2000. április 6.
(XII. évfolyam, 81. szám)

A külügyminisztérium által végzett ellenôrzés során kiderült, a minisztérium irattárából nemcsak a Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatos dokumentumok hiányoznak, hanem ugyanebbôl az idôszakból egyéb, a román és orosz kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó iratokat sem találnak. Ennek következtében jelentés készült, amelyet Petre Roman külügyminiszterhez is eljuttattak, aki feljelentést tett az Ügyészségen és a Román Hírszerzô Szolgálatnál.

Dumitru Ceausa, Románia párizsi nagykövetének szóvivôje tegnapi sajtóértekezletén kijelentette: a nagykövet írásban tájékoztatta a román külügyminisztériumot, hogy nem tulajdonított el dokumentumokat a minisztérium irattárából. A sajtó múlt héten azzal vádolta meg a román nagykövetetet, hogy eltulajdonított volna bizonyos dokumentumokat, amelyeket felhasznált az 1996-os választási kampányban.

A Szövetség Romániáért Párt elnöke, Teodor Melescanu szerdán felszólította Emil Constantinescu államfôt, hogy amennyiben az 1996-os választásokon a külügyminisztérium archívumából iratokat használt volna fel, fedje fel, hogyan tett szert ezekre.

Amint arról tegnapi lapszámunkban tudósítottunk, kedden a Legfelsôbb Bíróság jóváhagyta a kormány fellebbezését a Petôfi–Schiller magyar–német nyelvû multikulturális egyetem ügyében, ezáltal lehetôség nyílik az egyetemalapítási folyamat beindítására. A kormány 1998. szeptember 30-án hozott határozatát a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) támadta meg a bíróságon, amely a két ellenzéki pártnak adott elôször igazat.

Kötô József oktatási államtitkár a Szabadság kérdésére elmondta: véleménye szerint a Legfelsôbb Bíróság határozata politikailag fontos döntés. Az államtitkár úgy véli, ebben a helyzetben újra kell elemezni a tennivalókat, a kérdést meg kell beszélni az illetékes szakemberekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal, és ennek értelmében kell majd tovább lépni. Emlékeztetett: a magyar nyelvû felsôfokú oktatási hálózat kiterjesztése és fejlesztése érdekében az elmúlt idôszakban több kezdeményezés indult be. Kötô ezek között említette az egyházi alapítású magánegyetem telepítésének beindítását, valamint a kéttagozatos egyetemek kialakítása terén tett elôrelépéseket.

A szerdai román sajtó állítása szerint a magyar–német nyelvû egyetem valószínûleg Kolozsváron mûködne. Alexandru Lãpusan Kolozs megyei RTDP-s képviselô kijelentette: gyanakvással fogadja a Petôfi–Schiller egyetem létrehozásának gondolatát, pártja csupán alapos tájékozódás után hozza majd nyilvánosságra hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. Ioan Gavra Kolozs megyei RNEP-es képviselô meggyôzôdése, hogy a Legfelsôbb Bíróság döntése ellenére a Petôfi–Schiller mégsem hozható létre.

Mint ismeretes, a Petôfi–Schiller multikulturális egyetem gondolata 1998 ôszén az oktatási törvény leghevesebb parlamenti csatájának idején született. Miután a kormánypártok parlamenti képviselôi támogatni látszottak azokat az ellenzéki módosításokat, amelyek kimondottan tiltották volna magyar nyelvû állami egyetem létrehozását Romániában, az RMDSZ bejelentette, hogy kilép a kormánykoalícióból, ha partnerei nem találnak számára is elfogadható megoldást az egyetem ügyében. A megoldást a Petôfi–Schiller multikulturális egyetem alapításáról hozott kormányhatározat jelentette. Ennek elfogadása után az RMDSZ úgy döntött, hogy továbbra is a koalíció tagja marad.

P. A. M.

Az idei helyhatósági választásokra vonatkozóan az RMDSZ Szövetségi Képviselôinek Tanácsa (SZKT) úgy döntött, hogy ott, ahol a feltételek adottak, a területi szervezetek elôválasztásokat szerveznek az RMDSZ- es polgármester- és tanácsosjelöltek személyének eldöntésére. Ennek a precedens nélküli és technikailag meglehetôsen bonyolult módszernek a célja: ne az RMDSZ különbözô testületei által, hanem az erdélyi magyar választópolgár széles körû megkérdezésével dôljön el, hogy kik legyenek az RMDSZ polgármester- és önkormányzati képviselôjelöltjei az illetô településen. Mindez elsôsorban azokban a községekben, városokban kellene hogy megkímélje sok vitától a lakosságot, ahol a magyarság többségben van. Az elmúlt önkormányzati választások bebizonyították: a kevés népszerûségnek örvendô RMDSZ-jelölt könnyen veszíthet egy másik, függetlenként induló magyar, rosszabb esetben egy román polgármesterjelölt ellenében.

Az SZKT határozata értelmében ott, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 15%-ot, mindenképpen ajánlott polgármesterjelöltet állítani.

Kolozs megyében is javában tartanak az elôválasztások. Amint azt Bitay Leventétôl, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnökétôl megtudtuk: az elôválasztások elsô szakasza, pontosabban a jelölések benyújtása, elbírálása, a mandátumuk végéhez közeledô tanácsosok tevékenységének kiértékelése a megye legtöbb településén megtörtént. Olyan községekben, mint Pusztakamarás, Gyerômonostor, Aranyosegerbegy, Detrehemtelep, Bágyon, Kolozs, Kajántó, Aranyosgerend, Magyarlóna, Vajdakamarás — már az elôválasztások második szakasza is lezajlott: az illetô település RMDSZ szervezetének közgyûlése titkos szavazással véglegesítette a községi tanácsosok listáját. Vajdakamarásnak polgármesterjelöltje is van Farkas Ferenc jelenlegi polgármester személyében. Désen, Bánffyhunyadon, Aranyosgyéresen, Tordán, Szamosújváron többnyire csak a jelölôgyûléseket tartották meg, hátra van a tanácsoslisták véglegesítése, és ott, ahol az önálló polgármesterjelölt indítása indokolt, az illetô személyének kijelölése.

Azokban a községekben, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja az 50%-ot — Bálványosváralja, Szovát, Körösfô, Kalotaszentkirály, Tordaszentlászló, Szék, Várfalva — nem közgyûlés dönt, hanem kötelezô az álló, vagy mozgóurnás szavazás. Tordaszentlászló községben még egy lépéssel megtoldották a procedúrát: a tordaszentlászlóiak, a magyarfenesiek, és a magyarlétaiak elôbb a falu szintjén döntöttek arról, hogy ki legyen a polgármesterjelölt, és a tanácsosok. Tordaszentlászló, Magyarfenes, és Magyarléta jelöltjei közül a község magyar lakossága április 16-án választ majd.

Kolozsvár külön eset: a városi és megyei tanácsosaink kijelölésének idôpontjáról, procedúrájáról, a jelenlegi önkormányzati képviselôk tevékenységének kiértékelésérôl a jövô szombatra összehívott MKT dönt. Akkorra — reméli Bitay Levente — minden bizonnyal kiderül, hogy adottak-e a feltételek arra, hogy Kolozsváron az RMDSZ önálló polgármesterjelöltet indítson.

Sz. K.

Ma hagyják jóvá azokat a sürgôsségi kormányrendeleteket, amelyekkel a kormány a helyhatósági választásokat szabályozó törvényeket kívánja módosítani. Mint ismeretes, errôl a kormányfô hosszasan egyeztetett mind a koalícióval, mind az ellenzékkel, az említett rendeletek végleges formájáról azonban nem sikerült megállapodni. A parlamenti pártok által kijelölt szakértôk tegnap lapzártakor még egyeztettek a vitás kérdésekrôl. Továbbra sincs konszenzus a kampányidôszak tartamáról (30 vagy 45 nap), a részszavazatok elosztásáról, a tanácsosok számának csökkentésérôl (10%-kal, vagy 20%-kal), illetve arról, hogy hol szavaznak a katonák, diákok.

Sztrájkkal tiltakoztak szerdán reggel az autóalkatrészeket gyártó tordai Turdeana alkalmazottai, mert nem kapták meg márciusi elôlegüket. Az elégedetlenkedôk csak akkor kezdik meg a munkát, ha a vállalat vezetôsége bemutat egy, a gyár krízishelyzetbôl való kimozdítását célzó programot. A sztrájkolók képviselôi a délelôtt folyamán tárgyalásokat kezdtek a vezetôséggel, ám egyelôre nem sikerült megoldást találniuk. A tárgyaláson részt vettek a többségi tulajdonos, az Állami Tulajdonalap képviselôi is. Az egyeztetés eredményeinek függvényében a Részvényesek Közgyûlésén döntenek a termelést fellendítô terv kidolgozásáról. A gyár termelésének 85 százaléka a pitesti-i Dacia gyárnak készül. Értesüléseink szerint a tordai gyár csôd felé sodródásában nagy szerepe van annak, hogy az áru minôsége miatt a pitesti-i fô vásárló a szerzôdés felmondását helyezte kilátásba. A Turdeanának 550 alkalmazottja van, az utóbbi két évben több mint négyszáz személyt bocsátottak el.

A polgármesteri hivatal a sajtó tudomására hozta azokat az összegeket, amelyeket Nicolae Ruja alpolgármesternek kell kifizetnie egy illegálisan kiutalt építkezési terület miatt.

A Hôsök útja 36 szám alatti területet Ruja alpolgármester licitálás nélkül utalta ki a Transilvania bank részére. A bíróság, Augustin Pop és Dumitru Tãrmure mérnökök szakvéleményezésére hivatkozva, az elôidézett károk megfizetésére kötelezi Nicolae Ruját. Az okozott károk összege eléri a 300 millió lejt.

Ezzel egyidôben az alpolgármesternek 4,5 millió lej perköltséget kell fizetnie a városi tanácsnak, és 300 ezer lejt a polgármesteri hivatalnak, ami a szakvéleményezés költségeit fedezi.

Kolozsvár polgármestere emlékeztette az újságírókat: Nicolae Ruja, a polgármester és a városi tanács tudta nélkül, aláírta a kiutalási papírokat a Hôsök útja 36 szám alatt lévô, 965 négyzetméteres területrôl, melyet a Transilvania bank kapott meg.

A városi tanács úgy véli, Ruja túl keveset fizet az okozott károkért, és fellebbezést nyújt be a bírósághoz.

(nánó)

Jövô hétre tiltakozó megmozdulássorozatot tervez az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezete — nyilatkozta lapunknak Grigore Pop, a szakszervezet elnöke. A szakszervezet a víz, gáz, villamos és hôeneregia árának megemelése ellen tiltakozik, de felháborodásukat a csökkenô életszínvonal, a szegénység egyre nagyobb méretekben történô elterjedése is kiváltotta. Az Alfa Kartell elégedetlenségét az is kiváltotta, hogy Emil Constantinescu államfô nem válaszolt arra a nyílt levelükre, amelyben Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter lemondását követelték, mivel jóváhagyta a víz, gáz, hô- és villamos energia árának a megemelését.

Pop elmondta: kezdetben csupán ötven résztvevôre számítanak, de a késôbbiekben nagyobb tömeget is mozgósítani fognak. A tervek szerint a tiltakozó megmozdulássorozatot végül nagyobb méretû tüntetés zárja majd. A CNSLR-Frãtia, az Országos Szakszervezeti Tömb egyelôre még nem jelezte csatlakozási szándékát, de amennyiben erre sor kerül, az Alfa Kartell ezt csak örömmel fogadja.

P. A. M.

Korunk Galéria
Balázs László grafikus, iparmûvész kiállítása nyílik meg április 7-én, pénteken 13 órakor a Korunk Nagy-Szamos/Iasilor utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt mond Kántor Lajos és Tibori Szabó Zoltán. Verseibôl olvas fel Visky András. Béres Melinda és Ioana Galu hegedûduókat játszik.

MURÁDIN JENÔ Kovács Zoltánról írott monográfiáját mutatják be április 8-án, szombaton de. 11 órakor a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A mûvészi mûsorban közremûködik Ruha István hegedûmûvész és Boér Ferenc színmûvész.

A HALÁL ÉS ÖRÖK ÉLET témájáról beszélgetnek április 6-án, csütörtökön este 8 órától a felekezeti korlátok nélkül mûködô Unitárius Egyetemista Körön a Belvárosi Unitárius Egyházközség Brassai utca 6. szám alatti tanácstermében. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

HAZÁNK CSILLAGA, MÁTYÁS címmel Szántai Lajos, budapesti történész tart elôadást április 6-án, csütörtökön este 7 órától az unitárius egyház (Brassai Sámuel Elméleti Líceum) dísztermében.

ÉP LÉLEKKEL EGY EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT (17.) címmel Sorompó László tart elôadást április 6-án, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.).

JÁTÉK FELNÔTTEKNEK — a legújabb németországi társasjátékokat mutatják be pénteken este 8 órától a Német Kulturális Központban (Egyetem utca 7–9.). A játékszabályokat német és román nyelven ismertetik. Minden játékkedvelôt szeretettel várnak.

A KÖRÖSFÔI RMDSZ értesíti azokat, akik a polgármesteri vagy tanácsosi helyekre szeretnének jelentkezni, azok a jelentkezéshez szükséges ûrlapokat a szervezet titkárságán Korpos Attila Jankónál lehet igényelni. A kitöltött ûrlapok leadási határideje: 2000. április 8.

Igen, tartunk nyereménysorsolást a negyedévi elôfizetések címzettjeinek is! A tudnivalókat, immár egy hete mindennap, így a mai lapszámunkban is, az elsô oldal bal alsó sarkában lehet (és kell) olvasni.

Csütörtök este a magyar opera balettkara El Amor címmel táncjáték- bemutatót tart. Ezúttal Valkay Ferenc rendezô-koreográfus csapata a zene, a tánc, a mozdulat, gesztus segítségével megfogalmazza mindazt a szépet, amit az argentin tangóról mesélni lehet a színpadról a közönségnek.

A táncjáték szólótáncosai: Domintean Silvia, Utiu Amalia, Szirb György és Paloczi Iuliu, valamint Moldovan Nicoleta, Timofte Daniela, Colceriu Florina és Boancas Vasile. Még tizenöt balett-táncos és táncosnô teszi színessé kifejezôeszközeivel az elôadást.

Az elhangzó argentin tangókat Lucho Gatica, Rodrigues Matos, Astor Piazzolla, Pedro Vargas, Joaquin Rodrigo, Mercer Mancini, Ross Adler, Ferrier Iglesias zeneszerzôk írták.

A tangó argentin eredetû tánc, melyet a tánczenekarok hoztak divatba Európában, a század elején. Az 1920–30-as években Párizsban és Berlinben hatalmas tánctermeket építettek, amelyek alkalmasak a tangótánchoz. Az 1930–40-es években a tangó népszerûsége óriási méreteket öltött. Számos zeneszerzô és elôadómûvész beépítette a tangót nagy horderejû mûvekbe, melyekbôl kisugárzik a tangó látszólag legyôzhetetlen ereje, varázsa.

Aki igazán szeret táncolni és megismerkedik a tangó sajátos mozgásvilágával, a fáradozásaiért bôséges kárpótlást talál ebben az elbûvölô táncban.

Turánitz J. Lajos

A múlt hónapban a Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal 184 vállalatnál végzett ellenôrzést, 125 esetben vett fel kihágási jegyzôkönyvet és 116 büntetést rótt ki, összesen 77 millió 200 ezer lej értékben.

A törvényes elôírásoktól eltérô minôségû, összesen 1 milliárd 631 millió lejt meghaladó értékû áruk közül véglegesen 1 milliárd 111 millió 991 ezer lejnyit vontak ki a forgalomból. Néhány példa: 119 kg húskészítmény (4 millió 224 ezer lej), 20 kg tejtermék (150 ezer lej), 65 kg kenyér és péktermék (7 millió 71 ezer lej), 169 kg édesség (3 millió 335 ezer lej), 334 kg gyümölcs és zöldség (5 millió 278 ezer lej), 63 liter hûsítô (558 ezer lej), 5 darab balesetveszélyes villamossági készülék (95 ezer lej), 81 kg festék (2 millió 452 ezer lej) stb.

A fogyasztók részérôl 72 észrevétel és reklamáció érkezett be, 59 esetben a reklamáció megalapozottnak bizonyult. Ezeket az áru kicserélésével vagy ellenértékének visszaszolgáltatásával oldották meg.

A bukaresti Euro info Ro–821 Központ és a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara közös rendezésében szemináriumot tartanak a kamara klubhelyiségében. A téma: „Az euró — napjaink realitása, a III. évezred egyedüli pénzneme". A bonyolult kérdések megvitatásán részt vesz Emmanuel Berk, az Európai Unió Gazdasági és Monetáris Fôigazgatóságának részérôl. Az érdeklôdôk elôre jelezzék részvételi szándékukat (tel.: 432-454, 432-220, 432-229/254, fax: 432-800, kapcsolattartó Dana Benea).

A tordai RMDSZ értesíti a szavazatra jogosult magyarságot, hogy április 11-én, kedden du. 5 órai kezdettel a polgármesteri hivatal dísztermében elôválasztást tart a városi tanácsosjelöltek kiválasztása céljából. Ekkor kerül sor a júniusi helyhatósági választások jelöltjeinek bemutatkozására és megmérettetésére. Pataki József helyi RMDSZ-elnök kéri a választópolgárokat, jöjjenek el, mert a tét a tordai magyarság érdekeinek képviselete.

Lia és Dan Perjovschi, két neves bukaresti képzômûvész kiállítása nyílt meg kedden 17 órától a Malom utcai Tranzit Házban (a 16-os szám alatti volt zsinagógában). A kiállítás anyagát a két mûvész által létesített Kortárs Mûvészeti Archívum tematikus dossziéi képezik, amelyeket installációk, performance-ok és a video-média mûvészet alapján állítottak össze. A kiállítást a Kortárs Mûvészeti Archívum, a Tranzit Alapítvány, a Pro Helvetia, a Kolozs Megyei Mûvelôdési Felügyelôség, a Francia Kultúrális Központ, valamint az Idea Design and Print rendezte. Nem a múltat, hanem a jelent mutatjuk itt be — közölte Dan Perjovschi a megnyitó alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen meghívottként részt vett Doina Cornea, Gyímesi Éva, a Balkon folyóirat részérôl Antik Sándor és Timotei Nãdãsan, valamint a Philosophy and Suff folyóirat képviselôi. A beszélgetés a vitavezetôk (Lia és Dan Perjovschi és Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány alapítótagja) elképzelése szerint a közélet tereinek mûvészetérôl folyt, és — mint azt Könczei Csilla néprajzkutató a Szabadságnak elmondta — ezért is válogatták különbözô szakmai körökbôl, illetve generációkból a meghívottakat. A beszélgetés tehát mintegy sûrített leképzése volt a köznapi életben folyó párbeszédnek, amelybôl így nem hiányzott sem a politika, sem a múlt idézése, s valljuk be, a nézeteltérés sem. A kiállítás tematikailag szorosan kötôdik a vitában elhangzottakhoz, hisz a felvételek mind olyan kortársmûvészekrôl szólnak, akik a virtuális közéleti terek kérdését feszegetik. A kiállítás április 8-ig, naponta 15 és 20 óra között tekinthetô meg.

A továbbiakban Cs. Gyímesi Évát kérdeztük a beszélgetésrôl kialakult benyomásáról:

— Nem csodálkozom — mondta —, hogy vita volt különbözô kultúrák és nemzedékek között, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez a vita jó, még akkor is, ha az emberek nem távoznak mind elégedetten innen. Fantasztikusan jó kezdeményezés ez a Tranzit, mert én mindenképpen szeretnék találkozni azokkal a fiatalokkal, akik eltérô álláspontokat képviselnek, de akik egyben az én véleményemre is kíváncsiak.

— Lát-e valamilyen lehetôséget egy zökkenômentes párbeszédre?

— Szóvá tettem azt, hogy ’89 elôtt az erdélyi magyar és román írók között nagyon jó — nemcsak kollegiális, hanem szívélyes baráti — viszony volt, és azon csodálkozom, hogy ezeken a rendezvényeken már nem vesznek részt. Attól tartok, hogy nagyrészt formális kulturális gesztusokat teszünk egymás felé, de azok a meghitt és autentikus emberi kapcsolatok, amelyek elôsegítenék az itteni kultúrák megôrzését, inkább az új nemzedékek kezdeményezéseiben észlelhetôk csak. Az én nemzedékem, egy-két kivétellel, mintha teljesen eltávolodott volna e párbeszédtôl. Ezt a kultúra túlpolitizáltsága okozza.

Schmidt Daniel

Április 4-én, a zeneakadémia orgonatermében régizene-hangversenyt tartott az akadémia néhány tehetséges diákja. H. Schütz Deutsches Koncert címû mûvében a 17. századba átnyúló reneszánsz elemek, a német hagyományok ötvözôdtek a kor koncertáló stíluselemeivel. Teodora Gheorghiu (szoprán) a kezdeti apró bizonytalanságokat legyôzve, a kamarazenélésnek megfelelô hangszínnel és erôvel valósította meg a melizmákban bôvelkedô drámai szólóéneklés újszerû hangját. A kísérô kamaraegyüttes tagjai: Sebastian Comãnescu, Veres Csaba (hegedû), Szabó Attila (cselló), és Molnár Dániel (orgona) szervesen illeszkedtek az énekhanghoz, és növelték a zenemû kifejezôerejét. Csillag Orsolya, Szabó Mária és Hadnagy Melinda (blockflöte) elôadásában nemrég hallottuk a Bánffy-palotában az amszterdami Kabinet-kéziratgyûjtemény egyik ismeretlen szerzôjének négy táncát, amely ezúttal érettebben és magabiztosabban szólalt meg, értelmesebb imitációkat hallhattunk, és egymás között is bátrabban „beszélgettek" a furulyázó lányok. A három diáklány elôadásában még elhangzott William Williams F-dúr Trió-Szonátája. Habár a zeneszerzô kevésbé ismert, ez a mûve CD-felvételeken közkedvelt, egyfajta klasszikus „slágerré" nôtte ki magát, hangulatos, tavaszt hívogató kakukk-imitációjával. Garai Zsolt spineten gondos kísérônek bizonyult. Teodora Gheorghiu elôadásában a C. Monteverdi Exulta Filia Sion felszabadultan, színekben gazdagon csendült fel, a nehéz melizmákkal technikailag alaposan megdolgoztatva a fiatal, törékeny termetû énekesnôt. C. Monteverdi Venite, venite címû áriájában partnere Paula Turcas (szoprán) volt. A latin szöveg lágyságot, kecsességet kölcsönzött a mûnek. A szopránkettôst C. Bernhard Jauchzet dem Herrn, alle Welt címû áriájának német szövege, a partitúra olvasása jobban lekötötte, így a közönséggel való kapcsolatuk nem volt annyira meggyôzô, mint a könnyedébb Monteverdi-áriában. Paula Turcas felsô regisztere szebben cseng, az alsó hangok még nem eléggé érettek. Az elsô mûvet is kísérô kamaraegyüttes tagjai külön-külön is tehetséges zenészek, kamarazenélésüket az egymásra figyelés, az összhang jellemzi. Molnár Dániel orgonakíséretei a Schütz-, Monteverdi- és Bernhard-mûvekben alkalmazkodtak a mûvek hangulatához, a szólistaként megszólaltatott mûvek: a Ricercare di Jaches ismeretlen szerzôtôl és Vincenzo Bell’ Haver Toccatája jó technikai adottságáról tanúskodtak. A rövid, egyórás régizene-hangverseny a zenei élményen túl zeneterápiaként hatott ezen a feszültségekkel telt, szeszélyes áprilisi estén.

Kulcsár Gabriella

A Kossuth rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában, március 5-én elhangzott interjúmra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla igencsak ingerült és személyeskedô hangon reagált. Demokratikus elkötelezettségû férfiúhoz méltatlan módon nem tényekrôl beszélt: így nem arról az erkölcsi-politikai válságról vallott, amely az ô elnöksége idején elmélyült a szövetségben, nem arról a csôdhelyzetrôl, melynek néhány elemét megemlítettem interjúmban. Inkább az úgynevezett tekintélyelvû kinyilatkoztatás mûfaját mûvelve — akárcsak Tôkés László ellen egyre szaporodó durva kirohanásai során —, most is a romániai magyarság nevében nyilatkozva igyekezett elterelni a figyelmet a szövetségen belüli szomorú vagy tragikomikus vagy éppen tragikus tényekrôl, illetve ezek feltárásáról. Magatartása erôsen emlékeztet engem az egyik — korántsem demokratikus elkötelezettségérôl elhíresült — francia királynak „Az állam én vagyok!" attitûdjére.

Magam nem vállalom azt a szerénytelenséget, hogy az általam vezetett, és Markó által erôsen lebecsült Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformot minôsítsem, még kevésbé, hogy az eredményeivel hivalkodjam. Tény viszont, hogy az EMK — szövetségünkön belül — a keresztény-nemzeti értékek hirdetôje. Csoportosulásunk valamennyi tagja a világtörténelem két legszörnyûbb epizódjának tartja a náci meg a bolsi terror évtizedeit, és ezért okkal irtózunk a kommunizmus erkölcsi szennyének mindennemû máig átmentett maradványától.

Markó Béla mindmáig nem szólt az RMDSZ-tagság túlnyomó többsége, illetve szövetségünk legismertebb jelenlegi csúcsvezetôi közötti (akik legközelebbi munkatársai) egyre nagyobb vagyonbeli különbségrôl, sôt még arról sem nyilatkozott, hogy éppen ideje lenne az újgazdag elvtársaknak, így a rádió- meg a kábeltévé-hálózat tulajdonosoknak a politikai múltjuk (szekuritáté-kapcsolataik stb.) átvilágítása mellett beszámolniuk arról, hogy az elmúlt évtizedben mekkora vagyonra tettek szert, és milyen úton-módon jutottak milliárdjaikhoz.

Nem szólt azokról a fogyatékos magyar önazonosságtudatú bizalmi embereirôl, kiknek köreiben eluralkodott egy sajátságosan Bukarest-centrikus szemlélet, erôsen torz viszonyulás nemzeti érdekeinkhez. Ez különösen szembetûnôen megmutatkozott a nagybányai ciánszennyezés-válság idején. Ismeretes, hogy az erdélyi magyarság egésze nevében nyilatkozgató RMDSZ-korifeusoknak egyetlen tiltakozó szavuk sem volt „a kormányunk" Magyarország, anyaországunk elleni nem éppen „euro-konform" megnyilatkozásairól.

A véleményemet közreadó Kossuth rádió munkatársai ellen is hadakozó Markó „Beavatkozás szervezetünk életébe!"-elszólása engem kísértetiesen emlékeztet a „Tiltakozunk Románia belügyeibe beleszólás ellen!" doktrínához, melyet annyiszor kiabáltak anyaországunk felé az átkosban Markó Béla bukaresti egykori elvtársai.

Úgy vélem, hogy éppen ideje lenne Markóéknak beszámolniuk az 1996-os kormányba lépés feltételeirôl. Ismeretes, hogy bukófélben van — az RMDSZ-szel együtt — a jelenlegi bukaresti kormánykoalíció. Az viszont kevésbé köztudott, hogy a román diplomácia az RMDSZ-nek kormányzati részvételére hivatkozva — akárcsak annak idején Ceausescuék — telekürtölte a világot azzal a hazugsággal, hogy „Megoldottuk a kisebbségi, a nemzetiségi kérdést Romániában!"

Talán nem felesleges szóba hoznom, hogy Markóéknak nem volt és ma sincs jogosítványuk sem a romániai magyar nemzeti közösségtôl, sem az RMDSZ döntéshozó testületeitôl arra, hogy lemondjanak a kormányba lépés ellenértékeként a szövetség érvényes programjában szereplô három szintû autonómia-koncepcióról (a személyi elvû-, az önkormányzati és az etnikai alapú területi autonómiáról), illetve a teljes állami magyar oktatási rendszerrôl (a magyar állami egyetemrôl, a magyar nyelvû földrajz- és történelemoktatásról), kettôs állampolgárság-igényünkrôl, vagy történelmi egyházaink vagyonának visszaszolgáltatásáról, melyet a román kommunisták raboltak el az átkosban.

Markó és elvbarátai hallgatnak újkeletû közösségi jogsérelmeinkrôl is, így egyetlen tiltakozó szavuk sincs a tömbmagyarság lakta erdélyi területeknek központi telepítéssel történô elrománosításáról, nevezetesen a Székelyföldre telepített román katonaságról, rendôrségrôl, papokról, apácákról.

A közelgô romániai választásokról szólván, arról sem beszél, hogy vajon a román törvényhozásban helyet foglaló RMDSZ-honatyák létszáma vagy inkább magyar nemzeti elkötelezettsége a fontosabb tényezô.

Arról a tényrôl sincs szava, hogy a labanc RMDSZ-nómenklaturisták hatalmát a kormánytisztviselôk, illetve az RMDSZ-alkalmazottak szavazatai biztosították az utolsó, a csíkszeredai kongresszuson. Még kevésbé közli azt, hogy Tôkés László mellett egyre több felelôs erdélyi magyar politikus követeli az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását a szövetségünkben kialakult és egyre mélyülô válsághelyzet megszüntetése végett.

Igazságot fejez ki a közhely: a tények makacs dolgok.

Nem engem és nem a hozzám hasonlóan gondolkodó erdélyi magyarokat minôsíti az, hogy számos, nagy példányszámban megjelenô sajtótermékben (így a Népszabadságban) és a Duna tv-ben helyet kaphatott Markó Béla interjúm elleni vehemens tiltakozása, melyet eredetileg Hajdú Istvánhoz, a Magyar Rádió elnökéhez intézett, míg az én Vasárnapi Újságbeli nyilatkozatom sehol sem jelenhetett meg csonkítatlan formában.

Hogyan is írta Márai Sándor: a kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulnunk, mert már nem az eszmét, hanem a zsákmányt védik.

Budapest, 2000. március 27.

Katona Ádám
az EMK elnöke

Tenger a mosdótálban

Csodálatos, hogy némelyik mûvész mily kevés sikerbôl tud gazdálkodni. Az elismerések kínosan koppanó cseppjeit évekig gyûjti, aztán megmosakszik benne és oly frissen, diadalmasan lép az utcára, mintha minden reggel pezsgôben fürdene. Ezzel a konok kitartásával, amely a tehetségét pótolja, lassan sikerül az elhivatott mûvész látszatát keltenie és idôk múltán valamelyes tisztelet veszi körül. Nem ismernek tôle semmit, de fölnéznek rá, mint egy nemes céh tagjára. Még szerencse, hogy nagyobb siker, igazi siker sosem éri; különben úgy járna, mint a gyenge szívû ember, aki szörnyet halt, mikor közölték vele, hogy egy milliót nyert a lutrin.

A legszörnyûbb kívánság

Van, aki nem bánná, ha májrákot kapnék — panaszolja Kosztolányi —, de van nála még irgalmatlanabb is: ez, aki nyilván egy kortársam, azt kívánja, hogy úgy tudjak írni, mint ô.

Hát nem iszonyú dolog az ilyesmi? Kirké, amikor Odüsszeuszt disznóvá változtatta, nem követett el akkora gyalázatot, mint az a költô vagy író, aki titkon vagy nyíltan azt szeretné, hogy úgy írjunk, mint ô, hogy az ô koponyájából bámuljunk a világra, hogy az ô testszagától átgôzölt ruháját, sajátos járásától félretaposott cipôjét viseljük és minden mozdulatában ôt utánozzuk. Még abban is, ahogyan ásít vagy ürít. Mindig voltak és mindig lesznek mûvészek, akik a maguk epigonjává akarják törni pályatársaikat, de törekvésükben keveset érnek el. Hiszen tehetséges ember, ha az utánzás rácsai mögé kényszerülne, elpusztulna. Mert az egyéniség tisztelete a szabadság alapja, a stílusé éppúgy, mint a polgárjogoké!

A tetten ért alkotás

Néha ôszintén kívánom, hogy az irodalmi alkotást is be lehessen illeszteni a mesterségek sorában, amint a pozitivisták óhajtották. Így legalább, ha a cipészettel egyenrangúvá válna, némelyik mûvészi csukáról hamar kiderülne, hogy összetajkolt munka, alig egy idényre készült, s képtelenek vagyunk járni benne. Attól tartok azonban, hogy a fölényes mosoly akkor sem maradna el. Ha kotyogna a lábunk a cipôben, azt kellene hallanunk, hogy még nem nôttünk bele, ha szorítana, a szorongással mentegetnék, ha pedig lyukakat fedeznénk fel rajta, hamarosan tudomásul kellene vennünk, hogy fogalmunk sincs a szellôs stílusról. És különben is párizsi divat szerint készült — mondanák nekünk —, nem csoda tehát, ha vidékiek lévén, egyelôre még idegenkedünk tôle...

Példázat a lila tapétáról

Amikor Raszkolnyikov a Bûn és bûnhôdésben visszatér gyilkossága színhelyére és látja, hogy két munkás lila virágos tapétát ragaszt a régi, vedlett sárga helyébe, ellenségesen nézi az új falkárpitot, mintha bántaná, hogy úgy felforgattak mindent; ez a jelenet látszólag nem több egy apró s rendkívül éles lélektani megfigyelésnél, de gondoljuk csak meg: a beteges ragaszkodás, amely személyes érdek nélkül is a megszokottat kéri számon, nem rejti-e magában a konzervativizmus csíráját? És épp ez a félelmetes a régi értékek görcsös védelmében, hogy élettani jelenséggé válik, s már nemcsak a verítékétôl tartósabbá csávázott értékeket akarja megvédeni a tegnapi költô vagy író, hanem az ósdi zálogtárgyakat is, amelyeket megszállottságában vagy téveszméitôl megbabonázva véres baltával szerzett magának pár évtizeddel korábban...

Bálint Tibor

Elsôként Kolumbán Gábor hökkentette meg a kolozsváriakat azzal a tézissel, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának a továbbiakban állandósulnia kell, függetlenül attól, hogy milyen párt vagy pártkoalíció kerül hatalomra. Ez a januári szûkebb körû évfordulós polgári fórumon hangzott el. A márciusi, szintén kolozsvári, de hivatalos RMDSZ-fórumon Cornel Nistorescu közíró, meghívott elôadó ugyanazt mondta. Sôt, továbbment: fontosnak tartotta, hogy már most kezdôdjenek meg a tárgyalások a legesélyesebb párttal. Vagyis az RTDP-vel. (Brrr…) De nem akárhogyan — hangsúlyozta Nistorescu —, hanem szerzôdéses megállapodással, amelyet kormányba lépés elôtt alá kell íratni a partnerrel, hogy az RMDSZ elkerülje a zsákutcát, amelybe felkészületlenül besétált 1996 végén.

A hallgatóság ôszinte lelkesedéssel megtapsolta a szónokot. Pedig a vitafórumon sokan jelen voltak azok közül, akik 1996 decemberében „pártunk és elnökünk körüli szoros egységben" hevesen rendreutasították Tôkés Lászlót, amikor a kormányba lépés eldöntése elôtt írott megállapodást tartott szükségesnek.

Ugyanazért a felvetésért valakit megtapsolunk, másvalakit pedig elítélünk? Végül is helyes, avagy helytelen a szerzôdéses kormányszövetség? Hogyan próbáljunk tisztán látni? Nézzük meg, ki az, aki még most is „úgy gondolja", hogy az „egyetlen alternatíva" nem igényel szerzôdést, és menten rádöbbenünk, mi a helyes álláspont. Hasonlóképpen dönthetnénk el azt a kérdést is, hogy helytálló-e az állandó kormányszereplés tézise. Figyeljük meg, hogyan vélekedik ebben a tárgykörben Markó Béla.

Tekintettel Iliescuék nacionalista retorikájára, a szövetségi elnök nem tudja elképzelni a koalíciót az RTDP-vel. Érdekes, 1996 nyarán, amikor nem volt biztos a Demokratikus Konvenció gyôzelme, még el tudta képzelni, errôl éppen Kolozsváron nyilatkozott egy sajtóértekezleten. Pedig Ion Iliescu nacionalizmusa akkor sem volt mérsékeltebb, mint 1958-ban (a Bolyai-egyetem felszámolásakor) vagy napjainkban. Egyébként Markó mostanában minden alkalommal kifejti, hogy Király Károllyal ellentétben ô nem mindig tartotta üdvösnek a kormányzási részvételt. 1990-ben „határozottan elleneztük" — mondotta a kolozsvári fórumon. Kik „elleneztük"? Ha jól „emlékszünk", akkoriban eléggé távol „álltunk" a döntéshozataltól. De ez mellékes. A lényeg az, hogy Markó Béla most nem osztja Kolumbán Gábor és Cornel Nistorescu nézeteit az állandó kormányszereplésrôl.

Tehát feltétlenül a kormányban kell maradnunk a választások után.

Erre a következtetésre juthatunk akkor is, ha beleolvasunk a Románia által aláírt nemzetközi egyezményekbe, amelyek elôírják a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosítását a központi és a helyi hatóságokban. Tehát ha nem is akarnánk kormányozni, a kormány intézményeiben hivatalból lennének képviselôink. És a választási eredményektôl függetlenül lesznek is, ha tudjuk, hol és hogyan kell kopogtatni.

Ez pillanatig sem jelenti a parlamenti jelenlét fontosságának csökkenését. A szavazáson való részvétel mindenkinek becsületbeli kötelessége, hogy ne egyetlen képviselônk árválkodjon feleslegesen a képviselôházban, mint a szervezeti egységre (eddig) képtelen romáknak, vagy a kis létszámú kisebbségeknek.

A kormányhivatalokban való jelenlétünket azonban felül kell vizsgálnunk. Ha etnikai kisebbségként delegálunk közjogi tisztségviselôket, akkor azok viselkedjenek kisebbségi érdekvédôkként. Majdani mûvelôdési államtitkárunk ne kérkedjen azzal, hogy román színtársulatoknál káderproblémákat oldott meg, vagyis színházigazgatókat menesztett. Ha a miniszter netán ilyen piszkos munkát bízna rá, határozottan utasítsa el, mivel nem tartozik hatáskörébe. Ôt többek között azzal bízzuk meg, hogy a romániai magyar színházak ügyével foglalkozzon, ne üsse az orrát olyasmibe, amihez semmi köze. Túlbuzgóságával sértené a többségi nemzet autonómiáját, és akkor mások is jogot formálhatnak arra, hogy a mi (leendô) autonómiánkat sértsék.

Kormányszövetséges partnerként sem kellene arra törekednünk, hogy törékeny vállunkra vegyük az egész ország valamely problémáját. Nem biztos, hogy a román nemzet egészsége fölött magyar arkangyalnak kell ôrködnie. Elég gond lenne szakembereink számára a magyar tömblakosságban elôforduló sajátosabb nyavalyák leküzdése. Amilyen például az alkoholizmus.

De ahelyett, hogy a magunk ügyeivel foglalkoznánk, most, a csúfos kudarc vége felé a „vannak még hiányosságok" címszó alatt elhangzik a vallomás, hogy nem sikerült helyet könyökölnünk magunknak a külügyben. Még csak ez hiányzik! Lehet, hogy néhány tisztségviselônk valami távoli diplomáciai állomáshelyen sikeresen küzdene a román–hottentotta kapcsolatok elmélyítéséért, de ebbôl a romániai magyarságnak semmilyen haszna sem származna, sôt. A kormányszereplésbôl nyert szerény koncoktól vezetôinknek így is olyan érzése támadt, hogy külföldön egy zokszót sem szabad elsóhajtani, hát még ha diplomatáink is lennének. A román külpolitika és a romániai magyarok külföldi érdekei nem teljesen fedik egymást. Ennek kimondásától nem kell félni. A holland védelmi miniszter romániai látogatásának elszabotálásakor kitûnt, hogy román nemzeti pártok külügyi érdekei sem mindig esnek egybe.

A továbbiakban a kormányzási szövetségre vonatkozó elképzelést is felül kell vizsgálni. Erre kényszerít a közelmúlt siralmas tapasztalata. Amikor barátságtalanul viselkedtek az RMDSZ-szel (mikor viselkedtek barátságosan?) és felvetôdött a szemernyi méltóság védelmének szükségessége, az volt az ellenérv, hogy számunkra nincs más „alternatíva", csak a kormánypártokkal egyezkedhetünk, nem ülhetünk át az ellenzék padsoraiba, a nacionalista baloldallal nem szövetkezhetünk. Vajon a parlamenti helycsere feltétlenül szövetséges-váltást jelent? Minipártjával Varujan Vosganian kilépett a Demokratikus Konvencióból és a kormányból, de ez nem jelentette azt, hogy Iliescu ölébe ült volna. Vagy itt a másik példa, a MIÉP. Az ellenzék oldalán ül, de nem öltözött pufajkába. Sôt, újabban az SZDSZ is idônként az MSZP ellenzékeként viselkedik.

Meg aztán melyik kormánypártnak a szövetségese a Demokrata Párt? Az utóbbi három és fél évben a nagyromániásokkal gorombáskodott a legkevésbé. Bãsescu több kormányválságot pattintott ki, mint ahány bizalmatlansági indítványt kezdeményezett az ellenzék.

Nem szép, de hasznos az el nem kötelezettség a politikában, tehát valahogy így kell elképzelni a jövôben a kormányban való részvételt. Koalíción kívüli kormányzási szerepvállalást Iliescuval és pártjával is el lehet képzelni, sokkal inkább most, mint 1996 nyarán. Mert ha visszakerülnek a hatalomba, kedvezôtlen nyugati megítélésüket nagyon szívesen enyhítenék a nemzeti kisebbségek államhatalmi tisztségekbe való bevonásával, és ezért szerzôdéses kötelezettségeket is vállalnának.

Aki ezt a lehetôséget nem akarja kihasználni csak azért, hogy ellentmondjon Király Károly 1990-es elképzelésének, az etnikuma ellen cselekszik.

Nits Árpád

Megalázó vereséget szenvedett Petrozsényben a Kolozsvári U FC, amelynek a Zsiltôl kapott 4–0 után már szinte semmi reménye sincs a bentmaradásra.

A második csoport többi eredménye: l Medgyesi Gázmetán–Drobeta Turnu Severin-i FC 3–0 l Aradi UTA–Krajovai Electro Bere 1–2 l Vajdahunyadi Corvin–Marosvásárhelyi HSK 1–0 l Râmnicu Vâlcea-i Flacãra–Dicsôszentmártoni Kémia 0–0 l Motrui Bányász–Temesvári UM 0–1 l Nagyszebeni Inter–Gyulafehérvári Apullum 0–0 l Nagyszalontai Olimpia–Temesvári Politechnika 3–0 l Câmpulung Muscel-i ARO–Nagyváradi Bihar FC 1–2. Az állás:

1. Gázmetán 26 17 6 3 42–14 57

2. ARO 26 15 3 8 58–18 48

3. Corvin 26 15 3 8 41–20 48

4. Drobeta 26 14 3 9 41–29 45

5. Tem. UM 26 10 9 7 43–35 39

6. UTA 26 12 3 11 35–27 39

7. Apullum 26 11 5 10 40–32 38

8. Electro B. 26 12 2 11 38–41 38

9. Zsil 26 11 5 10 27–32 38

10. Inter 26 11 4 11 31–34 37

11. Olimpia 26 9 7 10 28–23 34

12. Flacãra 26 8 8 10 28–27 32

13. Mv. HSK 26 9 5 12 31–35 32

14. Kémia 26 9 4 13 26–41 31

15. Bihar 26 7 9 10 22–42 30

16. Poli 26 8 5 13 38–47 29

17. Kv. U FC 26 6 5 15 25–50 23

18. Motru 26 5 4 17 25–52 14

L. F.

Kedden három mérkôzést játszottak le a magyar bajnokság hétközi fordulójában. Eredmények (és gólszerzôk): l Kispest-Honvéd FC–Nyíregyházi Nyírség-Spartacus FC 0–1 (Csernijenko — 72. perc) l Vasas Danubius Hotels–Vác FC 3–0 (Aranyos — 20., valamint Kabát 2 — 48. és 83. perc) l Szombathelyi Haladás–MTK Hungária FC 0–4 (Gusatu 2 — 25. és 47., Illés — 66., valamint Kenesei — 87. perc; 9 játékossal fejezte be a küzdelmet a vendégcsapat, Komlósit a 49., Egressyt a 80. percben állította ki a játékvezetô). Szerdán lapzárta után került sor a Pécsi MFC–Zalahús Zalaegerszegi TE FC, Nagykanizsa-Linair FC–Újpest FC, Siófok FC–Debreceni VSC, Ferencvárosi TC–Diósgyôri FC és a Gyôri ETO FC–Lombard FC Tatabánya mérkôzésre, a Dunaferr SE szabadnapos.

(pja)

Madrid, Santiago Bernabeu Stadion, 77 ezer nézô. Vezette: Gilles Veissiere (francia).

Real: Casillas — SALGADO, Karanka, Ivan Campo, ROBERTO CARLOS — Helguera, REDONDO, McManaman, SAVIO (76. perc Balic) — Raul, Morientes (86. perc Ognjenovic).

Manchester: BOSNICH — GARY NEVILLE, STAM, Berg, Irwin (87. perc Silvestre) — BECKHAM, Scholes (81. perc Butt), KEANE, GIGGS — Cole, Yorke (76. perc Sheringham).

Szögletarány: 15–5 (8–3); lövések: 19–8 (kapura: 9–1); sárga lap: Karanka, illetve Irwin.

Egyes sportújságok által az évszázad mérkôzésének kikiáltott összecsapás elmaradt a várakozásoktól. Természetesen a tét (az elôdöntôbe jutás) is rányomta bélyegét a meccsre. Az irammal nem volt baj, a francia játékvezetô sípszava is elég ritkán volt hallható, mégis hiányzott valami ahhoz, hogy azt mondhassuk, kitûnô mérkôzés volt. A félelem, hogy gólt ne kapjanak, mindkét csapatból óvatosságot váltott ki. Ezek ellenére a madridiak sok jó helyzetet dolgoztak ki, de a tegnapi mérkôzés hôse, Mark Bosnich, a szemüket is kivédte.

Az elsô félidôt hatalmas fölényben kezdték a spanyolok. Elôbb Salgado lövését, majd McManaman fejesét hárította Bosnich. A másik oldalon Andy Cole ijesztett négyszer is rá Casillas kapusra, de mindegyre fölé vagy mellé lôtt az angol csatár. Raul, Morientes, majd Carlos tették próbára a Manchester ausztrál kapusát, de ezen az estén verhetetlen volt. Egy lesgólt ugyan lôttek az angolok, de a román Nicolae Grigorescu partjelzô beintésére a játékvezetô, helyesen, nem adta meg a gólt.

A második félidô egy Roberto Carlos bombával indult, és szinte ötpercenként lôttek a spanyolok Bosnich kapujára. A Manchester néhány ellentámadással próbálkozott Giggs és Beckham révén, de a mérkôzés végének közeledtével egyre nyilvánvalóbbá vált a két csapat azon igyekezete, hogy gólt ne kapjanak. Kitûnô játékvezetés mellett elfogadhatónak mondható összecsapást láthattunk kedd este. Továbbjutási esélye inkább a Manchesternek van. Az Old Traford-ban ugyanis nagyon nehéz vendégcsapatnak gyôznie.

Nánó Csaba

FC Porto (portugál)–Bayern München (német) 1–1 (0–0). Ki-egyensúlyozott összecsapás volt a másik negyeddöntô elsô mérkôzése is, Portóban 30 ezer nézô tekintette meg az orosz Nyikolaj Levnyikov vezette találkozót.

A második félidô elején, a 47. percben Drulovic beadása után Jardel fejjel nem hibázott, és megszerezte a vezetést a Portónak (1–0). Élénkebb lett az iram, de nagy gólhelyzetek továbbra sem adódtak. A 80. percben Effenberg gyorsan elvégzett egy szabadrúgást, és az üresen hagyott Paulo Sergio egyenlített (1–1).

Nem kerek évforduló, de az egyetemes sport történetében jelentôs esemény emléke fûzôdik ehhez a naphoz: 104 esztendeje, 1896-ban ünnepélyesen megnyitották Athénban az elsô újkori olimpiát. Azt a kiemelkedô versenysorozatot, amelyet a francia Pierre de Coubertin élesztett fel több mint másfél ezred-éves álmából, s amely azóta a világ sportolóinak négyévenként ismétlôdô nagy találkozójává nôtte ki magát. Igaz, a közbejött két világháború megszakította a rendezvények folytonosságát, de a század második felében kiélezôdött feszültségek, nemzetköti villongás ellenére mégis zavartalanul folytatódott. A XIX század végéhez közeledve, a még gyermekcipôben járó sport újdonságot jelentô ünnepére a vendéglátó Görögországon kívülmindössze 12 állam (Ausztrália, Ausztria, Bulgária, Chile, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Svájc és Svédország) küldte el versenyzôit, s a határokon túl érkezett 81 sportoló a hazai 230-cal együtt jelentette az olimpiai úttörôk seregét. A legtöbb gyôzelmet — a mûsoron szerepelt 34 szám közül — az amerikaiak szerezték, 11-et. Ôket a görögök követték 10, majd a németek 7 elsô hellyel. Magyarország sportolói 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel tették emlékezetessé olimpiai bemutatkozásukat. A két gyôzelmet Hajós (Guttman) Alfréd aratta a 100, illetve 1200 m-es úszásban — úgynevezett szabad stílusban, az úszásnemek megkötése nélkül zajlottak a számok. És nem uszodában, hanem — mint Mezô Ferenc dr., a jeles sporttörténész, az 1928-as amszterdami ötkarikás játékok mûvészeti (szellemi) epikai irodalmi versenyének nyertese a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdánál az 1936-os Könyvnapra megjelent Olympiai kalauz címû munkájában megírja — „az Athéntól 15 km-nyire esô Zea-öbölben... tarka, zsibongó emberkoszorú szegélyezte az öböl partját, kacagva táncolt a napsugár... Két kicsinyke hajó vitte az úszókat az indítóvonalul szolgált kifeszített kötélhez." A kétszeres úszóbajnok késôbb, 1902-ben középcsatára volt Magyarország elsô hivatalos nemzetközi mérkôzését játszó labdarúgó-válogatottjának, még késôbb, 1924-ben pedig ezüstérmet szerzett a párizsi olimpia szellemi (építészeti) versenyén.

L. F.

(Március 30-i írásunk folytatása)

Ritka nagy eseménynek nézett elébe a kolozsvári labdarúgás 1943 októberének közepén. Már-már szinte hagyományossá vált, hogy idôben közel, éppenséggel közvetlenül egymást követô két vasárnapon a két legsikeresebb pesti csapattal, a Ferencvárossal és az Újpesttel kellett mérkôznie a piros-fehér KAC-nak. És érdekes módon — ugyancsak Fortuna istenasszony akarata jóvoltából — elôbb mindig az Üllôi úti zöld-fehérekkel esedékes összecsapás nyitotta meg a kettôs találkozók sorát. És mindeddig, két kivételtôl eltekintve, ezek a kettôs összecsapások 100%-os fôvárosi sikert hoztak.

A két évvel korábbi NB I.-es nyitányt élô kolozsváriak 1941. szeptember 28-án a Sétatéren, a korábbi agyagos, porondos pályát felváltó gyepszônyeges játéktér avató mérkôzésén 4:2-re kikaptak a bajnoki klubmérkôzésre elôször idelátogató Fraditól. Rá egy hétre pedig a pesti Megyeri úton a másik jeles csapat, a Zsengellérrel fémjelzett lila-fehér gárda gyôzte le 5:2-re a fôvárosban akkor bemutatkozó vidékieket. A tavaszi visszavágók során az FTC otthon 5:1-re, az UTE itthon 2:0-ra intézte el a kincses város kedvelt csapatát.

A második évadban született meg az addigi egyetlen kolozsvári gyôzelem: Bonyhádi 11-esével 1:0-ra nyert a vendéglátó csapat Erdély fôvárosában. Néhány hétre rá viszont az Újpesten megismétlôdött Zsengellérék 2:0-s tavaszi gyôzelme. A visszavágók során a Ferencváros az addigi legnagyobb vereséget, 8:2 arányút mért a kacistákra, ezt követôleg viszont a Kolozsvárott elért 2:2-vel ez utóbbiak elsô pontjukat szerezték az újpestiek ellen.

Ilyen elôzmények után következett el ’43 októbere ezúttal két kolozsvári mérkôzéssel! És a mûsort megnyitó mérkôzésre tartogatta Opata mester a taktikai húzást. A találkozó elôtt hetedik helyen álló KAC két volt Fradi-játékossal várta a Ferencvárost! Ám még a legbenfentesebb helyi szurkolókat is meglepte, míg a két új szerzemény közül Beke a megszokott helyén, balösszekötôben lépett pályára, az addig elsôsorban fedezetként — mai értelemben: középpályásként — ismert Farkas Gyula, a Kis Kopek, vagyis Kocsis IV. István oldalán, a jobb szélen mutatkozott be! S hogy milyen remek jobb szárnyat alkottak ketten, mi sem bizonyítja jobban: a forduló után ôk ketten szerepeltek a válogatott tartalékcsapatában!

Ezen a mérkôzésen megszületett a KAC második — sajnos, egyben utolsó — gyôzelme a Ferencváros felett. Nem árt emlékezni a két szem-benálló csapatra: KAC: Márky — Szaniszló II., Vass — Páll, Szántay, Csákány (ez a 6 játékos az ôszi 15 mérkôzésbôl 10-szer így indította be a KAC 11-ét) — Farkas, Kovács IV., Váczi, Beke, Tolnai. FERENC-VÁROS: Csikós — Rudas, Tátrai — Nagy II., Sárosi dr., Lakat — Sipos, Sárosi III., Onódy, Finta, Kovács II. Rosszul kezdôdött: a 13. percben Sipos góljával a vendégek szerezték meg a vezetést. Utána azonban egyre lendületesebben játszott a KAC. Ma is elôttem a kép: Farkas száguld a régi fatribün elôtt a strand felôli kapu felé, egyik remek beadása a másik után ívelôdik Csikós kapuja elé. S félórai játék után a zöld-fehér védôk csak szabálytalanul tudják szerelni. És át-adom a szót a Nemzeti Sport krónikásának: „A szabadrúgást mintegy 26 méterrôl ô küldi a Fradi kapu elé, ahol Tolnai befutva, fejjel a léc alá küldi a labdát. 1:1!" Alig telik el 10 perc és „Szántay keresztlabdájával Farkas elfut, a Fradi-védôk tétováznak, Farkas középreadását Váczi kapja, aki Csikós mellett a hálóba fejel. 2:1 a Kolozsvár javára!" És annyi is maradt a végéig. Közben, szünetben, „a KAC öltözôjében érthetô nagy öröm uralkodik. Opata edzô azonban fékezi a nagy örömet: — Várjuk meg a mérkôzés végét! — mondja." És a második félidôben sem lett baj. Remek játékot mutatott be mindkét csapat. Ám a KAC biztosan ôrizte elônyét, s támadásai állandóan gondot okoztak a ferencvárosi védelemnek. A vendégcsapat elsôsorban Rudas és Sárosi dr. kifogástalan játékával vette elejét az újabb kolozsvári góloknak.

Jellemzô a KAC játéka iránti elismerésre, hogy a forduló válogatottjába: Aknavölgyi (Vasas) Mészáros (NAC), Ónody (NAC) — Rab (Újvidék), Szántay, Kemény (Gamma) Egresi (Kispest), Perényi (NAC), Tóth II. (Vasas), Bodola (NAC), Tolnai ketten is bekerültek.

A Nemzeti Sport többek között így értékelt: „A hallatlan lelkesedéssel küzdô kolozsvári csapat játékosai nem ismertek elvesztett labdát... (az együttes) felülmúlta ellenfelét, s vég-eredményben megérdemelten nyerte a mérkôzést".

Ezzel a gyôzelemmel a KAC a hetedikrôl az ötödik helyre jött fel, a Ferencváros pedig a nyolcadikról a tizedikre esett vissza! Opata mester így vélekedett: „Mindenki tudása legjavát nyújtotta. Remélem, ez évben nem leszünk a veszélyes zónában.

Nem is volt ott a KAC. Ehhez jelentôsen hozzájárult a következô, Újpesttel szembeni itthoni mérkôzés is.

(Folytatjuk)

László Ferenc

Szerdán délelôtt rendhagyó sajtóértekezletre került sor a polgármesteri hivatal üvegtermében. A sajtó képviselôi mellett a hivatal különbözô negyedek lakótársulásainak képviselôit is meghívta a tájékoztatóra.

Kolozsváron jelenleg 23 ezer bérbe vett vagy szerzôdéses alapon használt garázs van — mondotta Liviu Macea igazgató. A parkolóhelyet vagy garázst igénylôk száma egyre nô, ezért a lakóközösségek képviselôivel egyetértésben újabbakat hoznának létre a tömbházak szomszédságában. — „A tízméteres távolság betartása a parkolóhely és a lakóház között aberráns intézkedése az illetékes minisztériumnak" — közölte Gheorghe Funar polgármester. Ezentúl akár a földszinti lakás ablaka alá is kialakíthatnak parkolóhelyet, ha a lakótársulás tagjainak kétharmada úgy dönt — hangzott el a sajtótájékoztatón.

Egy másik gond, amire a lakóközösségek képviselôi felhívták az illetékes szervek figyelmét: a manzárdok építése a tömbházak tetején. Liviu Macea közölte: egy ilyen építkezés az érintett tömbház lakosainak 75%-os beleegyezésével történhet meg.

A sajtótájékoztatón szóba került a közrend, valamint a csendórák betartásának szükségessége. Akik figyelmen kívül hagyják a lakóközösségek által kitûzött órarend betartását, ötmillió lejtôl tízmillió lejig büntethetôk.

A polgármesteri hivatal a közeljövôben megkezdi a megkopott tömbházak újrafestését, és ahol szükséges, tatarozásukat. Elsôsorban azok kerülnek felújításra, amelyek az utca felé néznek. A polgármesteri hivatal megelôlegezi a munkálatokhoz szükséges pénzt, és ezt a lakótársulásoknak 36 havi részletben kell visszafizetniük.

A városrendészeti hivatal ismételten felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a tavasz beálltával végezzenek nagytakarítást a házak és tömbházak körül.

A sajtótájékoztató végén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: 25 millió lejt utalnak ki a helyi költségvetésbôl a Vatra Româneascã kultúrális egyesület számára. Az indok: tízéves fennállása óta egy lej támogatást sem kapott az egyesület.

Nánó Csaba

Amint arról a tegnap már beszámoltunk, az egyre csökkenô életszínvonal, a pénztelenség vonja maga után az olyan betegségeket, mint a tbc vagy a szifilisz. Kolozsváron 1999-ben a megbetegedések száma aggasztóan növekedett, illetve növekszik. A tbc fôleg az a betegség, amely egyre több áldozatot szed, illusztrálva a lakosság szociális helyzetét. A nemi betegségek terjedését meggondolatlan nemi kapcsolatok, az egészségügyi nevelés hiánya okozza.

1999 elsô évnegyedében 61 nemi megbetegedést jegyeztek, míg ez év elsô két hónapjában a megbetegedések száma 46-ra emelkedett. Ugyanakkor emelkedett a gonorreás (kankós) megbetegedések száma is az 1999-es évhez viszonyítva. Dr. Serban Rãdulescu igazgató elmondta, hogy a statisztikák szerint a legtöbb nemi megbetegedést Désen és Aranyosgyéresen jegyezték, fôleg a nehéz körülmények között élô családokban. Az idén 150 tüdôbajos beteget jegyeztek, ebbôl 120 visszaesô, ami azért súlyos, mert könnyen elôfordul ebben az esetben, hogy a beteg, illetve a betegség már nem reagál a klasszikus gyógyszerekre és ebben az esetben új kezelést kell találni. Mivel a tbc fertôzô betegség, míg a beteg nem teljesen tünetmentes, kórházi kezelésre szorul.

Ugyancsak az Egészségügyi Igazgatóság jelentése szerint nô az elhalálozások száma, fôleg vidéken. Kolozs megyében 2000 január-februárjában 11 újszülött hunyt el.

Egy másik betegség is fenyegeti a gyermekeket, az AIDS. Tavaly 16 esetet fedeztek fel a kolozsvári vírustani intézetben, ezek többsége gyermek volt. Az év elején újabb 3 esetet mutattak ki, közülük egy gyermek. Az Egészségügyi Igazgatóság véleménye, hogy feltehetôleg a HIV vírussal fertôzött betegek száma ennél sokkal nagyobb.

H. Gy.

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság szervezésében március 21-én lezajlott a Heinrich László–Vermes Miklós fizikaverseny helyi döntôje. Az elsô vagy helyi fordulót az iskolákban tartják, ahol a diákok egységes feladatokat oldanak meg. A dolgozatokat az EMT kolozsvári titkárságához küldik be, ahol eldôl, kiket hívnak vissza a második fordulóra, melyet idén Marosvásárhelyt, a Bolyai Farkas Líceumban szerveznek. A második fordulón 70 diák versenyzik. Közülük kerülnek ki azok, akik részt vesznek a magyarországi döntôn, a Vermes Miklós Nemzetközi Fizikaversenyen június 18–21. között.

Kolozsváron az I. fordulón a Báthory István, a Brassai Sámuel, az Apáczai Csere János és az Unitárius Líceum diákjai vettek részt, melyet a Báthory líceumban szerveztek meg.

Az alábbiakban álljon itt az elsô három helyezett, a felkészítô tanár és az iskola neve:

9. osztály: I. hely: Rónai Boglárka (Popa Márta, Apáczai líceum); II. hely: Dénes Emese (Popa Márta, Apáczai líceum); III. hely: Derzsi Noémi (Popa Márta, Apáczai líceum).

10. osztály: I. hely: Kocsis Zsolt (Káptalan Erna, Báthory líceum); II. hely: Vince Faragó Tibor (Káptalan Erna tanítványa, Báthory líceum); III. hely: Korpos Gergely (Káptalan Erna tanítványa, Báthory líceum).

11. osztály: I. hely: Soós János (Czilli Péter tanítványa, Báthory líceum); II. hely: Mátis Anikó (Vörös Alpár tanítványa, Apáczai líceum); III. hely: Felméri Péter (Czilli Péter tanítványa, Báthory líceum).

A nyertes diákoknak és tanáraiknak gratulálunk!

• Minôsített lopásért vizsgálják az alsókosályi (Cãseiu) Sorin Gheolait (24), Gyulai Suraj Vasilét (23) és Augustin Cosmát (39). Március 7-rôl 8-ra virradóra Zena Boldor lakásából két alumínium csövet emeltek el (értéke: 2 millió lej). Szabadlábon védekezhetnek.

• Hamis jövedelmi igazolványt mutatott fel szerzôdéskötéskor Horatiu Constantin Tichindeleanu (32), s így 20,4 millió lejes hitelhez jutott a Népbanktól. A pénzt nem akarta visszatéríteni. Szabadlábon vizsgálják, a vád: csalás, hamisítás és hamisított okirat tudatos felhasználása.

• Megyei közlekedésrendészeti akció során 77 esetben büntettek a rendôrök, a bírság összértéke 13 millió 365 ezer lej, kilenc hajtási jogosítványt és hat forgalmi engedélyt vontak be. Különlegesebb esetek: Ovidiu Dorel Vanca (32) érvénytelen hajtási jogosítvánnyal, Marius Moldovan (28) pedig hajtási nélkül vezetett Tordán, míg Bánffyhunyadon a havasrekettyei (Rãchitele) Adrian Neag (23) nemcsak jogosítvány nélkül, hanem hamis rendszámmal ellátott Volkswagen Golf gépkocsival közlekedett.

(póka)

A tavaszelô sem telt el gond nélkül Dés környékén. Minden esztendôben ilyenkor sok baj akad a Szamos kiöntésével. Dés szomszédságában körülbelül 6 milliárd lejre becsülik az árvíz okozta károkat. Emellett, több háztáji gazdaság is megrongálodott, és megdöglött 10 állat. Különösen a Dés környéki falvakban sok fejfájást okoz a községgazdáknak az ivóvíz. Habár a Dési Közegészségügyi Laboratórium szakemberei szerint a város területén nem áll fenn különösebb veszély, a környezô vidéki települések lakosai nem voltak gondmentesek ebben az idôszakban. Révkolostor község falvaiban a víz visszavonulása után a kutak tisztasága megkérdôjelezhetô volt. Az eddigi ellenôrzések több rendellenséget is kimutattak, ezért arra kérték a lakosokat, hogy lehetôleg ne fogyasszanak ivóvizet ezekbôl a kutakból. Déscichegyen is kiöntött a Szamos, itt is problémák merültek fel a kutak vizének minôségével kapcsolatban. Többnyire forralt vizet és ásványvizet fogyaszt a lakosság. Désen nem volt különösebb fennakadás a vízhálózattal, de az elôvigyázatosság itt sem árt. A Közegészségügyi Laboratórium alkalmazottai állandóan terepen tartózkodnak, és figyelmeztetik a lakosságot az esetleges szennyezettségre. Minden reggel elemzik a víz zavarossági fokát és azt ismertetik a város lakosságával is.

E. Cs.

A szamosújvári börtön bútorgyári alkalmazottai kedden sztrájkot kezdeményeztek, április elsejei hatállyal való elbocsátásuk elleni tiltakozásuk jeléül. A közel száz sztrájkoló szerint az ország börtöneiben mûködô kereskedelmi vállalatokat koordináló Multiproduct önálló gazdálkodás vezetôsége március 31-én közölte velük, hogy április elsejétôl — a 15 napos felmondási idô tiszteletben tartása nélkül — munkaviszonyuk megszûnik. Elégedetlenségüket fokozza, hogy az elbocsátásra vonatkozó döntést a részvényesi közgyûlés összehívása és az ezzel történô konzultálás nélkül hozták meg, a vállalat vezetôsége nem intézkedett végkielégítések ügyében, és nem közölték az emberekkel az elbocsátás feltételeit. Az elégedetlenkedôk azt tartják, az elbocsátás oka korántsem a vezetôség által megjelölt termelési lemaradás, ugyanakkor azzal vádolják a gyár igazgatóját, hogy a vállalat kárára óriási összegekkel támogatta a helyi Olimpia futballcsapatot. Ionel Curt igazgató szerint a társaság rossz pénzügyi helyzetéért a decemberi 40 százalékos fizetésemelés okolható, amelyet nem követett a termelés várt fellendülése. Az igazgató elmondta, az elbocsátások csupán a szakmai hozzáértés alapján történtek. A szamosújvári bútorgyár a holland piacra termel.

A svájci Alfaltern üdülôhelyen román börtönlakó tehetségérôl beszélt elismerô hangon nemrégiben Boroianu Radu hazánk svájci nagykövete. Dicsérô szavakkal illette Alexandru Gheorghiu szamosújvári börtönlakó kiállítását. A Kis-Szamos menti fogoly 51 képe nagy sikert aratott az Alpok lábánál elterülô fürdôtelepen megrendezett kiállításon. Mindenki elismerte a sajátos stílusban alkotó fogoly tehetségét, de ugyanakkor kíváncsian érdeklôdött a román fogházakban kifejtett alkotómunkáról is. A szamosújvári börtön sajátos példa, ráadásul el is adott a festô Svájcban 16 képet, amelyet híres berni mûgyûjtôk vásároltak meg. Ugyanakkor Alexandru Gheorghiu meghívást kapott egy újabb svájci kiállításra. Több mint valószínû, a nyár folyamán más városban is kiállítják képeit.

Érdekes, a híres szamosújvári börtönlakó csak a Szamos menti kisvárosban nem mutatkozott be. A szervezôktôl megtudtuk, hogy még a tavasz folyamán a helyi mûélvezôk is megcsodálhatják a brassói születésû fogoly tehetségét.

Székely Csaba

A romániai emberjogvédelmi szervezet, a LADO Kolozs megyei fiókjának aktivistái a szamosújvári börtön körülményeit vizsgálták meg. Látogatásuk során megállapították, hogy az átalakítás és felújítás alatt álló intézményben az elítéltek négy kategóriája tölti büntetését: külön vannak az életfogytiglanra ítéltek (ketten) és az agresszíveknek ismert személyek, más csoport a zártaké, a félig zártaké és a „nyitottaké". Az intézmény alkalmazottjainak és az elítélteknek az aránya 1 a 12-höz. A börtön 1364 helyet biztosít, mégis 2281 lakója van. A túlzsúfoltságra jellemzô, hogy létezik négyágyas és 78 ágyas terem is. A legrosszabb feltételek a nôi elítélteknek jutnak, ôket a régi épületben szállásolták el. Az intézmény korszerûsítése évekig is elhúzódhat.

Az élelmezés elfogadható. A higiéniai igények teljesítése ebben a börtönben a vezetôség egyik központi követelménye. A nevelômunkát 2300 rab számára 8 nevelô biztosítja. Általános iskola és könyvtár mûködik. A látogatók találkoztak olyan elítélttel, aki kikölcsönzött angol nyelvû könyvet olvasott. A börtönben információs lapot adnak ki, egyesek szobrászkodnak, festenek, rajzolnak. Két elismert festô elítélt dolgozik, egyikük mûveit hamarosan Bernben állítják ki. Az informatikai kabinetben három számítógép áll az érdeklôdôk rendelkezésére. Minden cellában színes kábeltelevízió van. Szakmai tanfolyamokat is tartanak: a bútorgyártásban, az építészetben, a varrásban lehet ismereteket szerezni.

A börtönigazgatóság lehetôvé tette minden felekezetû elítélt számára a lelki gondozást: a templomukban minden egyház papja tart istentiszteletet. Nem támogatják a más vallásra való áttérést az elítélt ott-tartózkodása alatt, mert a helyzettel való visszaélés egyenlô az erôszakos hittérítéssel. Az orvosi ellátást négy belgyógyász, egy fogorvos és öt középfokú végzettségû személy látja el. Az orvosi rendelô gyengén ellátott, a fogorvosi viszont nemrég külföldi adományból korszerû felszereléshez jutott.

A börtön igazgatósága elégedetlen azzal, hogy az elôzetes letartóztatás olykor nagyon elhúzódik, elérheti a maximálisan kiszabható büntetésidô felét. Elôfordult már, hogy a jogerôs ítélet néhány hónapot szabott ki, és az érintett már másfél évet töltött elôzetes letartóztatásban a börtönben. Ezért az igazságszolgáltatási szerveket gyorsabb munkára kérik.

A raboknak négy köztelefon áll a rendelkezésükre, levelezési joguk korlátlan és nem cenzúráznak. Mindenkit havonta egyszer látogathatnak meg és 10 kg élelem vehetô át. A félnyitott, a nyitott kategóriájú és a kiskorú elítélteknek havonta négy látogatáshoz és minden alkalommal 10 kg élelmiszerhez van joguk. A visszaesô bûnösöknek kéthavonta jár egy látogatás. Mivel az elítéltek a munkájuk révén bizonyos pénzösszeghez is jutnak, az intézményen belüli kereskedelmi egységben vásárolhatnak is.

A LADO következtetése, hogy a szamosújvári börtön vezetôsége egyelôre nem fektet hangsúlyt a nevelô jellegû tevékenységre. A LADO szorosabb együttmûködést javasol a rendôrséggel, az ügyészséggel és a bírósággal — derül ki a jelentésbôl.

Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban törnek be szamosújvári templomokba. Elôször a Víz utcai ortodox templomot keresték fel, ahonnan gyertyát vittek el. A tettest meg is találták egy máramarosi polgár személyében. A fôtéri örmény katolikus templomból már értékesebb tárgyakat loptak a betörôk. Egy keresztet(!), kelyhet és egy órát vittek ki. Méghozzá fényes nappal! Ebben a templomban található a híres Rubens-kép is, amelynek biztonságára ezúttal nem törtek.

(erkedi)

Az Egészség Nemzetközi Napja tiszteletére rendezett humanitárius rendezvény keretében Hajdú Gábor egészségügyi miniszter vért fog adni, nyilatkozta tegnap Cãlin Alexandru államtitkár. A miniszter úgy döntött, hogy az önkéntes véradást a minisztérium alkalmazottai kezdjék, ám az eddigi jelek szerint kezdeményezése nem túl népszerû, alárendeltjei ugyanis nem tolakodtak felkerülni a tiszteletbeli véradók listájára. A lakosság nagy részének vércsoportja A vagy O, így a többibôl hiány van. Ez nem ritkán annak tudható be, hogy a vállalatvezetôk nem engedik alkalmazottaikat vért adni, mert nem hajlandóak az ezzel járó elônyöket — szabadnap — megadni. A 4-es törvény értelmében a véradó személyeknek a két szabad napra járó fizetésükért nem kell adót fizetniük. Egy egészséges személy évente akár négyszer is adhat vért, anélkül, hogy egészségét veszélyeztetné.

Tegnapi döntésével a CONEL miniálisra csökkentette az áramszolgáltatást az egeresi és magyarnagykapusi bányák részére, ezek felgyülemlett adósságai miatt. Kolozs megye 178 nagy fogyasztójának közel 30 százaléka halmozott fel hatalmas adósságokat, amelyek összesen több mint 370 milliárd lejt tesznek ki. A két bányavállalat adóssága összesen 600 millió lejt tesz ki. Az áramszolgáltató nagy adósa továbbá az aranyosgyéresi huzalgyár, a dési Somes és Cesom, valamint a nehézgépgyár.

Corneliu Vadim Tudort szerdán felmentették a Rodica Chelaru szerkesztôvel folytatott rágalmazási perben, ám a bíróság döntése értelmében az újságírónôt megrágalmazó politikusnak 200 millió lej kártérítést kell fizetnie. A România Mare lapban közölt cikk kapcsán indított per egy évvel ezelôtt kezdôdött. Ebben az idôben C. V. Tudort még több perben kártérítés kifizetésére „ítélték": Valeriu Stoica igazságügyminiszternek és Dragos Constantinescunak, az államelnök fiának összesen 460 millió lejjel tartozik a „szabadszájú"politikus.

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerôsítette a Cotidianul fôvárosi napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz — Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelô tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfôt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje.

Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsôsorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértôjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román–magyar alapszerzôdés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyûlés jóváhagyása.

Barabástól megtudtuk: a magyar küldöttség programja még nem végleges. A tervek szerint Orbán Viktor megnyitja a bukaresti magyar gasztronómiai napokat, majd kétoldalú tárgyalásokra kerül sor az EU-integráció, a környezetszennyezés, a határ menti együttmûködés témakörében, továbbá megbeszéléseket folytatnak a romániai magyar állami, illetve magánegyetemrôl, az egyházi ingatlanok restitúciójáról. A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán mûködô konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar mûvelôdési központ létrehozásáról. Ez utóbbiról a sajtóattasé még nem tudott részletes információkkal szolgálni.

Az elkövetkezô két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16–19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyûlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte azt a kormányrendeletet, amely kimondta, hogy a temesvári Magyar Házat vissza kell adni a romániai magyar közösségnek. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, a kormánynak lehetôsége van arra, hogy ezt a lépést alkotmányos úton megtegye — áll az Alkotmánybíróság közleményében.

A kormány 1998 júliusában sürgôsségi rendeletet hozott 17 olyan ingatlan visszaszolgáltatásáról, amelyek korábban a romániai nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek tulajdonában voltak. Ezek között szerepelt a temesvári Magyar Ház néven ismert ingatlan is.

Az Alkotmánybíróság ítéletében elsôsorban abból indult ki, hogy „a romániai magyar közösség vitathatatlan joga — csakúgy, mint a többi nemzeti kisebbségé — az, hogy jogorvoslást kapjon azokra a törvénysértésekre, amelyeket a kommunista rezsim idején követtek el vele szemben a számára olyan jelképes értékû ingatlanok jogsértô kisajátításával, mint amilyen a temesvári Magyar Ház".

A jogorvoslás azonban csak törvényes úton, az alkotmány és a román állam által vállalt nemzetközi kötelezettségek elôírásainak betartásával történhet. A kormányrendelet kiadása idején a temesvári Magyar Ház egy kereskedelmi társaság magántulajdonában volt. Hiába rendelkezik ebben a társaságban a román állam részvénytöbbséggel, a társaság vagyonában lévô javak nem képeznek állami tulajdont, ezért azzal az állam nem rendelkezhet. A kormányrendelet ebben az értelemben sértette a magántulajdon védelmérôl szóló alkotmányos rendelkezéseket.

Dorin Urcan, a Kolozs Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság igazgatója keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Kolozs megye — a rossz idôjárási viszonyok miatt — közel kéthetes késésben van, ami a tavaszi vetéseket illeti.

A bevetésre szánt összterületbôl mostanáig mindössze annak 14 százalékát sikerült megmûvelni. A mezei zöldségeknek közel 43 százalékát, a zabnak 32, a sörárpának pedig 30 százalékát vetették el. A szántási munkálatokat 63 százalékban elvégezték.

(tamás)

A kolozsvári Armãtura Vállalat 3,684 milliárd lejes nettó nyereséggel zárta az 1999-es évet, ami csökkenô tendenciát mutat az 1998-as 5,53 milliárd lejes eredményhez viszonyítva. A tavalyi összforgalom 116,9 milliárd lejt, az összbevétel 125,5 milliárd lejt, a kiadások pedig 119,6 milliárd lejt tettek ki.

A részvényesek március 31-i közgyûlésén elfogadták az 1999-es évi nyereség elosztását. Az osztalékok összértéke 2,437 milliárd lejre rúg. A részvényenkénti osztalék nettó értéke 160 lej. Ezt ütemezve fizetik ki azoknak a részvényeseknek, akik 2000. március 23-ig bekerültek a részvényesek nyilvántartásába.

A 2000-es évben a vállalat 9,9 milliárd lejes profitra számít. Az elôzetes becslések szerint a bevételek ebben az évben 179,7 milliárd, míg a kiadások mindössze 169,7 milliárd lejt tesznek ki. A vállalat vezetôsége 2000-ben 15,314 milliárd lejt szán korszerûsítésre és új felszerelések beszerzésére.

Az Armãtura csapokat állít elô és forgalmaz, vasöntvény- és színesfém- öntéssel, illetve fémfeldolgozással foglalkozik, továbbá személygépkocsi-alkatrészeket állít elô.

A vállalat részvényei a bukaresti értéktôzsdén március 29-én egyenként 544,59 lejt értek.

T. K.

Az ország tavalyi konszolidált költségvetési hiánya 20,6 ezer milliárd lej volt, azaz a GDP 4 százaléka. A deficit elmaradt a tervezett 23,2 ezer milliárd lejtôl — közölte a Román Nemzeti Bank.

Az idei konszolidált költségvetési hiányt a hazai össztermék 3 százalékában irányozták elô, amelynek mintegy kétharmadát belsô forrásokból kívánják finanszírozni.

A jegybank adatai szerint januárban a költségvetés hiánya 1,6 ezer milliárd lejt tett ki.

Románia a gazdasági növekedés útjára állt, de nem tartható a kormány nagyra törô terve az infláció letörése kapcsán — véli az ABN AMRO Securities.

Az ABN AMRO szerint nehéz lesz betartani a kormány idei évre becsült 27 százalékos inflációs tervét, amely inkább a 35 százalékhoz lesz közeli. Vártnál nagyobb inflációt gerjeszt az élelmiszereket sújtó áfa januári emelése, továbbá az áfa kiterjesztése áprilistól az üzemanyagokra, az áramra és a vízdíjakra.

A kormány azt tervezte, hogy idén 27 százalékra szorítja vissza az infláció éves ütemét a tavalyi 54,8 százalékról. Ezt tartalmazza az a középtávú stratégiai terv is, amelyet hétfôn tárt az Európai Unió elé. A terv azt irányozza elô, hogy idén 1,3 százalékkal nô a hazai össztermék — három egymást követô év hanyatlása után — és a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka lesz.

Az ABN AMRO szerint a hazai GDP idén 0,5 százalékkal bôvül az alacsonyabb adók és a magasabb export hatására, miközben folyó fizetési hiánya 2 milliárd dollár lesz, a GDP 4,5 százaléka.

Az utcai pénzváltóknál a forint 73/74, a márka 9400/9500, a dollár pedig 19 300/19 500 lejbe került.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]