2000. május 12.
(XII. évfolyam, 108. szám)

Tegnap Bukarestben ülésezett az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság, amely a költségvetésbôl a mûemlékek restaurálására jóváhagyott 145 milliárd lej rendeltetésérôl tárgyalt. A pénzügyi keret korlátozottsága miatt nem sikerült tegnap döntést hozni. A restaurálásra váró mûemlékek listáján 300 tétel (köztük a bonchidai Bánffy-kastély, a kolozsvári Bánffy-palota stb.) szerepel, az igényelt összeg pedig legalább 670 milliárd lejt tesz ki — tájékoztatott Szabó Bálint, a bizottság egyetlen magyar tagja. Úgy értékelte, akár napokig is elhúzódhat az „alkudozás", az igények és a szûk keretek közti „összhang" megteremtése. A szakember elmondta, hogy három héttel ezelôtt a mûvelôdési miniszter világosan értésükre adta: a leosztásra váró 145 milliárd lejes keret bôvítésére nincs lehetôség.

K. E.

Tegnap a kormány módosította a lelkészek fizetését szabályozó törvényt — tudtuk meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztertôl. E módosítás értelmében mindazok a lelkészek, akik 1999. december 31-én alkalmazásban voltak, fizetést kaphatnak. Tekintettel arra, hogy a törvény a hívek lélekszámával arányosan állapította meg azoknak a lelkészeknek a számát, akik állami javadalmazásban részesülnek, a jogszabály alkalmazása óta 321 protestáns lelkész nem kapott fizetést. A proporcionalitás elvének feladásával ez a méltánytalanság most megszûnik.

A kabinet országos stratégiát fogadott el a gyermekvédelmi rendszer megreformálására, ehhez kapcsolódóan egy országos jelentôségû program is indul az utcagyerekek helyzetének javítására. Elfogadták — többek között — Románia európai uniós csatlakozási programjának 2000-re aktualizált változatát. Komoly vita után egyetértettek abban a sürgôsségi kormányrendeletben, amelynek értelmében azoknak a személyeknek, akik rágalmazási pert indítanak, a követelt kártérítés összegének 5 százalékát kell óvadékként letenniük a kereset beindításakor. Ezt az összeget visszakapják, amennyiben megnyerik a pert. Meghatározták továbbá az egyetem elôtti és egyetemi oktatás beiskolázási számát a 2000–2001-es oktatási évre. Döntöttek a Rodipet részvénytársaság 70 százalékos privatizációjáról, és megtárgyalták Románia részvételét a Hannover 2000 nemzetközi vásáron. Jelentés hangzott el a községi utak kövezését célzó program teljesítésérôl, és a kormány tudomásul vett egy jelentést arra vonatkozóan, milyen pénzügyi alapokra van szükség az ülepítôk, derítôk felújításához, biztonságos mûködtetéséhez.

K. E.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre — mondta csütörtöki rendkívüli sajtóértekezletén Teodor Groza polgármesterjelölt. Szerinte Kolozsváron elsôsorban a pataréti szemétlerakattal és a sétatéri kosz mihamarabbi eltakarításával kellene kezdeni a környezetvédelmi munkát. Azonkívül, hogy a pataréti szemétlerakat szennyezi a környezetet, alaposan megnehezíti a légi forgalmat.

Szerinte a pataréti szemétlerakatot mihamarabb fel kellene számolni. — Apahidán az európai normáknak megfelelô szeméttelepet létesíthetnénk, ahova a megye összes városaiból összegyûjthetnénk a szemetet — mondta. Groza úgy véli: egyelôre még korai beszélni korszerû szemétégetô felépítésérôl, hiszen ez több mint 30 milliárd lejébe kerülne a városi költségvetésnek. Az idôleges megoldást az jelentené, ha nagy számú akácfát ültetnének a roma családok lakta lerakat közelébe.

A sajtóértekezletet követôen az RTDP polgármesterjelöltje — az elmondottak alátámasztására — a pataréti szemétdombra invitálta sz újságírókat.

Groza, aki a Vãcãroiu-kormány idején közlekedési államtitkár volt, elmondta: közbenjárásának eredménye az, hogy a kolozsvári repülôtér nemzetközi státust kapott Marosvásárhely ellenében.

K. O.

Újból kiélezôdött az ellentét Gheorghe Funar polgármester és Liviu Medrea, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója között. Amint arról tegnapi lapszámunkban tudósítottunk, a városháza immár közel egy éve tetemes összeggel adósa az önálló gazdálkodásnak. Hogy tovább tudjon mûködni, a vállalat hatalmas kölcsönöket vett fel különbözô kereskedelmi bankoktól. Május közepére olyan nehéz anyagi helyzetbe jutottak, hogy már az alkalmazottak áprilisi fizetését sem tudják kiadni.

Szerdán az Alfa Kartell megyei szervezetének vezetôi elmondták: jövô hétfôn az önálló gazdálkodás mintegy ezer alkalmazottja a polgármesteri hivatal elé vonulva fogja követelni az áprilisi fizetést.

A polgármester válasza nem váratott sokat magára: csütörtökön a polgármesteri hivatal közleményt bocsátott ki, amelynek értelmében a városháza ellenôrzô testülete „monitorizálni" fogja a vállalat tevékenységét. A polgármester ugyanis tudni akarja, a vállalat milyen gazdasági tevékenységet fejtett ki, milyen hatákonysággal dolgozott a menedzseri csapat, milyen mértékben tartották be a városi tanáccsal és a különbözô cégekkel között szerzôdéseket, milyen minôségû munkálatokat végeztek, hány alkalmazottja van a vállalatnak, és hányan dolgoznak az RTDP választási kampányában, milyen körülmények között bérelték ki a Sun Fast diszkót, ki a felelôs a Sintérközpontnál tapasztalt 200 millió lejes hiány miatt. A polgármester ellenôrzô testülete ugyanakkor kivizsgálja a vállalat által törvénytelenül betáblázott, a városi tanács tulajdonát képezô telkek helyzetét, kertek valamint a tanács javainak törvénytelen bérbeadását a vállalat vezetôségének rokonai számára.

Mint ismeretes, a polgármester és a Közterület Fenntartó Vállalat igazgatója közti ellentét a Román Nemzeti Egységpárt felbomlása óta tart. A Románok Egységéért Szövestég Pártjának bejegyzési skertelenségét követôen Liviu Maderea az RTDP-be, Gheorghe Funar pedig a Nagy-Románia Pártba igazolt át.

K. O.

Csütörtökön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt polgármesterjelöltje panasszal fordult a körzeti választási bizottsághoz. Attól tart, hogy meghamisítják a június 4-i választásokat. Úgy tudja: a prefektúra választócédulákat Pászkány Árpád Zoltán vezette cégnél nyomtatta, ami, szerinte — komoly ok aggodalomra. A panasz szerint e cégnél a kellettnél több szavazólapot nyomtattak.

Viorel Stãnicã, a prefektúra fôtitkára a sajtónak elmondta: nevetséges a polgámester aggodalma. Az alaptalan vádaskodás bizalmatlanságot okozhat, és veszélyezteti a demokratikus választások menetét — véli Stãnicã.

Vasile Grunea, a körzeti választási bizottság elnöke kifejtette: mindenesetre kivizsgálják a választási csalás lehetôségét. Szerinte a polgármester aggodalmai teljesen alaptalanok, hiszen a választólapokat éjjel-nappal ôrizni fogják.

(kiss)

A vajdakamarási RMDSZ alelnöke, Farkas Miklós május 4-én óvást nyújtott be a helyi szervezet nevében az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéhez. A helyi szervezet vezetôsége úgy véli, hogy az elôválasztásokon a tanácsosjelöltek rangsorolása szabálytalanul történt.

A vajdakamarási RMDSZ képviselôinek tájékoztatása szerint április 2-i ülésükön a megyei vezetôség jelenlétében megtartották az elôválasztásokat: döntöttek a polgármesterjelölt személye felôl, összeállították a tanácsosjelöltek listáját, amelynek rangsorolását késôbbre idôzítették. A polgármesteri tisztségre két személyt jelöltek: Farkas Ferenc jelenlegi polgármestert, illetve Farkas Miklóst, a helyi RMDSZ alelnökét. Az elôválasztásokon titkos szavazással Farkas Ferenc került ki gyôztesnek.

A tanácsosjelöltek rangsorolásának módozatáról április 28-án Kolozsváron egyeztettek az RMDSZ megyei vezetôségével: elkészítették — ábécé sorrendben — a tizenhárom tanácsosjelölt nevét tartalmazó listát, sokszorosították, majd Pálffy Zoltán megyei titkár segítségével a cédulákat ellátták a megyei szervezet bélyegzôjével. Ezek után Kónya-Hamar Sándor képviselôvel, megyei elnökkel, Bitay Levente ügyvezetô elnökkel idôzítették az elôválasztások idôpontját. Abban egyeztek meg, hogy ezt április 30-án, vasárnap délelôtt tartják meg.

A helyi RMDSZ-vezetôk tájékoztatása szerint még pénteken, április 28-án a falu központjában kiragasztották a hirdetôplakátokat, és április 30-án, vasárnap reggel kidoboltatták a 10 órára meghirdetett gyûlést. Ezt viszont — Farkas Miklós állítása szerint — a helyi RMDSZ- tôl „független okok" miatt nem tudták megejteni, mivel „valakiknek az volt az érdekük, hogy a gyûlést ne tartsák meg, és azt terjesztették el a faluban, hogy a listát már rangsorolták". Elmondták: Farkas Ferenc jelenlegi polgármester (Farkas Miklós ellenjelöltje), a helyi szervezet vezetôit megkerülve, vasárnap délutánra gyûlést hívott össze, ahol rangsorolták a tanácsosi listát, leváltották az RMDSZ helyi vezetôit, és újakat neveztek ki a helyükbe. Ezt a döntést nyolcvanan támogatták aláírásukkal.

Errôl Kónya-Hamar Sándor megyei elnök május 2-án tájékoztatta Farkas Miklóst, aki másnap szóbeli tiltakozását fejezte ki a döntés ellen, és Kónya-Hamar Sándorral abban egyeztek meg, hogy május 4-ig írásbeli óvást tesz le a megyei szervezethez. Farkas Miklós szerint az RMDSZ vezetôinek jelenléte nélkül nem ransorolhatják a tanácsosi listát, a szervezet alapszabályzatának elôírása értelmében erre csakis titkos szavazással kerülhet sor. Hangsúlyozta: a tanácsosjelöltek listáját az RMDSZ-vezetôinek kötelezô módon el kell látniuk aláírásukkal, amire szintén nem került sor. Az április 30-án elfogadott listára az április 2-án kijelölt személyek közül ketten az RMDSZ helyi vezetôségébôl — Farkas Dániel RMDSZ-elnök és Nagy Dániel, RMDSZ-vezetôségi tag — nem kerültek fel. „Megválasztásunk óta becsülettel és szorgalommal végeztük a munkánkat. Erre bizonyítékaink is vannak. Igaz az az állítás, hogy 1990-tôl ugyanúgy mint más, mi sem tettünk semmit, de az is igaz, hogy megválasztásunk óta a legtöbbet tettük az RMDSZ-ért. Ezt nemcsak mi látjuk így, hanem az a 120 személy is, akinek az aláírását mellékeljük" — mondta Farkas Miklós, aki továbbra is az RMDSZ-alelnökének tekinti magát, mivel szerinte a helyi RMDSZ-leváltására nem a szabályzatnak megfelelôen került sor.

Farkas Ferenc polgármester, illetve polgármesterjelölt a Szabadság kérdésére úgy fogalmazott: az RMDSZ-vezetôinek igenis tudomásuk volt arról, hogy vasárnap délután gyûlés van, de nem jelentek meg ezen. A jelenlévôk elsôsorban azért döntöttek úgy, hogy leváltják az RMDSZ-vezetôit, mivel Farkas Dániel elnök, Farkas Miklós alelnök és Farkas Ferenc pénztáros azt akarták, hogy Dan Vasilé, a helyi RTDP-elnöke induljon az RMDSZ színeiben polgármesterjelöltként. Ezért nemcsak a falu, hanem az RMDSZ vezetôségének többsége is elhatárolta magát Farkas Dánieltôl, Farkas Miklóstól és Farkas Ferenctôl. Állítása szerint az RMDSZ-vezetôi Vasilét Kolozsvárra, a megyei székházba is felvitték, de a megyei vezetôség elvetette a jelöltállítás gondolatát.

Farkas Ferenc kérdésünkre elmondta: az április 2-i ülésen, ahol arról volt szó, hogy milyen személyek jöhetnek szóba tanácsosjelöltként, egyezség született arra vonatkozóan, hogy az a sorrend maradjon meg, ahogyan a jelölteket eredetileg feltüntették. A polgármester szerint Farkas Miklós és Farkas Dániel akkor kezdték el szorgalmazni, hogy rangsorolni kell a listát, amikor kiderült, hogy nem kerültek befutó helyre. Farkas Ferenc kérdésünkre kifejtette: az április 30-i ülésen a tanácsosjelöltek rangsorolására nem titkos szavazással került sor. Az ülésen körülbelül százan vettek részt. Tájékoztatása szerint nem választottak új RMDSZ-vezetôséget, mivel az alapszabályzat értelmében tisztújításra csakis a megyei vezetôség képviselôinek a jelenlétében kerülhet sor. Ezért a tisztújításig a falu ideiglenes Varga Jánost bízta meg, hogy a megyei vezetôséggel tartsa a kapcsolatot. Farkas Ferenc szerint Farkas Miklós magatartása azzal magyarázható, hogy az elôválasztásokon nem ô lett a polgármesterjelölt. Farkas Ferenc elmondta: neki mindegy, hogy kik az RMDSZ-vezetôi, csak a vajdakamarási lakosok érdekeit képviseljék.

A vajdakamarási helyi RMDSZ-vezetôi cáfolják a polgármesternek azt az állítását, hogy Dan Vasilét támogatták volna. Elmondták: Vasile — aki akkor még egyetlen párt tagja sem volt — valóban megkereste ôket. Úrtesüléseik szerint jelenleg nem az RTDP tagja. Vasile annak idején szövetséget ajánlott az RMDSZ-vezetôinek: annak a pártnak a színeiben indulna a választásokon, amelyikkel az RMDSZ hajlandó lenne együttmûködni. Ezt a megyei vezetôségnek is a tudomására hozták, amelynek az álláspontja az volt, hogy túl korai még errôl a kérdésrôl beszélni. Ezek után az ügy abba is maradt. Amikor pedig az április 2-i ülésen kiderült, hogy Farkas Miklós Farkas Ferenc ellenébe veszített, Vasiléval teljesen megszakadt a kapcsolat. Az RMDSZ-alelnöke ugyanakkor cáfolja, hogy tiltakozását az elôválasztásokon elszenvedett veresége váltotta volna ki.

Bitay Levente, az RMDSZ ügyvezetô elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: úgy, ahogyan a vajdakamarási RMDSZ-vezetôivel április 28-án megegyeztek, április 30-án vasárnap délelôtt Kónya-Hamar Sándorral kiszálltak a helyszínre, de csak alig öten-haton gyûltek össze. Amíg ott tartózkodtak, a jelenlévôk tizenöt-húsz személlyel gyarapodtak. Két tábor alakult ki, akik arról kezdtek vitatkozni, hogy megtörtént-e a rangsorolás vagy sem. Mivel a megyei küldöttségnek 11 órára Magyarpalatkán kellett lennie, abban maradtak: a két tábor egyezzen meg, és Magyarpalatkáról visszafelé jövet a megyei vezetôséggel közlik az eredményt. Amikor a megyei vezetôk visszatértek Vajdakamarásra, a helyszínen senkit sem találtak. A hozzájuk eljuttatott jegyzôkönyvbôl értesültek arról, hogy vasárnap délután megtörtént a tanácsosjelöltek rangsorolása, amit a megyei elnökség elfogadott.

Bitay hansúlyozta: a jegyzôkönyben nem volt szó arról, hogy milyen módon történt a rangsorolás. A megyei szervezet a helyi RMDSZ óvását csak május 4-én délután kapta meg, amikor már nem módosíthattak a listán, hiszen május 5-én volt a listák letevésének végsô határideje. Így két lehetôség közül kellett választaniuk: vagy elfogadják a nyolcvan személy által aláírt listát, vagy elutasítják azt, de akkor Vajdakamaráson az RMDSZ egyetlen egy tanácsosjelöltet sem indíthatott volna. Ha az óvást elôterjesztôk korábban juttatják el tiltakozásukat a megyéhez, akkor még kiszállhattak volna a helyszínre. Bitay Levente elmondta: hamarosan kivizsgálják az ügyet.

Papp Annamária

Két dolog foglalkoztatja módfelett a tanfelügyelôséget: a tanárok-tanítók áthelyezése, valamint a képességvizsga-központok kijelölése. Az áthelyezések esetében a május 5–15. közötti idôszak a versenydossziék beadásának ideje; a 899 tanügyi állás közül 414 reprezentatív iskolákban van, így ezeket az állásokat csak az illetô iskola vezetôségének beleegyezésével lehet elfoglalni. A legnagyobb tanárhiány a román nyelv és irodalom, valamint az angol szak esetében tapasztalható (132, illetve 99 hely). A dossziékat május 22–28. között fogják elbírálni.

A nyolcadikosok számára kiírt képességvizsga június 18-án kezdôdik; a tavalyi 52 helyett az idén csak 48 vizsgaközpont fogadja majd Kolozs megye 8381 nyolcadikosát, de ez a szám valószínûleg nôni fog, hiszen jelentkezni fognak azok a fiatalok is, akiknek eddig nem sikerült e vizsgát letenniük. A mintegy 850 magyar tagozatos nyolcadikos 22 vizsgaközpontban fog megmérettetni. A továbbiakban közöljük a képességvizsga-központok listáját:

1. 1-es Iskola; 2. Ion Agãrbiceanu Iskola; 3. 10-es Iskola; 4. Ion Creangã Iskola; 5. 7-es Iskola ( ide tartozik a Kajántói- és Kisbácsi Iskola is); 6. 16-os Iskola; 7. David Prodan Iskola; 8. Alexandru Vlahutã Iskola (az Onisifor Ghibu líceum nyolcadikosai is); 9. Horea Iskola (13-as Iskola); 10. Báthory líceum (a Brassai, Apáczai nyolcadikosai is); 11. Zenelíceum; 12. Dési 1-es Iskola (Bálványosváralja is); 13. Dési Eminescu Iskola (5-ös Iskola is); 14. Tordai Teodor Muresanu Iskola; 15. Tordai Ioan Opris Iskola; 16.Szentmihályi Iskola (Várfalvi Iskola is); 17. Aranyosgyéresi Avram Iancu Iskola (a Gerendi- és Egerbegyi Iskola is); 18. Szamosújvári 2-es Iskola („rdöngösfüzesi-, Széki és Búzai Iskola is); 19. Bánffyhunyadi Iskola (Körösfôi- és Kalotaszentkirályi Iskola is); 20. Gyalui Iskola (Kiskapusi Iskola is); 21. Szászfenesi Iskola (Magyarlónai- és Tordaszentlászlói Iskola is); 22. Apahidai Iskola (Kolozsi- és Szováti Iskola is).

Szabó Csaba

AZ ERDÉLYI, MAGYARORSZÁGI, FELVIDÉKI ÉS KÁRPÁTALJAI NYÁRI TOVÁBBKÉPZÔKRE a KMPSZ tagjai május 26-ig jelentkezhetnek. Érdeklôdni Virág Erzsébetnél (telefon: 199-555), Kulcsár Margitnál és Székely Gézánál lehet az Apáczai Csere János Líceumban, 12–17 óra között.

XANTUS JÁNOS KÖRNYEZETISMERETI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VETÉLKEDÔT tartanak május 13-án, szombaton de. 10 órától a Báthory-líceumban. Az immár hagyományossá váló versenyen 5–8. osztályos tanulókból alakult csapatok képviselik az Apáczai-, a Brassai-, a Báthory- és az Onisifor Ghibu-líceumot, valamint az 1-es Számú Általános Iskolát. A vetélkedôt színessé teszik az ügyességi próbák, a növény- és helyismereti kérdések, madárhangok felismerése, zene, vers és sok meglepetés. A szervezôk szeretettel várják a gyerekek jelentkezését és a közönséget is, akik közvetlenül is bekapcsolódhatnak a versenybe.

A REMÉNYIK SÁNDOR SZAVALÓVERSENY DÖNTÔJÉT TARTJA a Reményik Sándor Jótékonysági és Mûvelôdési Egyesület május 13-án, szombaton de. 10 órától a Donát negyedi Etelköz/Al. Vlahuta utca 14. szám alatti református templomban. A versenyen részt vesznek a kolozsvári magyar iskolák és a vegyes iskolák magyar tagozatos IX–XII. osztályos tanulói, akiknek a szabadon választott verset két példányban kell elhozniuk a bírálóbizottság számára. Mindenkit szeretettel vár a szervezô bizottság.

AZ ELÔRETOLT HELYÔRSÉG IRODALMI KÖR RENDEZVÉNYE: Pénteken este 7 órától a Music Pub zsebtermében az irodalmi est meghívottjai Bozsik Péter, az Ex-Symposium fôszerkesztôje és Gyukics Gábor, Brooklynban élô magyar költô. Házigazda: Fekete Vince. A közönség vállalkozó kedvû tagjai is felolvashatnak mûveikbôl.
Szombaton este fél 7-tôl a Music Pub hátsó termében tartanak újabb irodalmi estet, melynek meghívottjai: Kemény István, Térey János és Varró Dániel. Az est házigazdái: Farkas Wellmann Endre és Orbán János Dénes.
Szombaton este 8 órától ugyancsak a Music Pubban Simona Popescu írónô mutatkozik be Xilofon címû regényével, melyet a fordító, Szonda Szabolcs mutat be. Házigazda: Sántha Attila.

MARIANA SERBAN grafikai kiállítása nyílik meg pénteken du. 5 órától a Fôtér 14. szám alatti régi galériában.

ALEXANDRA NECHITA kiállítását — a látogatók kérésére — május 21-ig tekinthetik meg az érdeklôdôk, naponta (hétfô és kedd kivételével) 10–19 óra között.

FÁBRI ANNA író, az ELTE Mûvelôdéstörténeti Tanszékének professzora nô írókról szóló könyveit mutatja be Nôk(rôl) — az irodalom módján címmel május 12-én, pénteken este 7 órakor a Heltai-alapítvány pinceklubjában (Mikó/Clinicilor 18.). Házigazda: Egyed Emese. Szeretettel várják az érdeklôdôket.

A FRANCIA KULTURÁLIS KÖZPONT Médiatékája május 11–28 között leltár miatt zárva tart. Május 29-én, hétfôn áll közönsége rendelkezésére.

NEMZETKÖZI NEVELÉSTUDOMÁNYI DIÁKFÓRUM címmel nagyszabású tudományos diákkonferenciát szerveztek az ELTE Tanárképzô Fôiskolai Karán. A Babes–Bolyai Tudományegyetemet Pataki Etelka, Kosztán Katalin és Balogh Iringó harmadéves pedagógia szakos hallagatók képviselték, akik a környezeti attitûdök és az egészségnevelés témakörébôl, dr. Fodor László irányítása alatt elkészült dolgozataikat mutatták be. Mindhárom hallgató díszoklevelet kapott és könyvjutalomban részesült.

Bátran kijelenthetjük: hagyománnyá vált a Maturandus könyv megjelenése. A Tinivár Kiadó jóvoltából 1995 óta minden év májusára elkészül az a tetszetôs kötet, amely Erdély magyar nyelvû középiskoláinak (vagy legalább magyar osztályainak) végzôseit hivatott feltérképezni. Úgy tûnik, a könyv üzenete eljut az illetékesekhez, tehát a ballagókhoz, bár az érdeklôdés évente változik. Volt olyan esztendô, amikor még Németországból is elküldték a magyar tan-nyelvû osztály névsorát, máskor viszont még az erdélyi középiskolák listája sem volt teljes. Pedig fontos lenne, hogy egy kötetben szerepeljenek mindazok, akik egy évben végeznek magyarul. A könyvnek mára már rangja van, a ballagók izgatottan lapozgatják, és örömmel fedezik fel benne osztályukat, saját nevüket.

A Maturandusok 2000 követi a már jól bevált formát. A beköszöntôt ezúttal Szabó Csaba jegyzi. A túlsó part halászainak címû írása csöppet sem kíméletes az ifjúsághoz, de minden szavából kicsendül a féltô szeretet és biztatás a kitartásra, helytállásra.

Hasonló szellembem szól az ifjúsághoz Cseke Péter közíró, egyetemi tanár, Damján testvér, ferences szerzetes, Kató Béla református lelkipásztor, valamint Kiss Béla lutheránus püspökhelyettes. Ôk mindannyian a globalizálódó világ kegyetlenségeitôl féltik a maturandusokat, ugyanakkor felhívják a figyelmüket a rájuk váró feladatokra. Arra biztatják ôket, hogy hazai pályán találják meg a boldogulást, és munkálkodjanak egy tágabb közösség hasznára.

És miközben a könyvben lapozgatunk ismerôs neveket keresgélve, szemelgethetünk a mottók között, amelyeknek némelyike még évszázadok múltán is alkalmas arra, hogy kifejezze a mindenkori fiatalság életérzését.

Szerencsés utat, maturandusok!

Sándor Boglárka

olyan német cégek, amelyek Kolozsváron és Temesváron akarnak befektetni. Kolozsváron május 16-án tartanak felmérést a szakemberkínálatból. Igényeik: jó angol nyelvismeret (a német nyelvismeret elônyt jelent); JAVA, VISUAL C++, SQLDATABASE, JAVASCRIPT, HTML, VISUALBASIC, ASM, CLIENT/SERVER TECHNOLOGIES, DATA SECURITY (SSL), UNIX/NT ADMINISTRATOR, LINUX, WINDC WS CE, ORACLE programnyelvek ismerete. A meghallgatást 2000. május 16-án, 9 órakor az automatika és számítógép kar (Malom/Baritiu utca 26.) dísztermében tartják. Az érdekeltek legkésôbb május 13-ig jelentkezzenek, és küldjenek el egy angol nyelven írt önéletrajzot a kereskedelmi kamarához (tel.: 064/432-220, 432-229, fax: 064/432-800, e-mail: office@ccicj.ro), ahol Delia Popával vehetik föl a kapcsolat.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 6. bemutatójaként a stúdiószínpadon láthatta a közönség Spiró György Kvartett címû mûvét, Kövesdy István rendezésében, Boér Ferenc, Nagy Dezsô, Albert Júlia és Panek Kati elôadásában. A díszletet Nagy Endre, a jelmezeket Dobre-Kóthay Judit tervezte.

Kövesdy István nem elôször rendez kortárs magyar drámát. 1993-ban Szatmáron rendezte meg Spiró György Csirkefej címû drámáját, 1997-ben pedig a kolozsvári színház stúdiószínpadán Parti Nagy Lajos egyik, azóta is nagy sikerrel játszott mûvét, az Ibusárt.

A darab a mai Magyarország panell-lakásainak egyikében játszódik, és az ’56-os eseményeket próbálja meg több oldalról megvilágítani. Az alaphelyzet ismert drámai szerkezetet idéz: ismeretlen érkezik egy zárt közösségbe, felborítja (vagy sem) annak törvényeit, majd távozik. Az

1956-ban Amerikába kivándorolt középkorú férfi (Boér Ferenc) azzal a szándékkal látogat Budapestre, hogy felkutassa azt az ismeretlent (Nagy Dezsô), aki annak idején megmentette az életét. Szembesül a rendszerváltás utáni Magyarország problémáival és azzal a ténnyel, hogy a múltat, ugyanúgy, ahogy neki, az itthonmaradottaknak sem sikerült feldolgozni. Így vagy úgy, mindnyájan szenvedôi azon társadalmi rendszernek, amelyben élniük adatott, akár jobb, akár bal oldalon. A nôi szereplôk kimaradnak a politikából, a Feleség (Albert Júlia) számára a mákos tészta, a Nô (Panek Kati) számára a pénz a legfontosabb.

Alig gördült le a képzeletbeli függöny A mizantróp bemutatója után, s a Sétatér mûvészei ismét premierrel álltak a közönség elé. Aki elmulasztotta a bemutatót, 12-én, pénteken, vagy 22-én, hétfôn este hét órai kezdettel tekintheti meg az elôadást. Mivel a helyek száma korlátozott, ajánlott a jegyet elôvételben megvásárolni.

Kelemen Kinga

Az Egyetem (Universitãtii) utca 7–9. alatt mûködô Német Kulturális Központ 1993-ban alakult, itt mûködik a német könyvtár, bárki válogathat a 8000-es könyvállományból. A médiatékában számítógépes enciklopédia-sorozatot is lehet böngészni. A német nyelvet tanulni kívánóknak évente háromszor szerveznek nyelvtanfolyamot, kezdô és haladó szinten. A tanfolyam idôtartama 3 év, amely után nyelvvizsga tehetô. A Német Kulturális Központ minden hónapban egy nap játszóházat tart, ahol különbözô korosztályok társasjátékokkal együtt gyakorolhatják a nyelvet. A május 13-án, szombaton 16 órai kezdettel nyíló Eli Salamon-kiállítás (A kô memóriája) június 8-ig tekinthetô meg az Egyetem utca 7–9. szám alatt. Május 14-én, 17 órai kezdettel a Gh. Dima Zeneakadémia stúdiótermében, a németországi Cantaton csoport Erich Kästner Az 1899-es generáció zenéje, lírája és prózája címû irodalmi-zenés összeállítás tekinthetô meg.

Veres Noémi , Vincze N. Melinda

A hegedûmûvésznô, aki szombaton a Györkös-Mányi Albert Emlékház közönségének bemutatkozik, utolsó éves zeneakadémiai hallgató. A zenelíceumban Szakács Franciska tanította, a fôiskolán Victoria Nicolae tanítja. Látókörét tágítandó egy amerikai egyetemet is megjárt, ahol világgá híresült honfitársunk, Béluska László hallgatója volt. Pár hét és végez. Küszöbön álló diplomahangversenyének mûsorából játssza el elôlegül a javát: Szymanowski Arethusa kútja címû poémája után a századforduló egyik kulcsmûvét, César Franck nagy Á-dúr Szonátáját, majd ráadásul tetszetôs jellemdarabokat: két közismert tételt Brahms Magyar táncokcímû sorozatából.

A zongoramûvésznô, aki szombaton 12-kor partnere lesz, Cipriana Gavrisiu régi ismerôse a szombat déli hangversenyek törzsközönségének. Egyre több hegedûs kiválóságunk választja partneréül, amikor olyan igényes mûsort játszik, amelynek zongorarésze több mint kíséret.

Dallos Csilla 1997 óta tagja a kolozsvári filharmónia szimfonikus zenekarának. Örömest árulom el a titkot: legigényesebb és leghivatottabb kritikusai ajánlották, hogy tûzzük mûsorra: hárman is a filharmónia tekintélyes elsôhegedûsei közül. Aki csak kicsit is ismeri egy nagy szimfonikus zenekar belsô életét, tudja, hogy mit jelent egy ilyen ajánlás: százszor többet, mint ha például egy magamfajta zenekritikus írt volna dicsérô cikket valamelyik fellépésérôl. Csilla! Sok sikert!

László V. Ferenc

A Reform Tömörülés nemrégiben Székelyudvarhelyt tartott rendezvényén a Fidesz-MPP-t képviselô Várhegyi Attila Horn–Iliescu-paktumnak nevezte a magyar–román alapszerzôdést. Kijelentését Kovács László, az MSZP elnöke, arra hivatkozva, hogy az akkori közvélemény-kutatások szerint a romániai magyarság közel nyolcvan százaléka ezt helyeselte, nyomban megbírálta.

1996 szeptemberében, az alapszerzôdés aláírásakor mifelénk nem volt tudomásunk efféle közvélemény-kutatásról. Ezzel szemben jól emlékszünk arra, hogy az akkori magyar ellenzéki, a mai kormánypártok véleménye szerint a magyar kormány cserbenhagyta a romániai magyarságot. Mások szerint egyenesen elárulta. Mégpedig azért, mert a szerzôdés nem biztosítja a romániai magyarság számára az 1201-es határozatban foglalt közösségi jogokat, valamint az önkormányzathoz való jogot. Az RMDSZ ugyanakkor nem vonta kétségbe a szerzôdés szükségességét, s bár elismerte, hogy pozitív vonásai is vannak, kifogásolta, hogy több szempontból nem elégíti ki a romániai magyarság jogos elvárásait. Különösen a közösségi jogokat és az önkormányzatokat kiiktató lábjegyzetet nehezményezte, valamint azt, hogy meg sem említi a parancsuralmi rendszer által elorzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Ha Kovács László nyolcvan százalékos támogatottságról beszél, mi inkább azt mondhatnók, hogy említett vélemények egy az egyben tükrözték a romániai magyarság véleményét.

De az alapszerzôdés 1996. szeptember 16-i aláírása elôtt történt egy s más, amire ugyancsak jól emlékszünk. Kovács László, akkori külügyminiszter, június 10-én kijelentette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában feláldozni a határon túli mintegy kétmilliós (!) magyarságot, ugyanakkor nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és fél millió lakosát sem a határon túli magyarság vélt érdekeiért. A határon inneni és a határon túli magyarság érdekeinek ez a mesterséges szembeállítása fölöttébb fura volt, hiszen azt sugallta, mintha Magyarország és Románia viszonyának rendezését a romániai magyarság helyzetének a megoldása kifejezetten nehezítené. Tehát, amennyiben a romániai magyarság sokat vacakol „kielégíthetetlen követeléseivel", ám tegyen róla, Magyarország rendezi a maga ügyeit, és kész. Arról a „csekélységrôl" nem is szólva, hogy a magyar külügy vezetôje csupán kétmillió határon túli magyarról tett említést. A többi egymillióról — ha nem többrôl — úgy látszik, nem volt tudomása. Az elsô felzúdulások után Kovács László ugyan helyesbített. Úgymond nem úgy gondolta.

Következett július elején a magyar–magyar találkozó. Ezen a magyar kormány, az országgyûlésben képviselt pártok és a határon túli magyarság képviselôi egyetértettek abban, hogy Magyarország külpolitikájában az Észak-atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz való csatlakozás nem szoríthatja háttérbe a határon túli magyarság alapvetô érdekeit. A kiadott nyilatkozat szerint a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek önkormányzati törekvéseit, és abban a meggyôzôdésben áll ki a szomszédos államoknak az Észak-atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka mellett, hogy azok biztosítják az ott élô magyarság jogait. Ezzel megnyugodtak a kedélyek, úgy tûnt, minden rendben van.

A figyelmesebbek azonban észrevették, hogy mégsem. Markó Béla elmondta, hogy a határon túli magyarság érdekvédelmi szervezetei 1989 után saját országuk demokratikus erôitôl, a magyar kormánytól és a kisebbségi kérdés rendezésében biztonsági meggondolásból érdekelt Nyugat-Európától vártak támogatást. Igyekezetük azonban, hogy jogállásukban alapvetô változást érjenek el, odahaza heves ellenállást váltott ki, Magyarországon csak látszólag talált egyetértésre, a Nyugat pedig értetlenül állt a fölmerült kérdések elôtt. Az európai beilleszkedés kedvéért tehát Magyarországnak nem kellene háttérbe szorítania a határon túli magyarok ügyét, hanem kezdeményezô szerepet kellene vállalnia a kisebbségi kérdés nemzetközi szabályozásának folyamatában — mondta az RMDSZ elnöke.

Világos volt, hogy a magyar kormány nem úgy viszonyul a kérdéshez, ahogyan az elvárható lenne. Még világosabban derült ki ez Németh Zsolt szavaiból: „E tanácskozásnak van esélye arra, hogy a magyar külpolitika irányvonalait illetôen fordulópont legyen annak az egyetértésnek a helyreállításában, amelyet 1993-ban, a választási kampány során az MSZP és az SZDSZ felrúgott. De hogy ez megtörténik-e, azt ma még nem lehet biztosan megmondani." Nos, az egyetértés, „hála" az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, nem állt helyre.

Július közepén Kovács László egy brüsszeli sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a magyar–magyar tanácskozáson elfogadott nyilatkozat önkormányzati elgondolása európai valóság, s ha a magyar kormány támogatja az ilyen önkormányzat érdekében kifejtett magyar kisebbségi erôfeszítéseket, akkor ez összhangban van az európai unióbeli gyakorlattal.

Augusztus elején Horn Gyula akkori miniszterelnök bejelentette, hogy az 1201-es ajánlás legújabb román értelmezése alapján, úgy tûnik, hamarosan megegyezés születik az alapszerzôdés ügyében. A magyar–magyar találkozó nyilatkozatát — az éles szlovák és román jelzések ellenére — úgy értékelte, hogy az összhangban van az európai gyakorlattal, nem sérti a szomszédos országokat, nem tükröz semmiféle szeparatista törekvést, nincs szó benne etnikai önkormányzatról, csupán közösségben érvényesíthetô mûvelôdési, oktatási stb. jogokról.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

A hét végén Kolozsváron a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ) szervezésében megrendezett oktatási-ifjúsági fórumon két olyan dolog is történt, amire érdemes nemcsak a középiskolás tizenéveseknek, de a civil társadalomnak is odafigyelnie.

1. Ezen a fórumon történt meg például elôször az, hogy egy oktatási

szakember — aki egyben honatya is — kimondta: badarság elvárni a szülôtôl azt, hogy egy jövôkép nélküli, rossz minôségû magyar tagozatra írassa gyerekét csak azért, mert ott magyarul tanítanak. Asztalos Ferenc képviselônek (a képviselôház oktatási bizottsága alelnökének) kijelentése már csak azért is figyelemre méltó, mert ez a megközelítési mód (amelynek realisztikus mivoltát, íme, hivatalos szinteken is kezdik elismerni) lényegesen befolyásolhatja majd az eljövendô években a vidéki és város-lakótelepi magyar tagozatos iskolák jövôjét. Természetesen nem egyértelmû, hogy mit is fed a valóságban a szülôk szemében a „rossz, jövôkép nélküli" iskola kifejezés, de az már tényként értelmezhetô: ahol egy magyar (tagozatos) tanintézménybôl — bármilyen okból! — tömegesen iratkoznak át a diákok más települések iskoláiba (esetenként román tagozatra), ott nem lenne érdektelen Asztalos Ferenc kijelentését elemezgetni.

2. E kolozsvári rendezvény volt a nemrégiben alakult RMKSZ elsô komoly rendezvénye. Tavaly ôszig a Magyar Középiskolás Szövetség (MAKOSZ) volt az egyetlen ilyen jellegû ifjúsági tömörülés; ez utóbbi évekig megújulási gondokkal küszködött, de mire sikerült újra talpra állnia, már egy új középiskolás szervezettel, az RMKSZ-szel találta szemben magát.

Nincs abban semmi baj, ha egy romániai magyar ifjúsági szervezet átalakulási, újjászervezési gondokkal küzd, és még az sem jelent feltétlenül katasztrófát, ha egy szervezet helyett ezentúl kettô fogja képviselni a középiskolásokat. Az viszont gondot okozhat, amit az RMKSZ egyik bemutatkozó kiadványában olvashat ország-világ arról, miért kellett megszületnie az RMKSZ-nek:

„Sajnálatos módon 1995 után olyan személyek is bekerültek a MAKOSZ vezetôségébe, akik a szervezetet tévútra terelve igyekeztek saját politikai és anyagi hátteret létrehozni. A MAKOSZ több év után sem volt képes kilökni magából ezeket, így hitelét vesztette, majd a tagszervezetek folyamatos kilépése következtében 1999-ben a megszûnés szélére sodródott."

Amennyiben valaki veszi a fáradságot, és megnézi, hogy kik is voltak ezek a nem éppen római jellemek, akikrôl a fentebbieket állítja az RMKSZ, igencsak el fog csodálkozni: egyes nevek ugyanis az RMDSZ tanácsosi listáin (különbözô megyékben) elôkelô helyen állnak! Vagy pusztán névrokonságról van szó?

Szabó Csaba

Létezik a sorozatfilmek egyikénél egy bûbájos, friss, üde, lélekvidámító zenei bevezetô, olyan, hogy arra tízesztendôs unokám is rögtön berohan a másik szobából, mert Jessica Fletcher krimiregény-írónô filmjeit jelzi. „Gyilkosság!" — írja mindannyiszor, mert örökké az derül ki, hogy aki meghalt, nem természetes halállal halt meg, hanem körmönfont módon elkövetett gyilkosság áldozata volt. Ha kicsit kések, kérdem: — Hulla van már? — Még nincs — válaszolják türelmetlenül az eseménybe mélyedôk. De ami késik, nem múlik. Hamarosan megölnek valakit, és attól kezdve fokozatosan növekszik a feszültség, elérkezik a hajmeresztô krízis, és amikor Jessica megoldja a rejtélyt és elfogják a tettest, felsóhajt bennünk a megelégedés — a katarzis. Mindennapi gyilkosságunkat add meg nékünk ma... Kora délután háromnegyed háromkor a Pro tévén.

Kedves, derûs kis gyilkosságok, szívet-lelket emelôk, olyan idôben, amikor minden gyermek is láthatja, valószínûleg pedagógiai célzattal sugározva.

Valóban, a rajzfilmek horrorjaihoz képest kedves és hangulatos életképek a szép Amerikából.

*

Feltûnt, hogy a Téka-filmek vetítésénél, amelyekben az egykori nagyágyúk (Monstre sacre) szerepelnek, nincs a mellékszereplôk hosszú-hosszú sorában egyetlen olyan név sem, akibôl késôbb világsztár vált volna. Hol vannak a tejfelesszájú kezdôk, akik akkor még esetlenek voltak? A süldôlányok, akiknél még alig lehetett sejteni a késôbbi „dívát"? A filmvilágban senki sem kezdi soha a karrierjét? Egybôl ugrik ki teljes fegyverzetben Zeusz fejébôl, mint Pallasz Athéne? A magyar színjátszásnak hatalmas „epizód"-szereplôi voltak. Léteztek olyanok, akik egy életen át lakáj szerepeket alakítottak vagy szobalányt, és ezzel a szerepkörrel is beírták magukat a színház nagykönyvébe.

*

Elkésve érkezem, már javában mennek a hírek valamelyik csatornán.

— A fô hírek már lementek? — kérdem kisunokámtól.

— Csak részben. Az árvízkárosultak már voltak, ha jól hallottam, az autóbaleseteken is túl vagyunk már, de a gyilkosságok még nem voltak... Most tartanak a nemi erôszakoknál...

Ez megnyugtató.

Akkor a heroincsempészeket még láthatom (igaz, diszkréten kockásra filmezve, nehogy érzékeny lelkük megsínylené a publicitást, hiszen nem generálisokról van szó, vagy bankigazgatókról, akiket szabad egy az egyhez filmezni), úgyszintén láthatom a sikkasztókat, valamint a katasztrófák okozta károsodásokat, csak azt nem értem, miért beszélnek szüntelenül ezer milliárdokról, és miért nem használják az ennek megfelelô trillió kifejezést ezeknél a csillagászati számoknál?!

*

Bûntetteket — úgy tûnik — csak érzékeny lelkületû emberek követnek el nálunk. Utóbb is nem lehetett bezárni az illetôt, mert klausztrofóbiája van. Magyarul: nehezen tudja elviselni, ha cellába zárják. Hát igen, vannak, akik nem kedvelik a börtönt...

*

Ingyen alszom! — döbbenek rá. Ha parlementer lennék, akkor naponta félmilliót kapnék bóbiskolásomért. Igaz, ágyban kényelmesebb, mint széken (még ha bársonyszék, akkor is), ezért kelnek fel két-három óra után a választottak és mennek el sétálni. Ha a kvórum ezáltal nincs meg? Na, és aztán? Tavasz van. Nemde?

Dániel Károly

A kifejezés általában kényelmes háziruhát, hiányos öltözetet takar. Bár a kettô között jól lemérhetô különbség van.

Ugyanilyen jókora eltérések fedezhetôk fel manapság mindennapi nyelvünkben is. Amikor annak félremûvelôi, afféle nyelvi neglizsét fitogtatva, lépten-nyomon a klasszikus nyomdafestéket nem tûrô stílusban fejezik ki magukat. Ez a fajta neglizsé kezd amolyan „kötelezô egyenruhává" válni napjainkban, s a közízlést szemmel láthatóan egyre kevésbé zsenírozza, a közösség, „vagy megszokom, vagy megszököm" alapon, közönyt színlelve tûri elterjedését. Pedagógusok, pszichológusok a megmondhatói, mennyire „természetessé" vált a fiatalok körében a trágárság, amely jóval túllép a tüntetô megbotránkoztató szándékon, a merev kispolgári tiltások elleni lázadáson. Vitatható, hogy ez az „oltás" valóban nyújt-e fikarcnyi immunitást a pályakezdônek késôbbi keserû tapasztalataival szemben. De nemcsak fiatalokra jellemzô, hogy a megismerkedést követôen a kezdeti decens, a „kirakat-képre" többé-kevésbé ügyelô beszédmódot az összemelegedés után sürgôsen átváltják a sikamlós, szaftos kifejezésekre vagy egyenesen a trágár szóvirágokra, és azokkal fûszerezik mindennapi mondandójukat. A bizalom, a megszokás, a fenegyerekség, a mesterkélt jópofáskodás jele ez a fajta neglizsé? Vagy talán egészen más — mondjuk, az igénytelenség — húzódik meg mögötte? A tévé gátlástalanul uralja az arra kiszemelt tömeget, és az erôszak immár a nyelvbôl sem hiányozhat — sugallja az ezredvég emberiségének összekuszáltsága.

Mostanában Romániában, a bingóôrület tetôpontján, amikor dörzsölt üzletemberek menetrendszerûen órákra odaláncolják a képernyôhöz a mesés vagyonról álmodozó milliókat, a tömeges elgügyésítés felülmúl minden elképzelést. Ez is neglizsé, méghozzá a legprimitívebb és legkárosabb fajtából. Mert egészen más dolog megejteni egy sorshúzást, lefolytatni egy szerencsejátékot szórakoztató show-ba csomagolva, és teljesen más sablonos semmiségeket és ízléstelen, fantáziátlan „népi humort" produkálva, vért izzadva húzni-nyúzni vele az idôt, aminek nyilvánvaló célja minél távolabb tartani a nézôt a konkurens tévéadó hasonló mûsorától. Ilyen ez a nép, meglehetôsen igénytelen, és a ô szája ízéhez kell igazodni, mert szeretne költekezni, de munkával értéket teremteni már kevésbé — védekezhetnek ennek a járványszerûen elterjedt mûfajnak a kiötlôi. Ám pénzéhségükben, hiszen végül is ôk a biztos nyerôk, arra már nem gondolnak, hogy a tévének nevezett nagyhatalomnak bizony komoly kötelezettségei is vannak a közösség alakításában. Az emberektôl ellopott idô (és pénz) egyszer majd megbosszulja magát, ami többféleképpen is lemérhetô: hány el nem olvasott könyvet, el nem végzett családi foglalatosságot, mekkora egészségkárosodást vagy éppenséggel lelki elszegényedést jelent? A tömeg, mint általában, kiszolgáltatott és anyagilag erôsen befolyásolható. Arra hajlik, amerre a nagyon széles skálán mozgó sorsalakító szelek fújják.

Ráadásul a mostanában divatos, „így éri meg", tehát nem a választékos beszédmóddal, nem a tiszta szándékú tettekben, hanem kétes értékû eszközök segítségével nyilvánul meg.

Neglizsében. Vagyis pongyolában.

Ördög I. Béla

Idén születésének tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT). A nem kormányzati szervezet 1990-ben alakult, szakmai (szakosztályok) és területi (fiókszervezetek) kritériumok alapján mûködik. A jelentôsebb szakosztályok: számítástechnika, fizika, kémia, gépészet, földmérés, faipar, bányász–kohász–földtan.

— Elnök úr, hogyan jellemezné az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság eddigi tevékenységét, illetve az erdélyi magyar mûszaki és tudományos életben betöltött szerepét? Melyek voltak a tízéves út fontosabb állomásai?

— Röviddel a szervezet bejegyzése után fiókszervezetek jöttek létre Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és más nagyobb városban. Kezdetben a társaság csupán szûk körû, a magyar mûszaki nyelv megismerését elôsegítô találkozókat szervezett. Ezeket a szakonkénti (gépészek, kémikusok, földmérôk) találkozók, majd az országos szintû szakosztályok megalakulása követte. Idôvel szinte valamennyi szakosztály saját konferenciát szervezett. Eleinte több volt a magyarországi résztvevô, mint a hazai. Ez természetesen az anyagiak miatt történt: nem kevés pénzbe kerül feljönni Kolozsvárra, egy, két éjszakát a szállodában tölteni. Az erdélyi résztvevôk költségeit a Pro Technika Alapítvány támogatja. Az EMT szervezte konferenciákra évente átlagban 80–100 résztvevô jön el, ebbôl 30% magyarországi, 70% pedig hazai. Az utóbbi idôben a fizika és a kémia szakosztály konferenciáin az egyetemi hallgatók is részt vesznek. Az évek során az EMT megpróbált bekapcsolódni a középiskolai oktatásba: megjelentettük a fizika, kémia és számítástechnika tárgyú diákoknak szóló lapot, a Firkát. Az idôszakos kiadvány szinte önfenntartó, kevés támogatást igényel. Évente kémia, fizika és infomatika diákversenyeket szervezünk a líceumokban. A döntô magyarországi városokban zajlik. Ami az erdélyi magyar mûszaki és tudományos életben betöltött szerepünket illeti, elmondthatom: a tudományszervezés egyik fô célkitûzésünk, tudományos kutatást viszont nem végzünk. Az EMT szerepe a konferenciák által is elôsegített személyek és intézmények közötti kapcsolatteremtésben merül ki. A tudományos kutatás rengeteg pénzt igényel, erre egyelôre nincs meg a megfelelô keret. Az EMT keretén belül tevékenykedô egyetemi tanárok a felsôfokú oktatási intézményekben végeznek tudományos kutatást, társaságunknak nincs erre lehetôsége. A Mûszaki Szemlén keresztül az EMT lehetôséget biztosít a megfelelô szintû tudományos dolgozatok közlésére. Örvendetes, hogy a nagyobb könyvtáraknak is postázott Mûszaki Szemlében nagyon sok fiatal közöl. Ugyanakkor társaságunk elôsegíti tagjainak külföldi konferenciákon való részvételét is. A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségével, illetve a Bay Zoltán Kutatási Intézettel kötött megállapodás lehetôvé teszi azt, hogy évente tíz kutatási ösztöndíjat tudjunk biztosítani.

— Melyek azok a konferenciák, szakmai találkozók, amelyeket az EMT rendszeresen szervez?

— Társaságunk évente szervezi meg az OGÉT-et (Országos Gépész Találkozó), az ÉPKO-t (Építész Konferencia), a CompNews-t. Szintén megrendezésre kerül a Kémia, a Fizika, a Bányász–kohász–földtan Konferencia, Faipari Szaktalálkozó, Civil Konferencia, Földmérô találkozó és az Országos Szakmai Napok (OSZN). A fizika és kémia konferenciát szünidôben, tanári továbbképzéses rendszerben szeretnénk megszervezni. Ennek megvalósítására kérvénnyel fordultunk a tanügyminisztérium felé. A konferenciák mellett a jó tanulmányi eredményeket elért diákok között minden évben EMT-díjat osztunk ki.

— Mennyiben van lehetôség az EMT tevékenységének kibôvítésére? A jövôben a társaság mennyiben támaszkodhat a hagyományos, alapítványi anyagi támogatásra? A pénzügyi háttér biztosítására a társaságnak gazdasági tevékenységgel is foglalkoznia kell?

— Valamennyi civil szervezetnél léteznek pénzügyi nehézségek. Jelenleg próbáljuk maximálisan kihasználni a pályázati rendszert, az alapítványi forrásokat. A Technorex Kft.-t a társaság pénzügyi hátterének megerôsítése érdekében hoztuk létre. A Transindex internetes újság az „új gazdaság" felé történô elmozdulást jelenti. Az Illyés Közalapítvány a különbözô rendezvények költségeinek körülbelül 60%-át fedezi, a fennmaradó hányadot saját forrásokból kell fedeznünk. Nem tudni, hogy az Illyés Közalapítvány meddig támogatja rendezvényeinket. A fent említett gazdasági kezdeményezések a mûködéshez szükséges anyagi feltételeket hivatottak biztosítani. Ugyanakkor próbálunk élni a román kormány által felkínált lehetôségekkel: pályáztunk és kaptunk pénzt az Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségtôl (Agentia Nationalã pentru Stiintã, Tehnologie si Inovare). Az RMDSZ-tôl, sajnos, kevés támogatás érkezik.

— A jövôben mennyiben van lehetôség a már számtalan alkalommal emlegetett mûszaki háttérintézmény létrehozására?

— A háttérintézmény létrehozásának az a feltétele, hogy létezzen egy komoly tudományos bázis. Az intézmény keretén belül szakkönyvtár, kutatási központ mûködne. Természetesen minden a pénzügyi keretektôl függ. Tavaly az Apáczai Alapítványnál pályáztunk a szükséges összegekre, de kérésünket elutasították. Az elképzelés, a terv létezik, és tovább próbálkozunk a pénz megszerzésével. Az EMT közoktatási stratégiájának másik fontos eleme az internetes távoktatási rendszer beindítása. A tanárok és a diákok bárhol tartózkodhatnak. A tanár elkészíti elôadását, elmenti egy floppy-lemezre, majd felteszi az Internetre. A feketetáblás, krétás, pados és szivacsos idôk lejártak.

Kiss Olivér

Az év elején a Szilágy Megyei Tanács a Japánok Határon Túli Önkéntes Környezetvédelmi Szervezetével találkozott, amire meghívták az egészségügyi igazgatóság, a környezetvédelmi igazgatóság, a mezôgazdasági és élelmiszeri igazgatóság képviselôit is. A találkozó célja Szilágy megye környezetvédelmi gondjainak megvitatása és lehetséges megoldások foganatosítása volt.

A héten jelentkezett Zilahon a japán küldött, aki önkéntesként fog dolgozni a városi környezetvédelmi igazgatóság keretében. Bôvebb tájékoztatással Balogh Adalbert, a zilahi környezetvédelmi igazgatóság vezetôje szolgált.

— Az 1997-es kormányhatározat értelmében ilyen jellegû tevékenységek már rég mûködnek az ország különbözô városaiban. Most a sor ránk került. 1998-ban több levélváltás után létrejött a konkrét kapcsolat a japán szervezettel. A japán önkéntesnek azonban bizonyos feltételeket kell teljesítenie. Egy 70 órás kurzuson el kell sajátítsa a román nyelvet, meg kell ismerkedjen a helyi szokásokkal, kultúrával és az intézet munkájával.

— Hol fog az önkéntes dolgozni?

— Az intézet laboratóriumában. Itt megismerkedik és elsajátítja a mi eljárásainkat, majd elkezdôdik a japánok által ismert és alkalmazott környezetvédelmi munkálatok bemutatása és alkalmazása.

— Ki állja a küldött költségeit itt-tartózkodása alatt ?

— Az Országos Környezetvédelmi Intézet és a Japán Önkéntes Környezetvédôk között létrejött egy olyan megegyezés, hogy a japán fél az utazás költségeit fizeti, ugyanakkor a román fél egy minimális megélhetési lehetôséget, szállást és orvosi ellátást biztosít. Mi Zilahon a szállást kell fizessük, de ebben megnyertük a megyei tanács támogatását.

— Éveken keresztül sok gondot okozott önöknek a vízellátás. Sikerül ezen a gondon segíteni?

— Végre úgy néz ki, hogy Zilahon egy gonddal kevesebb lesz. Amióta a csucsai gyûjtôbôl kapjuk a vizet, megfelelô a mennyiség és a minôség is. Ha a régi, elavult csöveket végre kicserélhetnénk, akkor nem veszne el a víz jelentôs része.

(horváth)

Lekötés nélküli takarékbetétkönyvek — 9%; legkevesebb egy évre lekötött betétek — 39% (a határidô lejárta elôtti felbontás esetén 9%); kincstári takarékjegyek — 39% (határidô lejárta elôtti felbontás esetén 9%); havi kamatozású betéti bizonyítványok a kamat havonkénti kifizetésével — 38%; betéti bizonyítványok a kamat 3 havonkénti kifizetésével — 38% (határidô elôtti felbontás esetén kamatot nem fizetnek), betét fiatalok számára — 40%.

• Rendôrségi akciók során Aranyosgyéresen 40 esetben bírságoltak a razziákon (több mint 12 millió lej értékben), 29 esetben közlekedési kihágást büntettek (8 millió lej), 5 esetben a bírság fogházbüntetésre való változtatását foganatosították. Kolozsvárott 172 büntetést róttak ki (28,5 millió lej), 6 hajtási jogosítványt és 4 forgalmi engedélyt vontak be, míg a közlekedésrendészetiek 58-szor bírságoltak (közel 10 millió lej értékben).

• Szamosba fulladt holttestet fedeztek fel Csatányban (Cetan). Május 10-én 7 elôtt 10 perccel találták meg Titus Cornel Fãrcast (57), holttestén nem voltak külsérelmi nyomok. Felboncolják.

• Felakasztotta magát a kamrában Virgil Cãrãian (68), holttestét felboncolják.

• Sikkasztással vádolják az Elboris Com Kft. alkalmazottját, Petruta Mãdãrãsant (25). A számítógépes operatôrnek ügyintézôi feladatai is voltak, számlák ellenértékét szedte be az ügyfelektôl, a bevételeket pedig le kellett adnia. Január 18-án 1 millió 800 ezer lejt kapott, nyugtát is adott érte, az összeget azonban elköltötte. Másnap váratlan ellenôrzésen bukott le, visszamenôleg tavaly november és decemberre pedig további pénzhiányt fedeztek fel ügyvitelében. A kár mintegy 12 millió lej, a vád ellen szabadlábon védekezhet.

(póka)

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület szervezésében megrendezett III. Jókai emlék- és teljesítménytúrát 30 erdélyi és magyarországi részvevônek sikerült végigjárnia — tudtuk meg Tóthpál Tamás fôrendezôtôl. — Mint ismeretes, a túra mindenkori célja: emléket állítani az 1848–49-es eseményeknek, valamint Jókai Mór, a magyar irodalom kimagasló alakjának, a régi EKE tiszteletbeli tagjának IV. erdélyi útja alkalmával bejárt, valamint az Egy az Isten címû regényében leírt helyek megismerése — mondta. — Háromféle túrán mérhették össze kitartásuk a részvevôk: egy 52, egy 33 és egy 10 kilométeres szakaszon. A leghosszabbon (Jókai 50.) 15-ön vettek részt; az indulásra a bükki kempingházaknál került sor. Útjuk a következô volt: Sáros-Bükk, Mikesi házak, Hordós-kút, Túri-hasadék felsô pereme, Szind, Tordai-hasadéki menedékház, Peterdi-gerinc, Várfalva, a Székelykô nyerge, Torockó — mindez 13 óra alatt. A 33 kilométeres túra (Jókai 30.) ennek résztávja; lényegében ugyanaz az útvonal Szindig, de a Tordai-hasadék végigjárását is feltételezi. Ezt 8 óra alatt kellett teljesíteni. A harmadik túrát (Jókai 10.) az idôsebbeknek terveztük: ezt szombat reggel 8 órakor indította a Monostor lakótelep végétôl Bagaméri Tibor pályabíró. A négy részvevô az Árpád- csúcsig gyalogolt a piros sáv jelzésen, amelyet — mint azt bármely bükki kiránduló megállapíthatja — az EKE kivitelezett.

— A tavalyihoz képest milyennek tûnt a III. Jókai emléktúra?

— Az idén többen vettek részt a rendezvényen, és ez sokat jelent, hiszen ez nem egy egyszerû kirándulás... Jövôre tervbe vettük egy negyedik túrakategória beiktatását is. Ez lényegében a Jókai 50. és a Jókai 30. túrák „keresztezése" lesz, és Szindrôl fog indulni.

Szabó Csaba

Szeptembertôl mûködhet az Országos Ingatlan Jelzálog Nyilvántartó (Arhiva Nationalã a Garantiilor Imobiliare) — jelentette be kolozsvári látogatása során Valeriu Stoica.

Az igazságügyi miniszter úgy vélte, ennek segítségével a vállalatok és a bankok pontos kimutatást szerezhetnek majd üzletfeleik adósságairól, illetve biztosítékba helyezett ingatlanaikról.

Stoica ugyanakkor megígérte, hogy a sorra kerülô igazságügyi reformmal a kereskedelmi perek tárgyalása is felgyorsul, s könnyebbé válik a végrehajtás az ingatlanok esetében. Ez utóbbi ugyanis szerinte jelenleg „nehézkés és anakronisztikus".

2000. május 12–13. között Kolozsváron a DNT konferenciatermében, Tebei u. 21 — az Index — Budapest, JATE Irodalomelméleti Tanszéki Csoport — Szeged és a TransIndex — Kolozsvár szervezésében, a DNT, a Román Televízió kolozsvári szerkesztôsége és a Szabadság támogatásával multimédia konferenciára kerül sor.

Program: 2000. május 12., péntek: 17.30–18.45 … Esterházy Péter: Interaktív Fuvarosok (vita). Résztvevôk: MÜLLNER András, ODORICS Ferenc, SELYEM Zsuzsa, SZECSENYI Tibor; 18.50–19.15 … Webmarketing — a DNT stratégiája (elôadás), elôadó: Romeo MACARIA; 19.20–19.50 … Az intrernetes közösség robotportréja (elôadás), elôadó: GERÉNYI Gábor.

2000. május 13., szombat:

11.00–12.00 … Száguldó riporter (elôadás), elôadó: TAKÁCS Viktor; 12.10–13.30 Hipertext elméletek (vita). MEDGYES Tamás, MÜLLNER András, NEMEDI Andrea.

Ebédszünet…

15.45–17.00 … Mi a mátrix? (vita), résztvevôk: FARKAS Zsolt, KÉKI Balázs, TAKÁCS Viktor, LUKÁCS Csaba, ZÁGONI Balázs. 17.15–18.45 … A romániai magyar Internet helyzete (vita), résztvevôk: ÁDÁM Gábor, ELEKES Sándor, KELEMEN Attila, NOVÁK Lajos; 19.00–20.30 … A pornógráfia korszaka (vita), résztvevôk: BRUNNER Zsolt, FARKAS Zsolt, KELEMEN Attila, LUKÁCS Csaba.

Kelemen Attilát, a TransIndex „vezérét", a multimédia konferencia fôszervezôjét a hét végi rendezvényrôl kérdeztük.

— Mi a jelentôsége a kétnapos konferenciának?

— Az új médiának, az Internetnek és általában a digitális adatközlésnek olyan vonatkozásai is vannak, amelyek nem mereven az informatika területéhez tartoznak, hanem egy tágabb, humán területen is értelmezhetôk. A multimédia konferenciát azért is szerveztük meg, mert a TransIndex csapaton belül nekünk ebben nincsenek szakembereink. Legkézenfekvôbb volt, hogy importáljuk a szakembereket, legegyszerûbben Magyarországról: lapunknak számos magyar partnere is van, például az Index, amely a leglátogatottabb magyarországi internetes lap, illetve egy humán tudományos mûhely, a szegedi Decon csoport. Az ügyrendi, humán tudományos kérdésekre várunk valamiféle választ a konferencia által.

— Tudtommal ez az elsô magyar nyelvû, ilyen jellegû konferencia.

— Igen, hasonló román nyelvû konferencián már részt vettünk, követtük ezeket. Inkább egy-egy alkalmazás után szervezték meg, az elôadások pedig nem voltak élesen szakmai jellegûek. Ezen a rendezvényen mi megpróbálunk szakmai jellegû, de mindenki számára érthetô vitákat és elôadásokat szervezni.

— Hogyan tovább?

— A konferenciát minden évben megismételjük, de ez függ attól, hogy milyen lesz a mostaninak a fogadtatása. A TransIndex is folyamatosan fejlôdik, és jövôre már egy román változatát is ki tudjuk adni. Így jövôre román nyelven is, vagy román–magyar–angol nyelven tartanánk multimédia konferenciát, s akkor illusztrisabb, távolabbi országból származó egyéniségeket is meghívnánk.

Póka János András

Az utcai pénzváltóknál a forint 70/73, a márka 9300/9500, a dollár pedig 20 100/20 300 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 9320/9450, az amerikai dollár 20 150/20 270, az olasz líra 9,32/9,40, az osztrák schilling 1300/1350 lejbe kerül.

Viorel Hrebenciuc RTDP-képviselô csütörtökön sajtótájékoztatón közölte: bepereli Remus Opris volt kormányfôtitkárt, amiért az, mellôzve tisztségének feladatkörét, nem követte figyelemmel az Örök és elbûvölô Románia címet viselô fotóalbum kiadását célzó szerzôdést a Groupe Saintonge Edition (GSE) társasággal. Hrebenciuc szerint Opris akkoriban a szerzôdésbôl 4 millió 200 ezer dolláros részletet fizetett ki, pedig érvényteleníthette volna a szerzôdést, és leállíthatta volna annak kifizetését.

A Mediafaxnak nyilatkozva Opris szerdán elmondta, hogy amíg a kormány fôtitkára volt, nem járult hozzá semmilyen összeg kifizetéséhez a szóban forgó album kapcsán, ô csupán a Bancorex által a GSE-nek nyújtott pénzügyi támogatás (az eredeti 3 és fél millió dollárt 5 796 980 dollárra módosították) révén vált atranzakció címzettjévé. A szponzorálási szerzôdést az album oldalainak és példányainak számszerû növelése indokolta.

Viorel Hrebenciuc, a Vãcãroiu-kormány egykori fôtitkára, visszautasította azokat a vádakat, amelyekkel az Adrian Costea botránnyal kapcsolatban pénzalapok törvénytelen felhasználásával illették ôt.

A román és az orosz külügyminiszter megállapodott arról, hogy szakértôi szinten felújítják a tárgyalásokat a két ország közötti alapszerzôdésrôl — jelentette be csütörtökön Petre Roman, aki Igor Ivanovval szerdán Strasbourgban az Európai Tanács miniszteri bizottsága ülésének keretében egyezett meg errôl. A két miniszter egyetértett abban, hogy a jelenlegi pillanat alkalmas a kétoldalú kapcsolatok lényeges bôvítésére, mindenekelôtt a kétoldalú kereskedelem és a gazdasági együttmûködés terén.

Ugyancsak egyetértettek abban, hogy szakértôi szinten ismét megkezdik a tárgyalásokat a két ország közötti alapszerzôdésrôl. Az alapszerzôdés ügye negyedik éve holtponton van, miután 1996-ban Románia az utolsó pillanatban visszalépett attól, hogy parafálja a már letárgyalt szerzôdéstervezetet.

Románia 1991-ben, Ion Iliescu államfôsége idején, alapszerzôdést kötött a Szovjetunióval — néhány hónappal annak felbomlása elôtt. Ez a meglehetôsen kellemetlen külpolitikai „balfogás" ugyancsak óvatossá tette a román vezetést, olyannyira, hogy 1996-ban a közelgô választásokra való tekintettel a Vãcãroiu-kormány akkor közölte Moszkvával, hogy nem parafálja a szerzôdés letárgyalt tervezetét, amikor az akkori orosz külügyminiszter, Jevgenyij Primakov már a Bukarestbe tartó repülôgép fedélzetén ült.

Ion Iliescu akkori államfôt az késztette a visszakozásra, hogy a megállapodott szöveget Romániában kemény bírálatok érték, s nem kívánta, hogy a tervezet parafálásával a választási kampányban az ellenzék az 1991-es hibára hivatkozhasson.

Iliescu elveszítette a választásokat, de az 1996-ban hatalomra jutott ellenzék sem tudott az alapszerzôdés ügyében elôbbre jutni Moszkvával. A diplomáciai vita egyik következménye az lett, hogy miközben Románia gyakorlatilag teljes mértékben kiszorult az orosz piacról, az energiahordozók importfüggôsége fennmaradt, s így évi 1 milliárd dollárt meghaladó román hiány alakult ki a kétoldalú kereskedelmi forgalomban.

Román részrôl elsôsorban azt szeretnék elérni, hogy az alapszerzôdés ítélje el a Ribbentrop–Molotov paktumot. Bukarest álláspontja az, hogy a paktum elítélésével megteremtôdik annak feltétele, hogy visszakövetelje Besszarábiát és Észak-Bukovinát. A Románia által vitatott hovatartozású két terület jelenleg a Moldovai Köztársaság, illetve Ukrajna része.

A kolozsvári CONEL korlátozta a kolozsvári Nehézgépgyár (CUG) acélöntödéjének, illetve az egeresi Bányavállalat elektromos energiafogyasztását, azok tartozásai miatt. A kolozsvári CONEL kedden 22 gazdasági egység helyzetét elemezte, amelyek közel 233 milliárd lej tartozást halmoztak fel. Ezek közül keddig mindössze hét vállalat egyenlítette ki 5,4 milliárd lej értékben a tartozásait.

Celina Frâncu, a kolozsvári CONEL szóvivôje elmondta: a döntés a kolozsvári Nehézgépgyár acélöntödéjére vonatkozott, amely ezentúl mindössze egyetlen acélolvasztó mûködtetéséhez szükséges elektromos energiához fog hozzájutni, ugyanis több mint 50 milliárd lejjel tartozik a CONEL-nek. Ehhez hasonlóan az egeresi Bányavállalat, amely 400 millió lejes tartozást halmozott fel. A CONEL mindössze a techológia fenntartásához szükséges minimális energiát biztosítja. A kolozsvári CONEL-nek nagy fogyasztóitól ez idáig 477 milliárd lejt sikerült begyûjtenie, amelybôl 218 milliárd lejt a késedelmi kamatok tesznek ki.

T. K.

Jósikafalva (Fântânele) és Kisbánya (Bãisoara), amelyeket nemrégiben turisztikai övezetté nyilvánítottak, külföldi pénzekbôl fogják fejleszteni — nyilatkozta Petru Litan, a megyei tanács alelnöke. A megyei közigazgatás vezetôsége az utóbbi napokban találkozott a TAROM, illetve az Austria Airlines képviselôivel. Litan kijelentette: vannak már konkrét ígéretek az anyagi alapok megszerzésére vonatkozóan, annak érdekében, hogy elkezdhessék a két régió fejlesztési programjainak kivitelezését. Ezek benne foglaltatnak az Észak-Nyugat Fejlesztési Régió képviselôi által bemutatott programban is, de mindeddig nem valósultak meg.

A tervek szerint nagy teljesítményû sípályákat szeretnének létrehozni a már meglévôk alapján. Ugyanakkor új szállodalánc felépítését és specifikus turisztikai programok megszervezését tervezik.

(tamás)

Oltean N. Liviu tartalékos ôrnagy, az Országos Korrupcióellenes Egyesület fôtitkára lemondott tisztségébôl. Lépését azzal indokolja, hogy nem ért egyet elnökük, Nerisean Alexandru tartalékos ezredes diktatorikus magatartásával és erkölcsi hátterével Oltean szerint Nerisannak a menyét sikkasztás és csalás vádjával ítélték el. „Ilyen személy méltatlan arra, hogy az egyesületet vezesse" — nyilatkozta Oltean.

Több mint 200 kolozsvári ügyfél rohamozta meg csütörtökön az Országos Befektetési Alap (FNI) kolozsvári székházát. Félelmüket egy sajtóhír váltotta ki, amely szerint új szabályt vezetnek be a nem jegyzett részvények értékének kiszámítására.

Emil Lemnaru, a kolozsvári Sovinvest ügynökség igazgatója a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy a befektetôk félelme alaptalan, mivel ez az új számítási módszer nincs negatív hatással a részvények értékére.

A nagy érdeklôdésre való tekintettel meghosszabbították a nyitvatartási idôt, illetve minden kérésnek eleget tesznek. Csütörtökön három óra leforgása alatt megközelítôleg 4 milliárd lejt vettek ki a részvényesek. Kolozs megyében a FNI-részvényesek száma 80 000-re tehetô.

Csütörtökön a szenátus eldöntötte: a volt állami mezôgazdasági vállalatok privatizálására és az államosított házak visszaszolgáltatására vonatkozó törvények megvitatása a napirendi pontok között az utolsó helyekre kerülnek, mivel azoknak a törvényeknek az EU-jogszabályokkal való alapvetô feltételei a csatlakozásnak. AZ ülésvezetô szerint a napirendi pontokat a jövô héten akár más sorrendben is tárgyalhatják, és csak a szenátorokon múlik, hogy valamennyifeladatot teljesítsék.

*

A szenátus csütörtökön elfogadta azt a törvénytervezetet, amely ratifikálja az emberi lény klónozásának megtiltására vonatkozó európai konvenciót.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]