2000. január 28.
(XII. évfolyam, 32. szám)

Az RMDSZ Megyei Képviselôk Tanácsának Állandó Bizottsága közli, hogy 2000. január 29-én 10 órakor a Pro Iuventute gyûléstermében az MKT megtartja soron következô ülését a következô napirendi pontokkal: Határozathozatal a hamis történelmi adatokat tartalmazó emléktáblák és a fôtéri gödrök betemetésének ügyében; Pénzügyi beszámoló és költségvetés; A tisztségviselôk átvilágításának a kérdése; Az RMDSZ megyei küldöttgyûlés képviseleti arányának megállapítása; Különfélék.

Már csupán három megyei út egyes szakaszai vannak lezárva a közlekedés elôl — tudtuk meg Radu Hriniuctól, a prefektúra szóvivôjétôl. Ezek a következôk: 108 Havasrekettye–Fehér megye határa; 108C Havasrekettye–Bihar megye határa; 191D Börvény–Zilah megye határa. Két községi út is zárva maradt, de a lezárt szakaszok kevés helyiséget érintenek.

Megyénk területén az összes országút járható, a vasúti személy- és áruszállítás zavartalanul mûködik, és nincs fennakadás a szamosfalvi repülôtéren sem. A villamosenergia- és a gázszolgáltatásban nincsenek gondok Kolozs megyében.

N. Cs.

A csütörtök délutáni városi tanácsülésen a tanácsosok és újságírók mellett szép számmal jelentek meg Kolozsvár közügyek iránt érdeklôdô polgárai is. Az ülést Ion Chicinas (KDNPP) vezette. Az ülés minden, az elmúlt napok eseményeire vonatkozó utalás nélkül kezdôdött. Felolvasták a múlt heti tanácsülés jegyzôkönyvét, ami hatalmas vitákat váltott ki. Gheorghe Funar polgármester ugyanis kijelentette, hogy egy héttel ezelôtt törvénytelen javaslatokkal álltak elô az RMDSZ és a parasztpárti képviselôk, ami a fiatal házasoknak kiutalandó telkeket illeti. Mint mondotta: „ezen a héten más hülyeségekkel kellett foglalkoznom, de vigyázok arra, hogy senki ne ússza meg büntetlenül a múlt heti cirkuszt". Boros János RMDSZ tanácsos kérte, hogy a jegyzôkönyvbe szó szerint idézzék a „más hülyeségek" kifejezést, mivel ezt a polgármester rosszhiszemûen a prefektúrára értette.

Molnos Lajos felszólalásában elmondta, hogy a határozattervezetek között olyanok is szerepelnek, amelyeket a szakbizottságok nem láttamoztak. Pálffy Károly tanácsos ismét felhívta a kolozsvári tanács tagjainak a figyelmét arra, hogy az 50 százalékos adó- és illetékemelés törvénytelenül lett megszavaztatva a polgármester által.

Meg nem erôsített értesülések szerint arra a hírre, miszerint a tisztségébe visszahelyezett Funar polgármester — megtorlásképpen — követelni fogja két kegyvesztett alpolgármestere, Grigore Dejeu és Nicolea Ruja leváltását, az elôbbi lábtörésre hivatkozva meg sem jelent az ülésen.

Lapzártakor még javában tartott a tanácskozás. Részletekre visszatérünk.

Nánó Csaba

Alig huszonnégy óra alatt a közigazgatási bíróság letárgyalta és helyt adott a polgármester azon kérésének, hogy függessze fel a prefektus rendeletét, amely elôírta Gheorghe Funar tisztségébôl történô felfüggesztését. A bíróság határozata alapján a polgármester úgymond visszaszerezte hatáskörét, és ez mindaddig így marad, míg a február 15-re tervezett tárgyaláson érdemben vitatják meg a felfüggesztés elleni fellebbezést. Elterjedt azonban a hír, hogy a bíróság villámgyorsan hozott határozata ellen a prefektúra újból lépni fog.

Buchwald Péter alprefektustól megtudtuk, hogy csütörtök reggel, a jogügyi osztály vezetôivel folytatott tanácskozás eredményeként eldöntötték, hogy perorvoslattal élnek a közigazgatási bíróság határozata ellen. Erre precedenst, irányadó esetet teremtett a Legfelsôbb Bíróság elmúlt évi IV. számú végzése, amely lehetôséget teremt, hogy felfolyamodást intézzenek ilyen jellegû közigazgatási bírósági határozatok ellen. Megtudtuk, hogy a prefektúra a sajtóból értesült a bíróság határozatáról mindamellett, hogy a legérdekeltebb fél ebben az ügyben. A jogügyi osztály kérte, hogy a bíróság ismertesse felfüggesztésének megindoklását ahhoz, hogy saját indokait is megfogalmazhassa. Mindaddig azonban már pénteken reggel iktatják felfolyamodásukat.

Buchwald Péter alprefektus lapunknak elmondta, hogy Vasile Sãlcudean prefektus fontolgatja, hogy bûnvádi eljárást kezdeményez a polgármester ellen, hiszen attól a pillanattól kezdve, amíg felfüggesztették tisztségébôl, addig a pillanatig, míg megérkezett a közigazgatási bíróság határozata, jogtalanul használta a polgármesteri hivatal szervezeti hátterét, tehát a hivatal pecsétjét, autóit, egyéb felszereléseit.

(újvári)

Román lapértesülések szerint a hét végére tervezett Funar melletti szimpátiatüntetés akár véres etnikai összecsapássá is fajulhat. A prefektus, noha ilyen jellegû hivatalos jelentést nem kapott, számolva a veszéllyel, betiltotta a tüntetést.

A kolozsváriak számára közismert, hogy a Nagy-Románia Párt hétvégi „politikai bányászjárással" fenyegetôzött. Funar, törvénytelenségei sorozatát bôvítve, felfüggesztése idején nemcsak hogy engedélyezte a hétvégi, vele szolidarizáló tüntetéseket, hanem nyilatkozatban szólította fel a lakosságot, hogy tiltakozzanak az ôt ért „igazságtalanság" ellen. C. V. Tudor is közölte, hogy szombaton 5 ezer tüntetô élén érkezik Kolozsvárra, akikkel megostromolja a prefektúrát és a Szamosba dobja a prefektust.

A prefektusi rendelet felfüggesztése után, a gyôzelmét ünneplô polgármester azonnal jelezte, hogy a szombati szimpátiatüntetést megtartják, számításaik szerint 100 000-es résztvétellel. Funar azt is elmondta, hogy autóbuszokat béreltek azért, hogy a Nagy-Románia Párt híveit más megyékbôl is Kolozsvárra szállíthassák.

Két kolozsvári román lap, a Monitorul de Cluj és a Ziua de Ardeal, SRI és a Megyei Rendôrfelügyelôség berkeibôl származó információkra hivatkozva állították, hogy az illetékes szervek nem zárják ki egy véres etnikai összecsapás lehetôségét. A Monitorulban név nélkül nyilatkozó hírszerzôk elmondták, hogy mindkét intézmény maximális készültségi állapotban van, mivel tudomásuk szerint bizonyos „magyar irredentista és szélsôséges román nacionalista csoportosulások" kihasználva a hét végi tüntetést, véres interetnikai konfliktust próbálnak kirobbantani Kolozsváron. Ugyanezen források azt állították, hogy feketelisták készültek olyan nevekkel, akiket a provokátorok likvidálni terveznek a tüntetés során. A román sajtó a prefektustól azt kérte, hogy tiltsa be a tüntetést, ellenkezô esetben ôt terheli majd a felelôsség.

Buchwald Péter alprefektus lapunknak elmondta, hogy tudomása szerint a hírszerzô szolgálat hivatalos jelentése nem tartalmazta ezeket az információkat, de a prefektus úgy vélte, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a lapértesülések, ezért betiltotta a tüntetést.

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnöktôl arról érdeklôdtünk, hogy mit tesz a szervezet az esetleges konfliktus elkerüléséért. Kónya elmondta, hogy RMDSZ-közleményt nem bocsátanak ki, ugyanis az ilyen jellegû felszólítások kétélûek lehetnek. Az RMDSZ tárgyal koalíciós partnereivel, elsôsorban a Funar által megvádolt parasztpárttal, és közös nyilatkozatban foglalnak majd állást a kérdés kapcsán. „A prefektusi tiltás ellenére számolnunk kell a tüntetés lehetôségével is. Tudor és Funar számtalanszor bizonyították már kiszámíthatatlanságukat. Reméljük, hogy a rendôrség tisztességgel helytáll" — nyilatkozta az RMDSZ-politikus.

Lapzártakor értesültünk, a kialakult helyzetre és az idôjárási viszonyokra való tekintettel a Nagy-Románia Párt elhalasztotta a szombatra tervezett tüntetést.

(Gál)

Anton Ionescu, a Nemzeti Liberális Párt kolozsvári elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: Funar felfüggesztése régóta várat magára. Véleménye szerint meg kell érteni, hogy senki sem állhat a törvények felett, és mindenkinek vállalnia kell a felelôsséget cselekedeteiért.

Iuliu Pãcuraru demokrata párti képviselô a Funar-ügyet kommentálva kijelentette: a polgármester felfüggesztésének „felfüggesztése" a kolozsvári igazságszolgáltatás komolyságát kérdôjelezi meg. A képviselô nem kívánt „színjátéknak" nevezte a Kolozsváron történteket, amelyek megzavarják a helyhatósági választásokat megelôzô kampányt.

P. A. M. — T. K.

Miután Mircea Ciumara, a kormány Gazdasági-pénzügyi Koordinációs Tanács elnökének „hajthatatlansága" miatt kudarcba fulladt a szerdára tervezett kormány–tanügyi szakszervezetek találkozó, csütörtökön új fejleményeket hozott a közoktatási általános sztrájk: a Tanügyminisztérium utasította a Megyei Tanfelügyelôségeket, hogy pereljék be megyéjük szakszervezetét. Az ok: a tanügyminisztérium szerint nem minden megyében tartották magukat szigorúan a törvény betûjéhez a sztrájkolók, és nem egy megyei szervezet esetében kisebb nagyobb procedurális visszásságokat lehet felfedezni.

Szilágy megye Erdély elsô megyéjeként esett át a „perelésen". — Bennünket írásban értesítettek — mondta Lehene Eusebiu Szilágy megyei szakszervezeti elnök —, hogy a sztrájk törvényesnek találtatott, így nem perelnek be bennünket. Sztrájkunk folytatódik tehát mindaddig, amíg el nem érjük mindazt, amit kitûztünk. Véleményem szerint nem Szilágy lesz az egyetlen megye, ahol lehetetlenség beperelni a tanügyi szakszervezetet, ugyanis több megyében elvesztette perelési jogát a Munkaügyi Igazgatóság azáltal, hogy a munkakonfliktus során nem válaszolt a törvény által elôírt idô alatt a szakszervezetiek beadványaira. Az is nyilvánvaló viszont, hogy lesznek megyék, ahol sikerül a mintegy kétéves munkakonfliktus során „valamit" találni a sztrájkdokumentumok körül — vélte a szakszervezeti vezetô.

A Kolozs megyei Tanfelügyelôségen tegnap délben értek véget a szakszervezetiek és a tanfelügyelôség közötti tárgyalások.

Megfigyelôk szerint délben még mindkét fél „felsôbb utasításra" várt: a tanfelügyelôség a tegnap délelôtt lezajlott tanügyminisztérium–oktatási szakszervezetek békéltetô tárgyalások eredményeit várta, a szakszervezetiek pedig bukaresti központjuknak az elôbbivel kapcsolatos állásfoglalását. A bomba délután két óra körül robbant, amikor is egyszerre három létfontosságú hír futott be a Közoktatási Szakszervezet Kolozs megyei székházába:

1. Annak ellenére, hogy a pedagógusok zöme abban reménykedett, a Kolozs megyei tanfelügyelôség nem pereli be a lényegtelen, de végül is procedurális hibákon „rajtakapott" szakszervezetet — az mégis megtette ezt.

2. Megérkezett az Országos Közoktatási Szakszervezetnek a tegnap délelôtti tárgyalásokon felvett jegyzôkönyve, amelyben a tanügyminisztériumi magas rangú tisztségviselôk (Mircea Fronescu, Victor Pãunescu, Liviu Mãrghitas, Mircea Muresan és Madlen Serban minisztériumi igazgatók) és a közoktatási szakszervezetek vezetôi megegyeztek abban, hogy a tanügyminisztérium minden szakszervezet-ellenes akciót — így a pereskedést is — azonnal leállít. Ezért cserébe a szakszervezetiek a vakáció idejére felfüggesztik a sztrájkot, hogy a tárgyalások lefolytatásával megbízott „hajthatatlan" Mircea Ciumara kezébôl kivegyék a legfontosabb ütôkártyát. (Mint ismeretes, Ciumara csak akkor akar tárgyalni a szakszervezetekkel, ha azok beszüntetik a sztrájkot.)

3. A parlament tanügyi bizottságánál történt meghallgatása után Andrei Marga tanügyminiszter kijelentette, két órán belül beadja lemondását. A tanügyminiszter elsô nyilatkozatában az „ôt ért igazságtalan támadásokat" jelölte meg lemondása fô okának. (Mint ismeretes, január 21-én egy igen szigorú hangú nyílt levelet juttatott el a parlament oktatási szakbizottsága a tanügyminiszterhez; ebben a levélben a bizottság kétségbe vonja Margának az egyre súlyosabbá váló tanügyi gondok iránti jóindulatát.)

Andrei Marga lemondásának hírét általában gyanakodva fogadták a tanügyi szakszervezetek; vannak szép számmal olyanok is, akik csapdát sejtenek a lemondásban, ugyanis ezt még el is kell a kormánynak fogadnia. Ez utóbbiban — lapzártakor — igen kevés szakszervezeti vezér reménykedett.

Közleményében Andrei Marga miniszter megerôsítette lemondását, s annak okaként azt jelölte meg, hogy hiányzott mind a politikai támogatás, mind a szükséges pénz az általa szorgalmazott oktatási reform végrehajtásához.

— A román társadalomban rosszízû demagógia, a tények elferdítése és gáncsoskodás terjed, ami megakadályozza a becsületes és ésszerû reformtörekvéseket — fogalmazott a közlemény.

A lemondás gondolatát nem a pillanat szülte, hanem hosszas megfontolás eredményeként jutott erre a lépésre — hangoztatta az oktatási miniszter, aki egyben közölte, hogy továbbra is támogatja a kormánykoalíció programját.

A miniszterelnök szóvivôje egyelôre csak annyit közölt, hogy „még nem tudni, ki és mikor veszi át" az oktatási tárca irányítását.

Szabó Csaba

Iuliu Pãcurariu, a Demokrata Párt Kolozs megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette: a parasztpárt Kolozs megyei szervezete nem járt el helyesen, amikor Radu Sârbut, az Állami Vagyonalap elnökét választotta meg elnökének. Szerinte a parasztpártnak elôször kötelezô módon tisztáznia kellett volna azt, hogy Radu Sârbu milyen szerepet játszott a Polus-ügyben — amely szerinte „korrupt ügy" —, és csakis ezek után fogadja el Sârbu jelölését. Pãcuraru mindezeket a kijelentéseket annak a dokumentumnak az ismeretében tette, amelyet a belügyminisztérium állított össze a Polus-ügy kapcsán. A sajtó rendelkezésére bocsátott dokumentumból az derül ki, hogy a Polus Kft. által megvásárolt mezôgazdasági területet valós értékénél jóval olcsóbban adták el, és a terület elidegenítése törvénytelen úton történt. A dokumentum értelmében az egyezség lebonyolítására közvetlenül Alexandru Fãrcas volt prefektusnak, Sorin Nasnak, a prefektúra volt titkáránál és Radu Sãrbunak, az Állami Vagyonalap Kolozs megyei kirendeltsége volt elnökének közvetlen irányítása alatt került sor.

P. A. M.

Felkérés középiskolai fizikatankönyv-író csoportban való részvételre

A kolozsvári Babes–Bolyai TE Fizikatanítás Módszertani Tanszéke internetes fizikatankönyv-író csoportokat szervez dr. Kovács Zoltán egyetemi adjunktusnak, a tankönyvek szerkesztôjének koordinálása mellett. Felkérjük mindazokat a fizikatanárokat, akik tankönyvírásban érdekeltek, a feltételek megismerése érdekében jelentkezzenek a tankönyv szerkesztôjének e-mail címén: kovzoli@phys.ubbcluj.ro

Városházi adatok

Közleménye alapján, a kolozsvári polgármesteri hivatal közönségszolgálati irodája 1999-ben 70 135 kérést, értesítést, dokumentációt fogadott el és 61 175 átiratot küldött el. Összesen 1970 személyt fogadtak a hivatal vezetôi vagy a különféle igazgatóságok elöljárói. 1936 elhalálozott, valamint 255 szabadságvesztésre ítélt személyt töröltek a választási nyilvántartásokból.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület túrajavaslatai
Február 2. (szerda): Közgyûlés az Apáczai Csere János Líceumban 17 órakor.
Febr. 5. (szombat): Séta a Monostori erdôben. Találkozás 10 órakor Monostoron. Vezeti Gyurcsányi Eszter.
Febr. 6. (vasárnap): Ôzek-völgye (20 km). Találkozás 10 órakor Monostoron. Vezeti Bagaméri Tibor.
Febr. 12. (szombat): Lombi-tetô. Találkozás 10 órakor az állomáson. Vezeti Kolumbán Gyula.
Febr. 12.: Boiu-vízesés–Ponor rét— Barátka (vonat + gyalog). Találkozás 7.30-kor az állomáson. Vezeti Vlád Pál.
Febr. 13. (vasárnap): Séta a Bácsi-torokban. Találkozás 10 órakor a Törökvágás tetején. Vezeti Magyarosi Margit.
Febr. 17. (csütörtök): Túravezetôk tanácskozása 17 órakor a székházban.
Febr. 19. (szombat): Kisbánya — az elhalasztott jan. 22-i kirándulás megrendezése.
Febr. 19. (szombat): Aranyos völgye–Szolcsva–Sipote-vízesés. Mikrobuszos kirándulás. Érdeklôdni lehet a 435-866-os telefonszámon Vlád Pál túravezetônél.
Febr. 20. (vasárnap): Séta a Hójában. Találkozás 10 órakor a Törökvágás tetején. Vezeti Szakács Éva.
Febr. 26. (szombat): Farsangi bál.
Febr. 27. (vasárnap): Bükki séta. Találkozás Monostoron 10 órakor. Vezeti Sófalvi István.
Március 1. (szerda): Közgyûlés az Apáczai-líceumban 17 órakor.
Márc. 4. (szombat): Révi-szoros (vonat + gyalog). Találkozás 7.30-kor az állomáson. Vezeti Vlád Pál.
Márc. 5. (vasárnap): Farsangtemetés Torockón. Autóbuszos kirándulás. Rendezi Szakács Éva.
Február végén a Retyezátba szervez kirándulást Máthé János. Érdeklôdni a 165-377-es telefonon.

Munkatúra: Február közepe után, az idôjárás függvényében, megkezdôdik a következô túristautak újrafestése: Bükki-kemping–Majlát-kút–Peana (Árpád-csúcs) kék sáv; valamint Monostor–Dumbráva-gerinc–Peana (833 m) kék kereszt. Érdeklôdni lehet az 191-683-es telefonon, Tóthpál Tamás szervezônél.

Karácsony Ernô mûveibôl nyitnak festészeti kiállítást 2000. január 30-án, vasárnap 11.30-kor a Szamosújvári Téka Mûvelôdési Alapítvány nagytermében, a helybeli Pro Armenia kezdeményezésére.

E mûvelôdési esemény megnyitóját jelenti annak a rendezvénysorozatnak, amelyet ebben az évben Szamosújvár alapításának 300. évfordulója megünneplésének tiszteletére tartunk. Ezért meghívunk minden szamosújvári magán- és jogi személyt, aki részt tudna vállalni a rendezvénysorozat megszervezésében, látogasson el a kiállításra és vegyen részt az utána következô megbeszélésen.

Négynapos ünnepséggel köszönti fennállásának negyedik évfordulóját a Music Pub. A fesztivál csütörtök délután kezdôdött, és a vasárnap esti Boban Markovics-koncerttel zárul. A négy nap változatos programot ígér. Ezt eddig is megszokhattuk tôlük.

Pénteken délután filmvetítés, este két koncert; elôször a Guadalquivir, majd a Sarmalele Reci lép fel.

Szombaton a Pubban füstmentes délelôtt: rajzverseny, bábszínház és „juice-koktél", és a Puck bábjátszó csoport várja a fiatalokat. Délután a temesvári nemzeti színház társulatának alternatív elôadása látható a „pincében". Jean Cocteau Emberi hang címû darabjának rendezôje Emil Reus. Egy órával késôbb Szôcs Géza a meghívott. Az esti Kumm-, Wertetic Orkestar- és Blazzaj-koncertek után tortaevés és buli.

Vasárnap a Boban Markovics Orkestar lép fel a Stud-házban, a Pub-ban pedig újabb buli zárja a hejehuját.

Szervezôi minôségében nyilatkozott Bartha Ciupe Ernô, aki elmondta, hogy céljuk alternatív kulturális rendezvényeknek helyet adni. Talán ez lesz az elsô rendezvény, amely nem veszteséges. Egy éven belül, remélhetôleg, a rendezvényeknek helyet adó kocsma átalakulhat olyan alternatív kultúrközponttá, ahol mellesleg fogyasztani is lehet. Az eddig külsô munkatársakra alapozó tevékenység ezután állandó csapat munkája lesz, amelyet kulturális igazgató irányít. Lehetséges, hogy hétköznap délelôttönként kezdô zenekarok próbálhatnak a hátsó teremben, a zsebteremben pedig várhatóan flamencó tánctanítás indul.

Még elmondta, hogy a fesztiválon lesz ingyen torta, mintegy 250–300 adag, sôt, ingyen sör is. A jegyárak nem túl borsosak, a diákok kedvezményben részesülnek csakúgy, mint a Music Pub-igazolvánnyal rendelkezôk.

A fesztivál fénypontja a szombat esti koncerten Boban Markovics, Goran Bregovics mellett.

Boné Ferenc

címmel nyílik kiállítás Budapesten a Vigadó Galériában, Simon Endre rendezésében. A mester 1955–1998 között készült képeibôl negyven jelentôs alkotást válogatott ki a szervezô, míg a tanítványok 58 mûvel szerepelnek. Négy hónapja folyik a kiállítás elôkészítése, amely idôszak magába foglalta a fényképezés, a rámázás, a tisztítás, a címkézés és a szállítás folyamatát.

A január 31-i megnyitón Tôkés László beszédet mond és Sümegi György mûvészettörténész, a mûsorban Bánfalvi Béla és Bánfalvi Zoltán lép fel. Elôadásukban elhangzik 3 Bartók Béla hegedû duó. Folytatásként levetítik Hegyi Béla rendezô és Mohi Sándor operatôr Miklóssy Gáborról 1994 és 1999 között forgatott portréfilmjét. Ezt a filmet a közelmúltban a Duna Televízió a Mûvészvilág mûsorában már levetítette.

A Miklóssy Gábor és növendékei címû képzômûvészeti kiállítást Bécsben is bemutatják.

S. Muzsnay Magda

szeretettel várja az érdeklôdôket szombaton, január 29-én délután 4 és 6 óra között Mátyás király szülôházába, kamarazenél(get)ésre Dan Victor irányításával, 6 és 8 óra között pedig reneszánsz táncok tanulására az Amaryllis vezetésével. Vendégünk a Babes–Bolyai Tudományegyetem Victoria Sofei vezette De Iuventute kamarakórusa. Jakabffy Tamás üzenete után ezúttal Fodor Sándor „szellemsziporkáját" olvassuk fel. Megbeszéljük a Mátyás-napok szervezési problémáit. A házigazdák: Miklósi Dénes, a Ion Andreescu Képzômûvészeti Akadémia, és László Bakk Anikó, a Corvineum-alapítvány részérôl.

Január 28. és február 10. között, az Európa Tanács Eurimages és az Europe Cinemas támogatásával, a Mûvész moziban hat francia filmet mutatnak be.

Január 28–29-én: Place Vendome. Cathérine Deneuve 73. filmje, rendezte Nicole Garcia. Az 1998-as Velencei Filmfesztivál legjobb nôi alakításáért díjazták. Január 31-én és február 1-jén: En garde! Paul Feval A púpos címû regényének megfilmesítése. Rendezte Philippe de Broca, a fôbb szerepekben Daniel Auteuil, Marie Gillian, Philippe Noiret. Február 2–3-án: Lautrec, a kabaré mûvésze. Rendezte Roger Planchon, a fôbb szerepekben: Regis Royer, Claude Rich. Február 4–6-án: Az ötödik elem. Rendezte Luc Besson, a fôbb szerepekben: Bruce Willis, Gary Oldman, Milla Jovovich. Február 7–8-án: Lezuhant angyalok. Rendezte Erick Zonca. Az 1998-as cannes-i filmfesztiválon a legjobb nôi alakításért járó díjat hozta el, Elodie Boucher és Natacha Regnier jóvoltából. Február 10-én: Az idô színei — A látogatók (II.). Rendezte Jean-Marie Poire, a fôbb szerepekben: Jean Reno, Christian Clavier. A 13. századi személyeket és erkölcsöket mai világba varázsolni — a helyzetkomikumok sokasága és sikeres vígjáték.

A filmeket a következô program szerint vetítik: 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 órától.

2000. január 22-én — a Magyar Kultúra Napja alkalmából — népdal- és szavalóversenyt rendeztek a magyarországi Szécsényben. A vetélkedôn felvidéki, magyarországi, vajdasági és erdélyi diákok vettek részt.

Kolozsvárt az Unitárius Kollégium és az Apáczai Csere János Líceum diákjai képviselték. Mondjuk el azt is, hogy sikeresen, hiszen négy díjjal tértek haza: a népdalversenyen Aszalós Ilona (Unitárius Kollégium, IX. osztály) I. díjat, Tasnádi Melinda (Unitárius Kollégium, X. osztály) III. díjat nyert; a szavalóversenyen Rácz Norbert (Unitárius Kollégium, XI. osztály) Szécsény város különdíját és a Magyarok Világszövetségének különdíját kapta. Az általános iskolások közül Majó Zsuzsa (Apáczai Csere János Líceum, VI. osztály) a II. díjat s a Magyarok Világszövetségének különdíját nyerte el.

Fizetésemelés? Várhatjuk, mondják mifelénk, például most tanügyi sztrájk idején, várhatjuk, amíg lejár a „buletinünk". Pedig még a húszadik század sem járt le, a világvégét sem vettük még észre, a föld sem rengett meg Bukarestben, s a személyi igazolványom is kitart még két esztendeig. A „buletin" még nem járt le, de ikertestvére, az útlevél, az bizony a végét járja. Öt éve adták ki, februárban fel kellene újítani. Ami annyit jelent, hogy ismét ellenôrzik a személyi adatokat (kéretik fénymásolat születési bizonyítványról és személyirôl), beragasztanak egy mostanában készült színes képet, lepecsételik, s a változtatást bepötyögtetik valamilyen számítógépes nyilvántartásba. Kész, ennyi. S felszámol átlagpolgárságomnak mindezekért a Belügyminisztérium (rendôrség, útlevélosztály) 315 000 lejt. No, nem készpénzben, azzal nem piszkítja be a kezét, elég, ha befizetjük a CEC-be, megteszi neki a nyugta is.

És mit tehet a kötelességtudó, lojális állampolgár? Fizet, mint egy katonatiszt. De ha nem is lenne kötelességtudó, vagy megkérdôjelezett lojalitású kisebbségi, akkor is fizet. Mert fizet, mindenki fizet, aki utazni akar. De közben átlagpolgárunk elgondolkozik. Mert tíz év óta azt is szabad neki. Alapvetô emberi joga. Akárcsak az utazáshoz való jog. Szóval, elgondolkozik az átlagpolgár, eszébe jut az ô nagy átlagfizetése. Ami — országos statisztika! — Úgy egy millió párszázezer, nettó. Ennyit kap állam bácsitól, aki a pecsétet üti be az útlevélbe. Egy pecsétet, potom 315 000 lejért. Mert hát ilyen minden vásár vagy szolgáltatás: valamit valamiért. Cseréljünk lehetôleg azonos értékû pénzt, árut vagy szolgáltatást. Azonos, összemérhetô legyen az érték, plusz a tisztességes haszon. Ami, ez a haszonkulcs-világpraxis, nem haladhatja meg a tíz-tizenöt százalékot... De itt meg is állhatunk egy pillanatra. Pecsételés, nyilvántartás egyfelôl, egyheti munka másfelôl??? S a többlet lenne a tíz-tizenöt százalékos tisztességes haszon? Amit mostanában épp állam bácsi egyik nem éppen átlagpolgára, Mircea Ciumara olyan szigorúan kért számon a (szerinte) indokolatlanul drágító kereskedôkön? De állam bácsin magán semmit sem kér számon Mircea Ciumara államminiszter. Az egyszerû pecsételésért szemrebbenés nélkül besöpört egyheti munkabért sem.

Átlagpolgárunk ha sokallaná a taksát, még tovább sem mehet egy utcával, hogy betérjen egy másik, jóval olcsóbb útlevélhivatalba. Mert útlevél-szabadpiacról szó sincs, az bizony állammonopolista szolgáltatás. Állammonopolista szolgáltatás... állammonopolista áron. Az is igaz, a monopolista szolgáltatásoknak de fôként a monopolista áraknak a kereskedelmi tisztesség szintjéig való lefaragása a fogyasztóvédelmi hivatalok, de legfôképpen a Versenytanács hatáskörébe tartoznának. Tartoznának, mondjuk, ha nem süllyesztették volna (be vagy le), mint a Versenyhivatalt is, állam bácsink kabátzsebébe... Amíg onnan újból elôbukkan, amíg ez a minek is nevezzük állapot (szemlélet) megváltozik, addig nemcsak az útlevelünk évül el, de tényleg lejár a „buletinünk" is...

Krajnik-Nagy Károly

A 22 folyóirat 2. számában Gabriel Liiceanu Andrei Plesunak a szekusdossziékat vizsgáló bizottságba történt kinevezése mellett emel szót. Megérti, hogy Patapievici elutasítása nagy port kavart fel, de nem érti, hogy miért háborodott fel a közvélemény az Andrei Plesu jelölése miatt. Cikkében hangot ad a volt külügyminiszter politikai érdemeinek.

El kell ismernünk, hogy valóban sikeres külpolitikát valósított meg, és nagy szerepe volt abban, hogy végre meghívták Romániát, kezdje meg az uniós csatlakozás feltételeirôl való tárgyalásokat. Bármerre járt a világban, szellemiségével és nyelvtudásával csak emelte országunk hírnevét. Végre olyan valaki képviselt minket, aki méltó volt erre a tisztségre. Minden helyzetben sikerült megtalálnia a megfelelô hangot, aki képes volt angolul, franciául, németül társalogni beszélgetôpartnereivel. Valóban a megfelelô ember volt a megfelelô helyen.

A Romániáért tett fáradozásait csak köszönhetjük, és abban reménykedünk, hogy utóda képes lesz helytállni, még ha nehéz lesz is.

Azonban nem értem Liiceanu felháborodását, hisz senki sem vonta és nem is vonja kétségbe Andrei Plesu érdemeit, csak hát a Ticu-törvény értelmében nem kerülhet be a vizsgálóbizottságba, mivel a Román Kommunista Párt tagja volt, még akkor sem, ha abból ki is tették. Vagy talán nem mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények? Mindenki egyenlô, de vannak, akik egyenlôbbek?! Vajon még mindig csak itt tartunk? Mikor fogunk vajon rájönni, hogy ez az út már nem járható és nem is visz Európába? Pedig oda szeretnénk eljutni. Vagy talán mégsem?

Maior Enikô

A teljes napfogyatkozást egy Olt-völgyi szálloda tetejérôl néztem, hogy minél közelebb legyek az esemény ideje alatt a Perihéliumhoz (ez az a pont, amikor egy bolygó legközelebb van a pályáján a Naphoz). Ezt és a többi, nem gyakori megnevezéseket csak azért írom le, hogy mindenki megtudja, mennyire ki vagyok „kupálva" csillagászatból!

A szakemberek már az esemény elôtt jóval figyelmeztettek, hogy nem szabad akármivel a Napba nézni, még laikusok gyártotta szemvédôkkel sem! Pontosan ezért a Nap mellé, illetve a napkorona mellé (ez a naplégkör külsô része) néztem.

Meglepetésemre felfedeztem egy apró fényes pontot, amely ott száguldott a napkorona mellett. A körülöttem állók is felfigyeltek a jelenségre, és tôlem kérdezték, hogy milyen égitest lehet az. Akkor hirtelen senkinek nem jutott eszébe a meteor vagy az üstökös elnevezés, így hát rajta maradt az Izé, illetve — mivel nagyon kicsi volt — az Izéke elnevezés.

A jelenlévô operettcsillagászokkal megegyeztünk, hogy az Izéke egy kisebb égitest, amely rohamosan közeledik a Földhöz!

Azonnal számításokba kezdtem, és egy órai megfigyelés után már tudtam, hogy az Izéke a bolygónk vonzása következtében a Nap körül ellipszis pályán kering, és egyszer majd becsapódik a Földbe!

Valószínûségszámítás alapján, a tömegjelenségekre érvényes törvényeket figyelembe véve, a nagyon pontos tömegsúly és a közelítô sebesség függvényében kiszámítottam ezen esemény következményeit. Számításaimat megkönnyítette, hogy évekig jártam a csillagvizsgálóba, addig, ameddig a grundot be nem építették, mert ott rúgtuk a bôrt sok társammal együtt.

Ismerve néhány adatot (a Hold éppen akkor közbefurakodott) a Föld–Nap távolságát, valamint a napkorongtól balra, közel 17 kislépésnyire levô Izéke helyzetét (egy kislépés hossza, Markó-féle számítás szerint, egyenlô a szinte semmivel). Így már csak egy adat hiányzott ahhoz, hogy beprogramálhassam a katasztrófa pontos idejét. Hordozható laboratóriumomban sikerült az Izéke mozgásának a sebességét is kiszámítani, amellyel a Földhöz közelített. Most már csak az maradt hátra, hogy a pontos idôt és a becsapódás helyét meghatározzam.

A rengeteg adat miatt a számítógép leblokkolt!

Visszafelé számolva a másodperceket, megszorozva a fény sebességével, törve kettôvel, majd szorozva a félárnyék sebességével, és osztva az ellipszis pálya hosszabbik átlójával, úgy belezavarodtam, hogy csak a sarki hentes tudott kimenteni pillanatnyi zavaromból.

A hentes egy elektronikus mérlegen beütött kb. nyolc gombot, és már diktálta is az adatokat: az Izéke 2000. április 3-án, 14.07 órakor csapódik be a Földbe, Torda és Nagyenyed között! Van rá példa, hogy ezen a vidéken már egy gömb alakú tárgy a porba hullott. Hatalmas tömege miatt 43 méter mélyen hatol be a talajba, hatása közel ötszáz kilométeres körzetben lesz észlelhetô, ami azt jelenti, hogy az egész Erdélyt érinti. (Azon rágódom, nem a Sabin Gherman mûve ez is?)

A hatalmas tömeg és súly becsapódása miatt a Föld elhagyja ellipszis pályáját, és négyszögû pályán fog mozogni. A Nap körüli minden egyes fordulónál (kb. 91 naponként) a 90 fokos kanyarnál érinti a négyszög vonalát, amely rombolást is végezhet, de szerencsére a pontos hely ismeretében a veszély elôre jelezhetô lesz, és az érintettek még idejében továbbállhatnak!

Ami Erdély lakosságát illeti, semmi gond, hiszen turistanemzet vagyunk, és bármilyen intô jelre képesek vagyunk elhagyni otthonunkat és ingatlanainkat, és akár egy falusi juhakolban is átvészeljük az idôt. A csángó magyarok nyugodtak lehetnek, hiszen az évszázadok alatt annyi csapás érte ôket, hogy egy ilyen kis égicsapás nekik már nem árthat.

Remélem, még idejében szólok, hogy ne törjön ki a pánik, és a turista- valamint a szállító cégek idejében széthordhassák a lakóságot a szélrózsa minden irányába!

Ha a katasztrófa nem következik be, annak csak két oka lehet:

1. Az Izéke elrobog a Sárgolyó mellett.
2. A sarki hentes rosszul számolt!

Balthazar Ferrariu

Végre megjött a várva várt tél is, amely ha rövid idôre is, de széppé varázsolja „kincses" városunkat, és eltakarja szemünk elôl a sok mocskot, szemetet. De a rövidke örömbe, hogy újból, „szép város" lett egy idôre Kolozsvár, üröm is vegyül. A ’89-es események után ugyanis a nyugaton kiselejtezett ócskavasakat potom áron hazahoztuk. Most pedig, hogy ne kelljen a drága benzinre költeni az amúgy is kevés pénzt, otthagyják az út szélén vagy a járdán. A gyalogos? Annak van édesanyja (vegye ölbe, vagy vegyen neki gyerekkocsit). Az utak járhatatlanok, a közterület alkalmazottai a Sétatér útjait és a padokat takarítják.

Vajon elöljáróink, akik az elkövetkezô szavazáskor is a mi voksainkra alapoznak, nem gondolják, hogy utána kéne nézniük annak, hogy a szegény választópolgár pénze hova megy? Vagy, amint egy „kedves" választottunk mondotta: „úgyis reánk kell szavazzon az erdélyi magyarság, mert más úgy sincs kire". Tényleg ennyire senki kutyái lettünk mi, Kolozsvár adófizetôi és választópolgárai?

Máthé János

Amikor sokak számára váratlanul Gheorghe Funárt felfüggesztették hivatalából, többünket az az érzés töltött el, hogy a román politikai életre oly nagyon jellemzô kiszámíthatatlanság, fordulatosság pergôtüzének vagyunk tanúi.

Nyolc éve várták nagyon sokan, hogy a „kolozsvári bíró" packázásainak, provokációinak felsô hatalmi erô vet véget, ha már a választók egy része nem fogta föl, mily hatalmas károkat okoz városának ez a polgármester. Az 1996 óta tartó hatalmi viszonyok közepette ez a várakozás csak növekedett. Az emberek azt hitték, hogy az új kormánnyal a háta mögött az igazságszolgáltatásnak lesz bátorsága a polgármester elleni sok feljelentés közül bár egyik alapján végre bûnvádi eljárást indítani, hiszen máshol ennél sokkal kevesebbért visszahívható még a választott tisztségviselô is.

Nem így történt.

Az utóbbi egy-két évben aztán mintha megfeledkeztünk volna a dologról, sokan a hatalom iránti csalódásuk okai közé számították azt is, hogy Funar még mindig polgármester, és hogy még csak meg sem próbáltak minden törvényes eszközt felhasználni az eltávolítására.

Aztán következett a csoda. Ügyész, prefektus és miniszter mindössze néhány óra alatt végigpörgetett egy olyan folyamatot, aminek a végén a kikézbesített felfüggesztési parancs állt.

Azok azonban, akik már ekkor inni kezdtek a medve bôrére, nem tudták még, milyen rövidesen csalódni fognak. Még azt számítgatták, vajon ki lesz az új ideiglenes polgármester, és hogy a tárgyalás alatt álló, esetleg már el is ítélt városvezetônek mennyire szertefoszlottak az esélyei, hogy a közelgô helyhatósági választásokon újrajelöljék.

A hidegzuhanyként érkezô új hír a román közélet unalommentességét, meglepetésekkel tarkítottságát volt hivatott bizonyítani az új fordulattal: felfüggesztették a felfüggesztést.

Megjelenés elôtt álló cikkek és kommentárok kerültek a szemétkosárba, és rögtön hozzá kellett látnunk az új helyzet átértékeléséhez.

Amikor a polgármestert felfüggesztették, sokadmagammal együtt biztos voltam abban, hogy azok, akik ezt a lépést megtették, tudják, amit tudnak. Bebiztosították magukat, hogy helyesen cselekednek, felvázolták a következô lépéseket legalább hónapokra elôre. Úgy látszott, csalódnunk kellett, habár a reményt nem vesztettük el. Hátha ezzel a változattal is számoltak.

A polgármester csatát nyert, márpedig ezzel az egész csatározás kimenetelét megváltoztathatja. Az Alimentara-ügyben és a felfüggesztésének a végrehajtását eltörlô táblabírósági határozatot követô kivizsgálásban egyaránt tárgyalások hosszú sorozata várható, halasztásokkal és a halasztások elhalasztásával. Tény, hogy ha így éri meg a helyi választásokat, akkor ismét jelölhetô lesz.

Szomorú, hogy egy olyan kultúrvárosban, mint Kolozsvár, hatósági beavatkozásoktól kell várnunk egy Funar-féle jelenség megszûnését. Hogy nem elég a közvélemény egészséges ítéletében bíznunk, hogy félnünk kell, immár másodszor is, hogy egy ilyen embert újraválasszanak. Ez a város szégyene. Azoké, akik megszavazták, megszavaznák, és azoké, akik nem mentek el szavazni.

Most azonban a választásokat még nem írták ki, nincs új helyi választási törvény sem, és egy kicsit megszoktuk a csodákat az elmúlt napokban. Várjuk a pergô eseménysor folytatását. A megfelelô ellenlépéseket. A tarsolyban — úgy szeretnénk hinni — kellô számban tartogatott kellemes meglepetéseket.

Mindenki arra kíváncsi: kinek nagyobb a hatalma ma Kolozsváron.

Balló Áron

A munkanélküliség és a komoly szociális problémák Szamosújváron a gyermekhalandóságot is befolyásolják. Sôt, negatív hatással vannak a szülészeti statisztikákra is. A kisváros iparegységeiben az utóbbi öt-hat évben a nôk, több mint 50 százalékát távolították el. Emellett a fiatal házasok súlyos lakáshiánnyal küzdenek. Nagy részük szüleiknél lakik, vagy egyszerûen nincs fedél a fejük felett. Ezzel magyarázható a szülések csökkenése is. Tavaly például Szamosújváron 435 újszülöttet jegyeztek be a helyi kórházszakosztályán, 31 gyermekkel kevesebbet, mint 1998-ban. Évrôl évre rohamosan csökken a gyermekek száma, már-már az óvodák létjogosultságát is megkérdôjelezik.

A szamosújvári városi kórház szülészetén a tavaly egy érdekes esettel találkoztunk. Miután sokadik gyermekét megszülte egy Cege községi cigány asszony, „ottfelejtette" Mária névre hallgató csecsemôjét, akit végül is a személyzet nevelt fel nyolc hónapig. Mindaddig, amíg valaki megsajnálta (habár a kórház szülészetén jól ment dolga, mindenki kedvelte), és beadta egy kolozsvári bölcsôdébe.

Korszerû felszereléssel ellátott szülészet és magánrendelôkkel rendelkezô szakorvosok vannak ma már Szamosújváron is, de egy dolog hiányzik: az újszülött.

E. Cs.

A Grigorescu negyedbeli SUN diszkóban szerda este hat órakor ünnepélyes keretek között adták át a Lyceum Business Center diákjainak a kurzus elvégzését igazoló okiratokat. Az ünnepélyes díjátadás alkalmával dr. Radu Adrian Mlesnitã, a Transilvania Üzletkötô Központ elnöke köszöntötte a fiatalokat. Ezt követôen Nicolae Ruja alpolgármester sok sikert és sok pénzt kívánt a kezdô üzletembereknek. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy itt Romániában sikerül megvalósítaniuk önmagukat, és közülük kevesen fogják az országot elhagyni. Ezt követôen dr. Angelos Ktenas, az Európai Bizottság képviseletében köszöntötte a fiatalokat. A díjátadást késô éjszakába nyúló fogadás követte.

Bianca Muntean, a Lyceum Business Center igazgatója elmondta: a program 1998-ban indult el a Transilvania Üzletkötô Központ kezdeményezésére. Célja a XI-es és XII-es diákok felkészítése az üzleti életre. Ez gyakorlatilag titkársági ismeretek, üzleti levelezés, fordítás, gyors- és gépírás, illetve kérdôívek összeállításának és kitöltésének oktatását foglalja magába. Legújabban weblapszerkesztéssel is bôvítették a tananyagot.

A beiratkozások szeptemberben történnek, és a XI-es diákok közül bárki jelentkezhet. Ezt követôen a XI-esek decemberig együtt tanulnak a végzôsökkel. Ez utóbbiak visszavonulnak az érettségire való felkészülés miatt.

A kurzus elvégzése után a diákok oklevelet kapnak. Ehhez nem kell vizsgákat letenniük, ugyanis — Bianca Muntean szerint — az, hogy két évig kitartottak, mindenképp elismerést érdemel.

Jelenleg két iskola — a Közgazdasági és az Avram Iancu Líceumok — vesznek részt a programban. A közeljövôben hálózat kiépítését tervezik: Kolozsvár minél több középiskoláját szeretnék bevonni a programba. Ehhez azonban iskolánként legalább egy terem és számítógép szükséges.

Amennyiben egy iskola be szeretne kapcsolódni a Lyceum Business Center programba és hajlandó biztosítani a feltételeket, a 414160-as (Transilvania Üzletkötô Központ) vagy a 092-485621-es telefonszámokon felveheti a kapcsolatot Bianca Munteannal, a Lyceum Business Center igazgatójával. A Lyceum Business Center székháza a Farkas utca 4 szám alatt található.

Tamás Kinga

• Csalással vádolják Teodor Otelt (42), a Teador Prod Impex Kft. társtulajdonosát és ügyintézôjét. A Râmnicu-Vâlcea-i Malvaromtól 102 millió lejre vásárolt szódát, 30 millió lejt kifizetett azonnal, ám a hátralevô összegre csekket bocsátott ki, amely késôbb fedezetlennek bizonyult.

• Gépkocsialkatrészeket „szerzett be" saját cégétôl Teodor Mircea Arghisan (38). Az Ardealul Rt. raktárosa azonban eltekintett a 12 millió lej kifizetésétôl. Ráadásul szolgálati nemtörôdömséget is elkövetett és még további 21,5 millió lejes (!) kárt okozott cégének.

• Halálos baleset történt január 26-án, szerdán Aranyosgyéres és Aranyosegerbegy közötti útvonalon. Az alsódetrehemi Dumitriu Ratiu (47), a Transaries sofôre a 150-es megyei úton vezette a 32–CJ–1618 rendszámú autóbuszt. Vele egyirányban (tehát szabálytalanul) gyalogolt Crucitã Brad (63), a szerencsétlen megcsúszott az úttesten, leesett és a jármû kerekei alá került.

• Súlyos testi sértés áldozata jelentkezett január 25-én a szamosújvári rendôrségen. A dési Liviu Ioan Cucu (48) szamosújvári élettársánál kapta az ökölcsapásokat, az agresszor pedig az élettárs ex-férje, Cãlin Ovidiu Petean (32) volt. Történt, hogy Petean egyik barátjával Elvis Murariuval érkezett, a vagyonelosztás nyomán a ráesô részbôl akart neki néhány bútordarabot eladni. Poharazgatni kezdtek, aztán Petean és Cucu összekapott, majd sor került az ominózus ökölcsapásokra, amelyek a sértett félnek könnyebb sérüléseket okoztak. A súlyos testi sértést a Btk. 6 hónaptól 5 évig terjedô börtönnel bünteti.

• Múlt heti rablás tettesei kerültek rendôrkézre. Tegnapelôtt azonosították Alexandru Hãrângusi-t (46) és Orosz-Ferenc Anna Máriát (30), akiket január 21-én, pénteken hajnali fél ötkor lepett meg Maria Ionescu (76), amint éppen pénz és ékszerek után kutattak Ionescuék lakásán. Hãrâgusi néhány ökölcsapással leterítette a „zavarót", s kihasználva, hogy a szerencsétlen férje, Mircea Ionescu ágyhoz kötött beteg, két órán át keresték az értékesíthetô holmit. Végül egy millió 200 ezer lejjel és 30 gramm arannyal távoztak. Kiderült, hogy korábban ôk ketten többször segítettek a Ionescu házaspárnak beszerzéskor és házimunkákban, s így alaposan kiismerték a helyszínt. Tudták például, hogy a konyhaablak retesze elromlott. Azon a pénteki napon 4 óra körül érkeztek Ionescuékhoz, A. H. felvágta az ablakot borító dróthálót, majd behatolt a lakásba, és beengedte a tettestársát is.

Az ütések nyomán Maria Ionescu 11–12 napon gyógyuló sérülést szenvedett, a sebészeten kezelik. Az okozott kár 80 százaléka megtérült, a két rablót ôrizetbe vették.

(póka)

Az új jogszabály, a jelenkori romániai feltételek közepette, lényeges elôrelépést jelent a restitutio in integrum elvét illetôen. A törvény nemcsak az 1991. évi 18. számú földalapról szóló törvény hibáit igyekszik korrigálni, hanem kiküszöböli azokat a kitételeket és pontatlanságokat is, amelyek törvényes és törvénytelen túlkapásokra és igazságtalanságok elkövetésére adtak lehetôséget azoknak, akikre a törvény alkalmazása hárult.

Megjegyzem, hogy a 1991. évi 18-as számú földalapról szóló törvény² kizárta a tulajdonjog visszaállításából azokat a román állampolgárságú személyeket, akik a kérésük iktatásakor külföldi lakhellyel rendelkeztek. Ezenkívül a tulajdonjog visszaállításánál nem a valós területet vették figyelembe, s így rengeteg személyt fosztottak meg törvényes jussuktól.

Az új törvény értelmében az 1991. évi földalapról szóló törvény elôírásai által szerzett jogok, amelyek esetében tulajdonigazolványt (Adeverintã de proprietate), birtokbahelyezési jegyzôkönyvet (Proces-verbal de punere în posesie) vagy birtoklevelet (Titlu de proprietate) bocsátottak ki, más megerôsítés nélkül is érvényesek. Per a contrario a földalap módosítására és kiegészítésére elfogadott törvény³ szerint, illetve a mezôgazdasági földterületek és erdôk tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény értelmében abszolút semmisnek lehet nyilvánítani ezeket a tulajdonjog visszaállításokat (Reconstituire de proprietate) vagy megállapításokat (Constituire de proprietate). A polgármester, prefektus, ügyész, illetve minden más érdekelt személy kérheti a helyi illetékes bíróságtól az ilyen birtoklevelek semmissé nyilványítását.

Az új jogszabály, szerkezetét illetôen, négy fejezetbôl áll. Az elsô fejezet az általános rendelkezéseket tárgyalja (1–7. cikkely), a második a mezôgazdasági területek visszaadásával foglalkozik (8–23. cikkely), a harmadik pedig az erdôk visszaszolgáltatásával (24–29. cikkely), végül pedig a törvény az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza (30–41. cikkely).

A törvény könnyebb áttekinthetôsége, illetve a halaszthatatlan teendôk érdekében pontokba foglaltam ezek ismertetését:

• Azok a magán- és jogi személyek, akik az 1997. évi 169. számú törvény értelmében a tulajdonjog visszaállítása érdekében nem nyújtottak be kérést vagy igazoló iratokat, a törvény hatályba lépésétôl számított 60 napon belül még megtehetik azt. A kérések iktatását tehát március 12-ig meg lehet ejteni. A határidô be nem tartása jogvesztô. A kérést annál a polgármesteri hivatalnál kell iktatni, amelynek közigazgatási körzetében van a visszaigényelt birtok. A tulajdonjogot a következô okiratokkal lehet igazolni:

— tulajdonjogi okmányok (Acte de proprietate);

— a szövetkezetbe való belépéskor kiállított mezôgazdasági nyilvántartókönyv (Registrul agricol);

— telekkönyvi kivonat (Extras de carte funciarã);

— kataszteri igazolás (Evidentã din cadastru funciar);

— szövetkezeti beiratkozási kérvény (Cerere de înscriere în cooperativã);

— szövetkezeti nyilvántartások (Evidentele cooperativei);

— minden más bizonyíték, beleértve a tanúk nyilatkozatait is (Declaratii de martori).

A kérvénynek tartalmaznia kell a visszaigénylô nevét és lakhelyét, a kérvényezô tulajdonosi vagy örökösi minôségét, a visszakapott és az igényelt terület nagyságát. A kérvényhez mellékelni kell a már visszakapott területet igazoló birtoklevélrôl vagy a birtokbahelyezési jegyzôkönyvrôl készített fénymásolatot, a fent említett tulajdonjogot igazoló okiratokról készített fénymásolatot, illetve egy saját felelôsségre adott nyilatkozatot arról, hogy az érintett családja mekkora területet kapott vissza, függetlenül attól, hogy hány helyen és hány örökhagyótól.

Típuskérvényt kell beadni.

Nemcsak azok a magán (Persoane fizice) és jogi személyek (Persoane juridice) élhetnek a lehetôséggel, akiknek tulajdonjoguk 10 hektárig terjedôen már visszaállítódott, hanem azok is, akik nem tették le kérvényeiket sem 1991-ben a 18. számú törvény értelmében, sem az 1997. évi 169. számú jogszabály által, illetve hogyha mégis iktatták e kérvényeket, nem kaptak rá semmilyen választ, vagy hogyha ezek a kérvények elvesztôdtek⁴.

A tulajdonjog tehát visszaállítható arra a különbözetre, amelyet 10 hektár fölött vittek be a termelôszövetkezetbe (tsz) vagy az állam bármilyen módon tôlük elvette; ilyen esetben a tulajdonjog visszaállítása 50 hektárig történhet mezôgazdasági területekre vonatkozóan, illetve az erdôkre vonatkozó tulajdonjog visszaállítása arra a különbözetre, amely

1 hektár és 10 hektár között van, de visszaállítható akár 10 hektár alatti mezôgazdasági területekre, vagy

1 hektár alatti erdôkre vonatkozóan is a fent említett esetekben.

Hogyha valaki idôben iktatta kérvényét, de nem mellékelte a tulajdonjogát igazoló iratokat vagy hiányosan mellékelte azokat, a mulasztást még pótolhatja 2000. március 12-ig.

A korábbi törvényekkel ellentétben, az új törvény nemcsak azoknak a román állampolgároknak ad visszaigénylési lehetôséget, akiknek lakhelyük Romániában van, hanem azoknak is, akik külföldön laknak, de még megvan román állampolgárságuk. A kettôs, illetve a többes állampolgárok is élhetnek a visszaigénylés lehetôségével⁵.

A tulajdonjog megállapításánál a törvény szerint a kataszteri nyilvántartás (Sistemul de evidentã a cadastrului funciar general) 1990. január 1-jei helyzetét veszik figyelembe. Nagyon sok közigazgatási egység — község, város és municípium — határvonala idôközben megváltozott és már nem egyezik a 40–50 évvel ezelôtti állapotokkal. Ajánlom tehát, hogy azok a személyek, akik nem biztosak a visszaigényelt birtokok területi hovatartozásáról, kérdezzék meg a helyi polgármesteri hivatalok képviselôitôl vagy a területi illetékes mezôgazdasági kataszteri és területrendezési hivatalok (Oficii de cadastru agricol si organizarea teritoriului agricol) szakembereitôl ezek hollétét. Ha valaki megtudja, hogy nem azon polgármesteri hivatalnál tette le kérvényét, amelynek közigazgatási területén van a visszaigényelt birtok, kérje a helyi illetékesektôl kérvénye átutalását a megfelelô helyre. Ha ezt megtagadják, akkor egy újabb kérvényt kell letenni a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál a törvény által kijelölt határidôn belül, az összes tulajdonjogot igazoló iratokkal együtt.

• Fontos kikötése a jelen törvénynek a különbözô társulási formákban birtokolt erdôk helyzetének rendezése. Az ilyen erdôket visszaadják a közbirtokosságok (Composesorate) tagjainak vagy azok jogos örököseinek. Az új társulási formájú jogi személyeket az 1. számú törvény értelmében kell létrehozni a jogszabály hatályba lépésétôl számított 90 napon belül, azaz 2000. április 12-ig. A határidô jogvesztô jellegû, ezért a közbirtokosságok bejegyzési kérvényének bírósági beiktatására a megjelôlt határidôn belül sort kell keríteni.

A közbirtokosságok megalakításához a következô okiratok szükségesek:

1. Az ideiglenes (ad hoc) bizottság kérvénye a helyi bírósághoz;

2. A helyi földosztó bizottság által kiállított bizonyítvány;

3. Közjegyzô által hitelesített alapszabályzat, amely a tulajdonosok névjegyzékét, a vezetô testület összetételét, az erdôgazdálkodás törvényes kereteit, a tagok jogait és kötelezettségeit, felelôsségét és a büntetéseket, a felszámolásra és más dologra vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazza. Az újonnan megalakult jogi személyek az erdészeti rendszerre vonatkozó általános szabályokat kötelesek betartani.

A közbirtokosságok megalakulhatnak olyan esetekben is, hogyha a közös tulajdon formában birtokolt területek mezôgazdasági, legelô vagy kaszáló jellegûek.

SÜRGÖS !

1. Azon települések azonosítása, ahol közbirtokosságok léteztek.

2. A közbirtokossági névjegyzékek felkutatása.

3. Olyan személyek megkeresése, akik közbirtokosok voltak és hasznos információkkal tudnak szolgálni.

4. A névjegyzékek alapján a volt közbirtokosok azonosítása, akik eddig nem iktatták be kéréseiket, vagy akiknek kérései nem teljesek.

5. A fent említett személyeknek, illetve örököseiknek a felkutatása, majd nevükben kérvények beiktatása a törvény megszabta határidôn belül.

A siker érdekében, érdekvédelmi szervezetünk, az RMDSZ mielôbbi megbeszélésre kéne hívja helyi képviselôinket a fenti teendôk értékelése és végrehajtása érdekében.

Hogyan történik

a visszaszolgáltatás ?

A helyzet rendezésére a törvény három lehetôséget állapít meg, éspedig:

1. természetbeni teljes visszaszolgáltatás, területi korlátozás nélkül, magán és jogi személyek (közbirtokosságok, egyházak, iskolák, községi, városi, illetve municipíumi tulajdon) részére, amennyiben azok szabadok;

2. korlátozott területi visszaszolgáltatás, hogyha a területek csak részlegesen szabadok;

3. kárpótlás (Despãgubire), amikor a tulajdonjog visszaállítása lehetetlen.

Mennyi területet igényelhetnek/igényeltek vissza a volt tulajdonosok az 1997. évi, 169. számú törvény, illetve az új törvény értelmében ?

1. Magánszemélyek

a) 10 hektár fölött: hogyha

10 hektárig terjedôen tulajdonjoguk már visszaállítódott arra a különbözetre, amelyet 10 hektár fölött vittek be a tsz-be vagy az állam bármilyen formában tôlük elvette, 50 hektárig terjedôen.

b) 10 hektár alatt:

• Azon személyek esetében, akiknek az 1991. évi földalapról szóló törvény értelmében családonként

*

10 hektárig visszaállították a mezôgazdasági földterületekre vonatkozó tulajdonjogukat, és a törvénynek megfelelôen alkalmazták a csökkentési hányadot (Cota de reducere), és ez a hányad meghaladta az 5%-ot, kérhetik a szóban forgó hányad tulajdonjogának visszaállítását.

• Olyan személyek esetében, akik nem tettek le kérvényeket sem az 1991. évi, 18. számú törvény, sem az 1997. évi, 169. számú törvény értelmében, illetve hogyha mégis letették, nem kaptak rá semmilyen választ, vagy hogyha ezek a kérvények elvesztôdtek.

• az erdôk feletti tulajdonjog visszaállítása megfosztott tulajdonosonként az 1 hektár és a volt tulajdon közötti különbség, de nem több mint 10 hektár esetében történik.

2. Jogi személyek

a) 10 hektár fölött:

• társulási tulajdon esetén területi korlátozás nélkül a közbirtokossági, községi, városi és municipíumi tulajdonjog visszaállítása esetében;

• az egyházak esetében:

— püspökségek 100 hektárig;

— esperességek 50 hektárig;

— zárdák és kolostorok 50 hektárig.

• területi korlátozás nélkül a mezôgazdasági vagy erdôgazdálkodási középiskoláknak és gyermekvédelmi közintézményeknek, illetve iskoláknak.

b) 10 hektár alatt:

• egyházközségek és filiák 10 hektárig;

• azoknak az iskoláknak, amelyeknek nem volt tulajdonukban mezôgazdasági földterület, a helyi tanácsok tartalékalapjából 5 hektárig terjedô mezôgazdasági földterületet juttatnak használatba.

• Jelen törvény hatályba lépésétôl számított 30 napon belül, azaz február 12-ig, a kormány módosítja és kiegészíti az 1991. évi 18. számú törvény alkalmazására jóváhagyott szabályzatot⁶.

Mivel most lehetôség van az egykori tulajdonok visszaszerzésére, ezért elsôdleges feladat, hogy éljünk a törvény adta lehetôséggekkel — ha még nem tettük meg azt —, és igényeljük jogos tulajdonunk visszaadását.

Még egyszer kiemelném: a határidôkhöz kötött feladatok jogvesztô jellegûek.

A fent vázoltakkal arra törekedtem, hogy a jogszabály adta kereteken belül minél érthetôbben magyarázatokkal szolgáljak az érdekelteknek.

Ezért a szakkifejezések magyar változata után zárójelben feltüntettem a román megfelelôjét is, úgy, ahogy az a jogszabályban szerepel. Az új törvény egy általános keretet ír elô, amelynek mintájára (február 12-ig) meg kell jelenjen az ennek alkalmazását rögzítô kormányhatározat is. Mihelyt megjelenik, sor kerül majd annak ismertetésére is. Addig is, ha kérdésük van, eljuttathatják a szerkesztôségbe.

¹ A 2000. január 12-i 1. számú törvény. Románia Hivatalos Közlönye. 8. szám.

² Az 1991. február 20-i 18. számú törvény. Románia Hivatalos Közlönye. 37. szám.

³ Az 1997. november 4-i 169. számú törvény. Románia Hivatalos Közlönye. 299. szám.

⁴ Az 1997. évi 169. törvény IV. cikkelye szerint.

⁵ A 2000. évi 1. számú törvény 30. cikkelye értelmében.

⁶ Az újraközölt 1991. évi 131. számú kormányhatározat. Románia Hivatalos Közlönye. 309. szám, 1992. november 27.

Sztranyiczki Szilárd, jogász-topográfus

Az utcai pénzváltóknál a forint 71/73, a márka 9000/9300, a dollár pedig 18 100/18 400 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9300/9400, az amerikai dollár 18 250/18 350, az olasz líra 9,30/9,70, az osztrák schilling 1310/1350 lejbe kerül.

Tizenegy hónappal meghosszabbítják a Romániának tavaly augusztusban jóváhagyott készenléti hitel lejárati határidejét — jelentette be csütörtökön Bukarestben Emanuel Zervoudakis, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai tárgyalóküldöttségének vezetôje.

A bejelentés azt követôen hangzott el, hogy Zervoudakis csütörtökön ismét tárgyalt Mugur Isãrescu kormányfôvel. Az IMF képviselôje kedvezôen nyilatkozott a román gazdaság kilátásairól: a román gazdaság ebben az évben növekedni, az infláció pedig csökkenni fog.

Zervoudakis elmondta, hogy a román vezetôkkel folytatott tárgyalásain több gazdasági kérdésben egyetértettek, csak a bérpolitika ügye nyitott még. „Ha ez a probléma megoldódik, az IMF vezetése várhatóan márciusban jóváhagyja a programot" — mondta.

Az IMF képviselôje szerint Románia az 1999-re elfogadott gazdasági program fô mutatóit teljesítette.

Az IMF tavaly augusztusban hagyott jóvá 457 millió dollár értékû készenléti hitelt Romániának. Bár ennek határideje az eredeti tervek szerint idén március 31-én lejárt volna, Románia még csak az elsô, 73 millió dolláros részletet kapta meg.

Zervoudakis azt nem említette, hogy a második, mintegy 200 millió dollárt kitevô részlet folyósítása mikorra várható.

Növekedett a román olajtermékek bulgáriai exportja az elmúlt napokban, s ezeket a termékeket Bulgária reexportálja Jugoszláviába — jelentette a Mediafax.

A hírügynökség a román–bolgár gazdasági vegyes bizottság szófiai tanácskozásának kapcsán emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom nagyon nagy mértékben visszaesett, tavaly az év elsô nyolc hónapjában 66 millió dollárt tett ki. Ennek fô oka a koszovói konfliktus volt, valamint az, hogy a román és a bolgár fuvarozók szerint is a másik ország hatóságai szinte kifosztották ôket.

Az elmúlt hónapokban azonban ismét megélénkült a román export, fôként az olajtermékek kivitele nôtt Bulgáriába. Bulgária nem tartja magát a Jugoszlávia ellen elrendelt olajembargóhoz, s a román termékeket is továbbadják Jugoszláviának.

A külügyi szóvivô ugyanakkor megerôsítette azt a bukaresti álláspontot, hogy bár Romániának 900 millió dolláros kárt okozott 1999-ben a Jugoszlávia ellen elrendelt büntetô intézkedések tiszteletben tartása, a szankciók feloldásáról Románia csak az Európai Unió tagállamaival egyetértésben fog dönteni.

Kolozs megye RMDSZ-es polgármestereivel, alpolgármestereivel tanácskozott tegnap a szövetség helyi szervezetének vezetôsége. A megbeszélésen jelen volt Buchwald Péter alprefektus is. Pálffy Károlytól, a Megyei Önkormányzati Tanács elnökétôl megtudtuk: a fô téma a várakozásoknak megfelelôen a nemrég hatályba lépett földtörvény volt. A jogszabály alkalmazásával kapcsolatban máris felmerülô kérdések tisztázására szakembergárda áll majd az érdeklôdôk rendelkezésére. Döntés született ugyanis arról, hogy napokon belül Kolozsváron is létre jön majd egy olyan iroda, ahol szakértôk — jogászok, közgazdászok, önkormányzati kérdésekben jártas szakemberek — fognak megoldást keresni a jelentkezôk gondjaira. Amelyek — véli Pálffy — szép számmal akadnak, tekintettel az elkobzott földtulajdon visszaszolgáltatásáról rendelkezô korábbi jogszabályok és a néhány hónapja elfogadott földtörvény ellentmondásaiból származó konfliktusos helyzetekre.

Megtudtuk: február 12-én a prefektúra nagytermében Megyei Önkormányzati Konferenciára kerül sor, ahova mindenekelôtt a megyei polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok hivatalosak.

Sz. K.

A földkárpótlás kérdéseirôl tájékoztató iroda pénteken nyílik meg Budapesten.

A romániai földkárpótlásról szóló törvény több ezer Magyarországon élô embert érint, akik a törvény rendelkezése szerint visszaigényelhetik az egykor tulajdonukat képezô föld-, illetve erdôterületeket.

Ez a rendelkezés azokra vonatkozik, akik nem mondtak le román állampolgárságukról, vagy pedig igazolni tudják, hogy korábban akaratukon kívül fosztották meg ôket a román állampolgárságtól.

A Magyar Koalíció Pártja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyaránt európai indíttatású politikát próbál megvalósítani — hangsúlyozta szerdán Bukarestben Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes az RMDSZ vezetôivel tartott megbeszélése után.

Csáky Pált a kormány kisebbségügyi minisztere, Eckstein-Kovács Péter hívta meg romániai látogatására. A háromnapos út során a szlovákiai magyar politikus találkozik Mugur Isãrescu kormányfôvel, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel és — amint arról tegnap tudósítottunk — Kolozsvárott részt vesz a cigányság helyzetérôl rendezett nemzetközi konferencián.

Bukarestbe érkezése után Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség vezetô politikusaival találkozott. Csáky Pál ezt követôen az MTI-nek elmondta, hogy a találkozón elsôsorban a kormányzati tapasztalatokról, a kisebbségpolitikáról, régiófejlesztési témákról, az önkormányzatok helyzetérôl, a nyelvi jogokról beszéltek.

Csáky hangsúlyozta, hogy a kormányzati szerepvállalással mindkét párt felelôssége megnôtt. „Felelôsségünk van az egész ország sorsáért, de az egész régió stabilitásáért is. Szlovákiában a jelenlegi kormánykoalíció alternatívája egy sokkal rosszabb kormány lenne, visszaállhatnának az 1994 és 1998 közötti viszonyok, amelyek, úgy gondolom, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia állampolgárai számára is rosszabb helyzetet teremtenének" — mondta.

A szlovák miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a román vezetôkkel tartott találkozóin megerôsíti majd: Szlovákia nagyon fontos partnernek tartja Romániát, szoros politikai együttmûködés kialakítását és a gazdasági kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza.

Csáky külön hangsúlyozta, hogy az európai integráció mindkét ország számára alapvetô fontosságú kérdés. „A román kormányfônek szeretném felvetni: régióban kell gondolkodni, a gazdasági együttmûködés konkrét kereteit kellene megtalálnunk Szlovákia, Magyarország és Románia között. Kormányszinten is újabb impulzust adhatnánk a Kárpátok eurórégióban. A szlovák kormány anyagilag is támogatja ezt a kezdeményezést" — mondta.

Csütörtökön Kolozs megyében is feltûntek az Erdély–Bánság Liga bejegyeztetéséhez szükséges aláírásgyûjtô ívek. Az ívekhez egy olyan dossziét is csatoltak a liga alapítói, amelyben az alapítási dokumentumok és a célkitûzések egyaránt megtalálhatók. — Mintegy kétezer ívet indítottunk útnak Erdélyben és a Bánságban — mondta Sabin Gherman, a párt elnökjelöltje. — Nincsenek aláírásgyûjtô központok, mint az a köztudatban elterjedt; pillanatnyilag a párt 40 szimpatizánsa gyûjti az aláírásokat. A kolozsvári érdeklôdök — amennyiben nem keresik fel ôket az aláírásgyûjtôk — a Pro Transilvania Alapítvány székházában (Napoca u. 25/7.) iratkozhatnak fel a bejegyzésünket támogató ívekre. Egyelôre nincsenek különösebb gondok az ívek körül; az egyetlen dolog, ami zavaró körülmény lehet munkánkban, az a pénzhiány.

Sz. Cs.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]