 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. június 17.
(XII. évfolyam, 139. szám)
Tegnap délelôtt mintegy ötszáz gyakorló orvos gyülekezett a Béke (Lucian Blaga) téren, hogy részt vegyen a gyakorló orvosok és gyógyszerészek szakszervezete által meghirdetett tüntetésen.
A fiatal orvosjelöltek felháborodásuknak adtak hangot, mivel 13 ezer medikus három hónapja nem kapta meg a fizetését. — Egyszerûen csúfolkodnak velünk a minisztériumban — jelentette ki Cãlin Cãinap, a szakszervezet elnöke. A Szabadság kérdésére elmondotta: az egészségügyi minisztérium minden feladatát át szeretné hárítani a megyei egészségügyi biztosító pénztárra. Ezek után felvetôdik a kérdés: mi a szerepe az egészségügyi minisztériumnak Romániában, ha csak a csak a saját fizetésükkel, és a kórházak javításával foglalkoznak — mondotta. — Jelen pillanatban az egészségügyi igazgatóságoknak nincs pénze fizetni a gyakorlókat — a minisztérium nem tartotta be a szakszervezettel kötött szerzôdést — tette hozzá C¦inap.
A medikusok a prefektúra elé vonultak, ahol kéréseiket átadták Bogdan Cerghizan prefektusnak, aki megígérte, hogy eljuttatja azokat az illetékes bukaresti szerveknek. Ezek után a gyakorló orvosok az állami biztosító pénztárban felkeresték Ioan Figant, a biztosító igazgatóját. Ioan Figan a következôket mondta: a Megyei Egészségügyi Biztosító Pénztárnak csak az orvosokkal van szerzôdése, ezért a gyakorló orvosok bérezését nem vállalhatja magára.
A Szabadság, Bara Gyula államtanácsosnál érdeklôdött a kialakult helyzetrôl. Bara elmondta: ezidáig a gyakorló, illetve a tanuló orvosok bérezését az egészségügyi minisztérium látta el. A pénzügyminisztérium jóvoltából azonban ez a tétel hiányzik az egészségügyi idei költségvetésébôl. Ez a pénz jelenleg az egészségügyi biztosító pénztárhoz került a biztosítónak a költségvetésében ugyanis mintegy háromezer milliárdos többlet fedezhetô fel. Mivel a gyakorló orvosok esetében, akik három hónapja nem kaptak pénzt, sürgösségi helyzet áll fent, megoldást kellett találni. — A megoldás a tegnapelôtt született meg — jelentette ki Bara Gyula. A kormány sürgôsségi rendelettel törvényes keretet teremt arra, hogy az egészségügyi biztosító pénztár a szükséges összeget elkülönítse a kórházakkal, egészségügyi szervezetekkel kötött szerzôdésekben, és belefoglalja azokba, hogy a korházaknak bérezési kötelezettségei is vannak a gyakorló orvosokkal szembe. A sürgôsségi kormányrendelet néhány napon lép érvénybe.
A sürgösségi kormányrendelet különben magába foglal még egy fontos kitételt: pontosan megszabja az egészségügyi, tanügyi minisztériumok, a biztosító, valamint az orvoskamara státusát.
A kolozsvári prefektúrán találkoztak tagnap délben az országos mentôsszakszervezet szövetségének képviselôi, hogy átadják követeléseiket Teodor Negrunak, az Egészségügyi Minisztérium költségvetési osztályána igazgatójának.
A mentôsszakszervezet több pontban foglalta össze panaszait: az egészségügyi minisztérium, ígéreteivel ellentétben, nem emelte a szakszervezeti tagok fizetését; nem dolgoztak ki egy törvénytervezetet, ami a mentôsök konkrét feladatait illeti; a Munkaügyi és Társadalomvédelmi minisztérium megtagadta a szakszervezeti tagoktól az üdülési és kezelési jegyek kibocsátását. (Ez utóbbi kérelem idôközben rendezôdött, mivel Smaranda Dobrescu miniszter aláírta a jegyek kibocsátására szoló rendeletet.)
Lucian Marin szakszervezeti vezetô lapunknak kijelentette: amennyiben a jövô héten nem rendezôdik a helyzetük, a mentôsszakszervezet tagjai általános sztrájkba lépnek.
Egy ötgyermekes család éhségsztrájkol a kolozsvári polgármesteri hivatal elôtt. A családapa, Dondos Árpád elmondta, a városháza felajánlott nekik egy alagsori, ablaktalan, gáz-, villany- és vízvezeték nélküli egészségtelen lakást a Monostor negyedi Grigore Alexandrescu utcában, úgymond ideiglenes megoldásként. A legkisebb gyermek kéthónapos — az anya, Carmen Dondos saját bevallása szerint az utcán szülte —, a legnagyobb tizenegy éves. A család egyetlen jövedelme a férfi háromszázezer lejes szociális segélye, miután a kilenc hónapig járó munkanélküli segély folyósítási ideje már lejárt. Dondos kárpitosként dolgozott egy bútoripari szövetkezetben, onnan leépítették, és azóta nem talált munkahelyet, amire azért sincs esélye, mert nem rendelkezik állandó lakhellyel. „A polgármesternek szégyellnie kellene magát, hogy hivatala elôtt vagyunk kénytelenek éhségsztrájkolni, de mi innen nem távozunk, amíg nem születik megoldás. Itt aludtunk a városháza elôtt, a szakadó esôben a gyermekekkel. Az utca mindenkié, nem kényszeríthetnek rá, hogy elmenjünk" — jelentette ki Dondos Árpád.
A tegnapi nap folyamán Pungor Ernô vegyészprofesszort, a Magyar Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa.
Pungor Ernô professzort az Erdélyi Mûszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetôje Majdik Kornélia) javasolta a „Doktor Honoris Causa" megtisztelô címre. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A javaslatot az egyetem kémiai kara terjesztette a szenátus elé, amely egyhagúlag elfogadta azt.
A díszdoktori címet Mircea Mutu rektorhelyettes adta át Pungor Ernônek, Kása Zoltán rektorhelyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében.
Pénteken tartott sajtótájékoztatóján Ioan Irines, a Nagy-Románia Párt (NRP) kampánystábjának vezetôje bejelentette lemondását. Irines önként mondott le tisztségérôl, mivel az NRP részérôl nem részesült megfelelô elismerésben a helyhatósági választásokat megelôzô kampányban kifejtett tevékenysége miatt. Úgy véli, hogy nagyrészt az ô munkájának köszönhetôen jutott be nyolc-nyolc nagyromániás a helyi, illetve a megyei tanácsba.
Az NRP volt kampányfônöke kijelentette: munkája elismeréseképpen nem várt anyagi juttatást. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Gheorghe Funar kampányáért nem vállal felelôsséget, ennek lebonyolításával az NRP polgármesterjelöltjének a fia, Sabin Funar foglalkozott.
Ioan Irines nemcsak a kampánystáb élérôl mondott le, hanem a polgármesteri hivatalban betöltött tisztségérôl is.
*
Nagy port kavart a polgármester (és jelölt) körüli ügyekben a polgármesteri hivatal sajtóirodájának azon közleménye, amelyben a szekusdossziékat kivizsgáló bizottság válaszára hivatkozva igazolják, hogy Funar „tiszta", tehát nem volt sem ügynök, sem kollaboráns. Kiderült azonban, hogy a munkáját idôközben beszüntetô bizottság távolról sem vizsgálta meg a polgármester dossziéját, a kolozsvári polgármesteri hivatal errôl szóló állítólagos adatai Constantin Buchettól származnak, akit a Nagyrománia Párt javasolt a szekusdossziékat kivizsgáló bizottságba. Dan Brudascut, a városháza szóvivôjét sajtóközleménye miatt hamis nyilatkozattétellel és hamis adatszolgáltatással vádolhatja a Funar „átvilágítását" kérô információellenôrzô hivatal.
Andrei Marga tanügyminiszter újra felhívta a figyelmet arra, hogy minden iskolának joga van — a beiskolázási terveken felül — legtöbb két fizetéses kilencedik osztályt indítani. Ugyanez érvényes a szak- illetve inasiskolákra is. Az oktatási díjak megállapításában minden iskolának szabad keze van. A fizetéses osztályokban tanulók viszont nem iratkozhatnak át az állami iskolák vonatkozó osztályaiba.
Június 19–21. között az Európa Tanács nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottsága részérôl küldöttség érkezik Romániába. A látogatás célja: a nemzeti kisebbségek védelmérôl szóló keretegyezmény tiszteletben tartásának ellenôrzése az ET-tagállamokban.
Románia elsô alkalommal 1999 júniusában tett jelentést a hazai nemzeti kisebbségek helyzetérôl a testületnek, amelyet 1998-ban hoztak létre, és amelynek képviselôi azóta immár ötödszörre látogatnak el az országba. Most is arról kívánnak bôvebb információkat szerezni, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben az 1995-ben aláírt egyezményt, amely arra kötelezi az aláírókat, hogy teremtsék meg a feltételeket a nemzeti kisebbségek kultúrájának, vallásának, hagyományainak a megôrzésére és fejlesztésére.
A küldöttség tagjai találkozni fognak a kormány és a parlament képviselôivel, a nép ügyvédjével, a különbözô közösségek és nemkormányzati szervezetek reprezentánsaival.
HABSBURG URALOM ÉS VALLÁSI TÜRELMETLENSÉG címmel Kovács Sándor teológiai tanár tart elôadást a Dávid Ferenc Egylet felolvasó ülésén, 2000. június 18-án, vasárnap du. 5 órakor, az unitárius egyház dísztermében (Kossuth Lajos/December 21. út 9.). A felolvasó ülés mûsorában Galanton Péter XI. osztályos zeneiskolai növendék Chopin-mûveket játszik, Gál Tünde X. és Kolcza Melinda IX. osztályos tanuló szaval. A híveket és az érdeklôdôket sok szeretettel várja az egylet elnöksége.
A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK szentelt, az észak-erdélyi zsidók deportálásának évfordulóján minden évben megrendezett emlékünnepségre június 18-án, vasárnap de. 10 órakor kerül sor a Horea út 21. szám alatti Deportáltak Emléktemplomában.
KOVÁCS ANDRÁS budapesti filmrendezô Két szólamban címû, a mezôségi Kidérôl készült filmjét június 20-án, 20.40 órakor közvetíti a Duna tévé.
— Miért közeledik Észak-Korea déli testvéréhez?
— Azért, mert nagyon kiéhezett az újraegyesülésre.
A Puck Bábszínház román tagozata már vakációzik: a búcsúelôadást vasárnap, június 11-én tartotta. A magyar tagozat azonban még az utolsó premier lázában ég. Javában folynak az elôkészületek. Az elôadásra július elsô napjaiban kerül sor.
Az intézmény, megítélése szerint, amit a tények is igazolni látszanak, sikeres évadot zárt. Négy bemutatójuk volt és a bákói Ion Creangã fesztiválon két díjat is nyertek. Ugyanakkor a kisvárdai, diósgyôri és dunaújvárosi nemzetközi seregszemléken is sikerrel szerepeltek.
A társulat munkaközössége reméli, hogy az új 2000–2001-es évadot, ami egybeesik a bábszínház fennállásának 50. évfordulójával, már a felujított és korszerûsített új otthonában kezdheti meg a Király/Brãtianu utca 23. szám alatt.
Az Állampolgár Menedzser Egylet szervezésében kerül megrendezésre 2000. július 28. és augusztus 2. között Kirujfürdôn a VIII. Diákönkormányzati Szabadegyetem, melyen 80 középiskolás diák vesz részt 20 szakmai vezetô segítségével.
A tábor célja, hogy a romániai magyar középiskolás mozgalom aktív tagjai számára olyan általános érvényû, a szervezeti életben felhasználható ismereteket nyújtson, amelyek segítségével a résztvevôk nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát.
A Szabadegyetem sikerét a program eddigi elismertsége és az intenzív, romániai és magyarországi szakértôk segítségével elkészített, napi 8–10 órás oktatási program biztosítja. A tábor tájékoztató füzete igényelhetô minden iskola igazgatóságától, illetve az Egylettôl is (postán küldjük) az aikoffice@sec.ro. e-mail címen, illetve a 4100 Csíkszereda, Mihai Eminescu u. 2/A, tel./fax: 066/116-057 számon (093/278-159). Esetleg megnézhetô és letölthetô honlapunkról: www.cstit.go.ro.
Jelentkezni legkésôbb 2000. június 30.-ig lehet a tájékoztató füzetben szereplô jelentkezési lapon (lehet fénymásolni!) amelyet az alábbi címre kell postán eljuttatni: AME, 4100 Miercurea Ciuc, str. Mihai Eminescu 2/A, tel./fax: 066/116-057. A jelentkezés elfogadásáról mindenkit levélben értesítünk a további részletekkel együtt.
Jelentkezhet bármely középiskolás, aki at iskolája diáktanácsában, diákszervezetében résztvesz, vagy szeretne a jövôben résztvenni, esetleg ha nincs ilyen (megszûnt?), akkor újraalakításában feladatot vállalna. A tábort sikeresen elvégzôk Oklevelet kapnak. A részvételi díj 150 000 lej, amely az önköltség 20%-át képezi, a többi részt pályázatokon keresztül kívánjuk megszerezni.
Uzsonnát csomagolt reggel. Nem szokott. Kényeztette magát: még barackot is pakolt. Kettôt markolt meg, végül mégis hármat csomagolt. Még gondolkozott is, vajon nem lesz-e sok. Imádta. Sikerült valamivel korábban elindulnia. A busz sem váratott magára sokáig. És ráadásul úgy fékezett a megállóban, hogy éppen elôtte nyílt az ajtó. Kedvenc helye felé iramodott. Általában lendülettel veti magát az ülésre. Most sikerült még idôben visszafognia magát: helyén egy szöszke leány az igazak álmát aludta. Egész úton figyelte, akár a többi utas. Gondolatban sorsát próbálta kitalálni. Eszébe jutott egy régi eset, mikor elemiben egy fiú elaludt az órán. Kiderült, egyedülálló anyukája „valamiért" kizárta öccsével együtt. Az éjszakát a lépcsôházban töltötték, az apró fûtôtest közelébe kuporodva. A tízéves körüli lány öltözete tiszta volt, vékony szálú haja frissen mosott, arca álomtól rózsás. Csak a lábára nem talált a kopott bakancs. Félórán át meg sem moccant. Közben a busz nagyokat fékezett, mentôautó, majd rendôrkocsi suhant el mellettük szirénázva. A lány mozdulatlan. Lassan a leszállás közeledett. Még kétszáz méter. Hirtelen kinyitotta táskáját, s elôkotorászta csomagjából a harmadik barackot. Csak azt szégyellte, mások is látják, amint a lány mellé gurítja. Nagyon sietett a leszállással. Már tudta: ezért kellett három barackot csomagolnia azon a reggelen.
*
A következô megállónál újabb utasok szállnak le. Egyik ezrest, másik szendvicset pakol a kislány mellé. Kész karácsony lesz az ébredés. Majd. Egy valamikori könyörületes világban.
A Fal után — Mûvészet és kultúra a posztkommunista Európában címmel csütörtöktôl Budapesten, a Kortárs Mûvészeti Múzeumban látható a stockholmi Moderna Museet kiállítása. Az augusztus 27-ig nyitva tartó tárlaton huszonkét országból 140 mûvész alkotása tekinthetô meg.
Iris Müller-Westermann, a svéd intézmény képviselôje a tárlatmegnyitót megelôzô sajtótájékoztatón elmondta: a kiállítás arra vállalkozott, hogy áttekintse a volt kommunista országok kortárs mûvészetét, kik és mit csinálnak, milyen irányzatok élnek vagy születtek a berlini fal lebontása óta eltelt évtizedben.
A mûvészettörténész szólt arról, hogy a kiállítás anyagát négy fôbb tematikus egységre osztották. A társadalmi mûvészet kategóriába sorolható mûvek kritikailag foglalkoznak a nemzeti önazonosság, a nemzetiségek, a fogyasztói társadalom, a szegénység és gazdagság, az elidegenedettség problémáival.
A térségben élô mûvészek közül sokakat foglalkoztat a mûvészeti, ideológiai, nemzeti hagyomány, a múlt újraértékelése, illetôleg a nemi szerepek, vagy a másság megfogalmazása — ismertette.
A kiállításon videomûvek, installációk, fotók, festmények és szobrászati munkák egyaránt láthatók.
A magyar kiállítók között szerepel Benczúr Emese, Csörgô Attila, El-Hassan Róza, Erhardt Miklós, Lakner Antal, Nagy Krisztina és Szépfalvi Ágnes.
Budapestrôl — a Fal lebontását követôen újra egyesült — Németország fôvárosába utazik a bemutató anyaga, a berlini Hamburger Bahnhofban lesz megtekinthetô. A kiállítás 2001-ben Olaszországban mutatkozik be.
A Kortárs Mûvészeti Múzeum — Ludwig Múzeum Budapest épületében a kiállításhoz kapcsolódva pénteken szimpóziumot rendeztek, vasárnaptól pedig egyhetes filmes mustra társul az eseménysorozathoz.
Az érdeklôdôk a közép-kelet-európai filmmûvészet elmúlt tíz évébôl kaphatnak „ízelítôt" a VII. kerületi Erzsébet körúti Örökmozgó Filmmúzeumban.
Rendkívül hasznos kezdeményezését folytatja legújabb, 2-es számában az Erdélyi Gyopár. Szôcs Péter Levente Szatmár megye, Tivadar Melinda pedig a megyeszékhely, Szatmárnémeti történetét mutatja be dióhéjban. Szorosan ez utóbbihoz tartozik az egyház- és kultúrtörténeti ízelítô, valamint a színjátszás ottani kezdeteinek szentelt írás. Szatmárnémetiben a magyar színjátszás olyan nagyjai is megfordultak, mint többek között Beregi Oszkár, Márkus Emília, Jászai Mari, Hegedûs Gyula, Poór Lili, Neményi Lili, Csortos Gyula és Gobbi Hilda. 1953-ban a Kolozsvári Színmûvészeti Fôiskola végzôsei Nagybányán alakítottak társulatot, s ez költözött át késôbb Szatmárnémetibe; az alapítók közül még ma is akadnak olyanok, akik hûek a városhoz és az Északi Színház társulatához. Szabó Katalin fényképek segítségével rendez épületkalauzt, s ugyanô megismeretet a megye jelentôsebb személyiségeivel: Kölcsey Ferenccel, Ady Endrével, Kaffka Margittal, Dsida Jenôvel, Szilágyi Domokossal, Páskándi Gézával és Kocsis Istvánnal, de szól a megyéhez sokban kapcsolódó Petôfi Sándorról és Jókai Mórról is.
Olvashatunk az Avas-medence geológai fejlôdéstörténetérôl (Márk Péter írása), az Avas és Kôhát vidékérôl (Fülöp Szabolcs), a Túr vízvidékérôl, az EKE országos vándortábora színhelyérôl (Fazekas Loránd) és Szatmár megye növényvilágáról (Márk-Nagy János), illetve állatvilágáról (Szabó Gyula). A kôszegremetei 130 éves Széchenyi-emlékoszlop történetét Sike Lajos írja le. És olvashatunk a megyében levô híres kastélyokról, községek történetérôl a Gyopár legújabb számában, a megszokott rovatok (barlangászat, egyesületi élet, túrabeszámolók, könyvismertetô, cserkészoldal és rejtvény) mellett.
Máréfalvának, e sokarcú udvarhelyszéki településnek a székely kapu a szimbóluma, aki arra jár, errôl könnyen meggyôzôdhet — jelenti az Erdélyi Napló riportere. A hetilap 24. száma bemutatja a paptamási Imre Zoltánt, a fogathajtó világbajnokság ötödik helyezettjét, s egyúttal ismerteti e különös sportágat is. Vincze Gábor az erdélyi magyar vagyonok fél évszázaddal ezelôtti rablóállamosításáról, Sneé Péter a rossz tanárról, Schönstein Enikô a távoli Brazíliáról, Indig Ottó és Nits Árpád a honi pénznyelôkrôl ír. A helyhatósági választásokról szóló tudósítások felemás képet mutatnak Erdélyrôl, s a marosvásárhelyi nemzeti legújabb bemutatója sem nyerte el a recenzens tetszését. A mûsormelléklet címlapján Luigi Pirandello olasz novellistáról olvashatunk.
A századok során Kolozsvárt két utca is létezett ezen a néven. Az egyikrôl a XVIII. század végétôl, majd a XIX–XX. századból, a másikról korábban, a XVI–XVII–XVIII. századból van adatunk.
1. Kelemen Lajos szerint a múlt század végén a Malom utca és a Németek pallója közti kis utca neve volt. Egy, a múlt század derekán rajzolt térképen ezen a néven szerepel. Másik, századforduló elôtti térképen név nélkül. Nincs feltüntetve a neve a Rigó Árpád utóda által 1916-ban kiadott várostérképen sem, de egy ugyanabban az évben, Baga István által kiadott, az elôbbivel teljesen azonos térképen Donát utcaként szerepel. Egyébként mindkettô Baga István kônyomdai mûintézetében készült. A másodikra a Donát név valószínûleg tévedésbôl került. Mert a Donát út akkor már létezett.
A múlt század vége elôtt a város a Szamos és a Kômál folytatásában nyugat felé húzódó Bornyúmál közötti földeken kezdett terjeszkedni. Elôbb kertek létesültek az itteni mezei út két oldalán, majd a kertekben a módos polgárok nyári lakokat emeltek. Egy 1893. évi térképen a Rákóczi út a nevével együtt fel van tüntetve. Az egykori mezei út folytatásaként a Törökvágástól kinnebb levô Donát út, név nélkül ugyan, de egy 1903. évi térképen rajta van. Itt akkoriban legalább a telkeket már kimérték.
1916-ban tehát az út vagy utca neve Dónát volt. Ez Petru Bortes 1923-ban kiadott kis kötetében mind a román, mind a magyar utcanevek között szerepel. Ebbôl arra következtethetünk, hogy 1919 elôtt is létezett.
A Tyúk utca Csányi Gusztáv munkájában sem szerepel. A két világháború közti utcanévjegyzékekben sincs benne. A második világháború idején készült várostérképen és utcanévjegyzékben egyaránt Németpalló-köz. 1946-tól Pasagiilor-Németek pallója köz. Az 1957. évi térképen még rajta van, az 1968. évi már az utcát sem ábrázolja.
Az 1763-1787. évi térképen a Malom utca ôsébôl a Németek pallója felé vezetô kertek közti sikátorként látható. Bár a hidat a jeges ár 1925. december 22-én elvitte, az utca — igaz, nem utcaként — mind a mai napig megmaradt. Malom utca felôli elejét évtizedek óta kerítés zárja el. A Fellegvárról azonban jól látszik, nyugati házsora teljes egészében megvan.
Minthogy neve sem az 1898. évi térképen nincs rajta, sem Csányi Gusztáv említett munkájában nem fordul elô, lehetséges, hogy az itteni házak tulajdonképpen a Malom utcához tartoztak, vagy amint az 1942. évi utcanévjegyzékbôl kiderül, nem voltak megszámozva.
2. Egy XVI. századi adat szerint ugyanezen a néven egy másik utca is létezett — 1595. január 10.: „Az Palo Tyúk útzara meg bontakozot vala, Biro W. felti vala, hogy ha az Jegh meg indúlna, tehat el bontana : Az jegh hatan penig Alast sem kellene csinaltatnj : hagya meg ö k[egyel]me hogy meg csjnaltassad."
Egy késôbbi adatból egyértelmûen kiderül, hogy ez az utca a Hóstátban volt — 1733: „...Csaholczi Gelner Benedek ur lakott házához, melly is vagyon it a Kolosvári Hostátban vulgo Tyuk vcza vocata" [’a közönségesen Tyúknak nevezett utcában’]. Pontos helye tehát nem ismert, de a bal parton, a hidelvi Hóstátban kellett lennie. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megkíséreljük kideríteni, hol.
Az akkori viszonyok ismeretében nem lehetett a Szamos jobb partján. Itt ugyanis, akár másutt a városfal elôterében, nemhogy utca nem alakulhatott ki, de egyáltalán semmit sem volt szabad építeni, hogy a várost esetleg megostromló ellenségnek, a védelem megkönnyítése végett, nyílt terepen kelljen a falakat megközelítenie.
Segesvári Bálint Naplójában ezt írja: „[1631] 2 Februarii. Éjjel nagy hertelen megindula az szörnyû temérdek jég és az Szamoson való ó hidat, az tyúk-utszának az végiben a ki volt, elvitte nagyobb részét; az Kômál alatt való pallót azon képpen elvitte." Az utca végében tehát ott állt az Óhíd. Ebbôl következtethetünk arra, hogy az utca a hidelvi Hóstátban volt, mert említett híd ismereteink szerint a Híd [Dózsa György] utca és a Nagy [Horea] utca közt vezetett át a folyó fölött. Egy 1692. évi térképen ez jól látható. A hidelvi partot a mai hídnál kissé lennebb érte el. Ezt sodorta el 1631 februárjában a jeges ár. Késôbb, 1691 után ismét elvihette a víz, mert az 1713. és az 1719. évi térképen már nem itt, hanem lennebb állt híd a Szamoson. A hidelvi Hóstátban azonban a régi híd hídfôjében továbbra is létezett utca. Ez az 1718. évi térkép szerint a mai Kômálalja [St. Ludwig Roth] utca elejéig vezetett, tehát meglehetôsen rövid volt. Folytatása, a Szilágyságba vezetô Bácsi, a mai Erzsébet út a Kômál oldalán kapaszkodott föl. Úgy tûnik tehát, hogy ez a Szamos partjától a mai Kômálalja utca elejéig vezetô kis utca volt a Tyúk utca.
Talán egy másik lehetôség is elképzelhetô. Eszerint az 1865., az 1870. és az 1876. évi térkép Zsidó utcája lett volna a Tyúk utca. Ez Zsidó nevét csupán 1782 után kaphatta, ugyanis adataink szerint ebben az évben telepedtek le az elsô zsidók Kolozsvárt. Ennek eleje azonban nem az 1691. évi térképen látható Óhídnál kezdôdött, hanem annál lennebb. Az elsô föltételezés tehát valószínûbb.
Szabó T. Ádám egy 1590. évi oklevél alapján Hendergasst említ, amelyik szerinte nem azonosítható. A Hendergass 1592-bôl, Hendergazként 1598-ból is ismert. Egy 1617. évi iratból kiderül, hogy ez az utca is hidelvi volt: „Philippus Weltner Hidelvi, vicus Hendergasz". Ebbôl azt is megtudjuk, hogy a hidelviek még az 1600-as évek elején is részben szászok voltak.
Elgondolásunk szerint a Tyúk és a Hender ugyanannak az utcának a magyar és a szász neve volt.
Ha abból indulunk ki, hogy az irodalmi német Hendel jelentése ’csirke’, a Hendergasst máris kapcsolatba hozhatjuk a Tyúk utcával. Tudjuk azonban, hogy a kolozsvári szászok, legalábbis nagy részük, jól beszélt magyarul is, s ezzel egyidejûleg a magyarok közül is sokan beszéltek szászul. A Hender jelentése tehát közelebb állhatott a tyúkhoz.
Tudjuk azt is, hogy a szászok egy része az Alsó-Rajna vidékérôl származott, így föltehetôen a kolozsváriak egy része is. A szász nyelv kialakulásához tehát az ottani nyelv vagy nyelvjárás, illetôleg nyelvjárások is hozzájárulhattak. Tény, hogy a holland hen jelentése ’tyúk’. Továbbá a hoen [kiejtése hún] is ugyanaz. Ez utóbbi többes száma viszont hoenders vagy hoenderen ’tyúkok’. (A hen többes száma hennen). Ez ugyan csupán részben közelíti meg a Hendert. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a német nyelvterületen számtalan nyelvjárást beszélnek, így ilyen elôzménye is lehet a kolozsvári szász Hendernek. Ugyanakkor a hen és a hoen is az irodalmi holland része, a holland tájnyelvek pedig ugyancsak ismeretlenek számunkra.
Így vagy úgy, de végül is föltételezhetô tehát, hogy a Tyúk és a Hender ugyanannak a hidelvi utcának a neve volt.
A név eredetét illetôen elképzelhetô, hogy az utca rövid és szûk volta a kiindulópont. Az idézett 1617. évi irat szerint Philippus Weltner Hidelvi a vicus Hendergaszban lakott. A vicus pedig Kolozsvárt mindig a szûk, keskeny utca megfelelôje volt. Ez megerôsíteni látszik feltevésünket a Tyúk utcanév eredetét illetôen. A késôbbi, a Malom utcából a Németek pallójához vezetô Tyúk utca ugyancsak keskeny és rövid volt. Olyan keskeny és rövid, hogy egy tyúk így is, úgy is, pillanatok alatt átfuthatott mindkettôn. Vagy talán valamelyik ottlakó sok tyúkot tartott.
— Jé, Brikleni úr! De rég nem láttam. Hol volt?
— Gondoltam, megnézem magamnak, hova is készülünk.
— Jó sokáig nézelôdött. Itthon már el is parentálták!
— Éppen hallottam. Annál hosszabb életû leszek. Tudja, hogy van, akinek holt hírét keltik, abba nem csap bele a villám.
— És hol járt?
— Az olasz csizmát tapostam.
— Ó, az igen! Irigylem érte.
— Á, ne is mondja. Teljesen elment a kedvem Európától.
— No, ez meglepô.
— Nem ez a meglepô, hanem az, hogy még az olaszokat sem érjük utol soha. Pedig ôk szegrôl-végrôl az ország rokonai. Sôt, a történészek egyenesen azt sütötték ki, hogy a rómaiaktól származnak az itteniek.
— Miért, nem így van?
— Szerintem csak dákoktól.
— De hát vannak, akik ezt is vitatják.
— Nem csodálom. Nekem most már megdönthetetlen bizonyítékom van, hogy a rómaiaktól semmiképpen!
— Kíváncsivá tesz.
— A rómaiak tudtak építeni!
— Hát persze. Utat, Colosseumot, vízvezetéket...
— Úgy van! Ezek a kétezer éves épületek ma is állnak!
— De hát ezt mindenki tudja, Brikleni úr!
— Azt viszont nem mindenki látja, hogy a Fôtér szemétgödreibe tavaly-tavalyelôtt frissen épített ôsrégi falak máris leomlottak...!
Aki holnap nem megy szavazni, az is választ.
Tudniillik érdekes az emberek érdektelensége. Lehet, hogy a június 4-i elsô forduló alkalmából otthon maradottak, vagy elutazottak nem így könyvelik el magukban, pedig igaz: aki nem megy el választani, tulajdonképpen valamelyik versenyben lévô jelölt esélyét növeli, vagy csökkenti. Ennek felismeréséhez minden távolmaradónak érdemes eltöprengenie azon: kire szavazott volna, ha elmegy? Ha nem ment el, kit fosztott meg egy szavazatnyi többletesélytôl, és kit tehermentesített egy ellenszavazattól? Így is hozzá lehet járulni egy szavazás eredményéhez. Annak kívánt vagy lesújtó kimeneteléhez. Otthon lehet maradni tehát, el lehet menni kirándulni, ha az idô engedi, lehet bingózni, csak azt ne higgye senki, hogy ezzel most „nem vesz részt a választásokon". És nem mindegy az se, hogy ki(k) marad(nak) otthon...
Annyi mindent megírt már lapunk a helyhatósági választások második fordulójának tétjérôl, a szavazáson való részvétel fontosságáról. Nem cél ezeket megismételni, arról szólni pedig a kampánycsendben, az utolsó negyvennyolc órában, hogy kire szavazzunk, ráadásul tiltja a választási törvény. Mindenki úgyis eldöntötte már. Vagy talán mégsem?
Indulatos olvasónk közölte a minap telefonon, hogy nem szereti, mi minden jelent meg a Szabadságban a választási kampányban, mert ô most nem tudja, hogy kire szavazzon (?), nem is ment el választani az elsô fordulóban sem, s most sem akar, egyébként sem ért egyet a városban, a lapban, a politikában meg az egész világban ezzel, azzal, emezzel...
Igaz is, a sok csalódottság és kiábrándultság, az elégedetlenség itt fészkel mindannyiunkban. A mai ellenzék visszatartotta hét éven át az ország fejlôdését, a mai kormánykoalíció sem tudott remélt szinten látványos sikereket elérni. Kevés a pénzünk, csak gyûl a bajunk, romlik az egészségünk, keressük kilátásainkat.
Ne is törôdjünk hát semmivel, legalább ennyivel legyen a gondunk kevesebb. Ne politizáljunk, ne olvassunk újságot, de az elsô szomszéd vagy asztali barát szövegén induljunk el, hitessük el magunkkal, hogy úgysem a mi szavazatunk számít (ezt egyébként még senki nem tudta épkézláb módon megfogalmazni, hogy ugyan biza miért nem?), itt már úgysem segít semmi, együnk, igyunk, nézzük a tévét, amíg meghülyülünk, szidjunk mindent és mindenkit, ne gondolkozzunk, mert fárasztó, és néha üljünk ki a teraszra mannát (bingót, Caritast, FNI-t) lesni. Végül ne menjünk el szavazni sem.
Akkor viszont szakadjon vége a panaszkodásnak is.
Aki nem adja meg az esélyt önmagának, hogy cseppnyi fontosságából tenger születhessen, többet ne zavarja embertársát, ne telefonálgasson, ne okoskodjon, hogy így rossz, meg úgy kéne.
Véleményszabadság van, dicsérni és bírálni egyaránt lehet. De nem biztos, hogy mindig illik, vagy hogy könnyû szívvel tehetjük.
Teremtsünk magunknak erkölcsi alapot hozzá, hogy aztán nyugodtan értékelhessünk. Akik már voltak válaszatni az elsô fordulóban, és még inkább, akik nem, tegyünk egy utolsó erôfeszítést, és nemcsak hogy mi magnuk menjünk el szavazni vasárnap, de senkit se hagyjunk környezetünkben, ismerôsi körünkben, rokonaink közül ezt elmulaszatni.
Utána lehet kritizálni.
A kolozsvári önkormányzati választások fejleményeit a Szabadság internetes oldalain követem, kívülállóként, de nem közömbösen. Ha tehetném, magam is a megfelelô jelöltre szavaznék. Persze, nincsen helyi szavazati jogom. Ha olyan kolozsvári polgár olvassa a soraimat, aki keserû tapasztalatai, a politikával szembeni ellenérzése vagy más ok miatt nem látja értelmét részt venni a vasárnapi választáson, kérem, szimbolikusan kölcsönözze nekem a szavazati jogát. Hogy az átruházott jog a gyakorlatban érvényesüljön, még valamire kérnem kellene az adományozót: a szavazatot — nevemben, sokunk nevében — személyesen adja le a vasárnapi fordulón.
Köszönettel: Péli Gábor
Groningen, Hollandia
Az esôernyôknek is megvan a maguk titka.
Abban az idôben nem voltak szabad szombatok. Két-három tantárgy, majd osztályfônöki óra zárta a hetet.
Reggel borús idô ígérkezett. Az osziórának még vége sem volt, a júniusi esô már vígan verte az ablakot. Rövid nyári zápornak tûnt, de sehogy sem akart elállni. Ahogy közeledett a találka ideje, annál jobban szaporázta.
Egy teadélutánon ismerkedett meg a lánnyal. Egyszer egymásra néztek, a lány pirulva kapta el a tekintetét. Az elsô tangónál felkérte, aztán egész este együtt táncoltak.
Félt, hogy valami közbejön. Az is lehet, hogy a lány felejti el, vagy nem is gondolta komolyan, és ô hiába fogja várni. Ha visszagondolt ôszinte tekintetére, biztos volt, hogy nem csalódik benne. Egész héten ezen gondolkodott. Most pedig zuhog, mintha dézsából öntenék!
Alapjában véve mindig szerette az esôs idôt, fôleg a nagy viharokat. Ilyenkor mindig felszabadult valami benne. Úgy érezte, semmi sem fontos a világon, a természeti erôk mellett minden emberi gond eltörpül.
Valamit csak kitalálunk, gondolta. Volt a nagytatának egy öreg fanyelû esôernyôje, ami alá akár hárman is beférnek. Azt vette magához.
A lány pontos volt. Két percet ha kellett várnia. Egy annyi késés talán illik is egy kislánynak. Divatos olcsó nejlonköpenyén patakokban csorgott a víz.Ijedten kérdezte:
— Nagyon elkéstem?
— Gondoltam, el sem jössz az esô miatt.
— De hát megegyeztünk! — nézett rá csodálkozó szemekkel.
Fejük felett kopogott az esô. A tócsákon nagy buborékok úszkáltak.
— Nem akar elállni! — mondta a fiú.
Az égbolton villám cikázott át, majd hatalmas dörgés rázta meg az eget.
— Én félek! — húzódott közelebb a lány.
Az Óvár felé vették útjukat. Végigsétáltak a szûk Mátyás király utcán, majd egy pillanatra megálltak a Barátok templománál. Az esô zaja egybeolvadt a kihallatszó orgonamuzsikával. A ferencrendiek hajdani kolostorában csend honolt. Gótikus ablakai — mint csukott szempillák — ôrizték évszázados titkaikat.
Mire a Szamos-hídhoz értek, kezdett felszakadozni a felhôzet.
Sokáig nézték a vizet.
Hallgattak.
A hullámokon apró fadarabok úsztak, néha alábuktak, majd felbukkantak megint, sodródtak idegen tájak felé.
— Nézd! — mutatott az égre a lány.
Keleten csodálatos szivárvány ölelte át az eget.
A Szentpéteri Plébániatemplom közelében található Magyar utcai (December 21-e sugárút) 42-es számú óvodán héhány hete felújítási munkálatokat végeznek. A homlokzat felsô részét fedô sárga festék még úgy-ahogy tartja magát, de a szoklira kent piros festéket a péntek éjszakai esôzések a járdára mosták. Az állványok leszedése már megkezdôdött, a falfestôk a belsô helyiségek kijavításához fogtak. Az óvodában kapott helyet az 50-es számú szavazókörzet is, a bejárati folyosó kétoldalán szavazólisták függenek.
A felújítási munkálatok költségét a polgármesteri hivatal állja. A városháza mûszaki osztályának illetékese, a Szabadságnak elmondta, a kivitelezôt versenytárgyalások, árajánlatok alapján választja ki a helyhatóság, pontozásos rendszerrel. Amennyiben a kivitelezés nem felel meg a minôségi követelményeknek, a városháza nem veszi át a munkálatot. Jelen esetben a helyzet visszás, hiszen a kivitelezô által benyújtott dokumentáció nem irányoz elô piros festéket, a kivitelezô cég tájékoztató anyagában szürke alapzat szerepel. A cég nevét Szigeti a választások elôtti kényes politikai helyzetre hivatkozva titkos információként kezelte. Elképzelhetônek tartotta, hogy az óvodában mûködô szavazókörzetet adminisztráló szavazóbizottság rendelkezésére alkalmaztak piros festéket.
Az óvoda igazgatónôje, Chivaru Ancuta távollétében a szolgálatos óvónô nem volt hajlandó nyilatkozni, és kilökdöste a sajtó képviselôjét az épületbôl, „illetéktelen személynek" nevezve azt.
Kolozs megyében a következô iskolákban indulnak magyar tannyelvû kilencedik osztályok: Brassai Sámuel Elméleti Líceum: 1 humán (intenzív angol), 2 reál (kémia–biológia és matematika–informatika), illetve 1 közgazdaság (pénzügy–könyvelés) szakos osztály (beiratkozások: júl. 15–18; 20–22; 24–26); Báthory István Elméleti Líceum: 3 reál és 1 humán szakos osztály; Apáczai Csere János Elméleti Líceum: 1 humán, 1 reál és 1 szolgáltatás (pénzügy–könyvelés; turizmus stb) szakos osztály; Onisifor Ghibu Líceum: 1 természettudomány szakos osztály; Zenelíceum: 1 osztály; Református Kollégium: 2. osztály; Katolikus Líceum: 1 osztály; Unitárius Kollégium: 1 osztály; Bánffyhunyad, Torda, Dés, Szamosújvár: 1 reál szakos osztály.
Szaklíceum: Elektrotechnikai Líceum: 1 elektrotechnika szakos osztály;
Szakiskolák (3 éves képzés): Elektrotechnikai Líceum — villanyszerelô — autóvillanyszerelô szak; Vasút-Szállítási Iskolaközpont — autószerelô szak; Posta- és Távközlési Iskolaközpont — elektronista — távközlési szerelô-javító szak; Könnyûipari Iskolaközpont — szabás–varrás szak; Tordai Üvegipari Iskolaközpont — belsô égésû motorok szak.
Inasiskolák (2 éves képzés): Elektrotechnikai Iskolaközpont — gumijavító szak; Könnyûipari Iskolaközpont: szabás-varrás szak; Körösfôi Iskola: fafaragás szak; Széki Iskola: fehérnemû-varró szak.
Csütörtökön délelôtt ballagtak a dési Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium magyar tagozatának diákjai.
Az iskolában megrendezett hivatalos ünnepséget megelôzôen az RMDSZ, az EMKE és a történelmi egyházak búcsúünnepséget rendeztek a helybéli római katolikus templomban. Damján testvér, a kolostor plébánosa és Felszegi Imre református segédlelkész beszédükben hivatásuk felismerésére és a keresztyén erkölcsösség szem elôtt tartására buzdították a ballagókat.
Incze Ferenc osztályfônök apai szeretettel búcsúzott diákjaitól. Arra kérte osztályát, hogy maradjanak hûek gyökereikhez, s mindig emlékezzenek egykori iskolájukra. A maturandusok közül Bartalics Ildikó Éva köszönte meg osztálya nevében a tanároknak a szeretetet, a gondokodást, amellyel körülvették ôket négy éven át.
Az osztályelsô Fülöp Tünde könnyes szemmel vett búcsút az osztálytársaitól és a következô nemzedéktôl, arra biztatva ôket, hogy élvezzék diákéletük perceit. Madách szavaival búcsúzott Balogh Ágnes XI-es tanuló.
Az RMDSZ és az EMKE nevében Balogh Zoltán és Márton Kalapáti Jolán magyartanárnô szólította fel a ballagókat, hogy a közösség érdekében tevékenykedjenek. Az EMKE jutalomkönyvekkel ajándékozta meg az Aranyesô tánccsoport ballagó tagjait, valamint a tantárgyolimpiákon és szavalóversenyen részt vevô diákokat.
Az ünnepség az Úr imájának elmondásával és a Himnusz eléneklésével zárult.
Szamosújvár gazdái aggódva követik az idôjárás alakulását. A hosszan tartó szárazság sok gondot okoz a kisváros termelôinek. A gazdák tehetetlenek, a nagy hôség és a csapadék hiánya megdézsmálta az idei termést. Különösen a kalászosok szenvednek, de a kapásnövények esetében sem jobb a helyzet. A tavasszal vetett 290 hektár kukoricaterület teljesen tönkrement. A ’80-as években még folyamatosan mûködô öntözôberendezéseket mindenütt tönkretették, csupán az állami gazdaság zöldségfarmján láttunk a napokban vízszóró- fejeket. A városszéli kertészet 30 hektáros területét jelenleg is öntözik, innen még nem lopták el a csöveket. Ellenben a városhoz tartozó Hesdát, Szilvás és Kérô határában nyoma sincs az öntözôberendezéseknek. Szilváson például vederrel hordják a vizet a földekre. A Szamos vizét sem tudják felhasználni öntözésre, egyszerûen nincs mivel kiszivattyúzni. Mindenki az aranyat érô esôt várja, közben a károk egyre nagyobbak, már alig lehet menteni valamit. Szamosújváron az elmúlt napokban felemelkedett a kenyér ára és hamarosan drágul a tej is.
A Bethlen Kollégium dísztermében a hagyományos mûsoros elôadások mellett, néha nem mindennapi vendégek is megfordulnak. Az utóbbi 10 évben itt járt Balázs Dénes, a legnagyobb magyar világutazó, Kubassek János, az Érdi Földrajzi Múzeum igazgatója, Beder Tibor tanár, Hargita megyei tanfelügyelô, Czine Mihály irodalomkritikus, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Egyed Ákos történész, tudós. A tavalyi tudományos konferencián keleti gyökereink kutatói, Ikade Tetsuro Japánból, Lin Gan és Zhang Xian Fa Kínából volt itt. Miután dísztermünket felújították, újra minden a régi. Kôrösi Csoma Sándor szobra figyelô tekintetével számba veheti az újabb látogatókat. A díszterem azért is tartozik a legkedveltebb helyiségek közé, mert a különleges vendégek rendszerint maradandó, sokáig emlékezetes hangulatot varázsolnak, szórakoztatva oktatnak-nevelnek.
Ilyen ritka alkalom volt nemrég Kürti András budapesti operarendezôvel és Herz Péter kolozsvári operaénekessel történt találkozásunk. A zsúfolásig megtelt teremben Fórika Éva zenetanárnô, a látogatás szervezôje, klszöntötte a vendégeket. Kürti András dialógust folytatott a diákokkal, miközben mesélte gyerekkori élményeit, elsô találkozásait az operával, beszélt a rendezés mûhelytitkairól, a szereplôk és a rendezô kapcsolatáról, a helyszín hatásáról. Érdeklôdése az erdélyiek iránt 1990-ben kezdôdött. Verdi Simone Boccanegráját a kincses városban rendezte. Késôbb a Macbethtet, Mátyás a vérpadont is ô állítja színpadra. Közben a világ több színpadán is rendez: az idén Kolozsváron a Nabucco volt soron. Tudott arról, hogy tanulóink rendszeresen járnak a kolozsvári magyar operában és színházba Erdôháti Katalin képzômûvész tanárnô vezetésével.
Herz Péter is bekapcsolódott a beszélgetésbe, az opera üzenetérôl beszélt a mai hallgató számára. Ezután egy ária következett, Zakariás imája az operából, Nagy Ibolya korrepetitor zenekíséretével. Óriási sikere volt, vastapsot kapott. Végre egy igazi zongorára is szükség lenne a kollégiumban.
Három látogatónk elhozta hozzánk, vidékre is az operát a maga sajátos hangulatával. Kürti András nemcsak mint kitûnô rendezô mutatkozott be, hanem jeles elôadóként is, remek értelmiségi-ként viszonyul hivatásához.
• Súlyos baleset érte csütörtökön este Valer Rusu 49 éves dési lakost. A figyelmetlen gyalogos nem a zebrán kelt át az úttesten, a Neculai Grecu (43) vezette CJ–04–ENT rendszámú 1300-as Dacia nem tudta kikerülni az ütközést.
• Ötven porlasztószivattyút lopott el június 11-én a felsôkosályi (Rugã- sesti) Silviu Litã (28). A dési Mandaf Kft. tulajdonában levô 30 millió lejt érô autóalkatrészeket szétszerelte és ócskavasként értékesítette. Szabadlábon vizsgálják.
• Többrendbéli lopás tettese került rendôrkézre. Az aranyosgyéresi Mircea Gheorghe Rafai (25) tavaly szeptember és november között Mezôbô (Boian) helységben néhány lakást és boltot fosztott ki, 16 millió lejes kárt okozott. Harminc napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezték.
A Kolozs megyei Mesterek és Üzletemberek Egyesülete a csütörtöki sajtótájékoztatóján a júniusi Hannover 2000 kiállítás eredményeit ismertette.
Az egyesület képviselôit, a hazai üzletembereket és látogatókat kiábrándította a „történelem és jövô nélküli Romániát" jelképezô vasskatulyaszerû kiállítóterem, ahol egyetlen cigányprímás, egy népzeneegyüttes és pár üveg bor árválkodott. Míg a résztvevô országok részérôl kormányzó, államelnök és diplomaták jelentek meg (például Németországot Schroeder kancellár képviselte), országunk pavilonját a moldvai kormányfô avatta fel… A video- és fényképfelvételekkel igazolt beszámoló szerint (az üzletemberek saját zsebükbôl állták az útiköltséget) még az etiópiaiak kiállítóterme is jobbnak, ötletesebbnek bizonyult a románokénál. A nemzetközi kiállítás októberig tekinthetô meg.
A sajtótájékoztatón Pascal Fes-nean, a Kolozsvári Román-Francia Üzletkötô Központ (Centrafrom) képviselôje két franciaországi kiállítás pozítiv eredményérôl számolt be. A Clermont-Ferrandi és a Párizs melletti májusi kiállítások javították Románia képét Európában, testvérvárosi kapcsolatokat építettek ki, a román–francia kis- és középvállalkozók közötti közremûkôdést, valamint az európai uniós országokkal való kereskedelmi, diplomáciai és kulturális kapcsolatokat fûzték szorosabbra. Pascal Fesneau elmondta: szeptember 5–7. között az építkezésben, hídépítésben és kohászatban jártas romániai üzletemberek a Bremen melletti Wilhelmshavenbe látogatnak egy kikötôterv megbeszélésére. A Kolozsvári Üzletkötô Központ francia pénzen fûzi szorosabbra a román–francia partnerséget, a városháza az érdekvédô szervezettel két éve minden közremûkôdést elutasít.
Amint már beszámoltunk róla, többezer zarándok jelenlétében került sor június 10-en a Csíksomlyói Búcsú szabadtéri oltár-színpadán a SZENT KINGA GYÛRÛJE Zenés misztériumjáték ôsbemutatójára.
Magyar és lengyel történelmi, egyházi, népi, klasszikus és kortárs zenékbôl, énekekbôl válogatta, összeállította és rendezte Török Viola.
A Magyarok Világszövetsége Erdé-lyi Társasága a Szent Év keretében, Szent Kinga tiszteletáre, a lengyel–magyar kapcsolatok ápolására szervezte az ôsbemutatót, a moldvai csángók jelenlé-tében — nekik ajánlva az elôadást, a kö-zépkori hitelét leghívebb ôrzôinek.
Az ôsbemutatón jelen volt Jakubinyi György érsek, Potyo Ferenc általá-nos érseki helynök, Torgyán József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Alföldi László fôkonzul, Konya-Hamar Sándor képviselôházi titkár és Borbély Imre az MVSz Kérpét-medencei regió-elnöke.
***
Négyszázezer példányban adta ki a Lengyel Posta azt a képes levelezôlapot, amely az oszandeci Klarissza kolostornál, Szent Kinga tiszteletére állított szé-kelykaput ábrázolja, és amely a magyar államiség és a magyar–lengyel kapcsolatok milleniumán került forgalomba. (A levelezôlap elektronikus másolata — kingkapu.jpg — hirünk mellékleteként látható.)
A bélyeg Szent Kingának a kaputü-körbe faragott képmását (Varga Mihály sepsiszentgyörgyi képzômûvész alkotá-sa) ábrázolja. A kaputükörben látható a lengyel és a magyar címer is.
Árpástó községtôl Décse felé, amióta nem jártunk itt, elkezdték az út aszfaltozását. Örvendünk neki, de örömünk korainak bizonyul, hiszen a két falu közötti négy kilométernyi összekötô útból mindössze egy kilométerre került aszfaltburkolat. A többi továbbra is rázós, poros. Igaz, láttam ennél sokkal rosszabb bekötôutat is megyénkben. Hirtelenjében a bálványosváraljait, a vajdakamarásit vagy az inaktelkit említem. Az útmenti fákról lerí, hogy szenvednek a forróságtól. A legelôn alig kapnak zöldtakarmányt a tehenek. Maholnap baj lesz az itatással is, mert sok helyen kifogy a kutakból a víz.
Balla Tamást, a falu mindenesét, régi jó ismerôsömet otthon kerestem. Felesége elújságolja, hogy hamarabb kellett volna jönnünk, mert Tami korán reggel kiment cseresznyét szedni. Vigasztalásként hamar felajánlja, hogy szívesen kijön velünk a gyümölcsösbe.
Amíg a ház asszonya elkészül, megtekintjük a nemrég átadott kis tejfeldolgozó üzemet. Szerencsénk van, mert Márton János igazgatót munkahelyén találjuk, pedig ô is úgy tervezte, hogy kimegy cseresznyét szedni. Közben megérkezett a gázas tartálykocsi az üzem részére, így a cseresznyeszedés ideje kitolódik. Az igazgató a sajtgyárban dolgozó feleségét kérte meg, hogy mutassa be nekünk a kisüzemet. A sajtgyár svájci támogatással létesült: onnan érkeztek a gépek és a termelési technológia. Mindenhol példás rend és tisztaság fogad. Örvendük, hogy ilyesmit is lehet mifelénk látni. Megtudjuk: a sajtgyárban dolgozó décsei fiatalasszonyok a svájciaktól aránylag rövid idô alatt tökéletesen elsajátították a tejfeldolgozás minden titkát. Az itt készülô kiváló minôségû árura bôven van kereslet, nemcsak Kolozsváron, hanem országszerte is. Sokkal többet is eladhatnának, ha lenne rá termelési kapacitás. Jelenleg azonban egyre kevesebb tejet hoznak az emberek, mert a hosszú ideje tartó szárazság miatt a legelô szinte teljesen kiégett. A jószág nem lakik jól, s a nagy forróság miatt a legyek is nagyon bántják ôket. Naponta kétszáz literrel, sôt néha többel is csökken a behozott tejmennyiség.
Az üzem igazgatójával megegyeztünk, hogy kint a gyümölcsösben folytatjuk a beszélgetést. Elôbb Balla Tamás cseresznyésébe megyünk szüretelni. Közben elbeszélgetünk a décsei hétköznapokról.
A décsei Moszkva tér
A décsei cseresznye köztudottan országos hírû. Nem véletlenül faggatom az értékesítésrôl vendéglátómat: hogyan talált eddig gazdára ez a ropogós gyümölcs?
— Régebben olyan volt a falu központja, mint egy nagyvásár — magyarázza Balla Tamás — Még a kollektivizálás elôtt négy hatalmas felvásárló központ mûködött itt. Mindenikbe belefért legalább négy-öt teherautó cseresznye. Az embernek akkoriban eszébe sem jutott, hogy Kolozsvárra, Vásárhelyre, vagy Erdély más részeibe kóboroljon el a cseresznyéjével, hányódjon piacról piacra. A zsidó kereskedôk akkoriban itt vásárolták fel a naponta leszüretelt gyümölcsöt. Utcák szerint vették át. Sokszor éjfélig mérték és helyben fizettek is. Olyan híre volt a décsei cseresznyének, hogy külföldre is eljutott, mindenhol keresték. A termelôk meg voltak elégedve az árral, amit a gyümölcsért kaptak. Számukra a biztonságérzet volt a legfontosabb: amit a gazda nappal leszedett, este megkapta érte a pénzt.
— Napjainkra hogyan alakult a helyzet?
— A közelmúltig munkaerôpiac volt a mi fôterünk, a décsei Moszkva tér. Fôleg Naszód környéki emberek jártak ide cseresznyét szedni. Gyakran egy-egy hetet vagy ennél is többet töltöttek egy-egy gazdánál. Ahol dolgoztak, ott szállást és kosztot is kaptak a vendégmunkások. Ennek azonban lassan vége szakadt: már csak ritkán alkalmaznak idegen munkaerôt, mert évrôl évre egyre kevesebb a termés. Az öreg cseresznyefák egyre gyorsabb ütemben halnak ki. Láttunk olyan parcellákat, ahol a fák több mint fele kiszáradt. Becslések szerint az össztermés körülbelül egyharmadára esett vissza a néhány évvel ezelôtti hozamnak...
— Hogyan értékesítik a cseresznyét?
— Fôleg a viszonteladók jönnek érte a faluba. Távoli megyékbôl is érkeznek teherautókkal, kiskocsikkal. Ma reggel én is láttam aradi és bukaresti rendszámú autókat. Estére sokan összegyûlnek a fôtéren: rendszeresen jönnek Kolozsvárról, Szebenbôl, Marosvásárhelyrôl... Hatezertôl tízezer lejig fizetnek egy kiló áruért. Az ár azonban szinte naponta változik, hiszen a kereslet–kínálat törvénye határozza meg.
Autóbuszjárat Magyardécse–Budapest között
— Ez számunkra dicsôség és szomorúság is egyben. Eddig vendégmunkások jártak falunkba, mára viszont megfordult a világ: a mi embereink járnak a világba, munkát és pénzt keresni. Hetente négyszer megy a busz Magyarországra, és minden alkalommal tele van. Fôleg fiatalok veszik igénybe, mert számukra egyre kilátástalanabb a hazai megélhetési lehetôség. Ezért vándorolnak el. Különben én is már régóta munkanélküli vagyok. Három nagy gyermekem iskoláztatása rengetegbe kerül. Egyik fiam Marosvásárhelyen tanul: havonta hétszázezret kell lepengetnünk.
— Décse ritka szerencsés helyzetben van, hiszen piacos terménnyel rendelkezik, amely hosszabb távon is megélhetést biztosíthatna az itthon maradók számára. Miért fordulnak el a fiatalok egy ilyen jó lehetôségtôl?
— Öregek már a fák: ezzel a gyümölcsössel tulajdonképpen nincs is mit kezdeni. Ki kellene minden fát vágni és újat ültetni helyére. Az agronómusok véleménye is ez. Nemrégen itt járt Orbán Sándor növényvédelmi szakember, aki szerint sokkal többet kellene foglalkozni a fákkal. Rendszeres gondozásra, permetezésre szorulnak. Az újratelepítés azonban elkerülhetetlen. Erre pedig nincs pénz, az idôseknek pedig erejük sincs hozzá. A fiatalok jobban fizetô állást keresnek.
Egyházi tulajdonú sajtgyár
A tejfeldolgozó üzem igazgatójával az immár messze földön híres sajtgyárról beszélgetünk.
— Az üzem a helyi református egyház tulajdona, de a Ciselact részvénytársaság bérli. Jómagam az építkezés kezdete óta elköteleztem magam az üzem mellett. Maholnap ötvenéves leszek, de ilyesmivel nem foglalkoztam ezelôtt. Együtt tanultam a szakmát az alkalmazottakkal. A svájci partner elôször 1997-ben járt a faluban: Kolozsvárról került ide. A décseiek elôbb gyümölcsfeldolgozó létesítésében gondolkoztak, hiszen ez tûnt a gyümölcs országában a legkézenfekvôbbnek. A svájci partner azonban azt javasolta, hogy inkább tejfeldolgozó üzemet létesítsünk. A tehenészetnek itt régi hagyományai vannak, jól teremnek a legelôk és kaszálók. Így kezdôdött el a beruházás. Az elején senki sem hitte, hogy a terv valóra is válik. A svájciak elmentek, de rövidesen visszatértek. A felmérések, tervek után elkezdôdött az építkezés a református egyház területén. 1999 ôszén indult be a próbagyártás. Svájcból jött egy sajtgyártó mester, aki betanította a személyzetet. Félkemény Tillsit típusú sajtot gyártunk, de elôállítunk 84 százalékos zsírtartalmú vajat, valamint joghurtot és tejszínt is. Minden termékünkre nagy igény van a piacon.
— Amióta beindult a helyi feldolgozó, a dési állami tejgyár még vásárol innen tejet?
— Egyszerûen kiszorultak a faluból, mi ugyanis havi rendszerességgel pontosan kifizetjük a termelôket. A nyári tejért 2200 lejt adunk literenként, télen többet fizetünk. Novembertôl valószínûleg emeljük a felvásárlási árat. A zsírtartalom mellett a minôségi vizsgálatok alkalmával a tej tisztaságát és savfokát is nyomon követjük. A tiszta fejésnek óriási jelentôsége van, mert meghatározó tényezô a sajtgyártásban. Svájcból kaptunk vedreket és a gazdák kötelezôen azzal kell behozzák a tejet. Mindent rendszeresen mosunk és fertôtlenítünk, mert a baktériummentességnek különös szerepe van a tejfeldolgozásban. A sajt felfúvódik, ha a tej nem tiszta. Az oltóanyagot különben Franciaországból szerezzük be.
— A hosszú ideje tartó szárazság miatt jelentôs károk érik a gazdákat, és ezzel együtt a gyárat is...
— Ennek következményeivel nekünk is számolnunk kell. Nemcsak kevesebb tej érkezik a gyárba, hanem a minôsége is romlik. Valószínûleg télire különös gond lesz a szálastakarmánnyal, ami tovább csökkenti a tejfelvásárlást. A legnagyobb gondunk az, hogy a tehénállomány biológiailag gyenge, kis hozamú. Igaz, gazdáink arra törekednek, hogy jó fejôsteheneket hozzanak a vásárból, a saját borjakat viszont nem nevelik fel, hanemeladják, pedig a kiváló tejelô állományban kellene gondolkodniuk. Pozitív jelenség, hogy az utóbbi idôben több abrakot kapnak a tejelô jószágok, ami jótékonyan hat a tejtermelés mennyiségére és minôségére.
Egyre több fiatal érdeklôdik az állattenyésztés iránt
A fiatalok körében van egy jóirányú elmozdulás: van, aki már hét-nyolc tehenet tart. A gyengébben tejelôket eladják és magasabb hozamú egyedekkel helyettesítik. A fiatal gazdák egy része azonban nem tudja eldönteni, mivel foglalkozzon komolyabban: maradjon továbbra is a cseresznye mellett vagy fogjon hozzá keményen az állattenyésztéshez? Nem vitás: a kettôt együtt nem lehet szakszerûen csinálni. A gazdák egy része még bízik benne, hogy a cseresznytermesztés hanyatlását meg lehet akadályozni fiatal fák ültetésével, ezért a tehenészetre történô átállás még várat magára.
Aki Svájcban tanulta a gazdálkodást
Joó Lôrinc 28 éves családos ember. Többször járt Svájcban, és most itthon próbál gazdálkodni.
— Meggyôzôdésem, hogy Svájcban nem csak pénzbôl van több, hanem teljesen más az emberek életfelfogása — mondja — Mi tulajdonképpen még azt sem tudjuk, hogyan kell megmetszeni a cseresznyefákat. Ott klasszikus formát már nem láttam: a fákat alacsonyra metszik, így sokkal könnyebb permetezni és a gyümölcsöt leszedni. Szépek, egészségesek a gyümölcsösök. Nálunk nincs szakszerû gyümölcstermesztés: a gazdák azzal maradtak, amit az öregektôl tanultak, de azóta az agrártudomány óriásit fejlôdött. Ha ezt nem hozzuk be mindennapi munkánkba, esélytelen a kifizetôdô gazdálkodást megteremteni. Eddig ötször voltam Svájcban, négy-négy hónapot dolgoztam ottani farmokon.
— Mihez szeretne idehaza hozzáfogni?
— Húsz-harminc tehenet akarok vásárolni. A SAPARD-program segítségét kellene igénybe vennem, mert nincs elegendô pénzem hozzá. Érdeklôdtem felôle, de egyelôre csak a nagy hûhó van körülötte, de nem mûködik. Nagy szükségem volna rá, mert kiváló feltételeket biztosít a tehenészet számára. Lassan talán megoldható ez is. Én bízom benne, hogy sikerül egy ahhoz hasonló farmot kialakítanom, mint az, ahol Svájcban dolgoztam.
Décsei napok
Augusztusban immár évi rendszerességgel megszervezik a décsei napokat. Vendéglátóim szerint erre idén is sor kerül. Létrehoztak egy alapítványt, a helyi RMDSZ-szervezet vette kézbe a falu problémáit. Így született meg az az ötlet, hogy ezután évi rendszerességgel augusztus elsô felében hazahívják a faluból elszármazott híres-neves embereket. Idénre hazavárják Budapestrôl Daróczi Tamás operaénekest, Lászlóffy Ilona professzorasszonyt Kolozsvárról és dr. Kis János Botond halbiológust.
Mit lehet tenni közben?
Ó, rengeteg olyan dolog van, amivel el lehet tölteni a közbeesô idôt. Képzômûvész hajlammal megáldott emberkék például telerajzolhatják a lapot mindenfélével, ami abban a rémes pillanatban éppen eszükbe jut. Vagy lehet közben töprengeni, merengeni az élet hiábavalóságán, az idôk változatosságán, meg azon, hogy vajon mit is kellene írni a kettes tételhez. Mert arra tegnap már nem jutott idô, hogy megtanuld a kurzusnak azt a bizonyos részét is, ami most pont az egyik tételed tárgyát képezi.
Esetleg még zenét is hallgathatsz közben, fôleg abban a szerencsés esetben, ha az egyetem egy óvoda közelében van. A meleg miatt kénytelen vagy kinyitni az ablakot, erre persze minden behallatszik. Az óvisok éppen szereplésre készülnek, a Barbie Girl és a Dzsungel könyve betétdalaira táncikálnak, idônként kórusban énekelnek, nehogy véletlenül unatkozz vizsgázás közben. Mert a vizsga amúgy is egy roppant unalmas elfoglaltság. Fôleg abban a kellemetlen esetben, ha véletlenül hozzá sem tudsz szagolni a tételeidhez. Ami, lássuk be, idônként azért a legeminensebb egyetemistával is megesik.
Elôször is, korán kell kelni. Néhány tanárnak ugyanis megvan az az idegesítô szokása, hogy hajnali órákra teszi a vizsgát. Aztán, fel is kell öltözni szépen, bár ez a szokás kezd már kimenni a divatból. Így aztán az ember lánya ott feszeng talpig miniben, idônként ásítozik, mert képes volt hajnalig tanulni, holott úgysem volt semmi értelme, mert ma csak azért sem fog eszedbe jutni, hogy vajon mi az öreg eget kéne írni ehhez a hármas tételhez. Van ugyan némi fogalmad arról, hogy erre a kérdésre a helyes válasz valahol ott van, a kurzusod százvalahányadik oldalának jobb alsó sarkában, de a szöveget, persze, nem vagy képes elôhívni agyad rejtett zugából. No, mindegy, ha már úgysem jön össze ez a fránya vizsga, akkor legalább töltsük el hasznosan az idôt, gondoljuk végig a további tennivalókat, és a végén majd ne felejtsük el megkérdezni a tanárt, hogy mikor lehet javítani.
Szóval, lehet közben rajzolgatni, zenét hallgatni meg elmélkedni. Na jó, lehet közben írni is. Ha lehet. Tegye, aki teheti.
A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) elnöksége felhívja a diákok, magiszteri és doktorandus hallgatók figyelmét arra, hogy mindenki, aki három hónapnál régebbi kolozsvári tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az érvényben lévô romániai törvényeknek megfelelôen, Kolozsváron szavazhat a június 18-i második fordulós helyhatósági választáson. Felkérünk mindenkit, aki teheti, hogy iratkozzon fel a szavazókörzetek pótlistáira, és szavazzon Kolozsváron!
a július 29–augusztus 5. között zajló alkotótáborban való kedvezményes részvételre a következô pályázatokat írta ki:
1. Hangszeres színház és improvizációs zenemûhely, ifj. Márkos Albert és Lászlóffy Zsolt vezetésével. Olyan hangszeres elôadók jelentkezését várjuk, akik otthonosan mozognak a XX. századi hangszeres zeneirodalomban, és nyitottak új zenei kísérletekre.
2. Képzômûvészetek és mindaz, ami ebbe belefér, vagy kilóg belôle. Olyan alkotásokat várunk, amelyek egy gondolat vagy életszemlélet rituális cselekvésben történô kifejezései. Ez lehet szakrális, vagy teljesen profán, mint Diogenész társadalomkritikája: ô fényes nappal lámpával kutatta végig Athén utcáit egy józan ember után. A felhasznált mûvészi módszer, technika vegye igénybe a folyamatszerûséget, a mozgást és a táj archaikumát.
3. Építészet és térmodellezés. Olyan mûvekkel lehet jelentkezni, amelyek szabadon dolgozzák fel az építészet és mozgás témáját. Pályázni lehet konkrét, megépíthetô alkotásokkal. Tábori adottságok: erdei környezet, minimális technikai felszereltség.
4. Mûvészetelmélet és kritika. Meghívott elôadók: Dr. Pogány Gábor, Tillman József, Szentjóby Tamás, Sebôk Zoltán. Jelentkezhetnek mûvészetelmélet iránt érdeklôdô filozófus, filológus, mûvészettörténész és egyéb szakos hallgatók.
5. Tizenhét körök. Prózaíró kísérleti tevékenység várja olyan emberek jelentkezését, akik szeretnének irodalmat írni irodalomból, és szöveget megvilágítani szövegekkel.
A tábor további mûhelyei: színház, mozgásszínház, film és fotó, kézmûves mûhely, tábori újság és rádió — ide is várjuk a jelentkezôket. Részletes információk és jelentkezési lapok a KMDSZ-irodában (Petôfi — Avram Iancu — utca, 21. szám) találhatók. Jelentkezési határidô: június 30.
(kezdô írás káemdéeszeseknek és nemcsak, azaz ilyen jók vagyunk mi)
CD HUNGARY 2000
FOCI
BUDAPEST, 2000. 06. 03.
Ezelôtt másfél hónappal (vagy kettôvel?) kezdôdött, amikor a számítógépeket elhoztuk Budapestrôl. CD Hungary — a cég, amely segített leszállítani. Imre, az aranylelkû sofôr, aki vezetett. Szó került róla, hogy szerveznek egy kispályás focikupát, június 3-án, Budapesten. Sok csapat részvételével. Nagyobb magyar cégek, diplomáciai testületek, minisztériumok. Szóval meghívtak, mi meg elmentünk... kicsit körülményesen, kicsit kevesen, kicsit elkésve, de ott voltunk (volt, aki csak a határig jutott el... önhibáján kívül) mi: Zoli, Zsiga, Endre, Székely Ferike, Kálmán, Lévai Feri. A magát KMDSZ-csapatnak valló társaság pedig játszott. Az elsô mérkôzést el kellett halasztani. A csapat egy része késett — azaz én. Aztán színre léptünk. A csoportban: KMDSZ–JAPÁN nagykövetség 14–0. Így jött össze. Mindenki rúgott gólt. KMDSZ–MAGYAR POSTA Rt. 1–1. Pedig vezettek 1–0-ra. Aztán egyenlítettünk. Jobb gólarányunk következtében csoportelsôk lettünk. Majd: KMDSZ–ÁPV Rt. 5–4 (2–2). Vezettek, majd amint egyenlítettünk, rúgtak egy gólt. Büntetôlövések: 1–0; 1–1; 1–2; 2–2; és kihagyták, mi meg berúgtuk.Elôdöntô: KMDSZ–BRAZIL nagykövetség 5–2. Vezettek 1–0-ra, majd rúgtunk öt gólt, erre elvesztették a fejüket, reklamáltak, kommentálták a bírók döntéseit, durván szabálytalankodtak. És szépen cseleztek. De 5–1-nél az az egy gól már nem segített. És azért a brazilokat megverni... Döntô: CD HUNGARY–KMDSZ 4–1. A szurkolótábor ûzte ôket a gyôzelem felé. Mi meg elfáradtunk. Vezettek 1–0-ra, egyenlítettünk, aztán rúgtak még pár gólt. Megnyerték. Azért érem, oklevél, ajándék járt a másodiknak is. Puskás Öcsi bácsi pedig dedikált. Visszavágó Tusnádon, július végén. És jövôre. Budapesten.
Hipoétikus eset, távolról sem egyedi, azért tanulmányozni kell, mert ha nem, esettanulmány sem készülhet róla, és nem kerülhet be az esettanulmány-gyûjteménybe sem. Mindennek dacára: legyen egy férfi, legyen neki nô, legyen telefonjuk, amivel egymás kezét fogják, amikor nagyon hiányoznak egymásnak. Legyen ez sûrûn. Legyen a nô, mondjuk, Emese, legyen a férfi, mondjuk, X, legyen a telefon, mondjuk, Ericsson. Legyen egy busz, amivel Emese elmegy egyetemre, mondjuk Ikarusz. Legyen idô mindenre, mondjuk arra is, hogy sokat beszéljenek egymással. Mondjuk, egymásról. Legyen, hogy Emese mehessen a nagyvárosba. Legyen ez olyan mint egy erdô. Legyen sûrû. Legyen egy állat, mondjuk, nagy, az erdôben. Legyen egy pillanat, amikor meglátja Emesét, és akarja, mondjuk, elsôre. Legyen elszánt. Legyen egy nap, amikor megesik, az állat násztáncot jár. Legyen nekik jó. Legyen többször is. Legyen egy szökés, mondjuk, többnapos. Legyen egy hajó, mondjuk, vitorlás, amivel elmenni lehet. Lehessen elmenni. Legyen kék a víz. Legyen zöld a rét, száraz a homok. Legyen a ház fehér. Legyen a föld kemény. Legyen a szándék jó. Legyen egy üzenet, mondjuk , SMS. Legyen három szó: Legyen vége már.
Legyen ez Kiss Olivér cikkéhez kapcsolódó szimbolikus eset. Minden benne van, ami egy szerelmi botrányhoz kell. Talán több is egy vitorlással. Mivel ez esetben az esetben befejezés nincs, talányos volna hozzágondolni a véget. Interaktív a kapcsolat, mintaértékû, mindenki azt tehet vele: amit éppen. Vonjuk le a tanulságot: szerelmi ügyekben nincs népuralom, messze esik attól a demokrácia. Mert mi volna, ha ebbe mindenki beleszólhatna, aztán a végén az lenne, amit a többség akar? Kétharmados szavazati arány. Hát jó volna az? Kinek? Minek ezt közüggyé tenni, maradjon meg mindenki a saját kis magánéleténél. Élje, ha tudja.
aki március 18-a óta rendelkezik ideiglenes kolozsvári tartózkodási engedéllyel, és betöltötte 18. életévét, legyen szíves menjen el szavazni.
Erdélyi
nyári táborok összesített listája megtalálható a KMDSZ-irodában.
Bálványosi
Szabadegyetem és Diáktáborra, amelyet már tizenegyedszer rendeznek meg, ezúttal július 23–30. között, hétfôtôl kezdôdôen lehet jelentkezni. Részletes információk várnak a KMDSZ-irodában.
Palota és Kunyhó
Ingyenes lakásközvetítés a KMDSZ-irodában. Várják mind-azok jelentkezését, akik kiadó lakással rendelkeznek, akár a felvételi idejére is.
Idén a különbözô egyetemek és karok maguk dönthetnek afelôl, hogy a felvételi vizsgát nyáron vagy ôsszel akarják tartani. A könnyebb tájékozódás végett, íme, a nyári felvételik idôpontja a megfelelô szakokkal együtt:
Babes–Bolyai Tudományegyetem
Matematika és informatika kar — beiratkozás: július 14–20., a vizsga idôpontja: július 21.
— matematika, informatika, matematika–informatika, gazdasági matematika szak; a felvételi jegy: érettségi átlag — 33%; írásbeli vizsga két választott tárgyból az alábbiak közül: algebra X–XII., matematikai analízis XI–XII., mértan és trigonometria IX–XI. vagy informatika;
Fizika kar — beiratkozás: július 17–22., vizsga nincs, a felvételi jegyet az érettségi átlag adja;
— technológiai fizika, matematika–fizika, orvosi fizika, fizika kar, valamint orvosi fizika fôiskolai kar Zilahon és Déván, környezetfizika fôiskolai kar Déván és Désen;
Kémia és vegyészmérnöki kar — beiratkozás: július 18–22., vizsga nincs, a felvételi jegy: érettségi átlag 50%-a, IX–X-es kémia jegyek: 50%;
— kémia, fizika–kémia, vegyészmérnöki — szerves anyagok technológiája, — szervetlen anyagok technológiája, — oxidok tudománya, — biokémiai mérnöki, kémiai rendszerek informatikája;
— számítógépes laboratórium technikai fôiskola; a felvételi jegy: érettségi átlag — 50%, kémia átlag IX–X. osztályból — 50%;
Biológia és geológia kar — be-iratkozás: július 17–22.;
— biológia (érettségi átlag 25%, líceumi átlag 25%, XI–XII-es biológia vizsga 50%);
— biológia–kémia (érettségi átlag 25%, líceumi átlag 25%, XI-es biológia vizsga 50%;
— geológia–földrajz; környezetvédelem és ökológia (érettségi átlag 25%, líceumi átlag 25%, XII-es biológia és XI-es környezeti földrajz teszt 50%);
— ásványtan, technikai geológia (érettségi átlag 50%, líceumi átlag 50%),
Földrajz kar — beiratkozás: július 11–18., felvételi vizsga: július 20.;
— földrajz (érettségi átlag 50%, XII-es Románia földrajza teszt 50%),
— környezettan, planning (érettségi átlag 50%, IX-es földrajz teszt 50%),
— földrajz–idegen nyelv (érettségi átlag 50%, XII-es földrajz és idegen nyelv teszt 50%);
— földrajz–német nyelv szakon: beiratkozás július 10–13., német nyelv teszt: július 14.;
— a fôiskolai karokon ôsszel tartják a vizsgákat;
Történelem és filozófia kar — beiratkozás: július 17–21., felvételi vizsga: július 24–25., a német nyelvû szakokon 22-én német teszt;
— történelem, történelem–mûvészettörténet, történelem–régészet, történelem–könyvtáros — érettségi átlag 30%, középiskolai évek átlaga 30%, írásbeli: románok történelme és egyetemes történelem 40%;
— filozófia — érettségi átlag 30%, líceumi átlag 30%, írásbeli XII-es filozófiából 40%;
— szociológia — érettségi átlag 30%, középiskolai átlag 30%, írásbeli a következô tárgyak egyikébôl: filozófia (XII), logika (XI), pszichológia (X), algebra (X-XII), közgazdaságtan;
Pszichológia és neveléstudományi kar
— pszichológia — beiratkozás: július 19–25., a felvételi jegy: érettségi jegy és középiskolai évek átlaga 33%, általános pszichológiai ismeretek és a felvételizô kommunikációs készségének felmérése 66%;
— gyógypedagógia — beiratkozás: július 19–25., vizsga nincs, a felvételi jegy: érettségi átlag és középiskolai évek átlaga;
— pedagógia — román/magyar nyelv és irodalom — beiratkozás: július 15–20.; vizsga: július 23–29., a felvételi jegy: érettségi és a középiskolai évek átlaga 33%, írásbeli román/magyar nyelv és irodalomból 33%, interjú: általános pszichológiai ismeretek és a felvételizô kommunikációs készségének a felmérése 33%;
— tanítóképzô–idegen nyelv fôiskolai kar — beiratkozás: július 17–22., képességvizsga: július 24–25.; vizsga: július 28–31.; angol nyelvet lehet választani Kolozsváron, Nagyváradon, Nagyszebenben, Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen, Kézdivásárhelyen, Naszódon, francia nyelvet pedig Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön vagy Zilahon;
Politikatudományi és közigazgatási kar
— politikai tudományok szak, be-iratkozás: július 18–22., vizsga nincs, a felvételi jegy: érettségi átlag 100%;
— a közigazgatási és újságírói szakokra, valamint a közigazgatási kollégiumokba ôsszel lesz a felvételi;
Európai tanulmányok kar — beiratkozás: július 10–15., vizsga: július 18–19.;
— európai tanulmányok — érettségi átlag: 50%, írásbeli vizsga egyetemes történelembôl (IX–X.) 50%;
— európai intézmények vezetése — érettségi átlag 50%, írásbeli vizsga gazdaságtanból 50%;
— helyi közigazgatási fôiskolai kar, Beszterce — érettségi átlag 50%, írásbeli vizsga gazdaságtanból 50%; a beiratkozáshoz nyelvvizsgát igazoló okirat kötelezô;
Üzletkötôi (business) kar — be-iratkozás: július 15–18., vizsga: július 21.;
— szállodaipari menedzsment, vállalatvezetôi tanácsadás, cégmenedzsment fôiskolai kar — érettségi átlag: 40%, írásbeli algebrából és matematikai analízisbôl 60%;
Közgazdasági kar — beiratkozás: július 10–15., érettségi átlag 60%, vizsga: július 20-án politikai gazdaságtanból;
— cégmenedzsment, bankok és értéktôzsde, könyvelés és számviteli informatika, gazdasági informatika, pénzügybiztosítások, nemzetközi ügyvitel, társadalmi-gazdasági statisztika, mezôgazdasági és élelmi-szeripari ügyvitel, turizmus és szolgáltatások, marketing;
— könyvelési és számviteli, illetve kereskedelmi és idegenforgalmi vállalatvezetés fôiskolai kar;
Bölcsészkar — beiratkozás: július 14–17., vizsgák: július 20–21., képességvizsga: július 19.;
— román nyelv és irodalom fôszak (A) — magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és irodalom vagy néprajz mellékszak (B) — érettségi átlag 33%, írásbeli A tárgyból 33%, írásbeli B tárgyból 33%;
— magyar, angol, francia, német, orosz, olasz vagy spanyol nyelv és irodalom fôszak (A) — román nyelv és irodalom, idegen nyelv és irodalom vagy néprajz mellékszak (B) — érettségi átlag 33%, írásbeli teszt A tárgyból 33%, írásbeli teszt B tárgyból 33%;
— klasszika filológia — érettségi átlag 33%, latin nyelv teszt 33%, román/magyar nyelv teszt 33%;
— alkalmazott idegen nyelvek –érettségi átlag 33%, írásbeli elsô idegen nyelvbôl 33%, írásbeli második idegen nyelvbôl 33%;
— színészet — I. szakasz: szövegmondás, zenei és ritmikai készség felmérése, egy monológ elôadása saját repertoárból; II. szakasz érettségi átlag 15%, egy monológ bemutatása 30%, vers és prózamondás saját repertoárból 25%, improvizációs gyakorlatok 30%;
— teatrológia — I. szakasz: kollokvium általános mûveltségbôl (világirodalom); II. szakasz: érettségi átlag 30%, szóbeli vizsga színházi mûveltségbôl 35%, írásbeli magyar/román irodalomból 35%;
— rendezôi — I. szakasz: képesség és mûveltségfelmérés, színházi, mûvészeti és irodalmi ismeretek ellenôrzése, II. szakasz: érettségi átlag 15%, írásbeli: az elôírt repertoárból egy dráma elemzése, a darab részleteinek színrevitele — 50%, gyakorlat: az elôírt repertoárból egy színdarab részletének színrevitele;
Testnevelés és sport kar — be-iratkozás: július 15–18., képességvizsgák: július 20–24., vizsgák: július 22., 26–27.;
— testnevelés és sport — érettségi átlag 30%, kizáró jellegû képességfelmérô vizsga 30%, sportmesteri vizsga 40%;
— gyógytorna — érettségi átlag 33%, kizáró jellegû képességfelmérô vizsga 33%, írásbeli biológiából 33%;
— a fôiskolai karra ôsszel lehet felvételizni;
Római katolikus hitoktatói kar — beiratkozás: július 15–19., vizsga: július 21–22.;
— hitoktatói — idegen nyelv — érettségi átlag 33%, teszt a megadott tematika alapján 33%, írásbeli magyar vagy idegen nyelv és irodalomból 33%;
— hitoktatói — történelem — érettségi átlag 33%, teszt a megadott tematika alapján 33%, írásbeli a románok történelmébôl és egyetemes történelembôl 33%;
Református hitoktatói kar — beiratkozás: július 10–14., vizsgák: július 21–22., 24.;
— hitoktatói — idegen nyelv/néprajz, hitoktatói — történelem — érettségi átlag 33%, írásbeli magyar/idegen nyelv és irodalomból 33%, írásbeli bibliaismeretbôl 33%
— hitoktatói — szociális munkás — érettségi átlag 33%, írásbeli bibliaismeretbôl 33%, írásbeli X-es pszichológiából vagy XII-es filozófiából 33%.
Kolozsvári Mûszaki Egyetem
— beiratkozás: július 6–12., felvételivizsga: július 22.; a felvételi jegy: érettségi átlag: 33%, írásbeli teszt algebrából, analízisbôl, sík- és térmértanból: 66%;
Építészeti kar
— építészet;
Gépészmérnöki kar
— gépészmérnöki, anyagismeret, környezetmérnöki, gépjármû- és berendezés-menedzsment;
Automatika és számítástechnika kar
-— számítógépek, automatizálás;
Elektrotechnika kar
— általános elektrotechnika, villamos meghajtások, mûszerészet, elektromechanika, ipari energetika;
Elektronika és távközlés kar
— alkalmazott elektronika, kommunikáció;
Mechanika kar
— mechanika, alkalmazott tudományok, mechatronika, gazdasági mérnöki, gépészmérnöki, szerszámgépek;
Agrártudományi és állatorvosi egyetem
— beiratkozás: július 17–22., vizsga nincs, a felvételi jegy: érettségi átlag: 20%, a líceumi évvégi átlagok egyenként 20-20%;
Iuliu Hatieganu orvosi és fogorvosi egyetem
— beiratkozás: július 10–14., vizsga: július 21.;
Általános orvosi kar
— általános orvosi — felvételi: kémia (X–XII.), fizika (X–XII.), biológia (XI.);
— radiológiai, orvosi képalkotási, sugárterápiai és nukleáris orvostudományi, illetve klinikai laboránsi, egészségügyi asszisztensi fôiskola; felvételi: biológia (XI.);
Fogorvosi kar
— fogorvosi, felvételi: kémia (X–XII.), fizika (X–XII.), biológia (XI.);
— fogtechnikai, fogászati megelôzési fôiskola; felvételi: biológia (XI), kémia (XII);
Gyógyszerészeti kar
— egészségügyi asszisztens; felvételi: biológia (IX)., botanika, kémia (X., XII.), kémia (IX., XI.);
— gyógyszerészeti laboránsi fôiskola; felvételi: kémia (IX., XII.).
A felsorolást a következô lapszámunkban folytatjuk.
A bukaresti magyar nagykövetség diplomatái pénteken megkoszorúzták Nagy Imre Snagovban lévô szobrát. Az 1956-os forradalom leverése után halálra ítélt magyar miniszterelnök kivégzésének 42. évfordulóján az emlékezés koszorúját Szabó Béla követ helyezte el a snagovi iskola kertjében álló szobornál. A megemlékezésen jelen voltak a település vezetésének képviselôi.
Hírügynökségeknek nyilatkozva Dorin Urcan, a Kolozsvári Mezôgazdasági Igazgatóság vezetôje elmondta, hogy a tegnap éjszakai jégesô körülbelül 600 hektár gyümölcsösben tett kárt Kolozsváron. Érintve voltak továbbá Bonchida, Magyarkályán (Cãian), Szamosjenô (Fundãtura) és Magyarszovát (Suatu) községek is, a mezôgazdasági igazgatóság szakemberei pedig már elkezdték a kár felmérését. Mindemellett a vízhiány továbbra is nagy, 80 liter négyzetméterenként, ez az elmúlt héten 110 liter volt. Péntek éjszaka négyzetméterenként átlagban 30 liter víz esett.
Az országos meteorológiai intézet elôrejelzése szerint a jövô hét elejéig az ország északi és középsô részén a legalacsonyabb hômérséklet 4-6 fok lesz. A hegyekben, 1500 méter szintmagasság felett a hajnali órákban fagyok, napközben havazások várhatók. A hirtelen lehûlést erôs szél kíséri majd, amely egyes helyeken viharos erôsségûvé fokozódik, a hegyekben eléri az óránkénti 100 kilométeres sebességet. A viharos szél már beköszöntött Szatmár megyébe, ahol 30 település maradt áram nélkül.
miatt két férfit tartóztattak le a kolozsvári rendôrök. Nelu Pop rendôrfelügyelô ismertette: a tettenérés és a néhány hetes vizsgálat eredményeként Eugenius Jurkowski lengyel állampolgárt fogták el a petei (Petea, Szatmár megye) határátkelôhelyen amint egy lengyel rendszámú (WS–00013) Daewoo szállítójármû ülései mögött több mint 136 liter BMK-t (szintetikus kábítószer elôállításához szükséges anyag) találtak elrejtve. A literenként mintegy 2000 márkát érô anyagot a bukaresti Chimopar Rt. állította elô, megrendelôje pedig a másik lefülelt férfi, Daniel Eugen Ionitã cége, a fôvárosi Graph Consulting. Ionitã elôbb azt nyilatkozta, hogy a BMK-t reklámpannók ragasztójaként használta, késôbb viszont bevallotta, hogy korábban már eladott 970 liter BMK-t — 80 ezer dollárt és 115 ezer márkát kapott, ám nem könyvelte el.
Valószínû, hogy ôk ketten nagyobb kábítószercsempészô hálózat tagjai, hiszen a velük kapcsolatban lévô két másik lengyel állampolgárt, Krystof Drozdot és Katarzyina Lebiodát Magyarországon tartóztatták le, mert BMK volt a tulajdonukban.
Ha bebizonyosodik a szervezett csempészés gyanúja, akkor akár 25 év börtönnel is sújthatók.
A Román Mezôgazdasági Termelôk Országos Egyesülete szerint Románia az elkövetkezô 12 hónapban legkevesebb 1 millió tonna búza behozatalára szorul majd, hogy fedezni tudja az ország éves szükségletét.
Gheorghe Predila, az egyesület elnöke is cáfolta Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter optimista kijelentéseit arról, hogy a súlyos aszálykárok ellenére sem lesz gond a búzaellátással Romániában.
A mezôgazdasági miniszter szerint az idei várható termés elérheti a 3,7 millió tonnát, vagyis fedezni fogja az ország 3,5 millió tonnás évi szükségletét. Az egyesület elnöke ugyanakkor úgy vélte: az idei várható termés nem fogja elérni ezt a szintet, s az országnak egyébként sem 3,7 millió, hanem 4,8 millió tonna búzára van szüksége egy évben.
Predila szerint az aszály miatt felállított válságstábok, az öntözés beindításáról szóló nyilatkozatok kizárólag választási célokat szolgálnak. Az illetékesek nyilatkozatai meglehetôsen eltérôek voltak arról, hogy valójában hány hektáron lehetne öntözni — ha a felhasználók képesek lennének kifizetni az öntözési díjat. A mezôgazdasági miniszter arról beszélt, hogy 800 ezer hektár lenne öntözhetô, ha tárcája 1740 milliárd lej sürgôs költségvetési támogatást kap. Egy nappal késôbb a kormány szóvivôje már kevesebb mint 400 ezer hektár öntözésének lehetôségét említette, amikor közölte, hogy a kormány nem tud költségvetési támogatást adni a mezôgazdasági minisztériumnak.
A malomipar és az állattenyésztôk szövetségei azt sürgetik, hogy a kormány azonnal rendeljen el exporttilalmat a búzára és a gabonára. Emlékeztettek arra, hogy Románia a kormány exporttámogatásával tavaly 800 ezer tonna búzát szállított külföldre, tonnánként 80 dolláros áron, most tonnánként 140 dolláros áron kényszerül majd a behozatalra.
A moldvai megyékben — amelyeket az országos átlagnál nagyobb mértékben sújtott az aszály — már most szabályos lisztfelvásárlási pánik tört ki a lakosság körében. Ennek következtében a liszt ára közel 50 százalékkal, a kenyéré majdnem 100 százalékkal megugrott az elmúlt napokban.
Az állattenyésztôk a hús árának elkerülhetetlen emelkedésére figyelmeztetnek, valamint arra, hogy az egyre dráguló és egyre kevesebb takarmány súlyos gondokat okoz majd a termelôknek. A helyzetet nehezíti az üzemanyagár folytonos emelkedése, valamint az, hogy július 1-jétôl 34 százalékkal emelkedik majd az áram díjszabása. A baromfitenyésztôk a csirkehús árának 50 százalékos emelését helyezték kilátásba.
Tíz évvel ezelôtt az állam akkori vezetése ahelyett, hogy gátat vetett volna az erôszaknak, ösztönözte és bátorította azt — jelentette ki Emil Constantinescu elnök az 1990. június 13–15-i bányászjárás tizedik évfordulója alkalmából elhangzott rádiónyilatkozatában.
Az államfô szerint 1990-ben valóságos polgárháború zajlott le a román fôvárosban.
— Az akkori államvezetés az állampolgárok egy részét az ország demokratizálásáért küzdô bukarestiek ellen vezényelte. A román társadalom és a nagyvilág tíz év elmúltával sem feledte, mi történt akkor. Az igazságot nem lehet elrejteni és senki sem menekülhet a végtelenségig akkori tetteinek felelôssége elôl — hangsúlyozta Constantinescu.
Constantinescu a román állam nevében bocsánatot kért mindazoktól, akik tíz évvel ezelôtt áldozataivá váltak az ország összes állampolgára ellen irányuló erôszaknak, s megígérte: ôrködni fognak afölött, hogy az akkorihoz hasonló erôszak ne ismétlôdhessék meg.
Az idei elsô negyedévben 0,9 százalékkal nôtt a hazai össztermék éves szinten — közölte a Román Statisztikai Hivatal.
A kormány a GDP 1,3 százalékos bôvülésével számolt. Az egész évet figyelembe véve pedig legalább 1,3 százalékos növekedést irányzott elô a hazai össztermék tavalyi 3,8 százalékos zsugorodása után.
Az elsô negyedévben elsôsorban a szolgáltató, az ipari és a mezôgazdasági ágazat termelése erôsödött.
A GDP növekedéséhez hozzájárult az elsô negyedévi export 24,5 százalékos növekedése is. Az import ezalatt csupán 8,6 százalékkal nôtt. Románia külkereskedelmi hiánya 243,4 millió dollárt tett ki az egy évvel korábbi 418,8 millió dollár deficit után. A lakossági fogyasztás 2000. elsô három hónapjában 6,7 százalékkal csökkent.
Rövidesen évi egymilliárd dollárra növekedhet a magyar–román kereskedelmi forgalom — hangzott el csütörtökön, a Békéscsabán megtartott magyar–román befektetési tanácskozáson, amelyet a magyarországi viharsarki megyeszékhelyen zajló nemzetközi ipari vásár keretében rendeztek.
A gazdasági nehézségek ellenére tavaly Románia külpiaci áruforgalmának 31 százaléka a CEFTA országokkal bonyolódott, és ez számottevô növekedést jelent.
— Romániának a legjobb, legszélesebb együttmûködése Magyarországgal alakult ki a CEFTÁ-n belül. Az ezen államokkal folytatott román kereskedelem fele Magyarországgal kapcsolatos — mondta az egyik elôadó, Miu Constantin, a budapesti román nagykövetség tanácsosa.
Emlékeztetett: a rendszerváltozást követôen, 1990-ben 5–10 ezer dolláros szerzôdésekkel kezdôdött a két ország gazdasági kapcsolatainak újraéledése, jelenleg az évi 700 millió dolláros forgalomnál tart a két ország, s ha az elképzelések valóra válnak, a kereskedelmi forgalom rövidesen elérheti az egymilliárd amerikai dollár értéket is.
Erôs Viktor, az Állami Vagyonalap (FPS) alelnöke arról szólt, hogy a hazai állami vagyonalaphoz csak a nemzetgazdaság negyven százaléka tartozik, és a bukaresti kormányzat jelenleg a magánosítás felgyorsítására törekszik.
— Rövidesen megkezdôdik a bankok magánkézbe adása, és ugyanezt tervezik a túlméretezett nagyvállalatokkal is, amelyeket a legnehezebb privatizálni — fogalmazott az alelnök.
Elôadásából kiderült: az állami vagyonalaphoz 9 173 vállalat tartozott, ebbôl 6 866-ot már eladtak, de a törzstôke fele még magánosításra vár; a mezôgazdasági nagyüzemeket a szaktárca fogja magánkézbe juttatni.
— Románia befektetôket és közvetítôket vár — bátorította a békéscsabai tanácskozás majdnem száz résztvevôjét a FPS alelnöke.
Demeter Attila, a Román Fejlesztési Hivatal tanácsosa három hazai törvényre — az ipari parkokról szóló, megjelenés elôtt álló, a vám-szabadterületeket szabályozó, valamint a vám- és adókedvezményeket lehetôvé tevô, a hátrányos helyzetû övezetekkel foglalkozó jogszabályra — hívta föl a résztvevôk figyelmét, hogy a kedvezô befektetési lehetôségek jogi vonatkozásaira világítson rá.
A befektetési tanácskozást és üzletember-találkozót a Csaba Expó 2000 keretében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–román tagozata szervezte.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Agrárbank |
10 000/10 290 |
20 900/21 220 |
|
Alpha Bank |
10 100/10 300 |
20 900/21 300 |
|
Román Nemzeti Bank |
10 295 |
21 050 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 72/75, a márka10 000/10 400, a dollár pedig 20 900/21 200 lejbe került.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |