 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. február 16.
(XII. évfolyam, 38. szám)
NAPIRENDEN
Látványosan fejlôdtek a magyar–román kapcsolatok
— véli Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter meghívására elsô alkalommal érkezett hivatalos romániai látogatásra Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. A magyar küldöttség, amelynek tagjai között van Szemerkényi Réka államtitkár és Szabó Tibor, a HTMH elnöke, hétfôn a RMDSZ bukaresti elnöki hivatalát kereste fel, ahol az RMDSZ vezetô politikusaival találkozott. Németh Zsolt külön négyszemközti megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyi államtitkár kedden Mihai-Rãzvan Ungureanu külügyi államtitkárral tárgyalt, és találkozott Valeriu Stoica igazságügy-, valamint Andrei Marga oktatási miniszterrel is. (8. oldal)
Ha nem is rohanó tempóban
Románia EU-csatlakozása jó úton halad (8. oldal)
Vállalja a kártérítést az Aurul (8. oldal)
KÖRKÉP
Becsületes egészségügyi ellátást követelnek Magyarlónán (6. oldal)
GAZDASÁG
A hosszútávfutó magányossága
Mi a távolabbi: a program vagy a költségvetés, ami után futunk? (Neményi József Nándor írása a 6. oldalon)
Kedden a Kolozs megyei Építkezési Felügyelôség képviselôi a körösfôi Vasvári-kopjafa eltávolítására szólították fel Antal János körösfôi polgármestert. Antal János tájékoztatása szerint az ellenôrök arra kérték, legkésôbb március 1-jéig távolítsa el az emlékmûvet. A felügyelôk arra az 1996-ban kibocsátott törvényszéki ítéletre hivatkoztak, amely annak idején elrendelte a Vasvári-kopjafa lebontását. Azt állították, hogy a szokásos évi ellenôrzésüket végezték, de a körösfôi polgármester szerint valójában nyomást gyakoroltak rájuk.
Antal János szerint a felügyelôség képviselôi arra hivatkoztak, hogy a két emlékmû, a körösfôi református templom és a Vasvári kopjafa túl közel állnak egymáshoz. „Vajon a kolozsvári Avram Iancu szobor és a katedrális nincsnek-e egymáshoz túl közel?— — tette fel a kérdést a Szabadságnak nyilatkozó körösfôi polgármester, aki arra emlékeztetett: a körösfôi önkormányzat az elsô felszólítást 1998-ban kapta, de azt nem hajtották végre. — Az ellenôrök azzal fenyegetnek, hogy amennyiben nem teszek eleget a felszólításnak, komoly pénzbüntetést helyeznek kilátásba. Inkább lemondok polgármesteri tisztségemrôl, minthogy meggyôzôdésemmel ellentétesen cselekedjem— — mondta Antal János.
Boros János, az ügyvezetô elnökség önkormányzati fôosztályának fôelôadója a Szabadságnak elmondta: szerinte az ellenôrzésre Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentése alapján került sor, és úgy véli, ez jellemzô a hazai hatóságokra, hogy ilyen esetekben nagyon hatékonyan tudnak fellépni. Buchwald Péter alprefektus azonnal értesítette Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert az ügyrôl.
Eckstein-Kovács Péter lapunk kérdésére elmondta: — A felszólítás jogi háttere számomra egyelôre nem világos. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy korábban Gheorghe Funárt felszólították, távolítson el néhány szobrot Kolozsváron. A polgármester csak azt követôen foglalkozzon a Vasvári emlékoszloppal, miután eleget tesz ennek a felszólításnak — mondta a kisebbségvédelmi miniszter.
Kedden reggel a közigazgatási bíróságon tárgyalták a prefektus felfüggesztési rendeletének jogosságát. A prefektúrát Gabriel Goga ügyvéd képviselte. Mivel a prefektúra és a polgármesteri hivatal is a per áthelyezését kérte, a tárgyalást március 7-re halasztották. A Legfelsôbb Bíróság elôreláthatólag március 2-án dönt a két fél áthelyezési kérésének ügyében.
Gheorghe Funar szerint egyes erôk politikai nyomást gyakorolnak a bírókra annak érdekében, hogy helybenhagyják a prefektus felfüggesztési rendeletét, Vasile Sãlcudean pedig attól tart, hogy a polgármester nagy-romániás hívei utcai tüntetést szerveznek. — A Legfelsôbb Bíróság múlt héten értesített, hogy áthelyezik a pert. A legvalószínûbb hely Temesvár — mondta Vasile Sãlcudean.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vasile Chis Kolozs megyei fôügyész kérésére január 25-én a prefektus felfüggesztette tisztségébôl Gheorghe Funárt. A polgármester óvása következtében másnap a közigazgatási bíróság keddig felfüggesztette a prefektus rendeletét. Sãlcudean megfellebbezte a döntést. Ez ügyben a Legfelsôbb Bíróság február 24-én határoz.
Keddi sajtóértekezletén Vasile Sãlcudean prefektus azzal vádolta Radu Sârbut, az Állami Vagyonalap elnökét és Alexandru Fãrcas volt prefektust, hogy a politikai támogatás megvonása és a leváltási kísérlet mögött sötét érdekek húzódnak. — A két személy a Polus céggel aláírt szándéknyilatkozat megvalósítására törekszik — mondta a prefektus. — A Kísérleti és Tangazdasági Intézethez tartozó 35 hektáros földterület törvénytelen úton került az Agroindustriala Rt. tulajdonába, a Pászkány Árpád Zoltán vezette Polus Transilvania pedig feltûnôen alacsony áron vásárolta meg tôlük a telket. Sârbu és Fãrcas tudja, hogy én nem vagyok hajlandó ilyen jellegû tettek folytatására, éppen ezért leváltásomon ügyködnek. Olyan prefektusra van szükségük, aki szemet huny a törvénytelen ügyletek fölött — tette hozzá.
Sãlcudean reményét fejezte ki, hogy a procedurális rendellenességek és a két személy erkölcsi tartása miatt a párt központi vezetôsége érvényteleníti a „Radu Sârbu terrorkampánya következtében hozott február 5-i döntést". — Sârbu a szó szoros értelmében terrorizálja mindazokat, akik nem értenek vele egyet. Azok, akik a nehéz idôkben, azaz 1990-ben és 1991-ben még párttagok sem voltak, most csúfságolnak a veteránokkal — mondta Sãlcudean. A prefektus nem volt hajlandó elárulni az ôt támogató mintegy száz párttag nevét, akik támogatási jegyzéket írtak alá.
Mint arról több ízben beszámoltunk, a kanadai–magyar érdekeltségû, Pászkány Árpád Zoltán vezette Polus Transilvania korszerû bevásárlócsarnok felépítését tervezi Kolozsvár és Szászfenes határában. Mivel a polgármester etnikai okok miatt ellenszegült a tervnek, a cég képviselôi Radu Sârbuhoz, az Állami Vagyonalap volt kolozsvári igazgatójához és Alexandru Fãrcas prefektushoz fordultak támogatásért. A volt prefektus kormányhatározat-tervezeteket állított össze a több száz millió dolláros befektetés kivitelezésére. A sikertelen próbálkozások után Fãrcas és Sârbu más eszközökhöz folyamodott.
Kedden Bihar megyével voltak, szerdán Bukaresttel, csütörtökön pedig a Konstanca megyei sztrájkoló pedagógusokkal lesznek szolidárisak a kolozsvári tanárok és tanítók.
Az egyre feszültebb hangulatban zajló általános sztrájk egyes megyékben tragikus színezetet kezd ölteni. A Dél-Erdélyben népszerûbb Országos Nevelési Szakszervezet (FEN) nagyszebeni fiókjának tagjai bejelentették, hogy mától éhségsztrájkba kezdenek. Érdeklôdésünkre Teodor Fârtonea ottani szakszervezeti elnök elmondta, hogy mintegy tíz idôsebb tanárról van szó, akik már a múlt hét végén elszánták magukat a tiltakozás e szélsôséges formájára. — Ma tíz órakor négyen kezdenek éhségsztrájkba a szebeni FEN-székház elôtt — mondta a helyi elnök. — A négy idôsebb tanár — többek között — azzal indokolta döntését, hogy a sztrájknapok levonásával kétségbeejtô helyzetbe került családjuk költségvetése. Csütörtök délelôttre orvost is kértünk, hiszen valószínûleg nôni fog az éhségsztrájkolók száma — mondta az elnök.
Kötô József tanügyminisztériumi államtitkártól megtudtuk, hogy a vasárnapi tanügyi költségvetés kiegészítés-tervezet (amely biztosítja a tanügy számára a 4,1–4,2 százalákot a bruttó nemzeti össztermékbôl, a GDP-bôl) csütörtökön kerül a kormány elé. Itt — módosításokkal vagy sem — elfogadhatják. Innen a tervezet a parlament elé kerül megvitatásra. A kormány viszont már csütörtökön sürgôsségi kormányrendeletet bocsáthat ki a pedagógusi bérek emelésérôl, így pénteken — amennyiben a szakszervezetiek is egyetértenek ezzel — értelmét vesztheti az általános közoktatási sztrájk.
A három nagy közoktatási szakszervezet (FSLI, FEN, Spiru Haret) által követelt 13. fizetéssel, illetve az 1998-as bérkiegészítésekkel kapcsolatban hétfôn este tárgyaltak a kormány, a tanügyminisztérium és a szakszervezetek vezetôi. A tárgyalások eredményeivel — vélte az államtitkár — mindenki viszonylag elégedettnek látszott.
A tanügyi költségvetésnek a GDP 4,1–4,2 százalékra történô kipótolása — a közhiedelemmel ellentétben — nem az „innen-onnan lecsipegetés" módszerével történt — mondta az államtitkár. Ezek szerint az állami költségvetésbôl biztosított GDP-arányszázalékot emelték meg oly módon, hogy az önkormányzatoknak elôirányzott, már régebbrôl a tanügyhöz átcsoportosított 0,4–0,6 százalékkal együtt elérje a 4 százalékot.
Bukarestben tegnap kellett volna a tanügyminisztérium által együttesen beperelt három tanügyi szakszervezet tárgyalását megejteni, de ez az ügyvédek sztrájkja miatt elmaradt. A szakszervezetiek jogait Niculae Cerveni és Antonie Iorgovan képviseli.
Hétfôn este véget ért a 14 napos, minden idôk leghosszabb magyarországi vasutassztrájkja. Igyekezete ellenére a MÁV hétfôn csak korlátozott mértékben tudta útnak indítani a személyszállító vonatokat. Kavalecz Imre, a Mávinform munkatársa az MTI-nek elmondta: a nemzetközi vonatközlekedésben egyelôre még várhatók késések és fennakadások.
A Kolozs megyei területi vasútigazgatóság illetékese a Szabadság kérdésére elmondta: a nemzetközi forgalom helyreállt, a vonatok Magyarországról jövet késés nélkül érkeznek.
A szállításügyi minisztérium sajtóosztályától megtudtuk: a magyarországi vasutassztrájk okozta károk felmérése még tart, az adatokat hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Amint arról tegnapi lapszámunkban is írtunk, keddtôl, február 15-tôl általános sztrájkba kezdtek Kolozsváron is az ügyvédek. Az általános fogyasztási (hozzáadott érték) adó fizetésének kötelezettsége elleni tiltakozásukat név szerint aláírták, és eljuttatták az illetékes, ebben a kérdésben felelôs minisztériumokhoz. Egymás között úgy tárgyalták — és reménykednek is benne —, hogy a csütörtöki kormányülésen megoldódik problémájuk, és folytathatják munkájukat. Ha ez a számításuk nem válik be, a sztrájkot meghatározatlan idôpontig folytatják.
Többen az ügyvédek közül úgy vélték, hogy a bírók megértôen viszonyultak az általuk kialakított helyzethez: nem kommentálták az esetet, hamar befejezték a tárgyalásokat, és jóváhagyták az ügyvédek által benyújtott halasztási kérelmeket. Bár az ügyfelek sem elégedetlenek, a helyzet mégis kényes és feszült, mondották. Hiszen sok bonyolult pereskedésben nélkülözhetetlen az ügyvéd jelenléte, sokaknak nem kedvez a halasztás, kevés az ügyfél, magasak az illetékek, és természetesen kérdéses a türelem és megértés tartóssága. Egyelôre azonban csütörtökig biztos a munkabeszüntetésük.
VALOVITS LÁSZLÓ gyûjteményes festészeti és grafikai kiállítása nyílik meg február 17-én, csütörtökön 13 órakor a fôtéri Mûvészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában.
AZ ORCHIDEÁK CSODÁLATOS VILÁGA címmel Jablonovszky Elemér tart vetített képes elôadást február 17-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.). Utána választmányi gyûlést tartanak.
KÉT ÚJ ÜGYNÖKSÉGET NYIT Kolozsváron, még ebben a hónapban, a Román Kereskedelmi Bank. Az egyiket a Mãrãsti lakótelepen, az Aurel Vlaicu utca 4. szám alatt, a másikat pedig a Fôtéren, a Melody étterem régi helyiségében rendezik be. Mindkét ügynökség fôleg magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásokkal foglalkozik.
REFORMÁTUS ÉNEKESKÖNYVET találtak a Hétvezér téren. Tulajdonosa hívja a 181-750-es telefonszámot.
A következô hetekben a Kolozs Megyei Vadászegyesület munkatársai elvégzik a megye területén tanyázó vaddisznóállomány beoltását. Az akciót az etetôhelyeken elhelyezett tyúktojásokkal végzik el, melyekbe disznópestis elleni oltószert fecskendeztek.
Az egyesület különben ezen a télen fokozta tevékenységét. Nemrég hatálytalanították a szakminisztérium 62-es számú rendeletét, amely idôleges vadászati tilalomra vonatkozott. Jelenleg ismét engedélyezett a róka (március 31-ig), fácán (február 28-ig), pézsmapocok (április 15-ig), görény (március 31-ig), nyest (március 31-ig), borz (április 15-ig) vadászata.
Az eddigi, bár változó színvonalú, de minden évben ünnepélyes alkalomnak számító éves seregszemléktôl eltérôen az idei tárlat nemcsak forma-, hanem hangulatbontóra is sikeredett. Elszomorító ugyanis, hogy egy olyan hagyományokkal rendelkezô mûvészeti központ, mint amilyen Kolozsvár, csupán ennyire legyen képes, mindössze ennyit tudjon felmutatni éves termésébôl. Aki valamelyest is figyelemmel kísérte mûvészeti életünk alakulását az utóbbi esztendôkben, ilyen szegényes felhozatallal még nem találkozott. Minden bizonnyal a romló gazdasági helyzet okozta nehézségek is belejátszottak abba, hogy iparmûvészeinknek, textileseinknek inkább kisebb, olykor táblaképszerû munkáival találkozunk a tárlaton, de vajon mindössze ezzel magyarázható, hogy olyannyira levegôsek a termek? Hogy hiányérzetünk van? Hogy bizonyos neveket hiába keresünk?
A megyei tárlatok jellegzetessége, hogy egy többé-kevésbé általános minôségi szint felett a lehetô legváltozatosabb anyagot kínálja a tárlatlátogatónak, a klasszikusabb hangvételû munkáktól a „posztmodernig". S ezzel most sem lenne baj. Csupán a mennyiséggel és olykor a minôséggel. Az átlagon felüli munkáknak — mert vannak — is jobban tenne egy minôségileg kiegyensúlyozottabb környezet, egy erôteljesebb mezôny.
A tárlatot megnyitó Negoitã Lãptoiu mûvészettörténész értékelése is az adott helyzethez, az idei felhozatalhoz igazodott. Így részérôl az ünneprontás csupán következmény volt.
Ioan Horváth-Bugnariu, a Képzômûvészek Szövetsége kolozsvári fiókjának alelnöke sajnálattal állapította meg, hogy bár a városvezetôség ugyancsak nagy összegeket költ kulturális célokra, a szakemberek véleményére nem kíváncsi. Ezért van tele a város ormótlan és ízléstelen szobrokkal, és ezért jelentetnek meg szakmailag nagyon is kifogásolható képzômûvészeti kiadványokat.
A nem éppen szívderítô megnyitó hangulatát Teodor Botis enyhítette némiképpen azáltal, hogy utalt a decemberi festészeti és szobrászati megyei tárlatra, amely viszont, a romló gazdasági helyzet ellenére is, átlagon felüli volt.
És amelyen, csupán emlékeztetôül, olyan kiemelkedô munkákkal találkozhattunk, amilyen, többek között, a Feszt Lászlóé és Kós Andrásé.
Holnap (csütörtök) este fél 7 órakor Hary Béla karmester, az opera örökös tagja beintésére újra felcsendül Verdi muzsikája. A Nabuccót, Verdi zseniális alkotását elôször 1858. december 7-én hallhatta Kolozsvár operakedvelô közönsége a Farkas utcai Kôszínházban. Alkalom nyílik elôadásunkat összehasonlítani a Román Opera most bemutatott Nabucco-változatával, amelynek egyik fôszerepét, Abigail szólamát szintén B. Konrád Erzsébet énekelte.
A magyar opera elôadásának szereposztásában helyt kapnak: Molnár János (Nabucco, Babilónia királya), Kiss Domokos (Izmael, a jeruzsálemi király unokaöccse), Hercz Péter (Zakariás, a zsidók fôpapja), B. Konrád Erzsébet (Abigail, Nabucco nevelt lánya), Molnár Mária (Fenéna, Nabucco lánya), Szabó Bálint (Baál fôpapja), Ádám János (Abdallo, Nabucco bizalmasa), Gombár Annamária (Anna, Zakariás nôvére), Szeibert István (a Levita, Zakariás tanítványa). Az elôadás rendezôje Kürthy András m.v., aki ez alkalommal is — szokása szerint — elôkészítette az elôadást; díszleteit Madarassy István m.v., jelmezeit Bodor Mária m.v. készítették. A koreográfus Adrian Muresan m.v.; a karigazgatói teendôket Horváth József vette át.
Az elôadást vasárnap, 20-án este megismételjük, Abigail szerepében Marton Melindával.
Reméljük, közönségünk nem hagyja üresen nézôterünket. Kellemes szórakozást kívánunk!
Eddigi legsikeresebb évét zárta 1999 végén az 1993-ban alakult kolozsvári Koinónia Kiadó: tizennégy kötetet adtak ki. Visky András igazgató szerint a következô címek jegyzéke érdemel megkülönböztetett figyelmet. J. Alleine: Üdvösségre vezérlô kalauz; André Scrima: Az idegen és a zarándok; Szent Ágoston: A hit és hitvallás; Th. Watson: A bûnbánat; Richard Wurmbrand: Beszédek a magánzárkában; Westminsteri hitvallás; A különbözés ajándéka; Kálvin János: Keresztyén élet; Szenci Molnár Albert: Imádságos könyvecske; Visky András–Bátki László: Aranylevél (verses kalendárium gyermekeknek); 2000-es kolozsvári falinaptár.
— Kiadónk Kolozsvár és Erdély reformátori örökségét, az európai modellt és ennek spirituális hátterét tartja fontosnak — mondotta lapunknak az igazgató. — Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy kortárs szerzôket vonzzunk, és hogy megbecsüljük az értelmiségi munkát. Mi a támogatásokat nem egyszerûen felélô, hanem azokat hatékonyan felhasználó, a pénzt újabb kötetek megjelentetésére visszaforgató kiadó kívánunk lenni.
És hozzáteszi, hogy ezen iparkodik munkaközösségük: a felelôs szerkesztô, a mûszaki szerkesztô, a menedzser, az arculattervezô, a titkárnô, valamint a sok külsô munkatárs.
— Mindig magas példányszámra törekszünk, mert a terjesztést nem akarjuk regionálisra leszorítani. A Puritán Tanítók sorozatból az elsô két címet, vagy a Jézus világa (kézügyesség gyermekeknek) kötetet többszörös utánnyomással kellett pótolnunk. Olvasóink zöme egyetemista és a református egyház híve. Nemrég könyveink számára Kárpát-Ukrajnában és Délvidéken nyitottunk piacot.
Több könyvet jelentettek meg a budapesti Harmat Kiadóval közösen. Érdekességként tudom meg, hogy mivel a nagyon drága gyermekkönyveket nyugati kiadókkal közösen igyekeznek kihozni, a brit Lion Kiadóval összefogva angol és magyar nyelven, a távoli Malájföldön adták ki a Jézus világát. Annak érdekében, hogy a kiadó munkája átlátszó legyen, a magyarországi terjesztést egy általuk létrehozott alapítvány révén valósítják meg, amely megvásárolja és forgalmazza a Ce Koinónia kiadványait.
2000-ben huszonkét-huszonnégy kötet kiadását tervezik. Az elsô félév néhány címe: A Kortárs Román Esszéírók sorozatban Andrei Plesu: Tescani napló (Horváth Andor fordítása); Nicolae Balotã: A láthatatlan képe (esszé; a januárban 75. születésnapját töltött szerzôt az erdélyi magyar irodalom népszerûsítôjeként tartják számon, román nyelven könyve jelent meg az erdélyi magyar irodalomtörténetrôl, az Európa Kiadónál pedig Abszurd irodalom címmel bibliográfiaszerû, a határokon túl is elismert-keresett mûve jelent meg); Teodor Baconsky esszéinek gyûjteménye. A Hitvallások sorozatban Dortdrechti dráma, a Gyermekkönyv-programban Madaras Péter: Kindertojás-rántotta (gyermekversek, a szerzô saját illusztrációival); A Puritán Tanítók sorozatban J. I. Packernek a XVII. századi második reformációról szóló monográfiája és Samuel Pfeifer: Figyelni a gyöngékre címû mûve. A millenniumi projekt keretében a kolozsvári Kecskeméthy István teológiaprofesszor fordított a Teljes magyar szentírás; az Erdélyi romok (album legszebb kastélyainkról, várainkról, Budai Enikô budapesti fotómûvész felvételeivel); Abraham Kuyper: Elôadások a kálvinizmusról (politikai-társadalmi vonatkozások).
A hetvenes években, amikor ez a lakótelep felépült, azt híresztelték széltében-hosszában, hogy a magyar családokat tervszerûen szórják szét az új tömbházakban, nehogy egy-egy emeleten többségbe kerüljenek. Mindezek után — gyerekfejjel — mindig nagyon csodálkoztam azon, hogy a szomszéd tömbházban, ahol barátom lakott, hogyan „engedték meg", hogy ugyanazon emelet mind a négy családja magyar anyanyelvû legyen? A magyar szótól visszhangzó emeletet késôbb magyar emeletként emlegették a bennfentesek, s e kifejezés fölöttébb eredetibb volta mögött senki nem keresett ki nem mondott dolgokat. Idôvel a magyar emelet nyolc, közel egyidôs kölyke lett a tömbház réme; a nyolc gyerek még felnôtt fejjel is szégyenkezett például azokon az „emeleti örömökön", amikor a román labdarúgó-válogatott vereségeit az akkoriban divatos jelszavakkal ünnepelték: Románia kiesett — jól esett!!! Az emelet falain sorakozó tini-feliratok is csak a házmestert zavarták: gyûléseken fel is tették a kérdést, ki fogja újrafesteni az emeletet? Nem lesz könnyû munka...
A nyolc gyerek aztán lassan felnôtt és szétszóródott. A forradalom utáni eufóriában még össze-összefutottak a magyar emeleten, de aztán kirepültek a fészekbôl. Amikor a szülôk nagymamák lettek, egy darabig újra magyar szótól volt hangos az emelet: mintha újrakezdôdtek volna a hetvenes évek. De nem sokáig. A kilátástalanság egyre jobban érlelte a nyolc „gyerekben" a kivándorlás gondolatát. Elôször a 15. lakrész ment ki. Ôk Zalaegerszegen telepedtek le, nagymamástól, szülôstôl, gyerekestôl. A 17. lakrész — a lányok — elôször csak a magyar emelet közelében repdestek, de aztán ôk is rádöbbentek: itt már nem lehet élni. Döntöttek: irány a külföld. (Azóta sem tudjuk, végül hol telepedtek le. Egyszer Saarbrückenbôl írtak; csomagot is küldtek.) A 18. lakrész — itt két fiú volt — 1997-ben ment ki, talán ôk is Magyarországon élnek. A 16-os lakrész tartotta a frontot a leghosszabb ideig: ôk csak most szánták rá magukat a kivándorlásra.
Ha sikerül elmenniük, rövidesen kiürül a magyar emelet.
A falakat sürgôsen rendbe kell tenni — üzente a házmester —, és igazat is adtak neki, hiszen Törôcsik és Nyilasi neve mellett tucatnyi magyar együttes nevét is felfirkálták az évek során a magyar emelet kölykei: Edda, Korál, Karthágó, Piramis, P. Mobil... Ria-Ria-Hungária...— Van még idônk a festésre — üzent vissza az utolsó család. — Majd akkor, ha már csomagolunk!
*
A napokban dolgom volt a „magyar emeletes" tömbházban. Már a liftben érzôdött: annak ellenére, hogy februári fagyban csillog odakinn a zúzmara — festenek valahol.
Január végén azért kapcsoltam be a tévét, mert épp magyar nyelvû mûsor volt, de azt lerövidítették, és legnagyobb csodálkozásomra az igazságügy-miniszter kezdett beszélni.
Hamarosan átadta a szót az új miniszterelnöknek, aki hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogyan lehet kievickélni a jelenlegi stádiumból, amiben, sajnos, nyakig benne vagyunk. Persze, kivétel a kormány, a parlament két háza és azok, akik lopják, fejik az országot — tehát azok, akiknek a hajfestékekrôl meg a mosószerekrôl zengô szégyentelen tömérdek televízióreklám szól. Mert nem nekünk, kisfizetésûeknek, munkanélküli, meg a nyugdíjas tömegnek szólnak ezek a reklámok. Nekünk mosószappanra ha jut és a hajunkat is mi mossuk, sôt még mi is vágjuk le, hogy ne kerüljön az is pénzbe!
És az új miniszterelnök, a Román Nemzeti Bank tegnapi kormányzója, jeles pénzügyi szakember fejtegetni kezdte: miért mennek nálunk rosszul a dolgok. És sokban igaza is volt. Még a kiútkeresésben is. Csak éppen azt felejtette elmondani, hogy akkor is ô volt a pénzkibocsátó bank elnöke, amikor a román lej olyanná vált, hogy ma már egy liter szódavíz egy ezres, egy darab murok és ugyanannyi petrezselyem meg kétezer lej. És ezer lej annyit ér, mint tíz évvel ezelôtt egy lej. De ezt nem fejtegette, sôt még azt sem, hogy gazdaságilag kell rendbe tenni az országot: lent jól dolgozni, fent pedig jól menedzselni. És akkor rendbe jön a pénz is, vagy legalábbis nem zuhan tovább.
És... és következett a szabadon beszélô pénzügyminiszter, aki beszélt a feketepiacról, a szürkepiacról, azokról, akik nem fizetik be az adót, de arról már nem, hogy az országnak nincs bevétele, mert nincs piacon eladható áruja, amibôl pénz jöjjön. Így hát Románia ma is abból él, amibôl tíz esztendôvel ezelôtt: amit külföldrôl kap és amit lenyúz az emberekrôl adó formájában. Csakhogy 1990 tavaszán ingyen jött be az európai segély, mert gondolták, akik adták, segítsük a talpraállást. De mi még a mai napig sem álltunk talpra. Sôt! Ma már jórészt azok vezetik az országot, akik a fénykorszakban harmincévesek voltak, de közben megtanultak hazudni, lopni és lehetôleg nem dolgozni. És most ôk menedzselnek — nagyon is rosszul.
Hát errôl nem beszélt a pénzügyminiszter, meg arról sem, hogy a külföld nem „pománába" adja, amit ad, hanem azt vissza is kell fizetni, ráadásul kamatostul! De arról sem, amit egy nap múlva, lépcsôházunk hirdetôjérôl leolvashattam: a jórészt nyugdíjas lakóknak nyugdíjuk legalább felét kell befizetniük. Egy háromtagú család három szobáért több mint 700 000 lejt, több kétszobás, de egyedül maradt ember 400 000 lejnél többet fizet. És hol van még az áram, a telefondíj, a televízió díja?...
Közben a vezetô parasztpárt látványos belsô választási komédiát rendez, mert hát ez a választások éve és újra nyerni kellene. A Ciorbea-, a Boilã-csoport kiválása után most már a Radu Vasile-csoport is otthagyta a pártot. Már a liberálisok is külön listán akarnak indulni a választásokon, csak az RMDSZ tart ki a konvenció mellett. Ám, ha Diaconescuék elvesztik a választást, ki jön helyettük? És aki helyükbe jön, vajon tud valami okosat kitalálni?
Szegény anyai nagyapám hetvenéves korában, ilyenkor, tél vége felé azt mondta: „Csak ezt a tavaszt érjük meg!"
2000-ben mi is ugyanezt mondhatjuk.
Magyar nyelvû hazai sajtótermékeink számtalan jó tulajdonsággal büszkélkedhetnek, de a hibátlanság aligha tartozik ezek közé. Nem kivétel ez alól még az egyik új napilap sem (bár esetében a fiatalságból eredô tapasztalatlanságot enyhítô körülménynek illik tekinteni).
A Szabadságban minduntalan elôforduló sajtóhibákra, nyelvi, logikai vagy formai bakikra azonban valami egészen más magyarázatot kell találni.
Egy ideig azt hittem, hogy ezek tulajdonképpen azért kerülnek bele a lapba, hogy — „önkritikáról példát, humorérzékrôl formát mindeneknek ôk adva" — a szilveszteri számban legyen mivel megnevettetni az óév elmúlásától igencsak nekikeseredett olvasókat (különösen a gyengébb nem elszánt védelmezôit).
Mivel a legutóbbi alkalommal már csak az idejében kigyomlált elírások kerültek felsorolásra (nem a szép számú megtörténtek), péntekre (azaz december 31-ére) virradólag ez az elméletem is csütörtököt mondott.
Indoklásként így hát csak azt tudom elképzelni, hogy a szerkesztôség meghonosította a vetésforgó újságírói változatát, és a bôségesebb termés reményében idônként felcseréli a megszokott szerepeket. Például úgy, hogy a sportrovat szerkesztôje gazdasági híreket válogat, a külpolitikai elemzô mûvelôdési oldalt készít, a tördelôszerkesztô idôjárás-jelentést fabrikál, a közgazdász rendôrségi híreket állít össze, a hangversenykrónikás pedig sportesemények ismertetésére adja a fejét.
A „termés" pedig minden várakozáson felüli. Ami nem csoda, hiszen tíz Szatmár megyei személyrôl kiderül, hogy törvénytelenül tartózkodik Romániában, az Alaska Airlines pedig (úgy, ahogy van) egy légi szerencsétlenség. A cégek alaptôkéje mindegyre társadalmi tôkévé (capital social) nemesedik, az ügyvezetôik ellenben közönséges ügyintézôkké alacsonyodnak, miközben nem egy rövid hír saját magán is túltéve, kurtább lesz utolsó fél sorával.
De ha alaposak vagyunk, az sem kerülheti el figyelmünket, hogy az ólommentes benzin litere ezentúl 1300 lejbe fog kerülni, sôt ha még ezt is megtakarítjuk egy-egy gépkocsiközlekedés-mentes nap alkalmával, akkor fejenként 1 évvel hosszabb életre számíthatunk.
A pálmát azonban kétségkívül a címben idézett fordulat viszi el, amely egymás után háromszor vet logikai bukfencet (pja) tudósításában.
Bevallom, sem az 1300 lejes benzinár veszélye nem aggaszt, sem a szatmári polgártársak kitoloncolása nem foglalkoztat. Az viszont annál inkább, hogy ha az Afrika-kupa negyeddöntôje botrányos elôdöntôvé tudott fajulni, akkor csakugyan Nigéria fociválogatottja gyôzte le Szenegált 2–1-re, vagy elôfordulhat, hogy valójában a Kongó–Egyiptom jégkorongmérkôzés végzôdött döntetlenre?!
Futkosó-kapkodó idônkben nagy néha megállunk. Egy röpke pillanatra. Magunkért. Szeretteinkért. Nyugalmunkért. Csupán pillanatot pazarlunk önmagunkra. Szeretteinkre. Hátha mégsem járunk úgy, mint az életmûvét bebarangoló költô, aki csak azt sajnálja, hogy a versírás mellett másra is tékozolt erôt és idôt. Talán egyszer — mielôtt túl késô lenne — ráébredünk a valódi értékekre.
Mikor megállunk egy pillanatra fáradt társunkra nézve, hajdani tovatûnt önmagunkat keresve, talán még azt a meggondolatlanságot is elkövetjük, hogy villámgyorsan jegyet váltunk az operába, színházba. Jegyet váltunk abba az álomvilágba, amely sokunk számára, sajnos, már évek óta csupán egy épületet jelent. Csaknem mindegy, mit látunk, a lényeg együtt lenni kedvessel, baráttal nem hétköznapi környezetben. Távol a rosszindulatú hétköznapoktól, az önmagát versengve pusztító világtól, az élettel párhuzamosan a megsemmisülés felé tartó elevenen-nem-élô emberektôl. Belemenekülnénk egy nyugodtnak tûnô, simogató, áltató tüneménybe. Ahol minden fényes, tiszta, hamisan igaz, hatalmas, meleg. Ahol annak idején gyermeki szemünk elbûvölten kísérte végig a teljes estet betöltô, legtöbbször értetlen elôadást. Belebújunk a színpadi életbe, hogy felejtsük saját goromba, kíméletlen hétköznapjainkat. És akkor belép a játszótérre a hôsszerelmes — foltozott nadrágban.
A színház a mienk, ha kedvünkre van, hogy a mienk legyen. A színház az országé. A színház a polgármesteré. Az ország akarja vagy éppen nem akarná. A polgármester szeretné vagy talán nem. A színház az országé sem. A színház a polgármesteré sem. A színház a mienk sem.
A színház ablak, amelyen át mások látnak bennünket. A színház tükör, amelyben látnánk magunkat, ha nyitott szemmel pillantanánk bele. Szegények volnánk? Annyira szegények, hogy még tükörbe sem nézhetünk?
Vannak közöttünk tehetséges emberek, vannak tanult emberek, vannak dolgos szakemberek, és vannak tehetôs vállalkozók. Vannak színészek és vannak nézôk. Vannak olyan nézôk, akik évente csak egyszer válthatnak álomjegyet, mások többször, s olyanok is vannak, akik akár minden elôadáson ott lehetnének. Sokan mégsincsenek ott.
Könnyû talán mindent azokra hárítani, akik megfelelô háttérrel vagy akár annak híján tehetôséget ügyeskedtek-gondoltak-munkálkodtak ki maguknak. Nem a néha jegyet váltók szabnak viszont új nadrágot a hôsszerelmesnek, hanem igenis azok tehetnék ezt meg, akik a feléledô magyar polgárság sorait kezdik gyarapítani. A tehetséges kocsmatulajdonos, asztalosmûhely-tulajdonos, pékségtulajdonos, fagylaltgyárocskás, cipôgyáros, utazási iroda tulajdonos... Gazdátlan színházunk számlájára az egyszerû ki-ki is juttatna kevesébôl.
Kié a színház? Mindenkié, tehát senkié. Talán rövidesen a valaki(k)é lesz. Talán megtanuljuk a magunkénak érezni. S akkor nem okoz majd csalódást. Csodálkozhatunk a valóság milyenségén, ha már álmunk is foltos?
Hogy a sofôrök mennyire sikeresen vágták meg saját cégüket, arra a legjobb, ha nem országos példa, a tordai buszállomás, ami egy nagy betonplacc. Nincs ezen egyetlen árva táblácska, ami jelezné, honnan indul a busz izébe. Az már csak természetes, hogy nincs váróterem, legalább födém, ami alá behúzódna a várakozó ilyen havazó idôben. Jegyiroda se fungál ilyenkor, nincs kitôl a menetrend iránt érdeklôdni. Ott topog, már aki fér, a sarki ház eresze alatt. Rátalálok egyetlen ismerôsömre, Horvátra, ô szolgáltatja az információt: csak Sinfalváig van busz. Utána irány gyalog: Várfalva, Rákos, Kövend. Tudom-e, hogy a hét elején se közlekedett semmi Várfalva és Kövend között a hófúvás miatt? Bezzeg a régi szép kollektíves idôkben...
Ez a Horvát az egyetlen adófizetô kômûves a faluban, pedig mások is ûzhetnék a mesterséget. A kövendi kômûvesek inkább zöldséggel foglalkoznak — kevesen építenek. Történelmi oka is kerülne: itt a mesterséget ûzô csórónak számított századokon át — nem volt földje. A földtulajdon, a földmûvelés státus, akár a hóstátiaké. Ha a kövendi építtetni akar, felruccan Torockóra, ott vannak az igazi mesterek. Horvát csak úgy becsöppent a faluba, mint hajdanában a cigánykovács, a csordás, a juhász. Klientúrája az elején vékony. Elhívta az asszony, festené ki a szobát. Mikor hazacsöppenek Kolozsvárról, már nem rolnizza a falat, az evés után az árnál tartanak. Mondok én a kértnél kevesebbet, de megtoldom a fizetséget egy fejszével. Így már „da". Azzal a fejszével ütötte le a felesége szeretôjét. Ez homályos történet a mai napig. Tény, ha meglát, elôzékenyen köszön. Mesterségbeli jártasságomról meggyôzôdhetett, amikor alapot öntöttünk az egyik havernél. Mai napig nem tisztáztam, miért maradt meg a kölcsönös rokonszenv? Talán, mert mindketten dolgoztunk a bányában, amikor az még prosperáló ágazatnak számított, vagy mert elsôk között adtunk neki munkát a faluban. A fejsze miatt? Az én rokonszenvem nem azért van, mert házat épített magának. Látom ôt a posta melletti lócán nyakkendôsen üldögélni a román vallási ünnepek alkalmával. Magányosan üldögél. Nem tolakszik ünnepi ivászatra egy, a faluba költözött román házába, legyen az módosabb vagy csóró. Magányosan iszogatja sörét a Kecskés bárnak mondott kocsmában, nem tolakszik asztaltársaságba. Ez a magány rokonít minket, s hogy ünnepeit megtartja.
Feltolakszunk a buszra a szentmihályiakkal egyetemben. Még udvarias is vagyok, félrehúzódom két-három idôs néne elôl. Elôznének a spinék is. Nana: a babátok ölébe! Már megint jegyet kéne venni. Majd, ha legalább egy födém lesz a placcon. Különben is, ha Kolozsvártól Tordáig megúsztam ötezerrel, ide mit adjak? Nincs apróm és kész. Horvát közben helyet foglalt udvariaskodó bumfordiságomnak.
Mindezektôl függetlenül a végállomás elôtt megjelenik az ellenôr, fehérnép. Én, mint aki azt se tudja, melyik világon van, szépen odaadom a buletinem, aminek borítója alatt ott a 102-es villamosvonalra szóló bérletem. Ez jogos, mert a 102-es vonal hosszabb a Torda–Sinfalva vonalnál. A fehérnép rám néz, mint valami csudabogárra, s elkönyveli, azt se tudom, melyik világon vagyok. Nem bírságol meg. Leszálláskor, amint a kasszásnôvel pletykál, hálám nyomatékául hirtelen megcsókolom. A két fehérnép úgy kacag, mint valami csitrik. Tudom, amit tudok: a kasszássá, ellenôrré lett fehérnépek elvált asszonyok.
Azt mondja Horvát Várfalva felé a fütyülô szélben-hóban:
— Mi lesz, ha megmondom az asszonynak?
— Semmi.
— Hogyhogy semmi?
— Clintonéknál lett valami emiatt? S ez nem is olyan csók volt, te Horvát: a jegy nélküli utas adta az özvegyasszonynak.
Tíznapos magyarországi útra utazott a hét elején a Dési Egyesülés. A balassagyarmati meghívásnak eleget tevô Egyesülés február 25-ig három barátságos mérkôzést játszanak helyi együttesekkel. A 20 tagú keret újdonsága a Désaknáról átigazolt Ovidiu Muresan középpályás. Ioan Ciocan csapata szoros baráti kapcsolatban áll a balassagyarmatiakkal, a mostani látogatást a magyarok késôbb viszonozzák.
Elutazás elôtt a dési együttes felnôtt csapata saját ifi gárdájával játszott edzômérkôzést, néhány fiatal elkísérte a csapatot a magyarországi portyára.
A norvégiai Vikersundban teljes volt a hóhiány, így a mûhóval fedett hatalmas ugrósáncon volt csak hó, a környéken zöld és barna fényben tündökölt a táj. A háromnapi megpróbáltatások és nagy bukások után azonban ez senkit sem érdekelt. Hétfôn végre 50 ugró elkezdte a 3 fordulós versenyt a világbajnoki „sírepülô" címért. A nekifutót lejebb vitték, úgyhogy az elugrásnál „csak" 90 és 100 km/óra között volt a sebesség. Az elsô fordulóban csak 1–2 ugró tudott valamit felmutatni, legtávolabbra, 180,5 m-re az osztrák Andreas Widhoelzl repült. A nagy Martin Schmitt mindössze 151,5 m-ig jutott. A másik német, Sven Hannawald 179 m-nél landolt, ami sejtette, hogy a fiú formában van (elôtte való napon a „leült" ugrása 214 m körül volt). A második sorozatban két lépcsôvel feljebbrôl indították az 50-es mezônyt. Ezúttal Hannawald mutatta ki a foga fehérjét, 188 m-rel elôlépett az esélyesek közé. Közben a finn Ahonen 180,5, Schmitt 177,5, Widhoelzl pedig 179,5 m-t ugrott. A harmadik sorozat már hûvösebb idôben, tehát jobb siklás mellett folytatódott. Most már mindenki jól ugrott, elkezdôdött a licit. Sorra változtak az éllovasok, elôbb Soininen, majd Cecon, Duffner, Mihaira, Goldberger, Funaki, Kassai, a hazai Ingebritsen következett. Utóbbi már 187,5 métert mutatott be az elég gyér nézôseregnek. Janne Ahonen még erre is rátett egy lapáttal (190 m). Widhoelzl következett, kissé késôn ugrott el az „asztalról", de így is 195 m-ig lavírozott, s úgy tûnt, ezzel megnyerte a versenyt. Viszont Hannawald a „meghalt a király, éljen a király!" mondást igazolta, s ô még 1,5 méterrel tovább szállt. A végsô sorrend: 1. Hannawald 536,8 pont, 2. Widhoelzl 522,6 pont, 3. Ahonnen 484,1 pont, 4. Ingebritsen 479,6 pont, 5. Kasai 466,4 pont, 6. Schmitt 462,1 pont, 7. Funaki 453,5 pont, 8. Goldberger 450,1 pont...
E versenyt nem számítják be a Világ-kupába, de a hét végén az osztrák Tauplitz városkában már újra nagysáncon (K185) versenyeznek a legjobbak a Vk keretében.
Továbbra is az Australian Openen gyôztes amerikai Andre Agassi vezet az ATP Race-pontversenyben, a naptári év eredményeit összesítô férfi világranglistán.
A két héttel ezelôtti rangsorhoz képest nem történt jelentôs változás:
elôbb a Davis-kupa-mérkôzések miatt nem rendeztek tornákat, az elmúlt hét versenyein pedig csak Nicolas Kiefer tudott az élcsoporton belül komolyabb mértékben elôrelépni. A német játékos az egymillió dollár összdíjazású dubai viadalt nyerte meg, és ezzel a hetedik helyrôl a negyedikre ugrott.
Az ATP Race állása: 1. Agassi 200, 2. Jevgenyij Kafelnyikov (orosz) 144, 3. Magnus Norman (svéd) 141, 4. Kiefer 122, 5. Lleyton Hewitt (ausztrál) 100, 6. Pete Sampras (amerikai) 90, 7. Junesz El-Ajnaui (marokkói) 85, 8. Fabrice Santoro (francia) 66, 9. Mark Philippoussis (ausztrál) 65, 10. Hisam Arazi (marokkói) 59 pont.
A Megyei Labdarúgó-szövetség nagygyûlésére február 21-én 17.00 órakor kerül sor a Testnevelési Fôiskola amfiteátrumában.
A húsz esztendôvel ezelôtti XIII. téli olimpián elégedetten dörzsölhették a kezüket a Lake Placidben összesereglett sportkedvelôk. Nem kevesebb mint 5 döntô között válogathattak, nem beszélve a jégkorongtorna mérkôzéseirôl és sok más szám — mint például a páros mûkorcsolya — elsô gyakorlatairól. A versenymûsor összeállítóinak ötletessége folytán négy sportágban is zajlottak döntôk, a szánkózók 15 kanyarral teletûzdelt, 93,31 méter szintkülönbségû jégteknôjében egyenesen két számban dôlt el az elsôség. A férfiak egyes számában az NDK-s Bernhard Glass nyert, honfitársának, Dettlef Günthernek be kellett érnie a negyedik hellyel. A nôk hasonló távú száma után is új bajnok nyakába került az aranyérem. A szovjet Vera Szoszulja szánkója siklott a legsebesebben. A nap további aranyérmesei: gyorskorcsolya, férfi 5000 m: a vendéglátóktól Eric Heiden második gyôzelmét aratta, de nem érte be csupán az elsôséggel, 7:02,29 perccel új olimpiai csúcsot ért el. Sílövészet, 20 km-es futásban: Frank Ullrich (NDK) érkezett be elsônek a célba. Végül a kettes bobok mezônyébôl kiemelkedett a svájciak Erich Schärer, Josef Benz párosa, amely több mint másfél másodperccel elôzte meg az NDK II., illetve az NDK I. legénységét.
Elszenvedte idei elsô bajnoki vereségét az Aranyosgyéresi Sodrony-ipar és a Kolozsvári CFR közös csapata. A petrozsényi találkozón a Petrillai Zsil 5207–5058 fával diadalmaskodott, egyéniben 5–1 arányban nyertek a hazaiak. A találkozó legjobb eredményét Kolozs megye képviselôje, Bese Demeter érte el 901 fával.
A Zilah városi RMDSZ-szervezet Helyi Küldöttek Tanácsa megválasztotta a kampánystábot a helyhatósági választások elôkészítési és lebonyolítási idôszakára. A kilenctagú stáb személyre szólóan leosztott feladatköröket fog ellátni, úgy mint: kapcsolattartás a hivatalos szervekkel, körzeti biztosokkal, civil és ifjúsági szervezetekkel, egyházakkal. Külön megbízott foglalkozik majd a jogi tanácsadással, pénzügyi-gazdasági feladatokkal, valamint a médiával. Kampányfônök a helyi szervezet elnöke, Kerekes Edit. Az elképzelések szerint a város körzetekre lesz felosztva, ahol lakossági fórumokat fognak tartani. Az elsô ilyen találkozóra máris sor került a Fenyves és Stadion negyedek lakóival. A szervezet beindított egy közvélemény-kutatást is, amelybôl következtetni lehet majd a választáson való részvételrôl, valamint a jelöltállítás módjáról. Minden szakterületen a kampány során operatív munkacsoportok fogják a stáb munkáját segíteni. A HKT külön körzeti kampánystábot is megválasztott, mivel Zilah körzetéhez 23 vidéki település RMDSZ-szervezete tartozik. Feladata a kapcsolattartás és információcsere biztosítása a megyei és a helyi kampánystábok között. Kitûzött cél az 1996-os általános választásokon elért eredmények megismétlése, mivel akkor az RMDSZ Szilágy megyében az elsô helyen végzett.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szilágy megyei szervezete február 11-én tisztújító közgyûlést tartott Zilahon a megyei RMDSZ Kossuth utcai székházában. László Tibor elnök beszámolt az eltelt négy év eseményeirôl. Sérelmezte az országos szervezettôl jövô információk hiányát. A körzeti felelôsök beszámolójából kiderült, hogy Szilágysomlyón volt csak igazán komoly munka, és Szilágy megyét is szinte kizárólag ebbôl a helységbôl képviselték az országos rendezvényeken. Tisztújításkor a volt elnök nem vállalta a tisztséget, így az elkövetkezô négy évre Bóné Vilmos szilágyballai iskolaigazgatót választotta meg egyhangúlag a közgyûlés. Ugyancsak ezen a gyûlésen választották meg a három körzeti felelôst is: Zilah körzetbe Nagy Árpádot, Szilágysomlyó körzetébe Erdei Jánost, Szilágycseh körzetébe Hunyadi Lászlót. A kitûzött célok között szerepel az egységes munka, pályázatok benyújtása, a Bolyai Nyári Akadémián továbbképzés, helyi és külhoni kapcsolatok ápolása, valamint a magyar oktatással kapcsolatos kérdések megoldása.
Vasárnap délelôtt Mákóban falugyûlésen vett részt Egeres polgármestere, Babinciuc Nicolae mérnök, Pánczél András alpolgármester és Kolcsár István helyi RMDSZ-elnök. Megérkeztek a Kolozs megyei RMDSZ képviselôi is, Bitay Levente ügyvezetô elnök és Kerekes Sándor megyei tanácsos. A megbeszélésen többek között két fontos téma szerepelt: a föld és erdô visszaigénylése, valamint a helyhatósági választások ügye.
A felszólalók közül többen is elpanaszolták a 18-as törvény visszásságait, amelyeket borzasztó nehéz rendbe tenni. A közbirtokossági vagyonnal kapcsolatban felmerült egy nagy kiterjedésû legelô visszaszerzése, ami egykoron az ô birtokuk volt, de már több évtizede a Szentpál községhez tartozó Sárdhoz került. Ezt az ügyet sürgôsen tisztázni kellene.
Délután a kolozsvári vendégek Szucságban vettek részt tisztújító közgyûlésen. Amint megtudtuk, 1993-ban alakult az RMDSZ-szervezet ebben a kalotaszegi faluban, de az eltelt 7 évben csak papíron létezett. Most egy 9 tagú új vezetôséget választottak. Elnökük Botha István lett, míg a két alelnöki megbízatás Téglás Gyulának és Király Józsefnek jutott. A választás után megbeszélésre került sor. Az új nyugdíjtörvény megjelenését sürgették, és fôleg azt nehezményezték, hogy manapság ugyanolyan munkabeosztású emberek, akik ugyanannyi évet töltöttek a munka mezején, eltérô nyugdíjat kapnak. Egy másik kérdés: aki jelen pillanatban nincs munkaviszonyban és mégis igényelné a biztosítást, hova fizethetné be a hozzájárulást? A küldöttek megígérték, hogy a választ rövidesen eljuttatják az érdekeltekhez.
Mócson vasárnap délelôtt sokan gyûltek össze a falugyûlésre, ahova meghívták Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselôt, a Kolozs megyei RMDSZ elnökét és Pálffy M. Zoltán megyei tanácsost. Ott volt Kolozsvárról a Pata-Györgyfalvi negyed RMDSZ-elnöke, Dücskô András is. Az új földtörvényrôl Kónya-Hamar Sándor, a helyhatósági választásokról Pálffy M. Zoltán beszélt. A felszólalók a református egyházi vagyon, a föld és az iskola visszaszerzését szorgalmazták. Egybehangzó vélemény volt: hasznos találkozóra került sor, és szívesen látnák más alkalomkor is parlamenti képviselôinket és a megyei RMDSZ képviselôit is.
Ugyancsak vasárnap a megye másik sarkában, a kalotaszegi Damoson és Jákótelkén is RMDSZ tisztújító gyûlést tartottak a községközponti szervezet támogatásával. Damoson Vincze István Csaba lett az elnök. Jákótelkén pedig Zsebe Árpádot választották ebbe a tisztségbe.
Az év elején a szamosújvári városgazdák rendet akartak teremteni a garázsépítkezés terén, és elhatározták: emelik a béreket. Végül is úgy döntöttek, hogy nem változtatnak a tavalyi árakon. A helyi tanács legutóbbi gyûlésén újból napirendre tûzték a problémát, és a 21 tanácsos egyetértett az 1999-ben alkalmazott bérek megtartásával. Eredetileg a polgármesteri hivatal 54,8 százalékkal akarta emelni a garázsbéreket. Ha elképzelésüket gyakorlatba ültették volna, a kisváros gépkocsi-tulajdonosai lemondtak volna garázsaikról, és a szabad ég alatt parkolnák autóikat. A józan ész gyôzött, és a garázstulajdonosok a tavalyi bérek szintjén rójják le ilyen irányú kötelezettségeiket.
Egy dolgot mégsem oldottak meg a szamosújvári városgazdák: a garázsépítkezés terén tapasztalt rendellenességet. Városszerte össze-vissza, engedéllyel vagy engedély nélkül építik a garázsokat, miközben a lakónegyedekben a zöldövezetek és játszóterek területe egyre csökken. Ezen a téren még sok a tennivaló Szamosújváron.
• Furcsa módon fosztották ki C. L. dési állampolgárt. Február 10-én délután a dési Flamingo bárban iszogatott, amikor egy nô leszólította. Egészen kellemes ajánlat következett: menjenek el a Rex Szállóba néhány kellemes órát eltölteni. Csakhogy nem jutottak el addig, mert az oda vezetô úton, a parkban egy ismeretlen férfi is megjelent, a nôvel együtt megtámadták és ütlegelték
C. L.-t, majd 200 ezer lejt és néhány vagyontárgyat (köztük egy gyûrût) elvettek tôle. Két nap múlva azonosították a tetteseket, Marius Mârzea és éllettársa, Corina Varga személyében. A két 27 éves elkövetô közül eddig csak Corina került rendôrkézre, rablásért vették ôrizetbe — a Btk. értelmében tettük 5–20 évi börtönbüntetéssel sújtható.
• Aranyórát (is) lopott a kéményseprô. A rendôrség Petru Rostas (28) engedéllyel rendelkezô magánkéményseprô ellen indít vizsgálatot, az a vád ellene, hogy február 9-én egy Drãgãlina utcai lakásba hatolt be, s onnan 10 millió lej értéket vitt el. Öt napra szóló elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki ellene.
• Egymillió 620 ezer lejt emelt el a bárpultról a körösfeketetói (Negreni) Aurel Marinel Gabrian (31). A szombati eset a Jurcã Kft. mulatójában történt, Gabrian a személyzet figyelmetlenségét használta ki, s a napi bevételt „vámolta meg". Szabadlábon védekezhet a minôsített lopás vádja ellen.
• Gyanúsan nagy csomagot cipelt vasárnap a Széchenyi téren a slatinai (Olt megye) Ioan Mitrache (49). Az ellenôrzés kiderítette, hogy a csomag tartalma a Flacãra tömbház 9 pincéjébôl származik, és hogy a pincéket elôzô éjjel törte fel Mitrache. A 2,5 millió lejes kár megtérült, a fosztogatót ôrizetbe vették, majd 30 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki ellene.
• 32 m, mintegy 4 millió lej értékû rézdrótot tulajdonított el az egeresi Ioan Rãzvan Chira (19). Szabadlábon vizsgálják.
• Halálos baleset történt hétfôn este a Fenesi út elején. A szászfenesi Viorel Fodor (41) nem törôdött a síkos, frissen behavazott úttal, és túl gyorsan vezette a CJ–05–GPH rendszámú szállítókocsit. A jármû megcsúszott, átsodródott a másik sávba, ott pedig a szabályosan közlekedô, CJ–23–XXL rendszámú gépkocsival ütközött. A vétlen sofôr, a 36 éves Gavril Tentea szörnyethalt a balesetben.
Az utóbbi napokban több kolozsvári lakótelepi lakásban nem volt fûtés és melegvíz-szolgáltatás. Vasile Muntean, a kolozsvári Távfûtési Vállalat termelési igazgatója kérdésünkre elmondta: a múlt héten csütörtökön és pénteken az egyik területi fûtôközpontnál történt mûszaki baleset miatt szünetelt a szolgáltatás, a két nappal ezelôttit s a tegnap éjjelit csôtörés okozta.
Az igazgatótól megtudtuk, hogy az egyre gyakoribb balesetek fô oka a fûtési és a melegvíz-hálózat öregsége. A rendszer legtöbb csöve húsz évnél is régebbi, és sajnos, a meghibásodások idôvel sokasodnak. Nem kizárt tehát, hogy ilyenek a jövôben is adódnak — mondta.
Mindebbôl másik rossz hírre következtethetünk: a javítási költségek a blokk-költséget fogják terhelni. Nincs remény tehát arra, hogy a kiesések okán az e hónapi számla kisebb lesz.
1. Hasznos kézikönyvet ajánl a gazdálkodóknak a Hargita megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal. Sokoldalú tudnivaló, elsôsorban fiatal kezdô termelôknek. Mi a könyv címe és ki szerkesztette?
2. Soroljon fel legalább három újabb, bôven termô napraforgóhibridet.
3. Hány kg vetômag szükséges hektáronként vörösherébôl, és mennyit kell vetni lucernából?
4. Kolozsvár közelében hol termesztenek fûszerpaprikát?
5. Ökológiai vagy biotermelés esetén milyen termésfokozó anyagok használhatók?
Az öt forduló helyes válaszainak beküldési határideje március 20.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai, akik korábban több alkalommal gyalog zarándokoltak Kolozsvárról a csíksomlyói búcsúra, az idén, Krisztus születésének 2000. és a magyarságnak a keresztény hitre való térésének, valamint a magyar államalapítás 1000. évében „per pedes apostolorum" indulnak Rómába.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya számára immár hagyományossá vált az évenkénti gyalogos zarándokút, melynek egyik célja a csíksomlyói pünkösdi búcsún való részvétel. A 300 km-es távolságot 12 nap alatt lejáró csapat nehezen tudta költségeit fedezni, és csakis támogatással sikerült tervét véghezvinnie.
Az ezredforduló alkalmával, 2000. augusztus 15–20. között kerül megrendezésre Rómában egy ökumenikus zarándoklattal egybekötött ifjúsági világtalálkozó.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya részvételével, a kolozsvári Szent Mihály plébánia és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának támogatásával egy 12 tagú zarándokcsapat „per pedes apostolorum" Rómába való zarándoklását szeretné megszervezni.
Célkitûzések:
1. a világtalálkozó rendezvényein való részvétel;
2. a magyarság keresztény hitre való térése, valamint a magyar államalapítás 1000. évfordulójának ünneplése;
3. emléket állítani azok tiszteletére, akik az évszázadok során ugyancsak gyalog zarándokoltak Rómába;
4. megmaradásunk és lenni akarásunk üzenetének hordozása;
5. kapcsolatteremtés az útba esô lakosokkal;
6. az útvonal, illetve annak közelében fellelhetô történelmi, turisztikai, néprajzi nevezetességek felkeresése és megtekintése.
A tervezett útvonal öt országot érint: Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Olaszország. Közel 1700 km távolságot foglal magába. A zarándoklat 90 napig tart, mintegy 70 különbözô szálláshely szükséges.
Az ökumenikus világtalálkozó kezdônapján, 2000. augusztus 15-én csak úgy lehetünk Rómában, ha Kolozsvárról legkésôbb május 25-én elindulunk.
Az útvonal a következô: Kolozsvár — Arad — Szeged — Baja — Nagykanizsa — Maribor — Ljubljana — Trieszt — Velence — Ravena — Perugia — Civita Castellana–Róma. A napi szakaszok 25–30 km-esek.
A felszerelés, az élelem, a szállás biztosítása, az útba esô tervek megvalósítása, a visszaút költségeinek fedezése messze meghaladja szerény lehetôségeinket.
A kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia az összköltségek negyedének fedezését vállalta.
Felkérünk minden szíves érdeklôdôt, hogy lehetôségei szerint támogassa tervünk megvalósítását.
Tekintettel a hosszú zarándokút megfelelô elôkészítésére (vízumok megszerzése, kötelezô biztosítások megkötése stb.), tisztelettel kérjük mindazokat, akik segíteni szeretnének, február végéig juttassák el támogatásukat az alább megadott bankszámlákra, illetve fejezzék ki támogatási szándékukat az alább megadott postai vagy e-mail-címen.
A Magyarok Világszövetsége országos tanácsai, illetve a világban élô tagjai, amennyiben támogatási szándékukat jelzik, magát a támogatást akár a májusi Magyarok Világkongresszusára is eljuttathatják, ahol megbízottunk átveszi.
A támogatásokat a következô bankszámlára fogadjuk:
Cont/bankszámla: 251105.112130001130007 BancPost Cluj.
Köszönettel,
Az EKE kolozsvári
osztályának elnöke:
Prezenszky Tibor
A rendezvény szervezôje
és vezetôje:
Nagy Lajos
Visszajelzést a postacímre, a vet@praemium.ro e-mailre vagy Nagy Lajos kolozsvári telefonjára — 00-40-64/186-383 — (este 8 után) várunk.
A ferdítés tökéletes: a Pro tv a hétfô esti és a kedd reggeli hírekben a magyarlónai egészségügyi kabinet körül kitört botrányt egyértelmûen a falu református lelkészének, Szathmári Bélának tulajdonítja.
A lelkésztôl azt kérdeztük: mi a helyzet az egészségügyi kabinettel?
— A történet 1990-ben kezdôdött, amikor egy úgynevezett egészségügyi kirendeltségbôl — ami tulajdonképpen egy disznóól volt — kiépítettük a mai követelményeknek megfelelô helyiséget. Az építésbe besegítettek a falu emberei is. A tökéletes kivitelezéshez külföldi támogatás is érkezett. A televízió híreibe dr. Zegreanu Mircea nyilatkozatát vágták be olyan formában, hogy a végkicsengése nem a valóságot tükrözte. Zegreanu doktorral nagyon jól együtt lehetett mûködni, és remélem a továbbiakban is a falu családi háziorvosa marad. A baj a gyermekorvosokkal kezdôdött, akik szeptember óta jóformán nem is jöttek ki a kerületbe. Beindult a háziorvosi rendszer, mégsem volt kihez fordulni Magyarlónán. Az orvosok viszont úgy döntöttek, hogy nincs már szükségük a helybéli asszisztensnôre, aki egyedül látta el az egészségügyi teendôket. Egyik napról a másikra elbocsátották, mert munkáját az orvosi keresetbôl kellett volna fizetni.
Az orvosi rendelôre nincs bérleti szerzôdésük, mégis engem hibáztatnak a kialakult helyzetért: két olyan orvost hívtunk, aki vállalta az egészségügyi ellátást. A tv-hírekkel ellentétben a Kovács–Klaus házaspár nem Hargita megyébôl érkezett, hanem Kolozsváron laknak. Élnek a törvény nyújtotta jogukkal, hogy háziorvosokként dolgozzanak bárhol az országban. Egy dolog biztos: a falunak állandó orvosi ellátásra van szüksége. (A részletekre részletes riportunkban visszatérünk.)
A magyarlónai orvosi rendelô körül kiakult mesterséges botrány ellen az RMDSZ helyi szervezete tiltakozott, jelezve, hogy a Pro tv súlyosan félretájékoztatta a közvéleményt. A megyei RMDSZ-szervezet tájékoztatása nyomán Buchwald Péter alprefektus felvette a kapcsolatot Serban Rãdulescuval, az Egészségügyi Igazgatóság vezetôjével, aki megnyugtatta a lónaiakat: a törvény értelmében lehetôségük van egyik háziorvostól a másikhoz átiratkozni. Serban azt is elmondta: a szóban forgó orvos házaspár a tv-hírek ellenére nem Hargita megyébôl érkezett, hanem mindketten a Kolozs megyei Esküllôn és Borsán dolgoztak háziorvosként.
— A magyarlónaiak magától értetôdôen átiratkozhattak az újonnan érkezett orvos házaspárhoz, hiszen a régi orvosok munkájával nem voltak megelégedve — mondotta Buchwald, majd hozzátette: — Az átiratkozást követôen errôl tájékoztatni kell a Kolozs megyei Egészségügyi Biztosító Pénztárat. A szóban forgó orvosi rendelô a falu tulajdonában van, közösségi munkával tették rendbe, és ehhez a református egyház holland segítséget kapott. A faluközösség azzal köt szerzôdést, akivel akar, így magától értetôdô, hogy a régi orvosokkal is jogában állt felbontani a szerzôdést. A helyi lelkipásztor nem lelkészi minôségében járt el, hanem a község tanácsosaként, akinek jogkörében áll a közügyeket intézni, képviselni.
Azt is megtudtuk: ma Molnár Géza magyarlónai küldöttséggel felkeresi az Egészségügyi Biztosító Pénztár vezetôjét, Ioan Figant, akit a valós helyzetrôl tájékoztatnak.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság az elmúlt hét végén tartotta bôvített elnökségi ülését Székelyudvarhelyen.
Napirendre került a 2000. évben sorra kerülô rendezvények megbeszélése, betervezése.
Második napirendi pontként a magyar felsôfokú közgazdasági oktatás problémája szerepelt. Az elnökség beszámolt arról, hogy az ígéretek szerint már a jövô egyetemi évben beindul 3 magyar nyelvû szak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán. A szakemberekbôl álló bizottság a következô szakokat javasolta: bank- és pénzügyek, marketing és gazdasági informatika.
Ugyanitt szó esett az idei X. Vándorgyûlésrôl is, amoly a Gyilkos-tónál kerül megrendezésre szeptember 15–16-án, tematikája a nagy aktualitásnak örvendô új adórendszer.
A vándorgyûléssel egybekötve, a társaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából sor kerül a választásokkal egybekötött küldöttgyûlésre és jubileumi mûsorra is.
Ugyanakkor tájékoztatjuk a kolozsvári közgazdasági egyetemre felvételizni akaró diákokat, hogy megjelent a tesztkérdéseket tartalmazó füzet, ami megvásárolható a BBTE Közgazdasági Karán magyar, illetve román nyelven, 25 000 lejért.
1999 májusában, amikor Bokros Lajos Bukarestben járt, és a román állami bankrendszer szerkezetváltásában és magánosításában korteskedett — eldöntve, hogy a Bancorexnek ki kell lépnie a piacról —, pozitívan nyilatkozott és zöld fényt adott Mugur Isãrescunak, akit, mint embert és közgazdászt, nagyra becsült. Szerinte a jelenlegi miniszterelnökünk a reformot messzire el tudja vezetni, és a gazdasági növekedést, az új egyensúlyt meg tudja teremteni. A most beindult stabilizációs gazdaságpolitika az 1999 súlyos november–decemberi helyzet után kiinduló pontja lehet azoknak a folyamatoknak, amelyek a tôkepiaci fejlôdést felgyorsítanák, ha jön a külföldi tôke és a világbanki hitelezés.
A legfôbb feladatok a Bancorex keresztre feszítésekor, illetve felszámolásakor, 1999 májusában, Bokros és Isãrescu a következôkben jelölték meg:
— a helyi bank- és pénzügyi rendszerek konszolidációja;
— a bankfelügyelet szerepének erôsítése, és a rosszul hitelezô anakronisztikus bankok kivezetése a piacról;
— a kockázatok helyes felmérése után a magánszektor bevonása a kedvezményes hitelezésbe, állami garanciával;
— a pénz- és tôkepiacok, valamint a nemzetközi intézmények mûködésének teljes átláthatósága, a hiteltárgyalások és ellenôrzések kapcsán;
— a világbanki garanciák növelése, új nemzetközi bankstandardok és szabályzatok kialakítása;
— az IMF döntéshozó mechanizmusának korszerûsítése Romániával szemben;
— a tôkeliberalizáció óvatos, de megszabott menetrend szerinti folytatása, hogy a külföldi befektetôk attrakciója új kereteket építsen ki és ezeket konszolidálja.
Románia középtávú gazdasági stratégiájának elfogadása és ennek az új politikának a sínre tétele Isãrescu számára egészen új kérdést vetett fel. Elsôsorban jó példát kell hogy mutasson a túlköltekezés ellen, mivel a pazarlásnak és a költségvetési hiánynak véget kellene vetni. Ezért határozta el az 50%-os leépítést a kormány háza táján, 30%-os létszámcsökkentést a csôdös Agrobanknál, a gazdasági rendôrség felszámolását, 79–80 ezer tanügyi dolgozó esetleges elbocsátását, altisztek és tisztek ezreinek nyugdíjazását. Isãrescu biztosította a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és Világbankot: messze el akar jutni az államadminisztráció és a bankrendszer megreformálása útján.
Arról cikkeztek február elsô napjaiban, hogy a címben említett hosszútávfutó az egy fôre esô GDP-t 9–10 év alatt háromszorosára szeretné növelni, pontosabban 3500 dollárról 10 000 dollárra, és beindítja a gazdasági növekedést. Szkeptikusak vagyunk a kormányprogram ilyen elvárásaival szemben, hiszen ahhoz, hogy tíz év alatt az egy fôre esô bruttó nemzeti össztermék (GDP) háromszorosára növekedjék, évi 9–10 százalékos gazdasági növekedést kéne biztosítani. Nyilván azért, mert 2000-ben az egy százalékos növekedés sem biztos, és így 2001-tôl 2009-ig, a statisztika szabályai szerint az évi 9–10%-os növekedés elképzelhetetlen. Sehol a világon nem ismer a történelem ilyen nagy fokú gazdasági növekedést 8–9 éven át. Ennek fenntartása ilyen hosszú idôszakon át nem elképzelhetô, teljesen példa nélküli lenne, tehát irreális.
Ahhoz, hogy tíz évre szóló programot megtervezz és összeállíts, elôbb be kell bizonyítani: képes vagy megoldani olyan válsághelyzetet, amelyben a RENEL (CONEL) jelenleg vergôdik, és kezelni tudsz olyan súlyos bajokkal szembenézô állami vállalatokat, mint a Sidex vagy a brassói Traktorgyár.
Hogyan bízhatunk a hosszútávfutóban, ha már 3–4 km után kifullad? Ez más kérdés. Esetleg kiderül: nem bírja az iramot egy olyan országban, ahol mindenki gazdasági növekedést akar és ígért, de eddig valamennyi kormányfô kudarcot vallott. Mivel a kormányon lévôk soha nem tudták betartani azt, amit megígértek.
1999-ben az ipari termelés több mint 8,8%-kal volt kevesebb, mint az elôzô évben, és a készletek 35%-ot tettek ki a decemberi deklarált termelésben. Hogy van búzaválság, akárcsak árpaválság, mi sem bizonyítja jobban: 526 ezer tonnával volt kisebb a búzatermelés és 220 ezerrel az árpáé. Az állatállomány a sertések esetében 17,5%-kal, a juhok esetében 5,3%-kal csökkent. Eddig, 1999 decemberéhez viszonyítva, 35–40%-kal nôtt a kenyér ára és 230%-kal a tôkehús ára.
Hiába jelentek be célként 27%-os inflációt, ha a nagy veszteségforrás, a 325 állami nagyvállalat továbbra is mûködhet, az energetika reformja elmaradt, és a volt IAS-k privatizációja hároméves lemaradással számol. Ha felleltározzák a mezôgazdaság utóbbi kilenc évének veszteségeit, akkor kiderül, hogy a mi hosszútávfutónk tulajdonképpen nemcsak magányos, hanem naiv is.
A volt tsz-vagyon: 3776 egység vagyonának széthordása jelenlegi értékben 9000 milliárd lej veszteség, amiért még senkit nem vontak felelôsségre. A traktorhiány miatt az évi veszteség több mint 6700 milliárd lej évente. Az öntözô berendezések használhatatlansága évente 5000 milliárd lejes kárt okoz. Még egy fontos adat a gyümölcs és szôlô termesztése terén: mivel a gyümölcsültetvényeket nem használják ki, az involúció miatt évente 3–4 milliárd dollár vész el az alma- és szôlôexport elmaradásából. Helyette importálunk mind a kettôbôl. Munkalehetôség, ipari feldolgozás és gyümölcspiac omlik össze, pedig 1991-ig mindez mûködött. Hogy a modernizált alma- és más gyümölcsültetvények jól termeljenek, új gazda szükséges, új gazdaszellem és új technológia.
A miniszterelnök szenzációs ígéretei az új célok és elvárások bemutatásakor mind papíron maradnak, ameddig nem történik meg az áttörés az ipar, a mezôgazdaság és a turizmus háza táján, és nem indul be sürgôsen a reálgazdaság hatékony termelése. Hiszen a piacon nemcsak az alma és a szôlô, a paradicsom és az uborka importcikk évek óta, hanem a vaj és más termék is, és sok száz hentesáru. És mégis, Mugur Isãrescu új kiállása azért is érdekes, és új fénypont 2000 februárjában, mert messze el akar menni, és minden valószínûség szerint nagyrészt immunis a politikai kötélhúzásokkal szemben. Ezért lehet könyörtelen a bürokratákkal.
Most, a reform 11. telén úgy értékeljük, hogy jó társadalmat és gazdaságot csak akkor képzelhetünk el, ha olyan vezetôink lesznek, akik fontosnak tartják mások jólétét. Ugyanakkor, akik vezetnek, a lehetô legkevésbé korlátozzák a még dolgozni akarók cselekvési és gondolkodási szabadságát. Ha a jelenlegi miniszterelnök csökkenti az ellenôrzô szervek számát és megkarcsúsítja a kormányapparátust, ez nemcsak a költségvetésnek tesz jót, hanem az egész gazdasági környezetnek. Mert a gazdasági rendôrségnek nincs mit keresnie a magánvállalkozók telephelyein. Ha majd pénzt adunk valakinek, hogy ezt a pénzt meghatározott célra fordítsa, termeljen, tanítson, vagy megfelelô lakáskörülményekhez jusson, akkor létezik a jóakarat arra, hogy valóban változtassunk a gazdaságban és társadalomban.
Bár a piac erkölcsi hatásai itt nálunk, a Balkánon, tíz éve nemcsak hogy ellentmondásosak, hanem roppant igazságtalannak tûnnek, a vállalkozás szabadsága és a hitelezés szükségességének a feltérképezése, akárcsak az általános mûveltség színvonalának az emelése a demokrácia mellett a piacgazdaság nagy vívmánya lehet. Bármennyire magányosnak látjuk a hosszútávfutót, aki elindult a maratoni versenyére, és ígéri a gazdasági fejlôdést és növekedést, lehet, ma még fedezetlenül, bízzunk benne, mert bátran szállt szembe a bürokráciával, személyes jó példát mutat, megszüntette a politikai hitelezést, és ígéri az 5 milliárd dollár külföldi tôke behozatalát 2000-ben.
A 2000-es nagy ígéretek, a 27%-os infláció, az 1,3%-os gazdasági növekedés, a 21 500 lejes dollárárfolyam mind semmi amellett, hogy igen, van egy középfutam idejû gazdasági program, és a gazdasági szereplôknek a versengésre kell berendezkedniük. A bürokraták ezreinek a munkanélküliek sorait kell gyarapítaniuk, mert az állami fizetés, mint fogalom, 2000-ben teljesen új tartalmat kap.
A januári IMAS-felmérés szerint a lakosság 62%-a pozitívan ítéli meg Mugur Isãrescu hónapos tevékenységét. Ez az EU-integráció talán elsô lépcsôfoka lehet, ha kiállja a tél próbáját a szakszervezetek, bányászok és a tanügyi dolgozók szorításában, amely jelentôs és kemény feladat.
Marad a szónoki kérdés, meddig tart(hat) a hosszútávfutó magányossága?
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Transilvania Bank |
9180/9400 |
18 450/18 650 |
|
Agrárbank |
9180/9480 |
18 400/18 740 |
|
Román Nemzeti Bank |
9375 |
18 335 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 71/73, a márka 9100/9300, a dollár pedig 18 300/18 600 lejbe került.
Felújítási munkák miatt ma, február 16-án szünetel a vízszolgáltatás mindazon tömbházakban, amelyek a CT 26, illetve CT 27-es hôközpontokhoz tartoznak. Íme, azon tömbházak névsora, ahol ma 9–15 óra között szünetelni fog a vízszolgáltatás: Floresti u. 60., 62.; Brates u. 1., 2A., 2., 3., 4., 5., 6., 10., 14., valamint 16. sz.; Tãsnad u. 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 27., 29. sz.; Arinilor u. 15., 17., 18., 19., 20., 21. szám.
Az 1996-os romániai kormányváltást követôen a magyar–román kapcsolatok rendkívül látványosan fejlôdtek, megkezdôdött a hagyományos elôítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása, az RMDSZ pedig stabilizáló és közvetítô szerepet játszik a magyar–román kapcsolatokban — hangsúlyozta Bukarestben Németh Zsolt.
Az államtitkár a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttmûködés kérdését. Azt a reményét fejezte ki, hogy a romániai privatizációban a magyar vállalatok is részt vesznek. A két gazdaság egymás iránti eredményes nyitottságához nélkülözhetetlen a feltételek megteremtése. Ezen a téren új határátkelôk nyitásának és a meglévôk fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta.
Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az elôrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte idôszerûnek, hangsúlyozva, hogy a rendszerváltás befejezéséhez ez a kérdés megkerülhetetlen.
A két ország kapcsolatainak fontos állomásaként említette azt, hogy az elkövetkezô idôszakban elôreláthatólag bôvülni fog a külképviseleti rendszer: fôkonzulátusok, kulturális intézetek, gazdasági képviseletek nyitása szerepel a napirenden.
Németh Zsolt bízik abban, hogy hamarosan kimozdul a holtpontról a magyar–román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottsága is, amelyben nagyon ígéretesen indult a munka 1998 októberében, de ezután megbénult tevékenysége.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a tárgyalásokat nagyon hasznosnak, nyíltnak minôsítette. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az egyházi és közösségi javak visszaadásának ügyérôl, a romák helyzetének javítására hozott intézkedésekrôl, a mûemlékek helyzetérôl. Külön hangsúlyozta, hogy felvetôdött az a javaslat: a két ország közösen építse fel Nagyváradon a Körös múzeumnak otthont adó épületet. Ez nemcsak példa nélkül álló kísérlet lenne arra, hogy Románia és Magyarország közösen épít egy történelmi múzeumot, de egyben segítene megoldani a nagyváradi katolikus püspöki palota kérdését is. A püspöki palota visszaadását a román fél szerint az teszi nehezen megoldhatóvá, hogy jelenleg az épületben mûködik a Körös múzeum.
A Csíkszeredába tervezett magyar fôkonzulátus kérdése a két miniszterelnök március végén, április elején várható bukaresti tárgyalásának napirendjén szerepel, és akkor megszületik a végsô döntés — közölték tárgyalásukat követôen Németh Zsolt és Mihai Rãzvan Ungureanu külügyi államtitkárok.
Az államtitkárok a miniszterelnöki találkozó elôkészítése mellett megvitatták a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, a két ország együttmûködésének lehetôségét a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodás keretében.
Az Európai Unió azt szeretné, ha Románia csatlakozási folyamata, ha nem is rohanó tempóban, de gyors léptekkel haladna elôre — jelentette ki kedden, a két fél közötti csatlakozási tárgyalások megkezdését követôen Günther Verheugen, az Európai Bizottság bôvítési felelôse.
Verheugen kiemelte, hogy Románia a második legnagyobb ország az EU-val tárgyaló államok között. Hangoztatta, hogy Bukarest világos és hiteles elkötelezettséget tett az EU-integráció mellett.
Petre Roman külügyminiszter megismételte, hogy országa 2007-ben kíván taggá válni az Európai Unióban. A miniszter történelminek nevezte a pillanatot, amely szerinte igazolja, hogy Bukarest ma a jó oldalon áll.
Úgy vélte, hogy az új évezred és a csatlakozási tárgyalások kezdete együttesen keretet teremtenek egy új, demokratikus, virágzó Románia építéséhez. Cáfolta, hogy feszültség lenne Románia és az ottani magyar kisebbség között akár politikai, akár közösségi értelemben. Emlékeztetett arra, hogy a magyarok magas szinten képviseltetik magukat a kormányzatban.
Jaime da Gama — az EU-elnökséget képviselô — portugál külügyminiszter úgy vélte, a román csatlakozás jó úton halad. A miniszter az EU-n belül nem érzékel ellenzô erôt a keleti bôvítéssel kapcsolatban.
A nagybányai Aurul bányavállalat kártalanítja Magyarországot a ciánszennyezôdés okozta károkért — mondta Ion Diaconescu képviselôházi elnök. Megegyezés született és a cég kártérítést fizet az okozott károkért. Ezzel szinte egy idôben, kedden Petre Roman külügyminiszter Brüsszelben kijelentette, hogy a román kormányzat és a ciánszennyezést elôidézett ausztrál cég vállalja a teljes felelôsséget az ügyben. Megismételte azonban, hogy a hiba nem a technológiában volt, hanem a kivételesen rossz idôjárás okozta a bajt. A román diplomácia vezetôje nem szólt kártérítési szándékról, de hangoztatta, hogy a következmények elhárításán Romániának és Magyarországnak együtt kell dolgoznia, a folyamatba szükség szerint bevonva az Európai Uniót is.
A Romániából kiindult, jelenleg a Dunán levonuló ciánszennyezés hétfô éjjel elérte a jugoszláv–román határt, ám jugoszláv szakértôk szerint itt már a szennyezettség mértéke a megengedett szint alatti — közölték belgrádi hírforrások.
Kiss Botond, a tulceai Duna-delta Intézet tudományos kutatója, volt környezetvédelmi államtitkár a Szabadságnak elmondta: környezetvédelmi államtitkársága idején a környezetvédelemre szánt állami költségvetési rész egy ezreléke volt a nemzeti összterméknek. Véleménye szerint amikor a környezetvédelemre csak ennyi jut, akkor bármikor bármire fel kell lenni készülve, mivel a gondoknak nem lehet sem elejét venni, sem pedig utána megfelelô intézkedéseket foganatosítani. Tájékoztatása szerint a minisztérium felkérte az intézetet, hogy végezze el a környezetvédelmi vizsgálatokat a ciánszennyezôdés következményeinek kivizsgálására. Egyelôre azonban nincsenek pontos adatok birtokában.
Magyarország magánjogi úton igyekszik érvényt szerezni a ciánszennyezés miatti kártérítési igénynek, és ezzel egyidejûleg fel kívánja vetni a román állam közjogi felelôsségét is — jelentette ki Bukarestben Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. — Úgy vélem, a kártérítési igények rendezése segíthet abban, hogy fokozódjon a környezetvédelmi tudatosság országainkban, szigorúbb szabályozók születhessenek és kétoldalú megállapodásokkal sikerüljön keretet biztosítani a környezeti problémák rendezésének. Mi a magunk részérôl erre nyitottak vagyunk és bízunk a román fél nyitottságában — hangsúlyozta.
Magyarország és Románia egyetért abban, hogy szakértôi bizottság mérje fel a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés következményeit, állapítsa meg a kár nagyságát és a felelôsség kérdését — közölték tegnap Bukarestben Mihai Rãzvan Ungureanu és Németh Zsolt külügyi államtitkárok tárgyalását követôen.
Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter hétfôn arra kérte Anton Vlad román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztériumi államtitkárt, hogy amíg nincsenek garanciák az újabb ciánszennyezés elkerülésére, addig ne adjanak mûködési engedélyt az Aurul cégnek.
A ciánszennyezéssel kapcsolatos környezeti aggodalmak ellenére a külföldön mûködô ausztrál cégeket nem szabadna új, még szigorúbb környezetvédelmi szabályozás alá vetni — jelentette ki kedden az ausztráliai környezetvédelmi miniszter, Robert Hill. Az ausztrál kormányt nyilvánvalóan aggasztják a jelentések. Megígérte, hogy a kormány jelentést tesz közzé a szennyezés hatásairól, amint a kellô információk birtokába jut.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) megítélése szerint a Duna térségében bekövetkezett ciánszennyezés elôrelátható katasztrófa volt, amely ökológiailag elpusztította három folyó összesen 300 kilométer hosszú szakaszát. „Háromtól öt évig terjedô idôszakra lesz szükség ahhoz, hogy az élet újjászülessen a Lápos és a Szamos folyókban, valamint a Tisza folyó egy részén" — hangsúlyozta a Világalap közleményében. Idôközben a ciánszennyezés hatásait vizsgálja már az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP is.
A koalíciós pártok vezetôi megállapodtak a helyhatósági választások idôpontjában: a helyhatósági választások elsô fordulójára június 4-én, míg a második fordulóra június 18-án kerül majd sor. Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezetô elnökét, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetôjét a Szabadság arról kérdezte: az RMDSZ egyetért-e a kijelölt idôponttal, illetve fel tud-e készülni júniusig kellôképpen a választásokra?
— A koalíciós pártok vezetôinek legutóbbi találkozóján az RMDSZ egyetértett ezzel az idôponttal — mondta Takács Csaba. — Mostanáig jó ütemben haladt az országos és megyei kampánystábok által készített terv a helyhatósági választások elôkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan. Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy több éves tapasztalatainknak köszönhetôen, valamint megfelelô összefogással és komolysággal az RMDSZ fel tud készülni az idei helyhatósági választásokra, talán jobban mint 1996-ban — véli az ügyvezetô elnök.
P. A. M.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |