2000. június 30.
(XII. évfolyam, 150. szám)

A városháza üvegtermében tegnap délután került sor az új városi tanács harmadik ülésére. Az elsô napirendi pontban a szakbizottságok számát, valamint ezek összetételét szavazta meg a tanács. Az eddigi hat bizottság helyett a következô négy évben öt fog mûködni.

Az ûlést vezetô Horea Uiorean (Nemzeti Liberális Párt) szavazásra bocsátotta a szakbizottságban helyet kapó tanácsosok számát. A javaslat értelmében (melyet a 30 jelenlevô tanácsos közül 22 fogadott el) a pénzügyi és költségvetési szakbizottságban heten kaptak helyet, elnöke Dan Bobis (Szövetség Romániáért Párt). Az RMDSZ részérôl Pálfi Károly tagja a szakbizottságnak. A helyi közigazgatási szakbizottság elnöke Teodor Groza (RTDP), RMDSZ-es tagja Máthé András Levente. A városfejleszési szakbizottságot Romulus Zamfir (liberális) fogja vezetni, tagja Boros János és Pap István (RMDSZ). Az oktatási, kultúrális és egészségügyi szakbizottságban Révész Erzsébet lett a titkár, az elnök Mircea Cretu (PUNR). Végül a szociális védelemmel, a jogi dolgokkal foglalkozó szakbizottságban az RMDSZ részérôl helyet kapott Vekov Károly és Mikó Lôrinc, aki egyben a bizottság elnöke is.

Második napirendi pontként a városi tanács mûködési szabályzatának módosítására tett javaslatokat tárgyalták a tanácsosok. A módosítások jelentôségérôl Molnos Lajos tanácsos elmondta: általuk felértékelôdik a szakbizottságok fontossága, és precíz, pontos munkára készteti az adminisztratív személyzetet. Molnos Lajos annak a reményének adott hangot, hogy csökkeni fognak a nem kellôképpen dokumentált határozattervezetek, kiküszöbölik az elírásos, tévedéses, hiányos javaslatokat. Ezáltal több idô jut a valódi problémák megoldására — nyilatkozta Molnos Lajos.

Lapzártáig a városi tanács mûküdési szabályzatának 62 pontjából 24-et vitattak meg.

Nánó Csaba

Heti ülésén a kormány kinevezte Somogyi Gyulát, Kolozs megye új alprefektusát, aki a megyei tanácsosi tisztséget választó Buchwald Péter helyébe lép.

Somogyi a Szabadságnak elmondta: „Remélem, hogy jól együtt tudunk majd dolgozni Bogdan Cerghizan prefektussal. Szinte négy évig voltam városi tanácsos, így jól ismerem a 69-es közigazgatási törvényt, tudom, milyen feladatok hárulnak az alprefektusra. Minden erômet latba vetem, hogy eleget tegyek ennek a feladatnak, és megfeleljek a kihívásnak."

P. A. M.

Gheorghe Funar polgármester június 15-én piac felépítését engedélyezte az Anton Pann utcában, ahol mezôgazdasági szezonárut forgalmazhattak volna a kiskereskedôk.

A közegészségügyi igazgatóság ellenôrzései során összeállított jegyzôkönyvbôl kiderül, hogy az Anton Pann utcai piac nem tesz eleget az alapvetô egészségügyi normáknak az úgynevezett mûködési engedély pedig sérti a 108/1999-es kormányrendeletet. Ezért a prefektúra 10 millió lejes büntetést rótt ki Gheorghe Funar polgármesterre.

N. Cs.

Tegnap véget ért az érettségi második vizsgája, anyanyelv és irodalomból. Országszerte közel 180 ezer diák érettségizik az idén, közülük csupán valamivel több mint 7500-an vizsgáztak szerdán és csütörtökön is: magyar irodalomból 6826-on, német irodalomból 657-en, továbbá szlovák, szerb, cseh és 11 diák horvát nyelvbôl és irodalomból érettségizett. A két elmúlt vizsganapról dr. Csucsuja István professzort, az Apáczai-líceum vizsgabizottságának elnökét kérdeztük.

— A magyar irodalom annyira gazdag, hogy vizsgaanyaggá szûkíteni nagyon nehéz. Örömömre szolgált, hogy a tanárok és a diákok nemcsak penzumként fogták fel a tantárgyat, hanem viszonyulásukból úgy tûnt, értékelik, szeretik. Kellemes volt hallgatni a feleleteket Adyról, József Attiláról, Madáchról stb. Számomra újdonságként szolgált, hogy a sok fizikát, matematikát, informatikát tanult, reál szakos diákok átlagban jobban szerepeltek humán szakon végzett társaiknál. A humán szakos diákok is produkáltak kiemelkedôen jó feleleteket, ám a reálosoknak sikerült valamivel tömörebben, lényegretörôbben megfogalmazni mondanivalójukat. Mikor az olvasmányélmény alapján kell összeállítani a feleletet, észrevehetô volt, hogy a fiatalok kevesebbet olvasnak, kevesebb verset tudnak könyv nélkül. Mindazonáltal jó eredmények születtek — mondta a bizottság elnöke.

Ma és szombaton az idegen nyelv szóbeli vizsgával folytatódik az érettségi. A sok vizsgáztatási kategória kissé megnehezítette a szervezést, a diákok tudását igen differenciáltan (hány évig tanulta a nyelvet, heti hány órában stb.) értékelik. A vasárnapi szünet után hétfôn a román írásbeli vizsga következik, majd kedden a magyar, azt követôen pedig a szaknak megfelelô kötelezô, illetve választható tantárgyak. Csucsuja István elmondta, a tételek lefordítása miatti késést úgy igyekeznek minél rövidebbre szabni, hogy több — legalább négy — hozzáértô fordítóval dolgoznak.

Kerekes Edit

A tavalyinál jelentôsen jobb, 74,4 százalékos sikerrel ért véget az idei képességvizsga Kolozs megyében. 1999-ben a sikeresen képességvizsgázók aránya csupán 67 százalék volt. Török Ferenc fôtanfelügyelô-helyettes elmondta, a legtöbben a román nyelv és irodalom vizsgán buktak el, ebben a negatív sorrendben ezt követte a matematika, a magyar nyelv és irodalom és végül a Románia földrajza, illetve történelme. Kolozs megyében közel 8000 diák vett részt a képességvizsgán. A törvény értelmében azok a diákok, akik a képességvizsgán elbuktak, csak jövôre próbálkozhatnak újra. A tanfelügyelô-helyettes elmondta, ez volt a helyzet a tavaly is, ám akkor a kormány külön rendeletben mondta ki egy második képességvizsga megszervezését augusztus végére. Erre az idén is lehetôség van.

K. E.

Együttes ülést tart szombaton Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Egyeztetô Tanácsa és a Szövetségi Képviselôk Tanácsa. Napirenden: Markó Béla szövetségi elnök beszámolója, a mûvelôdési és önkormányzati ügyvezetô alelnökök kinevezése, az RMDSZ költségvetésének elfogadása, a helyhatósági választások eredményeinek elemzése. Az SZKT vasárnap külön is folytatja tanácskozását, a testület újabb kísérletet tesz arra, hogy véglegesítse a belsô választások szabályzatát.

Mint ismeretes, nemrég új vezetô került az RMDSZ mûvelôdési fôosztályának élére Szép Gyula személyében, akit a hét végén erôsít meg tisztségében a SZET és az SZKT. Szintén személycsere várható az önkormányzati fôosztály élén is: értesüléseink szerint Takács Csaba ügyvezetô elnök elfogadta Madaras Lázár alelnök lemondását, aki egészségügyi okok miatt távozik tisztségébôl. Utódjáról a lapzártakor még tartó ügyvezetô elnökségi ülésen döntöttek.

Csütörtökön a szenátus Serban Pretort, a Nemzeti Liberális Párt és Gáspárik Attila marosvásárhelyi színmûvészt, az RMDSZ jelöltjét kinevezte az Audiovizuális Tanács tagjává. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által támogatott Constantin Vaeni jelölését nem fogadták el. Serban Pretor igazgatói tisztséget tölt be az Audiovizuális Tanácsban. Mandátumuk négy évre szól.

Kolozsvár két új alpolgármestere, Boros János és Mircea Gavrilã megkapták elsô konkrét feladatukat Gheorghe Funartól. A polgármester két bizottság létrehozását kezdeményezte a városházán, amelyek elnökévé Boros Jánost és Mircea Gavrilat jelölte. A bizottságok hatáskörébe tartozik annak a sürgôségi kormányrendeletnek a végrehajtása, amelynek értelmében az óvoda- és iskolaépületek — kivételt képeznek a felsôfokú oktatási intézmények — a helyi tanács hatáskörébe kerülnek.

P. A. M.

Figyelmeztetô
A fenesi úti megállóban ácsorogtam, mikor megpillantottam egy TIR-tehergépkocsit. Messzirôl látszott, hogy hatalmas felirat ékesíti oldalát. Tudtam, hogy buszomra még jó ideig várnom kell, ezért (szakmai betegség?) közelebb mentem, elolvasni a szöveget. Most fogódzanak meg. Az írás imígyen szólt:
VIGYÁZZATOK LÁNYOK, AZ ENYÉM 18 MÉTER HOSSZÚ!
Mit szóljak pajtás? Gratulálok.

Nánó Csaba

In memoriam Szôts István
A modern magyar filmmûvészet úttörôjének, az Emberek a havason címû világhírû film (Mûvészeti fôdíj, Velence, 1942) alkotójának tiszteletére alvinci (Fehér megye) szülôháza falára emléktáblát helyeznek. Az ünnepségre 2000. július 2-án, vasárnap du. 2 órakor kerül sor Alvincen, a Maros utca 20. szám alatt, a református templom közelében.

Az asztmaklub rendkívüli összejövetele
Azért rendkívüli, mert most a több ezer éves kínai gyógymasszázs alkalmazásáról és eredményeirôl esett szó.

Dr. Bodizs György fôorvos mutatta be Balázs Anna-Mária fizikatanárnôt, aki évek óta tanulmányozza a kínai gyógymódot. A szervezetet ért külsô és belsô hatásokat az emberek mintegy 70%-a legyôzi, de 30% gyógyszerre és kezelésre szorul. Sokat segíthet a szervezeten a megfelelô légzôgyakorlat, gyógymasszázs, torna, akupunktúra. Az egészség megôrzésében a gyógynövények is segíthetnek. A kínai tanok szerint az emberi testet beborító hálózaton 360 érzékenyebb pont van. Ezeknek a pontoknak a masszírozása sokat használ. Jól meghatározott pontok masszázsával segíteni lehet a szervezetet az egészség és egyensúly megtartásában, a különbözô bajok leküzdésében.

Az elôadást videofilmen közvetített masszázsbemutató egészítette ki, és megtudtuk, hogy az aranyékszerek (fülbevaló, gyûrû) hasznosak, az ezüst viszont nem javallott.

Levey Ferenc

— Miként váltunk az idén annyira csehoviakká?

— Úgy, hogy a rekordtermés következtében az egész ország egy nagy Cseresznyéskert.

(öbé)

A Kolozs Megyei Statisztikai Fôigazgatóság jelentése szerint 2000. májusában megyénkben az ipari termelés 1%-kal volt kisebb a múlt év hasonló idôszakában elértnél. Az idei elsô öt hónapban összesen 3970 milliárd 400 millió lej értéket termeltünk meg, ami 0,7%-kal marad el a tavalyi hasonló mutatótól. 2000-ben többet gyártottunk a következôkbôl: vasásvány, nyers acél, acélhenger, acélsodrony, könnyûipari gépek és berendezések, faipari berendezések, öntöttvas alkatrészek, celulóz, színesfém tartószerkezetek és berendezések, mûanyagfeldogozásból származó termékek, papír, gipsz, porcelán egészségügyi áruk, üvegnemû, kötöttáru, hús, tejtermékek. Kevesebbet termeltünk sóból, élelmiszeripari mûszaki berendezésekbôl, cementbôl, csiszolóanyagból, homokkôbôl, fajanszlemezbôl, fûrészáruból, szôttesbôl, falemezbôl, esztétikai furnérból, lábbelibôl, zöldségkonzervbôl, húskészítménybôl, tejbôl, búzalisztbôl, árpalisztbôl, kenyérbôl, sörbôl, édesipari termékekbôl. A késztermékek készlete május 31-én 592 milliárd 900 millió lejt tett ki, 41 milliárd 400 millió lejjel többet, mint tavaly ilyenkor. Az iparban foglalkoztatottak száma 52 541 volt, 0,2%-kal kevesebb, mint április végén. Az öt hónapra és egy alkalmazottra számított munkatermelékenység 17%-kal haladta meg a tavalyi szintet.

A magánszektorban május végén 242 999 alkalmazott dolgozott, ebbôl 110 599 munkás, 93 611 középvégzettségû, 38 789 felsôfokú végzettségû.

Kolozs megyében az állami társadalombiztosításból fizetett nyugdíjasok száma 144 310 volt, 1767-tel több, mint 1999 végén, ezek átlagos nyugdíja májusban elérte a 753 914 lejt. A rokkantsági és háborús veterán nyugdíjasok (582 személy) átlagosan 1 265 052 lejt kaptak, a mezôgazdasági nyugdíjak52 589 személyt érintettek és átlagosan 154 370 lejt értek el. Társadalmi segélyben (290 848 lej átlaggal) 302-en részesültek.

A Kolozs Megyei Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Fôigazgatóság adatai szerint június 26-ig 1849 hektárnyi ôszi árpából 1018 hektárt (55%-ot) takarítottak be, az átlaghozam az elôre becsült 1448 kg/ha helyett 1621 kg/ha volt. Május végén az állatállomány a következô volt: 115 478 fô szarvasmarha (1,1%-kal kevesebb, mint 1999 májusában), 250 130 fô sertés (-5,6%), 357 396 fô juh (-2,6%), 165 592 fô házi szárnyas (-9,2%).

2000. június 10-én 38 153 munkanélküli személyt tartottak nyilván, ami a munkaképes lakosság 10,9%-a (0,3%-kal több a tavaly ilyenkor mért adatnál). Ezek 61,8%-a munkás, 54,2%-a nô. A Kolozs Megyei Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatalban május 31-én 34 558 céget tartotak bejegyezve, 897-el többet, mint 1999 decemberének végén. 2000. június 20-án 11 651 hivatalosan bejegyzett magáncéget tartottak számon.

Júniust írunk, ilyenkor mindig csúcsforgalom van a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban. Elsô sorban az egyetemi diákok vizsgaidôszaka miatt. A szesszió alatt meghosszabbított órarenddel tart nyitva az intézmény. Az olvasóterem hétfôtôl péntekig 8–21, szombaton 8–20, vasárnap 8–14 óra között áll a közönség rendelkezésére. A folyóiratok terme hétfôtôl péntekig 8–20, szombaton 8–19 óra között fogadja látogatóit. A kölcsönzô részleg hétfôtôl csütörtökig 9–16, pénteken 9–14 óra között tart nyitva, szombaton és vasárnap zárva. A többi részleg is hétköznap 8–21, szombaton 8–20, vasárnap 8–14 óra között áll az érdeklôdôk rendelkezésére.

A szesszió után megváltozik az órarend, de erre még nincs pontosan kidolgozott terv.

Ö. I. B.

Szerda este a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén bemutatták a Pro Minoritate negyedévi szemle 2000/Tavasz számát. Bevezetôjében Bakk Miklós arról beszélt, hogy korunk központi kérdése a kisebbségek helyzete, amelyhez a szakemberek kétféleképpen viszonyulnak. Vannak, akik általánosan vonatkoztatják mindenféle kisebbségre, mások viszont, köztük a Pro Minoritate szerkesztôi is, leszükített értelemben kezelik. Erdély társadalmában a kérdés rendkívüli jelentôségû, olyannyira, hogy már román szerzôk is utaltak a két külön vizsgálódásra érdemes régióra: Belsô-Erdélyre és a határmenti övezetre.

A találkozón jelen levô Zákonyi Botond fôszerkesztô és Ábrahám Barna szerkesztô ismertették a Pro Minoritate, az azonos nevû alapítvány által támogatott kiadvány célját, terveit. Szerintük Kelet-Európában nemcsak a magyarság, hanem minden etnikum frusztrált, és ennek a kudarcérzetnek az alapját a 20. századi két világháború kapcsán megkötött békeszerzôdések képezik. Kevesen tudjuk, hogy a szlovákoknak is megvan a maguk Trianonja, és hogy délen az a mondás járja: „a szerbek minden háborút megnyernek és minden békét elveszítenek". Mindnyájan ennek a frusztrációnak a levét isszuk, és a lap ezt kívánja részletesen bemutatni, alkalmat nyújtani a téma kibeszélésére. A Pro Minoritate tematikus számokban gondolkodik. Az elsô számuk a nemzettudat és a nemzetté válás helyzetét vizsgálta az anyaországgal szomszédos államokban. A most megjelent szám az utóbbi tíz évben Közép-Kelet-Európában végbement gazdasági átalakulásokra összpontosít, mert napjainkban a nyugatiak szemében ez a legfontosabb megítélési szempont. Ugyanakkor állandó külpolitikai rovatukban most olyan tanulmányok olvashatók, mint Magyarország és a koszovói háború; Megengedhetô-e a humanitárius intervenció konfliktusok rendezése érdekében; Elmozdulások a nemzetközi intézmények kisebbségpolitikájában; Kisebbségvédelem a közép- és kelet-európai kétoldalú államközi egyezményekben; Adalékok az Osztrák Szabadság Párt történetéhez. A Szubjektív Románia címû részben Alina Mungiu-Pippidi (Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítô és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében) és Marius Turda (Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai) írásait olvashatjuk. Másik állandó rovatuk, a Helyzetjelentések, általában rövid, szubjektív és tanulságos beszámolókat közöl bármirôl (pl. csíksomlyói búcsú, albániai úti élmények, nemzeti és kulturális identitás Kárpátalján).

A Pro Minoritate következô, nyáron megjelenô számának fô témája a balkáni nemzeti fejlôdés. Az azt követôé pedig a „kishazák" fogalom körüli gondolatok, a regionális-lokális kötôdések körképszerû bemutatása (ez a téma egyre gyakoribb a nyugati szakirodalomban). Az idei utolsó szám szintén körkép formájában fogja felleltározni a környezô országok lokális választási preferenciáit. A lap szerkesztôsége örömmel veszi erdélyi szerzôk, fôként fiatal doktorandusok jelentkezését különféle témákkal. A Pro Minoritatét Erdélyben a Magyar kisebbség juttatja el könyvtárakba és más megrendelôihez.

A bemutató végén a két vendégszerkesztô válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Kiemelendô dr. Egyed Ákos észrevétele: lehangoló manapság a magyar–magyar kapcsolatokban a hétköznapi emberek szintjén jelentkezô tudattorzulás, az erdélyi származás „hátránya", a magyar–székely viszonyt jellemzô eltávolodás, ebben a kérdésben az iskolában és még ki tudja, hol lehet és kell a nézeten idejében (és egyre többet) helyesbíteni.

Ördög I. Béla

Jeruzsálem múltjáról, jelenérôl és jelentôségérôl hallhattak mindazok, akik június 28-án délután ellátogattak a Német Demokrata Fórum székhelyére. A Romániai Örmény Szövetség kolozsvári fiókja, valamint Azaduhi Varduca Horenian titkár szervezésében családias hangulatú összejövetelre került sor, amelynek kezdô mozzanataként könyvjutalmakat osztottak ki mindazoknak, akik sikeresen elvégezték az örmény nyelvtanfolyamot. Majd Vasile Grunea publicista tartott elôadást A történelmi és a mai Jeruzsálem címmel, amelyben rövid, képzeletbeli sétára invitálta hallgatóit abban a városban, amely a zsidó nép számára magát a létet, a létezést jelenti. Nevezik ezt a helyet többek között a béke városának, az örökkévalóság városának, a hét kapu városának, a mennyei Atya városának, a szent városnak, minden vallás városának, sziklavárosnak. Dávid király alapította és tette meg a zsidók fôvárosává Krisztus elôtt 1000 évvel. Emlékét ôrzi Dávid tornya, az a múzeum, amely egész Jeruzsálemet magába foglalja.

Az összejövetel második részében Lukáts Mária képzômûvész az örmény és a zsidó nép közötti hasonlóságról, valamint a város építészetérôl beszélt. Mindkét nép kereskedelemmel és mûvészettel foglalkozik, kitûnô humorérzékkel rendelkeznek, életük számtalan tragédiája és megpróbáltatása mellett is mindig a humorban leltek vigaszt. A mûvésznô szerint Dávid és Góliát története a példa arra, hogy egy csepp leleményességgel mindent túl lehet élni. Az építészeti remekmûvek sorában többek között a Siratófalat emelte ki, ahol minden ember otthon érzi magát, hiszen a világ minden tájáról járnak oda imádkozni. „Jeruzsálem a világ közepe, tulajdonképpen innen indult az élet." — szögezte le végszóként Lukáts Mária. A tartalmas elôadások némileg ellensúlyozták, hogy az ígért videofilmet nem sikerült teljes terjedelmében megnézni, azonban a szervezôk biztosítottak mindenkit: a következô összejövetelen ezt a hiányt pótolni fogják.

Sándor Boglárka

„...a prédikátorok minden helyeken hirdessék az evangéliumot, ki-ki az ô értelme szerint, és a közösség, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá nem kényszeríthesse, az ô lelke azon meg nem nyugodván, de tarthasson oly prédikátort, akinek tanítása ô neki tetszik. És ezért senki a superintendensek közül, se mások a prédikátorokat meg ne büntethessék, a religióért senki ne szidalmaztassék, az elôbbi constitutiok szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításért más bárkit is fogsággal vagy helyétôl megfosztással fenyegessen, mert a hit Istennek ajándéka, az hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által vagyon" — foglalták törvénybe Tordán az erdélyi karok és rendek 1568-ban, akkor, amikor még Európában minden felekezet az egyedül üdvözítô igazság birtokosának hitte és vallotta magát.

Mi, erdélyiek büszkék is vagyunk erre, de fôképp arra, hogy szülôföldünk nemcsak a vallási türelem bölcsôje volt, hanem az évszázadok során annak mintaképévé nôhette ki magát. A Szabadság június 22–23-i számaiban megjelent Ma is szükség van reformációra címû interjút olvasva megdöbbenten tapasztaltam, hogy az amerikai import „igaz hit" a vallásháborúk szellemiségét próbálja visszacsempészni mindennapjainkba. Az Erdélyben is tevékenykedô miskolci Missziós Intézet „igaz keresztyén" vezetôi sárral-gyûlölettel fröcskölnek be minden felekezetet és sárba taposnak mindent, amiben a XX. század végi ember hisz és reménykedik: modernizációt, vallási türelmet, ökuméniát. A prófétai pózban tetszelgô intézetvezetôk, Jézus Krisztus „igaz követôi", miközben a közel 2000 éves Szentírás szó szerinti értelmezését-követését kérik ma számon elsôsorban a református, de tulajdonképpen minden más egyházon, egyetlen apróságról megfeledkeznek. Mégpedig arról, hogy a Bibliában többek között olvasható a következô parancsolat is: „szeresd felebarátodat!" És a felebarát itt nálunk Európában, sôt annak erdélyi csücskében is, lehet akár más vallású.

Nem próbálom elvitatni a presbiteriánus-reformátusok szabad bibliaértelmezési, egyházalapítási jogát, mert valóban hiszem, hogy „a hit Isten ajándéka, az hallásból lészen, mely hallás Istennek igéje által vagyon". Azt viszont kétlem, hogy joguk lenne már-már kiátkozni mindenkit, aki másképp hallja az igét. „Úgy gondoljuk, hogy sem társadalmi szempontból, sem a biblikus kereszténység szempontjából nem képviselünk semmilyen káros vagy veszélyes nézetet" — állítja az interjúalany, de türelmetlen szavai az ellenkezôjét igazolják. Az emberiségnek mindig is égetôen idôszerû volt a türelem problémája, és egy kisebbségi társadalomban még nagyobb jelentôséggel bír. Egy kisebbségi társadalomnak nap mint nap meg kell birkóznia a nyelvi-etnikai türelmetlenséggel, és ha ezt még a soraiban dúló vallási türelmetlenséggel tetôzi, akkor elôbb-utóbb a biztos felmorzsolódásra számíthat.

Jeremiás próféta szavaival példálózva buzdít bûnbánatra, a református egyház által járt utak felülvizsgálatára a missziós vezetô. Ellenkezô esetben „nem marad más hátra, mint a modernizmus, ökumenizmus és liberalizmus útja, amelyen a református egyház most is jár. Ezek az utak pedig nem a református szellemiség útjai. Ezek az utak a Biblia és a református hitigazságok feladását jelentették, és egy olyan anyaszentegyházat eredményeztek, amely már rég nem szent, és rég nem egy »az igaz hit egyességében« (Heidelbergi Káté, 54. kérdés), és nem az Isten dicsôítésére törekszik" — vallják az új hit vezetôi. Nem tudom, hogy elképzelésük szerint mit kellene tennie a református anyaszentegyháznak, fegyvert fognia minden nem református ellen vagy kiátkoznia a másképpen gondolkodókat, de azt sejtem, hogy a Biblia igazságaira minduntalan hivatkozó missziós vezetôk szándékosan értelmezik félre a benne foglaltakat. Krisztus halála elôtt arra intette híveit, hogy „legyetek egy", és ezt nem lehet csupán egyes felekezetekre vonatkozóként értelmezni és kezelni, hiszen Krisztus az egységes kereszténység megôrzésére buzdított. Az istenkáromlásként emlegetett ökuménia pedig épp ennek valamiféle újrateremtésére törekszik oly módon, hogy közben tiszteletben tartja minden felekezet sajátos másságát.

Én is ugyanazt vallom, mint a presbiteriánus-református vezetôk: legyünk a Biblia igazságainak ne csak elvi elfogadói, hanem megtartói, következetes cselekvôi és védelmezôi. De nem a szelektíven olvasott és értelmezett Bibliáé, hanem azé, amely elsô parancsolatként a felebarát szeretetének kötelezettségét rója ránk, különben újra a Codex Justinianeusok szellemiségével kell megbírkóznia az emberiségnek. A vallási türelem a történelem nagy vívmánya, vigyázzunk rá!

Gál Mária

Egyáltalán nem csodálkoznék, ha a kolozsváriak döntô többsége csak annyit tudna a Brassó megyei Földvárról, hogy ott a második világháborút követôen fogolytábor mûködött, ahol nagyon sokan lelték halálukat. Most ne firtassuk, hogy az ott elpusztultak miként jutottak a lágerbe, s hogyan fejezték be olyan rövid idô alatt földi (és földvári) pályafutásukat, de azt sem, hogy teljesen vétlenül vagy súlyos bûnökkel terhelten kerültek oda... Az utókor számára mindenképpen egyetlen vizsgálódási szempont és kétségbevonhatatlan tény marad: emberek voltak, akiket megillet az a tisztesség, hogy haláluk helyét megjelöljék!

A földváriak nem elôször próbálnak ennek az embermértékû feladatnak eleget tenni — bizonyos erôk ellenállásának mindig sikerült megakadályozni a jeltételt. Mert vannak mást akarók is — s ôk bizonyára azt is tudják, mitôl, miért ilyen ellenszenves ez a kezdeményezés. S aligha lehet véletlen, hogy a földváriak nemes szándéka most is gonosz ellenállásba ütközött — ôrzöttek és ôrzôk sohasem ítélik meg azonosan ugyanazokat a tényeket. Mindezek ellenére sokéves huzavona után a Brassó megyei tanács jóváhagyta az emlékmû fölállítását.

Amint a tévéadásokból is értesülhettünk, az emlékmû elkészült, ám alig hat órát emlékeztethetett az ott elhunytakra, mert a község egyes — a helyrôl, az emlékmûrôl és a megemlékezésrôl másképpen vélekedô — lakói, polgármesteri vezénylettel le is rombolták.

Ez a rombolás — mindamellett, hogy törvénytelen és gyalázatos tett azokkal (és utódaikkal) szemben, akik ott veszítették életüket — nagyon pontos helyzetképet mutat a toleránsnak hitt román társadalom mai erkölcsi állapotáról, de áttételeiben a gazdaság katasztrofális helyzetének nyilvánvaló okairól is: építésre és alkotásra csak nagyon nehezen és keveseket, ám rombolni és ártani nagyon gyorsan és eredményesen lehet embereket és erôket mozgósítani!

Nem is az a döbbenetes, hogy józan gondolkodásra (és egyáltalán, gondolkodásra!) képtelen egyedek milyen könnyen rávehetôk a törvények megszegésére és semmibevevésére, hanem az, hogy éppen olyanok teszik (tehetik büntetlenül), akiknek alapvetô feladata éppen a törvényesség védelme és tiszteletének megkövetelése lenne! Mint Földváron, ahol a választott polgármester vezényelte a romboló különítményt! Aki bizonyára összetévesztette (s ezzel alkalmatlanságát is bizonyította!) hivatali megbízását valamiféle törvényfölöttiséggel, valami olyan hatalommal, amelyben nemcsak maga szabja, de ô is a törvény!

De hát nem ez az elsô drámai figyelmeztetés az általános erkölcsi züllés mértékérôl és ennek az állapotnak a tarthatatlanságáról, a benne föllelhetô veszedelmekrôl. Pedig nem is a tettben van a nagy veszedelem, hanem a benne rejlô üzenetben! Abban, hogy nyomában bárki más is azt hiheti, hogy hasonló — hazafias tettnek minôsülô — törvénytelenség elkövetése után ôt sem érheti bántódás! Hiszen máris annyi, de annyi példa van rá — különösen itt, Kolozsváron, de az országban mindenütt —, hogy a hatalmukkal visszaélôknek, a hatalom „védôernyôje" alatt törvénytelenkedôknek, az uszítóknak soha semmi bajuk sem lett, sôt, éppen ellenkezôleg, többségüket prémiummal, külön jutalommal díjazták.

Mi sem könnyebb különben, mint bármely törvénytelenséget és visszaélést a hazafiság mentelmi jogot biztosító három színével — mint a padokat — bemázolni!

Persze, nagyvonalúan és jóindulatúan is kezelhetô a földvári és a hozzá hasonló minden nekihevülés, mint ahogy annyi „ártatlan" társával történt, s az ügy, akár egy óvodás csínytevés, gyorsan és zajtalanul ad acta tehetô, ám a fejcsóválásig se jutóknak (s ez alól talán az RMDSZ illetékesei sem mentesíthetôk) azon is el kellene gondolkodniuk: vajon ha ezek a nemzetvédô huligánok játékos-borzas kedvükben az ô széküket is elkezdik döntögetni — mert ha belejönnek, ez is elkerülhetetlenül bekövetkezik! —, akkor is ilyen megbocsátóan fordulnának le a bársonyszékrôl?

Kiss János

Mi, akik a húszas-harmincas években jártunk iskolába — függetlenül attól, hogy felekezetiben vagy a fiú felsôkereskedelmi magyar tagozatán tanultunk — mindig nagyon jól megértettük egymást.

Jómagam a római katolikus fôgimnáziumba jártam és ott cserkészkedtem 1929–1930-ban. Elôzô években mindhárom gimnáziumban próbálkoztak a cserkészet megszervezésével, de sikertelenül. Végül Puskás Lajos tanárnak, a kitûnô szervezônek sikerült egy jó hírû, sikeres csapatot összehoznia, amelynek egy-egy ôrse a Piatra Neamt-i, illetve brassói dzsemborén elsô lett, de az iskola nevének megemlítése nélkül, Kolozsvár színeiben. A Gh. Baritiu gimnázium tanára, a kolozsvári cserkész-kohors parancsnoka dicsekedett is velünk, elhallgatva magyar mivoltunkat...

Amikor magunkban voltunk iskolában, táborban, kiránduláson stb., magyar, fôleg kuruc dalokat énekeltünk és a honvédségivel megegyezô tábori sapkát viseltünk, de amikor a románokkal közös programon vettünk részt, magyarul nem énekelhettünk, ezért betanultunk egy zulukaffer indulót, és erre meneteltünk:

Csing-csáng, csing-csáng, bumfilincki,
Rábó-rábó, rábora vács-vács-vács,
Ángele novájá kecske novájá, kecs-kecs-kecs.
Árámbucsi, árámbucsi, árámbucsi uji-uji-uji,
Ángele novájá, kecske novájá kecs-kecs-kecs.

És így tovább a végtelenségig. Ezt nem kifogásolták, mert nem magyarul volt. De zulukafferül sem. Valószínûleg a végzôsök, a nagy cserkészek: Málnási Géza (késôbb orvosprofesszor Marosvásárhelyen), Karácsonyi László (késôbb a nagyváradi járványkórház igazgatója), Szentmiklósi Ferenc (késôbb tanár) és Buttinger Antal voltak a szerzôi.

Pattogós indulóként fújtuk, de évtizedekkel késôbb, gyakorló nagyapaként, elnyújtva, monoton hangon énekelve altatódalul szolgált a „zulukaffer" induló: 1978-ban Zsoltot, 1981-ben Emesét ringattam álomba vele.

A piari alsó tagozatának elvégzése után átmentem az állami felsôkereskedelmi iskola magyar tagozatára.

Frána Péter némettanár volt a magyar tagozatért felelôs aligazgató. Mindig az erkölcsrôl és vallásról beszélt, az erkölcsi tartáson kívül nem is tanultunk egyebet, mint a der, die, das ragozását, és hogy trotlik vagyunk (ezt sokszor hallottuk tôle).

Egy téli napon azzal lépett be az osztályunkba:

— Maguk trotlik! Vegyenek példát D. Ferencrôl. Ô unitárius, mégis a ferencrendiek templomába jár!

D. Feri, egy aranyosszéki kis fizetésû unitárius tanító fia, valószínûleg vallási alapon lakott az Unitárius Gimnáziumban, a „pajtában". Gyakran gyûltünk össze nála.

Frána Péter nem tudta, hogy D. Feri nem imádkozni tér be a kolostorba, hanem mert a pajta és az iskola között félúton volt a fûtött templom, otthonról pedig ugyancsak széllelbélelt nagykabátban engedték el.

Feri barátunknak többé nem kellett németet tanulnia, még annyit sem, mint nekünk, a hetes, nyolcas osztályzatot hivatalból megkapta.

Frána Pétert nagyon tiszteltük és nagyra becsültük azért az erkölcsi tartásért, amire nevelt. Leszármazottja, rokona sem neki, sem feleségének nem volt, krassóvári (Bánát) temetôben lévô, elmosódó sírját osztálytársunk, dr. Tuka László kezdeményezésére és irányításával, 1977-ben az 1925–1940 évfolyamok elérhetô 85 volt tanítványa a maga költségére rendbe hozatta (beton keret és fedôlap, márványtáblára vésett felirattal).

Egy másik, ugyancsak D. Ferivel kapcsolatos keris történet:

Elsô éven románul tanultuk a világ gazdasági földrajzát, melyet Patachi Nicolae tanított. Kína volt napirenden, a tanár ebbôl próbálta feleltetni Ferit, de — enyhén szólva — sikertelenül. A végén Patachi odalökte: habar n-ai! Ferinek valami derengeni kezdett: Sángháj... Hábárnáj... És már mondta is: Hábárnáj, kétszázezer lakos, selyemipar stb. Akkor tanulta meg, hogy habar n-ai nem egy kínai város, hanem azt jelenti, hogy fogalmad sincs.

Abban az idôben a román nyelv elsajátítását nem erôszakolták, nem követelték meg úgy, mint napjainkban.

Papp József András

• Gyilkossági kísérlet miatt vizsgálják Loredana Andrea Pop (23) munkanélkülit. Június 14-én a Szamos partján sétált 3 éves kisgyerekével, amikor adott pillanatban 2–2,5 m magasságból a partszegélyrôl a vízbe lökte. Az összesereglett polgárok kimentették a kisfiút, akit jelenleg a gyerekkórházban kezelnek. Loredana Popot körözte a rendôrség, a napokban vették ôrizetbe.

• Magánlaksértés és ütlegelés áldozata jelentkezett a rendôrségen. Dumitru Filip (59) lakásába kedden, június 27-én este fél tizenegykor hatolt be az (akkor még) ismeretlen tettes, és erôszakkal 4 millió lejtôl fosztotta meg. Azonosították és ôrizetbe vették a tettest Bãdãnut Lingurar (47) magyarderzsei (Dârja) születésû, Kolozsvárott törvénytelen keretek közt élô férfi személyében.

• Szerzôdéskötéskor elkövetett csalás miatt indítanak eljárást az apahidai Vasile Cristian Tusa (38) foglalkozásnélküli, büntetlen elôéletû férfi ellen. Egy személytôl 10 ezer német márkát kölcsönzött cége, a Motedis tevékenységének kiterjesztése céljából — azt ígérte, hogy osztalékot fizet neki. A szerzôdéskötéskor már nem volt a cég tulajdonosa, a társadalmi részek feletti jogot átengedte másnak.

• Két millió lejt lopott el a detrehemi Szász József lakásából a suceavai, de Alsódetrehemen (Tritenii de Jos) lakó Doru Adrian Burlã (31). A kár teljes egészében megtérült, visszaszolgáltatták a tulajdonosnak. Burlãt szabadlábon vizsgálják, a minôsített lopást 3–15 év börtönnel bünteti a Btk.

(póka)

Az Elite Model Look Románia 2000-t Kolozsváron rendezték meg hétfôn. Több mint harminc szép kolozsvári lány jelentkezett, köztük két magyar hölgy is: Erdei Kinga és Pugner Beáta. Mindannyian megfeleltek a kívánalmaknak: az 1,72 m feletti magasság és 16–22 év közötti életkor. Mivel kecsegtették ôket? Szerzôdéssel a szeptemberben Kolozsvárott megnyíló modellügynökségnél, valamint a júliusban a costinesti-i Vox Maris diszkóban megrendezendô döntôn való részvétellel. A szervezôk természetesen „elfelejtették" kiírni, hogy a más ügynökségekhez már elszerzôdött lányok ne nevezzenek be a versenyre. A „próbák" azt bizonyították, hogy az ilyen jellegû rendezvények még gyerekcipôben járnak nálunk: a bemutatkozás (név, magasság és egyéb méretek) utáni „mosoly"-teszten a lányok fogsorát vizsgálták meg. A zsûri — Doina Mihailã (az Elite romániai képviseletének igazgatója), Bogdan Nicolae (Elite Look Model), Sorin Ganciu (PR menedzser), Cristina Bugnaru (CD Radio), Constantin Dragos és Laura Cenan (Antena 1) — 8 hölgyet választott ki a második fordulóba, a továbbjutók: Erdei Kinga, Natalia Groza, Oana Costin, Iulia Cupsa, Maria Timis, Ramona Ciornea, Adina Neag, Carina Rusu, Teodora Condra.

A „szerencsés" nyerteseknek több mint a fele távozhatott, mert már szerzôdésben álltak a Transilvania Fashion modellügynökséggel. Kolozsvárt az Elite döntôjében Carina Rus képviseli. A 16 éves lány a képzômûvészeti iskola kilencedik osztályos tanulója. A zsûri szem elôtt tartotta a természetességet, az egyszerûséget, a finom, de szabályos arcvonásokat, és szerintünk is jól választott.

Szôcs Andrea Enikô

Péter és Pál napján köszöntik a Börtönök Napját. A szamosújvári fegyházban tegnap változatos kulturális és sportprogramot szerveztek. A rendezvények színhelye ezúttal nem a fogház, hanem a közelében található sétatéri stadion volt. Csütörtökön délután itt zajlottak az események. Az ünnepi beszéd után a helybéli és a nagyenyedi börtönök személyzetébôl alakult labdarúgó csapatok mérkôztek a gyepszônyegen. Ezt követte a nagy érdeklôdéssel várt és premiernek számító foglyok focimérkôzése. Közben mûkedvelô együttesek és népzeneénekesek szórakoztatták az egybegyûlteket. Az Olimpia stadion lelátója zsúfolásig megtelt.

Tegnap délelôtt a szamosújvári fegyház kápolnájában Péter és Pál ünnepének tiszteletére szentmisét tartottak, miközben a börtönlakók „Aki tud, az nyer" versenyen mérték össze tudásukat Péter és Pál ünnepével kapcsolatban.

Szamosújváron a helyi RMDSZ sokat várt a helyi tanács alakuló ülésétôl, azonban keveset kapott. A napirendi pontok egyike az alpolgármester megválasztása volt. A 21 tanácsos végül Pintea Ioan mérnököt, az RTDP képviselôjét választotta ebbe a tisztségbe. Kolcsár István mérnök, az RMDSZ jelöltje csak 5 szavazatot ért el. Nagy remények fûzôdtek az RMDSZ jelöltjéhez, de úgy látszik, a Szamos menti kisvárosban a helyi politikai életet egyelôre a RTDP uralja. Mind a polgármester, mind az újonnan megválasztott alpolgármester e pártot képviseli. A 21 tanácsosból hat származik Iliescu pártjából.

Ugyancsak az alakuló ülésen Pop Nicolae polgármester és a 21 tanácsos letették az esküt. A gyûlés végén megválasztották a helyi tanács keretében mûködô négy szakbizottság tagjait is. Az egyik szakbizottság elnöke dr. Debreczeni János fogorvos lett, aki immár nyolc esztendeje a helyi közigazgatás legtevékenyebb tanácsosa.

A hét végén rendezik meg a szamosújvári örmények hagyományos évi találkozóját. Szombaton, július 1-jén kerül sor Világosító Szent Gergely ünnepére a fôtéri Örmény Székesegyházban, ahova háromszáz vendéget várnak. Ez alkalommal felkeresik a várost a Magyarországi Örmények Szövetségének küldöttei is, sôt az óceánon túlról is érkeznek vendégek. Az örmény szertartású római katolikus szentmise 11 órakor kezdôdik a székesegyházban. A Pro Armenia Alapítvány meghívására részt vesz az ünnepségen Köpeczi Kirkósa Júlia örmény származású operaénekes is. A fôtéri kiállítóteremben Debreczeni Botond kolozsvári fôiskolás festészeti kiállítása nyílik meg, a szentmise után a templomban kórushangversenyt szerveznek.

Ez alkalommal a fôtéri székesegyházban megtekinthetô Rubens Krisztus levétele a keresztrôl címû festménye.

Erkedi Csaba

A nyugatiasodás egyik jele, hogy Kolozsváron is egyre több trolibusz, tömbházfal vagy villanyoszlop válik reklámhordozóvá. Ezzel egyidôben viszont úgy tûnik, a nagy cégek sem eléggé erôteljesek ahhoz, hogy a dinamikusan fejlôdô reklámiparral lépést tarthassanak: ennek jele a sugárutak mentén elhelyezett számos üres reklámpannó, a buszmegállók fehéren tátongó reklámfelületei. A jelenségrôl néhány ismert kolozsvári reklámügynökség képviselôit kérdeztük.

Nehéz gazdasági helyzetben rossz soruk van a reklámügynököknek is, hiszen a rosszul menô cégek nem képesek kellô összegeket költeni reklámra — mondta a Szabadságnak Gabriel Pop, az Euro Media Group reklámügynökség kolozsvári fiókjának vezérigazgazója. Minden termék árának bizonyos hányada reklámköltség. Ha a fogyasztók nem tudják megfizetni a termék árát, akkor a termelôk kénytelenek túlélési stratégiát alkalmazni. — Ennek ellenére, a nagy külföldi cégeknek köszönhetôen, a reklámügynökségek bevételei 2000-ben nem csökkentek, az 1999-es évhez képest — vélte Pop. A legnagyobb reklámmegrendelôk a dohányárut gyártó és forgalmazó cégek, ezeket követik a mobiltelefon-társaságok. A televízióban a cigaretta reklámozását tiltja a törvény, ezért a dohányáru-forgalmazók reklámra fordított költségvetése az audió- és fôleg a nyomtatott média felé irányul (ideértve az utcai reklámpannókat is). Utcai hirdetôtáblákat használnak fel reklámcélokra az üdítôital-forgalmazók és a sörgyártó vállalatok is.

A nyugati cégekre a nagyobb tôke mellett a teljesen más mentalitás jellemzô. A nagy, multinacionális cégek nagyobb összegeket költenek reklámra, egyrészt azért, mert megtehetik, másrészt azért, mert fontosnak tartják. A kis, hazai tôkével mûködô cégeknek nem áll módjukban megfizetni a reklámhordozók állandóan növekvô tarifáit. A nagy cégek ajánlatainak köszönhetôen a média reklámtarifái kezdenek felzárkózni a nemzetközi árszinthez. Hatékony, látványos, országos reklámkampányhoz már százezer dolláros nagyságrendû összegek szükségesek. Másrészt sok hazai cégnek nincs országos méretû forgalmazási-terjesztési hálózata, tehát nem igényel olyan méretû reklámkampányt, mint a nemzetközi cégek. Még bizonyos híres sörmárkáknak sincs országos forgalmazási hálózata. Egyes román cégek vezetôsége még nem értette meg, hogy reklám nélkül lehetetlen mûködniük. Ráadásul egyes vállalatok monopolhelyzetben vannak, ezért értelmetlennek vélik idôt, figyelmet és pénzt fordítani reklámra — jelentette ki a Vitrina Felix Media képviselôje. Reklámügynökségük legfontosabb ügyfelei a közfogyasztási cikkek forgalmazói — például a Procter and Gamble és a Henkel kozmetikai szereket, mosóport gyártó cégek hazai képviselete —, valamint a GSM-szolgáltató társaságok, a nagy konkurenciában levô sörgyártó vállalatok és a bankok. A dohányáru utcai pannókon történô reklámozásának engedélyezése vagy tiltása minden helységben a helyhatóságok hatáskörébe tartozik. Jászvásáron például a helyi tanács döntése alapján tilos a cigarettareklámok kifüggesztése a város utcáin, Kolozsváron megengedett, bizonyos megszorításokkal.

A katalógusokat, szórólapokat, reklámcélú nyomtatványokat elôállító reklámügynökségek legfontosabb ügyfelei az ipari termékeket gyártó vállalatok, berendezéseket, felszereléseket importáló és forgalmazó cégek. Az utóbbi két-három évben javulás történt a „csomagolás" minôsége terén, ami az egészében hazai tôkével mûködô, ipari termékeket gyártó vállalatokat illeti. Ez a tendencia elsôsorban a külföldi cégek által teremtett konkurenciának köszönhetô — vélte Mircea Sutea, a Media Puls Advertising reklámügynökség képviselôje.

Salamon Márton-László

A Legfelsôbb Bíróság elutasította a Román Nemzeti Banknak és a CEC-nek a Dacia Felix Bank újraszervezésére vonatkozó tervezet ellen benyújtott fellebbezését, ami a bank többségben izraeli részvényeseit egyelôre megnyugtathatja. A per már négy éve folyik, azóta, hogy 1996. július 4-én a bank vezetôsége benyújtotta a pénzintézet újjászervezésére vonatkozó tervezetet. A Legfelsôbb Bíróság határozata pontot tesz a jogi huzavona végére, mert ezennel kimerült a Dacia Felix Bank újjászervezését akadályozó törvényi eljárások lehetôsége. Az egykor legnagyobb hazai magánbank azonban még mindig több mint 1600 milliárd lejjel tartozik a Nemzeti Banknak és a CEC-nek, mivel a 2200 milliárd lejes összadósságból eddig a Nemzeti Bank felé 375,4 milliárdot, a CEC felé 62,4 milliárdot törlesztett. A két pénzintézet képviselôi vádiratukban azt kifogásolták, hogy a Dacia Felix nem tartotta be az adósságok törlesztési dátumait, és információik szerint a bank nem is képes követni ezt a grafikont.

Elôször történik meg Romániában, hogy egy bank megnyeri a Nemzeti Bankkal szemben folytatott törvényi eljárást. A Legfelsôbb Bíróság döntése biztonságot ad a banknak, mert lehetôsége nyílik nyugodtan követni az újjászervezési tervezetbe foglalt stratégiát — nyilatkozta a Szabadságnak Alexandru Rosenberg, a Dacia Felix Bank sajtóiroda-fônöke, a bank bukaresti fiókján tartott sajtókonferencia elôtt. A Román Nemzeti Bank és a CEC vissza fogja kapni tôlünk a tartozásokat, még ha lesznek is bizonyos idôbeli eltolódások. Az esetleges késések viszont nem fogják megrövidíteni a két pénzintézetet, hiszen az elszámolás a dollár napi árfolyama szerint történik, tehát a szóbanforgó összegeket nem érinti az infláció — mondotta a bank képviselôje.

A Dacia Felix Bank politikája továbbra is többnyire a jogi személyek, a sikeres kis- és közepes vállalkozások tôkéjét célozza meg, ahogyan ez az utóbbi idôben, az újjászervezési tervezetet követve történt. Az utóbbi idôben tapasztalt hazai bankválság is bizonyítja, jelen pillanatban nem biztonságos egy bank számára a lakosság betéteire alapozni tevékenységét, a Dacia Felix pedig óvatos biztonsági stratégiát alkalmaz — tudtuk meg.

Salamon Márton-László

Az Országos Befektetési Alap (FNI) összeomlása, amely a közel 300 000 magánszemélyt, állami és magánvállalatokat egyaránt érintett, a nagybefektetôk pénzkivonásainak tulajdonítható.

A bukaresti Adevãrul napilap értesülései szerint 2000. május 25-ig országszerte 71 jogi személy vont ki a befektetési alaptól 500 millió lejnél nagyobb pénzösszegeket. A CEC, a FNI legnagyobb befektetôje 289,99 milliárd lejes befektetésébôl 248,43 milliárd lejt vont ki, a Vallások Nemzetközi Bankja 99,99 milliárd lejes befektetésébôl 111,22 milliárd lejt szerzett vissza, az Asirom a 29,99 milliárd lejes befektetésébôl elôször 20,56 milliárd lejt kapott. Késôbb egy újabb tranzakció során ismét befektetett 8,50 milliárd lejt, majd rövid idô múlva 17,48 milliárd lej értékben vásárolta vissza részvényeit. Az Agrárbank 29,99 milliárd lejt fektetett be és 81,58 milliárd lejt igényelt vissza. A Gelsor 29,30 milliárd lej befektetés után 58,70 milliárd lej jövedelmet kapott, kamatostól... A Gelsor Network és a Gelsor Telecommunication 1-1 milliárd lejes befektetésére 1,53 milliárd lejt kapott. Az ország több városában a Minerva Népbank több milliárd lej értékben kapott pénzt a FNI-tôl. A sort azonban folytatni lehetne...

A magánszemélyek közül a legnagyobb befektetôk, akik vissza is kapták pénzeiket, Bukarestbôl kerültek ki. Közöttük található Ioana Maria Vlas gépkocsivezetôje is, aki 49,9 milliárd lejt fektetett be és 75,2 milliárd lejt vont vissza... A FNI 4,18 milliárd lej értékben támogatott civil szervezeteket, intézményeket és magán személyeket. Az Adevãrul napilap szerint a pénzüket visszaszerzô jogi és magánszemélyek ellen nem indítottak bûnvádi eljárást. A rendôrség azoknak a milliárdoknak az ügyében nyomoz, amelyek nyomtalanul tûntek el a FNI nyilvántartásából és kasszájából.

T. K.

(Folytatás elôzô lapszámunkból)

Az illetôség közigazgatási hovatarozást jelent, és nem tévesztendô össze az állampolgársággal, habár a két fogalom között bizonyos átfedés van. A jövedelemadó-törvények általában csak a belföldi illetôség fogalmát határozzák meg. Általános megfogalmazás szerint — adójogi szempontból — belföldi illetôségûnek minôsül függetlenül állampolgárságától, az a magánszemély, akinek az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az illetô országban van. Az állandó lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be. Nemzetközileg elfogadott gyakorlat szerint valamely országban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és ilyen minôségében belföldi illetôségûnek minôsül az a magánszemély, aki az adott naptári évben legalább 183 napot tartózkodott az illetô országban. Abban az esetben, ha a magánszemélynek több állam területén is van állandó lakhelye, akkor az illetôséget a létérdekek központja szerint állapítják meg. A létérdekek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fûzik. Ha a magánszemélynek más állam területén sincs állandó lakhelye, akkor az illetôséget a más államban levô tartózkodási hely (183 napos tartózkodás) szerint veszik figyelembe. Amennyiben az elôzôek egyike szerint sem állapítható meg az illetôség, akkor az állampolgárság az irányadó.

A nemzetközi szerzôdésekben meghatározottaknak megfelelôen, az adóhatóságnak külföldön történô felhasználás céljából igazolnia kell az adózó részére az illetôséget.

Egy cég illetôségét mghatározhatja a bejegyzés helye, a stratégiai, illetve a mindennapi irányítás helye, valamint az, hogy a cég melyik ország törvényei szerint került bejegyzésre.

A jövedelem akkor származik külföldrôl, ha külföldi illetôségû munkáltatóval létesített jogviszony alapján külföldön végzett tevékenységbôl vagy külföldön levô vagyonból keletkezik.

A területi hatály azt határozza meg, hogy az ország fogalmába mely földrajzi területek tartoznak bele. Például Nagy-Britannia fogalma az angol adóegyezmények értelmében nem tartalmazza a Csatorna-szigeteket, annak ellenére, hogy azok közigazgatásilag Anglia részei. Az adóegyezmények területi hatálya általában a felségvizek határáig terjed. Olykor a területi hatály korlátai teszik lehetôvé, hogy bizonyos közigazgatási területeken valóságos adóparadicsomok alakulhassanak ki.

A kettôs adózás elkerülését célzó intézkedések

Amint az elôzôkben már történt rá utalás, a nemzeti adókivetési jog korlátlan alkalmazása kettôs (vagy többszörös) adózáshoz vezet, ami a nemzetközi cserekapcsolatok igen jelentôs visszatartó tényezôje. Kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a tôke, a munkaerô, a termékek és szolgáltatások nemzetközi áramlásának egyik legfôbb akadálya a mozgással kapcsolatos költségek nagyságára vezethetô vissza. Ez teszi szükségessé és ugyanakkor elkerülhetetlenné a belsô pénzügyi szuverenitás önként vállalt korlátozását, amely a kettôs adózás elkerülését (csökkentését) célzó adóegyezményekben, jogsegély-egyezményekben és egyéb nemzetközi adójogi egyezményekben valósul meg. A nemzetközi adóegyezmények gyakorlatilag az adózási jog felosztásának kérdését oldják meg a szerzôdô felek között a különbözô jövedelmekre vonatkozóan.

Mivel az adóegyezmények a felek kompromisszumán alapszanak, általában csak a nemzetközi kettôs adózás mértékének csökkentését célozzák, de esetenként megállapíthatnak szabályokat a kettôs adózás teljes elkerülésére is.

A kettôs adózás elkerülésére szolgáló, nemzetközileg használatos módszerek négy alapvetô csoportra oszthatók:

• alacsonyabb adómérték alkalmazása;

• a külföldön fizetett adó beszámítása az összadófizetési kötelezettség megállapítása során;

· a nettó (adóval csökkentett) külföldi jövedelem figyelembevétele az összjövedelem megállapítása során;

a külföldi jövedelem adómentessége.

Ezek a módszerek a kettôs adózás mind egyoldalú, mind kétoldalú elkerülése során alkalmazhatók.

Alacsonyabb adómérték alkalmazása esetén a kettôs adózás nem kerülhetô el teljesen, viszont az alacsonyabb adómérték miatt csak részleges kettôs adózás lép fel.

A külföldi adó beszámítása a jövedelem tényleges adóterhét a két ország közül a magasabb adóterhet megállapító ország szintjére emeli fel, ugyanis ha a forrásországban fizetett adó alacsonyabb a célországban alkalmazott adómértéknél, akkor pótlólagos adófizetési kötelezettség lép fel. Ha viszont a forrásországban alkalmazott adómérték magasabb, akkor a fizetett adó rendszerint nem számítható be teljes mértékben. Ezt a módszert alkalmazza például a jövedelemadóra vonatkozó 73/1999-es hazai kormányrendelet is.

(Folytatjuk)

Vincze György

Az utcai pénzváltóknál a forint 75/80, a márka10 000/10 400, a dollár pedig 21 200/21 450 lejbe került.

A kolozsvári Conel csütörtökön több Kolozs megyei vállalatnál beszüntette, illetve korlátozta a villamosenergia-szolgáltatását a felgyûlt adósságok miatt. A Conel tegnap kielemezte 36 Kolozs megyei kereskedelmi társaság helyzetét. Ezek adósága mintegy 25 milliárd lejre tehetô.

A Conel szóvivôje, Celina Frîncu a Mediafaxnak elmondta: 26 társaság törleszette teljes mértékben vagy részlegesen adósságát. A Conel mintegy 21 milliárd lejt szerzett vissza, azonban körülbelül 400 milliárd lejt kell visszanyerjnie a Kolozs megyei nagy fogyasztoktól.

Amennyiben a szárazság júliusban is tart, augusztusban megemelhetik a villamosenergia árát — nyilatkozta csütörtökön Radu Berceanu kereskedelmi és iparügyi miniszter. A földgáz, a kôolaj és a benzin árának növelése következtében a földgáz és az üzemanyag is drágulhat, mondta Berceanu. Bár a helyzet nem kedvezô, törekvések léteznek az elfogadható árak megôrzése érdekében — véli Berceanu.

Gunter Verheugen, az Európa Unió intergációájért felelôs biztosa csütörtökön Mugur Isarescu kormányfôvel találkozott. Verheugen kifejtette: a nemzetközi közösség, mindenekelôtt az Európai Unió politikai és gazdasági stabilitást vár el Romániától. A biztos felszólította az összes hazai politikai erôket, hogy tegyenek meg mindent ennek megvalósítása érdekében. Elmondta: a megbeszélések során arra biztatta Mugur Isarescu kormányfôt, hogy folytassák az elkezdett reformtörekvéseket. Rámutatott: Románia jó úton halad az európai integráció felé.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]