2000. június 29.
(XII. évfolyam, 149. szám)

Mindent szentesít a nyereség utáni vágy?
Bûnvádi eljárás Jegenye ellen

(1., 8. old.)

A több, mint 500 lelkes, római katolikus Jegenye olyan csendesen húzódik meg a környezô dombok ölelésében, hogy az arra vetôdô vándor nem is feltételezné, milyen súlyos feszültségek terhelik az itteni közösséget. A felrepedezett betonúton idônként fehér ôrleménnyel megrakott teherkocsik húznak el a közeli gipszgyár felé, port és füstöt hagyva hátra. És egyre több helyen megrepedezett házakat...

A csendes, néptelen utcák lakói kinn a hegyoldalban kapálnak, kaszálnak, alig van, kivel szóba állni. Pedig bôven lenne mirôl beszélni, hiszen Jegenye népe fellázadt az immár francia kézbe jutott Lafarge Romcin bányavállalat ellen. Amelyik nagy erôvel szeretne terjeszkedni a falu közvetlen közelébe is.

Végül is sikerül megtalálnunk Gábor István birtokát, aki a bánya fele vezetô út utolsó házában lakik. Ô elégelte meg elsôként az immár évtizedek óta tartó állandó zajt, a port és füstöt. A házigazdával nem sikerült találkozni, mert kiment az erdôre, de felesége kézségesen összehívta azokat a szomszédokat, akik részt vettek a „szervezômunkában": a falu valamennyi felnôtt lakója egy beadványt írt alá, amelyben a bányavállalat munkájának felülvizsgálatát kérik, hiszen már rég lejártak azok az idôk, amikor bárki felrúghatta a legelemibb környezetvédelmi elôírásokat is. A beadvány a prefektúrára került.

Fábián Ferenc Bandi nyugdíjas bányász, egykori robbantómester is átjön elpanaszolni a mai tûrhetetlen állapotokat. Szerinte a bányavállalat nem tartja be teljes mértékben a biztonsági szabályokat, ami a régi rendszerben elképzelhetetlen lett volna. Ezzel súlyosan veszélyezteti a kitermeléshez közeli portákat. Gyakorta röpködnek kövek a környéken. Fábián Frici Rita szerint a gyerekeket a sziréna megszólalásakor be kell vinni a szabadból, mert a robbantás törmeléke néha a kertekbe is lejut. Gábor Margit elmondja: már többször kicserélték az ablak- és az ajtókeretet, állandóan javítják a ház falát, mert a rezgés károsítja.

Az igazi cirkusz akkor tört ki, amikor egy héttel ezelôtt a bánya a templom feletti dombtetôn akarta végrehajtani az elsô robbantást. Ez az emberek megítélése szerint veszélyeztette volna a templomot és a közelben levô forrást, ahonnan a falu bevezette ivóvizét. A bánya anélkül terjeszkedik, hogy errôl az embereket értesítette volna. Az elfoglalt földek egykori tulajdonosaival nem kötöttek egyezséget, meg sem várták a földtörvény alkalmazását. A falu lakói a lelkipásztorral közösen élôláncot alkottak a robbantani akaró munkások köré, így az új kitermelés megnyitása meghiúsult. Jegenye lakói immár mindenre elszántak: a megkérdezettek szerint szóba sem kerülhet az, hogy a bányavállalat önkényesen a templom fölötti területekre költözzék. Ha újból próbálkoznának, ismét élôláncot alkotnak.

Az egeresi polgármesteri hivatalban kiderült: régi polgármester már nincs, az újat pedig még nem iktatták be Fekete P. P. János személyében. A hivatal titkára, Topan Oros Victoria igen visszafogottan vélekedett: egyik félnek sem tud igazat adni, amíg nem történik meg a bányavállalat és az emberek birtoka közötti határvonal pontos megállapítása. Erre egyelôre nem került sor. A vitás területi kérdések ügyében a napokban megalakuló új helyi tanács és az új polgármester fog dönteni.

Gheorghe Neag, a Lafarge Romcin igazgatója tízperces beszélgetésünk alatt dossziényi engedéllyel a kezében elmondotta: az egész ügy mesterségesen keltett botrány. Egyeseknek az a céljuk, hogy tönkretegyék a vállalatot. A bánya új kitermelési helyének a megnyitásához valamennyi engedély megvan, amit a bukaresti illetékesek hosszas tanulmányozás után írtak alá. Nekik nincs mit osztani-szorozni a faluval, hiszen a bányászati törvény elôírásai világosak: az engedélyeket Bukarest adja koncesszió formájában. A törvény értelmében ki kell fizessék az elvett területek ellenértékét a tulajdonosoknak, egyelôre azonban nincs kivel tárgyalniuk, mert nincs gazdája az illetô területnek. Az igazgató természetesnek tartotta, hogy fizetni fognak, ha lesz kinek, ha pedig nem tudnak megegyezni, a törvény értelmében az árról a törvényszék dönt.

Kérdésemre, hogy miért nem tárgyaltak elôzôleg terveikrôl az emberekkel, illetve a polgármesteri hivatallal, az igazgató annyit mondott: ôk nem a falutól függnek, nekik Bukarest ad engedélyt... Az emberek ellenségesen viszonyultak az ügyhöz, így ôk is elzárkóznak az ilyen stílusú párbeszéd elôl. Szerinte egy bánya megnyitását nem János bácsi kell eldöntse Romániában... Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a kitermelés bárkinek is veszélyeztetné a biztonságát, mert robbantáskor maximum 50 méterre repülnek a kövek, és az elôtanulmányok szerint a falu lakóinak semmiféle bántódása nem eshet... Kiderült: az igazgatóság Jegenye ellen bûnvádi eljárást indított az ügyészségen, mert megengedhetetlennek tartja, hogy munkájukban bárki akadályozza ôket.

A bányakitermelés egy ugrásnyira van a falutól. Az igazgató engedélyt ad, hogy bejárhassuk. Fennrôl nem valami barátságos kép fogad: a hatalmas üreg a falu irányába mélyül. A vezetôség szerint ellenkezô irányba nincs megfelelô mennyiségû kô. Nyereségüket nem kockáztathatják holmi János bácsik nyafogása miatt...

Makkay József

Újra emelkedik az alapvetô élelmiszerek ára

(1., 8. old.)

Az legnagyobb kolozsvári pékség, a Panegrano ügyvezetô igazgatója, Dimulescu Ilie a Szabadságnak kijelentette: a cég egyelôre nem szándékozik emelni a kenyér árát. A részvényesek a hét végén ülnek össze megtárgyalni és elemezni az alapanyagok árának és a szállítási költségek emelkedésébôl fakadó új helyzetben teendô lépéseket. — Nem kizárt, hogy az üzemanyagok árának a Petrom társaság által kedden bejelentett növekedése, a búza , liszt drágulása a jövô hét közepétôl a Panegrano termékeinek kényszerû drágulásához is vezet — nyilatkozta az igazgató. (Megjegyzendô, hogy a lisztet a Panegrano nem a kisbácsi malomból szerzi be, tehát árait nem befolyásolja a malom igazgatójának, Poponet Gheorghenak bejelentése, miszerint a megyét ellátó legfontosabb malom a szárazság okozta búzakrízis és a dollár árfolyamának változása miatt mintegy tíz százalékkal, 5200 lejrôl 5800-ra kénytelen emelni a liszt árát.)

A Napopan kenyérgyár június 26-tól 8–10 százalékkal emelte a kenyér árát — nyilatkozta Maria Jucan igazgató. A drágulás a villanyenergia és az üzemanyagok árnövekedésének, valamint a dollár árfolyama változásának következménye, a vállalat pedig a búzát Magyarországról szerzi be, dollárért.

A legnagyobb dési malom és péktermék-forgalmazó, a Sompan Rt. gazdasági igazgatója, Tristea Maria elmondta, a dési cég még nem emelte a liszt és kenyér árát, mivel még raktáron álló készletbôl gazdálkodnak, de ahogyan az ország déli részébôl új áron érkezik búza, drágulnak a termékek. A kenyérgabona árajánlatai jelenleg 2700 és 3200 lej között mozognak kilogrammonként, míg az utolsó, egy hónappal ezelôtti beszerzéskor még 2400 lejért vesztegették a búza kilóját. Ehhez az áremelkedéshez még hozzájön az üzemanyagok drágulása, ami végül kialakítja a kenyér és más péktermékek új árát.

Ha a kenyér beharangozott drágulása még csak egyes magánpékségeknél következett be, a cukor ellenben máris új áron kapható az élelmiszerüzletekben. A pultokon néhány napos hiány után újra megjelent a cukor, de a korábbi árhoz képest tíz-tizenöt százalékkal drágábban: a kilencven dekás csomagolásben forgalmazott cukorért 9500 lej helyett most 12–13 ezer lejt kell kifizetni. A tojás darabjának ára 1200-ról 1700–1800 lejre szökött. A piaci árak : az alma és a banán kilója 15 000 lej, az ôszibarack kilogrammja 15–18 ezer lej, az uborkáért és a káposztáért ötezer lejt, az újburgonyáért 7–8 ezret, a paprika kilogrammjáért tizenötezer lejt kérnek.

Maria Bondor, a bonchidai Agrocomsuin kereskedelmi társaság gazdasági igazgatója szerint a húsáruk a gabona árának függvényében drágulnak. Jelen pillanatban nincs kilátásban áremelkedés, a húsárukhoz változatlan árban juthatnak hozzá a vásárlók. Az üzletben a csirkemell hetvenezer lej, a préselt sonka kilencvenezer, a karaj hetvennégyezer lej, a szebeni szalámi százezer, a virsli negyvenkétezer lejbe kerül.

Az üzemanyag ára a híresztelésekkel ellentétben nem nôtt — tudtuk meg a Petrom és a Pritax Invest Rt. üzemanyag-forgalmazó vállalatoktól. Ilie Muresan, a Pritax ügyvezetô tanácsának elnöke kijelentette, hogy nincs ok drágításra, az esetleges áremelésrôl a fogyasztókat elôzetesen tájékoztatják.

Az élelmiszerek június-júliusi drágulásait egy átlagban több mint húsz százalékos áremelkedés elôzte meg, 2000 elsô öt hónapjában. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 1999 decemberéhez képest 2000 májusában a liszt ára 28,8 százalékkal, a kenyér és más pékáruk ára 25,5 százalékkal, a zöldségek és konzervek ára 23,9 százalékkal, a hús és hústermékek ára 22,3 százalékkal, a tej és tejtermékek ára 23,1 százalékkal, a szeszesitalok ára 13,6 százalékkal, a kávé ára 5,1 százalékkal volt magasabb. Érdekességként, 1990 októberéhez képest 2000 májusában átlagban 1079,8-szor nagyobb árak voltak.

S. M. L.–SZ. A. E.

Halasztás a Funar kontra tanácsosok perben

(1. old.)

Szerdán reggel tartották a polgármester kontra városi tanácsosok tárgyalást. Mivel a tanácsosok többsége nem volt jelen a tárgyaláson, a bíró az ügyet szeptember 20-ra halasztotta.

Mint ismeretes, az Alimentara Kft. számára kibocsátott, majd felfüggeszett építkezési engedély miatt a bíróság 900 millió lejt ítélt meg a cégnek. Az összeget a helyi költségvetésbôl fizették ki. A polgármester pert indított a városi tanácsosok ellen, mivel szerinte a Széchenyi téri bevásárlócsarnok földszinti helyisége rendeltetésének megôrzését szavatóló 88-as tanácsi határozat megakadályozta ôt abban, hogy építkezési engedélyt bocsásson ki az Alimentarának. Funar azt szeretné elérni, hogy a tanácsosoktól szerezze vissza a hatalmas összeget.

K. O.

„Európa legerôsebb embere" Romániában

(1. old.)

Kétnapos romániai látogatásra szerdán Bukarestbe érkezett Joseph W. Ralston tábornok, az európai szövetséges erôk (SACEUR) fôparancsnoka.

A román sajtó által „Európa legerôsebb emberének" nevezett tábornok Mircea Chelaru vezérkari fônök meghívásának tesz eleget. Látogatásának fô célja áttekinteni a román hadsereg szerkezetének és hadrafoghatóságának korszerûsítését.

A fôparancsnok megbeszéléseket folytatott Sorin Frunzãverde védelmi miniszterrel, aki a tanácskozás után bejelentette: Románia és Bulgária októberben konferenciát szervez a NATO-hoz csatlakozni kívánó országok és a védelmi szövetség katonai struktúrái közötti interoperabilitásról. Fontosnak mondta, hogy válsághelyzetek esetére a NATO könnyítéseket fejlesszen ki a partnerországok számára a légtér használatával, a térségbeli repülôterek és kikötôk használatának engedélyezésével és a légi utakkal való gazdálkodásra szakosított központ kifejlesztésével kapcsolatban. Egyszersmind rámutatott: megbeszéléseik során ismét kifejezésre juttatta, hogy Romániának szilárd szándéka csatlakozni az észak-atlanti szövetséghez és támogatni a NATO lépéseit a térség békéjének, stabilitásának és biztonságának fenntartása érdekében.

KRÓNIKA

KISHÍREK

(2. old.)

Korunk Galéria
Miklóssy Mária sepsiszentgyörgyi festômûvész Plugor Sándor emlékére készült alkotásaiból nyílik kiállítás 2000. június 30-án, pénteken 13 órakor a Korunk Nagyszamos/Iasilor utca 14. szám alatti szerkesztôségében. Bevezetôt a Galéria vezetôje, Heim András mond. A mûsorban közremûködik Boér Ferenc, a Kolozsvári Állami Magyar Színház mûvésze. Ilse László Herbert és Ioana Galu Händel-mûveket ad elô.

Rejtvényfejtôink figyelmébe!
Emlékeztetünk, hogy a Szabadság és a Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazin közös júniusi rejtvénypályázatában a megfejtések beküldési határidejét elôrehoztuk július 7-re!

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA június 30-án, pénteken du. 5 órától tartja havi felolvasó ülését a I. Ghica 12. szám alatti székházban. Dr. Kékedy László egyetemi tanár, a MTA külsô tagja Mûkincsek és a modern természettudományok címmel tart elôadást. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT RENDEZ az RMDSZ külmonostori szervezete június 30-án, pénteken du. 6 órától a Pro Iuventute Mócok útja 75. szám alatti székházában. Minden korosztályt szeretettel várnak.

Gólyaposta
Lapunk apróhirdetései között lehetôséget adunk arra, hogy újszülöttek világrajöttét tudassák olvasótáborunkkal. Az újszülött adatait (név, hossz, testsúly, születési idôpont és hely) az apróhirdetésekhez szükséges nyomtatvány kitöltésével kell leadni pénztárunknál. Szolgáltatásunk egyelôre ingyenes.

Észlelô

(2. old.)

Öröm az ürömben: ha nincs elegendô föld a fôtéri gödrök betömésére, akkor nem is lehetünk annyira földönfutók.

(öbé)

Szafári németül

(2. old.)

Dél-afrikai szafári címmel tartott diaporáma elôadást dr.Paul Jürgen Porr, a 3-as számú klinika igazgató-fôorvosa kedden délután. A kolozsvári Német Fórum Unió utca 8. szám alatti székházában megtartott elôadáson Wilfried Schreiber geológus, a Fórum mellett mûködô szabadegyetem vezetôje köszöntötte a sajnos fôként idôsekbôl álló hallgatóságot, majd dr. Porr mesélt röviden tavalyi dél-afrikai kirándulásáról, melynek során a diákat készítette. A képek mellé felesleges magyarázatokat fûzni — mondta dr. Porr, és a festôi szépségû képek valóban önmagukért beszéltek. Afrikai törzsi ritmusok és madárcsicsergés kíséretében csodálhattuk a zebrák játékát, a zsiráf kecsességét, az oroszlánok fényes szôrzetét, egy gazella és egy madár barátságát. A napsütötte tájakat, az egzotikus növényeket és állatokat nézve néhány percig mi is a távoli szafárin érezhettük magunkat.

-bpe-

Románia képekben

(2. old.)

A Continental étterem vörös szalonjában nyitották meg kedden este 7 órakor Carol Gigi Nicolau fotókiállítását. Az An Image of Romania II címû tárlat a fényképész szerint elsôsorban külföldieknek szól, szándéka egy elfogadhatóbb Románia-képet nyújtani az eddig kialakult negatív benyomásokkal szemben.

A kiállítás anyaga hét kategóriára oszlik, a Magic Romania a természet varázslatával foglalkozik, a Special Romaniában különlegesen szép helyeket örökített meg, a többi kategóriának a romániai oltárok, a népmûvészek, a napfogyatkozás, a bukaresti dzsesszklubok és a segesvári Középkori Mûvészeti Fesztivál a témája.

A tárlat rendkívül változatos, a fotók közt dokumentum jellegû éppúgy található, mint mûvészi igénnyel készült kép. Carol Gigi Nicolau szerint azonban ebben a formában a képeknek közös üzenetük van: és mégis lehet.

Balázsi-Pál Elôd

Jogszolgálat

(2. old.)

Sz. J. Kolozsvár: Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az 1999/40. rendelet alapján kötött a bérlôvel bérleti szerzôdést, milyen indokkal tagadhatja meg, hogy a határidô lejártakor már ne hosszabbítsa meg?

Válasz: Az 1999/40. számú sürgôsségi kormányrendelet elôírja, hogy a határidô lejártakor a tulajdonos csak a következô esetekben tagadhatja meg a bérleti szerzôdés meghosszabbítását: a lakásra szüksége van a saját, házastársa, szülei vagy gyermekei igényeinek kielégítésére, azzal a feltétellel, hogy romániai lakhelyû román állampolgárok legyenek; az említett sürgôsségi rendelet alapján a tulajdonos el szeretné adni a lakást; a bérlet ideje alatt a bérlô 3 egymást követô hónapon át nem fizette a házbért; azokban az esetekben, amikor a bérlô kiadta a lakást albérletbe, a tulajdonos beleegyezése nélküli alapvetô módosításokat végzett, megrongálta a lakást, épületet, berendezéseket vagy jogtalanul részeket idegenített el belôle, viselkedésével lehetetlenné teszi a szomszédokkal való együttélést vagy a lakás használatát. A meg nem hosszabbítási szándékot az elsô két esetben a határidô lejárta elôtt egy évvel, a második két esetben 60 nappal korábban kell a bérlô tudomására hozni.

A szeretet közös lángja

(2. old.)

Vasárnap, június 25-én délben, az Úr 2000. évében a dési harangok nem hazafelé, hanem egy másik templomba irányították híveiket: a Nagy Zsinagógába, amelynek küszöbét legtöbben most lépték át elôször. A lelkészek híveikkel együtt a maroknyi, még itt élô zsidó közösség emlékezô és megemlékezô ünnepére jöttek.

A héberül és románul elhangzott ima és emlékezô szavak után égbe kiáltó sikolyként csendült fel Kôváry Tibornak, a bukaresti Coral templom kántorának magyar–héber éneke. A Szól a kakas címû népdal a fiatalabb nemzedék számára eddig ismeretlen jelentése — a gettók éneke volt, a bizakodás, a szabadulás reményének dala — most és itt a fájdalmas visszaemlékezés legmélyebb pillanatává lényegült.

Auschwitz hajlott hátú túlélôi, Mendel Iacob 90 éves, Birnbaum Leon 82 éves, Csillag Magdaléna 79 éves, Birnbaum Miriam 76 éves, Matlay Gabriella 77 éves, Blum Zoltán 73 éves egy-egy gyertyát gyújtottak. Lángjában benne volt a mi gyertyánk lángja is, amelyet, a város életében elôször, etnikai és vallási megkülönböztetés nélkül, közösen gyújthattunk azokért, akik szomszédaink, barátaink, ismerôseink és ismeretlen désiek, Dés környékiek voltak.

A Halmos Katalin vezényelte kolozsvári Talmud Tora kórus rendkívül szép hangú énekesei betöltötték a karzatos templombelsôt és az emberek szívét reménnyel, hogy az ördögi kegyetlenség soha többé nem kerekedhet felül, nem szoríthatja háttérbe az emberi megértést és szeretetet.

A hajlott hátú családot ábrázoló szoborcsoport gyermekkorom városának ugyanolyan központi része, akárcsak a hatalmas zsinagóga, amely elôtt áll. Talapzatára ez alkalommal visszakerülhetett az egykori emléktábla, amelynek kifejezô sorai elôtt a botra támaszkodó idôs néni emlékezetében felvillanó arcok és a fiatalok által csak történelemkönyvekbôl ismert adatok ugyanolyan mély fájdalmat ébresztenek a lelkekben.

Soha többé ne történhessen meg!

Lukács Solymossy Éva

Lopott Picasso-festmény Törökországban

(2. old.)

Egy Kuvaitból zsákmányolt Picasso-festményre bukkant a török rendôrség Izmír városában.

Lapjelentések szerint a hatóságok a hét végén letartóztattak két török férfit, akik a képet értékesíteni akarták. Mint a jelentésekbôl kitûnt, a két férfi kezdetben 30 millió dollárt követelt a portréért, amely a spanyol mûvész egyik múzsáját, Dora Maart ábrázolta, késôbb már 15 millióval is beérték volna. A festmény 1938-ban készült, s szakértôk megerôsítették valódiságát.

Rövid idôn belül ez volt a török rendôrség második ilyen fogása. Hat héttel ezelôtt a hatóságok ugyancsak egy Kuvaitból zsákmányolt Picasso- festményre bukkantak.

A mostani eset után a hatóságok arra gyanakodnak, hogy egy nemzetközi csempészhálózattal állnak szemben. A lefoglalt festményeket megôrzésre átadták az ankarai kulturális minisztériumnak.

VÉLEMÉNY

Határon túli kurátorként a Magyar Rádiónál
A Kossuth rádió a magyar nyelvterület legfontosabb adója marad

(3. old.)

A Magyar Rádió kuratóriumába a határon túli magyar szervezetek egy képviselôt küldhetnek. Az RMDSZ megbízásából ezt a tisztséget Jakab Gábor kolozsvári római katolikus plébános tölti be, akinek a közelmúltban járt le negyedik és egyben utolsó kurátori mandátuma. Ebbôl az alkalomból beszélgettünk tapasztalatairól.

— Magyarországon immár hosszú évek óta médiaháború folyik a közszolgálati adók körül. Miben látja ennek okait?

— Magyarországon 1996 elején, többéves parlamenti vita után, megszületett a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996/l. számú törvény, amit azóta is sokan bírálnak, okkal vagy ok nélkül. Ez a médiatörvény tagadhatatlanul sok sebbôl vérzik, de nem szabad elfeledni, hogy egy dolog a törvény minôsége, korrigálható volta, illetve más dolog annak betartása, betartatása... A 162 cikkelybôl álló törvény 45 oldalon jelent meg a Magyar Közlönyben. Célja az, hogy földrajzi elv szerint megkülönböztesse a megsokasodott helyi, regionális és országos mûsorszolgáltatókat, másrészt biztosítsa a szabad és független rádiózást és tévézést, illetve igazságosan elossza a rendelkezésre álló frekvenciákat. A törvény a mûsorszerkesztôi követelmények alapján különbséget tesz közszolgálati, közmûsorszolgáltató, kereskedelmi, nonprofit, valamint szakosított médiumok között. A médiatörvényben nevesített országos közszolgálati rádió Magyarországon egyedül a Magyar rádió. Kereskedelminek számít a Danubius, a Juventus és a Sláger rádió. A törvény életbe lépése után megválasztották az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a médiakuratóriumok tagjait. Az elnökségi tagokat a parlamenti pártok jelölik ki 4 éves idôszakra, a társadalmi kurátorokat (kuratóriumonként 21 személyt) a különféle társadalmi szervezetek küldik 1 éves mandátumra. A határon túli magyar szervezetek országonként egy képviselôt küldhetnek: az RMDSZ megbízásából ezelôtt négy évvel én lettem tagja a kuratóriumnak.

— Mi a kuratórium tulajdonképpeni feladata?

— A törvény kimondja, hogy a testület a Magyar Országgyûlés által létrehozott Magyar Rádió Közalapítvány kezelôje, illetve tulajdonosa legyen. Ebben a minôségében kell figyelemmel követnie a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodási tervét, javaslatot tesz az Országgyûlés illetékes bizottságának az állami támogatás ügyében stb. A kuratórium alkotta meg hosszú viták eredményeként a mûködés, mûködtetés szempontjából nagyon fontos okmányt, a Közszolgálati és Mûsorszolgáltatási Szabályzatot. Ez elsôsorban a magyar kultúra és anyanyelv ápolásával, valamint a mûsorkészítôk nyelvhasználatával és egyebekkel kapcsolatos feltételeket szabályozza. Ez mondja ki, hogy „mikrofonengedéllyel" kell rendelkeznie annak a mûsorvezetônek, aki a Magyar Rádióban megszólal. Ez nagyon fontos elv, ami nagy felelôsséget ró azokra, akik szóban fordulnak a nagyközönség felé. Bizony, mifelénk is elkelne hasonló szabályozás...

— Külhoni magyar kurátorként milyen szabályok kidolgozásánál segédkezett?

— A vallási és a nemzetiségi, illetve a határon kívülre sugárzott mûsorok terén hallattam szavam. A vallási mûsorszórást illetôen így szól a szabály: „Az önálló vallási mûsorok kialakítása során a felekezeti jogegyenlôség keretei között tekintetbe kell venni az egyházak igényét, a hívek számát, földrajzi elhelyezkedését, a nyelvi igényeket és a hitélet szabályait." Ugyanakkor „A Magyar Rádió Rt. mûsoraiban a magyar nyelv, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének helyes és választékos használatára kell törekedni."

— Voltak-e heves viták, nekifeszülések a kuratóriumi üléseken?

— Nemegyszer igen erôs pártérdekek kereszttüzében találtuk magunkat. Az elején magam sem értettem, hogy milyen folyamatok zajlanak a háttérben és azt sem, hogy bizonyos megnyilatkozásoknak melyek a mozgatórugói. Nemegyszer durva személyeskedések, hangoskodások hallatán a kuratórium lelkészeként szólaltam meg és intettem önmérsékletre a veszekedôket. Ekkor mondta az elnök, hogy „kedves kurátortársaim, a fôtisztelendô úr szavai után illendô lenne magunkba szállni és néhány percig meditálni". Nagyon sok kedves és széles látókörû emberrel is megismerkedtem, sok barátot szerezhettem.

— Az írott sajtóhoz hasonlóan e századvégen egyre többen „temetik" a rádiót is, feldicsérve a televízió mindent elsöprô erejét. Milyen szerepet tulajdonít a rádiónak?

— Lehet, furcsán hangzik, de gyorsaság tekintetében ma is fontosabb hírközlési eszköz, mint a televízió. Mondhatnám azt is, gyorsaság szempontjából messze megelôzi a televíziót, mûködése tehát rendkívüli fontos és hasznos. Nagyon sok esetben a rádión keresztül közzétett azonnali figyelmeztetés sok életet menthet meg, gondolok itt a csernobili katasztrófára vagy árvízhelyzetekre. Nagyon fontos, persze, a hitelesség. Pusztán üzleti szempontok miatt a rádió nem tehet engedményeket az értékek kiválasztásában. A nemzet számára egyes területeken szinte egyedül kínálja a tájékoztatás, az ismeretszerzés és a mûvelôdés lehetôségét. Manapság, sajnos, az ifjúság zöme igen gyors léptékben távolodik a rádiótól. Igazából nem érdekli a hírmûsor, az ismeretterjesztés, sem az irodalom, sem a klasszikus zene. Szinte kizárólag csak a hangos kortárs zenére figyel, annak is egy teljesen vad szegmensére...

— Melyik a kedvenc rádióadója?

— Egyértelmûen a Kossut rádió. Minden reggel legalább egy fél órát hallgatom. Egyébként is a Krónika mûsor a leghallgatottabb adása a Magyar Rádiónak. A magyar kormányfô, Orbán Viktor szerdai tájékoztatásaira külön odafigyelek. Sokan vitatták a kuratóriumban ennek kapcsán a pártatlanság kérdését. Nekem mindig az volt a véleményem, hogy amiként a családban a gyerekek jó esetben odafigyelnek a szülôk meglátásaira, tanácsaira, úgy a nagy család, a nemzet is oda kell hogy figyeljen a családapa szerepét betöltô miniszterelnök szavaira. Többször is szóvá tettem, hogy kisteljesítményû átjátszók telepítésével kellene növelni a mûsorszórás minôségét, hogy a Kossuth rádió az egész Kárpát-medencében jó minôségben legyen hallható. Napközben, alkotó munkám során vagy olvasás közben folyamatosan a komoly zenét sugárzó Bartók rádiót hallgatom. Tudok a Szülôföldem rádióról is, de azt csak nagy ritkán hallgatom. 1996 óta megszûnt a Petôfi rádió középhullámú adása, azóta csak URH-n sugároz. A Királyhágón túl lehet hallgatni, vagy tányérantennás-mûholdas sugárzású tévé valamelyik csatornáján. Örömmel tapasztalom, hogy napközben nagyon sok erdélyi magyar háziasszonynál reggeltôl estig szól a Kossuth rádió. Ha száz évvel ezelôtt a maihoz hasonló módon be lehetett volna fedni a Kárpátokon túli moldvai településeket magyar hanggal, meggyôzôdésem, hogy a csángók ízes magyar nyelve sem „csángósodott" (románosodott?) volna el ennyire. Rádiózni mindenképpen hasznosabb, mint tévézni, bár a tévézés látványosabb. A tájékozódni kívánó, érdeklôdô ember számára a puszta, száraz hír gyakran többet ér, mint a színes látvány.

— Hány embert foglalkoztat a Magyar Rádió?

— Amikor részvénytársasággá alakult, 2000 fôs személyi állománya volt. A természetes fogyással és a kisméretû létszámcsökkenéssel együttjáró minôségi cserékkel ma már 1600 fôre tehetô az itt dolgozók száma. A létszámcsökkentést az is indokolja, hogy az új évezred elsô éveire végbemegy az analóg/digitális technológiaváltás a rádióban, és megtörténik a számítógépes adáselôkészítô és adáslebonyolító programközpontoknak a kialakítása. Ez lényegesen jobb hangminôséget is eredményez.

— Milyen ma a Magyar Rádió anyagi helyzete?

— Míg 1993-ig kiegyensúlyozottnak mondható, egy évvel késôbb elkezdôdött az eladósodás. Az 1996-os év 800 millió forint adóssággal indult, és év végére elérte a 2000 milliót. A rendkívül pragmatikus és szuverén elvû jelenlegi elnöknek, Hajdú Istvánnak köszönhetôen a Magyar Rádió anyagi helyzete az utóbbi években stabilizálódott. A hatalmas tartozást sikerült teljesen felszámolni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy e hatalmas intézmény számára nincs biztosítva az inflációt követô állami támogatás, ugyanakkor a magyar állampolgároktól beszedett rádiódíj összege nem növekedett. 1997-ben a kereskedelmi rádiók egymás utáni gyors jelentkezésével beindult a könyörtelen médiaverseny, ami jelentôsen csökkentette a közszolgálati adók piaci pozícióját, elsôsorban a reklámbevételeket. A cél változatlan: a Kossuth rádiónak a kemény versenyben is el kell foglalnia az elsô helyet, hiszen ennek az adónak ma is vezetô tekintélye, igen gazdag múltja van, idén 75 éves.

— Hogyan fogalmazná meg a rádió küldetését a harmadik évezred küszöbén?

— Hiteles, gyors és szakszerû eligazodást segítô hírszolgáltatást és pártatlan tájékoztatást kell biztosítania az anyaországban és a környezô országokban élô magyarság számára. Nagy szerep hárul rá a magyar és az egyetemes kultúra közvetítése és megôrzése terén.

Makkay József

Fásultsághessegetô

(3. old.)

A helyhatósági választások második fordulójának visszhangjaként olvashattuk a magyar nyelvû lapokban: „Marosvásárhely elesett", „Kolozsváron újabb négy évre megbukott a demokrácia".

Magyar (és nemcsak magyar) szempontból fájó igazságok ezek, de azért a kincses város jelenében érezni a változás szelét: a Funar-ellenes politikai szövetség nem futott zátonyra, sôt, a városi és a megyei tanácsok alakuló ülésein már félreérthetetlenül éreztette számbeli és erkölcsi fölényét mindenfajta idejét múlta nagyromán dölyfös megnyilvánulással szemben. Azonban a marosvásárhelyi és a kolozsvári esetek ismét rávilágítanak egy fals nézetre, amelynek a mai erdélyi viszonyok közepette semmiképpen nem lehet keresnivalója.

Ugyanis amikor az egyéni szabadságjogokról beszélnek, mindenki elôszeretettel hangoztatja, hogy abba senki másnak nem lehet beleszólása. Ideértve a szavazáskor tanúsított távolmaradást is. Ennek következménye a Marosvásárhelyen hajszállal második helyre szorult Fodor Imre esete, kincses városunkban pedig az, hogy a funári csôcselék katonás mozgósítása ellenében az „abszolút szabad világ" híveit kevésbé lehetett kimozdítani az urnáig. Mert, úgymond, elsô az egyéni akarat, amelybe senkinek sem ildomos belekontárkodnia.

Éppen a marosvásárhelyi és a kolozsvári esetek példázták azt, hogy mennyire számít a közösségi szellem, hogy az „egységben az erô" néha több, mint egyszerû szólam, hogy tetszik, nem tetszik, az összefogás záloga az eredményességnek, amelynek egyformán részese lehet bárki szabad érzelmû felebarátunk. Kolozsvár esetében számadatok igazolják, hogy csupán felelôtlen magyarjaink távolmaradása az urnáktól egymagában már meghatározta az ismert eredmény kialakulását. Klasszikusként idézhetjük Deák Ferencet: „Amit erôszakkal vesznek el tôlünk, azt még visszaszerezhetjük, de amirôl magunk mondunk le, az örökre elveszett."

Hogy kincses városunkban a változásra nem kell újabb négy évet várnunk, az több, mint remény: az önkény elleni hadakozásba belefásult tömeg egy része talán már most belátta, hogy bizonyos pillanatokban, saját egyéni érdekében is, fontosabb a közös célt szolgálni. Funar már szemmel láthatóan nem a régi, önismétlô, sztereotip mûsorszámaira ráunt a világ. Erre az élô jelképre is az a sors várhat, mint egykori elôdjére, a marosvásárhelyi RNEP-elnök Cionteára: jön majd egy másik „nagyromán" és félreállítja ôt, esetleg éppen jelenlegi fônöke — még mielôtt túl komoly vetélytárssá nône...

Ördög I. Béla

Nyári éjszakák

(3. old.)

Nyári éjszakán a csillagok ezüst fénye végigsimogatja a Földet, a Hold tétován néz le ránk. Messze, túl a folyókon, hegyeken arcukon mosollyal szenderednek el az emberek. A természet késôbb tér nyugovóra, és korábban kél fel.

Nyári éjszakán megkönnyebbülten sóhajt fel a hajléktalan, álmában kastélyban, puha vánkosra hajtja fejét. A szegény ember az égre kacsint, vágyakozva kutatja az áttetszô égen szerencsecsillagát. Olykor eszébe jut: egyszer majdnem sikerült kezével megérintenie az eget. Ereje fogyott el, mielôtt esélye lett volna a megmérettetésre. Egy üres kuka mellett rongyokba bugyolált guberáló sírja el magát. Jobbra vágyik minden nyári éjszakán.

Tépett újságokat hord szerteszét a langyos szél, kóbor ebek keresnek a betonrengetegben menedéket. Egy sikoly hagyja el a vajúdó asszony ajkát — új élet sír bele a világba.

Nyári éjszakán parlagon, erdôben fogan a szerelem gyümölcse, az örömkönnyek patakocskává sûrûsödnek. A forróságban, mint egy kehely, olyanná olvad egymásba a két test. Nincs semmi égen és földön, mely elválaszthatná ôket.

Tücsökhegedûk szólalnak meg az éjszakában — baglyok félig lehunyt szemmel hallgatják —, jelzik, hogy élet van a csendben. A tétova vándor megáll, tudja, érte is szól a zene.

Asszony siratja mulandó fiatalságát, apa várja haza tékozló fiát. A hitetlen nézi az eget — a hitet kutatná szeme. Nyári éjszakán könnyebb az élet, fájdalmasan hosszú az elmúlás.

Csillagok fénye simogatja végig a földet, hold pásztáz a sötétben. A bölcsek sokat tudnak a világról, sokatfelejtenének. A balgák a mocsárból kiáltják: megtaláltuk értelmét a létnek.

Álmomban, régen, kincseket tartottam tenyeremen, a rossz elôl óceánokat úsztam át.

Békésen hajtom párnámra fejemet. Másra hagyom a világ átkát.

De ki ôrzi meg nyári éjszakáim emlékeinek dallamát?

Nánó Csaba

KÖRKÉP

Politikai szószegés Bánffyhunyadon
Bethlendi István a gazdasági bizottság élén

(5. old.)

Még mindig folyik az alpolgármesterek kinevezése Kolozs megyében. A legnagyobb tét Szamosújváron és Bánffyhunyadon volt, ahol az RMDSZ számított az alpolgármesteri tisztségre. Szamosújváron — mint ismeretes — nem sikerült RMDSZ-es alpolgármestert választani. Hiábavalók voltak az egyeztetések Bánffyhunyadon is, errôl Szentandrási István tanácsost kérdeztük.

— Röviden úgy jellemezhetném a helyzetet: szavahihetetlen polgármestere van Bánffyhunyadnak. Mint ismeretes, a helyhatósági választások második fordulójába a Szövetség Romániáért Párt jelöltje, Chis Nicolae és én kerültem a második fordulóba. Visszalépésem óriási politikai baki lett volna, hiszen köztudott volt, hogy a magyar szavazópolgárok közül majdnem 700-an Chisre adták voksukat. Visszalépésem esetén a magyarokat arra kellett volna buzdítanunk, hogy a Demokrata Párt jelöltjét támogassák. Erre aligha lehetett volna rávenni a magyarok többségét, s mint RMDSZ hitelünket veszélyeztetjük. Ezért nem vonulhattam vissza, viszont a második fordulóban csendesebben léptünk fel, nem szerveztünk ellenkampányt. Mindezt azért, mert az elsô forduló után Chis Nicolae ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy RMDSZ-es alpolgármester választását fogja támogatni. Amennyiben pedig ezt a tanács nem választja meg, beadja lemondását. Csütörtöktôl vasárnapig folyt az egyeztetés az RMDSZ és a Szövetség Romániáért Párt között. A hétfô reggeli alakuló tanácsülésen azt kifogásolták, hogy az RMDSZ engem ajánl az alpolgármesterségre. Maga az idôközben polgármesterré választott Chis Nicolae inkompetensnek nevezett, s kijelentette, hogy a saját pártjának jelöltjét, Topai Sorint látná maga mellett alpolgármesternek. Az RMDSZ (5 tanácsos) és az SZRP (4 tanácsos) mellett a DP, RNP, RTDP és SZRDP is rendelkezik két-két tanácsossal. A kis pártok ellenezték, hogy az alpolgármester is abból a pártból kerüljön ki, amely a polgármestert adta, viszont az RMDSZ jelöltjét sem óhajtották támogatni. Mi több, indoklásában az RSZDP-s Goia Viorel sikamlós szövegösszefüggésben egyenesen azt állította, hogy a polgármester is félig magyar, hiszen felesége magyar nemzetiségû. A hétfôi ülésen három javaslat merült fel, a második forduló viszont már döntésképtelen volt, így az ülést felfüggesztették.

A személyem ellen emelt kifogást követô egyeztetések során Benk András neve is felmerült mint potenciális jelölté, ám végül a kedd estére összehívott alpolgármester-választó ülésen Bethlendi Istvánt javasoltuk. Esetében semmiképpen nem lehetett inkompetenciáról szólni, hiszen mérnök, cégtulajdonos, 1992-ig már volt alpolgármester, a tanácsosok közül talán a legalkalmasabb lett volna az alpolgármesteri feladatkör ellátására.

Kedden este ismét három jelölttel kezdôdött a szavazás (Bethlendi István — RMDSZ, Bota Ioan — RNP, a kis pártok jelöltje, Topai Viorel — SZRP). A második fordulóban az RMDSZ és a kis pártok jelöltje mérettetett meg, de mert nem volt meg a szükséges egyszerû többség, zárt ülést rendeltek el. Tudvalevô, hogy amennyiben három gyûlés után sem sikerül alpolgármestert választani, feloszlatják a tanácsot, s újabb helyhatósági választásokat szerveznek. Az RMDSZ javasolta, hozzanak döntést, ellenkezô esetben a polgárok kedvezôtlen ítéletére számíthatnak. Gyakorlatilag a Szövetség Romániáért Pártnak kellett eldöntenie, hogy melyik jelöltet támogatja. Megegyezés született: az SZRP a kis pártok jelöltjére adja voksát, amennyiben tetszésük szerinti személyt neveznek meg. Az este fél tízkor, rendkívüli tanácsülés keretében megejtett szavazás második fordulójában így választották meg alpolgármesternek az RTDP-s Gabor Dumitru Florint.

Sajnos, csalódnunk kellett, a dolgok nem a nekünk tett — utólag felelôtlennek bizonyuló — ígéreteknek megfelelôen alakultak. Ez viszont tanulságul szolgál a jövôre nézve. Az RMDSZ igyekezett minél jobban megszervezni a kampányt, úgy tûnt, az emberek külön értékelték, hogy az elôválasztások során ôk maguk dönthették el a tanácsosjelöltek sorrendjét, a szavazásokon való részvétel mégis elég alacsony volt. Az eddigi hat helyett csupán öt tanácsosa lett az RMDSZ-nek, ami viszont a 19-rôl 17 fôsre csappant tanács összlétszámához viszonyítva hasonló képviseltségi arányt jelent, mint az eddigi években. Ha háromszázzal több szavazatot kapunk, még további két tanácsosunk bejuthatott volna.

A kedvezôtlen helyzet ellenére az RMDSZ mégsem lesz elszigetelt a helyi tanácsban, hiszen vannak még szövetségeseink, ugyanakkor az is jelentôs, hogy a gazdasági bizottság elnöke Bethlendi István lett. A jövôben mindenképpen a törvény szigorú betartását fogjuk követelni, s azt, hogy a tanács dönthessen, a polgármester hajtsa végre ezeket a döntéseket, ne pedig fordítva, amire az elmúlt négy év alatt bôven akadt példa — tette hozzá Szentandrási.

Kerekes Edit

Családias hangulat a dési városházán

(5. old.)

Június 27-én Désen sor került a tanácsosok eskütételére, a városi tanács és a függetlenként megválasztott Ungur Ioan mérnök személyében, az új polgármester beiktatására. Jelen volt Kolozs megye prefektusa, a választási bizottság elnöke, képviselôk és a városháza dísztermét zsúfolásig megtöltô városlakók. A törvényes procedúrákat betartva a városi tanács 21 tanácsosa megalakította a négy bizottságot: gazdasági, urbanisztikai, jogi, tanügyi — melyben majd ellátják feladataikat. Az RMDSZ tanácsosai kérésükre végzettségüknek, valamint érdekeinknek megfelelôen a gazdasági, urbanisztikai és tanügyi bizottságban vesznek részt. Ezután került sor az alpolgármester jelölésére és titkos szavazásra, melynek eredményeképpen az RMDSZ által is támogatott Manzat Marius — NLP — 11 szavazattal (Rusu Vasile Licã — RTDP — 5 szavazat ellenében) — Dés alpolgármestere lett.

A rendezvény végén szót kért Ungur Ioan polgármester, köszöntve a jelenlévôket és a város lakosságát, akik bizalmat szavaztak neki. Röviden vázolta stratégiáját, melyben mindenkitôl komoly hozzáállást, teljes erôbedobást, a tanácsosoktól pedig a pártérdekek háttérbe szorítását kéri azért, hogy az eltelt 10 év helytelen politikai és gazdasági irányítása miatt rendkívüli elszegényedett város képe megváltozzon. Lojalitásnak, átláthatóságnak kell jellemeznie a tanács munkáját, ki kell kérni minden esetben a lakosság véleményét is. A zsúfolásig megtelt díszterem vastapssal köszöntötte alpolgármesterét és polgármesterét.

A terembôl kijövet Manzat Marius alpolgármester elmondta: — Megválasztásom nem politikai volt, hanem az eddigi 4 évben ugyanebben a funkcióban szerzett tapasztalatomnak szólt. — Szerinte az új polgármester szigorúságot, új metodikát és felfogásbeli változást hoz a város vezetésébe.

Balogh Zoltán mérnök, RMDSZ-elnök szerint az 57 éves tapasztalt menedzser és a fiatal vállalkozó páros szerencsés választása lehet a városnak. Az elôzetes tárgyalásokon a polgármesternek felvázolták az RMDSZ igényeit: vállalja fel a város és a magyarok érdekeit.

Lukács Éva

Gyémántmise a barátok templomában

(5. old.)

Rendhagyó esemény színhelye volt kedd délután a ferencesek kolozsvári temploma.

Hálaadó szentmiséjét mutatta be Dr. Mészáros György Szent Ferenc-rendi atya, pappászentelésének 60. jubileuma alkalmából.

Sok ember, sajnos, még a 60. életévét sem éri meg, milyen nagy kegyelem tehát egy ilyen jubileum, ha valakit Isten hatvan évig alkalmaz szôlôjében és ha még 83 esztendôs korában is munkában akar látni.

Szívbôl kívánjuk, hogy szeretett György atyánk még sok éven át a mai szellemi frissességével gazdagítson tanításával és örvendeztessen jelenlétével.

Fodor György

Felgyorsítják a Hajnal negyedi útjavítási munkálatokat

(5. old.)

Boros János és Mircea Gavrilã alpolgármesterek tegnap a Hajnal negyedi csatornarendszer felújításával megbízott Hidroconstructia építô céget keresték fel. A megbeszélés során a két alpolgármester a munkálatok felgyorsítását sürgette. Az építô cég vezetôsége ígéretet tett arra, hogy intézkedni fognak, és felgyorsítják az útburkolat rendbetétele körüli munkálatokat azokon a helyeken, ahol a csatornarendszer felújítása már megtörtént. Az alpolgármesterek azt is szóvá tették, hogy sokan panaszkodnak a város bizonyos csomópontjainál adódó közlekedési nehézségekrôl. Az illetékesek megígérték, hogy ebben az ügyben is lépni fognak.

P. A. M.

A megyei rendôrség sajtótájékoztatóján értesültünk

(5. old.)

Csalás kísérlete, értékhamisítás, magánokirathamisítás, személyazonosság meghamisítása miatt vizsgálják Florin Câmpeant (30) és Lucian Muresant (23). Május 18–19-én a zilahi Ambianta Kft.-tôl vásároltak építôanyagot, a 27 millió 700 ezer lejrôl hamis cégnévvel, hamisított pecséttel (nemlétezô cég, az Iorom Kft. nevére szóló) ellátott utalványt állítottak ki. Ráadásul Câmpean arra bújtotta fel Muresant, hogy hamis nevet (Radu Chira) mondjon be az üzleti tárgyalás során. Letartóztatták ôket. Câmpeant más ügyben is vizsgálják: adócsalás és sikkasztás miatt, ugyanis tavalytól 2000 júniusáig nem könyvelte el cége, a Lemmet Prodcom Kft. kereskedelmi tevékenységét, s így az államkasszának nem kevesebb mint 475 millió lejes (!) kárt okozott — a pénzt pedig magáncélra használta.

Ötvenéves férfi holttestére bukkantak a Dima utca 23. számú tömbház alagsorában. Gyilkosságra utaló nyomokat nem találtak rajta, felboncolják. Az azonosítás érdekében folytatódik a nyomozás.

Kisgyerek szenvedett balesetet Mócson: Ioan Pestean (40) CJ–04–YWK rendszámú 1300-as Daciával elgázolta a figyelmetlenül és helytelenül átkelô 10 éves Andrei Cristian Popot. A kisfiú könnyebb sérülést szenvedett.

Ittas gyalogost gázolt el a marosludasi (Ludus, Maros megye) Mihai Corneliu Brustur (23) az MS–04–RCE rendszámú 1310-es Dacia vezetôje. A kedd esti baleset áldozatát, a figyelmetlen és nem a gyalogosoknak kijelölt helyen átkelô Ioan Balát (44) kórházban ápolják.

(pja)

Fehér megye
Szórványban fokozottan veszélyes a megosztottság

(5. old.)

A Fehér megyei magyarság életében, a megmaradást szolgáló sok pozitív jelenség mellett, a választások kapcsán a megosztottság is felütötte a fejét. Mindez nem ismeretlen az ország más vidékeinek magyar lakossága körében sem, a szórványban azonban hatványozottabban veszélyes.

A helyhatósági választásokon, 1996-hoz viszonyítva, a nagyenyedi RMDSZ kb. 500, a Fehér megyei 1260 szavazatot vesztett. Hová tûntek ezek a szavazatok? Ennyivel csökkent volna a számunk, ennyien dolgoznak külföldön, egyszerûen ennyien nem jöttek el szavazni? Valószínû ez is, az is oka lehet ennek a hiánynak, ami megyei szinten csaknem 2 százalékkal csökkentette szavazóink arányát. Ezek az eredmények mindenképpen elgondolkoztatóak, még akkor is, ha a szavazás eredményeképpen sikerült megôrizni a 4 nagyenyedi tanácsosi helyet, a 2 megyeit, sôt az összmandátumok száma még nôtt is 2-vel (42-rôl 44-re).

Magyarlapádon a falu lakosságának vallási alapon való kettéválása áttevôdött a politikai életre is. A község a Szövetség Romániáért színeiben induló román polgármestert választott. Két RMDSZ-es tanácsos, akik a gyôztes kampányát támogatták, hajnalig ropták az „örömhórát" új fônökükkel. Az ô táboruk adta az alpolgármestert is. A szövetség megyei szervezete pedig sok mindent megtett, hogy ne így legyen! Ezek után vajon hogyan fognak érvényesülni a falu magyarságának igazi érdekei? Vannak olyan javaslatok, hogy a falu lakossága 2 egyházközségre, illetve 2 RMDSZ-szervezetre váljon. (?)

Torockószentgyörgyön az RTDP nevében egy magyar családi rokonsági csoport megosztotta kissé a falut, de egy tanácsoson kívül más eredményt nem tudtak elérni. Torockóközségben ma magyar polgármester van, megfelelô tanácsi támogatással. A másként szavazó csoport jelenleg csalódott, mert az ígéretek (tanácsosság és havi 300 ezer lej) nem teljesülnek, pedig az Unirea napilap valótlan állításokkal is támogatta ôket. Ehhez hasonló esetek a tájékozatlan, gyenge szociális helyzetû vagy éppen az ambícióit mindenáron érvényesítô szavazóknál fordulnak elô.

Szövetségünk ernyôje alól jobbra vagy balra elsodródó magyaroknak köszönhetôen mindössze 3 helyen (Alsókarácsonyfalva, Gyulafehérvár, Marosújvár) nyertünk szavazatokat 96-hoz képest. Szövetségünk sikerét lényegében a román választók egy részének nagyfokú közömbösségének is köszönhetjük.

A Fehér megyei RMDSZ mindenképpen számíthat az ôszi választásokon is arra a hûséges magra, amely a júniusi helyhatóságin már bizonyított. A lapádi és torockói jelzésekre azért érdemes odafigyelni, mert ugyan magyar többségû községekrôl van szó, de mégis csak a szórványról, ahol a többségi pártok elszívó hatása és az elmérgesedô magyar–magyar ellentétek érzékenyebben érintik a közösséget. Új stratégiát kell tehát kidolgozni, hogy odafordulhassunk azokhoz a magyar emberekhez vagy családokhoz, akik eltávolodtak a szövetségtôl és más pártoknál próbáltak szerencsét. Arról kellene meggyôzni ôket, hogy még nem találták fel azt a többségi pártot, amely demokratikus szellemben felvállalná a magyar érdekeket.

A megyei kampánystáb kétségtelenül hatalmas munkát végzett az elôválasztások megszervezésével. A szûkös anyagi körülmények ellenére mindenhova elvitték az RMDSZ hívó szavát, a nehéz helyzeteket is megpróbálták kezelni. Úgy tûnik azonban, hogy ôsszel ennél többre lesz szükség, hogy csökkenjen a választók lemorzsolódása, erôsödjön a bizalmuk abban, hogy a másként gondolkodást, az ambíciókat „házon" belül is gyakorolhatják addig, amíg céljaink megegyeznek.

Bakó Botond

GAZDASÁG

A jövedelemadózás nemzetközi vonatkozásai

(6 old.)

A gazdasági tevékenység nemzetközivé válása és kiszélesedése az idôk során olyan adózási problémák megjelenését eredményezte, amelyek kezelése nem csupán egymással kapcsolatba kerülô két ország, hanem egész régiók gazdasági és politikai érdekeit érintik.

A határokon kívüli, illetve a határokon túl nyúló tevékenységeken keresztül a gazdasági szervezetek és a magánszemélyek két vagy esetenként több ország jogi és gazdasági szabályainak hatókörébe kerülnek. Ez oda vezet(het), hogy ugyanazt a gazdasági tevékenységet, illetve jövedelmet két vagy több ország is megadóztatja, ami az ún. kettôs adózás nem kívánt jelenségét eredményezi. A kettôs adózás a maga során olyan mértékû jövedelemelvonást eredményez, ami ellehetetleníti az illetô gazdasági tevékenység folytatását, komoly gátat szab a tôke magasabb hozam felé irányuló nemzetközi áramlásának. Ilyen gátak fenntartásában azonban egyetlen piacgazdaságú ország sem érdekelt, ezért a kettôs adózás elkerülését, illetve csökkentését nemzetközi adóegyezményeken keresztül az illetô országok érdekeinek figyelembevételével szabályozzák.

A fenti megfogalmazásban úgy tûnhet, hogy a határokat átlépô tevékenységek adóztatása és az abból eredô kettôs adózás elhárítása az adóegyezmények eszközrendszerével könnyen megoldható feladat. Amint a következôkbôl kiderül, a dolog nem ilyen egyszerû.

A nemzetközi adózás átláthatóságát szerfelett megnehezíti egy olyanegységes adórendszer hiánya, amelyhez hasonló a nemzeti adóztatás terén minden országban akár fejletlen vagy tökéletesebb formában jelen van. A nemzetközi adórendszer — ha ilyen fogalom egyáltalán létezik — abból a számtalan nemzetközi adójogi egyezménybôl tevôdik össze, amelyet a világ országai külön-külön kétoldalú egyezményekben, valamint országcsoportonként, nemzetközi szervezetek keretein belül fogadnak el. Komplexitása mellett azonban a nemzetközi adójognak is vannak általánosan elfogadott szabályai, amelyek megkönnyítik a lehetséges értelmezések, alkalmazási lehetôségek, változatok labirintusából kivezetô út megtalálását.

A nemzeti adóztatás, az adókivetés joga az országok belsô szuverenitásán alapszik, azon a jogi elven, hogy minden országnak korlátlan joga van saját jogrendszerének kifejlesztésére, kötelezô érvényû szabályok bevezetésére. Természetszerûen minden ország törekszik egy olyan adórendszer kiépítésére, amely gazdaságpolitikai céljai megvalósítása mellett, költségvetésének maximális bevételt biztosít, ezért minden, az illetô országhoz valamilyen formában kapcsolódó jövedelemre igyekszik adót kivetni.

Az adóztatási jog gyakorlása során az országok néhány nemzetközileg elismert és alkalmazható adózási elvet követnek. Az egyes országok a következô alapon vetnek ki adót egy bizonyos jövedelemre:

• a jövedelem tulajdonosa az illetô ország állampolgára vagy ott belföldi illetôséggel bír, vagy

• a jövedelemforrásul szolgáló tulajdon az ország területén található, illetôleg

• a jövedelmet termelô gazdasági tevékenységet az ország területén végzik.

Az elsônek említett elvet az illetôség elvének, a másik két elvet együttesen területi vagy forrás elvnek is nevezik.

Mint azt az elôbbiekben már említettük, nemzetközi ügyletek esetén, több ország nemzeti joga szerint is kivethetô adó ugyanarra az ügyletre. A nemzeti jogok egyidejû alkalmazásából eredô többszörös adóztatás lehetôségét példázza az alábbi eset.

Egy dán állampolgárságú magánszemély munkavállalás céljából három éve tartózkodik Magyarországon. Az illetônek Svédországban ingatlan tulajdona van, amelyet bérbe ad. Feltevôdik a kérdés, hogy melyik országnak és milyen indok alapján van joga a bérbeadásból eredô jövedelmet megadóztatni. Ha a felsorolt jogelveket vesszük alapul, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy mindhárom ország jogosan követelhet egy részt a jövedelembôl. Dánia adóztatási joga az illetô személy állampolgárságán alapul, Magyarországon mint belföldi személyt az összes jövedelme alapján (beleértve a külföldi jövedelmeket is) terheli adófizetési kötelezettség, míg Svédország adóztatási joga az ingatlan svédországi fekvésén alapszik. Amennyiben a példában említett három ország között nincs olyan egyezmény, amely a kettôs (esetünkben hármas) adóztatás jogát korlátozná, akkor az illetô magánszemélyt fenti jövedelme után mindhárom országban adófizetési kötelezettség terheli. Ezt a fajta kettôs (többszörös) adózást nevezi a szakirodalom nemzetközi kettôs adózásnak.

Egyébként a kettôs adózás nemcsak a nemzetközi adózásban, hanem az országokon belül is jelen lehet. Például mind Romániában, mind Magyarországon belföldi kettôs adózás történik a vállalati nyereségadó esetében, amelyet egyrészt társasági, másrészt osztalékadó terhel.

A legtöbb ország az adóit az illetôség (románul rezidentã) illetve a jövedelem forrása (származási helye) alapján veti ki, így a kettôs adóztatás leggyakrabban e két elv összeütközésébôl ered. Másképp fogalmazva, a jövedelem tulajdonosát az egyik országban az illetôsége miatt, a másik országban pedig a jövedelem forrása miatt terheli adófizetési kötelezettség.

Alapvetô kérdése tehát a nemzetközi adózásnak az illetôség fogalmának és a jövedelem származási helyének, forrásának tisztázása.

(Folytatjuk)

Vince György

Valutaárfolyamok
(június 28., szerda)

(6 old.)

Váltóiroda

Mrka (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Transilvania Bank

10 220/10 350

21 250/21 500

Alpha Bank

10 200/10 360

21 230/21 450

Román Nemzeti Bank

10 236

21 270

Az utcai pénzváltóknál a forint 75/80, a márka 10 100/10 300, a dollár pedig 21 200/21 400 lejbe került.

NAPIRENDEN

Theodor-Teodor duó Románia élén?

(8 old.)

Theodor Stolojan, az utóbbi idôben végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság körében legnépszerûbb romániai politikus, a közeljövôben belép a politikai életbe — idézi Vasile Secãrest, a Társadalmi-Liberális Kezdeményezés nevû szervezôdés vezetôjét az Adevãrul fôvárosi napilap. A volt miniszterelnököt támogató politikai alakulattal Secares szerint a Nemzeti Liberális Párt és a Szövetség Romániáért párt már felvették a kapcsolatot, a tárgyalások eredményeirôl a közvéleményt idejében tájékoztatják. Az esetleges koalíció miniszterelnök-jelöltje a Románia gazdaságát fejlesztô programot ajánló Theodor Stolojan, az államelnök-jelölt pedig Teodor Melescanu lenne — írja az Adevarul.

S. M. L.

Módosítják a választójogi törvényt
A választási küszöb növelése a nagy pártoknak kedvez

(8 old.)

A kormány az általános választójogi törvény sürgôsségi kormányrendelettel történô módosítását kezdeményezte. Mátis Jenô képviselô tájékoztatása szerint a sürgôsségi kormányrendelet tervezet három fô témakört érint. A választási küszöb 3 százalékról 5 százalékra való emelését, az államelnökjelölt támogatásához szükséges aláírásszám növelését a jelenlegi 100 ezerrôl 300 ezerre, a választásokon induló prefektusok, alprefektusok, prefektúrai fôigazgatók esetében pedig az eddigi hat hónapos lemondási határidôt két hónapra csökkentenék. Mint ismeretes, a jelenlegi törvényes rendelkezések értelmében ahhoz, hogy prefektus, alprefektus vagy prefektúrai fôigazgató a parlamenti választásokon indulhasson, legalább hat hónappal a választások elôtt le kell hogy mondjon tisztségérôl.

A képviselô szerint nehéz megítélni, hogy létezik-e konszenzus a politikai pártok között ezekben a kérdésekben. A választási küszöb növelése során a kis pártok egyértelmûen hátrányos helyzetbe kerülnek. A módosítás inkább a nagy pártoknak kedvez. Mátis úgy véli: a küszöb megemelése a politikai rendszer mûködôképességét növeli, hiszen kevesebb párttal könnyebben alakítható ki koalíció, parlamenti többség. A kezdeményezésnek tehát van létjogosultsága. Az államelnökjelöltek támogatásához szükséges aláírások növelése azzal magyarázható, hogy az 1996-os választásokon nagyon sok volt a jelölt.

Mátis Jenô szerint a választójogi törvény módosítása azért sürgôs, mert a módosítás és a választások között bizonyos határidônek kell eltelnie. Mivel az idô túl rövid ahhoz, hogy a módosításra parlamenti úton kerüljön sor, a sürgôsségi kormányrendelettel történô eljárást választottak.

P. A. M.

Nem büntetik többé a homoszexualitást
Az ortodox egyház tiltakozik a módosítás ellen

(8 old.)

Kedden a képviselôház eltörölte a Büntetôtörvénykönyv 200. cikkelyét, amely az azonos nemûek közötti szexuális kapcsolatot büntette. Mint ismeretes, az európai szervezetek nemegyszer aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a román törvények még mindig bûntettnek minôsítik a homoszexualitást.

A Mediafax jelentése szerint a módosítás során a képviselôk beiktattak azonban egy olyan elôírást, amelynek értelmében, ha a szexuális perverzió elkövetésére a nyilvánosság elôtt kerül sor, az egytôl öt évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô. A meghatározás szerint perverziónak számít minden „természetellenes aktus", lásd az anális és orális kapcsolatokat — pontosított Emil Popescu, a képviselôház jogi bizottságának elnöke. Hozzátette: amennyiben az aktusra intim körülmények közt kerül sor, az nem esik a törvény hatálya alá. Popescu szerint jó lenne a bordélyházak törvényesítését is minél hamarabb tetô alá hozni, amely — véleménye szerint — lényegesen csökkentené a nemi erôszakok számát. „Én mindig is a homoszexuálisok ellen foglaltam állást, de a jelenlegi politikai konjunktúra prioritásai elôbbvalók, mint a személyes meggyôzôdésem" — magyarázkodott a képviselô.

A cikkely eltörlése ellen elsôsorban az ellenzéki honatyák, köztük mindenekelôtt a nagy-románia párti képviselôk szavaztak.

A Büntetôtörvénykönyv módosításakor a képviselôk beiktattak egy újabb cikkelyt a szexuális zaklatás büntetésére vonatkozóan is. Ennek értelmében egytôl három évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô szexuális zaklatásnak minôsül minden olyan kísérlet, amely során az elkövetô munkahelyén betöltött hatalmi pozíciójával visszaélve szexuális vágyainak kielégítésére próbálja kényszeríteni kiszemelt áldozatát. Szintén egytôl öt évig terjedô börtönbüntetés jár a nemi betegségek terjesztéséért, amennyiben az elkövetô tudatában van annak, hogy fertôzött. A nemi erôszakért egytôl tíz évig terjedô börtönbüntetés jár, a 15 év alatti kiskorúak megrontásáért pedig egytôl hét év.

A végsô szavazás elôtt felolvasták Teoctist pátriárkának a plénumhoz intézett levelét, amelyben a román ortodox egyház felháborodását fejezi ki azon módosító indítvány miatt, amely „törvényesítené a természetellenes, tisztátalan szerelmet". Teoctist szerint az európai közösség, ha akarja, úgyis befogadja Romániát, annak minden „sajátosságával" együtt.

Csôdeljárást indítanak a Vallások Nemzetközi Bankja ellen

(8 old.)

A Román Nemzeti Bank eldöntötte: nem halogatják tovább a Vallások Nemzetközi Bankja elleni csôdeljárás beindítását, mivel a bank alaptôkéjének emelése mind ez idáig nem történt meg. Az RNB vezetôsége elrendelte, hogy a bank jogi osztálya csütörtökig tegye le a bukaresti törvényszék kereskedelmi részlegére a csôdeljárás beindításához szükséges iratokat.

Február 1-én a Román Nemzeti Bank fizetésképtelenség és bankfegyelmi okok miatt felügyelet alá helyezte a Vallások Nemzetközi Bankját és felülvizsgálta annak gazdasági helyzetét, ami az elmúlt idôszakban egyre romlott. A fizetésképtelenségre vonatkozó hírek hallatán a betétesek megrohamozták a bankot, és több, mint 700 milliárd lejt vontak ki onnan. Ennek köszönhetôen május 8-án az RNB igazgatótanácsa ideiglenesen megtiltotta a banknak, hogy az pénzkifizetési mûveleteket hajtson végre.

A válságból való kikerülés egyetlen lehetséges módja a bank alaptôkéjének megemelése lett volna. A nagy-britanniai érdekeltségû Jaquila Group pedig többször is ígéretet tett arra voantkozóan, hogy 20 millió dollárral hozzájárulnak a BIR tôkésítéséhez. Ez azonban az RNB által kitûzött határidôig nem történt meg, sôt a pénzintézet június 26-ig újabb haladékot kért. Ez idô alatt a Jaquilának a 20 millió dollárt át kellett volna utalnia egy romániai bank számlájára, ami azonban mind ez idáig nem történt meg, és a Jaquila kedden újabb haladékot kért. A jegybank vezetôsége azonban a csôdeljárás beindítása mellett döntött, ugyanis véleményük szerint semmi sem garantálja a Jaquila szándékainak komolyságát.

A Vallások Nemzetközi Bankja kedden közölte az RNB vezetôségével, hogy a Nemzetközi Okümenikus Központ jelezte érdeklôdését a BIR tôkésítésére, és 72 órán belül 40 millió dollárt utal át egy romániai bank számlájára. Ezt az ajánlatot azonban a nemzeti bank nem vette figyelembe, mivel az érintett pénzintézet a Vallások Nemzetközi Bankjának tulajdonosa, és emiatt már rég tisztázhatta volna a bank helyzetét. A csôdeljárás beindításának köszönhetôen a betétesek sorsa is tisztázódni fog, ugyanis betéteikért a Garanciaalap kezességet vállal 56 millió lejig.

A Vallások Nemzetközi Bankjánál jelenleg 450 000 betétes közel 2000 milliárd leje van letétbe helyezve.

T. K.

Világbanki segítség a román egészségügynek

(8 old.)

A Világbank vezetôi a román egészségügyi reformtervezet anyagi támogatására irányuló, negyven millió dolláros kölcsön folyósításáról szóló egyezményt írtak alá. Az ígért összeg annak a két kölcsönfolyósítási programnak része, amelyeket a Világbank a következô két évben fog Romániának nyújtani. A program, amelyrôl a Világbank 1997 szeptemberében határozott, Románia megyéinek 75 százalékát hivatott lefedni, és 24 hazai kórházban lefolytatandó befektetéseket és szakmai elôkészítô tanfolyamokat foglal magába. A 69,8 millió dolláros projekt kivitelezéséhez a román állam 27,59 millió dollárral, különbözô szervezetek pedig 2,25 millió dollárral járulnak hozzá. A kölcsön visszafizetési határideje húsz év. A Világbank 1990 óta három milliárd dollárt folyósított Romániának, amellyel 29 programot finanszírozott meg.

Idôben figyelmeztetett az RHSZ az FNI helyzetérôl
Az illetékesek rá se hederítettek a jelentésre

(8 old.)

A Román Hírszerzô Szolgálat már az év elsô hónapjaiban felhívta az Ingó Értékek Országos Bizottsága és a Pénzügyminisztérium figyelmét a Nemzeti Befektetési Alap (FNI) helyzetére — jelentette ki Ovidiu Petrescu, az RHSZ parlamenti bizottságának alelnöke. Petrescu kifogásolta, hogy az államapparátus illetékes szervei nem vették komolyan a hírszerzô szolgálat figyelmeztetéseit. Annak idején az RHSZ azért nem értesítette a közvéleményt, mert ezek az információk megelôzés helyett pánikot robbanthattak volna ki — mondotta a bizottság alelnöke.

Jelzésértékû, hogy a parlament csupán tegnapelôtt, az FNI-csôd után egy hónappal érezte idôszerûnek egy, az alap tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2000 - All rights reserved -