2000. május 18.
(XII. évfolyam, 113. szám)

Magyar–román mûemlékvédelmi megállapodás
Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség

(1. old.)

Kolozsváron, a Bánffy-palotában székelô Mûvészeti Múzeum könyvtártermében ült tárgyalóasztalhoz tegnap a történelmi emlékmûvek védelmére kijelölt román–magyar vegyesbizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt mûemlékvédelmi megállapodás felújítása. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban.

A román mûvelôdésügyi minisztérium részérôl Dan Nicolae, a mûemlékvédelmi hivatal vezetôje, Rambescu Gabriel építész, illetve Opreanu Mihai, a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatalának vezetôje vett részt a tárgyaláson. A magyar felet Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium mûemlékvédô bizottságának munkatársa, Kádri Gyula, a magyar Országos Mûemlékvédelmi Hivatal munkatársa, illetve Diószegi László, a Teleki László Alapítvány részérôl képviselte.

A bizottság igyekezett megállapodásra jutni a mûemlékvédelem jelenlegi prioritásait illetôen, különbözô tanulmányokat, kutatási, konzerválási, illetve restaurálási terveket fogadott el, valamint megvizsgálta, milyen anyagi és szakmai források állnak rendelkezésre a kidolgozott projektek megvalósítására.

A bizottság tagjai nem tudtak konkrét idôpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttmûködési protokoll aláírását illetôen, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. Ami ismeretes: 1999-ben a román fél négymilliárd lejt irányzott elô, majd végül tizenkétmilliárd lejjel támogatta a közös projekteket, míg a magyar fél mintegy ötvenmillió forinttal (3,5 milliárd lej) járult hozzá ezek megvalósításához. A bizottság célja, hogy a programot legalább ekkora összeggel támogassák az idei évben is. Sôt: Dan Nicolae szerint ahhoz, hogy bizonyos, már elkezdett restaurálási munkákat ne kelljen abbahagyni, legalább 54 milliárd lejes támogatásra lenne szükség a román állam részérôl.

A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a mûemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román mûemlékek (templomok és más épületek) leltározására is.

Erdei Róbert

Sztrájkôrség a megyei tanács épülete elôtt
Elégedetlenek a filharmónia alkalmazottai

(1. old.)

Szerdán közel kétórás sztrájkôrséget szervezett a megyei tanács épülete elôtt a kolozsvári filharmónia mintegy ötven alkalmazottja. Az intézmény szakszervezetének képviselôi találkoztak Serban Gratiannal, a megyei tanács alelnökével.

A szakszervezeti képviselôk a rendkívül alacsony fizetések miatt tiltakoztak. Gratian elmondta: véleménye szerint nem csak a megyei tanácsnak, hanem a mûvelôdési minisztériumnak is hozzá kellene járulnia az intézmény mûködéséhez. A megyei tanács kéréssel fordult a városi tanácshoz annak érdekében, hogy a helyi közigazgatás is anyagilag támogassa az intézményt. — Ha a megyei tanácsosok is úgy akarják, a költségvetés elfogadását követôen fizetésemelés következik — mondta a megyei tanács alelnöke. A tanács ülésére május 26-án kerül sor.

A szakszervezeti képviselôk panaszkodtak, hogy a kormány 24-es számú, 2000. március 31-én elfogadott sürgôsségi kormányhatározata elfogadása után fizetésük csupán 60%-át kapták kézhez. — Kolozs megye sokkal jobban áll gazdaságilag, mint Giurgiu vagy Olt, nekünk mégis kisebbek a fizetéseink. Ha a helyzet nem rendezôdik, perbe fogjuk a filharmónia vezetôségét. Az anyagi nehézségek mellett Emil Simon igazgató magyarellenes hangulatot szít az intézményben — mondta a szakszervezeti vezetô.

Kiss Olivér

Perelik a Kisebbségvédelmi Hivatalt
Eckstein-Kovács: Nincs szó hatáskörtúllépésrôl

(1. old.)

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, szenátor a Szabadság kérdésére elmondta: törvényesen járt el, amikor megróvásban részesítette a Kisebbségvédelmi Hivatal roma ügyekkel foglalkozó fôosztályának vezetôjét, Dan Oprescut.

A bukaresti bíróság tegnap tárgyalta az ügyet: Oprescu a múlt hónap végén eljárást indított a hivatal ellen, mivel Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tavaly szeptemberben megróvásban részesítette. A roma ügyekkel foglalkozó fôosztály vezetôje azt állítja, hogy a miniszter túllépte hatáskörét, amikor elrendelte a fegyelmit. Oprescu szerint a hivatal vezetôje nem dönthet a megróvásokról, csak jóváhagyhatja ezeket.

A miniszter lapunknak kifejtette: azért részesítette megróvásban Oprescut, mivel ez megtagadta a jelenléti napló írását. Eckstein-Kovács hangsúlyozta, hogy a fôosztályvezetô nem személyesen ellene indított eljárást, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatalt pereli. Ezért cáfolja az ennek ellentmondó, sajtóban napvilágot látott híreszteléseket.

P. A. M.

A távközlés napja
Tovább fejlesztik a digitális központokat
— ígéri a RomTelecom

(1. old.)

„Nyitott kapuk" napját szervezete meg tegnap, a távközlés napja alkalmából, a RomTelecom. Ennek keretén belül sajtótájékoztatóra is sor került, amelyen Vasile Seceanu technikai igazgató és Rodica Cãlin igazgató mutatták be a telefontársaság jelenlegi helyzetét és jövôbeli elképzeléseit.

Vasile Seceanu elmondta: a távközlés napját 1865. május 17-e óta ünneplik, amikor Párizsban megalakult a Távközlés Nemzetközi Szervezete. A RomTelecom jelenleg nagy hangsúlyt fektet a digitális központok fejlesztésére. Ebben az évben mintegy 350 ezer új telefonvonalat létesítenek, és 125 ezret kicserélnek. Kolozs megyében a digitális központok teljesítôképességét több mint 34 ezer vonallal szeretnék növelni. Két új digitális központot is építenek Kolozsváron és Désen. Ebben az évben kb. 19 ezer új telefonvonalat adnak át a megyében. A RomTelecom megvásárolta a Cable Vision of Romania tv-adó részvényeinek a többségét. Ezzel egy idôben a telefontársaság a Cosmorom mobiltelefon cégnek is részvényese.

A jövôbeli tervekrôl Vasile Seceanu a következôket mondta: szeretnének minden faluba és községbe legalább egy köztelefont felszerelni. Elképzelhetô, hogy a közeljövôben teljesen megszüntetik az ikertelefonokat, és a központok nagy része digitális lesz. Ez a modernizálás azzal jár — tette hozzá Rodica Cãlin —, hogy az alkalmazottak számát ebben az évben 10%-kal csökkentik. Az igazgatónô még elmondotta: hamarosan átadják a „930 — Romtelecom eligazító" nevû vonalat, melyen bármelyik elôfizetô bármirôl érdeklôdhet, ami a telefontársasággal kapcsolatos. Ez a vonal ingyenes lesz, és reggel 7 órától este 10 óráig lesz hívható.

A „Nyitott kapuk" napja keretén belül, a látogatók között 100 darab 50 ezer lejes telefonkártyát, és több tucat telefonkönyvet osztottak szét.

Nánó Csaba

Vízkorlátozás

(1. old.)

A Vízmûvek értesíti a lakosságot, hogy május 18-án, csütörtökön 9 és 15.30 óra között a Cuza Voda utcai hôközponthoz tartozó lakóházakban szünetel a vízszolgáltatás. Ugyanakkor az említett hôközpont által ellátott kereskedelmi egységek és tömbházak (1989. December 21. út 13–15., 23–25., 19., valamint Ploiesti utca 5–7. szám) is vízkorlátozásra számíthatnak.

KRÓNIKA

Kishírek

(2. old.)

AZ INTERNET- ÉS A WEB-OLDALAK MINT MARKETING ESZKÖZ HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A KOLOZSVÁRI CÉGEKNÉL címmel átfogó felmérést készít a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi karának marketing szakos diákcsoportja. A kérdôív Interneten is kitölthetô. A cím: www.emt.ro/technorex/studiu. A tanulmány anyaga az Interaktív2 következô számaiban olvasható. Médiapartnerek: Adevãrul de Cluj, CD Radio, Szabadság.

A PRIVAT BUSINESS CLUB május 19-i találkozóján a budapesti Szinergia Projekt Menedzsment Kft. képviselôi vállalati projektek sikeres lebonyolításához nyújtanak útbaigazítást. A találkozó résztvevôi az ÁVA (FPS) aktualizált adataihoz is hozzájuthatnak (tagok ingyenesen). A találkozót a Mócok útja 75. szám alatt tartják pénteken 14 órakor.

A KOLOZSVÁRI KATOLIKUS NAPOK rendezvényei kezdôdnek ma, május 18-án, du. 5 órától a kolozsmonostori Kálvária-templomban a megtartó hit, remény és az együvé tartozás jegyében. Pénteken 9 órai kezdettel kerül sor a ferences kolostor (zenelíceum) dísztermében a „Szerzetesrendek szerepe Erdélyben" elôadásra, amelyet mûvészi mûsor követ. A rendezvénysorozat a szombat délelôtti hálaadó ünnepi szentmisével zárul a Szent Mihály-templomban. A részletes programról a május 16-i lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat.

BÖHM KÁROLY ÉS A »KOLOZSVÁRI ISKOLA« címû, az 1996 októberében Kolozsvárott megrendezett Böhm Károly Nemzetközi Konferencia anyagát tartalmazó kötetet mutatja be Egyed Péter egyetemi adjunktus május 18-án, csütörtökön este 7 órakor a Ion Ghica utca 12. szám alatti EME-székházban (Moll-ház), a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezvényén.

NYITOTT NAPOT TARTANAK május 18-án a 2-es Számú Hallássérültek Intézetében, amire minden érdeklôdôt várnak, aki betekintést akar nyerni a hallássérült gyermekek világába. Délelôtt 12 óráig órarend szerinti tanítás van, du. 3 és 4 óra között meditáció az osztályokban, du. 4 és 6 óra között pedig különbözô tevékenységekre kerül sor: kézügyesség-fejlesztés, bábozás, számítógépes játékok, szocializációs tevékenység, ludikus tevékenység, sportjátékok stb. Azok számára, akiknek szükséges, az intézet audiológusa ingyenes hallásmérést végez délután. Az intézet címe: Gruia utca 51. Elérhetô a 38-as autóbusszal. Telefon: 432-086.

KERÁMIAMÛVÉSZET AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁGBAN címmel nyílik kiállítás ma 11 órakor az Erdélyi Történelmi Múzeumban. A rendezvényre a Múzeumok Világnapja alkalmából kerül sor.

LÁTHATATLAN VÁROSOK címmel Bogdan Konopka fényképkiállítása nyílik ma délután 4 órakor, a Francia Kulturális Központ rendezésében, a Szentegyház utcai galériában. A tárlat május 30-ig tekinthetô meg.

AGYKONTROLLKLUB TALÁLKOZÓ május 19-én, pénteken du. 5 órakor az 1-es klinika fiziológiai amfiteátrumában.

AZ RMDSZ BELMONOSTORI KÖRZETÉNEK MAJÁLISÁN újra találkoznak az „örök fiatalok" május 19-én, pénteken du. 6 órától a Pro Iuventute székházban (Mócok útja 75.).

Adatok a kolozsvári kereskedelmi kamara múltjából

(2. old.)

Ezekben a napokban ünnepelte fennállásának 150. és újraindításának 10. évfordulóját. Az esemény kapcsán nem árt röviden feleleveníteni az elmúlt másfél évszázad idevonatkozó történéseit.

1850. III. 18. — császári rendelet 60 kereskedelmi kamara létrehozására a birodalom területén, Erdélyben Kolozsváron, Brassóban és Temesváron.

1851. I. 11. — felavatják a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamarát, melynek elnöke Samuel Dietrich.

1852. X. — beindul a kamara saját kiadványa, a Hetilap.

1857. XI. — a kolozsvári kamara támogatásával megrendezik az elsô nagy erdélyi áruvásárt, melyen 300 vállalkozó vesz részt.

1860. X. — császári rendelkezés: a kolozsvári kamara hatáskörébe a következô vármegyék tartozzanak — Kolozs, Alsó-Fehér, Küküllô, Torda, Doboka, Belsô-Szolnok, Marosszék, Aranyos- szék, Naszód és Beszterce kerülete.

1895 — részvétel a Budapesti Millenniumi Kiállításon.

1910 — a kamara kezdeményezi az Erdélyi Áru- és Értékbörze felállítását Kolozsváron.

1912 — új székhelyet avatnak, a mai prefektúra szecessziós épületében.

1927 — a kamara kimutatása szerint 26 483 termelô vállalkozó és 25 822 kereskedô tagjuk van.

1949. II. 24. — a Groza-kormány felszámolja az ország valamennyi kereskedelmi kamaráját.

1990. VI. 15. — kezdeményezô bizottság alakul a kamara újjászervezésére. Ezt az 1990. V. 12-i 139-es számú törvény alapján, a július 5-i közgyûlés határozza el.

1991 — a kamara leteszi a Transilvania Rt. alapjait, amely az ország második legnagyobb vásárrendezô intézménye.

1992 — új székhely, a régi városháza fôtéri épületében.

1995 — fiókintézményeket avatnak Tordán és Désen.

1997. VII. 1. — a mai, korszerûen berendezett székhely avatása a Horea 3. szám alatt. Bánffyhunyadon is fiókot indítanak be.

A Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara a civil társadalom erôsítését szolgálja, napjainkban a régió egyik legfontosabb gazdasági húzóereje. Külkapcsolatai révén az integrációs törekvések támasza.

Boldog születésnapot!

A Dr. Aszalós János-emlékalapítvány díjátadása

(2. old.)

Ez év május 14-én, Marosvásárhelyen került sor az emlékalapítvány ünnepélyes díjátadására. Az alapítványt dr. Aszalós János orvosról nevezték el. Névadója 1901-ben született az erdélyi Jára községben. Édesapja járási szolgabíró, nagyapja a torockószentgyörgyi református parókia lelkésze volt. 1939-ben tisztiorvosként hunyt el a menekülô lengyel csapatok szûrése közben kapott fertôzô betegség következtében.

Dr. Aszalós Jánost már pályája kezdetén, derecskei állásában a „szegények orvosának" nevezték. Pénzt senkitôl sem fogadott el, s a rászorulóknak a gyógyszert is sokszor ô vásárolta meg. Életét teljesen a szegények gyógyítására és fôként a betegségek, járványok megelôzésére szentelte. Nevéhez fûzôdik több malária-, tuberkulózis- és egyéb járványellenes központ létrehozása is. Utolsó szociális tetteként, még megmaradt pénzébôl a menekült lengyel áradat ázó-fázó gyerekeire és asszonyaira borított takarót.

Az alapítvány célja kettôs: az erdélyi születésû dr. Aszalós János (1901–1939) emlékének fenntartása; egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezések anyagi-erkölcsi támogatása s a közvélemény figyelmének felkeltése. Díjat, pályázati rendszer szerint, évente egyszer osztanak, 3–5 személynek. A díjat csak egyetlen alkalommal lehet elnyerni. Kolozsvárról eddig dr. Kónya Ágnes részesült 1998-ban ebben a megtiszteltetésben.

Az idei egyik díjazott szintén kolozsvári, Vízi Ildikó. A Dr. Aszalós János-díjat a rekuperációs lehetôségek biztosítása munkaterápiás foglalkoztatással, felnôttkorú, fejlôdésükben akadályozott személyek támogatásáért, védett munkamûhelyek biztosításáért vehette át.

Nánó Csaba

Tranzit Napok — 2000

(2. old.)

A többnapos rendezvénysorozat keretében május 19-én, pénteken este hét órakor butoh-kortárs táncbemutató lesz a Malom/Baritiu utca 16. szám alatti Tranzit Házban. Mûsoron: Haláltánc a kínai népirtás során Tibetben elpusztított emberek emlékére (20’); Michis solo (15’); After Positive (20’); Road Mirrage (15’); Dance jam (15’). Elôadja: Dance Rhizome (Ryuji Oka Lee, Michie Kobayakawa). Közremûködik a Tranzit Társulat, Sorana Bãdescu és a koreográfiai líceum diákjai.

Lee, a csoport alapítója 1980-ban szakított konvencionális életmódjával és elkezdett a butoh tánccal foglalkozni. A világ több országában, így Indiában, Thaiföldön, Franciaországban, Venezuelában, Hollandiában és Brazíliában is fellépett. Jelenleg a Zsinagóga-Lánc szervezésében turnézik a csoport Európában. Ryuji Oka Lee szerint „a mozgás lényege a saját, mély gyökerekbôl való kiindulás, amelynek során a másik tudatával és lelkével való kapcsolatteremtés szokatlan formáira bukkanunk".

Ugyancsak pénteken, este 9 órakor Laurie Anderson, Baudelaire és Fassbinder szövegei alapján összeállított elôadás. Rendezte: Radu Efrim. Video: Könczei Csilla. Fényképezte: Könczei Csilla, Schneider Tibor és Katyi Antal. Vágó: Tárkányi János. Szereposztás: Cristina Cimbrea, Elena Popa, Alina Danciu, Ofelia Popii, Romulus Chiciuc, Angel Rusu, Alin Teglas, Cristina Secãrceanu (Bács Miklós, Marius Bodochi és Miriam Cuibus osztálya). Fellép Lãcãtus Ilonka néni. Producer: Tranzit Alapítvány, a Babes–Bolyai Tudományegyetem színház tanszéke.

Az elôadás az Altfest 99 (Beszterce), Alter-native (Marosvásárhely) fesztiválokon szerepelt és elnyerte a Lausanne-i Színházi Fesztivál (2000. április) nagydíját.

Volt KUCKÓSOK figyelmébe!

(2. old.)

Az idén tölti a Kuckó tízedik évét. Azokat, akik a kezdettôl, az alapkövek lerakásától jelen voltak, külön meghívják a jubileumi ünnepségre, amelyet szombaton, 11 órától, a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban tartanak.

VÉLEMÉNY

Az ígéretek földjén

(3. old.)

Tíz év óta ígérgetnek tanügyi törvényt, egyházi javakat, anyanyelvhasználatot, egyetemet és még sok más mindent — nekünk. Tíz év óta ígérgetnek privatizációt, piacgazdaságot, reformot, európai értékek felvállalását, emberi és kisebbségi jogok betartását — Európának. Nyolcvan éve ígérgetnek mindent; mikor mit, de akkor és amikor kell. Nem vettük észre? Dehogynem. Nem vették észre? Talán. Tudnánk tenni valamit ellene? Nem sokat. Tudnának tenni valamit ellene? Igen, de nem érdekli ôket.

Sokakban két évvel ezelôtt megroppant a bizalom érdekképviseleti szervezetünk iránt. A vezetôknek elég volt egy utolsó pillanatban odavetett konc (lásd Petôfi–Schiller-egyetem) és a kormányból nem léptek ki. Hol van ez már? Rég lenyeltük, mert le kellett nyelnünk. Mit is tehetnénk mást? Az eremdéesz, azért mégiscsak eremdéesz és AZ eremdéesz. Még mindig jobb, mint pár évvel ezelôtt a Felvidéken vagy akár a Vajdaságban, ahol több magyar pártra is lehet szavazni vagy nem? — kérdezik azok, akik látják a hibákat, de mégis úgy gondolják, hogy egységben az erô. Lehet.

De maradt az egyház. Minden közvélemény-kutatás, amelyet az elmúlt tíz évben végeztek, azt bizonyította, hogy Románia lakosságának nagy többsége az egyházban bízik a leginkább. Ez a bizalom — nagy valószínûséggel — a magyarság körében még fokozottabb. Hogy miért, azt mindnyájan tudjuk.

Május elejétôl kezdve azonban meglepô dolgok történtek. Tíz év után elôször a történelmi magyar egyházak úgy döntöttek: a Románia euroatlanti integrációját támogató snagovi dokumentumot nem írják alá. Mert „nem érthetünk egyet olyan ünnepélyes lépésekkel, formaságokkal, amelyeknek nincs megfelelô tartalmuk, ezért alkalmatlannak és értelmetlennek tekintjük a dokumentum ünnepélyes keretek között való aláírását".

Múlt héten azonban a kormányfô érdemesnek találta Nicolae Brânzea államtitkárt és késôbb Ciumara államminisztert is Kolozsvárra küldeni (!!). Nacsak! Eddig a forgatókönyv körülbelül így zajlott: egyházaink tiltakoztak, beadványokat fogalmaztak, a püspökök Bukaresttôl kihallgatást kértek. Többnyire eredménytelenül. S bár Ciumara azt állította, hogy hivatalosan és formálisan nincs szükség az egyházak támogató nyilatkozatára (késôbb ezt félreértésként magyarázta), mégis képes volt vidékre repülni, hogy néhány egyházi szekta vezetôjével szót váltson (kb. ez a véleménye az ortodoxoknak a protestánsokról).

A látogatás eredménye, pardon, következménye: irány Snagov! Mert eredményrôl aligha beszélhetünk: a miniszter megértô volt, elôzékeny (milyen is lehetne, ha kell az aláírás és jönnek a választások), az álláspontok pedig közeledtek… És szinte elfelejtettem. A miniszter ígéretet tett a jelen levô egyházak vezetôinek, hogy a kabinet támogatja az egyházak jogos követeléseit. Nahát, ez aztán áttörés, a kormány megtagadta eddigi politikáját és most színre lépett: ígéretet tett!

Jaj, hogy lehet valaki ilyen cinikus, ilyen szûk látókörû, hogy lehet így gondolkozni, milyen kicsinyes vélekedés ez? — kérdezhetik a politikusok. Hét év múlva EU-tagok lehetünk (??), s akkor az egyházaknak még nagyobb szerepük lesz pl. a társadalmi béke és egyetértés megôrzésében. Meg hát ígéret van arra, hogy (az igényelendô több százból) vissza fogunk kapni 10 épületet, az meg csak szépséghiba, hogy a törvény a helyi tanácsok hatáskörébe (!!) utalja az ingatlanok visszaszolgáltatását. És különben is, kompromisszumot kell kötni, a dolgok mélyére kell látni, értékelni kell az akaratot, a szándékot. És hinni kell az ígéretekben. Igaz is, éppen az egyház ne higgyen? Lehet, hogy a politikusan gondolkozóknak igazuk van és fordulni fog a világ kereke.

Annyi bizonyos, hogy az egyszerû ember azt kérdezi: lesz-e valami kézzelfogható eredmény? A választ tudjuk: maradunk az ígéretek földjén…

Somogyi Botond

Hagyjanak már végre békén!
— kéri a szerb Ellenállás szabadkai koordinátora

(3. old.)

Az OTPOR-t egyre többen ismerik. Magyarországon, aki valamennyire foglalkozik politikával, tudja, mi az. A szervezet neve azt jelenti: ellenállás. Tagjai egyre többen vannak. Ma már mintegy húszezren. Pedig csupán azzal kezdôdött, hogy öt diák egy performance-t mutatott be ’98-ban. Öklöket festettek. Azóta ez az ökölbe szorított kéz lett a jelük. Jugoszlávia 10–15 városában mûködik irodájuk. Elnökségük nincs, mindenhol a helyi koordinátor dönt. Ezt teszi Szabadkán Robertino Knjur is. Húsz év körüli, egyetemre jár. Gépészmérnöki diplomájától már nagyon kevés választja el. De fel van készülve arra, hogy ha nem változik semmi, akkor neki otthon nem lesz munkahelye.

Trikóján ott a felirat: Do pobede! (A gyôzelemig!) Meg az ökölbe szorított kéz, amelyre kacagva mutat:

— Hogy mondják? Munkásököl... hogy is van?

— ...vasököl... — segítem ki.

— Ja, igen — mosolyog, és a végét már tudja: oda üt, ahova köll!

— Így képzelitek ti is a harcot?

— Nem. Mi nem erôszakkal akarunk eredményt elérni. Ésszel harcolunk a rendszer ellen.

— Miért nem jó a mostani rend?

— Ha valaki hatalmon van, nem magának kell, hogy dolgozzon. A bíróság, az ügyészség és a rendôrség mind a Milosevics kezében van. Három párt támogatja, a szocialisták, a baloldaliak meg a Sesej Vajda vezette szélsôségesek. A tanult emberek tizenöt éve a politika és a rendszer miatt szöknek el. Már körülbelül 400 000 értelmiségi hagyta el a hazáját. Ha Milosevics gyôz az ôszi választásokon, akkor újabb 500 000 ember fog elmenni egy-másfél év alatt. Ezt nem szabad hagyni.

— Ezért harcoltok?

— Igen. A rendszert akarjuk megváltoztatni. De nem vérrel. Meg akarjuk mutatni, hogy léteznek nálunk gondolkodó emberek is. És azt kell elérni, hogy Milosevics feleljen mindenért. Nem akarják a hágai bíróság elé állítani. Ezt nem hagyhatjuk! Ebben a rendszerben nálunk mindennap embereket gyilkolnak. Ezért neki felelni kell. A NATO-val meg az Európai Unióval pedig szeretnénk megértetni, hogy hagyjanak már végre békén minket, mert eddig bármit csináltak, mindig csak Milosevicsnek segítettek. Lebombázták az országot. Kinek ártottak? A lakosságnak. Bevezették a szankciókat. Ki érezte meg? Az egyszerû emberek. A vezetôknek csak segítettek. Ôk nem akarnak csatlakozni Európához, mi viszont szeretnénk mielôbb integrálódni.

— Mikor kezdôdött az Otpor munkája?

— 1998 végén alakult a mozgalom. akkor öt diák egy performance-t mutatott be. Öklöket festettek mindenféleképpen. Ez azt jelképezte, hogyan viselkedik, hogyan bánik a rendszer az emberekkel. De ez az egész a ’96-os és ’97-es egyetemi ellenállásból nôtt ki. Az volt az, ami után Milosevics bevallotta, hogy csalt a választásokon.

— Milyen viszonyban álltok az ellenzéki pártokkal?

— Mi nem adjuk fel a függetlenségünket. Az ellenzéknél azt szeretnénk elérni, hogy csak egy koalíció induljon az ôszi választásokon, hogy az embereknek ne kelljen gondolkodni, hanem tudják, hogy vagy Milosevicsre szavaznak vagy ellene. Ahol az ellenzék nyerte a helyhatósági választásokat, ott mi is könnyebben dolgozunk. Még segítenek is, amennyire lehet. De ott is a legtöbb helyre befurakodtak a rendszer emberei. Tudunk olyan esetrôl is, hogy a szocialista igazgató az összes munkást beíratta a pártba anélkül, hogy tudták volna. Aztán csak kapták a meghívókat a pártrendezvényekre. De a legnagyobb baj mégis a falvakban van, fôleg Szerbiában. Városon azért jól gondolkodnak az emberek. De ahol a szocialisták gyôztek, ott partizánmozgalomként dolgozunk.

— Egyáltalán mit csináltok?

— Szórólapokat osztogatunk, ezeket mi nyomtatjuk — Szabadkán két nyelven, szerbül és magyarul. Plakátokat ragasztunk, és folytatjuk a performance-sorozatokat minden fontos városban. Ezek kimondottan provokatív megnyilvánulások, de soha nem hangzanak el nevek. Viszont aki ismeri a helyzetet, az rájön, hogy kirôl van szó benne.

— Honnan ismerik az emberek az Ellenállást?

— Körutat szerveztünk, ez a marketing-stratégiánk része. Meg kellett mutatnunk az embereknek, hogy kik vagyunk, és mit akarunk. Nálunk a sajtóban az a kép alakult ki, hogy mi drogot terjesztünk és fasiszták vagyunk. Ez pedig nem igaz. Mi még csak politikai párt sem vagyunk, de foglalkozunk politikával. Az embereknek megtetszett az, amit csinálunk, és egyre többen csatlakoznak hozzánk. Van úgy, hogy egész családok jönnek. Vagy nyugdíjasok, akik egyre nehezebben élnek meg, hiszen a 20 márkás nyugdíj sokszor 5–6 hónapot is késik. Már 10–15 városban létesült irodánk. Mindegyiket egy koordinátor irányítja. Nincs elnökség, mindenhol a helyiek döntenek, hogy mi a jobb stratégia. Csak megbeszéljük, hogy kell ennyi plakát, ragasztó meg ecset. Aztán elszámolunk a pénzzel.

— Honnan van pénzetek?

— A szerb diaszpórától. Ôk adják a pénz 85%-át. A többi belföldrôl jön. Hogy pontosan kitôl, azt nem is akarom tudni. Legalább a rendôrségen nem tudok válaszolni.

— Gyakran bevisznek?

— Hát eddig több mint 150 órát tartok nyilván.

— És ilyenkor mi történik?

— Hogy is mondják? Informális beszélgetések. Honnan, kitôl, mit, ki küldött, meg minden ilyesmi. Ha olyan helyen dolgozunk, ahol az a három párt vezet, akkor elôfordul, hogy csak elkezded ragasztani a plakátokat, és már jönnek is, és bevisznek. Meg olyan is megtörténik, hogy az irodába mennek be. Onnan elvisznek mindent.

— Akkor hogy kezditek elölrôl?

— Á, nem tartunk mindent egy helyen... Az irodában van egy asztal, négy iskolai pad, meg egy szék... Azt vihetik! Adatokat nem tudnak meg rólunk.

— Hány tagja van a mozgalomnak?

— Úgy húszezer. Pontosan nem tudom. Az a helyzet, hogy mindent számítógépes lemezen tartunk, és csak pár ember tudja, hogy hol van a lemez. Így nem tudják elvenni.

— Titokban dolgoztok?

— Nem, nyíltan vállaljuk. Én otthon is ebben a trikóban járok, amin az a felirat áll, hogy Otpor. Tudják, hogy tagjai vagyunk.

— Nem féltek?

— Ezt nagyon sokan megkérdezik... Persze hogy félünk! De meg akarjuk mutatni, hogy nincs mitôl félni. Mert ha nem csinálunk valamit, akkor a fû sem fog nôni

Rácz Éva

Ne játsszunk a tûzzel

(3. old.)

Több mint egy hete tombol az erdôtûz Los Alamos környékén. Megsemmisült többek közt az a történelmi épületkomplexum, ahol tudósok a II. világháború alatt összeszerelték az elsô atombombát. Az új-mexikói kísérleti telepet 12 ezer embernek kellett otthagynia, és a tûz több mint 44 ezer hektár területet perzselt fel. A kutatóintézet illetékese, Ternel Martinez (akit a Reuters idéz) a következôket mondta: „Mindig nagy tragédia, ha odavész valami, aminek történelmi jelentôsége van. A Los Alamos-i kutatók büszkék a múltjukra és a II. világháború befejezéséhez tett hozzájárulásukra". És ez a mondat az, amely igencsak vitatható.

Los Alamos egykoron egy fiúiskolának adott otthont. Gyönyörû fekvése volt, elszigetelve a világtól. Csak az iskolások szülei, rokonai zavarták meg olykor a csendet. Robert Oppenhaimer a negyvenes évek egyik legjobb elméleti atomfizikusa volt, fiatal kora ellenére. Mikor Washingtonban szóba került, hova építsenek egy titkos atomkutató laboratóriumot, Graves tábornok Oppenheimert kereste meg. Miután több javaslatot is elvetettek, a tudósnak eszébe jutott a Los Alamos-i fiúiskola. A hely ideálisnak tûnt egy világtól elzárt kutatóintézet felépítésére.

Oppenheimert 1943-ban nevezték ki a Los Alamos-i laboratórium igazgatójává. Rendkívüli emberi vonzereje megtette hatását. Sikerült szinte minden kiszemelt tudóst a kutatási központba csalogatnia. Érdekes módon Oppenheimer, fiatal korában, baloldali nézeteket vallott. Egy dolgot nem tudott: a hadsereg kémelhárító osztálya rég megfigyelés alatt tartotta. Attól féltek, hogy a kutatások eredményeit átadja a kommunistáknak. Azonban Oppenhaimer, miután Los Alamosba költözött, teljesen feladta nézeteit. Maga köré gyûjtötte a világ legjobb atomfizikusait, és létrehozták az elsô atombombát.

Amerikai politikai körökben az volt a meggyôzôdés, hogy csak az atombomba bevetése vethet véget a háborúnak. A politikusok azzal érveltek, hogy, bár sok ember meghal, elkerülhetik a végnélküli vérengzést. Ez azonban egy téves feltevés volt, és nem felelt meg a valóságnak. Az amerikai hadsereg és flotta hírszerzô szolgálata akkor már tisztában volt azzal, hogy Japán végleges leverése csak hetek kérdése. Egy négytagú tudományos tanács is azzal a javaslattal állt elô, hogy a bombát ne vessék be. Nem is beszélve Einstein levelérôl, amelyben világosan kifejti tiltakozását az atomkutatás katonai célokra való felhasználásáról.

Truman elnök mégis kimondta az igent a bevetésre. 1945. augusztus6-án Hirosimát, augusztus 9-én Nagaszakit tették a földdel egyenlôvé az atombombák. Oppenheimer a pusztítás után a következôket mondta: „A sátán eszközei voltunk". Az atombomba ledobása mélységesen megrázta Otto Hahnt, az urániumhasadás felfedezôjét is.

Hirosimában néhány pillanatig ezer Nap fénye tündöklött. A hôség akkora volt, hogy a ledobás közelében tartózkodó emberek a szó szoros értelmében elolvadtak. Tûzvész tört ki Hirosimában és Nagaszakiban. Emberek tízezreinek lakása égett porrá.

Most, 54 évvel a történtek után, Los Alamoson volt a sor, hogy tûzvész pusztítsa el. Azt a helyet, ahol „megszületett" az emberiség legveszélyesebb fegyvere. Tudni kell, hogy késôbb az amerikaiakat is elborzasztotta tettük. Oppenheimer felhagyott a kutatásokkal, több atomfizikus írt tiltakozó levelet az akkori amerikai elnöknek. Ma már tudjuk, hogy atombomba ledobása nélkül is hamarosan véget ért volna a háború. A Martinez által emlegetett „történelmi jelentôség"-et én csak negatív módon tudom értelmezni.

Talán a sors akarta úgy, hogy Los Alamos is megismerje a tûz borzalmait. És, ha akarjuk, figyelmeztetés lehet az emberiségnek: ne játsszunk többet a tûzzel...

Nánó Csaba

Hova tûntek a kék szemû lányok?

(3. old.)

Pár évvel ezelôtt az idegklinikán, ahova inkább a kettétört sorsok iránti érdeklôdés vezetett be, mint saját nyavalyám, a számos beteg között egy különösebbre figyeltem fel. Tanári képesítése volt, állat- és növénytant tanított, mielôtt elborult az elméje, s az a rögeszme árnyékolta be a tudatát, hogy nem tud majd számot adni a kipusztított állatokról.

„Mert mit mondok majd, ha megkérdi a természet ura: hova tetted a fehérbálnákat, Krausz?... Hát a dodomadarakat?... Adj számot a királyhollóról meg az ôsgyíkról!"

Megragadta a karomat és szorongón nézett rám, mint aki tanácsot vár. Körülöttünk fölnevetett néhány beteg, mintha e furcsa, kedélycsiklandó beszéd volna az egyetlen elégtétel unott, céltalan ôdöngésükért, s nekem is intettek, hogy ne vegyem komolyan a szerencsétlent, hiszen látnivaló, hogy kivel van dolgom...

Nekem azonban nem volt kedvem nevetni. Sôt, döbbenten hallgattam, hogy egy beteg lélekben ily magas rendû erkölcsiség tud megnyilatkozni: hogy egy meghasonlott, de valójában mindenkinél józanabb ember az egész világ bûnét, felelôtlenségét magára veszi, s felelôsséget érez minden kapzsiságunkért, vakon pusztító vérengzésünkért.

Megrendült nyilatkozatáról eszembe jutott, hogy a galambfélékhez tartozó hatalmas, félszeg dodomadarat is valóban az ember pusztította ki, utolsó példányait a pecsenyére éhes matrózok evezôlapáttal ütötték agyon a Mauricius-, a Rodriguez- és a Bourbon-szigeteken, s reánk már csak a csontváza maradt és a brit múzeumban ôrzött képe. S elém tûnt egy másik felvétel is, egy közel kilencven-száz évvel ezelôtti elefántcsontpiacról, amely elképesztôen nagy deszkalerakathoz hasonlított...

De bármennyire szabadnak tûnik ez a borzasztó vásár, nem emelhetünk kezet sem az állatokra, sem a növényekre, amelyek valamilyen ágon hozzánk tartoznak, anélkül, hogy drága árat ne fizetnénk érte. S a természeti egyensúly felbomlása, amelyrôl naponta annyit beszélnek, atomsugárzás nélkül is súlyos következményekhez vezethet. Jó múltkor arról olvastam, hogy egyre kevesebb a szôke, kék szemû ember Földünkön. Ez meglepett és elszomorított. Vajon miféle alattomos bûnök, mulasztások ütnek vissza már ezzel is? — tûnôdtem.

Mert senki se mondja nekem, hogy további életünk szôke, kék szemû lányok híján is teljes lehet — ez hazugság! Már pusztán amiatt sem lehet teljes, mert szegényedést jelentene emberi színeink csodálatos palettáján; mert többé soha nem tudnánk e borzongatóan mély és titokzatos tavacskák fölé hajolni: mert kék szemû, égszemû, tengerszemû nôk nélkül a barna, fekete, szürke és sárga szemek sem tûnnének oly egyéninek és csillogásukban oly felszabadultnak...

Nem is jó erre gondolni! Már attól is iszonyodnunk kell, hogy mit válaszolnánk utódainknak, ha bekövetkeznék ez a katasztrófa. Bizonyára valami olyasmit kellene makognunk, hogy a kék szemû lányok titokzatos okokból vesztek ki, s emléküket már csupán a tiszta égbolt, a búzavirág s néhány kép ôrzi...

Bálint Tibor

KÖRKÉP

Szamosújvár
Megérkezett a kupon

(5. old.)

Ha késve is, de megkapták a mezôgazdasági értékjegyeket a szamosújvári föld- és állattulajdonosok. A helyi postahivatal elôcsarnoka kiüresedett, a reggeli órákban már nem lepik el a várakozó gazdák. Eddig több mint hatezer kupont osztottak ki a posta dolgozói. Sajnos, egyesek nem volt mit kezdjenek vele. A vetésen sokan már túljutottak, a pénzre inkább tavaszelôn lett volna szükség. A kisváros utcáin egyre-másra árusítják az értékjegyeket. Különösen a cigányok vásárolják a kuponokat. Vasárnapokon tele van velük a fôtér, kiáltásuktól hangos az utca. Bizonyára ôk nem a föld mûvelésére használják fel. Nem csoda, ha Szamosújvár határában egyre több a parlagon hagyott terület.

A kuponoktól sokat vártak a mezôgazdaságban dolgozó gazdák, de keveset kaptak. Nyakunkon a növényápolás, és egyre drágább minden. Még gyomirtóra sem elég a 100 000 lej, egy kupon ellenértéke.

Szamosújváron több mint ötszáz család gazdálkodik, és közel ezren tartanak állatot háztáji gazdaságukban.

E. Cs.

Svájci ökológusok segítsége

(5. old.)

Néhány éve siralmas állapotban van a híres szamosújvári sétatér. Valamikor a kisváros gyöngyszemének nevezett zöldövezet most szomorú képet nyújt az arra sétálóknak. Tönkre tett padok, víz nélküli csonakázó tó és a szemetes Malomárok rontja az összképet. Mindenütt a rendetlenség és a hanyagság nyoma. Ilyenkor melegben kellemetlen bûz riasztja el a felüdülni, pihenni vágyó helybélieket. Egyszóval: már csak a múlt emléke maradt.

A városgazdák sokat nem tehetnek, hiányzik a pénz a sétatér rendbetételéhez. Minden remény a svájci Nendaz testvérváros ökológiai szervezetének lelkes tagjaiban van. Legutóbbi látogatásuk során az Alpok aljában elterülô testvérváros küldöttsége vállalta, hogy felújítja a valamikor jobb idôt megért sétateret. Többek között kitakarítják a tó medrét, rendezik a sétányokat és felújítják a Malomárok környékét is. Visszaállítják a régi sétatér eredeti képét. Hazánkban különben kevés kisváros (de még megyeszékhely sem) büszkélkedhet hasonló nagyságú és szépségû természeti létesítménnyel. Tervek szerint a svájciak még az idei nyáron hozzálátnak a munkálatokhoz.

Vadász-, horgászakció

(5. old.)

A Kolozs Megyei Horgász- és Vadászegyesület helyi fiókjának öt csoportja 270 taggal büszkélkedhet. Az elmúlt napokban a faültetéssel és az erdei ösvények rendezésével végeztek. Rendbe tették az etetôket, Dengeleg és Szépkenyerûszentmárton környékén pedig újakat létesítettek. Az erdei etetôk el vannak látva eledellel, sóval, és nem hiányzik a víz sem. Az erdôkbe vezetô utakat eltakarították a gallyaktól és a sártól, lemeszelték és felfrissítették az erdészlakokat. Tehát megteremtették az új idény feltételeit.

Erkedi Csaba

Polgármesterjelöltünk egyetemistákkal találkozott

(5. old.)

Az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, szenátor kedden a Babes–Bolyai Tudományegyetem elôtt egyetemistákkal beszélgetett, majd a Fôtéren, a Mátyás-szobornál váltott szót az emberekkel. Innen a miniszter és kampánystábja a Monostori úton az Ursus sörgyárhoz ment. Délután a monostori Flora piacnál, majd a monostori Mc Donald’s-nál találkozott a választópolgárokkal. Elbeszélgetett a Hajnal negyedi lakosokkal is, és a Hasdeu utcai diákszállót kereste fel. Az RMDSZ polgármesterjelöltje ma is folytatja körútját.

P. A. M.

Holland orvosok küldöttsége járt Kolozsváron

(5. old.)

A kolozsvári AGAPE Életvédô Alapítvány meghívására (programvezetôk: dr. Kónya Ágnes és dr. Kónya Zoltán) május 10. és 15-e között városunkban tartózkodott a hollandiai Alkmaar város orvosi központjának küldöttsége. A küldöttséget Rudi Oranje lelkipásztor és dr. Jelle Vleer orvos vezette.

A holland delegációban részt vett három orvos, négy asszisztens, az orvosi központ menedzsere és két lelkipásztor. Meglátogatták a Megyei Kórházat, a Rákkutató Intézetet és a Gyermekkórházat. A látogatás befejeztével hétfôn délután a vendégek sajtótájékoztatót tartottak.

Dr. Jelle Vleer onkológus elmondotta: látogatásuk célja az itteni kórházak állapotának megismerése, a kölcsönös kapcsolatfelvétel. Meggyôzôdésem — mondta Vleer —, hogy az emberek, népek közötti barátság sok problémát megoldhat. Egy hét leforgása alatt kétszer látogatott el a Rákkutató Intézetbe. Véleménye szerint az intézet felszerelés szempontjából összehasonlítható a holland kórházakéval. Hollandiában viszont a betegek ápolására, az utókezelésre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ehhez hozzájárulnak az orvosok, szociális gondozók, ápolók, sôt, a lelkipásztorok is. A Szabadság kérdésére, hogy az orvosi intézetet milyen szervek támogatják, Henk Eilert menedzser elmondta: a kormány minden kórház számára kiutal egy bizonyos összeget a költségvetésbôl. A legtöbb pénz azonban a társadalombiztosító társaságoktól származik. Hollandiában minden állampolgár kötelezô módon fizeti a betegbiztosítást.

Rudi Oranje lelkipásztortól azt kérdeztük, mennyire fontos a betegek számára az ô jelenléte a kórházban? Elmondotta: egy beteg sokat gondolkodik azon, mi az értelme a létnek, mit tett jól és mit tett rosszul az életben. Ezek olyan gondolatok, amelyekre orvosok, pszichológusok

nemigen tudnak válaszolni. Ilyenkor fordulnak az emberek a lelkipásztorhoz. Mindennapi feladatom — tette hozzá Rudi Oranje —, hogy meghallgassam a betegek panaszait, életük történetét, és vigasztalást nyújtsak a rászorulóknak.

Újságírói kérdésre válaszolva a vendégek elmondták: Hollandiában 3500 lakosra 150 szakorvos jut. Ugyanakkor egy családorvosnak akár 2500 betege is lehet.

Dr. Kónya Ágnestôl megtudtuk: 1997-ben vették fel a kapcsolatot Rudi Oranje orvossal, aki késôbb el is látogatott Kolozsvárra. 1998-ban találkozott az itteni kórházak igazgatóival, és így született meg az az ötlet, hogy egy népesebb küldöttség látogasson városunkba.

Nánó Csaba

Holland diákok a Brassai-hét rendezvényein

(5. old.)

Holland csoport érkezett a Brassai- líceumba, az iskola egyhetes rendezvénysorozatának alkalmából. A látogatók között diákok és tanárok egyaránt szerepeltek. Különbözô órákon, kirándulásokon és városlátogatáson vettek részt. A Zwolle–Kolozsvár diákcsere-program végsô célja a két különbözô ország oktatási rendszerének összehasonlítása, melyrôl dolgozatot kell írjanak a résztvevôk. Jhon Soeten angol nyelvszakos tanár szerint a hasonlóságok mellett kirívó különbség a felszerelés és lehetôségek hiánya Romániában. Viszont örvendetes volt tapasztalni, hogy ennek ellenére a tanárok továbbra is lelkesen oktatnak. Egy biztos jövô megalapozásának lehetôségét mindenképpen a tanulókban látja: „egy olyan ország, ahol ennyi okos fiatal van, a jövôben mindenképpen talpra kell álljon".

Közismert, hogy a fiatalok jelentôs része külföldön szeretne érvényesülni. A vendégtanár véleménye szerint ez természetes folyamat, de azok, akiknek valóban sikerül, visszatérésük után itthon kellene körülményeiken javítani. A tantárgyak és az oktatási rendszer nagyon hasonló. Hiányolta viszont az informatikaoktatást az elemi osztályokban. Hollandiában a gyerekek zöme öt-hat évesen kezelni tudja a számítógépet. A nehézség ellenére azonban úgy érzi, érdemes hinni abban, hogy akárcsak a világháborúk után, az öt-tíz éves idôszak meghozza a felépülés lehetôségét. Ebben ôk is segédkezni szeretnének. Anyagiakban támogatják az iskolát: a torockói Tóbiás-diákház például holland befektetésekbôl jött létre. Ezenkívül 45 tanuló hollandiai kirándulását is fedezték: a mostani viszontlátogatás ennek a folytatása.

Alice Manky, az egyik tanuló valamivel pesszimistábban gondolkozik. Az iskolát hûvösnek és sötétnek találja, és a barátkozás sem mindenkivel könnyû. Viszont a családok, ahol el lettek szállásolva a vendégek, nagyon kedvesek, minden tôlük telhetôt megtettek. John Soeten kifejtette: nagyon örül annak, hogy diákjai megbizonyosodhadtak affelôl, hogy nem a pénz a legfontosabb, hanem az, hogy ki is valójában az ember.

Nagy Vajda Zsuzsa

Idén is elkéstek a strandok nyitásával

(5. old.)

Jóllehet a meleg idô a strandra csábítja a város lakóit, a nyitásra még várni kell. Nicolae Deleanu, a Közegészségügyi Igyazgatóság aligazgatója lapunkank elmondta: az általános helyzet a tavalyihoz hasonló. Nem készültek el idejében a felújítási munkálatokkal, ezért a mûködési engedélyre szóló kérés benyújtásával is késlekedtek. Az ôszi–téli hónapok megrongálják a berendezést, amit fel kell újítani. Itt fôleg az egészségügyi helyiségekrôl, a hideg-meleg vizes tusolókról van szó.

Valószínûleg csak négy strand fogja megnyitni kapuit Kolozsváron a fürdeni vágyók elôtt: a Rekord, a Clujana, a Donát negyedi és a városi. Leghamarabb a Record és a Grigorescu negyedi strand nyit. Ezek majdnem megfelelnek az elôírt szabványoknak. A gond továbbra is a víz megfelelô kezelése és tisztán tartása lesz. Ez viszont beletartozik az elemi egészségügyi normákba. A tavaly sok bôrbetegséget tapasztaltak, fôleg gombás megbetegedéseket, melyeknek a kezelése igen nehéz és hosszadalmas.

H. Gy.

A megyei rendôrség sajtótájékoztatóján értesültünk

(5. old.)

Két öngyilkosságnál helyszínelt kedden a rendôrség, T. S. (72) és R. I. (54) akasztással vetett véget életének. Holttestükön nem észleltek külsérelmi nyomokat, felboncolják.

Dési rendészeti iskolás versenyrôl tudósítottak a rendôrségen. Harminchat tanuló vett részt a kétrészes vetélkedôn. A „legjobb járôrcsapat" címet a Mihai Eminescu Iskola, a Közlekedés — életre nevelés c. verseny bajnoki címét pedig a 2. Számú Iskola tanulói hódították el. A dobogósok oklevelekben és pénzjutalomban részesültek. Május 20-án Kolozsvárott rendezik a vetélkedô megyei szakaszát, amelyen e verseny gyôztesei is részt vesznek.

A kereskedelmi egységek mûködését szabályozó 1990/31-es törvény megszegése miatt vizsgálják Gocs Györgyöt, a Metalplastconfex Kft. tulajdonosát és ügyvezetôjét. Több mint 172 millió lejt vett ki a kasszából, anélkül, hogy valamilyen irattal igazolta volna ezt. A pénzt magáncélra költötte. A felsôbb végzetséggel rendelkezô, büntetlen elôéletû férfi szabadlábon védekezhet a vád ellen.

Holtan találták kedden reggel 7.30-kor Szelecsen (Sãlicea) Augustin Câmpeant (64). A holttest az utcán feküdt, külsérelmi nyomokat nem észleltek rajta; felboncolják.

(póka)

Megyénkben elfogadható a környezetszennyezés

(5. old.)

A múlt hónapban Kolozs megyében, a környezetvédelmi hivatal jelentése szerint, az átlagos környezetszennyezési együttható, a megengedett 1,00-el szemben 0,345 volt. A légszennyezô vállalatok közül a feketelistán a következôk vezettek: Terapia, a tordai Cimentul és a Casirom. A vízszennyezés terén is az átlagos mutató a megengedett határok közé illeszkedett: 0,3987. Jelentôsebb folyóvizeinkben a helyzet a következô volt: Szamos — 0,3675, Nagy-Szamos — 0,4632, Kis-Szamos — 0,6325, Kapus — 0,4424, Nádas — 0,7459, Füzes — 0,7390, Hideg-Szamos — 0,3637, Aranyos — 0,2658, Sebes-Körös — 0,2595. Azok a helyek, ahol magasabb értékeket mértek: Dés, Kozárvár, Kolozsvár, Borév. A zajszennyezés mérései megnyugtató eredményeket mutattak (80 dB alatt) Kolozsvár három pontján, Désen, Bánffyhunyadon és Tordán.

2000 áprilisában 254 laboratóriumi vizsgálatot végeztek el a levegô, a víz, a talaj és növényzet biológiai és bakteriológiai, valamint a hulladékokkal való szennyezôdés ellenôrzésére. Hetven esetben tartottak terepellenôrzést, tizenhat büntetést szabtak ki, összesen 89 millió 600 ezer lej értékben. Megbüntették a kolozsvári, magyarlónai, szindi, alsó- és felsôszentmihályi polgármesteri hivatalt, valamint a bonchidai Agrocomsuin vállalatot.

Hallgatassék meg a másik fél is

(5. old.)

Az Emberi színjáték Nagykárolyban címû cikk állításaival kapcsolatosan lenne néhány észrevételünk.

A tisztújítás érdekében, az RMGE elnöksége által megválasztott jelölôbizottság javaslatait minden megyei szervezet idejében megkapta. Képviselôik a megyei közgyûlések elé terjesztették. A megyei közgyûlések saját belátásuk szerint ezt elfogadták vagy visszautasították, de más jelöltet is javasolhattak, vagy kiegészíthették a jelöltek névsorát. (…)

Az elnökség összetételére vonatkozó, „túlnyomó többsége székelyföldi" állítás cáfolására, közöljük ennek összetételét:

Dr. Csávossy György — tiszteletbeli elnök, Sebestyén Csaba — elnök (Kolozs), Sztranyiczki Szilárd — ügyvezetô elnök (Kolozs), Bodó Géza — alelnök (Udvarhelyi terület), Máthé László — alelnök (Maros), Kiss Károly (Temes), Vénig Zoltán (Szatmár), Szántó Árpád (Beszterce-Naszód), Gyôri Sándor (Szilágy), Gál Ödön (Udvarhely terület), Mátéffy Gyôzô (Csíki terület), Serly Csilla (Szatmár), Kocsik József — póttag (Arad), Bodnár András — póttag (Bihar), Gál M. József — póttag (Gyergyó terület), Barabás József — póttag (Maros).

Mivel a tagság 43 százaléka székelyföldi, egyáltalán nem furcsa, hogy a 11 elnökségi tagból 4 (36%) a székelyföldet képviseli.

Ami a kolozsvári és az aradi jelölt holtversenyét illeti, a küldöttülésigenis demokratikusan döntött, errôl viszont a cikk írójának nem is lehet tudomása, hisz a választások eredményének kihirdetése után elsietett.

Az RMGE operatív tanácsa

Idôszerû növényvédelmi tanácsok

(5. old.)

Az utóbbi hetek száraz idôszaka számos rovarkártevô korai megjelenésének kedvezett. A Kolozsvári Növényvédelmi Igazgatóság Elôrejelzô Állomása a következôket ajánlja: a szalmásgabona-táblákban a zabcsiga (vetésfehérítô bogár) elleni védekezésre Fastac 10 EC 0,1 l/ha, Decis 2,5 EC 0,3 l/ha vagy Carbotex 37 CE 0,4%-os töménységû oldata javallott. A védekezési munkálatot a gyomirtással együtt kell elvégezni. A burgonyabogár elleni védekezésre Mospilan, Regent, Actara vagy a Victenon szert ajánljuk, közvetlenül a lárvák kelésekor. A cseresznye- és meggyültetvényekben ezen a héten (május 18–23) el kell végezni a cseresznyelégy elleni elsô permetezést Dimilin 25 WP 0,03%, Fastac 10 EC 0,08%, Actelic 50 EC 0,05%, Decis 2,5 EC 0,01%, Carbetox 37 EC 0,4%, Sinoratox 35 EC 0,1% vagy más rovarölô szer valamelyikével. A levélbetegségek megelôzésére-kezelésére a rovarölô szerhez egy gombaölô szert is keverjünk: Captadin 50 P — 0,25%, Dithane M–45 80 PU 0,2%, Topsin M 70 0,1%, Fundazol 50 WP 0,1% vagy más készítményt. A permetezést 10–12 nap múlva meg kell ismételni. Hatásos a levéltetvek, a lombtalanító hernyók és aknázó molyok ellen is.

Az alma- és körteültetvényekben a gyümölcsnyüvesedés ellen kell védekeznünk a már említett idôszakban Ekalux 25 EC 0,1%, Reldan 22 EC 0,05%, Carbetox 37 EC 0,5%, Sinoratox 35 EC 0,2%, Victenon 50 WP 0,05% vagy más rovarölô szerrel. Ugyancsak ebben a periódusban a levél- és gyümölcsbetegségek ellen is szükséges védekezni. A lisztharmat és varasodás ellen Rubigan 12 EC 0,04%, Topsin 70 PU 0,07%, Systhane 12,5 EC 0,125%, Stroby DF 0,01%, Trifmine 30 WP 0,03% vagy más gombaölô szerek valamelyikével védekezzünk. Ha fennáll a levélatka támadásának veszélye, akkor a rovar- és gombaölôszer-keverékhez valamilyen atkaölô szert is keverjünk, például Danirum 0,06%, Nissorun 10 WP 0,03%, Neoron 500 EC 0,05% vagy más hasonlót. A permetezést 8–10 nap múlva ismételjük meg. A szilvafa-ültetvényekben a szilvamoly és a levélbetegségek ellen a cseresnyéshez hasonlóan védekezzünk. A permetezés idejére értesítsük a méhtulajdonosokat, ugyanakkor a permetlevet ért zöldtakarmány nem etethetô a várakozási idô letelte elôtt.

Orbán Sándor,
Kolozsvári
Növényvédelmi Igazgatóság

Valutaárfolyamok
(május 17., szerda)

(7. old.)

Váltóiroda

Márka (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Török–Román Bank

9330/9480

20 260/20 530

Dacia Felix Bank

9260/9460

20 200/20 420

Román Nemzeti Bank

9345

20 397

Az utcai pénzváltóknál a forint 71/74, a márka 9200/9400, a dollár pedig 20 200/20 400 lejbe került.

NAPIRENDEN

Elhalasztotta a sztrájkot a Sanitas
A szakszervezet kiegyezett a kormánnyal

(8. old.)

A kormány lépéseket tett az egészségügyben dolgozók helyzetének javítására — mondotta a Szabadság kérdésére válaszolva Stefan Roman, a Sanitas szakszervezet Kolozs megyei elnöke. A május 9-i bukaresti tárgyalásokon az egészségügyi mininisztérium, az országos biztosító és a szakszervezet képviselôi vettek részt. Szem elôtt tartva, hogy a követeléseink nagy részét a minisztérium teljesítette — tette hozzá Roman —, a május 22-ére tervezett általános sztrájkot felfüggesztettük. A kormány elkötelezte magát, hogy átiratot küldjön a képviselôháznak az ápolói státus elismerését illetôen. A szakszervezet reméli, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban megszavazzák az ápolók státustörvényét. Ha ez nem történik meg, a kormány kötelezte magát, hogy határozatban szabályozza az asszisztensek munkakörét. Ugyanakkor a kormány arra is kötelezi magát, hogy a munkaügyi minisztérium által támogatott üdülôjegyeket biztosítson az egészségügyben dolgozók számára.

Reméljük — mondta végezetül a szakszervezeti vezetô —, hogy a kormány ezentúl betartja ígéreteit.

(nánó)

Torgyán fogadta Patrubányt

(8. old.)

Kedd délután dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke, dr. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetôje fogadta Patrubány Miklóst.

A találkozóra annak a tanácskozás-sorozatnak a keretében került sor, amelyet Patrubány, a Magyarok Világszövetsége elnökjelöltje kezdeményezett az országgyûlési pártok vezetôivel.

„Az MVSZ-nek pártoktól és kormányoktól függetlenül, de azok szavára figyelve kell végeznie munkáját" — mondotta Patrubány Miklós, aki ismertette az MVSZ jövôjérôl kialakított elképzeléseit. Hasonló tanácskozásra került sor a múlt héten dr. Dávid Ibolyával, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. A Világkongresszusig hátralévô napokban Patrubány Miklós találkozik a többi országgyûlési párt vezetôivel.

Koalíciós pártvezetôk Isãrescunál
A nemzetközi szervezetek elégedettek stratégiánkkal, hiányolják azonban a konkrét akcióprogramot

(8. old.)

Tegnap a koalíciós pártok vezetôi Mugur Isãrescu kormányfôvel találkoztak. Amint azt Verestóy Attila szenátor a Szabadságnak elmondta: a találkozó a koalíció kérésére jött létre, a jelenlevôk Isarescunak a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, illetve az Európai Unió képviselôivel folytatott tárgyalásairól kívántak tájékozódni. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az említett szervezetek kedvezôen véleményezték Románia rövid- és középtávú gazdasági stratégiáját, hiányolták azonban a konkrét akcióprogramot, amelynek elkészítése folyamatban van, és amelyet még az e heti rendkívüli kormányülésen el kellene fogadni. Ennek véglegesítése nagy elôrelépést jelentene a Valutaalappal folytatott tárgyalások menetében — véli Verestóy.

Ami a koalíciós pártok közti megegyezést illeti a törvényhozási prioritásokról: valóban egyetértés van arról, hogy a képviselôházban a helyi közigazgatási törvénytervezet, a szenátusban pedig az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet megvitatása élvez elsôbbséget — mondotta. Amennyiben a törvényhozásnak nem sikerül ezt belátható idôn belül megtárgyalni, az RMDSZ felvetette: akár felelôsségválallás útján is életbe lehet ezeket a jogszabályokat léptetni. A szenátor megjegyezte: a pártok prioritási listáján nem érzékelt külkönösebb eltérést, kétségtelen azonban, hogy az RMDSZ hangsúlyosabban szorgalmazza az említett törvénytervezetek vitáját. Verestóy szerint a felelôsségválallás természetesen nem a legjobb megoldás, ezért az RMDSZ bízik abban, hogy a román parlament komolyan veszi munkáját, és mielôbb lezárja a vitát ezekben a kérdésekben.

Megtudtuk: az RMDSZ még nem döntött arról, hogy a különbözô állami hivatalok megüresedett elnöki tisztségei közül (Számvevôszék, Nemzeti Audiovizuális Tanács, Országos Nyugdíjpénztár, stb.) melyikre tart igényt. Annyi bizonyos azonban, hogy jogot formál legalább egy vezetô pozícióra — mondotta Verestóy Attila.

Sz. K.

Készül a státustörvény

(8. old.)

A határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény tervezete június 30-ig a kormány elé kerül. Tegnap az országgyulés Külügyi Bizottsága ismerhette meg a magyarországi pártok és határon túli szakértok által kidolgozott javaslatcsomagot. E tervezet szerint a határon túliak számára alapvetonek minosülo kérdésekben — határátlépés, ingyenes egészségügyi ellátás valamint a korlátlan munkavállalási lehetoség — nem várható változás.

A MÁÉRT szakbizottságok eddigi munkáját összefoglaló jelentést tegnap kapták kézhez a magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának tagjai. A státustörvényt június 30-I határidovel kell a kormány elé terjeszteni. Jelenleg az illetékes szaktárcák vizsgálják a javaslatcsomagot, amelyet a kormányzat, a magyarországi politikai pártok és a határon túli szakértôk dolgoztak ki. A tervezet még egy június közepére beütemezett, utolsó egyeztetô fordulót követôen kerül a kabinet asztalára. Kormányzati szándék szerint a határon túliak magyarországi jogállását egyetlen törvény szabályozza majd. Elfogadásához elegendô az egyszerû parlamenti többség.

A tegnap bemutatott javaslat körvonalazza a határon túli magyaroknak biztosítható jogokat. A testületek nem javasolják a magyarországi egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését. Olyan ajánlást fogalmaztak meg, amely szerint a határon túli magyarok számára a Magyarországon nyújtandó egészségüggyi ellátások meghatározott körét a törvény alapján jogosult személyek vehetik igénybe, a kötelezo egésszégbiztosítási rendszeren kívül, alapítványi struktúra keretében.

Az európai uniós normákkal összeegyeztethetetlennek ítélik továbbá a munkavállalási engedélyek nemzeti alapon való megadását. Egyetértés mutatkozik abban is, hogy a határátlépés és a vízumpolitika kérdéseit ne szabályozza a státustörvény. „A határátlépéssel és vízummal kapcsolatos kérdés állampolgárságfüggo, ezért a jogállásról szóló törvény nem érintheti ezeket a területeket" — olvasható a javaslatban.

A szakértôi testületek ugyanakkor azt javasolják, hogy a határon túliak képviselôi is részesülhessenek magyarországi mûvészeti díjakban és ösztöndíjakban, az anyaországiakhoz hasonlóan használhassák a könyvtárakat és levéltárakat, kaphassanak diákigazolványt, részképzési lehetôséget a felsôoktatásban. A bizottságok kilátásba helyezik a diplomahonosítás ingyenessé tételét, a 3–4 gyermekes családok szociális-mentális támogatását.

A határon túliak kérésére bekerült a jelentésbe a vállalkozások támogatásának szükségessége, a hitelfelvételi lehetôségek szélesítése, a magyar állampolgárokéval azonos mértékû illetékrendszer kialakítása.

A státustörvény kapcsán kezdettol fogva elsodleges kérdés volt, hogy ki lesz majd annak jogalanya. A MÁÉRT Állampolgársági és Önkormányzati Szakértoi Bizottsága tárgyalta a törvényjavaslat lehetséges személyi hatályának kérdését. Véleménykülönbség alakult ki abban a kérdésben, hogy az egész világon élo, vagy csak a kárpát-medencei magyarokra terjedjen ki. Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap a szakbizottság elott közölte: a státustörvény jogalanya nem a nyugati, hanem a kárpátmedencei magyarság lesz.

Az viszont még meghatározásra vár, hogy ki a magyar. „A formálódó elképzelések beleszólást engednének mind a határontúli, mind a magyarországi illetékesek számára ennek eldöntésébe" — jelezte a politikus.

(g)

Jó üzlet az „elbûvölô" Románia

(8. old.)

Több száz RTDP-s képviselô és szenátor kapott az Örök és elbûvölô Románia címû albumból AdrianCostea dedikálásával. A kirobbant botrány következtében az album iránt igencsak megnövekedett az érdeklôdés. Az élelmes RTDP-sek közül sokan 50 dollárért kínálják a saját tulajdonukban levô példányokat, vevôkben pedig nincs hiány.

Emil Constantinescu: Románia nem lesz bólogatóJános

(8. old.)

Románia nem lesz bólogató János az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalásain — mondta Emil Constantinescu elnök a kormány múlt heti rendkívüli ülésén.

— Nyilvánvaló, hogy legfontosabb érdekeink egybeesnek az EU-éival, mindazonáltal nézetkülönbségek ugyancsak fölmerülhetnek — idézte az államfôt a Rompres hírügynökség. A kormány Románia középtávú gazdaságfejlesztési stratégiáját vitatta meg.

— A nemzeti fejlesztési stratégia fô célja veszteséges ipari gazdaságból tudásalapú posztindusztriális gazdasággá alakítani Romániát, az oktatás, a tudományos kutatás és a fejlett technológia alapján — mondta az értekezleten az államfô.

A stratégiának ugyancsak célja a társadalmi leszakadás meggátlása, az integráció, és a hátrányos helyzetûeket, például a nyugdíjasokat támogató költségvetési politika — tette hozzá a hírügynökség.

— Románia nem lehet gazdag ország, amíg oly sok polgára szegény — mondta Constantinescu, de úgy vélte, hogy a hazai gazdaság föllendülése ma már bizonyosság.

A hazai dohányipar privatizációja

(8. old.)

A hazai InterAgro társaság nyerte meg az állami dohányipari vállalat, az SN Tutunul Românesc (SNTR) privatizációjára kiírt pályázatot. Az InterAgro 40 millió dollárt fizet az SNTR részvényeinek 90 százalékáért, feltételek nélkül átvállalta az SNTR 55 millió dolláros adósságát és kötelezettséget vállalt arra, hogy az elkövetkezô öt évben 35 millió dollárt fektet be. A vállalás fedezeteként zálogban hagyja a megvásárolt részvényeket. A vevô arra is kötelezte magát, hogy nem változtatja meg a vállalat profilját, és az elkövetkezô öt évben egyetlen üzemet sem zár be.

A kormány tavaly szüntette meg a dohány állami monopóliumát. Mennyiségre az SNTR-é jelenleg a román piac 42–43 százaléka. Tavaly 17 ezer tonna cigarettát adott el, ez a hazai piacon forgalmazott cigaretta értékének 25 százalékát tette ki.

Az InterAgro társaságot 1994-ben hozták létre. Tulajdonosa Ioan Nicolae üzletember. A társaságnak többségi részvénytulajdona van az Astra Românã nevû finomítóban, a Piatra Neamt-i Azochim és a bákói Sofert vegyi mûvekben. Részvényei vannak a legnagyobb román biztosító társaságban, az Asiromban is.

Továbbra is gondban vannak a megrohant pénzintézetek

(8. old.)

Mugur Isãrescu kormányfô szerint a Nemzeti Befektetési Alap (FNI) és a Nemzetközi Felekezeti Bank (BIR) nevû pénzintézetek gondjai hatással lehetnek Románia monetáris politikájára és a pénzpiac helyzetére, de a miniszterelnök bízik abban, hogy a Román Nemzeti Bank képes lesz lecsillapítani a hazai bankrendszert megrázó legújabb földrengést.

Az FNI befektetési intézetet a múlt hét második felében rohanták meg a befektetéseik értékvesztésétôl félô emberek, és két nap alatt 1200 milliárd lejt (60 millió dollárt) vontak ki. Az FNI egyelôre eleget tudott tenni a befektetési papírok visszavásárlásának. A Nemzetközi Felekezeti Banknál viszont a központi bank rendkívüli kifizetési rendszert vezetett be — a BIR csak annyit fizethet ki, amennyi a bevétele —, mivel egyelôre bizonytalan, hogy a bank képes lesz-e megroggyant pénzügyi helyzetén 500 milliárd lejes tôkeemeléssel javítani.

A befektetési alapból és a bankból kivont pénzt a lakosság feltehetôen dollárba menekíti. Így 150–200 millió dollárt vásárol majd a lakosság. A miniszterelnök ugyanakkor bízik abban, hogy a központi bank képes lesz kezelni a helyzetet, mivel tavaly jóval komolyabb megrázkódtatásokkal is sikerrel megbirkózott. Isãrescu hangsúlyozta, hogy a lakossághoz került pénzt állampapírok kiadásával lehet majd „felitatni".

Magyar–román–ukrán határ menti régió alakul

(8. old.)

Határ menti megyék régiójának megalakítását tervezi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye, valamint az ukrajnai kárpátaljai terület — nyilatkozta az elképzelésrôl Helmeczy László, a nyírségi önkormányzat elnöke.

Elmondta: a régióalapítási tervrôl aznap Ungváron tárgyalt Viktor Balogával, a kárpátaljai adminisztráció vezetôjével és Iván Iváncsóval, Kárpátalja megyei tanácselnökével. Hozzátette: kedden Nyíregyházán Szatmár megye vezetôi is bekapcsolódnak a tárgyalásokba.

Helmeczy László közlése szerint a hétfôi ungvári kétoldalú tárgyaláson körvonalazódott a három határ menti megye régiós elképzelése, amelynek célja az érintett területek fejlesztése és az együttmûködés erôsítése.

Szabolcs és Kárpátalja vezetôi megegyeztek abban, hogy az együttmûködés elsôsorban az infrastruktúra fejlesztésére irányul.

A magyar–román–ukrán határ menti régiót a Kárpátok Eurorégió Szervezetének keretén belül szándékoznak kialakítani. Létrehozása után az Európai Uniónál hivatalosan bejegyeztetik a régiót, amely — az alapítók elhatározásának megfelelôen — Brüsszel ajánlásai és útmutatásai alapján mûködik majd.

Meleg víz nélkül a fél ország

(8. old.)

Hétfôn szinte az egész országban leállt a városi lakosság melegvíz-ellátása — jelentette a közszolgálati rádió. Az országos távhôszolgáltató, a Termoelectrica közölte, hogy díjbefizetési hátralékok miatt Bukarestben és a vidéki városokban hétfôtôl szünetelteti a melegvíz-szolgáltatást. A drasztikus intézkedés alól kivételt csupán Arad és Ploiesti képez, ahol a hôelosztó vállalatok naprakészen befizették a szolgáltatási díjakat.

Az országos távhôszolgáltató vállalat vezetése a múlt héten jelezte, hogy hétfôtôl a fôvárosban és vidéken beszünteti a melegvíz-szolgáltatást mindazoknak az elosztó vállalatoknak, amelyek május 15-ig nem kötik meg a befizetési hátralékaik rendezésérôl szóló megállapodásokat. A Termoelectricának csupán Bukarestben 638 milliárd lej kinnlevôsége van, amit képtelen volt behajtani az elosztó vállalattól.

Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter szerint az elôállt helyzetért a hôelosztó vállalatok a felelôsek, mert a beszedett melegvíz-díjakat egyéb célokra használják. A Termoelectrica közölte: hatalmas erôfeszítéseket tett, hogy ne a téli hónapokban állítsa le a melegvíz-szolgáltatást, de most már pénzügyileg olyan nehéz helyzetbe került, hogy nem tudja tovább áthidalni az óriási díjbefizetési hátralékokat.

Mircea Ciumara, a kormány gazdasági és szociális ügyekben illetékes államminisztere ugyanakkor kijelentette, hogy az országos hôszolgáltató vállalat mindeddig nem kért pénzt a kormánytól a melegvíz-szolgáltatásban elôállt súlyos helyzet megoldására. Jelezte, hogy a kormány csütörtöki ülésén is napirendre kerül a melegvíz-ellátás ügye.

Vlad Rosca közigazgatási miniszter szerint a lakosság melegvíz-ellátásának szüneteltetése „nem reális intézkedés, még ha a hôtermelô vállalat valós gondokkal küzd is".


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2000 - All rights reserved -