1999. október 14.
(XI. évfolyam, 240. szám)

Szerdán a médiákban döbbenetes hír jelent meg: a fûtés és a melegvíz-szolgáltatás ára 50%-kal nô. A Szabadság elôbb a Távfûtési Vállalat termelési igazgatójánál érdeklôdött, mennyire valósak a híresztelések. Vasile Muntean elmondotta: meglepetéssel vették tudomásul azt, ami a híradókban elhangzott. Egyelôre hivatalos értesítést nem kaptak a szolgáltatások árának növekedésérôl. Ugyanebben a kérdésben kerestük meg a ROMGAZ illetékeseit is, akik azt válaszolták: az árdrágításról tôlünk hallanak elôször.

Nánó Csaba

Szerdán délben nagyfokú hangzavar uralkodott el a polgármesteri hivatal nagytermén: az Arinilor utca 11–13. szám alatt lakó ifjú házasok a városházától kapott meghívó alapján az adásvételi szerzôdést jöttek aláírni. A jelenlevôk elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a dokumentum aláírása több mint egy évet késett.

Mint ismeretes, a közmunkaügyi és területfejlesztési minisztérium finanszírozásával az Arinilor utca 11–13. szám alatti ifjúsági lakások felépítését a Napoca Építkezési Vállalat még 1996 folyamán elkezdte. A lakásokat 1997-ben kellett volna átadni az ifjaknak, de mivel a minisztérium késôn utalta át a pénzt az építkezési vállalatnak, erre csupán a tavaly szeptemberben került sor. A polgármesteri hivatallal kötött társulási szerzôdés értelmében a közvetítô cég a Constructardealul Rt. volt.

Az ifjú párok azt nehezményezik, hogy a Constructardealul hibájából késett a szerzôdés megkötése, a városháza mégis ôket bünteti visszamenôleg a havi részletek kifizetésének elmulasztása miatt, amelyre szerzôdés hiányában nem kerülhetett sor. Jó példa erre Szilágyi József és Henrietta esete, akiknek a kétszobás lakását felépítés elôtt, 1996-ban 55 millió lejre becsültek. Két évre rá az infláció miatt az ár 155 millió lejre ugrott. A Constructardealul vállalattal 1996. július 19-én kötött elôzetes szerzôdés értelmében a fiatal pár kifizette a 10%-os (5,5 millió lejes) elôleget. Az újraértékelés után pedig újabb 9 300 957 lej utaltak át a vállalat számlájára. 1998. szeptember 1-jén, amikor a Napoca Építkezési Vállalat hivatalosan is átadta a lakásokat, legtöbb család be is költözött, az adásvételi szerzôdéseket viszont nem kötötték meg. Többjük számtalanszor járt a Constructardealulnál, de arra hivatkozva, hogy nincs típusnyomtatvány, a cég elnapolta a dokumentum aláírását. Így történt meg, hogy több mint egy évig a kedvezményezettek nem tudták törleszteni a havi részletet és lakbért sem fizettek. A polgármesteri hivatal utólagosan, napi 0,3%-os büntetést kiróva próbálta behajtani az elmaradt összeget. Ilyen körülmények között egy családnak körülbelül 15–20 millió lejes büntetést kellett volna fizetnie.

Beköltözéskor az ifjú párok meglepôdéssel tapasztalták, hogy nincs felvonó, központi antenna, de még a víz szolgáltatásához szükséges csôrendszer sem létezik. Ezzel kapcsolatban Stefan Dimitriu, a Napoca Építkezési Vállalat igazgatója lapuknak elmondta: cége nem felelôs az átadás utáni rendellenességek miatt. A vállalattól kapott dokumentumból kiderül: a Napoca Rt. még 1998. július 12-én átadási-átvételi jegyzôkönyvet készített a Constructardealul Rt.-vel. Ekkor átadták az ingatlan technikai könyvét, a tervezési, illetve a kivitelezési dokumentációt. — Mi jól végeztük el a tömbház felépítését. A dolgok a Constructardealulnál akadtak el. Nekik kellett volna gondoskodniuk a felvonóról, a közös antennáról. A lakók is hibásak, ugyanis nem jegyezték be a lakóközösséget, így a tömbházakban nem lehetett felszerelni a vízórát. Két hónapig vállalatunk fizette a számlát- mondta az igazgató. A dolgokat az is megnehezíti, hogy idôközben a Constructardealul csôdöt mondott, a városi tanács pedig visszavonta a társulási határozatot.

A szerdán aláírt adásvételi szerzôdés értelmében az elkövetkezô fél évben például a Szilágyi családnak havi 2 470 707 lejt kell fizetnie. A havi részlet 823 569 lej lenne, de mivel több mint egy évig nem fizettek, hat hónap alatt törleszteni kell az egyéves lemaradást is, tehát a fent említett összeget háromszorosan fizetik.

Kiss Olivér

Az egyetemi diákliga által, fôleg bentlakásokban végzett felmérések azt mutatják, hogy az egyetemisták elégedetlenek az ösztöndíjakkal és a bentlakásban uralkodó állapotokkal. A megkérdezett diákok mintegy hetven százaléka kész azonnal sztrájkba lépni, hogy így próbáljanak meg hatni az illetékesekre sorsuk jobbra fordítása érdekében.

„Így nem mehet tovább" — hirdetik a plakátok napok óta a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Nincs elég bentlakás, és ha egyáltalán helyet kapnak a diákok, a lakhatási körülmények nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után. Ezekre a problémákra szerettek volna többek közt megoldást találni a diákok az egyetem vezetôségével folytatott szerdai megbeszélésen. A liga ugyanakkor megoldást keresett arra, hogy a szervezet képviselettel rendelkezzék az egyetem szenátusában.

A tanügyi törvény 147-es cikkelye alapján az egyetemek mellett mûködô diákszervezeteknek joguk van képviselôket küldeni az illetô egyetem szenátusába, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Diákligája viszont csak megfigyelôként lehet jelen a megbeszéléseken. A Liga képviselôi azt állítják, hogy az egyetem vezetôsége azt válaszolta kérésükre: nem biztosíthat huszonnégy diákszervezet számára képviseletet. Mindez annyiban furcsa, hogy a Babes–Bolyain csupán két ilyen szervezet van.

A bentlakások ügyében sem született érdemi megoldás. A Babes–Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Hasdeu diáknegyed bentlakásai közül az A1 és A2 jelenleg a közegészségügyi hivatal engedélye nélkül mûködik, az A3-t pedig átalakították protokoll-célokra, így a családos egyetemisták kénytelenek olyan bentlakásokban lakni, ahol nincs külön fürdôszoba. A rektori hivatalban erre sem tudtak megoldást. Az egyetem szétosztotta a bentlakásokat a karok között, a diákok létszámának megfelelôen, majd onnan utalták ki a jogosultaknak. A javításokra pedig egyáltalán nincs pénz — mondották. Az egyetem vezetôségének különben egyáltalán nincs tudomása arról, hogy több bentlakásra jogosult diák, amint szobához jutott, drága pénzért eladja bentlakás-helyét.

Ami az ösztöndíjakat illeti, az egyetem vezetôségének a válasza közismert: vagy emelni fogják ennek összegét, és kevesebb diáknak adnak, vagy pedig többen kapnak ösztöndíjat, de csak ugyanannyit, mint tavaly. Mindenesetre ennek megoldását is áthárították az egyetemi karok vezetôségére.

A Liga képviselôi a találkozó után a Szabadságnak elmondták: "Mi feltettünk bizonyos kérdéseket, de mindenre azt válaszolják: nincs rá keret. Elfogadjuk, hogy a költségvetésbôl nem kaptak elég pénzt, de ez így mégis tarthatatlan! Ha nem érünk el eredményeket a további tárgyalások során, készek vagyunk általános sztrájkot hirdetni, csatlakozva az ország többi városában történt megmozdulásokhoz."

Rácz Éva

Kétórai tárgyalás után sem tudtunk konkrét eredményeket elérni, mert az ösztöndíjakról csak hétfôn fog dönteni az egyetem szenátusa — nyilatkozta Szilágyi Pál ideiglenes rektor. — A diákok a tavaly is amellett döntöttek, hogy inkább kevesebb legyen az ösztöndíj, de több egyetemistának jusson. Így 700 000 lej helyett 450–500 ezer lejt irányítanak a diákok bankszámlájára. Az ösztöndíjalap a 140-szerese a diákok számának. A tandíjköteles helyek révén befolyt összeget nem is lehet és az egyetem vezetôsége nem is akarja az ösztöndíjak emelésére fordítani — tudtuk meg.

— Ami a bentlakások helyzetét illeti — folytatta Szilágyi Pál —, összesen 5000 hely van, többet nincs honnan elôteremteni. A bentlakások és az ösztöndíjak lehetô legdemokratikusabb elosztására törekszünk, külön történik az elosztás a magyar és román tagozatokon, évfolyamokra lebontva. A BBTE ideiglenes rektora kérte a Diákliga vezetôit, hogy igenis igyekezzenek hallatni hangjukat, tárgyalások útján hassanak a kormányra és a parlamentre.

Lapzárta: A Diákliga tegnap este elfogadott közleménye értelmében ma reggel 8–10 között figyelmeztetô sztrájkot tartanak.

Gáspár Miklós

A kolozsvári fellebbviteli bíróság szerdai döntése értelmében Ionel Chicinas parasztpárti és Ioan Deac nemzeti liberális tanácsost felmentették a sértés vádja alól. Ugyanakkor visszautasították a felperes erkölcsi kártérítésre benyújott kérését.

Mint arról korábban beszámoltunk, Gheorghe Funar perbe fogta a városatyákat, ugyanis 1998. március 17-én közleményt jelentettek meg az egyik helyi napilapban, amelyben a 15-i utcai tüntetések miatt felelôtlenséggel vádolták ôt. Ez év tavaszi döntése értelmében a bíróság 2 millió lejes erkölcsi kártérítést szabott meg, de mindkét fél fellebbezett. Az alperesek elégedetlenek voltak a döntéssel, a polgármester pedig 2 millió helyett 200 milliót kért.

A fellebbviteli bíróság szerdai, végleges és megfellebbezhetetlen döntése a több mint másfél évig tartó pernek vet véget.

Erdély „valódi problémáival" kapcsolatban olyan nyilatkozatot készül a napokban közzétenni a Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ), amelyben erdélyi és partiumi értelmiségiek fognak rámutatni Erdély valós gondjaira — nyilatkozta a sajtónak Paul Ghitiu JESZ-szenátor. — Erdélyrôl az erdélyieknek kell nyilatkozniuk, hiszen ôk tudják a legjobban, milyen gondokkal küszködnek — mondta a szenátor.

Alexandru Boer, a JESZ Kolozs megyei fiókjának ügyvezetô titkára lapunknak elmondta, hogy a nyilatkozat november elején fog Kolozsváron napvilágot látni, de tartalmáról egyelôre nem tájékoztathatják a közvéleményt. A Szabadság kérdésére, miszerint ez a nyilatkozat kapcsolódik-e valamiféleképpen a Pro Transilvania Alapítvány gondolatköréhez, a titkár energikus nem-mel válaszolt. — A mi nyilatkozatunk egy olyan civilizált üzenet lesz, amely a demokrácia megerôsítésének lehetôségeit boncolgatja, és a kisebbségek iránti tiszteletre buzdít — mondta.

Sz. Cs.

KÖZGYÛLÉST TART az RMDSZ Donát úti körzete október 15-én, pénteken du. 6 órától az Al. Vlahuta (Etelköz) utca 14. szám alatti református imaházban. Meghívott Makkay József, a Szabadság fôszerkesztô-helyettese, aki az aradi ünnepségekrôl tart tájékoztatót.

A PROVIDENTA — GONDVISELÉS — FÜRSORGE EGYESÜLET a Vár utca 10. szám alatti székházában szerepjátékra, megszemélyesítô, megelevenítô, dramatizáló, cselekvésközpontú 12 órás mûhelyfoglalkoztatást rendez október 15-én, pénteken du. 4 órától, valamint október 16-án, szombaton de. 9 órától. Trénerek: dr. Horváth Szabó Katalin, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa és Lázár Sarolta, kolozsvári klinikai pszichológus. Érdeklôdni a 064/414-745-ös telefonszámon.

NEM CSAK A HÚSZÉVESEKÉ A VILÁG — az RMDSZ kül- és belmonostori szervezete október 15-én, pénteken du. 6 órától szüreti bált rendez a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. A talpalávalót a Szeressük egymást gyerekek zenekar szolgálja.

AGYKONTROLL-KLUB TALÁLKOZÓ október 15-én, pénteken du. 5 órakor az 1-es klinika fiziológiai amfiteátrumában.

A II. NEMZETKÖZI KÖZIGAZGATÁSI KONFERENCIÁT október 15-én 11 órakor nyitják meg a politikatudományi és közigazgatási kar (Farkas u. 7–9.) Brãtianu termében.

A BABES–BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEMEN kétéves posztgraduális informatika szakot indítanak távoktatás formájábán. Beiratkozás okt. 16-ig a távoktatási központban (a rektori hivatal mellett). Jelentkezhet bárki, akinek egyetemi diplomája van. A szak tandíjköteles, elvégzése után a hallgatók a nappali informatika szakkal egyenértékû diplomát kapnak.
Bôvebb felvilágosítás:
Internet: http://math.ubbcluj.ro/infodist Telefon: 064/405-300, mellék: 166

Hibajavítás
Lapunk októberi 13-i számának harmadik oldalán, az Iliescu óvatos optimista címû cikk második hasábjának 3. sorában kezdôdô mondat helyesen így olvasandó: „Nem valószínû tehát, hogy a mostani koalícióból kiábrándultak köre teljes fordulattal, tömegesen átpártolna Iliescuékhoz. Vagy a kiábrándultság miatt távol maradnának a szavazástól (ez kedvezhet az RTDP-nek), vagy azzal a módszerrel élnek, amit a választói viselkedést tanulmányozó szociólógia »taktikai szavazásnak« nevez." A szerzô és az olvasók elnézését kérjük.

Vokál-szimfonikus mû, Britten Háborús rekviemje hangzott el az idei Zenei Ôsz nyitóhangversenyén és ugyancsak vokál-szimfonikus mû Händel Messiás oratóriuma a fesztivál október 12-i záróhangversenyén.

Händel hatalmas mûve közel tíz évvel ezelôtt, 1990 tavaszán volt mûsoron, sok évi hallgatás után, hisz a diktatúra éveiben az egyházi jellegû mûveket számûzték a filharmónia mûsorából. A mindössze három hét alatt alkotott mûvet Händel legjelentôsebb oratóriumaként tartják számon. A Messiás három része több mint 40 számot tartalmaz, bemutatója 1741-ben Írország fôvárosában, Dublinban volt. A bibliai szövegek alapján írott mûben nagy hatású kórusok váltakoznak a négy szólóénekes recitativo részeivel, áriáival. A szólisták együtt nem énekelnek, nem tartalmaz duettet, tercettet.

Zenekarát vonóshangszerek képezik, a néhány fúvós hangszer csak töltelékszerepet képvisel, eltekintve a harmadik rész terjedelmes trombitaszólójától, amely igen szép megoldás volt. A vonósegyüttes felváltva szólal meg a szólamvezetôk és klavicsembalo kisegyüttesével, amelyet Márkos Albert koncertmester és szólamvezetô társai biztonsággal, jó mûvészi fokon oldottak meg, ami nem egyszerû dolog, hisz a mû jelentôs részében e kisegyüttes játszik.

A szólisták: Angela Tibrea, Ana Rusu, Szilágyi Zsolt és Ion Tibrea feladata magaslatán állt, ritkán hallani a händeli nehéz koloratúrákat olyan könnyedén megoldani, mint Szilágyi Zsolt és a nagyon szép hangú Ion Tibrea. Angela Tibrea és Ana Rusu hibátlan muzikalitással, tiszta intonációval énekelt.

A Cornel Groza betanította kórusról szuperlatívuszokban szólhatunk. A nagy fúgák, drámai részek, érzékeny pianók és fôleg a kristálytiszta intonáció megoldása élményt jelentett ebben a terjedelmét tekintve is párját ritkító mûben.

Az est karmestere, Bács Lajos teljesítményére legjobb dicséret az, hogy beugrással, kevés próbával vállalta e rendkívüli mû vezénylését, de ezt nem éreztük a dinamikus tempókkal, a nüanszok respektálásával irányított vezénylésében. Tudtuk, hogy Bács Lajos nagy mestere a vokál-szimfonikus mûfajnak, ezt bizonyította a Messias elôadása, amely az adott körülmények között hôsiesnek mondható.

Morvay István

Megkezdôdött az egyetemi év, tehát most is megrendezzük a Farkas utcai templomban az évnyitót október 16-án, du. 6 órai kezdettel. Bibliai igével köszönti a megjelenteket Balogh Barnabás, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület fôjegyzôje.

Mivel a mostani alkalmat a másfél évszázados évforduló határozza meg: 1848–1849 történéseire, tanulságaira és eredményeire is emlékezünk. Ebben a témában elôadást tart dr. Gálfy Zoltán egyháztörténész.

A szabadság eszméje ihlette énekkari mûvek hangzanak fel a Budapestrôl meghívott Országos Széchényi Könyvtár kórusának elôadásában: Liszt, Erkel, Egressy, Kodály, Bárdos szerzeményei, a kor költôinek verseire (a Farkas utcai egyházközség vendégei a vasárnap délelôtti istentiszteleten is énekelnek majd), dr. Eckhardt Mária és Medgyesi Éva vezetésével.

A szombat esti mûsor külön ajándéka a versmondó Senkálszky Endre érdemes mûvész fellépte.

Balogh Béla

Október 14-én, csütörtökön mutatják be a marosvásárhelyi Mentor Kiadónak a frankfurti könyvvásárra megjelent egyik könyvét a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány pinceklubjában (Mikó/Clinicilor utca 18.).

A kötetben Egyed Emese meséi magyarul és Tóth Nagy Ildikónak köszönhetôen németül is olvashatók; a könyvgrafika Miklósi Dénes munkája.

Felolvas Nyisztor András és Tar Nóra Gabriella; gitáron közremûködik Ungvári László.

A Mesék — Märchen címû kiadvány kapható lesz a rendezvény színhelyén.

Molnár V. József a nyomdászból lett grafikus és grafikusból lett filozófus, pszichológus a napokban egész estét betöltô tévériportban az elemi formák tudatalatti apriórikus jelenlétérôl beszélt. Érvei alátámasztására a gyermekrajz és a népmûvészet szolgált. A huszadik század képzômûvészetében, és talán még hangsúlyosabban, grafikájában, erôteljes egyéni mûvészi mitológiák épültek bizonyos alapmotívumok fétisére, lett légyenek azok gyermekrajzi, barlangrajzi, avagy totemisztikus fogantatásúak. A felismerés, hogy léteznek olyan elemi formák, amelyek különösen szuggesztívek, érzelemébresztôk, feszültséghordozók, minden bizonnyal egyidôs az emberi kultúrtörténettel. Nem véletlen kultikus szerepük, szimbolikus felértékelôdésük.

Feszt László lankadatlan következetességgel építette föl saját mûvészi formanyelvét, amelynek a lényege bizonyos elemi formák és a velük párhuzamosan alkalmazott színkombinációk kifejlesztése, totemisztikus motívumokkal való rokonításuk. Ehhez a rendelkezésére álló klasszikus grafikai eszközök, kifejezésformák (fa- és linometszet, aquaforte, aquatinta, mezzotinto) mellett a kollográfiának önálló, iskolateremtô módszereit is kifejlesztette. A formaelemek totemisztikus eredeztetése mûveinek mindegyre visszatérô motívuma. Az erôteljesen (de nem élénken) színezett nagy alapformákat, alapfelületeket sokszor hieroglifáknak tûnô jelsorokkal, sámándobok motívumaival, ókori ékszereken díszítôelemként alkalmazott geometriai alakzatokkal tölti ki. Ez a kettôsség: elemi forma és a benne halmozódó jelsor érzelmi kapcsolatot teremt a két képi eszköz között. És megszületik az a rendkívül sajátos formanyelv, amellyel a mûvészként és fôiskolai tanárként egyaránt kimagasló Feszt László nemzetközi hírnevet és megbecsülést szerzett, iskolát teremtett.

Az Egyetemiek Háza Ioan Sima klubtermében rendezett kamarakiállítás a terem méreteihez és hangulatához igazodva nyújt ízelítôt a rendkívül sokoldalú mûvész munkáiból. A történelmi hangulatot sugalló és a kollográfia eszközeivel megjelenített figurális kompozícióktól — Lovagok — a természet megannyi összetevôjének grafikai felvillantásán keresztül a végsô leegyszerûsítésként ábrázolt geometriai formákig terjed a skála. Bár ez utóbbiak sem személytelen szín- és formajátékok. Alkotójuk életet, érzést lehel beléjük. Egyfajta színes, érzelmes síkmértan tárul elénk. Feszt László tizenegy képben elmondott, megfestett, megrajzolt lírai vallomása az örök mozgásban, alakulásban levô változó világról. Egy kettészelt mag, egy vízcsepp, egy mélybôl feltörô színzuhatag, vagy akár egy fej hagyma is lehet a mûvészi ihlet tárgya. A csönd kapuja, a Pirkadat vagy a Relikviák magasztossága mellett az aprócska csontvázmaradvány, a japánosan csengô Tachi-Muri pedig egy immár tíz éve letûnt korszak szójátékát juttatja eszünkbe: a humorba csomagolt nyomort.

Szerény méretei ellenére a tárlat erôteljes hatást gyakorol a nézôre, hiszen Feszt László olyannyira komplex egyéniség, hogy sûrítetten képes nyújtani mindazt, amit a modern grafika színe-javaként szoktunk emlegetni. Mûvészeti életünknek vannak, a parádés ünneplésektôl teljesen független, meghitt, ünnepi pillanatai. Ilyen ez a mostani újra találkozás is a mûvész munkáival.

Németh Júlia

A Prima tévén október másodikán láthattuk a Rex felügyelô címû filmet, a gyerekek (és nem csak) kedvencét. Ezt megelôzôen vetítették az Y-akták elnevezésû zagyvaságot, amit fél négyig „meghosszabbítottak", lehetôséget adva egy spiritiszta nônek kitálalni „tudományát", miszerint a szellemek nem olyanok, mint ahogy eddig elképzelték, hanem gömb alakúak és különbözô színûek, s ezekkel ô képes felvenni a kapcsolatot és „társalogni" velük stb.

A párbeszédbôl ítélve a tévériporter(nô) is hajlamos a (neo)okkultizmusra (többször kiigazította a „médium" mondókáját). A tárgyilagosság (?) kedvéért kikérte egy fiatal pap véleményét is, aki — kevésbé meggyôzôen, mint a spiritiszta hölgy, mondta, hogy az ortodox egyház ellenzi a spirtizmust (mintha nem elleneznék más egyházak is), de ... az ördög nem alszik (nem így mondta, de ebben összpontosítható felvilágosításának lényege).

Rex bemutatása elôtt a reklámban a naivság haszonélvezôi hosszasan dicsôítették a kártyavetés (tarott) és az asztrológia áldásos elônyeit, majd mások talizmánt ajánlottak siker, szerencse, boldogság stb. biztosításának eszközeként, amelyet bárki megszerezhet, csak telefonálnia kell a képernyôn feltüntetett számon. Volt mi kavarogjon a Rexre váró gyerekek fejében, ha nem volt mellettük olyan felnôtt, aki felvilágosítsa a spiritizmussal kapcsolatban, hivatkozzon a Discovery csatornán bemutatott, Arthur C. Clarke tudós tanulmányai alapján készült filmre, amely leleplezi e szélhámosság egész történetét, módszereit, trükkjeit (a szeánszokon „felbukkanó" és egyben „titokzatos" jelenségek egy része érzéki csalódás vagy a szuggerált médiumok megtévesztô produkciója, döntô többsége anyagi haszonért szervezett szemfényvesztés).

És a pedagógusok, tanfelügyelôségek, pszichológusok stb. nem tiltakoznak a gyerekek okkultista agymosása ilyen „jó" megszervezése ellen! Nincs társadalmi nyomás a sarlatánokra! Ellenkezôleg.

A spiritiszta agymosás folytatódott. Október 9-én hasonló módon gyûjtötték a képernyô elé a Rexre várókat, ugyancsak az Y-aktákat követôen, e mûsort újra meghosszabbítva 35 perccel. Ebben egy spiritiszta úr „tudományosan" taglalta áltudománya sajátosságait, miszerint a szellemek a IV. dimenzióban (!) tanyáznak, onnan látogatnak hozzánk társalogni, tanácsot adni stb., de anyagilag nem támogathatnak minket, mivel anyagiatlanok. Befejezésül kifejtette igényét arra, hogy a „spiritológiát" tanítsák az iskolákban is erre kiképzett „szakemberek".

Ez alkalommal az adás csúcspontját nem a „tarottológia" és az asztrológia hosszas reklámozása képezte (ez sem hiányzott, többszöri ismétléssel), hanem egy interjú két cigánynéval, akik most tértek vissza egy spanyolországi varázslói konferenciáról új ismeretekkel és mágikus szerekkel, melyeket 25 percen át „ecseteltek", de kihangsúlyozva, hogy varázslói képességük Isten adománya, hogy vannak jó- és rosszindulatú varázslók, de egyiket az anyja, aki gonosz varázsló volt, megintette álmában, legyen jó, mert a rosszakat nagyon megbüntetik a másvilágon. Arra is intettek, hogy vigyázni kell, mert vannak vámpírszellemek, melyek emberekbe költözhetnek, így a feleség elsorvaszthatja férjét, és fordítva. De ilyesmiket elhárítani vannak nekik csodaszereik, talizmánjaik, importból is. Csak arról nem beszéltek, honnan volt pénzük külföldi utazásokra s e drága csodaszerek beszerzésére — Indiából is.

A nézôk, nagyrészt gyerekek, Rexre várva, „okulhattak", illetve butulhattak a Prima tévé „jóvoltából". A két cigányné „sójához" nem fûzött hozzá senki semmit, még a tévériporter(nô) sem: hihetôk e zagyvaságok vagy nem, így a nézôk maguk latolgathatják, higgyék vagy ne e „tudományos ismereteket", s ha hiszik, megkezdhetik „adófizetésüket" naivságukért. Ezért követendôbb egy régi tanács: ne higgyünk a sarlatánoknak!

Veres József

Nem tudni még, hogy a Funar által kieszelt „intelligenciateszt" kinek hogyan sikerült a Városházán. Volt-e egyáltalán, vagy elmaradt mint a gödrök betömése a Fôtéren. Egy biztos, ha senkinek sem sikerült, a polgármester akkor is csillagos tízest kapott. Ezért a magyaroknak tartozik hálával! Méghozzá Alföldi László fôkonzul úrnak. De hogyan is hihettük volna, hogy ilyen ragyogóan levizsgázik? Határon innen és túl tudomást szerezhettek viselkedésérôl, illetve „kiviselkedésérôl". A konzulátust a magyar kémkedés központjának nevezte ki. Honnét ez az oroszlán-bátorság ebben az emberkében?! A román külügynek jó a fôkonzul, a titkos szolgálat nem talált benne kivetnivalót, de a polgármester képtelen megérteni, hogy a magyar–román kapcsolatokat nem ô és nem hívei határozzák meg. Elég szégyen ez Romániára nézve, hogy egy magas rangú diplomatát büntetlenül rágalmazhat bárki. Olyan szánalmas az olyan ember, aki csak úgy tudja hazafiságát kifejezni, hogy a másságot gyûlöli. Nagyon tudom ôt sajnálni! Nevetséges próbálkozásai azért maradnak eredménytelenek, mert mi, egyszerû emberek, nem fogunk egymás torkának rohanni, hiszen egyformán éhezünk, nyomorgunk, és megosztjuk a betevô falatot is, ha kell az éhezôvel, legyen az román, magyar vagy más nemzetiségû. „A magyarokat gyávaság jellemzi" — mondta ô, annak bizonyságául, hogy fogalomzavarban szenved! A TÜRELEM sohasem a gyávák erénye! A türelem mindig az erôs lelkû emberekre jellemzô. Carl Siebentritt, a volt amerikai konzul is arra intett minket, hogy türelemmel és hidegvérrel válaszoljunk a provokációra! De az igazat azért ki kell mondanunk! A Szabadság szept. 27-i számában Felhívás jelent meg román honfitársainkhoz: hallassák szavukat a polgármester felelôtlen kijelentései, uszító megnyilvánulásai ellen! Sok olyan románt ismerek, akik utálják a békétlenségre hergelést, de félnek a véleménynyilvánítástól! Félnek attól, hogy azonnal árulóknak bélyegzik ôket. Feltehetô a kérdés: Mi a fontosabb, az igazság kimondása, vagy az attól való félelem, hogy a szellemi gyermekparalízisben szenvedôk mit mondanak! Az ÍRÁS szerint „ideje van a hallgatásnak és ideje van a szólásnak". Nem tépheti szét összefogott kezünket, ölelô karunkat az emberi korlátoltság!

Alföldi László fôkonzul urat ôszinte nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntjük! Ön a rágalmak pergôtüzében olyan méltósággal viselkedett, hogy ez a tény mind a kolozsváriak, mind az összmagyarság becsületére válik. Köszönjük!

A polgármester, lehet, tízesre vizsgázott saját „intelligenciatesztjébôl", de európaiságból megbukott! Illetve: akkor fog valóban megbukni, ha kiderül, hogy Románia valóban jogállam. Igaz, erre még várni kell.

Plesa Vass Magda

A parkban a kôasztalnál mindig szenzációnak számít, ha a két öreg összekerül a sakktáblánál. A kibicek tábora megoszlik, egy részük a kopasz, szigorú Kovács úrnak drukkol, a másik része a csuparánc, szakállas Fülöp bácsira adja le a szavazólapját. Minden partit parázs szópárbaj kísér. Ha avatatlan hallaná, biztos mindjárt rendôrért szaladna. Szerencsére itt senki sem avatatlan. Mindenki tudja a holtbiztos lépést, amit igyekszik is hangos szóval bizonyítani. Ebbôl, persze, éktelen hangzavar keletkezik.

A két öreg nem zavartatja magát. Kovács úr magabiztosan támasztja frissen borotvált állát. Kopaszán megcsillan a napfény. Gyakorlott mozdulattal tol arrébb egy figurát, majd körültekint, mintegy felmérni sikerét.

Váratlan, gyors ellentámadás a válasz.

Egy pillanatra néma csend, majd halk elismerô moraj fut végig az asztal körül. Senki sem számított erre a válaszra.

Fülöp bácsi rásandít ellenfelére, mintha azt mondaná: „na, mit szólsz hozzá, öcskös?" De nem szól egy szót sem. Feláll, kezet nyújt. Hajlott alakja lassan elvesz a sétatéri fák között.

— A múlt héten temette az asszonyt — mondja valaki a szurkolók közül —, a fia nem jött el Kanadából...

Versánszky Ernô

Ritka helyzet adódott Kolozsváron: bizonyos átmeneti ideig magyar a prefektus és az egyetem rektora is.

Ez önmagában lehet, hogy jól hangzik, de meg kellene vizsgálni, mit is jelent közelebbrôl ez a két, nem is olyan jelentéktelen hatalmi helyzet.

Nem lehetetlen ugyan, de túl szép lenne, ha Buchwald Péter ideiglenes prefektus felfüggesztené polgármesteri tisztségébôl Gheorghe Funárt, Szilágyi Pál kinevezett rektor pedig újraalapítaná a Bolyai-egyetemet...

Ha ez olyan könnyen menne.

Ezzel szemben az az igazság, hogy mindez csupán elméleti lehetôség, aminek kicsi a valós esélye.

A polgármestert a kormányt képviselô megyefônök csak abban az esetben válthatja le, ha büntetô eljárást indítanak elôbbi ellen. A polgármester ellen több mint egy tucat büntetô feljelentés létezik ugyan, de magát az eljárást nem a jelentéstevô indítja, hanem az esetet kivizsgáló ügyészség. Márpedig a Gheorghe Funar elleni mindjárt tíz feljelentést azóta is mind vizsgálja, vizsgálja az ügyészség... Más kérdés, hogy egyszerû halandó esetében elég lenne egyetlen ilyen bûnvádi feljelentés is az eljárás beindításához. Ez nem vád vagy elôítélet, csupán tapasztalat. És hogy csak ez a járható út — a sors iróniája —, az RMDSZ-nek köszönhetô. Hiszen az RMDSZ (is) harcolta ki az idevágó jogszabály megalkotásakor, módosításakor, hogy a választott polgármesternek minél nagyobb védettséget biztosítsanak a kormány által kinevezett prefektussal szemben. Ez így van rendjén, így teljesebb a demokrácia, és magyarságunk érdekei külön is ezt kívánták. Gondoljunk csak a magyar többségû települések polgármestereire meg a múlt kormány prefektusaira, akik tucatszámra mozdították el helyükrôl a polgármestereket.

Kolozsvár eseténél maradva: talán majd az Alimentara-ügy meghozza elkerülhetetlen gyümölcsét, és akkor akár magyar, akár nem a prefektus, akár magyarbarát, akár nacionalistább parasztpárti, a felfüggesztés sem marad el.

Hasonló módon messze nem a rektoron múlik az sem, hogy a kolozsvári magyar egyetem mikor nyithatja újra a kapuit. Ebben a kérdésben az a kormány és az a parlament dönt, amelyet egyrészt köt a tanügyi és az akkreditációs törvény (és visszatart a politikai akarat hiánya), másrészt minden ennél kisebb horderejû döntésnek is át kell mennie az egyetem szenátusán, amelynek összetétele eddig sem kedvezett a magyar önállósulási kezdeményezéseknek. Szinte mindegy, hogy Szilágyi Pál rektor vagy csak rektorhelyettes ebbôl a szempontból.

Olyan ez, mint az RMDSZ helyzete a kormányban. Szépen hangzik, ezért egyesekben indokolatlan elvárásokat ébresztett, de valódi hatalma a látszatnál, sajnos, sokkal gyengébb.

Van azonban egy olyan mozgástér, amelyet mind az RMDSZ a kormányban, mind pedig a rektor és a prefektus a maga hivatalában a maga és a közösség hasznára fordíthatna elég könnyedén.

A helyi példáknál maradva: létezik az egyetemi döntéseknek egy olyan része, amelyet a rektor láttamoz, engedélyez. Nem föltétlenül ô kezdeményez, de ha valaki kezdeményezné, ô biztosan nem gátolná meg. Csoportok és szakok alakításától az alkalmazásokig, tantervektôl a vendégtanárokig, kiegészítô programoktól a jövendô magyar egyetem háttérintézményeinek a létrehozásáig egy sereg dolog vihetné elôbbre a magyar egyetem megteremtésének az ügyét.

Ugyanígy a prefektúrán is. Van egy olyan módosított helyhatósági törvényünk, amely kimondja a közigazgatásban a kétnyelvûséget, és amelyet bizonyos belefáradás és a nacionalista ellenzékkel összekacsintó többségi koalíciós politikai akarathiány nem engedett eddig, csak kisebbrészt megvalósulni. Ha Gheorghe Funar valóban annyira törvénytisztelô lenne, mint amilyen pózban, mikor érdeke megkívánja, tetszeleg, akkor Kolozsvárt és az ô hivatalát is rég kétnyelvû névtábla hirdetné, hiszen erre érvényes törvény van. Most kellene a húsz százaléknál nagyobb magyar részlakossággal rendelkezô településeket kétnyelvû feliratokkal megtölteni, egyéb törvényes intézkedéseket meghozni, fôtéri gödröket betömni, mert egy dologban biztosak lehetnek az RMDSZ vezette, de mezei munkájukkal vagy testvérharcukkal egyelôre jobban elfoglalt helyi tanácsaink: Buchwald Péter prefektus ezeket a törvényes lépéseiket nem fogja megóvni.

Mind a megyei, mind pedig az országos RMDSZ-szerveknek megnövekedett a szerepük az adott helyzetben. Mind a választott RMDSZ-hivatalnokokra hatással bíró megyei szervezet, mind pedig az országos oktatási fôosztály és az általa is létrehozott országos tanügyi tanácskozások minden eddiginél jobb helyzetet találnának elképzeléseik megvalósításának. A helyzetet azonban ki kell tudni használni, és most kell lépni, mert lehet, hogy holnap már késô lesz.

A végkövetkeztetés mindenképpen az, hogy a rektort és a prefektust is mind az alulról jövô kezdeményezések, mind pedig a programszerû, összehangolt, felülrôl jövô lépések kell hogy segítsék, hogy bármerre is el tudjanak mozdulni, hatáskörükben a megfelelô döntéseket tudják hozni. Igenis, van elvárásunk velük szemben, nem szeretnénk ôket utólag azzal vádolni, hogy nem jól sáfárkodtak a kezükbe helyezett hatalommal. De mások figyelme is rájuk kell hogy irányuljon, ne hagyjuk ôket egyedül. Amíg még le nem váltják ôket.

Balló Áron

Október 16-án reggel 10 órakor az Apáczai Csere János Líceumban újraindul a honismereti és idegenvezetôi tanfolyam. A Kolozs Megyei Erdélyi Közmûvelôdési Egyesület honismereti köre által szervezett nyolc hónapos képzésre eddig 50-en jelentkeztek.

— A hallgatóság összetétele igen változatos — mondja Kiss Margit, a honismereti kör vezetôje. — Középiskolás diáktól nyugdíjasig, a legkülönbözôbb foglalkozásúak közül kerülnek ki tanfolyamunk résztvevôi. Nagy részük Kolozsváron tanuló egyetemista, sok esetben az elôzô években végzettek látogatják az elôadásokat. Szükségünk van a fiatalokra, hiszen akárhol jártunk külföldön, más honismereti köröknél, mindenhol azt láttuk, hogy igyekeznek bevonni ôket a tevékenységbe. A nyár óta a Magyar Honismereti Szövetség társszerve vagyunk, így lehetôségünk nyílik arra, hogy konferenciákon, nyári táborokon vegyünk részt. Erdély egy nagy múzeum, valóságos kincsestár, és ezen értékek megôrzésére kell felhívni a figyelmüket.

Az itthon maradásra szeretnénk buzdítani ôket, ezt nem oktatják sem a középiskolákban, sem az egyetemeken. Magyarországon már szaktantárgy a honismeret, nálunk ez még várat magára. A fiataloké a jövô, meg kell ismerjék a hont, mindent tudniuk kell a szülôföldjükrôl. Az idôsek pedig fel kell frissítsék azt, amit már egyszer megtanultak. Az elmúlt hét év alatt összesen 300-an jelentkeztek tanfolyamunkra, s közülük 150-en szereztek oklevelet idegenvezetésbôl. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók három témakörbôl álló dolgozatot írnak, a kapott oklevél feljogosítja ôket arra, hogy az EMKE keretében idegenvezetést és kirándulások szervezését vállalhassák. Azoknak a hallgatóknak, akik mûveltségi színvonaluk emeléséért jártak az elôadásokra, s nem céljuk az idegenvezetés, természetesen nem kell vizsgadolgozatot készíteniük.

— Mivel gazdagodhatnak a résztvevôk?

— Gazdag és kimerítô a tanterv. Szakemberek elôadását hallgathatják díjmentesen. A történelmet Vincze Zoltán, a Báthory István Elméleti Líceum tanára, földrajzot Ajtay Ferenc nyugalmazott tanár, a néprajz órákat Gazdag Klára, a Babes–Bolyai Tudományegyetem elôadótanára tartja, mûemlékek ismertetése, építészeti stílusok bemutatása Starmülller Géza mûvészettörténész feladata, a vallástörténetet pedig Deák Árpád, az Apáczai tanára tanítja. Az alaptantárgyak elsajátítása után következnek az útleírások, ebbe besegítenek a végzettek is. Nálunk minden csapatmunka, összetartás nélkül nem tudtunk volna ilyen szép eredményeket elérni. Az elôadásokon elhangzó elméleti tudnivalókat gyakorlati útmutatásokkal egészítjük ki. Kolozsvárott városnézési sétákat szervezünk, a jelentkezôkkel megismertetjük a templomokat, egyéb mûemlékeket, a Házsongárdi temetôt, meglátogatjuk a néprajzi, történeti és falumûvészeti múzeumot. Autóbuszos tanulmányi kirándulásaink kiváló alkalmak a változatos tájegységek, falvak, templomok, várak és várromok, udvarházak és más mûemlékek megismerésére. Húsz autóbuszos kirándulásunk alkalmával 9 várost, 28 falut, 12 kalotaszegi helységet, 8 várat, 12 kastélyt, számos udvarházat, csaknem félszáz katolikus, református, unitárius, örmény, ortodox templomot látogattunk meg. 1998–99-ben 30 tanítványunkkal három tanulmányi kirándulást is szerveztünk. Márciusban a Szilágyságba mentünk, a zsibói kastélyt, a zilahi református templomot, a szilágysomlyói Báthory-várat, az árkosi régi református templomot tekintettük meg. Áprilisi kirándulásunk nagyon szép, régi álmunk teljesült, Déva nevezetességeivel ismerkedtünk meg, májusban pedig Székelyföldre szerveztünk egy minikirándulást.

— Támogatásban részesülnek-e?

— Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke támogatja a tanfolyamot, könyvadományokat kaptunk a református püspökség tanügyi osztályától, a Polis és a Kriterion könyvkiadóktól. Nagyon nagy szükség lenne további támogatásra, hiszen szakkönyvtárat szeretnénk létrehozni. A jelentkezôk minden elôadáson kapnak szemléltetô anyagot, a fénymásolások, sokszorosítások pénzbe kerülnek.

— Hogyan ítéli meg országunk jelenlegi turisztikai helyzetét?

— Ezen a nyáron több turista látogatott el Erdélybe. A legnépszerûbb helyek Csíkszereda, Kézdivásárhely, Szent Anna-tó. Nagyon fontos volna a turizmust fejleszteni, mert úgy látom, egy kissé elhagyatottak a szállodák, viszont gomba módra szaporodtak el a magánpanziók, ahol elérhetô árak vannak.

Szôcs Andrea Enikô

Egy modern és hatékony kormány gazdasági feladatai három csoportba sorolhatók: stabilizációs, elosztási és allokációs feladatokat kell sikerrel ellátnia. A stabilizációs program keretében a kormánynak a gazdaság mûködôképességét kell biztosítania, és ehhez a szükséges jogi és intézményi feltételeket megteremtenie. Ez különösen idôszerû és sürgôs az átmeneti korszakban, ahol az örökölt törvénytár és intézményrendszer nagyrészt anakronisztikus.

Elsôsorban a tulajdon védelmét biztosító törvényeknek kell létezniük és végrehajtásukhoz a szükséges feltételeknek és intézményeknek, a gazdasági ellenôrzésnek kell mûködnie. A bankok esetében a helyzet különösen súlyos, kilenc év alatt nem sikerült felelôsségre vonni a közismerten bûnös bankokat.

A stabilizációhoz ugyanakkor szükséges a rendôrség, a hadsereg, az ügyészség és bíróságok fenntartása, ôk a biztonságot és a polgárok jogait garantálják. A stabilizációs feladatkörhöz tartozik a gazdaságirányító tevékenység. Ez két okból fontos: létezik az állami szektor, és védeni kell az állami tôkét; az állam nem mondhat le bizonyos gazdasági funkciókról, hiszen földje, iskolái, de börtönei is vannak. Alapjában véve a kormánynak olyan gazdasági intézkedéseket kell hoznia, amelyek védik a polgárt, a bérbôl és fizetésbôl élôt, a pénz nagymértékû elértéktelenedésével szemben, ami az átmenet velejárója (infláció).

Az állam elosztási funkciója a jövedelmi folyamatokkal van kapcsolatban; kormánya által felhasználja a nemzetgazdaság bizonyos jövedelmeit a politikai stabilitás, illetve szociális igények érdekében. A támogatások, segélyek és más finanszírozás a társadalom dolgozó rétegeire hárulnak, és ez jövedelem-átcsoportosítást jelent a reálszférából a költségvetési intézményekbe.

A kormány allokációs feladatai fôleg azzal magyarázhatók, hogy biztosítani kell a környezetvédelmet, és meg kell gátolni a profitorientált vállalatok természetromboló tevékenységét, biztosítani kell a természet védelmét azokkal szemben, akik megsértik az ipari vagy mezôgazdasági termeléssel a jövô feltételeit.

A kormányzat döntési dilemmái az infláció körülményei között rövid távon bonyolultak, egy bûvös háromszöggel állunk szemben:

1. — A gazdasági növekedés s a jövedelmek növelése elsôrendû elvárás, e nélkül nem lehet szó az életszínvonal javulásáról;

2. — A munkanélküliség felszámolása vagy lényeges csökkentése nélkül a szociális feszültségek nem oldhatók fel;

3. — Az árszínvonal stabilitása nélkül a valutaárfolyam sem stabil, s az életszínvonal romlása nem akadályozható meg.

E három elvárás egyszerre nem valósítható meg!

A kormány döntése igen nehéz egy olyan országban, ahol az átlagkereset alig 100 USD, és ezt költségvetési politikával kívánja biztosítani, amivel segíthet ugyan a szociális problémák megoldásában, de a gyorsuló infláció újból fenyeget, s újból jelentkezhetnek az egyensúlytalansági problémák. Csak olyan egészséges növekedés hozhat eredményt, amelynek alapja a racionális döntéseken álló magánvállalkozás, ám ehhez versenyhelyzet, hitel, de csôdtörvény is szükséges.

Ha a pénzügypolitikát helyezik elôtérbe (az IMF Memorandum ezt kéri), rövid távon, ideig-óráig meggyógyítja a gazdaság bajait, de a szociális feszültség nôni fog, a monetáris megszorítás a lakosság elégedetlenségét váltja ki, és a belpolitikai helyzet veszélybe kerül. Az ilyen egyensúly rövid életû, és nem oldja meg a gazdaság (vállalat, mûhely, farm stb.) túlélési kérdéseit.

Bármilyen megoldás születne a piacgazdaságra való áttérés felgyorsítása érdekében, a gazdasági gondok megoldása elválaszhatatlan a szociális kérdésektôl. Nem lehet szó gazdasági fellendülésrôl és növekedésrôl, ha a költségvetés szegény, nagy a hiány és nincs pénz az iskolára, egészségügyre, és általában a beruházásra.

A kormánynak igénybe kell venni az összes belsô adottságokat, s figyelembe kell vennie a társadalmi helyzetet, az általános elégedetlenséget. Sikeres gazdaságpolitika csak akkor lehetséges, ha egymással összefüggô, egymásra épülô összetett intézkedéseket valósítanak meg. Az árupiacon, a pénz- és értékpapírpiacon s a munkaerôpiacon is meggátolják a kivándorlást, és a beruházások a fejlett országok elvárásai szerint történnek.

A legfontosabb elvárás a tôkeállomány bôvítése ésszerû beruházásokkal és pénzteremtô gazdaságpolitika kidolgozásával. Hitel nélkül mindez elképzelhetetlen. A pénzteremtés mechanizmusa tekintetében jó történelmi analógia Németország esete, történelme folyamán kétszer is 5–6 év alatt biztosította a teljes foglalkoztatottságot, az árak stabilitását és a gazdaság modernizációját. Sajnos, ehhez diktatúrára és erôs kormányra volt szükség, de fôleg sok-sok munkára és dolgozóra, ám ha figyelembe vesszük, hogy nálunk mindössze 4,7 millió alkalmazott van csak a 23 millióból, viszont ezrével a ráfizetéses vállalat...?!

1999 ôszétôl a politika választásokra készül. A monetáris politika nem vezetett eredményre, igazán idôszerû a gazdasági élet feltámasztására egy új kormány. A tulajdonreform gyors megvalósítása azért is döntô, mert itt a Balkánon kialakult hagyomány a résztvevôk közötti osztozkodás, amelynek lényege a korrupció, s ebbôl a szempontból teljesen mindegy, hogy piacgazdaság vagy tervgazdaság van ebben az országban divatban.

Neményi József Nándor

Tegnap a Gh. Dima Zeneakadémia rektora sajtótájékoztatón ismertette a román egyetemi oktatás nyolcvanéves fennállásának ünnepi programját. Hogy miért is érdekelt az akadémia ebben a programban? Ugyanis 1919-ben alakult meg Kolozsváron a román nyelvû oktatás a mûvészeti intézményekben. Az akadémia oroszlán részt vállalt az október 21–23. között sorra kerülô különbözô ünnepi mûsorok megszervezésében. Az akkor megalakult intézmény azóta teljesen reformálta a zenei oktatást, mi több, az elmúlt tíz esztendôben sikerült felzárkóznia az európai szinten elismert zeneakadémiák sorába. Ezt bizonyítják mindazok a rendezvények, melyek nemzetközi elismerést hoztak az intézetnek, és az a sok külföldi meghívás, melynek szimfonikus zenekarai, kórusai és szólistái eleget tudnak tenni.

H. Gy.

A Szabadságban több írás megjelent arról, hogy a 1944-es októberi „felszabadulás" nyomán a civil lakosság nagy részét elfogták és elhurcolták hazai lágerekbe (Földvár, Focsani stb.), a legtöbben az oroszországi munkatáborokban kötöttek ki. Ezekre reagálva az RMDSZ Donát körzeti választmánya április 7-i ülésén megszavazott javaslatot nyújtott be a megyei RMDSZ elnökségének az 55 évvel ezelôtt elhurcolt mártírokról történô méltó megemlékezésre.

Nem csak Kolozsváron történtek hasonló atrocitások, hanem más településeken is. Tordáról és környékérôl majdnem 300 férfit vittek fogságba. A tordaiak az 50 éves évfordulón (5 évvel ezelôtt) az ótordai temetô bejáratánál kopjafát állítottak az áldozatok emlékére.

Jó lenne, ha most, az 55. évforduló alkalmából, a kolozsváriak is hasonlóképp, közösen emlékeznének meg a városunkból elhurcoltakról és a harctéren elesettekrôl. Az egyházak templomaikban emléktáblát helyezhetnének el a II. világháború áldozatairól, és közösen, az RMDSZ és a VET támogatásával, emlékmûvet — legalább egy kopjafát — állítanának fel valamelyik központi templom kertjében. A javaslatot a megyei RMDSZ vezetôsége elfogadta és beiktatta eseménynaptárába.

A szeptember 3-i MÜT-ön újra napirendre került a kopjafaállítás kérdése. Itt a veszteséglistának összeállításaira vonatkozó és anyagi gondok is felmerültek. Még nem késô intézkedni, hogy még ebben az évben elkészüljön a kopjafa, és a háború befejezésének 55. évfordulóján megfelelô helyen felállíttassék.

Farkas Zoltán

Autóink kipufogógáza egy rendkívül mérgezô fém, az ólom vegyületeit tartalmazza. Ezek tüdônkbôl gyorsan felszívódnak. Mivel az utak mentén is termesztenek növényeket, és szarvasmarhákat legeltetnek, a mérgek belekerülnek táplálékunkba. Ha városlakók vagyunk, nap mint nap mérgezôdünk ólommal.

E fém nagyon lassan tud szervezetünkbôl kiürülni, azaz felhalmozódik, és krónikus mérgezést okoz. Rég ismert tény, hogy legfontosabb szervünket, az idegrendszert teszi tönkre, vérszegénységet okoz és károsítja a veséket, az emésztôrendszert, valamint megállítja a csontok növekedését.

Az USA-ban 26 éve betiltották az ólom-tetraetilént tartalmazó benzin forgalmazását, és késôbb Nyugat-Európában is (újabban még Magyarországon is).

A Kolozsvári Orvostanhallgatók Szervezete és a Román Ökológisták Szövetsége felhívást intéz Kolozsvár lakosságához:

1. Tankoljanak ólommentes benzinnel (Bleifrei). (Ez olcsóbb is.) Ólommentes benzinnel is üzemeltethetô a motor károsodása nélkül: Dacia 1310, Lada, Trabant, Volga, Moszkvics, Barkas, Wartburg. Nem használható ilyen üzemanyag a régi Skoda és a Polski Fiat autókhoz.

A kipufogórendszerükben katalizátorral felszerelt autókat tilos ólmos benzinnel mûködtetni, mivel a berendezést tönkreteszi. A dízel-motorhoz szükséges gázolaj nem tartalmaz ólom-tetraetilént, az ilyen autók e szempontból is jobbak.

2. Állítsák le a motort a piros jelzésnél!

3. Részesítsék elônyben a közszállítást, amely olcsóbb és biztonságosabb is.

A két szervezet nevében Ifj. Fekete Zsolt orvostanhallgató

• Gépkocsitolvajokat fülelt le a szamosújvári rendôrség: Florin Pâglisan (25) és Marius Cosmin Fãrcas (18) munkanélküliek, valamint Szôke Levente (21) gépkocsiszerelô október 7-rôl 8-ra virradóra a Ioan Rus tulajdonában lévô 4–CJ–7052 rendszámú 1310-es Daciát lopta el. Sétakocsikázás után az autót Szamosújvárnémeti környékén megrongálták és elhagyták. Az anyagi kár 6,5 millió lej, a három büntetett elôéletû fiatalembert minôsített lopás és rongálás vádjával vették ôrizetbe.

• Nagyszabású ellenôrzést tartott a rendôrség október 11-én és 12-én. Ennek során 208 esetben büntettek (31 millió 227 ezer lej értékben), 9 hajtási jogosítványt és 2 forgalmi engedélyt bevontak. A büntetések közül 187 vonatkozik közlekedési kihágásokra. Az egyetemi központ rendôrsége 24, nagyrészt közlekedésrendészeti kihágást büntetett, az összbüntetés értéke 3 millió 730 ezer lej. Öt külföldi állampolgárt fedeztek fel, akiknek lejárt a vízuma — a kirótt büntetés összértéke az ôk esetükben 3,75 millió lej.

(póka)

• A Traian utcában a 13. számtól a páratlan oldalon október 16-ig a nap bizonyos óráiban szünetelni fog az áramszolgáltatás — tudtuk meg a CONEL-tôl.

• A Párizs utcában, a volt Vörös Csillag mozi környékén cserélik a gázcsöveket. A munkálatok az út mindkét oldalán folynak. A gyalogjárók és mindazok, akik az 1-es trolibuszról szállnak le, csak az úttestre kiszorulva közlekedhetnek. Ennek ellenére a kétirányú forgalmat nem függesztették fel.

• Felújítási munkálatok miatt ásnak a Király utcában.

Az utcai pénzváltóknál a forint 69/70, a márka 8800/9000, a dollár pedig 16 600/16 700 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9100/9200, a amerikai dollár 16 700/16 800, az olasz líra 9,10/9,30, az osztrák schilling 1275/1330 lejbe kerül.

Szerdán 2 óra 48 perc és 32 másodperckor 150 kilométer mélységben a Richter skálán mért 4 fokos földrengés rázta meg Vrancea megye térségét — közölte a Országos Geofizikai Intézet. Az epicentrumban a kéregmozgás a Mercalli skála szerint 3 fokos volt. Bukarestben a földrengés nem érzôdött és anyagi károkat sem okozott.

Pénteken, 1999. október 15-én 10 órai kezdettel Aradon kerül sor a Romániai Magyar Polgármesterek 3. Találkozójára. Napirenden többek között a jövô évi helyhatósági választások elôkészítése, aktuális jogszabályok, illetve ezek gyakorlati alkalmazása, valamint pályázati (PHARE, SAPARD) lehetôségek ismertetése szerepel.

A kormánykoalíció szétrombolása a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt mûve — nyilatkozta szerdán Petre Roman. Hozzátette: nagyon bántó a parasztpárt és a liberálisok DP elleni igen agresszív támadása, amely politikai jellegû és a párt lejáratását irányozzák elô. Politikai partnereink nyilatkozatai valóságos bosszúállást jelentenek — mondta.

Az RMDSZ javaslatára a parlament október 13-i ülésén Boros Zoltánt, az RTV bukaresti magyar adásának fôszerkesztôjét a Román Rádió igazgatótanácsának tagjává választotta. Ugyancsak az RMDSZ javaslatára Bartha Csabát, a Temesvári Rádió magyar adásának szerkesztôjét a rádió igazgatótanácsának póttagjává választották.

A Világbank 44,5 millió dolláros kölcsönt nyújt Romániának a bányák bezárására és a környezet megtisztítására. Az egyezményt szerdán írta alá Andrew Vorking, a Világbank romániai igazgatója és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter. A kölcsön törlesztési határideje 20 év, mentelmi idô 5 év.

Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke szerdán kijelentette: véleménye szerint a tulajdonviszonyokat szabályozó törvények késleletetése miatt kirobbant kormánykoalíciós válság nagyon rosszkor jön, ugyanis rontja Románia Európai Uniós csatlakozásának esélyeit.

A parlament két háza oktatási szakbizottságainak tegnapi együttes ülésén a koalíciós politikusoknak, valamint a szakminiszter által meghívott történészeknek köszönhetôen sikerült elhárítani a kolozsvári történészek alternatív tankönyve elleni hadjárat politikai következményeit. Andrei Marga leszögezte: a vitatott tankönyvet a minisztérium láttamozta, bekerült a tanügyi rendszerbe. A továbbiakban a tanárokon múlik a választás lehetôsége.

Az RTDP 34 képviselôje a Sigma Kiadónál megjelent alternatív történelemtankönyv visszavonását kérte az Andrei Marga tanügyminiszterhez címzett nyílt levélben. Az RTDP-s honatyák azzal érveltek, hogy a „történelemtanárok, a szakma ismert személyiségei, valamint a közvélemény" nem fogadják el a „történelmi értékeket és eseményeket felületesen kezelô" tankönyvet. A Román Akadémia valóban nyilatkozatban foglalt állást a kolozsvári szerzôk alternatív történelemkönyve körül kirobbant vitában. Az akadémia tagjai úgy vélik, hogy a Sigma Kiadónál megjelent tankönyv „torz szemlélete, valamint a történelmi eseményekrôl és személyiségekrôl alkotott téves értékelése rendkívül súlyos következményekkel járhat, negatívan befolyásolhatja a tanulóknak a román néprôl alkotott általános képét.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport ugyancsak nyilatkozatban, az új tanterv és alternatív tankönyvek elleni vehemens támadás ellen tiltakozott. A tankönyvet támadók valójában a tanügyi reform lényegét támadják. A vitatott tankönyv esetében az érdemeket hibákként tüntetik fel. Ezeknek a tankönyveknek a legnagyobb érdeme az, hogy modern, európai szemléletben, az eddigi történelemkönyvek fölösleges adathalmaza és nacionalista túlkapásai nélkül tárgyalják a románok történelmét — állítják a bukaresti értelmiségi csoportosulás tagjai. A tényleges szakma — a bukaresti és kolozsvári egyetem történelem karának tanárai, az RTDP állításai ellenére, védelmébe vette a tankönyvet és azt a szemléletmódot, amelyet a Marga által elindított reform szeretne meghonosítani a román oktatási rendszerben is. Az alternatív tankönyvek egyikére összpontosuló támadás a cseausiszta történelemszemlélet továbbéltetésének szándékát rejti — olvasható a 40 bukaresti történész nyílt levelében. Kolozsvári és bukaresti történészek egyöntetûen állították: Alkotmányellenes a tankönyv visszavonására irányuló kísérlet, és elfogadhatatlan, hogy egyesek megkérdôjelezik a szakminisztérium kompetenciáját a tankönyvek engedélyezése területén.

A parlament két háza oktatási szakbizottságainak tegnapi együttes ülése a politikusok és újságírók rendkívüli érdeklôdése következtében nyilvánosan zajlott. „Nem született döntés a tankönyv visszavonásáról. Az ülés tétje épp az volt, hogy legyen-e vagy sem finalitása. A tanácskozást és a minisztérium kihallgatását szorgalmazók nyilvánvalóan azt szerették volna, ha az „inkvizíció jegyében" rásütjük a bélyeget a tankönyvre, szerzôkre egyaránt, és szavazás alá bocsátják a tankönyv további sorsát. Végül nem került sor szavazásra. Marga miniszter több híres történészt hívott meg az ülésre, akik tudományos érvekkel bizonyították a vádak tarthatatlanságát. A szakemberek azzal érveltek, hogy a történelem tudósok szintjén sincs egységes álláspont a különbözô történelmi események tükrözôdése, értékelése kapcsán, de ez nem jelenti, hogy több történelem lenne. A professzorok szerint ez is az alternatív tankönyvek jogosultságát támasztja alá. Anghel Stanciu, a képviselôházi szakbizottság nagy-romániás elnöke azt próbálta bebizonyítani, hogy a parlamentnek joga van a végrehajtó (minisztérium — szerk. megj.) ellenôrzésére, joga van arra, hogy vita tárgyává tegye a tankönyvet. Ezt szerencsére sikerült kivédeni, de így is példa nélküli Európában, hogy parlamenti szakbizottság kérdôjelezze meg tudósok kompetenciáját. Innen már csak egy lépés kell ahhoz, hogy majd politikai döntéssel változtassuk meg a 2 x 2 eredményét — nyilatkozta a Szabadságnak Asztalos Ferenc képviselô, a képviselôházi oktatási szakbizottság tagja.

Gál Mária

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió jövôre nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat újabb hat országgal: Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával. A szerdán nyilvánosságra hozott országértékeléseiben a brüsszeli testület azzal érvel, hogy az európai drámai változások — köztük a koszovói válság — következményeképpen minden olyan országot be kell vonni a tárgyalásokba, amelyek tiszteletben tartják a demokrácia szabályait, a törvényesség szerepét, az emberi és kisebbségi jogokat.

A tárgyalások megkezdését két ország esetében a végrehajtó szerv elôfeltételhez kötné. Bulgáriának még az idén döntenie kell arról, hogy elfogadható idôn belül bezárja a kozloduji atomerômûvet. Romániának a költségvetési források megfelelôvé tételét és a gyermekekrôl gondoskodó intézmények reformját tûzték ki feltételül. Bukarest esetében a tárgyalások megnyitását a bizottság szerint meg kell elôznie egy újabb részletes helyzetértékelésnek. A tagsági feltételek között a bizottság megállapította, hogy Szlovákia jelentôs lépést tett elôre a demokrácia megszilárdításának terén, Észtországnak és Lettországnak pedig a kisebbségek nyelvi jogainak kiterjesztését látják sürgetônek. A legtöbb tagjelölt esetében javítani kell a romákkal szembeni bánásmódot, és minden országnak fokoznia kell a korrupció elleni harcot. A javaslatok között az is szerepel, hogy Törökországot az EU tekintse hivatalos tagjelöltnek, de még ne kezdjen vele csatlakozási tárgyalásokat.

A javaslatok egy szélesebb körû bôvítési stratégiába illeszkednek. Ebben helyet kaptak a volt Jugoszlávia államai és Albánia, illetve a volt szovjet és a Földközi-tenger menti államok is. Elôbbiek esetében a csatlakozás kilátásának megerôsítését javasolja a bizottság, elôfeltételnek szabva a határok kölcsönös elismerését, a kisebbségi jogok rendezését. A volt szovjet és a déli országok esetében egyelôre csupán az együttmûködés kiterjesztését látja idôszerûnek a bizottság.

A bizottsági értékeléseket és ajánlásokat az EU-tagországok állam- és kormányfôi helsinki csúcsértekezletükön megvitatják, és az alapján határoznak az újabb tárgyalások megnyitásáról és a bôvítéssel kapcsolatos egyéb kérdésekrôl. A brüsszeli testület szerint az Európai Unió állam- és kormányfôinek decemberi találkozójukon el kellene kötelezniük magukat arra, hogy 2002-tôl készen állnak határozni azon tagjelöltek belépésérôl, amelyek teljesítik az összes feltételt.

A hivatalos javaslatban mindenesetre a brüsszeli végrehajtó testület úgy véli, a csatlakozások céldátumának meghatározására csak akkor kerülhet sor, ha az EU teljesebb képpel rendelkezik a tagjelöltek felkészültségérôl és a tárgyalások állásáról.

A bizottság azt is javasolja, hogy a tárgyaló országok között az eddiginél differenciáltabb megközelítést alkalmazzanak. A testület úgy véli, fel kell hagyni azzal az elvvel, hogy a tárgyalásokon minden országgal egy idôben ugyanazokkal a témákkal foglalkoznak. Egy-egy tárgyalási fejezetet nem szabad megnyitni azelôtt, hogy a bizottság nem látja pontosan, hogyan áll az adott területen a tagjelölt. Mindez a bizottság szerint lehetôséget teremt arra, hogy a tagjelöltek a tárgyalásokon is saját tempójuk szerint haladjanak, képességeik és erôfeszítéseik mértékében.

Prodiék szerint szükség van arra, hogy az EU is kötelezettséget vállaljon felkészülésének befejezésére. A decemberi találkozón az államfôknek meg kell ígérniük, hogy legkésôbb 2002 végére az EU végrehajtja még hátralévô intézményes reformjait. Ez az az idôpont, amire a leggyorsabban haladókkal a tárgyalások befejezhetôk — véli a testület.

Ma már jóval kevesebben érzik úgy, hogy az Erdélybôl Magyarországra érkezô magyarok segítségre szorulnak, mint hét vagy tíz évvel ezelôtt — derül ki a Tárki magyar közvéleménykutató intézet ez évi felmérésébôl, amelyet a Budapesten megjelenô Magyar Hírlap közöl. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány megbízásából a Tárki 1999. júliusában 1500 fôs, a magyar felnôtt lakosságot reprezentáló mintán újra megvizsgálta az erdélyi magyarok bevándorlásával kapcsolatos közvélemény alakulását. A kérdést 1989 és 1993 között évenként vizsgálta a Tárki.

A kérdéssorozat három pozitív tartalmú („A Magyarországon élô magyarokban erôsítik a nemzeti érzést", „Szerencsétlenek, ezért segíteni kell rajtuk", „Nekik köszönhetôen nem fogy Magyarország lakossága") és három negatív jelentésû állítással („Elveszik a magyaroktól a munkahelyet", „Cserbenhagyják az erdélyi magyarságot", „Nem is igazán magyarok") kapcsolatos egyetértésre kérdez rá. Ezek az állítások egyaránt elôfordulnak a médiában és a közbeszédben, s feltételezhetô, hogy erôsen megosztják a magyar közvéleményt — áll az M. H. cikkében.

A felmérések szerint 1989–1993 és 1999 között nem történt nagy változás a Magyarországra jövô erdélyi magyarok bevándorlásának megítélésében. Az évtized végén — csakúgy, mint 1992-ben — a válaszadók mintegy kétötöde ért egyet azzal, hogy a bevándorlók elveszik a Magyarországon élôk munkahelyeit, illetve cserbenhagyják az ottani magyarságot, és egyötöd azok aránya, akik szerint az erdélyiek nem is igazán magyarok. A várható pozitív demográfiai hatással 21 százalékos, vagyis szintén nagyjából az egy évtizeddel ezelôttivel azonos az egyetértôk aránya.

A másik két potizív állítással kevesebben értenek egyet, mint a kilencvenes évek elején. Ez különösen érvényes a szociális segítségnyújtást feltételezô együttérzô, de egyszersmind lebecsülést sugalló állításra, amelynek esetében az évtized elején jellemzô 70 százalékos arány 1999-re 38 százalékra csökken. Azok aránya, akik szerint az erdélyiek bevándorlása növeli a magyarságérzetet, szintén csökkent a kilencvenes évek során, 37 százalékról 23 százalékra, de ebben az esetben ennél sokkal jelentôsebb volt a nyolcvanas kilencvenes évek fordulóján bekövetkezett csökkenés.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]