 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. február 7.
(XII. évfolyam, 30. szám)
A Máramaros megyei prefektúra hárommillió lejes pénzbírsággal sújtotta a múlt vasárnap történt zazári ciánszennyezésért felelôs nagybányai Aurul vállalatot.
A pénzbírságot azért rótták ki, mert a vállalat vezetôi 24 órás késéssel értesítették a katasztrófaelhárítási megyei bizottságot a zazari ipari vízderítô gátjának átszakadásáról.
A környezetvédelmi hatóságok az Aurul Rt.-t még nem büntették meg. Legfeljebb 75 millió lejes pénzbírságot róhatnak ki a környzetvédelmi hatóságok a nagybányai Aurul ausztrál–román vegyes vállalatra a Lápos és a Szamos ciánvegyületekkel történt súlyos szennyezése miatt — jelentette ki kérdésünkre Carla Chivu, a Víz-, Erdô- és Környezetvédelemügyi Minisztérium szóvivôje.
A szóvivô szerint a hatályos jogszabály értelmében a környezetvédelmi hatóságok csak akkor róhatnak ki büntetést a nagybányai cégre, ha az elrendelt szakértôi vizsgálatok a cég felelôsségét egyértelmûen megállapítják. Ha a büntetést követôen a szennyezôdés folytatódik, a környezetvédelmi felügyelôség bevonhatja a cég mûködési engedélyét.
Chivu asszony elmondta: a vízügyi hatóságok által a Szamos hazai szakaszán múlt héten csütörtökön mért literenkénti 0,062 milligrammos ciánion-koncentráció azt mutatja, hogy a szennyezés utánpótlása megszûnt. A vízügyi és környezetvédelmi szervek egész sor szigorú intézkedésre kényszerítették a nagybányai Aurul vállalatot. Ezek szerint a cégnek szakértôkkel fel kell mérnie a gát biztonságosságát, biztonsági rendszert kell kiépítenie a zazári derítônél, hetente kétszer mérnie kell a talajvíz szennyezési szintjét, és vegyszeres úton meg kell tisztítania a szennyezett földterületet.
Liliana Mâra, a környezetvédelmi tárca vízügyi igazgatóságának vezérigazgatója idevágó kérdésünkre válaszolva rámutatott: a román–magyar környezetvédelmi egyezmény értelmében a feleknek csupán kölcsönös tájékoztatási és segélynyújtási kötelezettségnek kell eleget tenniük. Ez megtörtént, a román fél azonnal tájékoztatta az illetékes magyar vízügyi szerveket. Az egyezmény azonban nem tartalmaz kártérítésre vonatkozó elôírást. Emiatt a vezérigazgató úgy vélte, a magyar félnek nem áll módjában kártérítést követelnie.
Mâra asszony kifejtette: egyébként a ciánvegyületes szennyezôdés „csupán néhány márna elpusztulását okozta, a többi halfajra nem volt végzetes". A vezérigazgató nem tudta megmondani, hogy az Aurul céggel szemben a magyar hatóságok felléphetnek-e kártérítési követeléssel. Annyi bizonyos, hogy a vízminôségi ellenôrzések költségét a nagybányai cégnek kell majd kiegyenlítenie — tette hozzá.
Az Aurul Rt. vezetôi elzárkóztak a nyilatkozatok elôl. A hét végén jutott a közvélemény tudomására az a tény, hogy Phil Evers, az Aurul ügyvezetô igazgatója már január 28-án benyújtotta lemondását, amelyet azonban a vállalat vezérigazgatója, Jamie Taylor csak múlt csütörtökön fogadott el. Evers ennek ellenére még négy hétig hivatalban marad.
A Clujana Társaság 1999 végén közel 630 millió lej értékben adott el árut, amit fedezet nélküli csekkekkel fizettek ki.
Vasile Sânã rendôrparancsnok-helyettes szerint gyakoriak az ilyen esetek, és a problémát az is súlyosbítja, hogy olyan nehéz anyagi helyzetben levô gazdasági egységek is beleesnek ebbe a csapdába, mint a Clujana vagy a Sinterom.
A rendôrség azonban egyelôre nem tudja megakadályozni a fedezet nélküli csekkek kibocsátását, és ennek köszönhetôen az ország fontos gazdasági egységei is a csalások áldozataivá válnak. Mind ez ideig a rendôrségnek nem sikerült visszaszereznie azt a pénzösszeget, amivel a vállalatot megkárosították, annak ellenére, hogy leleplezték azoknak a gazdasági egységeknek egy részét, akik a fedezet nélküli csekkeket kibocsátották. A rendôrök szerint azonban ezért a helyzetért azok a gazdasági egységek a felelôsök, akik elfogadják ezt a fizetési módszert anélkül, hogy elvégeznék az összes ellenôrzést, mielôtt több tíz vagy több száz millió lej értékben árut adnának ki.
A rendôrség gazdasági irodájának munkatársai szerint a Clujana esetében jelenleg egyetlenegy hamis csekk ügyében folyik a nyomozás. Ennek az értéke 500 millió lej, és egyelôre nem sikerült megállapítani azt a módszert, amivel ezeket kibocsátották.
A bukaresti Állami Vagyonalap keretében mûködô Újjászervezô Igazgatóság elnöke, Sergiu Serbotei elmondása alapján a Clujana adminisztrátora a felelôs ezért a helyzetért, ugyanis ô a vállalat operacionális bezárásakor aláírt egy nyilatkozatot, amelyben vállalta a vállalat vagyonának megôrzését, illetve az erôforrások kezelését. Serbotei azt is kijelentette: amennyiben ôket hivatalosan értesítik a hamis csekkekrôl, lehetséges, hogy kérni fogja a társaság igazgatótanácsától vagy a részvényesek közgyûlésétôl annak a módszernek az elemzését, ahogyan azok üzleti partnereiket megválogatták.
Mihail Mãties, a Clujana igazgatója elmondta, hogy neki csak egy 29 millió lej értékû fedezet nélküli csekk létezésérôl van tudomása. Szerinte amennyiben egy kliens kifejezésre juttatja vásárlási szándékát, akkor a kérdés átkerül a gazdasági igazgatóság hatáskörébe, az pedig begyûjti az ügyfelektôl az összes szükséges dokumentációt. Mãties szerint a fedezet nélküli csekkek kibocsátásának felvirágzása azzal magyarázható, hogy a gazdasági egységeknek igen korlátozottak a lehetôségeik ahhoz, hogy ezek hitelképességét megvizsgálhassák. Mãties szerint a Clujana cipôkészlete a gyár bezárása óta 400 000 párról 190 000-re csökkent.
Az Állami Vagyonalap (ÁVA, FPS) Bukarestben 1999 augusztusában döntött a Clujana bezárásáról, mivel a vállalatnak jelentôs tartozásai voltak, és veszteségesen dolgozott. A vállalat közel 5000 alkalmazottját elbocsátották, és csak egy 200 fôbôl álló adminisztratív részleget tartottak meg. Akkor a vállalat vezetôsége azt nyilatkozta, hogy több száz millió lej értékben vannak készletei, amelyek értékesítését szeptemberben kezdte el.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének vezetôsége szombaton úgy döntött: megvonja politikai támogatását Vasile Sãlcudean prefektustól, akit Alexandru Fãrcas menesztését követôen tavaly ôsszel neveztek ki. Sãlcudean helyébe a párt megyei szervezete 25 szavazattal Bogdan Cerghizan volt városi tanácsost, a megyei állatorvosi felügyelôség igazgatóját jelölte a prefektusi funkcióra.
Serban Rãdulescu alelnök a Szabadság kérdésére elmondta: Vasile Sãlcudeannak a megyei vezetés azt rója fel, hogy nem mûködött közre kellôképpen a helyi szervezettel, és nem lépett fel határozottan Gheorghe Funar polgármester ellen. Sãlcudeant Radu Vasile volt kormányfô nevezte ki prefektusnak Ioan Vida Simiti parasztpárti képviselô szorgalmazására anélkül, hogy ezt a párt megyei szervezete jóváhagyta volna — állítja Rãdulescu.
A megyei vezetôség szombati ülésén maga Sãlcudean volt az, aki kérte a megyei vezetôséget, hogy erôsítse meg politikai támogatását, mivel érezte, hogy a párt új megyei vezetôsége, élén Radu Sârbuval, kifogásolja tevékenységét. A prefektusnak azonban nem sikerült megszereznie a szavazatok többségét.
Rãdulescu elmondta: Sãlcudean felfüggesztésérôl a párt csúcsvezetôsége hivatott dönteni, amely legközelebb szerdán ülésezik. Amennyiben elfogadják a Kolozs megyei vezetôség álláspontját, Sãlcudeant a kormány bármelyik pillanatban felfüggesztheti.
Radu Sârbu, a parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke is annak a véleményének adott hangot, hogy Sãlcudean kinevezése nem demokratikus úton történt. Úgy véli, hogy Kolozsvárnak „küzdô alkatra" lenne szüksége, és Bogdan Cerghizan eleget tesz ezeknek a követelményeknek.
Vasile Sãlcudean a sajtónak azt nyilatkozta: Radu Sârbu azért „orrol" rá, mert egyszer azt állította róla, hogy nincs mit keresnie a pártban, mivel tagja volt az egykori KISZ-nek. Sãlcudean szerint „tisztogatás" folyik azok ellen, akiket Sârbu személyes ellenségének vél. A prefektus kijelentette: nem nyújtja be lemondását. Nem zárja viszont ki annak a lehetôségét, hogy Mugur Isãrescu kormányfô felfüggeszti tisztségébôl.
Buchwald Péter alprefektus szerint politikai hiba volt megvonni a bizalmat Vasile Sãlcudeantól. Buchwald úgy véli, ezzel a fordulattal az ügy olyan színezetet nyert, mintha ismét Gheorghe Funar polgármester kerekedett volna felül, és elérte immár a második prefektus menesztését. — Ez idô alatt Sãlcudean igazán korrektül viselkedett. Megbüntették vállalatát, családját, és ahelyett, hogy ebben a helyzetben kiálltak volna mellette, megvonták tôle a bizalmat. Természetesen, ez a parasztpárt belsô ügye, de úgy vélem, hogy nem a legokosabb döntés volt részükrôl. Bogdan Cerghizant városi tanácsosi korából ismertem, és úgy vélem, hogy jól együtt lehet mûködni vele — mondta Buchwald Péter.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezete szombaton úgy döntött, hogy Serban Rãdulescu alelnököt, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetôjét jelöli Kolozsváron a polgármesteri tisztség betöltésére. A tizenkilenc szavazattal megválasztott Serban Rãdulescu ellenjelöltje Ioan Roman parasztpárti képviselô és Bogdan Cerghizan egykori városi tanácsos volt.
Ugyancsak szombaton a Demokrata Párt (DP) Kolozs megyei szervezete is ismertette jelöltjét a kolozsvári polgármesteri tisztségre, aki nem más, mint Iuliu Pãcuraru parlamenti képviselô, megyei elnök. A párt március 16-ig véglegesíti a városi tanácsosi jelölteket tartalmazó listákat.
A koalíció pártjai közül nemrég a Nemzeti Liberális Párt helyi szervezete is megnevezte polgármesterjelöltjét Romulus Zamfir városi tanácsos személyében. A liberálisok azzal a felhívással fordultak a helyi demokratikus erôk felé, hogy fogjanak össze, és tekintsék Zamfirt közös jelöltjüknek. Ezt a parasztpárt nyíltan visszautasította, és a jelek szerint a demokraták is jobban bíznak saját erejükben. Kérdésünkre, hogy van-e esély olyan közös jelölt állítására, akit helyi szinten valamennyi koalíciós partner támogat, és versenyképes ellenfele Gheorghe Funárnak, Kónya-Hamar Sándor képviselô, megyei RMDSZ-elnök nem kecsegtetett nagy reményekkel. Kifejtette: a koalíciós partnerek „helyzetbe hozták" a megyei RMDSZ-szervezetet. Tekintettel arra, hogy a „szövetségesek" semmiféle konzultációt nem tartanak szükségesnek közös stratégia kidolgozására, az RMDSZ kénytelen lesz önálló jelölttel indulni a választásokon — mondotta Kónya-Hamar. Hozzátette: természetesen, minderre csakis abban az esetben kerülhet sor, ha lehetséges marad a második körbe bejutott jelölt visszalépése.
Elsôsorban a belsô választások és a helyhatósági választások elôkészítése, valamint a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések szerepeltek az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsának szombati, kolozsvári ülésén. A zárt ajtók mögötti tanácskozáson részt vett Markó Béla is, aki a sajtó érdeklôdésére elmondta: részletesen elemezték a területi szervezetek felkészülését a helyhatósági választásokra. A szövetségi elnök elégedett a felkészülés ritmusával, most már csak azt kellene mielôbb kideríteni, hogy mikor kerül sor a helyhatósági választásokra — tette hozzá. Madaras Lázár, az önkormányzatokért felelôs fôosztály vezetôje a Szabadság kérdésére kifejtette: az országos vezetôség megtartotta a megyei kampánystábokkal a tanácskozást, most utóbbiakon a sor, hogy a városi és községi szervezetekkel egyeztessenek. Ezt követi a hivatalban lévô önkormányzati tisztségviselôk tevékenységének az elemzése, a jelölési listák kitöltése és az elôválasztások kiírása.
Megtudtuk: az RMDSZ nem siet megnevezni polgármester- és önkormányzati képviselôjelöltjeit, ezt a választók széleskörû megkérdezése elôzi majd meg. Az RMDSZ választási stratégiája nemcsak azokon a településeken bátorítja a polgármesterjelölt állítását, ahol a magyarság többségben van, hanem ott is, ahol az illetô jelöltnek nincsenek reális esélyei. Ebben az esetben, lásd Kolozsvár helyzetét, az RMDSZ-es jelöltre leadott szavazatok pontosan tükrözik majd a magyar választópolgárok arányát, amely fontos tényezô a második kör elôtti politikai alkuban. Markó Béla kijelentette: az ehhez hasonló helyzetekben az önálló polgármesterjelölt állítására vonatkozó döntést a megyei szervezet és az országos vezetôség együtt kell hogy meghozza.
Az RMDSZ helyi szinten is elsôsorban koalíciós partnereivel kíván szövetséget kötni. Annak eldöntése, hogy kinek a támogatása mellett döntsön az RMDSZ, ha a koalíciós partnerek egymással versengenek, a helyi körülmények függvénye. A szövetségi elnök ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy bizonyos településeken ne csak a koalíciós pártokat támogassa az RMDSZ. Természetesen bizonyos szövetségek (lásd a szélsôséges pártokat) elképzelhetetlenek — mondotta.
Továbbra sincs pontosan meghatározva az Szövetségi Képviselôk Tanácsának tisztújítását célzó belsô választások, ez különben sem a TEKT, hanem az SZKT feladata. Markó Béla kijelentette: jóllehet idôpont még nincs, körvonalazódik az a megoldás, amely szerint a belsô választásokra a helyhatósági választások elôtt, az erre való felkészüléssel egybekötve kerül sor.
A földtörvény gyakorlatba ültetését akadályozza, hogy a kormány még mindig nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási normáit. Az RMDSZ az RMGE-vel együttmûködve már létrehozta azokat az információs irodákat, ahol pontos tájékoztatással szolgál az érdeklôdôk számára.
Markó Béla értesülései szerint a kormány már döntött arról, hogy visszavonja a kultusztörvénytervezetet. Markó szerint — amint azt a történelmi egyházak is vallják — ilyesmire nincs is föltétlenül szükség, az egyházak az elmúlt évtized alatt is jól mûködtek minden törvény nélkül.
Bogdan Cerghizan jelölésérôl Serban Rãdulescu megyei KDNPP-alelnök úgy vélekedett, hogy megfelelô tapasztalattal rendelkezik: négy évig városi tanácsosként aktívan részt vett a tanács munkájában, alapos jogi és menedzseri felkészültséggel rendelkezik, továbbá a párt megyei vezetôségének teljes támogatását élvezi, és nem riad meg Gheorghe Funar magatartásától.
Ha 2000-ben nálunk a hétköznapok embere statisztikai adatokkal szembesül, sokszor még meglehetôsen bizalmatlanul viszonyul hozzájuk. Az ok a régi idôk beidegzôdése, amikor „agyonkozmetikázott" számözönnel sulykolták belé a sokoldalúan fejlett szocializmus utolérhetetlen megvalósításait. A mai statisztika azonban más körülmények között, kimondottan szakmai indíttatásból dolgozik. Erre próbáltunk fényt deríteni a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal gazdaságstatisztikai osztályvezetôjével, Mezei Gézával folytatott beszélgetésünkben.
— Hogyan mûködik ma Romániában a statisztikai szakma?
— Az Országos Statisztikai Hivatal területi egységei, a megyei igazgatóságok foglalkoznak az adatok összegyûjtésével, értékelésével és beküldésével a központba. Kolozs megyében jelenleg több mint 33 600 bejegyzett gazdasági egységet tartanak számon. Ezeket az egységeket mi úgynevezett minták alapján kérdezzük ki egy-egy gazdasági mutatóval kapcsolatban. Vagy hivatalos, a parlament által jóváhagyott beszámolók szerint, jelentések formájában, vagy ankétok és más felmérések alapján. Minden egyes mutatószámot vagy helyzetet bizonyos minták alapján elemzünk. Tehát egy megyében 2–3 ezer kiválogatott egységet kérdezünk ki, vagy kérdôívekkel, vagy hivatalos havi, évharmadi, éves jelentések alapján. Ezeket a mintákat az egész ország területén a központi statisztikai hivatal választja ki. A kritériumok: a vállalkozások száma, a forgalom értékének a függvényében. Ezek a vállalatok minden egyes ágazatból bizonyos számban képviselik a többieket, hogy tükrözzék minden gazdasági ágazat struktúráját és fajlagos arányát a nemzetgazdaságban. Így a minta tükrözi a gazdaság egészének a helyzetét. Ezek a kiválasztott egységek lejönnek minden egyes megyei igazgatósághoz, amelyek szétszórják a nyomtatványokat, begyûjtik az adatokat és értékelik azokat. Utána Bukarestben összesítik, és országos szinten értékelik az egészet. Ez történik bizonyos idôszakok összehasonlításával, például egy hónapra egy másik hónaphoz képest. Így statisztikai sorozatokat állapítanak meg. Amelyek értékelésekor nagyon fontos, mert a közvélemény-formáló sajtót milyen mértékben befolyásolják ezek az adatok, a helyes vélemény kialakításában.
— Tehát nem szabad részleteket kiragadni, hanem teljes összefüggéseikben kell vizsgálni a kérdéseket?
— Pontosan. Ha egy adathalmazból kiragadok néhány adatot, és elkezdek értékelni saját meglátásom szerint, akkor nem vagyok képes az egész jelenség jellemzésére. Ahogyan azt a Szabadság január 31-i száma vezércikkének szerzôje tette. Alapvetô tévedés kiragadni egyetlen adatot az elôzô hónaphoz viszonyítva, és nem venni figyelembe, hogy ugyanaz a jelenség egy vagy akár tíz évhez visszamenôleg viszonyítva pontosan ellenkezô tendenciát mutat, egészen más értelmezést adhat egy jelenségnek. Így, sajnos, a közvélemény nagyon befolyásolható.
— A hétköznapi ember különben is hajlamos bármirôl inkább a rosszat hinni...
— Igen. Nálunk van egy megcsontosodott régi szokás, hogy minden, amit hivatalosan közölnek valahol, azt kétellyel fogadnak.
— Mi a biztosíték arra, hogy most a statisztikai hivatal nem úgy dolgozik, mint tíz évvel ezelôtt?
— Ezelôtt tíz évvel a statisztika teljes felméréssel foglalkozott. Nem pedig bizonyos minták alapján. Például felmérte az összes lehetséges egység termelését, és ezt összesítette. Hogy utána az értékelésbe és közzétételbe bizonyos torzítások kerültek be, ez nem volt a statisztika hibája. Hanem a kormánypolitikának, amelynek érdekének rendelték alá ezeket az adatokat. Innen származott, hogy akkoriban senkinek sem volt bizalma a közölt adatokban. Ma viszont a statisztika tényleg csak a statisztikával foglalkozik, és a mi részünkrôl az adatokat nem tudjuk eltorzítani. Mert mi a minták alapján dolgozunk. Ez nem jelenti, hogy valamivel befolyásolnánk az egész jelenség tendenciáját, intenzitását, szerkezetét. Meg kell érteni, hogy a statisztika nem egzakt tudomány, hogy amit mond, az a reális helyzetben nem mindig érzékelhetô pontosan úgy. Vannak bizonyos eltolódások. A statisztika egyik tréfás meghatározása: az átlagok tudománya. Például, ha kimutatjuk, hogy Ön egy hét alatt két csirkét fogyasztott el, és én egyet sem, átlagban mégis mindketten egy csirkét ettünk. Sokan abba a tévedésbe esnek, hogy nem veszik figyelembe: az átlagot nagyon befolyásolják a szélsôségek. Ez történt a Szabadságban megjelent cikkben az átlagkeresetekkel kapcsolatban. Mert az a bizonyos 1 millió 700 ezer lej magában foglalja, mondjuk, a szemetes 800 ezer lejes keresetét és a bankszakember 10 milliós keresetét. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy általában az év végén az embereknek nagyobb a jövedelmük: prémiumok, 13. fizetés, más rendkívüli források adódnak a szokásoshoz. Amelyekkel az átlag is magasabb lesz. És én hiába veszem, hogy az elôzô hónapban abszolút értékben nôtt az átlagkeresetem, mert tíz évvel ezelôtt csak 54%-os volt az arány a bérek nominális és reálértéke között, egy évvel ezelôtt pedig 85%-os volt. Ilyenkor nem mondhatom, hogy ebben az idôszakban sokkal jobban élek, mint eddig, hiszen a tendencia csökkenô.
— A mai statisztika ugyanezt a módszert alkalmazza a tanügyben, a kultúrában, más területeken is?
— Többnyire igen. Az alapvetô metodológia az átlagszámításra, a részarányra, a különbözô indexekre támaszkodik. Vannak egyes mutatószámok, területek, ahol konkrétan, abszolút számokkal fel lehet mérni valamit. Például az iskolák vagy a lakosság számát.
— Miben áll a statisztikatudomány reformja?
— Már megtörtént egy nagy átállás. Az egész romániai statisztikát új alapokra kellett helyezni. Európához kellett igazodni. Mert nálunk a mutatószámok, a metodológiák teljesen eltértek a nyugat-európai standardoktól. Más elnevezések, más besorolások voltak, és hogy a statisztikai sorokat újból tudjuk értékelni a ’89-es változás megelôzô idôkkel szemben is, új nyelvezetre kellett áttenni. A nemzetgazdaságot azokra az ágazatokra kellett szétosztani, amelyek adatait az ENSZ és az EU keretében mûködô Nemzetközi Statisztikai Hivatal azonosítja és dolgozza fel. Románia tagja ennek, és kompatibilis, összeférhetô adatokat bocsát rendelkezésére. Ezenkívül részt veszünk minden ide tartozó nemzetközi szervezetben, és nagy az információcsere.
— Összefoglalva, mi a statisztika üzenete napjaink emberéhez?
— A mi adataink nagyon nagy mértékben reálisak, objektívek és nincsenek alávetve torzításoknak. Ezeket az adatokat ismertebbekké kell tenni, és a sajtón keresztül a lakosság körében egy úgynevezett alapstatisztikai kultúrát kell terjeszteni. Tehát ha valaki elolvas néhány számot valamilyen tevékenységrôl, jelenségrôl, bizonyos mértékben tudja is azokat értelmezni.
Az Európa Tanács pénteken kiadott ajánlásában kéri 41 tagországát, hogy intézkedjen a cigány kisebbség körében tapasztalható nagy írástudatlanság csökkentése érdekében, és segítse elô, hogy a cigánygyermekek minél nagyobb arányban végezzék el az általános és a középiskolát.
150 ÉVE SZÜLETETT KÁDÁR JÓZSEF
(1850–1939)
Szolnok-Doboka vármegye 7 kötetben írója címmel Kiss Ferenc történelemtanár tart február 10-én elôadást du. 5 órai kezdettel a dési Magyar Házban. Közremûködik az Aranyesô néptáncegyüttes. Szervezôk az Amicitija Dés–Tokajhegyalja Baráti Társaság. Kérik az érdeklôdôket, jelenjenek meg pontosan, hogy ne zavarják a Kolozsvári Televízió magyar nyelvû adásának munkatársait filmezés közben.
Farsangi bál
2000. február 12-én, este 6 órai kezdettel, a dési Macul (Bakos) vendéglôben Bálint-napi farsangi bált szervez az Amicitia Dés–Tokajhegyalja Baráti Társaság. Fiatalok verses-zenés mûsora nyitja a bált. A talpalávalót Székely István–Székely János SAY együttese szolgáltatja.
DIONIZIU MOLDOVAN Impozitul pe venitul global címû kötetét mutatják be február 8-án, kedden délután 2 órakor a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara Üzletemberek Klubja termében.
Megjelent A Hét 2000/4. száma
A tartalomból: • Kántor Lajos politikai elemzése • Gáll Ernô tanulmányának 2. része • Rudolf Chmel, szlovák irodalomtörténész Göncz Árpádról • Bogdán László verse • Hajós József írása • Fodor Sándor jegyzete • Szász János naplója.
Az emlékhangverseny elsô részében felhangzik P. I. Csajkovszkij: Orléans-i szûz címû operájának nyitánya, ezt követi a nôi kar elsô felvonásbeli száma. A Pique Dame-ból meghallgathatjuk a vegyes kart a második felvonásból.
Az orosz zeneszerzô dallamvilágát megszakítva Donizetti-opera, A szerelmi bájital elsô felvonásából Adina áriájának tapsolhatunk. Ezután visszatérünk Csajkovszkij zenéjéhez, és közismert operájából, az Anyeginbôl a polonaise-ként ismert zenekari számot, majd egy nôi kari és egy vegyes kari számot hallhatunk.
A hangverseny második része emlékeztet az énekkar mûvészi súlyára Verdi operáiban. Az Aida elôjátékát követôen megszólal a Trubadúr cigánykórusa, ezután az Attilából Odabella áriájának tapsolhatunk. A továbbiakban a Macbeth címû operából felhangzik a skót menekültek kara a negyedik felvonásból, a Lombardok harmadik felvonásából a zarándokok kara. Míg az énekkar pihen, megszólal az Ernani elsô felvonásából De Silva spanyol fônemes áriája, majd az énekkar a második felvonás elsô számával, a vegyes karral búcsúzik.
A hangverseny mûsorát Horváth József karmester-karigazgató állította össze és vezényli. A fellépô fiatal magánénekesek nevét az igazgatóság a hangverseny pillanatáig titokban tartja.
A kegyelet megkívánná, hogy minél többen tapsoljanak a néhai díva, Kríza Ágnes emlékére rendezett hangversenyen.
Bár ünneplésre nem sok okuk van a mozgássérülteknek, szombaton délután rövid megemlékezési ünnepséget tartottak a Transilvania Alapítvány tagjai az Ojtoz utca 7. szám alatti központjukban: öt évvel ezelôtt kezdte meg tevékenységét ez a klub.
A megnyitón a mozgássérültek verseket olvastak fel, és videón felelevenítették az 1998-as angol nyelvû elôadásukat. Az elmúlt öt év tevékenységérôl a klub két fiatal tagja, Codruta Hategan és Szabó Adél tartott beszámolót. Megtudhattuk: a klub 1995. január 4-én jött létre, egy lelkes szülô, Szilágyi Erzsébet kezdeményezésére. A foglalkoztatásokra eleinte az unitárius egyház tanácstermében került sor kilenc taggal. A mostani Ojtoz utcai székhelyre 20 mozgássérült jár rendszeresen. Közösen tervezgetik jövôjüket, játékokat találnak ki, angolul tanulnak, asztaliteniszeznek, faragnak, festenek. Egy írországi szervezet jóvoltából meglátogathatták Algyógyfalut (Geoagiu-Bãi). Felvették a kapcsolatot Pécs város mozgássérültjeinek központjával, akikkel a mai napig jó viszonyban állnak. ’99-ben a Székelyföldre és Aradra látogattak. A mostani évtôl kezdôdôen Daniela Anghelina pszichológus látogatja rendszeresen a csoportot. Az est meghívottja volt Gheorghe Astilean mozgássérült, aki egész életét sorstársai életkörülményeinek javítására tette fel. Megdöbbentô adatok hangzottak el az összejövetelen: egy elsô fokú mozgássérült szociális segélye 200 000 lej körül mozog. Gyógyterápiára csak a 30 év alattiak jogosultak. Bár törvény írja elô, senki sem alkalmazza azokat. A bajokat sokáig sorolhatnánk. A legnagyobb gondjuk mégis az, hogyha a szülôk már nem lehetnek mellettük, mi lesz velük? Az érdektelenségre jellemzô, hogy a meghívottak közül sem a polgármesteri hivatal, sem a mozgássérültek területi felügyelôsége, sem a munkaelosztó, de — a Szabadság kivételével — még a meghívott média képviselôi sem jelentek meg az „ünnepen".
S. L., Kolozsvár: Rokkant személy részesedik-e vámkedvezményben külföldrôl behozott személygépkocsi esetében?
Válasz: Az elmúlt évi, júniusi 310. Hivatalos Közlönyben jelent meg a 102. számú sürgôsségi kormányrendelet, amely a rokkantak védelmérôl és munkába történô besorolásáról szól, és amelyet számtalan bírálat ért — jogosan — éppenséggel a rokkantak és az érintett szervezetek részérôl. Ez a kormányrendelet 1999. július elsejétôl lépett életbe (pár olyan szakasz kivételével, amely megnövelt járandóságokat állapít meg bizonyos rokkantsági kategóriákba besorolt személyeknek, módosítja az orvosi szakvizsgálat menetét, ezek az elôírások januártól léptek hatályba). A jogszabály 19. szakasza a felnôtt rokkantak jogait sorolja fel, ennek a szakasznak a d) pontja elôírja, hogy: vámilletékmentesek mindazok a rokkant személyek szállítására átalakított motorbiciklik, robogók és személygépkocsik, amelyeket saját használatra hoznak az országba. Ilyen típusú jármûvet minden 8 évben szabad választás szerint hozhatnak az országba.
Kitartó következetességgel, elhivatottsággal, a természet és az emberkéz létrehozta értékek iránti mélységes tisztelettel alkotott. S eme értéktermô hódolat eredményeképpen vált azzá a biztos kezû mûvésszé, akinek életcélja a mûteremtés és ezáltal az örömszerzés volt. Akvarelljei sugározzák magukból mindazt a lelkesedést, amelyet alkotójuk érezhetett abban a pillanatban, amely festésre késztette. Feloldódott az alkotási folyamatban, a munka gyönyörében. Saját személyét sohasem kívánta elôtérbe helyezni, szerényen meghúzódott színpompás akvarelljei mögött, s örvendett sikerüknek. Szinte simogatta szavaival mindegyiket, akkor is, amikor 1999 júniusában, a Reményik Sándor Galériában — most már fájdalmasan tudjuk, hogy utolsó — egyéni kiállítását rendeztük. Története, egyénisége volt minden képnek, olyan története, amelyhez valamilyen formában kapcsolódott a másik nagy élmény, a család is. És kapcsolódott — bár ezt nem említette — az egyetem lélektan karán és a Pszichopedagógiai Intézetben végzett több évtizedes munkája. Hiszen az önfegyelemnek és a mûvészi csapongásnak eme sajátos keveréke, amelynek eredményeképpen ez a tematikailag rendkívül változatos életmû megszületett, olyan alkotóra vall, akitôl a lélekelemzés sem idegen. Különösképpen vonatkozik ez portréira és zsánerképszerû alkotásaira. A külsô jegyek, a jellegzetes vonások mögül felsejlik a jellem is, a maga összetettségében. Az a különösen komplex világ, amely csupán annak az egyetlegy embernek a sajátja. De ott van mindennek az ellentéte is: amikor a mûvész az egyéni jegyekbôl következtet az általánosra, mondhatni, mûvészi jellemzését adja egy egész közösségnek. A széki leányka beszédesen hamvas üdesége, fiatalos derûje, vagy a pányiki asszony immár megállapodott biztonsága, megnyugvást sugárzó lénye jóval túlmutat a pillanat sugallta élményen. A magabiztosság, az állandóság érzetét kelti. És ugyanezt sugározzák tájképei vagy a tárgyi néprajz festôileg kimeríthetetlen kincsestárából ihletôdött munkái. Két nagy szerelme, a Hargita és Torockó a mûvész sajátosan lírai, de olykor erôteljesen markáns jegyektôl sem mentes festôi átlényegítésében jelenik meg. Hol sejtelmes kékes-lilás ködökbe burkoltan, hol ragyogó napsütésben, hol a sûrû erdôk lombsátrán nehezen áttörô napsugarak szégyenlôs fényében, de mindig meggyôzô, mindig élményfakasztó mûvészi köntösben. Az évszakok, a napszakok vagy éppenséggel a mûvész pillanatnyi lelkiállapotának függvényében változnak a színek, és változik a táj maga is: az ihletforrásul szolgáló erdôrészlet, a tágas levegôégbe szinte beleolvadó hegyhát, a szálegyenesen magasba törô magányos fenyô, az ezerarcú Székelykô, lábainál a békésen mosolygó, jellegzetes torockói öreg házakkal, a népi építészet remekeivel, amelyekbe Koszinka a szó szoros értelmében lelket lehelt. A virágos portáknak egyéniségük van, sajátosan érzékeny mûvészi felfogásában valósággal életre kelnek.
Jeney Lám Erzsébet képei örömben fogantak és örömkeltésre születtek. Ahogyan alkotójuk számtalanszor elmondta: nem a fiókoknak fest, hanem barátainak, mûvészete kedvelôinek, akik vele együtt hódolnak mindannak, ami az életet széppé teszi. Akik képesek önzetlenül örvendeni a reggeli napsütésnek, a kristálytiszta hegyi levegônek vagy az aprócska falusi templom tökéletes arányainak, békességet sugárzó jelenlétének.
De a mûvész, akinek életcélja az örömszerzés volt, most hûtlen lett önmagához. Bánatot okozott.
Hosszas betegségét követô csendes elmúlásával olyan igaz barátot és olyan igaz mûvészt vesztettünk el, akinek emléke örökké élni fog. Koszinka eltávozott, de munkái itt maradtak, s mindörökre hirdetik majd azt az üzenetet, amelyet alkotójuk oly nemes egyszerûséggel, de kitartóan komoly munkával színekbe, formákba fogalmazott. A Barabás Miklós Céh tagjaként Jeney Lám Erzsébet az erdélyi képzômûvészet legnemesebb hagyományainak folytatója volt.
Szegényparaszti környezetbôl indult világgá, Zámolyból. „Felnôtté a második világháború avatott... — vallja. — Felnôtté? Hadd mondjuk inkább keserûen, hogy korszerûvé, egyetemessé..." Szerencsére korán vállalta a szökést „mindenféle dogmatizmus és erôsen irányított pedagógia elôl".
Vallomásos életmû a Csoóri Sándoré, mindegy, hogy verseit, esszéit vagy filmforgatókönyveit vesszük kézbe. 1988-tól a Hitel címû folyóirat szerkesztôbizottságának elnöke, 1991-tôl a Magyarok Világszövetségénk elnöke.
Ezek az évtizedek, a legutolsó is, olyanok voltak, mint valami végnélküli UTAZÁS FÉLÁLOMBAN (egyik jelentôs esszéjének címét idézve), amelyet vele együtt tettünk meg. Sikerül-e fölhozni a férfi arcát a tompaság, a zsibbadtság, a kábulat mélyeibôl?... Az alkotó értelem örök szorongása sûrítôdik az önmagának feltett kérdésben.
„Az elsô és a második világháború is apokaliptikus példája annak, hogy mi minden szörnyûség elfért az európai humanizmus galambháza mellett" — idézhetjük ugyanabból az esszébôl. — „A híres racionalizmusnak nem féltestvére, hanem, mint kiderült, ikertestvére a hírhedt racionalizmus. A világosság, az ész, az értelem ugyanúgy eszköze az erôszaknak is, mint az igazságkeresésnek." Ezek a gondolatok az Európához való csatlakozás, az egységbe ölelô civilizáció vágyálmai idején, most 2000 után váltak idôszerûvé igazán. Talán az egy fokkal pesszimistább Csoóri Sándor vetette volt papírra azt, hogy „a szegénység végét, körvonalait ugyanúgy nem látom, mint a történelemét"?
Ugyanaz a személyiség szembesül újabb és újabb mûveiben a kiszámíthatatlan, minden tragédiát és minden nagyszerût felmutatni képes jelenkorral, ugyanaz a költô, aki két évtizeddel ezelôtt már Jóslás az idôrôl cím alatt gyûjtötte egybe verseit, kísérôszövegként így összegezve életmûépítô gondolatait: „Az elszemélytelenedés nagy háborújában megôrizni a személyiség jelenlétét a világban". A halállal szemben is rézbaltás szegénylegényként dacoló mûvész élni akar „minden idôben" — „túlélni magát az életet is!"
„Az igazi hagyomány sosem a múlt élethû visszaállítására törekszik, hanem arra, hogy elibe álljon annak a pusztulásnak, amit az idô, a feledékenység, a dolgok természetes halála elhoz közénk" — olvashatjuk Tenger és diólevél címû, kötetben nálunk is kiadott, korábbi írásainak érveit és kételyeit összefüggésbe állító nagy esszéjében. Nemcsak egy nemzedékkel, nem csupán a mával kortárs gondolatok mûvelôje szól hozzánk — a magyar nyelv tisztaságával, közérthetôen —, de egyben a hetven éve ellenére is fáradhatatlan küzdôtárs. Végül egy több mint húszesztendôs „kétélû" jóslata:
„Ha jósolni kár is, annyit azért megkockáztatok, hogy egy új ötvözet keverésében és kiöntésében a fôszerep továbbra is Európáé lesz. Pontosabban a román kori mûvészetet, a gótikát, a reneszánszot, a felvilágosodást, a tizenkilencedik századi nagy regényt s a modern tudományokat létrehozó Európáé. De ez a fôszerep már egyáltalán nem kizárólagos. A több száz éves lángésszel épp az a létra ingott meg, amelyen — az égnek is nekitámaszkodva — a legmagasabbra jutott: a tudomány létrája..."
Higgyük azonban vele együtt, hinnünk kell, hogy „az Európa szó — egyik lengyel írótársa szavait idézve —, ahogyan szüleink számára az emberiség keresztneve volt: az lesz majd a mi számunkra is!"
Gyôztél? Állj meg és fordulj hátra!
A hegy alatt a gazban ott ring a bölcsôd.
Épp egy kígyó kúszik felé,
hogy a helyedre beköltözzön.
Az édenkert mögötted tele vérrel.
Egyik foglalkozás sem tartozik azok közé a szakmák közé, amelyeknek mûvelôirôl krónikát, megemlékezést, még kevésbé memoárt szoktak írni. Nem is látványos, inkább szerény, kevés professzionális sikerélményt nyújtó kenyérkereseti lehetôségnek taksálnám mindkettôt. Ha ítélkezni kellene könnyûségi vagy nehézségi fokozatukról, inkább hajlanék a második minôsítés felé, gondolva az idôjárási szélsôségek összes velejáróira mint alanyi munkakörülményre, no meg a két ambulánsra utcahosszán leselkedô és ugató, vicsorgó ebekre. Emellett az újságárust régen a lefitymáló rikkancs kifejezéssel is illették; mások szemében, akik levelet, írott üzenetet soha nem vártak és nem kaptak — talán éppen ezért —, a postások sem tûntek túl fontos személynek. Ennek ellenére mindkettôjüknek megvolt a társadalmilag és földrajzilag jól behatárolt helyzete és területe.
Évek hosszú során a napi friss hírekrôl, politikáról, közéletrôl az öreg Banyikó bácsi révén szereztünk tudomást. Az idôtlen idôk óta újságkihordó, tonnányi Ellenzék után, a mai Szabadság ük- és nagyszüleivel, a Világosság, majd az Igazság terhével battyogott istrangos vászontarisznyájával a vállán. Elôtte még kézbesítette az újságot egy fél lábú, jobb lábára térdtôl lefelé szíjjal felerôsített, falábú újságos. Elôreálló sörte bajusza volt, csontos arca. Szájából soha nem hiányzott az olcsó bagó, ettôl lett sárga a bajusza. Mélyen ülô, apró szemeivel próbálta bûvölni a rá vagy inkább falábára acsarkodó kutyafalkát.
Banyikó bácsi a Pata utcán lakott, és a környéken hordta az újságot. A hajlott hátú „hírhordó" általában délután három felé érkezett hozzánk a „friss" újsággal. Leült a konyha elôtti padra, átadta az újságot, tarisznyáját a földre tette. Sóhajtva tolta feljebb homlokán az izzadt, zsíros micisapkáját. Kilátszottak csapzott, ôszes fürtjei. Azon nyomban szundikálni kezdett. Sokszor megfigyeltük: vízkék szemeire, küszködve az álommal, sûrû hunyorítás után, lassan leereszkedtek szempillái. Elôbb gyökkentett, azután elaludt. Anyám a konyhából, szája elé emelt mutatóujjával igyekezett csendre és a kirobbani készülô kacagás megfékezésére inteni. Alig tíz perc után felébredt, kért egy pohár vizet, lassan felcihelôdött, köszönte a vizet és továbbállt. Azt hiszem, a kurta szunyóka meg az „üzemanyag" pohár víz nélkül talán nem is tudta volna körzetét végigjárni. Csöndesen és nagyon öregen hagyott itt, Világosság majd Igazság nélkül.
Postásaink közül emlékezetemben két mély nyomot hagyó levélkihordó alakja rögzítôdött. Egyik — idôrendben késôbbi — magas, jóvágású fiatalember volt. Mindig mosolygott, és fütyörészve hordta ki a postai küldeményeket. Egy idôben pénzt is, de újságot nem. Történt egy húsvétkor, hogy, hogy nem, postásunk alaposan felöntött a garatra. A Pupi-hegyen alig tudott leereszkedni, s az aljban lábai végképp kifutottak alóla. Táskája széles ívben repült le válláról, és tartalma a járdára, az útra, de még a pocsolyás árokba is szétszóródott. Sokan siettek segítségére. És akkor földbe gyökerezett a lábam. A Sandricsek-féle kocsmából kitámolygó fiatalember (ma már nem él, s amúgy sem írnám le a nevét) serényen szedegette a szétszóródott leveleket meg bankjegyeket. Fura módon az utóbbiakat zsebébe tömködte, lopva tekintve körül. Azt hiszem, a postás iránt érzett sajnálatomnál csak az undorom és az iszonyatom volt nagyobb.
Hajdú bácsi apám jó barátja volt, és ugyancsak sajnálkozott, amikor egy halványzöld tábori lapon hozta hírül apám orosz fogságba esését. Ettôl kezdve sokáig bizonytalanságban éltünk. Hajdú bácsit mindennap szívrepesve vártuk a jó hírrel, de várakozásunk hosszú éveken át hiú álomnak bizonyult. A postás sokszor leült velem és bátyámmal a járda kockakô szegélyére, megsimogatta lehorgasztott fejünket, és vigasztalt: meglátjátok, ha nem holnap, holnapután, de legkésôbb egy hét után, vagy ne adj isten, egy hónap múlva, örömhírt hozok nektek. Hittünk neki, oly meggyôzôen mondta, és alig vettük észre, hogy a naptár lapjai hónapneveket, neveket cseréltek.
És mégis beváltotta jóslatát! A postásnak megadatott az örömhírt hozó messiásszerep eljátszásának lehetôsége. 1948. június 20-án szép, nyári délelôtt a kapu elôtt ténferegtünk bátyámmal. Egyszer csak a Méhes utca felôl, sapkájával integetve, másik kezében valami fehér lap, kiabálva rohant felénk Hajdú bácsi, a postás.
— Mondtam! Mondtam, ugye megmondtam! Hazajön apátok! Ide nézzetek! — Kezében egy piros-fehér-zöld szegélyû levelezôlap. Közepén kövér betûkkel: „Kossuth, Petôfi, Táncsics szellemében elôre a népi demokrácia útján. 1848–1948". Alatta: cím, majd feladó neve: Tatár Ferenc — Máramarossziget. (Ötven év után furcsa borzongás szalad végig a hátamon.) Alol: Éljen Rákosi Mátyás, a hadifoglyok hazasegítôje. A hátlapon: Tied az ország, magadnak építed! Majd tintaceruzával írt szöveg, apám aláírásával, amelyben tudatja, hogy Szigeten van, és néhány nap múlva érkezik. Pillanatokon belül hármasban ordítoztunk, üvöltöttünk torkunk szakadtából, le és fel rohangálva az utcán: Jön Apu! Jön Apu! A kicsôdült szomszédok mosolyognak, a férfiak vállunkat veregetik, az asszonyok könnyeiket törölgetik. Hajdú szemébôl is ömlik a könny.
Sokkal késôbb, a Royal moziban, az Ünnepnap címû francia film François nevû postása láttán, osztálytársaimmal együtt, a széksorok közt fetrengtünk a nevetéstôl. Boldogok voltunk, hogy újra és újra megnézhettük. De azt a boldogságot, amit Hajdú postás hozott nekünk azon a gyönyörû nyári napon, soha nem felejtem el!
A tízéves román demokrácia egyik „vívmánya", hogy a mai napig alig akadt olyan politikus, aki ilyen vagy olyan okból, jószántából lemondott volna tisztségérôl. Emlékezzünk az alagút végén is fényt látó Victor Ciorbeára. Olyan fényt látott, amirôl kiderült, hogy még pislákoló gyertyalángnak sem nevezhetô. Mire futtatói rájöttek, hogy rossz lóra tettek, Ciorbeát úgy kellett lekönyörögni a miniszterelnöki székrôl. Úgyszintén utódját, Radu Vasilét.
Hadd ne személyeskedjünk. A két példa jól tükrözi politikai életünk személyiségeinek gondolkodásmódját. Ennél sokkalta súlyosabb helyzetek is adódnak.
Kevés olyan bank van Romániában, melynek vezetôje ne került volna a törvényszék elé. (Már akiket nem lógattak meg idejében.) Tízezrek szenvedték meg gazemberségüket. Ezeknek az illetôknek nem volt elég több millió lejes fizetésük, baráti — és pénzügyi — alapon osztogatták a hiteleket. Ôk milyen gerincferdülésben szenvedhettek?
A kissebb-nagyobb politikai pártok vándormadár-fészkekké váltak. A gerinctelen madarak gyûjtôhelyévé. Soha nem fogom megérteni, ha egy felnôtt embernek elvei vannak, hogyan változhatnak meg egyik napról a másikra? A parasztpártot manapság tömegesen hagyják el tagjai. A pártdoktrína nem változott, csak az emberek cserélôdtek. Annyira, hogy megkérdôjelezhetô, a mai parasztpártnak van-e köze a Corneliu Coposu által feltámasztott párthoz?
Ki emlegeti ma már a „nagy" Bivolarut, akirôl azt regélték, hogy képviselôi mentelmi joga mögé bújva milliárdokkal károsította meg a gazdaságot, és implicite a lakosságot. De megkérdezhetô: mi van a Vadim ellen indított perekkel? Kérdezünk, kérdezgetünk, mint valami naiv kisiskolások. Választ soha nem kapunk, mert a „felnôttek" dolgai nem ránk tartoznak. Mi, kis pelenkások, örvendjünk, hogy élni hagynak. Örvendenénk is, ha lenne mibôl. De a gerinctelenek falkája mindent felfal elôlünk. Ötvenszázalékos infláció mellett mi az a nyugdíjasoknak odavetett alig több, mint 1 (!) százalékos nyugdíjemelést? Annyit ér, mint kutyának a mûcsont. Hadd tûnôdjenek szegények, minek dolgoztak 30–40 évet.
Úgy tûnik, az emberi szemétdomb egyre nô. Többnyire érdekbarátságok, érdekházasságok kötik össze manapság az embereket. Nincs munkahely, ahol ne akadna egy gerincbántalmakban szenvedô, aki ne köpne bele mások levesébe. Demokráciánk „fejlettségi" fokával nemhogy csökkenne, de egyenes arányban nô a keresztbe tevôk száma.
Japánban, ha valakire csak a korrupció gyanújának árnyéka vetôdik, végez magával. Ha a becsületén folt is esett, egyenes gerinccel távozik a világból.
Évmilliók teltek el, míg a majom felegyenesedett, és ember lett belôle. Embernek születni kell. Annak maradni ma már egyre nehezebb.
Ki tudja, meddig, de ismét élvezhetjük a romániai akadémiai hálózat szolgáltatásait. Az ország fontosabb egyetemeit összekötô Sulinet, amely a tanügyi intézetek Internet-hozzáférését hivatott biztosítani, több mint kéthetes szünet után január 28-án újraindult. A finanszírozási problémák, úgy tûnik, egy idôre megoldódtak, és Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Krajova és Iasi fôiskolái ismét rákapcsolódhattak a világhálóra.
RoEduNet: www.roedu.net
Február 1. és március 31. között a romániai oktatásügyi intézmények a Genesys cég és partnerei jóvoltából 40%-os kedvezményben részesülhetnek minden Citrix-termék vásárlás esetén. Ily módon az iskolák és fôiskolák kedvezményesen juthatnak hozzá számos Citrix Systems-termékhez, mint például az ICA (Independent Client Architecture) technológiára épülô Metaframe és Winframe programokhoz, amelyek DOS, Windows, MacOS, UNIX, Java kompatibilisek, és kiegészíthetik a Windows NT-s és Windows 2000-es szerverek protokolljait. Az árengedményes termékek listáján szerepelnek még a Citrix Load Balancing Services, Citrix Installation Management Services, Citrix Secure ICA Services szoftok is.
Genesys Software Romania: http://www.genesys.ro
Újabban már pizzát és virágot is rendelhetünk a román webrôl. Az érdeklôdôk 6 különbözô típusú csokorból és 2 féle gyümölcskosárból válogathatnak. Az árak 29,65 és 54,65 dollár között vannak, és tartalmazzák a csomagolási és szállítási költségeket is. A kézbesítést, nemzeti, illetve ortodox ünnepnapok kivételével, 24 vagy 48 órán belül ígérik, attól függôen, hogy a rendelést a nap folyamán mikor adták le. Jelenleg 40 romániai várost fed le a szolgáltatás, fizetni hitelkártyával kell, ami még mindig ritka jelenség a román Interneten. Egy másik weboldalon pizzák, saláták, hidegtálak, levesek, desszertek, italok rendelhetôk, legkevesebb 50 000 lej értékben. De egyelôre ezt a szolgáltatást csak a bukarestiek élvezhetik, a vidékiek kárpótlásként legfeljebb az oldalon található viccek poénjain rágódhatnak.
Pizza: www.pizza.ro, virág: http://RomaniaByNET.com/Romania/FloriROM.asp
A román Internet nem kíván lemaradni: decemberben Télapó- és karácsony-oldal, februárban Valentin-site. A szerelmeseknek dedikált weboldalon sok minden van, aminek egy ilyen oldalon lennie kell, így például verseny, természetesen díjakért. Több kategóriában megmérettetnek a jelentkezô szerelmesek, eldôl, ki vall szebben szerelmet, melyik az év legszebb párja, ki a legkiválóbb szeretô. Virtuális üdvözlet is küldhetô, 4 féle képeslapból válogathatunk kedvesünknek. Emellett találhatunk recepteket kétszemélyes romantikus vacsorákhoz, Valentin-napi ajándékozási tanácsokat, szerelmi horoszkópot és tesztet, vagy akár dr. Love-val is chattelhetünk.
Elérhetô: www.valentin.ro
A Fiatalok: a Tudás Társadalmának Építôi Egyesület világméretû e-mail-konferenciát szervez arról, miképpen tudják használni a fiatalok az információs és kommunikációs technológiát a fejlôdésrôl szerzett tudásunk terjesztésében. 16 és 30 év közötti fiatalok jelentkezését várják, a határidô február 18., a konferencia eredménye pedig március 7–10. között, a Global Knowledge Partnership Action Summit keretében kerül bemutatásra.
Az e-mail-konferencia levelezôlistájára a ybks-request@globalknowledge.org címen lehet jelentkezni.
Bôvebb információ a http://www.globalknowledge.org/discussion.html oldalon.
Hivatalos a Warner–EMI Music fúzió Business cnet Igaznak bizonyult a Sunday Telegraph híre, miszerint az amerikai Time Warner többségi tulajdonrészt vásárol a brit EMI vállalatban, amivel a világ legnagyobb zenei kiadója jön létre. A Time Warner és az EMI zenei részlegei 50–50 százalékos részesedéssel egy 20 milliárd dolláros közös vállalatot és netes zenei központot hoznak létre. A két cég az egyesülés utáni harmadik év végére már 400 millió dolláros éves költségmegtakarítást remél az összevonásoknak köszönhetôen. A Warner EMI Music fôhadiszállása New Yorkban lesz, míg a nem amerikai ügyeket a londoni központ irányítja majd. Az EMI részvényeseinek részvényenként 1,65 dollárt kínálnak majd fel, ami 1,3 milliárd dollárjába kerül a Time Warnernek. A megállapodás része egy 90 millió dolláros lemondási díj, amit annak a cégnek kell fizetnie, amelyik mégis elállna a szerzôdéstôl. Jelenleg az EMI 10 és fél ezer, míg a Warner Music 12 ezer embert alkalmaz világszerte, és az elkövetkezendô három év alatt várhatóan körülbelül 3 ezer alkalmazottjukat küldik majd el. Az öt nagy zenei kiadó közül (Warner Music, Sony Music, Universal Music, BMG és EMI) az EMI volt eddig az egyedüli, amelyik nem része egy nagyobb médiavállalatnak. Elemzôk szerint az új cég, a Warner EMI Music, az amerikai zenék 35 százaléka fölött rendelkezhet majd, ami elég jelentôs ahhoz, hogy befolyásolhassák a netes zenei vásárlásokat. Az EMI listáján található többek közt a The Beatles, a Spice Girls, vagy a The Rolling Stones, míg például Madonna vagy Phil Collins a Time Warner sztárja.
Három napig álltak az amerikai hírszerzô komputerek Internet CNN Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivôje megerôsítette, hogy a szupertitkos hírszerzô szervezet marylandi központjában három napra leálltak a számítógép-hálózatok. Kormányzati források sietve hozzátették, hogy a hibát nem külsô támadás vagy az Y2K-probléma okozta. „Komoly probléma volt, de az elvesztett információk nem számottevôk" — közölte egy névtelenül nyilatkozó tisztviselô. Jelentések szerint a legfôbb hibát már elhárították, de még mindig van mit javítani a meghibásodott rendszeren. Az Egyesült Államok információs védelméért és a hálózati hírszerzésért felelôs Nemzetbiztonsági Hivatal egyik legfôbb feladata a szövetségi információs hivatalok védelme.
Gyorsabb RAM-ok Internet CNET Az év végére várható a kétszeres adatsebességû DRAM (DDR DRAM) megjelenése, amely egyes szakértôk szerint a számítógép memóriák de facto szabványává is válhat. A DDR alapvetôen az SDRAM egy új változata, így ugyanúgy 100 vagy 133 MHz-en mûködik, mint a ma kapható SDRAM-ok, de mivel ciklusonként kétszer annyi adatot kezelhet, így tulajdonképpen 200, illetve 266 MHz-esnek tekinthetô. A DDR DRAM nagy elônye, hogy mivel a jelenlegi memóriák alapján fejlesztették, így sokkal egyszerûbben alkalmazható, gyártható. Emiatt valószínûleg sokkal olcsóbb is lesz, mint a Rambus alapú memóriák. Még az idén bemutatja az AMD a DDR DRAM-ra optimalizált Athlonokat, míg a Via és a ServerWorks szeretne megjelenni az új formátumot támogató chipsetekkel. Az Intel csak jövôre tervezi a DDR támogató chipek megjelentetését.
Gates: a Microsoft nem fuzionál Business AP Bill Gates és Steve Case, az America Online vezérigazgatója is részt vett a davosi Világgazdasági Tanácskozáson, ahol a Microsoft alapítója arról beszélt a résztvevôk elôtt, hogy cége nem tervez fúziót, hanem marad a szoftvergyártásnál. „Az elmúlt 25 év alatt nem sokat változott a stratégiánk" — mondta. — „Jó lenne egy filmstúdió, de mivel e téren nincs tapasztalatom, így ebbôl nem kérünk. Ehelyett, szerintem, a piacon van hely egy olyan cég számára, amelyiknek a fô profilja a szoftverfejlesztés és fô célja, hogy nagyon hatékony eszközöket készítsen." Gates gratulált a nemrég bejelentett AOL–Time Warner fúzióhoz. Steve Case arról beszélt, hogy cége és a Time Warner mostanában oly sokat emlegetett összeolvadása lehetôvé teszi, hogy olyan új technológiákat fejleszthetnek ki, amelyeket külön-külön nem lenne lehetséges. Case elmondta, hogy szeretnék továbbfejleszteni a telefon, a televízió és a számítógép közötti együttmûködést, s így majd új integrált szolgáltatásokra nyílik majd lehetôség.
Kevés krypto-regisztráció Kínában Jog Reuters A legtöbb kínai és külföldi cég egyszerûen nem tartotta be a hétfôi határidôt. Ugyanis minden titkosító technológiát használó vállalatnak vagy magánszemélynek hétfô délutánig nyilvántartásba kellett volna vétetnie magát a megadott pekingi kormányhivatalban. A törvény szerint tulajdonképpen mind a 9 millió kínai Internethasználónak meg kellett volna személyesen jelenni, hogy beadja a regisztrációs nyomtatványt. Yang Lingjun, a regisztrációs folyamat lebonyolításáért felelôs tisztviselô szerint a vállalatoknak eleget kell tenniük a törvény elôírásainak. Arra a kérdésre, hogy hány ember végzi majd az óriási munkát, csak annyit válaszolt: „Sok, nagyon sok". A nyilvántartásba vétel után a vállalatoknak nyomtatványokat kell kitölteniük, amelyeken fel kell sorolniuk azokat a személyeket, akik titkosító szoftvereket használnak, ezen felhasználók telefonszámait, e-mail címeiket, és hogy pontosan hol használják a technológiát. A tervek szerint Kínában teljesen megtiltják a külföldi titkosító szoftverek árusítását, és elméletileg a saját titkosítást használó szoftverekrôl azt el kell majd távolítani, hogy kínai termékekkel helyettesíthessék azokat. A témában tájékozott kínai tisztviselôk szerint a Kínába érkezô látogatóknak még a laptopjukon lévô szoftvereket is fel kéne sorolniuk az országba történô belépés elôtt. Kínai források szerint a határidôt nem terjesztik ki, de egyelôre még nem határoztak arról, hogy mi történjen azokkal, akik nem teljesítették az elôírásokat. Kína az év folyamán szeretne csatlakozni a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO), de a titkosítást korlátozó törvény, szakértôk szerint, hatással van a csatlakozási tárgyalásokra.
Itt az XHTML 1.0 Internet cnet A World Wide Web Consortium kiadta az XHTML 1.0 specifikáció ajánlását. Az XHTML, avagy kiterjesztett hipertext-jelölô nyelv a jelenlegi, HTML formátumú weboldalak következô generációs formátumának, az XML-nek (kiterjesztett jelölô nyelv) része. Az XHTML formátumú oldalak a jelenlegi (HTML 4-et támogató) böngészôprogramokkal is olvashatók. Az XHTML 1.1 specifikáció szerint készült oldalakat pedig már mobiltelefonokkal és egyéb eszközökkel is lehet majd olvasni. >> W3.org (M)
Letartóztatták a DVD-törô szerzôjét Jog Reuters A norvég rendôrség letartóztatta Jon Johansent, a DVD-törôként elhíresült DeCSS program 16 éves szerzôjét, és édesapját, akinek weblapján elôször jelent meg a program forráskódja. A letartóztatásra a Simonsen Musaeus cég feljelentése alapján került sor, amely viszont a hét nagy hollywoodi filmstúdiót tömörítô Motion Picture Associationt képviseli az ügyben. A norvég rendôrség házkutatást tartott Johansenéknél, számítógépeket, telefonokat és CD lemezeket foglaltak le, a vádlottaknak pedig minden jelszavukat is el kellett árulniuk. Az eljárás annál is furcsább, mivel a fiatalember korábban a filmvállalatok elsô kérésére eltávolította weblapjáról a kifogásolt programot, éppen a per elkerülése végett. A filmstúdiók a szerzôi jogok védelmére hivatkozva bepereltek több olyan webhelyet is, ahol megjelent a DeCSS, ezek viszont azzal érvelnek, hogy a program Linux alatti DVD-zésre készült, a forráskód közzététele pedig pusztán a szólásszabadság gyakorlása.
Csökkentek a Pentium III-ak árai Business cnet Az Intel hétfôn 20–31 százalékkal csökkentette Pentium III processzorainak árait, melynek következtében a PC-árak csökkenésére lehet számítani. A lépésre a rivális AMD is árcsökkentéssel válaszolt. A 733 MHz-es Pentium III nagy tételben 754 helyett ezentúl 594 dollárba kerül, a 650 MHz-es pedig 562 helyett 423 dollárba. A múlt hónapban piacra dobott 800 megahertzes Pentium III-nak nem csökkentette árát a cég. Az AMD komolyabban csökkentette árait, a 450 megahertzes mobil K6–2 processzor árát például 54 százalékkal csökkentette a cég. A 650 MHz-es Athlon ára 519 helyett 389 dollár, a 600 MHz-es pedig 419 helyett 289 dollár lesz. >> Intel AMD
Bill Gates alapítványa ismét gazdagodott Business Reuters Bill Gates és felesége hétfôn ötmilliárd dollárt adományoztak a nevüket viselô alapítványnak, melynek vagyona ezzel 21,8 milliárd dollárra emelkedett. Az alapítványnak minden évben legalább vagyona 5 százalékát el kell osztogatnia ahhoz, hogy megtarthassa adómentes státusát. A múlt évben kétmilliárd dollárt fordított jótékony célra a Bill and Melinda Gates Foundation.
A 2000. év probléma nem január elsején volt, akkor csak elkezdôdött. A kettôvel kezdôdô évszámot lassan hat hete szokjuk már, de továbbra sem lehet mindenki biztos benne, hogy programjai is felismerik a dátumváltást. Attól még vígan elindulhat a gép, ha az operációs rendszer egy-két segédalkalmazása megbénult, vagy a behívásakor zöldségeket ír ki.
A Microsoft, a világon legtöbb példányban használt operációs rendszer gyártója — szavunk sem lehet — példásan felkészült kétezerre. Ugyan a felkészülés idôszaka alatt is született olyan alkalmazás, amelyet (részben szökônap-tévesztés miatt) „kis hibával 2000. tûrônek" kellett minôsíteni (Windows 98, eredeti változat), a javítások minden fontosabb program minden fontosabb nyelven kiadott változatához elkészültek.
Egy speciális „Product Analyser"-t is összekalapáltak, amely a hátára kötözött szövegformátumú háttérarchívumból csipegetve minden Microsoft-termékrôl el tudja dönteni, hogy aktuális verziójában felkészültnek számít-e.
Az el sem induló gépnél ugyanis csak egy dolog rosszabb: ha elindul a gép (és vele a munka), viszont a programok hibáznak, képletesen szólva „félrehúznak", mint az eltájolódott iránytû. Ezután, ha bármilyen okból szükség lesz egy javítóprogrammal gyógyított Microsoft-alkalmazás újratelepítésére, a telepítôfájlok mellett felbontandó a termékre szabott 2000. kompatibilissá tevô túlélôcsomag is. Különben megint téma lehet az Y2K hiba...
A Microsoft nyert az idôvel való versenyfutásban: a végzetes határidô beköszönte elôtt mérnökök hada több ezer programot nézett végig, hogy az esetleg félreértelmezett évszám okoz-e hibát bennük. Ez a munka most sem állt le, januárban is folyamatosan frissítették az egyes termékek felkészültségi szintjét leíró oldalakat. Ha valaki kijavítatlan hibára bukkan, nézze meg a termék oldalát a Microsoft TechWeb-en, hátha megvan az ellenszérum. A Windows NT4 esetében a sorozatosan kiadott Service Pack-ok pofozzák egyre frissebb állapotba a rendszert. Az SP6 már teljes megváltást ígér a gondoktól.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az ezredforduló pillanatában fordult kedvenc mackóm a másik oldalára. Nem láthattam, mit csinál, a bulin nem volt Internet. Egy biztos: amikor legközelebb gépközelbe jutottam, Barnamedve már egészen más pozícióban feküdt odújának mélyén.
Ez derül ki legalábbis azokból a webcam-es felvételekbôl, amelyeket az amerikai „Discovery Channel" tévécsatorna weboldalán láthatók. A Discovery Online különlegessége, hogy egy tudóscsoportjának akciómunkáját elôször a webtörténelemben (?) a nagyközönség is láthatja. A téli álmukat zavartalanul alvó medvecsalád barlangjának bejáratánál egy kamerát rejtettek el, amely infravörös fény segítségével permanensen tudósít a helyi viszonyokról. Igaz, a barlangban zajló események egy alvó medve természetébôl fakadóan nem mutatnak túl azon, hogy szunya van, horkolás, esetleg néhány váratlan mozdulat, fordulás a másik oldalra. Izgalmasabbnak tûnhet azonban az az on-line hírharang, amely szerint medvenônk állapotos, várhatóan januárban hozza világra bébijét az egész világ szeme láttára. Bár a medvék nagyon mélyen alszanak…
Online-állatbarátok kedvére tesz, a medvéknél mozgalmasabb pillanatokban bôvelkedô orángután-show. A washingtoni nemzeti parkban az emberszabásúak studírozására felállított négy kamera különbözô szögekbôl tudósít. Az állatkertekbôl egyébként már jól ismert majmos csimpaszkodáson kívül a türelmesebbek nyomon követhetik egy másik tudósgárda kísérletezését is, amelyben az orángutánok szimbolikus nyelvkészletét vizsgálgatják.
Állati izgalmak mellett emberi vonatkozású eseményeket is megörökít és megoszt velünk a Discovery Channel online. Amerikai típusú, belülrôl mindennemû romantikát nélkülözô Las Vegas-i kápolnában szemtanúi lehetünk, hogyan mondják ki egymásnak párok a boldogító igent. A hivatalos nevén Kis Fehér Kápolna 1954 óta ad helyet örömünnepeknek, ahol azóta számos híres ember lépett frigyre szerelmével: Frank Sinatra, Michael Jordan, Bruce Willis, Demi Moore vagy Mickey Rooney, aki kétszer is ellátogatott ide. A templom történetéhez tartozik, hogy rendkívüli vonzerejét nem pusztán a hely különben meglehetôsen kopár szelleme adja, hanem a Las Vegas-i házasságkötés egyedülálló rendszere. Mindösszesen negyedórába telik a szükséges hivatalos iratok beszerzése, és a pap sem zaklat mindenféle kellemetlen kérdéssel, ha kell, öt különbözô nyelven hadarja el rövidre szabott mondókáját. Habár a házasság intézménye errefelé kissé nagyipari jelleget öltött (ünnepnapokon elôfordul a napi 500 igen-pár), az esküvô után az újdonsült párocska kárpótolhatja magát a helyi kaszinókban.
A felhasználók 1999. leggyakoribb vírusainak tízes listája azt mutatja, hogy az önsokszorosító, Melissa típusú vírusok egyre erôteljesebbek, azonban nem kell félni, az öreg, sokat látott vírusok is ott vannak még a leggonoszabbak között. A 2000-es év fenyegetô rémei mégsem a különleges vírusok, hanem a vírusokról szóló álhírek lehetnek.
A Sophos vírusirtó szoftvereket gyártó vállalat szortírozta az év folyamán hozzájuk érkezett segélyhívásokat, hogy kiderüljön, mely vírusokat jelentettek a legtöbbször. A tíz leggyakoribb közé például kilencedik helyen bekerült a Form — egy- majd tízéves boot-szektor vírus. A tízes listán három önsokszorozó vírus van: a Ska-Happy99, a Melissa, és az ExploreZip — mindhárom a Windows levelezôrendszerén tenyészik, vígan.
A mailben terjedô vírusok napok alatt képesek végigsöpörni a világon. „Bizonyos vírusok nagyon elterjednek és aztán képtelenek kihalni. Az ilyenek mindig ott csücsülnek egy flopin valahol valakinek a fiókjában" — mondja Graham Cluley, a Sophos technológiai igazgatója. Cluley szerint egy vírus akkor lesz hosszú életû, ha észrevétlen tud maradni. „Azok a vírusok, amelyek folyvást pusztítanak, felhívják magukra a figyelmet. Ezek a vírusok saját vesztük felé rohannak, mint a lemmingek. A Form például csak elhelyezi magát a boot-szektorban, és semmi különösebbet nem csinál azonkívül, hogy kicsit terheli a rendszer erôforrásait."
1999 legtöbbet jelentett vírusa a Laroux volt. A Laroux elôször 1996-ban fertôzött. Makrovírus, de a tradícióval ellentétben Excel-táblákat fertôz. Cluley szerint a Laroux azért tudott így elterjedni, mert az emberek általában a Wordban terjedô makrovírusokat ismerik, és azoktól tartanak.
Ha a vírus megformázza a merevlemezt, az maga az apokalipszis, jobb helyeken viszont biztonsági másolatot tartanak. A legtöbb kárt nem az ilyen pusztító vírusok okozzák. Vannak olyan vírusok, amelyek dokumentumokat küldenek a fertôzött géprôl, ilyen módon több bizalmas dokumentum is kikerülhet egy cég rendszerébôl. Más vírusok belenyúlnak a táblázatokba, a szakemberek meg azt hiszik, ôk rontották el az üzleti mérleget.
A Sophos tudósa szerint 2000-ben a rémhírek fogják a legtöbb problémát okozni. Egy vírusról szóló rémhír teljes pánikot okoz, és e-mailek millióit indítja el — a hoax, vagyis a lánclevél válik „vírussá". A vírusirtók diszpécserirodájában pedig meggyulladnak a telefonvonalak, hiába, hiszen egy nem létezô vírust nem lehet irtani. Tavaly télen például minden más vírusnál többet kellett kutatniuk egy állítólagos vírusos játék után, amely Télapóról és a krampuszokról szól.
1999-es tízes lista (elôfordulások gyakorisága szerint): 1. Laroux (XM) 16,7%, 2. Ethan (WM97) 10,4%, 3. Marker (WM97) 9,6%, 4. Class (WM97) 8,2%, 5. Ska-Happy99 (WM32) 7,8%, 6. Footer (WM97) 7,0%, 7. Melissa (WM97) 5,7%, 8. ’Chernobyl’ (W95) 5,4%, 9. Form 2,5%, 10. ExploreZip(W32) 1,7%.
A mobiltelefonok néhány éves karrierje során már többször felmerült a kérdés: Okozhatnak-e a készülékek zavart más elektronikus eszközök (pl. orvosi mûszerek, repülôgépek navigációs rendszere) mûködésében?
Ma már szinte minden kórházban, irodában, intézményben táblák tiltják a mobilok használatát. Vajon okoznak-e a készülékek bármiféle zavart, vagy csak egyszerûen morális okból kérik az ott dolgozók a mobilok kikapcsolását. Ez, persze, érthetô is, hiszen nem mindenki tudja a munkáját nyugodtan végezni, miközben mobiltelefonok csörögnek szakadatlanul. Mûszaki szempontból elvileg nem jelenthet problémát a mobiltelefonok használata, ugyanis a modern elektronikus eszközök (irodai berendezések, kórházi készülékek stb.) megfelelô védelemmel, árnyékolással vannak ellátva. Abban az esetben, ha ez a védelem nem tökéletes, problémák léphetnek föl. Mindenesetre, ha arra kérnek, kapcsoljuk ki készülékünket, fontos hívásainkat rövid szöveges üzenetek küldésével is helyettesíthetjük, a rezgô hívásjelzés beállításával pedig diszkréten fogadhatunk hívásokat. Vannak, persze, olyan szituációk, melyekben kimondottan tilos a mobilok használata. A számítógépes navigációval ellátott repülôgépek fedélzetén a mobiltelefonok komoly gondot tudnak okozni. Fel- és leszállás közben kimondottan tiltott a mobilok használata, hiszen a készülékek által kibocsátott elektromágneses hullámok zavarják a navigációs rendszert. Ezért az utaskísérôk minden esetben megkérik az utasokat, hogy kapcsolják ki telefonjukat. Mielôtt bárki félvállról venné a tiltást, olvassa el a következô, a valós életben megtörtént esetet. A British Airways egyik repülôgépének fedélzetén az egyik utas, a tiltások ellenére, mobiltelefonját használta, SMS-üzeneteket küldött, és ezzel a repülés biztonságát veszélyeztette. A személyzet értesítette a rendôrséget, és a leszállás után azonnal ôrizetbe vették az „engedetlen" férfit. Tettének komolyságát jelzi az a tény, hogy abban az esetben, ha bûnösnek találják, akár börtönbüntetésre is ítélhetik. Kórházakban, gyógyászati intézményekben a tapasztalatok szerint némi problémát okozhatnak a mobiltelefonok. Néhány régebbi, nem megfelelôen árnyékolt orvosi berendezés téves eredményt is produkálhat. Ez különösen veszélyes lehet akkor, ha életveszélyes állapotban levô beteget kell diagnosztizálni. A szívritmusszabályzók esetében vegyes a kép. A régebbi típusok esetén a káros hatást nem lehet egyértelmûen kizárni, az újabb készülékek esetében azonban csekély a valószínûsége annak, hogy a közelben használt mobil bármiféle zavart okozhat.
Átalakulások zajlanak a digitális alvilág életében. Az amerikai szenátus elôtt is ismert hackercsoport, a bostoni L0pht tagjai ugyanis bejelentették, hogy biztonsági tanácsadó céget alapítanak @Stake néven.
A L0pht Heavy Industries 1998-ban több tettével is magára vonta a közvélemény figyelmét. Mudge, a hackercsapat vezetôje ekkor alkotta meg és kezdte árulni azt a L0phtCrack nevû programot, mely képes feltörni az abszolút biztonságosnak hitt Windows NT jelszavait. A titkosításban utazó csoport ezen „csekélységen" kívül piacra dobott egy észrevehetetlen monitor-szofvert, mely a hálózatunkban ólálkodó betörôket ellenôrzi.
A „szürke kalapos" — utalva a fehérgalléros bûnözésre — társaság eddigi legnagyobb dobása azonban az volt, amikor az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügyekért felelôs szenátusi bizottsága elôtt kijelentették, hogy 30 perc leforgása alatt bármelyikük képes lenne megbénítani az Internetet. Nem tudni, hogy ennek a meglehetôsen utópisztikus megnyilatkozásnak köszönhetôen vagy egyéb okokból kifolyólag, de ezután Mudge-t meghívták oktatni a NASA, az igazságügyi minisztérium, a légierô és egyéb meg nem nevezett kormányzati szervezethez.
A nyolctagú L0pht most viszont úgy döntött, hogy kriptoanalizációs tudását a kapitalizmus szolgálatába állítja, és létrehozták az @Stake nevû vállalatot, mely — saját állítása szerint — az egyetlen valóban független biztonsági szolgáltató a piacon. A 10 millió dollárral beindított, immár fehérgalléros vállalkozásban a L0pht-csapat a kutatásért és fejlesztésért lesz felelôs, ám gyökereiket továbbra sem tagadják meg. „Mudge-nak szólítottak a szenátusi bizottságban, szüleim is Mudge-nak hívnak, miért kellene ezen változtatni?" — csodálkozik a hivatali életét firtató újságírói kérdéseken a lezser cuccokban nyilatkozó hosszú hajú srác.
Nem véletlen, hogy a hackercsapat „illegális" tudása mára ilyen gyümölcsözôvé lett. A robbanásszerûen fejlôdô elektronikus üzlet egyik legfôbb akadálya ugyanis a hálón uralkodó bizonytalanság, azaz a hitelesség hiánya. Talán az Y2K-probléma is jól mutatja, hogy a biztonságot soha nem lehet megspórolni, legalábbis ezt a felismerést tükrözi az az IDC Research által közölt felmérés, mely szerint 2002-ben már több mint 1,6 milliárd dollárt költünk globálisan a hálózati biztonsági tanácsadókra és szakemberekre.
Az Európa Tanács pénteken kiadott ajánlásában kéri 41 tagországát, hogy intézkedjen a cigány kisebbség körében tapasztalható nagy írástudatlanság csökkentése érdekében, és segítse elô, hogy a cigánygyermekek minél nagyobb arányban végezzék el az általános és a középiskolát.
Az ET szerint az európai társadalmakban a roma kisebbség hátránya csak úgy hozható be, ha az államok gondoskodnak arról, hogy a cigánygyermekeknek a többi gyermekkel egyenlô esélye legyen a tanulásra. Ehhez azonban meg kell teremteni a felnôttoktatás és a szakmai képzés jól mûködô rendszerét — írja ajánlásában az ET.
Az oktatási minisztériumoknak több figyelmet kell szentelniük a cigánygyermekek iskoláztatásának. Fejleszteni kell az iskola-elôkészítô intézményeket, és az államnak állandó kapcsolatot kell fenntartania a cigányszülôkkel, lehetôleg olyan közvetítôk útján, akiket a cigány közösségek maguk választanak.
A cigánygyermekek számára a tankönyvekben szerepeltetni kell a cigány nép történetét és kultúráját, de ez nem jelentheti azt, hogy külön osztályokat vagy külön tantervet hoznak létre számukra. Azokban az országokban, ahol a cigány beszélt nyelv, a cigánygyermekek számára az iskolában biztosítani kell az anyanyelv tanulásának lehetôségét. Az ET kifejezetten ajánlja tagországai számára, hogy minél több cigány fiatalt vegyenek fel a tanárképzésbe, és a nem cigány tanárok minél nagyobb számban kapjanak a cigányok oktatásához szükséges különleges képzést.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |