1999. szeptember 23.
XI. évfolyam 22. szám.

Az elkövetkezô napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar fôkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett „polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztetô levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) kolozsvári irodájának vezetôjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az elsô, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat.

Kolozsvár lakosságához intézett szerdai felhívásában a polgármester kifejti: „mindaddig, míg a kolozsvári magyar fôkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselôje lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém fôkonzullal. A büntetô törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetôknek pedig el kell viselniük a megfelelô büntetést" — áll a felhívásban.

Gheorghe Funar ugyanakkor levélben fordult Constantin Serbanhoz, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetôjéhez, akit arról tájékoztat, hogy a „a kém Alföldi László jelenléte Kolozsváron ártalmas, veszélyes és etnikumközi konfliktusokhoz vezethet". Arra kéri Constantin Serbant, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit.

A polgármester felszólítja a városi ügyészséget is, „hozzanak intézkedéseket a fôkonzulátus képviselôivel kapcsolatot felvevô valamennyi személy azonosítására, mivel a büntetô törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". Kérését a következôkkel indokolja: „hasonló intézkedésre azért van szükség, mert az utóbbi idôben felerôsödött, gyakoribbá vált és változatosabb lett a Románia-ellenes, az RMDSZ által is támogatott irredentista és sovinista tevékenység, amely az etnikai alapú autonómiát irányozza elô és etnikumközi konfliktusokhoz vezethet".

Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében a polgármerster péntekre „nyilvános megbeszélésre" hívja a város lakóit és, természetesen, Alföldi László magyar fôkonzult is. Soltész Levente konzul lapunknak elmondta, hogy a magyar diplomata „nem partner" a hasonló akciókban. Egyébként pénteken Dávid Ibolya magyar és Valeriu Stoica román igazságügyminiszter társaságában a magyar fôkonzul a temesvári román–magyar jogászfórumon tartózkodik.

Lapunk kérdésére válaszolva Alexandru Fãrcas elmondta: — A városházán bármit szervezhetnek, a közbiztonságot csupán az utcai tüntetések zavarhatják. Amennyiben azt tapasztalom, hogy utcai tüntetéseket szervezne, a szeptember 27-én lejáró prefektusi tiltást újabb két, három vagy öt napra meghosszabbítom — mondta a prefektus.

Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetôje úgy véli, hogy a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bûncselekményét. — A polgármesternek csupán arra van felhatalmazása, hogy a város ügyeit intézze. Az elmúlt napokban történtek visszaélést jelentenek. Ez egy hivatalból üldözendô bûncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni — mondta. A kóbor kutyák kiszínezésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója megnyugtatott: — Garantálom önöknek, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. A központot azért hoztuk létre, hogy ápoljuk a kóbor kutyákat, és nem azért, hogy lefessük ôket — mondta.

Kiss Olivér

A román külügyminisztérium szerdán megismételte: semmi kifogása Alföldi László magyar diplomata személye és kolozsvári fôkonzuli kinevezése ellen.

Simona Miculescu külügyi szóvivô sajtótájékoztatóján — román újságírók kérdéseire válaszolva — leszögezte: a román diplomáciai tárcának semmi oka bármilyen kifogást emelni Alföldi László személye és kolozsvári fôkonzuli kinevezése ellen.

A szóvivô rámutatott, hogy a Magyar Köztársaság új kolozsvári fôkonzulja kinevezésének elfogadása elôtt — a szokásos gyakorlatnak megfelelôen — a tárca kikérte az illetékes román hatóságok véleményét a posztra kijelölt diplomatáról. Mindezek után a minisztérium semmi olyan információval sem rendelkezik, ami alapján bármilyen kifogást emelhetne Alföldi László személye és fôkonzuli kinevezése ellen.

Miculescu — az üggyel kapcsolatban a román sajtóban nagy teret kapott kolozsvári magyarellenes provokációkra utalva — megismételte a román külügyminisztérium korábbi állásfoglalását: a tárca az országközi kapcsolatok elômozdítását és bátorítását tekinti feladatának, nem pedig a viszálykeltést és a kapcsolatok kétes politikai játékok alapján történô megzavarását. Majd nyomatékosan megismételte: a minisztérium nem rendelkezik olyan információkkal és adatokkal, melyek szerint alkalmatlan vagy idôszerûtlen lenne a kolozsvári magyar fôkonzul kinevezése.

A szóvivô emlékeztetett rá, hogy a diplomata — megbízási okmányainak külügyminisztériumi átnyújtása és átvétele után — az érvényes nemzetközi szabályok és a diplomáciai szokások értelmében megkezdheti fôkonzuli tevékenységét. „Remélem, hogy ezzel az ügyet lezártnak tekinthetjük" — mondta a román külügyi szóvivô.

Romániában jelenleg 46 börtön mûködik. Ezek egy része kiskorúak számára kiképzett javítóintézet, az elítéltek fogvatartására szakosodott intézmények zömében azonban jogerôsen elítélt felnôtt férfiak és nôk töltik büntetésüket. A 46 börtönbôl 13-ban kezdôdtek el az európai normák által megkövetelt korszerûsítési munkálatok, a börtönök többsége azonban ma is embertelen körülményeket „nyújt" a foglyoknak. Az egyik véglet Poarta Albã, ahol teljesen egészségtelen barakkokban, szinte a kommunista rezsim feltételei között folyik az „átnevelés", a másik, a jobbik határeset pedig egy Bukarest melletti új fogház, ahol 3–4-en vannak egy cellában, és a fogvatartás feltételei a legkorszerûbb európai börtönökkel vetekszenek.

Szamosújvár e két véglet között található. 2600 rab tölti itt ítéletidejét, akik közül több mint ezer 10–20 évre, gyilkosság miatt elítélt férfi és nô. Országos viszonylatban itt van a legtöbb, hosszú börtönbüntetésre elítélt rab.

A kisváros börtönparancsnoksága merész vállalkozásba kezdett, amikor a tegnapi napot a nyitott kapuk napjává nyilvánította a sajtó és a közintézmények képviselôi számára. Az alkalmat az adta, hogy az ezelôtt két évvel elkezdett korszerûsítési munkálatok most értek véget. Hozzávetôleg 6,5 milliárd lejes beruházással 30 cellát sikerült újjáépíteni, lefestették a börtönépületek falait, és a tisztiállomány továbbképzése céljából külön épületszárnyat koszerûsítettek. A börtön kívülrôl úgy mutat, mint bármelyik külföldi fogda.

A nyitott kapuk napjára több, mint 250 meghívott érkezett Szamosújvárra az egész országból: ügyészek, törvénybírók, börtönparancsnokok, börtönôrök, szociális dolgozók, orvosok, újságírók... A parancsnok, Petru Roman ezredes olyan gyûlésteremben üdvözölte a meghívottakat, amelyet bármelyik kolozsvári intézmény megirigyelhetne. Mint mondotta, a börtönnek az a szerepe, hogy a társadalomtól elzárja a veszélyes elemeket, ugyanakkor emberséges körülményeket teremtsen számukra. A szamosújvári beruházás nagyobb része helyi erôforrásokból származik: a munkálatokat foglyok végezték el, az építôanyagokat pedig a börtön által végzett szolgáltatások ellenértékébôl vásárolták. Besegített a szakminisztérium is, de amint azt Mihai Marian Eftimiu, a börtönök parancsnokságának fôigazgatója elmondotta: meglepte a szamosújváriak leleményessége, áldozatvállalása, hogy többnyire önerôbôl ilyen méretû korszerûsítésbe kezdtek.

A népes küldötteket végigvezették a börtönön, az egyes és kettes férfirészlegen, ott, ahol már korszerûsítették az épületet, a cellákat. A régi cellákban, háromemeletes ágyakban 70-80 fogoly van bepréselve. Egy emeleten egy fürdô mûködött, a 2600 fogolyra kb. 40 dust számítva. Az új cellák befogadóképessége 30 rab: mindenik cellában fürdô és wéce van és kis szekrénykék a rabok elelmózsiájának. A 30 új cellát elsôsorban a jó magaviseletûek számára rendezték be. A valamivel több, mint 30 kiskorút is új helyre költöztették: ôk vizsgálati fogságban vannak, innen szállítják a kolozsvári tárgyalásra. Rövidesen azonban a kolozsvári törvényszék melletti egykori börtön is újraindul, így a költséges és kényelmetlen szállítás véget ér.

A szamosújvári börtön újjáépített részlegei rendkívüli biztonsági rendszerrel vannak ellátva. Az ajtóba beépített érzékelôk központi számítógépen jelzik, mikor ki nyitja ki a páncélajtót. A folyosókat rövidesen kamerák (is) felülvigyázzák.

A parancsnok szerint a korszerûsítés a börtön 15 százalékára terjed ki, sok tehát a tennivaló. Az épületek túlzsúfoltak, egyre több a fogoly. Az emberi jogok terén azonban számottevô elôrelépések történtek: a foglyok leveit többé nem olvassák el, a börtönben pedig 8 felekezet lelkésze szolgál rendszeresen. Az ételt sok szabad ember is megirigyelhetné. A rabok szabadidôeltöltésére 100 tévé, klub, könyvtár, a tanulni akarók részére pedig iskola áll rendelkezésre.

A vendégsereg fényes fogadáson vehetett részt. Vasárnap a közönség számára nyitja meg kapuit a szamosújvári börtön...

Makkay József

Jelenleg 10,9%-os a munkanélküliségi ráta Kolozs megyében — derül ki a Megyei Foglalkoztatási és Szakképzési Ügynökség tegnapi tájékoztatójából. Szeptember végén azonban növekedés várható, a munkanélküliségi ráta megközelíti majd a 11,2%-ot. Ekkorra várható ugyanis a Clujana cipôgyárból utoljára elbocsátott 1500 személy helyzetének végleges rendezése.

Az ügynökség nyilvántartásában 38 301 munkanélküli szerepel. Ebbôl 18 109 munkanélküli segélyben részesül, 14 067 személy pótjuttatásra jogosult, 1746-an beilleszkedési segélyben részesülnek (ezek közül 116 fiatal 1997-ben, 1630 fiatal pedig a tavaly végzett) és 6125 olyan munkanélkülit tartanak nyilván, akik már nem jogosultak az 1991/1. törvény elôírásaira. Az elôzô statisztikai kimutatásokból is kiderült, hogy a munkanélküliek többsége nô — a 38 301-bôl összesen 21 131 —, és egyre többen maradnak állás nélkül a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk közül is.

Adrian Tinis igazgató elmondta: több vállalatnál nem kapták meg a végkielégítések utolsó részletét. A költségvetés kiigazítására várnak, ezért több helyen csupán akkor jutnak majd hozzá az ôket megilletô pénzösszeghez.

Állandó nehézséget okoz az ügynökségnek a munkanélküliségi segélyalapba be nem fizetett tartozások behajtása, hangsúlyozta Pojar Daniela közgazdász, a munkanélküliségi alap ellenôrzési osztályának fônöke. Az ellenôrzött vállalatok, cégek tartozása meghaladja a 24 milliárd lejt. Eddig négy és fél milliárdot sikerült a tartozásokból visszaszerezni. Mivel a törvény lehetôvé teszi, ebben az évben 5 vállalatnak engedélyeztek fizetési könnyítést (a részletek újrafelosztását), ez az összeg megközelíti az 5 milliárdot.

A jelenleg érvényben levô jogszabályoknak megfelelôen a foglalkoztatási és szakképzési ügynökségek egyik feladata a költségvetési követelések kötelezô végrehajtása. Ennek érdekében a bankok kötelesek zárolni ügyfeleik bankszámláját, hogy ne eszközölhessenek más kifizetést mindaddig, ameddig nem törlesztik az állammal szembeni tartozásaikat. Egyes bankintézmények azonban — panaszolták el az ügynökség képviselôi — egyszerûen nem vesznek tudomást az újonnan alakult ügynökségrôl, semmibe veszik az általuk küldött felszólításokat, sôt, megtagadják azok iktatását. Az adósok pedig nyugodtan halasztgatják tartozásaik törlesztését. Ez a visszás helyzet már több mint nyolc hónapja tart. Az adós cégeknek „besegítô" bankokat azonban az ügynökség nem volt hajlandó megnevezni. Egy mégis kialakuló együttmûködésben reménykedve...

Ú. I.

Negyedik alkalommal szervez munkaerôvásárt a Megyei Foglalkoztatási és Szakképzési Ügynökség. A szeptember 29-én és 30-án az Expo Transilvania Aurel Vlaicu úti kiállítócsarnokában 10–14 óra között sorra kerülô eseményt az ügynökség a kereskedelmi és iparkamarával közösen rendezi. Az állásajánlatot tevô cégek jelentkezését szeptember 28-ig várják, a munkahelyet keresô személyek pedig szeptember 27-ig iratkozhatnak fel az ügynökség Bem (Cosbuc) utcai székhelyén, hétfôtôl péntekig 8–14 óra között. A rendezvényen ingyenes a részvétel.

Gabriela Rebrean szociológus, az ügynökség szóvivôje a tegnapi sajtótájékoztatón emlékeztetett az elôzô, márciusi munkaerôvásár „eredményeire": a 22 résztvevô cég 478 állást ajánlott, 500 személy iratkozott fel, de ennél jóval többen vettek részt a tavaszi rendezvényen. Ily módon körülbelül 150 személy jutott munkához.

Az ügynökség igazgatója, Adrian Tinis egy könnyebb és gyorsabb állásszerzési megoldásnak tartotta a munkaerôvásárt, hiszen ott helyben egyrészt a cégeknek állnak rendelkezésére szaktanácsadással, valamint egy részletes adatbázissal, másrészt pedig a munkanélkülieknek nagyobb lehetôségük adódik tájékozódni, felmérni az ajánlatokat és elvárásokat. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a rendezvény nem csupán munkanélkülieknek szól, részt vehet bárki, aki állást keres, vagy munkahelyet szeretne változtatni. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, elsôsorban munkások keresik fel a munkaerôvásárt, a felajánlott állások között pedig elsôsorban a ruhakészítés, valamint kômûves, lakatos, asztalos állások szerepelnek. Ezek mellett az utóbbi idôben egyre nagyobb az érdeklôdés a rendszermérnökök és programozók iránt. A cégek által ígért fizetésekrôl nem tudtak adatokat szolgáltatni, hiszen a fizetés összegérôl a felek, a munkáltató és munkavállaló közvetlenül egyezkednek. Az ügynökség nem szólhat közbe, és nem is befolyásolhatja azt, éppen ezért nem tartják szükségesnek adatokat kérni a fizetésekrôl.

(újvári)

A matematika az 1999–2000-es tanévtôl kezdve kötelezô érettségi tantárggyá vált azon diákok számára, akik a hazai oktatási hálózat elméleti vonalának reál profilján (matematika–informatika, természettudomány szakokon) tanulnak. A napokban Bukarestben és Szebenben néhány száz diák „spontán sztrájkba" kezdett e határozat ellen. A diákok azt követelték, hogy a matematika az idén is maradjon meg választható és nem kötelezô érettségi tantárgynak az említett szakokon. Az érettségi tantárgyak terén eddig az elméleti líceumok kémia–biológia szakos tizenkettedik osztályai választhattak például a matematika, fizika, kémia és biológia között. Az idei tanévtôl viszont kötelezôen matematikából is kell érettségizniük. A diákok követeléseivel és eljárásukkal kapcsolatban megoszlik Kolozsváron a szaktanárok és tanügyi szakemberek véleménye. Abban viszont egyetért mindenki: jó, hogy Kolozsvárra nem terjedt át a diáklázadás.

M. J., Kolozsvár: Kik azok, akik hozzájárulás fizetése nélkül is egészségügyi biztosításra jogosultak?

Válasz: Az 1997/145. számú társadalmi egészségügyi biztosítási törvény 6. szakasza sorolja fel azokat, akik hozzájárulás fizetése nélkül is jogosultak egészségügyi ellátásra:

a) a gyermekek és fiatalok 26 éves korukig, amennyiben diákok vagy inasok, és nem valósítanak meg munkából származó jövedelmet; b) azok a fogyatékos személyek, akik nem valósítanak meg munkából származó jövedelmet vagy a család eltartásában vannak; c) a jövedelem nélküli házastárs, szülôk és nagyszülôk, amennyiben egy biztosított személy eltartásában vannak; d) mindazok a személyek, akiknek jogait az 1990/118. törvényrendelet, 1994/44. törvény, 1990/42. törvény alapján állapították meg.

SZILVAÍZFÔZÔ KALÁKÁT rendez a Kolozs Megyei RMGE és a Salbert Rt. szeptember 25-én, szombaton, Magyarnagykapuson. Délelôtt 11 órakor a megyei elnökség tagjai a gazdaköri elnökök részvételével szakmai megbeszélést tartanak.

Mindazok a gazdasági egységek, amelyek Kolozsváron tevékenykednek, az 1999/15. számú sürgôsségi kormányrendelet, valamint a helyi tanács 133. határozata értelmében a következôképpen kötelesek befizetni a helyi költségvetés jövedelmét képezô reklámadót:

— a tevékenység végzésének helyére kifüggesztett cégtábla után négyzetméterenként 50 000 lej évi adót kötelezô befizetni a helyi tanács számlájára (210802304305857), minden évnegyed utolsó hónapjának 15-ig. Ennek elmulasztása esetén késedelmi kamatot számítanak, május 6-ig 0,25%-ot, ezután a dátum után a késedelmi kamat 0,30%-ra emelkedett.

— reklám esetén az ügyfelek, tehát a reklámot igénylô, valamint az azt megjelentetô cégek kötelesek egymással szerzôdést kötni, és a szerzôdés értékének 2%-a képezi a helyi költségvetést megilletô reklámadót. Ezt az összeget a fentebb említett számlára kell befizetni, a következô hónap 10-ig, a mulasztás itt is késedelmi kamatfelszámítással jár.

Azt hiszem, szerencsés ember az, aki úgy éli meg az ezredfordulót, hogy tettéért nem kell szégyenkeznie. De szerencsésnek mondható az az együttes is, amely 2000-ben ünnepelve születésének 15. évfordulóját, fiatalon bizonyított.

Az 1985 ôszén alakult Bogáncs elsô nemzedéke, a mai Zurboló abban a „dobogtató szótlanságban" találhatott egymásra, amikor a tánc volt az egyetlen lehetôség az anyanyelven történô megnyilatkozásra. Ez a „sajátos képzôdmény", ami egyszerre akart falusi és városi lenni, idejében felismerte, hogy néptánckultúránk az emelkedett mûvészek világához tartozik, érdemes vele foglalkozni, hiszen még töredékei is nagyságra vallanak.

A kamaszos konokságáról ismert együttes felnôtté érett már, sokat hallatott magáról itthon és külföldön egyaránt, a kolozsvári közönség is többször láthatta színvonalas mûsorait, ezért nincs szándékomban felsorolni az érdemeit. Viszont szeretném felhívni a figyelmet egy olyan elôadás megtekintésére, amellyel az együttes október folyamán két igen rangos meghívásnak tesz eleget: a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, illetve a Pécsi Határon Túli Magyarok Fesztiválján fogják képviselni városunkat. Az elôadásra 1999. szeptember 25-én, szombaton este 7 órakor kerül sor, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum dísztermében.

Ez a lelkes fiatal csapat igen szûkös anyagi lehetôségekkel rendelkezik, az utak költségeinek „pótlására" megajánlott adományokat köszönettel veszik. Mert „kétszer ad, aki gyorsan ad".

Tolna Éva

Az évforduló alkalmából szeptember 25-én ünnepi rendezvénysorozatra kerül sor Csernátonban. Délelôtt 10 órakor leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját. 11 órakor Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a Csernátoni Múzeum vezetôje, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Megyei Mûvelôdési Felügyelôség fôtanácsosa, Sylvester Lajos újságíró és Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke mondanak üdvözlô és köszöntô beszédeket. 13 órától kiállítások tekinthetôk meg. Délután 16 órakor kerül sor a népmûvészek bemutatkozására.

A huszonöt évvel ezelôtt alapított Csernátoni Múzeum híre régóta túljutott a község határain. Élô múzeumként vonzotta a népi alkotókat, az eredeti népmûvészet iránt érdeklôdôket. Léte a legsötétebb diktatúra idején is biztos szigetét jelentette a valódi értékeknek. A Haszmann fivérek hagyományôrzô, értékmentô tevékenysége egész közösségünk számára példaképül szolgálhat.

(n)

...Mitôl véres a lábad? Sok mindentôl. A válasz jogán (hiszen e hónap elején nyilvánosan elmarasztaltak, amiért nem tudok ugyanúgy lelkesedni a világ összes bébijéért, mint az erdélyi magyar újszülöttekért), egy váratlanul kialakult vita szerintem elôre látható következtetéseit kívánom itt ismertetni.

Nem bizonygatom, számomra miért fontos (mit fontos, létkérdés!) úgy megôrizni magyarságomat, hogy közben ne szerezzek elégtételt azoknak, akik minden eszközzel szülôföldünk etnikai megtisztításán ügyködnek. Errôl nincs mit locsogni, ezt a velünk született állapotot csakis erdélyi földön leélve lehet megôrizni.

Viszont a Gólya-postánk kapcsán ismételten felbukkant a mai erdélyi magyar értelmiség két kiadású robotképe. Az egyiket naponta látjuk-halljuk a közéleti események alkalmával. Ennek értelmében tíz éve egyebet sem teszünk, csak harcolunk a megmaradásunk feltételeiként számon tartott jogainkért. Az ilyen irányban hangoskodók közben, felhasználva politikai vagy más tisztségeikbôl adódó kapcsolataikat, csemetéiket elôbb ilyen-olyan nyugati ösztöndíjhoz juttatják, hogy utána azoknak már eszük ágába se legyen hazajönni. És hogy a szülôknek legyen hová „utánukegyesíteni" a családot, egy kis zsíros nyugdíj ellenében. Idézek a gólya-vita kapcsán megjelent heves sorokból: „Minden embernek joga van határozni saját sorsa felett". Azonban, ha valóban értelmiséginek vallja magát, íratlan kötelessége vállalni a közös terheket, személyes példájával erôsíteni a hitet az ingadozókban. Megfigyelhetô, hogy az önzés általában azokat nem hagyja nyugton, és „ûzi" el Nyugatra, akik itthon is ügyeskedéssel, félretolatással igyekeztek többet elérni sorstársaiknál, és semmiképpen sem a több munkával. Mert könnyebb bevonulni a mások által rég megteremtett civilizációba, mint azt itthon hozni létre.

Annak idején a ’80-as évek végén esténként szívszorongva hallgattam a Szabad Európa rádió híreit, hogy Ceausescu határôrei aznap megint hány menekülô magyart lôttek le, kínoztak meg (fejpénzként állítólag hétszáz lej és öt szabadnap járt minden áldozat után). Azóta a kivándorlási hullám csillapodott ugyan (népiesen szólva, a fát megrázták és a férgese már lehullott), de nem szûnt meg. Manapság a szabadelvûségnek az a túlragozott formája, mely szerint a világpolgári státus (az itt is vagyok, ott is vagyok, valójában sehol) jelentené az emberi lét csúcsát, ismételten magyarázkodás arra a szegényes bizonyítványra, amit az érintettek az úgynevezett nemzeti elszigetelôdés ellenében állítanak be: „itthon építenek házat ottani keresetükbôl, hazajárnak nyaralni vagy vállalkozni. Ezek a kétlakiak statisztikailag külföldiek, de valójában nem kevéssé hazaiak is." Süllyedô hajónkból egyesek kiskanállal és hangyabuzgalommal meregetik ki a vizet, miközben mások, önigazolásból, vederrel loccsantják azt vissza. Demagógia tekintetében ezen világfiaink képessége a szó szûkebb és tágabb értelmében is határtalan. Mert amikor a saját bôrükrôl, zsebükrôl van szó, felôlük minden jelszó tartalma a feje tetejére állhat.

A másikfajta robotkép mai erdélyi magyar értelmiségieinkrôl egy, már túlzottan szerény, csendben munkálkodó embert vetíti elénk, aki egy- egy ilyen gólya-vita kapcsán sem kíván elôtérbe kerülni, véleményét szûkebb körökben osztja meg másokkal. Ôrá talán még mondhatjuk, a gyermekversike folytatásaként, hogy
„...magyar gyermek gyógyítja".

Ördög I. Béla

Egy pillantást vetettem a hídról a régóta ismert cserjés-homokos partra, ahol rendszerint lucskosan elfeküdt sás, kisodort vén fûzfa, venyigék hegyén fönnakadt gizgaz, lyukas lábas, iszapba ragadt autógumi jelezte áradások emlékét a mélyrôl fölcsapó hordalékszaggal együtt, amelybe fûzfavesszôk kesernyés illata vegyült.

Ezt a szagot még gyermekkoromból ôrzöm, amikor vissza-visszatérô álmom volt a rettentô nagy és zavaros víz a maga égre dagadó alattomos hullámaival, s nekem fölöttük kellett egyensúlyoznom foghíjas pallók nyákos deszkáin, miközben úgy kiteltem rettegéssel és a nyirkos korhadás szagával, hogy még ébredés után is sokáig a párnámon éreztem a sötét álom iszapszagát. Talán emiatt hangolnak le még ma is az áradó folyók, sôt fölzaklatnak.

Jó néhány évvel ezelôtt, amikor egy pillantást vetettem a Szamos-hídról, hogy öröklött aggodalmamat igazoljam, hirtelen úgy éreztem, lehangoló látvány helyett üdezöld biztatásként lobog és integet felém néhány tô paradicsom, ágyásnyi hagyma és gyökérzöldség. S mindez példásan gondozva a lucskosan elfeküdt sás, a vén fatörzs, a lyukas lábas és az iszapba ragadt autógumi helyén, a cserjék makacs indái, a hitetlenség és a kilátástalanság helyén... Odébb tízlépésnyire pedig a Szamos folyt agyagosan elszínezôdve, de egyelôre szelíden.

Megilletôdve többször is visszatértem oda csodálni a virágzó krumplit, mintha most telepítették volna át Európába, és épp erre a helyre. Figyeltem a paradicsom rezgô bokrait, a hagymaszárakat, amelyeken zöld üvegként átragyogott a fény, s álmélkodtam, hogy íme, a tavalyi sivárság helyén hittel, szorgalommal, konok munkával az áradó veszély közelében is elô lehet varázsolni néhány négyzetméternyi édenkertet...

Az esôs napokban azonban mégis aggodalom fogott el, olyannyira, hogy egyik este kocsiba ültem, elhajtottam oda, és elemlámpával levilágítottam a mélybe, ahol a paradicsomot sejtettem. Aggodalmam, sajnos, igazolódott! Már csak egy-két apró viráglepke vergôdött a krumplis végében, a víz tetején...

Hirtelen jött betegségként szakadt rám a csalódás, miközben visszafelé az ablaktörlô lapát egyenletes mozgását és a nedves aszfaltról fölcsillanó fényeket figyeltem. Nem az együttérzés, nem is a kárba veszett munka látványa sújtott le elsôsorban, hanem valami egészen másfajta sérelem, mint akit hitében csaltak meg. Végül késô éjszaka mégis ezt gondoltam:

— Bár nem tudom, ki lehet a névtelen kertész, hogy idôs-e vagy fiatal, de azt hiszem, boldog ember: talán az a fajta ô, aki a legnagyobb fenyegetetségek világában sem fogja soha mondani valamilyen emberséges törekvésre, hogy NEM ÉRDEMES!...

Ezekben a napokban, amikor ismét vízözön árasztotta el az ország sok részét, ellepte a termôföldeket, és ezer és ezer házat merített a szennyes hullámok alá, embereket és állatokat pusztított el, ez a régi emlék bukkant fel bennem. És most is hiszem, hogy nagy erôfeszítéssel, hittel, a közösség cselekvô jóságával és segítségével még sok mindent meg lehet majd menteni, mert ÉRDEMES!

Bálint Tibor

A Szövetségi Képviselôk Tanácsa hét végi ülésén (ismét) úgy döntött: elhalasztja a belsô választásokat. Jóllehet az említett választásoknak a megszervezési módja továbbra is tisztázatlan kérdéseket vet fel, amelyek megosztják az RMDSZ-t, a novemberre kitûzött idôpont „elhamarkodottságát" illetôen szinte teljesnek mutatkozik az egyetértés.

Ismeretes, a belsô választások célja az SZKT, az RMDSZ „miniparlamenti küldötteinek" a megválasztása a romániai magyarság minél szélesebb körének a megkérdezésével. A szövetség ekképp összeállt döntéshozó fóruma így vitathatatlanul nagyobb legitimitással bírna, megméretkeznének a különbözô politikai elképzelések, a létrejövô SZKT összetétele jobban tükrözné az erdélyi magyar lakosság politikai opcióit.

Ezért az az „elektoros" módszer, pontosabban az egyén választási jogának a különbözô elektorokra történô átruházása, amelyet a tagság „megmozgatásában" a leginkább kételkedô szórvány javasol, épp a belsô választásoknak a széles tömegek megkérdezésére vonatkozó alapelvét sértené. Ezért tûnik elfogadható kompromisszumnak az a javaslat, hogy maguk a területi szervezetek legyenek azok, amelyek végül eldöntik: melyik választási módszert tudnák a legsikeresebben alkalmazni. Nem ennyire egyértelmû viszont a másik, szintén vitát kovácsoló módosító indítvány, amely az RMDSZ-en belül mûködô platformok képviselôi számára elkülönített helyek megszüntetését követeli. Szerencsére a mikrofonhoz sietô Markó Béla egy jókor idôzített, a kényes helyzetet áthidaló javaslattal élét vette a kialakuló cirkusznak. Mert amennyiben az udvarhelyszékiek indítványa átment volna, ez hosszú évekig visszhangzó arculcsapásként érné az RMDSZ belsô pluralizmusát tükrözô platform-életet. Még akkor is, ha az elmúlt idôszakban az említett platformok nem töltötték be azt a jelentôségteljes szerepet, amelyet ez a státus számukra biztosít.

Egyszóval: a belsô választások hét évig vitatott szabályzata még sok kívánnivalót hagy maga után az említett kérdéseken túl is. Elég csak arra gondolni, hogy még az sem tisztázott, kinek van választói joga: a romániai magyarság valamennyi nagykorújának vagy csak exkluzíve a „párttagoknak". Nem is csoda, ha nagyon sokan, elsôsorban a megszervezés terhét cipelô területi szervezetek vezetôi kívánják titkon a halasztást — legalább jövôre. Persze, csak titkon, valahol a lelkük legmélyén, mert a belsô választások üdvözítô voltának megkérdôjelezése mifelénk minimum hazaárulással ér fel. Lefogadom, az SZKT-tagok többsége távolról sincs meggyôzôdve e választások fontosságáról és értelmérôl. Az évek óta tartó procedurális vita ugyanis teljesen a háttérbe szorította a valóban nagy nyûggel, hatalmas szervezési munkával és rengeteg pénzzel járó esemény lényegét. A belsô választások fô ideológusai szerint a sokat hangoztatott „legitimebb SZKT" ugyanis csak ráadás, e választások fô célja maga a szervezési folyamat, az a közösséget kovácsoló erô, amely a regisztráció, a tagság nyilvántartásba vétele, megkérdezése, megszólaltatása során felszabadul.

Ezzel azonban szinte senki sem érvel a viták során, nem is csoda, hogy a belsô választások afféle ködbe burkolt, megkérdôjelezhetetlen-érthetetlen mítosszá lényegültek át. Pontosabban: a király új ruhája-féle játékká. A tisztelt testület nem azon vitázik, hogy most ez a derék terv mennyi energiát és anyagi áldozatot ér meg nekünk, egyszóval nem a király új ruháját szabdalja-alakítgatja, hanem dicséri, illetve pocskondiázza a ruhát és a szabókat, holott a csóró király csupasz fenékkel, meztelenül didereg.

Ezt a kimondatlan dilemmát érzi át a szövetségi elnök, Markó Béla is. A szövetségi elnök legutóbb valahogy úgy fogalmazott: jó lenne már lehántani a demagógia kérgét ezekrôl a belsô választásokról. Ki kell gyógyulnia az RMDSZ-nek abból a gyermekbetegségbôl, hogy érzelmi alapon hozza meg döntéseit, amelyek gyakorlatilag megvalósíthatatlanok, és amelyeknek aztán végeláthatatlan tologatás lesz a sorsa. Véleménye szerint azokat, akik a leghangosabbak a belsô választások megszervezésének az ügyében, nem érdekli más, mint az, hogy a jelenlegi vezetés bukjon bele ebbe a rendkívüli gyakorlati nehézségekbe ütközô feladatba.

Már-már rokonszenveznék is a szövetségi elnökkel. Jómagam is mindig károsnak, sôt undorítónak tartottam az önámítást, különösen, ha egy közösség teszi ezt magával. Ha ôszinte akarok lenni, engem ebben az egész belsô választósdiban már nem is annyira az esemény maga izgat. Mert ideológiák ide, ideológiák oda, meg közösség meg minden, a belsô választások vitája az én feldolgozásomban évek óta csakis arról szól, hogy melyik „politikai vonalvezetés" tud majd több SZKT-tagot bejuttatni a testületbe. Mondom, ebben az egész vircsaftban engem elsôsorban a „szent ügy" kezelési módja nyugtalanít. Az a valóban képmutató demagógia, amivel gyakran a tehetetlenségünket leplezzük. Ennek ellenére mégis hamisan cseng fülemben a szövetségi elnök felszólalása. Azokkal érzek együtt, akik azon morfondíroznak, hogy ez a „bálványromboló" szónoklat, meg az anyagi fedezet miatti aggodalom vajon miért a tisztújító kongresszus után és nem pedig elôtte hangzott el, férfiasan vállalva az ebbôl származó, többé-kevésbé megérdemelt mérgezett nyilakat? Hát ennyit a demagógiáról.

Székely Kriszta

• Fedezetlen utalvánnyal fizetett a bujorui (Vâlcea megye) Vasile Botea (48), a Comconstruct Kft. ügyvezetôje, aki február 17-én a dési Somplast Kft.-tôl 27 millió lejre vásárolt árut. A kifizetésnél derült ki a turpisság, Boteát csalás vádjával vizsgálják, a Btk. szerint 3–15 börtönbüntetésre számíthat.

• Rendôrségi akciók sora volt szeptember 21-én, amelynek következtében 83-szor a közlekedésrendészetiek (mintegy 129 és fél millió lej értékben), a rendészetiek pedig 44-szer büntettek (5 millió lej). Hat hajtási jogosítványt és négy forgalmi engedélyt vontak be.

• Lovat lopott szeptember 15-rôl 16-ra virradóra Cãlin Berchi (26). A Cornel Vamos tulajdonában levô állat 15 millió lej értékû, a „lókötôt" elôzetes letartóztatásba helyezték, a lovat pedig visszaszolgáltatták a gazdájának.

• Tûz ütött ki szeptember 21-én, kedden délután: a szamosújvári Malgiada Prodcom Kft. hôközpontjának teteje gyúlt meg. A lángokat hamar megfékezték, mintegy félmillió lejes kár keletkezett. Az elsô jelek alapján a túlmelegedett kémény okozta a tüzet, a rendôrség folytatja a nyomozást.

• Erôszak áldozata lett szeptember 19-én délután egy órakor L. M. 76 éves nô. A tettes behatolt a lakásába, s akarata ellenére nemi kapcsolatra kényszerítette, majd távozott, és rázárta áldozatára az ajtót. A szerencsétlent csak másnap fedezték fel. A tettel alaposan gyanúsítható a szomszédja, Kelemen Andrei (48) kazánfûtô. L. M.-et kórházban fejsérüléssel és agyrázkódással is kezelik, Kelement elôzetes letartóztatásba helyezték (3–10 év).

(póka)

„Hepehupás, vén Szilágyban / Hét szilvafa árnyékában..." költôóriásunk ôsei falujába, a szilágysági Diósadra is hazaérkezett. Halálának 80. évfordulója alkalmából, Zilah és Nyárszó után, szeptember 19-én Diósad is ünneplôbe öltözött. Templomszenteléssel egybekötött ünnepségen Ady-emlékoszlopot avatott ez a tövisháti magyar közösség. A belsôleg pompásan felújított, amúgy tágas református templom szûknek bizonyult ezen a napon a valóságos partiumi seregszemlének.

A diósadi református egyházközség és RMDSZ, valamint a zilahi RMDSZ és Pro Zilah Egyesület rendezvénye istentisztelettel kezdôdött, amelyen igét hirdetett d. Tôkés László püspök Besenyôdi Attila helybeli református lelkipásztor üdvözölte a jelenlevôket, majd Molnár Kálmán esperes ünnepi köszöntôjére került sor. A diósadi születésû ifjabb Tóth János mákófalvi lelkipásztor — kinek édesapja több mint harminc évig szolgált a diósadi gyülekezetben — méltatta az itt végzett munkát, majd Sipos László bogdándi tanár a Szilágysági magyarság monográfiában megjelenô, Diósadról szóló munkáját ismertette. Az istentisztelet az alkalomhoz illô énekekkel és versekkel zárult a nôszövetség és az IKE tagjainak elôadásában. Tôkés László püspök zárszavában örömét fejezte ki, hogy Zilah, Nyárszó és Diósad méltóképpen emlékezett Ady Endrére, s ezeken a rendezvényeken tömegek vettek részt, míg Budapesten a költô halála 80. évfordulójának napján az Ady-emlékházban és sírjánál alig lézengtek néhányan. A püspök úr azt kívánta, hogy a helyi református közösség életébôl is ugyanúgy, mint a templom faláról, tûnjenek el azok a repedések, amelyek feszültséget okoznak, mivel a diósadi és zilahi egyházközségek a legproblémásabbak az egyházkerületben.

A templomkertben felállított emlékoszlopot Besenyôdi Attila lelkipásztor leplezte le. Talos Simion zilahi tanfelügyelô Ady és Goga barátságáról beszélt, majd Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke egy csokorra való Ady-verset szavalt. Kovács Kuruc János, a rendezvénysorozat szellemi atyja a kalotaszegi és szilágysági emlékünnepségekrôl és Ady diósadi gyökereirôl beszélt. A résztvevôk megkoszorúzták az emlékoszlopot, amelyet Szalai István zilahi fafaragó készített. A zilahi, nyárszói és diósadi emlékjelek közös vonzása az az Ady- bronzdombormû, amelyet a szép emlékmû Meszesi Lajos zilahi öregcserkész mintázott.

Az ünnepi vacsorán sokan emelkedtek szólásra, többek között Tôkés László püspök is, aki összefogásra szólított fel mindenkit, ugyanakkor elítélte az RMDSZ felsô vezetôségét, „amely rossz úton halad, elpuskázta a tanügyi törvényt, szinte eladta magát". „El kell döntse a református egyház, hogy a választásokon kiket fog támogatni" — mondotta, és kérte a jelenlevôket, hogy „balekokat ne támogassanak". Vincze Minya István nyárszói lelkipásztor (az ünnepségsorozat másik értelmi szerzôje) elmondta, hogy végvárak harca ez, hiszen Diósad és Nyárszó egyaránt elszigetelt falvak. Ha ezeket a végvárakat, hagyományainkat, nyelvünket elveszítjük, a nemzet lesz halott. Emlékhelyeket kell hagynunk magunk után, mert ugyancsak halott az a nemzet is, amelyiknek nincs mire emlékeznie.

Kerekes Gyula

A Miska bácsi levelesládája a Magyar Rádió legrégebbi ifjúsági és gyermekmûsora (49 esztendôvel és több mint félmillió megválaszolt levéllel a háta mögött) a millenniumra az ORTT támogatásával nemzetközi pályázatot hirdet, melyen részt vehet minden anyaországi és határon túli magyar gyermek, iskola, világi vagy egyházi ifjúsági szervezet.

A pályázat címe és tárgya: NEMZETI ÖRÖKSÉGÜNK.

Tíz témakörben — melyek az anyanyelvtôl a szülôföldön át a következô évezredbe lépésig terjednek — akár 100 egyénileg választott témában is lehet pályázni.

Életkori megkötöttség nincs, mivel az elbírálás az életkornak megfelelôen történik. A szombatonként este 8.40–9.00 óra között szóló adásokban a legjobb pályamunkák hangzanak majd el. Az értékelés az Árpád-házi királyok pénznemével, dénárral történik, a munka beérkezése után. Jutalmazásra a tanév végén, a szerzett dénárok arányában kerül sor. A legjobb pályázó közösségek teljes mûsoridôt kapnak. A pályázattal kapcsolatos részletes felvilágosítás a Miska bácsi levelesládája e heti, szeptember 25-i adásában hangzik el, a Kossuth rádió 20.40 órakor kezdôdô mûsorában.

A témakörök részletes listáját a pályázat iránt érdeklôdôk, kérésre, írásban is megkapják. Postacím: MISKA BÁCSI LEVELESLÁDÁJA, Magyar Rádió, 1800 Budapest.

Dés városát sem kímélik a gazdasági nehézségek. Az utóbbi idôben egyre több gazdasági egység zárta be kapuit, hogy a csôd szélén álló iparvállalatokról ne is szóljunk.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint az utóbbi esztendôkben Désen 14 ipari vállalatot zártak be. Jelenleg közel háromezer munkanélkülit tartanak nyilván, de ez a szám akár a közeljövôben megnövekedhet, hiszen a Szamos Kft. (volt papír- és cellulózipari kombinát) alkalmazottait is a felmondás fenyegeti. A Samus bútorgyárban sem jobb a helyzet, csak a külföldi rendelés tartja fenn. Az ôsz elején 55 dolgozót bocsátottak el a Farmasorb Kft.-tôl, és a Romsomes is komoly bajokkal küzd. Sajnos, az elbocsátottak száma hónapról hónapra növekszik, és a távlati kilátások sem biztatóak.

Erkedi Csaba

A könyvbemutatóval összekötött értekezleten a Codecs cég képviselôi, Liana Pop, Mihai Cicodeica és Sorina Câmpean a távoktatás elônyeirôl beszélt. Romániában a Nyílt Egyetem az egyedüli ilyen jellegû oktatási intézmény, a brit The Open University of Business partnere. Az OUBS a világon az egyik legnagyobb menedzsment egyetemnek számít, 190 000 vállalati igazgató, üzletember szerzett itt nemzetközileg elismert oklevelet. Közülük 6000-en kaptak MBA-t (Masters of Business Administration, vállalatvezetôi magiszteri cím) ami az elismerés legmagasabb fokozata. Szerte a világon több mint 13 000 vállalat támogatta alkalmazottjait, hogy a Nyílt Egyetem tanfolyamain vegyenek részt: a Bran Union Románia, The Document Company-XEROX, Colgate Palmolive, a medgyesi Romgaz, R. J. Reynolds Tobacco, ROMTRANS, Interdrinks, DHL Románia. Az egyetem általános és pénzügyi menedzsmentet oktat. Két-három napos tanfolyamoktól 1 éves képzésekig terjed a skála, a résztvevôk hat hónaponként vizsgáznak, és olyan új szakot választhatnak, mint a minôség menedzsmentje, versenyképes manedzsment, környezetmenedzsment vagy termékellenôrzés. Az intézmény nemcsak szakembereket képez ki, hanem tanárokat is, ugyanakkor üzleti tanácsadásal is foglalkozik. Országunkban a Codecs több olyan központot épített ki, ahol üzleti jellegû távoktatás folyik, így Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Bukarest, Krajova, Ploiesti, Konstanca, Székelyudvarhely, Nagyvárad, Marosvásárhely, Beszterce, Iasi városokban. Országunkban 57 alkalmazottjuk van, de 97 külföldi munkatársuk is besegít nekik. Ezek nagy része tanár, üzletember.

Évente 4000-en iratkoznak be a tanfolyamokra. Többnyire elfoglalt üzletemberek veszik igénybe az ilyen jellegû továbbképzést, interaktivitást, a rugalmas tanulási- és vizsgaidô, a jó segédeszközök, a felkészült oktatók miatt.

Szôcs Andrea Enikô

Mindennapi futkosóutam fontos szakasza számomra a szûk Bolyai utca, amely még álmaimban sem nyugszik meg egészen: ilyenkor hol vállukon cipelik, hol mozgólépcsônek tekintik az örökké sietôs kolozsváriak. Ezen az utcán mindenki igyekszik, mindenki gyorsabban akar menni, mint más. Egyetlen zsebkendônyi terület van errefelé, ahol nyugalom van. A hely különben hétfôtôl újra foglalt: ott ül a járdára unottan kikönyökölô lépcsôn a csíkszeredai Csapó Ildikó, és pengeti gitárját.

Fél éve nem gitároztam már itt kinn az utcán — mondja a tizenkilenc éves lány —, így eléggé izgultam, amikor az elsô dalba belefogtam a délelôtt. Mindig az elsô dal a legnehezebb... Aztán felbátorodik az ember, s egyre jobban engedelmeskednek a hangszálak, a gitár.

— Amolyan évadnyitó ez számodra?

— Évadnyitó? Hát amennyiben ezt az utcai zenélést a régi vándorszínházak, vándorénekesek leszármazottjának tekintjük, akkor igen. Különben nyár elején egy hegedûs kollégámmal ketten zenéltünk itt. Együtt azért könnyebb...

— Gondolom, felháborodsz, ha koldusnak néznek...

— Fel bizony! Ez nem modern koldulás, amit én csinálok, hanem utcai zenélés, azaz szolgáltatás. Másodéves egyetemi hallgató vagyok a zeneakadémián... Édesanyám egyedül tart el... Ezzel pótolom a „családi költségvetést". Hogy mennyi pénzt lehet megkeresni egy nap utcai gitározással? Vannak jó és vannak rossz napok... Az emberek sem egyformán reagálnak dalaimra. Vannak, akik már messzirôl elmosolyodnak, és szépen beteszik a pénzt a dobozba. Vannak, akik csak dobják messzirôl, olyan lekezelôen. A legrosszabbul az esik, amikor mellé dobják. Nemcsak azért, mert félbe kell szakítanom a gitározást, hanem azért is: az ilyen adakozók számára koldusnak számítok.

— Milyen dalokra adakoznak a leggyakrabban a járókelôk?

— Na, ez érdekes: a kedvenc dalaimat szeretik a legjobban az emberek! Lehet, persze, hogy csak azért tûnik ez így, mert e dalokban egy kicsit én is ott vagyok, meg az utca, meg a járókelôk, meg Kolozsvár is.

— Magyarul nem mersz énekelni, ugye?

— Van, amikor magyarul is énekelek, de az az igazság, hogy félek egy kicsit a dologtól... Többször is rámszóltak már... Különben a fôleg a városra érkezett földmûvesek szemében vagyok vörös posztó: azt ajánlgatják, menjek hozzájuk kapálni, mert szerintük manapság így keresik meg a munkás emberek a mindennapijukat, és nem gitárral a kezükben. Jópofa dolog, mi? Én nem haragszom ezért rájuk, sem azokra, akik megjegyzéseket tesznek rám. Néha odajönnek hozzám más gitárosok, hegedûsök — magyarok, románok —, és kérdik, nem zenélünk egy darabig együtt? Örömmel énekelek velük is, függetlenül attól, hogy „jótékonysági koncertrôl" vagy csak közös, alkalmi „utcai gitárfesztiválról" van szó. Jól megvagyunk egymással: egész otthon érzem már magam itt, ebben a világban...

Most, délután üres az Ildikó helye. Hirtelen ötlettôl vezérelve leülök helyére, s teszem magam, hogy jegyzeteimet rendezgetem. Kicsit dúdolgatok, de vészesen gyorsan hamisba váltok — abbahagyom. Pedig most már tudom, hogy kinn az utcán az elsô dal a legnehezebb. Mögöttem nyílik az üzlet ajtaja, s a szúrós tekintet odébb parancsol. Pedig ülnék még e zsebkendônyi helyen: olyan jó érzés végre innen alulról, az ezredvéggel már megbékélt emberek világából felnézni a sietôs Kolozsvárra.

Szabó Csaba

Az utcai pénzváltóknál a forint 64/67, a márka 8400/8700, a dollár pedig 16 000/16 300 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 8700/8770, az amerikai dollár 16 300/16 370, az olasz líra 8,70/8,90, az osztrák schilling 1220/1280 lejbe kerül.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem 1999/2000-es tanévnyitójára szeptember 27-én kerül sor. A megnyitó ünnepséget karonként rendezik meg.

Radu Vasile miniszterelnök szerdán a kormánypalotában Onno de Wijnholds-zal, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezetô igazgatójával találkozott. A miniszterelnök kifejtette: a jelenlegi kormánynak eltökélt szándéka véghezvinni az NVA-val megállapodott programot, és minden tôle telhetôt elkövet a hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséért. Reményét fejezte ki, hogy meglesz a kellô politikai támogatás a kormány által tervezett intézkedésekhez. Ma már bátorító fejlemények mutatkoznak, például a külkereskedelmi mérleg deficitjének csökkenése terén. A feltételek teljesítése azonban nemcsak a kormányon, hanem azon is múlik, hogy sikerül-e viszonylag kedvezô kölcsönhöz jutni a külföldi tôkepiacon. A kormányfô hozzáfûzte: személy szerint vállalja a létrejött program politikai kockázatát. Onno de Wijnholds elismerte, hogy a programba rögzített feltételek teljesítése igen nehéz, de ez a kilenc esztendô alatt felgyülemlett késlekedésnek a következménye. A nemzetközi pénzintézmények tudatában vannak ennek. E késlekedések árát a jelenlegi kormány kell megfizesse.

A Szövetség Romániáért Párt nem helyesli a parlamenti és államfôi választások szétválasztását — nyilatkozta szerdai sajtóértekezletén a párt helyettes szóvivôje, Dan Mihalache. Ez, valamint az egyes politikai alakulatok politikai elszigetelôdésérôl felröppent indítvány olyan magatartást tükröz, amely szöges ellentétben áll azzal, amit a hatalomnak vállalnia kellene — mondotta. A párt véleménye szerint már ezen az ôszön ki kellene jelölni a jövô évi választások menetrendjét, s ezért kéri az államfôt, kezdeményezzen tanácskozásokat a politikai pártok vezetôivel.

A Szakszervezetek Országos Tömbjéhez tartozó szövetségek vezetôi ôrséget állnak a DP bukaresti székházainál tiltakozásul az ellen, ahogyan e párt a reformhoz és gazdasági átszervezéshez viszonyul — nyilatkozta Dumitru Chirita alelnök. A Magheru sugárúti székház elôtt a szállítási és energetikai szakszervezetek képviselôi tiltakoznak. Transzparensekkel kívánják jelezni, hogy a villamos és hôenergia ára, valamint a szállítási díjak hamarosan a lakosság által megfizethetetlen szintre jutnak. A szolgáltatások minôsége csökkenni fog, a közszolgálati intézmények széthullása veszélybe sodorja az ország gazdasági-társadalmi stabilitását. A díjak növekedése meghiúsítja a magánkezdeményezést, a nemzetbiztonság és az ország védelmi képessége aggodalomkeltôen csökkenni fog.

Az Európai Unió decemberben valószínûleg újabb hat országot hív meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A Financial Times értesülése szerint az Európai Bizottság illetékesei várhatóan a decemberben Helsinkiben tartandó EU-csúcsértekezleten bejelentik, hogy megszüntetik a csatlakozási tárgyalásokra várók „elôszobáját", mert ezzel is demonstrálni akarják elkötelezettségüket Kelet-Európa támogatása mellett a koszovói válságot követôen — írja a brit üzleti körök lapja.

Ha az EU-tagországok elfogadják a bôvítési tervet, a csatlakozási tárgyalásokban részt vevô államok száma hattal bôvül: Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia zárkózhat fel Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia mellé.

Az Európai Bizottság egy név nélkül nyilatkozó magas rangú illetékese a brit lapnak kijelentette: „Valószínûnek látszik, hogy Helsinkiben jóváhagyják az új országok meghívását. Politikai dinamizmusnak vagyunk tanúi, amit nem lehet egykönnyen megállítani."

A brit lap értesülése szerint nem valószínû viszont, hogy az EU-tagságra évek óta pályázó Törökország decemberben meghívást kap.

A balkáni térség egyes országai, nevezetesen Albánia, Bosznia, Horvátország, Macedónia és esetleg Szerbia számára az EU-nak külön terve van — értesült a Financial

Times. Az egyes országokkal külön-külön folytatandó tárgyalások helyett az unió ezeket az államokat külön csoportként kezeli, és megköveteli tôlük, hogy építsenek ki közös együttmûködést, mielôtt reménykedhetnének a tagjelöltségben.

A Nemzetközi Valutaalap (NVA) által nyújtandó kölcsön második részletének átutalásáról a pénzügyi intézmény vezetôsége október második felében dönt. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az NVA-kölcsön második részletének értéke mintegy 200 millió dollárra tehetô.

A kedden befejezett tárgyalásokon a kormány bérpolitkájára, valamint a bankrendszer kérdésével kapcsolatban még nem született végsô döntés. Az Emanuel Zervudakisz vezette küldöttség konkrét intézkedésekben állapodott meg a román féllel a nagy üzemek tartozásainak csökkentésére, valamint ezek begyûjtésének felgyorsítására.

Ugyanakkor elemezték a bankrendszer átszervezésének, az új bérpolitikának, az új mezôgazdasági jogszabályok bevezetésének kihatását az állami költségvetésre, valamint a költségvetés kiigazítása során felmerülô problémákat. Alapvetô célként az NVA-val aláírt memorandumban leszögezett 3,9 százalékos költségvetési deficit betartását jelölték meg, hiszen az NVA augusztus 5-én ennek alapján hagyta jóvá a 400 millió dolláros készenléti hitelmegállapodást.

A küldöttség úgy ítélte meg, hogy bizonyos pozitív eredmények észlelhetôk, és a dokumentumban megfogalmazott intézkedéseknek gyakorlati következményei vannak. Ez, szerintük, elsôsorban a valutaárfolyam viszonylagos stabilitásában tükrözôdik.

A pénzügyminisztérium tájékoztatta az NVA képviselôit a magántôkepiacról szerzendô 450 millió dolláros kölcsön biztosítása terén elért eredményeket. Mint ismeretes, az NVA többek között ezt a feltételt szabta meg a hitel második részletének kibocsátását illetôen.

Az NVA képviselôi kéthetes romániai tartózkodása alatt a Román Nemzeti Bank, a munkaügyi, a mezôgazdasági és az ipari minisztérium, az Állami Vagyonalap, az Országos Fejlesztési Ügynökség, az Országos Statisztikai Bizottság, valamint a Versenytanács képviselôivel folytatott tárgyalásokat.

Gerhard Schröder német kancellár romániai látogatása mérföldkô a román–német kapcsolatokban. Egy ilyen szintû hivatalos látogatás erôteljes jelzés a kétoldalú kapcsolatok stádiumát illetôen — mondotta Simona Miculescu külügyi szóvivô. A politikai aspektuson túlmenôen igen fontos e látogatás gazdasági vonzata is — idézi a Rompres a szóvivôt, aki kifejtette: a külügyi tárca reméli, hogy a kancellár vizitje ösztönzôleg fog hatni a német beruházókra. Mint ismeretes, a német kancellár ma Bukarestbe érkezik, holnap pedig Nagyszebenben várják. Schröder és kíséretének egyik fontos célkitûzése: a romániai német kisebbség helyzetérôl szerezni információkat.

A külügyi szóvivô heti sajtóértekezletén elhangzott az is: szeptember 21–22-én Kijevben találkozik a bolgár, a román és az ukrán szállítási miniszter, hogy a jelenleg lebénult dunai hajózás normalizálását célzó hármas együttmûködés konkrét módozatairól tárgyaljanak. A román külügyi tárca reméli, hogy a jugoszláviai helyzet mielôbb rendes kerékvágásba kerül és az ország visszanyeri az ôt megilletô helyet a nemzetközi szervezetekben.

Adrian Nãstase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) alelnöke a sajtónak kijelentette: a jelenlegi hatalmi rendszer mögött álló ideológusok egyfajta RTDP-veszélyt próbálnak a köztudatba vésni, mintha az RTDP jelenleg nem a legnépszerûbb politikai alakulat lenne Romániában, hanem valami jelentéktelen, félig-meddig törvénytelenül mûködô csoportocska. Nãstase szerint nem az RTDP a felelôs azért, hogy Románia a jelenlegi helyzetbe került.

A pártvezér ugyanakkor nevetségesnek ítélte, hogy az RTDP politikájáról és tevékenységérôl a koalíciós pártok, valamint a hatalommal szimpatizáló civil szervezetek képviselôi „adjanak ötleteket", amikor ezek a kérdések egyértelmûen az RTDP-re tartoznak.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]