 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. június 21.
(XII. évfolyam, 142. szám)
A polgármester primitív módon manipulálta a változástól rettegô kolozsvári választópolgárokat — vonta le a következtetést hétfôi sajtóértekezletén Serban Rãdulescu, a konvenció polgármesterjelöltje. Sajnos ezek voltak azok a személyek, akik eldöntötték Kolozsvár sorsát. — A kampány során beszélgettem azokkal a monostori emberekkel, akik semmittevôen a tömbház elôtt ücsörögtek. Mikor megkérdeztem, miért szavaznak Funarra, a válasz az volt: azért. Az ilyen személyek nem fogadják be az információt, rettegnek a változástól. Funarra az elgyökértelenedett jövevények, a kommunizmus idején behozott, falusi mentalitással rendelkezô, de városi életre vágyók voksoltak — mondta Rãdulescu.
Véleménye szerint a Funarra szavazók identitásukat keresik, könnyen manipulálhatók és hat rájuk a fajgyûlölô politikai retorika. Megígérte: továbbra is aktív marad, tenni fog a városért. Tanácsot is adott a polgármesternek: még mielôtt megépítené a fellegvári drótkötélpályát, állítsa meg a földcsuszamlást, egyébként úgy jár, mint Zorba, a görög. Azt is tanácsolta, hogy Funar álljon szóba a polgármesteri hivatal elôtt több napja éhségsztrájkoló hajléktalanokkal.
Rãdulescu megköszönte a bizalmat, a sajtó pozitív hozzáállását, és megígérte: még hallani fogunk róla.
Második nekifutásra tartották meg a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara évi közgyûlését. Június 13-án a csekély érdeklôdésre való tekintettel az alapszabályzat értelmében elhalasztották a rendezvényt, amelyre most már nem volt kötelezô az 50%+1-es részvételi arány. Kedden a Diákmûvelôdési Házban így sem gyûltek össze 100–150-nál többen.
Beszámolójában Gheorghe Muresanu elnök kiemelte, hogy a tavaly áprilisban lebonyolított és sokak által vitatott választások után a vezetô testület bebizonyította életképességét, menedzsmentközpontú, eredményes beállítottságát. A kamaránál havi programok alapján folyik a munka, jó kollégiális hangulat uralkodik. Az elmúlt egy évben gyakoriak voltak az üzletemberek számára rendezett tapasztalatcserék az országban és külföldön (Kanada, Egyesült Államok, Magyarország, Ukrajna, Oroszország, Izrael) egyaránt. Jelentôsen fejlôdött a szaktanácsadás, a kis- és középvállalatoknak nyújtott segítség, a tagság számára szervezett tanfolyam–mozgalom. Ugyanakkor kénytelenek voltak törölni nyilvántartásukból a legalább két évig tagsági díjat nem fizetett cégeket. A kamara infrastrukturája tovább fejlôdött, elvégeztették székhelyük külsô tatarozását. Tevékenységük fontos része volt az Expo Transilvania Rt. szervezésében történô vásárok biztosítása (ennek 44%-os résztulajdonosává léptek elô). 1999 végén, bár nonprofit társaságként nullszaldós mérlegre törekednek, 14 milliárd lejes nyereséget könyvelhettek el, amit a további fejlesztésre költöttek. Kolozs megyében a külföldi tôke változatlanul aránytalanul kevés (a sorrend: 1. Luxemburg, 2. Olaszország, 3. Ausztria, 4. Németország, 5. Magyarország, 6. Hollandia, stb.), és a kamara a jövôben mindent megtesz ennek a külföldi beruházások térhódítása érdekében. Részt kivánnak venni a városi tanács ülésein, a hétköznapi élet eseményein, és támogatják az egyik legkritikusabb integrációs feltétel, a környezetvédelem megerôsítését.
A közgyûlés a továbbiakban megvitatta és elfogadta a 2000-re szóló költségvetési programot, a kamara idei célkitûzéseit, különféle más felvetett kérdésekben döntött.
Ma reggel fél tíztôl tárgyalják újra a Conel több mint 30 dolgozóját tömörítô Univers szakszervezet képviselôi Mugur Isãrescu kormányfôvel az 58-as számú kormányrendelet szövegét. Ennek köszönhetôen az energetikai szektor dolgozói kedden déli 1 órakor felfüggesztették a hétfôn reggel 7 órakor kirobbantott általános sztrájkot. Tiltakozási akciójuk kettôs célt szolgált. Egyrészt ultimátumot adtak nagy adósaiknak, hogy amennyiben nem rendezik tartozásaikat, lekapcsolják ôket az áramszolgáltató rendszerrôl. Másrészt általános sztrájkba léptek, az 58-as számú sürgôsségi kormányrendelet szövege ellen tiltakozva. (Az 58-as számú sûrgôsségi kormányrendelet ismertetése a 8. oldalon.) Kedden a délelôtti órákban még úgy tûnt, hogy a tiltakozási akció hosszabb ideig elhúzódhat, ugyanis a szakszervezet képviselôi hétfôn nem tudták rábírni Mugur Isãrescu kormányfôt arra, hogy a kormány vonja vissza a veszteséges állami vállalatoknál a bérbefagyasztást kimondó rendeletét. A román kormány ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon szigorú bérpolitikára kötelezte magát a veszteséges, illetve a költségvetésnek adós állami többségû vállalatoknál. Ennek a megállapodásnak megfelelôen született meg az 58-as számú sürgôsségi kormányrendelet, amely kimondta, hogy az idén az ilyen vállalatoknál nem lehet bért emelni, jutalmat fizetni.
Annak ellenére, hogy a CONEL több mint 30 ezer dolgozóját képviselô Univers szakszervezet vezetôi hétfôn egész nap tárgyaltak a kormányfôvel, majd este bejelentették, hogy nem elégítik ki ôket azok a javaslatok, amelyeket a miniszterelnök a rendelet pontosítására tett, kedden délben mégis egyezségre jutottak.
Ovidiu Pop, a kolozsvári energetikai dolgozók szakszervezetének szóvívôje a Szabadság kérdésére elmondta: déli 1 órakor Dumitru Chiritã, az Univers szakszervezet elnöke telekonferencián jelentette be a sztrájk ideiglenes felfüggesztését. Az elôzetes tárgyalások eredményeként ugyanis sikerült egyezségre jutni az 58-as számú sürgôsségi kormányrendelet módosítását illetôen. A ma délelôtti tárgyaláson az alábbi kérdésekben kell egyezségre jutniuk: a béralap növekedjék a munka termelékenységének függvényében, szüntessék meg a körbetartozásokat, a vállalatok menedzsereinek bérezése a szerzôdések alapján az állami tartozások visszafizetésének függvényében történjen, illetve töröljék a rendeletbôl azt a 21-es számú cikkelyt, amely a dolgozók szerint a juttatásokat és a kollektív munkaszerzôdésben kivívottakat semmisíti meg. Délután 5 órai kezdettel az energetikai szektor átszervezésérôl tanácskoznak az Univers szakszervezet vezetôi a kormányfôvel, Radu Berceanu ipari miniszterrel, illetve Mircea Ciumara államminiszterrel.
Ovidiu Pop hozzáfûzte: csütörtökön reggel 10 órakor Bukarestben találkoznak az ország minden energetikai szakszervezetének vezetôi, akik arról döntenek majd, elégedettek-e vagy sem a módosítási javaslatokkal. Amennyiben a kormány csütörtöki ülésén nem tartja be az ígéreteit, az energetikai szektor dolgozói hétfôn ismét sztrájkba lépnek
Június 20-án országszerte az anyanyelv és irodalom vizsgákra került sor. Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelô kérdésünkre elmondta: Kolozsváron ez alkalommal 13, a megyében pedig összesen 25 központ mûködött. Megjegyzése szerint a vizsgák zökkenômentesen folytak.
Siposné Virág Erzsébettôl, a Báthory-líceum magyar írásbeli vizsgáztató bizottságának tagjától megtudtuk: az irodalom fôtétele egy fogalmazás volt Matyi, a botcsinálta doktor címmel, amely a jól ismert Ludas Matyi irodalmi mûre alapozódott. Ez a fogalmazás 30 pontot ért. A második tétel, amely 20 pontot ért, négy kérdésbôl állt, témája a Toldi elsô énekének utolsó versszaka. A diákoknak a szakasz hangulatáról, a képszerûség eszközeirôl, a verselésrôl kellett írniuk. Ugyanakkor ebbôl a kis részletbôl kellett kihámozniuk Toldi jellemét is. A nyelvtani feladatokban az összetett mondat bonyolultsága okozhatott gondot. A nyelvtan összesen 40 pontot ért, a jelenlétre pedig 10 pontot adtak. Az értékelések szerint a feladatsor közepes nehézségû volt. A dolgozatokat a George Baritiu Elméleti Líceumban javították.
Rendkívüli tanácskozásra ült össze tegnap délután a Kolozs megyei RMDSZ küldötteinek tanácsa (MKT). A helyhatósági választások második fordulója után kialakult helyzetrôl szóló tájékoztatásokat követôen zárt ülést rendeltek el. A második napirendi pont, a különbözô megyei és városi tisztségviselôk kijelölése tehát a nyilvánosság teljes kizárásával történt. Lapzártakor a tanácskozás még tartott.
Annyit sikerült még megtudnunk: az idôközben megyei tanácsossá választott Buchwald Péter alprefektus az elôbbi tisztséget választotta. A kormány tudomásul vette az alprefektus döntését. Utódjának kijelölésérôl szintén tegnap kellett döntenie a testületnek.
Keddi körlevelében Bogdan Cerghizan prefektus június 22-re hívta össze az újonnan alakult városi, és június 23-ra a megyei tanácsot.
A Bankcoop betétesei (magánszemélyek), akik valamilyen okból elmulasztották június 20-ig felvenni az írásban igényelt és jóváhagyott kárpótlást, újabb kéréssel fordulhatnak a bankbetétek garanciáját vállaló alaphoz 2003. április 12-ig. A kéréseknek tartalmazniuk kell a betétesek személyi adatait, mulasztásuk okait, az összeg felvételének módját. A kérvényeket az alábbi címre várják: Fondul de Garantare a Depozitelor în Sistemul Bancar, Dr. Staicovici út 42-48. szám, V. kerület, Bukarest, 76202.
NÓTADÉLUTÁN batyus alapon az RMDSZ alsóvárosi körzetének székházában (Párizs utca 17.) június 22-én, csütörtökön du. 4 órától. Mindenkit szeretettel várnak.
MEGSZÁLLOTTSÁG címmel Radu Constantin Ilea, a Ioan Andreescu Képzômûvészeti Akadémia fotó-video szakos diákjának diplomamunkájából nyílik kiállítás június 23-án du. 5 órakor a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti Tranzit Házban. Irányítók: Feleki Károly és Dorel Gãinã egyetemi elôadótanárok. A tárlat június 28-ig tekinthetô meg naponta 15–19 óra között.
ÚJ TANTERVVEL INDUL a 2000–2001-es tanévben a Báthory István líceumban mûködô katolikus felekezeti iskola IX. osztálya. A változás lényege, hogy a humán jellegûek mellett a gyakorlati életben alkalmazható reál tantárgyakat, valamint mûvészeti tárgyakat is tanulnak. Az ajánlott tantárgyak közül — a szülôkkel egyetértve — a gyermekek választhatnak. Ezek a tárgyak a következôk: A mindennapok kémiája, Számítógépes szövegszerkesztés, gyakorlati mûvészettörténet, Néptánc. Részletes tájékoztatást az érdeklôdôk az iskola igazgatóságán kaphatnak. Cím: Kolozsvár, M. Kogãlniceanu (Farkas) utca 2. szám. Tel./fax: 064/197-280.
CSALÓK ÉS SZÉLHÁMOSOK járják a várost a Szent Család Alapítvány és ingyenes poliklinikája nevében, akik bizonyos összeg ellenében orvosságot és ruházati cikkek beszerzését ígérik. Az alapítvány vezetôsége értesít mindenkit, hogy ilyen jellegû gyûjtést nem szerveztek és a jövôben sem szándékoznak szervezni, ezért kérik a lakosságot, legyenek elôvigyázatosak és ne dôljenek be a szélhámosoknak.
— Miért várható jöbb élet Kolozsváron a következô négy évben?
— Azért, mert hátrányos helyzetû vidéknek nyilvánítható és ennek kijáró kormánytámogatásban részesülhet.
A régi Armenopolis, azaz Szamosújvár az idén ünnepli 300 éves városalapítási évfordulóját. Az ünnepi esemény tiszteletére a városatyák, az Örmények Szövetségének helyi fiókja számos kulturális rendezvényt szerveznek. Többek között, a helyi Pro Armenia Alapítvány Szamosújvár képes története címmel jelentett meg albumot. A tervek szerint a kiadvány magyar, román, német és angol nyelven ismerteti Szamosújvár történetét. Az örmények pályázati kérelmet nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, valamint az Illyés Alapítványhoz. A nagy érdeklôdéssel várt ünnepi kiadványt a Szamosújvári Pro Armenia Alapítvány fogja forgalmazni. Mindenesetre, eddig még nem jelent meg sem hazánkban, sem Magyarországon hasonló jellegû könyv. A 300 éves Szamosújvárt köszöntô rendezvények keretében nemrég az Örménytemplomban kiállították Rubens: Krisztus levétele a keresztrôl címû festményét, amelyet az érdeklôdôk keddi napon 17–18 óra között, illetve vasárnap a szentmise után tekinthetnek meg. Amennyiben ezen idôpontoktól eltérô napokon és órákban kívánják idegen csoportok megtekinteni a képet, úgy azt elôre jelezzék a helyi Örmény Katolikus Plébánián.
Ugyancsak a 300 éves Szamosújvárt köszöntô ünnepi akciók sorában, a Téka Mûvelôdési Alapítvány klubjában megtekinthetôk Karácsony Ernô budapesti örmény származású festô képei.
A Cartographia Kft a Millennium évében megkezdte a Magyar tájak sorozat köteteinek kiadását. Az elsôként elkészült Alföld címû zsebkönyv bemutatja a Kárpát-medence nagy tájának minden jellegzetes települését, a bevezetôben részletes földrajzi és történelmi áttekintést ad, valamint szól a tipikus növény és állatvilágról is.
Az Alföld idegenforgalmában kibontakozó, termálvízre épülô gyógy-turizmus és nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, arborétumok fontosságuknak megfelelôen kellô hangsúlyt kapnak a könyvben. A kötetet 87 darab színes fotó és több térképvázlat teszi színessé.
A Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal májusban 187 vállalatban tartott ellenôrzést és a törvényes elôírások áthágása miatt 142 esetben kihágási jegyzôkönyvben „örökítette meg" észrevételeit.
A legtöbb törvénytelenséget az élelmiszeripari cégeknél tapasztalták (78), a vétkes nemélelmiszeripari vállalatok száma 41, a szolgáltatóké pedig 23. Májusban a fogyasztók részérôl 64 reklamáció érkezett be, ezek közül 54-et találtak megalapozottnak, amelyeket a termékek kicserélésével vagy az ellenértékük visszaszolgáltatásával rendeztek. A Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal a továbbiakban is várja a lakossági bejelentéseket a Nãvodari 2. szám alatt, vagy a 431-368-as, illetve a 431-367-es telefonokon.
A Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) az alábbi programajánlatokkal szolgál a 2000-es nyári vakációra. Bôvebb információk, vagy jelentkezés a 00 40 (0)61 710-810 telefaxon vagy a 00 40 (0)61 717-590 telefonszámon, postacímünk: Szatmárnémeti MADISZ, Románia, Satu Mare, cod 3900, str. Mihai Viteazul 10.
· Július 6-16. között IV. kézmûves és néptánc tábor, Hadadon, Szatmár megye;
· Július 16-23. között II. gyermek angol nyelvtábor, Hadadon, Szatmár megye;
· Augusztus 7-16. között VII. felnôtt angol nyelvtábor, Libánban, Hargita megye.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága — Anyanyelvi Konferencia 2000. július 10–30. között nyári tábort szervez külföldön élô magyar származású 14–18 éves fiatalok részére, akik mélyíteni akarják magyar nyelvi ismereteiket, és tájékozódni kívánnak a magyar mûvelôdés kérdéseiben.
A tábor helye: Comenius fôiskola, H-951 Sárospatak, Eötvös u. 7, telefon: (00-36)47/312-211. A jelentkezés határideje: 2000. június 25.
A Zene Ünnepe szorosan kapcsolódik a nyári napfordulóhoz, Szent Iván éj ünnepéhez. A zene, a zenélés megünneplését 1982-ben, Maurice Fleuret francia zenetudós kezdeményezésére az akkori francia mûvelôdési miniszter indította útra, a kontinensen igazán népszerûvé és követendôvé 1985-ben vált. A rendezvény gondolata a kezdetek óta ugyanaz: kicsiknek, nagyoknak, szegényeknek és gazdagoknak egyaránt közel hozni a zenét, a muzsika hangulatát, és ezáltal a vidámságot, a szabadságot.
Június 21-én a Francia Kulturális Központ Kolozsvárott elôször rendezi meg a Fete la Musique-ot, a Zene Ünnepét. A kezdeti lendülethez képest kissé szerényebb lesz a koncertsorozat, öt nagy „zenegyûjtô" központban lépnek fel a különbözô stílust képviselô együttesek. A Fôtéren 17.30-tól az Insomnia-kávéház zongorakoncertjére kerül sor; a Szépmûvészeti Múzeumban 18 órától a folk-, dzsessz- és operazene kedvelôi találhatnak maguknak szórakozást A Francia Kulturális Küzpontban 15.30-tól szintén kórus lép fel, a Busteni-i francia–román ház gyerekegyüttese klasszikus, XIX. és XX. századi román és francia dalokat énekel. Kamarazene lesz 17 órától az Egyetemiek Házában; a Bahia Blue-ban (Szentegyház utca 21.) a Tanagra Noise, Fragil, Daniels, Acces és Unique koncertezik; míg a Bocskai (Avram Iancu) téren felállított színpadon az MG, Zona 13, Un Alt Început, Englezu, Alergia, Magic Sound, Niva 3, Mindstorm együttesek, valamint népzenészek szerepelnek. A koncertek ingyenesek.
A dzsessz története a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia kiadványa. Olyan elôadótanárok, dzsessz-zenészek mûködtek közre megjelenésében, mint Grigore Pop az ütôhangszer katedra tanára, Florian Lungu, Mircea Tiberian, Vannai István, Virgil
Mihaiu. A kötet szerzôi Iosif
Viehmann (Pepi) és Mihaela Zdrenghea (Codruta).
A kétes hírû lokálokból indult muzsikát ma már az egyetemeken oktatják világszerte. Miért tûnik ez a zene modernnek, nehéznek és ugyanakkor érthetetlennek? A könyv szerzôi a dzsesszt, mint mûvészetet tanulmányozzák, betekintést adnak a zenetörténetbe, a romániai jazzológiába is. A történelmet, a politikát a dzsessz-zenész szemével nézik. Nemcsak a stílusokkal ismerkedhetünk meg, de olyan neves zenészek portréjával is, mint Louis Armstrong, Joe Kink Oliver, Yehudi Menuhin, Chet Baker, Ray Charles, Johnny Rãducanu, Nathalie Cole, Flora Purim, Aura Urziceanu és Anca Parghel.
A könyv végén található mini dzsessz-szótár a szakterminológiá- ban igazít el.
A Media-Musica Könyvkiadó, a Zeneakadémia, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok karának gondozásában megjelent könyv premier a dzsessz oktatása szempontjából.
legfrissebb számának riportja a Berettyó forrásvidékén fekvô Szilágybagoson készült. Garda Dezsô az erdôterületek reprivatizációja körüli bonyodalmakról, a szakma és a hatalom ellenállásáról nyilatkozik, Balogh József marosvásárhelyi fémöntô pályájáról és mesterségérôl, Mátéffy Gyôzô a faluturizmus esélyeirôl adott interjút. A soha meg nem szûnô honvágyról a Svédországban élô Blénessy Enikô vall, a fogathajtás történetét Cseke S. Tibor ismerteti. Az árucikké vált tudományról B. Bíró Berta, a kolozsvári színház legújabb bemutatójáról Köllô Katalin és Stracula Attila ír, Barabás Zoltán költészetét F. Diósszilágyi Iboly méltatja. A jegyzetírók ezen a héten B. Kovács András, Molnár Judit, Borbély Zsolt Attila, Kádár Ferenc, Román Gyôzô és Dénes László, a mûsormelléklet kiemeltje Federico Fellini.
Költôi kérdés, hiszen mivel nem olvastok újságot, nem jártok színházba, nem látogatjátok a magyar egyesületek rendezvényeit, nincs hol találkozhassunk, hacsak a piacon nem. De szidjátok a kormányt (a románt és a magyart együttvéve: az elôbbit életszínvonalunkért, az utóbbit, hogy nem törôdik veletek és nem ad kettôs állampolgárságot), a demokráciát, az Európai Uniót (hogy nem ad vízumot), tüntettek a privatizáció ellen és közben bingózgattok, nézitek a szappanoperákat, könnyebben vagy nehezebben összegyûjtött pénzeteket pedig olyan holtbiztos vállalkozásokba fektetitek, mint a Caritas és társai, no meg az NBA (FNI) stb.
A számok könyörtelenül tükrözik a valóságot. Kolozsvár 275 ezer választásra jogosult lakosának egyötöde magyarnak vallja magát. Ez egyenlô 55 ezer emberrel. A nyolc év helyhatósági választásain (összesen ötön — beleértve a két második fordulót is) még sohasem járult az urnák elé harminc és egynéhány ezer magyarnál több. Ti vagytok a hiányzó 20–25 ezer. Ha ebbôl leszámítjuk az éppen máshol tartózkodókat (legyen ötezer), és az itthonlévôknek csak a fele a jó oldalra szavaz, nincs funarióta uralom nyolc éve és még négy évig!
Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a többségi lakosság kaparja ki számunkra a gesztenyét. A régi város hangulatát csak a kevés és már jórészt öreg bennszülött, fiaik és unokáik, valamint pár száz jóérzésû jövevény értelmiségi, illetve pár ezer diák sírja vissza. A többség háromnegyede az utóbbi évtizedekben betelepített „tájidegen" elem, amelynek a mostani városkép tetszik és felel meg, polgármesterestôl együtt. Ugyanúgy szemetelnek, köpködnek, tolakodnak, harsánykodnak, mint otthon, ahonnan beköltöztek.
Sajnos, arra a szomorú következtetésre kell jutnom, hogy Ti is ebbe a kategóriába tartoztok. De legalább ne reklamálnátok azt, amiért elsôsorban Ti vagytok a hibásak.
Nem lehet rendszeresíteni, de ezek után én minden apprehendáló ismerôsömtôl el fogom kérni a személyazonossági igazolványát, amivel bizonyíthatja, hogy voksolt-e egyáltalán. Módszerem minden becsületesen szavazónak melegen ajánlom.
Hogy hány (és milyen világnézetû) kolozsvári nem ment el vasárnap szavazni, arról feltehetôleg sokat lehetne vitázni és rágódni rajta. Az alábbi történet viszont nem ilyen: fôhôse éppen ellenkezôleg, eleget akart tenni állampolgári kötelességének, mégsem engedték meg neki. Önhibáján kívül maradt távol az urnától.
A sztori valamikor a múltban kezdôdött, amikor az idôs öregurat és feleségét, a tömbházbeli többi lakótárssal együtt, az ingatlannak rendôrségi szükségletek céljára történô lefoglalásakor, elköltözésre kényszerítették. Volt, akinek más lakást ajánlottak fel, és volt, akinek nem. Hôsünknek, mivel (pechjére?) volt egy deszkából és préselt lemezbôl összeeszkábált hétvégi vityillója a Donát út végén levô kertjében, nem adtak semmit. Évek óta ott éldegélnek kettesben a domboldalon, a víz és gázfûtés nélküli, városi robinsonkodásra kiváló, csak a 20. század végéhez méltatlan feltételek között, ráadásul a rendôrség nem volt hajlandó átírni az új lakcímet, mivelhogy csak „víkendházról" van szó, ahová még a nyugdíjat sem kézbesítik. Most viszont, amikor elérkezett június 18-a és kiderült, hogy mi a tét, a bácsiban megszólalt a kötelességérzés. Vett egy nagy lélegzetet meg két buszjegyet, és elutazott a Györgyfalvi negyedbe, egykori lakhelye választókörzetébe, szavazni. Ahol azonban az elnök hallani sem akart arról, hogy különlistára vegye fel. Ha nem szerepel a névjegyzéken, mert a lakcím megszûnt, akkor most hol lakik? A Donát úton? Akkor menjen oda szavazni! A Donát körzeti elnök épp a fordítottjához ragaszkodott: ha a személyazonosságiban Albac utca áll, akkor menjen csak oda! Hiába minden magyarázkodás, hogy ott már eltanácsolták, hogy különben is megnézhetô, nincs szavazatleadást igazoló bélyegzô a személyijében, felháborodott szavai süket fülekre találtak. Ôneki, aki élete nagy részét a kincses városban élte és dolgozta le, megtiltatott, hogy szavazatával járuljon hozzá a jövô Kolozsvárjának alakításához.
Nem tudom, hányan kerültek a fentihez hasonló helyzetbe. De összehasonlítva ezt a Kolozsvárhoz csak kényszerittléttel kapcsolódó bakák ezreihez, akik számára a törvény készségesen biztosította a szavazati jog itteni gyakorlását, biztosan állíthatom: Kolozsvár nápokás korszakában a törvényesség hangszerének csak az egyik húrját pengetik. Amíg az is el nem szakad.
Vasile Dancu szociológus, a Metro Media Transilvania kövéleménykutató-intézet igazgatója a Szabadság kérésére a helyhatósági választások második fordulójának kolozsvári eredményeit elemezte. Elmondta, hogy a „Funar-ellenes nagykoalíciót" alkotó, vagy azzal egyetértô pártok kolozsvári szervezetei közül az Iliescu-féle RTDP volt az, amelynek a legkevésbé sikerült mozgósítania szavazótáborát. Az elsô fordulóban az RTDP-re szavazók mintegy hetven százaléka a második fordulóban Funart választotta. Rajtuk kívül, a Demokrata Párt szimpatizánsai közül is sokan Funarra adták voksukat, sôt olyanok is akadtak, akik a tanácsosi listákon a konvencióra, két héttel késôbb pedig a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak. Az RTDP különben még a saját jelöltjére való szavazásra sem volt képes rávenni választóit az elsô fordulóban — értékelte a helyzetet Vasile Dancu.
— Ha a bukaresti helyhatósági választások második fordulójában történtekkel hasonlítjük össze a helyzetet, ott az RTDP-nek sikerült megnyernie a kerületekben a polgármesteri székekért folyó harcot, viszont elvesztette a fôpolgármester-választás második fordulóját, tehát szavazóinak egy része az egyébként ideológiailag közel álló politikai alakzathoz, a DP-hez pártolt. Csupán a személyiségek húzzák még maguk mögött az eltûnôfélben lévô Egységpártot. Sokan nem is tudják, hogy Gheorghe Funar már nem az RNEP tagja, amit egy márciusban, megyénkben végzett Metro Media-közvélemény-kutatás is alátámaszt: Kolozs megye lakosságának 70 százaléka nem tájékozott Funarnak a Nagy-Románia Pártba történô átlavírozása felôl. A Metro Media igazgatója annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy Romániában nem lehetséges valóban mûködô, a Funar-ellenes nagykoalícióhoz hasonló összefogás, mert a politikai osztály és a szavazótáborok között hangsúlyos diszjunkció áll fenn, ami a politikai alakulatokkal, hivatalos intézményekkel szembeni bizalmatlanság eredménye.
Tudom, kissé megkésve szólok az eseményrôl. Késve — de talán nem késôn.
Tény:
Mint május végén, június elején mindennap, e hónap 6-án is károsult tömeg gyûlt össze Bukarestben a Victoria téren, hogy az NBA (Nemzeti Befektetési Alap, románul FNI) bukását követôen tüntessen kifosztottsága ellen, kártalanítást követelve.
Az embereknek — igazuk volt, igazuk van. Azokkal szemben is, akik szerint minden befektetés — kockázattal jár. Tulajdonképpen ôk is kockázatot vállaltak — úgymond — a busás kamat reményében. Nos, nekik mégis azért volt igazuk, mert írásban és szóban egyaránt azzal biztatták ôket, hogy befektetésüket a CEC garantálja. Érthetô hát, ha az emberek, akik megtakarított kisebb-nagyobb összegecskéjüket féltették, nemcsak elkeseredettek voltak — de indulatosakká is váltak, mert:
Gépkocsi közeledett feléjük, (állítólag) külföldi rendszámú autó. A tömegben állók intettek: álljon meg (lassítson)! A gépkocsivezetô azonban (tévedésbôl? zavarodottságában?) fék helyett a gázpedálra lépett. A jármû felgyorsult, az emberek szétspricceltek elôle — de egyet csúnyán elgázolt. (Utolsó híradás felôle az volt, hogy válságos állapotban van, de életben maradhat.)
A feldühödött tömeg — felborította, majd meggyújtotta a kocsit.
A rendfenntartó erôknek sikerült kimenteniök a gépkocsivezetôt,ám a hamar odaérkezô tûzoltóknak már nem sikerült megfékezniök a tüzet: a kocsi használhatatlanná égett.
A filmfelvételek (tanúvallomások?) alapján néhány tüntetôt letartóztattak.
Kommentár:
A letartóztatások mélységesen felháborítottak.
De — miért is? Szabad talán felborogatni, felgyújtani a gépkocsikat? Hol élünk?!
Bizony, nem szabad. Ha mégis megtörténik, tényleg büntetendô cselekmény, mint általában az önbíráskodás. De nézzük meg, mégis: kik voltak az elkövetôk ezúttal?
Egyet se ismerek közülük, de a kezem tenném érte, hogy nem holmi bûnözôk, még csak nem is részeg randalírozók vagy huligánok, hanem elkeseredett emberek. Emberek, akiket kifosztottak, mégpedig állami pénzintézet, a CEC közremûködésével fosztották ki, ôk legalábbis ebben a tudatban voltak. Azt követelték vissza, ami az övék — volt. Erre még közéjük is hajtanak, egy társukat halálra — de legalábbis életveszélyesen, elgázolják. Csoda, ha elönti ôket az indulat? Csoda, ha ezt követô fokozott indulatukban ösztönösen, megfontolás nélkül cselekednek?
Nos — én ezeket a letartóztatottakat — felmenteném. Ám súlyosan elítélném „felbujtóikat" — azokat, akik ezt a helyzetet kiprovokálták. A kifosztókat. Azokat, akik közül csak a másodrangú bûnösök kerültek mind ez idáig rács mögé. A fôbûnös ugyanis, Ioana Maria Vlas asszony még idejében és háborítatlanul elhagyta az országot. Állítólag hatóságaink tudják, hová bujdosott tovább Izraelbôl. Állítólag olyan országban lapít, amellyel kiadatási egyezményünk van. (Hogy pontosan melyik országról van szó, azt — valószínûleg biztonsági okokból, hogy ismét el ne tûnjön — nem hozták nyilvánosságra. Legalábbis, amíg e sorokat írom, nem. Állítólag mihamar kérik ôrizetbe vételét és kiadatását országunknak.
Nos, ismétlem: A gépkocsi felborításáért és felgyújtásáért neki kellene felelnie, Ioana Maria Vlas asszonynak — és társainak. A gázolásért pedig a gépkocsivezetônek. Tudom, bünetôjogilag nincs igazam. De erkölcsileg biztos vagyok az igazamban. A kifosztott, elkeseredett, kirojtosodott idegzetû kisemberek igazában.
Szimptomatikus jelenség, hogy Kolozsvár népességének túlnyomó többsége teljesen figyelmen kívül hagy minden logikát, bármely, az ésszerûségre apelláló érvelést. Jelentôség nélküli számára, hogy az egyik jelölt szemmelláthatóan nem más, mint egy bohóc, míg a másik egy szolid, komoly orvos, éppen ezért nem is igazán politikus alkat, akinek szakmai becsületén ellenfelének a legnagyobb igyekezettel sem sikerült foltot ejtenie. Ellenkampánya kimerült öles, piros-fehér-zöld betûkkel írt, Rãdulescut az Állami Vagyonalap elnökéhez, Radu Sârbuhoz kötô rokoni szálait firtatgató ragasztmányokban, az Egészségügyi Igazgatóság vezetôjének lemagyarbérencezésében. Nem mintha ennyi nem lett volna elég érvekre kevésbé, aljas indulatokra annál fogékonyabb szavazótábora számára, de annak a személynek a részérôl, aki olyan szellemiségû várost hivatott képviselni, mint Kolozsvár, kevés. Vagyis inkább: sok. Sok a nyolcéves szégyen, a gazdasági, erkölcsi, szellemi lemaradás Temesvárhoz, Nagyváradhoz, Marosvásárhelyhez, és most már Nagyszebenhez képest is. Ha az egykor szászok lakta város lakói végre megértették, mennyit veszített nemcsak Szeben, de Románia is akkor, amikor Ceausescu eladta (idézôjel nélkül!) Nyugat-Németországnak a sváb és szász lakosságot, és a Német Demokrata Fórum jelöltjére, Johannes Clausra szavazva voksukkal legalábbis megfricskázták a büszke-nacionalista nagyromániákusok orrát, nos, Kolozsvár most ismét levizsgázott. Tizenkettôre nôtt a szûk esztendôk száma, tizenkét éves örökkévalóságra, olyan lemaradásra, amit gyakorlatilag szinte lehetetlen lesz behozni. Ha az elmúlt négy évben, amikor Románia demokratikus erôi kormányoztak, nem sikerült elszigetelni egy grandomániást, az elkövetkezendô négy évre a kilátások borúsak. Aligha kérdéses, hogy az ôszi általános választások után baloldali visszarendezôdésnek leszünk tanúi és szenvedô alanyai. Innen már csak egy lépés választ el a pesszimistább elemzôk által megfestett, Európából önmagát kirekesztô, leprások szigeteként elkerült Románia apokaliptikus képétôl. A szebeni példa viszont azt mutatja, van még remény. Amíg olyan szigetei maradnak meg Romániában az ésszerûségnek, a normalitásnak, mint amilyen Temesvár, nincs minden veszve. Ha a nagyszebeni románság megértette, korgó gyomorral még dákivadéknak lenni sem az igazi, ha Temesváron a nem kisszámú betelepedett moldvainak sikerült átvennie a hagyományosan toleráns, bánsági szellemiséget és pragmatikusan, nem indulatok által vezérelten felfognia hálátlan, ellentmondásos, kisebbrendû-többségi státusát, akkor még érdemes reménykedni. Még itt, a négy további éves promiszkuitásba süllyedt Kolozsváron is.
De ki belép a tág, iromba,
boltozatos, hûvös templomba,
s belülrôl pillant
ablakára,
megdöbbenten áll,
elbûvölten áll: –
Nézz a csodára! –
Dsida Jenô:
Templomablak Szent-Iványi Sándornak
Ezek a sorok hangzottak el 2000. május 27-én a szavalóversenyen Jugoszláviában, ami a Bánság déli részén volt megrendezve, nem messze a román határtól. Jermenovici, vagyis Ürményháza adott otthont a rendezvénynek. A helyi magyarok, egy szervezetbe tömörülve, az Ürményházi Hagyományápoló Körön belül váltották valóra tervüket. Sajnos, Magyarország és Szlovákia területérôl nem tudtak résztvevôket küldeni, így mi voltunk Erdélybôl a külföldiek. Nagyon örültem annak, hogy egy lehettem a három közül, aki Erdélyt képviselte.
A verseny színvonalas volt. Nagyon sok ügyes szavalat hangzott el, és mind szép, igényesen összeválogatott verseket mondtak. Nem volt két egyforma vers vagy két hasonló szavalat. Szívesen hallgattuk az elemisták, az általános iskolások és a középiskolások szavalatait. Verseny közben szünetet is tartottak. Friss kiflivel és üdítôvel bátorítottak minket. A zsûritagok híres személyek voltak, köztük Czakó Gábor író. Gondos, alapos munkát végeztek. Ôk is pozitívan nyilatkoztak a verseny lefolyásáról.
Mindezek mellett büszkén mondhatom, hogy mindhárman díjjal tértünk haza. A hatodikos Nagy Szende második és Patrubány Anna harmadik helyezést értek el a saját kategóriájukban. Szende az Apáczai líceum, míg Anna a Báthory István líceum hatodikos tanulója.
Ami a középiskolások illeti, szoros volt a verseny. Két elsô díjat osztottak ki, aminek egyik szerencsés átvevôje én lehettem. Jómagam is a Báthory István líceumban járok, tizenegyedik osztályba.
A három ott töltött nap sok barátot, tapasztalatot, egyszóval élményt szerzett nekünk. Nagyon jól éreztük magunkat, és reméljük, hogy a jövôben ez hagyománnyá válik. Sok sikert kívánok a szervezôknek ahhoz, hogy minél több résztvevô merjen eljönni az anyaországból és a leszakított nyelvterületekrôl. Meggyôzôdésünk, hogy a háborús hangulat miatt maradtak otthon, melegséget éreztünk az ott élô emberek részérôl.
Köszönettel tartozunk a Pedagógus Szövetségnek, személyesen Szôcs Judit alelnöknek és Lendvai János tanár úrnak, aki kísérôtanárunk volt.
Volt még egy iskolánk! A szülôk és diákok összefogása, kitartása, a tanárok odaadása, lelkesedése lehetôvé tette, hogy megmaradjon a magyar tagozat a Ghibu líceumban.
Már harmadik éve osztozom a ballagó diákok, az ôket kísérô szülôk örömében, de errôl a meghitt, csendes, családias búcsúünnepségrôl még soha egy sort sem olvastam a Szabadságban. Igaz, szokatlan idôpontban, reggel 7-kor, 8-kor tartják, attól függôen, hánykor kell — lehet csatlakozniuk az iskolai közös rendezvényhez.
Ünnepélyes bevonulás Isten házába, ökumenikus istentisztelet, búcsúzó szavak, versek, kórusmûvek, akárcsak az Apáczai, Báthory, Brassai líceumokban. S mégis más. Egy órányi védettség, lehetôség, hogy önmagunk legyünk, hagyományaink ápolva, anyanyelvünkön ünnepeljünk.
Díjak? Évek óta egyetlen, az RMPSZ Gál Kelemen Oktatási Központja jutalmazza az arra érdemest, az idén Váradi Andreát! Ezen kívül... majd az iskola udvarán átnyújtják a hivatalost. Jó, hogy van már Dónát Alapítvány és gondoskodik a sok évi hiány pótlásáról.
A magam részérôl többek közt Tagore szavaival búcsúztam:
Aludtam, azt álmodtam: az élet öröm.Felébredtem és
láttam: az élet szolgálat.
Szolgáltam és megtudtam:
a szolgálat öröm.
Sok sikert a szolgálathoz! Naponta újra meg újra megküzdünk magyarságunkért, iskoláinkért, elkobzott vagyonunkért. Ennek a kis közösségnek a harcát siker koronázta. Kívánom, hogy a jövôben, az építô, alkotó munkában végzett önzetlen szolgálat örömét élvezhessétek szüleitekkel együtt.
Szôcs Judit
a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetôje
A Bethlen Kollégium az iskolai év végét 2 hagyományos rendezvénnyel ünnepli. Az egyik a ballagás, amely az idén is többezres tömeget vonzott. Szülôk és érdeklôdôk jún. 10-én délelôtt együtt ünnepeltek, hiszen az 5 osztálynyi végzôs diák felvonulása a hagyományos virágszônyegen, az alapító fejedelem szobráig, és minden ehhez kapcsolódó ceremónia, csodálatos volt. Utána a zsibongó udvaron, úgy tûnt, mintha az ünneplô diákokat Nagyenyed környéke, de Erdély távolabbi részeinek magyarsága is közrefogta, magához ölelte volna.
Alig telt el 3 nap és a hagyományos tornabemutató szórakoztatta az iskolaszeretô közönséget, az évezred utolsó iskolai évében. Ez a ballagásnál is régebbi hagyomány az iskola életében. Magával a testneveléssel az „ép testben ép lélek" szellemében úttörô módon foglalkoztak már az 1848-as forradalom elôtt, hiszen ún. „testgyakorló termet" és a Cseremalomnál uszodát állítottak fel. Késôbb a tornászcsapat szép sikerrel több alkalommal szerepel Kolozsváron, a millennium évében pedig Budapesten. 1922 októberében, a 300. évforduló alkalmával. Enyeden megyszervezték az az élyi testvérkollégiumok tornaversenyét (Nagyenyed, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szászváros, Székelyudvarhely, Zilah), ahol mintegy 400 tanuló közös szabadgyakorlatot mutatott be. Ettôl az idôponttól kezdve évi rendszerességgel voltak tornabemutatók Enyeden. Jeles testnevelô tanárai az iskolának a XIX. században Schmidt György, Lázár Imre, Szigeti Benedek Gyula. A XX. században kiemelkedett Bakó Árpád 1935-tôl és Rimbás Viktor 1945-tôl. Utóbbi évente kétszer is szervezett tornabemutatót, amelyen a képzôsök vagy a tanárok zenekara kísérte a szebbnél szebb mutatványokat.
Az ez évi bemutatót Deák Elek testnevelô tanár készítette elô, fiatal kollégája, Kerekes Ferenc és Kelemen Károly segítségével. Krizbai Jenô igazgató köszöntötte az iskolazászlóval zenére bevonuló csapatokat, mintegy 700 tanulót és az óvodásokat. A közönség tapssal fogadta a diákokat. A mûsort az óvodások nyitották meg, majd a gimnázium és a líceum közös tornagyakorlata következett, amit a képzôsök ritmikus tornája zárt. A tornakert zöld övezetében igen jól mutattak a tornázó fehér ruhás lányok. A szórakoztató mûsorban lassúsági bicikliversenyt, váltó-futó versenyeket, zsákbafutást, tojásszállítást kanállal, akrobatikus tornát lehetett látni, 3 futballmérkôzés zárta a teljes délutánt kitevô programot: nôi futball, képzô–líceum 5:1, tanárok–szülôk 3:0, bentlakó fiúk–kintlakók 2:1, A lányok mérkôzésén Nagy Éva X.A osztályos tanuló olyan egyéni produkciót mutatott be kaputól kapuig, a végén látványos góllal, hogy az a fiúknak is becsületére vált volna.
A kollégiumba kerülô tanulók érdeklôdésére, hogy tudniillik miért is van nálunk tornabemutató, Szabó Hajnal aligazgatónô így válaszolt: „Azért, mert régebben is így volt, ezt elvárják tôlünk és ebben vagyunk másak." Az idei bemutató a téli tanügyi sztrájk miatt is feszítettebb ritmusban készült, mégis mindenki számított erre az ünnepi együttlétre.
Az Ôrhegy tövében tehát éltetik a hagyományokat, hiszen a gyökerek munkája nélkül egyetlen fa sem virágozhat. A kor közvéleménye szerint a többre, jobbra és újra törekvô iskolánk ôrzi legjobb tradícióit és közben keresi a válaszokat a nem könnyû kihívásokra.
• 27,3 millióra róttak ki büntetést az elmúlt hétvégén a rend ôrei. A fenti pénzösszeg 220 büntetésbôl gyûlt össze, ezek közül 83-at (értékük: 15,2 millió lej) rendbontásért illetve csendháborításért, 63-at (értékük: 4,9 millió) tiltott kereskedelmi tevékenységekért, 40-et pedig (értékük: 5,2 millió) közlekedési szabálytalanságokért róttak ki.
• 15 millió lej értékû felvágottat loptak azok az ismeretlen tettesek, akik a Loremis Prod Com Kft.-t károsították meg ezzel. Pontosabban ennek autóvezetôjét, a kolozsvári, 45 éves Nicolae Ungureanut, ugyanis a szerzôdésébe foglaltak értelmében ô felel a szállított áruért. Ungureanu Bukarestbôl tért haza a 31–CJ–4932 rendszámú szállítókocsival, benne 110,4 millió lej értékû, a fôvárosban vásárolt áruval. Predealon szállt meg éjszakára, majd miután másnap továbbindult, Rupeánál vette észre, hogy a hátsó ajtóról a lakat — s ezzel együtt a felvágott is hiányzik. A szerzôdés értelmében Ungureanu munkahelyen elkövetett mulasztásért vonható felelôsségre, szabadlábon védekezik a vád ellen, habár saját zsebébôl kifizette a kárt.
• Két autó borult az árokba baleset következtében. A tegnapelôtt, Zsukon, déli 12 órakor bekövetkezett baleset okozója a nyugdíjas, 63 éves Ion Visan, aki, miközben 1–CJ–926 rendszámú ladáját vezette, nem adott elsôbbséget a szabályosan közlekedô, B–45–FST rendszámú, Cristian Alexandru Oltean 25 éves nagybányai férfi vezette Fordnak, s mindketten az útmenti árokban kötöttek ki. A két autóvezetô csak könnyen sérült meg, viszont az autókon keletkezett kár mintegy 15 millió lej.
• Játékból gyújtotta fel a szénakazlat az 6 éves gyerek, aki tegnapelôtt 18.30 órakor Malomszegen (Brãisoru) okozott tûzvészt, saját házánál. A felügyelet nélkül hagyott gyerek által okozott tûz átterjedt a járulékos épületekre, végül a bánnfyhunyadi tûzoltók oltották el.
• Ismeretlen elkövetôk törtek be hétfôn hajnalban 5.30 órakor a dési Sostranns Kft. székhelyére, ahonnan 11, 4 millió értékben készpénzt és javakat vittek el. Hamarosan kiderült: az elkövetô Gelu Cristian Toderas 20 éves, munkanélküli, büntetett elôéletû fiatal. Újabb tettéért 3-tól 15 bévig terjedô börtönbüntetést kaphat, a kár megtérült.
A hosszúra nyúlt elôkészületek után június közepén megnyitotta kapuit a szamosújvári strand. A Sétatér szélén található víkendtelepen már fürödni is lehet, miután május elején felavatták a táncteret. Az olimpiai méretû medence kitakarítva, fertôtlenítve áll a sportolni, felüdülni vágyók számára. A gyermekek számára külön kis méretû medencét létesítettek. A homokozó, a zöldterület és a röplabdapálya ugyancsak kellemes idôtöltést biztosít az idelátogató helybelieknek. Egy jól ellátott büfé és minden korosztály igényét kielégítô zeneklub áll a fiatalok rendelkezésére. Az idén újdonságról is beszámolhatunk: elsô ízben fürödhetnek sós vízben a szamosújváriak. A víkendtelepet uraló Monami Kft. édes víz után kutatva, sós vizet talált 6 méteres mélységben. A lehetôséget ki is használták a házigazdák és nemsokára egy új üdülôközpont építése körvonalazódik.
Ugyancsak Szamosújváron, a közeli domboldalon megnyitotta kapuit a Sóstavak elnevezésû gyógyközpont, ahol a reumatikus fájdalmaikat gyógyító helybeliek és idegen turisták lelnek alkalmas helyre. Az itteni iszap a híres techirgioli iszap gyógyító hatásával vetekszik, azért nyár folyamán sokan keresik fel a Szamos menti kisvárostól két kilométerre található sóstavakat.
Szamosújváron jelenleg több mint 700 munkanélkülit tartanak nyilván. Többségüknek családja van, komoly anyagi gondokkal küzdenek. Sokan még a mindennapi kenyeret sem tudják elôteremteni. Még szerencse, hogy a városban egy szociális kantinvendéglô mûködik, ahol 103 helybeli fogyaszt naponta meleg ételt. Ebbôl több mint nyolcvanan ingyenes szolgáltatásban részesülnek, húszan pedig fizetség ellenében ebédelnek. A szegények étkezdéjét igénybe vevô személyek száma hónapról hónapra nô, és nincs kizárva, hogy a nyár folyamán kétszeresére emelkedik azoknak a szamosújváriaknak a száma, akik a szegénység miatt kényszerülnek az ingyenkonyhára. Szamosújváron egyre több a szociális probléma és a mindennapi gondok mind-mind hozzájárulnak az életszínvonal csökkenéséhez. A helyi kantinvendéglô sajnos nem tud többet nyújtani. A helyi költségvetés nem sok jót ígér, a szociális problémák megoldása újabb és újabb pénzösszeget igényel. Ha nem lesz pénz, fennáll az a veszély, hogy bezárja kapuit a kisváros egyetlen szociális étkezdéje. A polgármesteri hivatal égisze alatt mûködô szegények kantinja a csôd szélén áll, de amíg a Német Vöröskereszt segíti és támogatja az intézményt, Szamosújváron lesz hol étkezzenek a szegények.
A kolozsvári Széchenyi téri piacon tegnap az alábbi árakon lehetett zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket vásárolni: paradicsom 8000–10000 lej/kg, paprika 18 000–20 000, uborka 8000—10 000, karfiol 10 000, vinetta 20 000–21 000, káposzta 10 000, sárgarépa 14 000–15 000, petrezselyem 8000, burgonya 8000, száraz hagyma 6000–8000, zöldhagyma 2000–4000/kötés, karalábé 3000–4000/db, fokhagyma 25 000, cseresznye 10 000 — 15 000, meggy 12 000, barack 18 000, görögdinnye 15 000, sárgadinnye 30 000, tehéntej 6000 lej/liter, bivalytej 10 000, tejföl20 000–25 000, telemea 30 000 lej/kg, sajt 40 000, tehéntúró 20 000, juhtúró 35 000, orda 20 000–30 000, tojás 1500–1600 lej/db.
A prefektúra szerkesztôségünkbe eljutattott közleményében értesíti az érdekelteket, hogy továbbra is benyújtható feljelentés a megyei rendôrség vagy a prefektúra épületében az FNI-károsultak részérôl. Eddig Kolozsváron 6402 feljelentést iktattak. A prefektus felkéri az FNI kárvallottjait, hogy bízzanak az állami intézmények hatékonyságában, mert csak ezek tudják érdemben kezelni az ügyet.
A hosszan tartó szárazság arra késztet több szamosújvári gazdát, hogy éjszaka a mezôgazdasági területeit öntözze. Vízügyi vállalat igazgatója, Muresan Cristel mérnök elmondta: sötétedés után a vízfogyasztás megduplázódik. Felelôtlen emberek megnyitják a gyalui vezetéket. Több esetben is észleltek csôtörést a városszéli vezetéken. Éjszaka óránként átlagban 300 köbméter vizet fogyasztanak a szamosújváriak, miközben a nap folyamán alig 500 köbméter vizet mérnek 15 óra leforgása alatt. A vállalat egyik szakembercsoportja villámellenôrzésen vett részt éjszaka és több rendellenességet észlelt. A vétkeseket megbüntették.
2000. elsô harmadában 2,6 százalékkal csökkent a befektetések száma 1999. hasonló idôszakához viszonyítva, ami jelenleg összesen 13 989,9 milliárd lejt tett ki — közölte az Országos Statisztikai Hivatal. A befektetések felét berendezések, illetve közlekedési eszközök beszerzése tette ki. Ez azonban szintén közel 3 százalékos csökkenést mutatott 1999. elsô három hónapjához viszonyítva. Az építkezési beruházások pedig 7 százalékkal csökkentek, ezek összértéke az idén 7 544,4 milliárd lejt tett ki, amelyek nagy részét magáncégek vagy a lakosság hajtotta végre. Az építkezések legnagyobb hányadát az új épületek kivitelezése, illetve az általános javítási munkálatok tették ki.
A múlt héten a kormány sürgôsségi kormányrendelet által Gyulafehérvárt és térségét nemzeti érdekû területté nyilvánította. A „Gyulafehérvár — Millennium" program keretében restaurálási, illetve állagjavító munkálatokat hajtanak végre a mûemlékeken, továbbá az építkezések, a felszerelések és az infrastruktúra rehabilitásáért.
Gyulafehérvár környékén 12 régészeti feltáróhely, 73 mûemlék- vagy mûépítészeti együttes, 32 közérdekû mûemlék, 24 mûemlék- és megemlékezô felirat, illetve 7 történelmi terület található.
A „Gyulafehérvár — Millennium" program megvalósulását koordináló bizottság felügyeli. Tagjait a mûvelôdési minisztérium, a területrendezési- és a közlekedésügyi minisztérium, az Országos Turisztikai Hivatal, illetve Fehér megye tanácsának és az érintett települések helyi tanácsainak képviselôi alkotják. Ez a bizottság hosszútávú fejlesztési tervet dolgoz ki, amelyet majd a kompetens közigazgatási szervek a törvény értelmében véleményeznek. A tervezet az alábbiakat tûzte ki célul: az építkezések, felszerelések és az infrastruktúra rehabilitálása (a DN 74-es út korszerûsítése), a Gyulafehérvárt nyugati oldalán található bekötô út kivitelezése (Kolozsvár–Zalatna–Nagyszeben), turisztikai vidékeken a hozzáférhetôség megvalósítása, a víz, gáz, elektromos energia, illetve telefonhálózatok korszerûsítése, a történelmi mûemlékek feljavítása és a turizmusba való bevonása, az újranépesedéshez szükséges feltételek megteremtése, illetve azoknak az elhagyott falvaknak a rehabilitálása, amelyek kulturális kincsekkel és potenciális turisztikai érdekeltséggel rendelkeznek. A fenti célok kivitelezéséhez pénzösszegeket különítenek el az államkasszából, a megye, illetve az érintett városok és községek költségvetésébôl. Továbbá a Regionális Fejlesztési Alaptól, nemzetközi intézményektôl, hazai és külföldi civil szervezetektôl, magánszemélyek, illetve egyéb forrásokból számítanak támogatásra.
A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amellyel módosítani szándékszik a tisztességtelen verseny leküzdésérôl szóló 1991/11. számú törvényt. A tervezet szigorítja a tisztességtelen versengés esetén kiróható büntetéseket, a kihágások közé sorolva a kereskedôk vagy alkalmazottaik által elárult, összegyûjtött vagy felhasznált kereskedelmi titkokat, amennyiben ez az érintett tudomása és beleegyezése nélkül, illetve a tisztességes versenytôl eltérô módon történik. Ezekben az esetekben bûnvádi eljárás indítható a sértett fél vagy a versenytanács feljelentése nyomán. Tisztességtelen verseny alatt a törvénytervezet olyan cselekedetet, intézkedést, ügyletet ért, amely ellenkezik a megszokott tisztességes ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatói gyakorlattal. A kereskedelmi titkot pedig olyan információként határozza meg, amely általában nem ismert vagy nehezebben megszerezhetô még azok által is, akik dolgoznak vele, illetve felhasználják azt, kereskedelmi értékét éppen titkos jellege adja, tulajdonosa pedig megtett mindent a titok megôrzéséért.
A rendôrségek és prefektúrák az elmúlt hét végén összesítették a Nemzeti Befektetési Alap kárvallottainak panaszait. Eszerint az említett intézményeknél mindeddig 207 208 befektetô iktatta panaszát, a részvények száma meghaladja a 47 milliót, ezek értéke pedig, az alap által jegyzett utolsó kiszámítási érték alapján 5795 milliárd lej. Az elmúlt napokban a helyzet valamelyest elcsendesült, és jelentôs mértékben csökkent azok száma, akik a prefektúrákon óhajtottak panaszt emelni. A legtöbb kérvényt Bukarestben iktatták (22 391), ezután következik Prahova megye (18 271), majd Brãila (13 027).
|
Bank |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Macrogroup (átlagos ár) |
10 360/10 500 |
21 230/21 430 |
|
Bolyai 8., Szentegyház 4., Sora, Fôtér 23, | ||
|
Transilvania Bank |
10 280/10 480 |
21 150/21 380 |
|
Agrárbank |
10 100/10 460 |
20 900/21 320 |
|
Román Nemzeti Bank |
10 332 |
21 113 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 72/75, a márka10 100/10 400, a dollár pedig 20 900/21 300 lejbe került.
A párizsi Georges Pompidou központtal szemben lévô Mélodine kávéházban minden hónap elsô keddjén egy összeszokott társaság ül a vacsoraasztalhoz. Egy detektívregényen kövérre hizlalt fantázia még összeesküvôket is láthatna bennük, pedig...csak lelkes ufó-hívôk. (Az UFO betûszó az „azonosítatlan repülô tárgyak" angol nevének rövidítése.)
E találkozókon, mint arról a Le Figaro beszámol, a résztvevôk kicserélik egymással a legújabb webcímeket, ufológiai magyarázatokat, sci-fi könyveket. Elôfordul, hogy díszvendégük is van, mint például legutóbb Si Po kínai ufológus, újságíró, aki legfrissebb mûvét mutatta be. Si Po a mások által „repülô csészealjaknak" is becézett ufókkal való bizarr találkozásokat, ufók által elkövetett emberrablásokat írt le könyvében, mint állítja, „szemtanúk elmondásai alapján".
A társaság privilegizált helyzetben van, mivel — tagjai szerint — Párizs és környéke valamilyen oknál fogva a földönkívüli lények igen kedvelt helye. Az elsô ilyen típusú megfigyelést 1621 szeptemberében tette egy Pierre de l’Estoile nevû férfiú és az utókor szerencséjére ezt naplójába is rögzítette: „Kis fehér felhôszerûségek jelentek meg az égen és rendezett csapat módjára vonultak rajta végig hihetetlen gyorsasággal." 1952-ben az összejövetelek egyik résztvevôje látott a Parc des Expositions felett, egymástól kb. egy méternyi távolságra két kis kerek, fényes, ezüstösen csillogó foltot. 1955-ben egy Airbus haladt el egy 13-szor 6 méteres sötét árnyék mellett, amikor az Orly repülôtérhez közeledett. A polgári repülés fôigazgatósága vizsgálatot indított, de minden eredmény nélkül.
„A meteorológia, az asztronómia és az ûrtechnológia ad magyarázatot az események többségére — ismeri be az SOS UFO-Ile-de-France elnevezésû társaság elnöke —, és az optikai illúziók is gyakoriak. Az emberek látnak egy fényes tárgyat az égen, amely csak kb. egy óra hosszat figyelhetô meg. A Vénuszról vagy a Jupiterrôl is lehet ilyenkor szó, ezek ugyanis változó fényû csillagok. Van, aki katonai gépet, ûrholdat vagy hullócsillagot lát ufónak."
Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy az elnök nem töri a fejét az ufológusok fô kérdésén, azon, hogy miért mi, földi emberek lennénk az egyedüli értelmes lények a világmindenségben.
Franciaországban egyébként létezik egy hivatalos szervezet, amelynek feladata ésszerû magyarázatot adni a földönkívülinek tartott jelenségekre. Ez a SEPRA, az Atmoszférába Került Jelenségek Szakértôi Szolgálata, amely a CNES-hez, az Országos ûrkutatási Központhoz tartozik.
1977 óta mûködik és idáig a csendôrség, a rendôrség, a légierô és a polgári repülés által felvett jegyzôkönyvek tömegét tanulmányozta át. A „szemtanúk" a hivatalos szerveken kívül sokszor fordulnak észrevételeikkel az SOS-UFO-hoz is. „Találkozunk velük, kimegyünk együtt a helyszínre és meghallgatjuk beszámolóikat" — mondja az elnök. Aztán a társaság tagjai ellenôrzik a körülményeket, az érintett nap légköri viszonyait, az asztronómiai, aeronautikai sajátosságait, sokszor még föld- vagy növénymintákat is vesznek, lehetséges nyomok után kutatva. Minden esetrôl dossziét nyitnak. Ezek között vannak olyanok, amelyeket már 40 éve nem tudnak lezárni.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum (3400 Kolozsvár, Király (I. C. Brãtianu) u. 26 sz., tel.: 064-197-251 a 2000–2001-es tanévre a következô szakokra várja a IX. osztályba jelentkezô tanulókat:
1. Humán–filológia (intenzív angol) 25 hely
2. Reál-matematika–informatika 25 hely
3. Közgazdaság–pénzügy–könyvelés szak 25 hely
Iskolánk felszereltsége, tanári karának szakmai felkészültsége megfelelô elméleti és korszerû szakképzést biztosít a tudományos és mûvészeti ismeretek elsajátításában. Megszerzett ismereteik birtokában a tanulók sikeresen felvételizhetnek majd a különbözô felsôfokú intézményekbe (fôiskola, egyetem). Ugyanakkor az iskola arra törekszik, hogy bizonyos gyakorlati felkészültséget is biztosítson az itt tanulóknak (könyvelés, számítógép kezelés, Internet használata). A meghirdetett szakokon az általános mûveltségi tantárgyak az oktatás alapját képezik, míg a szakképzést az iskola által felajánlott választható tantárgyak tananyagával tesszük lehetôvé. Ugyanakkor a tantervben fontos szerepet kap az informatika oktatása mint kötelezô tantárgy minden szakon.
1. Filológia osztály: az oktatás tartalmát elsôsorban a humán jellegû tantárgyak tananyagával biztosítjuk — a magyar nyelv és irodalom tanulmányozása mellett hangsúlyozott szerepet kapnak a következô tantárgyak: idegen nyelvek, világirodalom, mûvészet- és vallástörténet, valamint a mûvészeti nevelést biztosító tantárgyak (képzômûvészetek, zene), valamint szövegszerkesztés. Az intenzív angol nyelvoktatás eredményeként a tanulók középfokú nyelvvizsgára is felkészülhetnek.
2. Matematika–informatika osztály: a matematikai alapképzés mellett korszerû számítástechnikai ismeretek (programozás, szövegszerkesztôi és adatkezelô programok) elsajátítását biztosítjuk, igény szerint — kiemelt óraszámban tanítjuk a matematikát, fizikát és kémiát. A diákok bekapcsolódhatnak a nemzetközi ökológiai Globe programba is, melynek iskolánk aktív tagja.
3. Közgazdaság; pénzügy–könyvelés szak: az általános mûveltséget biztosító tantárgyak mellett a következô szaktantárgyak szerepelnek a tantervben: könyvelési alapismeretek, kereskedelmi levelezés, pénzügyi, közgazdasági és jogi alapismeretek, piackutatás (marketing), számítógép-kezelés. Ezekkel egyidôben az idegen nyelvet kiemelt óraszámban tanítjuk.
Vidéki diákjaink számára bentlakást biztosítunk a Teodidaktos és az Informatikai Líceum bentlakásában.
Jelentkezési határidô: filológia osztályba július 8–10. között, matematika–informatika és közgazdasági osztályba július 15–18. között.
A filológia (intenzív angol) osztályba nyelvvizsga alapján történik a felvétel.
Sok Önnek 38 000 lej? Ennyibe kerül ugyanis egyhavi Szabadság-elôfizetés. És ráadásul milyen kedvezményesen! Mert a havi mintegy 22 darab 2000 lejes és a még 4 darab 3000 lejes újság egyenként megvásárolva 56 000 lej lenne!
Van, akinek a 38 000 lej megengedhetô összeg. Másnak már rég rengeteg. Annyira, hogy hónapok, esetleg évek óta nem tud elôfizetni közösségünk tájékoztató alapfeladatát ellátó lapunkra.
Ha Ön mint cég- vagy intézményvezetô az elôbbiek közé tartozik, adományozzon legalább 3 elôfizetésû díjat olyanoknak, akik kis nyugdíjuk, munkanélküli segélyük, rokkantsági pótlékuk stb. folytán erre rászorulnak. 3 elôfizetés = 3 ember! Tegnap délig összesen
312 000 lej érkezett az Apex és a Pell Art cégtôl. Köszönjük! Ha Ön szerényebb jövedelmû, de segítôkész magánszemély, nem is biztatjuk, Ön eddig is kérés nélkül eljuttatta gesztusértékû adományát kiskeresetûeknek. Külön figyelmébe ajánljuk a támogatási lehetôséget a külföldön élôknek. Nagy szükség van a segítségükre! Befizetni szerkesztôségünk emeleti irodáiban lehet vagy befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon június 26-ig.
A különbözô szakszervezetek által már hetekkel ezelôtt megrendezett tiltakozások, ideiglenes munkabeszüntetések okát az a még május végén megjelent 58. számú sürgôsségi kormányrendelet váltotta ki, amely a fizetési és pénzügyi rendszer megszigorítása céljából állapít meg intézkedéseket az állami vállalatoknál.
Az 58. rendelet kimondja, hogy az idén nem lehet béreket emelni, illetve jutalmakat, fizetés kiegészítéseket osztani a veszteséges, valamint a költségvetési befizetésekkel elmaradó önállóan gazdálkodó, országos vállalatoknál, a többségében állami tulajdonú kereskedelmi társaságoknál, a kutató-fejlesztô tevékenységet végzô országos intézményeknél. Az érintett vállalatokat a kormányrendelet mellékletében sorolja fel. Az 58. kormányrendelet elôírja a vállalatoknak azt a kötelességét, hogy gazdaságossági kritériumok alapján átszervezôdjenek, idei költségvetésükbe foglaljanak bele adósság és körbetartozás csökkentô programokat, amelyek teljesítését a felettes intézmények szigorúan ellenôrzik majd. A jutalmi alapot csupán a bruttó nyereség teljes megvalósítása után használhatják fel, amelyet az elfogadott költségvetés is tartalmaz. Külön kell feltüntetni az igazgatók, menedzserek anyagi jogait, bruttó alapfizetésük nem haladhatja meg egy államtitkár keresetét, a különféle pótlékok, fizetés jellegû kiegészítések kiosztását pedig az adósságok csökkentésétôl teszik függôvé. Mindezek helyességéért és teljesítéséért az igazgatókat kinevezô szerveket teszik felelôssé, a fizetések kiosztását pedig az illetékes miniszter vagy központi vezetés ellenôrzi. Az 58. kormányrendeletnek megfelelôen módosítják a már megkötött kollektív munkaszerzôdéseket, az érvényben lévô menedzseri megállapodásokat pedig június elseje és december vége közötti idôszakra felfüggesztik, és ehelyett egyéni munkaszerzôdéseket kötnek a vezetôkkel, a kormányrendeletben megállapított feltételek között. A veszteséges állami vállalatokkal szembeni bérszigor alkalmazása egyébként a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás egyik központi eleme volt.
Az érintett vállalatok alkalmazottainak elégedetlensége és ismétlôdô tiltakozása miatt Mugur Isãrescu kormányfô hétfôn egész nap a szakszervezetekkel tárgyalt. A kormány szóvivôje, Gabriela Vrînceanu-Firea hírügynökségekkel közölte, hogy a tárgyalások eredményeképpen módosítják majd az 58-as sürgôsségi kormányrendeletet: eszerint megtartják a folytonossági valamint a nehéz munkakörülményekért járó pótlékot, a jogszabály szövegét pedig kiegészítik azzal az elôírással, hogy intézkedéseinek alkalmazása nem fogja anyagilag hátrányosan érinteni az alkalmazottakat. Mivel nem értették meg a jogszabály valódi szándékát, és a kormányrendeletet sokan az egyszerû munkások büntetéseként értelmezték, bizonyos elôírásokat árnyaltabban újrafogalmaznak, mondta a szóvivô. Egy korábbi kijelentésében Gabriela Vrinceanu-Firea azt állította, hogy a közgazdászok véleménye szerint az 58-as kormányrendelet alternatívája csupán a nagy adós vállalatok kényszerû végrehajtása lehet, és ezzel, a csôdeljárást is beleeértve még egyes szakszervezeti vezetôk is egyetértettek.
Az Európa Tanács konzultációs bizottságának négy tagja érkezett Bukarestbe, a kisebbség jogairól szóló keretegyezménybe foglalt követelmények román részrôl történô teljesítésérôl tájékozódni. A bizottság alelnöke, Alan Phillips vezette küldöttségben egy makedón, egy francia és egy észt nemzetiségû bizottsági tag vesz részt. A küldöttség hétfôn találkozott a Nemzeti Kisebbségügyi Hivatal és Kisebbségi Tanács képviselôivel. A tizenhét, Romániában elismert nemzetiséget képviselô hazai szervezetek is jelen voltak. A találkozót követô munkaebéden román részrôl Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és Fabritius államtitkár vettek részt. A délután folyamán az ET-küldöttség találkozott a Moldvai Magyar Csángószövetség képviselôivel. Tegnap az ellenôrzô bizottsági tagok a GLAR elnevezésû roma munkacsoporttal is egyeztetettek. Eckstein-Kovács Péter ma, június 21-én délelôtt vesz részt hivatalos találkozón a küldöttséggel, amely a Külügyminisztérium épületében találkozik még az Oktatásügyi, a Munkaügyi, az Igazságügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselôivel. Zseránszki István, a Kisebbségvédelmi Hivatal sajtóirodájának igazgatója a Szabadságnak elmondta, a Külügyminisztérium a Kisebbségvédelmi Hivatal és Nemzeti Kisebbségi Tanács konzultálása nélkül készített jelentést az ET-nak a kisebbségek helyzetérôl Romániában. Evvel kapcsolatban Zseránszki elmondta, a roma szervezet is kifogásolta, hogy megkérdezése nélkül fogalmazódott meg a „rózsaszínûre festett jelentés", mely nem fedi a valóságot, nem illusztrálja a romániai kisebbségek valós helyzetét. Czédly József bukaresti alprefektus a jövôre esedékes népszámlálás elôkészítésével kapcsolatos rendellenességekrôl tájékoztatta a küldöttséget, arról, hogy a kérdôíveket már elôre kitöltik, a nemzetiségnél már eleve a román, a vallásnál pedig az ortodox szerepel, ami befolyásolja a megkérdezetteket.
— Már a ’92-es népszámlálásnál is ez a helyzet állott fenn, aki nem vallotta magát ortodox románnak, ki kellett húzatnia a népszámlálóval ezeket a szavakat, és föléíratnia a valós nemzetiséget és vallást — nehezményezte Czédly, aki az iskolák finanszírozási rendszerével, az elkobzott felekezeti és közösségi javak visszaadásával, a törvénykezésben az anyanyelv használatával kapcsolatos észrevételeit is átadta az ET küldötteinek.
Az Érdemekért érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Szôcs Ferencet, Magyarország leköszönô bukaresti nagykövetét Emil Constantinescu államfô. A kitüntetéssel a magykövetnek a két ország jószomszédsági viszonyáért, több síkon való együttmûködéséért kifejtett tevékenységét értékelték. Magyarország új magykövete, Íjgyártó István, a magyar kormány kisebbségügyi szakértôje várhatóan június 26-án érkezik Bukarestbe. Az új nagykövet nem hivatalos diplomata, de részt vett a román–magyar alapszerzôdés tárgyalásain.
A fôváros polgármesterévé választott Traian Bãsescu Vaslui megyei képviselô helyét a képviselôházban Gabriela Cristea tölti be. A Demokrata Párt még nem hozott végleges döntést az új szállítási miniszter személyére vonatkozóan.
Száznál több résztvevô volt kíváncsi a Márton Áron római katolikus püspöknek post mortem A népek igaza címet adományozó zsidó államot képviselô David Saranga izraeli konzul elôadására. A közelkeleti békefolyamatot elemzô szimpóziumra a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Ioan Muslea termében került sor tegnap délben két órakor. Izrael bukaresti nagykövetségének diplomatája hangoztatta, olyan dialógusról, amely napjainkban a palesztinekkel létrejött, a Közel- Keleten tíz éve még álmodni sem lehetett. Alapjában két síkon folynak a tárgyalások: egyik aréna a palesztin-izraeli viszony, a másik a szomszédos Szíriával és Libanonnal fennálló konfliktusos helyzet rendezése. Saranga érzékeltette, mennyire változó és dinamikus a térségben a politikai helyzet, hiszen ha erre a konferenciára három- négy héttel korábban kerül sor, egészen más mondanivalót tartalmaz. Az utóbbi hetek eseményei azonban megváltoztatták az erôviszonyokat: Izrael kivonult Dél-Libanonból, és a harminc évig kormányozó szíriai elnök, Hafez al-Asszad elhunyt. A kivonulásról a konzul elmondta, hogy a zsidó állam hadserege 1982-ben szállta meg a dél-libanoni területeket, hogy biztonságot teremtsen a gerillatámadások célpontjaivá vált észak-izraeli településeken. Akkor még elképzelhetetlennek tûnt, hogy a megszállás tizennyolc évig fog tartani, de csak most teljesültek a kivonuláshoz szükséges feltételek: egy évvel ezelôtt Izraelben a Munkapárt nyerte meg a választásokat, és a megválasztott miniszterelnök kijelentette, 2000. júliusáig a zsidó állam hadserege kivonul Dél-Libanonból, amire még ennél is hamarabb sor került. Arról, hogy a szíriai elnök halála hogyan befolyásolja majd a békefolyamatot, nincs világos képünk, hiszen amikor egy új vezetô kerül hatalomra Szíriában, elsôsorban szociális problémákkal köteles foglalkozni, mert az arab államban komoly, belsô viszályok szunnyadnak két vallási csoport között. Hafez al-Asszad, valamint fia és utódja, Bashar al-Asszad a kisebbségben levô vallási közösségbôl származnak, és hagyományosan a külföldi, Izraellel fennálló konfliktussal igyekeztek elterelni a figyelmet a határokon belüli ellentétekrôl. Amennyiben Szíriának szándékában áll a modern, civilizált világhoz felzárkózni, meg kell változtatnia Izraellel szembeni álláspontját — fejtette ki David Saranga. Mindenesetre, Bashar al-Asszad Európai nevelésben részesült, doktori címe van, Londonban végezte tanulmányait, és az új generációt képviseli Szíriában, ezért minden körülmény adott, hogy nagyobb eredményeket érjünk el vele a béketárgyalások területén, mint amennyire az apjával sikerült. Ami a palesztinekkel történô béketárgyalásainkat illeti, a probléma még sokkal súlyosabb, hiszen ôk köztünk vannak, mellettünk élnek. Az alapvetô kérdés az, hogy hogyan fog kinézni ez a palesztin entitás: önálló állam, vagy konföderáció alakját ölti-e. A fejlemények egy önálló Palesztina megalakulása felé vezetnek, és Izrael készen áll ezt az államot elismerni — jelentette ki a konzul, aki felhívta a figyelmet a még megoldatlan problémákra: a vízforrások elosztásának kérdésére, a Szíriában és Libanonban a Cisz-Jordániába való visszatérni vágyó palesztin menekültek problémájára, és a legkényesebb kérdésre, Jeruzsálem státusára. Elôadása végén a konzul kérdésekre válaszolt, és meghívta a hallgatóságot a Szent Mihály Plébániatemplomban este hatkor kezdôdô Márton Æron post mortem- díjátadó ünnepségre, melyrôl holnapi lapszámunkban fogunk beszámolni.
A Szatmár megyei Szaniszló és Lázári községek lakói a hétvégén szervezett referendum útján fejezték ki abbéli óhajukat, hogy településük etnikai alapon váljon ketté, derült ki a megyei tanácsnál. A referendum ötlete a két község helyi tanácsaiban született. Amennyiben a referendum eredményeit a kormány is jóváhagyja, a két község kettéválik, új településeket alkotva. Hasonló referendum szervezésével próbálkoznak Avasújvárosban is, ahol 4568 román és 2608 magyar él.
A Szatmár megye tanácsa által készített statisztika alapján Lázáriban 3909 magyar, 972 román, 143 roma és 120 más nemzetiségû lakos él. Öt falu tartozik a községhez, polgármestere már az elsô fordulóban Lengyel István, az RMDSZ jelöltje lett. Szaniszlónak 3062 magyar, 2102 román, 272 roma és 160 német nemzetiségû lakosa van. Szintén öt falu tartozik Szaniszlóhoz, s Covaciu József RMDSZ-es polgármesterjelöltet ugyancsak már az elsô fordulóban megválasztották a község élére.
A képviselôház tegnapi ülésén jóváhagyták az orvosok nyugdíjkorhatárára vonatkozó törvénytervezetet. Bárányi Ferenc javaslata az volt, nyíljon lehetôségük az orvosoknak arra, hogy óhajuknak megfelelôen a nôk 60, a férfiak 65 éves korukban vonuljanak nyugalomba. A képviselô azzal indokolta javaslatát, hogy az orvosoknak korhatár szerinti erôltetett nyugdíjazásával a pácienseket nem szabad megfosztani attól, hogy egy gyakorlott orvos tapasztalatának gyümölcsét élvezhessék. A határozat ugyanakkor azt is lehetôvé teszi, hogy azok, akik az orvostudományok terén doktori diplomával rendelkeznek, akár 65 (a nôk), illetve 70 (a férfiak) éves korukig is dolgozhatnak. A határozatot a szenátus is tárgyalni fogja.
Az ivóvízhálózat mûszaki ellenôrzési munkálatai miatt csütörtökön 9 és 15.30 óra között szünetel a vízszolgáltatás az Aurel Vlaicu úti 15-ös hôközpont által ellátott utcákban, így a Tulcea 8., 10., 12., 14., 16., 18-tól 30. számig, 6., 26 L13, 24; Br¦ila 2., 4., 6., 8., 10.; Jiului 2., 4., 22., 24., 26.; Dunãrii 52., 53., 55., 57., 59., 60., 62., 65., 69., 71.; Oltului 82., 84.; a Jiului utca 26. szám alatti 3-as Számú Óvoda. Szintén csütörtökön 8 és 20 óra között javítási munkálatok miatt szünetel az ivóvízszolgáltatás a Meses utcában, a Detunata utcai négyemeletes lakóházakban és óvodában, a Henri Coandã utca páros számai alatt lévô épületekben, a Mercur üzletházban, a Lucian Blaga Általános Iskolában, a Györgyfalvi negyedi négyes számú hôközponthoz tartozó lakóházakban. Szintén csütörtökön 10 és 16 óra között csökkentett nyomással érkezik az ivóvíz a Parâng, Clãbucet, Meziad, Iezer, Lunii, Pãdurii, Rapsodiei, Meteor, Cometei, Calea Turzii utcák lakóihoz.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |