2000. június 13.
(XII. évfolyam, 135. szám)

Kolozsvár vendége volt hétfô délelôtt Torgyán József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki hét végi erdélyi útjáról sajtótájékoztatón számolt be a termet zsúfolásig megtöltô újságírók elôtt az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Majális utcai székházában.

A sajtóértekezletet megnyitó Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke elmondotta: a kétoldalú megbeszéléseken áttekintették a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt és az RMDSZ közötti viszonyt, a magyarországi agrártárca és az RMDSZ közötti kapcsolatokat. Torgyán József a hét végén részt vett a csíksomlyói búcsún, majd ezt követôen a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttmûködési keretmegállapodást írt alá. A magyar miniszter találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. A megbeszélések eredményeként létrejött egy munkacsoport, amely az RMDSZ és a Kisgazdapárt közötti együttmûködés kereteit biztosítja. Ez a munkacsoport fogja koordinálni a magyar szaktárca, az RMDSZ és az RMDSZ tagszervezetekénzt mûködô RMGE közötti kapcsolatokat. Ennek tagjai az RMDSZ részérôl: Kelemen Attila frakcióvezetô, Péter Pál gazdasági alelnök, Pete István mezôgazdasági államtitkár és Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke.

Torgyán József elôljáróban elmondotta: elsôsorban zarándokként érkezett a csíksomlyói búcsúra, ugyanakkor egy erôsödô Kisgazdapárt elnökeként a romániai viszonyokról is tájékozódni akart és nyílván földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterként is tárgyalásokat folytatott. A vendég hangsúlyozta: látogatása során arra kereste a választ, hogy miként tudják hatékonyabban támogatni Romániának az Európai Unióba történô integrációját. „Magyarország számára rendkívül fontos, hogy Románia mielôbb az unió tagja legyen, és ezért személy szerint is szeretnék minél többet tenni, mondotta Torgyán, hozzátéve: felajánlottam Pete István államtitkárnak, és rajta keresztül Ioan Muresan mezôgazdasági miniszternek, hogy a magyar szaktárca rendszeresen fogadjon olyan küldöttségeket, amelyek részt vesznek a mi programalkotásainkban, részt vesznek az európai uniós csatlakozás elôsegítésében, így megoszthatjuk ilyen téren legféltetetebb titkainkat is".

A magyar vendég hangsúlyozta: amíg Magyarország azon munkálkodik, hogy Románia mielôbb tagja lehessen az Európai Uniónak, azt sem szabad elfelejteni, hogy az ide vezetô út azt feltételezi, hogy az alapvetô emberi- és szabadságjogok Romániában száz százalékban érvényesülhessenek. Ezen jogok biztosításának azt is tartalmaznia kell, hogy ne okozzon gondot, ha a magyarság a Babes Bolyai Egyetemen el kívánja indítani a mezôgazdasági fakultást, vagy az egyetem Bolyai részének teljes autonómiát kér. „Nagyon bízom abban, hogy a közeljövôben nem jön az unióból olyan adminisztrátor, aki bemegy a Babes Bolyai Egyetemre, és azt észleli, hogy a román rektorok arcképcsarnokából kimaradtak a magyar rektorok — mondotta Torgyán — Egy uniós szakember ha bemegy az elôcsarnokba tudva azt, hogy 1872-ben alakult az egyetem és látja, hogy megalakulásától a Trianoni Békediktátumig nem volt egyetlen magyar rektora sem az egyetemnek, akkor fölmerül a kérdés: hogyan is mûködhetett ez az egyetem?"

Torgyán elmondotta: Erdélyi útja során észlelte, hogy mekkora tragédiát idézett elô az aszály. A következmények mérséklésére a magyar vendég igéretet tett a román szakminisztérium fele, hogy jó minôségû vetômagokkal fogják segíteni a román felet. A kétoldalú kapcsolatokról szólva a miniszter arra ösztönözte a két ország vállalkozóit, hogy létesítsenek minél több vegyesvállalatot, minél több eurórégiót. Magyarország uniós tagságával a vegyesvállalatok teljes jogú gazdasági tényezôivé válnak az uniónak. „A történelmi hagyományok együttmunkálkdosára köteleznek, és mikor melyik ország van jobb helyzetben, annak kötelessége segíteni a másikat. Ezúttal Magyarország teheti ezt meg, de lehet, hogy késôbb Románia kerül jobb gazdasági helyzetbe–.

Újságírói kérdésekre válaszolva Torgyán József elmondotta: a román-magyar élelmiszer és mezôgazdasági termékforgalom védôvámjait sikerül mérsékleni, illetve felszámolni. Erre a román fél részérôl komoly hozzáállás mutatkozik, személyesen Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter is támogatja ezt. Torgyán szerint nincs alapja a Szentiványi István SZDSZ-es politikus állítólagos kijelentésének, hogy Magyarország a választásoktól tenné függôvé Románia uniós csatlakozásának támogatását. A magyar kormány eltökélt szándéka Románia felzárkózásának támogatása. Torgyán sikernek eredményezte az RMDSZ szereplését a helyhatósági választásokon és a román újágírók révén azt üzente a román nagyközönségnek, hogy nyugodtan szavazzanak kisebbségi képviselôkre, mert ez sokat javít az ország megítélésén. Az RMGE-vel megkötött keretegyezményrôl szólva elmondotta: a mezôgazdasági szakoktatást szeretnék támogatni. A magyar fél azt szeretné, ha a mezôgazdaságban és az élelmiszeriparban is minél több román-magyar vegyesvállalat jönne létre. Fôleg az állattenysztés, a juh és a szarvasmarhatartás területén vannak nagy lehetôségek, amelyek kiaknázásra várnak. Jövôre agrárgazdasági centrum létesítését terveik Erdélyben, amely nagyban hozzájárulhat a két ország gazdái közötti közvetlen kapcsolatok kiépítéséhez.

Makkay József

Szeszélyessé vált idôjárásunk az utóbbi negyven esztendô legsúlyosabb aszályával fenyeget. Erdély legtöbb megyéjében több száz milliárd lejes kárt okozott a hosszú hetek óta tartó szárazság. A gazdák ott sem tudnak öntözni, ahol az elmúlt rendszerben kiépítették az öntözôberendezéseket: a csöveket már rég széthordták, a szivattyúállomások romokban hevernek, ahol viszont lenne önztözési lehetôség, a gazda képtelen megfizetni a magas árakat. Az aszály miatt a hazai mezôgazdaság rendkívül súlyos helyzetbe került. Ennek következményeirôl kérdeztük Pete István mezôgazdasági államtitkárt.

— Valóban több mint negyven éve nem tapasztalt mezôgazdasági csapásként éljük át a mostani aszályt. Ennek következményei egyértelmûen foglalkoztatják a kormánytényezôket. Ma ül össze az a stáb, amelyik elemezni fogja, hogy milyen szintû a csapás, és jelentését a csütörtöki kormányülés elé terjeszti. Elsô lépésként valamilyen formában kárpótolni kell a gazdákat. Arra gondolok, hogy az ôszi vetômagszükségletüket támogassuk, oldjuk meg a tárolást (ennek költségeit fedezze az állam), és nem utolsósorban az öntözôberendezéseket kell rendbe tenni. Ez utóbbi hosszadalmas idôbe kerül, amit pár hónap alatt nem lehet megoldani. Ha viszont adottak az anyagi lehetôségek, rövid idô alatt is látványos eredményeket tudunk elérni. A szivattyúállomások villanyáram-fogyasztását eddig is szubvencionálta az állam. Pluszban a víz díjának egy részét is átvállalná a költségvetés.

— A kedvezôtlen idôjárás egyre nyilvánvalóbb jelenséggé válik, a hazai mezôgazdaságot hosszú évek óta mégis pillanatnyi tûzoltómunkával próbálják kihúzni a bajból. Hogyan lehetne versenyképes és tartós gazdálkodásra ráállni, figyelembe véve a kedvezôtlen idôjárási körülmények negatív hatásait?

— Az idôjárás okozta veszteségeket fôleg újabb agrárkutatási eredményekkel tudnánk ellensúlyozni. Az utóbbi 10–15 évben változott a klíma: más a tavasz, más a nyár, sokkal szeszélyesebb, szélsôségesebb a természet, éppen ezért szükséges az, hogy új növényfajtákat dolgozzon ki a kutatás, amelyek rezisztensek a szárazságra és minimalizálják a természeti csapásokat. Másrészt olyan technológiákat kell alkalmazni, amelyek kellôképpen készítik elô a talajt, kellôképpen kezelik a növényt bizonyos növekedési fázisokban.

(m. j.)

Hétfôn Serban Rãdulescu, a Román Demokratikus Konvenció,az RMDSZ, az RTDP, az NLP, az SZRP, a DP, a JESZ, a Román Humanista Párt, a Román Szociáldemokrata Párt, illetve a Román Keresz-ténydemokrata Nemzeti Szövetség támogatotta polgármesterjelölt bejelentette: a napokban több városházi vezetô tisztségviselô megkereste, hogy megállapodjanak arról, a választások megnyerése után melyek a legfontosabb teendôk. Rãdulescu szerint prioritás a költségvetés elfogadása, illetve az, hogy az iskolások és a nyugdíjasok ingyen utazhassanak a közszállítási jármûveken. Rãdulescu diszkriminatívnak ítélte a polgármester által használt választási plakátokat. A feliratok így szólnak: románok, menjetek el szavazni. — Az elmúlt nyolc évben a polgármester a románokat a magyarok ellen, a románokat a románok ellen, illetve a románokat a romák ellen uszította. Ez a Funar egyetlen fegyvere — mondta Rãdulescu.

Hozzátette: értesülései szerint egyesek megpróbálnak csalni a második forduló során. — Arról tájékoztattak, hogy rengeteg személy fog a speciális listákon szavazni — mondta.

Rãdulescu értetlennül fogadta azokat az újságírói híreket, amelyek szerint a templomokban több román pópa arra buzdította híveit, hogy Gheorghe Funarra szavazzon. — Ha ez bebizonyosidik, magyarázatot kérek Bartolomeu Anania ortodox püspöktôl — mondta a polgármesterjelölt.

Kiss Olivér

Rosszul sült el a polgármester hét végi választási trükkje: körülbelül száz pataréti romát szervezett be annak érdekében, hogy jelenjenek meg a Serban Rãdulescu polgármesterjelölt szervezte állófogadáson. A polgármester a remélt eredmény fordítottját érte el: diverzió helyett a romák Rãdulescut támogató jelszavakat kiáltottak. Mi több, a Romák Pártjának kolozsvári szervezete közleményében kifejti: „A Romák Pártja örömét fejezi ki, hogy Kolozsváron történelmi szövetséget sikerült alkotni, és arra buzdítja a roma szavazókat, hogy Serban Rãdulescura adják voksukat" — áll a közleményben.

(k. o.)

Kedden, június 13-án 8 és 16 óra között javítási és felújítási munkálatok miatt szünetel a vízszolgáltatás a Monostor, Zorilor, Andrei Muresanu, Gruia, Kerekdomb, Nicolae Titulescu (Pata) negyedben, a Györgyfalvi negyedben a III. és IV. mikrorajonban.

A következô intézményekben is vízkorlátozás lesz: Hasdeu egyetemi komplexum, Csillagvizsgáló (Observator) egyetemi komplexum, Belvedere (Transilvania) Szálló, TBC-kórház, Mûvese központ, Szívkórház, 2. Számú Poliklinika, Rehabilitációs kórház, Fertôzô betegségek kórháza, Szakmai megbetegedések kórháza, Onkológia, Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet — Grigorescu 2.

Ugyanabban az idôszakban nem lesz víz az Avas utcában, a Máramaros és Cosminului utca közötti részen, a Pãstorului, Hasdeu, Remetea, Ciprian Porumbescu és Pajistei utcákban.

Szabó Károly szenátor plénum elôtti felszólalásában a Szatmár megyei SRI-t tegnap azzal vádolta, hogy meg akarja hiúsítani az RMDSZ-t megilletô tisztségek betöltését az új megyei tanácsban. A SRI vezetôi több ellenzéki párttal is együttmûködnek ilyen irányban. Az RMDSZ-politikus a román titkosszolgálat megengedhetetlen ténykedéseire hívta fel a törvényhozók figyelmét.

Egy lány halála
Alig ismertem. A tömbházunkban levô kiskereskedésben volt elárusítónô. Minden reggel nála vettem a napi kávéadagomat. Néhányszor váltottunk egy pár szót. Tudtam, házassága a tönk szélén áll. Nem is egyszer jelent meg az üzletben kékre, zöldre verve. Egyik napon édesanyámnak sírta el bánatát.
A tragédia elôtti este, betérve az üzletbe, még viccelôdtünk. Valahonnan megtudta, hogy újságnál dolgozom. Még egyszer megemlítette, mennyire keserves az élete. Azzal vigasztaltam, nem az egyetlen.

Éjjel két órakor vetette magát a mélybe. 26 éves volt. A nevét csak az újságból tudtam meg.

(nánó)

Levélküldemények a határokon túlra
Olvasói kérésre ismételten közöljük a postai díjszabások árjegyzékébôl a külföldre küldött levelekre vonatkozó részt. (Ebbôl kitûnik, hogy nincs különbség Európa és más földrészek között.)
Egyszerû levél 20 gramm alatt — 9050 lej, 20–50 gramm között — 15150 lej, 50–100 gramm között — 21100 lej, 100–250 gramm 43050 lej, 250–500 gramm között — 143500 lej, maximum 2 kg-ig — 233700 lej. Képeslap, levelezôlap: 5800 lej.

AZ RMDSZ PATA–GYÖRGYFALVI KERÜLETÉNEK SZÉKHÁZÁBAN (Jugoszlávia utca 51. szám) számítógépes szövegszerkesztô intenzív tanfolyam indul magyar nyelven június, július hónapokban. Érdeklôdni pénteken du. 2–4 óra között a Jugoszlávia utca 51. szám alatt, vagy a 150-614 telefonszámon.
Szívesen várnak minden frissen érettségizett diákot, de másokat is.

A DONÁT NEGYEDI KÖRZETI RMDSZ a szokástól eltérôen június 14-én, szerdán du. 6 órakor tartja közgyûlését az Etelköz/Vlahuta utcai református templom gyûléstermében. Téma: a június 18-i polgármester-választás.

Meglehetôsen nehéz idôket élünk manapság Kolozsváron: hamarabb fog tartósan esni a polgármester, mint az esô.

(öbé)

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság kilencedik alkalommal hívja általános öregdiák találkozóra a kolozsvári Református Kollégium, a Református Leánygimnázium, a Gép- és Villamosipari Középiskola, a Kereskedelmi Fiú- és Leányközépiskola, valamint az utódlíceumok végzettjeit. Ez alkalommal tartják 60., 55., 50., 45. és 40. éves találkozóikat a fenti tanintézetek 1940, 1945, 1950, 1955 és 1960-as években érettségizett véndiákjai. A találkozó rendezvényei: június 16., péntek 9 óra — gyülekezés a Farkas utcai templom elôtt, fényképezés; 10 órakor osztálytalálkozók az Apáczai-líceum termeiben, utána egykori tanárok és néhai diákok iránti kegyelet lerovása a Házsongárdi temetôben; 16 órakor fogadás a Baráti Társaság székházában, Grozãvescu utca 20. szám. Június 17., szombat 9 óra — gyülekezés a Farkas utcai templom elôtt; 10 óra — istentisztelet úrvacsora osztással, 12 óra — A Baráti társaság ünnepi ülése, oklevelek átadása az Apáczai-líceum dísztermében; 16 óra — baráti összejövetel a Protestáns Teológiai Intézet éttermében.

Szeretettel várjuk iskolatársaink és a testvéri baráti társaságok öregdiákjait.

— A magyar millenniumi ünnepségsorozat keretében, Millenniumi sokadalom címen, a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal hat színtéren háromnapos rendezvénysorozatot tervez. A hatból négy magyarországi (Gyula, Pécs, a diósgyôri vár és Komárom a szlovákiai Komárnóval együtt), illetve kettô romániai: Kolozsvár és Marosvásárhely — tudtuk meg Szép Gyulától, az RMDSZ mûvelôdési és egyházügyi alelnökétôl, az esemény szervezésében résztvevô Archívum Kulturális Alapítvány elnökétôl. A rendezvénysorozat megszervezésében részt vállalt az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület is. A rendezvények közös vonása az — mondotta Szép Gyula — , hogy az esemény várak körül történjen. Marosvásárhelyen, például, a református templomkertben. A rendezvénysorozat különös szimbóluma egy vándorharang, amely mind a hat színtérre eljut. Elsôsorban népzene, néptánc, és hagyományos népi mesterségek bemutatója ez a három nap. Kolozsváron a kolozsmonostori apátsági (kálvária) templom körüli 27 ezer négyzetméteres földvár és zöldövezet területén több mint ezer szereplô lép fel.

Kincses városunkban gyermek-néptáncfesztivált is tartanak, amelyen kb. tizenöt erdélyi tánccsoport vesz részt. Ezt azért emelném ki — tette hozzá Szép Gyula —, mert ritkán sikerül ennyi gyereknek kolozsvári fellépési lehetôséget biztosítani. Felhívnám a figyelmét a kolozsvári és Kolozsvár környéki iskolásoknak, óvodásoknak, hogy jöjjenek el a rendezvényre, mert számukra is nagyon érdekes lesz — mondotta az RMDSZ mûvelôdési alelnöke.

N. Cs.

Kolozsvárott különleges zenei eseményre kerül sor a Francia Kulturális Központ szervezésében. Az idôpont is különleges, a nyári napforduló, június 21., az év leghosszabb napja.

Szerte a világon, immár 18 éve a francia mûvelôdési minisztérium megrendezi a Fete de la Muzique-ot (szabad fordításban: a Zene Napja). Több mint 100 ország (egyebek között Magyarország, Németország, Belgium, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Csehország, Anglia, Törökország és természetesen Franciaország) hasonló módon ünnepli a zenét. A városok központjának arra a napra forgalommentesített utcáin a különbözô zenei stílusok és irányzatok „gócpontjain" amatôr és profi zenekarok sokasága ingyenes koncerteken mutathatja be tudását. Ettôl a recepttôl Kolozsvár sem tér el, a helyszín valószínûleg a Mátyás király szülôházától a Deák Ferenc (Eroilor) utcáig és ezek környékére terjed ki.

A határtalan zene mûvelôi szerdáig jelentkezhetnek a 092-641680 telefonszámon.

(pja)

Nem sokkal a hangversenyévad befejezése elôtt, június 9-én az egyházi zene két francia alkotását adta elô Petre Sbârcea vezényletével a Transilvania filharmónia kórusa és zenekara.

A mûsor elsô felében a francia impresszionizmust megelôzô egyik jelentôs zeneszerzô, Gabriel Fauré Rekviemje hangzott el. A szerzô többször is átdolgozta 1890-ben befejezett Rekviemjét, amelyet Párizsban adtak elô elôször és 1924-ben ez kísérte utolsó útjára is.

Ez a Rekviem, Mozart vagy Verdi mûvétôl eltérôen, kerüli az erôs drámai hatásokat, valószínûleg ezért is mellôzte megírásakor Fauré a Dies Irae tételt. Szinte mindvégig pasztellszínek uralják a halálba való belenyugvást sugalló mûvet. Hangszerelése fôleg a vonósokat, az orgonát és a hárfát helyezi elôtérbe. Melodikus mû, szép kórusrészletekkel.

A szoprán szólamát éneklô Carmen Gurban már nagy sikereket mondhat magáénak: Párizsban vele került CD lemezre a Traviata, ugyanennek az operának fôszerepét többször is énekelte a római operában, de filharmonikusainkkal is minden fellépte magas mûvészi mércével mérhetô. Nemes szépségû hangja, dinamikai átmenetei, légzési technikája nagy mértékben emelte a Fauré-mû hatását. Cristian Rubic, bariton, aki már bel- és külföldi sikerekkel dicsekedhet, szép fényes hangszínnel rendelkezik, viszont piano technikáját még csiszolnia kell.

Petre Sbârcea jól ráérzett a finom francia muzsikára, a zenekarnak sem okozott különösebb problémát a mû elôadása, legfeljebb az orgonával való együttmûködés.

A mûsor második részében Georges Bizet négytételes Te Deumát adtál elô. Bizet a Te Deumot egy római ösztöndíj pályázatára írta, de nem tartotta sikerültnek. A pályázaton a mû egy ma már teljesen elfelejtett szerzô után a II. díjat kapta.

A Te Deum magán viseli Bizet melódiagazdagságát, hangszerelési invencióját, nyilván a szerzô már fiatalon is nagyon igényes volt.

A nagyon szépen éneklô Carmen Gurban mellett a még zeneakadémista Cosmin Ifrim énekelte a rövid lélegezetû tenorszólamot. Kellemes színû lírai tenorja volumenben is gazdagodott eddigi fellépései óta.

A Cornel Groza betanította kórus jó produkciójából különösen a szépen hangzó pianókat emelném ki.

A mûsor azért sem okozott a zenekar számára különösebb problémát, mert Petre Sbârcea biztos kézzel tartotta kezében az együttest.

Morvay István

Sok Önnek 38 000 lej? Ennyibe kerül ugyanis egyhavi Szabadság-elôfizetés. És ráadásul milyen kedvezményesen! Mert a havi mintegy 22 darab 2000 lejes és a még 4 darab 3000 lejes újság egyenként megvásárolva 56 000 lej lenne!

Van, akinek a 38 000 lej megengedhetô összeg. Másnak már rég rengeteg. Annyira, hogy hónapok, esetleg évek óta nem tud elôfizetni közösségünk tájékoztató alapfeladatát ellátó lapunkra.

Ha Ön mint cég- vagy intézményvezetô az elôbbiek közé tartozik, adományozzon legalább 3 elôfizetésû díjat olyanoknak, akik kisnyugdíjuk, munkanélküli segélyük, rokkantsági pótlékuk stb. folytán erre rászorulnak. 3 elôfizetés = 3 ember! Ha Ön szerényebb jövedelmû, de segítôkész magánszemély, nem is biztatjuk, Ön eddig is kérés nélkül eljuttatta gesztusértékû adományát kiskeresetûeknek. Köszönjük! Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon június 21-ig.

Ha Ön nem Szabadság-elôfizetô, és olyan család tagja, amelyben az egy fôre esô havi jövedelem 500 000 lejnél kisebb, nyújtsa be támogatásra szóló igénylését június 21-ig ugyanott, a keresetérôl szóló igazolással. A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük elôfizetését.

A szerkesztôség

A Kárpát-medencei magyar gondokról készült körképünk elsô részében vajdasági, kárpátaljai és horvátországi magyar politikusok nyilatkoztak közösségük helyzetérôl. A Magyarok V. Világkongresszusa alkalmából Duray Miklós felvidéki politikust a szlovákiai magyarság elmúlt évtizedérôl kérdeztem.

— A felvidéki magyarság jogállása az elmúlt tíz évben nem változott. A nyelvhasználat terén több negatív jelenség hódított: amíg ennek íratlan szabályai voltak, jobban mûködött, mint amióta törvényileg szabályozzák... A kommunista hatalom bukásával jelentôs strukturális változás következett be, pozitív fejleményekrôl azonban nem igazán beszélhetünk. A kormányba lépés sem hozta meg a várt eredményeket.

— Mit vártak el a kormányzati szerepvállalástól?

— A kormánykoalícióba történô belépésünktôl elsôsorban azt reméltük, hogy a kormányt alakító szlovák pártokkal partnerhelyzetbe kerülünk, de ez nem történt meg. A kormányprogramnak azt a részét, ami a mi javaslatunkra vagy kérésünkre került be a közös kormányzási programba, egyes miniszterek elutasították, vagy olyan huzavona van körülötte, hogy követeléseinket a kormányprogram „nem teljesíthetô" csoportjába számûzték...

— Hírek szerint Szlovákiában jobb a gazdasági helyzet, mint Kárpátalján, Erdélyben vagy a Vajdaságban. Mennyire érzôdik ez a felvidéki magyarság körében?

— Gazdasági helyzetünk megítélése eléggé relatív. Kárpátaljához vagy Romániához mérten valóban rendezettebbek, civilizáltabbak a körülmények, viszont nô a magyar lakosság elszegényedése és a munkanélküliség. Az országos munkanélküliségi ráta 20 százalék, a magyar vidékeken a legalacsonyabb szint 23 százalék, de van olyan, zömmel magyarok lakta vidék is, ahol az aktív lakosság 70 százaléka keres munkát... Rettentôen romlik a felvidéki magyarság gazdasági helyzete. A szlovákiai lakossággal szemben továbbra is hátrányos megkülönböztetést szenved: nem sikerült elôbbre jutnunk a háború utáni elkobzott magyar vagyonok visszaadását illetôen, ugyanakkor nem sikerült az agrárpolitikát sem úgy alakítani, hogy az intenzív mezôgazdaságot támogassák, és ne szociálpolitikai kérdésként kezeljék az agrártámogatást. Ez azt jelenti, hogy a mezôgazdaság szempontjából hátrányos, nem magyar területekre viszik a támogatást. A hitelpolitika terén is a magyarok hátrányos helyzetben vannak, nehezebben jutnak bankkölcsönhöz, mint a szlovák vállalkozók. Ha a magyarországi Új Kézfogás alapítvány hitelekkel tudná támogatni a felvidéki magyar üzletembereket, ez igen komoly segítséget jelenthetne. Persze, az is kérdés, hogy mekkorák ezek a hitelek. Ha a 3 millió forintos magyar mikrohitelt veszem alapul — ami szlovák pénzben 500 ezer korona — ezzel Felvidéken vállalkozóként nincs mit kezdeni.

— Az elmúlt tíz évben a Kárpát-medencében sokat beszéltek a különbözô autonómiaformák megteremtésérôl a helyi magyarság körében. Mindebbôl szinte semmi nem valósult meg. Mi a helyzet Felvidéken?

— Attól függ, hogy mit értünk autonómia alatt... Helyi autonómia a községi önkormányzatiság, ezen önkormányzatok jogainak a bôvítése. Ez olyan községi önkormányzat, aminek nincsen etnikai jellege. Nagyon fontos szempont, hogy a helyi autonómiák erôsödjenek: minél több jogkört kapnak, annál több területen tudnak dönteni és kevésbé vannak kiszolgáltatva a felsôbb hatóságoknak. Éppen most folyik a nagy közigazgatási reform, amelynek be kellene vezetnie a regionális önkormányzatiságot is, meg kéne változtatnia a jelenlegi közigazgatási beosztást. Ez sajnos egyelôre annyira képlékeny állapotban van, hogy közelebbit nehéz róla mondani.

— Szlovákiában is az úgymond demokratikus szlovák pártok vannak hatalmon, amelyek kinyilatkoztatott szándéka az ország európai integrációja. A Meciar-féle visszarendezôdés veszélye mennyire reális?

— Vannak olyan politikai törekvések a jelenlegi ellenzék részérôl, hogy a jelenlegi kormány megbukjon. Ennek „érdekében" sajnos a mai kormánykoalíció is sokat tett. Ha a mostani koalíció megbukna, akkor feltételezhetôen olyan színezetû hatalom jönne létre, amelynek sokkal kisebb volna az eltökéltsége az európai felzárkózásra.

Makkay József

Bulgária és Románia európai integrációs együttmûködési lehetôségeirôl, tapasztalataik megosztásáról rendezett nemrég konferenciát a várnai Nyílt Társadalom Alapítvány. A Várnától délre fekvô Riviera üdülôtelep Imperial szállóját — ahol a háromnapos tanácskozásra sor került — hatalmas rendôri, titkosrendôri és katonai erô védte.

Kiderült azonban, hogy a szokatlan biztonsági intézkedések távolról sem a konferencia résztvevôiért történtek, hanem annak okán, hogy ugyanabban a szállodában tartózkodott az oroszországi Gazprom konszern elnöke és vezérkara.

Az oroszok tárgyalni jöttek Bulgáriába. Persze, áremelésrôl. S államelnök, kormányfô és külügyminiszter hiába könyörögtek nekik, hiába biztosították számukra a legnagyobb kényelmet, ôk hajlíthatatlanok maradtak. Tehették, ugyanis a teljes bolgár földgáz és villamos energia piacát mára már kezükben tartják.

Bárki megállapíthatja azonnal, hogy ilyen körülmények között eléggé nehéz európai betagolódásról beszélni. S annak ellenére, hogy az 1997-es évi pénzügyi összeomlást követôen Bulgária gyorsan talpra állt, és gazdasági teljesítménye mára már a Romániáét is felülmúlja, az országnak sokat kell még tennie ahhoz, hogy az integrációs követelményeknek megfeleljen.

Az integráció egyik fô feltétele a régiók közötti együttmûködés kifejlesztése, ami Románia és Bulgária viszonyában egyelôre csíráiban sem létezik. Ezt mindkét fél azzal magyarázza, hogy a Dunán egyetlen híd van, Gyurgyevónál, s az nem elegendô ahhoz, hogy eurorégiót lehessen itt alakítani. Mivel sejtettem ezt az érvet, arrafelé menet Konstancán keresztül utaztam. Éppen azért, hogy láthassam: mennyire sikerült kifejleszteni a határon átnyúló együttmûködést ott, ahol azt a Duna nem gátolja, Dobrudzsa és az egykor Románia részét képezô Quadrilaterum között.

Tapasztalataim lesújtóak. A Vama Veche-i határátkelô olyan, mint amilyen — mutatis mutandis — 1989 elôtt az ártándi volt. Ha a román oldalon tizenöt perc alatt viszonylag kedvesen át is engedik az embert, a bolgároknál jókora idôhúzásra kell az utazónak számítania. Álmos vagy részeg határôrök keresik egymást, aztán testületileg kijönnek a vámházból és a napon nyújtózkodni kezdenek. Végignézik a kocsisort, amely nem is akkora, hogy tíz perc alatt ne lehessen beléptetni, csakhogy... Unják az egészet, még egy kicsit csevegnek, vihorásznak, majd ímmel-ámmal hozzálátnak az útlevelek begyûjtéséhez. Aztán jön a kompjúterezés, amelynek csínját-bínját a látogató idegrendszerének látható igénybevételével igyekeznek elsajátítani. Másfél óra múlva már kész is a beléptetô kártya, jöhet a vámolás. csakhogy addigra a vámos tûnt el, mint a kámfor.

Ilyen körülmények között meglehetôsen nehéz bármilyen eurorégió kialakításáról beszélni. Nincs ugyanis az a román vagy bolgár üzletember, aki órákat kívánna tölteni a határon annak érdekében, hogy a másik országban mûködô vállalkozását szemügyre vehesse. Pedig a zónának kiváló adottságai vannak, amelyek határozottan együttmûködésre predesztinálják. Továbbá a határ mindkét oldalán élnek románok, bolgárok és törökök, akik az ilyenfajta kooperáció motorjai lehetnének.

Ebbôl a szempontból Románia jóval jobban áll. Nem lehet nem elismerni, hogy a határátkelési helyeken jelen lévô három minisztérium által hozott közös intézkedések hatásosak voltak, s ma már rendszeresen többet kell várakoznunk például magyar oldalon, mint a románon. Nyilvánvaló, hogy ehhez politikai döntésre volt szükség, s annak felismerésére, hogy a határátkelés meggyorsítása nem az ellenôrzés kiküszöbölését, minimalizálását jelenti, hanem több munkát, jobb szervezést és nagyobb felelôsségérzetet saját országod imidzséért.

A bolgárok a kisebbségvédelem terén is messze állnak tôlünk. A hét és fél milliós országban az 1990-es népszámlálás szerint csaknem másfél milliós török közösség él, az alkotmány azonban tiltja az ún. etnikai pártok létezését. A bolgárok szerint ez a szám túlzott. Elsôsorban azért, mert a mohamedán vallású cigányok és bolgárok is töröknek vallották magukat, másodjára pedig azért, mert azóta sok török nemzetiségû bolgár állampolgár elhagyta az országot, és Törökországban kereste boldogulását. Úgy tartják tehát, mára kevesebb mint egymillió török lehet Bulgáriában, akik a Jogokért és Szabadságért Mozgalomba tömörültek.

A török kisebbség ügye éppen ezekben a hónapokban látszik odaát felértékelôdni, mert valamennyi közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a következô választásokon a "volt kommunisták" és a "demokratikus erôk" küzdelmét nekik kell eldönteniük. Másképpen szólva: ôk lesznek a mérleg nyelve. Tehát nagy az esélye annak, hogy Bulgáriában megismétlôdjék a katalán példa. Kellemetlen...

Meg is vannak rémülve kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt. Hogyisne, amikor az országban egyetlen török tannyelvû iskola sem mûködik, amikor zömében törökök lakta települések bolgár tannyelvû iskoláiban is alig hagyta jóvá a törvényhozás azt, hogy a török gyerekek anyanyelvüket fakultatív órákon tanulhassák. Ami, persze, a legrosszabb megoldás, de ennyit lehetett kiharcolni. Most pedig — rettegnek a bolgárok —, ha majd a török pártnak kell eldöntenie, hogy merre megy az ország, és ki kerüljön kormányra, ki tudja, mit fognak követelni majd mindezért. Mindent, a Göncölszekeret az égrôl... Amibôl pedig baj lehet. Sokkolóan hathat majd az egyes "elképesztô" követelések teljesítése a többségre. Például az, hogy legyen tévé- vagy rádióadásuk anyanyelven.

A feszültség a levegôben is érzôdik. Ott jártamkor emlékezett meg a török közösség arról, hogy tizenegy évvel ezelôtt, amikor a bolgár hatóságok erôszakkal bolgárosították a törökök nevét, a tiltakozó akciók során a rendôrség két török embert lelôtt. Magyarázták aztán, hogy a golyók tulajdonképpen a járdaszélbôl csapódtak vissza... Részt szerettem volna venni az emlékünnepségen, s emiatt hívtam fel telefonon Kadir Mehmet Kadirt, a mozgalom elnökét, akit néhány évvel ezelôtt személyesen is megismertem. Azt mondta, sok szeretettel üdvözöl, minden jót kíván, köszöni az érdeklôdést, de ne menjek el a rendezvényre. Van úgyis elég bajuk a bolgárokkal, anélkül is, nem akarják, hogy megemlékezésüknek nemzetközi visszhangja legyen.

Akkor, ott, fölöslegesnek éreztem elmondani neki és bolgár barátainak, hogy az európai integráció azt is jelenti: megpróbálod megérteni, átérezni, de legalább tiszteletben tartani a többi nemzet örömét és fájdalmát. Ez nincs ugyan benne az integrációs feltételeket tartalmazó aquis communitaire-ben, ám ha ez az empátiakészség hiányzik, semmit se ér a politikai és a gazdasági integráció. Ez a balkáni aquis legfontosabb elôírása kellene hogy legyen. Ha ezt nem teljesítjük, akkor csak arra lehet számítani, amit a bolgárok most saját bôrükön tapasztaltak: hogy kormányfôi könyörgés ide vagy oda, az oroszok megemelik a gáz és a benzin árát.

Tibori Szabó Zoltán

Úgy léptem be az idei ballagáskor volt iskolámba, a Brassai Sámuel Líceumba, hogy szerettem (akartam) volna átérezni azokat az idôket, mikor ifjú voltam és boldog, és tizenkét évig hol örömet, boldogságot, hol pedig keserûséget, csalódást okoztam szüleimnek, tanáraimnak egyaránt. Bámultam az emeleti ablakból a búcsúzó végzôsöket, és semmi az égvilágon nem moccant bennem. Pedig jövôre lesz a huszadik ballagási évfordulónk. Próbáltam átérezni a régi udvaron álldogáló, utolsó kicsengetésre váró ifjak érzelemvilágát, azt, hogy mennyire érzik át a pillanat fontosságát. És tudatosan, vagy tudat alatt valami megakadályozott abban, hogy magamba szívjam a pillanat fontosságát.

Rádöbbentem: túl sok idô telt el azóta, amikor jómagam is ott álltam büszkén, a virágillatú négyszögben, amikor tanáraink arra intettek, hogy mostantól mi is kilépünk a nagybetûs Életbe. Tulajdonképpen már két évvel azelôtt megismerkedtünk azzal a bizonyos nagybetûssel, hiszen alig 17 évesen három kemény hónapot lehúztunk a Duna-csatornánál.

Természetesen, mint mindenki másnak, iskolai emlékeim nekem is felejthetetlenek. Tisztán emlékszem, hogy elsô iskolai napunkon M. Zoltán barátommal (azon kevesek közé tartozik, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot) felfedezô útra indultunk iskolánk folyosóin. Fél óra múlva nem tudtuk, merre járunk, és sehogyan sem találtuk osztályunkat. Azt nem tudtuk, hogy egy egész tanári különítmény indult keresésünkre. Meg is találtak valahol az unitáriusok bentlakásában. Idôvel persze már behunyt szemmel is eligazodtunk a suliban. Az elemi után, ahonnan Bodrogi Margit tanítónônknek köszönhetôen bizalommal néztünk a gimnáziumi évek elé, sûrûsödni kezdtek a gondok, de az örömök is. Nagy tisztelettel néztünk a nagyobbakra (nem is lehetett másként, hiszen ha rosszalkodni kezdtünk, pl. szünetben, egykettôre jött a fenéken billentés), és mindegyikünknek volt példaképe. Ahogy a nagyok végeztek, úgy változtak azok is, akikre felnéztünk. Nemcsak képletesen. Annak idején talán ez volt a Brassai egyik varázsereje: példamutató tanárok, diákok.

Hülyeség ellen senki sincs beoltva. Néha minket is elkapott a túlzott hév egy-egy április elsején. Egyik évben tábortüzet gyújtottunk az udvaron, és majdnem felgyújtottuk az iskolát. A büntetés: egy hétig „visszaminôsítettek"— elemistáknak. Dobáltuk mi is a vízzel telt zacskókat, az emeletrôl célozva a lányokat.

Felejthetetlenek voltak a Brassai-hetek. Foci, kosárlabda, kézilabda stb. Sport szempontjából kiváló osztály voltunk. (Tanulásban sem voltunk utolsók.) Tanárok ellen játszani — gondolom, ez minden diák álma. Mert a pályán egyenlô felek voltunk.

Ahogy nôttünk, egyre többször vettük észre a nôi nem képviselôit. Nagyon sok pár alakult a kilenc-tizedik osztályban. Néhánynak, késôbb, házasság lett a vége. (No meg azóta a szomorú válásé.) Akkoriban én is úgy gondoltam, hogy a szerelem örök. Ma már jól tudom, hogy ez utópia, de a barátság megmarad(hat). Csak nagyon kell vigyázni az elválásra. A legnagyobb badarság, ha a szerelem átcsap gyûlöletbe.

Hatalmas kosárlabdamérkôzéseket vívtunk a három évvel nagyobb osztállyal. Mindig megvertek, addig, amíg ballagásuk után összehoztunk egy újabb meccset. És gyôztünk! Legalább olyan boldogság volt, mint megnyerni az NBA-t.

Az iskolás évekkel az a baj, hogy észrevétlenül rohannak el. Vannak, akik végig párhuzamosan futnak vele, vannak, akik számára fontos. Hûséges voltam a Brassaihoz tizenkét éven át. Életem leghosszabb szerelme.

És most, 19 év után, úgy éreztem, nekem semmi keresnivalóm ebben az iskolában. Tanáraink rég nyugdíjasok, sokan közülük a Házsongárdban pihenik ennek a pályának nem mindennapi fáradalmait.

Volt osztálytársaimmal sokszor álmodom még manapság is. De sohasem vagyunk, még álmomban sem, az iskola falai között.

Pedig büszke vagyok arra, hogy a Brassaiban végeztem. Csak kevesebbet nosztalgiázom róla.

Nánó Csaba

A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei elsô ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László püspök áhítata nyitotta meg, majd Tonk István elnök szólt a bizottsági tagokhoz: „úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk. A kommunizmus pedig intézményrendszerünket is tönkretette, iskoláinkat bezárta". A sajtóbizottság egyik fô feladata — hangsúlyozta az elnök —, hogy az információáramoltatással, az írott és az elektronikus sajtó segítségével a magyar reformátusságot összetartsa, egyúttal remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. Végül hozzátette: örvendünk, hogy most Kárpátaljára jöhettünk, mert így megismerhetjük a fogadó egyházkerület gondjait, de örömeit, megvalósításait is.

A napirendi pontok megtárgyalása során véglegesítésre került a kárpát-medencei református szeretetintézményeket bemutató könyv. Ezt követôen az MRETZS ügyvezetô titkára, Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületrôl készülô térképet: a budapesti Kartográfia Vállalat által készítendô színes térképen láthatóak lesznek az egyházmegyék határai, az anya-, leány- és szórványegyházközségek, nemkülönben a református iskolák, szeretetintézmények, de a magyar evangélikus és unitárius egyházközségek is.

A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon
A gyûlést követô reggel a helyi gyermekotthont látogattuk meg. Az ötlet — mondta Katkó László igazgató — a hollandokban fogant meg, akik a változások után nagy mennyiségben hozták a segélyeket az ukrajnai gyermekmenhelyekre. Észrevették azonban, hogy a többtonnás szállítmányok napokon belül eltûntek. Ezért úgy gondolták, kiválasztanak egy egységes magyar református falut, hogy az ott felépítendô otthon számára küldött segélyeket ellenôrizni is tudják.

Az épületet a hollandiai Hulp Oost Europa Alapítvány segítségével kezdték építeni 1993-ban. A két évvel lésôbb felszentelt kétszintes épületben ma már ötvenkilenc egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermek van elszállásolva. Az állami intézményektôl eltérôen, ahol 25–30 gyermek van bezsúfolva a szobába, a nagydobronyi otthonban ötön-haton laknak egy szobában és minden hat gyermekkel külön nevelô foglalkozik. A gyermekek rendelkezésére játszótér, egészségügyi rendelô, tantermek, tiszta fürdôszobák, számítógépek állnak. A vendégek számára a felsô emeleten konferenciaterem és vendégszobák találhatók.

Az épület, amely a nyugati követelményeknek is megfelel, a hatezer lelkes falu határában fekszik. Erre azért volt szükség — magyarázza az igazgató —, hogy a körülöttünk levô földeken gazdálkodni tudjunk. A hollandok elképzelése szerint a felépített otthonnak rövid idôn belül önellátónak kell lennie. Óriási gyümölcsösünk van, évente 900 kg mézet termelünk, melegházainkból a gyermekek számára állandóan biztosítani tudjuk a friss zöldséget. Jelentôs állatállományunk van (3500 csirke, 16 tehén, 40–50 sertés). Kilenc hektáros belterületen, tíz hektáros külterületen gazdálkodunk, és még külön negyven hektárt bérelünk. Az otthonban több mint 50 alkalmazottunk van, mezôgazdasági munkát húszan végeznek. Nemcsak belsô fogyasztásra termelünk, hanem eladásra is, ezen kívül rendelkezésünkre álló mezôgazdasági gépeinkkel különbözô szolgáltatásokat végzünk. A nálunk termelt tejjel nemcsak az otthont látjuk el, hanem a falunak, sôt a környéknek is biztosítjuk a tejterméket. Ezen kívül minden évben 10 ezer ingyen ebédet adunk a környéken nehéz helyzetben levôknek.

Az intézetben dolgozók fizetése alacsony (5–11 ezer forint között mozog), de próbálnak természetben is juttatni. Ôk azonban nemcsak a fizetésért dolgoznak — mondja Katkó László —, szívvel-lélekkel állnak hozzá a munkához. A nevelônôk, akiket a hollandok elôzôleg nyíregyházi továbbképzôre küldtek, nagy gondoskodással és szeretettel foglalkoznak a gyermekekkel. Nem csoda, ha még Leonid Kucsma ukrán elnöknek a felesége is meglátogatta intézetünket és csodálatát fejezte ki az itt látottak alapján. Az ukrán állam különben — panaszkodik az igazgató — semmivel sem segíti munkánkat, egyáltalán nem támogat, csak megtûr — egyelôre. Bár az igaz — tette hozzá —, hogy a Kárpátalján mûködô református intézményeknek köszönhetôen a Magyar Református Egyházat úgy tartják számon, mint az ukrán államot leginkább segítô intézményt. Ez a gyermekotthon az egész ország példaképe; nagy hangsúlyt fektetünk a tisztaságra, fegyelemre s mindenekelôtt a szeretetre. Azt szeretnénk, hogy akik intézményünket elhagyják, az életre felkészült, tanult, hívô magyar református emberek legyenek.

Közben a gyerekek észrevették, hogy az udvarról visszajöttünk, s a szobákból a folyosóra szaladva többen az ölünkbe kérezkedtek átölelve nyakunkat, a nagyobbak (öt-hatévesek) énekelni kezdtek, hogy megmutassák, mit tanultak: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje…

Meghatódva távoztunk Nagydobronyból, s utunkat Munkács felé vettük.

Gyermekotthon és cigánymisszió Munkácson
Leírhatatlan útviszonyok között érkeztünk meg a munkácsi gyermekotthonhoz. A hollandiai Hulp Oost Europa Alapítvány, a németországi Diakonisches Werk segítségével felépített négyszintes épület 1997 szeptemberére készült el. Az otthon négy gyermekkel indult, s a létszám fokozatosan növekedett. A mûködésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet, amelyek bizonyos idôre (évre, félévre) biztosítják az intézet összes költségét.

A gyermekek sajnos nincsenek itthon — mondja Dani Péter, az otthon igazgatója —, egyesek iskolában vannak, mások az otthon vezetôjével Beregszászra mentek jogi ügyeket intézni. A kicsik rettenetes családi háttérrel rendelkeztek, mielôtt az intézetbe kerültek. Például a hatéves Kálmán édesanyját, aki örömlány volt, a maffia feldarabolta, édesapja börtönben van, ôt testérével együtt elmebeteg nagyanyja nevelte. A fiatalokkal rengeteg munka van, nagyon sok odafigyelést, szeretetet igényelnek. De Istennek hála, megvan az elégtételünk is — mondja Dani Péter —, hiszen sokan már így nyilatkoznak: Mindig vágytam egy igazi családra, nem tudtam, hogy az milyen. Most boldog vagyok, hogy rátaláltam, és itt lehetek. Mi nem intézetben élünk, hanem egy nagy családban.

Ez is volt a célunk — folytatja az igazgató —, mert intézetünk családi típusú gyermekotthonként mûködik. Németországban vagy Amerikában legtöbb 10–12 gyermekkel foglalkoznak, nálunk már tizennyolcan vannak. Ha többen lennénk, megbomlana a családi egység, megszûnne az egymásra figyelés. A 18 gyermek mellett így is hét állandó alkalmazott van. Segítünk nekik délutánonként (betanító tanárokkal) matematikából, angolból, kémiából. A beszédhibások logopédushoz járnak.

Dani Péter az intézet terveirôl beszélve elmondta: fontosnak tartják a Kárpátalján mûködô hasonló jellegû otthonokkal való kapcsolatépítést, és próbálnak több figyelmet fordítani a minôségi munkára, valamint arra, hogy újabb lehetôségeket találjanak olyan elhagyott gyermekek megsegítésére, akiket már nem tudnak felvenni az otthonba.

A gyermekotthont elhagyva a Munkács területén levô cigánytelepre siettünk, ahol a Kárpátaljai Református Egyház tiszteletbeli püspöke, Gulácsy Lajos vezetett bennünket. Megtudtuk: az épülô templom Kárpátalján már a negyedik cigánytemplom, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. Karácsonykor már itt tartottuk az istentiszteletet, pedig a templomban még padok sincsenek — mondta a püspök. Több mint százan voltunk, a gyülekezet azonban akár a kétezret is meghaladhatja (a beregszászi gyülekezet 800 lelkes). Örvendünk, hogy ilyen irányban is tudunk missziót végezni. Jó lenne, ha a roma lakosságot meg tudnánk tartani magyar ajkú reformátusnak, hiszen a környéken nagy erôket mozgatva dolgoznak az orosz pünkösdisták.

Tiszabökényi látogatás
Munkács után Beregszászra siettünk, ahol a diakóniai központot tekintettük meg. Itt Horkay László püspök még egyszer megköszönte azt a segítséget, lelki és anyagi támogatást, amelyet az egyházak a két évvel ezelôtti árvíz idején nyújtottak. A püspök kerületünknek külön köszönetet mondott, hiszen elmondása szerint a beérkezett támogatások közül az erdélyi volt a legnagyobb.

Ezt késôbb személyesen is tapasztalhattuk, hiszen Beregszászról Tiszabökénybe siettünk: itt az árvíz idején tönkrement házak közül 52 éppen az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintettük a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. Alatta még mindig víz van — mondta a gondnok —, nem tudtuk még kiszárítani. Most új parókiát szeretnénk építeni, ebben kérjük testvéreink segítségét. Sajnos itt mifelénk a szovjetek államosítás után minden egyházi ingatlant (parókiát, iskolákat) eladtak — magánszemélyeknek. Tôlük pedig nem tudjuk visszakövetelni.

A parókia alapja már megvan: az újabb árvíztôl való félelem miatt a többi házhoz hasonlóan másfél méter magas. Örömmel járkáltunk az épülô házak között, azokra a megdöbbentô képsorokra gondolva, amelyeket két évvel ezelôtt láttunk a tévében.

Visszagondolva az építkezésekre, a gyermekotthonokra, csak örvendeni tudunk annak, hogy a sok nélkülözés mellett, a sok csapás ellenére is, kárpátaljai református testvéreink nem csüggednek, hanem Istenbe vetett hittel munkálkodnak és gyarapodnak, hiszen létesítményeik követendô példát jelentenek embernek, településnek, államnak egyaránt.

Somogyi Botond

• Nemlétezô cég képviselôjének adták ki magukat Lucian Muresan (23) és Flaviu Câmpeanu (30) kolozsvári lakosok. Május 16-án megjelentek a Balcic Kft.-nél, ahol egyikük Radu Chiraként, a Iorom Kft. tulajdonosaként mutatkozott be, majd 259 négyzetméter, azaz 23,8 millió lej értékû fajanszot vásároltak. Fizetési utalvánnyal fizettek, ám az eladó nemsokára rádöbbent: a feltüntetett számlaszám fiktív, azaz nem létezik. Mi több, az is kiderült, hogy Iorom nevû cég nincs bejegyezve a kereskedelmi kamaránál. A tettesek utólag 16,5 millióért eladták a csempét, egy másik kolozsvári cégnek. Csalás, személyazonosság meghamisítása, magánokirathamisítás és hamis okirat tudatos felhasználása miatt indult bûnvádi eljárás ellenük, 30 napos elôzetes letartóztatásban vannak.

• Tévésorsjegyeket hamisított meg Gheorghe Moldovan 53 éves dési lakos, aki idén február-márciusában az Országos Lottóigazgatóság kolozsvári kirendeltségén dolgozott. A férfi 58 tévésorsjegyet gyûjtött össze az „Ora 1 a venit" címû mûsorra, majd azokon a résztvevôk adatait meghamisítva a sajátjait tüntette fel, és továbbította a sorsjegyeket. A turpisságra még a sorsolás elôtt fény derült: csalásért, okirathamisításért és hamis okirat tudatos felhasználásáért indult eljárás a tettes ellen.

• Söröskorsóval vágta fejbe vitatársát Petru Rosu 29 éves havasreketyei (Rãchitele) lakos. Marcel Gheorghe Purcel (21) szintén havasreketyei lakossal italozás közben politikai nézeteltérései támadtak a fentinek, s egy korsó sörrel társa fején nyomatékosította igazát. Az áldozatot a bánffyhunyadi kórházban kezelik koponya- és agyalapi sérülésekkel.

• Nemi erôszakot akart elkövetni Ovidiu Cora 21 éves nagykalotai (Cãlata) fiatalember. Szentkirály határában járôrözô rendôrök lettek figyelmesek arra, hogy egy férfi kerget egy szaladó nôt. Ovidiu, amikor utolérte a 19 éves V. N.-t, a földre teperte, majd erôszakos nemi viszonyt akart kikényszeríteni. Szabadlábon védekezhet.

• Véget vetett életének Ioan Preamc 73 éves kolozsvári lakos, aki két levélben írta le: mi késztette az öngyilkosságra. Lakásán találtak rá, június 10-én, az asztalon több üres gyógyszeresdoboz volt...

Vasile Feldiorean (54) szintén kolozsvári lakos egy nappal korábban vetett véget életének: kertjében akasztotta fel magát. Egyik esetben sem merült fel gyilkosság gyanúja, a két holttestet a kórbonctani intézetbe szállították.

• Vízbe fulladt a csucsai Cristian Daniel Buzea. A 14 éves fiú tetemére június 9-én 17 órakor találtak rá.

Szintén a vízbe fulladt Vasile Copreanu 30 éves aranyosgyéresi pásztor, ô egy kútba esett bele. Holttestét 10-én emelték ki. Egyik esetben sem merült fel gyilkosság gyanúja.

Balázs Bence

Szamosújváron a hét végén többen beszéltek németül, mint máskor. A történelmi múzeum épületében ünnepi keretek között került sor Szamosújváron és a németországi Forcheim közötti testvérvárosi kapcsolatot létrehozó dokumentum aláírására. Német részrôl részt vett a Karlheinz Fleckenstein vezette küldöttség, míg a helyhatóságot Nicolae Pop polgármester képviselte. Ôk ketten írták alá az egyezséget. Az ünnepi hangulatú rendezvényen felszólalt Gerhard Käding, a forcheimi Német Vöröskereszt elnöke (a két város között nyolc évvel ezelôtt kialakult baráti kapcsolat értelmi szerzôje) és Teodor Pop a Szamosúvár–Forcheim Baráti Társaság elnöke. Az eseményt megtisztelte a másik testvérváros, a magyarországi Aba kéttagú küldöttsége is. A múzeum falán emléktáblát avattak fel, és megnyitották a Szamosújvári Német Kulturális Központot. A helyi iskolák diákjai román és német nyelven mutattak be irodalmi–zenés összeállítást, majd a francia teremben a kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Akadémia hallgatói, Debreczeni Botond, Raul Ceosescu és Kiss Ármánd festészeti, illetve Havadi István fényképkiállítását tekinthették meg az érdeklôdôk. A kiállítás anyagát Havadi Nagy István, a fôiskola egyetemi elôadótanára méltatta.

Erkedi Csaba

A román–ukrán határ máramarosi szakaszán lebonyolított nagyarányú gázolajcsempészettel gyanúsítják Gheorghe Funar fiát.

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter bejelentette: a rendôrség olyan információk birtokába jutott, melyek arra utalnak, hogy Sabin Funarnak egyik cége kôolajtermékeket csempészett át Máramarossziget térségében a román–ukrán határon. A belügyminiszter közölte, hogy a román államot alaposan megkárosító ügyben a rendôrség megkezdte a vizsgálatot.

A gázolajcsempészettel gyanúsított kolozsvári Funar-cégben a polgármester fia mellett Gheorghe Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt számos prominens politikusa és rokonsága érdekelt. A csempészettel gyanúsított vállalkozás állítólag szoros kapcsolatban állt egy máramarosszigeti céggel, amelynek tulajdonosa Virgil Mãgureanuhoz, a román titkosszolgálat 1997-ben leköszönt vezetôjéhez közel álló személy.

Lapközlések szerint Gheorghe Funar a háttérbôl irányította fiának üzleteit és a városi önkormányzat alapjaiból pénzelte az olajcsempészést.

Ebben az összefüggésben figyelemre méltó, hogy a Gheorghe Funart soraiból két évvel ezelôtt kizáró RNEP országos vezetôsége a hét végén felszólította tagságát, hogy a helyhatósági választások második fordulójában Funarra szavazzanak — annak ellenére, hogy két nappal korábban a párt kolozsvári szervezete elkötelezte magát egy Funar-ellenes választási koalícióra.

A legutóbbi hetek pénzügyi összeomlásai, a bankszektorba vetett bizalom ezt követô megingása és a politikai bizonytalanság ellenére sem tervezik rövid távon a nagy nemzetközi hitelminôsítôk a román szuverén hitelbesorolások rontását — már csak azért sem, mert a jelenlegi osztályzatok is csôdközeli helyzetet tükröznek.

David Riley, a Fitch IBCA londoni hitelminôsítô feltörekvô szuverén kibocsátókért felelôs igazgatója azt mondta: a cég a jelenlegi helyzetnél aggasztóbbnak tartja annak veszélyét, hogy a közelgô választásokon visszakerülnek a hatalomba a „meglehetôsen gyászos múltú" volt kommunista erôk. A szakértô szerint a hazai bankrendszer ugyan „krónikus gyengeségtôl" szenved, de a külkereskedelmi mérlegben bekövetkezett fordulat és a jelentôsen lecsökkent idei küladósságszolgálati teher miatt a Fitch IBCA egyelôre stabilnak tekinti a szuverén román besorolást. Az idei elsô négy hónapban a hazai külkereskedelmi hiány 351,3 millió dollár volt az egy évvel korábbi 623,6 millió után, az idei devizaadósság-törlesztési kötelezettség pedig 1,4 milliárd dollárra csökkent a tavalyi 2,6 milliárd dollárról.

A Standard and Poor’s szuverén hitelminôsítésekért felelôs igazgatóhelyettese szerint az FNI befektetési alap összeomlása a bankszektoron kívüli pénzügyi szféra felügyeletének elégtelenségére vet fényt, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) ellen megindult betétesi roham azonban valószínûleg inkább csak „rövid távú zökkenô, semmint rendszerbeli jelenség", s a jelek szerint megfelelô likviditás áll rendelkezésre a betétkivételi igények teljesítéséhez. A Standard and Poor’s illetékese is a közelgô választásokat tartotta inkább aggasztónak, mondván: nem lehet teljes mértékben bízni a politikai folyamatosság fennmaradásában.

A Moody’s szuverén hitelkockázati részlegének igazgatója szerint a román devizatartalékok nôttek ugyan, de még mindig nem elégségesek a hazai valuta szinten tartásához elhúzódó piaci nyomás esetén. David Levey szerint ugyanakkor a lej jelenleg csak a pénzügyi zûrzavar hírei miatt ingadozik. Levey megerôsítette, hogy a Moody’s skáláján a román szuverén hitelbesorolás stabil. A szakértô a másik két hitelminôsítônél kevésbé volt borúlátó a választásokkal kapcsolatban, mondván: nem kell állandóan azt feltételezni, hogy a volt kommunista pártok feltétlenül reformellenes irányt fognak követni.

Románia hosszú távú szuverén devizaadósságát a három nagy hitelminôsítô azonos szinten — a Fitch IBCA és a Standard and Poor’s B mínusszal, a Moody’s az ennek megfelelô B3-mal — tartja nyilván. Ezek az osztályzatok csak egy fokozattal magasabbak a C kategóriás besorolásnál, amely már arra figyelmezteti az adósságkibocsátásokba befektetôket, hogy az adott ország képtelen szuverén devizakötelezettségeinek idôbeni törlesztésére. A Standard and Poor’s, amely a három nagy közül egyedüliként negatív kilátást tart érvényben romániai besorolására, nemrégiben ki is adott egy figyelmeztetést arról, hogy Románia vezetô helyen áll a törlesztési késedelemre esélyes szuverén adósok S and P- listáján.

Június 28-tól Gödöllô lesz a színhelye a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozójának, amelyre eddig 1200 Magyarország határán belüli és túli település képviselôje jelezte részvételi szándékát — mondta el múlt hét pénteki sajtótájékoztatóján Gémesi György, a háromnapos eseményt szervezô Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke.

Most elsô alkalommal a programok szakmai rendezvényekkel bôvülnek. Több szekcióban olyan kérdésekrôl esik majd szó, mint a foglalkoztatottság, az autópályaépítés és az idegenforgalom fellendítése — emelte ki az elnök.

A környezô országok településeinek bevonásával nagyszabású szakmai kiállítást is rendeznek, ahol a felvonultatott termékek elôállítói a gazdasági kapcsolatot is felvehetik egymással.

A rendezvényen megemlékeznek az önkormányzatok megalakulásának tizedik évfordulójáról is.

A kiállításnak és a konferenciának a Szent István Egyetem ad majd helyet.

Az utcai pénzváltóknál a forint 72/74, a márka 10 000/10 200, a dollár pedig 20 800/21 100 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 10 100/10 230, az amerikai dollár 21 100/21 230, az olasz líra 10,10/10,50, az osztrák schilling 1418/1475 lejbe kerül.

A Napoca Kerékpáros Klub június 10-én megszervezte a PRO VELO 2000 kampányt. A Környezetvédelem Világnapján a szervezôk és szimpatizánsok a kerékpárt mint a legegészségesebb közlekedési eszközt reklámozták Kolozsváron. Jogokat követeltek a kerékpárosoknak, és parkolóhelyet a bicikliknek. Szerintük a helyi közigazgatás nem veszi figyelembe a kerékpárosok jogait.

A délután folyamán a város központjában megállították a forgalmat, és az Avram Iancu tér–December 21 út–Egyesülés tér–Memorandumului utca–Polgármesteri Hivatal–Lucian Blaga tér–Napoca út–Eroilor úton haladtak végig.

A felvonulás után a résztvevôket a klub vezetôsége és a Pro Velo díjazta, valamint „Törôdöm Kolozsvárral!" feliratú pólókat osztogattak. Dãnut, az esemény egyik legfiatalabb résztvevôje így nyilatkozott: „Azt szeretném, hogy reggelente, amikor az iskolába biciklizem, ne féljek a gépkocsiktól és ne fulladjak meg a kipufogógáztól."

A Napoca Kerékpáros Klub ôszig folyamatosan szervezi az aláírásgyûjtést, amikor felhívásukat a polgármesteri hivatalnak és a helyi tanácsnak nyújtják be. Egy tisztább, egészségesebb környezetért, a város kulturális, turisztikai arculatának javításáért, a történelmi emlékmûvek megôrzéséért küzdenek. Felhívásukban a központban és a városszélen gombamódra szaporodó garázsok, bódék elleni pénzbírságok kirovására, a tilos helyen parkolt gépkocsik elleni intézkedésekre, jelzett kerékpárutak építésére szólítják fel az illetékes szerveket. Gépkocsitorlódások elkerülésére föld alatti utak építését kezdeményezik.

A PRO VELO 2000 kampány keretében kerékpár- és környezetvédelem témával kiállításokat szerveztek, ingyenes információs kiadványokat, turisztikai szórólapokat osztottak a jelenlevôknek, valamint megtisztították a bükki erdôt. A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Hivatallal közösen számos versenyt és koncertet szerveztek az Avram Iancu téren.

Sz. A. E.

Egy új típusú, a környezetet (és az autósok pénztárcáját) kímélô motorral felszerelt Renault Twingo 1809 kilométert tett meg Hamburg és Róma között egyetlen tankolással.

A vasárnapi bejelentés szerint a kocsit a Greenpeace nemzetközi környezetvédô szervezet alakíttatta át, beszereltetve ezt a motort, amely 100 kilométeren mindössze 2,33 liter üzemanyagot fogyaszt. Így tette meg a kocsi a távot szerdán és csütörtökön, 90 kilométeres óránkénti sebességgel.

Az autót Smile-nak nevezték el, amely ugyan angolul „mosolyt" jelent, de ezúttal a „kicsi, intelligens, könnyû és hatékony" szavak kezdôbetûibôl állították össze. A kísérlet célja, hogy bebizonyítsák: a benzinárak emelkedésének idôszakában technikailag már igenis megoldható, hogy kis fogyasztású autókat gyártsanak, s ez csak a konstruktôrökön múlik.

A kolozsvári egyes számú (Mikó/Clinicilor utcai) nôgyógyászati klinika június 9-én, pénteken este nyitotta meg az épület korszerûsített szárnyát. Az eseményen számos orvos, szakember és tanár volt jelen.

Ioan Vasile Surcel professzor, a kórház igazgatója lapunknak elmondta: a javításokat, a felújítást a kolozsvári orvosi egyetem, a kórház, valamint a Pfizer és a Sanex támogatásával valósították meg. Az ambulancia felújítása 150 millió lejbe, a laboratóriumé 100 ezer dollárba került. A klinikán a tavaly óta két laboratórium is mûködik: az egyikben mesterséges megtermékenyítést, a másikban genetikai vizsgálatokat végeznek. Itt találhatóak a magzat méhen belüli életérôl adatokat szolgáltató mûszerek, ennek köszönhetôen az utóbbi idôben jelentôsen csökkent a fejlôdési rendellenességgel születô csecsemôk száma. A korszerû gépek lehetôvé teszik, hogy a klinikai és labortesztekkel a veszélyeztetett terheseknél korán, már a harmadik-negyedik hónapban állapítsák meg, életképes-e a magzat. Az igazgató elmondta: megyénkben a csecsemôk 1%-a torzszülött, az okok között a szülôktôl örökölt betegségeket (genetikai kockázat), valamint a toxikus anyagokat, drogokat, alkoholizmust és bizonyos gyógyszereket említette.

Az in vitro megtermékenyítést végzô laboratóriumban a gépek az embrió elôállítását teszik lehetôvé, a siker 25%-os.

Családtervezési központ tavaly óta mûködik a kórházban. A fogamzásgátló tabletták nem ártámogatottak, itt viszont elérhetô áron vásárolhatók meg. Az orvos szerint hazánkban 1992-ben évi 1 millió abortuszt jegyeztek, idéntôl azonban a családtervezési központoknak köszönhetôen felére csökkent ezen orvosi beavatkozások száma.

Az intenzív osztályon levô gépeket az egészségügyi minisztérium és a Nemzeti Befektetési Alap (FNI) juttatta ide 1996-ban, azóta semmilyen állami támogatást nem kaptak. Pedig szükséges korszerû orvosi mûszereket vásárolni, a régiek karbantartása is költséges. 1996 óta a kórház vezetôsége karitatív szervezetekhez fordult segítségért.

Szôcs Andrea Enikô

Ígéretéhez hûen, tegnap a Román Népi Bank (BPR) elkezdte kifizetni a betétekre járó kamatokat. Amint azt korábban megírtuk, június 4-e óta a hitelszövetkezet beszüntette a betétesek visszaigényelt pénzének, egyszersmint a kamatoknak a folyósítását. A vezetôség közleményében akkor az állt, hogy a kamatok kifizetésére június 12-tôl, az alaptôke visszaszolgáltatására pedig július elsejei kezdettel kerülhet sor, a hitelszövetkezet bizonyos kintlevôségeinek begyûjtése után. Az ígéret elsô felének teljesítése elkezdôdött: hétfôn délben türelmesen, rendezett sorokban álltak a Cipariu téri bankszékhely elôtt a betétesek. A kamatok kifizetése a kifüggesztett menetrend szerint fog történni, mely június 4-i kezdettel osztja be az elmaradt kamatok folyósítási sorrendjét. A visszaigényelt alaptôke kifizetésére továbbra is a július elsejei határidô érvényes. Ugyancsak hétfôn kezdôdött a Vallások Nemzetközi Bankjának brassói fókjánál az elmaradt kamatok kifizetése. A május 8-a és június 10-e között lejárt betéteket automatikusan meghosszabbították, a június 10-e óta lejárt szerzôdésekre pedig megindult a kamatok kifizetése. Tegnap déli 13.00 óráig összesen 66 személynek folyósították a kamatokat — tájékoztatott Eugen Frosin igazgató, aki azt is elmondta, hogy a várható külföldi tôkeinfúzió következtében a bank tevékenysége normalizálódni fog. A Román Nemzeti Bank (BNR) képviselôi bejelentették, amennyiben a Jacquila Group nevû befektetôcsoport ntíz napon belül nem teszi meg a tôkehozzájáruláshoz szükséges lépéseket, megindul a csôdeljárás a bank ügyében.

Salamon Márton-László

Ion Iliescu nem hajlandó tanúként megjelenni az ügyészségen, ahova a Costea-ügyet vizsgáló francia magisztrátusok idézték. Okként Mircea Pascu, az RTDP alelnöke a pártelnök zsúfolt, választások elôtti programjára hivatkozott. Ion Iliescu nyitott marad egy késôbbi, a helyhatósági választások utáni dátum kitûzése felé, még akkor is, ha a két választási forduló közötti idôponthoz való ragaszkodás egy mesterségesen elôidézett konfliktus kialakításának körülményeit teremti meg — hangsúlyozta Mircea Pascu. Az alelnök azt is elmondta, az idézést egy Iliescu ellen folytatott, a pártelnök bûnösségét bizonyítani akaró, átfogó politikai összeeskövés részének tekinti.

Mediafax\S.M.L.

A kolozsvári REMAR-Február 16 üzemek alkalmazottai szerveztek tiltakozó akciót tegnap az Állami Vagyonalap helyi fiókjának épülete elôtt. A munkahelyeiket féltô tüntetôk azt követelték, hogy ne történjen meg a vállalat magánosítása, mert ebben személyes érdekeik megcsorbításának veszélyét látják. (Rigó János felvétele)

A magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettôs állampolgárság elôl, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. Az Orbán-kabinet ugyanakkor várakozó állásponton van a Magyarok Világszövetségével szemben, feszülten figyeli, hogy mi történik a szövetségen belül — jelentette ki székelyföldi körútja alkalmával Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár.

A magyar kormány várakozó állásponton van a Magyarok Világszövetségével szemben, feszülten figyeli, hogy mi történik a szövetségen belül — jelentette ki vasárnap Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a székelyföldi Baróton rendezett lakossági fórumon. — Nagy érdeklôdéssel figyeljük, hogy az MVSZ-ben zárakat cserélnek, lakatokat szerelnek fel, alkalmazottakat bocsátanak el — mondta. Kifejtette: a legfontosabb annak eldöntése lenne, hogy valójában mire való a Magyarok Világszövetsége. Jelenleg két elgondolás áll egymással szemben: az egyik szerint az MVSZ fô feladata az anyanyelv áldását kihasználva, a magyar kultúra védelme, ápolása lenne a világban szerteszét élô magyar kolóniákban. A másik elgondolás szerint, miután a magyar parlament csak a magyar államterületen élôk szervezete, ezért szükség lenne egy olyan szervezetre, amely a magyar parlament felett áll, és annak utasításokat adhat. — Miután egy Magyarországon bejegyzett szervezetrôl van szó, az MVSZ nehezen követelheti magának azt a jogot, hogy a magyar parlament fölé helyezze magát — szögezte le az államtitkár.

Németh Zsolt kifejtette: a magyar kormány hangsúlyozottan azt támogatja, hogy a határon túli magyarok szülôföldjükön maradjanak és ott boldogulhassanak. Kifejtette, hogy az elmúlt 10 év egyik legfontosabb fordulata az volt, hogy a határon túli magyarok számára valós lehetôséggé vált a szülôföldön való megmaradás és gyarapodás. Kialakulhatnak olyan „kis magyar világok", amelyekben minél teljesebb életet lehet élni kisebbségi létben is. Az államtitkár szólt a schengeni határok kérdésérôl, a készülô státustörvényrôl, a kettôs állampolgárság problémájáról. Ez utóbbival kapcsolatban leszögezte: a magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettôs állampolgárság elôl, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy létezik, és egyes helyeken drámai méreteket ölt a szórványban élô magyarok asszimilációja, spontán tendenciaként folytatódik az elvándorlás. Véleménye szerint a „kis magyar világok" kialakulásához támogatni kell a határon túli magyarok oktatási rendszerét, kulturális rendszerét, gazdaság fejlôdését. Az oktatási rendszer kérdésében a magyar nyelvû oktatás teljes vertikumának megteremtését helyezte az elsô helyre. A magyar kormány ezért különített el az idei költségvetésben 2 milliárd forintot az erdélyi magyar magánegyetem támogatására. A magyar kormány a csángóság magyarságtudatának megôrzését és erôsítését szolgáló csángó programot indított, s ennek keretében jelentôs támogatást nyújt a gyimesfelsôlaki csángó líceum bôvítéséhez — hangoztatta.

Németh szerint a Székelyföld az erdélyi magyarság számára „a belsô anyaország" szerepét játszhatja. „Ha mi a Székelyföldet segítjük, a Székelyföld a szórványban élôket segítheti" — mondta.

— Az RMDSZ nagyon jól szerepelt a helyhatósági választásokon — értékelte az eredményeket a magyar államtitkár. — Mindez azt jelzi, hogy a romániai magyarság továbbra is a parlamentarizmus és az önkormányzatok keretei között kíván politizálni, nem az utcákon — hangsúlyozta. Németh szerint nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni a romániai helyhatósági választások végeredményébôl a fél év múlva esedékes parlamenti választást illetôen. Elég gyakran fordul elô, hogy az ingahatás eredményeként a fél évvel késôbbi választás szögesen ellentétes eredményt hoz. A romániai választásokat a magyar kormány nem tekinti lefutottnak — jelentette ki.

A képességvizsgák, valamint az érettségi közeledtével újra reflektorfénybe került a tanügy számára elkülönített 4 százalékos PIB-részesedés anyagi fedezete, ugyanis a vizsgákra beosztott tanárok egy része aggodalommal tapasztalta, hogy a vizsgáztatási béreket szabályozó okmányoknak hírük-hamvuk sincs. Mint azt Stanca Constantinescutól, a Közoktatási Szakszervezet Kolozs megyei elnökétôl megtudtuk, a szabályzat végül megérkezett a tanfelügyelôségekhez, és az egykori általános sztrájk során kivívott fizetésemelés körül sincs komolyabb baj: az áprilistól esedékes béremelés életbe lépett, és egyelôre a szeptemberirôl sem érkezett semmi rossz hír.

Andrei Marga tanügyminiszter a bérosztással kapcsolatos rémhíreket elpolitizált, rosszindulatú pletykáknak nevezte hétvégi kolozsvári sajtóértekezletén.

Sz. Cs.

Ez évtôl kezdve fokozatosan szigorítják a határátlépést a Moldovai Köztársaság felôl, a jövô esztendôtôl kezdve kötelezôen csak útlevéllel lehet majd belépni Románia területére — jelentette be a a külügyminisztérium államtitkára, Mihai Rãzvan Ungureanu. Elmondta: az ország keleti határán bevezetésre kerülô szigorítások „kényszerítô szükségessége" abból ered, hogy tiszteletben lehessen tartani az Európai Unió biztonsági szabályait. Ily módon ellenôrizni lehet majd olyan jelenségeket, mint a bûnözés és a bevándorlás, még mielôtt ezek veszélyeztetnék Románia EU-integrációját.

Ungureanu annak a reményének adott hangot, hogy a Moldovai Köztársaság keleti határai „áthatolhatatlanokká válnak — mert most ezek a határok nem léteznek". Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy most a Moldovai Köztársaság elôszeretettel használt „tranzitterület mindazok számára, akik Románián át Nyugatra akarnak jutni".

Korábban a román és a moldovai kormány elhatározta, hogy szigorítják az ellenôrzést a két állam között húzódó határon, és fokozzák a kölcsönös tájékoztatást, hogy felszámolhassák a törvénytelen személy- és áruforgalmat.

Az utóbbi években a román és a moldovai állampolgárok egyszerû személyazonossági igazolvánnyal léphették át a két ország közötti határt.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]