1999. október 19.
(XI. évfolyam, 244. szám)

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôivel folytatott hétfôn megbeszélést Bukarestben Radu Vasile. Az egyházfôk a lelkészi fizetésekrôl, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a vallási törvénytervezetrôl tárgyaltak a miniszterelnökkel. (8. oldal)

Valeriu Stoica igazságügy-miniszter október 19-én és 20-án hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodik magyar kollégája, Dávid Ibolya meghívására.

A miniszter ellátogat Gyulára, ahol találkozik a városi és az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat vezetôivel, majd megtekinti a Román Kulturális Centrumban a helyi románság által összeállított programot. Csütörtökön tárgyal Solt Pállal, a magyar Legfelsôbb Bíróság és a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökével. Valeriu Stoicát fogadja Orbán Viktor miniszterelnök.

Általános érdeklôdésre számít az az újdonságot jelentô kormányrendelet, amely a személyi jövedelemadót szabályozza. A 2000. január elsejétôl életbe lépô jogszabály megszokásáig, meghonosodásáig mind a köztudatban, mind a hivatalokban, továbbá zavartalan és hibátlan alkalmazásáig még sok idônek kell eltelnie. Mindannyiunk érdeke tehát minél jobban tájékozódni a jövedelemadó elôírásairól. Alábbi ismertetésünk nem annyira a szakembernek szól, hanem olvasóinknak szándékszunk (hosszú terjedelme miatt csupán) általános tájékoztatást nyújtani, segíteni eligazodni ezen az új területen, a jövedelemadó rendszerében. (6. oldal)

Ma délutánra várják a népszerû amerikai színész, Larry Hagman érkezését. A Dallas sorozat negatívan is kedvenc sztárja várhatóan fél hat tájt érkezik városunkba, majd a Hadsereg Házában vetítést tartanak a filmjeibôl.

Sajtótájékoztatót szerdán délelôtt tart Larry Hagman, aki Paul herceg meghívására tartózkodik Romániában.

A várakozásokkal ellentétben a hétfôi rendkívüli kormányülésen mégsem döntöttek az új prefektus kinevezésérôl — értesültünk kormányzati forrásokból. Ioan Vida Simiti, a parasztpárt helyi szervezetének vezetôje lapuknak elmondta: az új prefektust minden jel szerint a csütörtöki kormányülésen nevezik ki. Az új megyefônök kinevezése körüli huzavona a parasztpárt kolozsvári szervezetén belüli, immár több hónapja tartó harcoknak tudható be: a megyei elnök Ioan Figant, az Egészségügyi Biztosító Pénztár igazgatóját, míg a Radu Sârbu vezette csoportosulás Vasile Sãlcudean megyei tanácsost szeretné a prefektúra élén látni.

K. O.

Mint arról hétfôi lapszámunkban beszámoltunk, az elmúlt napokban népes városházi küldöttség járt a dél- koreai Suwonban, Kolozsvár testvérvárosában. A polgármesteri hivatal szokásos hétfôi sajtóértekezletén a résztvevôk, Molnos Lajos és Mikó Lôrinc kivételével, élményeikrôl számoltak be. Dan Brudascu, a protokollosztály fônöke kifejtette: annak ellenére, hogy fejlett kapitalista ország, Dél-Koreában elôszeretettel alkalmazzák a tervgazdaságot, a munkahelyen szinte mindennapi az egyes alkalmazottak testi bántalmazása. „Ha feleselsz fônöködnek, nyugodtan felpofozhat. Egyébként az alkalmazottak egyenruhában járnak és nagyon fegyelmezettek" — tette hozzá. Ioan Marinescu nagyromániás városatya kijelentette: „Suwonban nem láttam kóbor kutyákat, prostituáltakat és kéregetôket. Ott a nôk nem adják bérbe testüket. Gyönyörû a város, nagy a tisztaság." Hogy milyen konkrét, kézzelfogható eredménnyel járt és mennyibe került a látogatás? Erre a kérdésre kitérô választ kaptak a sajtó képviselôi.

K. O.

Amint arról tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk, hétfô délelôtt három városi tanácsosnak, Mikó Lôrinc RMDSZ-es, Ionel Chicinas parasztpárti és Ioan Deac liberális tanácsosoknak ügyészségi kihallgatáson kellett megjelenniük. Arról, hogyan folyt a kihallgatás és mire számítanak, Mikó Lôrincet kérdeztük meg:

— Mint ismeretes, júliusban határozati javaslatot tettünk le, amelyben indítványoztuk, hogy a városi tanács perelje be a polgármestert, és követelje az Alimentara-ügyben büntetésként a tanács számlájáról kifizetett 900 millió lej visszatérítését. Ezért a határozatjavaslatért a polgármester mindhármunk ellen büntetôjogi feljelentést tett le.

Tegnap délelôtt tíz órakor meg is jelentem az ügyészségen, ahol Nicolae Moldovan fogadott, és megkérdezte, el akarom-e olvasni a feljelentést. Nem tudtam, hogy a beadvány hat terjedelmes oldalból áll, és vállalkoztam az elolvasására. Majd elmondtam a véleményemet az ügyrôl. Elôször is a polgármestert nem sértettük meg, ugyanis az elsô két vádpont a hatóság, illetve hatósági személy megsértését tartalmazza, a tényálladékot tehát nem merítettük ki. Ami a harmadik vádat illeti — bûnpártolás —, hát errôl szó sem lehet, hiszen az Alimentara, mint jogi személy, semmiben nem lehet bûnös, továbbá az igazgatója ellen sem létezik végleges elítélô határozat. Majd az ártatlanság vélelmére is hivatkoztam. Véleményem szerint az ügyészség semmiképp sem rendelheti el a nyomozást ebben az ügyben.

(i)

A Nemzeti Liberális Párt Kolozs megyei szervezete követeli azon jogi és fizikai személyek nevének a nyilvánosságra hozatalát, amelyek hozzájárultak általában a román gazdaság, különös tekintettel a bankszektor tönkretételéhez. A román közvéleménynek meg kell végre tudnia, hogy kicsodák azok, akik az elmúlt évek során a közpénzek megcsapolásával mérhetetlen vagyonokra tettek szert.

A Kolozs megyei liberálisok elsôsorban a „kifosztott" Bancorex-eset azonnali kivizsgálására szólítják fel az illetékeseket. Véleményük szerint ezek a nevek lényegében jól ismertek, a bûnösök nyilvántartása megvan, s csupán arra vár, hogy a nyilvánosságra hozzák. Valentin Naumescu a helyi szervezet részérôl úgy nyilatkozott: a kár több milliárd dollár nagyságrendû.

Hét végén Gheorghe Funar polgármester kijelentette, hogy a városnév — Kolozsvár-Napoca — az idegenek számára „nehezen kiejthetô", így eljött az ideje annak, hogy ezentúl csak Napocának nevezzék a várost.

— A polgármester kijelentése nem lep meg — mondta Boros János városi tanácsos —, hiszen Gheorghe Funar majd minden héten újabb és újabb képtelen ötlethalmazzal kápráztatja el a sajtót. A város nevének Napocára történô változtatását nem lesz könnyû kivitelezni, hiszen ez esetben a Román Tudományos Akadémia, valamint a kormánykörök véleményét egyaránt ki kell kérni. A névváltoztatást kormányrendelet kell hogy engedélyezze. Ha viszont a polgármester felveti és megszavaztatja ezt a javaslatot a városi tanácsban, akkor egy igen kellemetlen helyzet állhat elô, ugyanis a dolog demokratikus, helyi jellegû kezdeményezésnek tûnhet, és ily módon politikai nyomást lehetne gyakorolni a parlamentre. Normális körülmények között — mint arra közvetlenül a forradalom után volt is már próbálkozás —, a Napoca név kellene hogy eltûnjön a Kolozsvár mellôl. Ezt a kezdeményezést annak idején nem sikerült megvalósítani, remélhetôleg a napocásítás gondolata sem fog nagy vizet kavarni — mondta a tanácsos.

A Napoca név 1974-ben került a Cluj mellé, elsôsorban Iosif Constantin Drãgan történésznek köszönhetôen.

Szabó Csaba

Az RMDSZ Megyei Képviselôk Tanácsa 1999. október 23-án de. 10-órától a Mócok útja 75. szám alatt tartja soron következô ülését. Napirenden: az önálló polgármesterjelölt kérdésének a megvitatása; beszámoló a városi tanácsosok tevékenységérôl; a VET javaslata a külhoni állampolgárságról; különfélék.

— Eddig hat olyan külföldi cég jelentkezett, amely érdekelt a kolozsvári Clujana cipôgyár privatizálásában — nyilatkozta lapunknak Mihail Mãties vezérigazgató, aki elmondta: az árverezés idôpontjáról valószínûleg október végén döntenek.

Megtudtuk: az árverésre jelentkezôk bemutatják ajánlatukat, ennek alapján a gyár többségi tulajdonosa, az Állami Vagyonalap kiválasztja a megfelelô céget. Az árverezés gyôztese elkészíti a mûködési tervet, amit a kormánynak kell jóváhagynia. Csak ezek után kerül sor az adásvételi szerzôdés megkötésére.

Kérdésünkre, az igazgató elmondta, hogy a magyarországi Sabaria Rt. — amely augusztusban szintén meglátogatta a kolozsvári cipôgyárat, és elégedettségének adott hangot a munkások szakmai felkészültségérôl, gyár technikai felszereltségérôl — egyelôre nem jelzett vissza.

A kolozsvári cipôgyárnak jelenleg egyetlen alkalmazottja van, Mihail Mãties vezérigazgató, aki cáfolta azt a hírt, hogy nemrég egyeseket a munkások közül újraalkalmaztak volna. A gyárban jelenleg két bukaresti cég fejt ki tevékenységet, akik néhány helyiséget bérelnek a gyár tulajdonosától.

A kolozsvári cipôgyárat augusztus 17-én zárták be, közel ötezer személy vesztette el munkahelyét.

P. A. M.

Az Alfa Kartell szakszervezet országos vezetôségének keddi rendkívüli ülésén döntenek az október végére tervezett meghatározatlan idôre meghirdetett tiltakozó megmozdulás végsô forgatókönyvérôl.

Grigore Pop, az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunk kérdésére arról tájékoztatott, hogy valószínûleg Kolozsváron is tiltakozó akciókra kerül sor. Ennek idôpontjáról egyelôre még nem született döntés: ez a keddi tanácskozás függvényében dôl majd el.

A kolozsvári tüntetés a fôvárosival ellentétben — amely akár több napig is elhúzódhat — valószínûleg csak egy napra korlátozódik. A tervek szerint a kolozsváriak csatlakoznának a fôvárosban gyülekezô tömeghez is. Ezzel kapcsolatban azonban fenntartások vannak, hiszen a szállítási költségek, a tiltakozók többnapos ellátása sokba kerülne.

P. A. M.

Egyéves az ING Barings kolozsvári tevékenysége

Annak idején Romániában, Temesvár után, Kolozsváron nyitotta második bankkirendeltségét az ING Barings. Jelenleg az országban négy kirendeltsége van, plusz egy munkapontja a fôvárosban. 270 alkalmazottjával és 7000 ügyfelével (amely 90%-ban tartalmazza a fontos romániai munkát folytató külföldi vállalatokat) az ING Barings-et az 1999-es esztendôre a „Románia legjobb külföldi bankja" kitüntetô cím odaítélésére javasolták. Az ING csoport Hollandia legnagyobb pénzügyi szolgáltató társasága.

JULIAN VITALIS COJOCARIU resicai festômûvész kiállítása nyílik meg október 21-én, csütörtökön du. 4 órakor a dési Frezia Galériában. Miron Scorobete kolozsvári író nyitja meg a tárlatot.

ORVOSI TANÁCSADÁSRA fogadja a betegeket dr. Szilágyi Sándor, kedden du. 4 órától, az RMDSZ Pata–Györgyfalvi negyedének körzeti székházában (Jobbágy/Ariesului utca 55.). A rászorulóknak díjmentesen orvosságot is juttatnak.

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉSRE hívja a tagságot az RMDSZ Hajnal negyedi körzetének választmánya, amit október 21-én, csütörtökön du. 5 órakor tartanak a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

Ma sorsoljuk ki az Amic Kft. adományozta, több mint 1 millió lejt érô Tefal villanykemence nagydíjunkat annak a szerencsés elôfizetônknek, aki október–decemberre megrendelte lapunkat, és beküldte az errôl tanúskodó nyugtát.

A Szabadság októberi egyhavi elôfizetôi nyereménysorsolására is szintén ma du. 6 órakor kerül sor rendszeressé vált támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum (Király — Brãtianu — u. 26.) második emeleti dísztermében. 20 darab értékes nyeremény kerül gazdára! Ezek a következôk: 1. Mátyás király kerámiaplakett, Nemes András Csaba szobrász fôdíja, 2. 250 000 lejes vásárlási utalvány a Second Hand Zone használtruhaboltokba, 3. táska a VSA-tól, 4. 50 000 lejes vásárlási utalvány a Chilly-Willy használtruhaboltba, 5. 50 000 lejes fényképészeti szolgáltatás, a Foto 6 Napoca ajánlata, 6. viaszosvászon asztalterítô és csempe lehúzósképek, a Tapet-Center ajándéka, 7. mûanyag konyhai eszközök (tálak, tálca, evôeszköz-borogató), a Hélène meglepetése, 8–10. nárciszhagymák, a Dan Magdun Gazdabolt adománya, 11–15. Jeruzsálem, Jeruzsálem!, az Écriture Kiadó könyvajándéka, 16–20. 3–3 csomag száraztészta, a Superpast termékei.

Ugyancsak az Apáczai-líceumban és ma sorsoljuk ki a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin elmaradt augusztusi, illetve szeptemberi rejtvénypályázatainak nyerteseit is. Közülük összesen 60-at jutalmazunk. A mind az augusztusi Szabadságokban, mind pedig a Rejtvényturmix 1999/6. számában megjelent, összesen négy rejtvény helyes megfejtôi között a következô díjakat sorsoljuk ki: 1. videokazetta, 2. CD, 3. kulcstartó, 4. határidônapló, 5. ICO típusú golyóstoll, 6–10. mûsoros hangkazetta, 11–15. hanglemez, 16–20. ajándékkönyv. A csak a Szabadságban augusztus folyamán megjelent 3 keresztrejtvény helyes megfejtôi között kisorsolásra kerül: 1–2. Szabadság-elôfizetés, 3. határidônapló, 4. mûsoros hangkazetta, 5. hanglemez, 6–10. könyvjutalom.

Végül a mind a szeptemberi Szabadságokban, mind pedig a Rejtvényturmix 1999/7. számában megjelent, összesen négy rejtvény helyes megfejtôi között a következô díjakat sorsoljuk ki: 1. videokazetta, 2. CD, 3. kulcstartó, 4. határidônapló, 5. ICO típusú golyóstoll, 6–10. mûsoros hangkazetta, 11–15. hanglemez, 16–20. ajándékkönyv. A csak a Szabadságban szeptember folyamán megjelent 3 keresztrejtvény helyes megfejtôi között kisorsolásra kerül: 1–2. Szabadság-elôfizetés, 3. ICO típusú golyóstoll, 4. mûsoros hangkazetta, 5. hanglemez, 6–10. könyvjutalom.

Minél több kedves olvasónkat elvárjuk a sorshúzásra, mert önkéntesekre lesz szükségünk, és igyekszünk mi is apró ajándékokkal kedveskedni a tombolán.

B. Á.

Az évente megismétlôdô és nagy érdeklôdéssel kísért esemény, a népi alkotók vásárral egybekötött bemutatkozója az idén is mozgalmassá tette, élettel töltötte meg a kolozsvári Néprajzi Múzeumot. Az ország minden részébôl idesereglett alkotók, sôt, még a Pruton túlról is jöttek, munkáik legjavát mutatták be. A népi kerámiától a szöttesekig, a fafaragásoktól a maszkokig, a hímes tojásoktól a népi hangszerekig nagyon sok mindent tekinthettek meg a látogatók a hét végi, minden szempontból színes bemutatón. Persze, ahogy ilyenkor lenni szokott, az igazán értékes, a hagyományokból ihletôdött termékek mellé be-becsúszott annak a bizonyos „új folklórnak" a nem éppen dicséretes szüleménye is.

(-h)

Október 19-én, kedden du. 5 órakor megnyitja új évadját a Kolozsvári Népfôiskola a Györkös-Mányi Albert Emlékházban (Majális/Köztársaság utca 5.). Tonk Sándor egyetemi tanár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentôségét méltatja, Vincze Zoltán a szabadságharc hadi eseményeirôl tart elôadást. A mûvészi mûsorban közremûködik Boér Ferenc, Márkos Albert és Rónai Ádám.

Sûrû, sötét fenyves mellett vezet az út a közeli, sáros Györgyfalvára. A vasárnap hajnalig mulatozó násznép melegétôl még párásak a kultúrház ablakszemei. A Georgikon Alapítvány vezetôje, Antal Tünde jóvoltából egy apró melegítô is kerül az alig pár órával azelôtt még ínycsiklandozó illatokkal teli konyhául szolgáló öltözôbe. A pék két puha kaláccsal kedveskedik. A szokásostól eltérôen ezúttal sikerül szinte pontos idôben megkezdeni az elôadást. A nézôtéren nincs „tenyérnyi" szabad hely — a társulatot eltölti a lámpaláz. A közönség türelmetlen. Végre széthúzzák a függönyt, s az elsô mondatok után felcsendül a megváltó nevetés. Ezután már minden sokkal könnyebb: csak úgy röpködnek a replikák, egyre-másra születnek az improvizált mozdulatok, mondatok. Végül felharsan az utolsó taps is. Fenyák Magdolna együttesvezetô búcsúzik a györgyfalviaktól: Bár a nagy színházak most kezdik az évadot, a Horváth Béla Stúdiószínpadnak zárnia kell. A Rejtô Jenô–Nóti Károly-est egyelôre lekerül a mûsorról. Az egyik fôszereplô, Kovács Lajos ugyanis a hadseregbe vonul. Számára a legszebb búcsúztatást jelentette a jelek szerint remekül szórakozó, csodálatos györgyfalvi közönség.

Még további három tagot fenyeget a behívó. Válságos idôszak ez a társulat életében. A távozók helyett új tagokat várnak. A megújulásig-kiegészülésig kényszerszünet következik, amely — remélik — nem nyúlik túlságosan hosszúra.

ej

A Seltron kábeltévés társaság a „komoly" zenét kedvelôk kérésére, néhány hete új csatornával ajándékozta meg nézôközönségét. A Muzzik csatorna reggeltôl estig klasszikus zenét sugároz. Kora délelôtt általában rövidebb lélegzetû mûveket, miniatûröket, vagy nagyobb mûvek — szimfóniák, versenymûvek, oratóriumok, misék — egy-egy részletét. A zenemûvek a világ leghíresebb zenekaraival, szólistáival és karmestereivel, a legjobb elôadásban szólalnak meg. A felvételek kitûnô minôsége, valamint a zenemûveket kísérô szemet-lelket gyönyörködtetô filmetûdök elbûvölôek. A mûvészien megoldott filmetûdökben csodálatos természeti tájak, vagy mûvelôdéstörténeti képsorok kapcsolódnak az éppen elhangzó zenemûhöz, legtöbbször utalva a zeneszerzô mûvészi pályájára, vagy a zenemû mondanivalójára, hangulatára. A délutáni és esti órákban operát, balettet, operettet, musicalt, dzsesszt vagy zenés tárgyú filmet sugároznak, a felvételeket többször is megismétlik, így a nézônek alkalma nyílik a neki legelônyösebb idôpontot kiválasztania az óhajtott mûsor megtekintésére.

A Muzzik csatorna francia feliratos interjúkat is sugároz, melyekben zenészek, zeneszerzôk, rendezôk szólalnak meg, és olyan zenei híreket is megtudhatunk, hogy miként készül egy zenés film, hogyan tanított vezényelni századunk egyik leghíresebb karmestere, Leonard Bernstein, vagy hogy miként zajlik le egy igen rangos nemzetközi karmesterverseny.

Jó tudni, hogy létezik egy televíziós csatorna, melyre a nap bármely szakaszában kapcsolunk is át, kitûnô komolyzenei élményben részesülhetünk.

Kulcsár Gabriella

A fôszerkesztô Silimon-Várday Zoltán tájékoztatása szerint 1994. szeptember 22-én jelent meg a hetilap bemutatkozó száma. Az újrakiadást a nagykárolyi RMDSZ választmánya kezdeményezte és a megjelenést azóta is patronálja. Fizetéses alkalmazottai — nincsenek. Az említett fôszerkesztôn kívül egy fômunkatárs neve szerepel még a hetilap 12., hátoldalán. Úgynevezett „önkéntesek" járulnak hozzá írásaikkal hétrôl hétre a lap változatosabbá tételéhez.

A Magyarország vármegyéi és városai címû lexikon Szatmár megye fejezetében, többek között, ez olvasható: „Nagykároly és Vidéke: Nagykároly városának hivatalos közlönye és hivatalos orgánuma a nagykárolyi függetlenségi és ’48-as pártnak. Keletkezett 1884. szeptember 1-jén, Görbe Géza szerkesztésében, Bródy Lajos fômunkatárssal. Az elsô öt számot még Szatmáron nyomták, de már október 3-tól kezdve Nagykárolyban Liteczky és Társa könyvnyomdájában jelent meg."

A hetilap 1896. április 30-i számában ilyen Emléksorok olvashatóak: „Ezelôtt 12 évvel egy élelmes ember jött városunkba s megalakította a Nagy-Károly és Vidékét. Egy barátom le akarta errôl ôt beszélni és avval érvelt, hogy itt nem szeretnek az emberek újságot írni és nem tudnak újságot olvasni. A Nagy-Károly és Vidéke ezt rövid idô alatt cáfolta meg, ma szép író és olvasó gárdája van. A mûveltségnek az volna a feladata, hogy az embereket egymáshoz közel hozza, s éppen a mûveltség az, mely az embereket egymástól elválasztja" — Riesenbach Mór.

Most, 1999-ben is elmondhatjuk: szép olvasó gárdája van a Nagykároly és Vidéke új évfolyamának. Címéhez hûen, sokrétûen tükrözi e tájegység életét. Az országos kitekintést jó érzékkel kiválogatott, testvérlapokban megjelent cikkek biztosítják. Nem hiányzik egyetlen számból sem a humor és a rejtvény. Régi reklámok közlésével a múlt is jelen van a lapban.

Köszöntjük újraszületésének 5. évfordulóján a Nagykároly és Vidékét. Egyre több, megelégedett olvasót és sok keresett lapszámot kívánunk az ünneplôknek.

S. Muzsnay Magda

A temesvári Guzsalyas néptánc-csoport és a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) 1999. október 30-án elôször rendezi meg a Temesvári Táncháztalálkozót.

A táncháztalálkozó meghívottai Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes Magyarországról, az Udvarhely Néptáncmûhely Székelyudvarhelyrôl, az Öves együttes Marosvásárhelyrôl, a Tutora együttes Sepsiszentgyörgyrôl, a szegedi egyetemisták tánccsoportja, ördöngösfüzesi és széki hagyományôrzôk és még sokan mások.

A programból ízelítônek: Aprók tánca (tánctanítás gyerekeknek); Kirakodóvásár és népi kézmûves bemutatók; Tánc- és énektanítások; Folkgála;

Össznépi mulatság, avagy táncház reggelig; Folkkocsma.

A rendezvények színhelye a temesvári Diákház, valamint a Bartók Béla Líceum. Az ország minden részérôl várják az érdeklôdôket. Szállást a Bartók Béla Líceum tornatermében tudnak biztosítani.

Létre kell hozni a Romániai Magyar Betegsegélyezô Társaságot (RMBT). A mondat senkit ne tévesszen meg. Bárki, aki itt él, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségû, beléphet ebbe a nyílt civil szervezetbe, amelynek célja a beteg, elesett, kezelésre szorulók megsegítése.

Állandóan azt halljuk, nincs gyógyszer, lerobbant a kórházak fölszerelése. A pénzhiány mindenre rányomja bélyegét. Minden munkaviszonyban állótól, de nyugdíjastól is, hivatalból levonnak egy bizonyos összeget egészségügyi ellátás címen.

Hogy e levont pénzek merre tûnnek el, nem feladatunk megkeresni, habár továbbra is az a lemez járja: az egészségügy nagyon nehéz helyzetben van. Ezt sztrájkok sorozata is jelezte. Az orvosok és az egészségügyi személyzet nincs megfizetve. Pedig az egészségügy mûködtetésének javítására levont összeg elegendô kellene legyen! Az a gyanú, hogy, sajnos, ez a pénz a politikai-gazdasági élet hajszálerein nem oda jut, ahova kellene! A jelekbôl ítélve, ráadásul még most sincs meg a politikai-gazdasági akarat arra, hogy ezt az áldatlan helyzetet kezeljék. Nem csoda, ha bár mindenki fizet, de bizonyos rétegek még hátrányosabb helyzetbe kerülnek.

Ezért fogalmazódott meg az elsô mondata e cikknek. Saját erôkre támaszkodva el kell kezdeni az építkezést.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvostudományi szakosztálya, a Romániai Magyar Közgazdászok Szövetsége, a történelmi egyházak vezetôi, a Romániai Magyar Jogászok segítéségét igénybe véve, az RMDSZ védnöksége alatt olyan rendszert lehetne kidolgozni, amely alapvetôen jó irányba befolyásolhatná a romániai egészségügyi ellátást. Egy ilyen szervezetben a silány, minôsíthetetlen ellátás helyett a minôségi ellátást és kezelést biztosíthatnánk.

A befolyt pénzt bárki ellenôrizhetné (számítógépes rendszerben nem megvalósíthatatlan), ugyanakkor szerzôdést lehetne kötni orvosokkal, egészségügyi személyzettel, akik így megfelelô honoráriumban részesülnének, és ezzel megszûnne a megalázó paraszolvencia helyzet, tehát a betegellátás a XXI. századba lépô emberhez méltóvá lenne.

Számolni kell azzal, hogy a történelmi egyházak vissza kell kapják egészségügyi intézményeiket, az államosított katolikus, protestáns és zsidó kórházakat. Erre azonban fel kell készülni. Ezek az épületek lerobbantak, felszereltségük több évtizedes.

Az RMBT garancia lehet arra is, hogy mindig könnyen ellenôrizhetô, becsületes munka folyik.

Ki kell építeni a megelôzô hálózatot, ahol a legoptimálisabb idôben kezdik el a baj felszámolását. A megelôzés már önmagában jobb körülményeket teremthetne a betegellátásban.

A betegsegélyzô nem új dolog. Már a két világháború között is mûködött, jól, és bár nem élvezett állami dotációt, mégis becsületesen szolgálhatta a rászorulókat. Az emberek többsége ügyel magára, egészségére, de valamikor szüksége lehet orvosi ellátásra is. Ekkor kamatozódik az a tôke, amit a RMBT-ba fektetett be.

A magyar megnevezés sokakban bizonyos ellenállást válthat ki. Nem is a megnevezés a fontos, de itt a magyar megnevezés megbízhatósági tényezôként mûködhetne. Egy ilyen intézmény kiépíthetné azt a szociális hálót, amit országunkban mindig is elhanyagoltak.

Az RMBT képes lehet kapcsolatot fölvenni nemcsak a Magyar Egészségügyi Társasággal, hanem más hasonló külföldi társaságokkal is. Ha valakinek olyan mûtétre lesz például szüksége, amelyet csak külföldön tudnak elvégezni, akkor nem kell mint egy koldusnak, kéregetve kopogtatnia ezen intézmények ajtaján, hanem RMBT-tagként, annak anyagi segítségével fizetô páciensként léphez be az ôt fogadó intézmény kapuján.

Javaslatom, lehet, sokaknak utopisztikusnak tûnik. Nemcsak hazai orvosokkal, ügyvédekkel, közgazdászokkal beszéltem, hanem külföldi szakemberekkel is tárgyaltam errôl az elképzelésrôl. Ilyen jellegû intézmények külföldön jó eredménnyel mûködnek. Itt még meg kell teremteni a legális feltételeket, ami lehetôvé teszi egy ilyen civil kezdeményezés mûködését.

A legszebb elképzelés is dugába dôlhet a közöny, az érdektelenség falán, de ha felismertük az elônyeit, biztosan akadnak támogatói is.

Nem lehet mindig arra várni, hogy majd jön valaki és megsegít. Ez csak a mesékben létezik, az élet azt kéri, ne várd a segítséget, teremtsd meg magad a feltételeket!

Csomafáy Ferenc

Napirenden a közvélemény-kutatás. Amelynek, természetesen, külön elmélete, módszertana és szakértôi vannak. Hiszen a mai manipulált világ nagyon fontos tartozéka. Mondhatnám a kutatás nélkül is, egyszerûen csak így: közvélemény. Csakhogy a köz véleményérôl vajmi keveset tudhatunk meg kutatás nélkül. És itt következik a másik dilemma: annyiféle a közvélemény, ahányféle a kutatása. A kérdésfeltevés mikéntjének komoly pszichoszociális vonatkozásai vannak. A klasszikus példával élve: Isten a megmondhatója, hogy az üveg félig üres, vagy félig tele van. Ez nem csupán a szemlélô pillanatnyi hangulatától, az üveg tartalma iránti elvárásaitól függ, de a módtól is, ahogyan a tényre rákérdezünk.

A kutatásnak mindig céljai vannak. Ez önmagában is kételyeket támaszthat objektivitása iránt. A megrendelô már eleve úgy kérdez, azaz nem megvetendô ellenszolgáltatás fejében kérdeztet, és erre kevés kivételtôl eltekintve meg is találja a megfelelô fórumot, hogy az adandó válasz a saját maga gyártotta érveket igazolja. Persze, teszi ezt akkor, amikor a válaszokat a nyilvánosság elé kívánja tárni. Ha viszont maga is következtetéseket, mégpedig helyes következtetéseket kívánna levonni belôlük, kiderül, hogy tulajdonképpen becsapta saját magát. Ezért az ilyenszerû közvélemény-kutatásnak két része van: eredményeinek egyik felét a nyilvánosságnak szánják, a másikat saját használatra tartogatják. A felosztás nem eleve eldöntött, azaz, esetenként, az anyag begyûjtése után dôl el, mit hoz a megrendelô nyilvánosságra és mit nem. Mindezek dacára, minden közvélemény-kutatásnak üzenete van, és valamit mindenképpen elárul a valóságból.

Nem csoda, ha a hazai jobboldal kifejezetten pánikba esett az Iliescuék megrendelte legújabb kutatások eredményei láttán. A hatalmon lévô koalíció, és persze a hazai politikai élet éretlenségét is bizonyítja a tény, hogy a ’96-ban összeverbuvált csapat, a mögötte álló politikai erôk nyomására már a kormányra kerülés másnapján a kampányolást tekintette legfontosabb célkitûzésének. Nem a hatalommal való okos sáfárkodás, hanem annak minden eszközzel való megtartása volt a cél. Ezt igazolják a Ciorbea-kormány örökös nekirugaszkodásai és örökös megtorpanásai. A Vasile-kormány idején a nekirugaszkodások már nem voltak olyan látványosak, s így a kudarcok sem váltak olyannyira nyilvánvalókká. Pedig ez a mostani kormányzás semmivel sem hatékonyabb a másiknál.

Mintha csak az ellenzék rendelte volna, kormányzása elején a parasztpárt kilôtte minden politikai puskaporát. Gondolok itt arra a tömény Iliescu elleni kampányra, amelyet kilencvenhétben folytatott. Az akkori elnöknek a bányászjárásokban és a nyolcvankilenc végi hatalomátvétel idején játszott kétes szerepe tulajdonképpen ma is firtatható, azzal a különbséggel, hogy propaganda-esélye mára a semmivel vált egyenlôvé. Ugyanerre a sorsra jutott a kommunista hatalom átmentett tisztségviselôi elleni kampány és a szekusdossziék ügye is. Az egyetlen, amivel a jobboldal még érvelhet, az az országkép, Románia megítélese az áhított európai struktúrákba történô bebocsáttatás elôestéjén. Ebben még váratlan segítséget is kaptak politikai ellenfelüktôl. Hiszen a magukat szocdemeknek nevezô társadalmi demokraták legújabb nyilatkozataikkal nemhogy javítanák európai imázsukat, hanem pont fordítva. Kérdés, hogy a román átlagpolgárt ez valamelyest is zavarná. Minden bizonnyal nem, mindez pedig, immár biztosan, a közvélemény-kutatás nyilvánosságra nem hozott részébôl derült ki. Nem merô véletlen hát az RTDP tisztségviselôinek csöppet sem szalonképes nyilatkozgatása azzal a leplezetlen szándékkal, hogy minél vastagabb szeletet kanyarítsanak ki maguknak a nacionalista tortából. Mert jó, jó, Európa, de mi hasznuk Iliescuéknak belôle, ha nincsen a kezükben a hatalom.

Németh Júlia

Az iskolai tanév májusi berekesztése után bevágódtam a Kôkert utcai egyetemi kertészetbe (ahol már harmadik vakációban kerestem meg a tandíjra- és ruháravalót). Épp az elsô fizetést vittem haza, amikor anyám mutatta a levente-behívót: „Jelentkezés június elsején reggel a Nagy Lajos király utcai elemi iskolában, bakanccsal, esôkabáttal, vízhatlan sapkával, hátizsákkal és három napra való élelemmel".

Nem akartam menni, de anyám félt, ugyanis a környéken SAS katonai behívóval a zsebükben rejtôzködô fiatalembereket kerestek, és gondolta, hátha én is horogra akadok. Így hát megvette a szükségeseket, és én a jelzett napon, kora reggel elindultam a Kerekdombra. A számbavétel sokáig eltartott, így csak délután indultunk, gyalogosan a Hója-erdô és Kisbács község felé. Itt ért minket a szürkület, mire parancsnokunk, vitéz Mélász zászlós táborverést parancsolt, és mi két erdô alatti üres csûrbe kerültünk be éjszakára, azzal a paranccsal, hogy evés, alvás, mert hajnalban indulunk, de nem mondták meg, hova.

Hát aludtunk (már aki tudott aludni). Én azt figyeltem, van-e rés valahol a hodályon. Nem volt, de egy hang hátulról mégis beszûrôdött:

— Péter, fiam!... Itt vagy?

A mellettem alvó Kovács Péter osztálytársamnak szólt, a kisbácsi félszemû óriás, az erdôkerülô apja szólította. S ahogy ezt felismertem, már szóltam is:

— Péter itt, és Ferenc vele!

— Akkor hát maradjatok csendben!

Mi csendben maradtunk (mert a Péter szeme is rögtön kipattant az apja hangjára), és így jól hallhattuk, hogyan válik el a szeg a deszkától, s hogyan növekedik a menekülést ígérô rés, és azon hogyan néz be a Péter apja meg a holdvilág. Szépen, egyenként kibújtunk vagy négyen. Péter apjával indult az erdô felé, nekünk pedig az öreg megmutatta az utat Kolozsvár felé. És el is indultunk hárman, és meg is szólalt a fegyver mögöttünk, de azt hiszem, a minket ôrzô honvédek csak tisztességbôl lôttek a levegôbe. Mi pedig fenékre, és a vizes füvön így csúsztunk be a Hója-erdôbe. (Akik pedig maradtak, azok mentek és kikerültek egészen az osztrák határig, vagy még tovább is.) Onnan ki a Hajtás-völgybe, át a Szamoson, a palás résznél, ahol kicsi, de hideg volt a víz, és a Szélsô utcán, Kôkert utcán, Csobány sikátoron haza.

Másnap reggel már jelentkeztem a kertészetben, és parancsot kaptam fônökömtôl, Túrós Jánostól, hogy június másodikán kora reggel 500 cserép hortenziát és 1000 nyílás gladiolust kell feladnunk az állomáson a fôváros felé.

Szép, napos, meleg idô volt június 2-án. Mint egy héttel azelôtt, amikor a téglagyári szárítószínekbe zsúfolt, elhurcolt zsidókat megindították — a halál felé! Ekkor mondta apapótló keresztapám, aki egy kicsit kacérkodott a szocializmus eszméivel: „Most kezdôdik a háború erre mifelénk. Eddig ezek a zsidók jelenlétükkel védtek bennünket, de..."

Stráfszekérrel mentünk. Kedves János hajtotta a két meklenburgit. Szerencsénk volt, hamar feladtuk az árut, és éppen kerestem a kocsist az állomás restijében, amikor megszólaltak a szirénák. És mert a Kedves embert nem láttam, én ki az állomásról, fel a bakra, a lovak közé csördítettem, amelyeknek nem is kellett a biztatás, amikor meghallották a repülôk zúgását. Végig a Ferenc József úton, ki a Fôtérre és a Jókai utcán keresztül neki a hegynek. A bolondok háza elôtt, a Kôkert utca elején megállt a két tajtékos, lihegô, fújtató ló, és én visszanéztem: ezüst manna hullott a város állomás felôli részére. És tízméteres füstcsíkok csaptak az égre. És a füsttel együtt szállt a por, bizonyára vér és húscafatok is vegyültek vele.

És íme, egybôl a háború kellôs közepébe kerültünk. Több ezer ember halt meg 10 perc alatt, több ház repült a levegôbe, mint egy fronton történô bekerítô hadmûvelet 5 napos csatája után.

Kolozsvár ettôl a naptól kezdve bevonult a hadijelentésekbe, de még három keserves hónapnak kellett eltelnie, míg Erdôfelek alatt felugattak az ágyúk, jelezve: napok alatt szárazföldi hadszíntér lesz, vagy a német egységek visszavonulása esetén gazdát cserél a város.

A bombatámadás utáni harmadnap mentem le a Híd utcába. A vashíd még ép volt, a Boldog utca sarkától kezdôdött a romhalmaz. Anyám nagybátyjának, Török Árpád mészárosnak a sarki háza, a mészárszékkal együtt megmaradt, de a ház mögötti szín, a kamrák, a húsfeldolgozó csarnok eltûnt az ólakban, karámokban levágásukat váró borjakkal, disznókkal és az ôket ôrzô farkaskutyákkal együtt. Csak a két inas volt a házban, de ôk megmaradtak a boltíves vasbeton pincében, az ott tárolt szalonnahalmok és zsírkádak mellett.

A környék lakóinak 6–8 százaléka odaveszett.

(Folytatjuk)

Kovács Ferenc

Újabb kopjafával gazdagodott Kalotaszeg. A bánffyhunyadi RMDSZ kezdeményezésére a helyi tanács megszavazta egy Petôfi-emlékoszlop elhelyezését a fôtéri református templom melletti parkban. Az október 16–17-én tartott avatóünnepségre, ha nehezen is, de minden készen állott a vendégek fogadására a helybeli RMDSZ kitûnô szervezésének, tagjai önzetlen munkájának és pénzbeli támogatásának köszönhetôen. A rendezvényen részt vett a testvérvárosi egyezmény aláírására Bánffyhunyadra érkezô enyingi küldöttség is.

Szombat délután öt órakor a református egyház gyülekezeti terme zsúfolásig megtelt, túlnyomórészt fiatalokkal, akik érdeklôdéssel követték dr. Kozma Dezsô professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselô elôadásait. Az elôadások között Petôfi-versek hangzottak el. A mûsort a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Felléptek: Baki Júlia, Péntek Zsuzsa, Bálint Ildikó, Bálint Gabriella, Bikali Jutka, Böndi Ilona, Bartha Krisztián, Kudor Emese, Bartha Melinda, Harmati Erzsébet, valamint Sinkó Zoltán, aki megzenésítette Petôfi néhány versét. Kora este a vendégek állófogadáson vettek részt a Ravasz László Emlékházban, majd reggelig tartó táncos mulatozással zárult az elsô nap.

Vasárnap délelôtt ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a kopjafaavatás. Hajdú Zoltán enyingi református lelkész igehirdetését követôen az egybegyûltek a kopjafához vonultak. A bánffyhunyadi református egyház vegyes karának éneke után Lakatos András RMDSZ-tisztségviselô köszöntötte a vendégeket. Mátis Jenô képviselô a kolozsvári RMDSZ üzenetét tolmácsolta, majd Szentandrási István bánffyhunyadi RMDSZ-elnök köszönte meg mindazoknak az együttmûködését, akik elôsegítették az emlékoszlop felállítását és a rendezvény létrejöttét. Hajdú Zoltán enyingi és Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkészek megáldották az emlékoszlopot. A Magyar Köztársaság koszorúját helyezte el a kopjafánál Alföldi László fôkonzul és felesége, a helyi és a kolozsvári RMDSZ, a kalotaszentkirályi Ady Endre, valamint a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület.

A Chis Nicolae bánffyhunyadi polgármester által leleplezett emlékoszlop a város büszkeségévé válhat, amennyiben senkit sem fog zavarni a koszorúk sok piros-fehér-zöld színû szalagja. Amennyiben senki szemét nem sérti a mestermûnek számító, Szalai István által kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafa, melyet egy szintén remekül sikerült, Kôváriné Adorján Ilona által készített Petôfi-plakett díszít, a következô idézettel: „A kivívott diadal utáni békességnek a jelképe ez". (Petôfi Sándor: Az erdélyi hadsereg, Bánffyhunyad, 1849. március 26–27.)

Péntek Attila

Az öt magyar lelket számláló Csucsán is megemlékeztek az 1848–49-es forradalomról, szabadságharcról. A Kalotaszegi Református Egyházmegye nôszövetsége és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület által szervezett rendezvény a csucsai református templomban, Pál Melinda lelkipásztor által celebrált istentisztelettel vette kezdetét. Molnár Jánosné nôszövetségi beszámolóját követôen Pásztor Jánosné lelkipásztor, a magyar református nôszövetség országos elnöke tartott elôadást Bemrôl és Czetz Jánosról, a legfiatalabb negyvennyolcas tábornokról. A Magyar Köztársaság kolozsvári fôkonzulja, Alföldi László lelkesítô szavaival melegítette a fázós közönséget. A Péntek Zsuzsa által elôadott negyvennyolcas dalt követôen Ady Béláné mondott verset. Zárszóként, a kalács és a kávé elfogyasztása elôtt, a zsoboki egyházközség kórusa énekelt, és megkoszorúzták a két fentebb említett tábornok tiszteletére készített emléktáblát, melyet egy éve helyeztek el az újjáépített templomban.

(péntek)

A hét végén a magyarországi Enying várossal írták alá a testvérvárosságot rögzítô hivatalos okmányokat Bánffyhunyadon. A nyolcezer lakost számláló Balaton melletti várost Hajdú Zoltán alpolgármester, Mátyás Gáborné Erzsébet, Juhász Gyula és Simon Edit képviselték. A bánffyhunyadi polgármesteri hivatalon lengedezô magyar köztársasági zászló látványa mélyen meghatotta az érkezô küldöttséget.

A program a városi mûvelôdési házban vette kezdetét, ahol a bánffyhunyadi általános iskola tanulóinak mûsorát tekintették meg: a román kisdiákok a Iancu unokái román népzenei összeállítással léptek fel, a magyar I–IV. osztályosok pedig népi táncjátékkal.

A polgármesteri hivatalban a tanácsosok és Chis Nicolae polgármester fogadta a vendégeket. A köszöntô beszédek és a városok bemutatása után a két település közötti kapcsolat történetét foglalta össze Hajdú Zoltán alpolgármester, aki elmondta, véleménye szerint a kisebb kapcsolatok elôsegítik a nagyobbak létrejöttét.

A két város református egyházainak jó viszonya, kölcsönlátogatások következményeként merült fel az ötlet, hogy testvérvárosi kapcsolat jöjjön létre, amit a két település tanácsai el is fogadtak. Az aláírt megállapodásban kölcsönös látogatások, kereskedelmi kapcsolatok, kulturális, sportegyesületek találkozói szerepelnek, valamint az a kötelezettség is, hogy a városokba vezetô úton megjelenjen a testvértelepülés neve. A városok címereinek átadása után nem maradt más hátra, mint a koccintás, valamint az ünnepi ebéd.

P. A.

• Két sikkasztót egy csapásra is lehetne a jelmondata annak a rendôrségi vizsgálatnak, amelyet a Récekeresztúri ôrs indított Carmen Luciana Oros (19) ellen. Mint kiderült, az Aliro Comert fiatal elárusítónôje ez év januárja és júniusa között 15 356 000 lejt sikkasztott a cégtôl. Mi több, arra is fény derült, hogy Junc Toader (31), aki szintén a récekeresztúri üzlet elárusítója szintén ugyanabban az idôszakban szintén sikkasztással foglalkozott: ô 11 047 940 lejjel károsította meg munkaadóját. A kár megtérítésére megtörténtek a biztosító intézkedések, a két, szabadlábon védekezô sikkasztó egyenként 1–15 év szabadságvesztést kaphat.

• Zsebmetszô hölgy bukott le Aranyosgyéresen. A Palackos községben lakó Gheorghe Sas zsebe akkor lett könnyebb 2 100 000 lejjel, amikor az aranyosgyéresi Taifa bárban 22 órakor ismeretlen tettes kiürítette azt. A tettest sikerült azonosítani: Angela Arman, 39 éves, aranyosgyéresi, visszaesôként számon tartott hölgy az elkövetô. Arman tettét minôsített lopásként könyvelték el, a büntetô törvénykönyv szerint 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetés jár érte. Armant egyelôre 30 napos elôzetese letartóztatásba helyezték.

• Az Állami Magyar Színházból lopott a múlt napokban ismeretlen tettes. A ruhatárból elemelt táskában 600 000 lej értékben pénz és egyéb javak voltak, s a táska az egyik alkalmazott tulajdona volt. A nyomozások kiderítették, hogy az október 8-i lopás elkövetôje a tordaszentlászlói Váradi Márton (57). A táska és a benne levôk visszajutottak jogos tulajdonosához, Váradit szabadlábon vizsgálják minôsített lopás vádjával.

Balázs Bence

• Hatéves gyereket gázolt gyalogátkelôn Adrianus Van Stujuenberg holland állampolgár. Stujuenberg Hunyadról Kolozsvárra tartott, amikor Gyaluban felbukkant elôtte a mindössze hatéves Gârbãoan Laurentiu. A szabályosan, kijelölt helyen átkelô gyereket a kolozsvári gyermekkórházba szállították, lábszárcsonttöréssel, koponyasérülésekkel.

• Frontális baleset színhelye volt pénteken 17 órakor Kisbács község. A Zilahról Kolozsvárra tartó Deretei György Csaba (28) CJ–05–GSC rendszámú kocsija a vezetô figyelmetlensége miatt áttért a szembejövô sávra, ahol frontálisan ütközött a Deák György (21) vezette MS–04–TOY rendszámú gépkocsival. Ennek vezetôje kisebb sérülésekkel megúszta, de nem így utasai: a 46 éves vásárhelyi Vass Andrást fejsérülésekkel, agyrázkódással, valamint lapockacsonttöréssel szállították a kolozsvári 1-es sebészetre. A másik utas, András Attila (22) könnyebb sérüléseket szenvedett: külsô, illetve arcsérülései nem voltak túl veszélyesek, ôt nem utalták be a kórházba. A vétkes vezetôt viszont igen: nála is agyrázkódást, fejsérüléseket, illetve lábszárcsonttörést állapítottak meg.

(balázs)

Nagy a forgalom az Expo Transilvania Rt. háza táján: ma nyílik az Universitaria, de október 26–29-én már az Info és Securit kettôs nemzetközi vásárt tartják. Az Info, immár hetedik alkalommal, számítástechnikát, távközlést és birotikát mutat be, a Securit pedig másodízben propagálja a személyi, tulajdon- és munkabiztonsági rendszereket, valamint a banktechnikákat. A seregszemlére eddig összesen negyvenöt cég jelentkezett, mintegy 700 négyzetméterre. Magyarországról, Moldovából, Angliából, Franciaországból, Spanyolországból, Belgiumból, Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból láthatnak az érdeklôdôk korszerû termékeket. A rendezôk elsôsorban a szakemberek, a kereskedôk érdeklôdésére számítanak, és bíznak abban, hogy a vásár idejére tervezett több kolozsvári cég új termékbemutatója nem befolyásolja majd az Expo Transilvania Rt. hagyományosan nagy sikerû bemutatóját. A tegnapi sajtótájékoztatón elmondták: több, az Infóra jelentkezett hazai cég már jelezte részvételi szándékát a decemberi Ajándékok Vásárára is

Ö. I. B.

(Folytatás október 16-i lapszámunkból)

Június 18.: Új szálláshelyünk azonban a korábbinál még rosszabb volt. A tábor minden oldalán géppuskás ôrök vesznek körül. A lágerparancsnok nagyon rosszindulatú. Órák hosszat kell menetelnünk.

Június 19.: Nagy meleg van. Napról napra fogyunk, gyengülünk. Nagyon gyenge a kaja, és valósággal szárítanak a napon. Olyan egyforma az életünk, hogy minden nap nem vezetek naplót. Harmadik héten elterjedt a hír, hogy munkára visznek valahová. Történjen bármi, csak vigyenek már el errôl az átkozott helyrôl. Ötödik héten elkezdtek foglalkozás szerint összeírni. Tényleg nemsokára elvisznek. Az erdélyiekbôl álló századot a marseille-i munkatáborba irányítják.

Augusztus 2.: Már egy hete, hogy munkára járunk a kikötôbe. Mindenkinek megvan a beosztása. Én a daruknál irányító vagyok. Kaja van elég. A felügyelôk négerek. Kezdünk felerôsödni, az erônk lassan visszatér.

Augusztus 3.: Napi programunk: reggel hét órakor kint vagyunk a munkahelyen. Fél kilenc lesz, mire beosztanak. Állandó ki- és berakodás folyik. Egy-egy darunál tíz ember dolgozik egy-két négerrel. Nem hajtanak senkit, nyugodtan dolgozunk. Egy órakor ebédszünetet tartunk. Ezt követôen délután ötig folyik tovább a munka. A három hét alatt mindenki felépült. A franciák egészen eltûntek a kikötôbôl. Az a hír terjedt el, hogy a franciák zúgolódnak, mivel az amerikaiak nem engedik haza a foglyokat, és ezzel korlátozzák a helyi lakosok munkalehetôségét.

Sajnos, csak négy hétig dolgoztunk Marseille-ben. Vonatra raktak, és Párizstól százötven kilométerre lévô táborba vittek. Itt is azt mondták, hogy hazamegyünk. Megjött a román bizottság, mindenkit felírtak nemzetisége szerint.

Az idô telik, és még sehol semmi. Közben elvitték a románokat, állítólag néhány nap múlva hazafelé indítják. Mindennap indul egy szerelvény. Azt hiszem, hogy mi, erdélyiek utoljára megyünk el. Közben kiválogatták a szászokat, a svábokat és az osztrákokat is. Talán munkára vitték ôket Németországba.

November 15.: Nagy volt az izgalom. Az újabb hírek szerint pénteken két szerelvényt indítanak el. Vasárnap este minden magyarnak el kell hagynia a tábort. Délelôtt az elsôk nevét fel is olvasták. Ha az Isten megsegít, mi is elmegyünk. Ezt még most sem tudom elhinni, hiszen már annyiszor csalódtam.

November 18.: Nem tudom, mikor kerülünk el innen. Ha öt hét alatt hazaérkezünk, akkor éppen karácsonyra befutunk. Az idô is már meglehetôsen hideg és esôs. Az élelem javult. Sokat gondolok az otthoniakra. Vajon már eltemettek?

December 2.: Az életem nagyon egyhangú. Fel vagyok készülve minden rosszra. Még arra is, hogy a karácsonyt fogságban kell töltenem. Hideg van, fát nem adnak. Egész nap a pokróc alatt ülök.

December 7.: Eltelt Mikulás napja is, szüntelenül csak haza gondolok. Vajon mit csinálnak az otthoniak?

December 9.: Irtó hideg van. A sátor teteje csupa zúzmara. A vízcsap befagyott. Mosakodásról szó sem lehet.

December 13.: Az idô kissé megengedett. A hazamenetelrôl még mindig semmi hír. Fogolykiállítás nyílt a táborban. Nagyon jópofa tárgyakat állítottak ki. Már három napja csokoládét ebédelünk. A hangulat változatlan. Naponta adnak egy szál fát fûtésre. Ilyenkor kissé felvidulunk. Körülüljük a kályhát és dalolunk.

December 24.: Karácsony estéje volt. A sátorban gyertya körül ültünk, énekeltünk. A kis lángot néztük és haza gondoltunk. Ez immár a második karácsony, amit távol, idegenben töltök. A rendes vacsorán kívül fejenként hét kekszet, egy fél deci lekvárt és édes tejeskávét kaptunk. Ez az ajándék. Másnap ebédre fél kenyeret, húst és kávét adtak. A fogságban most kaptam elôször egy fél kenyeret. A hangulat nyomott, de ugyanakkor bizakodó is. Vajon otthon jól vannak-e mindnyájan?

1946. január 3.: Az újév is eltelt minden különösebb esemény nélkül. A szilvesztert átaludtam. Újból rémhírek érkeztek az indulásról. Megint beállt a hideg idô. Minden csontkemény.

Január 21.: Hat nap óta kifogástalan az ellátásunk. A csokoládé még mindig tart. Azt mondják, hogy 23-án kezdik el a szállítást. Hiszem is, meg nem is. Olyan hírek is hallatszanak, hogy csak 28-án. Sokat gondolok az otthoniakra. Vajon viszontlátom-e még ôket?

Január 31.: A helyzet változatlan. Telnek a napok. A mellettem lévô pesti gyerek pokrócból rövid sportkabátot varrt nekem. Lehet, hogy a hazamenetelkor elveszik. Egy pakli dohányért varrja. Már két éjszaka anyukával, apukával, Zoltival és Józsival álmodtam. Bár valóra válna az álmom. Otthon voltam, és rádiót hallgattunk.

Február 6.: Pocsék idô volt. Már öt napja esik, rettenetesen nagy a sár. Ki se mozdulok a sátorból. A kabátom elkészült. Azzal töltöttem a napot, hogy a naplómat bevontam egy pokrócdarabbal. Úgy szeretnék otthon lenni, de még mindig a drótkerítés és az ôrtornyok vesznek körül. Ha májusig nem visznek el, megszököm. Lesz, ahogy lesz.

Március 2.: Örömmel írom ezeket a sorokat, mert végre valahára minden álmom és óhajom teljesül. Holnap olvassák ki a második szerelvényt. Lehet, hogy én is benne leszek. Nagyon izgulok, hogy az „ami" pokrócból készült sportkabátomat el ne vegyék.

Március 4.: Úgy van, hogy 7-én indulunk. A sátorban együtt lakom Székely Lajos kolozsvári vendéglôssel, az Égetô tulajdonosával. Mindnyájan alig várjuk, hogy elinduljunk hazafelé.

Március 6.: Nagy a készülôdés a sátorban és mindenütt a táborban. Holnap reggel indulok. Nagyon félek, hogy a pokrócból készült kabátomat elveszik. Ha elveszik, nem is lesz olyan nagy baj, csak büntetésbôl nehogy visszahozzanak. Mindent a jó Istenre bízok.

Március 7.: Örök életemben ünnep lesz ez a nap. A mozgó vonatban ülök és úgy írok. Végre valóra vált a hazamenetelünk.

Március 26.: Hála a jó Istennek, minden baj nélkül sikerült hazaérnem. Huszonnegyedikén reggel, öt óra negyvenkor futott be a vonatunk a kolozsvári állomásra. Itt apuka és valamivel messzebb anyuka várt. Nagy volt az öröm. Csak csütörtökön megyek el jelentkezni, addig pihenek. Sokat gondolkozom azon, hogy mihez kezdjek. Apukán valahogy könnyíteni kellene.

Összeállította és szerkesztette naplórészletek alapján:
Papp Annamária

Általános érdeklôdésre számít az a kivétel nélkül mindenki részére újdonságot jelentô kormányrendelet, amely a személyi jövedelemadót szabályozza. A 2000. január elsejétôl életbe lépô jogszabály megszokásáig, meghonosodásáig mind a köztudatban, mind a hivatalokban, továbbá zavartalan és hibátlan alkalmazásáig még sok idônek kell eltelnie. Mindannyiunk érdeke tehát minél jobban tájékozódni a jövedelemadó elôírásairól. Alábbi ismertetésünk nem annyira a szakembernek szól — emlékeztetünk, hogy a jogszabály alkalmazásához elengedhetetlen az eredeti szöveg ismerete és tanulmányozása, továbbá értelmezés tekintetében jogi hatálya csak a román nyelvû szövegnek van —, hanem olvasóinknak szándékszunk (hosszú terjedelme miatt csupán) általános tájékoztatást nyújtani, segíteni eligazodni ezen az új területen, a jövedelemadó rendszerében. Továbbá kénytelenek vagyunk számolni azzal a körülménnyel is, hogy a jogszabály szövege sok helyen érthetetlenül, valamint értelmezhetôen van megfogalmazva. Az ilyen elôírások jelentésének tisztázását feltehetôen késôbbi szabályokban, valamint a gyakorlati alkalmazás során tisztázzák majd.

A jövedelemadót szabályozó 73. kormányrendelet az augusztus 31-i 419. számú Hivatalos Közlönyben jelent meg, 2000. január elsejétôl lép érvénybe, és az ettôl a dátumtól megvalósított jövedelmekre alkalmazzák. Életbe lépésekor érvényét veszti (többek között) az 1997. évi 85. sürgôsségi kormányrendelet a magánszemélyek által megvalósított jövedelem adózásáról, az 1991/32. törvény a kereseti adóról, egyéb jogszabályok bizonyos elôírásai. A jövedelemadó rendelete hat fejezetbôl, ezek pedig alfejezetekbôl és részletekbôl állnak.

Általános rendelkezések

A jogszabály több új szakkifejezést vezet be. Ezek jelentése a következô: a) évi globális jövedelemadó — az az összeg, amellyel egy magánszemély tartozik az egy pénzügyi év alatt megvalósított jövedelmek után, és amelyet a jogszabály alapján alkalmazott adóhányad alapján állapítanak meg; b) adóköteles évi globális jövedelem — szabadfoglalkozásból, fizetésbôl (keresetbôl), javak használatának átengedésébôl származó nettó jövedelmek összege, beleértve a magánszemélyek által külföldön megvalósított hasonló jellegû jövedelmeket is, amelyekbôl leszámítják az egyéni levonásokat és pénzügyi veszteséget; c) mindegyik jövedelemkategóriának megfelelô bruttó jövedelem, amely magába foglalja a behajtott (bevételezett), és a természetbeni jövedelmek lejnek megfelelô összegeket; d) nettó jövedelem/mindegyik jövedelemkategóriának megfelelô veszteség — a bruttó jövedelem és a levonható elôállítási költség különbözete; e) leírható elôállítási költség — azok a költségek, amelyek a jövedelem megvalósítása céljából végzett tevékenység során keletkeznek; f) egyéni levonások — az adófizetônek járó adómentes összeg, amely az egyéni alaplevonásból és az egyéni pótlevonásból áll, az illetô személyes, és az eltartásában levô személyek helyzetétôl függôen; g) külföldi adóhitel — a külföldön adó címén fizetett összeg, amelyet Romániában elismernek és levonják az itt tartozott jövedelemadóból; h) végleges adó — ezt alkalmazzák a külön adózott jövedelemkategóriákra, amelyeket nem adnak hozzá az évi adóköteles globális jövedelemhez. (1. szakasz)

Adófizetésre kötelezettek: a) romániai állandó lakhellyel rendelkezô román magánszemély, a Romániában, valamint külföldön is megvalósított jövedelmei után; b) a Romániában lakhellyel nem rendelkezô román magánszemély az itthon egy romániai munkáltató révén megvalósított jövedelmekért, vagy egy 12 hónap alatt 183 napot meghaladó idôszakban megvalósított jövedelemért, amely az adott naptári évben kezdôdik vagy végzôdik; c) a külföldi magánszemély a Romániában egy itteni munkáltató révén megvalósított, vagy egy 12 hónap alatt 183 napot meghaladó idôszakban elért jövedelmeiért, az idôszak pedig az adott naptári évben kezdôdjék vagy végzôdjék. Hasonlóan adófizetésre kötelezettek, tehát adófizetôknek számítanak a romániai lakhellyel nem rendelkezô román, valamint külföldi személyek is a Romániában az elôbb feltüntetettnél más körülmények között megvalósított jövedelmeik után, a kettôs adózás elkerülését szabályozó egyezmények alapján.

A következô jövedelmek adókötelesek: független tevékenységbôl származó jövedelem; kereset; javak átengedésébôl szerzett jövedelem; osztalék és kamat; egyéb jövedelmek. Ide számítják továbbá mind a pénzbeli jövedelmeket, mind pedig a természetbeli jövedelmek pénzbeli értékét.

Nem adókötelesek, és nem esnek a jelen kormányrendeletben szabályozott adóelvonás alá a következô jövedelmek: a) segélyek, pótlékok és egyéb különleges rendeltetésû támogatások, amelyek az állami és helyi költségvetésbôl, külön alapokból származnak, vagy amelyeket harmadik személyektôl kapnak hasonló rendeltetéssel, kivételt képezve ez alól a táppénz, szülési szabadság és a gyermek kétéves koráig járó szabadság ideje alatt folyósított pótlék, amely kereseti jellegû jövedelemnek számít; b) biztosításból (javak, baleset, szakmai kockázat) származó jövedelem, amelyet valamely elszenvedett kár megtérítéseként fizettek; c) természeti katasztrófák, rokkantság, elhalálozás esetén fizetett pénzösszegek, amennyiben ezek valamely katonai tevékenység miatt következtek be, a törvénynek megfelelôen; d) a meghatározott összegû gondozási pótlék, amely az I. rokkantsági fokba sorolt nyugdíjasoknak jár, valamint a bármilyen típusú nyugdíjak; e) a törvény értelmében a magánszemélyeknek ingyen adott értékjegyek, kuponok; f) a technikai és munkavédelmi felszerelések pénzbeli értéke, élelmezés, gyógyszerek és higiéniai eszközök ellenértéke, amelyeket szintén a törvényes elôírások értelmében adnak; g) szponzorálás vagy ehhez hasonló támogatás formájában átadott összegek vagy javak; h) étkezési jegyek és ellátás, amelyeket teljes mértékben a munkáltató fizet; i) a magánvagyont képezô ingó és ingatlan javak tulajdonjogának átruházásból származó jövedelem, az értékjegyek és társasági rész átruházásából megvalósított jövedelmek kivételével; j) a szolgálati érdekbôl az országban vagy külföldre történô áthelyezés, kiküldetés idejére, illetve alkalmával adott pénzösszegek olyan kiadások kiegyenlítésére, mint az utazási, szállásolási költség, a szolgálati érdekbôl történô költözésért járó összegeket is beleértve; k) rövid lejáratú és sorkatonai szolgálatukat teljesítôknek, tiszti iskolák diákjainak és hallgatóinak járó pénzbeli és természetbeli juttatások; l) szervezett formában történô iskoláztatásban és szakképzésben résztvevôknek járó ösztöndíjak; m) hagyatékból és ajándékozásból származó összegek vagy javak; n) mezôgazdaságból és erdészetbôl megvalósított jövedelmek.

Adómentességet élveznek továbbá, a jelen kormányrendelet értelmében, a következô jövedelmek: a nagykövetségek és konzulátusok tagjainak jövedelmei, a kölcsönösség alapján, az állandó külföldi kiküldetésben levô személyzetnek valutában adott nettó jövedelmet is beleértve; külföldi magánszemélyek tanácsadó tevékenységébôl származó jövedelmei, amelyet kormányközi ingyenes segélyezési megállapodások keretében tartanak; a külföldi sajtótudósítók jövedelme, szintén a kölcsönösség feltételével; diákok és egyetemisták által belföldi és külföldi versenyeken elért díjazásai, pénzbeli és természetbeli elônyei; a tömeges elbocsátás során munkanélkülivé vált személyeknek kifizetett végkielégítés; a kedvezményes kamatú kölcsönbôl származó különbség összege; a tartalékba helyezett tiszteknek járó végkielégítés; pénzbeli és természetbeli elônyökbôl származó jövedelem, amelyet a fogyatékosoknak, háborús veteránoknak, hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és sebesülteknek, politikai okokból üldözötteknek, deportáltaknak és foglyoknak, az 1989-es forradalom mártír-hôsei utódainak, sebesülteknek és forradalmároknak ítéltek meg.

Adózott idôszak és adóhányadok

Az adózott idôszak egy adóévre vonatkozik, amely egy naptári évnek felel meg. Egy évtöredékben megvalósított jövedelem egész évi adóköteles jövedelemnek számít. Az adót az évi (adóköteles) összjövedelemre alkalmazott adótáblázat alapján számítják ki:

Más a helyzet a keresetbôl származó jövedelmek esetében. Jövô évre a pénzügyminisztérium havi adótáblázatot dolgoz majd ki és jelentet meg a Hivatalos Közlönyben, a keresetet ugyanis, az eddigi eljáráshoz hasonlóan, havonta megadózzák.

Jövedelem-meghatározás

A nettó jövedelem a bruttó jövedelem és a leírható költség közötti különbözet összege. Ami a költségeket illeti, a következô szabályokat kell figyelembe venni: a) jövedelemre esô költségnek csak az számít, amelyet a jövedelem elôállítási tevékenysége során és céljából végeznek és iratokkal igazolnak; b) az adófizetô által saját és családja használatára költött és elhasznált pénzösszegek, valamint javak nem jelentenek jövedelemre esô költséget (az ilyen jellegû költség tehát nem leírható); c) a romlandósággal, értékleírással, reklámmal kapcsolatos kiadások esetén a jogi személyekre érvényes jogszabályokat alkalmazzák; d) a romániai vagy külföldi forrásból származó jövedelmek azon költségei, amelyek adómentesek, nem leírható költségek; e) hasonlóan nem leírható költség a kormányrendelet alapján alkalmazott, valamint a külföldi jövedelemadó sem; f) a vállalkozás vagyonával végzett kiadások, amennyiben saját célból is használták ôket, valamint az adófizetô vagy üzlettársak javaival kapcsolatos kiadások, amennyiben ezeket a vállalkozásra fordították, leírható költségnek számítanak, kormányhatározatban megállapított korlátok között.

A romániai lakhellyel rendelkezô román magánszemélyek évi összjövedelmükbôl leszámíthatnak bizonyos összegeket, amelyeket a jogszabály személyes alaplevonásnak valamint személyes pótlevonásnak nevez, és az adózott idôszak minden hónapjára érvényes.

A személyes alaplevonás 2000 januárjától számítva havi 800 ezer lejben állapították meg. A pótlevonást az alaplevonástól függôen számítják ki, a következôképpen: a) az eltartásban levô házastársért az alaplevonást megszorozzák 0,6-tal; b) az elsô két gyermek mindegyikéért az alaplevonást beszorozzák 0,35-tel, valamint 0,20-szal az eltartásukban levô mindegyik következô gyermekért; c) az eltartásban levô további családtagokért az alaplevonást 0,20-szal szorozzák be. További pótlevonást alkalmazhatnak az adófizetôk a következô esetekben, saját vagy eltartottaik helyzetétôl függôen, és az

elôbb felsorolt számításokon felül: 1. 1,0 megszorozva az alaplevonással az I. fokú rokkantak, valamint a súlyos fogyatékosok esetében; 2. 0,5 megszorozva az alaplevonással a II. fokú rokkantak és elôrehaladott fogyatékosok esetében.

Nem számítanak eltartásban levôknek azok a személyek, akiknek (adóköteles, adómentes) jövedelme meghaladja a személyes levonások összegét. A kiskorú gyermekek minden esetben eltartott személyeknek minôsülnek, a levonást pedig az egyik szülô alkalmazhatja, megegyezés alapján. A személyes levonásokat összeadják, az adó kiszámításánál figyelembe vett (engedélyezett) összeg pedig nem haladhatja meg az alaplevonás két és félszeresét.

A jövedelmek meghatározási szabályai

A kormányrendelet a független tevékenységbôl származó jövedelmek közé sorolja a kereskedelmi, önálló szakmák, szellemi tulajdonjog jövedelmeit. Az önálló szakmák az orvosok, ügyvédek, közjegyzôk, könyvelôk, építészek és ezekhez hasonló szakmákban végzett tevékenységet jelentik, amelyeket a törvénynek megfelelôen független módon folytatnak.

Keresetbôl származó jövedelemnek számít a pénzbeli és/vagy természetbeli összes jövedelem, amelyet egy magánszemély egyéni munkaszerzôdés alapján megvalósít, beleértve a táppénzt, szülésért és gyermeknevelésért járó pótlékot is. Keresetnek számít továbbá: valamely közméltósági tevékenységbôl származó jutalék; tisztek havi zsoldja, díja és prémiuma; országos állami vállalatok, társaságok, önállóan gazdálkodó egységek gondnokainak (adminisztrátor) járó havi bruttó pótlék; szolgáltatási szerzôdés alapján végzett tevékenységbôl származó jövedelem; részvényesek közgyûlési képviseleti, igazgatótanácsi, valamint cenzori tagságból származó pénzösszegek; egyéb, kereseti jellegû pótlékok és juttatások.

Keresetbôl származó bruttó jövedelemnek számít az alkalmazott által minden jövedelemszerzési helyen megvalósított kereset. Ennek nettó értékének megállapításához levonandó költségnek számítanak a következôk: a) pótnyugdíj, munkanélküliségi segély, egészségügyi biztosítás alapjához való hozzájárulás; b) a személyes alaplevonás 15%-a, amelyet szakmai költség címén alkalmaznak az alaplevonást végzô munkahelyen. A keresetbôl jövedelmet szerzôk havonta adót kötelesek fizetni, ezt úgynevezett elôlegezett kifizetésnek (törlesztésnek) nevezi a kormányrendelet.

Azok, akik javak használatának átengedésébôl jutnak jövedelemhez, errôl szerzôdést kötelesek írni, és azt 15 napon belül iktatni kell a pénzügyigazgatóságon. A nettó jövedelem megállapításához a bruttó jövedelembôl 30% költséget vonnak le.

Osztalék esetén a kifizetéskor 5%-os adót vonnak le, kamat esetén pedig ennek kiszámításánál 1% adót alkalmaznak, amelyet a kifizetést végzô intézmény havonta visszatart és folyósít. Az így visszatartott adó végleges adónak számít.

A kormányrendelet egyéb jövedelem alatt a szerencsejátékból, pénzbeli és/vagy természetbeli prémiumokból és jutalmakból, értékpapírok és társasági részek átadásából szerzett jövedelmet érti. Ez utóbbi kivételével adómentességet élveznek a 3 millió lejnél kisebb nyeremények és jutalmak, egyenként. Az ennél nagyobb összegeket 10%-kal adózzák meg, értékpapírok esetén az adó 1%-a az egyezség értékének. A kormányrendeletben fel nem tüntetett jövedelmeket 10%-kal adózzák meg.

Az adófizetôk összjövedelem-bevallást, valamint külön bevallásokat kötelesek letenni a lakhelyük szerint illetékes pénzügyigazgatóságon, a jövedelemszerzést követô év március 31-ig. A külön bevallásokat a jövedelem megvalósításának helyén állítják ki, és a jövedelemforrás szerint illetékes adóhivatalhoz nyújtják be. A csupán keresetbôl származó jövedelmet megvalósítók nem kötelesek összjövedelmi bevallást tenni, és külön bevallást sem azokban az esetekben, amikor végleges adózást alkalmaztak.

Az utcai pénzváltóknál a forint 68/70, a márka 9000/9200, a dollár pedig 16 600/16 700 lejbe került.
Ma reggel a Macrogruop Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9150/9250, az amerikai dollár 16 720/16 800, az olasz líra 9,15/9,30 az osztrák schilling 1285/1370 lejbe kerül.

Aláírták a román–jugoszláv kormányközi megállapodást a Vaskapunál lévô vízi erômû korszerûsítésérôl — jelentette hétfôn a Rompres hírügynökség.

Az új megállapodás egy tavalyi egyezményen alapul, amelynek mûszaki pontosítását hátráltatták a jugoszláviai háborús események.

Román részrôl a svájci Sultzer céget bízták meg, amely már el is kezdte a munkálatokat.

A teljes felújítás közben egyenként 175 megawattról 190 megawatrra emelik az erômûegységek kapacitását.

A Vaskapu erômû hat turbináját 1970–71-ben helyezték be. Most évenként egy turbinát újítanak fel, vagyis a munka hat év múlva lesz kész — írta a hírügynökség.

Az RTDP és a Román Humanista Párt elnökei, Ion Iliescu, illetve Dan Voiculescu hétfôn protokollt írtak alá a két politikai alakulat közti együttmûködésrôl. A dokumentum révén a két párt leteszi az együttmûködési alapokat a nemzeti érdek védelmezése és kinyilvánítása irányában a válság áthidalása és a gazdasági hanyatlás megakadályozása érdekében, tiszteletben tartva az alapvatô emberi jogokat.

Ion Iliescu RTDP-elnök kijelentette, hogy pártja a két parlamenti kamarában támogatni fogja az RHP érdekeit a két párt platform-programjában szereplô azonos területeken, és valamennyi gazdasági, kulturális, egészségügyi, társadalomvédelmi és védelmi problémát megtárgyal az RHP-vel.

A 2000-es választásokon a két párt saját listákon indul, s a második forduló esetleges megszervezésekor feltétel nélkül támogatják a legjobb helyen szereplô jelöltet. Dan Voiculescu RHP-vezetô megjegyezte, hogy politikai alakulata részt vesz az RTDP egyes programjainak és törvénykezdeményezéseinek kidolgozásában.

A diákok és az Andrei Marga tanügyminiszter között zajló bukaresti tárgyalások sikerrel jártak, ennek eredményeként megemelték az ösztöndíjakat. Így az érdemösztöndíj 600 000 lej lett, a tanulmányi 500 000 lej, a szociális ösztöndíj pedig 400 000 lej. A diákok nyugodtak lehetnek, mert a sajtónak nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora elmondta, hogy a pénz már megérkezett az egyetem pénztárába.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôivel folytatott hétfôn megbeszélést Bukarestben Radu Vasile román miniszterelnök.

Az egyházfôk kérésére létrejött találkozón Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület és Tôkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Tamás József csíkszeredai katolikus segédpüspök vett részt.

Az erdélyi magyar egyházak vezetôi a lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a román miniszterelnök segítségét, támogatását.

A találkozó után az egyházi vezetôk elmondták: a lelkészek állami fizetésérôl szóló törvény jelenlegi értelmezése azt a gyakorlatot eredményezi, hogy a mintegy 1400 romániai magyar lelkésznek csak a fele kaphat állami fizetést. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólva hangsúlyozták, hogy bár már született két sürgôsségi kormányrendelet, amelyek alapján összesen 53 ingatlant kellett volna az egyházaknak visszakapniuk, eddig ezek közül mindössze 4–5 ingatlan került vissza tulajdonukba.

Az egyházi vezetôk a találkozón azt is felvetették, hogy a jelenlegi adótörvények nem ismerik el az egyházak karitatív szerepét, így gazdasági tevékenységük után 38 százalék adót kell fizetniük. Egybehangzóan javasolták a miniszterelnöknek azt is, hogy a vallási törvény készülô tervezetét vegyék le a törvényhozás napirendjérôl, mivel az a jelenlegi formájában semmit nem segítene, csak ártana.

Radu Vasile számos ígéretet tett a felvetett gondok orvoslására. Megígérte, hogy a lelkészek állami fizetésének ügyét az idén a kormány tartalékalapjából rendezik, jövôre pedig a költségvetésben a lelkészek száma után állapítják meg a keretösszeget. Kérte, hogy a magyar történelmi egyházak a lehetô legrövidebb idôn belül állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyek jogi helyzete már tisztázott.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôit szeptember közepén Emil Constantinescu államfô fogadta, aki a maga részérôl szintén ígéretet tett a jogos problémák rendezésére.

A hôelosztó vállalat szakszervezetei figyelmeztetnek, hogy a lakásokba nem lesz elegendô meleg a télen.

A hôelosztó vállalatok nagyrésze abban a veszélyben van, hogy be kell szüntetni tevékenységét, mert a lakótársulások túl nagy adósságot halmoztak fel, a kormány pedig nem fizette ki a házi eneriafogyasztás állami támogatására elkülönített összeget. A hôelosztó vállalotok nem tudják kifizetni tartozásaikat a CONEL Villamosmûveknek, mert a fûtésért és a melegvízért járó díjakat nem képesek behajtani a lakosságtól — mondta Ion Mihala, a Háztartási Szakszervezet fôtitkára. Ha két héten belül nem kerítenek pénzalapokat a CONEL-szolgáltatások kifizetésére, félô hogy a lakosság fûtés nélkül marad — folytatta a fôtitkár. Nem tisztázta, hogy a lakosság mekkora összeggel tartozik, viszont elmondta, hogy csupán Bukarestben 350 milliárdot kellett volna fizetniük a tömbházlakóknak. A pénzhiány miatt sok városban, többek között Kolozsváron is elbocsátások voltak, városunkban eddig 65 személyt menesztettek, és Aradon is hasonló a helyzet. Bukarestben pedig megtörténhet, hogy nem tudják kifizetni erre a hónapra a béreket — tette hozzá Ion Mihala. A lakosság még egy lejt sem kapott az ártámogatásból, így a számlák kifizetetlenül maradtak. A Hôenergia Elosztási Hivatal (RADET) bejelentette, hogy tekintettel a már most 10 Celsius fok alatti hômérsékletekre, lesz fûtés, de csak Bukarestben. A RADET biztosítani fogja, ahogy a törvény elôírja, minden lakásban a 18 fokos meleget, de mihelyt a hômérôk többet mutatnak mint 10 Celsius fok, megállítja a fûtést.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lapunknak elmondta, hogy a hétfôi kormányülésnek egyetlen napirendi pontja volt, a hôenergia kompenzáció, amit az állami költségvetésbôl fognak kiegészíteni. Elvi határozat született az összegrôl, amit a költségvetés el fog különíteni. A konkrét határozatot csütörtökön fogadják majd el. 200 milliárd lejt különítenek el erre a célra országos szinten.

Gáspár Miklós

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szokásos hétfôi sajtótájékoztatóján Ion Diaconescu elnök annak a véleményének adott hangot, miszerint a párt területi szervezetei is el kell hogy ássák a csatabárdot koalíciós társaikkal. A kormányban részt vevô pártok közös érdeke, hogy — szem elôtt tartva az EU intelmeit — jól kormányozzák az országot, mert minden kudarc csak gyengíti Románia integrációs esélyeit.

Diaconescu elmondta: a koalíciós pártok vezetôi szinten már elhatározták, hogy véget vetnek az ellenséges megnyilvánulásoknak, és minden felmerülô problémát a koalíción belül igyekeznek megoldani.

Ion Diaconescu ugyanakkor aláhúzta, hogy a köztisztviselôi törvény mielôbbi elfogadása nem feltétlenül szükséges kritérium Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére, így a kormány felelôsségvállalása e szabályozási rendelkezéséért még függôben marad — mondotta az elnök, egyetértve azzal, hogy e törvényt a legrövidebb idôn belül el kell fogadni.

Indítványozni fogják Emil Putinnak, a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) elsô alelnökének a megbüntetését a párt soron következô kongresszusán — derült ki a szociáldemokraták kolozsvári szervezetének hétfôi sajtóértekezletén. Vasile Suciu, az RSZDP helyi fiókjának elnöke azt nyilatkozta: ô személy szerint nem tartja sajnálatosnak, ha Putin úgy dönt, hogy kiválik a pártból, amelyre viselkedésével szégyent hozott.

Mint ismeretes, az RSZDP múlt hét végi kongresszusán Alexandru Athanasiu munkaügyi minisztert választották meg a párt elnökévé Emil Putin ellenében. Putin ezek után kivonult a kongresszusról az ôt támogató megyei szervezetek küldöttségeivel együtt.

A sajtóértekezleten kiderült: a kolozsvári küldöttség Alexandru Athanasiura adta le szavazatát. Vasile Suciu elmondta, hogy a kolozsváriak ezzel nem személy szerint a munkaügyi minisztert támogatták, hanem azt a programot, amelyet képvisel: továbbra is a kormánykoalícióban maradni. Arra, hogy a hét végi incidens után bekövetkezik-e a pártszakadás vagy sem, egyelôre nem tudtak válaszolni. De ha az RSZDP Putint támogató része fenyegetésüket betartva átiratkozik is a Szövetség Romániáért pártba, ez nem fogja jelentôs mértékben befolyásolni a párt helyzetét — mondották.

Mivel a hét végi kongresszus kvórum hiányában nem tudta befejezni munkálatait, úgy döntöttek, hogy egy hónapon belül megrendezésre kerülô rendkívüli kongresszust hívnak össze. Ezen választják meg majd többek között a párt elsô alelnökét, mely tisztségre Vasile Suciu is pályázik.

A helyi hatósági választásokkal kapcsolatban Vasile Suciu elmondta: mindenképp szeretnének a Demokrata Párttól külön listákon indulni. Arról még nem döntöttek, hogy kit jelöljenek, egy valami biztos: RSZDP-s polgármesterjelölt is lesz Kolozsváron.

Erdei Róbert

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]