2000. július 14.
(XII. évfolyam, 162. szám)

A bukaresti Adevãrul tegnapi száma szerint az RMDSZ-nek máris négy elnökjelöltje van: Frunda György, Markó Béla, Eckstein-Kovács Péter és Birtalan Ákos. A fôvárosi újság úgy tudja: a Maros megyeiek jelöltje Frunda és Markó, a székelyföldieké Birtalan, a Kolozs megyeieké pedig Eckstein. A kisebbségügyi miniszter jelölésének bejelentését Kónya-Hamar Sándornak tulajdonítja.

A megyei RMDSZ elnök a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: a bukaresti lap a Ziuának adott interjúját értelmezte félre és forgatta ki annak üzenetét. „Mindenképpen felkészülve megyünk a július 22-i marosvásárhelyi SZKT-ra, esetleg államfôjelölt-javaslatunk is lesz, abban az esetben, ha az SZKT így dönt. Én a Ziua konkrét kérdésére, hogy adott esetben támogatnánk-e Eckstein-Kovács Péter jelölését, válaszoltam azt, hogy ennek semmi akadálya nincs, ha a szervezet így akarja. Az Adevãrul ezt már úgy értelmezte, hogy a Kolozs megyei RMDSZ-nek megvan a hivatalos jelöltje. Különben is Eckstein úgy nyilatkozott, hogy Frunda György lenne a legmegfelelôbb személy."

A megyei elnök tájékoztatott arról, a Megyei Képviselôk Tanácsa jövô pénteki ülésén, tehát egy nappal az SZKT elôtt tárgyalja meg az önálló államfôjelölt-állítás kérdését és fogalmazza meg hivatalos álláspontját. Véleménye szerint a területi küldöttek valószínûleg támogatni fogják azt, hogy az RMDSZ önálló államfôjelöltet állítson, a számos más érv mellett azért is, mert mind az 1996-os parlamenti, mind az idei helyhatósági választások azt bizonyították, hogy mozgósító erejû, nagymértékben befolyásolja a magyar választópolgárok szavazókedvét. De a marosvásárhelyi SZKT hozza meg majd az elvi döntést arról, hogy lesz-e a szövetségnek saját államelnökjelöltje vagy sem, a területi szervezetek csakis ezután terjeszthetik elô javaslataikat — hangsúlyozta Kónya.

A román sajtó hírei ellenére egyelôre nincs szó négy RMDSZ-jelöltrôl. Markó Béla nyilvánosan kijelentette: ha lesz saját államelnökjelölt, az nem a szövetség elnöke lesz. Birtalan Ákos jelölésérôl is csak az Adevãrul tud. Dézsi Zoltán, volt prefektus, a Hargita megyei tanács elnöke, akárcsak Eckstein, Frunda Györgyöt nevezte a legmegfelelôbb személynek. Frunda azonban egyelôre még nem nyilatkozik arról, hogy vállalná-e újra a jelölést.

(gm)

Tegnap délelôtt Kolozsvár két alpolgármestere fogadta a romák pártjának két vezetôjét, Titi Elemért és Rácz Ludvigot — tudtuk meg Boros János alpolgármestertôl. A megbeszélésen jelen volt a polgármesteri hivatal vagyonkezelô, illetve közterületfenntartó osztályának, valamint az ingatlankezelô igazgatóságának a vezetôje.

Boros János elmondotta: többek között megtárgyalták a romák lakásproblémáit. A romák bejelentették azon szándékukat, hogy szeretnének lakásokat építeni egy külföldi roma-program támogatásával. Az építkezést a Patarét környékén kezdenék. A polgármesteri hivatal megígérte, hogy hamarosan megkapják ezt a területet. Ezenkívül áttekintették a Byron utcai cigánytömbházak helyzetét, ahol egyik ottlakónak sincs bérleti szerzôdése. Megállapodtak, hogy a napokban egyezséget kötnek a városháza és a romák képviselôi között. Ezzel a romák a Wassdass Alapítványt bízták meg, amely évek óta foglalkozik a cigányok gondjaival. Az alapítvány vállalja, hogy közbelép azokban az esetekben, amikor a romák törvénytelenségeket követnek el, ugyanakkor rajtuk keresztül tartják az állandó kapcsolatot a romák a városházával. A két alpolgármester felkérte az illetékes igazgatóságokat, hogy mielôbb kössék meg a lakbérleti szerzôdéseket a Byron utcában lakó romákkal. Boros János alpolgármestertôl azt is megtudtuk, hogy szóba került az úgynevezett ideiglenes vagonlakások beszerzése is, amit a polgármester már egy éve ígérget, de konkrét lépések nem történtek az ügyben.

Nánó Csaba

Ugyancsak tegnap Boros János alpolgármester aláírt egy levelet, amelyet az ingatlankezelô igazgatóság címzett a református egyháznak. Ebben kérik, hogy az egyház közölje az összes olyan ingatlant, amelyet visszaigényel. Elsôsorban az üzlethelyiségekrôl van szó, amelyek elôbb-utóbb eladásra kerülnek. Az alpolgármester felszólította az ingatlankezelô igazgatóság vezetôit, hogy a többi történelmi egyháznak is küldjenek hasonló kérést.

A tárgyalások után az alpolgármester felkeresett több egyházkerületet, hogy megsürgesse a visszaigénylési kérelmeket. A törvény szerint ugyanis a város tulajdonában levô üzlethelyiségeket hamarosan eladják.

Még nem került sor a magyar líceumok érettségizô diákjainak eredményeit összefoglaló megyei szintû összegzésre. A megyei fôtanfelügyelô-helyettes, Török Ferenc a Szabadságnak elmondta, az óvások elbírálása szerdán ért véget, és ezeknek alig néhány százalékát fogadták el, akár úgy, hogy a diák nagyobb, akár úgy, hogy kisebb jegyet kapott. A sikerrel érettségizôk arányát a tanfelügyelô 85 százalékban határozta meg, a négyszáz óvás eredménye ezt nem befolyásolta tekintélyes mértékben. A tavalyi megyei átlaggal összehasonlítva, az idén elért százalékos arány jóval magasabb, aminek oka bizonyára abban kereshetô, hogy az érettségi eredményei nagyobb mértékben befolyásolják az egyetemekre való felvételt.

A Báthory, Brassai és Apáczai líceumok érettségi eredményeit összegzô összeállításunk után most a kolozsvári felekezeti líceumok diákjainak szereplésérôl tájékoztatunk.

Az Unitárius Kollégium érettségizô diákjai közül minden tanulónak sikerült a vizsgája. A végzôs osztály 8,65-ös érettségi átlaga bizonyítja, hogy a komoly munka meghozza gyümölcsét. Három diák vizsgázott 9-en feletti átlaggal: Moldován Erika, Kenderesi Emese valamint Rezi Botond és a diákok 60%-a 8-as feletti átlagot ért el. A tanév során többször is megszervezett próbaérettségin a diákok megszokták a vizsgák hangulatát és az igényes követelmény rendszert. Kitûnô eredmények voltak magyarból, angolból, németbôl, történelembôl, viszont a román valamint a lélektan írásbeli vizsgák nehéz próbatételének bizonyultak.

A Római Katolikus Líceum 1999/2000-es tanévének XII-ik osztálya sikeres érettségi vizsgát tudhat maga mögött. A jelentkezôk mindenikének sikerült megküzdenie a követelményekkel, a 100%-os sikeres eredmények önmagukért beszélnek. A legkiválóbb eredményt Fegyveri Zsolt érte el 9,45-ös átlaggal. A tanulók többsége kimagasló eredményt anyanyelvbôl, történelembôl és a szabadon választott tantárgyakból ért el. A 8-as vizsgaátlag arra enged következtetni, hogy az itt tanuló gyerekek mindenikének megadatik a lehetôség a fejlôdésre, továbbtanulásra.

A Református Kollégium érettségi jelenkezô 48 diákjai közül Pohl Erika XII-es tanulô 9,70-es átlageredményt ért el, és 5 tanuló vizsgázott sikertelenül, a román nyelvpróba nehézségei miatt. Az igazgató véleménye szerint a román nyelv vizsgatételei a román tagozatos diákok számára is gondot, az írásbeli vizsga javítási kulcsa pedig nagyon részletbemenô volt. Továbbá stresszhelyzetet jelentett a gyerekek számára az, hogy más iskolában kellett vizsgázniuk.

S. M. L.

Virgil Blasiu mérnöktôl, Torda polgármesterétôl kérdeztük: városukban hogyan sikerül gyakorlatba ültetni a 2000/1-es számú földtörvényt?

— Jelenleg elemezzük a beadott kérvényeket, és ez a folyamat elég jól halad. A külterületekre vonatkozó iratcsomókat már átnéztük. Hátra van még a belterületek visszaigénylésének kivizsgálása. Gond merült fel azonban a Tordai Mezôgazdasági Kísérleti Állomás földjei miatt. A volt tulajdonosok ugyanis visszaigénylik birtokukat, a kísérleti állomás vezetôségével azonban eddig nem sikerült elfogadható megoldást találni. Az 517-es kormányrendelet alapján az állomás magáénak tekint olyan területeket is, amelyek a 18-as földtörvény 19-es mellékletén már szerepelnek, így azokat a volt tulajdonosok jogosan követelik vissza. Emiatt igen kellemetlen konfliktushelyzet alakult ki. A Tordai Polgármesteri Hivatal idejében közölte írásban a Kolozs megyei Földosztó Bizottsággal, hogy a volt tulajdonosok visszakérik jogos tulajdonukat, így azt szorgalmazzuk, hogy a törvény értelmében kaphassanak birtoklevelet. Sok emberrel beszélgettünk, akik elmondták, hogy hajlandók továbbra is a kísérleti állomás keretében hagyni földjeiket, ha mindkét fél számára hasznos szerzôdésben lehetne rögzíteni a jogokat és kötelességeket.

Nagy részük nem kíván maga kínlódni földjeivel, mert sem fizikai ereje, sem pénze nincs erre, no meg gépi eszközökkel sem rendelkezik. Mindezek hiányában mezôgazdasági termelésbe kezdeni eleve sikertelen próbálkozás. Megítélésem szerint a tulajdonosok 90%-a szívesen bízná földjét a kísérleti állomásra.

— Már elkülönítették térképen azokat a földeket, amelyeket vissza kellene adni a volt tulajdonosoknak...

— Tudjuk, hogy mekkora mezôgazdasági területet kellene visszaadni. A földtörvény mielôbbi gyakorlati alkalmazása attól függ, hogy mikor tudunk a kísérleti állomással megegyezni... A kérvények összesítése alapján, úgy tûnik, az igények zömét ki tudjuk elégíteni, ám a kulcskérdés a kísérleti állomás ügye marad. Úgy gondolom, a kormánynak kellene megoldania a kérdést olyanformán, hogy az 517-es rendeletet felülvizsgálja és módosítja. Eddig sajnos nem tudtunk érdemben tárgyalni a kísérleti állomással. Igazából konkrét megegyezés kell szülessen. Annak örülnék a legjobban, ha békésen sikerülne feloldani a mostani feszültséget. Részünkrôl sohasem került szóba az állomás felszámolása, vagy tevékenységének korlátozása. Mndannyiunk érdeke, hogy tovább éljen az Erdély-szerte ismert és elismert nemzetközi hírnevû mezôgazdasági intézmény.

Dr. Ioan Has agrármérnök, a Tordai Mezôgazdasági Kísérleti Állomás igazgatóját is megkerestük a földvisszaigénylés ügyében. Vendéglátónk röviden összefoglalta az állomás történetét is:

— Kísérleti állomásunk 1957-ben jött létre a volt mezôgazdasági iskola földjein. Késôbb állami földeket kapott a szomszédos állami mezôgazdasági vállalattól és az Aranyosgyéresi Mezôgazdasági Kísérleti Állomástól (ICAR) is. Összesen 1421 ha szántónk van. Az 1969 hektáros összterülethez tartozik még kaszáló, legelô, szôlô, erdô és terméketlen terület is. A 18-as törvény megjelenése után ebbôl 470 ha területet kértek vissza a tordaiak. Mi vállaltuk, hogy földjeiket megdolgozzuk: jobb években hektáronként 1000 kg búzát fizettünk bérleti díj fejében. A tavalyelôtt azonban csak 600 kilót tudtunk adni, tavalyra pedig a részesedésük visszaesett évi 300 kg búzaegyenértékre, mivel a hatalmas jégverés óriási kárt okozott. Az idén 6 000 kilós átlagtermésre számítottunk búzából, de az aszály miatt csak körülbelül 2500 kg-os ha hozamot érünk el. Ennek ellenére lesz jó minôségû búzavetômagunk. Az eltelt évtizedek során több búzafajtát és kukoricahibrid-vetômagot állítottunk elô, ugyanakkor számos növény nemesítésével is foglalkoztunk.

— Hogyan vélekedik a kísérleti állomás jövôjérôl?

— Mai területeinket meg kellene ôriznünk! A minisztériumtól a közelmúltban egy kimutatást kértek és ugyanakkor egy mérleget a szükséges földterületet illetôen. Mi egész Erdély területére termelünk búza- és kukoricavetômagot, a kukoricahibrideket ugyanakkor jóval olcsóbban áruljuk, mint az amerikai Pioneer cég. Azt is el kell mondanom, hogy az 1991/18-as számú földtörvény alapján annak idején 50 áras parcellákat osztottunk ki az arra jogosultaknak. Természetesen ezzel csökkent az állomás szántóföldje.

— Önök hajlandók-e szerzôdést kötni a volt tulajdonosokkal, hogy tovább mûveljék ezeket a földeket?

— Természetesen ez volna a járható út, és mindkét fél számára ez lenne a kedvezô megoldás. Ha ha nem sikerül minden tulajdonossal szerzôdést kötni, a magtermesztés és a növénynemesítés felborul.

— Veszélybe kerülhet a több évtizedes tudományos tevékenység — fûzi hozzá dr. Nagy Constantin agrármérnök, kutatási titkár — Az elképzelhetetlen, hogy kísérleti parcelláink közepén valakinek kimérjük a saját földjét. Egyes tulajdonosok hajthatatlanok: ôk eredeti helyén szeretnék darabka földjüket visszakapni...

Pataki József tordai tanácsos, az RMDSZ elnöke a törvényes megoldás lehetôségét latolgatta.

— Örülünk annak, hogy a földosztó bizottságba két régi magyar földtulajdonost is sikerült beválasztani, akik jól ismerik a tordai földeket. Fodor Béla és Molnár Tamás hasznosan mûködnek ebben a bizottságban. Az egyházi földek visszajuttatásával is foglalkoznak. A kísérleti állomásnál több mint 350 ha termôföldrôl van szó, amit egyértelmûen törvénytelenül használnak. Ôk legfennebb csak 160 ha-t szeretnének visszaadni. A kísérleti állomás megközelítése eleve hibás, mert a volt tulajdonosok zöme az ôk használatukba hagyná a földet, ehhez viszont elôbb tulajdonba kell helyezni az embereket, el kell ismerni a földek feletti tulajdonjogot. Polgármesterünk is jól ismeri ezeket a gondokat: ô is azt szorgalmazza, hogy adják ki a tulajdont igazoló dokumentumot, a birtoklevelet, és a földek mûvelését bízzák továbbra is a kísérleti állomásra.

— Ha mindenki egyet akar, honnan származik a konfliktus?

— Az igazi gond az, hogy egyesek önhatalmúlag rámentek az állomás földjeire. Jogállamban, önhatalmú döntésekkel nem lehet megoldani a felmerült problémákat. Az elképzelhetetlen, hogy valaki a vélt vagy a valódi tulajdonjogát maga határozza meg, úgy, hogy az illetékes fórumok megkérdezése nélkül kikanyarít egy darabot egy intézmény területébôl... Ezeket a dolgokat kell sûrgôsen tisztázni. További gond, hogy mi lesz az eladott földekkel. Ki adott rá engedélyt? Vagy betartjuk a törvényeket, és akkor véget ér a mostani áldatlan állapot, vagy ha nem, akkor újabb törvénytelenségek hosszú sorát indítjuk el.... Én naponta beszélek az itteni emberekkel: van, aki valósággal fél a földtôl. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az is megtörtént, hogy amikor az egyik gazda kiment a kaszálójába, öt idegen vágta a rendet. Amikor kérdôre vonta ôket, rákiabáltak, hogy tûnjön el, mert elvágják a nyakát és betemetik a földbe. Amíg az ilyen és az ehhez hasonló eseteket az illetékes szervek nem tudják azonnal és hatékonyan kezelni, igen nehéz a földtörvényt idejében és jól alkalmazni.

Szedilek Lenke tordai tanácsost szintén a kialakult földügyekrôl kérdeztük:

— A földet egyértelmûen meg kellene kapják a volt tulajdonosok. A kutatóállomás a jogos földtulajdonosok 720 ha szántójából csupán 136 ha területet kíván visszajuttatni. Az 517-es kormányrendeletet sürgôsen meg kellene változtatni, mert enélkül nem lehet a felmerült kérdést érdemben kezelni. A legnagyobb gond az, hogy valójában ellentmondás van a 2000/1-es törvény elôírásai és az említett kormányrendelet között. Kihasználva az alkalmat, az állomás túl sokat akar. El kell azt is mondanom, hogy az emberek kéréseit nem lehet máshonnan kielégíteni, mivel tartalék föld nincs. A mezôgazdasági iskolának kezdetben 104 ha földje volt. A többit a tordaiaktól vették el. Az emberek jogos tulajdonukat kérik vissza! Hogy idôközben a termelôszövetkezet és az állami gazdaság között földcsere történt, az egy dolog, viszont az emberek földje került az államhoz, és nem fordítva...

— Az ilyen esetek orvoslására iktatták be a földtörvénybe a kárpótlás lehetôségét. Errôl mi a véleménye?

— A tordaiak egyértelmûen szívesebben vennék, ha földjeiket természetben kapnák vissza. Senki nem vár szívesen a kárpótlásra, mert nem lehet tudni, hogy mikor és mennyi pénz lesz erre...

Barazsuly Emil

A Beszterce-Naszód megyei Környezetvédelmi Hivatal (BNKH) igazgatója, Liviu Cãtãrig szerint a Nagy-Szamost állandó szennyezésveszély fenyegeti a naszódi szemétlerakatok miatt.

A BNKH igazgatója elmondta, hogy a partok védôburkolata alaposan megrongálódott, a Szamos pedig vészes módon közeledik Naszód szeméttelepe felé. Fennáll a veszély, hogy a szemét a vízbe fog kerülni.

— Ha arra gondolunk, hogy a Szamos látja el vízzel Bethlent és Dést, miután áthalad Naszódon, akkor azt mondhatjuk, hogy igen-igen nagy a veszély — mondta.

A BNKH felügyelôi figyelmeztették a helyi hatóságokat, és kérték ezeket, hogy sürgôsen foganatosítsanak megelôzô intézkedéseket annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az ökológiai katasztrófát. A Szamos immár 6–7 centiméterre van a szemétteleptôl.

Gönczy János, a Tisza–Szamos kormánybiztosi iroda vezetôje csütörtökön délelôtt Nagybányára érkezett, hogy magyar bányászati-környezetvédelmi szakemberekkel együtt a helyszínen tájékozódjon a Tisza tavaszi ciánszennyezését elôidézô Aurul ausztrál–román vegyesvállalat jelenlegi mûködési feltételeirôl. A magyar kormánybiztost Ion Pop, a környezetvédelmi minisztérium fôosztályvezetôje, az Aurul vállalat ausztrál vezérigazgatója és a helyi vízügyi és környezetvédelmi hatóságok felelôs munkatársai fogadták.

Mint Montskó Éva, a kormánybiztos szóvivôje az MTI-nek elmondta, a látogatás azzal kezdôdött, hogy Gönczy János tájékoztatta a román hivatalos képviselôket a látogatás céljáról. A kormánybiztos rámutatott: szeretne pontos és reális helyzetképet kapni az Aurul jelenlegi mûködésének mûszaki-környezetvédelmi feltételeirôl. A román környezetvédelmi tárca fôosztályvezetôje és a helyi illetékesek készséggel vállalták a közremûködést.

A látogatás azzal kezdôdött, hogy a magyar kormánybiztos a kíséretében levô szakemberekkel és román vendéglátóival bejárja a színesfém-kitermelô és -feldolgozó vállalat üzemtelepeit, hogy a helyszínen tájékozódjon a vállalat mostani üzemelésének körülményeirôl és környezetvédelmi mutatóiról.

Gönczy János nem találta megnyugtatónak amit a telephelyen látott, és újabb tájékozódó látogatás engedélyezését kérte. Ezt a román fél elvben nem ellenezte.

ÁLTALÁNOS ASSZISZTENSKÉPZÔ MAGYAR TANNYELVÛ OSZTÁLYT INDÍT a „CHRISTIANA" Keresztény Orvosi és Emberbaráti Társaság vajdahunyadi Egészségügyi Posztliceális Asszisztensképzô Iskola igazgatósága a 2000/2001-es tanévben. Felvételire 30 évet be nem töltött ifjak jelentkezhetnek. Ha a felvételire jelentkezôk száma meghaladja a helyek számát, felvételi vizsgát tartanak július 17–25. és szeptember 8–15-e között az iskola vajdahunyadi helységében. A vizsgák tesztrendszer szerint folynak, XI-es biológiából, X-es és XI-es szerves kémiából, valamint vallásismereti és általános mûveltségi tárgykörbôl. A más helységbôl jelentkezôknek fizetés ellenében bentlakást és kosztot biztosítanak. Bôvebb felvilágosítást a 054/711-278-as telefonon vagy a 092-292676-os mobilszámon kaphatnak, vagy a vajdahunyadi római katolikus plébánián Timár Sándor plébánosnál, Revolutiei utca 5. szám alatt. E-mail cím: vhofm@mail.recep.ro.

ZENE — JELEN ÉS TÖRTÉNELEM címû enciklopédiát mutat be a Német Kulturális Központban Reinhold Neukötter konzul július 14-én, pénteken 11 órakor.

ELHALASZTOTTÁK A ROKKANTAK JÚLIUS TIZENÖTÖDIKÉRE MEGHIRDETETT HALÁSZVERSENYÉT — tudtuk meg Ion Stantól, a verseny szervezôjétôl. A versenyre augusztusban kerül sor, egy késôbb meghirdetett idôpontban. A halászengedéllyel rendelkezô I. és II. fokú rokkantak még jelezhetik részvételi szándékukat a halászok egyesületének pénztáránál.

LÉSZAI BORDY MARGIT festészeti kiállítása — képek a Metamorfózis sorozatból — nyílik meg július 15-én, szombaton délelôtt 10 órakor az ótordai református egyház IKE-termében. Igét hirdet dr. Molnár János teológiai tanár, elôadást tart dr. Tonk Sándor történész, teológiai tanár. A tárlatra a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából kerül sor.

— Mi az életszínvonal romlásának legbiztosabb jele?

— Az, ha karaj helyett karéjt pirítunk.

(öbé)

Az EXPO TRANSILVANIA meghívja a görkorcsolya kedvelôit július 18-án de. 11 órára a Mãrãsti negyedi Kiállítási Komplexumba, az elsô görkorcsolyapálya megnyitására. A pálya július 17. és augusztus 30. között fog mûködni, hétfôtôl szombatig, naponta 8–12 és 16–20 óra között. 1200 négyzetméteren terül el, három kifutóval, mind kezdôknek, mind gyakorlott korcsolyázóknak felszerelve. Ruhatárat és egy élelmet árusító bódét is biztosítanak.

A Polis Könyvkiadó új terméke Kórász Mária összeállítása az Amerikában (Orange, Connecticut) élô Györgyey Klára írói és fordítói munkásságáról.

Alapforrásként a szerzô saját gyûjteménye szolgált, amit adatbázisokból vett adatokkal egészített ki. Az idôrendi felépítésû bibliográfiában három csoportban rendszerezett anyag található. Az elsô rész Györgyey Klára megjelent írásait és a róla szóló irodalmat tartalmazza. A második rész a fordításoké. A harmadik pedig a kiadatlan mûveket sorolja fel. A bibliográfiát betûrendes mutató egészíti ki: személy- és földrajzi nevek, tárgyszavak, az írások és fordítások címe, az ott szereplô folyóiratok és hírlapok címe, megjelenési helyük az elôfordulás tételszámával együtt.

A kiadványhoz szükséges anyaggyûjtés az Országos Széchényi Könyvtár Hungarika Dokumentációs Osztályának és az Open Society Archives Librarynak a támogatásával valósult meg.

Ö. I. B.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány évente kínál gyerekek számára tartalmas nyári programokat. Bizonyára ma is sok kisiskolás emlékszik vissza szívesen az elmúlt évek algyógyi, torockószentgyörgyi, csernátoni, torockói, magyarvalkói, kalotaszentkirályi vakációs élményekre.

A magyar anyanyelvi képzést és az angol nyelv megszerettetését szolgáló, ének- és verstanulással egybekötött egyhetes táborok a különbözô tájegységek megismerését és a helyi gyerekekkel való ismerkedést, barátkozást is szolgálták. Házias konyha és a szakképzett oktatók, felügyelôk, valamint a helyi iskolák, egyházak, önkormányzatok melléállása, megfelelô szórakozási, tanulási (és tisztálkodási) feltételeket biztosít.

A Heltai-alapítvány által szervezett önköltséges nyelvtáboraiban eddig mintegy 500 fiatal nyaralt, csupán az elmúlt két év 12 táborának összesen 150 résztvevôje volt.

Az alapítvány, amely több mint 7 millió lej értékû könyvadománnyal járult hozzá Kolozs megye diákjainak idei tanévvégi jutalmazásához, a vakációban sem kíván megfeledkezni az általános iskolai korosztályról. Torockón és Magyarfenesen kínál önköltséges részvételi lehetôséget, angol és német nyelvû táboraiban. Torockót, a Székelykô alatti festôi táj történelmi hangulatát és a Tóbiás-ház nyújtotta lehetôségeket nem kell különösebben bemutatni. Magyarfenes lehet, hogy sokak szemében nem „szokott", „bejáratott" üdülôhely, mégis több ezer külföldi látogatja meg évente. A Fenes és Rákos patak összefolyása, az Árpád-kori mûemléktemplom és kertje, a plébániaépület fürdôszobával is felszerelt szálláshelye, az iskolaudvar játszótere úgy tûnik, sok kis táborozni vágyó számára lesz idén is kedvcsináló.

Miközben folynak az augusztusi Szent István-napi találkozó nemzetközi kitenkintésû millenniumi rendezvényeinek hét településre szóló szervezési munkálatai, az alapítvány továbbra is várja a táborozni vágyó 10–16 évesek jelentkezését a Mikó utca 18. szám alatt, vagy az 190-800 és 190-806-os telefonszámon.

A kolozsváriakat vagy Kolozsvárott nyaralókat bizonyára kellemesen érinti, hogy az alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtára kb. 40 000 kötetével naponta 10 és 18 óra között tart nyitva, ugyanakkor a Heltai Kávéházban 10 és 22 óra között olvasható a napi helyi sajtó és több erdélyi közérdekû hetilap és folyóirat.

Az újság legfrissebb számában beszámolókat olvashatunk az Interetnikai Párbeszéd Egyesület legutóbbi rendezvényeirôl; a populizmus hipotéziseirôl (Vladimir Tismãneanu); a zsidóságról (Fey László); a kolozsvári ukránokról (Mihai Maghiar); a Kolozsváron május 28-án lezajlott nemzeti kisebbségeket képviselô szervezetek közötti kerekasztalról; a Kaposvári Magyar–Román Baráti Társaság által szervezett fórumon elhangzott gondolatokról.

És egy hírrôl — az Interetnikai Párbeszéd Egyesület új székhelye: Kolozsvár, Horea út 81., 4-es lakrész, postai cím — 3400 Cluj, C.P. 1347, tel./fax: 064/147-737, 136-772, e-mail: adinter@mail.dntcj.ro.

Millenniumi sokadalom
A Kálvária-templom körüli földvár területén
péntek délután 18 órától vasárnap estig
26 erdélyi település hagyományápoló együttese lép fel.
Népi mesterek bemutatója!
Sör, bor és jó hangulat!
Ünnepeljünk együtt!

A szervezôk

A mai napon, délután hat órakor kezdôdik, és vasárnap ér véget a Kálvária körüli földváron a Millenniumi sokadalom elnevezésû ünnepség.

A szervezôktôl megtudtuk: a megnyitóünnepség keretén belül beszédet mond Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Boros János alpolgármester, Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus (Budapest), valamint Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató.

A megnyitó ünnepségen fellépnek: a Virágos együttes — Kolozsvár, Hóstát; az érmihályfalvi együttes; a visai hagyományôrzô együttes és a palatkai zenekar; Ördögtérgye együttes — Kolozsvár; Tarisznyás együttes — Kolozsvár; Lengyel László népdalénekes és a kalotaszegi hagyományôrzô zenészek; Csernakeresztúri hagyományôrzô csoport (bukovinai csángó népszokások); a „George Cosbuc" Mûvelôdési Ház hagyományápoló együttese — Beszterce; a györgyfalvi hagyományôrzô csoport; a nagykárolyi hagyományápoló néptáncegyüttes.

A szervezôk minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Nánó Csaba

Júliusban is újságírásra nyújt alkalmat a fiataloknak a Francia Kulturális Központ. Ahol a diákok „szabadjára engedhetik" a nyelv iránti vonzódásukat, kibontakoztathatják kreativitásukat, tehetségüket.

A Francia Kulturális Központ július 3–28. között vakációklubot mûködtet 6–14 éves gyermekek számára. A francia nyelv ismerete nem kötelezô feltétel. Csupán az, hogy a fiatalok játékos formában ismerkedjenek meg a francia kultúra nyújtotta érdekességekkel, szépségekkel. Bôvebb felvilágosítás a 193-854 vagy 198-551-es telefonokon, 9–17 óra között.

A Szabadság, az Interneten olvasható TransIndex újság és a Kolozsvári Televízió magyar adásának vendége Boros János alpolgármester lesz. Olvasóink, a tévénézôk és az Internet-látogatók elôre tehetnek fel neki kérdéseket. A válaszokat július második felében olvashatják a Szabadságban és a www.transindex.ro-n, illetve figyelemmel követhetik az RTV1-en, a kolozsvári magyar adásban. A Transfórum eddigi meghívottjai Markó Béla, Mircea Baldean, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Patrubány Miklós és Tôkés László voltak. A kérdéseket a Szabadság címére várjuk, levélben július 15-ével bezárólag (postabélyegzô dátuma), valamint szerkesztôségünk telefonszámain, a magyar adás 186-855-ös telefonszámán, illetve a transindex@mail.dntcj.ro címre július 17-ével bezárólag.

Az utóbbi hónapokban egy sor meggondolkodtató esetet tapasztaltam, amelyek összefüggnek egymással. Tömbházban lakom, a fiam megkért egy özvegyet, érdeklôdjön meg neki valamit. Egypár nap múlva az özvegyasszony meghozta a választ. Én még megkérdeztem, miért nem hívott fel telefonon. Nem akarta a telefonszámláját növelni — mondta. Feleségem egyik barátnôjétôl azt kérdeztem, miért nem ültek össze egy dumapartira. A lánya megtiltotta, hogy otthonról hívjon fel valakit.

Attól félek, ránk is sor kerül, mint más városokban, hogy lezárják a meleg vizet, mivel sok lakó tartozik a lakóközösségnek. A víz, a meleg víz a civilizált ember létszükséglete.

Kapitalista világrend felé haladunk, ôszintén örvendek, ha egy kis- vagy nagyvállalkozó mesés összeget keres, ha az alkalmazottjai keresete is sokkal nagyobb, mint az állami költségvetésbôl élôké. Ez így jó, így van rendjén. Viszont nehezen tudom megérteni, hogy a költségvetésbôl élôknél miért olyan igazságtalan az elosztás.

Nyugdíjas ismerôsöm boldog, hogy majdnem 200 ezer lejjel emelték a nyugdíját, de közben nem ébred rá arra, hogy milyen ritmusban emelkedtek az árak! Még nem érzékelte, hogy az emelt nyugdíjának értéke nem haladja meg a márciusi nyugdíjának vásárlóértékét.

A másik véglet, hogy képviselôinknek és szenátorainknak duplájára emelték havi bérüket. Ez az összeg fejenként több, mint 25 millió lej havonta. Miért? Azért a nehéz munkáért, hogy a teremben újságot olvashassanak vagy rejtvényt fejtsenek? Az is bizonyos, hogy a parlamenti idôszak nagy részében nincsenek is a teremben, állítólag a választóikkal foglalkoznak, azokkal, akiket nem is ismernek. Sôt, a nehéz évi munka után még a két hónapra járó 52 millió lejes nyári szabadságpénzt is felvették.

Egy egyetemi tanárnak, aki naponta idejének nagy részét a munkahelyén tölti, féléves fizetése ha egyenlô egy szépreményû képviselô egyhavi fizetésének összegével! De ôk még szerencsés emberek. Ám ott vannak a fiatal orvosok, akik hónapok óta nem kapták meg fizetésüket, többségük szüleik anyagi támogatásával tengôdik.

Az is hajmeresztô igazságtalanság, hogy egy veszteséggel termelô üzem igazgatója és a többi vezetôk óriási fizetéseket vágnak zsebre.

Nem vagyok sem populista, sem az egyenlô juttatásoknak híve, de a költségvetésbôl élôk esetében is értékrendet kéne betartani, annak függvényében, mit termel, vagy milyen eredményeket ér el. Ennek az állapotnak pedig mérhetetlen negatív következményei lesznek a jövôben.

Sajnos, nincs pontos kimutatásom, hogy az utóbbi négy év alatt a 15 000 szakemberbôl mennyi maradt az országban, azt is most kezdték vizsgálni, vajon mi az oka, hogy a külföldön tanuló diákok többsége nem akar hazatérni! Sokan rövidebb vagy hosszabb idôre munkát vállalnak nyugati országokban, sokan a kitelepülést választják. Nagy részük nem kalandor, hanem olyan, aki nem lát ebben az országban igényének megfelelô jövôt. Nem ítélem el ôket, mert ha harminc évvel fiatalabb lennék, magam is meggondolnám, hogy itt maradjak-e, vagy máshol keressem boldogulásomat.

Dr. Mészáros Miklós

Az édesanyák, akik hirtelen a családfenntartó szerepébe csöppentek, inuk szakadtákból dolgoztak, hogy a megcsonkított család számára biztosítsák a mindennapit. Az apák hadba vonulva, szétszórva a Kárpátoktól az Uralig. Európa akkor számukra szinte határtalanná vált. Ez a kép majd minden családi ház falára „talált". Az otthon maradt gyerekek, a veszélyelhárítás és védekezés érdekében betanulták az óvintézkedés forgatókönyveit. Tudtunk menekülni a pincébe és odamenekíteni értékesnek vélt motyóinkat. De a szirénázás szüneteiben gyerekek maradtunk, és békésen játszottunk. Igaz, a békés jelzô nem mindig talált arra, amit fôleg a nagyobb fiúk kitaláltak.

Egy szikrázó, napos, júniusi délelôtt, vészjósló szirénakoncert után az állomás irányában magas füstoszlopok gomolyogtak az ég felé. László Pista — szemben laktak velünk, a Kazinczy utcában —, hogy többet lásson, egyenesen a kémény tetejére mászott. Úgy állt ott, mint Nelson admirális a Trafalgar téri oszlopon. Alant izgatottan noszogattuk: mondja már, mit lát? Füstrôl, lángról és sok apró, fehér papírlapról közvetített. Ô röpcének látta ezeket. Délután szárnyra kelt a hír: a bomba pont a Kolozsvárnak szánt behívókat szállító vonatot találta telibe. Sokan örvendezni kezdtek: nincs behívó, nem kell bevonulni. Eközben, egy utcával odébb, Hajdú, a postás szomorúan kézbesítette a fatális levlapokat.

Talán éppen a háborús hangulaton fölbuzdulva, ugyanazon a napon, Pista elkezdte a magánháborús játékát. Úgy gondolta, a leventeoktatáson tanultakat „élesbe" állítja. Egy harisnyát degeszre töltött puskaporral, amit különbözô töltényekbôl szerelt ki, majd az udvaruk végében álló filagória tövében elásta. Apró, makarónidarab formájú lôporból gyújtózsinórt fabrikált, és elvezette a konyha ajtajáig. Miután minket, bátyámmal egyetemben az asztal alá parancsolt, meggyújtotta a zsinórt, ami sisteregve vitte a lángot a töltet felé. A gödör szélén mintha elaludt volna a láng. De nem, a következô pillanatban másfél méteres láng csapott fel hatalmas dörej kíséretében. A filagória fél oldala fölemelkedett, majd visszahuppant, néhány cserepet ledobva hátáról.

A kövér Lungárné és a szikár Antiné a szomszéd udvarról halálsápadtan, szitkok özönével árasztotta el Pistát, aki hûvös nyugalommal állította: aknát lôttek az udvarra. S hogy nyomatékot adjon állításának, egy óra múlva felfordított vesszôkosaran állva, nagybátyja, Meszesán Pista nem tudni honnan szerzett hatlövetû mordályát az udvar végére nyíló speizablakon kinyúlva, elsütötte. Mi a konyhaasztal alatt kuksoltunk, tátott szájjal, nehogy meghasadjon a dobhártyánk...

Most Pista rontott ki az udvarra, ordítva a szomszédok felé: Ugye, mondtam, hogy belôttek? Ugye?

A háború befejeztével új formában, új körülmények közt, új gazda alatt folyt az újjáépítés. A gyerekek, immár fiatalemberek, kenyérkeresô szerepben próbálkoztak, miközben testileg, lelkileg formálódtak.

Pista, a lányok titkos ideálja, a fiúk irigyelt példaképe lett. Daliás termetû, ápolt külsejû fiatalember, aki nem vágyott és nem is küzdött vezetô pozícióért a társaságban, de különös vonzereje barátait arra késztette, hogy meghallgassák és tiszteljék. A csínytevô kamaszból halk szavú, de határozott beszédû, kissé hirtelen haragú, lobbanékony, néha túl vakmerô huszonévessé lett. Kvalitásait alátámasztandó, íme néhány emlékezetes története.

Elképesztôen reagált egy este a Tordai út eleji volt Expressz falatozóban, ahol egy csinos pénztárosnônek tette a szépet, nem viszonzatlanul. Csevegésük közben egy ipse hosszabban nézett a hölgyre, mire Pista nyájasan érdeklôdni kezdett:

— Mit is bámulsz te, kedves barátom?

— Hááát, gondolhatod, hogy nem téged — felelte az, és ki is fordult.

— Nem! — mondta Pista és eltûnt a konyha irányában, hogy a Bethlen utcára jusson ki, valahol a volt rádiójavító, Szathmári úr mûhelye mellett. Odainvitálta a bámészkodót. Késôbb visszatérve a hölgyhöz, bosszúsan, de mosolyogva húzogatta le kezérôl a varrásoknál szétszakadt kesztyûit.

Balotesti-en teljesített katonai szolgálatot, a repülôsöknél. Leszerelése elôtt, egy szombat délután, sörös fogadásból egyszerûen elkötötte az ôrzésükre bízott vadászgépet, felszállt vele, s a radarosok óriási riadalmára néhány kör után sértetlenül landolt. A fogadásból végül is fogdát nyert, s csak azért nem lett nagyobb ribillió, mert túl sokan kellett volna bûnrészességet vállaljanak a csínytevésért.

Jóval késôbb, a Flacãra ruhagyár villanyszerelôjeként, Orbók igazgató úr (pardon, elvtárs) relikvia Mercedesét javították a fiúkkal, Salamon Albi, Schwartz, Mátyás Karcsi, Bükkös Marci, Uszturoi Béla, Cucu Jancsi, Tatár Feri és mások. Pista vállalta, hogy kipróbálja a masinát.

— Figyeljétek meg, hogy leragasztom — mondta és meghúzatta a jegenyefától a kapu felé. A nehéz vaskapu elôtt hirtelen fékezett, azaz fékezett volna, ha lett volna mivel. Nem volt fékje! Óriási robajjal vágta ki a kapu két szárnyát, és az utca közepén találta magát. Utána a kapu magától becsapódott, mintha semmi sem történt volna. Ezer szerencse, hogy sem autó, sem gyalogos nem találkozott össze az ámokfutó Mercedesszel!

Pista nagyon fiatalon halt meg. Barátai, ismerôsei ma is nagy tisztelettel és szeretettel említik nevét.

Tatár Zoltán

Ádáz belsô harcokat okoztak az RMDSZ-ben a szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményei. A Markó Béla nevével fémjelezett szárny szerint a szövetség Erdélyben a legerôsebb politikai alakulatnak bizonyult, hiszen valamennyi párt közül a legtöbb helyi és megyei tanácsosi helyet sikerült megszereznie, s végül is a választópolgár érdekeit ezeknek a választott képviselôknek kell érvényesíteniük. Tény: az idén az RMDSZ 148 polgármesteri székhez jutott, tizennéggyel többhöz, mint 1996-ban.

Markóék úgy vélik, a marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése a város etnikai arányainak megváltozását tükrözi. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Fodor Imrére most négyezerrel többen szavaztak, mint négy évvel ezelôtt. Ám újraválasztásához ez mégsem volt elég.

A Tôkés László körüli csoport mindennek az ellenkezôjét állítja: csúfosan elvesztettük Marosvásárhelyt, kudarc az is, hogy Kolozsváron ismét Funar lett a polgármester. Vereséget szenvedett a Romániát most kormányzó demokratikus koalíció és az RMDSZ is. A választások katasztrofális kudarcokat hoztak, amelyeket Markóék önelégültségbe átcsapó elégedettséggel lepleznek — állítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöke.

A szövetségben rég elszabadultak az indulatok, nem csoda, hogy a választások alapos, adat- és tényszerû elemzésére ez idáig egyik szárny sem vállalkozott. Miközben a két szárny egymásnak feszülése rengeteg erôt és energiát emészt fel, úgy tetszik, senki sem akarja észrevenni: a szakadás szélére sodort szövetség szétesésébôl tulajdonképpen egyik fél sem nyerne. A romániai magyar választó ugyanis az idén is az egységre szavazott. Számtalan összejövetelen, RMDSZ-fórumon fogalmazták meg a szövetség egyszerû tagjai: jó lenne abbahagyni az ideológiai alapú széthúzást, és összefogni a közös célok megvalósításáért.

Markó Béla kemény szavakat használt, a tíz éve megkötött szövetségek felülvizsgálatát sürgette, és kilátásba helyezte, hogy azokat, akiknek „túlságosan nehéz a hûség", útjukra engedik.

A marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése tényleg lélektani tehernek bizonyulhat, és ennek hangsúlyozása valóban kiábrándulást, sôt újabb elvándorlást okozhat. Hacsak hozzá nem tesszük, hogy a helyi tanácsban az RMDSZ még mindig többségben van, s ha kell, bármilyen polgármesteri kezdeményezést könnyen leszavazhat.

Senki sem fogalmazta meg, pedig nem ártott volna arra is reflektálni, hogy a vásárhelyi vereség egyik oka talán éppen az volt, hogy Fodor Imre eddigi polgármester — az elsô fordulóban viszonylag sikeres Eckstein-Kovács Péter kolozsvári jelölttôl eltérôen — nem szólította meg városa románságát. Pedig Fodor éppen úgy bizonyíthatta volna legjobban európaiságát, ha ôszinte partnerséget ajánl fel a város román felének. Olyan benyomás keletkezett, hogy Fodor nem is a városért, hanem a románok ellenében indul. Ha lenne hajlandóság a mélyebb okokat is elemezni, akkor el kellett volna hangzania annak is, hogy sem Fodor Imre, sem elôdje, Nagy Gyôzô nem bizonyult kiváló városgazdának.

Fáj leírni: miközben a nem éppen magyarbarát románok által vezetett városokban a fôbb utcák aszfaltburkolatát már márciusban megjavították, Marosvásárhelyen a gödrök júliusban is ugyanúgy tátongnak, mint máshol hóolvadáskor.

Látni kell azt is, hogy a demokratikus román pártok a magyar partnerséget mily könnyen lesöpörhetik politizálásuk asztaláról. Az RMDSZ-szel országos koalícióban kormányzó Romániai Demokratikus Konvenció jelöltje olyan magyarellenes kampánnyal gyôzött Marosvásárhelyen, hogy ehhez képest Funar kolozsvári kampányfogásai is elhalványultak. Fel kellene tehát tenni nyilvánosan is a parasztpártnak, az egész konvenciónak s nem utolsósorban Constantinescu elnöknek a nem éppen kényelmes kérdést: mégis, hogy ítélik meg a partnerséget? S melyek annak a határai? No nem azért, hogy kenyértörésre vigyük az ügyet, hiszen mással amúgy sem igen van kivel szövetkeznünk, hanem figyelmeztetésképpen.

A marosvásárhelyi kudarc lélektani hatása akkora, hogy észre sem vesszük: Kolozsvárnak és Nagyváradnak magyar alpolgármestere, Szatmár és Maros megyének magyar tanácselnöke lett. És folytathatnánk a megszerzett fontos tisztségek felsorolását. A hasonló többi örömhírt is túlharsogták azonban azok, akik a helyhatósági választásokat nem a demokrácia gyakorlataként, hanem a magyar- vagy a románellenesség kinyilvánítási alkalmaként kezelik.

Kivételt talán csak Nagyszeben képezett, ahol a háromszázalékos szászság hét tanácsosi helyet szerzett a 24 tagú tanácsban, s ahol a románok szász polgármestert választottak maguknak. Egyszerûen azért, mert úgy vélték róla, hogy jó gazda.

Tibori Szabó Zoltán

• A július 11–12. közötti rendôrségi razziákon 82 törvénykihágásért közel 13 millió lej értékben róttak ki pénzbírságot Kolozs megyében. Az ellenôrzések során 23 személy megrovásban, figyelmeztetésben részesült. A rendôrség statisztikai adatai szerint legtöbbször az 1990/12-es és 13-as törvényt, 14 személy pedig az 1986/68-as jogszabályt sértette meg.

• Ioan Gabor kolozsvári lakost szerdán 13 órakor érte utol a halál. A 49 éves férfi Csíkcsomortán faluban aratott, a munka közben felborult kombájn maga alá temette. Halálával kapcsolatosan nem merült fel gyanús ok.

• Akasztott holttestért riasztották szerdán a rendôrséget. Tatian Adrian Ghetãuan (35 éves) holttestét kályánivámi házában fedezték fel. A halál okának tisztázására boncolást rendeltek el.

• „Rossz fát tett a tûzre." Tûzeset volt szerdán Pusztakamaráson. A felügyelet nélkül hagyott 11 éves kiskorú gyufával játszott a csûrben. A játék 7 millió lejes kárt eredményezett, a csûr porig égett.

• Azonosították a július 9-i egeresi lopás tettesét. Marius Gabriel Bodea 21 éves helyi lakos az említett napon betört az Alsaf Kft. üzletébe és 2 millió lej értékben árut tulajdonított el.

• Lopás miatt vizsgálják Adrian Doru Burlát. A 32 éves férfi Alsódetrehem (Tritenii de Jos) falu egyik lakosának házából két millió lejt vitt el.

• Aranyosgyéresi tolvajokat füleltek le július 11-rôl 12-re virradóra. A 38 éves Aurel Ivascu és a 28 éves Zilahi Ferenc, mindketten az aranyosgyéresi Sodronyipar dolgozói, cinkezett drótot loptak volna, ha... A két férfi megegyezett a 45 éves Teofil Baciu ôrrel, hogy bizonyos pénzösszeg ellenében szemet huny a lopás fölött. A szarkákat szabadlábon vizsgálják minôsített lopás, megvesztegetés és ennek elfogadásának vádjával.

• Gépkocsibaleset volt szerdán délután a Feleki-dombon. A Kolozsvárról Torda fele vezetô úton a 91-SMH rendszámú szállítójármû sofôre, Dorel Rusu (52 év) 80 km/óra sebességgel haladt. Több jármûvet megelôzött. Egyik ilyen manôvernél utánfutója levált a sínrôl és három gépkocsit összezúzott. A szállítójármû vezetôje elismerte, hogy ittas állapotban ült a volánhoz, de nem ivott többet 1 deci pálinkánál. Emberéletben nem esett kár.

Szôcs Andrea Enikô

ECOTUR 2000 címmel a Potaissa környezetvédelmi és turizmussal foglalkozó alapítvány a World Vision-Románia keresztény szervezettel közösen táborokat és kirándulásokat szervezett 30 tordai, kolozsvári és szamosújvári diáknak. A programban a Sf. Nicolae (Torda) gyermekotthon lakói is részt vettek. A rendezôk olyan gyermekeknek nyújtottak részvételi lehetôséget, akik a környezetvédelem és turizmus iránt érdeklôdnek, illetve kiváló tanulmányi elômenetelük volt. A két szervezet munkatársai honismereti tanfolyamokat tartottak, ahol tábortûzrakást, hegymászást, tájfutást tanítottak a résztvevôknek. A táborozók barlangokban jártak, hegyitúráztak a Tordai-hasadékban és egyéb turisztikai objektumokat látogattak meg. A tábor célja a csoportszellem kialakítása a fiataloknál, valamint a természet iránti szeretetre és tiszteletre nevelés. A program második része a július 19–26 között megrendezendô tábor Sipote-Bedeleu helységben, ahol 25 14 és 18 év közötti diák vehet részt.

Szôcs Andrea Enikô

A Kolozsvári Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán csütörtökön délelôtt az ország több neves egyeteme képviselôinek jelenlétében felavatták a Romániai Üzemszimuláló Hálózatok Központját, a CRISROM-ot.

Romániában az elsô üzemszimuláló rendszer, a PRUSIN 1999 októberében kezdte el mûködését a Kolozsvári Mûszaki Egyetem keretén belül. Ezt követte 1999 novemberében a ROMSIM a Jászvárosi Mûszaki Egyetemen, 2000 májusában a COMPASIM a Nagyszebeni Mûszaki Egyetem keretén belül. A Temesvári Mûszaki Egyetem csatlakozása a nemzetközi rendszerhez most van folyamatban.

Mind ez idáig a romániai hálózatok rendszerét az olaszországi üzemszimuláló központok SIMULIMPRESA nevû hálózata koordonálta, amelynek irányításával ezekben a központokban pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre a belföldi és a külföldi piacon egyaránt.

A tegnapi esemény külön jelentôségét az adja, hogy a CRISROM megalakulásával a romániai üzemszimuláló rendszereket Kolozsvárról irányítják majd. Az olasz központ segítségét azonban mindaddig igénybe veszik, ameddig a romániai hálózat 2002-ben az EUROPEN teljes jogú tagjává válik.

Gheorghe Lazãr, a Kolozsvári Mûszaki Egyetem rektora az ünnepélyes megnyitón köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a központ létrehozásához. Ezt követôen pedig tiszteletbeli diplomával tüntette ki Alberto Musolesit, az EUROPEN alelnökét, illetve Cristina Crisant , az olaszországi üzemszimuláló központok koordinátorát.

Ioan Bojan egyetemi tanár, a CRISROM igazgatója rövid vetített elôadás keretében mutatta be a romániai üzemszimuláló hálózatokat, illetve koordonáló központot. Elmondta: az üzemszimulációs rendszert 40 évvel ezelôtt vezették be Németországban. Ezt követôen megalakult az EUROPEN nemzetközi hálózat, amelynek a világ több mint 40 országa tagja közel 3000 üzemszimuláló egységgel.

A CRISROM célja, hogy megteremtse a legoptimálisabb feltételeket a romániai üzemszimuláló rendszerek számára: azokat a külsô feltételeket, amelyekben egy vállalat mûködik.

Az igazgató újságírók kérdésére elmondta: a Kolozsvári Mûszaki Egyeten keretén belül eddig a gazdasági mérnöki szak IV. éves hallgatói részesültek ebben a képzésben. Ez féléven keresztül heti 4 óra gyakorlatot jelentett az üzemszimuláló laboratóriumban. A diákok elégedettek a rendszerrel. Véleményük szerint olyan korszerû oktatásban részesülhetnek, ami lehetôvé teszi számukra, hogy már az egyetemen kipróbálhassák az elméletben tanultakat. A munkaerôpiacon lépéselônyre tehetnek szert az ilyen jellegû oktatásban nem részesült fiatalokkal szemben.

Tamás Kinga

A Transilvania Bank az év elsô hat hónapjában 107,3 milliárd lej nettó nyereségre tett szert. A bevételek az év elsô felében 461,7 milliárd lejt, a kiadások pedig 332,5 milliárd lejt tettek ki. A bank aktívái, az államkincstári és bankközi tranzakciók értéke 707 milliárd lejre tehetô, az ügyfelekkel való pénzügyletek értéke 1108,1 milliárd lejre növekedett, más jellegû pénzügyi mûveletek 229,9 milliárd lejbe kerültek, a mozgósított javak pedig 115,2 milliárd lejt tettek ki.

A Transilvania Bank mutatói 2000 elsô hat hónapjában az alábbiak voltak: a törzstôke és az aktívum aránya 16,81 százalékos, a kinnlevôségi mutató 0,36 százalékos, az aktuális likviditás 112,66 százalékos, a likviditási ráta pedig 73,95 százalékos volt.

T. K.

Júniusban 2,8 százalékos volt a havi infláció — jelentette be a Román Statisztikai Hivatal. A kormányzati elôrejelzés 1,6 százalékos volt júniusra. A halmozott infláció az elsô félévben 19 százalékos volt, a 16,4 százalékos elôrejelzés helyett.

Júniusban az élelmiszerek 3,7 százalékkal drágultak, a fogyasztói kosárban lévô többi árucikk ára átlagosan 3 százalékkal emelkedett, a szolgáltatások pedig 0,8 százalékkal kerültek többe, mint májusban.

Az elhúzódó aszály a gyorsuló infláció fô oka — fejtette ki Adrian Vasilescu miniszterelnöki tanácsadó. A búza 7 százalékkal, a zöldség 10 százalékkal, a hús 4 százalékkal, a vaj 34,3 százalékkal, a cukor 8 százalékkal drágult júniusban.

A kormány a következô félévre mindazonáltal 2 százalékos átlagos havi inflációt jósol, az elsô félévi 2,9 százalékos havi átlag után.

Közben a lej nominális értékvesztése, 16,9 százalékkal az elsô félévben, elmaradt az infláció mögött, vagyis a lej reálisan 2,1 százalékkal felértékelôdött a dollárral szemben és 7,5 százalékkal az euróhoz képest.

A német Henkel konszern közép-kelet-európai leányvállalata, a bécsi székhelyû Henkel Central Eastern Europe építéstechnikai anyagokat elôállító gyárat helyezett üzembe szerdán Bukarestben. A beruházás értéke 2,5 millió euró.

Az üzemben elsôsorban ipari ragasztóanyagokat állítanak elô. A ragasztóanyagok piaca Romániában fellendülôben van, a Henkel adatai szerint az év elsô negyedében a múlt év hasonló idôszakával összevetve 16,6 százalékkal, átszámítva 9,6 milliárd schillingre nôtt ezeknek a termékeknek a forgalma.

A Henkel Ceresit márkanéven forgalmazza építéstechnikai termékeit, amelyeket 1997-ben vezettek be a hazai piacra. A Henkel a 70-es évek eleje óta van jelen Romániában, és 1994-ben saját vállalatot is alapított. A cég romániai forgalma tavaly elérte a 430 millió schillinget.

Kölcsönös kedvezmények nyújtásáról, határátlépési kedvezményekrôl és kocsibérmentességrôl állapodott meg George Buruiana, a román vasút, illetve Kukely Márton, a magyar vasúttársaság vezérigazgatója szerdán Budapesten.

A megállapodás értelmében ezentúl gyorsabban és biztonságosabban zajlik a magyar–román határon a vasúti kocsik átléptetése.

A két vasút vezetôje megállapodott arról is, hogy bizonyos típusú kocsik esetén kölcsönös kocsibérmentességet nyújtanak egymásnak. Eddig a két vasúttársaság kocsibért fizetett egymásnak, ami naponta kocsitípusonként öt–hétezer forint volt.

Hatvanöt milliárd lejjel tartoznak a kolozsvári vállalatok a helyi költségvetésnek. Ebbôl az esedékes tartozás 37,8 milliárdra rúg, míg 14,9 milliárd az idei, 11,89 milliárd pedig az elmúlt évekbôl felgyûlt késedelmi büntetésbôl adódik.

A helyi büdzsé legnagyobb adósa a Nehézgépgyár, amely 12,43 milliárddal tartozik. A helyi tanács tagjai már elemezték annak lehetôségét, hogy a cég adósságainak fejében a város vegye át a CUG kantinját. Az is felmerült, hogy a gyár szükséglakások céljára készített konténereket szállítson a városnak. A tárgyalások egyelôre nem vezettek megállapodáshoz.

Másik nagy adós a SC Fortpres CUG, amelynek kétmilliárdos tartozása fejében a polgármesteri hivatal 1,91 milliárd lej értékû vagyont foglalt le a gyártól. Ugyancsak lefoglaláshoz vezetett az Unirea gépgyár csaknem egymilliárdos adóssága. Ez esetben a város 714,148 millió lej értékben foglalt le ingóságokat. Nagy tartozásai vannak a helyi költségvetéssel szemben a Carpimeznek (1,27 milliárd lej), a Termoromnak (823,73 millió lej), a TCM-nek (527,12 millió lej) és a Mafirnak (459,864 millió lej). További adósok az Ardealul cég (1,36 milliárd lej), a Sorex (239,6 millió lej) és a Superpast (185,6 millió lej). Az illetékesek nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy miért indítottak eljárást csak egyes adósok ellen, a többiek pedig futnak a pénzünkkel. Mert a város költségvetési hiánya végül is valamennyiünk zsebét terheli.

Az utcai pénzváltóknál a forint 76/80, a márka10 300/10 500, a dollár pedig 21 400/21 600 lejbe került.

A tegnapi kormányülésen több sürgôs teendô megvitatását tûzték napirendre. A fôbb programpontokról Eckstein-Kovács Péter tájékoztatta a Szabadságot.

Mindenekelôtt felleltározták azokat a gyakorlati problémákat,amelyek felmerültek a gyerekek jogainak védelmérôl szóló program keretében. Kielemezték milyen stádiumban van a különbözô intézmények átadása az újonnan létesített gyerekvédelmi hivatalnak. „Meglehetôsen kényes téma volt ez, tekintettel arra, hogy ilyen téren Romániától nagyon határozott lépéseket várnak el, és az erre vonatkozó kormányhatározat alkalmazása kissé megkésett" — mondta a miniszter.

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter beszámolt az Európai Emberjogi Bíróságnál történt nézetváltásról, amelyhez Romániának is alkalmazkodnia kell. Romániában jelenleg az ügyésznek joga van elrendelni valaki letartóztatását. Az EBB szerint viszont a letartóztatás elrendelése kizárólag a bíró jogkörébe tartozik.

Jelentés hangzott el a mezôgazdaság helyzetérôl, illetve arról, hogy milyen lépéseket kell tenni az aszálykárok felszámolására. Kiértékelték az állami költségvetés elsô öt hónapjának végrehajtásáról szóló jelentést, és kinevezték Hargita megye új prefektusát Konteszweller József személyében. A CONEL átalakításáról szóló kormányrendeletet is tegnap fogadták el.

G. M.

A jelenlegi kormánykoalíció pártjai népszerûségi mutatóik zuhanása, négyéves surlódásaik következtében új felállásban kívánnak szerencsét próbálni az ôszi parlamenti és elnökválasztás során. A liberálisok Melescanu pártjával és a Stolojant támogató csoporttal szövetkeznének, a parasztpárt a Jobboldali Erôk Szövetségével írt alá protokollumot.

A liberálisok és a Szövetség Romániáért egyesülése vagy közös listákon való szereplése pillanatnyilag azon múlik, hogy sikerül-e megegyezni az államelnökjelölt személye kapcsán. A liberálisok Stolojant, a SZR pedig Melescanut indítaná. A hét eleji tárgyalások ezért futottak zátonyra.

Theodor Stolojan egykori kormányfô a Mircea Ionescu-Quintus-szal és Valeriu Stoicával folytatott keddi eszmecseréje után azt nyilatkozta, hogy jelenleg nem érdekli különösebb módon az államfôjelölés, a legfontosabb kérdés a Szövetség Romániáért (SZR) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) összeolvadása volna.

Stolojan csakis abban az esetben vállalja a jelölést, ha a liberális párt összeolvad az SZR-rel. Az SZR vezetôsége azonban nem mondott le arról, hogy Melescanut indítsa az államfôi küzdelemben. Ebben az esetben viszont a liberálisok nem hajlandók szövetkezni. Tegnap délután újra ülésezett az NLP Állandó Bürója, és újabb SZR–NLP találkozóra került sor. Lapzártakor még nem volt ismert a tárgyalás kimenetele.

A Keresztényedemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) és a Jobboldali Erôk Szövetsége (JESZ) tegnap szándéknyilatkozatot írt alá, amely országos és helyi szinten elôsegítené a két párt közti hatékonyabb együttmûködést. Ez lehetôvé teszi a szövetkezést egyéb közép-jobboldali pártokkal is. Az aláírt nyilatkozat leszögezi, hogy a megállapodást legkésôbb augusztus 1-jéig aláírják, a közös program kidolgozásának végsô határideje szeptember 1. A dokumentumban felhívást intéznek a nem kormányzati szervezetekhez is, hogy támogassák a létrejött szövetséget.

A nagy-romániásokkal szövetkeznek az ifi liberálisok
Tegnap tartották a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt ifjúsági szervezeteinek képviselôi az Ifjúsági Tanács alakuló ülését — jelentette be Chereches Cãlin alelnök az NLP szerdai sajtóértekezletén.

A kolozsvári ifjúsági szervezeteket magába tömörítô tanács lérehozását a szabadelvû fiatalok kezdeményezték. A cél: az ifjúság sajátos érdekeinek továbbítása a döntéshozó szervek (elsôsorban pártok) képviselôihez, a tehetseges és erre érdemes fiatalok politikába való belépésének bátorítása, az ifjúségi szervezetek kezdeményezéseinek támogatása. A csütörtöki ülésen a tanács alapszabályzatát fogadják el. Chereches elmondta: valamennyi ifjúsági szervezetet meghívtak, viszont kevesen tettek eleget a meghívásnak. A Nemzeti Liberális Párt ifjúsági szervezetének képviselôi bevallották: a nagyromániás fiatalokat csupán azért vonták be a tanácsba, hogy ülésüket a polgármesteri hivatal üvegtermében tarthassák.

Emil Constantinescu elnök hivatalos levelet kapott Bill Clinton amerikai államfôtôl a Románia–Amerikai Egyesült Államok Stratégiai Partnerség program hároméves fennállása alkalmából. A levelet az AEÁ bukaresti nagykövete, James Rosapepe adta át Constantinescu elnöknek, aki ugyanakkor átadott egy Bill Clintonnak címzett válaszlevelet.

„Románia az Egyesült Államok megbecsült szövetségese" — írta Bill Clinton. A továbbiakban az amerikai elnök kifejtette, hogy Románia és Constantinescu elnök „a délkelet-európai béke és stabilitás vezérerejét képezi". Clinton szót ejtett a román állam támogatásáról a koszovói válság ideje alatt, de említést tett Románia erôfeszítéseirôl is, amelyeket a román államhatalom a szerbiai demokratikus útvonal érdekében kifejt. „Közösen fogunk a továbbiakban is azon munkálkodni, hogy kialakítsuk a béke övezetét, a stabilitás és a gazdasági fejlôdés lehetôségeit Romániában és Európa egyéb helyein is" — zárta levelét Clinton elnök, aki megjegyezte, hogy az AEÁ vállalásai Romániával szemben egyáltalán nem módosultak, már ami a NATO-csatlakozást illeti.

„Hála az amerikai segítségnek, Romániának jelentôs fejlôdésen sikerült keresztülmennie ebben az idôszakaszban. Jókora haladásról beszélhetünk a gazdasági, a hadászati kapcsolatok terén, de a NATO-partnerség is jelentôs tényezô" — válaszolt Constantinescu elnök.

A román államfô szerint a román nép az AEÁ kitartó partnere. Romániára Amerika mindig is számíthat a demokráciáért, a szabadságért és a békéért folytatandó küzdelmében.

Végül Constantinescu elnök kifejezte meggyôzôdését, hogy Románia továbbra is „az AEÁ társa marad, erôs tartóoszlop a stabilitásért és a békéért folytatandó küzdelem során — az euroatlanti övezetben, de az egész világon is".

A román államfô a NATO-integráció, valamint a Stratégiai Partnerség egyes kérdéseit is elemezte válaszlevelében. Eszerint a NATO óriási hibát követett volna el, ha az 1997-es madridi csúcson Romániát befogadta volna soraiba, ugyanis „akkor még fennállt volna a veszély, hogy Románia alapvetô érdekei megsérülhettek volna", ugyanis abban az idôben Románia nem rendelkezett a kellô intézményrendszerrel, amely a NATO-integrációt fenntarthatta volna. Constantinescu ugyanakkor megjegyezte, hogy a Stratégiai Partnerség Románia számára nem helyettesítheti a végtelenségig a NATO-tagságot, ez nem alternatíva, hanem eszköz, így készül fel az ország a csatlakozás folyamatára.

Constantinescu kidomborította, hogy a Stratégiai Partnerség programja elsôsorban Románia érdekeire hivatkozott. Márpedig Románia alapvetô érdekei továbbra is változatlanok: béke, függetlenség, szuverenitás, területi egység és gazdasági fejlôdés — írta a román államfô Clintonnak — márpedig ezeket a dolgokat szavatolni kellene. Rámutatott, hogy az AEÁ határozottan közbelépett, amikor Románia jogait kellett szavatolni a koszovói válság ideje alatt, amikor „különféle szövetséglehetôségekrôl esett szó Románia feje fölött, az ország megkérdezése nélkül, ezek pedig óriási veszélyforrást jelentettek volna számunkra".

Ghennadij Seleznyov, az orosz Duma elnöke szerdán kijelentette, hogy Oroszország precedenst teremtene azáltal, ha visszaszolgáltatná Romániának az államkincstárt, és a legtöbb európai állam követelne valamit a másiktól. „Az államkincstár visszaszolgáltatása nagyon érzékeny kérdés. Ha mi most elkezdünk precedensértékû tetteket foganatosítani, akkor egy idô után oda fogunk jutni, hogy mindenki követelni fog valamit a másiktól" — mondta a Duma elnöke. Oroszország nem rendelkezik a szükséges 900 millió dollárral, hogy a román igényeket kielégítse. Ennyire becsülik mai értékén a román államkincstár egykori javait. A román államkincstár 1917-tôl van orosz földön, akkor ugyanis a román kormány úgy döntött, hogy átadja a cári Oroszországnak „megôrzés" végett. Mindez kevéssel a román kormány Bukarestbôl Iasi-ba történt menekülése elôtt következett be. A Duma elnöke elmondta, hogy a cári Oroszországnak a királyi Romániával szembeni adóssága alapos tanulmányozást igényel majd. Szerinte Oroszország részérôl megvan a kellô politikai akarat annak érdekében, hogy az orosz–román alapszerzôdést aláírják, azonban nem tudják elfogadni a Ribbentrop–Molotov Paktum elítélésének a gondolatát, és a román államkincstár ügyében sem sikerült kialakítani a kellô kompromisszumot. Szerinte ezeket az ellentéteket újabb szerzôdésekben kellene feloldani. Máskülönben, tette hozzá, a román–ukrán vagy pedig a román–moldovai alapszerzôdés sem tartalmaz utalásokat a Ribbentrop–Molotov Paktumra, tehát az orosz–román alapszerzôdésbôl is kimaradhatnának ezek a kitételek.

Megközelítôleg 450 ezer nyugdíjasnak számítják át járandóságát ebben a hónapban, jelentette hírügynökségeknek Petre Ciotlos, a központi nyugdíjkifizetési hivatal igazgatója. Azokról a személyekrôl van szó, akik 1985–1989 között jöttek nyugdíjba, és a számítások szerint a legjelentôsebb növelés eléri majd a 700 ezer lejt: 230 ezer nyugdíjas 100–200 ezer lejjel, 124 ezer nyugdíjas 200–300 ezerrel, 16 800 nyugdíjas 300–400 ezerrel, 1236 személy 400–500 ezerrel, 35 személy 500–600 ezer lejjel több nyugdíjat kap majd, és egyetlen nyugdíjasnak számoltak szinte 700 ezer lejjel több járandóságot.

A júliusi átszámítás 74,7 milliárd lej többletkiadást jelent, az összes nyugdíj kifizetésére pedig 4000 milliárd lej szükséges.

A független tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezôk, valamint a családi társulások tagjai 5%-os munkanélküliségi hozzájárulásukat ezentúl a megyei foglalkoztatási és szakképzési hivataloknál fizetik be, a hivatallal kötött társadalombiztosítási nyilatkozat alapján — értesítette csütörtökön a hírügynökségeket az Országos Foglalkoztatási és Szakképzési Hivatal. Az áprilisban megjelent új társadalombiztosítási törvény, valamint az ezt módosító 41. számú sürgôsségi kormányrendelet megjelenéséig a hozzájárulást a munkaügyi igazgatóságok pénztáránál kellett befizetni. Az új szabályozások értelmében az eddigi szerzôdések megszûnnek, az érintettek pedig 30 napon belül új szerzôdést kell hogy kössenek a hivatallal. A hozzájárulás értékét a bevallott jövedelem alapján számítják ki. Amennyiben az érintettek munkanélküliségi segélyt igényelnek, a május elôtti idôszakról a munkaügyi igazgatóságok bocsátanak ki igazolást. Ezekben az esetekben munkanélküliségi segély csak akkor jár, ha a kérés benyújtása elôtti két évben legalább 12 hónapon át fizették a hozzájárulást a segélyalaphoz, az igénylô pedig beszüntette a munkát, és lemondott mûködési engedélyérôl.

A pénzügyminiszternek július 12-én kiadott rendelete bizonyos adókedvezményt állapít meg lakások építése, bôvítése, megerôsítése, valamint templomok, imaházak építése esetén: a kivitelezôk érdekeltek lesznek az építkezés valós értékének a bevallásában, ugyanis levonhatják a szükséges beszerzett anyagokra alkalmazott áruforgalmi adót, az engedélyezett építkezés értékéig.

A miniszter rendelkezésének értelmében nulla hányados áfát alkalmaznak lakások építésére, kibôvítésére, megerôsítésére és felújítására, valamint vallásos imaházak építésére. A munkálatokhoz rendelkezni kell az 1991/50. számú, építkezéseket szabályozó törvényben elôírt engedéllyel, és az építônek engedélyezett magán vagy jogi személynek kell lennie. Ebben az adókedvezményben a következô személyek részesülnek: a romániai lakhellyel rendelkezô román állampolgárok, amennyiben a fentebb említett munkálatokat szeretnék elvégeztetni; azok az albérlôk, akik bôvítenék, megerôsítenék vagy felújítanák a lakást, azzal a feltétellel, hogy minderre a pénzügynél bejegyzett albérleti szerzôdésben elkötelezték magukat; a román jogi személyek alkalmazottaiknak szánt szolgálati lakás építése, felújítása, bôvítése esetén; az elismert hazai vallásos felekezetek, templomok, imaházak építésekor.

A kedvezményezettek az engedéllyel rendelkezô cég által elvégzett munkálatokra a számlát áfa nélkül állítják ki, majd a kivitelezô az építkezési engedély alapján vonja le a beszerzéseknél már kifizetett adót. A pénzügyminiszter rendelkezését az idén elkezdett építkezésekre alkalmazzák, betartva az építkezési engedély érvényességét, és visszatérítik az eddig már kifizetett áfa értékét is.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]