 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
1999. szeptember 30.
(XI. évfolyam, 228. szám)
Kétnapos látogatásra tegnap Bukarestbe érkezett Szabó János magyar honvédelmi miniszter, aki vendéglátójával, Victor Babiuc román védelmi miniszterrel folytat tárgyalásokat a kétoldalú és a nemzetközi téren megvalósuló együttmûködésrôl. Szabó János csütörtökön a Duna-deltában bemutató hadgyakorlat keretében ismerkedik a román Dunai Flotilla és Haditengerészet tevékenységével.
A román–magyar kapcsolatok kiválóak, ennek „titkát" a kölcsönös érdekek mellett a bizalom és egymás tisztelete jelenti — hangsúlyozta Victor Babiuc az MTI-nek adott interjújában. A két fél közötti együttmûködés kevés nyitott kérdése közé tartozik a katonai sírok és emlékmûvek ápolásáról szóló egyezmény megkötése. Babiuc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tárgyalások egy év óta holtponton vannak. (16. oldal)
A választható tankönyv-rendszer megjelenését örömmel fogadta a pedagógustársadalom. A romániai magyar oktatás számára amolyan félalternatív jellegû ez a módszer, a román nyelven megírt tankönyvekbôl ugyanis csak egyet fordítanak magyarra. (4. oldal)
A tanügyminisztérium 16 milliárd lejjel támogatja a nemzeti kisebbségi tanulók által használt tankönyvek fordítását és kiadását — hangzott el tegnap, a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Mind a magyar, mind pedig a német iskolások számára továbbra is gondot jelent a korszerû tankönyvek beszerzése, ezeknek a száma ugyanis anyagi támogatás hiányában nem fedezi a szükségletet. Sok olyan osztály van, ahol kénytelenek az elmúlt rendszerben kiadott tankönyveket használni. A nemzeti kisebbségeknek az ülésen jelen levô képviselôi — állítja a Mediafax — üdvözölték a tanügyminisztérium gesztusát, illetve Andrei Marga miniszter jóindulatát, amiért gyakran olyan esetekben is jóváhagyta az osztályok létrehozását a nemzeti kisebbségek számára, amikor a tanulók létszáma nem érte el a kötelezô 15-öt. Másfelôl: tekintettel a tankönyvkrízisre, a tanügyminisztérium megengedte, hogy néhány, a minisztérium által engedélyezett tantárgyból az oktatók használhassák az anyaországi tankönyveket.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezeténél történt rendellenességek miatt, Ulm Spineanu alelnök javaslatára a párt központi vezetôsége egy évre felfüggesztette Alexandru Fãrcas párttagságát, majd a szeptember 23-i kormányülésen felmentették tisztéségébôl. A prefektusi tisztséget átmenetileg Buchwald Péter alprefektus vette át.
Ioan Vida Simiti, a KDNPP Kolozs megyei szervezetének elnöke lapuknak elmnondta: a Radu Vasile miniszterelnökkel való szerdai találkozója során három prefektusjelöltre tett személyi javaslatot. — A miniszterelnökkel közösen választottunk ki egy személyt, akit a csütörtöki kormányülésen megszavaznak. Megígértem a kormányfônek, hogy senkinek sem árulom el az új prefektus nevét — nyilatkozta. Értesülések szerint Alexandru Fãrcas utódja Ioan Figan, az Egészségügyi Biztosító Pénztár jelenlegi elnöke lesz.
A Iosif Constantin Drãgan Alapítvány büntetô feljelentése során szerdán a táblabíróság mellett mûködô ügyészségen Sabin Moldovan ügyész kihallgatta Sabin Ghermant, a Pro Transilvania Alapítvány elnökét. Lapuknak Gherman elmondta: kikérdezték a június 6-i ún. Kolozsvári Nyilatkozatról és az aláírókkal való kapcsolatáról. „Elmondtam, hogy semmi közöm nem volt a június 6-i nyilatkozathoz, és az egyetlen dokumentum, amelyet a Pro Transilvania Alapítvány vállal, az a június 10-i nyilatkozatunk. Az ügyész tudatta velem, hogy a büntetô feljelentés az összeesküvés (Btk. 166-os cikkely), illetve alkotmányos rend elleni tevékenység (Btk. 165-ös cikkely) vádját tartalmazza. Közöltem Sabin Moldovannal, hogy ha a Pro Transilvania elleni zaklatás folytatódik, és nem tartják tiszteletben az alkotmány 30., a szólásszabadságra vonatkozó cikkelyét, akkor az alapítvány titokban fejti majd ki tevékenységét. Ugyanakkor segítséget kérek nyugati szervezetektôl és az európai bíróságokhoz fordulok" — mondta.
A szenátus jogi és mezôgazdasági bizottságai szerdán véglegesítették a földek és erdôk visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezetrôl szóló közös jelentésüket. Ezt csütörtökön nyújtják be a ház állandó bürójához, a plénumbeli vitára valószínûleg október 4-én kerül sor.
Seres Dénes szenátor tájékoztatása szerint a szakbizottsági jelentés lényegesebb módosításokat nem tartalmaz, ez nagyrészt megegyezik a képviselôházban elfogadott változattal. A mezôgazdasági területek visszaszolgáltatásának felsô határaként 50 hektárt, az erdôk esetében pedig 10 hektárt szabtak meg. A szenátusi változat újdonsága, hogy azok a szakemberek — agrármérnökök, tanárok, tanítók és köztisztségviselôk —, akiknek faluhelyen van az állandó lakhelyük, két hektár területet kaphatnak.
A Mediafax jelentése szerint a keddi, lapzártánkkor még tartó koalíciós csúcstalálkozón a pártok vezetôi között újabb egyezség született az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A pártok képviselôi eldöntötték: az elsô szakaszban azokat az ingatlanokat adják vissza, amelyeket természetben lehet visszaszolgáltatni. Ezt követôen a polgármesteri hivataloknak hat hónap áll rendelkezésükre felmérni az ingatlanoknak a körét, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ezeknek az adatoknak az ismeretében a parlament egy év alatt törvényben szabályozza ezek pénzbeli kárpótlásának felsô határát.
Mint ismeretes, a törvény eredeti változata lehetôséget biztosított az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatására, azokban az esetekben viszont, ahol nem lehet ilyenformán rendezni a helyzetet, elég magas pénzbeli kárpótlást szabott meg. Az ellenzéki pártok elsôsorban ezért támadták a törvénytervezetet, szerintük ezek az összegek hihetetlenül megterhelik az államot. A pártok vezetôi a koalíciós csúcson végül abban egyeztek meg, hogy a törvényt több szakaszban léptetik életbe.
A Kolozs megyei Mezôgazdasági és Élelmezési Vezérigazgatóság tájékoztatója szerint ma, szeptember 30-án jár le a határideje a mezôgazdasági kuponok igénylésének szántásra, ôszi vetésre. Aki egy hektár gabona elvetését vállalja, 200 000 lej értékû szelvényt kap. A kérvényeket a községi mezôgazdasági szakembereknél vagy a vezérigazgatóság kolozsvári székhelyén kell leadni.
Negyedik alkalommal rendezett munkaerôvásárt Kolozsváron a Megyei Foglalkoztatási és Szakképzési Ügynökség. A szerdán és csütörtökön zajló eseményre az Expo Transilvania A. Vlaicu úti kiállítócsarnokát rendezték be, a már megszokott módon: a jelen levô cégek képviselôi kis fülkékben fogadták interjúra a jelentkezôket.
A nyitás elsô órájában még elég gyér volt az érdeklôdés, alig két-három cég fülkéje elôtt alakultak ki sorok. A bejárathoz kifüggesztett cégek jegyzéke és a felsorolt állásajánlatok elolvasása után többen távoztak, sok munkanélküli szerint pedig megismétlôdik az elôzô vásárok forgatókönyve: a cég képviselôje feljegyzi a jelentkezô adatait, és megígéri, hogy amint munkájuk adódik, értesítik. A csarnokban azonban már belépéskor fel lehetett mérni a „vásár" helyzetét: elég szegényes kínálat, jóval nagyobb kereslet.
Az ügynökség adatai alapján 29 cég iratkozott fel a negyedik munkaerôvásárra, és 431 munkahelyet ajánlottak. Állásért körülbelül 600 személy jelentkezett. A felsôfokú végzettséggel rendelkezôk közül leginkább informatikusokat és számítógépprogramozókat kerestek, a középfokú végzettséggel rendelkezôknek pedig fôleg ruhakészítô, esztergályos, kômûves, asztalos, ács szakmákban adódott elhelyezkedési lehetôség.
Ma délben, a munkaerôvásár végén, a foglalkoztatási és szakképzési ügynökség sajtóértekezlet keretén belül értékeli majd feladatának teljesítését és eredményét/eredményességét.
Amennyiben nem kerül sor a költségvetés újabb kiigazítására, a tanügyi szakszervezetek bármely pillanatban kirobbanthatják az általános sztrájkot — nyilatkozta három nagy tanügyi szakszervezet elnöke.
Az egyetemi és az egyetem elôtti szakszervezetek elégedetlenek a költségvetés kiigazításakor az oktatásnak kiutalt összegekkel. A szakszervezeti vezetôk szerint ez az összeg a felsôoktatási alkalmazottak béreinek kifizetésére október 15-ig, míg az egyetem elôtti oktatásban december 1-jéig elegendô.
Az egyetem elôtti oktatásnak havonta 910 milliárd, míg a felsôoktatásnak havi 156 milliárd lejre van szüksége a bérek folyósítására.
A szakszervezeti vezetôk úgy vélik, amíg az ország költségvetését a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szabja meg, Romániát a nemzetközi szervek kormányozzák.
A HAMBURGER JUGENDORCHESTER — hamburgi ifjúsági zenekar — turnézik Erdélyben. Szerdán este a besztercei kultúrházban lépett fel, csütörtökön este fél 7-tôl Kolozsváron, az Egyetemiek Háza nagytermében adja elô mûsorát: Samuel Barber: Adaggio for Strings; Beethoven: Hegedûverseny (közremûködik: Elisabeth Kufferath); Dvorák: 8. Szimfónia. Vezényel: Marius Bârzu.
NEM CSAK A HÚSZÉVESEKÉ A VILÁG — zenés-táncos összejövetelét tartja október 1-jén, pénteken du. 5 órától az RMDSZ kül- és belmonostori körzete a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházában.
A SZÁSZFENESI SZEPLÔTELEN SZÛZ-KOLOSTOR felszentelésére kerül sor október elsején, pénteken. Az ünnepi szentmisét Bartolomeu Anania ortodox érsek cerebrálja délelôtt 10 órakor. A kolostor építését 1994-ben kezdték el, és jelenleg tizenöt apácának nyújt otthont. Kórház, árvaház és öregek otthona építését is tervezik.
Könyvbemutató a Sindan Mûvelôdési Központban
Dr. Ovidiu Pecican Lumea lui Simeon Dascãlu címû kötetét mutatja be dr. Lucian Nastasa jászvásári tudományos kutató szeptember 30-án, csütörtökön este 6 órakor a központ Szentegyház — I. Maniu utca 6. szám alatti székhelyén. A mûvészi mûsorban fuvolán közremûködik Alina Cucu, a Gh. Dima Zeneakadémia diákja.
A Homo Ludens Alapítvány szervezésében nemrég sor került az I. Romániai Magyar Bábostalálkozóra. Vincze Lászlót, az alapítvány elnökét tapasztalatairól kérdeztük.
— A szervezô stáb kissé nehezen kovácsolódott össze, de amikor összeállt, annál odaadóbban foglalkozott a fesztivál megszervezésével. A szakmai beszélgetéseknek a szakkritika hiánya miatt nem lehetett célja az elôadások kiértékelése. Ezzel szemben már elsô este megfogalmazódott egy romániai magyar bábos érdekszövetség létrehozásának az igénye, amelynek feladata elsôsorban a társulatok közti együttmûködés összehangolása lenne.
Fölvetôdött: mit keresett itt egy román tagozat, ugyanakkor nem vetôdött fel, hogy mit keresett itt két magyarországi társulat. Sorsközösség, párbeszéd. A magyarországi társulatok már tíz évvel ezelôtt szembesültek azokkal a gondokkal, amelyekkel a romániai magyar bábos társadalom jelenleg szembesül. Mivel hasonló problémákkal küszködünk, hasznos tanácsokkal láthatnak el.
— Mikor szerveznék meg a következô találkozót?
— A találkozónak pozitív visszhangjai voltak mind a társulatok, mind a közönség részérôl. Ezért évente meg szeretnénk szervezni a romániai magyar bábfesztivált. Nagyon örülök, hogy nagyon sok felnôtt is eljött, és a bábszínházat sikerült családi programmá tenni.
— Konkurenciát jelent-e a társulatnak az állami bábszínház?
— Azt hiszem, inkább mi jelentünk számukra konkurenciát. A fesztiválon olyan színészek léptek fel, akik az állami bábszínház tagjai is. Normális körülmények között ez nem kellene hogy problémát jelentsen, hiszen mindez csak egyeztetés kérdése. Ha sikerül létrehozni a romániai magyar bábosszövetséget, remélem, hogy ezek a gondok megoldódnak.
A Magyar kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999. 2–3. száma esszéinek, dolgozatainak, vitacikkeinek zöme a kettôs állampolgárság elméleti és gyakorlati vonzatait boncolgatja, de a 460 oldalas kiadvány kitér a kisebbségi lét más politikai területeire is. A 2–3-as szám sikerét — véleményem szerint — elsôsorban azok az esszék biztosítják, amelyek mögött nem sejlenek fel többé- kevésbé nyilvánvalóan az RMDSZ-aktuálpolitikával kapcsolatos szerzôi célirányos üzenetek. Különben ez utóbbiak sem lógnak ki a kiadványból — nem bontják meg szerkezeti egységét —, hiszen az esetleges olvasó számára az esszé-sorozat eléggé körvonalazott képet nyújt arról, hogyan is gondolkoznak azok, akikkel például az olvasó nem ért egyet. Nemcsak a kettôs állampolgársággal és más kisebbségpolitikai témákkal kapcsolatos hozzáállások különbözôsége ötvözi szerencsésen e kiadványt (a szám felelôs szerkesztôje Székely István), hanem a stílus-paletta is: a kitûnô tollú, európai kitekintésû szerzôk mellett ott törpülnek a nagy hangú, erôszakos hangvételû, középszerû szerzôk szürke, magyartalan (gép-magyar nyelven írt) „tollgyakorlatai" is.
A romániai magyarság kisebbségpolitikai útvesztôi iránt érdeklôdôk számára komoly kapaszkodót jelentenek a kiadvány dokumentum-fejezetei.
Kétségtelen: sikeres számról van szó.
Október 1–3. között rendezi meg a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Romániai Amatôr Ásvány- és Kövületgyûjtôk Egyesülete a VII. Ásvány, kövület, dísz- és ékkövek kiállítását és börzéjét. A szervezôk részérôl Fodor István lapunknak elmondta, hogy az Egyetemiek Házának elôcsarnokában megrendezendô seregszemle nemzetközi rangú lesz, körülbelül harminc részvevôvel. A tavalyi hasonló eseményhez képest újdonság, hogy szakkönyvkiállítással kapcsolják egybe, bemutatót tartanak hazai ásványtani múzeumok és a gyermekek számára, egy mikroszkópot bocsátanak a gyermekek rendelkezésére, hogy azzal különbözô ásványokat csodálhassanak meg.
A három nap alatt 10–18 óra között nyitva tartó látványosságra a diákok belépése ingyenes.
A Pro Crasna Alapítvány, a krasznai RMDSZ, polgármesteri hivatal és egyházközségek, valamint az RMGE rendezésében az idén is megrendezik a Szilágyság egyik legéletképesebb településén, Krasznán a falu nevét viselô kétnapos ünnepséget. Íme, a program: október 2. (szombat): 9.00 — Gyülekezô a Polgármesteri Hivatal elôtt; 10.00 — Ökumenikus istentisztelet; zászló-, címer- és emlékoszlop-avatás; néptáncosok és majorettek felvonulása; lószépségverseny; kiállítások megnyitói; helyi tehetségek gálája; II. Krasznai néptánctalálkozó; táncház, diszkó. Október 3. (vasárnap): fogathajtás; szüreti felvonulás; Dupla Kávé és Teknô-koncert; szüreti bál.
Jelentôs zenei esemény Britten Háborús Rekviemjének bemutatója a 34. Kolozsvári Zenei Ôsz megnyitó hangversenyén. A Nagy-britanniai Kultúra Napjai keretében megtartott hangversenyen Britten mûvének elôadását a British Council tette lehetôvé, mert bizony az elôadási jog megszerzése meghaladta volna az intézmény anyagi lehetôségeit.
A Háborús Rekviem nagy elôadógárdát igényel, így a Transilvania Filharmónia zenekarát és kórusát a Mûvészeti Líceum gyermekkórusa, valamint Carmen Gurban — szoprán, Marius-Vlad Budoiu — tenor és Cristian Rudic — basszus egészítette ki.
Az elôadás karmestere, a Hollandiában mûködô Corneliu Dumbrãveanu, inspirált, magas nívójú elôadásban szólaltatta meg Britten mûvét, érezni lehetett a gondos felkészülést.
Benjamin Britten a Háborús Rekviemet 1962-ben, Coventry angol város Szt. Mihály-katedrálisának restaurálás utáni felszentelésére komponálta. A XX. század legjelentôsebb angol zeneszerzôje, aki miden mûfajban: operában, szimfonikus és kamarazenében maradandót alkotott, jelentôs egyéniség, aki mûveiben mindenkor ragaszkodik a tonális gondolkodáshoz. E mûvében is megmutatkozik, hogy alkotása mennyire korunk zenéje. Merész disszonanciái, kromatikus dallamfordulatai, vagy éppen az énekesek gyakran sokkolóan megírt szólamaiban.
A rekviem szövege, a tradicionális Missa Pro Defunctis mellett, Wilfred Owens, az elsô világháborúban hôsi halált halt angol költô poémáit tartalmazza. E részletek angol nyelven hangzanak el. Britten zenéjének egyes részletei félelmetesen éreztetik a halált, a rézfúvók a háborút, a katonaságot idézik. Befejezô része, a gyermekkórussal, melynek a mû folyamán is jelentôs szerepet juttat a szerzô, megindító, anélkül, hogy a hatásvadász effektusokat felróhatnánk.
A zenekar különleges felállításban, több részre osztva játszik e mûben, de a szokatlan ültetési rend nem okozott zavart a jól felkészült együttesben. Remek nüánszokat valósított meg a Cornel Groza betanította kórus, a pianók megrázóan érzékeltették a rekviem hangulatát. A Francisc Munteanu betanította és vezényelte gyermekkórus tiszta intonációja, pontos ritmikai bekapcsolódása a mû nagy pillanataival ajándékozott meg. Ugyanezt mondhatjuk el a szólistákról, akik mûvészi alázattal, sokszínû technika igénybevételével valósították meg rendkívül nehéz szólamaikat.
Carmen Gurban rendkívüli hajlékonysággal tudja nagy volumenû, kiváló hangi adottságait alkalmazni, de nagy muzikalitással énekelt a két fiatal nagy tehetségû mûvész, Marius-Vlad Budoiu és Cristian Rudic is. Budoiu legutóbbi szereplései óta komoly fejlôdést mutat.
A filharmonikusok és az értékes közremûködôk a mûhöz méltó, átlagon felüli színvonalon mutatták be Benjamin Britten, egyesek szerint legreprezentatívabb mûvét.
A kolozsvári származású lelkes mûvészeti szervezô, Tamás György jóvoltából mondhatni kitárult a világ a magyar képzômûvészek és elsôsorban az erdélyiek számára. Legutóbb szeptember 12-én nyílt huszonkét magyar képzômûvész, Balla Tibor, Bartos József, Bene József, Bokor Ernô, Brugós Gyula, Dániel Éva, Debreczeni László, Essig Kacsó Klára, Gáll Ferenc, Imecs László, Kocsis Emese Ildikó, Kós Károly, Kovács Károly, Miklós József, Miklóssy Gábor, Molnár Bertalan, Nagy Imre, Paulovics László, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor és Tompos Opra Ágota alkotásaiból kiállítás a Tamás György vezette EMKES és a Mihály Ferenc vezette Lencse Tibor Baráti Társaság szervezésében. A Svédországban rendezett tárlatok sajátossága a demokratikus jelleg. A pályakezdô legfiatalabb korosztály képviselôinek munkáitól az erdélyi képzômûvészet klasszikusainak alkotásaiig terjed a skála. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen a messze távolból sokkal nehezebb összegyûjteni a munkákat, egyéni tárlatokat rendezni. Még akkor is, ha Tamás György — akinek neve beharangozó cikkünkben sajnálatos módon Tamás Gáborként jelent meg, s akitôl ezúton kérünk elnézést az egyébként családban maradt elírás miatt — ugyancsak gyakran látogat haza Kolozsvárra és szoros kapcsolatot tart az itteni mûvészekkel. Képünkön éppen Korondi Jenô társaságában látható, a kolozsvári szobrászmûvész legutóbbi, nagysikerû egyéni tárlatán. Meg aztán, a megfelelô tájékoztató szöveggel ellátva, ilyenformán talán a svéd közönség is átfogóbb képet kaphat képzômûvészeti kultúránk sajátosságairól, alakulásáról.
Az Egyetemes Magyar Képzômûvészeti Egyesület Stockholm és Tamás György tevékenységérôl, a magyar képzômûvészet határokon túli, európai népszerûsítésérôl a neves mûvészettörténész és mûkritikus Banner Zoltán is elismerôleg nyilatkozott, és írásaival tevékeny részt is vállal a szervezet munkájában.
A Szerbia elleni tavaszi bombázások idején Románia kormánya és az elnök is támogatta az Észak-atlanti Szövetség politikáját. Az ellenzék meg az általa szervezett nem egy NATO-ellenes, Jugoszláviát támogató tüntetés, az ellenzéki sajtó, televízió hasonló kiállása azonban arra utalt, hogy a hivatalos álláspont mögött a szerbek, lényegében a szerb vezetés Koszovó-politikája iránti rokonszenv sokkal jelentôsebb, mint az Észak-atlanti Szövetség iránti. Mi lehet ennek az oka, a gyökere? — tehetjük föl a kérdést.
Már évekkel ezelôtt, a Jugoszlávia szétesését követô szerb–szlovén, szerb–horvát, majd szerb–bosnyák háború során egyértelmûen kiderült, hogy az akkori román kormány, a közvélemény jelentôs, ha nem túlnyomó része minden esetben a szerbekkel rokonszenvez.
Ennek egyik oka természetszerûleg a közös vallás, a görögkeletihez való tartozás. Tény, hogy bár a román történelemtudomány a nép latin–dák eredetét hangsúlyozza, a sajtó, a nyelvészek a nyelvet az utóbbi másfél száz évben, elsôsorban a szláv, de a török meg egyéb, Erdélyben a magyar átvételektôl gondosan tisztítják, újlatin szavakkal latinosítják, a román az egyetlen újlatin nyelvet beszélô nép, amelyik a többi balkáni néphez — görög, bolgár, macedón, szerb —, de ugyanakkor az ukránhoz, fehéroroszhoz és oroszhoz is hasonlóan, görögkeleti vallású. És a vallás hagyományaitól napjainkban sem tekinthetünk el. Jellemzô erre, hogy a vallásügyi államtitkár, majd a kormányfô által a napokban kiegészített törvényjavaslat szerint Romániában a görögkeleti államvallás kell legyen. Mert azelôtt is az volt.
A már említett latinosítással párhuzamosan 1860-tól hivatalosan áttértek a latin betûs írásra. Ily módon a román lett az egyetlen görögkeleti vallású nép, amelyik a fennebb említettektôl eltérôen, nem cirill, nem görög, hanem latin betûkkel ír. Érdekes, hogy a váltás ellenére a régi, cirill írásmód bizonyos szempontból máig fennmaradt — a régieskedô írás ma is cirill betûkbe oltott latin betûket használ. Ez a napjainkban épült görögkeleti templomokban is látható.
A görögkeleti egyház egyik sajátossága volt, hogy Oroszországhoz meg a többi görögkeleti vallású országhoz hasonlóan, az elsô világháború végéig Romániában is a Juliánus-naptárt használták, amelyet Iulius Caesar Kr. e. 46-ban vezetett be, s amelyik a XVI. század végére már 12 nappal elmaradt a Föld Nap körüli pályájának tényleges helyzetétôl. Ezt a lemaradást 1582-ben a XIII. Gergely pápa által bevezetett naptár küszöbölte ki. Az elsô világháború után egyes görögkeleti egyházak — az orosz, a görög — annak ellenére, hogy országuk áttért e naptárra, ezt nem vették át. Az erre való áttérés Romániában sem volt teljes, a nép körében sokáig tartotta magát a régi. Évekkel ezelôtt magam is hallottam öreg falusiaktól, hogy az igazi karácsony nem december 25-e, hanem január 6-a. Az elsô világháború elôtt, amikor például egy olasz által alapított bukaresti lap, az Universul javasolta, hogy Románia is térjen át a már akkor a világ legtöbb országában elfogadott Gergely-naptár használatára, azt a vádat olvasták rá, hogy katolikussá akarja tenni az országot.
Természetesen az, hogy egy újlatin nyelvet beszélô nép görögkeleti vallású, meg az, hogy egy görögkeleti vallású nép latin betûkkel ír, egyáltalán nem baj. Az egyedüli, ami gondot okoz az az, hogy a nem a nyugati, hanem a balkáni szláv és görögkeleti mûveltségbe mélyen gyökerezô hagyományok, úgy tûnik, nem kedveznek a Nyugat felé fordulásnak, a nyugati értékrendszerbe való betagolódásnak, mert a hagyománynak igen nagy ereje van. Gondoljunk csak arra, hogy a szerb és a horvát lényegében majdnem ugyanazt a nyelvet beszélô nép. Különbség közöttük „csupán" annyi, hogy míg a szerbek görögkeletiek, cirill betûkkel írnak, a bizánci, görögkeleti mûveltségi körhöz tartoznak, a horvátok római katolikusok, latin betûkkel írnak, a nyugati mûveltség részei. Ez jelentôsen hozzájárult Horvátországnak a fôleg szerb vezetés alatt álló Jugoszláviából való kiválásához.
Ahhoz, hogy a román közvélemény többsége valóban a Nyugat felé forduljon, az ország vezetésének komoly erôfeszítést kell tennie, a jelenlegi nemzeti-kommunista eszméket úgy-ahogy tagadó, de valójában messzemenôen ennek elkötelezett ellenzéknek föl kell hagynia a közvélemény további mérgezésével, azzal a hagyományos, kétszínû, balkáni politikával, amelyik külföldön hetet-havat megígér, hogy a mértékadó politikai körök tetszését, támogatását elnyerje, idehaza viszont, saját önzô érdekeinek, hatalomvágyának megfelelôen nem szakít a közvélemény Nyugat ellen hergelésével, s az esetleges súlyos következményeknek fittyet hányva, teljes gôzzel szítja a nemzeti gyûlöletet.
Ebbôl a szempontból egy húron pendül a jelenlegi szerb hatalommal. Nem volt véletlen, hogy a tavaszi bombázások idején, amikor a szerb vezetésben, mintegy utolsó szalmaszálként fölmerült a fehérorosz–orosz államszövetségbe való belépés ötlete, a demokratának egyáltalán nem nevezhetô Vojiszláv Seseljék Romániát is nyomban fölkérték a csatlakozáshoz. Szívük szerint e kérésnek mifelénk nem csupán a szélsôségesek tettek volna eleget.
(Folytatjuk)
Kedves kis témát adott föl nekünk kidolgozni a Szabadság. Mondhatni egy kis babát, a „gólya" hirdetést, amelyet most mi elbabusgathatunk egy picinykét. Akarta-e vagy sem a szerkesztôség, e sorozat csak megbizsergette az érzelmeket.
Ördög Béla legutóbbi cikkén morfondírozott az öcsém, úgy vélte, hogy hiába hirdet hazánkból elszármazott család, a lélekölô honvágyat ezzel sem fogja letudni. A honvágyat eléggé kipróbáltam, bár csak az ország különbözô részeirôl ingáztam majdnem egész felnôttkoromban, bár össze sem hasonlítható egy Elôpatak, Cucorani vagy Feketeegyháza mondjuk Oslóval.
Legutóbb Márk Tivadarné ajánlata akasztott meg: értelmiségi nyugdíjasokat szólít civilizált környezetbe. A gondolat megfordult az én fejemben is. De itt hagyni fantáziadús szegénységünket, minden hozzánk kötôdô ágas-bogas gondjait és színesen érzelmes dolgainkat, hogy háromnegyed nyugdíjunk ellenében steril, fodrászhoz járásra kötelezô „úri" környezetbe kerüljünk? Azt már nem! Ha éhen is telnek az órák, napok, inkább nyakasan ebben a nem civilizált fantáziavárosban költjük el ilyen-olyan könyvre — „nájlonparadicsom" helyett — a konyhapénzt. De nem ez a téma. A téma a feladás, a bûnhôdés. Mert valamit valamiért fel kell adni. Az otthagyott tárgy, ember, természet, cica, kutya bizony sosem bocsát meg — nem is bocsáthat meg. Ezt vállalnia kell annak, aki lelép, hogy újabb, nem látott tapasztalatokat gyûjtsön. Az ember ne ringassa magát abban a tévhitben, hogy neki nem fog fájni!
Írjon a malmôi kistata, kismama, ne irigykedjünk rájuk. Megpróbálják ôk is a tengert kisujjal kimerni. Ne tetôzzük bánatukat, honvágyukat — már akik felértek arra a lelki magaslatra, hogy legyen nekik lelkük. Kérdezzük meg inkább magunkat: figyelünk-e eléggé a fák rezdülô levelére és szeressük-e a Fôteret.
A Színész ötvenöt évig volt a pályán. Ötvenöt évadon át sírt vagy nevetett a deszkákon. Legnagyobb alakítását a Hamletben nyújtotta. Ahogyan szenvedett a szerepben. Ahogyan meghalt.
A Színész soha nem volt nôs. A szerepeibe volt szerelmes. A színház illatába, a lehulló függöny suhogásába, a deszkák szálkáiba. Imádta a poros kellékeket. A kellékes volt a Színész egyetlen barátja.
A kellékek néha meséltek. Kinek az ajkát érintette az ezüst kehely, melyik csodálatos színésznô kezében volt a porladozó legyezô. A megsárgult koponyától talán még mindig várta a választ. Úgy bánt a kellékekkel, mint anya a gyermekével.
Az ötvenedik évadban kezdôdtek a bajok. A Színész elfelejtette a szöveget! A következô évadban lekéste a belépôt. Kollégái mondták: gyagyásodik az öreg. A Színész azt mondta: irigyek. Utolsó szerelme megsiratta. A kellékes sajnálta.
Az ötvenötödik évad végén nyugdíjazták.
Akkortól ki sem mozdult a házból.
Akkor kezdte a tükör elôtt mondani a régi szerepeit.
Akkortól már kellékes barátját sem engedte be a lakásba.
Akkor kezdett mind jobban távolodni a valóságtól.
Egy pompás tavaszi délelôttön a Színész nem találta a helyét. Tudta, hogy aznap valami fontos történik. És eszébe jutott: nyolcvanadik születésnapja van. Még egyszer — utoljára — elballagott a színházba.
Kellékes barátja már rég nyugdíjba vonult. Fiatalok nevetgéltek a színpad egyik sarkában. Észre sem vették a Színészt.
Nevét, mint imádott kellékeit, por fedte.
A Színész bekönyörögte magát a kelléktárba. Sorjában jutottak eszébe nagy alakításai. Az aláhulló függöny. A tapsvihar. A virágesô, a szeretet és irigység, az elszalasztott szerelmek és szerepek, a nyugdíjazásának megalázó pillanata.
„Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes" — sohajtotta a poros kellékek között a Színész.
Hamlet tôrével vágta fel az ereit.
Nem tévedtem, amikor már elsô pillanattól hitetlenkedve fogadtam a román közlekedésrendészet legújabb ötletét, a fekvôrendôröket, hiszen hamarosan bebizonyosodott: e találmány egyáltalán nem tölti be sebességkorlátozó szerepét, annál jobban buzerálja viszont a környezô házak lakóit, mivel a kis- meg a nagykocsik most már nemcsak száguldanak, hanem — nagyot dobbantva a fekvôrendôrökön — alacsonyan repülnek az egykori békés kis utcákon.
Mondom, egyáltalán nem csodálkozom a román belügy sikertelen rendfenntartó akcióin, azokon a rendszerint kudarccal végzôdô kísérleteken, amelyekkel igyekeznek idônként gátat vetni, akadályokat gördíteni a gonosztevés útjába. Az országszerte máig visszhangozó brassói eset után aztán már végképp nem ütközök meg semmi olyasmin, ami a román rendôrség inkompetenciájának bizonyítéka. Ismerik a történetet: Brassó egyik hírhedt lakónegyedében élénk verekedésre került sor a valutaüzérek rivális bandái között annak eldöntésére, hogy az illetô negyed melyikük „befolyási övezetéhez" tartozzék. Pontosabban: melyik gengszter-kasszába folyjon be a „hadisarc", a vállalkozókra kivetett „védelmi adó", amelynek fejében — gondolom — az illetô vállalkozást a fiúk nem háborítják. És mit tesz erre a helyi rendôrkapitány? Sajtónyilatkozatában megnyugtatja Brassó lakosságát, hogy gond egy szál sem, uralják a helyzetet, a rendôrség székhelyén máris megkezdôdött az egyeztetés-békítés a dühödt „bizsnicárok" között, és ígéri, mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendôrség által elvállalt közvetítés meghozza gyümölcsét, a gazfickók között pedig erôszak nélkül végzôdjön a „hegemónia-harc". Csak amikor a jól fésült, elegáns mûsorvezetô el kezdett csuklani annak hallatán, hogy a rendôrség masszív letartóztatások helyett „mediál" a csirkefogók között, hogy saját székhelyére invitálja a törvény által tiltott valutaüzéreket, és bilincs helyett békíti ôket, nos, alig akkor ötlött fel benne a gondolat, hogy valami még sincs rendjén, és lehet, hogy nem ártana jó tanácsért fellapozni a Btk.-t.
Hála a sajtó hatalmának Romániában, az eset nem maradt annyiban, a rendôrkapitány ugyanis röstellkedve a nagy nyilvánosság elôtt „vette az üzenetet", és mégiscsak körözni kezdte a bandavezéreket. Miután azok többszöri csengetésre sem nyitottak ajtót, „fáradságos" nyomozás következett. Végül „rajtaütöttek" a fiúkon, akik épp a város fôterén nyilatkoztak ráérôsen a tévékamerák elôtt. Mindezt pedig stílusosan, egyenes adásban.
A brassói — meglehetôsen groteszk — eset, sajnos, pontosan tükrözi a román koncepciót a rendfenntartásról. Nem kell a Cenk alá kirándulnunk, ennek felismerésére elég végigkorzózni minálunk a Fôtéren, ahol a különben igen szimpatikus és segítôkész fiúk vígan ûzik azt, amit a törvény határozottan tilt. Eközben átellenben, a napos oldalon, csendôrök járôröznek párosával, át-átkacsingatva — békés kolozsvári délelôtt. De úgyszintén számíthatunk „megértô jóindulatukra", ha alkalomadtán a magyar fôkonzulátust dobigálják bohó ifjak, és emlékezhetünk, a bányászcsôcseléket is csak többszörös felszólítás és egy miniszter lemondását követôen voltak hajlandók „lebeszélni" a bukaresti kirándulásról.
Egyszóval: ebben az országban gyakorlatilag bárki bármit tehet — következmények nélkül. Kezdve a legfelsôbb kormányköröktôl, egészen a didergô valutaüzérekig, a sebességkorlátozást nem ismerô gépkocsivezetôkig, a legártatlanabb baromfitolvajig. A rendfenntartás pedig „fekvô-pozícióban": megy minden „akadálytalanul" tovább, esetleg a zaj nagyobb.
Ennek a társadalomnak az egyedüli „kontrollja" talán a média, amelyik — idônként — teszi a dolgát, és kövér címbetûkkel vagy harsogó helyszíni riportok során csak eléri, hogy egy-két magasabban elhelyezkedô fej a porba hulljon. Persze, azért az államhivatalokban a korrupció összege állandó marad, a parlamentben tart a szavazathamisítás, a köztiszteletnek örvendô ügyészek törzsvendégei maradnak a sztriptízbároknak, és forintot továbbra is csak a valutaüzéreknél lehet majd vásárolni. Annyi csupán a különbség, hogy amíg Iliescuék például fülük botját sem mozgatták a leleplezô sajtócikkekre, a „demokratikus erôk" szemérmesen „felhúzzák sliccüket", és legalább sajnálatukat fejezik ki a történtek miatt.
A választható tankönyv-rendszer megjelenését örömmel fogadta a pedagógustársadalom, hiszen reformhoz illô dolog az, ha a tanár több, ugyanazt a tananyagot felölelô, de más és más stílusban megírt tankönyv közül választhat. Mint minden hazai újdonságnak, e választható tankönyv-rendszernek is megvannak az árnyoldalai.
— A tankönyv-alternativitás — mondta Szabó Gábor tanfelügyelô, a megyei tanfelügyelôség kisebbségek nyelvén írott tankönyveinek ügyeit rendezni hivatott szakember — lényegében abban áll, hogy különbözô kiadók termékei közül választhat a tanár. Tudni kell viszont azt is, hogy a romániai magyar oktatás számára amolyan fél alternatív jellegû ez a választásos módszer, ugyanis a román nyelven megírt 3–4, ugyanazt a tananyagot felölelô tankönyvbôl általában csak egyet fordítanak magyarra. Hiába választotta valaki a c) vagy d) változatot, ha az a) változat gyûjtötte össze a legtöbb magyar voksot: csak ez utóbbit fordítják le. A második árnyoldal: nem minden érintett pedagógus megy el azokra a tankönyv-kiállításokra, ahol választania kell majd a 3–4 — vagy több — tankönyv közül, és ki kell jelölnie, melyiket fordíttatná legszívesebben magyarra. Ebbôl általában kellemetlen bonyodalmak születnek.
— Milyen ritmusban „alternativizálják" a tankönyveket?
— Minden évben két új osztály tankönyvei kerülnek sorra: az elsô és ötödik osztállyal kezdôdött, s most a kilencediknél tartanak. (A nyolcadikos tankönyvek kiállítása ebben a tanévben lesz.) Sajnos, a hetedikes, kiválasztott, majd magyarra fordított könyvek még nem érkeztek meg a tanfelügyelôség lerakatába. Minden tanév elején összesítjük a tankönyv-választási adatokat, és ezek alapján kérvényezzük a Tanügyminisztérium Kisebbségi Igazgatóságánál a rendelést.
— Mennyire ingyenesek I–VIII. osztályban a tankönyvek?
— Elsô osztályban a minisztérium százszázalékos mértékben biztosítja a tankönyveket: ezeket nem is kell továbbadniuk a diákoknak. A másodikos könyvektôl kezdve úgy kapják a diákok ezeket kézhez, hogy év végén tovább kell adniuk. Ez nem jelenti, persze, azt, hogy utánnyomás által nem lehet idônként felfrissíteni az elhasználódóban levô könyveket. Megjegyzem: nyolcadik osztályig ingyenesek a tankönyvek.
— Már csak a tíz–tizenkettedikes osztályok „alternativizálása" van hátra. Hány év múlva érünk a végére az árnyoldalaknak?
— Talán soha... Egyrészt azért, mert hiába adjuk le a rendeléseket, a könyvek nem érkeznek meg idôben. Talán nincs is olyan magyar tannyelvû iskola a megyében, ahol minden tankönyv meglenne. A harmadikos és ötödikes — lefordított — tankönyveket három éve rendelem! Három éve... Magyarázatot ehhez nem tudok fûzni! Amikor nemrégiben Andrei Marga tanügyminiszter Kolozsváron járt, megkértem, nézzen utána a dolognak. A tanügyminiszter, valamint Kötô József államtitkár egyaránt megígérte, hogy véget fognak vetni ennek az áldatlan állapotnak. A kérdés, persze, az: mikor?
Az Ipari, Kereskedelmi és Iparkamara és Mezôgazdasági Kamara kül- és hazai kapcsolatok osztályának vezetôjét, Dumitrescu Erzsébetet kérdeztük tevékenységükrôl:
— Irodánk szervezi az üzletemberek külföldi találkozóit, egy külföldi kereskedelmi kamara vagy más, exportra szakosodott szervezet segítségével. Aki egy ilyen találkozón szeretne részt venni, rajtunk keresztül hirdetheti, hogy mivel foglalkozik, mit szeretne eladni, és mi megpróbálunk az illetô országban partnert keresni számára. Amikor cégünk bejelenti igényeit, mi érdeklôdünk külföldön, és tíz nappal a találkozó elôtt összeállítunk egy programot. Ebbôl tudni fogjuk, hogy milyen cégekkel találkozunk. A külföldi üzletember-találkozón vendéglátóink egy bevezetôt tartanak, ahol a zónát és gazdasági nevezetességeit ismertetik. A bemutató után cégeink egy külön asztalt kapnak, ahol beszélgetésre várják a külföldi parnereket, akik a találkozóra jelentkeztek. Tárgyalásokon általában megegyeznek az árakban, a szállítási feltételekben, fizetési módozatokban, engedményekben. Lehet, hogy bizonyos engedélyt csak egyetlen cégnek adnak. Ezeken a megbeszéléseken is besegítünk a cégeknek: fordítunk, segítünk a szállítások lebonyolításában, a fizetési mód megállapításában. Vannak dolgok, amit az itteni cégek nem ismernek, és ilyenkor a mi segítségünket kérik.
Hasonló rendezvényeket szervezünk külföldi kamarák kérésére itthon. Pl. a Pécsi Kamara most jelentette be, hogy egy üzleti megbeszélést szeretne 10–15 itteni céggel. Jelentkezett egy bizonyos számú cég, amelyekrôl a partner megkap minden adatot. Ezeket a találkozókat úgy rendezzük, hogy minden cégnek legyen öt-hat megbeszélése, mert nem minden alkalommal jön létre szerzôdés. Sokat kell egyeztetni ahhoz, hogy egy szerzôdés megköttessék. A találkozókon egy részletes, 15–20 perces, ismertetôt tartunk megyénkrôl, ezután következnek az egyéni találkozók, ahol ki van függesztve a program. Egy moderátor az egész szervezést irányítja. Sok esetben elôfordul, hogy a cégek nem tudják, partnerük mennyire megbízható. Ebben az esetben mi írunk az illetô kamarának, akik visszajelzik: a cég valóban létezik-e, megadják a címét, telefonszámát, és megtudhatjuk, hogy mennyire komoly a tevékenysége. Banki adatokkal természetesen nem szolgálhatunk, de annyit meg tudunk mondani, hogy a cég az elmúlt évet nyereséggel vagy veszteséggel zárta. A kamarán belül cégbíróság létezik, és a legtöbben elôre bejelentik, hogy a nézeteltéréseket a cégbíróságon kívánják rendezni.
Pisztolyt akart forgalmazni a 24 éves, munkanélküli Zsoldos Márton. A 9 mm-es, magyar gyártmányú revolvert Zsoldos Magyarországon vásárolta, hogy itt eladja. A fegyverhez egy töltény, illetve egy töltényhüvely is tartozott. A kolozsvári fiatalember különben visszaesô bûnözô. Harmincnapos elôzetes letartóztatásba helyezték, a fegyverek használatáról szóló rendszabályok megszegésével és fegyvercsempészéssel vádolják.
Kilenc autót tört fel az a kéttagú „bûnszövetkezet", amelyet 27-érôl 28-ára virradólag ért tetten a dési rendôrség. Flaviu Ionescu (20) és Ciprian Chereches (21) éppen egy Dacia csomagtartóját törte fel, amikor a járôrök tetten érték. A nyomozás során kiderült, hogy ôk további nyolc hasonló cselekmény elkövetôi. Az összesen 7 millióra rúgó kár mintegy 75%-a megtérült, a két elkövetôt az ügyészségi kivizsgálásig fogva tartják.
Férfi holttestre bukkantak tegnapelôtt este 7 órakor Kisbácsban, a futballterem öltözôjében. Mint kiderült, a halott neve Remus Cizmaru. A 30 éves, calafati (Dolj megye) származású férfi lakástalan volt, életének utolsó két napját az öltözôben töltötte. Külsérelmi nyomokat nem találtak, erôszakos halál gyanúja tehát nem merült fel. Azt azonban, hogy miként került Kisbácsba az áldozat, nem tudni.
A városban nincsenek sintérek, nincs létesítve állatmenhely, ezért egyre jobban elszaporodnak Zilahon és környékén a kóbor kutyák. Többen elszegôdtek önkéntes tömbházôrzônek, és egész éjjel hûségesen ugatnak az ablakok alatt. Ha koldus vagy idegen kutya vetôdik a felségterületükre, kíméletlenül elzavarják, de a samponozott ölebeket elviselik, mert tudják: a gazdi néha nekik is odadob egy-egy csontot.
A zilahi kóbor kutyáknak viszonylag jó a sorsuk. Inkább az állatbarát gyerekek vannak veszélyben, akik gyakran játszanak velük, ezeket az ebeket nem oltja be senki. A városnak egyelôre fontosabb dolgokat kell megoldania, nem jut pénz állatmenhely létesítésére.
Már a kiránduló helyeken is találkozni lehet falkába verôdött kóbor kutyákkal, de ameddig nem okoznak tragédiát, nemigen veszi ôket komolyan senki.
Az Egészségügyi Biztosítási Pénztár hosszas huzavona után október 1-jétôl összeállította a kedvezményes, illetve az ingyenes gyógyszerek listáját. Ilyen gyógyszerek felírására csak azok az orvosok jogosultak, akik megkötötték a szerzôdést a biztosítási pénztárral. Úgyszintén csak azok a gyógyszertárak jogosultak recepteket honorálni, amelyeknek szerzôdésük van a biztosítóval. A betegbiztosító olyan, mint egy bank — nyilatkozta Alexandru Ciocâlteu, az NEBP elnöke. Ha nem mûködik hatékonyan, csôdöt mond. Jelenleg megtartják a 400 000 lejes plafont a kedvezményes gyógyszerek esetében, de Ciocâlteu professzor úgy véli: ez a korlát megszûnik, amennyiben a rendszer mûködése az elképzelések szerint alakul.
A gyógyszerek felírását érintô túlkapásokat azonban szigorúan büntetni fogják.
A gyógyszerek listájával párhuzamosan megjelent a betegségek listája is, amelyek ingyenes gyógyszerekre jogosultak. A listán feltüntetett betegségek közül a cukorbetegek számára kiutalt gyógyszereket a 19-es egészségügyi program határozata szerint az államkassza állja.
A biztosítási könyveket október 20-án kezdik kibocsátani, átvétele 1500–2000 lejbe kerül. Ennek alapján tartják nyilván a páciensek névsorát, a konzultációkat és egyébb orvosi beavatkozásokat, amely szerint kiutalhatják a háziorvos fizetését.
Ez a címe a Romániai Egészséges Szaporodás Szervezete által Kolozsvárott megrendezett elôadássorozatnak. A programot a World Vision, a SECS, a Családtervezés Szervezete, a Belgyógyász Orvosok Szakosztálya, az Artemis, a Pro Vobis, a Fiatalok a Fiatalokért és az Ares nem kormányzati szervezetek is támogatták. A program fô célja egy egészséges családtervezés kialakítása, valamint a családterápia. Adriana Melnic, a Szexuális Felvilágosító és Terhességmegelôzô Szervezet (SECS) helyi vezetôje úgy ítéli meg, hogy a családtervezést az egészségbiztosítási rendszerbe kell helyezni, ami nagymértékben csökkentené a fogamzásgátlók árát. — Szeretnénk elérni, hogy a háziorvosok is adhassanak szexuális tanácsot. Október 9-tôl Kolozs megye 8 helységének — Türe, Csucsa, Magyarnagykapus, Szászfenes, Nemeszsuk, Ördöngösfüzes, Magyarszovát, Mócs — szórakozóhelyein a SECS önkéntesei ingyenes tanácsadást nyújtanak a fiataloknak. A karaván október 14-én indul 4 csoport (bukaresti orvosok, nôgyógyászok, családtervezésel foglalkozó szakemberek) ingyenes tanácsadással szolgál a családtervezés és a mellrák terén az érdeklôdôknek. A programban ismertetôket, óvszereket terjesztenek és versenyeket szerveznek.
Szeptember 18-án, szombaton megtartottuk elsô vetélkedônket. Igen, elsôt, mert az Onisifor Ghibu Iskola magyar tagozatán ilyenforma tevékenység mindeddig nem fordult elô. S minthogy kezdôké a szerencse, az idô is velünk tartott. A vetélkedô színhelyéül egy Hója-erdei tisztást választottak a szervezôk.
A résztvevôkön kívül hatalmas szurkolótábor (szülôk, testvérek, véndiákok, no meg az I–IV. osztályos tanulók) türelmetlenül várta a fejleményeket. A résztvevôket négy csapatba osztották (Kis Kelták Bandája, Kids in Black, Bacilusok és Gulyás), ezek, a focicsapatok mintájára, 11 játékosból (V–XII. osztályosok), valamint edzôbôl (irányítótanárból) álltak. Mivel a csapattagok megválasztása sorshúzással történt, ez jó alkalom volt arra, hogy megismerjük egymást. A versenyszámokról, persze, senki sem tudott, ez a tény sokkal izgalmasabbá tette a várakozást.
A verseny vezetôjének, valamint fôszervezôjének, Irsai Monikának ugyancsak igyekeznie kellett, hogy megértesse magát a tapsvihar és üdvrivalgások zajában. A csapatok bemutatása után a tanárokból, szülôkbôl, véndiákokból álló zsûri bemutatása következett. Akár a csapatok, a zsûri is rendkívüli népszerûségnek örvendett.
A valódi tízpróbás versenyben a résztvevôk megbolygatták szellemi, lelki, fizikai képességeik darázsfészkét, teljes sikerrel. A legfôbb cél nem is a nyerés volt (persze, ez is fontos), hanem a csapatszellemben való együttmûködés, a társak segítése. És merem állítani, hogy ez sikerült is, a szervezôk elvárásait magasan túlszárnyalva, kellemes meglepetést okozva (ôszintén szólva ennyire összetartónak még sohasem láttam iskolánk magyar tagozatát, pedig 12 éve koptatom padjait).
S hogy milyen próbák voltak? Üdítôivás, karikavezetés, agytorna — amelyben kiderült, hogy, a tévhittel ellentétben, általános mûveltségünk magas szintû —, staféta, cérnafûzés — elég jó háziasszonyok lennénk —, gyufakötözés — a stratégiajátékok bújjanak el mellette —, elsôsegély-nyújtás, himnusz-bemutatás. A szünetekben pedig vidám próbák vártak a kicsikre, vagyis az I–IV. osztályosokra.
A nap csúcspontja a bográcsgulyás-készítés volt. A versenyzôk a szakácsmûvészet remekeit varázsolták a bográcsokba. A zsûri volt a legboldogabb, mindegyikbôl szabadon kóstolgatott. Végül a Gulyás csapata nyert, második a Bacilusok, harmadik a Kis Kelták Bandája, negyedik pedig a Kids in Black lett. Szponzorainknak köszönhetôen — Metal Irsai, Fundy, valamint névtelen támogatók — minden csapat jutalomban részesült.
A verseny, szurkolás és friss levegô meghozta az étvágyat, a gulyás hamar elfogyott. S hogy miért 1–0 a cím? Azért, mert nyertünk! Tapasztalatot, biztatást; megnyertük az elsô kemény mérkôzést tagozatunk fennmaradásáért. Legyôztük félelmeinket! Bebizonyítottuk, hogy a küzdelmet nem adtuk fel! Diáktársaim nevében köszönöm tanárainknak, hogy felébresztették bennünk a reményt!
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) |
8710/8800 |
16 370/16 450 |
|
Transilvania Bank |
8660/8760 |
16 370/16 450 |
|
Agrárbank |
8630/8820 |
16 320/16 470 |
|
Román Nemzeti Bank |
8864 |
16 463 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 65/67, a márka 8500/8700, a dollár pedig 16 200/16 400 lejbe került.
A Traian Remes vezette román pénzügyminiszteri küldöttség Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (NVA) és a Világbank évi értekezletén találkozott Michael Dopplerrel, az NVA Európáért felelôs igazgatójával. A küldöttség az NVA nemrégiben Bukarestben folytatott tárgyalásainak függôben maradt kérdéseit — költségvetési politika, bankok átszervezése stb. — vitatta meg. Traian Remes pénzügyminiszter találkozott a Világbank romániai igazgatójával is, akivel — többek között — az idei költségvetési hiány külföldi finanszírozási lehetôségeirôl tárgyalt.
Október 3–6. között Brazília külügyminiszterének meghívására a dél-amerikai országba utazik Andrei Plesu, aki nemrég Washingtonban és Párizsban tárgyalt. Ezt követôen ázsiai kollégájának meghívására október 9–17. között Kínában tesz hivatalos látogatást a külügyminiszter. A felek áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat, és kijelölik az együttmûködés további lehetôségeit. A látogatásra annak alkalmából kerül sor, hogy október 5-én lesz a román–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója.
Mihai Rãzvan Ungureanu külügyi államtitkár találkozott Klaus Peter Klaiberrel, a NATO politikai ügyekkel megbízott helyettes fôtitkárával, és elôterjesztette Románia NATO-csatlakozásának programját. Klaiber tartalmasnak és átfogónak minôsítette a dokumentumot, amely — szerinte — pragmatikusan ötvözi a kitûzött célt a rendelkezésre álló eszközökkel.
8,2 százalékkal drágulnak október elsejétôl a vasúti jegyek — közölte Valentin Bota, a Román Vasúti Társaság Személyszállítási Igazgatóságának vezetôje. A drágulás — mondta Bota — az infláció számlájára írható.
A tanügyminisztérium utasította a megyei tanfelügyelôségeket, hogy szervezzék meg a tizenkettedikes diákok és szülôk érettségi-felvilágosítását, különös tekintettel a matematikára, amely az idei tanévtôl kötelezô érettségi-tantárggyá vált.
A román–magyar kapcsolatok kiválóak, ennek „titkát" a kölcsönös érdekek mellett a bizalom és egymás tisztelete jelenti — hangsúlyozta Victor Babiuc védelmi miniszter, aki abból az alkalomból válaszolt az MTI kérdéseire, hogy szerdán kétnapos hivatalos látogatást kezdett Romániában magyar kollegája, Szabó János.
Babiuc szerint a folyamatos párbeszéd, egymás ismerete vezetett ehhez a kitûnô viszonyhoz. Emlékeztetett arra, hogy 1997 óta évente több mint 80 közös akciót tartalmaz a két minisztérium és a két hadsereg együttmûködési terve, beleértve a kétoldalú és nemzetközi programokat. Az idén már 78 közös programot tartottak, sajnos, az anyagi nehézségek miatt további 21 tervezett akciót el kellett halasztani.
A kétoldalú katonai együttmûködés legfontosabb formája a közös román–magyar zászlóalj felállítása — folytatta a miniszter. Babiuc elmondta, hogy már minden technikai megállapodás megszületett, jelenleg a román kormány határozata készül a román fél finanszírozási kérdéseirôl.
Az Aradon tervezett román–magyar nemzeti megbékélési parkról Babiuc elmondta, hogy a román hadsereg kiadja a közel hetven éve katonai raktárban ôrzött Szabadság-emlékmûvet, a katonai történészek pedig magyar kollégáikkal együttmûködve jelenleg vizsgálják, hogy a két hadsereg miként járulhat hozzá a nemes kezdeményezés megvalósításához.
A két fél közötti együttmûködés kevés nyitott kérdése közé tartozik a katonai sírok és emlékmûvek ápolásáról szóló egyezmény megkötése. Babiuc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tárgyalások egy év óta holtponton vannak.
— Az álláspontok abban térnek el egymástól, hogy míg a román fél azt szeretné, ha a megállapodás a két világháborúban elesett katonai hôsökre vonatkozna, a magyar fél annak hatályát egyes múlt századi történelmi események hôseire is szeretné kiterjeszteni — folytatta a miniszter. Hangsúlyozta: a román álláspont az, hogy a magyar fél által szorgalmazott idôszak kérdését az 1996-ban aláírt alapszerzôdés keretében lehetne rendezni. Ezt az álláspontot diplomáciai csatornákon keresztül ismertették a magyar féllel, de, sajnos, a román javaslatra 1998 októbere óta semmilyen válasz nem érkezett.
„Sajnálatos, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a menete nem gyorsabb, eltér attól, amilyen ritmusban a két hadsereg között felmerülô egyéb problémák többségére megoldást találunk" — mondta.
Az elmúlt idôszak együttmûködési gyakorlata mind többször veti fel annak szükségességét, hogy a két ország katonai alakulatainak át kell haladniuk a másik ország területén. Ezzel kapcsolatban a román védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a pontos szabályozás kidolgozása nem kizárólagosan a két minisztérium dolga, az áthaladás esetleges megkönnyítése nem csak azok feladata.
— Az esetleges könnyítés mellett az is nagyon jó lenne, ha a már meglévô szabályokat pontosan betartanánk, hogy ne adódjanak többet az egyik fél által sem óhajtott incidensek — szögezte le.
Román részrôl ugyanakkor már javasolták: vizsgálják meg egy olyan egyezmény lehetôségét, amely átfogóan szabályozná, hogy miként tartózkodhatnak, illetve haladhatnak át a másik ország területén a Partnerség a békéért NATO-programban, illetve a békefenntartó akciókban részt vevô katonai alakulatok, fegyverzettel és lôszerrel együtt.
— A magyar fél egyetértett a javaslattal, most az következik, hogy a két ország katonai jogászai az év végéig találkozzanak és konkrétan megvizsgálják a javaslat jogi vonatkozásait — mondta Victor Babiuc.
Az aradi minorita rend október elsején szállíthatja el az aradi vár katonai raktárából a Szabadság-emlékmû ott ôrzött darabjait — közölte Csergô Ervin, az aradi minorita rendház fônöke. A házfônök szerdán állapodott meg Bukarestben a román védelmi minisztérium illetékeseivel az emlékmû átadásának és elszállításának technikai kérdéseiben. Ezek szerint csütörtökön az aradi katonai várparancsnokkal aláírják az átadásról szóló jegyzôkönyvet, majd másnap kerül sor az öt nagyalakú szobor elszállítására.
A szállításról a minorita rend gondoskodik, annak költségeit a rend fedezi.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, a Világszövetség Erdélyi Társaságának vezetôje, a VET nevében kedden Bécsben az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet éves felülvizsgálati konferenciáján az úgynevezett külhoni állampolgárságról beszélt, amelyet a szövetség szerint a határokon túli magyaroknak biztosítani kellene.
A külhoni állampolgárság mindenekelôtt könnyített munkavállalási jogot biztosítana a határokon túl élô magyaroknak, de nem járna politikai jogokkal, például nem biztosítana választójogot — nyilatkozta Patrubány Miklós az MTI bécsi tudósítójának. Véleménye szerint az erdélyi magyarok 99 százaléka igényelné ezt a státust.
Ha nem sikerül megvalósítani a külhoni állampolgárságot, a határokon túli magyarlakta területek ki fognak ürülni — mondta. Ha viszont létrejön ez az állampolgársági forma, akkor az emberek, akik ennek köszönhetôen nem rekednek Európán kívül, amikor az EU bôvítésével új határ keletkezik, nyilván szülôföldjükön maradnak, hiszen — amint ezt számtalan példa bizonyítja — végleg csak akkor vándorolnak el onnan, ha elfogy a remény, ha megszûnnek a perspektívák.
Úgy vélekedett, hogy Magyarország EU-csatlakozása kapcsán módosítania kell majd az állampolgársági törvényt. Emlékeztetett rá, hogy a Magyarok Világszövetségének alapszabályában szerepel az a törekvés, hogy a határokon túli magyarok, akik ezt igénylik, magyar állampolgárságot kaphassanak alanyi jogon.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom Franciaországgal 1989 óta folyamatosan emelkedik, de még távol van a lehetséges kölcsönös távlatoktól — jelentette ki Emil Constantinescu a francia gyáriparosok szövetségének vezetôi elôtt Párizsban. Bukarest szorgalmazza, hogy Franciaország legfontosabb kereskedelmi partnere és a legfôbb külföldi beruházó legyen a román piacon. Hangoztatta: mostani tárgyalásai is arról gyôzték meg, hogy Franciaország mindig különös politikai figyelmet fordított Romániára, és határozottan támogatja erôfeszítéseit az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére, valamint az atlanti védelmi szervezetbe való mielôbbi felvételére.
A Romániával fenntartott áruforgalomban Franciaország jelenleg messze lemarad Németország és Olaszország, sôt, Oroszország mögött is. Míg az utóbbiak a román piac 16,4, illetve 15,8 és 12 százalékát mondhatják magukénak, a francia cégek csupán 6–6,5 százalékkal részesednek.
Jacques Chirac elnök és Lionel Jospin miniszterelnök is jelezte: Párizsban a francia nyelvet elterjedten használó Románia jelenlétét az európai integrációban lényegi kérdésnek tartják az EU „kiegyensúlyozott keleti bôvítési folyamatában", amit amúgy alapvetôen a német befolyási térség felé való nyitásnak tartanak.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |