyedik-ötödik tó mellékét elfoglaló Békás ültetvény faiskolája számára nem volt elegendô víz a csatornában, tavakban, és az egyik vízpumpájuk emiatt meg is rongálódott. Annak ellenére, hogy a horgászok nagy halkárra gyanakodtak, a hét elején kiderült: a horgászszövetséget lényegében semmi kár nem érte.

— Ez, többek között, annak is köszönhetô — mondta a Kolozsvári Horgászszövetség tiszteletbeli elnöke, Moraru Octavian —, hogy egy rögtönzött gáttal a hibát gyorsan jóvá tették. — Szövetségünknek társulási szerzôdése van a polgármesteri hivatallal és a Közterület Fenntartó Vállalattal: ennek értelmében nekünk, horgászoknak kell az elsô és harmadik tó halutánpótlását biztosítani, és ennek fejében horgászhatunk ott. A szerzôdés egyik kitétele azt is elôírja, hogy a tavak tisztítása, partjainak rendbentartása a vállalat feladata. A szerzôdés szerint tehát az említett két tó (az elsô és a harmadik) a polgármesteri hivatal tulajdona, de fô gondnokuk a közterület-fenntartók. A negyedik és ötödik tóra — amelyek a Békás-faiskola területén van már — nem érvényes a társulási szerzôdés.

— A harmadik tó végét záró rögtönzött gát pillanatnyilag közel egy méterrel emeli a lefolyó csatorna vízszintje fölé a tavat. Nem kellene a vasrudakból és rongyokból álló gát helyett egy hosszabb ideig is helytálló rácsos torlaszt építeni?

— Véleményem szerint a rögtönzött gát rongydarabjait a gyerekek teszik-veszik, hogy piócákat stb. fogjanak. Ettôl eltekintve horgászszövetségünk elhatározta, hogy nem rácsos torlaszt, hanem a közterület-fenntartók támogatásával vízszintszabályozót épít ott. A vállalat és a Békás-faiskola vezetôsége egyaránt támogatásáról biztosított bennünket: amennyiben a terveket elkészítjük, a két intézmény nyersanyagot és munkaerôt egyaránt biztosít majd ehhez. S ha már a halutánpótlásról beszélünk: az idei áprilisi újranépesítést több kisebb-nagyobb népesítési akció elôzte meg. A Közterület Fenntartó Vállalat elôdje (az egykori APS) is végzett ilyen irányú tevékenységeket.

Szabó Csaba

A Bihar megyei Érmihályfalván május 27–30-a között, a pár éves hagyományhoz híven, ez évben is megrendezték a Nyíló Akác Napokat. A többnapos rendezvény Partium és Erdély kulturális és szórakozási igényeit hivatott szolgálni, alkalmat nyújtani arra, hogy kapcsolat köttessen a különbözô tájegységek képviselôi között. A négynapos rendezvény keretén belül megtartott legényes és páros néptáncverseny szervezésében részt vett a Kolozs megyei RMDSZ közmûvelôdési alelnöksége is, együttmûködésben a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvánnyal. A néptáncverseny május 30-án, vasárnap zajlott le, a fesztivál szabadtéri színpadán. A versenyen részt vevôk Szilágy, Bihar és Kolozs megyébôl jelentkezô mûkedvelô versenyzôk voltak, szatmári, széki, mezôségi, magyarlapádi és kalotaszegi páros, illetve legényes táncokat adtak elô. A zsûri tagjai David Gheorghe egyetemi tanár, Vad Erzsébet, a körösszegapáti Általános Iskola és Mûvelôdési Központ igazgatónôje, Szép Gyula, a kolozsvári Állami Magyar Opera mûvészeti titkára, Brungó Sándor váradi és Török Zoltán érmihályfalvi néptáncos voltak. A páros táncban az elsô helyezést a szamosújvári Kulcsár Ildikó és Budai Csaba, a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes táncosai érték el (mezôségi legényes és páros), a másodikat Hodgyai Edit és Erdei Sándor Micskérôl (mezôségi páros), a harmadik helyezést pedig szintén szamosújváriak, Prózsa Tünde, Sallai Zsolt, Balázs Eszter és Filep Márton (széki páros és legényes), szintén a Kaláka néptáncegyüttes táncosai. A legényesben az elsô helyezést a bihardiószegi Heit Loránd és Jakab László, a másodikat a körösszegapáti Cseke Barnabás és Berke Ádám, a harmadik helyezést az érmihályfalvi Máté Zoltán nyerte el. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány különdíjában részesült a magyarlapádi pontozót és párost táncoló kolozsvári Szabó Tímea és Dobri Csongor, a Bogáncs néptáncegyüttes táncosai, és a széki ritka és sûrû legényest táncoló érmihályfalvi Máté Gergely.

Külön köszönetet érdemelnek a zenei kíséretért a Tarisznyás együttes zenészei, Bardócz Sándor, Kostyák Alpár és Szép Gyula.

Mihály Krisztina

• Négy kiskorú tolvajt füleltek le a szamosújvári rendôrök. A 13 éves fiúk, C. G., B. D., B. A. és F. B. május folyamán a Linda Impex és a Cami Kft.-ket fosztotta ki, 600 ezer lej értékben vittek el élelmiszert és egy kerékpárt.

• Biciklit akartak lopni, rablás lett belôle. Három tordai fiatalember, Octavian Ilie Moldovan (20), valamint J. L. (19) és Cs. F. (18) feltett célja az volt, hogy hétfôn kerékpárral térnek haza Kolozsvárról. Miután nem találtak olyan illetôt, akit könnyen meg tudtak volna fosztani járgányától, a Tordai úton megállították M. B. C. tanulót és könnygázspray-jel fenyegették meg. Az áldozat dzsekijét vették el. Moldovant már aznap, a többieket hétfôn vették ôrizetbe, esetükben súlyosbító tényezô, hogy hármasban követték el, és mérgezô anyagot használtak. Moldovant 30 napra szól elôzetes letartóztatásba helyezték.

• Motorkerékpárost borított fel Szamosújvárt egy hétfôi balesetben Lucian Muresan (45), aki 1–CJ–3632 rendszámú 1300-as Daciájával meg akart fordulni. Elôzôleg italt fogyasztott, így nem csoda, hogy nem volt figyelmes. Suzuki-tulajdonos áldozatát, Laurentiu Opreát (35) nyílt töréssel kezelik a sebészeten.

• Ittas gyalogost gázolt el hétfôn este Válaszút közelében Teodor Budai (48). Az MM–02–ESG rendszámú 1400-as Dacia sofôre nem tudta elkerülni a balesetet, áldozata nem a gyalogosoknak kijelölt helyen akart átkelni az úttest túloldalára.

(póka)

Május 27–30. között a szamosújvári Téka Alapítvány Kenderkóc gyermek-néptáncegyüttese részt vett a magyarországi Aba község által immár nyolcadik alkalommal megrendezett Abai-napokon. A szamosújváriak eddig két alkalommal vettek részt hasonló jellegû rendezvényen, ezúttal viszont negyvenegy hatodik osztályos kisdiák utazott Magyarországra, nagy részük életében elôször. Ellátásukról azok a családok gondoskodtak, kiknek gyerekei részt vettek a szamosújvári nemzetközi gyerekfesztiválon. Ez a kapcsolatok elmélyítését, tartós barátságok kialakulását eredményezte.

A Kenderkóc fellépett a III. Sárvíz Néptáncfesztiválon, ahol széki, moldvai, felcsíki táncokat adtak elô. A csoportok teljesítményét szakmai zsûri értékelte. A szamosújváriak esetében értékelték az improvizációkészséget, a táncosokból sugárzó táncszeretetet, a koreográfiák kiegyensúlyozottságát.

A fellépések mellett rengeteg élményben volt része a kis csapatnak: kirándulás Székesfehérvárra, a királysírok megtekintése, spontán fellépés a helyi tévéadó szervezte gyermeknapi ünnepségen, ismerkedés a minigolffal. Ugyanakkor zajlott az Abai-napok változatos mûsora: mûvészeti iskolák versenyei, szenegáli együttes koncertje, maskarás gólyaláb-elôadás, a Ghymes együttes koncertje, 48-as huszárok bemutatója, táncház és az egész rendezvény eleven vásári forgataga.

A negyvenegyek fáradtan, de boldogan érkeztek haza. A Téka Alapítvány és a Sárvíz Mûvészeti Alapiskola tanárainak, gyermekeinek, fiataljainak immár négy éve tartó baráti kapcsolata újabb eredményt, élményt hozott, amelynek a két közösség látja hasznát.

***

Június 4–8. között a szamosújvári Téka Alapítvány Kiskaláka és Kaláka néptáncegyüttesei nemzetközi néptáncfesztiválon vesznek részt a szlovákiai Zseliz városában. A meghívást a Kincsô néptáncegyüttes viszonozta a szamosújvári nemzetközi ifjúsági fesztiválon való szereplése után.

Balázs Orsolya
Sallai Enikô

A magyarországi üzleti körök részérôl soha akkora érdeklôdés nem mutatkozott Románia iránt, mint most — jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje a TIBCO ’99 bukaresti nemzetközi vásár alkalmával rendezett magyar napokon.

A Magyarországot kereskedelmi és befektetési partnerként bemutató — múlt hét szerdán rendezett — konferencián Gilyán György, a Gazdasági Minisztérium fôigazgatója ismertette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország esetében már olyan kiépült, fejlôdô piacgazdaságról beszélhetünk, amely ugyan nem tökéletes, de jól mûködik. Hangsúlyozta, hogy magyar részrôl teljes az eltökéltség a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.

Éliás István, az ITD Hungary kereskedelem- és beruházás-ösztönzési intézet vezérigazgató-helyettese elsôsorban arról szólt, hogy Magyarország milyen lehetôségeket kínál a befektetôk számára.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom adatait Halász János ismertette. Elmondta, hogy tavaly a forgalom 750 millió dollár volt, s bár az idén az elsô negyedévben a múlt év hasonló idôszakához képest 20 százalékos visszaesés volt, továbbra is megalapozottnak tartja azt a lehetôséget, hogy a kétoldalú kereskedelem nagysága elérje az 1 milliárd dollárt.

— Egy rekordév után és a romániai bizonytalanságokat figyelembe véve, természetes a visszaesés. Ugyanakkor a magyar vállalkozók vagy tudnak valamit, vagy nagyon optimisták, mert még soha ekkora érdeklôdés nem volt Románia iránt: az idén az év elsô öt hónapjában már annyi üzletember-találkozót, vásári részvételt lehetett feljegyezni, mint tavaly egész évben — mondta.

A magyar elôadók szerint a mostani bukaresti magyar napok elsô számú üzenete az, hogy Magyarországon várják a romániai befektetôket. Eddig román tôkével 1954 vegyes vállalkozás indult el Magyarországon, ezekbôl 1681 mûködik. Ezek társasági tôkéje 1 milliárd 215 millió forintot tesz ki. Ez a statisztikai adat még nem tartalmazza azt, hogy a Petrom társaság 4 millió dolláros beruházással üzemanyagtöltô állomást épít Nagylakon és Békéscsabán.

A jövô közös európai pénze „katasztrófát" jelent az érme- és bélyeggyûjtôk számára. Bár a harangot Franciaországban kongatják, a vész kontinentális méretû. Semmi jelentôsége nem lesz a nemzeti bélyegkiadásnak, hiszen ki merne a németekre olyan bélyeget rásózni, amely a normandiai partraszállást dicsôíti? Mit szólnának a spanyolok ahhoz, ha a leveleinkre egy francia trónbitorló képét kellene ragasztani? Európában, sajnos, több a háborúk miatt gyûlölt személy, mint akikrôl mindenütt elfogadható bélyeget lehetne készíteni. Ugyanez vonatkozik a pénzre is. Kit érdekel, ha mindegyik érmén a bank jelképe látható? Az euró bevezetése tehát nem más, mint a gyûjtôszenvedély programozott halála — állítják a franciák.

Amint azt már röviden hírül adtuk, a hazánkban befektetett külföldi tôke nagysága márciusban a 30 millió dollárt sem érte el, áprilisban pedig már a 3 millió dolláros értéket is alig haladta meg.

Egyes szakértôk úgy vélik, az áprilisi zuhanás a Jugoszlávia elleni NATO-mûveleteknek köszönhetô, mások szerint azonban a befektetések rendkívül alacsony szintjének okát mindenekelôtt a romániai jogi környezet megannyi bizonytalanságában kellene keresnünk.

A kormány a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) remélt készenléti hitel fejében olyan költségvetési tervet fogadtatott el erre az évre a parlamenttel, amely felfüggesztette a külföldi beruházások ösztönzésére tavaly hozott rendeletek, törvények érvényét. Miután az IMF-fel folytatott tárgyalásokon eljutottak a szándéklevél elfogadásáig, a kormány rendeletet hozott arról, hogy esetenkénti elbírálás alapján pénzügyi kedvezményeket kaphatnak az 50 millió dollárnál többet befektetô külföldi társaságok.

Radu Vasile kormányfô szerint ez a rendelet nem mond ellent az IMF-fel kötött megállapodásnak, mivel „aki Romániában él, pontosan tudja, hogy évente két-három 50 millió dollárt meghaladó beruházásnál többre nem lehet számítani". A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az IMF oly mértékben megérti Bukarest helyzetét, hogy a kilátásba helyezett 500 millió dollár értékû készenléti hitelt hajlandó lesz további 280–300 millió dollárnyi kölcsönnel megfejelni. A hazai gazdasági vezetôk az év elején még abban reménykedtek, hogy a külföldi portfolió- és mûködô tôke beruházások értéke az idén eléri majd a 1,5 milliárd dollárt.

Magyar és osztrák gazdasági kapcsolatokon alapuló regionális nemzetközi konferencia színhelye volt május 19-én Zalaegerszeg. A rendezvényen a Romániai Magyar Közgazdász Társaság részérôl meghívottként dr. Kerekes Jenô, a társaság elnöke és Coltea Tibor, a társaság alelnöke vett részt. Az FVM PHARE CBC program keretében lezajlott tanácskozás célja a határ menti együttmûködés eddigi eredményeinek ismertetése mellett fôleg azoknak az új lehetôségeknek a megismerése volt, amelyeket az EU-hoz történô csatlakozás viszonylagos közelsége nyújt a régiók számára.

Jóllehet a két ország pénzügyminisztere akadályoztatása miatt az utolsó pillanatban visszamondta részvételét, a tanácskozás szakmai sikerét rangos elôadók biztosították. Elôadást tartott többek között dr. Boros Imre, az EU-hoz való csatlakozás magyar tárca nélküli minisztere, dr. Heinrich Werdal, a burgenlandi tartományi fônökség képviselôje, a burgenlandi EU-iroda vezetôje, dr. Franciska Winkler, a bécsi kancellária tanácsosa, Manninger Jenô, a magyarországi Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára, Varga József ezredes, a magyar Vám- és Pénzügyôrség Vas-Zala megyei parancsnoka, dr. Somogyi Sándor, a PATE szervezési és vezetési tanszékének professzora, dr. Kárpáti László, a PATE keszthelyi informatikai központjának igazgatója, valamint Tüttô István, Nagykanizsa polgármestere.

Dr. Boros Imre a határ menti területek támogatásos fejlesztésérôl tartott elôadást. Elmondta, hogy a magyar megyerendszer átalakítása az EU-ban megszokott régiós szervezôdésre a vártnál nehezebben halad. A kezdeti lendület idôközben annak ellenére megtört, hogy az EU a régiókhoz kötött fejlesztési forrásokat alaposan növelte. Most a hatmegyés észak-magyarországi és a négymegyés dél-dunántúli kísérleti régiók programjainak kidolgozására kell koncentrálniuk, hogy sikerüljön menteni a még megmenthetôt. Kijelentette, hogy a helyi erôk egységes fellépése esetenként a kormányt is kedvezô irányba befolyásolhatja. Hangsúlyozta, hogy a három nyugati magyar megye és Burgenland közeli, szoros együttmûködése más térségek számára — például a magyar–román vagy a magyar szlovák régiók létrehozásakor — is modellértékû lehet.

Lényegében errôl beszélt dr. Heinrich Werdal és dr. Franciska Winkler is. Ôk a Bécs–Trieszt–Budapest háromszögben fekvô Zala megye jelentôségét külön kiemelték. Általános feladatként szóltak a határ menti régió megyéinek, tartományainak azonos gazdasági szintre hozásáról, a képzés fejlesztésérôl, a pénzügyi támogatás rendszerének kidolgozásáról.

Az elhangzott elôadásokból ismételten kitûnt, hogy a PHARE-programok nyújtotta lehetôségek kôkemény feltételekhez vannak kötve, hogy a támogatások elnyerése rendkívül hosszadalmas, bonyolult, bürokratikus eljárások nyomán lehetséges. Nyolc–tíz ellenôrzési fejezeten kell átjutnia a pályázatnak ahhoz, hogy gyakorlati megvalósítása megkezdôdjék. A pályázatok elkészítése rendkívül nagy hozzáértést igényel, ezért a pályázók gyakran erre szakosodott, többnyire külföldi tulajdonú szolgáltatási irodák segítségét kénytelenek igénybe venni. Ez pedig nem kis költségekkel jár, amelyeket a pályázóknak meg kell elôlegezniük. A pályázatok elnyerésének egyik alapfeltétele a politikamentesség. A pályázatok célja kizárólag gazdasági, környezetvédelmi vagy humanitárius lehet.

Több elôadó is hangsúlyozta a történelmi hagyományok jelentôségét a határ menti együttmûködés kiteljesedésében. Dr. Heinrich Werdal a Vas–Gyôr–Sopron–Moson megyék és Burgenland közötti együttmûködést pozitívan értékelte. Ez, szerinte, 1993 óta szüntelenül fejlôdik, s abba Zala megyének annál inkább bele kell kapcsolódnia, mert a gazdasági együttmûködésbe minél nagyobb — hozzávetôleg 8–10 millió embert magába foglaló — területeket kell bevonni.

Nagyon érdekes és tanulságos volt számunkra dr. Somogyi Sándor és dr. Kárpáti László elôadása a vidékfejlesztési programok kidolgozásának módszertani kérdéseirôl.

Dr. Kerekes Jenô

Soros György a múlt héten az argentin gazdaság gondjait Brazília gondjaival hozta összefüggésbe, s jóllehet egyre gyakrabban hallani az argentin peso leértékelésének idôszerûségérôl, a magyar származású pénzember szerint ezt a lépést el kell kerülni. A recesszióból való kilábalásnak, szerinte, nem a leértékelés az útja, hanem a termelési költségek és az adók csökkentése, kiegészítve más megszorító intézkedésekkel.

Soros a hét végén is nyilatkozott általánosabb problémákról. Úgy vélte, hivatalosan befejezettnek nyilvánítható a nemzetközi piacokon legutóbb végigsöprô válság, amelyet, szerinte, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alaposan félrekezelt.

A milliárdos alapokat igazgató magyar–amerikai befektetési guru a válságról rendezett chicagói konferencián kifejtette: az IMF a közkiadások csökkentését követelte ott, ahol a bajok gyökere a magánszektorban volt, alábecsülte az ázsiai gazdasági járvány súlyosságát, s például Indonéziában szinte maga küldte rohamra a betéteseket a bankok ellen, amikor a betétgarancia meghonosítása nélkül ragaszkodott egyes pénzintézetek bezárásához.

Soros szerint az IMF tevékenységének egyik fô baja az, hogy csak válság idején jogosult beavatkozásra, válságmegelôzést nem végezhet.

Az EU-tagságra pályázó kelet-európai országok a csatlakozás közeledtével esetleg megpróbálják növelni cukortermelésüket, hogy majdan minél nagyobb részt biztosíthassanak maguknak az unió cukortermelési kvótájából — jelentette ki a leköszönô brüsszeli EU-bizottság mezôgazdasági biztosa.

Franz Fischler a Nemzetközi Cukorszövetség ülésén érdemi részletek nélkül közölte: a bizottság „mindegyik fél számára méltányos" megoldással elejét kívánja venni az ilyen spekulatív termelésnövelésnek. Fischler szerint a cukorrépa-termelésbe bevont földek területe és hozama a tíz pályázó országban máris növekedésnek indult.

Az EU-tagjelölt országcsoport összesített éves cukortermelése 3,7 millió tonna, vagyis mintegy 20 százaléka az Európai Unió 15 jelenlegi tagállamában mért éves összhozamnak.

Eladó Peugeot 405 GR 1989, 1580 köbcenti, forgalomba írva PF BFP. Telefon: 183-140, 092-381-856. (3550715)

Az utcai pénzváltóknál a forint 62/66, a márka 8200/8400, a dollár pedig 15 550/15 700 lejbe került.

A bukaresti metró dolgozói kedden folytatták sztrájkjukat. A legcsekélyebb jele sincs, hogy a szakszervezet és a vállalatvezetés bármiféle megegyezésre tudna jutni. Traian Bãsescu közlekedési miniszter azzal fenyegette meg a sztrájkolókat, hogy mindenki elveszíti az állását, aki részt vesz az általa törvényellenesnek tartott munkabeszüntetésben.

A fôvárosban hétfôtôl hirdettek meghatározatlan idôre sztrájkot a metró dolgozói. A sztrájktörvényben elôírt kötelezô szolgáltatásnak azzal tesznek eleget, hogy 16 órától zárásig közlekednek a szerelvények.

A szakszervezetek olyan új kollektív szerzôdést követelnek, amely jobb munkakörülményeket írna elô, és a munkahelyi megbetegedések hivatalos elismerését biztosítaná.

A bukaresti metró naponta mintegy 400 ezer utast szállít; az utasoknak a felét a munkabeszüntetés által érintett idôben. A föld alatti közlekedés leállása miatt zsúfolttá és lassúvá vált a felszíni forgalom.

A bukaresti tömegközlekedési vállalat üzembe állította valamennyi mozgásképes jármûvét, de arra figyelmeztetett, hogy néhány napon belül súlyos gondokkal kell számolni, mivel az elöregedett jármûpark nem bírja a nagyobb fáradalmat.

A krajovai katonai repülôtéren 100 Nato-katona megkezdte annak a radarnak a felszerelését, amely ellenôrizni fogja a szövetséges gépek román légtérben megtett útjait. Mint ismeretes, a radar alkatrészei már vasárnap megérkeztek két C 300 Hercules típusú gép fedélzetén.

A pénzügyminisztérium nem írta alá az Országos Egészségügyi Biztosító és az Egészségügyi Minisztérium között létrejött megállapodást az állami költségvetésbôl finanszírozott egészségügyi intézmények alkalmazottainak bérezésérôl. A megállapodás értelmében az egészségügyi biztosítók 330 milliárd lejt utalnának át havi részletekben a közegészségügyi igazgatóságoknak, hogy ez utóbbi béremeléseket eszközölhessen.

Az alsóház kedd délelôtt elfogadta a papság bérezésérôl szóló törvénytervezetrôl készült szakbizottsági jelentést. A bizottság változatában az állam csak a törvény által elismert felekezeteket támogatja, amennyiben ezek igénylik ezt. A költségvetésbôl finanszírozott papi állások számát a vallásügyi államtitkárság fogja évente jóváhagyni.

Hétfôn a képviselôház folytatta a választási törvény módosításának vitáját. A lapzárta után véget ért ülésen a honatyák elfogadták a parlamenti küszöbérték 3 százalékról 5 százalékra emelését. A törvény módosítását a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja kezdeményezte. Az RTDP-n kívül a választási küszöb megemelését a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ támogatta. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint az összes többi parlamenti párt ellene szavazott.

Az RTDP visszavonta másik javaslatát, amely szerint a pártszövetségek parlamentbe kerüléséhez minden, a szövetséghez tartozó párt esetében 5 százalékra lenne szükség. Sajtóértesülések szerint a KDNPP a pártokra vonatkozó bejutási küszöb megemelése támogatásáért cserébe ugyanis azt kérte, hogy az RTDP álljon el a koalíciókra vonatkozó javaslatától. A végleges változat szerint csak az elsô párt esetében szükséges a szavazatok 5 százalékának megszerzése, a többieknél elég a 3–3 százalék. Ezt az RMDSZ is támogatta.

Székely Ervin Bihar megyei képviselô lapunknak úgy nyilatkozott: az RMDSZ azért támogatta a küszöb megemelését, mivel ez egyértelmûen a politikai élet stabilizálásához vezet. Az egyetlen dolog, amiben az RMDSZ-nek fenntartásai voltak, az a koalíciók számára javasolt küszöbérték, amitôl végül maga a kezdeményezô RTDP is elállt. — Úgy értékeltük, hogy ez valóban a pártszövetségek létrehozásának a korlátozásához vezethetne, hiszen a koalícióknak épp az a lényege, hogy sok kicsi pártot tudnak összefogni egy közös politikai cél elérése érdekében — mondotta a képviselô.

Kérdésünkre, hogy mivel magyarázza azt, hogy a demokraták és a liberálisok nem úgy szavaztak, mint koalíciós társaik, a parasztpárt és az RMDSZ, Székely Ervin annak a véleményének adott hangot, miszerint a Demokratikus Konvencióból kiválni szándékozó liberálisok be akarták bizonyítani a parasztpártnak, hogy nélkülük nem tudják érvényesíteni akaratukat. A demokraták pedig bizonyára nem fognak közös listán indulni a Román Szociáldemokrata Párttal a következô választásokon, tehát számukra mindegy, hogy hány százalék kell a koalícióhoz. Inkább a konkurens pártok koalíció-képességét akarták rontani. — Különösnek tartom az RTDP magatartását, amely eddig nem gondolkodott pártszövetségben, azért is tette azt a nem koalíció-barát indítványát. Döntésüket ôk azzal indokolták, hogy az adott szó kötelezte ôket. Mondanunk sem kell, hogy ez nem kimondottan az RTDP-re jellemzô tulajdonság. Az mindenesetre bizonyos, hogy voltak egyeztetések különbözô parlamenti pártok között errôl a törvényrôl — jegyezte meg a képviselô.

Székely Ervin elmondta, az RTDP módosító indítványai közt szerepelt ugyanakkor egy olyan javaslat is, amely szerint a választási törvény szövegébôl kikerült volna a „pártalakulatok" kifejezés. Ez egyértelmûen az RMDSZ ellen irányuló módosító javaslat volt, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg magát. A javaslatot a testület elvetette, ellenkezô esetben ez a törvény veszélyeztette volna az RMDSZ-nek azt a lehetôségét, hogy induljon a választásokon.

Megtudtuk: a törvény másik érdemi módosítása a választási kampány idôszakának csökkentése 60-ról 45 napra. — Sok érv szólt ellene és mellette is: nyilvánvaló ugyanis, hogy egy hosszú választási kampány sokkal költségesebb, és a nagy pártokat favorizálja, hiszen nekik több pénzük van a hosszabb kampányokra. A kampány idején viszont a kormány köztudottan nem a dolgát végzi, hanem saját megítélésének a korrekciójával van elfoglalva, tehát egészségtelen a jelenlegi gazdasági helyzetben ezt az instabil állapotot hosszúra nyújtani. A jelenlegi szabályozás mellett szól az az érv — folytatta a képviselô —, hogy egy hosszabb kampány idején mindenkinek lehetôsége van ismertetni programját. A többség végül úgy döntött, és ezt az RMDSZ is támogatta, hogy több hátránya van mint elônye a hosszú választási kampánynak, így csökkentette ezt az idôszakot — tette hozzá Székely Ervin.

A jövô héten folytatódó vitán hátra van még egy érdemi módosítási indítvány. Ez arra vonatkozik, hogy az a képviselô, aki kivál abból a pártból, amelynek listáján bekerült a parlamentbe, elveszti a mandátumát is. Ezt az indítványt azonban a jogi bizottság nem támogatta, és Székely Ervin szerint úgy tûnik, hogy maga a kezdeményezô sem ragaszkodik ehhez a javaslatához, tehát kevés a valószínûsége annak, hogy a plénum ezt elfogadja.

Székely Kriszta

A DP kulisszák mögötti megegyezéssel vádolta a parasztpártot, s arra figyelmeztette a KDNPP-t, hogy ha új parlamenti többség létrehozásán fáradozik, ne felejtse el, számos elfogadásra váró fontos törvénynél a demokraták szavazataira szorul.

A választási törvény módosítása elsôsorban a kis pártokat nyugtalanítja, hiszen az 5 százalék elérése csak a KDNPP, az RTDP, a DP és az RMDSZ esetében látszik biztosnak. A kis pártok abban bíznak, hogy a választási törvénnyel kapcsolatos érdekellentétek miatt a törvényhozás végül is képtelen lesz a következô választásokig hátra lévô hasznos idôben befejezni a parlamenti vitát.

Kedden a parlament két házának együttes ülésén ünepelték meg az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulóját. Az ülés tiszteletbeli meghívottja, Russel-Johnston lord, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének elnöke elmondta: Románia jelenleg a nemzetközi közösség tisztelt tagja és a térség egyik legfontosabb stabilizációs tényezôje. Célkitûzései — a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok védelmezése — világosan körvonalazottak, de nem könnyû megvalósítani ezeket — mondotta a vendég. A lord továbbá hangsúlyozta: a nemzetközi közösség tudatában van annak, hogy Románia a jugoszláviai konfliktus miatt komoly károkat szenvedett, így kötelességének érzi kompenzálásokat nyújtani. Russel-Johnston lord hangot adott azon reményének is, miszerint közel van az a nap, amikor Szerbia is csatlakozik a szabad és demokratikus országok családjához.

Petre Roman szenátusi elnök az ET-rôl tartott rövid történelmi visszapillantásában méltatta az Európa Tanács szerepét a demokratikus és egységes Európa képének kialakításában. Ion Diaconescu, a képviselôház elnöke bizosította Russel-Johnston lordot: Románia támogatja az ET jelenlegi célkitûzéseit. Vasile Lupu, a parlamenti közgyûlés román delegátusának elnöke megjegyezte, hogy Romániát — annak ellenére, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatások terén sok még a tennivalója — továbbra is modellként említik egyes politikusok.

Slobodan Milosevics jugoszláv államfô számláját a Vajdaságnak is fizetnie kell — írta kedden a Le Soir címû belga lap.

A francia nyelvû újság szerint a magyarok lakta tartomány székhelye, Újvidék a NATO légicsapásainak egyik kiemelt célpontja, korszerû infrastruktúrája, ipari fejlettsége, olajfinomítói törvényes katonai céllá teszik. Jelentôs másodlagos károktól is tartanak, köztük elsôsorban a környezetszennyezés fokozódásától. A város ugyanakkor szívesebben fordul Budapest, mint Belgrád felé, Milosevic ellenzéke a fejlett iparú zónák között ott a legerôsebb. Ott szerzett képviselôi széket a korábbi miniszterelnök, Milan Panic is, aki most egy alternatív demokratikus koalíciót irányít.

A lap szerint a Vajdaság sorsa diplomáciai szempontból késleltetôleg hathat az egész térségre. A jobbközép magyar kormány is egyre kényelmetlenebbül érzi magát. Magyarországon — amely átengedte légterét és katonai repülôtereit a NATO-nak — a Taszárról támadó vadászgépek felszállásával kapcsolatban vita lángolt fel. Esetleges szárazföldi beavatkozás esetén a magyar terület igénybe vételének lehetôsége álmatlan éjszakákat okoz Orbán Viktor miniszterelnöknek — írta a Le Soir. — A harcok földrajzi közelsége sem marad nyom nélkül, azonban az eddigi kis incidensek — például a hétfôn eltévedt két rakéta — nem voltak súlyosak.

A magyarok — akik másoknál érzékenyebbek az albánok drámájára, mert hozzájuk hasonlóan Európa legjobban szétszórt népének mondhatók — két irányzatra oszthatók. A radikálisok a Le Soir szerint a trianoni igazságtalanságok kiigazításának lehetôségét látják a válságban, amelynek révén a külhoni magyar közösségek nagyobb figyelmet kaphatnak. A mérsékeltebb irányzat Közép-Európa és a Balkán stabilitása mellett tart ki, és arra emlékeztet, hogy hasonló kérdést már sikerült barátságosan — nyugati nyomásra — megoldani Szlovákiával és Romániával.

Martonyi János magyar külügyminiszter már tudtul adta, hogy egy békeegyezmény esetén kész megvédeni egy olyan vajdasági autonómiakövetelést, amely a titóista idôkben élvezett elônyöket biztosítja. A Fidesz-MPP egészen a területi autonómiáig terjesztette ki a fogalmat — teszi hozzá a lap.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]