2000. február 15.
(XII. évfolyam, 37. szám)

Nem lesz etnikai támadás a választási kampányban?
Románia kárára válhatnak a nacionalista felhangok
Milyen hatással lehetnek a közelgô választási kampányok a nemzeti kisebbségek státusára, illetve Románia integrációs esélyeire? — ez volt a témája a Project on Ethnic Relation (PER) amerikai alapítvány hét végi brassói kerekasztalbeszélgetésének. Összeállításunk a 8. oldalon.

Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetrôl tájékozódott Nagybányán
Mentegetôzik az Esmeralda: a CNN-ben mutatott halak még csapkodtak... (8. oldal)

Törvényismertetô
Egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendelet (5. oldal)

Földrengésprognózis (6. oldal)

SPORT (4. oldal)

Február 15-tôl a Petrom Részvénytársaság a Premium benzin árát 9600 lejben, a gázolajét pedig 7000 lejben szabta meg. A Szuper Plus 98-as ólommentes benzin 9100, a Regular 9200, a normál benzin 8600 lejbe, a Roman gázolaj pedig 7050-be kerül. A benzinár 18 115 lejes euróárfolyam esetében érvényes. A luxusadó csökkentésének köszönhetôen a benzin és a gázolaj ára 5–10%-kal, az ólommentes benziné 25%-kal, a gázolajé pedig 20%-kal kevesebbe kerül. Ioan Popa, a Petrom Rt. igazgatója kijelentette: reméli, hogy az árcsökkenés következtében több benzint és gázolajat adnak el.

A kenyérgyártók képviselôi úgy nyilatkoztak, hogy a benzin árának csökkenése nem vonja maga után a kenyér árának csökkenését is, hisz az üzemanyag értéke csupán minimális részét jelenti a kenyér árának.

A parasztpárti minisztereknek Traian Remes pénzügyminiszterrel történt szombati találkozása, valamint az ott született megegyezés, miszerint megtalálták a módját annak, hogyan lehet a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 4 százalékát biztosítani a tanügy számára, nem sokat változtatott az általános közoktatási sztrájk helyzetén. A biztató hírek ellenére a két nagyobb szakszervezeti tömörülés — a FSLI és a Spiru Haret — vezetôi továbbra is egyetértenek abban, hogy az általános sztrájkot csak akkor fogják beszüntetni, ha a kormány olyan rendeletet bocsát ki, amelyben garantálják az oktatók béremelését.

A Kolozs megyei pedagógusok hétfôn Dâmbovita, kedden pedig Bihar megyével szolidárisak. Szerdán Bukarest következik a szolidaritási listán. A kolozsvári iskolák zömében naponta készítik el a sztrájknévsort; amennyiben a szakszervezeti tagok fele egyetért a sztrájkkal, akkor figyelmeztetik a gyerekeket, hogy másnap mire lehet számítani.

Aurel Cornea, az Országos Szabad Közoktatási Szakszervezet (FSLI) elnöke a Szabadságnak elmondta: vasárnap találkoztak ugyan a szakszervezetiek Andrei Marga tanügyminiszterrel, de a tárgyalás rövid idôn belül beszélgetéssé alakult, így semmiféle kézzelfogható eredményt nem értek el. Az elnök megerôsítette a hírt: ameddig a kormány nem bocsát ki rendeletet a pedagógusok béremelésérôl, folytatódik a közoktatási sztrájk.

Szabó Csaba

Tegnap Désen 12–13 óra között a dési és Dés környéki szakszervezeti tagok csendes, méltóságteljes felvonulással fejezték ki szolidaritásukat Dâmbovita megyei sztrájkoló kollégáikkal. A mintegy ezer tüntetôbôl álló menet a törvényszéktôl indult meg a Polgármesteri Hivatal felé, ahol a Suciu Cristina helyi szakszervezeti vezetô irányította küldöttség átadta a polgármesternek a szakszervezetiek tiltakozó levelét. A tüntetés az Eminescu-szobornál ért véget.

Lukács Éva

A tavalyi mérleg kiértékelése céljából Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Kolozsvárra látogatott. Hétfô délután a megyei rendôrség épületében a sajtó képviselôivel is találkozott (igaz, a meghirdetetthez képest alapos késéssel).

A régió, azaz Kolozs, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megye képviselôivel, 2 parlamenti képviselô és prefektusok jelenlétében értékelték ki a rendôrség múlt évi tevékenységét, amelynek általános következtetése az, hogy csökkent a bûnözés térségünkben (például a gyilkossági kísérletek száma 16,7, a rablásoké 13,8 százalékkal stb.). A korrupciós ügyek száma 40 százalékkal apadt, a gyanúsítottakat pedig mind egy szálig (azaz 100 százalékosan) ôrizetbe vették — az elôzô évekhez képest ez is pozitív fejlemény.

A belügyminiszter szerint számszerû adatok szükségesek ugyan, de a jövôben a tevékenységet minôségi kritériumok alapján is fel fogják mérni. Temes megyében kísérleti jelleggel bevezetnek egy ilyen értékelési módszert. A korrupció megfékezését a két szabályozó törvény parlamenti megszavazása is biztosítani fogja. Az egyik értelmében a rendôrség keretében egyedül a csendôrség marad katonai struktúraként, a demilitarizálás során a tûzoltók, a határon szolgálatot teljesítôk és a rendôrök közhivatalnokká minôsülnek. A törvény különlegessége, hogy az eskütétellel a rendôrök automatikusan el kell hogy fogadják a „hûségtesztet— (ami a színlelt lefizetéstôl egészen akár a telefonjuk lehallgatásig is terjedhet). A belgyminisztériumhoz tartozó mintegy 100 ezer alkalmazott körében mindössze 311 korrupciós esetet jegyeztek.

Constantin Dudu Ionescu szerint minisztériuma 100 millió dolláros támogatásban is részesül, amelyet egy külön, biztonsági alapból különítenek el. Ebbôl telik majd egy 6,5 milliós radarkészülékre, amely a sebességi korlátozást túllépô személygépkocsikról elkészíti a fényképet, és a büntetést postázza — elkerülve ezzel a rendôrökkel való találkozást.

Póka János András

A csütörtöki tanácsülésen leváltott alpolgármesterek, Nicolae Ruja és Grigore Dejeu betartották szavukat: péntek reggel a közigazgatási bíróságon megtámadták a városatyák határozatát. A törvény értelmében fellebbezés esetén a határozat felfüggesztôdik. Így hétfôn Grigore Dejeu megjelent munkahelyén, mi több, a polgármesteri hivatal szokásos sajtóértekezletén is jelen volt, és kedélyesen kezet fogott Gheorghe Funárral. Dejeu kijelentette: a tanácsosok csupán bizonyított törvényszegés esetén válthatták volna le tisztségébôl. Funar bejelentette: óvást emelt a két alpolgármester fellebbezése ellen, így tehát a városi tanács határozatának a felfüggesztése is felfüggesztôdik. Titus Jude, a város jegyzôje pontosított: a polgármester csupán kérést nyújtott be annak érdekében, hogy a bíróság sürgôsségi eljárásban döntsön a kérdésben.

Nicolae Ruja lapunknak elmondta: a polgármester rendelete értelmében ebben az idôszakban a kolozsvári temetôk helyzetével kell foglalkoznia. — Funar azt szeretné, ha a temetôk kerítésének, a kápolnák, a temetôi sétányok állapotáról írnék jelentést. A munkahelyi kötelezettségnek eleget téve ma a temetôgondnokságoknál jártam — mondta Ruja. Szerinte törvényes, de megalapozatlan volt a tanácsosok leváltási határozata. Úgy véli, esetében a tanácsosok jelentéktelen vádakat hoztak fel. — Pénteken, szombaton és hétfôn is bementem a Városházára. Elsô nap Gheorghe Ciurtint, az újonnan megválasztott RTDP-s alpolgármestert az irodámban találtam, amit barátságosan megosztottunk a nap folyamán. Jelenleg négy alpolgármestere van Kolozsvárnak, de csupán kettônek van aláírási joga. Ilyen csak nálunk történhet meg — mondta Nicolae Ruja.

Kiss Olivér

Az Ítélôtábla egyik gyûléstermében tegnap az ügyvédi kamara dékánja hivatalosan felolvasta az ügyvédek tiltakozását és kéréseit tartalmazó memóriumot, amelyet eljuttattak a különbözô minisztériumokhoz és a kormányhoz. Két héttel ezelôtti tiltakozásukat azért függesztették fel, mert ígéretet kaptak kéréseik megoldására, majd tudatták velük, hogy marad minden a régiben. Ezért a Romániai Ügyvédi Szövetség február 15-tôl általános sztrájkot hirdetett meg.

Az ügyvédek elégedetlenségének fô oka, hogy az elmúlt év végén elfogadott különbözô kormányrendeletekkel ôket is kötelezték a 19%-os áruforgalmi adó fizetésére, ezt a többletet természetesen az ügyfelek „zsebére" kénytelenek felszámolni a honoráriumban. Ily módon az ügyvédeket úgynevezett „adóbehajtókká" változtatták — állítja a szövetség közleményében —, ráadásul jövedelmükbôl többet kell befizetniük az államkasszába, mint az egyszerû kereskedôknek.

A sztrájkoló ügyvédek csupán olyan jellegû tárgyalásokra mennek el, ahol kötelezô a jelenlétük az emberi jogok tiszteletben tartásáért, a többi esetben halasztást kérnek majd.

(i)

Gheorghe Funar hétfôn bejelentette: ma reggel nyolckor jelen lesz a közigazgatási bíróságon, amikor a prefektus felfüggesztési rendeletének jogosságát tárgyalják. — Annak ellenére, hogy az ügyvédek felfüggesztik tevékenységüket, én elmegyek a tárgyalásra. Kérni fogom, hogy a pert helyezzék át más helységbe, mivel egyes erôk nyomást gyakorolnak a kolozsvári bírókra. Remélem, a bíróság belátja, hogy a prefektus törvénytelenül adta ki a felfüggesztési parancsot és ezzel visszaélést követett el — mondta a polgármester.

Mint ismeretes, a Kolozs megyei fôügyész kérésére január 25-én a prefektus felfüggesztette tisztségébôl Gheorghe Funar polgármestert. Ez utóbbi óvása következtében, másnap a közigazgatási bíróság február 15-ig felfüggesztette a perefektus rendeletét.

(kiss)

FÖLDÜGYI TANÁCSADÓ SZOLGÁLATOT
létesítettek Kolozsváron és Kolozs megye vidéki városaiban, ahol a következô órarend szerint tartanak szolgálatot. Kolozsváron: 1989. December 21. út 116. (RMGE-székház) — naponta 9–17 óra között; Pavlov utca 21. (RMDSZ-székház) — hétfôtôl péntekig, 9–16 óra között. Bánffyhunyadon: a városháza épületében található RMDSZ-irodában — naponta 11–13 óra között (tel.: 251-488, felelôs Kudor István). Désen: RMDSZ-székház — hétfôtôl péntekig, 16–18 óra között (tel.: 213-156, felelôs id. és ifj. Barabás Ferenc). Szamosújvárt: RMDSZ-székház, minden szerdán, 17–19 óra között (tel.: 241-534, felelôs Lénárt Ferenc, Patac Karolina). Tordán: RMDSZ-székház, keddtôl pétekig, 14–15 óra között (tel.: 316-054, felelôs Szedilek Lenke jogász).

KOLOZSVÁRI NÉPFÔISKOLA
Szív- és érrendszeri betegségek sebészeti kezelése címmel dr. Aszalós Andor szív- és érsebész szakorvos tart elôadást február 15-én, kedden du. 5 órától a Györkös-Mányi Albert Emlékházban (Majális/Republicii 5.). Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

ORVOSI TANÁCSADÁST szolgáltat dr. Szilágyi Sándor kedden du. 4 órától az RMDSZ Pata–Györgyfalvi kerületi székházában (Jobbágy/Ariesului utca 55.). A rászorulókat gyógyszerrel is segítik.

GYERMEKSZEMÜVEG — amit a Cukorgyár utca végében találtak — várja gazdáját a Jókai/Napoca utca 16. szám (I. emelet, 16-os szoba) alatt, a szerkesztôség titkárságán.

A moldvai és gyimesi csángók kultúrájának, népszokásainak, hagyományainak, a csángó magyarság zenéjének, táncainak megismertetése szándékával idén is megrendezi zenés-táncos összejövetelét a Pro Minoritate Alapítvány szombaton, immár hagyományosan, a Petôfi Csarnokban.

A rendezvény sajtófelelôsének tájékoztatása szerint a bál ízelítôt ad a csángók páratlanul gazdag hagyományaiból. Fôvédnöke ismét Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára nyitja meg.

A millenniumi esztendô mûvészeti mûsorába érkeznek vendégek Csíkból és — hagyományôrzô zenészek, énekesek, táncosok — például Klézsébôl, Külsôrekecsinbôl és Lészpedbôl is.

A magyarországi közremûködôk között lesz Berecz András és az Egyszólam együttes, Fábri Géza, a Tatros együttes, a Jászság Népi Együttes, valamint a Zurgó együttes.

Az est idején dokumentumfotó-kiállítást is megtekinthetnek a vendégek.

Az alkalmi bemutatón Harangozó Imre képeinek segítségével a nézôk betekintést nyerhetnek a csángó mindennapok történéseibe, illetôleg nyomon követhetôk azok a változások, amelyek a hétköznapi élet, valamint az ünnepek átalakulását tükrözik.

A Tamás György vezette Egyetemes Magyar Képzômûvészeti Egyesület — Stockholm rendezésében Dániel Éva festészeti tárlatát tekinthették meg az érdeklôdôk a svéd fôvárosban. A City Art Galleryben és a Magyar Házban bemutatott kiállítás nagy sikernek örvendett.

A mûvésznek májusban Gyulán lesz egyéni tárlata.

A tartalomból: • Beszélgetés Csendes Lászlóval, a Szekuritáté-dossziékat átvilágító kollégium tagjával • Tordai Zádor írása H. R. Patapievici és Lucian Boia nézeteirôl • Ágoston Hugó összeállítása a 22 c. lap 10. évfordulóján • Tóth Éva cikke az egyetemessé váló regionalizmusról Asturias mûveiben • Stúdió Kávéház: Kuncz Aladár emlékezete • Informatikai újdonságok • Fodor Sándor jegyzete • Szász János naplója.

Szemesé a világ — tartja közmondásunk. Ezt úgy is parafrazálhatnánk, hogy „szemesé az újság". Pontosabban a teljes olvasásának elônye. Indítékként rövid magyarázat kívánkozik ide.

„Egyáltalán ki szerkeszti és adja ki a lapot? Hol van a szerkesztôség? Én tudom, de a lapban hiába keresem" — írja egyik kolozsvári olvasónk. Pedig a 7. oldali impresszumban bárki láthatja, „amióta a világ világ", illetve amióta a belsô átrendezés után a 2-esrôl odaköltözött a kiadással kapcsolatos tudnivalók jegyzéke: „Kolozsvár, Napoca (Jókai) utca 16. szám".

Ezek után nem marad más hátra, mint több és eredményesebb szemlélôdést kívánnunk egymásnak. Mindnyájunkra ránkfér.

Ö. I. B.

A filharmónia a Beethoven-ciklus befejeztével február 11-én a 20. század különbözô korszakaiban alkotott mûveket tartalmazó mûsort mutatott be, négy ritkán hallható opust.

Az est karmestere az izraeli Itay Talgam, a kolozsvári közönség évenként visszatérô kedves vendége, kinek hangversenyeit rendszerint érdekes mûsorösszeállítás jellemzi.

Gustav Mahler 10. szimfóniáját már nem tudta befejezni. A halála elôtt egy évvel, 1910-ben megkezdett szimfóniát öttételesre tervezte, ám csak elsô, Adagio tétele készült el. A második tétel fennmaradt vázlatait Ernst Krenek fejezte be, és abban a formában is több alkalommal elôadásra került 1924 óta. Itay Talgam érzékeny tolmácsolása hozzájárult, hogy ez a nehezen megközelíthetô muzsika közelebb kerüljön a hallgatókhoz.

Debussy Rapszódiája klarinét és zenekarra Philippe Cuper megszólaltatásában az impresszionizmus korszakát jelentô, az Egy faun délutánja Debussy-mû hangulatát hozta érvényre. Sok jót hallottunk a francia fafúvósokról, Philippe Cuper, a párizsi operaház szólóklarinét-mûvésze ezt az értékelést megerôsítette. Bársonyos hang, precíz, jól kidolgozott technika, a mû értô tolmácsolása jellemezte játékát, amihez nagyban hozzájárult a karmester és a zenekar együttmûködése, a kényes feladat zökkenômentes megoldása.

Aaron Copland Klarinétversenyének elôadása az amerikai zene egyik legnagyobb egyéniségére való megemlékezésnek is felfogható, Ugyanis Copland 1900-ban született, ez évben van születésének centenáriuma. Klarinétversenyének kísérô együttese vonószenekar, hárfa és zongora. A versenymû elsô része klasszikus hangzású, mintha csak egy amerikai vidéki farm békés, esti hangulatát idézné, folytatása már jellegzetes dzsesszes muzsika, ami általában Copland stílusára jellemzô. Philippe Cuper virtuoz játéka, „kihegyezett" staccatói méltán váltották ki a hallgatóság lelkesedését, amelyet két rövid, ám szintén nagy virtuozitást megkövetelô Sztravinszkij-darabbal köszönt meg.

Max Reger sokoldalú zenei tehetség volt, zeneszerzô, udvari karmester, a lipcsei konzervatórium zeneszerzéstan tanára. Egyik legjelentôsebb mûve a Változatok és fúga egy Mozart-témára, amelyet karmesteri tevékenysége befejezésekor, 1914-ben, két évvel halála elôtt komponált.

Reger zenéjét kontrapunktikus gondolkodás jellemzi, a szövevényes ellenpont sok esetben nehézkessé teszi mûveit, stílusát fôleg Bach és Brahms tanulmányozása befolyásolta. A Mozart-variációkhoz nem használ kimondottan nagy zenekart, hiányoznak a harsonák, ám ez nem befolyásolja tömör hangzását. Úgy érezzük, hogy a variációk között túlságosan sok a lassú rész, a mûvet záró, mesterien felépített kettôs fúga talán nagyobb hatású lenne, ha szerzôje rövidebbre fogta volna. Itay Talgam sok érzéssel vezényelte Reger mûvét, a filharmónia zenekara pedig e nehéz, ritkán játszott mûsor elôadásáért minden bizonnyal jeles osztályzatot érdemel.

Morvay István

szólalt meg három mû február 12-én a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, a már hagyományossá vált szombat déli hangversenysorozat keretén belül. A hangverseny meghívottai ezúttal Ilse L. Herbert zeneakadémiai mûvész-tanárnô kamarazene osztályának növendékei voltak: Máthé Orsolya és Orbán Katalin (gordonka), Sebastian Comãnescu (hegedû), Csáki Edit és Czumbil Bernadette (zongora). A kamarazene különbözô formái Beethovent kezdettôl fogva foglalkoztatták. Kiváló zongoristaként és e billentyûs hangszer szerelmeseként kamarazenéjében különbözô hangszereket rendelt a zongora mellé. Beethoven fiatalkori, Mozart-témára írt változataiban A varázsfuvola Pamina–Papageno kettôsét dolgozta fel. A variációk hûen tükrözik, hogy ha egy mûben két zseni találkozik, a mû maga is zseniális alkotássá válik. Az I. éves Máthé Orsolya és Csáki Edit tanársegéd elôadásában jól érvényesült a gordonka meleg, érett, bensôséges hangja, a moll változatok lírai érzékenysége, a párbeszédek értékes megoldása, a könnyed játékosság, a kecses nôiesség és a beethoveni férfiasság kontrasztja. A zongorakíséret gondos kidolgozása, a szép hangszínek a dialógusokban emelték a produkció értékét.

Az op. 102. gordonka–zongora szonáták (1815) átmenetet képeznek a nagy kvartettek felé. Formailag sok meglepetést kínálnak, maga Beethoven jelöli meg a C-dúr, nr. I. Szonáta alcímeként „frei Sonate" (szabad szonáta). Beethoven modellje a barokk forma, anélkül azonban, hogy lemásolná, új tartalommal gazdagítja a zenei mondanivalót: mély filozófiai gondolkodás, az emberi érzelem- és gondolatvilág legtitkosabb vonásainak feltárása jellemzik kifejezésmódját. Orbán Katalin (III. év) és Csáki Edit elôadásában a C-dúr Szonáta változatos szépségeiben gyönyörködhettünk, melyben a lassú, szabad invencióhoz hasonló indítás nyugodtsága, a pontozott ritmusokban gazdag, harcias karakterû, energikus Allegro vivace, majd az Adagio vívódásokkal, belsô feszültségekkel telt részei és a megnyugvás pillanatai, végül az utolsó rész imitációi, a két hangszer közötti összhang valósult meg. A hegedû–gordonka–zongora D-dúr Trió technikailag mindegyik hangszert próbára teszi. A három elôadó — Sebastian Comãnescu (IV. év), Máthé Orsolya és Czumbil Bernadette (IV. év) — mûvészi teljesítménye komoly munka eredménye. Játékukat a vonósok szép tónusa, a tuttik határozottsága, a kifejezôerô, a Presto csillogó virtuozitása tette vonzóvá. A lassú tételben a megtört lelkû, teljesen elszigetelôdô lángelmének belsô vívódásait érezzük, de a Presto optimista kicsengésû, melybôl Beethoven életszeretete, az emberi megértés, a hit és a remény sugárzik.

Kulcsár Gabriella

A február 4-i szabadságban a Világ szelektív finnyássága címû cikk meggondolkoztató, és az emlékek és megítélések láncát szabadítja el. Sok igazságot tartalmaz, de árnyékban marad a háttérben levô tulajdonképpeni valóság jó része. Vajon mitôl borzolódott fel oly hirtelen a világ közvéleménye? Miért tüntet oly elkeseredetten Ausztria népe a Szabadság Párt váratlan kormányra jutása ellen? Szerintem többrôl van szó, mint finnyásságról. A világ és Európa nem felejt! Az események megismétlôdését szeretné elkerülni.

Európa emlékezetében még megmaradt az átvészelt második világháború, a kegyetlen náci agresszió, a lágerek vérgôzös gauleitereinek parancsuralma, a zsidók és a világ demokratikus erôi elleni gaztettek. Elôttünk Thomas Mann Európa, vigyázz! címû egykori írása elevenedik fel. Európa újra harcol. Az európai népek, az osztrákok rádöbbentek arra a veszélyre, amit Haider pártjának hatalomra jutása napjainkban jelenthet. A trójai faló szerepét töltheti be a mai világviszonylatban szélesedô és erôsödô demokratikus folyamatokban. Ravaszul megszervezett akcióról van szó. A feltörô újfasiszta körök talajkeresésének vagyunk szemtanúi. Ezek a neonácisták szalonképessé akarják tenni magukat a komoly múlttal rendelkezô osztrák demokrácia keretében, annak segítségével. Haider újfasiszta beállítottságához nem fér kétség. A „jámbor bárány farkasbôrben" elôzôleg több ízben kétségbe vonta a náci gaztetteket, sôt a több mint tizenhatmillió áldozatot követelô holokausztot is. Napjainkban nem a hattyúk védelmérôl van szó, amivel Haider félrevezette választóit, hanem arról, hogy a közép-európai demokráciájáról híres Ausztriát nagy szégyen érte. A tüntetôk nemhiába „Haider Ausztriája nem az én Ausztriám!" feliratot lengették. A haideri eszmék nem egyeztethetôk össze az általa meghirdetett liberalizmussal és demokráciával. Ezért vonult az utcára Bécsben és máshol az osztrák nép, ezért mozdult meg Nyugat-Európa.

Az osztrák elnök pedig magyarázkodik. Mossa kezét-lábát, de nem tesz semmit. Ausztriát könnyen kizárhatják az Európai Közösségbôl! Mások sem tesznek, még csak nem is szólnak hozzá. A szomszéd Magyarország sem. Most, amikor szólni kellene, sokan hallgatnak! Még el lehetne torlaszolni, fel lehetne számolni a veszélyt! De bezzeg! Inkább hallgatni kellett volna Kanadában!

A Szabadság cikkírójának igaza van abban, hogy a világ nem figyelt fel eléggé, és nem adott visszajelzést akkor, amikor Romániában a szélsôségesek bejutottak a kormányba, hangjuk felerôsödött. Most sem szól senki, amikor a kormányzó pártok szétszakadásával megteremtôdik a táptalaj a fertô szélsôbal és szélsôjobb hatalmi felfuttatásához.

A román demokratikus erôknek kétségtelenül vannak eredményeik! A nagyromán nacionalizmusnak is vannak megnyilvánulásai. A türelmetlenség, a más népekkel szembeni intolerancia, a magyargyûlölet, az antiszemitizmus nálunk sem idegen, nyakig vagyunk benne! Sajnos, bôven találkozunk vele Kolozsváron is. Itt is vannak olyanok, akik lelkesen fáradoznak a fasizmus újratermelésén.

A magyargyûlölet eklatáns példája az aradi eset. Hogyan lehetséges, kérdem én, hogy miniszterelnökünk és igazságügy-miniszterünk ünnepélyesen megegyeznek a román–magyar megbékélés keretében arról, hogy találkoznak, s a ’48-as vértanúk emlékezetére békeparkot létesítenek, és abban, hogy más román szobrokkal együtt felállítják a Szabadság-szobrot a két nép békeakaratának kifejezésére. De sem a miniszterelnök, sem az igazságügy-miniszter nem jön el a találkozóra, és nem értesítik a másik felet. Kinek volt az érdeke, és ki tanácsolhatta ezt nekik, melyik az a hatalom, melynek ez megfelel?

Világos, itt nálunk a többség nem akar békeparkot, sem román–magyar barátságot! A Szabadság-szobrot a minorita rendnek adták át. Az ürügy az a pár négyzetméter terület, amelyen a parkot létesítenék: „a városé-e vagy az államé-e?" Aradon mindenki tudja, hogy mind a Tizenhárom vértanú emlékmûve, mind a Vesztôhely környéke a várhoz tartozik, nem a városé! A Maros túloldalán van, tehát nem a város területén. Ugyanannak a hatalomnak a ténykedése a szoborátadáskor rendezett kórus, a hangos üvöltözô banda fellépése is. Részeg, fasiszta duhajok, a szomszéd ország igazságügy-miniszterét minôsíthetetlen módon lekurvázzák, az ünnepség ellehetetlenítésére állnak be. A világra szóló szégyenletes botrány után vendégeink a galuskát lenyelték, aztán szótlanul hazautaztak. Aradi vagyok, még az ükapám ükapja is az volt. A tévé adását nézve eszembe jutott az Ady-verstöredék: „Nem rúg vissza csak búsan átkoz, / Ki egyszer rúgott a magyarba, / Szinte kedvet kap a rúgáshoz".

A szobor gyönyörû. De mirôl is van szó tulajdonképpen?

Sokáig a város díszeként a Szabadság téren állt. Az aradi polgárok, románok, magyarok, szerbek, svábok tulajdonát képezi. A polgárok pénzébôl épült. Az együtt élô népek oszthatatlan szabadságát jelképezi, azt, amely most szegény románokra is ráférne, mert jegyezzük meg: nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom! A szobrot a húszas évek derekától az aradi várbörtönbe zárták. Habár a parasztpárt, ha jól tudom, Pop Cicio révén tiltakozott emiatt, a szobor továbbra is elzárva maradt. 1999 októberében sikerült kiszabadítani, s ez Dávid Ibolya érdeme.

Kinek lehet érdeke ebben az országban az, hogy ne legyen béke, barátság a két nép között? Vajon román magyar, szerb bánat mindig egy bánat marad?

Vagy az ellenzéki erôk, a kapzsi fundamentalista klerikális reakció, amely kezében van nálunk az igazi hatalom, és a cigarettacsempészek, vagyis a SRI, megtilthatta a kormányfônek és miniszterének, hogy a találkozón részt vegyenek?

Így néz ki a román–magyar békekapcsolat a kétezredik év hajnalán Európában. Nem mentes féktelen nacionalizmustól, fasiszta gazemberségtôl, magyargyûlölettôl.

Ezért kel harcra, és nem csak finnyáskodik Európa, Ausztria népe. Fellép teljes erôvel a fasizmus próbálkozásai, mesterkedései, újraéledése és minden rejtett és nyílt megnyilvánulása ellen.

A mi szélsôségeseinket illetôen, rájuk is sor kerül. Az új Európában a demokratikus rend maradéktalanul felszámolja majd a nemzeti elnyomást, türelmetlenséget másokkal szemben. A szomszédos népeket az együttmûködés jellemzi majd, a határok légiesednek. Az új Európában végül is meg kell szûnnie a népek mindennemû elnyomatásának. Ezt mindenkinek meg kell értenie!

Dr. Tóth József
ny. egyetemi tanár

Valahogy elejét kellene venni ennek az egésznek, kettes kupaktanácsot folytatok ismerôseimmel. Vállat vonnak, jobb esetben figyelmeztetnek, azaz hasznavehetetlen tanácsokkal látnak el; gondoljak át alaposan mindent, ha nem is mondható végzetesnek a lépés, de valami megfordíthatatlanná válik az életemben. Amennyiben eladnám a lakást, soha többé nem érezhetem magam itthon a városban, csak amolyan átutazónak. Súlyos igazmondás, de számomra közhely, mert már ötödikes koromban szemléletesebben megfogalmazódott a tény bennem, Bukarestben. A vöröskeresztes verseny második díja után kirándulni vittek bennünket a városba és környékére, így jutottam el a vidámparkba, a korongra, ami vagy hatméteres átmérôjû. A forgó korong a szélen ülôt dobja legelôbb a párnázott falnak. A középen ülô, ha kellôen egyensúlyoz, addig maradhat rajta, míg a korong megáll. Kolozsvár számomra a kulturális korong közepe, s hiába a világos képlet, a peremre telepszem, arra tartok.

Veszem a csak csúcsidôben közlekedô ötvenes buszt, indulok a Tordai út elejére, onnan vidékre, meghányni-vetni sorsom a rokonokkal: mi legyen? Nehéz, szorongásos út ez, mint azok a hónapok, évek, amikor a lakáskiutalásra vártam. A sorrend megállapítása pontozásos rendszerrel folyt a gyárban. Jó és sok pontnak számított a minél nehezebb munkahely, a szolgálati évek, a minél több gyerek, s ha az asszony nem dolgozik. Két, aranyakat érô pontom is volt: a munkahely meg az asszony. A munkahely ez idôben nem nehéz — lévén fôiskolám és egyetemem —, hanem tróger, ahonnan irigyelni lehetett köszörülô rabokat. (Vajon ezért van, hogy hátralékaim miatt az adósok börtönébe kívánkozom? Nem: belátom, számomra csak az eladósodás maradt a burjánzó számlák és illetékek miatt.) Az elsô aranyat érô pont a tróger munkahely, ahol izzó öntvények hullnak a verôrácsra. Gôzölög az öntvény homokja, s belehelem a fojtó párát, mert a nagy áramspórlás miatt nem mûködik a szellôztetô ventillátor. Fel is állok panaszommal két szakszervezeti gyûlésen. Dühöngök, szinte acsarkodom az állapot miatt. A harmadikon már nem. Beláttam, hogy ezek a gyûlések arra valók, hogy a rendszer megfigyelhesse, nyilvántartásba vegye a mértéktelenül háborgókat. A szabályzat porhintés. Itt kell megkehesedni, idônap elôtt, a nálam jóval idôsebb Ionicával, akit az ágyában találnak oszlófélben, mikor föltörik az ajtót. A verôrácsról írok az Utunkban a fenti gondolatok nélkül, mintha nem tudnám József Attila figyelmeztetô szavait: az igazat mondd, ne csak a valódit! A másik aranypontom: az asszony már rég nem dolgozik, hála az égnek, mert a községi könyvtárosi állásokat — a könyveket nem égették, csak selejtezték a nem kívánatos mûveket — megszüntették. Micsoda két csillogó aranypont! Akár listavezetô is lehetnék a lakásigénylôk névsorában. Szorgalmas is vagyok: minden adódó alkalommal kihallgatásra megyek, igénylem a lakást türelmetlenül. N. az egyben vitéz és gyászhuszár fogad legyintôn, minden alkalommal tudtomra adja: ameddig nincs kolozsvári buletinem, ô nekem egy négyzetméternyi lakást ki nem utal. A milícia visszakacsint neki: ameddig nincs lakás, ôk buletint nem adhatnak.

N.-et vitéznek és gyászhuszárnak neveztem. Amennyiben a város elrománosításában ügyködôt szemlélem, kétségtelenül vitéz. A Három diófában elkotyogja az ivócimbora: N. fasza gyerek, egy disznóláb vagy kettô, egy kis szilvórium, esetleg némi pénzecske — van lakás. Ha ilyesmikkel jelennék meg a kihallgatáson, menten rám fogná, romba akarom dönteni, bepiszkítani a kommunista etika 33 pontját. Ennek kiagyalásáról tudni vélem: a tíz parancsolatot lúgozták, beszorozták hárommal, végül hozzáadtak hármat. Nem rombolhatom az építményt, nem adhatok hozzá pálinkát vagy disznólábat, ilyesmire nem mindenkinek van joga. Védi a magyaroktól a várost, azok gyászhuszára.

Századik (legyen 98) vagyok a névsorban, amikor a kapuhoz hívatnak a lakáskulcsért. Akkor rejtély számomra, miként történhetett, de ma már világos. Valaki így telefonálhatott N.-nek: „Te hülye, ez a mi emberünk!" Ez egy másik történet, a kerékbetöretésé.

A stopnál vagyok, a Tordai út elején. Jól összegyûltünk, mintha minden munkanélkülivé lett most igyekezne falura az anyukájához vagy a házhelyet megnézni. Hull-hull a hó, s kiderül, hogyan válik az idôjárás viszontagsága üzletté. Azt mondja az egyik, hivatásszerûen feketefuvaros, elvisz Tordáig egy harmincasért. Az alkalmi újabban tizenötezer, de volt ez még tíz lej is a daliás idôkben, amikor az ember nem pisszenhetett, de a lejecske nem hígult így el. Jobb lesz megvárni a buszt.

Segítek magamnak ostromolni. Látom a sofôr hébe-hóba ad jegyet. Na, bogaram: odadobok a halomra egy tízest, visszaveszek egy ötöst, ne csináld egyedül, lopjuk ketten a vállalatot.

Cserés Ferenc

Egy kívülállónak úgy tûnhet, hogy a mai román hatalom egyik fô célja megszabadulni beteges, rokkant, sôt, nyugdíjas állampolgáraitól. Az éheztetés egyik nagyon jól kitalált módszere az egységesített 19%-os hozzáadott értékadó. Ezáltal megdrágult minden alapvetô élelmiszer, viszont ahol csökkent az értékadó, az árak változatlanok. Beszélgettem mozgássérültekkel, kiknek havi szociális segélyük nem éri el a 200 000 lejt. Pontosan négy kiló hús ára.

Mikor látom a televízióban a mindent ellopó, felfaló hatalom képviselôit, akik türelemre intik a szerencsétlen népet, mindig eszembe jut az auschwitzi haláltábor bejáratának felirata: „Arbeit machst frei", azaz: a munka szabaddá tesz. Ennél cinikusabb csak az lehet, ha a hatalom egy kirabolt ország lakosaitól azt kéri, legyen türelemmel, ne sztrájkoljon, mert hamarosan rendbe jönnek a dolgok. Ez a „hamaros" immár tíz éve tart. Sajnos, bebizonyosodott, hogy utcára vonulás nélkül senki semmit nem ér el Romániában. Így sem sokat.

A hazudozás, az emberek félrevezetése beivódott minden politikusunk vérébe. Remes pénzügyminiszter szédületes intézkedéseket hoz szinte mindennap, a kormánytagok buzgó bólogatása mellett. A beígért nyugdíj- és béremelések pusztán papíron léteznek — ha még egyáltalán valaki törôdik velük.

Egyik este a televízió híradójában egy olasz befektetô kereken kijelentette: ô visszavonja minden befektetését ebbôl az országból, a munkásokat elbocsátja, és megmondja nekik, köszönjék meg a kormánynak, hogy munkanélküliekké váltak. Tudniilik annyi adót és illetéket fizetett az államnak, hogy majdnem minden pénze elúszott.

Ezek ellenére vannak politikusok, akik azzal bolondítják a népet (mikor más eszköz már nincs), hogy 3–4 éven belül elnyerhetjük az európa uniós tagságot. Istenem, micsoda mese! Gazdasági téren szinte mindenben utolsók vagyunk Európában. A már elkezdôdött választási kampány ugyanazokat az aljas személy elleni támadások módszerét tartalmazza, mint a ’96-os.

Elmaradt ország legatyásodott, lassú halálra ítélt lakosai vagyunk. Valamiben mégis egyedülállóak. Az ausztráloknak sikerült behozniuk és felszerelniük a nagybányai Remin vállalatnál egy olyan berendezést, amelyet kitiltottak egész Európából. A felszerelés beadta a kulcsot, és a Szamos ciánszennyezôdése a megengedettnek a hatvanszorosa. Ez a méreg akár ökológiai katasztrófát is okozhat. (A folyó halállományának, élôvilágának tömeges pusztulása, emberek életének veszélyeztetése.) A „vicc" az, hogy többnyire nyugati szomszédunk issza meg ennek a gondatlanságnak a levét. Romániában (mint általában hasonló esetekben) nagy a csend, pedig ebbôl a szerencsétlenségbôl is lehetne némi választás elôtti politikai tôkét kovácsolni. De hát itt mifelénk kevesen vállalnak felelôsséget valamiért.

Fôleg abban az esetben, ha a döglött macskát nem is kell a szomszéd kertjébe dobni, odamegy „magától".

Nánó Csaba

A felkészülés jegyében sorozatban játsszák az ellenôrzô mérkôzéseket, a hét végén 600 nézô volt kíváncsi az Olimpia–Aranyos találkozóra. Két héttel korábban 4–2-re gyôztek a szamosújváriak, ezúttal egy sovány gólocska esett, az is vitatható büntetôbôl. A 73. percben az alig 23 éves játékvezetô, Paul Jucan könnyen adott 11-est, Negrean, a hazaiak gólkirálya nem hagyta ki az alkalmat. A tordaiak fiatalítottak a télen, nemsokára ütôképes csapatuk lesz, ha továbbra is bírják szusszal.

Az Olimpia következô felmérô mérkôzése Désen lesz, ellenfele a Dés-aknai Bányász.

Erkedi Csaba

Lagos, Nemzeti Stadion; 45 000 nézô; vezette: Daami Mourad (Tunézia).

Nigéria: Shorumwu — Babayaro, West, Nwankwo, Iyemeni — Finidi (70. perc. Babangida), Adepoju (96. perc. Ikpeba), Oliseh, Okocha — Chukwu (45. perc. Aghahowa), Kanu. Edzô: Jo Bonfrere.

Kamerun: Alioum — Song, Woma, Kalla (42. perc. Mettomo), Djanka — Geremi, Olembe, Foe, Mayer — Mboma, Eto’o (73. perc. Job). Edzô: Pierre Lechantre.

Gólszerzôk: Eto’o (30. perc) és Mboma (34. perc), illetve Chukwu (45. perc) és Okocha (47. perc).

Szögletarány: 5–5. Sárga lap: Iyemeni, Oliseh, Song és Djanka.

Újabb három döntôvel folytatódott a két évtizeddel ezelôtti, 1980-as XIII. téli olimpia. Ezúttal a hölgyek játszották a nagyobb szerepet, hiszen két új bajnoknôt is avathattak. Viszont a férfiaknál — mint utólag kiderült — mindmáig páratlan sikersorozat rajtjának lehetett szemtanúja a James B. Sheffield jégstadiont színültig megtöltô közönség, és a szabad világ sok száz milliós tévénézôje (annak idején mifelénk a nagy áramtakarékosság kellôs közepén legfeljebb egy-két megkésett mozzanatot, de még inkább állóképet tárt elénk a képernyô...). A Hoebenberg hegység völgyeiben és dombjain bemutatkoztak a sífutó nôk, akiknek az

5 km-es verseny jelentette a nyitányt. Régi ismerôs, a négy évvel korábbi, innsbrucki 10 km-es bajnok, a szovjet Rajsza Szmelatyina siklott a leggyorsabban a havon, 15:06,92 perc alatt tette meg a távot. A négy évvel korábban még leánynevén (Hilkka Kuntola) futó, és akkor ebben a számban negyedik, a 4 x 5 km-es váltóban viszont ezüstérmes finn Hilkka Riihivuori (15:11,96 perc) követte; harmadik a csehszlovák Kvetoslava Jerlova (15:23,44 perc) lett. A nap másik bajnoknôjeként a keletnémet Karin Ender gyorskorcsolyázót jegyezhették a versenybírák: 41,78 mp-es olimpiai csúccsal nyerte a legrövidebb, az 500 m-es távot, az ezüstérem az amerikai Leah Muellernek (42,26 mp), a bronz pedig a szovjet Natalja Petruszovának (42,42 mp) jutott. A három érmes közül a második helyezett Mueller 1976-ban, Innsbruckban leánynevén, Leah Poulosként negyedik volt ebben a számban, viszont 1000 m-en ezüstérmet szerzett. És ugyanilyen távon zajlott a férfiak elsô gyorskorcsolya száma, amelyet a 13-i nyitóünnepségen olimpiai esküt mondó amerikai Eric Heiden 38,03 mp-es olimpiai csúccsal nyert meg, a szovjet Jevgenyij Kulikov (38,37 mp) és a holland Lieuwe de Boer (38,48 mp) elôtt. Ez az elsô aranyérem jelentette Heiden páratlan sikersorozatának kezdetét: a következô napokon még négyet, tehát összesen ötöt gyûjtött be magának. És hazájának...!

L. F.

l Az Adevãrul és a Compaq Computer kezdeményezésére minden évben különdíjban részesítik az elmúlt év legnagyobb sportszemélyiségét. Csütörtökön, február 17-én az ökölvívó válogatott szövetségi kapitányának, a sokszoros bajnok Vastag Ferencnek nyújtják át az 1999-es év jutalmát. Mi is gratulálunk.

l Románia eddigi egyetlen olimpiai bajnokát, a Sydneyben gyôztes Nicolae Lincát 10 millió lejjel jutalmazta a National TV-Bingo Liberty, amely különleges figyelmet fordít a sportolók támogatására. Könnyes szemmel mondott köszönetet az egykori bajnok, és reményét fejezte ki, hogy a román küldöttség nem vall szégyent Ausztráliában az idei ötkarikás játékokon.

l Három hétre hazatért Németországból a kolozsvári Valentin Silaghi. A német válogatott szakvezetôje nagyon jó barátságban van Vastag Ferenccel, a román szövetségi kapitánnyal, az ô hívására hozta el csapatát közös felkészülésre. Resicabányán napi két edzés keretében készülnek az öklözôk, hivatalos megmérettetésre — bár kezdetben errôl is volt szó — nem kerül sor, mert a németek nem akarnak sérülést kockáztatni. Silaghi véleménye szerint a román sportolók hamarabb hozzászoktak a kétperces menetekhez, agresszívebbek. Tanulni jöttek Romániába.

Coriolan Iuga

Továbbra is a svájci Martina Hingis vezeti a nôi teniszezôk világranglistáját.

Az elsô tízbe bekerült a Párizsban elôdöntôs orosz Anna Kurnyikova (9.), a francia Nathalie Tauziat pedig ugyanott szerzett tornagyôzelmével az ötödik helyre lépett elôre.

A világranglista élcsoportja (zárójelben az elôzô helyezés): 1. (1.) Martina Hingis (svájci) 5734 pont, 2. (2.) Lindsay Davenport (amerikai) 5190 pont, 3. (3.) Venus Williams (amerikai) 4109 pont, 4. (4.) Serena Williams (amerikai) 3231 pont, 5. (6.) Nathalie Tauziat (francia) 2550 pont, 6. (5.) Mary Pierce (francia) 2467 pont, 7. (8.) Julie Halard-Decugis (francia) 2025 pont, 8. (7.) Conchita Martinez (spanyol) 1981 pont, 9. (11.) Anna Kurnyikova (orosz) 1908 pont, 10. (9.) Sandrine Testud (francia) 1843 pont.

l Az elmúlt hét nagy eseménye a sírepülô, nagysáncugró világbajnokság volt. Pénteken Vikersundban (Norvégia), a verseny színhelyén gyülekezett az egész ugró gárda, hogy a nagysáncon (kritikus pont 180 m) eldöntsék, ki a legjobb a világon. A selejtezôn össze-vissza repült a társaság, mivel az oldalszél sokak ugrásába erôsen beleszólt. 58 ugró vágott neki a versenynek, az elsô messze szálló a német Sven Hannawald volt, aki 206,5 méterre repült. A többiek (a jók) közül Ahonen 193,5, Martin Schmitt 198, a német Koffer 189 métert ugrott, míg a volt csodagyerek, Andy Goldberger majdnem kirepült az oldalszélben a pályáról, de a szíve a helyén volt, visszamanôverezte magát, és 207 méternél landolt. Az osztrák Andreas Widhoelzlt is elkapta a szél, s bizony csak tapasztalatának köszönheti a 185 métert.

Jött a szombati elsô ugrás. Az ismeretlenebbeket ismét „megcsavarta" a szél, s bizony alig érték el a 170 métert! 19.-nek következett az orosz Arthur Kamizulin. Már az elugrásnál baj volt, az oldalról érkezô szél egyszerûen kicsavarta lábait, fejre állította. Hatalmasat esett, legurult a völgybe, s ott is maradt. Agyrázkódást szenvedett, s bár pár perc múlva a kórházi jelentés nagyobb bajt nem észlelt, a versenyt megszakították, másnapra halasztották. A FIS részérôl Walter Hoffer törölte az aznapi ugrásokat, s másnapra írta ki az elsô fordulót.

Azon is minden jól indult, de kicsiket ugrottak a fiúk. Nem úgy Hannawald, aki csak repült, repült, elfelejtvén talajt érni. Végül 214 méternél landolt, s az sem zavarta, hogy a földre „ült". A bírók lepontozták, de így is az élre került, mint 20. ugró. A többiek, közöttük a tavalyi sírepülô világbajnok Kazujosi Funaki is csak 162,5 méterre szállt. Mindenkinek elszállt a bátorsága, fôleg akkor, amikor a nagymúltú Janni Soininen, a finn olimpiai bajnok is fejre állt, nagyot esett egy széllökéstôl. De felállt, akárcsak a koreai Chon.

Még négyen kellett ugorjanak: Goldberger, Ahonen, Wildhoelzl és Schmitt. De nem voltak hajlandóak Soininen esése után. A kupaktanács újból összeült... és törölte a versenyt. De fél órai szünet után újraugratták a társaságot. A felsô határ ezúttal csak 180 m volt. A lelki tényezô rányomta bélyegét a társaságra. Ingebrittsen (norvég) 180,5, Hideharu 181,5, Hannawald 181 métert ugrott, Soininen pedig 170-et. Újra jöttek a széllökések, s az utolsó négy ugró újra megúszta ugrás nélkül: újabb halasztás következett. A világbajnok nevét tehát csak ma reggel tudjuk meg. Egyelôre berezeltek a fiúk, de csak lesz valaki, aki nagyon is nyerni szeretne...

l Alberg kanton St. Anton városkájában új lesikló- és óriáslesikló pályát nyitottak. Jövôre ez a pálya lesz házigazdája az alpesi vb-nek, ezért is szánták fôpróbának a két férfi óriás versenyt. A Karl Schrantzról, a minden idôk legnagyobb osztrák lesiklójáról elnevezett pályán a Herminator kicsit kikapcsolt, a 6. kaput késôn vette, a hetediket „alámosta", s ezért feladta a versenyt. A 10-es rajtszámmal induló Jozef Strobl, a Pepi mindig is nagyokat alakított e versenyszámban: most is megnyerte 1:23,41-es idôvel a svájci Didier Cu-che elôtt, míg harmadik osztrák társa, Stefan Eberharter lett.

Másnap újabb alkalom volt Herminator, azaz Herman Maier számára. Az elsô 5 lesikló még kis hóhullásban versenyzett, de az utána levôknek a nagyobb hó sok bajt okozott. Nem csoda, hogy a 2-es és a 3-as rajtszámúaké, azaz Frantz Stroblé és Frantz Werneré lett a gyôzelem ex-echo formában (azonos idôvel mindketten elsôk). Az utóbbi, Werner, már 28 éves, most sikerült elôször gyôznie Vk-ban. Herminator az utolsó hoppon ismét elvétette kicsit a kanyart, s csak harmadik lett. A gyôztesek ideje 1:20,72, a Maieré 1:20,89. Az elôbbi nap gyôztese a hóhullás miatt csak 10. lett. A nagy esélyes olasz, Cristian Ghedina is csak árnyéka volt önmagának 12. helyezésével.

Maier, aki a nagy hóhullás, rossz látási viszonyok közepette megszerezte a harmadik helyet, az összesítésben továbbra is vezeti a ranglistát, elônye bô 400 pont a norvég Aamodttal szemben.

l A biatlonisták Ostersundban (Svédország) remek hóviszonyok mellett versenyeztek. A nôknél az orosz Koukleva nyerte a 10 km, míg az üldözéses (poursuit) versenyen a német, 19 éves Martina Glagow gyôzött. Ôk jövô hét végén a világbajnokságon indulnak Holmenkollen téli síparadicsomában, Osló közelében. Itt a ranglisták nagyon megkavarodtak, de nagy esélyesek az orosz és német sílövôs lányok. A férfiaknál pedig továbbra is a norvégok a nagy esélyesek: e fordulóban is mindent megnyertek.

Nagy Péter

Véget ért ez is. Az Európa-bajnokság résztvevôi végre fellélegezhetnek. Vége a stressznek, a versengésnek. A nagy vesztesek sebeiket nyalogathatják, tanulságokat vonhatnak le. De szomorkodásra nincs ok: aki jégre léphetett Bécsben, akár nyert, akár nem, a világ legjobbjai közé tartozik.

Azokat pedig, akik elkapták a dobogó valamelyik fokát, de legalább az elsô hat legjobb között voltak, a közönség ismét megtekinthette, megtapsolhatta: az Eb-gála pompáját elragadtatva nézte végig kicsi és nagy, akár élôben, akár a televízió elôtt ülve. A profik elôadása csodálatos volt, a színek, a zene, a ruhaköltemények és a mûkorcsolyázók mintha bûvös eggyé olvadtak volna össze. Nem létezett gyôztes és legyôzött, csak korcsolyázni szeretô emberek. Aki jégre lépett, nem kellett a bírók jegyeire gondolnia, az ellenfélre. Bemutathatta egyedi alakításait, kedvenc kûrjét, ugrásait, azt, amit a legjobban tud. S bizony ezek a fellépések nemegyszer megközelítették a tökéletességet, a 6,0-át.

A technikai rész talán egy picit a háttérbe szorult (bár a bemutatott triplák szinte kivétel nélkül hibátlanok voltak), s ezzel szemben az elôadásmód került elôtérbe: a jégrevûn a mûkorcsolya mûvészetté emelkedett, a sportfogalom közel sem fedi a látottakat. A fellépôk teljesítményét pedig kár lenne egyenként említeni, mert sorozatos ismétlésekbe esnénk. Mert mindannyian fantasztikusak voltak...

Balázs Bence

A Habitat az Emberiségért (HFHI) nemzetközi ökumenikus civil szervezet célja az, hogy a legrászorultabb családok lakásgondjait csökkentse. Eddig a világ hatvan országában 80 ezer házat építtetett, 400 ezer embernek teremtve civilizált lakásfeltételeket. Romániában kolozsvári fiókjuk már beindított egy programot, amelynek során Kolozsváron hamarosan öt, Désen pedig négy család jut fedél alá.

A Habitat szigorúan ökumenikus elvek betartásával dolgozik, ezért a jelentkezôk tüzetes megválogatásakor figyelembe veszik az érintett család jelenlegi lakáskörülményeit. Nem játszik szerepet a felekezeti hovatartozás. Önkéntességre alapozó építkezéseket végeznek, melyen részt vehet bárki a világból, akit emberbaráti szándék vezérel, vagy aki késôbb maga is ilyen lakáshoz kíván jutni (ennek feltétele az 1500 önkéntesen ledolgozott óra). A szervezet nem kér kamatot, nem törekszik profitra (de annál inkább tehetôs szponzorok bevonására), és a Habitat-lakások árainak törlesztése nagyon kedvezô feltételek között történik. Egy lakás ára, amely különben meghaladná a 30 ezer dollárt, csupán 12–15 ezer dollárt tesz ki. Tavaly augusztusban Belényesen két héten keresztül 12 országból érkezett 250 önkéntes fiatal dolgozott ilyen házak felépítésén.

Victoria Lakatos, a kolozsvári fiók (székhelye: René Descartes utca 6., tel.: 064-439-067) kommunikációs igazgatója szerint újabb programjukhoz rendeznek elsô találkozást a kolozsvári igénylôkkel. Eddig százan jelentkeztek, de február 16-án, szerdán még van rá lehetôség este 6 órakor az Ospãtãriei utca 10. szám alatti baptista templomban. A felépítendô 4 házra 800 négyzetméteres telekkiutálás van az Ilie Mãcelaru utca 16. szám alatt. A munkálatokat ebben az évben kezdenék el.

Ö. I. B.

A Korrupcióellenes Országos Egyesület (A.N.I.C.) javaslatára az Öregek Tanácsa 32 egyesület, szakszervezet, alapítvány és politikai párt támogatásával (az RMDSZ, KDNPP és NLP kivételével, amelyek nem jelentek meg) elfogadta az alábbi határozatot:

1. Kérvény megfogalmazását az érintett szervek felé annak érdekében, hogy vizsgálják ki azokat a vállalatokat, amelyek nem adtak osztalékot részvényeseiknek.

2. Egy kormánybizottság vizsgálja ki, miért halogatják a büntetôjogi eljárás befejezését a Caritas, a Driada, a Sorex, a Flach és Sãsãrman esetében.

3. A kormány ellenôrzô bizottsága vizsgálja ki, miként került egyik napról a másikra a piaccsarnok az Alimentara Rt. tulajdonába.

4. Aláírások gyûjtése annak érdekében, hogy igazolni tudják a kolozsvári lakosok alábbi óhajait:

a) a piaccsarnok kerüljön a polgármesteri hivatal igazgatása alá;

b) depolitizálják a katonaságot, az igazságszolgáltatást és az RTV-t;

c) a helyi tanács csökkentse az ingatlanadót;

d) Funar támogatása a politikai manôverek esetén, melyek leváltását célozzák;

e) a Deák Ferenc (Eroilor) úton felépítendô „Urunk színeváltozása" elnevezésû templom építésének támogatása;

f) a polgármesteri hivatal szervezzen egy találkozót a lakóközösségek és a Önálló Gazdálkodási Vállalatok között, ez utóbbiak ugyanis mesterségesen növelik a számlákat.

Mivel 20 kérdés nem került megvitatásra, az Öregek Tanácsának következô találkozóját február 18-án 16 órától tartják a polgármesteri hivatal épületében.

Az 1999-es költségvetés helyzetét taglalták Aranyoslónán, a februári soros tanácsülésen. Saját forrásokból (helyi adók és illetékek) közel félmilliárd lej folyt be, az állami költségvetésbôl 476 millió lej jutott a községnek — tudtuk meg Pãtrut Lucretia titkártól. Ehhez hozzáadódnak még a fizetésadók megfelelô százalékai, így a rendelkezésre álló összeg

1 225 102 000 lejre emelkedett. Az önkormányzat „belefért" a tervezett költségvetési összegbe, sôt több mint kétszázmilliót takarítottak meg, ebbôl sikerült kifizetni az alkalmazottak januári fizetését, rendezni a községháza számláit.

Meghívták a tanácsülésre azt a kolozsvári székhelyû céget, amely az országutak rehabilitálásával foglalkozik. A Consortio Pontello Tirrena Scavi kereskedelmi társaság két évvel ezelôtt érkezett a javításokkal a község területére. A vállalkozó arra kötelezte magát, hogy azokat a területeket, ahonnan a ballasztot kitermelték, elegyengetik és fûmaggal beültetik. Ennek a feltételnek mindeddig nem tett eleget a munkálatokat végrehajtó cég, s bár a határidô lejártáig még egy hónap van hátra, a tanács jónak látta „eszébe juttatni" a cégnek kötelességeit. A szerzôdés értelmében a munkálatokat március 19-ig kell végrehajtani.

K. E.

Tegnaptól lépett érvénybe az Activ elnevezésû új Connex-bérlet, amelynek újdonsága az, hogy a beszélgetési díj arányosan csökken a hívások idôtartamával. Aki havonta legalább 30 percet beszél Connex-hálózaton, az percenként 15 százalékkal fizet kevesebbet, aki viszont meghaladja a havi 60 percet, annak percenként 30 százalékkal kerül kevesebbe beszélgetése.

További újdonság: február 18-tól megszüntetik a Connex Star-bérletet. Helyette bármelyik más bérlettípus választható.

POSTADATA névvel új postai szolgáltatást hirdet meg a Postaigazgatóság. A szolgáltatás biztosítja a feladót, hogy az általa kért helyen és idôpontban átadják a címzettnek a küldeményt.

Az új szolgáltatással továbbított küldeményt az átadás idôpontja elôtt legalább 5 nappal kell feladni a postahivatalban. A küldeményeket a hét minden napján 10–20 óra között adják át a címzett lakásán.

A hét végén ért véget a szamosújvári Somvetra Vállalat dolgozóinak általános sztrájkja. Benta Tiberiu mérnök, a gyár szabad szakszervezetének elnöke elmondta: sikerült megegyezni a vezetôséggel a fizetésemelés tekintetében. A többórás tárgyalások során elérték a 17 százalékos (a termelô részlegeken dolgozók számára), illetve a 12 százalékos fizetésemelést (a nem termelô részlegek alkalmazottainak). Ugyanakkor megtartották a napi 19 ezer lej értékû étkezési jegyet is, ami szintén elôny a munkaközösségnek. A közel kétnapos sztrájk nagy veszteséget jelentett az üveggyártóknak, de a szabad szakszervezet vezetôje szerint most a legfontosabb a dolgozók szociális kérdéseinek megoldása. A gyárnak a tavaly nagy profitja volt, és emiatt rótták fel a szakszervezeti tagok a vezetôségnek, hogy ebbôl az összegbôl nagyon keveset fordítottak a gépek és berendezések felújítására, a munkakörülmények javítására. Úgy látszik, az általános sztrájk jól jött mindkét félnek: a fizetésemelés mellett az idei esztendôre több beruházási munkálatot is terveznek a kereskedelmi társaság háza táján.

A szamosújvári Somvetra termelésének több mint 90 százaléka exportra irányul. Az 1996-ban privatizált gyár hónapról hónapra bôvíti termékskáláját, több mint húsz országba szállít üvegárut.

Erkedi Csaba

Jóllehet az influenzás megbetegedések száma csökkent, az elmúlt hét újabb emelkedést jelzett, tudtuk meg körkérdésünkbôl. A járvány február közepén fogja elérni csúcspontját.

A betegség kezdeti tünetei a magas láz, izomfájdalom, fejfájás. Ilyenkor az aszpirin és paracetamollal való kezdeti kezelés javallott, de mivel a betegség elhanyagolása további súlyos szövôdményekkel járhat, minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Nem minden esetben elegendô a háziorvos vizsgálata. A betegség fertôzô, és ezért legjobb a kórházi beutalás, másrészt sokan megelégszenek a háziorvosi konzultációval, így nem részesülnek röntgenvizsgálatban vagy egyéb szakvizsgálatban. Amennyiben a beteg az otthoni kezelést választja, felépüléséig ágyban kell maradnia. Szobáját gyakran szellôztesse, de nem szabad lehûteni. A betegnek szüksége van sok meleg folyadékra, fôleg gyógyteákra, természetesen mindez az elôírt gyógyszeres kezelés mellett. A családtagok lehetôleg ne tartózkodjanak egy szobában a beteggel, fôleg a gyerekek és az idôsebb személyek, mivel ôk vannak a leginkább kitéve a megbetegedésnek.

A járvány miatt Kolozsvár kórházaiban karantént rendeltek el, ettôl függetlenül azonban a kórtermek tele vannak látogatókkal.

H. Gy.

Az egyesületek és alapítványok létesítésérôl, bejegyzésérôl, mûködésérôl kormányrendelet jelent meg a január 31-i 39. számú Hivatalos Közlönyben. A 26. rendelet megjelenése után 3 hónappal lép majd hatályba, és akkor érvényteleníti az eddig alkalmazott, szintén az alapítványokról és egyesületekrôl szóló 1924/21. törvényt. A 12 fejezetbôl álló jogszabály szabályozza az egyesületek és alapítványok létesítését, bejegyzésüket, elôírja szervezésük és mûködésük feltételeit, az alapító okiratok tartalmát, valamint ezek módosítását, fiókszervezetek és szövetségek létesítését, a helyhatósági intézményekkel szembeni kapcsolatukat, feloszlatásukat és felszámolásukat, a nem haszonszerzés céljával mûködô jogi személyek országos nyilvántartásának megszervezését.

Azok a magán- és jogi személyek, akik (amelyek) általános vagy helyi közösségi érdekekért, illetve saját nem vagyoni természetû egyéni érdekükben bizonyos tevékenységek megvalósítását célozzák, a 2000/26. kormányrendelet alapján egyesületeket, illetve alapítványokat létesíthetnek. (A jogszabály nem vonatkozik a politikai pártokra, szakszervezetekre és vallási felekezetekre.)

Egyesületet három vagy ennél több személy létesíthet, akik elôzetes megállapodás alapján összeteszik (visszaszolgáltatási jog nélkül) anyagi hozzájárulásukat, tudásukat vagy tevékenységüket bizonyos általános, közösségi vagy saját nem vagyoni természetû érdeket szolgáló tevékenység megvalósítására. Alapítványt egy vagy több személy hozhat létre, általános vagy közösségi érdekû célból. Az egyesület létesítésekor ennek vagyona az országos bruttó minimálbér legalább kétszeresével kell hogy egyenlô legyen, és ez a társak anyagi és természetbeni hozzájárulásából tevôdik össze. Alapítványok esetében a vagyon értékének a bruttó minimálbér legalább százszorosával kell megegyeznie. Kivételt azok az alapítványok képeznek, amelyek kizárólagos célja más egyesületek vagy alapítványok tevékenységéhez alapot gyûjteni. Ebben az esetben a vagyon összértéke az országos bruttó minimálbér hússzorosával lehet egyenlô. Mindkét társulási (egyesülési) forma esetében a jogi személy minôsítés elnyeréséhez alapító okiratra és alapszabályzatra van szükség, amelyeknek általában tartalmazniuk kell a társak (alapító vagy alapítók) személyi adatait, társulási szándékát, a székhelyet, az egyesület vagy alapítvány célját, mûködése idôtartamát, vagyoni helyzetét, az elsô vezetôség összetételét és felépítését, az ellenôrzés módját, a bejegyzéssel felhatalmazott személyt, valamint az aláírásokat. Az alapszabályzatnak emellett részleteznie kell a célkitûzéseket, a vezetôség hatáskörét és kötelezettségeit, a társak jogait és kötelezettségeit, a vagyonforrást és a vagyon rendeltetését a jogi személy felszámolása esetén. A felhatalmazás alapján bármelyik társ kérheti az egyesület bejegyzését a bíróságon található egyesületek és alapítványok nyilvántartókönyvébe. A kéréshez csatolni kell az alapító okiratot, alapszabályzatot, a vagyont és székhelyet bizonyító iratokat.

Mind az egyesületek, mind pedig az alapítványok fiókszervezeteket létesíthetnek, amelyeket szintén be kell jegyeztetni a bírósági nyilvántartóba. A fiókszervezetnek legkevesebb három tagja kell hogy legyen, saját vezetôséggel rendelkezik és különálló vagyonnal. Rendelkezô jogügyleteket az egyesület nevében és címére csupán az igazgatótanács elôzetes határozata alapján köthetnek.

Az egyesület szervei a közgyûlés, az igazgatótanács, a könyvvizsgáló vagy felügyelô bizottság. A közgyûlést mint legfôbb vezetôségi szervet a társult személyek alkotják, és hatáskörükbe a következôk tartoznak: az egyesület stratégiáinak és célkitûzéseinek maghatározása, a költségvetés és mérleg elfogadása, az igazgatótanács kinevezése és visszavonása, fiókszervezetek létesítése, az alapító okiratok és alapszabályzat módosítása, az egyesület felszámolása és vagyona rendeltetésének meghatározása, bármilyen egyéb törvényes vagy alapszabályzati feladat. A közgyûlés törvénytelen vagy alapszabályzat-ellenes határozatait a bíróságon (15 napon belül) támadhatja meg az a társ, amelyik nem volt jelen az adott gyûlésen, vagy ellenszavazata volt. A belsô pénzügyi ellenôrzést egy könyvvizsgáló végzi, száznál több beiratkozott tag esetében azonban felügyelô bizottságra van szükség. Az alapítványok vezetôsége egy legkevesebb háromtagú igazgatótanácsból és könyvvizsgálóból, illetve felügyelô bizottságból áll. Itt a vezetés és gazdasági irányítás az igazgatótanács feladata, az alapítvány célkitûzéseit pedig csupán az alapító vagy az alapítók többsége módosíthatja.

Két vagy több egyesület vagy alapítvány szövetséget hozhat létre, amelyek különálló jogi személyekként mûködnek a jelen kormányrendeletnek az egyesületekre vonatkozó elôírásai alapján. Tehát ezek esetében is szükséges a bejegyzés, a törvényszéken található, úgynevezett szövetségek nyilvántartókönyvébe. A szövetséget létrehozó egyesületek vagy alapítványok megôrzik jogi, valamint vagyoni függetlenségüket.

A kormányrendelet szabályozza annak lehetôségét is, hogy egy egyesületet vagy alapítványt kormányhatározattal „közhasznúnak" nyilvánítsanak. Ez bizonyos jogokkal (és természetesen kötelezettségekkel) jár, mint például nem kereskedelmi jellegû szolgáltatásokkal történô megbízás, soron kívüli hozzájutás a költségvetésbôl származó forrásokhoz, az elismerést kiváltó tevékenység színvonalának megôrzési kötelezettsége, az évi mérleg kötelezô közlése a Hivatalos Közlönyben.

Fontos megemlíteni, hogy mind az alapítványok, mind pedig az egyesületek gazdasági társaságokat hozhaznak létre. Amennyiben az innen származó részesedést nem fektetik be újra az illetô gazdasági társaságba, kötelezô módon az alapítvány vagy egyesület céljaira kell használni. Emellett az alapítványok és egyesületek más, mellékes jellegû és a célkitûzésekhez szorosan kapcsolódó gazdasági tevékenységet is kifejthetnek.

A januári 26. kormányrendelet elôírja a nem haszonjellegû jogi személyek országos nyilvántartókönyvének a létesítését, amely az említett szervezetek központi összeírását és nyilvántartását szolgálja. Ezt a könyvet az Igazságügyminisztériumban ôrzik majd, nyilvános jellegénél fogva pedig a minisztérium kérésre (és természetesen az igénylô költségére) hitelesített másolatokat köteles kiadni a bejegyzésekrôl. A nyilvántartókönyv megszerkesztése érdekében a bíróságok kötelesek közölni a minisztériummal az egyesületek, illetve alapítványok létesítésérôl és bejegyzésérôl, módosításáról vagy megszûnésérôl rendelkezô végleges határozatokat.

A külföldi magán- vagy jogi személyek által román jogi személyként létesített egyesület vagy alapítvány mûködésének idôtartamára tulajdonjogot és egyéb dologi jogot szerezhet a céljainak megvalósításához szükséges telkek felett. Feloszlatásuk és felszámolásuk esetén a telket egy éven belül kötelezô elidegeníteni. Ez után az idôtartam után a telket nyilvános árverésen eladják.

Az 1924/21. törvény alapján létesített egyesületek és alapítványok megôrzik a törvényesen szerzett jogi személy minôségüket, az új jogszabály érvénybe lépése után pedig esetükben is az új jogrendszert alkalmazzák.

(Ú. I.)

Az emberiséget sújtó természeti katasztrófák — vulkánkitörések, földcsuszamlások, árvizek, tornádók, viharok, szökôárak, lavinák, villámcsapások stb. — közül a földrengések a legveszélyesebbek. Átlagosan évente 10–12 000 áldozatot szednek, de például az 1999-es év földrengései 22 000 ember halálát okozták (!). Az elmúlt esztendô legsúlyosabb földrengése Törökországban pusztított augusztusban, és 17 000 embert küldött a másvilágra. Lehet, hogy az ország közelsége, az áldozatok magas száma, na meg 1999 számos földrengése terelte a hazai média és közvélemény figyelmét a földrengések felé. Heteken át a földrengések voltak a hírügynökségek, rádió- és televízióállomások témái.

Századunk legpusztítóbb földrengése Kínát sújtotta 1976. február 4-én, amikor 255 000 ember pusztult el. Különben Kínában 1927. május 22-én is volt egy több mint 200 000 áldozatot követelô rengés. A legtöbb nagy erejû földrengést 1943-ban jegyezték, szám szerint negyvenet.

Ami a Kárpát-kanyar külsô részén lévô Vrancea-hegység földrengési gócát illeti, meg kell említeni, hogy ez erôs rengéseket szokott idônként okozni, a Richter-skála szerint 7-es vagy ennél nagyobb fokozattal. Ezen a részen több mikrolemez találkozik, itt tehát erôs feszültségek lépnek fel, melyek idônként ki kell egyenlítôdjenek. A történelem számos nagy rengést ismer, melyek innen indultak el. Az utolsó nagy rengés 1977. március 4-én volt. Hivatalos adatok szerint ennek a földrengésnek 1570 halálos áldozata volt és 11 300 sebesültje. A földrengés óriási anyagi károkat is okozott: 32 900 lakás omlott össze, nem beszélve az ipari üzemekrôl. 35 000 család maradt hajlék és anyagi javak nélkül.

Tudnunk kell, hogy nincs két egyforma rengés; minden rengés „egyedi" jellemzôkkel — paraméterekkel — jelentkezik, legfeljebb az erôsség és a rombolás mértéke lehet hasonló, de ez esetben is sok helyi tényezôvel kell számolni, mint amilyenek a domborzat, az altalaj felépítése és minôsége, az építkezés módja stb. Olyan földrengések is vannak, amelyek, annak ellenére, hogy erôsek, nem okoznak semmi kárt, mert nem érintenek lakott területeket.

A földrengések az épületek és építmények romba döntésével pusztítanak. Az épületeknél az játszik nagy szerepet, hogy milyen szögben érik a szeizmikus hullámok a földfelszínt. A szeizmikus hullámok okozhatnak vízszintes, függôleges (a hipocentrum felett) vagy hullámszerû mozgást. Ez utóbbi a legveszélyesebb. A mechanikai rombolással párhuzamosan, tehát a kipattanással nagyjából egy idôben, más pusztító folyamatok is bekövetkeznek: a gázvezetékek meghibásodása miatt robbanások rázzák meg a területet, ezek miatt, valamint az elektromos hálózatban bekövetkezô rövidzárlatok miatt tüzek lobbannak fel, a víznyomócsövek törése miatt víz alá kerülhetnek az alagsorok, gátak szakadhatnak el. Ezek az ún. másodlagos katasztrofális jelenségek mind hozzájárulnak az áldozatok számának a növeléséhez, nem beszélve az emberi szenvedés különbözô fajairól. Egészében nézve a hatásokat, elmondhatjuk, hogy ez a világvége! S valóban, akik belekerülnek a földrengésbe, azoknak mindennek vége.

A szeizmológia sarkalatos kérdése az elôrejelzés vagy földrengésprognózis. Ha ezt meg lehetne biztonságosan valósítani, akkor emberéletek százezreit lehetne megmenteni. Elôre kell bocsátanunk, hogy a földrengésjelzô állomások nem alkalmasak elôrejelzésre, ezek bármilyen modernek is, csak a kipattant rengéseket regisztrálják, azaz írják óraszalagra vagy filmre.

A Virgil Hâncu által januárra megjósolt földrengés híre tömeghisztériát váltott ki nálunk, elsôsorban a tömegtájékoztatási eszközök áldatlan tevékenysége miatt. A tragikus esemény nem következett be; nem tudjuk, hogy Hâncu úrnak milyen felkészültsége van szeizmológiából, s azt sem tudjuk, hogy milyen elôrejelzési módszert alkalmazott.

Az esettel kapcsolatban, a vitákban többen kijelentették, hogy a földrengéseket nem lehet elôre jelezni. Ez nagy vonalakban ma még így van, errôl tanúskodik az áldozatok nagy száma. De azért ne felejtsük el, hogy több veszélyeztetett állam költséges módszereket dolgozott ki és rendszereket állított fel az elôrejelzés érdekében, s ezek már hoztak biztató eredményeket is.

Ha az eddigi rengések tudományos feldolgozása és kiértékelése alapján ismertek a szeizmikus övezetek, akkor nyilvánvaló, hogy a prognózis érdekében itt kell részletes vizsgálatokat folytatni. A hosszú távra szóló földrengésprognózis igyekszik felhasználni az eddigi rengések gyakoriságából levont következtetéseket. A földrengések kipattanásának idôbeli vizsgálatából ugyanis kitûnt, hogy ezek szakaszokban (ciklusokban) jelentkeznek, köztük nyugalmi idôszakokkal. Ilyen a Vrancea-hegység övezetében lévô szubdukciós (alábukásos) szerkezet is. Az itt kipattanó földrengések szakaszosságára már Ion Atanasiu (1892–1949) geológus professzor rámutatott. Az 1940-es és 1977-es földrengések után dr. Mészáros Miklós professzor úr a következô nagy romániai földrengés idejét 2005–2007-re teszi.

Számos geofizikus a rengések szakaszosságát az excentrikus elhelyezkedésû földmag mozgásával hozza összefüggésbe. A földmag (NiFe) elmozdulásáról szóló feltevés összhangban van a földrengések szakaszosságán kívül más geofizikai jelenségekkel is, mint amilyenek a sarkmagasság ingadozásai, vagy bolygónk forgássebességének a változásai. Nyilvánvaló, hogy az excentrikus elhelyezkedésû földmag keletrôl nyugat felé való elmozdulása feszültségeket hoz létre a szilárd kéregben. A globális tektonika elmélete szerint a kéreglemezek ma már bizonyított elmozdulása az asztenoszférán szintén ütközési zónákat és feszültségeket okoz a lemezek peremén. A feszültségek ott egyenlítôdnek ki, ahol a kéreg gyenge; tehát a fiatal lánchegységek, továbbá az összetöredezett kéregrészek vidékén. Benioff amerikai szeizmológus vizsgálatai szerint egy aktív szakasz 42 évet és 7 hónapot tart, s a szakasz utolsó földrengésének epicentruma mindig az ún. „szeizmikus fôkörön" van.

A szeizmológia egyértelmûen megállapította, hogy a rengések elôtt a földkéreg alakváltozásokat szenved. Órákon ezt úgy szoktuk szemléltetni, hogy meghajlítunk egy vékony vonalzót (alakváltozás), s ha tovább hajlítjuk, eltörik (földrengés). A példa csak szemléltetésre jó, de a földkéreg is hasonlóképpen mûködik. Tehát mérni kell a kéregdeformációt. Volt már rá eset, hogy a kéregdeformációt véletlenül észlelték. Így például 1955-ben, Magyarországon az országos felsôrendû szintezés alkalmával az elôzô mérésekhez viszonyítva érthetetlen hibákat fedeztek fel. Az újramérés alkalmával a hibák ismét jelentkeztek. Késôbb derült ki, hogy nem mérési hibáról van szó, hanem kéregdeformációról, melynek maximális értéke elérte a 10 mm-t. 1956. január 12-én ki is pattant a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós környéki földrengés.

Kaliforniában és a vele szomszédos Oregon és Washington államokban, az Amerikai Egyesült Államok legszeizmikusabb területein lézersugarak és tükrök segítségével figyelik a kéreg alakváltozásait. Amikor hirtelen változást észlelnek, az a földrengés közeledtét jelzi. Japánban a kéregdeformációt — szigetországról lévén szó — a tengerszínt emelkedésének, illetve süllyedésének a mérésével mutatják ki, természetesen az árapály, áramlások, légnyomás és szél által okozott hatások korrekciójával. Megfigyelték, hogy minden erôsebb földrengést a szigetek emelkedése elôz meg. Közép-Ázsiában az artézi kutak radon-emanációját mérik. Kiderült, hogy földrengések elôtt az artézi vizekben a radon mennyisége hirtelen megnô.

Amerikai és japán szeizmológusok a kôzetek mágneses tulajdonságainak földrengések elôtti megváltozását követik érzékeny magnetométerek segítségével. Ezzel a módszerrel a kaliforniai Szent András törésvonalnál 1968 áprilisában 48 órával a kipattanás elôtt sikerült jelezni a veszélyt.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a mérési eredmények mellett figyelembe kell venni a kozmikus tényezôket is, pontosabban a Nap és Hold árkeltô hatását, de még a légnyomás hirtelen változását is. Általában a rengések akkor következnek be, amikor a Hold és a Nap által keltett dagályhatás a kérdéses területen maximális. Így például a dagályhatás az 1971. február 9-i Los Angelesi-i földrengés alkalmával maximális volt, ami valószínûleg elôsegítette a már felhalmozódott feszültségek kiegyenlítését a kéregben.

Látható, hogy a földrengések elôrejelzése bonyolult feladat. Nem akármelyik ország engedheti meg a költséges laboratóriumok és mûszerek beszerzését és üzemeltetését. Mégis elmondhatjuk, hogy a szeizmológia napjainkban lép át a puszta észlelések „tehetetlen" korszakából a „hatásos elôrejelzés" korai korszakába. Ne gondoljuk azonban, hogy az eddigi szakasz hiábavaló volt. A rengeteg észlelési anyag összesítése és tudományos feldolgozása vezette rá a szeizmológia és geotektonika szakembereit a nagy okozati összefüggések felfedezésére és ezeknek a gyakorlati szeizmológia szolgálatába való állítására. Így abban reménykedhetünk, hogy a szeizmikus területeken élô utódaink kevesebb emberáldozattal fogják átvészelni a következô évszázad földrengéseit.

Ajtay Ferenc

Az öregedés egy olyan biológiai folyamat, amit születésünk pillanatától hordozunk magunkban. Hogy ki miként viseli el az ötvenen túlra való átlépést? Errôl szól körkérdésünk.

Molnos Lajos költô túllépett az ötvenen. Igaz, ebben a korban még nem illendô az öregedés témájáról kérdezni az interjúalanyt, de mivel kéznél volt, csak kifaggattuk.

— Mi a véleménye az öregedésrôl?

— Mikor a nyolcvan évet betöltöm, majd nyilatkozom. „De addig is lelkemben gyermekkórusok." Nagyapám 95 éves korában sem mondta volna magáról, hogy öreg. Legfennebb arról panaszkodott néha, hogy nehezebben vágja már a fát. Volt egy nagybátyám, aki 80 éves korában is penzumban adta ki magának a napi megtanulandó német szavakat. Nem gondolt az elmúlásra. Meg akart tanulni egy idegen nyelvet. Egyesek soha nem öregednek, mások viszont öregen születnek.

Dr. Bartha Zoltán filozófiát végzett, volt újságíró, lapszerkesztô. Nyugdíjba vonulásakor sem tudta abbahagyni a munkát. Létrehozta a Tinivár Ifjúsági Könyvkiadót.

— Miképpen látja Ön az öregedést?

— Az öregedés vele jár az élettel, kikerülni csak azok tudják, akik valamilyen oknál fogva nem érik meg a nyugdíjba menés idejét. Lehet az halálos betegség, baleset vagy öngyilkosság. Ezek az emberek soha nem fogják megtudni, mit jelent az, hogy nyugdíjba menj, hogy számold az órákat, napokat, az éveket.

— Ön is számolja az éveket ?

— Nem. Nekem arra nincs idôm, még az évek múlása sem érdekel különösebben. Az önként vállalt munka széppé teszi a jelent, izgalmassá a jövôt, ez pedig azt jelenti, hogy nincs idôm öregedni.

Szôke Richárd nyugdíjas zenész röviden válaszolt.

— Nem tetszik az öregség, mert az is hamar elmúlik.

Ricsi, ahogy majdnem egész Kolozsvár ismerte, az országos legjobb dzseszdobosi címmel büszkélkedhetett. Kihasználta az alkalmat és túl hamar vonult nyugdíjba. Talán, ha hosszabb ideig maradt volna a dobnál, nem állt volna be a korai megöregedés.

Katona Irén nyolcvanéves. Ettôl eltekintve nem érzi öregnek magát. Az egészségére nem panaszkodik, mert véleménye szerint ahol egészség van, ott nincs kor.

— Mivel tölti napjait, Irén néni?

— Együtt lakom a családdal. Tehát elfoglaltság mindig akad. Besegítek a fôzésbe, varrogatok, amit kell, az unokákat már felneveltem, de jólesik, amikor hozzám fordulnak egy-egy tanácsért. Arra büszke vagyok, hogy mindkettôt én fürösztöttem meg elôször. Amíg az energiám emgedi, nem panaszkodom, hisz nem lehet egy család mellett megöregedni. Jó, ha érzi az ember, hogy szükség van rá, ez leállítja az évek múlását.

Tóth Imre bácsit ezermesterként ismerik. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba a munkát. Ismerôsök, szomszédok keresik fel, hogy megjavítson egy órát, egy kávéfôzôt, vagy éppen megtalpalja az elkopott cipôt.

T. Sz.: — Nem szeretem az öregséget, félek tôle. Mikor belenézek a tükörbe, megriasztanak a szemem körül keletkezô szarkalábak. Közéleti személyiség vagyok, sok emberrel találkozom, ezért zavar az öregség. Olyan szeretnék lenni, mint amilyennek megismertek. Sajnos, tudatában vagyok a ténynek, hogy ez nem lehetséges, de nehéz elfogadni.

Pap Magdolna nyugdíjas tanítónô:

— Majdnem negyven év munka után mi a véleménye az öregedésrôl?

— Megöregedni szépen is lehet. Engem soha nem riasztott az évek múlása. Mindig tanítványaimmal voltam elfoglalva, és az évek múlását észre sem vettem. Ôket, gyermekeimet nyégyévenként szárnyaira bocsátottam, s jöttek az újak. Mindig új emberkék, új csodák számomra is. Kellett tartanom velük a lépést, és nem volt idôm érezni az évek múlását.

Kocsis János és neje, Éva negyven éve élnek boldog házasságban. Három gyereket neveltek fel, és ez idô alatt lassan megöregedtek. Az évek múlását viszont nem vették észre, mert idôközben az unokákat is nevelték. — Együtt öregedtünk és szépen. Házunkban mindig a békesség honolt, hangos szó soha nem hangzott el, és a gyermekeket is úgy neveltük, hogy tisztelettel viselkedjenek embertársaikkal szemben.

Éva néni haja hófehér, igazi nagymama. Ez a tény soha nem zavarta, sôt, büszke fehér hajkoronájára: — Ettôl nézek ki igazi nagymamának — mondotta.

„Hol van már a tavalyi hó?"

Horváth Gyöngyvér

Az utcai pénzváltóknál a forint 71/73, a márka 9100/9300, a dollár pedig 18 400/18 600 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9270/9350, az amerikai dollár 18 500/18 600, az olasz líra 9,32/9,50 az osztrák schilling 1320/1350 lejbe kerül.

Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért — jelentette ki hétfôn Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenôrzési hivatalának vezérigazgatója.

Dumitrascu, aki tagja annak a román küldöttségnek, amely a Magyarországról érkezett delegációval közösen a zazari derítônél vizsgálja a január végén történt gátszakadás okait, úgy nyilatkozott, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelôs minden következményért.

A román illetékes emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekrôl. Ezek a szerzôdések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén.

— Ilyen esetekben Romániának az a kötelessége, hogy tájékoztatást adjon a lehetséges szennyezésrôl, és értesítse a veszélyeztetett szomszédos országot. Mi ezt megtettük, ahogy azt a magyar állam is elismerte. Másrészt a legsúlyosabb károk Romániát érték, így maga is kártérítést kér a felelôs vállalattól. Ezt kell tennie Magyarországnak is — mondta.

Dumitrascu elmondta, hogy a magyar szakemberek még nem bocsátották román kollégáik rendelkezésére a magyarországi vízpróbák és a Tiszában elpusztult halakon végzett vizsgálatok eredményeit.

Romicã Tomescu környezetvédelmi miniszter lemondását követelte hétfôn az ellenzéki Szövetség Romániáért (APR) párt.

Az APR szerint az illetékes minisztérium és személy szerint a miniszter vétkes abban, hogy eltitkolták, milyen súlyos következményekkel jár a Szamoson és a Tiszán a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés. A miniszter így felelôs azért, hogy Románia nemzetközi botrányba keveredett.

Románia azt a célt tûzte ki maga elé, hogy 2007. január 1-jére az Európai Unió teljes jogú tagja lesz — jelentette ki hétfôn Petre Roman külügyminiszter.

Roman azt megelôzôen nyilatkozott Bukarestben, hogy Brüsszelbe utazott, ahol kedden hivatalosan bejelentik a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU és Románia között. Román diplomáciai források szerint a tényleges tárgyalások március végén kezdôdnek majd.

A román külügyminiszter elmondta, hogy Románia az idén a csatlakozási tárgyalások 31 fejezetébôl hatot képes lezárni. Elmondta, hogy Brüsszelben ismertetni fogja, milyen nagy áldozatokat hozott tavaly a román kormány a gazdasági és pénzügyi makrostabilitás elérése érdekében.

Milyen hatással lehetnek a közelgô választási kampányok a nemzeti kisebbségek státusára, illetve Románia integrációs esélyeire? — ez a kérdés állt annak a hét végi brassói találkozónak a középpontjában, amelyet a Project of Ethnic Relations (PER) amerikai alapítvány szervezett és a koalíció pártjai, valamint a két legnagyobb ellenzéki párt vettek részt. A Szabadságnak nyilatkozva Verestóy Attila szenátor elmondta: a román politikai elit képviselôi közösen gondolkodva próbáltak megoldást találni arra, hogyan lehetne kivédeni a választási kampányok során általában megjelenô etnikai támadásokat.

A PER amerikai alapítvány általában a többség és a kisebbség közötti közvetítôként lép fel a világ különbözô országaiban. Alapelve, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémák megoldása csak akkor lehetséges, ha a többség és kisebbség közösen próbálja megfogalmazni azokat. Ennek jegyében zajlott a brassói találkozó is. A jelen lévô koalíciós pártok és az RTDP, valamint a SZR képviselôi egyetértettek abban, hogy az idei választási kampányban el kell kerülni a szélsôséges nacionalista hangnemet. Az etnikai támadások kivédése érdekében megpróbáltak közös álláspontot kialakítani. Mindkét ellenzéki párt egyetértett ezzel. Teodor Melescanu, a SZR elnöke megfogalmazta, hogy valamennyi politikai pártnak közös megállapodással kellene köteleznie magát az etnikai támadásoktól való tartózkodásra.

Mivel a tanácskozásra a Nagy-Románia Párt és a Románok Nemzeti Egységpártja nem kapott meghívót, Verestóy Attila RMDSZ-szenátortól arról érdeklôdtünk, hogy a jelenlévôk elképzelése szerint ez a megállapodás a két szélsôséges pártra is kiterjedne, hiszen elsôsorban ôk élnek az etnikai uszítás és támadás eszközével. Verestóy elmondta: „Nincs esély arra, hogy betartható egyezséget kössünk szélsôséges pártokkal. Különben is nem szabad abba a politikai hibába esnünk, hogy a szélsôséges pártokkal valamilyen álegyezményt kössünk. Egy ilyen lépés azt a hamis tételt vezetné be a köztudatba, miszerint Romániában minden párt betartja a demokratikus játékszabályokat. Értékelésünk szerint egy ilyen egyezségben csak a demokrácia alapelveit valló és azt legalább elvileg elfogadó pártok jöhetnek számításba. Ezért a koalíció pártjai mellett azokkal a pártokkal tárgyalunk, amelyek annak ellenére, hogy nem szimpatikusak számunkra, nagy támogatottsággal bírnak és vallják ezeket az alapelveket. Fontos elôrelépést jelentene, ha ezt az egyezséget végül is felvállalná és be is tartaná az RTDP és a SZR."

A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a nemzetiségi kérdés, mindenekelôtt a szokásos magyar kérdés beemelése a választási hadjáratba, káros nemcsak magára a választásra nézve, hanem Románia külföldi képére is. Az etnikai kérdések felvetése elterelik a kampány tartalmát az ország valós problémáiról — állította Melescanu exkülügyminiszter. A liberálisok nevében Valeriu Stoica igazságügy-miniszter azt hangsúlyozta, hogy a nacionalista politika sikerre számíthat, ezért a pártok felelôssége annak tudatosítása, hogy csakis az ország kárára lehet.

Verestóy lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tanácskozás résztvevôi egyértelmûen megfogalmazták, hogy az ország állampolgárait összetartó társadalmi szolidaritást nem az etnikai hovatartozásban, hanem többséget-kisebbséget összekötô érdekközösségben kell keresni. Ezt az álláspontot talán legmarkánsabban a Nemzeti Liberális Pártot képviselô Valeriu Stoica jelenítette meg — véli az RMDSZ-szenátor. „Tagadhatatlan, hogy Románia valahol a 19. századi nemzetállam ideológiája szintjén ragadt le. Ennek köszönhetô a magyar kérdés állandó beemelése a politikába, fôképp a választási kampányok idején. A pártok közötti megállapodás nagymértékben hozzásegíthetne ahhoz, hogy a közelgô kampányban ez ne ismétlôdjön meg, és ne veszélyeztesse mindnyájunk közös érdekét, az európai integrációt" — mondotta.

Az RTDP képviselôje a tanácskozás során elismerte, hogy az RMDSZ és pártja kapcsolatai nem a legjobbak, de egyetértett azzal, hogy a nacionalista felhangokat el kell kerülni. Az RTDP kész az egyezségrôl tárgyalni, csak azt nem fogadja el, hogy szóba kerüljön Románia államformájának bármiféle megváltoztatása — állította.

A kétnapos tanácskozás eredményeképpen a politikusok közös dokumentumot fogalmaztak meg, amelyet a pártok még külön-külön megvitatnak. Elfogadására csak ezután kerülhet sor.

Gál Mária

Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter hétfôn a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetrôl személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket.

A magyar környezetvédelmi minisztérium közleménye szerint a román fél kezdettôl fogva megnyilvánuló együttmûködési készségét mutatja a román külügyminiszter vasárnapi nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelôsséget a magyar területeken keletkezett károkért.

Ezzel egy idôben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetrôl, ha ezt kérik tôle. A külügyminiszter attól tart, hogy a ciánszennyezés „kedvezôtlen hatással lehet Románia és az Európai Unió kapcsolataira".

A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég hétfôn ismét tagadta felelôsségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Az ausztráliai vállalat környezetvédelmi szakembereket küld Romániába, akik bizonyítani fogják ártatlanságát. — A CNN-ben és a magyar tévékben bemutatott képeken a halak még csapkodtak. Ha ciánmérgezés érte volna ôket, akkor kimúltak volna. Ráadásul miért csak Magyarországon pusztultak a halak? Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közelébôl? — mondta Chris Codrington, a cég szóvivôje.

Anton Vlad, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára elismerte: súlyos környezetszennyezés történt, ennek ellenére az érzelmek hatása alatt túlzó kijelentések hangzottak el. Úgy értékelte: a legsúlyosabb mérgezés román területen volt, mivel a Szamos vízhozama sokkal kisebb, mint a Tiszáé és a Dunáé. A Tisza szennyezettsége jugoszláv területen jóval enyhébb volt, mint a Szamosé, vagy a Tiszáé a magyar területre jutva. Az államtitkár szerint mire a cián eléri a Dunát, a szenny szinte eltûnik, a méregnek a levegô és a fény hatására módosul a hatása, a nagymértékû hígulásról nem is beszélve, hiszen a Duna vízhozama tízszer nagyobb a Tiszáénál.

Az államtitkár hangsúlyozta: nem állandó szennyezésrôl van szó, baleset történt. Szatmárnémetinél egy héttel a szennyezés levonulása után a mikrofauna 50 százalékban helyreállt. A hegyekbôl érkezô friss víz ugyanis mikrofaunát is hozott magával, remélhetôleg ugyanez történik majd a Tiszával is — mondta.

Kiss Botond, a tulceai Duna-delta Intézet tudományos kutatója, volt környezetvédelmi államtitkár a Szabadságnak elmondta: a rendelkezésükre álló hiányos információk miatt egyelôre nem tudják pontosan felmérni, hogy milyen következményekre lehet számítani, miután a Tisza fertôzött vize a Dunába ömlik. Kiss nem ért egyet Vlad államtitkár azon kijelentésével, miszerint a cián levegô és fény hatására oxidálódik. A méreg valóban veszít erôsségébôl, de csakis a hígulás következtében. — Ezért el tudom képzelni, hogy mire a cián ide ér a Duna-deltába, annyira felhígul, hogy a víz szennyezettségi foka nem fogja meghaladni a megengedett értéket. Véleményem szerint nagyobb baj a Duna középsô részén várható, nem pedig a deltában — mondotta.

Érdeklôdésünkre, miszerint van-e mód a károk megelôzésére, Kiss Botond elmondta: míg a kôolajszennyezôdés a víz felsô rétegét érinti, tehát különbözô szûrési technológiák alkalmazásával el lehet különíteni a vegyi anyagot, ciánszennyezés esetén, amikor az egész folyam meg van mérgezve, a szakemberek tehetetlenek.

Lapzártakor: Csötörtökön várhatóan a cián szennyezte térségbe utazik Margot Wallström, az EU környezetvédelmi felelôse, aki személyesen kíván tájékozódni a természeti katasztrófa mentôivel.

Sz. K.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]