2000. április 10.
(XII. évfolyam, 84. szám)

Közel 66 ezer hektár termôföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban — jelenti a Mediafax. Vasárnapi adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt idôszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. Tegnap a DN79A, DN79, DN59B, és a DN15 utakon még mindig nem lehetett közlekedni.

A meteorológiai jelentések szerint az elkövetkezô napokban az idô felmelegszik, nagyobb mennyiségû csapadék nem várható, a Maroson és a Dunán kívül a folyók szintje a veszélyességi határon belül marad.

Szombaton ünnepélyes keretek között is bemutatták a Román Demokratikus Konvenció (RDK) polgármesterjelöltjét, Serban Rãdulescut, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetôjét. A prefektúra nagytermében többek között parasztpárti vezetôk voltak jelen: Mihai Muresan, a KDNPP alelnöke, Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap elnöke, Andrei Marga tanügyminiszter, Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Bogdan Cerghizan prefektus, Ioan Roman parasztpárti képviselô. Az RMDSZ-t Pálffy Zoltán megyei tanácsos képviselte.

Az ellenzéki pártok részérôl részt vett Ioan Rus, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) kolozsvári szervezetének elnöke és Stefan Dimitriu vezetôségi tag.

A parasztpárti miniszterek méltatták Serban Rãdulescu személyét, munkabírását, alkalmasságát, és reményüket fejezték ki, hogy sikerül megnyernie a választásokat.

Délután az RDK polgármesterjelöltje részt vett a Sportcsarnokban szervezett Sensor, Pasãrea Colibri és André koncerten. Ezt követôen a résztvevôk tûzijátékot tekinthettek meg. Az est fogadással ért véget.

K. O.

Pénteken a Romák Pártja (RP) is bemutatta polgármesterjelöltét Avram Doru vegyészmérnök személyében. Az RP arra a 20 000 roma szavazata számít amellyel az 1996-os választásokon Funart támogatták. Az önálló polgármesterjelölt-állításnak elsôsorban a mozgósítás a célja, képviselôket bejuttatnia városi és megyei tanácsba — mondották.

Iuliu Pãcuraru képviselô, megyei DP-elnök, a demokraták kolozsvári polgármesterjelöltje. Szombaton, a Demokrata Párt helyi szervezete ünnepélyes keretek közt mutatta be megyei polgármesterjelöltjeit. Petre Roman pártja valamennyi Kolozs megyei városban és községben indít jelöltet.

Romulus Zamfir mûépítész városi tanácsos, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje. Az NLP az idén nem indul a Román Demokratikus Konvenció listáin. Pénteken Bukarestben protokollulmban rögzítették: a konvenció és a különutas liberális jelöltek nem támadják egymást a kampány során.

A Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja szükségesnek tartja az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások elôtt — hangzott el szombaton Székelyudvarhelyen az RT harmadik, rendkívüli kongresszusán. Az RT úgy véli: a júniusi romániai helyhatósági választások után, a novemberre tervezett parlamenti választások elôtt össze kell hívni az RMDSZ rendkívüli kongresszusát.

A hétvégi rendezvényen az RT élesen bírálta az RMDSZ vezetését. Toró T. Tibor elnök úgy fogalmazott: az alapvetô ellentét az RT és az RMDSZ jelenlegi vezetése között a jövôképek megfogalmazásában van. Véleménye szerint a „jövôképek vitájának" az RMDSZ keretein belül kell folytatódnia. A platform képviselôi úgy látják: feltétlenül stratégiaváltásra van szükség, ami akár tisztújítást jelenthet, az RMDSZ jelenlegi vezetése ugyanis képtelen változtatni a stratégián. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy a parlamenti választások elôtt feltétlenül meg kell ôrizni az RMDSZ egységét ahhoz, hogy a romániai magyar közösség képviselethez juthasson a román törvényhozásban.

A kongresszuson jelen volt Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Hangsúlyozta: az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés jelenti az egyetlen komoly alternatívát a hivatalos RMDSZ-vezetés egypárturalmi magatartásával, elhibázott politikájával szemben. Tôkés szerint az RT határozottabb fellépésének nem a júniusi romániai helyhatósági választásokon, hanem az ôszre tervezett törvényhozási választásokon kell megtörténnie. Véleménye szerint ez lehet a biztosítéka annak, hogy a romániai politikában a romániai magyar közösséget ne a románok által kiválasztottak képviseljék, hanem a magyar közösség valódi képviselôi léphessenek fel egyenrangú partnerként.

A tiszteletbeli elnök nagy tapssal fogadott beszéde után fagyos csend fogadta Markó Béla szövetségi elnök üdvözlô üzenetét — jelenti az MTI. Markó üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ereje éppen sokszínûségében rejlik, „abban a képességünkben, hogy a különbözô ideológiákat és koncepciókat úgy tudtuk a szövetségen belül szembesíteni, hogy ezáltal mindig az egységes cselekvés, az együttcselekvés igénye és lehetôsége erôsödött".

— A magyar kormány a Fidesz programja alapján új alapra helyezte a határon túli magyarok felé irányuló politikáját, az egyenjogú partnerség elvét valósítja meg — hangsúlyozta a magyarországi Várhegyi Attila, aki a Fidesz-MPP-t képviselte a kongresszuson. Kövér László pártelnök üdvözletét tolmácsolva leszögezte: a magyar kormány a határon túli magyarok belsô önszervezôdésének, saját intézményi struktúrájának, döntéshozatali mechanizmusainak megerôsödését támogatja. — A magyar kormány nem Önök helyett akar döntéseket hozni, hanem az Önök által megfogalmazott célok eléréséhez kíván segítséget nyújtani — mondta. Várhegyi Attila szerint ezt az elvet sértette meg az általa Horn–Iliescu paktumnak nevezett magyar–román alapszerzôdés. — Az alapszerzôdés azt bizonyította be, hogy egy valós szándék és ôszinte háttér nélkül aláírt papír, amely semmit nem ér, sehova nem vezet. A legrosszabb vele az, hogy a romániai magyarság akarata ellenére történt — jelentette ki. Emlékeztetett: a Fideszt két évvel ezelôtt sokan óvták a határozottabb külpolitikai hangvételtôl. — Mára bebizonyosodott, hogy a határozott, de kiegyensúlyozott magyar külpolitika megértésre talált a szomszédos országokban is, és komoly eredményekre vezet — szögezte le Várhegyi.

Több száz érdeklôdô kereste fel a Diákmûvelôdési Házat szombaton déli 12 és délután 5 óra között. Itt, az elôcsarnokban rendezte meg ugyanis a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az elsô Kolozsvári Magyar Állásbörzét. Ennek elsôdleges célja az volt, hogy a végzôs magyar diákok elhelyezkedését megkönnyítsék, de a fiatalabb diákok számára is segítséget nyújtottak abban, hogy nyári szakmai gyakorlatukat megszervezzék.

A 26 cég nagy része kolozsvári székhelyû volt. Ezenkívül Erdély több kisebb-nagyobb városából és Magyarországról is jelentkeztek résztvevôk. Fôleg az informatikai és közgazdasági képzettséggel rendelkezôk számára volt sok ajánlat, de kerestek építész- és könnyûipari mérnököket, sôt mûvészettörténészt és fényképészt is.

Fontos követelmény volt — mindenfajta munka esetében — a számítógépes tapasztalat és legalább egy idegen nyelv ismerete. A cégek képviselôi nagyobbára elégedettek voltak a jelentkezôk számával és felkészültségével, a diákok egy része viszont azt kifogásolta, hogy kevés vállalkozó ajánlotta fel számukra a részidôs munka és a szakmai gyakorlat lehetôségét.

Az állásbörze fôszervezôi, Arros Orsolya és Pál Zoltán elmondták: a diákok által kitöltött jelentkezési ívek alapján összeállítanak egy adatbázist, melyet eljuttatnak az állásbörzén részt vett cégekhez, és minden olyan vállalathoz, amely ezt igényli majd. A továbbiakban szeretnének karrier-irodát létrehozni, amely naponta néhány órás programmal mûködne (valószínûleg a KMDSZ-székházban), valamint az adatbázis internetes változatának létrehozásán is dolgoznak. Az állásbörzét jövôre is megrendezik.

Rácz Éva

A Román Vasutak személyszállítási részlege (SNTFC) továbbra sem ad kedvezményes jegyeket a diákoknak — jelentette be Valentin Bota szállításügyi minisztériumi igazgató. A kormánynak benyújtott tervezetben ugyanis a tanügyminisztérium nem a tartozás kifizetését javasolta, hanem azt, hogy a tartozás fejében a kormány engedje el a vasúttársaság tartozásait is, így nyilvánítsa semmissé mindkettôt. Ez azért nem megoldás, mert a vasúttársaság nem tartozik a költségvetésnek. Marian Cãrãusu, a tanügyminisztérium pénzügyi igazgatója elmondta: az ez év elsô két hónapjára vonatkozó tartozást, 10,7 milliárd lejt már átutalták a SNTFC-nek, az elôzô években felgyülemlett tartozás azonban szóba sem került a csütörtöki kormányülésen.

Andrei Marga tanügyminiszter szombati sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a tanügyminisztériumnak nincsen semmiféle tartozása a Román Vasutakkal szemben, ugyanis a kedvezményes utazás a tanulóknak és diákoknak törvényben biztosított joga. A kedvezmények fedezése pedig a tanügyminisztérium és a szállításügyi minisztérium közötti átutalással történik. „A tanügy viszont csak annyi pénzt utal át, amennyit a parlament megszavaz –- hangsúlyozta Marga. A tanügyminiszter éppen ezért azt ajánlotta: növeljék azt a törvényben megszabott összeget, melyet a diákok kedvezményére szánnak, javaslatát azonban nem fogadták el.

Mint arról már beszámoltunk, a vasúttársaság április 3-tól felfüggesztette a diákok utazási kedvezményét, mivel a tanügyminisztérium nem fizette ki az 1998 augusztusa és 2000 februárja között felhalmozódott mintegy 185 milliárd lejes adósságát, amely fedezné a kedvezményes jegyek árát.

A diákszervezetek képviselôi szerint továbbra is fennáll annak a lehetôsége, hogy a diákok, tiltakozásuk jeléül, utcára vonuljanak.

HAGYOMÁNYOS NÉPDALÉNEKLÔ versenyét az idén is megrendezi a Brassai Sámuel Elméleti Líceum a Brassai Hét rendezvénysorozat keretében. A vetélkedôre május 10-én, szerdán du. 4 órakor kerül sor az Unitárius Kollégium imatermében. A vetélkedôre három kategóriában — I–IV., V–VIII és IX–XII. osztály — bármelyik Kolozsváron tanuló diák benevezhet. A résztvevôknek a kötelezô népdalon kívül egy szabadon választott népdallal kell jelentkezniük május 1-ig, Majó Júliánál, az Unitárius Kollégium tanárnôjénél. Kötelezô népdalok: I–IV. oszt.: Hej, páva...; V–VIII. oszt.: A Tiszából a Dunába...; IX–XII. oszt.: Katona vagyok én...

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA és az Oko-Studium közös elôadást rendez április 12-én, szerdán du. 6 órakor az EME-házban (I. Ghica 12.). Dr. Nagy László, a debreceni egyetem tanára Bepillantás a magreceptorok életébe; molekuláris mechanizmusok, sejtsorok, betegségek címmel tart elôadást. A molekuláris biológia iránt érdeklôdô szakembereket és egyetemi hallgatókat, valamint minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

A MOZGÁSSÉRÜLTEK VÉDÔEGYESÜLETE (székháza: Farkas/Mihail Kogãlniceanu utca 8.) értesíti tagságát, hogy április 14-én du. 4 órától tartja évi közgyûlését a Honvéd/Dorobantilor utca 17–19. szám alatti Centrul Napoca–Protheus vendéglôben. A közgyûlésen csak azok a tagok vehetnek részt, akiknek láttamozva van igazolványuk a 2000-es évre.

KATOLIKUS AMERIKA: AZ ELLENTMONDÁSOK EGYHÁZA címmel Joseph Favazza amerikai vendégtanár tart elôadást a BBTE Római Katolikus Hittudományi Karán (Szentegyház utca 5. szám, alagsor) április 11-én, kedden este fél 8-kor. Az elôadás angol nyelvû, rövid magyar összefoglalóval.

MEGKEZDTE A BEIRATKOZÁSOKAT A PITMAN PROGRAMOKRA (angol nyelvvizsgák alap-, közép- és felsôfokon, üzleti angol nyelv és titkársági angol nyelv) a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Határidô: 2000. április 15.

— Miért rendezett tûzijátékot Serban Rãdulescu?

— Azért, mert komolyan készül az odapörkölésre.

(öbé)

Hétvégén az Apáczai Csere János Gimnáziumban került sor az Aranka György Nyelv- és Beszédmûvelô Verseny V. országos döntôjére, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedôn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvmûvelô körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az „Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a „Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a „Versben bujdosó", irodalmi jellegû vetélkedôn.

A szervezôk a vetélkedôn kívül tartalmas programokról is gondoskodtak: pénteken az ünnepélyes megnyitó után a Színmûvészeti Fôiskola II. éves hallgatói a régi magyar irodalom gyöngyszemeibôl adtak elô összeállítást Látjátok feleim szümtükhel, mik vogymuk... címmel. Ezt követôen fellépett az iskola néptánc-csoportja is. Szombaton a megmérettetést városnézés, majd kiértékelés követte, amikor a bíráló bizottság tagjai elmondták észrevételeiket a felkészítô tanároknak és a diákoknak. A nap végül színházlátogatással zárult. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor.

Misztrik Jolán, az egyik szervezô elmondta: az idei verseny mottója „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözi azt a felelôsségtudatot, amivel a nyelvmûvelôk ehhez a versenyhez viszonyulnak, illetve azt is, hogy ragaszkodásukat, szeretetüket anyanyelvük iránti felelôsségtudattal kapcsolják össze.

Eszteró István temesvári felkészítô tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegû vetélkedôkre, illetve a beszédmûvelô körök tevékenységére, ugyanis — fôleg szórványvidéken — a kétnyelvûség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. Az idegen behatás azonban kivédhetô a szép beszéd mûvelésével, illetve az erre való felkészüléssel. Egyed Mária kézdivásárhelyi tanárnô szerint a vetélkedô lehetôséget ad arra, hogy felmérjék tudásukat, de a legfontosabb cél a nyelvvel való munka, az, hogy otthon megfigyeljék a környezetüket, és próbáljanak tenni valamit a „vadhajtások nyesegetése" érdekében. Pataky Tünde székelyudvarhelyi tanárnô szerint az anyanyelvápoló körök foglalkozásain feloldódnak azok a korlátok, amelyek gátolják a gondolat nyelvi formába történô átültetését.

Megkérdeztünk néhány versenyzôt is: „A versért jöttem, mert nagyon szeretek verset mondani, és számomra nagyon fontos az, hogy megmaradjunk magyaroknak itt Erdélyben." (Rácz Norbert, Kolozsvár); „Nálunk szórványvidéken nagyon elfajult a nyelv. Én újságírással is foglalkozom, ezért számomra nagyon fontos a helyes beszéd.— (Valdman Kinga, Temesvár) ; „Ez a vetélkedô nagyon sokat jelent számomra, hiszen, jóllehet történelemre készülök, akkor is nyelvében él a nemzet." (Szabó Zoltán, Szilágysomlyó); „Számomra azt jelenti a részvétel a versenyen, hogy amellett, hogy én is fejlesztem magam, és megtudom azt, hogy mennyire beszélek helyesen magyarul, használom a magyar nyelvet, és figyelek arra, hogy megôrizzem a szépségét és a hagyományokat." (Fehér Erzsébet, Nagyenyed).

Tamás Kinga

Idei harmadik számával jelentkezik a Kalotaszeg. Fedôlapon, mint a hûséges olvasó már megszokhatta, alkalomhoz illô morfondírozást olvashatunk, ezúttal a tavaszodásról. A tartalomból: Ricci József In memoriam Némethy Sándor; Ô is Kalotaszegen született címszó alatt újraközlik az 1927. május 9-i szám egy cikkét: Feketék és misszionárius nôvérek ôszinte részvéte mellett temették el Afrika szívében a Huedinrôl elszakadt dr. Deák Ferencet; Baloghné Kalló Anna A csárdás — Rózsavölgyi Márk; Ricci József, Erdélyi mûemlékeink címû sorozatában ezúttal Alvinccel és hajdani várkastélyával foglalkozik; Buzás Pál Kalotaszeg irodalma címû sorozatának újabb részével jelentkezik; Szabó Judit Kalotaszegi népviselet a Zsuzsi és Andris baba gyûjteményben; az ifjúsági oldalon erdei illemszabályok, a mûvészetrôl dióhéjban Kusztos Tibor tollából. A lap hátoldalán közli a szerkesztôségnek bizonyos régebbi Kalotaszeg-számok visszavásárlására irányuló, az ezek birtokában lévô olvasókhoz intézett felhívását, itt meg lehet találni a szerkesztôség gyûjteményébôl hiányzó számok jegyzékét is. Egy Kalotaszeg ára kétezer lej.

K. E.

Be kell vallanom: Balázs Lászlót vállalkozóként, s nem pedig a mûvészetek felé kacsingató emberként ismertem meg. Olyan huszadik század végi kolozsvári magyar vállalkozóként, akinek érdeklôdését — mindennapi munkáján kívül — a körülötte (át)alakuló világ megannyi jelensége felkelti. Akinek cseppet sem mindegy, hogy ezekben a millennium végi esztendôkben Kolozsváron vagy Erdély-szerte a magyarság sorsa milyenképpen alakul. Aki nem kívánja tétlenül végignézni városunk, szûkebb-tágabb pátriánk színeváltozását, hanem cselekvô résztvevôként szeretné annak fejlôdését-újraemelkedését alakítani.

Tudom, vannak, akik az efféle ötleteket megmosolyogják Nemigen lehet fejlôdésrôl beszélni leépülés idején, legyintenek. Pedig Balázs László személyes példája is mutatja, mennyire másképp mennek végbe a dolgok a minden iránt érdeklôdô, minden kérdéshez empátiával viszonyuló emberek esetében.

Amikor Balázs László munkáit elôször adódott alkalmam megtekinteni, bár régrôl tudtam, hogy az egyes alkotások mérete és az azok által nyújtott esztétikai élmény között közvetlen összefüggés nincs, mégis rögtön belém költözött a kérdés: ennyire kicsi lenne a világ?

Talán csak azután vettem jobban szemügyre a kartonlapokra ragasztott szép bôrmetszeteit. A téma egyszerûsége volt az elsô, ami megfogott. Virágok, pillangók, madarak, aktok. Keletrôl magunkkal hozott, fôképp fémben fennmaradt, de eredetileg fában és bôrben is mûvelt díszítômûvészetünk sem volt sokkal témagazdagabb. A legtöbbször mostohagyermekként kezelt mai iparmûvészetünk is nagyjából ezekbôl merít.

Csakhogy Balázs László esetében téma- és formaegyszerûsége mögött felsejlik valami egyéb is: az ôszinteség. Amelyet el lehet ugyan titkolni, próbálkozni lehet palástolásával, ám amelyet a szemlélô mindenképp megérez. A virágszál hajlása, a madár fejtartása, a nôi alak egyik-másik görbéje azonnal elárulja az ilyesmit.

E jellemzôk Balázs László esetében talán veleszületett formaérzékkel párosulnak. Jól mutatnak ezek a nem is tudom, pontosan minek nevezhetô munkák. Nevezzük ôket bôrplasztikáknak. Olyan alkotások, amelyeket az ember el tud képzelni saját otthonának a falán. Még akkor is, ha rajtuk minden legalább annyira emlékeztet az elmúlásra, mint amennyire az örökkévalóságra.

Balázs László akár stílusteremtô is lehetne — ez csakis tôle függ. Hiszen nem kötik ôt gúzsba sem kánonok, sem pedig a képességek és a lehetôségek között megkötendô kompromisszumok kényszere. Szabadon szárnyalhat tehát. S ez a legtöbb, ami az ember életében megadathat: hogy azzal foglalkozzék, amit szeret, azzal, ami a leginkább érdekli. Kényszerek nélkül.

Amikor egyik kétségtelenül legnagyobb erdélyi iparmûvészünket, Fuhrmann Károlyt évekkel ezelôtt megkérdeztem, miért tekint valamennyi madara fölfelé, azt válaszolta: mert a reménykedô ember mindig fölfelé, úgymond, a Napba néz. Így volt ez a régi, magunkkal hozott totemábrázolásokon és tarsolydíszítéseken is, mondd, miért lenne másképp manapság?

Valóban: mondd, miért lenne ez kicsiny, de kedvünk szerint mindig alakítható világunkban másképp — kérdezem ma Fuhrmannal együtt attól a Balázs Lászlótól, akinek Korunk-galériai kiállítását szíves figyelmükbe ajánlom.

Tibori Szabó Zoltán

A Donát negyedi Reményik Sándor Jótékonysági és Mûvelôdési Egyesület a STARS Alapítvány, a kolozsvári EMKE és a Kolozs megyei RMDSZ támogatásával a költô születésének 110. évfordulója tiszteletére megrendezi

Az évfordulós alkalommal elôször megrendezésre kerülô szavalóverseny elsôsorban a Reményik-életmû teljesebb bemutatására kíván lehetôséget adni. A szavalóverseny második célja, hogy városunk költészetkedvelô középiskolai tanulói, valamint a szép beszédre is szakosodó teológus, vallásoktató és magyar szakos I. éves egyetemi hallgatók elôadásában szólaljanak meg a versek minél többször. További cél, hogy hallgatókként átélhessük a Kolozsvárhoz kapcsolódó erdélyi kortárs költôk szülôföldkultuszban gyökerezô üzenetét. Cél, hogy a fiatalok versmondása során mûveltségünkbe épüljenek szellemi múltunk és jelenünk kincsei.

Versenyfeltételek: Elôadandó: 1. egy kötelezô Reményik-vers: Halotti beszéd a hulló leveleknek (Egy eszme indul, 1925); 2. egy, az ajánlott Reményik-versek közül szabadon választott költemény; 3. egy költemény a Kolozsvárhoz kapcsolódó ajánlott versek közül.

Versenyfordulók: 1. helyi verseny, iskolai, illetve intézményi keretben; 2. városi döntô, amire a helyi versenyek elsô helyezettjei nevezhetnek be; a továbbjutó versenyzô adatait kérik 2000. április 31-ig a lenti címre megküldeni.

A városi döntôt 2000. május 13-án tartják, de. 10 órai kezdettel, az Etelköz (Al. Vlahutã) utca 14. szám alatti református templomban.

A városi döntô valamennyi résztvevôje könyvjutalomban részesül; az elsô három helyezett díja könyvcsomag és pénzjutalom. A nyertesek részt vesznek a 2000. augusztus 26–27-én megtartott országos Reményik-ünnepségen és egyes millenniumi rendezvényeken is.

A Morometzii együttes a román hip-hop zene egyik jeles képviselôje, 1997-ben alakultak, de csak a tavaly kezdtek igazán elôretörni. Énekesük szólókarrierbe is belefogott, tavaly decemberben jelent meg Bukarestben a Periferiah címû albuma.

Pénteken délután kezdôdött a CD-Radio Alapítvány kezdeményezés-sorozata, amely a Vagabontzii 2000 nevet viseli. Ennek célja: az idén minél több hip-hop (és nemcsak) zenekart Kolozsvárra hozni. Az alapítvány és a MediaPro Music támogatásában városunkban is felavatták Un-Q-Sapro albumát. Az eseménynek, amelyen a mûvész is jelen volt, a Hollywood Music&Film adott otthont. Cezar Cristea, azaz mûvésznevén 1-Q-Sapro bevallotta az újságíróknak, hogy nem szándékszik elhagyni együttesét, csak éppen annyi energiát érez magában, hogy meg tudja valósítani régi álmát: szólóalbumokat is kiad (a legújabbat majd ôsszel).

— A déli stílus képviselôje vagyok — súgta tökéletes magyarsággal a fülembe a mûvész, miután megtudta, hogy a Szabadság szerkesztôje vagyok. A 25 éves fiatalember ugyanaznap este az OK diszkóban lépett fel, koncertje nagy sikert aratott (elôzenekarként a kolozsvári Unique nôi duó lépett fel).

Póka János András

Az RMDSZ ügyvezetô elnöksége március 25-én, szombaton Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás címmel rendezvényt tartott Kolozsvárt. Ezen többek között Cornel Nistorescu, az Evenimentul zilei fôszerkesztôje is részt vett. Számunkra igen tanulságos, ahogyan a kívülálló szemszögébôl elemezte az RMDSZ kormányzati szerepét. Többek között sokunk véleményével egyezôen megállapította: bár a Szövetség kormányba lépését külföldön igen kedvezôen fogadták, ezt nem tudta kellôen kihasználni. Az persze más kérdés, hogy az egyetem ügyében közre játszott a HTMH akkori vezetôjének, Törzsök Erikának az 1997 januárjában bedobott Bolyai-ellenes álláspontja, hangulatkeltése, amin aztán hazai magyar és nem magyar körök kapva kaptak.

Figyelemre méltó és megfontolandó ugyanakkor Cornel Nistorescunak az a kijelentése, amely szerint az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a magyarság helyzetén javítani tudjon, mindig kormányon kell lennie. A fordulat utáni, ellenzéki évek valóban azt bizonyítják, hogy egy kisebbség érdekeinek a védelme ellenzéki helyzetben hatástalan. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a bukott rendszerben felszított, majd a fordulat után a demokrácia fékezése érdekében tovább fokozott nacionalista légkörben nemigen volt mód látványos eredmények elérésére, ne adj’ Isten a Szövetség kormányba lépésére. Az 1996 utáni kormányban való részvétel legnagyobb haszna is talán az, hogy megmutatta, a kormányban, ha nem is igényeinkhez mérten, de valamit mégiscsak el lehet érni. Markó Béla szövetségi elnök több ízben is kijelentette, hogy az RMDSZ-nek mindenképpen az lenne a legmegfelelôbb, ha a választások után ismét a jelenlegi kormányszövetség alakíthatna kormányt. Mert csakis e szövetségtôl várható el, hogy helyzetünk tovább javuljon. Ez lenne, tegyük hozzá, az eszményi. Ma azonban minden jel arra utal, hogy a kormányszövetséget alkotó többségi pártok az ez évi választásokon alulmaradnak. Az RMDSZ vezetôségének tehát, ahelyett, hogy máris az ellenzékbe vonulásról beszéljen, inkább azon kellene gondolkodnia, hogyan köthetne kormányszövetséget a hatalomra kerülô párttal, pártokkal. No nem azért, hogy vezetôink továbbra is bársonyszékben maradjanak. A kérdés megoldása persze nem a legegyszerûbb. A legfontosabb nyilvánvalóan az, hogy az RTDP egyáltalán hajlandó-e szóba állni az RMDSZ-szel.

A helyzet azonban mégsem annyira reménytelen, mint amilyennek tûnik. Ugyanis sem a hazai, sem az európai helyzet ma nem ugyanaz, mint 1996-ban volt. A jelenlegi kormányszövetség, bármilyen botladozó, tétova is volt, számtalan olyan törvényt alkotott, amit hatalomra kerülése esetén a mai ellenzék nem seperhet le minden további nélkül az asztalról. Nem kobozhatják el ismét azt a meglehetôsen szûkmarkúan, de mégiscsak visszaadott kisebbségi egyházi javakat, nem folytathatják azt a kisebbségbarátnak csöppet sem nevezhetô politikát, amit 1996 ôszén kénytelenek voltak abbahagyni. Mert a román társadalomban olyan demokratizálódási folyamat indult meg az utóbbi három évben, amit nem lehet megállítani, még kevésbé visszafordítani. Ezzel egyidejûleg közvetlen szomszédságunkban az egyesek számára a kisebbségi kérdés megoldására fölöttébb „rokonszenves" példát nyújtó szerb vezetés kénytelen volt abbahagyni boszniai mészárlásait, a tavaly meg igen kemény leckét kapott koszovói „tevékenységéért". Folyó év további figyelmeztetést adott a szélsôségeseknek: Jörg Haider pártjának kormányra jutását az EU nem tûri el, a néppárti Schüssel minden fáradozása ellenére sem. Ennek hatására Vadim Tudor is kijelentette, ezután behúzza a féket. Más kérdés, hogy egyáltalán hisz-e neki valaki.

Úgy tûnik tehát, Markó Bélának, az RMDSZ elnökének most, a választások elôtt, nem olyan kijelentéseket kellene tennie, hogy amennyiben a jelenlegi ellenzék jut hatalomra, a Szövetségnek nem marad más, mint az ellenzékbe vonulás. Ehelyett inkább idejében föl kellene készülni minden eshetôségre. Így például érdemes lenne elgondolkodni Cornel Nistorescu kijelentésén, azon, hogyan lehetne a jelenlegi ellenzékkel egyezségre jutni. Természetesen nem elvtelenül, nem minden áron. Több változatban is ki kellene dolgozni egy olyan igényjegyzéket, amelyik tárgyalási alap lehet a választások utáni kormányalakítások során. És amellett kitartani. A jelenlegi ellenzéknek, ha csak egy kis sütnivalója van, beláthatja, nemzetközi téren mennyire szalonképes lesz, milyen elônyökhöz juthat, ha az RMDSZ is részt vesz az általa alakított kormányban. Persze, ha a megállapodást nem tartják be, a Szövetség, jókora porverés közepette, bármikor kiléphet a majdani kormányból. Az érdekek elérését célzó taktikázásban tanulni lehet az e téren az elmúlt években igen jó példát nyújtó Demokrata Párttól. Mert egy kormányszövetség, vagy ahogyan mifelénk elôszeretetettel nevezik, egy koalíció nem azt jelenti, hogy a benne levô pártoknak, a mi esetünkben a Szövetségnek, életre-halálra szövetséget kell kötnie a kormányban levô többi párttal.

A kisebbségi pártoknak a váltakozó kormányokban való részvételét illetôen Spanyolországra is hivatkozhatunk. 1982-ben a Szocialista Munkáspárt elsöprô többséggel jutott a parlamentbe. Késôbb, amikor a párt tekintélyét különbözô ügyek megtépázták, Felipe Gonzalezék, hogy továbbra is kényelmes többségben legyenek, kénytelenek voltak kormányszövetséget kötni a katalán és a baszk nemzeti érdekeket képviselô két párttal. 1996 elôtt az ellenzéki Néppárt vezetôi azzal fenyegetôztek, hogy amint kormányra kerülnek, megnyírbálják a katalán, és a baszk önkormányzat által a kisebbségi oktatásban, nyelvhasználatban elérteket. A galegóról hallgattak, mert ott a Néppárt alakított helyi kormányt. Ezzel szemben mi történt az 1996. évi választások után? A katalánfalónak csúfolt Aznar kénytelen volt a katalán és a baszk nemzeti párttal kormányt alakítani, és esze ágában sem volt fenyegetéseit beváltani. Ehelyett tiszteletben tartotta a katalán és a baszk önkormányzat intézkedéseit, mi több, kijelentette, hogy megtanul katalánul. Most, a márciusi választások után, bár sikeres gazdasági politikája nyomán a Néppárt kényelmes többségre tett szert a parlamentben, mégis az eddigi szövetséges katalán és baszk párttal alakít kormányt. Persze, nálunk nem ugyanaz a helyzet mint Spanyolországban, de okulni lehet belôle.

Asztalos Lajos

Na, így, na! mondaná az öreg székely miután a villám harmadszor, végre eltalálja a szekér végében kuksoló feleségét. Na, így, na! Padlón vagyok. Ez azért már nem éppen üres szóbeszéd. Ennek van egy kis íze, tartalma, mondanivalója. Hogy miért vagyok a padlón? Na, nem súrlás, vagy vikszolás végett. Oda küldtek. Padlóra. Hogyan? Egyszerû. A gondnoknô benyújtotta a millió kettô rezsiköltséget a múlt hónapra, és már padlón is voltam. S amikor nyolcnál, nagy nehezen „en garde"-ba akartam emelkedni, a kézbesítô bedobta a postaládába a fél„milkós" telefonszámlát, és én a törölközôt. Újra, legalábbis a következô nyugdíjig padlón vagyunk. Életem nagyobb részén már átbattyogva, többször is volt szerencsém futó viszonyba kerülni ezzel a már-már szimpatikus, részvétteli kifejezéssel. Vannak vidám és kevésbé kellemes emlékeim.

Padlón voltunk bátyámmal, gyermekkorunkban, amikor az undorító csukamájolajat kiskanállal próbáltuk a padló hasadékába beerôszakolni — inkább oda mint a hasunkba.

Aztán sokkal késôbb láttam Apámat munkatársaival, amikor az aranyosgyéresi szeggyár szakiskoláját festették. Lukács Rózsika néni, szegrôl-végrôl rokon fôszakácsnô, bôségesen megebédeltette ôket és utána, egy üres teremben, papírzsákokon elnyúltak egy félórás szunyára. Padlón voltak. Csak sejtem, hogy Apám más helyzetben is padlóra került azon a meleg augusztusi napon, ugyanis egy öreg muzsik, rájuk szegezve muszinogan puskáját, többedmagával foglyul ejtette ôt. Ennek, meg a háborúnak köszönhetôen mi, itthonmaradottak — Apám közben már berendezkedett hosszantartó, szibériai vendégszállásán, többezer társával — gyakran kerültünk padlóra. És jó volt, mert így nem kellett asztalhoz ülni, úgy is fölösleges lett volna, sokszor.

Sokkal szórakoztatóbb volt viszont, amikor a „Moldován Grillben" — ez egy Pata utcai kocsma volt — Kovács, az ambuláns mûköszörûs került padlóra a kitudja hányadik feles után, és a törzsvendégek hahotázása és zajos megjegyzései közepette Buba Jankó meg a sovány szobafestô Ödi, térdre ereszkedve „temették", igen szívhez szóló siratók kíséretében, miközben a késélezô jóízûen hortyogott a padlón.

Jóval késôbb, a „mágikus négyszög" sportmûsorában végigviszolyogtam a szuper Cassius Clay mérkôzéseit, amint szép sorjában padlóra küldi, vagy inkább rádöngöli ellenfeleit, néha padlófelmosórongy formájában. Ennek vadabb változatát is láttam. amint a fülzabáló M. Thysson, nehézsúlyú bombázó, miután megkóstolta ellenfele cimpáját, olyan fülest kapott, hogy ô került a padlóra. Igaz, ezt már a bíróságtól kapta. Magánzárkát — idegen cimpáért.

Be kell vallanom, hogy ötvenhat decemberében ugyancsak padlón voltam, méghozzá közel a kiszámoláshoz. A filó második emeletén, valahol talán a tud. szoc. katedra egyik termében folyt naphosszat a „verifikálás". Tizenkét(?) dühös ember elôtt ültem a széken (sokadik voltam a sorban és még sokan vártak sorukra). Kérdezgettek. Hogy miért tûztem ki a fekete szalagot többedmagammal kabátom hajtókájára azon az októberi napon, hogy az Arany János utcai aulában rendezett pankráció gyûlésen miért tapsoltunk oly hévvel, amikor Vastag Lajost egy „tisztelt" tanár úr így kérdezte: „Vastag elvtárs, ha magának puskát adtak volna a kezébe, kire lôtt volna, a magyar állam védôire, vagy a csôcselék ellenforradalmárokra?— Lajos egy móriczi hôs beállásával ennyit mondott: „Fôbe lôttem volna magam". Pillanatig a levegôben táncoló porszemek hancúrozása is hallasztott, majd kitört a taps s a lábdobogás. Ezt megúsztam egy másodfokú szankcióval, és lassan feltápászkodtam a padlóról. Nem sokáig. A gyógyszerész Sebessy néni bizalmasan megsúgta Anyámnak, hogy a Szeku nemsokára lecsap asztaltársaságunkra a Jókai utcai cukrászdában. Itt két összetolt törzsasztalnál egy gôzôlgô kávé mellett Bodor Ádám, Csoma Zoli, Dombrády Laci, Mészáros Jóska, Buchwald Péter meg másokkal nagy filózófiai viták zajlottak esténként. Csak a Sebessy néni fújta riadó után kapcsoltam, hogy az a jólöltözött úriember, aki a szomszéd asztaltól, udvariasan ugyan, de estérôl estére beletenyerelt vitáinkba, inkább provokatívabban kérdezett, mint vitázott, különösen, ha ötvenhat hazai vetületeirôl esett szó. Ekkor is padlón voltam, illetve két hétig inkább az illemhelyen, az idegességtôl szûnni nem akaró hasmenés miatt. Aztán lassan üresen maradt a törzsasztal, és újra felkukackodtunk a padlóról.

De, istenem, azóta hányszor voltunk a padlón! Visszatekintve úgy tûnik, sokmenetes, hosszú mérkôzés volt, vagy inkább mérkôzések sora. S a nagy mérkôzés most is tart, igaz, mi egy kicsit mintha többször kukucskálnánk a ring padlódeszkái között a szorító aljára.

Paul Newman Valaki ott fent szeret engem címû filmje jut eszembe, amelyben a fôszereplô mindig feltápászkodik a kék, lila, zöld foltokat hagyó jobbhorgok és balegyenesek után. És mosolyog is, ha elpufált arcát bedugja az ajtón családjához.

Sokmenetes mérkôzés. És hiába nézünk a padlóról esdeklôn, a gong megint ringbe hív, és újabb három perc infernális menet következik. De a szorítóba egy öklözô sem indul azzal a gondolattal, hogy padlóra kerül. S ha mégis, annyi erôt csak azért is kell merítenie, hogy feltápászkodjék és újra küzdjön. Végül is csak erônlét kérdése. És a végsô gyôzelembe vetett makacs hité. Padlón sokszor voltunk, és bizonyára még leszünk. De az számít: a meccs végén kinek a karját lendíti magasba a ringbíró!

Tatár Zoltán

A kormány döntött a helyhatósági választások idôpontjáról. Eszerint az elsô fordulóra június 4-én, a másodikra június 11-én kerül sor.

A döntés ellenére a választási kampány — mind a helyhatósági, mind a parlamenti és elnöki — már jó ideje kezdetét vette. A választásokról annyit érdemes megjegyezni, hogy minden jel arra mutat, ez lesz az utóbbi tíz év legmocskosabb kampánya.

Könnyen megtörténhet, hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezetô pártja, a parasztpárt, be sem kerül a parlamentbe. Hacsak vezetôik annyira „el nem keseredtek", hogy összeszûrjék a levet az RTDP-vel. Bár a hatalomért mit meg nem tesz az ember? Az igazi problémák itt kezdôdnek: ki kivel, mikor, meddig? Olyan hírek is keringenek, hogy Markóék a kormányban maradás érdekében Iliescuékkal szövetkeznének — de ne menjünk ilyen messzire.

Az RMDSZ-nek mindenképpen el kell érnie az 5%-os határt. Arra nem is gondolhatunk, hogy ez az érték nem jön össze. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a nyilvánvaló tényt, hogy ha egyre kevesebb magyar nemzetiségû kis- és nagyember bízik politikájukban, s ennek nyilvánosan is hangot ad, az így megzavart közvélemény miatt egyre kevesebb lehet a választó. Mit lehetne tenni ebben a helyzetben? Most már keveset. Amirôl lemaradt érdekképviseletünk, az már csak kivételesen és hatalmas erôfeszítések árán szerezhetô vissza.

Választási szempontból az RMDSZ-nek érdekében állt volna — többek között — más nemzetiségeket is megcélozni kisebbségvédô politikájával. Ezzel nem csak értük tehetett volna az RMDSZ, hanem jó pontokat gyûjthetett volna saját maga és nemzetiségünk számára. Ha már a kisebbségügyi miniszter magyar, jól átgondolt programmal és céllal más nemzetiségeket is meg kellett volna gyôznie a kisebbségek érdekeinek összehangolásáról, helyességérôl és célszerûségérôl. A jelenlegi koalíció édeskeveset tett a kisebbségekért, és így a romákért is. Tendenciózusak azok az egyre gyakoribb mûsorok, melyekben a cigányokat eleve úgy állítják be, mint valami hatalmas bûnszövetkezetet. Erre is jobban fel kellett volna figyelnie az illetékes minisztériumnak. Vajon természetes az, hogy az RTDP-nél keresnek menedéket?

Hivatalos adatok szerint (1992-ben) városunkban 3021 személy vallotta magát cigánynak. Ez csupán 1%-a a lakosságnak. A valóságban sokkal többen vannak. Most ôk is polgármesterjelöltet állítanak. Miért? Nem sok párt vállalta magára a romák gondjait. Pedig ha problémáikkal valaki szolidarizálhatna, magaévá tehetné ügyüket, azok csak mi lehetnénk, hiszen gondjaik nem sokban különböznek a miénktôl. Mivel roma képviselô a helyi tanácsban sincs, érdekképviseletünknek itt sem ártott volna jobban figyelni rájuk. Talán ôk is másképp szavaznának. Mert ne felejtsük el, amit a romák kijelentettek: ha jelöltjük nem jut be az elsô fordulóba, Funart támogatják!

Kolozsváron a koalíció a tizenkettedik órában sem ébredt fel, hogy közös polgármesterjelölttel képviseltesse magát a választáson. Egy markáns, hiteles, erôs személyiségre lett volna szükség. Ehelyett boldog-boldogtalan, névtelen, arctalan polgármesterjelölt indul megmérettetésre. Ilyenformán a szétzilált koalíció kevés eséllyel indul a polgármesteri választásokon. Gheorghe Funar hívei — felmérések szerint — 1996 óta csökkentek ugyan, de még tartják magukat.

Talán még nem késô, hogy a koalíciós pártok valamilyen egyezségre jussanak — akár kompromisszumok árán is — ami a polgármesterjelölt személyét illeti. Az RMDSZ egyelôre várakozik.

Reméljük, döntésük, mindannyiunk érdekében, a lehetô legértelmesebb lesz.

Nánó Csaba

A osztály — 28.

Lapzártáig 7 mérkôzést játszottak le az élvonalban. Eredmények és zárójelben a góllövôk: l Brassói FC–Buk. Rapid 2–0 (Tinel Petre és Kozma Sándor) l Buk. Dinamó–Karácsonkôi (Piatra Neamt-i) Csalhó 1–1 (Mihalcea, illetve Soimaru; Ionut Lupescu, a Dinamó csapatkapitánya kihagyott egy 11-est!) l Besztercei Glória–Resicabányai MSC 2–0 (Popa és Oanã) l Ploiesti-i Petrol–Onesti-i FC 4–1 (Pancovici, Crãciun, Voinea és Onut, illetve Mircea Ilie) l Krajovai Extenzív–Konstancai Farul 1–3 (Panc, illetve Gheorghe Barbu — 11 m, Negru és Jilavu) l Galaci Otelul–Krajovai Universitatea 1–0 (Nemteanu) l Pitesti-i Arges FC–Ploiesti-i Astra 1–1 (Nicolae Ditã, illetve Dunã). A Buk. ROCAR–Buk. National FC és Buk. Steaua–Bákói MFC mérkôzés lapzárta után fejezôdött be. A táblázaton:

1. Dinamó 28 23 3 2 76–26 72

2. Rapid 28 17 5 6 49–33 56

3. Csalhó 28 15 5 8 45–36 50

4. Arges 28 14 5 9 38–28 47

5. Glória 28 14 2 12 41–37 44

6. Otelul 28 13 3 12 44–39 42

7. Astra 28 12 6 10 38–33 42

8. National 27 12 4 11 48–35 40

9. Bákó 27 11 6 10 30–30 39

10. Steaua 26 12 3 11 45–46 39

11. Petrol 28 11 5 12 40–43 38

12. Brassó 28 11 3 14 42–39 36

13. Farul 28 10 6 12 33–40 36

14. Krajova 28 9 6 13 30–32 33

15. ROCAR 26 10 1 15 35–43 31

16. Onesti 28 8 3 17 30–66 27

17. Resicab. 28 5 7 16 32–58 22

18. Extenzív 28 4 3 21 22 54 15

A soron következô forduló elôtt holnapután, április 12-én játsszák le a Steauának a ROCAR-ral szemben tavalyról, a 18. fordulóból elmaradt mérkôzését, s ugyancsak szerdán bonyolítják le a Román Kupa elôdöntôinek visszavágóit. Mûsoron: Dinamó–Otelul (az elsô mérkôzésen: 2–0) és Rapid–Krajova (0–2).

A 29. forduló párosítása: Bákó–Arges, Rapid–Dinamó, Krajova–Glória, Farul–Petrolul, Resicabánya–Extenzív, Onesti–ROCAR, National–Brassó, Csalhó–Steaua és Astra–Otelul.

L. F.

Ion Moinea Stadion, 200 nézô. Vezette: Constantin Vãdana (Piatra Neamt).

U FC: Mârne — Turbutan, Sãlãgean, Nitã (46. perc Radu Dan), Astilean — Truscã (62. perc Elisei), Pãcurar, Târnovan (87. perc Zeicu), Sãrmãsan — Alin Pop, Codreanu. Edzô: Mircea Cojocaru.

Inter FC: F. Cotora — Tolciu, LUCIAN COTORA, TOADER, Comãneciu — BURDULEAN, Stãnciulescu (58. perc Negrut), Popa, DEMIAN (70. perc Szegedy) — Luca, GALEA (87. perc Bãcilã). Edzô: Adrian Vãsâi.

Gólszerzô: Galea 2 (28. és 75. perc, az elsô 11 m).

Szögletarány: 2–3 (1–1); lövések: 3–9 (kapura: 1–5); sárga lap: Codreanu, Elisei és Mârne.

A mérkôzésnek volt egy drámai pillanata. A 20. percben elkezdett havazni! Említésre méltó dolog, hogy ezen kívül nem sok történt a roskadozó stadionban. Az U FC edzôje már a múlt héten kitûzte a célt a csapat elé: kiesni a B-osztályból (!?). Nem csoda, hogy a játékosok három alkalommal lôttek a kapu felé, és csupán egyszer találták el azt. A szebeniek becsülettel dolgoztak, és a 28. percben Burduleant buktatták a tizenhatoson belül az U védôi. A (kissé könnyedén) megadott büntetôt Galea értékesítette. A kolozsváriaknak említésre méltó akciója nem akadt. (Ahogy a második félidôben sem.) Az Inter elégedett volt az eredménnyel, és nem nagyon erôlködött. A teljes unalomba süllyedt mérkôzésen még egy gól született: a 75. percben egy szemet gyönyörködtetô ellentámadás során ismét Galea volt eredményes. A vendégek elpuskáztak még két gólhelyzetet Negrut révén, de megérdemelt gyôzelmükhöz kétség nem fér. Olyan csapat ellen játszottak, amely szemmel láthatóan alig várja a bajnokság végét. És a kiesést. Kikbôl fog Cojocaru edzô új csapatot faragni, az a jövô titka. Mert ezeket a játékosokat egy Fabio Capello sem tudná focizásra tanítani.

Nánó Csaba

A második csoport többi eredménye: l Marosvásárhelyi HSK–Aradi UTA 0–0 l Nagyváradi Bihar FC–Petrozsényi Zsil 1–0 l Dicsôszentmároni Kémia–Szatmárnémeti Olimpia 2–3 l Gyulafehérvári Apullum–Vajdahunyadi Corvin 3–2 l Temesvári Politechnika–Câmpulung Muscel-i ARO 3–1 l Temesvári UM–Râmnicu Vâlcea-i Flacãra 1–3 l Krajovai

Electro Bere–Medgyesi Gázmetán 2–0 l Turnu Severin-i Drobeta FC–Motrui Bányász 2–1.

A kolozsvári diákcsapat legközelebb április 15-én, szombaton, a 28. fordulóban Vajdahunyadon játszik, a Corvin ellen.

A táblázaton:

1. Gázmetán 27 17 6 4 42–16 57

2. Drobeta 27 15 3 9 43–30 48

3. Corvin 27 15 3 9 43–23 48

4. ARO 27 15 3 9 39–21 48

5. Apullum 27 12 5 10 43–34 41

6. Electro B. 27 13 2 12 40–41 41

7. UTA 27 12 4 11 35–27 40

8. Inter 27 12 4 11 33–34 40

9. Tem. UM 27 11 3 12 44–38 39

10. Zsil 27 11 5 11 27–33 38

11. Olimpia 27 10 7 10 31–25 37

12. Flacãra 27 9 8 10 31–28 35

13. Mv. HSK 27 9 6 12 31–35 33

14. Bihar 27 8 9 10 23–42 33

15. Poli 27 9 5 13 41–48 32

16. Kémia 27 9 4 14 28–44 31

17. U FC 27 6 5 16 25–52 23

18. Motru 27 5 4 18 26–54 19

L. F.

(Tudósítónktól)

Elsô vereségét szenvedte el hazai pályán az Olimpia, de ezzel megingott a feljutásba vetett remény. Két alapember, Ghenti és Negrean, nélkül kellett kiállnia a mérkôzésre a hazai gárdának (sárga lapok miatt kényszerültek pihenôre), talán ezzel is magyarázható a kisiklás. A küzdeniakarásból jelesre vizsgázó vendégek a 15. percben szereztek vezetést, amikor Condor mintegy 8 m-rôl értékesítette Nagy beadását. Negyedóra múlva még egyenlített az Olimpia, de Bartos góljának nem sokáig örülhettek a szurkolók, mert 7 perc múlva a 16-oson belül helyzetbe kerülô Ciuclan is betalált. A második félidôben Bartos és Fericean egyenlíthetett volna, de Gábor kapus a szemüket is kivédte a hazaiaknak. A két csapat a következô összeállításban lépett pályára: Pãdure — Zah, Molnár, Giurgiu, Cionca — Muntean, Kilin, Fericean, Oltean — Bartos, Cupsa (61. perc Bar); edzô: Mihai Pop — Olimpia és Gábor — Czakó, Ciuclean, Roskopf, Nagy, Tuturas (63. perc Aionaitoie) — Blãjean, Condor, Nastai (86. perc Kicskei) — Batin, Rosoagã; edzô: Mircea Bolba — Szamos. A találkozót a nagyszebeni Mihai Lungu vezette.

Erkedi Csaba

A VI. csoport többi mérkôzésén:Désaknai Bányász–Avasfelsôfalui Avas 4–2, Nagybányai Máramaros FC–Kolozsvári CFR 3–1, Élesdi Körös–Tordai Aranyos FC 1–0, Zilahi Armãtura–Dési Egyesülés 1–0, Bethleni Laminorul–Nagybányai Phoenix 3–1 és Nagysomkúti Progresul–Sarmasági Bányász 3–1.

Az Aranyosgyéresi Sodrony-ipar és a Nagyszalontai Olimpia szabadnaposak voltak.

A következô forduló mûsora: Phoenix–Désakna, Avas–Sodrony-ipar, Aranyos FC–Armãtura, Kv. CFR–Szamosújvár, Egyesülés–Mármaros FC, Progresul–Nagyszalonta és Sarmaság–Szamos; a Laminorul és a Körös lesz szabadnapos.

Az állás:

1. Máramaros 25 19 4 2 67–18 61

2. Szamosújvár 25 18 2 5 61–22 56

3. Sodronyipar 24 14 3 7 60–38 45

4. Avas 23 12 3 8 44–37 39

5. Kv. CFR 24 10 5 9 45–38 35

6. Aranyos FC 23 11 1 10 32–32 34

7. Szamos 24 11 1 12 26–35 34

8. Progresul 23 10 2 11 43–44 32

9. Désakna 24 10 2 12 32–38 32

10. Phoenix 23 9 3 11 32–45 30

11. Egyesülés 24 9 2 13 32–34 29

12. Körös 25 9 2 14 38–41 29

13. Laminorul 24 10 2 12 32–41 29

14. Armãtura 25 8 2 15 32–51 26

15. Sarmaság 23 7 4 12 29–34 25

16. Nagyszalonta 23 5 0 18 18–75 15

Az Aranyos FC Laminorul elleni találkozójának 3–1-es, pályán elért végeredményét megsemmisítették, és 3–0-lal a vendégek javára igazolták.

(póka)

Egyre gyakrabban elôforduló kifejezés a stratégiai meccs elnevezés labdarúgó berkeinkben. Köznyelven ez a bundázás. Nem lehet minden meglepô eredményt erre a számlára írni, mi sem ennek számítjuk a forduló eredményeit.

Az elôzô forduló utolsó találkozóján a Szamosújvári Apollo saját környezetében, a Bivalyréten mért 2–0-s vereséget a Kolozsvári Dromexre.

A bajnoki címre pályázó Alsójárai Bányász nem bíz semmit a véletlenre, a vendég Aranyosgyéresi Aranyos tisztes helytállást akart, de ez távolról sem sikerült, potyogtak a gólok, és megalázó 11–1 lett a vége. Kiszámíthatatlan eredmények fûzôdnek a Kolozsvári CFR II. fiatal gárdájához, most az idény leggyengébb teljesítményét hozta a Dési ATL Selena elleni mérkôzésen, 1–5-tel maradtak alul az élre törô vendégekkel szemben. Az egykori CUG-pálya az otthona a Kolozsvári Fémiparinak, a környékbeli szurkolók örömére nem kellett nagyon megerôltetnie magát a mezôny kullogója, az Alsózsuki Unirea ellen (7–1). Az Apollo nem biztosította az orvosi ellátást a Kolozsvári Sinterom elleni mérkôzésre, s így a vendégek játék nélkül 3–0-s gólaránnyal 3 ponttal gazdagodtak. Kiegyensúlyozott küzdelemben a hazai csapat gyôzött a Tordai Aranyos II. FC–Kolozsvári Romhills FC találkozón, 2–0 lett a vége. Váratlan meglepetés érte a szamosfalvi katonacsapatot, az ASA Victoriát, egyetlen egy gyors akciógól eldöntötte a találkozó sorsát a Tordai Turdeana javára (0–1). A Kolozsvári Clujana gyenge teljesítménnyel 1–1-re végzett a sereghajtó Dromex ellen. Az április 14-i következô fordulóból kiemelkedik az ATL Selena–Alsójárai Bányász találkozó, amely végleg eldöntheti a bajnokságot, a további mûsor: Romhills–ASA Victoria, Clujana–CFR II., Turdeana–Fémipari, Dromex–Sinterom, Alsózsuk–Apollo, Aranyosgyéresi Aranyos–Tordai Aranyos II.

Az (ígéretünkhöz híven kibôvített) táblázaton:

1. Alsójára 19 14 4 1 64–21 46 +19

2. ATL Selena 19 13 1 5 49–19 40 +13

3. Sinterom 19 12 3 4 46–13 39 + 9

4. Fémipari 19 12 2 5 58–17 38 + 8

5. Victoria 19 11 0 8 56–32 33 + 3

6. Clujana 19 10 3 6 39–28 33 + 6

7. Romhills 19 8 4 7 30–25 28 + 1

8. Turdeana 19 8 2 9 41–36 26 — 4

9. Aranyos II FC 19 7 3 9 34–32 24 — 6

10. Aranyosgyéresi Aranyos 19 7 3 9 28–59 24 — 3

11. CFR II. 19 6 4 9 29–52 22 — 5

12. Apollo 19 6 0 13 23–55 18 –12

13. Unirea 19 2 1 16 27–84 7 –23

14. Dromex 19 1 2 16 15–66 5 –22

Eredmények (és gólszerzôk): l MTK Hungária FC–Vasas Danubius Hotels 0–0 l Vác FC–Pécsi MFC 1–2 (Andrássy — 37. perc, illetve Puskás — 26. és Gera — 51. perc; a vendégektôl a szünetben beállt Popovits 23 perc játék után megkapta a második sárga lapját és kiállították) l Dunaferr SE–Szombathelyi Haladás 2–1 (Tököli — 50. és Rósa — 69. perc, illetve Somfalvi — 75. perc) l Lombard FC Tatabánya–Nagykanizsa-LinAir FC 1–0 (Vincze — 75. perc) l Debreceni VSC–Ferencvárosi TC 3–0 (Bagoly — 9., Siklósi — 23. és Bajzát — 92. perc) l Zalahús Zalaegerszegi TE FC–Gyôri ETO FC 2–1 (Filó — 40. és Róth 44. perc, illetve Erôs — 47. perc) l Újpest FC–Siófok FC 2–0 (Kovács Zoltán 2 — 17. és 69. perc; a siófoki Bimbó az 53. percben megkapta második sárga lapját, s idejekorán mehetett tusolni). A Diósgyôri FC–Kispest-Honvéd FC találkozó lapzárta után ért véget, a Nyíregyházi Nyírség-Spartacus szabadnapos volt. Az állás:

1. Dunaferr 24 16 7 1 53–20 55

2. Vasas 24 15 4 5 47–20 49

3. MTK 24 13 8 3 46–19 47

4. Debrecen 25 11 7 7 37–30 40

5. Tatabánya 25 10 10 5 25–28 40

6. Ferencváros 25 10 7 8 45–31 37

7. Újpest 25 10 7 8 44–33 37

8. Zalaegerszeg 24 8 11 5 27–17 35

9. Nyíregyháza 24 10 5 9 28–33 35

10. Gyôr 24 8 7 9 36–26 31

11. Pécs 24 7 10 7 28–38 31

12. Kispest 24 7 6 11 21–32 27

13. Nagykanizsa 25 5 8 12 20–33 23

14. Haladás 24 6 3 15 25–42 21

15. Diósgyôr 24 5 6 13 21–41 21

16. Siófok 25 6 5 14 20–40 20

17. Vác 24 2 5 17 20–60 11

A Szeged LC-t kizárták, és eddigi eredményeit törölték, a Siófoktól 3 pontot levontak.

(pja)

A nézô szempontjából egy szóval jellemezhetô a San Marinó-i Forma–1-es nagydíj. Ez a szó: unalom.

A Ferrari és a McLaren fölényében zajló nagydíj ugyanis csak a rajtnál volt mozgalmas: akkor a két McLaren közé, a második rajtkockába befurakodó Michael Schumacher (német, Ferrari) bevágott a brit David Coulthard elé, s így csapattársa, a brazil Rubens Barrichello a 4. helyrôl eggyel elôre léphetett. Mögéjük a kilencedikrôl induló kanadai Ville-neuve jött fel (BAR), majd Jarno Trulli következett, Heinz Harald Frentzen (Jordan) és a másik Schumi, Ralf (Williams) bosszúságára (késôbb mindketten kiállni kényszerültek).

Ezek után azonban a verseny háromnegyedéig nem változott a dobogós jelöltek sorrendje, s akkor is csak a második kerékcserék alkalmával — Barrichello helyet cserélt Coultharddal, miközben Schumi az addig magabiztosan elsôként versenyzô Häkkinent hagyta maga mögött. Sem Barrichello, sem pedig Häkkinen nem tudta visszaszerezni az elvesztett helyet, még csak közel sem álltak hozzá. Csupán hátul, a 6., de még inkább a 10. hely mögött lehetett holmi versengésrôl beszélni, azok viszont a verseny szempontjából már gyakorlatilag érdektelen párharcok voltak.

A végsô sorrend így a következô lett: 1. Michael Schumacher, 2. Häkkinen, 3. Coulthard, 4. Barrichello, 5. Villeneuve, 6. Mika Salo (finn, Sauber). Idei harmadik gyôzelmével a pilóták listáját magabiztosan vezeti a német fenegyerek, míg a konstruktôröknél a Ferrari elônye 29 pont az elsô alkalommal pontszerzô McLarenek elôtt.

Balázs Bence

Horea Demian Sportcsarnok, 100 nézô. Vezette: Ilie Ciocãnea és Sorin Macarie (mindketten Gyulafehérvár).

Armãtura: David (Kocsis) — Cozma 2, MURESAN 7, Tritean 3, BALINT 9, Ioan Ani 3, Coroian 1, JURCÃ 4, Vãlean 2, Fotonea. Edzô: Mihai Ferent.

Resica: Priala (Gurbina) — Stanciu 1, POPESCU 8, Grozãvescu 2, Czipczer 1, Oltean 2, Cazan 1, Foros 1, Groza. Edzô: Dumitru Lupescu.

Hétméteresek: 6/6, illetve 4/2; kiállítások:10, illetve 10 perc.

Könnyû dolga volt a kolozsvári csapatnak a resicaiak ellenében. Bár az Armãtura sem ragyogott, könnyedén gyôzött a nagyon gyenge napot kifogó ellenfeleivel szembe. A három kolozsvári átlövô (Muresan, Balint és Jurcã) majdnem minden akcióját góllal fejezte be. Ritka dolog kézilabda mérkôzésen: az Armãtura minden büntetôdobását értékesítette. Jellemzô a mérkôzés lefolyására: az elsô félidôben az MSC több mint húsz (!) percig nem dobott gólt. A vendégektôl Stanciut a harmadik kétperces szabálytalanság elkövetése után végleg kiállították. Egy nem mindennapi gólt is láthattunk: a vendégek az elsô félidô utolsó másodpercében kilencméteres szabaddobáshoz jutottak. Egy rendkívüli cseles mozdulattal (a sorfal mellett) Mihai értékesítette azt.

N. Cs.

A 37. BEK-döntô során — 1970-et követôen — huszonnegyedszer hódította el a nôi asztalitenisz Bajnokcsapatok Európa Kupáját a Statisztika PSC, miután a múlt heti hazai 4–1-es gyôzelemét követôen, az idei sorozat döntôjének visszavágóján is jobbnak bizonyult a német FC Langweidnél. A tajvani olimpiai bajnok Csen Jing vezérletével gyôzött a magyar együttes, a vendéglátóknál a magyar válogatott Bátorfi Csilla jeleskedett. A döntô visszavágóján: Langweid–Statisztika PSC 2–4 (Schreiner Junli–Csen Jing 0–2; Bátorfi Csilla–Boros Tamara 2–1; Marie Svensson–Tóth Krisztina 0–2; Schreiner, Svensson–Csen, Boros 0–2; Schreiner–Boros 2–0, Svensson–Csen 0–2).

Két nap után felborítani látszott a papírformát a magyar válogatott az euro-afrikai zóna I. csoportjának 2. fordulójában Románia ellen Bukarestben vívott küzdelemben. Kezdôdött mindez Kisgyörgy Gergellyel, aki alaposan megszorította a sokkal esélyesebbnek kikiáltott Andrei Pavelt, s csak az ötödik játszma során bekövetkezett sérülése akadályozta meg a bravúrban (végeredmény: 6:2, 7:6, 5:7, 6:7, 6:2). Folytatódott úgy, hogy Sávolt Attila esélyt sem hagyott Rãzvan Sabãunak, és három sima szettben verte ellenfelét: 6:4, 6:3, 6:2.

A hagyományos világranglista 151. helyzettje szombaton is pályára lépett a Floreasca-csarnokban, ezúttal párosban, Köves Gábor oldalán. A hazaiaknál a sérült Pavelt Dinu Pescariu helyettesítette, a Gabriel Trifuval alkotott alkalmi (nyolc éve nem játszottak együtt párosban) duó újabb ötjátszmás küzdelmet vívott. S bekövetkezett az, amirôl egyetlen román riporter sem álmodott: a magyarok jobban bírták idegekkel, és 1–0-s meg 2–1-es vezetés után a döntô játszmában 6:5-nél elnyerték a román páros adogatójátékát. Három óra és negyven perc után a végeredmény: Pescariu, Trifu–Köves, Sávolt 1:6, 7:5, 3:6, 6:3, 5:7. Két nap után: Románia–Magyarország 1–2.

l Az amerikai zóna I. csoportjának 2. fordulóbeli összecsapásán, a Chile–Argentína mérkôzés második találkozója után az argentinok biztonsági okokból hazautaztak. A vendégek szerint a zártkapus folytatás sem garantálta volna a nyugodt folytatást (a szurkolók botrányosan viselkedtek, tárgyakat dobáltak be a pályára), s inkább feladták a mérkôzést (Chile–Argentína 5–0).

l A címvédô ausztrál válogatott Adelaide-ben a két egyes után a párost is megnyerte Németország ellen (Patrick Rafter, Mark Woodforde–Mark-Kevin Goellner, David Prinosil 6:3, 6:2, 2:6, 6:7, 10:8!), és 3–0-s elônyre tett szert. Ami azt jelenti, hogy az utolsó két mérkôzés eredményétôl függetlenül bejutott a legjobb négy közé a Világcsoportban.

A negyeddöntô további mérkôzésein két nap után még nem született döntés. Malagában: Spanyolország–Oroszország 2–1 (Alex Corretja–Marat Szafin 6:4, 6:3, 5:7, 6:1; Juan-Carlos Ferrero–Jevgenyij Kafelnyikov 6:2, 6:2, 6:2; Juan Balcells, Corretja–Kafelnyikov, Szafin 6:7, 6:2, 6:7, 4:6); Rio de Janeiróban: Brazília–Szlovákia 2–1 (Fernando Meligeni–Dominik Hrbaty 1:6, 5:7, 2:6; Gustavo Kuerten–Karol Kucera 2:6, 6:3, 4:6, 7:5, 6:1; Kuerten, Jaime Oncins–Hrbaty, Kucera 6:3, 2:6, 6:2, 6:3); Los Angelesben: Egyesült Államok–Csehország 1–2 (Pete Sampras–Jiri Novak 6:7, 3:6, 2:6; Andre Agassi–Slava Dosedel 6:3, 6:3, 6:3; Alex O’Brien, Jared Palmer–Novak, David Rikl 5:7, 4:6, 4:6).

Póka János András

40 éve, 1960-ban befejezôdött a zágrábi II. asztalitenisz Európa-bajnokság. Miután elôzôleg mindkét csapatverseny magyar gyôzelemmel zárult, a fennmaradt két egyes és három páros szám elsô helyein magyar és román sportolók osztoztak. A magyarok 3, a románok 2 aranyérmet szereztek. A férfi egyes döntôjében Berczik Zoltán 3:0-ra legyôzte a kolozsvári Radu Negulescut. A nôknél magyar házidöntô zajlott, Kóczián Éva ugyancsak 3:0-ra nyert Kerekesné Sólyom Ilonával szemben. A harmadik magyar gyôzelem férfi párosban született, ahol Berczik Zoltán a veterán Sidó Ferenccel az oldalán szintén vesztett játszma nélkül gyôzte le a szovjet Paskievicius, Saunoris kettôst. A román gyôzelmeket a két páros szerezte: a nôknél a Maria Golopenta-Alexandru, Angelica Adelstein Rozeanu kettôs nyert 3:1-re a magyar Kóczián Éva, Máthé Sári párossal szemben, míg a vegyes párosok román házidöntôjében a Maria Golopenta-Alexandru, Gheorghe Cobârzan duó aratott 3:2-es gyôzelmet az Angelica Rozeanu, Radu Negulescu kettôs felett.

L. F.

Marius Vizer érdemes edzôt, a Román Cselgáncs-szövetség elnökét választották meg az Európai Cselgáncs-szövetség (EJU) elnökévé. A Bécsben élô 43 éves üzletember 32:11-es szavazati aránnyal elôzte meg a korábbi elnököt, a holland Frans Hoogendijket. Román sportvezetô elôször kerül ilyen rangos és felelôségteljes beosztásba.

A EJU svájci kongresszusán új alelnökként, a német Otto Kneitingernek szavaztak bizalmat, aki honfitársát, a német szövetség vezetôjét, Willi Höfkent váltja fel a felelôsségteljes poszton.

Amint arról március 28-i számunkban már írtunk, március 21–25. között 34 tagú Kolozs megyei helyhatósági küldöttség látogatott a legdinamikusabban fejlôdô magyarországi Fejér megyébe.

Akkori beszámolónkhoz kapcsolódnak a küldöttség tagjainak alább következô benyomásai, tapasztalatai és gondolataik az ott látottak hasznosításának itthoni lehetôségeirôl.

„A Tavaszi Fesztivál nem kaphatott volna szebb ajándékot a sorstól, minthogy huszadik születésnapját épp a 2000. esztendôben ünnepelheti (...) Nem ünnepelhet méltóbban, mint ha felmutatja legszebb értékeinket úgy, hogy azokkal beleágyazódunk a világ értékrendjébe" állnak Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntô sorai a rendezvényt bemutató füzetben.

A Kolozs megyei polgármesterek a fentemlített gondolatok megvalósításába nyerhettek betekintést az Utazás 2000 Idegenforgalmi Kiállítás és Vásár magyarországi pavilonjának megtekintése nyomán. Itt lehetett felmérni a reklám fontosságát, azt, hogy „eladni" magad — lett légyen termálfürdô, ifjúsági kerékpártúra, királyi város vagy tehetôs külföldieket csalogató puszta — megtanulni és tudni kell, sôt kötelezô.

Luca Minodora Járabánya (Kisbánya) polgármesterasszonya, egy Magyarországra látogató küldöttság tagjaként kérdésemre, hogy a kiállításon látottakhoz képest települése mit tud nyújtani az idegennek, azt válaszolja, hogy jól karbantartott megyei utat, mely télen is járható, 1200–1400 méteren sí- és turistautakat, jó levegôt, turistaszállót. Minthogy elôször van alkalma ismerkedni a magyar önkormányzati rendszerrel és turizmussal, meglepte az önállóság és szervezettség, a felelôs tisztségeket betöltô emeberek bizalma egymás iránt, a törvények kezelhetôsége. Hiába rendelkezik gyönyörû természeti adottságokkal községe, ha az odalátogatók, vagy ott hétvégi házat építôk nem tartják be a törvényeket, nem fizetik a szemétszállítás díját, nem vigyáznak környezetükre. Meggyôzôdése ezért, hogy szükség van egymás megismerésére és hasznos tapasztalatcserére.

A Kolozs megyeiek csoportjában voltak polgármesterek, akik elmondhatták, már van testvértelepülésük, de nem zárkóznak el új kapcsolatok kialakításától sem. Így például Bárdos Attila, Tordaszentlászló község polgármestere, felhívja a figyelmet a községükben mûködô, tízéves fennállását ünneplô falusi vendéglátásra, ami még nem igazi faluturizmus. Az értékes mûemlékek vagy csak maradványaik, a népi hagyományok, régi mesterségek, a megyében tán a két legszínvonalasabb vendéglátóegység mind részei lehetnek egy jól megszervezett régiós turisztikai egységnek. — Sajnos az eddigi javaslataink a mikrórégió létrehozására a román polgármesterek részérôl nem talált válaszra — nyilatkozza a Szabadságnak. — Ez a magyarországi út rendkívüli mértékben hozzájárult nézeteik megváltoztatásához. Meg is állapodtunk Marc Marin polgármesterrel és a Fejér megyei Sárvíz régióval közös pályázatok készítésében és elindításában. Május–június hónap folyamán viszonozni fogják látogatásunkat, és akkor majd elválik, hány Kolozs megyei község és Fejér megyei település írja alá az egyezményt — mondja Bárdos.

Cobârzan Ionel Reketónak, a legmagasabban fekvô, és legnagyobb területtel rendelkezô községnek a polgármestere. A Velencei-tó partján ismerkedett a sajátjától nagyon is eltérô földrajzi turisztikai helyzettel.

A 314 négyzetkilométeren elterülô 1400 méter magasan fekvô falu képviseletében jött, jó humorú polgármester találóan jegyzi meg: „Mire voltak képesek, egy kis másfél méter mély tavat a nemzetközi turizmus folyamába terelni"! Az egyetlen esélyt a turizmus fellendítésében és külföldi kapcsolatok felvételében látja, különösen ezen látogatás után.

Szék polgármestere, Sallai János, furcsa dologra hívja fel figyelmemet. Széknek eddig nem volt testvértelepülése, akármennyire is hihetetlen ez. A faluba irányuló, 89 elôtti külföldi áradat nem is annyira mélyen érdeklôdôkbôl állt ezek szerint. Azok, akiknek tárt ajtót nyitottak a székiek, 89 után megijedtek egy esetleges „széki inváziótól", és többet nem volt érdekes számukra a falu. Önkormányzata részérôl felhatalmazása volt a polgármesternek konkrét kapcsolatfelvételre, akár ezen az úton is.

Itt is szükség van a szomszédos falvakkal kistérségi régió megalakítására, csakis így pályázhatnak és juthatnak fejlesztéshez szükséges pénzhez. Kérésére vendéglátói elvitték Mór városába, ahol európai normáknak megfelelôen épített szeméttárolót mutattak meg neki, mivel Szék községnek talán ez a legégetôbb problémája. A Bodajk, Csókakô és Fehérvárcsurgó polgármestereivel történt találkozásai remélhetôleg konkrét válaszlépésekkel folytatódnak. Közös láncot szeretnénk kiépíteni szlovák, lengyel, német, román, magyar régiós együttmûködésben. A már kialakult és jól mûködô kapcsolatrendszerükbe minket is bevonnának — mondja Sallai János. A székieknek feltétlenül szükségük van egy teleház és egy népmûvészeti iskola mûködtetésére a most látottak alapján. A megalapított Fekete–Piros Alapítvány felvállalhat szabadidôprogramot, szociális gondozást, külföldi kapcsolatteremtést a jövôben. Fejér megyei vendégeiket az ottani testület döntése alapján július–augusztus hónapban szeretettel várják.

A mikeházai küldöttség Fejér megye északnyugati csücskében Gánt és Csákvár önkormányzataival ismerkedett, rendkívül meleg fogadtatásban volt része, és írásos szándéknyilatkozattal tért vissza a két vendéglátó polgármester részérôl. Gánt neve már 1192 óta szerepel oklevelekben. Bauxitkitermeléssel, kevés szántófölddel, annál nagyobb kiterjedésû (4877 ha.) erdôvel rendelkezik. Németek, szlovákok lakták a múltban. Polgármestere, Kovács László, talán a legrégebbtôl fogva tölti be ezt a tisztséget: annak idején, 1983-ban, az ország legfiatalabb polgármestere volt. A község 24,5 km-re fekszik Székesfehérvártól, jó az autóbuszközlekedés, nem messze a csákvári Esterházy kastély, mely ma mint szanatórium mûködik, a vadászturizmusba való bekapcsolódás — mind-mind színes folt a község életében, és jó kiindulópont lehetne a Mikeházához tartozó Szentbenedeken felújítás alatt álló kastély sorsának jobbra fordulásához.

Antal János, Körösfô polgármestere, nem panaszkodhat: vannak testvértelepüléseik, de a Velencei-tó partján látottak erôsítették abban a véleményében, hogy a több még soha nem vált hátrányára senkinek. Polgármestertársaival (akikkel, mint mondja, bár románok, mégis jó a kapcsolatuk) érdeklôdéssel várják a viszontlátogatást július elsô szombatján, amikor is a Vasvári-napokat tartja Körösfô.

Kisjancsi József, Kalotaszentkirály polgármestere, a hozzátartozó öt falu (melyben 70% magyar, 30% román él) gazdag kapcsolatrendszerérôl beszélhet nemcsak községi, hanem egyházi vonalon is. 12 településbôl fogadnak vendégeket. De vajon mi érdekli ott az idegeneket, mi a haszon belôle? Válasza szerint a népviselet, népszokások, tiszta szobák, néptánc. Sajnos, a haszon nem olyan mértékû, mint bárki is gondolná. Gazdaságitéren nem sikerült közös vállakozást indítani. — Tapasztalatcsere szintjén maradtunk, talán nincs elég bizalom? — tûnôdik Kisjancsi József. — A faluturizmussal jobban állunk, híres a táncoktató táborunk, ahová már japán fiatalok is eljutottak. Közel harminc család az országos szövetség tagja.

Búcsúestének színhelye Aba község. Példáján keresztül az önkormányzati autonómia mûködésére is rálátást nyerünk. A község polgármestere, Kossa Lajos, a küldöttségben résztvevô szamosújvári polgármester Pop Nicolaét mint barátját köszönti, hiszen a két település testvérvárosi kapcsolatot teremtett, és azt aktívan ki is használja. Aba 4300 lakosú község, története visszanyúlik a XII. századig, besenyô település volt a Sárvíz völgyében. A falu neve ebben az alakban 1334-ben bukkan fel. A mai település dinamikus fejlôdése, az országos tendenciához képest pozitív természetes szaporulata — mind példaértékû.

1990-ben elmaradt infrastruktúra jellemezte, de azóta nagy fejlôdésen ment át a tudatos községpolitikának köszönhetôen. Kettôs célt tûztek ki: az infrastruktúra, illetve az oktatás és kultúra fejlesztése. Példát vettek a finnországi rendszerbôl, a svájci és németországi kapcsolatuktól.

Az erdélyi polgármesterek kérdéseire Kossa Lajos polgármester adatokkal és helyszíni bemutatással válaszol. Például a képviselôtestület 12 tagú, melyben a polgármesternek is szavazati joga van, nem pártlistán jutnak be (már nem is olyan fontos a párthovatartozás, mint amilyen a rátermettség). Az abai testület lemondott pénzbeli juttatásáról a sürgôsen megoldandó kérdések javára. Így megoldodott: a vezetékes víz, gáz, kábeltévé problémája (még a tanácsi gyûléseket is élôben közvetítik) az óvoda, iskolák támogatása, és minél jobb életkörülmények kialakítása. Az óvodát például (200 óvodás, 6 csoport, 13 óvónô, 12 dada) rengeteg játékkal szerel, mindennemû mûanyagot kiiktatva és gyékénykosarakra, spárga, fa, nád, szôttesre cserélték fel. Az évi költségvetése 16 millió forint, amibôl az önkormányzat 40%-ot vállal át. Kapcsolatuk van a Máltai Szeretetszolgálattal is, annak egy abai tagján keresztül. Az 520 tanulóval és 34 pedagógussal mûködô iskola Aba Sámuel magyar király nevét viseli. A polgármesteri hivatal autóbusza nemcsak az iskolába szállítja a gyerekeket a négy településrôl, hanem bármely szervezet 75%-os térítés ellenében igényelheti. Az iskola Internet-hálózatba van kötve, számítástechnikai, nyelvoktatási laboratóriummal rendelkezik. Minden gyerek kötelezô órán úszni tanul, ennek érdekében Székesfehérvárra négyszer egy hónapban külön a fiúkat és külön a lányokat autóbusszal szállítják. Megalakult az Arany János Alapítvány, mely a tehetséges gyerekekre fordít külön gondot öt éven keresztül. Villanyvilágításos sportpályákkal rendelkeznek, a tornaterem kissé szûk már, a község is használja. A faluban Teleház mûködik. A rászoruló diákok a szociális segélyt étkezési térítési díj vagy utalvány, illetve tankönyv és tanszer formájában kapják.

A közgazdász végzettségû polgármester felhívja a figyelmet az alulról jövô kezdeményezésekre, mint amilyen például a Sárvíz kistérség, melyet 94-ben nyolc település alkotott közös programok készítésére. Most az idegenforgalmi programon dolgoznak Sárvíz Völgye Tájvédelmi Körzet Ökofolyosó néven. Számítanak az EU támogatására. Feltétlenül említésre érdemes a létezô 20 civil szervezet, melyek képviselôit meghívják az önkormányzati gyûlésekre! Megalapították a Mûvészeti Alapiskolát 94-ben, ma már 800 tanulója van. Néptánc, kézmûvesség, dráma, balett, fafaragás, fúvószenekar szerepel a szaklistán. Nagyon szép mûsort mutattak be a néptáncosok, akiket jól ismernek a szamosújvári Téka rendezvényeirôl is a vendég polgármesterek. Szimbolikus a szülôk hozzájárulása az iskola fenntartásához, 43 000 ft/fô az önkormányzati támogatás.

A községnek két magánorvosi rendelôje van, 100%-os a mezôgazdasági magántulajdon, 40–50 nagyobb gazdasággal rendelkezô farmer dolgozik itt, tendencia a családi vállalkozás. A felvásárlást a Termékértékesítô Szövetkezet elôfizetéssel oldja meg. A kormány 30 millió forint támogatást ad új szövetkezetek létesítésére.

Végül elmondható a látottak és hallottak alapján, hogy a dinamikus fejlôdés nem lehetséges a rendkívül jól mûködô együttmûködés nélkül, amely láthatóan jellemzi az összes tisztséget ellátó embereket. Mindenhol a messzemenô tisztelet és közvetlen, baráti hangulat fogadta a vendégeket.

Szöveg és kép: Lukács Éva

A Kolozs megyei községek szövetségének polgármesterei Fejér megyében tett látogatásuk befejeztével, útban hazafelé, megálltak Gyulán, az ottani román kisebbség vezetôivel találkozni. A helyi román szövetség nevében Traian Cresta, Bányai Éva és Tiberiu Juhász fogadta a vendégeket. Beszámoltak legégetôbb problémáikról, köztük is elsônek a nemzeti identitás megtartásáról. Ennek alapeleme az iskola és az anyanyelvi kultúra. Az iskolahálózaton belül háromféleképpen lehet románul tanulni. Elôször is román anyanyelvû iskolában. A vendégek azonnal rákérdeztek — negatív válasz reményében? —, hogy van-e színromán iskola. Nagy lett a csend, amikor természetes nyíltsággal a válasz pozitív volt. Nicolae Bãlcescu nevét viseli a gimnázium Gyulán. A második lehetôség az olyan iskola, ahol többségben román nyelvû oktatás folyik, és végül vannak iskolák, ahol kevesebb óraszámban román nyelven is oktatnak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek kihelyezett tagozata mûködik Szegeden, ahol a román iskolákba képeznek tanárokat. Minden iskola költségvetését másképpen ítélik meg, amibôl 80%-ot az állam, 20%-ot pedig a helyi önkormányzat finanszíroz. A legnagyobb román település Méhkerék, 98%-ban románlakta falu. Körülbelül 25 000 román él Magyarországon. Minden románlakta településen van könyvtár, klub, és most Gyulán 400 millió ft.-os állami beruházásból nagyon szép kulturális központjuk épült fel. (Csak sajnálni tudom, hogy a küldöttség nagy többsége nem volt kíváncsi rá, pedig három perc járásra voltunk tôle.) Az országos román önkormányzati közgyûlésnek 53 tagja van, elnöksége és bizottságai mûködnek. Romániával kapcsolatuk csak 90 után indult be igazán. Leginkább a romániai hivatalos szerveken keresztül informálódhatnak. Kérdésemre, hogy mit tudnak a romániai magyar kisebbség legégetôbb problémáiról, azt válaszolják, hogy majdnem semmit, ugyanis kérdéseikre csakis pozitív választ kapnak mindig. Leginkább a határmenti települések román közösségével van kapcsolatuk, az ortodox egyházzal. A román nyelv jobb elsajátítása céljából tanulók és tanárok romániai tájakon táboroznak, így például Járavizén.

Az érintetteket névsor alapján jegyezték elô, meghatározva a visszafizetés napját és helyszínét. Akik a Mátyás utcai székhelyen tették be pénzüket, azoknak a Román Fejlesztési Bank (BRD) Magyar/21 Decembrie 1989 utca 81–83. szám alatti székhelyéhez kell fordulniuk a következô program szerint (nyitva hétfôtôl péntekig 9–14, szombaton 8–18 óra között): IV.12. — A, BAB, BAC kezdôbetûs nevek; IV.13. — BAD, BAG, BAI, BAJ, BAL, BAN, BAR, BAS, BAT, BAN, BAZ, BEB, BEG, BEI, BEJ, BEK; IV.14. — BEL, BEM, BEN, BET, BI, BL, BOA, BOB, BOC, BOD, BOG; IV. 15. — BOI, BOJ, BOK, BOL, BON, BOR, BOS; IV.17. — BOT, BOZ, BR, BU, CAC, CAIL, CAL; IV.18. — XAM, CAN, CAP, CAS, CAT, CAU, CAZ, CE, CG, CH, CIA, CIC, CIG; IV. 19. — CIM, CIO, CIP, CIR, CIS, CIU, CJ, CL, COA, COB, COC, COD, COF, COA, COJ, COL, COM, CON, COP; IV. 20. — COR, COS, COT, COV, COZ, CRO, CRE; IV. 21. — CRI, CRO, CS, CU, CZ, DAB, DAD, DAI, DAL, DAM; IV. 22. — DAN, DAR, DAS, DAV, DEA, DEC, DEI, DEJ; IV. 24. — DEM, DEN, DER, DES, DET, DEZ, DI, DO, DR, DU, E, FAB, FAL, FAN, FAR, FAT; IV. 25. — FAV, FAZ, FE, FI, Fl, FO, FR, FU, GAA; IV. 26. — GAB, GAC, GAD, GAF, GAI, GAL, GAM, GAN, GAR, GAS, GAU, GAV, GAZ, GE, GH, GI, GL, GOC, GOD, GOG, GOI, GOL, GOM, GON; IV. 27. — GOR, GR, GU, GY, HA, HE, HI, HN, HO, HR, HUD, HUI, HUL, HUN; IV. 28. — HUR, HUS, HUT, I, JA, JE, JI, JO; V. 2. — JU, KA, KE, KI, KL, KO, KR, KUB, KUL; V. 3.— KUN, KUR, KY, L, MAC; V. 4. — MAD, MAF, MAG, MAH, MAI, MAJ, MAK, MAL, MAN; V. 5. — MAR, MAS, MAT, MAX, MEC; V. 6. — MED, MEL, MER, MET, MEZ, MIZ, MIG, MIH, MIK, MIL; V. 8. — MIN, MIO, MIR, MIS, MIT, MIU, MOC, MOD, MOG, MOL, MOI, MOJ, MOL, MON; V. 9. — MOR, MOS, MOT, MUC, MUG. MUT. MUN; V. 10. — MUR, MUS, MUT, MUZ, NA; V. 11. — NE, NI, NO, NU, NY, OA, OB, OC, OD, OF, OG, OK, OL, ON, OP, ORA, ORB, ORD, ORM; V.12. — ORO, ORT,ORZ, OS, OT, PA. PEN, PEP, PER, PES; V.13. — PET, PI, PL, POA, POL; V.15. — PUD, POE, POG, POI, POJ, POK, POL, POM; V.16.— POP; V.17. — POR, POT, PR, PU, Q, RA, RE, RI, ROB, ROC, ROD, ROG, ROH, ROJ, ROK, ROL; V.18. — ROM, RON, ROP, ROS, ROT, ROZ, RUG, RUJ, RUN, RUP; V.19. — RUS, RUX, SAB, SAC, SAI, SAJ, SAL, SAM, SAN, SAP; V. 20. — SAR, SAS, SAT, SAV, SC, SEB, SEC, SEI, SEL, SEM, SEN, SEP; V. 22. — SER, SES, SEU, SEV, SF, SI, SL, SM, SO, SP, SR, STA, STE, STI, STO, STR; V. 23. — STU, SU, SV, SZA, SZI; V. 24. — SZO, SZT, TA, TE, TH, TI, TOP, TOA, TOB, TOC, TOD, TOF, TOK, TOL, TOM, TON, TOP, TOR, TOS; V. 25. — TOT, TOV, TR, TU, TY, U, VAD, VAG, VAI, VAJ, VAL, VAM; V. 26. — VAN, VAR, VAS, VAT, VE, VI, VL, VO, VR, VU, W, Y, Z.

A Bankcoop Mãrãsti negyedi fiókjánál befizetôknek a BRD Fôtér 31. szám alatt fiókjához kell fordulniuk (órarend h–p. 9–14, sz. 8–18 óra között): IV.12.— A, BA, BE, BI, BL, BOB, BOG, BOI, BOJ, BOL; IV.13. — BON, BOR, BOT, BR, BU, CA, CE, CH, CI, COB; IV. 14. — COC, COD, COJ, COM, CON, COP, COR, COS, COT, COV, COZ, CR, CS, CU, CZ, D, E, FA, FEC, FEH, FEK, FEL; IV.15. — FEN, FER, FES, FEN, FI, FL, FO, FR, FU, GA, GE, GH, GI; IV.17. — GL, GO, GR, GU, GY, H, I, J, K, LAC, LAK, LAP, LAR, LAS; IV. 18. — LAZ, LE, LO, LU, MA, ME; IV. 19. — MI, MN, MO, MU, NA, NEA, NE; IV.20. — NEG, NEM, NEN, NI, NO, NU, NY, O, PA, PE, PI, PLA; IV. 21. — PLE, PLI, PO, PR, PU, RA, RE, RI, ROC, RO, ROM; IV. 22. — ROS, ROT, RU, SA, SC, SEB, SEC, SEG, SEI, SEK, SEL; IV. 24. — SER, SI, SO, SP, ST, SU, SV, SZ, TA, TE, TI, TO; IV.25. — TR, TU, U, V, Z.

Pénteken este 6 órakor kezdôdött, és 16-ával bezárólag egész héten át tart a Nyitott kapuk rendezvénysorozat, amelyet a Renault francia gépkocsigyár és annak kolozsvári képviselete, a Suerom Auto szervezett Kolozsváron. Erre a Renault Clio személygépkocsi egyik új változatának, a Symbolnak a bemutatása szolgált alkalmul. Az 1390 köbcenti ûrtartalmú motorral felszerelt Symbolt akár próbavezetésre is igénybe lehet venni a Dózsa György utca 7. szám alatti Renault-szalonnál, ahol ezen kívül több más típusú új Renault-t is kiállítottak. A 9 212 eurót érô Symbol, mint általában a Cliók, a közepes kapacitású kisautók közé tartozik, 75 lóerôs motorral, EU 93-as szabványnak megfelelô környezetkímélô gázkibocsátással és több, luxusszámba menô feleszereléssel rendelkezik. 90 km-es óránkénti sebességen 5,3 liter ólommentes benzint fogyaszt 100 km-en.

A bemutatón jelen volt Iacob Ovidiu Turcu, a Suerom vezérigazgatója, Christian de Hubsch, a Renault kelet-európai üzleti tanácsosa, George Lopanov, a Renault-t forgalmazó Ipso Rt. kereskedelmi tanácsosa, valamint több tucat városi elöljáró.

B. Á.

A valóság meghamisítása a magyar–román alapszerzôdést valamiféle Horn–Iliescu paktumnak nevezni, és azt állítani, hogy megkötése a romániai magyarság akarata ellenére történt — kommentálta Várhegyi Attila kijelentését Kovács László aki az MTI-nek nyilatkozott.

A Magyar Szocialista Párt elnöke közölte: annak idején az alapszerzôdés megkötésével a jelenleg Romániában kormányzó, akkori demokratikus ellenzék valamennyi pártja egyetértett, és az RMDSZ-t is beleértve egyetértésük jeléül ott is voltak a temesvári aláíráson.

Kovács László emlékeztetett arra, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint a romániai magyarság közel 80 százaléka helyeselte az alapszerzôdés megkötését.

Szerinte a magyar–román viszonyban és a romániai magyarság helyzetében azóta tapasztalható kedvezô változások az alapszerzôdésben foglaltak végrehajtásának köszönhetôek.

— Mindaz, amit errôl Várhegyi Attila mondott, nem káros, csak valótlan — fogalmazott Kovács László.

Hozzátetette: kifejezetten károsnak tartja viszont azt, amit az ôszi romániai választásokkal összefüggésben a kompromisszumok ellen mondott a fideszes politikus.

— Ez ugyanis alig leplezett állásfoglalás az RMDSZ reálpolitikát folytató vezetése ellen, és a kormányzati részvételt hevesen bíráló Tôkés László vezette radikális csoport mellett — mondta.

Kovács László szerint az ilyen jellegû beavatkozás az RMDSZ politikájába kritikus idôszakban oszthatja meg a szervezetet, és olyan konfrontáció irányába viheti a romániai magyarságot, amelyben csak veszíthet.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]