2000. január 18.
(XII. évfolyam, 13. szám)

A polgármesteri hivatal szokásos hétfôi sajtóértekezletén Gheorghe Funar átlagon felül teljesített magyargyûlöletbôl. A polgármester okirathamisítással, ennek tudatos felhasználásával, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselôit, ugyanis — szerinte — a hajdani Ady–Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be.

Codruta Bãlibanu, a Sincai-líceum igazgatója panaszkodni jött a városházára, ugyanis az 1999-ben elfogadott 33-as számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében az ingatlan a református egyházat illeti meg. Az igazgatónô elmondta: szerinte az általa vezetett iskola véletlenül került a kormányhatározatba, hiszen az épület nincs romos állapotban, illetve nincsenek kihasználatlan helyiségek, ahogy ez az Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter aláírt indokló iratban szerepel. Hozzátette: A refomátus egyházkerület négyzetméterenként 1 német márka bérleti díjat kért.

A polgármester elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielôbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. — Az iskola kilakoltatásának az a célja, hogy megfelelô helyet találjanak a magyarországi pénzekbôl létrehozandó magyar magánegyetemnek. Ez nem más, mint a román tanintézmények elleni összeesküvés. A refomátus egyház képviselôi a sátán földi küldöttei. Mivel a Horea úti iskolát nem sikerült megkaparintaniuk, az irredentisták újabb román intézményre támadtak. A polgármesteri hivatal összegzi a magyar egyházak ingatlanait, és pert indít ezeknek a román állam tulajdonába történô visszaszolgáltatásáért — jelentette ki ingerülten Gheorghe Funar.

Tôkés Elek református egyházkerületi tanácsos lapunknak elmondta: a lakbérleti díjról, illetve az ingatlan átadási ütemérôl ma délben a megyei tanfelügyelôségen tárgyalnak a Gheorghe Sincai Líceum vezetôségi tagjai és az Erdélyi Református Egyházkerület képviselôi. — Az ingatlant három ízben is betábláztuk. Az elsôt ellopták, majd újat nyitottunk. A négyzetméterenkénti egy német márkás ár csupán egy elôzetes tárgyalás eredményeképpen született. Ez nem végleges — mondta az egyházkerületi tanácsos.

Az üggyel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lapunknak elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Az általa aláírt irat nem szerves része a sürgôsségi kormányrendeletnek, de ez nem azt jelenti, hogy a benne foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. — Az épület Farkas utcai szárnya nincs megfelelô mûszaki állapotban. A Gheorghe Sincai Líceumon kívül az épületben más intézmények is tevékenykednek, amelyek nem tartoznak az oktatási intézményhez. Ezeket az iskola bérbe adja — mondta a miniszter. Hangsúlyozta: a sürgôsségi kormányrendelet elôírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. Az egyház bérleti díjra jogosult, az épület karbantartása pedig a tulajdonos kötelessége. Természetes, hogy az iskola vezetôsége a polgármesteri hivatalhoz fordult, hiszen a bérleti díjat az önkormányzatnak kell fedeznie.

Kiss Olivér

• Elôbb nem alkalmazták, majd visszavonták a nekik megítélt törvényes kedvezményeket
• Beláthatatlan következményekkel járna, ha valóra váltanák a bejelentett adósztrájkot

A vállalkozók tevékenységük, tehát általában vállalkozásuk egészen látványos változását, javulását várták a még tavaly júliusban megjelent 133. törvénytôl, amely kis- és közepes vállalatok létesítésére és fejlesztésére írt elô több serkentô intézkedést. Lehetôvé tette például a bérleti szerzôdéssel használt felszerelések és gépek felvásárlását, illetve elôvásárlási jogot biztosított az állami vállalatok, kereskedelmi társaságok tényleges vagyonának kiárusításánál. A törvény elôírta továbbá, hogy bizonyos szolgáltatások, munkálatok elvégzéséhez a különbözô intézmények elôször kis- és közepes vállalatokat kell hogy felkérjenek, a kormány biztosítani fogja a menedzserképzést, új vállalatok létrehozásához, a meglévôk fejlesztéséhez biztosítják a szükséges pénzösszeget. Azonban a vállalkozókat leginkább érdeklô és megsegítô elôírásokat — amelyek gazdasági és pénzügyi könnyítésekre vonatkoztak — a kormány nem ültette életbe, utólag pedig, a profitadó törvényének januártól életbe léptetett módosításával több ilyen könnyítést hatálytalanított. (Érvényét veszítette például a 133. törvénynek az az elôírása, amely szerint a kis és közepes vállalatok által újra beruházott bruttó nyereség adómentes, az új munkahelyek teremtése esetén a profitadót 20%-kal csökkentik, az exportra szállított termék utáni profitadót 75%-kal csökkentik.)

Az egymásnak sokszor ellentmondó elôírások, a törvények alkalmazhatatlansága értelmezhetôségük vagy hiányosságuk miatt, a késve megjelenô utasítások, emellett pedig a különféle, bonyolult és egyre szigorúbb adóterhek arra késztették a kis- és közepes vállalkozókat, hogy februárra adósztrájkot jelentsenek be, amennyiben a kormány nem tisztázza az ezen a területen felmerült problémákat. Birtalan József képviselô, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének vezetôje jogosnak tartja a vállalkozók felháborodását és tiltakozását.

— Emlékeztetnék arra, hogy a parlament egyhangúlag szavazta meg a szóban forgó 133. számú törvényt. Most mindamellett, hogy homályos megfogalmazása miatt több elôírását nem alkalmazták vagy éppenséggel az intézmények állítottak akadályokat, a vállalatok szempontjából legfontosabbakat törölték — mondotta lapunk kérdésére válaszolva a képviselô. A törvény egyik fô célja a bürokrácia eltörlése valamint pénzügyi kedvezmények bevezetése lett volna. Az ügynökség kidolgozta és pontosította a ködösen megfogalmazott törvényszakaszokat, de az errôl szóló tervezet nem került a kormány elé, mivel a pénzügyminisztérium leállította. El tudom képzelni, hogy egy másik költségvetési filozófia érvényesüljön, de a vállalkozók felháborodása jogos, hiszen az utólag megállapított kedvezmény sokkal kevesebb, mint amennyire szükségük lenne, vagy mint amennyit egyszer már jóváhagytak. A felháborodást még fokozza az a rendelet, amely korlátozza a cégek közötti készpénzfizetést és készpénz megôrzését a cég pénztárában. Az errôl szóló kormányrendelet végül is nem jelent még meg a Hivatalos Közlönyben, az érintettek közbenjárásának és bizonyos pártok nyomásának köszönhetôen. Az RMDSZ is ellenzi ezt a dolgot, hiszen az adócsalás megfékezésére más eszközt kell kitalálni.

A vállalkozók szövetsége egyébként részt vesz az ügynökség munkájában, a tanácsadó testületben is képviselettel rendelkeznek, és joggal sértve érzik magukat, hiszen még a tanácsukkal kialakított programokat sem alkalmazták — mondta a képviselô.

Több vállalkozói szövetség létezik az országban. Az egyik legjelentôsebb, és amelyik „mindenhol jelen van", a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Tanácsa, amelynek elnöke, Ovidiu Niculescu hírügynökségeknek elmondta, hogy a vállalkozók követeléseirôl szóló iratokat átadta Mugur Isãrescu miniszterelnöknek. Amennyiben azonban a következô, január 24-re tervezett találkozón nem sikerül megoldani az általuk jelzett problémákat, adósztrájkba lépnek.

(ú. i.)

A rendôrség, a tûzoltóság, a Conel, a RomTelecom és az Útigazgatóság jelentéseinek alapján Kolozs megyében még nincsenek komolyabb gondok a havazások következtében. A prefektúra azonban figyelmeztet: a meteorológiai intézet elôrejelzése alapján további havazások várhatóak, a hóréteg helyenként akár a 40–50 centimétert is elérheti. A néhol felerôsödô szél így akár hóviharokat is okozhat, ami komoly gondok kiváltója lehet.

A lakosság köteles a Kolozs megyei Polgárvédelmi Hivatalnak minden, havazás okozta különleges helyzetet bejelenteni.

Tulajdonképpen a régi, felfüggesztett sztrájk folytatásáról van szó — tudtuk meg Gheorghe Popa szakszervezeti vezetôtôl. Elmondotta: a Legfelsôbb Bíróság döntése szerint a vasutasok sztrájkja január 26-ig van felfüggesztve. Ha az említett dátumig a szakszervezetek képviselôi nem jutnak egyezségre a kormánnyal, valamint a SNCFR vezetôivel, a tiltakozó megmozdulásokat az összes vasúti szakszervezetek folytatják. Traian Bãsescu közlekedési miniszter nem kíván tárgyalni velünk — mondotta még Gheorghe Popa. A minisztérium igazgatói semmilyen garanciát nem tudnak nyújtani arra nézve, hogy az aláírt protokollt be is tartják. Elsô lépés az lenne, hogy a kormány, a költségvetésbôl, jelentôs támogatást nyújtson a SNCFR-nek. Amint a szakszervezeti vezetô közölte, ez több mint valószínû, hogy nem fog megtörténni. Ebben az esetben január 26-án 0 órakor a vasutasok sztrájkba lépnek.

Nánó Csaba

A romániai felsôoktatásban dolgozók is figyelmeztetô sztrájkot tartanak szerdán 11 és 13 óra között, amennyiben a kormánnyal folyó tárgyalásaik nem lesznek eredményesek. Barbu Bãlan szakszervezeti vezetôtôl megtudtuk: mind a hat, az Alma Mater Szakszervezeti Szövetségbe tömörült kolozsvári állami felsôoktatási intézmény alkalmazottai részt vesznek az esetleges szerdai sztrájkban.

Az Alma Mater szövetség egy kilencpontos listát nyújtott a kormány elé, mely a szakszervezetek követeléseit foglalja magában. Ez tartalmazza többek között a tanári fizetések viszonyítási értékének kiigazítását (650 000 lejrôl 1 500 000 lejre) — aminek alapján növeljék a tanügy kisegítô személyzetének fizetését is — , s ezen túlmenôen a fizetéseket rendszeresen igazítsák az aktuális lej/dollár árfolyamhoz. A szakszervezet követeli, hogy a kétezredik év költségvetése fedezze a tanügy kiadásait, a költségvetés a késôbbiekben kiigazítható legyen az aktuális lej/dollár árfolyamnak megfelelôen, valamint hogy a költségvetésben egy külön alapot különítsenek el a tanárok képzésére, illetve továbbképzésére. Követelik, hogy a kormány tartsa be az 1998. októberi protokollban, illetve az 1999. júniusi egyezményben foglaltakat a 154-es számú törvényre és a múlt évi tizenharmadik fizetésre vonatkozólag, valamint tartsák tiszteletben a 1997/128-as törvényben foglaltakat a tanügyi személyzet státusára és a kollektív munkaszerzôdésekre vonatkozóan.

Barbu Bãlan szakszervezeti vezetô elmondta: amennyiben sem a tárgyalások, sem a figyelmeztetô sztrájk nem hoz eredményt, a szakszervezet január 24-tôl általános sztrájkot hirdet. Ez többek között egyet jelent az egyetemisták vizsgájának felfüggesztésével is.

Erdei Róbert

A KOLOZSVÁRI KÖRNYÉKI ÔSKORI TELEPÜLÉSEK NYOMAI címmel Palkó Attila történész tart elôadást január 20-án, csütörtökön du. 5 órától a Heltai-alapítvány pinceklubjában (Mikó/Clinicilor utca 18.). Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

LUKÁTS MÁRIA FESTÔMÛVÉSZ A mûvészet, ablak a környezetünkre címû könyvét mutatják be szerdán du. 5 órakor az Unió/Memorandumului utca 8. szám alatti székházban. A rendezvényt az Örmények Romániai Szövetségének Kolozsvári Fiókja szervezte.

TERMÉSZETGYÓGYÁSZATIÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÔ TANFOLYAMOT tart január 22–23-án 9 órakor a Fântânele utca 46. szám alatt Újlaki Gy. Tibor természetgyógyász (tel.: 094-102-299).

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖZGAZDÁSZ TÁRSASÁG IFJÚSÁGI FRAKCIÓJA (RIF) rendezésében 2000. január 18-án 18 órai kezdettel, dr. Kerekes László egyetemi tanár tart elôadást Minôségbiztosítás és a piaci siker címmel, az Apáczai-líceumban. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk.

KULCSCSOMÓT találtak a Samuil Micu utcában. Tulajdonosa átveheti a szerkesztôség (Jókai/Napoca utca 16., I. emelet) 16-os szobájában.

Az Emberi Jogok Védelme Ligájának (LADO) Kolozs megyei fiókja emlékezteti az állampolgárokat, hogy továbbra is támogatja ôket alapvetô jogaik érvényesítésében, fellép a köztisztviselôi túlkapások, a családokon belül jelentkezô gyermek- és nôellenes kegyetlenkedésekkel szemben. A LADO szakértôi ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak, és szükség esetén értesítik az államapparátus illetékes szerveit a tapasztalt jogtiprásokról. Az ügyfelek panasszal és jogi tanácsok kérésével hetente kedden és csütörtökön 14–16 óra között személyesen fordulhatnak a Deák Ferenc/Hôsök útja 16. szám alatti 14-es szobában mûködô LADO-székhelyhez, vagy levélben, esetleg írásos észrevétellel, melyet a postaládában mindennap 8–16 óra között helyezhetnek el.

2000. február 1-jétôl az ügyfélfogadás keddi és csütörtöki napokon 16–18 óra között zajlik.

A tavaly Kolozs megye területén 61 esetben találtak fel nem robbant második világháborús muníciót. 35%-ukat Kolozsváron fedezték fel, de Tordán, Aranyosgyéresen, Tordatúron, Erdôfeleken, Apahidán és Magyarpeterden is napfényre kerültek ilyen rendkívül veszélyes tárgyak. A rekordot egy 250 kilogrammos német légibomba tartja, amelyre Szamosszentmiklóson bukkantak rá. De a leletek között volt 7 darab gránátvetôbôl származó gránát és 17 kézigránát is.

Kolozs megyei polgári védelem parancsnoksága szerint országos szinten Iasi után Kolozs megye következik a fel nem robbant háborús lôszerek számának tekintetében, és felhívja a figyelmet, hogy bármilyen gyanús tárgy megtalálásakor tárcsázzák a 952-es telefonszámot, vagy riasszák a legközelebbi rendôrôrsöt.

Igaz, hogy elôzetesként már elhangzott a Hármasverseny, valójában a filharmónia január 14-i hangversenyével vette kezdetét az a sorozat, melyben elôadásra kerül a bonni titán összes szimfóniája, versenymûvei és nyitányainak egy része.

A Transilvania Filharmónia közvélemény-kutatása szerint a közönség fôképpen Beethoven mûveit igényelte. Az Emil Simon által vezényelt hangverseny mûsorát az Egmont-nyitány, az I. zongoraverseny és a VII. szimfónia képezte.

Az Egmont-nyitány a Goethe Egmontjához írott kísérôzene része, a hollandok szabadságharcát örökíti meg, melyet a spanyol elnyomók ellen vívtak. Drámai feszültség jellemezte a nyitány kezdetét, éreztetve, hogy a zenekar kellôen felkészült a Beethoven-ciklusra, melyet Emil Simon már sok évvel ezelôtt Olaszországban is vezényelt a kolozsvári filharmónia élén.

Az I. zongoraverseny szólistája, Leonhard Westermayr, már többször is a zenekar vendége volt. A mûvész, nagyon fiatal kora dacára, már komoly zenei múltra tekinthet vissza, sok országban hangversenyezett nemcsak kontinensünkön, hanem tengerentúli országokban is. E zongoraverseny még nagyon magán viseli a mozarti örökséget, Westermayr így is játszotta, fürge, jól kidolgozott technikával, hibátlan futamokkal, a dinamika respektálásával. Ami hiányzott, az a beethoveni „oroszlánkörmök" voltak, mert az elôadónak azt is érzékeltetnie kell e mû elôadásában.

A mûsor második részét képezô VII. szimfóniák Napóleon oroszországi hadjáratának kudarca után, 1813-ban mutatta be Beethoven hatalmas sikerrel. A szimfóniát átszövi a hazaszeretet, diadalmas fináléja a szövetséges orosz, porosz és osztrák nép örömét fejezi ki — vélték egyes muzikológusok —, bár valójában a szimfónia korábbi idôpontban íródott. Ezt látszik illusztrálni a gyászindulószerû Allegretto, a zeneirodalom e gyöngyszeme, melyet talán az austerlitzi vereség inspirált.

Megbízhatóan, stílushûen játszotta a szimfóniát az Emil Simon által vezényelt zenekar, különösen a vonósok tömör, a dinamikát jól respektáló játékát emeljük ki. Szerettem volna a kürtöket megdicsérni a nyitány és a szimfónia elsô tételében nyújtott jó teljesítményükért, ám a scherzo tételben befutott a gixer, ami, sajnos, a részlet ismétlésekor megismétlôdött. Egészében jó teljesítménynek tapsolt a szokottnál népesebb közönség. Állapítsuk meg azt is, hogy az egy ütemen belüli állandó dinamikai elôírások, Beethoven e „specialitása" is, igen jól megvalósult.

Morvay István

Január 15-én, az új év elsô szombat déli hangversenyén a Györkös- Mányi Albert Emlékházban két fiatal tehetséges mûvészt ismerhettünk meg. A szólista, Bartha Géza 1996-ban végzett a kolozsvári zeneakadémia klarinét szakán Ioan Goilã osztályában, de tudásának legjavát László György tanárnak köszönheti, akivel mai napig is tartja a kapcsolatot. 1997-ben részt vett a varsói Mozart Akadémia három hónapos kamarazene-kurzusán, ’98-tól a berlini szimfonikus zenekar szólóklarinétosa, és Jörg Fadle tanár továbbképzô tanfolyamán vesz részt. Több nemzetközi klarinétverseny díjazottja. Kísérô partnere Nemes Márta zongoramûvésznô volt, aki Amirás Gábor tanítványaként végzett 1994-ben, szintén Kolozsváron. Tanulmányai végeztével egyéves krakkói kamarazene-kurzuson képezte magát. A szóló fellépések mellett a kamarazenélés egyik életcéljává vált. A Seneca-trió, valamint Kaspar Zehnder svájci fuvolamûvész állandó kísérô zongoristája, akivel CD-je is megjelent.

A mûsort indító Debussy Rapszódia az impresszionista hanghatások hömpölygô áradatával Debussy zenérôl alkotott véleményét közvetítette: „A zene ott kezdôdik, ahol a szó már kifejezni képtelen; a zene éppen a szavakban kifejezhetetlenért létezik".

Stockhausen In Freunschaft kíséret nélküli klarinétra írt mûvében az elôadó a színek és a szövésmódok „irányított véletlen" elrendezését variálta, melyben a hangszín-kombinációkat térbeli mozgásokkal asszociálta. Bartha Géza kiváló technikai adottsággal rendelkezik, így a hangeffektusokban maximálisan ki tudta használni a hangszer kínálta lehetôségeket. Schumann Fantasiestücke címû mûvét epikus, meleg tónusú, bensôséges hangulat jellemezte, amelyben a rafinált költôiséggel kigondolt kerek mondatok, a gonddal felépített feszültségkeltô crescendók a két hangszer közötti dialógus tökéletes egyensúlyát eredményezték. Brahms Esz-dúr szonátáját (Op.120., nr. 2.) a tömör harmóniák, a zenekari hangzás mellett, a hangszínek gazdag játéka jellemezte. Az 1894-ben klarinétra vagy brácsára írt szonáta a brahmsi lírizmus hû példája, egy egész mûvészi pálya útkeresésének összegezése. Brahms utolsó szonátájában az interiorizált finom kifejezésmód, a hullámzó dallamvonalak mesteri szövése, a nosztalgikus hangszínek, a drámai-lírikus kettôsségbôl felszínre törô szelíd fény sugara nyûgözte le a hallgatót.

Kulcsár Gabriella

Január 23-án, vasárnap 18 órakor a bánffyhunyadi református parókia termében hangversenyre kerül sor. A Pro Kalotaszeg által szervezett bánffyhunyadi hangversenysorozat következô elôadója Kováts Sándor zongoramûvész, aki Chopin-mûveket — keringôket, mazurkákat, polonézeket, valamint a Fantaisie-impromptu címû zongoradarabot — ad elô.

A Pro Kalotaszeg elsô kamarahangversenyét december 5-én tartották Bánffyhunyadon. Bartók Béla zongoramûveibôl Buzás Pál zongoramûvész adott elô, míg Dézsiné Kozma Mária kalotaszegi népdalokat énekelt, Bartók Béla gyûjtésébôl. A Pro Kalotaszeg, valamint a zsoboki református egyházközség és iskolaközpont közös zenei rendezvénye keretében Zsobokon is elôadták a Bartók-hangversenyt december 12-én, a Bethesda otthon zsúfolásig megtelt dísztermében.

A Pro Kalotaszeg minden rendezvényére szeretettel várják az érdeklôdôket.

K. E.

Politikai céljainkat programjainkban fogalmaztuk meg. Ezeket az alapdokumentumainkat az RMDSZ kormányzati szerepvállalása óta leértékelik, minimalizálják. Ez részben logikus folyománya annak, hogy az 1997. okt. 3–4-én tartott marosvásárhelyi kongresszus óta alapdokumentum értékûek az RMDSZ Kormánykoalíciós cselekvési prioritásai is. Programdokumentumaink azonban nem csak közvetlen politikai megvalósíthatóságuk szempontjából értékelhetôek, öntudatosodásunk dokumentumai is.

I. Az 1990. január 19-én Nagyváradon tartott alakuló kongresszus „a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes garantálásáról" beszélt, valamint a Gyulafehérvári Határozat alapján a nemzeti önmeghatározásról és önazonosságról. A II. kongresszuson (1991. május 24–26.) Marosvásárhelyen elfogadott program Alapelvek 4/b pontjában találkozunk már a közmûvelôdési autonómia elvével, illetve az autonómia-gondolat egy kezdetlegesebb megfogalmazásával. A III. (brassói) kongresszuson — 1993. január 15–17. — a már hagyományossá vált 4/b pontnál (A romániai magyarság azonosságának megôrzése) a II. Kongresszus gyengített megfogalmazását találjuk, de a dokumentációban szereplô — gyakorlatilag a program vonatkozó részét szankcionáló — nyilatkozat leszögezi, hogy: „A kongresszus elfogadta a szövetség új programját, amely a romániai magyarságot nemzeti kisebbségként határozza meg, a nemzetközi joggyakorlathoz igazodva, ugyanakkor a közösség önmagát politikai alanynak, államalkotó tényezônek, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Az új program szerint a romániai magyar nemzeti kisebbség számára a helyi és regionális autonómiát, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendônek. A személyi autonómia kiterjed önazonosságának megôrzése céljából a mûvelôdési élet egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szervezôdésre és mindennemû tájékoztatásra." Ezt követôen aztán az RMDSZ IV. kolozsvári kongresszusán (1995. május 27.) létrejön a legteljesebb megfogalmazás. Ezek szerint: az autonómia „elv, melynek a jogállam intézményei kiépítése során kell érvényesülnie; a nemzeti közösség joga, melyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megôrzése érdekében gyakorol; eszköz, mellyel a romániai magyarság szülôföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlôdését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; stratégiai cél, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kapcsolatban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák — beleértve a területi autonómiát is — jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékû modellekbôl indul ki; a személyi elvû autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a mûvelôdés, a tájékoztatás, valamint a mûemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják; a magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítô regisztráció alapján létrejövô választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre; a sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevô arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja." Ez a megfogalmazás egy vesszô változtatás nélkül került az V. kongresszus (Marosvásárhely, 1997. október 3–4.), valamint a VI. kongresszus (Csíkszereda, 1999. május 16.) programalapelveibe.

Néhány alapkérdést azonban fel kell tennünk:

1. Ha az autonómiakérdés továbbra is politikai létünk tétje — márpedig a fentebbiekbôl ez derül ki —, akkor hol az a tevékenység, avagy hol van az a szerv, szervezet, amelyet ebben az irányban folyamatosan mûködtetünk?!

2. A regisztráció, továbbmenôen a belsô választások következetes és világos végbevitelével miért nem számoljuk fel azt a csapdahelyzetet, amelybe magunkat hoztuk azzal, hogy az autonómiakérdés logikáját a belsô választásokéval ilyen „erôs" struktúrában kapcsoltuk össze?! (Ha a jó döntéshez nem ragaszkodunk, akkor — többek között — az RMDSZ-t is egy megfoghatatlan, lassan morzsolódó egylet formájában tartjuk és képviseljük. A csíkszeredai kongresszus forgatókönyve intô jel ilyen irányban.)

3. Az autonómia stratégiai cél. Ez azt jelenti, hogy tapasztalhatóan nem közeledvén hozzá, nem kell letörnünk. A déltiroli autonómiastatútumra hivatkozó sajtónk arra nem utal, hogy ezt a törvénystruktúrát 1946–1972 között dolgozták ki, és teljesen más jogi feltételek között.

II. A kolozsvári székhelyû, államilag dotált magyar nyelvû tudományegyetem kérdésében: már az elsô kongresszusi programban megtaláljuk a „Kolozsvárott visszaállítandó Bolyai Tudományegyetem kívánalmát." A II. kongresszus „magyar felsôoktatási hálózatról" beszélt, amely magába foglalja a Bolyai-egyetemet, a III. kongresszus programja ugyanezt ismétli. Az alapvetô változás a IV. programban van: „Stratégiánk kiemelt szerepet szán az önálló magyar felsôoktatás szakmai megalapozásának. A Bolyai-egyetem beindításáig célunk az önálló magyar felsôoktatási kezdeményezések támogatása, a magyar tagozatok kialakítása és körültekintô fejlesztése." Az V. kongresszus programdokumentuma megismétli ezt a megfogalmazást, azzal a szép következetlenséggel, hogy a Bolyai-egyetem kérdését a kormánykoalíciós cselekvési prioritások programcsomagjába utalja. Itt, az Oktatás címszó alatt a következô megfogalmazást találjuk: „az anyanyelvû felsôoktatás szükségletek szerinti kiszélesítése, a kolozsvári központú, önálló, államilag támogatott magyar tudományegyetem visszaállítása, székelyföldi, partiumi felsôoktatási intézmények létrehozása és támogatása". Végül a VI. kongresszus a programalapelveknél megismétli az V. megfogalmazását, a kormánykoalíciós cselekvési prioritásoknál pedig így fogalmaz: „az anyanyelvû felsôoktatás szükségletek szerinti kiszélesítése, a kolozsvári központú, önálló, államilag támogatott magyar tudományegyetem visszaállítása, székelyföldi és partiumi felsôoktatási intézmények további fejlesztése a romániai magyar felsôoktatás szakmai fórumai által kidolgozott tervezetek alapján".

(Jelzem, hogy itt valami hibának kell lennie, hiszen amikor én a csíkszeredai kongresszuson az utolsó szintagmávali kiegészítést kértem, értelemszerûen az alapelvekhez javasoltam a passzust — mint stratégiai kérdést.)

És lett, ami lett — a Bolyai végképp lekerült a napirendrôl.

III. A II. kongresszus dokumentumában jelentkezô megfogalmazás folyamatosan jelen van minden programban, így az utolsóéban is: „Az RMDSZ következetes család- és népességpolitikát szándékszik folytatni, annál is inkább, mert a nagyméretû kivándorlás miatt számarányunk rohamosan csökken. Felvilágosító munkát kell folytatnunk a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében és az egykézés ellen, az egyre romló gazdasági körülmények között is. E célból szorosan együtt kívánunk mûködni az egyházakkal, valamint oktatásügyi, egészségügyi és jogi intézményekkel. Támogatunk minden olyan elképzelést, amely elônyöket biztosít a gyermekes családoknak — kedvezményes adórendszer, elônyös hosszú lejáratú és kedvezményes kölcsönök, méltányosabb gyermektáppénzrendszer, 1–3 éves fizetett gyermeknevelési szabadság, amit az anya vagy az apa egyaránt igénybe vehet stb."

Az egykori programíró és szerkesztô jó intencióit feltételezve végül is meg kell állapítanunk: szomorú, hogy egy érdekvédelmi (!) szervezetnek errôl ennyi mondanivalója tudott lenni — nyolc éven át. (Végül is át lehetett volna emelni valamelyik civil — családvédelmi — szervezôdés tetszetôs megfogalmazását, a kérdéskört lefedendô. De nem errôl van szó, hanem a problémacsomag folyamatos átgondolásáról.)

*

Maguktól adódnak a következtetések, de legalábbis kettôre figyelmeztetnem kell:

1. Programjainknak — melyek céljainkat tartalmazzák — egyfelôl úgy lehetne visszaadni a rangját, ha egy folyamatos programszerkesztô tanácsot, irodát, szerkesztôbizottságot mûködtetnénk, amely figyelembe venné az igényeket, az elméleti tevékenységet, a társadalmi vitákat, s ennek megfelelôen szerkesztene és tenne javaslatokat (az érdekegyeztetés folyamatosságot jelent, s utólag észrevehetjük, hogy az egyes nyomáscsoportok befolyása a programszerkesztô, kongresszust megelôzô tevékenységben inkább káros volt, egyfajta lobbyzást szolgált).

2. A programok becsületét másfelôl úgy lehet visszaadni, ha a bennük foglalt céloknak megfelelôen cselekszünk. Ne feledjük el, hogy stratégiai céljainkat a kezdet lendületében fogalmaztuk meg, akkor — 1989 decemberében — nem siránkoztunk, hanem merészkedtünk.

Ha most úgy érezzük, hogy nem nagyon van mit ünnepelnünk, mégis nagyobb tévedés lenne kezdeti céljainkról lemondani, mint hozzájuk ragaszkodni, és azokat elvhû politikusok révén hiteles képviselethez juttatni.

(Rövidített szöveg)

Egyed Péter

A XX. század utolsó évtizedeit a mikroelektronikára és informatikára épülô mûszaki haladás szédületes fejlôdése és ezzel szervesen összekapcsolódóan életünk számtalan területének hihetetlen felgyorsulása jellemzi. Hamarabb étkezünk (nem véletlen a gombamódra szaporodó gyorsétkeztetési lánc), nagyobb sebességgel közlekedünk, villámgyorsan kommunikálunk, s a világ bármely eseményérôl pillanatok alatt, szinte „élôben" szerzünk tudomást.

A bennünket bombázó információáradat befogadása és feldolgozása, a mindennapos újdonságok beépítése életvitelünkbe alapos lecke elé állít valamennyiünket. S ennek a kihívásnak nem mindenki képes egyformán megfelelni.

Az Antena 1 tévéadó egyik esti csevegôpartijában például az egyik legjobban tájékozott és legrámenôsebb sajtóhiéna az ország nyilvánossága elôtt arról faggatta a pénzügyminisztert, hogy az általános jövedelemadó hatékony kezelésére megtörténtek-e az elengedhetetlen mûszaki fejlesztések, hálózatba kötötték-e a megyei pénzügyi igazgatóságok számítógépes rendszereit. A miniszter határozott és ismételt igenlô válaszát percekig vitatta, hogy ez minálunk mûszakilag csakugyan lehetséges-e (félreérthetetlenül azt sugallva, hogy aki ilyen képtelenséget állít, az vagy hantázik vagy félkegyelmû). Pedig a hiba ezúttal nem a pénzügyminiszter készülékében volt, hiszen az országos kommunikációs hálózatok, csatornák az erre szakosodott cégek szolgáltatásai által nálunk is hozzáférhetôk. S ennek alátámasztására elég azokra a pénzkiadó automatákra gondolnunk, melyekbôl mágneskártya ellenében készpénzhez juthatunk. Ezek nemcsak országos, hanem egyenesen világméretû hálózatba kötve mûködnek éjjel-nappal, mert különben nem tudnák leellenôrizni, hogy például a Hongkongban kibocsátott VISA-kártyájáról jogosan akar-e valaki éjjel 3 órakor, a brassói állomáson lejt felvenni vagy sem!

Nem végzetes, ha egy humán értelmiségi nincs tisztában a technológiai vívmányok alkalmazásának megannyi részletével, de az már végzetes hiba, ha ezzel a nézôk millióit vezeti félre.

Sokkal rugalmasabban viszonyulnak változó világunkhoz a gyerekek. Második (!) osztályos fiam például azzal a hírrel fogadott egyik este, hogy néhány barátjával „céget" alapítottak, és feltett szándékuk, hogy haszonszerzô tevékenységet folytassanak. Neki például órarendeket (a barátjának könyvjelzôket stb.) kell gyártania, amit aztán az iskolában fognak értékesíteni. Elsô megdöbbenésembôl felocsúdva besegítettem neki, hogy az órarendeket számítógépen tegyük formásabbá. Az igazi meglepetés másnap ért, amikor olyan büszkeséggel tette elém a befolyt „nyereséget", mintha megérezte volna ki nem mondott kételkedésemet az üzlet sikerében.

Egyébként már a hagyományos „cserebere fogadom, többet vissza nem adom" sem a régi recept alapján mûködik. A környezetükbôl ellesett példák, no meg a Monopoly és „Gazdálkodj okosan" típusú társasjátékok hatására a nebulók apró tárgyai is szabályos adásvétel révén cserélnek gazdát. Nagy divatja van a rágógumikkal együtt beszerezhetô játékpénzeknek, sôt annak is tanúja voltam a nyáron, hogy a botanikus kertben botokra erôsített mágnessel halászták a gyerekek a „szerencsepénzeket". Meggyôzôdésem, hogy nem egyszerûen csínytevés szándékával, hanem egyfajta játékos gazdasági megfontolásból. Nem az így befolyt pár száz lej, hanem az önálló pénzkereset bûvöletében.

De korunk hihetetlen változásai még az ártatlan zenebarátokat sem kímélik.

A nemrég zárult Mozart Fesztivál plakátjain például a zseniális, de jószerével ismeretlen Joseph Martin Kraus számtalan mûve mellett a „bemutató" címke volt olvasható. Ami azt hivatott jelenteni, hogy adott helyen (jelesen minálunk) ez az elsô alkalom, amikor a tisztelt nagyérdemû megismerkedhet az illetô remekmûvel. A meghökkentô valóság ezzel szemben az, hogy számtalan olyan hallgató ült a koncertteremben, akik nemhogy akkor találkoztak elôször a felhangzó muzsikával, hanem (enyhe túlzással) talán még a zenekar tagjainál is jobban ismerték a felcsendülô dallamokat. Mert a hangfelvételek, a CD-k, kazetták földcsuszamlásszerû terjedésével tótágast állnak a tér és idô hagyományos korlátai, a mûveket nemcsak hírük, hanem testet öltô valóságuk is messze megelôzheti. Hovatovább még az a szégyen is megeshet, hogy egy mû ôsbemutatójára nem valamelyik koncertteremben, hanem kinek-kinek az otthonában kerül sor.

„A világot a szent megszállottak forgatják, a jámbor laikusok csak szédülnek" — mondja igen találóan Peterdi Pál, és rajtunk áll, hogy ne az utóbbi, hanem az elôbbi csoportba soroljuk magunkat.

Furdek L. Tamás

Néhány hónapja új gazdája van a kisbácsi állami mezôgazdasági vállalatnak, amely gyakorlatilag az elsô ámv a megyében, amelyet teljes egészében sikerült magánosítani. Az új tulajdonos a B. H. International hazai tôkével mûködô holding, amely elsôsorban mezôgazdasági, élelmiszeripari termékek exportjával foglalkozik.

Az új tulajdonos szombaton sajtótájékoztató keretében ismertette átszervezési, befektetési terveiket. A cég vezérigazgatója, Cristian Babos elmondotta: az állami gazdaságot lepusztult állapotban vásárolták meg, ahol gyakorlatilag már semmi nem mûködött. Ahhoz, hogy a tönkrement nagyüzemet újra lehessen indítani, mindenekelôtt a gépparkot kellett rendbe szedni, használhatóvá tenni, és ez az elmúlt hónapok során sikerült is. A gyümölcsösben 8–12 év óta nem metszették a fákat, mindent felvert a gaz, s tavaly már egyáltalán nem volt termés.

A géppark felújítása, a metszés, a permetezôszerek beszerzése már idén több milliárd lejes befektetéssel jár. A néhány napja elkezdett metszést sikerült gépesíteni: 4 hosszú karú motoros fûrészt (druzsbát) vásároltak, amivel a metszôcsapat látványos gyorsasággal halad a gyümölcsösben. A megfiatalított koronák lemosó permetezése hosszú évek óta végre ismét normális kerékvágásba tereli a nagyüzemi gyümölcstermesztést.

Az új tulajdonos az 512 hektár gyümölcsössel rendelkezô nagyüzem szakembereit megôrizte, hiszen olyan agronómusokról van szó, akik kiválóan ismerik a gyümölcstermesztés titkait. Szerintük gyors ütemû új telepítésekre van szükség ahhoz, hogy a gyümölcsös ismét kifizetôdôvé váljék, hogy elérhesse a hektáronkénti 20 tonnás optimális hektárhozamot almából. A tulajdonosok ezt az elképzelést támogatják, hiszen a meglévô fajtaválaszték könnyen áldozatul esik a tucatnyi betegségnek és kártevônek. A leghatásosabb védekezési mód genetikailag ellenálló fajtákat betelepíteni, amelyek az eddiginél sokkal kevesebb permetezést igényelnek, termésük pedig jobb minôségû, piacosabb, és jobban megfelel a cég rövid és hosszú távú elképzeléseinek. A B. H. International ugyanis rövidesen elkezdi 4 millió eurós befektetéssel egy új almafeldolgozó sûrítmény- és léüzem felépítését, amelynek egész termelése az észak-amerikai piacokra kerülne. Számításaik szerint az új üzem évi feldolgozó kapacitása 70 ezer tonna alma lesz, így a helyi farmokon megtermelt gyümölcs mellé jelentôs mennyiséget kell majd máshonnan is vásárolni. Az almafeldolgozó biztonságos mûködéséhez saját termelôkapacitásra van szükség, ezért a holding Maros megyei nagyüzemeket is meg akar vásárolni.

Az új tulajdonos a végleges földtörvény elôírásai szerint akarja rendezni kapcsolatát a helyi gazdákkal. A volt állami gazdaság földjeinek fele a törvény értelmében visszakerül a gazdák tulajdonába, és ezt a cég meg szeretné vásárolni vagy hosszú távra bérelni. Az elsô két évben a cég a nagy befektetések miatt, profit hiányában, nem fizetne bérleti díjat, illetve osztalékot, a szerzôdésben pedig egyelôre évi 300 kg búzaegyenértékû bérleti fizetség szerepelne. Aki hajlandó földjét eladni, annak hektáronként 1,5–3 millió lejt tudnak ajánlani. Kérdésemre, hogy ez az összeg nem túlságosan kevés-e, a cég vezetôsége elmondotta: Romániában a termôföldnek, sajnos, nincs értéke, sôt pl. a kiváló minôségû kürtösi (Arad megyei) földeket is 1 millió lej körül vesztegetik hektáronként. A vezetôség tisztességes partnerkapcsolatra törekszik a gazdákkal, a törvény meghatározta keretek között. Nem fogják elnézni, ha valaki szándékosan behatol a gyümölcsösbe, és maga próbál földet osztani a saját elképzelése szerint. A partnerkapcsolat nyilván nem kötelezô: aki nem akarja elfogadni a nagyüzem ajánlatát, azoknak a gyümölcsös szélén egy darabban mérik majd ki a visszajáró földet, de amint az egyik szakember mondotta: az ilyen tulajdonossal kénytelenek lesznek a gyümölcsfák értékét megfizettetni, mert az eredeti földterületen nem volt semmiféle befektetés.

A mérnökök szerint a gazdák nyitottak az új kapcsolat irányába. Remélik, hogy a nagyméretû befektetéssel a környéken új munkahelyeket tudnak teremteni, új gazdasági lehetôség születik.

Makkay József

Újabb tárgyalásra kerül sor Caritas-ügyben január 19-én a brassói törvényszéken — közölte lapunkal Ananie Cioca, a Románia Megmentéséért Egyesület (RME) elnöke. Akkor fogjuk meglátni — véli Cioca —, hogy mennyit haladtak elôre a vizsgálatok a Caritasba befektetett pénzek visszaszerzését illetôen. Egyes intézmények nem hajlandóak a törvényszék tudomására hozni, hogy mennyi pénzt vettek fel a Caritastól. Ezek között van a kolozsvári polgármesteri hivatal és az Agrárbank kolozsvári kirendeltsége. Ezeknek az intézményeknek a vezetôi nem akarják bevallani, hogy mikor és mekkora összegeket nyertek Stoica játékán, így megnehezítik a törvényszék dolgát.

Az RME, Ananie Cioca révén, beperelte Gheorghe Funar polgármestert, Titus Jude tanácsi titkárt és Dan Briciut, az Agrárbank igazgatóját, mivel a Caritas-ügyben félretájékoztatták a brassói törvényszéket. Ananie Cioca megjegyezte: 1999. december 8-án kellett volna találkoznia Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel, azonban Stoica nem jelent meg a tárgyaláson. Az RME elnöke szerint Brassóban soha nem fognak igazságos ítéletet hozni, ezért kéri az ügy áthelyezését a nagyváradi törvényszékre.

Ananie Cioca szeretné, ha a sajtó többet foglalkozna az üggyel, hogy a Caritas-játék kárvallottai visszaszerezhessék pénzüket.

(nánó)

Vasile Sãlcudean prefektus a múlt héten Szépkenyerûszentmárton helyhatósági vezetôivel találkozott, hogy megvitassák a község legégetôbb problémáit. A nyolc falu infrastruktúrája nagyon sok hiányosságot mutat. Az utak kijavítása és karbantartása nagy összegeket igényel, de a helyi tanács évi bevétele adókból és helyi illetékekbôl 140 millió lej, kiadásai pedig meghaladják a 600 milliót. A körzetben nincs bevezetve a földgáz, jóllehet a megyei vezeték 10 km-re halad el a községtôl. A lakosságnak viszont nincsenek anyagi alapjai az ilyen kiadásokra. Kötke faluban földhiány van: az 50-es 60-as években bekövetkezett demográfiai növekedés következtében a 200 családnak jelenleg csupán 200 hektár szántója és 40 ha kaszálója van. A prefektus megígérte, hogy közbenjár az anyagi alapok megteremtésében a térség fellendítéséhez.

A beregszászi járási Csernobil Gyermekszövetség nemzetközi gyermekrajzpályázatot hirdet, amelynek témája „Környezetünk gyermekszemmel" (A csernobili katasztrófa 14. évfordulójára).

A pályázaton részt vehetnek 12 éven aluli gyerekek rajzai a következô témában:

— Csernobil tragédiája;
— Környezetünk gyermekszemmel.

A rajzokat A2, A3, A4 formátumú lapra kérjük rajzolni, és feltüntetni a pályázó nevét, címét, életkorát és telefonszámát.

A munkát a következô címre kérjük eljuttatni: Napsugár, 3400 Cluj-Napoca, str. Liviu Rebreanu nr.58/28, legkésôbb 2000. március 25-ig.

A legjobb munkák beküldôi oklevélben, ajándékokban részesülnek, és meghívást kapnak a kiállításra, amely 2000 április 25-én a csernobili katasztrófa 14. évfordulójára nyílik meg Beregszászon. A gyerekek 3 napot töltenek el Kárpátalján. Megismerkednek Kárpátalja nevezetes helyeivel, neves mûvészeivel és a szövetség gyermekeivel.

Szûcs László, a beregszászi járási Csernobil Gyermekszövetség elnöke

• 10 milliót rabolt a kasszából az az öt fiatal, aki 13-án délben belépett a bánffyhunyadi Palimex Kft. üzletébe, majd kihasználva az elárusítónô figyelmetlenségét, elvette a fent említett összeget, beült egy osztrák rendszámú 520-as BMW-be, és odébbállt. A bántalmazott elárusítónô telefonon értesítette a hunyadi rendôrséget, amely nemsokára elfogta az egyik tettest, a kolozsvári Ioan Foitát (23). Ennek vallomása szerint társai, Mihai Babi (20), Ioan Moldovan (21), Marius Bogdan Nicolae (20) és Gheorghe Stan (20) el akarják hagyni az országot, ezért általános körözést adtak ki ellenük.

• Rendôrt akart megverni Ioan Bãsea. A CJ–2414 rendszámú Mercedest vezetô férfit 14-én reggel fél hatkor állította meg igazoltatásra egy rendôregység, de a férfinél nem voltak iratok — otthon felejtette ôket. A két rendôr hazakísérte. Florin Moldovan, az egyik rendôr vele együtt felment a lakásra az iratokért, ám ott a házigazda — felesége jelenlétében — bezárta az ajtót, nem akarta kiengedni, majd meg is ütötte Moldovant. Végül a kapuban hosszasan várakozó társának kellett „kiszabadítania" ôt. Mint kiderült, Bãsea ittas volt. Hatósági hivatalnok megsértése, szabadságtól való megfosztás és ittas vezetés a vád ellene, a törvényszék határozata értelmében nem hagyhatja el a várost.

• Összesen 1,2 milliárd lej kárt okozott az a csaló, akirôl már néhány nappal ezelôtt is írtunk: Fülöp Tiborról, a Prod Design Kft. tulajdonosáról és ügyintézôjérôl kiderült, hogy mióta átvette a fenti céget, öt Kolozs megyei gazdasági egységtôl vásárolt árut úgy, hogy fedezetlen csekklappal fizetett érte. Hasonló módon károsított több, Maros, Brassó, Hargita és Szeben megyei vállalkozást is. 15-én helyezték 30 napos elôzetes letartóztatásba, csalásért akár 15 év szabadságvesztést is kaphat.

• Figyelmetlenül vezette KNEA–115 rendszámú Volkswagenjét Ludovic Jereb 25 éves kolozsvári fiatal: 16-án 22 órakor Nagyvárad felé tartott, amikor Kolozsvárt elhagyva a szembejövô sávra tért, és ott egy szabályosan közlekedô utánfutós Iveco tehergépkocsival ütközött össze. Mind a kiskocsi vezetôje, mind utasa, Vasile Bucur súlyos sérüléseket szenvedett, az I-es számú sebészeten kezelik ôket, az anyagi kár 50 millió lejre tehetô.

• Lakásbetörésre szakosodott a 17 éves bonchidai Cristian Socaciu. Mint kiderült, két dési betörés is a számlájára írható: Vasile Manoilã házából 1,1 millió, Dan Suteu lakásából pedig 1,4 millió lej értékben lopott el pénzt és különbözô javakat. Socaciu a rendôrség fogságában minôsített lopásért vár a törvény szigorára.

• Sorozatosan tûnt el szeszesital a kolozsvári, Traian utcában székelô Dalex Kft.-tôl. Ezért a cég két alkalmazottja elhatározta, ôrt áll. Január 10-érôl 11-ére virradólag úgy is tettek. Hajnali 5 óra tájban vették észre azt a három férfit, aki átugrotta a kerítést, majd a raktár felé indult. Egyikük egy elemlámpával bement a raktárba, a másik kettô pedig kint várakozott. Elôbb ezt a két szarkát próbálta meg elkapni a két „ôr", de nem sok sikerrel: az egyik szélhámos egy rúddal súlyosan megsebesítette a nyakára, illetve a vállára mért ütéssel, majd mindketten elszaladtak. A két ôr a rendôrséget értesítette, s a harmadik tolvajt így sikerült elfogni: Emil Ilie Zdroba (21) elmondása alapján másik két társa Alin Cerna (20) és Alexandru Daniel Sima (17) volt. Ôt azonnal 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, majd 13-án Cernát is elfogták. Ô is hasonló sorsra jutott, mindkettejüket minôsített lopási kísérlet vádjával vizsgálják. A harmadik tettes után továbbra is nyomoznak.

Balázs Bence

Líceum a gyártelepen? címmel, Nincs pénz a földgáz bevezetésére alcímmel a Szabadság december 30-i számában számoltam be az egeresi tanács decemberi ülésérôl. Ezen az ülésen a község polgármesterének évi jelentése hangzott el. Papp Sándor egeresi RMDSZ-elnök elmondása szerint írásom elégedetlenséget váltott ki, ugyanis kedvezô képet nyújt a községben uralkodó állapotokról, s ez korántsem felel meg a valóságnak. Mint ahogy az sem, hogy a szóban forgó írás kedvezô képet nyújtana a község életérôl. Több alkalommal is kiemeltem a lakosság vásárlóerejének drasztikus csökkenését, a kilátástalanságot, megírtam azt is, hogy az elavult vízhálózat miatt naponta csupán négy órát folyik a víz a csapokból, hogy a nagyvállalatok sorra mondtak csôdöt és juttattak nincstelenségbe egész családokat, hogy fizetésképtelenek a lakosok, így a vízmûvek is óriási tartozásokat halmoznak fel, akadozik az egészségügyi ellátás.

Jót is írtam: az idei költségvetésbôl sikerült részlegesen megjavítani az iskolaépületeket, kultúrotthonokat, községi utakat, segíteni a vízmûveket. A városgazdák által elkészített pályázatokról írtam, tervekrôl, arról, hogy négy számítógépet kapott a községháza.

Ezekkel szemben Papp Sándor, akivel, sajnos, nem volt szerencsém személyesen találkozni, kolléganômnek az alábbi helyesbítéseket tette: Egeresen nincsenek járdák, utcák, nincs játszótér. A szülôk félnek kiengedni a gyerekeket, nehogy elüsse ôket egy autó. Papp Sándor szerint a községben a munkanélküliség 44,7 százalékos, a gipszgyárban talán 80 százalék feletti. Az elavult vezetékek miatt a víz 80 százaléka elfolyik. Az iskolákban nincs víz, a fogorvosi ellátásra szorulóknak otthonról kell vizet vinniük. A csatornahálózatból a szennyvíz elfolyik a mezôre, nyáron iszonyatos bûzt áraszt, veszélyes fertôzésforrást képezve. A négy számítógépet nem kapták, hanem vásárolták. A telefonközponttal kapcsolatban azt írtam, jelenleg kézi vezérlésû telefonközpontja van a községnek, a közeljövôben két digitális telefonközpontot helyeznek el, ez állt a polgármester jelentésében. Papp Sándor szerint Egeres különleges elbírálást érdemelne: ezzel a véleménnyel sajátom is teljesen egyezik, ám egy tájékoztató jellegû írásban a saját álláspontomnak semmi keresnivalója nem volt.

Az írással az volt a célom, hogy tájékoztassak az egeresi községi tanács decemberi ülésérôl, megkezdve ezzel a község életére való odafigyelést, közügyeirôl, gondjairól, eseményeirôl való tájékozódást és tájékoztatást. Örömömre ennél több sikerült, a vártnál hamarabb beindultak a dolgok: Papp Sándor személyében megmozdult a község, de legalábbis Egeres-gyártelep. Célom megvalósításában, úgy tûnik, nem lesz nehéz társakra találni.

Kerekes Edit

Az utcai pénzváltóknál a forint 71/74, a márka 9200/9500, a dollár pedig 18 000/18 400 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9350/9450, az amerikai dollár 18 150/18 350, az olasz líra 9,35/9,60, az osztrák schilling 1320/1370 lejbe kerül.

Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettesét javasolja az MVSZ elnöki tisztére.

Az ország 11 megyéjében tevékenykedô 18 erdélyi kört tömörítôszervezet elnöksége errôl szombati ülésén egyhangúlag döntött.

A Magyarok Világszövetsége ez év május 21–23. között tartja világkongresszusát, amely tisztújító fórum is lesz.

Az EKOSZ — mint az MVSZ tagszervezete — a jelenlegi elnökhelyettest „példátlanul erkölcsös, fáradhatatlan tevékenységét" értékelve javasolta az elnöki tisztségre.

Megtisztelô számomra, hogy az Erdélyi Körök Országos Szövetségének (EKOSZ) elnöksége engem javasolt a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére — jelentette ki az MTI érdeklôdésére Patrubány Miklós.

Elmondta: már döntött arról, hogy elfogadja a jelölést az elnöki posztra, ha maga mögött tudhatja a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának (VET) a támogatását is.

A VET — amelynek vezetôje jelenleg Patrubány Miklós — március elsô felében tartja közgyûlését. Akkor döntenek majd arról is, hogy kit támogatnak elnöknek a Magyarok Világszövetsége tisztújító világkongresszusán.

Patrubány Miklós elnöki jelölésére voksoltak az argentínai magyar szervezetek is.

Mugur Isãrescu kormányfô kijelentette, hogy jelenleg dolgoznak a 2000-es évi költségvetés-tervezeten, amelyet e hónap végéig fognak véglegesíteni. A miniszterelnök a 2000-es évi költségvetés-tervezetet racionálisnak minôsítette, mivel nem ígéreteken, hanem a reális gazdasági helyzeten alapszik. A miniszterelnök kijelentette: az idei költségvetés biztos alapokra támaszkodik, ezért nem fogja veszélyeztetni az év folyamán az ország gazdasági stabilitását. Mugur Isãrescu hangsúlyozta, hogy intézkedéseket hoztak az esetleges visszaélések ellen, amely korrupcióhoz és bizonytalansághoz vezet a befektetések területén. Ezek az intézkedések a kormányfô szerint hozzájárulnak egy korrekt pénzügyi rendszer megteremtéséhez, amelyet nem lehet félremagyarázni, és amelyik egyaránt érvényes a gazdasági tevékenységben résztvevô minden személyre vagy szervezetre.

Mátis Jenô képviselô a Szabadság kérdésére elmondta, hogy a miniszterelnök feltételes módban fogalmazott, mivel az új költségvetés-tervezet még távolról sincs kész. — Inkább az óhajait fogalmazta meg, vagyis azt, hogy milyennek szeretné látni a 2000-es év költségvetés-tervezetét. A pénzügyminisztériumban jelen pillanatban is dolgoznak a különféle változatokon, minden végül is attól függ, hogy milyen megállapodásra jutnak a Nemzetközi Valutaalappal. Ugyancsak meghatározó, hogy a Világbankkal kötött nemzetközi hitelmegállapodásokra milyen paraméterek szerint kerül sor, és szintén lényegesen befolyásolja a költségvetést a Prodi és Verhaugen urak látogatása alkalmával kötött megállapodások az Európai Unióval. Ezek mind igen fontos tényezôk, és mindenikük jelentôs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés-tervezet olyan legyen, amilyennek Isãrescu úr látni szeretné. Hogy az ország fizetôképessége megmaradjon, sôt, nôjön, a deficit a bruttó hazai össztermék 3%-a maradjon, és az inflációs várakozások is a megfelelô módon alakuljanak. A 2000-es évi költségvetés-tervezet alakulása nagymértékben függ attól is, hogy a kormány–szakszervezetek–patronátus háromszögben milyen egyezmények születnek, illetve a szakszervezetek türelmesek lesznek-e a bérkövetelésekkel vagy nem. Tehát Isãrescu úr nincsen könnyû helyzetben egy ilyen költségvetés kidolgozásakor — vélekedett Mátis Jenô képviselô.

Tamás Kinga

A TAROM nemzeti légitársaság szállítja majd több amerikai és nyugat-európai nagyvárosba a jugoszláv JAT nemzeti légitársaság utasait.

Gazdasági szakértôk szerint a két légitársaság között azért született ez a megállapodás, mert a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciók miatt a JAT gépei számos helyen nem kapnak leszállási engedélyt.

A megállapodás értelmében a TAROM a temesvári repülôtérrôl viszi a JAT utasait New York-ba, Chicagóba, Amszterdamba, Frankfurtba, Düsseldorfba és Londonba. Az utasokat Belgrád és Temesvár között autóbuszokkal szállítják.

A Jugoszlávia elleni tavalyi NATO-támadások során a JAT több repülôgépe romániai repülôtereken kapott menedéket.

A hétfôi román sajtó nagy terjedelmet szentelt Zeljko Raznatovics (Arkan) meggyilkolásának. A fôvárosi lapok egy része a Tigrisek nevû hírhedt félkatonai szervezet alapító parancsnokát „szerb hazafiként", „sikeres üzletemberként", a „román nép nagy csodálójaként" mutatta be.

A bukaresti Adevãrul elsô oldalán Arkant felesége és gyermekei társaságában, mint békés családapát bemutató fényképeket közölt. A lap a gyilkosságot nem kommentálta, ehelyett két sportvezetô nyilatkozatát idézte.

Cornel Dinu, a Bukaresti Dinamó (volt belügyminisztériumi) labdarúgócsapat edzôje „sajnálja barátja, a boszniai szerb félkatonai csapatok vezetôjének halálát" — írta a lap.

— Tudtam, hogy ez lesz a sorsa. Arkan a Balkán hûséges védelmezôje és nagy szerb hazafi volt — mondta Dinu, akinek a csapata több edzômérkôzést játszott az Arkan által megvásárolt belgrádi Oblic nevû futballcsapattal.

Florin Iacob, a FIFA egyik „játékosszállítója", aki gyakran együttmûködött Arkannal román csapatok és az Oblic közötti edzômérkôzések megszervezésében, úgy nyilatkozott: „Sajnálom a halálát. Mindig jó vendéglátója a román csapatoknak. Valahányszor vele találkoztam, csak sportügyekrôl beszélgettünk. Arkan a román nép nagy csodálója volt."

A Jurnalul National szerint Jeliko Raznatovics „tigrisei" „szülôföldjüket védelmezô harcosok" voltak, akiknek „a mentalitása erôsebb azokénál, akik megtámadnak egy országot".

A Curierul National arra emlékeztetett, hogy Arkan híres-neves félkatonai szervezetének tagjai, a „Tigrisek rettegésben tartották aNATO-t".

TAROM-gépen a JAT utasai
Jugoszláv–román együttmûködés

A TAROM nemzeti légitársaság szállítja majd több amerikai és nyugat-európai nagyvárosba a jugoszláv JAT nemzeti légitársaság utasait.

Gazdasági szakértôk szerint a két légitársaság között azért született ez a megállapodás, mert a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciók miatt a JAT gépei számos helyen nem kapnak leszállási engedélyt.

A megállapodás értelmében a TAROM a temesvári repülôtérrôl viszi a JAT utasait New York-ba, Chicagóba, Amszterdamba, Frankfurtba, Düsseldorfba és Londonba. Az utasokat Belgrád és Temesvár között autóbuszokkal szállítják.

A Jugoszlávia elleni tavalyi NATO-támadások során a JAT több repülôgépe romániai repülôtereken kapott menedéket.

Ciumara találkozott
az oktatásbeli
szakszervezeti vezetôkkel

Hétfôn a kormánypalotában Mircea Ciumara, a Gazdasági-pénzügyi Koordonációs Tanács elnöke találkozott az oktatásbeli szakszervezetek képviselôivel. Ez utóbbiak a bérezésre vonatkozóan a kormány által aláírt és felvállalt 1998-as jegyzôkönyv, illetve a tavaly júniusi egyezmény tiszteletben tartását, valamint az idei személyzeti és anyagi költségek fedezésére szükséges alapoknak az állami költségvetéstôl történô biztosítását, a bérek kellô idôben történô folyósítását kérték.

A négy nagy szakszervezet vezetôi a találkozót követôen elégedetlenségüket fejezték ki a tárgyalások eredményeivel. Más szavakkal a szakszervezetiek egyetlen követelése sem talált orvoslásra. A tárgyalások Andrei Margával és Mircea Ciumarával tovább folytatódnak a héten.

A szakszervezeti vezetôk közölték, hogy január 19-én megtartják a figyelmeztetô sztrájkot.

A multikulturális
Babes–Bolyai
a legjobb megoldás

Andrei Marga tanügyminiszter hétfôn, az EBESZ biztosával, Max Van Der Stoel-lel és a magyar kisebbség képviselôivel folytatatott többhónapos megbeszélései után közölte, hogy a multikulturális egyetem ügyében a megfelelô megoldás „a Babes–Bolyai Tudományegyetem alapjaiban történô megerôsítése, a széles körû román, magyar valamint német nyelvû oktatás továbbfejlesztése." Andrei Marga arra is rámutatott, hogy e kérdésben további megbeszélésekre kerül sor márciusban, az EBESZ és az EU képviselôivel. „Ez a hozzáállás és ezt mindenki elfogadja, mint egy lehetôséget a román, magyar és német nyelvû egyetemi struktúrára" — mondotta Marga, hozzátéve, hogy 1999-ben a BBTE-n az egy évvel korábbihoz képest megduplázódott az egyetemi helyek száma.

Ugyancsak hétfôn Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy szervezete továbbra is egy önálló magyar nyelvû egyetem létrehozásáért fog harcolni, valamint azért, hogy a BBTE keretében minél több magyar tannyelvû kar és szak létesüljön. „A BBTE jelenlegi magyar nyelvû struktúrája nem kielégítô— — fûzte hozzá Markó Béla, ugyanis az illetô egyetemen csak magyar tannyelvû csoportokról lehet beszélni.

Elhunyt Ion Ratiu

Hétfôn Londonban elhunyt a rákos megbetegedésben szenvedett Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke. Földi maradványait szülôvárosában, Tordán fogják örök nyugalomba helyezni.

Ratiu, aki már fiatalkorától a KDNPP tagja volt, 1940 óta Angliában élt, majd 1990 január 24-én hazatelepült. Egy évvel késôbb választották meg a KDNPP alelnökévé, a párt kongresszusán. Mindhárom kormányzási ciklusban képviselôi tisztséget töltött be, jelenleg pedig tagja volt az Úszakatlanti Szövetség gyûlésein részt vevô parlamenti küldöttségének is. 1990-ben az országelnökségért is síkba lépett; két mandátum erejéig a KDNPP kolozsvári, majd a Demokratikus Konvenció aradi képviselôje volt.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]