 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2000. május 26.
(XII. évfolyam, 120. szám)
Az Egyesült Államokban tett látogatása során Mugur Isãrescu miniszterelnök kijelentette, hogy egyetlen állami intézményt sem érintenek az Országos Befektetési Alapnál (FNI) felmerült gondok. — Ennek a pénzintézménynek semmiféle szerzôdése nincs a CEC-kel — mondotta a miniszterelnök.
Az Országos Rendôrfôkapitányság csütörtökön kijelölt egy szakemberekbôl álló bizottságot, amely vizsgálni fogja az Országos Befektetési Alap eddigi tevékenységét. (Részletek a 4. oldalon)
A Kolozs megyei Szabad Közoktatási Szakszervezet (SLIPC) tegnap ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját. Az évforduló alkalmából szervezett sajtótájékoztatón Stanca Constantinescu szakszervezeti elnök elmondta: a Kolozs megyei szakszervezet a Közoktatási Szabad Szakszervezetek Szövetségéhez (FSLI), a legnagyobb hazai oktatási szakszervezethez való csatlakozás által a legfontosabb oktatást érintô kérdések megoldásánál mindig aktív szerepet vállalt. Hozzájárultak az elsô kollektív oktatási munkaszerzôdés megkötéséhez, a tanügyi törvény meghozatalához, az oktatási személyzet státusának kivívásához, az oktatási alkalmazottak fizetésének javításához stb. Továbbá fontos mozzanatként említette meg azt, hogy 1993 januárjában Stockholmban alapító tagjává váltak a több mint 9 millió tagot számláló nemzetközi oktatási szervezetnek is. Mariana Becic, a FSLI ügyvezetô titkára megemlítette, hogy a több, mint 130 000 tagot számláló oktatási szakszervezeti szövetség a legerôsebb országos szakszervezet. Továbbá hozzáfûzte, hogy a közel 6000 fôs kolozsvári szakszervezet ennek mindig is az agyát képezte, ugyanis a kolozsváriak mindig is aktívan részt vettek az országos szakszervezet vezetésében, illetve az országos horderejû problémák megoldásában. Stanca Constantinescu az elmúlt tíz év egyik legjelentôsebb eredményének tekintette az idei tanügyi sztrájk alatt tanúsított szolidaritást, összetartást, illetve azt, hogy ennek köszönhetôen a tanár is visszanyerte méltóságát. Ugyanakkor hozzáfûzte, hogy nagy álmuk, amelynek megvalósulása még várat magára, az, hogy végre visszaköltözhessenek a Tanítók Házába, ahol a jelenlegi szakszervezet elôdje is székelt.
(Kiküldött tudósítónktól)
Csütörtökön befejezôdött az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának hetedik ülésszaka Strassburgban (franciásan: Strasbourg-ban). A testület elnöke, Llibert Cuatrecasas, valamint más vezetôi a déli zárást követô sajtóértekezleten az újságírók rendelkezésére álltak.
A Szabadság kérdésére Rinaldo Locatelli, a kongresszus titkárságának a fônöke elmondta, hogy a háromnapos tanácskozáson szó került a közelgô romániai helyi választásokról is. Mivel a testület szakbizottsága a demokrácia alapvetô követelményeit biztosítottnak látja Romániában, úgy döntött, hogy nem küld megfigyelôket a június 4-én kezdôdô választásokra, mint ahogy — hasonló okokból — már 1996-ban sem tette azt. Herwig van Staa, a kongresszus Helyi Önkormányzatok Házának az elnöke hozzátette, hogy mind a ház újonnan megválasztott egyik alelnöke, Cãlin Cãtãlin Chiritã, a Román Demokratikus Konvenció bukaresti fôpolgármester-jelöltje, mind pedig Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke, a választások demokratikus lebonyolításáról biztosították az ET-t. Van Staa, aki Innsbruck polgármestere is egyben, a választásoktól a törékeny romániai demokrácia megerôsödését várja.
A Szabadság ama kérdésére, hogy miként vélekedik az ET arról, hogy Romániában még nincs európai értelemben vett „régió", azaz a mi megyéinknél nagyobb területet átfogó és fokozottabb önállósággal rendelkezô közigazgatási egység, Locatelli pontosított, hogy a romániai „megye" fogalma egyelôre megfelel az ET által elôírt „régió" alapkövetelményeinek. Risto Koivisto, a kongresszus Regionális Önkormányzatok Házának finn elnöke pedig elmondta, hogy általános elvárás minden ET-tagállammal szemben, hogy a közeljövôben létrehozzák a nyugatibb értelemben vett régióikat. Noha a regionalizmus mindig elmaradottabb fejlettségi szintet mutat, mint bármilyen más európai szabályrendszer, Koivisto meggyôzôdése, hogy Romániának egy-két évtizeden belül az ET erre vonatkozó chartájának az értelemben is nagyon jól mûködô régiói lesznek.
(Kiküldött munkatársunktól)
Szerdán késô estébe nyúlt a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyûlésének három régióülése: az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei. Mindhárom ülésen megválasztották a régiók új vezetôségét.
A kárpát-medencei régió tisztújító ülése 95 szavazatra jogosult küldöttel látott munkához: ez az MVSZ történetében maximálisan magas részvételt jelentett. A leköszönô régióelnök, Dobos László beszámolójában alapos keresztmetszetét nyújtotta az elmúlt négy esztendô történéseinek. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitûzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása és elfogadtatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelô módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítôleg hasonló a helyzet a 8–9 évvel ezelôtti állapotokhoz. Nem történt lényegi áttörés, és itt külön megemlítette az erdélyi magyarság szélmalomharcát az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása terén.
A felszólaló országos tanácsok vezetôi vagy küldöttei lényegében az elnöki beszámolóban elhangzottakat erôsítették meg vagy egészítették ki. Hódi Sándor vajdasági küldött a lesújtó délvidéki helyzetrôl szólva elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. Ebben látja a világszövetség egyik legfontosabb küldetését, hiszen a tapasztalat bizonyítja, hogy a nyugati államok kormányfôinek legutóbbi isztambuli értekezletéhez eljuttatott magyar beadvány kedvezô visszhangra talált. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Hódi szerint valamennyi országban hasonló összefogásra volna szükség a jogsérelmek megfelelô tálalására a nemzetközi fórumokon.
A régióelnök megválasztásakor könnyûszerrel nyert az erdélyi jelölt, Borbély Imre, aki a Szabadság kérdésére elmondotta: prioritásként fogja kezelni valamennyi szervezet átvizsgálását. Úgy vélte, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erôfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is, ehhez a munka hatékony megszervezésére van szükség — mondotta.
A régió alelnöke Csörgics József horvátországi küldött lett. Az elnökség megválasztása nem volt mentes a nézeteltérésektôl: a felvidékiek sokallták, hogy az eddigi gyakorlat szerint a 7 tagú elnökségben Erdélynek két hely jut. Végül elálltak szándékuktól, hogy a csehországi 40 ezres magyarság nevében külön elnököt delegáljanak az új vezetôségbe.
Csütörtökön a három régió küldötteinek plenáris ülésére került sor.
Tôkés: „Békélj meg felebarátoddal"
A legnagyobb érdeklôdés Tôkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tôkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. Úgy fogalmazott: a jelenséget a jó orvos mintájára kell kezelni, aki felismeri a bajt és gyógyítja azt. Bibliai idézettel folytatta: „menj el, és békélj meg felebarátoddal!" Ha erre nem kerül sor, vajon beléphet-e egységesen a magyar nemzet az Európai Unióba? — kérdezte. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérôen az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentôs része távol tartja magát az MVSZ-tôl. A püspök úgy értékelte: sürgôsen meg kell teremteni a megfelelô keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdôdött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következô világkongresszust és az MVSZ küldöttgyûlését Erdélyben szeretnék megszervezni.
Csoóri Sándor leköszönô elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekrôl. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönô alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerôsítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejérôl, amelynek során számos programot — közöttük a nagycsaládos programot — sikerült tetô alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte.
Ma MVSZ- elnökválasztás: Patrubány és Boros a két legesélyesebb
A tegnapi plenáris ülés a különbözô testületek és bizottságok beszámolójával, jelentésének elfogadásával ért véget. Ma kerül sor a régióelnökök és helyetteseinek megerôsítésére, a különféle bizottságok tagjainak megválasztására, majd a nap csúcspontja az MVSZ elnökének és alelnökének megválasztása lesz. A kilenc elnökjelöltbôl a két legesélyesebb: Patrubány Miklós és Boros Péter.
Mintegy háromszáz ember gyülekezett tegnap délben a Sétatér elején, hogy részt vegyen azon a tüntetésen, amelyet az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés szervezett. A menet elindulása elôtt Grigore Pop szakszervezeti vezetô válaszolt a Szabadság kérdéseire. Elmondotta: a tüntetést azért szervezték, hogy felhívják a kormány figyelmét az áremelések negatív kihatására a lakosságra nézve. — Nagyon sok veszteséges vállalat a dolgozók valóságos kizsákmányolásából él — mondotta Grigore Pop. Mindezek mellett — tette hozzá a szakszervezeti vezetô — a béreket befagyasztották, és a fizetéseket csak abban az esetben emelhetik a vállalatok, ha dolgozókat bocsátanak el. Ha a kormány nem hoz olyan intézkedéseket, amelyek megelôzik a munkanélküliség növekedését, nagyon nehéz idôk várnak ránk. Egy másik fontos probléma — mondotta Pop — a városi közfenntartó vállalat helyzete, amely 1997-tôl nem kapott egy banit sem a polgármesteri hivataltól. Pop kijelentette: mi nem avatkozunk a politikába, minden szakszervezeti tag arra a polgármesterjelöltre szavaz, amelyikre akar, de felhívják a figyelmet arra, hogy az ne Gheorghe Funar legyen. (!)
A városháza elôtt rövid idôre megállt a menet, és a tömeg Funar-ellenes jelszavakat kiabált. A Béke téren a szakszervezetek vezetôi tartottak beszédeket arról, hogy Romániában az életszinvonal minden eddiginél alacsonyabb. A villanyáram és a földgáz drágítása az éhhalál küszöbére sodorja a nyugdíjasokat, és azokat, akik becsületes munkából élnek. Felolvasták a nyugdíjasok tiltakozó levelét az új nyugdíjtörvény ellen.
A tüntetôk a Béke térrôl a prefektúra elé vonultak, ahol átadták követelési listájukat Bogdan Cerghizan prefektusnak.
Csütörtökön Désre, Szamosújvárra és Kolozsvárra látogatott Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnöke. Délután hattól a kolozsvári Diákmûvelôdési Ház nagytermében az RTDP elnöke a választókkal találkozott. Többek között jelen volt Teodor Groza, az RDTP kolozsvári polgármesterjelöltje és a párt tanácsosjelöltjei.
Beszédében Iliescu hevesen ostorozta a kormánykoalíciót. Kijelentette: a jelenlegi hatalom elvesztette hitelét, hiszen egyetlen ígéretét sem valósította meg mandátuma alatt. Véleménye szerint a jelenlegi hatalomnak fogalma sincs a korszerû gazdasági mechanizmusokról, a Vãcãroiu-kormány annak idején nagyobb sikereket ért el a privatizáció területén, mint az elmúlt négy évben — vélte. Iliescu úgy látja: az egész ország afféle katasztrófa sújtotta térség, minden megye azt kéri, hogy mielôbb kerüljön be a hátrányos helyzetû zónák nyilvántartásába. Hangoztatta: a románokat 1996-ban becsapták, ami az idén nem ismétlôdhet meg. A Román Demokratikus Konvenció és szövetségesei erkölcsi csalás következtében nyerték meg a választásokat négy évvel ezelôtt — mondta az RTDP elnöke, aki azzal büszkélkedett: a hatalom minden gáncsoskodása ellenére pártja népszerûsége nôttön nô, a Román Nemzeti Egységpárt tagjai és a Vatra-szimpatizánsok csoportosan iratkoznak be a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjába.
Az utóbbi három napban a Gyulafehérvari Megyei Kórház sürgôsségi osztályán öt sárgaságos beteget vettek nyilvántartásba. Ebbôl ketten egy fiúinternátus lakói. Dr. Cãlin Gheorghiu, a kórház ügyeletes orvosa elmondta, hogy a betegek többsége fehérvári, és mindannyian fiatalok. Az analízisek kiértékelését követôen megállapították a betegséget okozó vírus milyenségét, és azt is közölték, hogy egyelôre nem fenyeget járványveszély.
Kolozsvár valamikor Románia leggazdagabb városai közé tartozott. A kommunizmus bukása után megint az élvonalba kerülhettünk volna, hagyományaink lehetôséget adtak volna arra, hogy Kolozsvár ismét kincses város legyen.
De ez nem történt így. A város vezetése az elmúlt nyolc évben nem volt érdekelt Kolozsvár fejlôdésében. Én azon dolgozom, hogy a város vezetése a város polgárainak partnereként mûködhessen. Ezt fejezik ki az „együtt egyMÁSért" és a „partnerségben Kolozsvárért" jelszavaim.
Programomban kifejtem, hogyan valósítható meg ez a célkitûzés. Nem ígérek csodát. Nem hiszem, hogy a kommunizmus négy évtizede és az ellenségeskedô provincializmus nyolc éve okozta sebek egy csapásra begyógyíthatók. De hiszem azt, hogy szorgalmas és kitartó munkával ismét lakható várost teremthetünk. Mindannyiunk számára.
IV. rész
Tisztább várost, tisztább környezetet!
Kolozsvár utcáinak többsége koszos, a szemetet sok helyütt nyitott konténerekben tárolják. Nem megoldott a hulladék elhelyezésének gondja. A levegô szennyezettsége magas. Ha valaki két napig az utcán tartja gépkocsiját, piszkos lesz. A város jelenlegi vezetése nem gondoskodik a környezet védelmérôl.
Ha megválasztanak, a köztisztaságra kiemelt figyelmet szentelek. Három éven belül korszerûsítem a szemétszállítást. Megszüntetem a szamosfalvi szeméttelepet. Folyamatosan ellenôrzöm a levegô szennyezettségét. Harcolni fogok az ipari szennyezés ellen.
Szakértelmet a városházára!
A város ma kaotikusan fejlôdik. Épületeket húznak fel anélkül, hogy utat terveztek volna eléjük. Beruházási pályázatokról döntenek anélkül, hogy szakértôi véleményt kérnének. Mindenki látott már olyat, hogy amit ma megjavítottak, néhány hónap múlva ismét elromlott.
Ha megválasztanak, minden, a várost érintô döntésemben szakértôkre fogok támaszkodni. Minden engedélyt, minden pályázatot, minden beruházást véleményeztetni fogok. A város vezetése kiszámítható és ellenôrizhetô lesz.
Lakókörnyezetünk sajátos gondjai
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt tényfeltáró munkája
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt május 16–18. között sajátos módon találkozott a választópolgárokkal. Három napon keresztül járta a várost egy „különjárattal". A választási autóbusz megállóiban a lakosok sajátos, helyi jellegû gondjairól érdeklôdött, megoldási javaslatokat kért. Folytatjuk a válogatás közlését, a jelölt megoldási javaslataival együtt.
Hajnal negyed: 2000. május 18., délután
Panaszok:
• A Kôkert és a Szélsô utcán a teherautók közlekedése veszélyezteti a házak épségét.
• A Pasteur utcán miután ledöngölték a földet a szennyvízcsatorna megjavítása következtében, pár nap után kikotorták a földet ugyanott vízvezetékek szerelése végett, ami kidobott pénz volt.
• Az utcai hálózat minôsége kritikán aluli.
• A Gesztenyesoron a vízvezetékek a lejtôvel merôlegesek, a talajcsuszamlás miatt nagyon gyakran javításra szorulnak.
• Szükséges a víz-, gáz- és szennyvízcsatornák stabilizációja az úthálózat javítása elôtt.
• Magasak a közköltségek.
• A forgalom elterelése a Mecanicilor útról.
Hasdeu diáknegyed, 2000. május 17., délután
Panaszok:
• Nagyon szemetes a diákközpont.
• Rossz a közvilágitás.
• Rosszak a körülmények a bentlakásban, nincs állandó melegvíz-szolgáltatás.
• Nincs közszállítás. Nagyon rossz az út minôsége a Hegyvölgy (Piezisa) utcán és nincs megoldva a kanalizálás.
Javaslatok:
• Új bentlakások, esetleg magánbentlakások építése (ennek kapcsán javasolták egyes területek koncesszióját bentlakások építése érdekében, esetleg épületek koncesszióját diákszálláshelyként való igénybevétele érdekében).
• Közszállítás biztosítása a diákközpont számára, mivel a legközelebbi buszmegálló megközelítése 6–10 perc gyaloglást igényel (javasolták ennek kapcsán Maxi-Taxi vonalak létrehozását).
• Zászlók eltüntetése, padok újrafestése.
• Sok a kobor kutya a diáknegyedben.
• Ingyenes vagy kedvezményes közszállítás minden diák számára, függetlenul attól, hogy állami vagy magánegyetemen, ingyenes vagy önköltséges helyen tanul.
• A szemétlerakatok korszerûsítése.
Csillagvizsgáló (Observatorului) diákközpont, 2000. május 18., délután
Panaszok:
• Rossz a közvilágítás.
• Helytelen szeméttárolás (a szemetet napokig nem viszik el) miatt kellemetlen szagok érezhetôek a környéken.
A nap válasza
A Hajnal negyedi piac árusai, hasonlóan a többi meglátogatott piac (Flóra, Hermesz, Mãrãsti) árusaihoz, elpanaszolták, hogy rendkivül magas árat kell fizessenek az elárusítóhelyért. Ezenkívül mindennap vámot is szednek tölük, így az ôstermelôknek egyre kevésbé éri meg piacra vinni áruikat. A Hajnal negyedi piac egy rendkívül huzatos helyen mûködik, állandó megbetegedésnek téve ki az ott árulókat, illetve vásárlókat. A piacok helyzete Kolozsváron, mint oly sok más minden, megoldatlan. Az elárusítóhelyek nagy része nem biztosítja a tej és hústermékek számára szükséges higiéniai feltételeket, van olyan piac, ahol nincs egy csap, vagy egy illemhely (Hermesz-piac), a Széchenyi téri nagypiacon nagy a zsúfoltság, más helyen megszüntették az amúgy szükséges piacot (Merkur üzletház). Nincs megoldva a más vidékról jövô árusok tisztálkodási és szállásigényének kérdése sem, és ennek a piacok környezete látja kárát.
Egy nagybani piac létesítése jelentôs mértékben elôsegítené azt, hogy Kolozsváron olcsóbb legyen a piac és minôségi áru kerüljön a pultokra. A jelenlegi polgármester azonban olyan helyszíneket javasolt a nagybani piacok létesítésére, amelyek valóban nem feleltek meg a célnak, és méltán lettek visszautasítva a városi tanácsban.
Megválasztásom esetén az összes érdekelt bevonásával meg fogom valósítani a nagybani picot, új és kényelmes piacokat fogok létesíteni, ahol erre igény mutatkozik. A jelenleg mûködô piacok egy részét pedig csarnokosítanám, a megfelelô higiéniai körülmények biztosításával.
Az ôstermelôket pedig, akik megtermelik számunkra a napi zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket, rendkívül alacsony bérleti díj megállapításával támogatnám.
Az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter a roma közösséget kereste fel tegnap a pataréti szeméttelepen. A Szamosfalvához közeli Pataréten, vagy — ahogy azt maguk a romák nevezik, — „Dallasban" szinte hihetetlennek tûnô körülmények között tengôdnek a népes roma kolónia tagjai.
A szeméthalmokkal körülvett bivalytelepi kis fatákolmányok lakói gondjaikról panaszkodtak. Nem biztosítottak a megfelelô higiéniai körülmények, sokan közülük betegek, orvosra, gyógyszerre nem jut pénz. Nincs mit enniük: a szeméttelepen összeszedett újrahasznosítható anyagokat értékesítik, ebbôl próbálják a létminimumot elôteremteni. Bár többször is a városházához fordultak segítségért, a jelenlegi polgármester a puszta ígéreteken kívül semmit sem tett helyzetük javítása érdekében. Emberségesebb életkörülményeket szeretnének: elfogadható lakásokat, megfelelô munkakörülményeket, orvosi ellátást. A felnôttek, a gyerekek egyaránt arról panaszkodtak, hogy a társadalomból kirekesztetteknek érzik magukat. A gyerekek kérdésünkre elmondták: a szamosfalvi 2-es Számú Általános Iskolába járnak, de nemzeti hovatartozásuk miatt kollégáik részérôl gyakran bántalmazás éri ôket.
Eckstein-Kovács Péter a pataréti szeméttelepen lévô körülményeket ökológiai szempontból is elfogadhatatlannak tartja. A szemétlerakat túl közel van a városhoz, a hulladékok égetése során keletkezett füst messzire belengi a környéket. A szamosfalvi repülôtéren landoló és felszálló gépek utasait a pataréti szeméttelep látványa fogadja. Az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint mind a szeméttelep, mind a közelében élô roma kolónia helyzetén változtatni kell. Szociális lakásokat kell létesíteni, és elfogadhatóbb életkörülményeket biztosítani a telepen élô mintegy hatszáz romának, Eckstein-Kovács szerint a szeméttárolás és szállítás megoldása érdekében korszerû stratégiára van szükség. A szemetet szét kellene választani: az újrahasználható hulladék kiválasztását az itt élô romák végezhetnék el.
A polgármesterjelölt ellátogatott a szamosfalvi 2-es Sz. Általános Iskolába is, ahol néhány évvel ezelôtt külön osztályok létesültek roma gyerekek számára. Ez Kolozsváron az egyedüli olyan tanintézmény, ahol roma nyelven is folyik az oktatás. Az oktatás nyelve román, de a roma nyelvû képzést is biztosítják. Már nagyrészt elkészült az iskola udvarán az az új épület, amelyet kizárólag a roma gyerekek rendelkezésére bocsátanak. Ennek felépítéséhez a Kisebbségvédelmi Hivatal is jelentôsen hozzájárult. A tervek szerint az iskolának konnyhája, étkezdéje és zuhanyozója is lesz. Arról is gondoskodnak majd, hogy a tanulók ingyenes iskolai ruházatban és egészségügyi ellátásban részesüljenek. Az iskolában logopédiai, pszichológiai laboratórium is fog mûködni. A gyerekekkel speciáliásan képzett pedagógusok foglalkoznak majd. Az iskolának körülbelül hat osztályterme lesz, amely mintegy 150 gyermek befogadására alkalmas.
Korunk Galéria
Palkó Csaba néhai kolozsvári festômûvész emlékkiállítása nyílik meg május 26-án, pénteken fél kettôkor a Korunk szerkesztôségében. Bevezetôt mond Oláh Dénes, a Szentpéteri-templom plébánosa. Palkó Csaba önfelajánló imáját és Áprily Lajos Az irisórai szarvas címû versét Butyka Anna-Mária olvassa fel. Butyka Júlia, a zenelíceum IV. osztályos tanulója Acoolay hegedûszonátáját játssza. A mûsorban fellép a Concordia vonósnégyes (Márkos Albert, Botár Gerô, Olimpiu Moldovan és Török Béla).
A TRANZIT NAPOK rendezvénysorozat keretében ma délután nyitott alkotómûhely Szobrászat a szemnek és a fülnek címmel a Francia Kulturális Központ székhelyén (Brãtianu 22.). Fellép a Denis Tricot et Cie, valamint kolozsvári mûvészek és diákok.
ZSAKÓ MAGDOLNA Karthágótól Asszuánig címû könyvét dr. Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója ismerteti május 26-án de. 12 órakor a Szent Mihály-plébánia hittantermében (Fôtér 15–16.) Rekita Rozália és Jancsó Miklós részleteket olvas fel a könyvbôl.
MOLIÈRE TUDÓS NÔK címû darabját adják elô, a Francia Kulturális Központ szervezésében, május 27-én este 7 órától az Állami Magyar Színházban.
AZ INTERNET VILÁGA AZ ÜZLETI ÉLETBEN címmel pénteken 10–13 óra között tanfolyamot tart a Transilvania Üzletkötô Központ és a MABE Press Service az Egyetemi Könyvtár Multimedia termében. A részvevôk elsajátíthatják saját honlap szerkesztését, valamint különbözô tranzakcióknak a világhálón történô lebonyolítását.
A NÔK ÉS GYERMEKEK SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁSA témával az Artemis Tanácsadó Központ országos és regionális, hét szakkörû szemináriumot szervez május 27–29. között. A nyitó plenáris ülést és a sajtótájékoztatót május 27-én, szombaton de. 10–13 óra között tartják a kolozsvári Napoca Szállóban. A hét szakkör munkálatait neves hazai és külföldi szakemberek vezetik.
— Hallotta, hogy Petre Romannak, a külügyminiszternek éppen Váradon kellett kényszerleszállnia?
— Persze. Ez a sors keze! Figyelmeztetés!
— Ezt hogy érti?
— Nem szabad elfeledkezni a gyökerekrôl.
címmel újabb Kriterion-könyv bemutatására került sor a Reményik Sándor Galéria Kriterion Könyvklubjában. Jelen volt Nagy Olga, a kötet szerkesztôje. A kiadványt dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár és Szabó Zsolt, a kiadó munkatársa méltatták. A mû több okból is néprajzi kuriózum. Elsôsorban azért, mert az elsô olyan néprajzi kötet, amelynek kiadását a múlt rezsim megakadályozta. Az eredetileg jelenkutatásnak készült falumonográfia a húsz évvel ezelôtti Havad kultúrájával foglalkozik. Különlegessége, hogy egy új szemléletnek a nyitánya lett volna. A csoda mégis elôttünk van, mondta Keszeg Vilmos, hiszen Nagy Olga 1987-ben még annak látta a megjelenését. Az új szemlélet a mûben a kutatók munkájában érhetô tetten. Bartos Miklós, Gegesi László János, dr. Zillmann Jenô és Nagy Ödön, ôk az akkori Havad értelmiségei, akik Nagy Olgával együttmûködve elôítéletmentes, mondhatni, szakképzett kutatókká váltak. A kötet kapcsán több kérdés is felmerült. Miért éppen Havadra esett a választás? Hiszen Havad „nem úgynevezett látványos vagy hagyományos falu abban a romantikus fölfogásban, amely a faluközösséget csupán népmûvészeti és népköltészeti értékei szerint veszi számba, hiszen Havadnak nincs népköltészete, népzenéje, sajátos népi hímzômûvészete, sôt, már népviselete sincs" — írja Nagy Olga a bevezetôben. Azért, mert Havad példaértékû falu volt hagyománytisztelet, ésszerûség és józanság révén. A szép kivitelezésû kötet értékét emelik Molnár Dénes grafikái és Marx József fotói.
Május 22-tôl tekinthetô meg az RMDSZ Avram Iancu utcai székházában Torda és környéke iskoláinak rajzkiállítása, amit ebben az évben a tordai Petôfi Társaság szervezett.
A mesék, balladák, magyar történelmi mondák tematikájú verseny sok tanulót mozgósított, így több mint 170 rajzot kellett elbírálnunk. Köszönetet mondunk az óvónôknek, tanítónôknek és magyartanároknak a szervezésben nyújtott segítségért.
Díjazott tanulók:
Aranyosgyéres: Szalenko Tôkés Ágnes — 1. sz. óvoda, Székely Erika — II. oszt., Péter Hunor — II. oszt., Kis Bernadette — II. oszt., Kerekes Boróka — III. oszt.
Aranyospolyán: Nagy Erika — III. oszt., Macskási Ágota — IV. oszt.
Kövend: Bartha Beáta — I. oszt., Bács Dalma — I. oszt., Mezei Gyula — I. oszt., Kisgyörgy Gizella — III. oszt., Fojtovics Hilda — IV. oszt., Turdean Iuliu — IV. oszt.
Torda: Mária Júlia Magdolna — 9 sz. óvoda, Gylen Hunor — 9 sz. óvoda, Tordai Brigitta — 9. sz. óvoda, Maksai Júlia — I. oszt., Zalányi Béla — III. oszt., Deák Anna — III. oszt., Szolga Tünde — III. oszt., Szabó Csaba — III. oszt., Orosz Klára — III. oszt., Coman Andrea — IV. oszt., Lukács Loránd — IV. oszt., Karácsony Mihály — V. oszt., Koszta Ildikó — V. oszt., Bakk Liza Annamária — VI. oszt., Jobbágy Sándor — VII. oszt.
Várfalva: Pethô Kinga — I. oszt., Német Leyla — III. oszt.
A díjazottakon kívül a zsûri, melynek elnöke Forró Ágnes kolozsvári festômûvész volt, még 30 tanulót részesített dicséretben.
A rajzversenyt támogatták: a tordai Petôfi Társaság, a tordai RMDSZ, a Heltai Könyvtári Alapítvány, a Kolozsvár-külsô Református Egyházmegye.
A Fehér megyei RMDSZ szeretettel meghív minden érdeklôdôt kampányzáró rendezvényére, amelyet 2000. május 27-én, 19 órai kezdettel tart a nagyenyedi kultúrotthonban. (Cím: Transilvaniei 35.) A kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera mûvészei Rejtô Jenô és Nóti Károly kabarétréfáit, valamint népszerû operettdalokat adnak elô. Fellép továbbá a magyarlapádi Pirospántlikás népi együttes és bemutatkoznak a polgármester-, illetve a tanácsosjelöltek. A belépés díjtalan.
Gyermeknapokat a nagyenyedi polgármesteri hivatal és a Máltai Szeretetszolgálat helyi fiókszervezete szervez 2000. május 28-án. A rendezvényre vasárnap, délután 3 órától kerül sor az enyedi High Life diszkó elôtt.
Program: gyermekrajz-kiállítás, aszfaltrajzverseny, bicikliverseny, ügyességi verseny, karaté-bemutató. (A helyi Dojokan Club tagjai lépnek fel.) A 3-as sz. Általános Iskola diákjai a Csizmás kandúr c. darabot mutatják be a szabad ég alatt felállított bábszínházukban, diszkó gyermekeknek.
Szombat, május 27.
Délelôtt
10 óra — Apáczai Csere János síremlékének megkoszorúzása a Házsongárdi temetôben. Udvaron: 10.30 óra — Tanár–diák labdarúgó-mérkôzés.
Délután
4 óra — Az Apáczai-napok záróünnepsége (áhítat; díjkiosztás; Örkény István Tóték címû darabja, a BUHU elôadásában).
A gyönyörûségesen félelmetes tûz misztériuma vajmi keveset változott az idôk folyamán. Nem véletlen hát, ha a harmadik évezred küszöbén egy festô azt a nagy szent tüzet választja ihletforrásául, amely évezredek óta fogva tartja az emberek képzelôerejét, s amely lelkében is ott lobog s alkotásra serkenti. Paolo Sabbatini Rancidoro olasz festômûvésznek a pusztulást és egyben a megtisztult újjászületést, a folyamatosságot is önmagában hordó tûz jegyében született, szimbólumoktól terhes festôi világa a maga tematikai és formai változatosságában mutatkozott be szerda délután a Mûvészeti Múzeumban.
S hogy miért éppen a tûz és a hozzá kapcsolódó kultikus-mitikus hiedelemkör és érzelmi viszonyulás? A megnyitón a mûvész maga mondta: mélységesen vallásos és nagy tisztelôje a jeles román filozófus és vallástörténész Mircea Eliadénak.
A diplomáciai tevékenységet mûvészetire felváltó Rancidoro a festészet mellett az írásmûvészetnek is híve és mûvelôje. Az egykori kódexek ornamentikáját újjáélesztô, barokkosan díszes, de ugyanakkor a kortárs mûvészet jegyeit is hordozó, visszafogottan patinás munkái mintegy ellentétét képezik annak a harsogó színvilágú festôi megnyilatkozásnak, amely ugyancsak sajátja. S amely hol a poraiból újjászületô fônixmadár, konkrétan a tojásmotívum, hol a tûzhányók, hol pedig az idô múlásának és a világ periodikusan ismétlôdô újjászületésének képi megfogalmazásában ölt testet. A szürrealisztikus képzettársításokkal telített munkák alkotójuk irodalmi jártasságáról is árulkodnak. A képekhez „magyarázó szövegként" egy-egy klasszikus vers- vagy prózaszöveget, esetleg Eliade-idézetet is mellékelt a mûvész. Az immár divatjelenségnek számító, egyre inkább elfilozofált, elirodalmiasított képi megjelenítés kiegészítéseképpen. Az, persze, vitatható, hogy az önmagában is kifejezô — legalábbis annak kellene lennie — képi beszéd igényli-e az effajta segédeszközöket. De az interdiszciplínák korát éljük, amelyben olykor a mínuszok összessége plusszá alakulhat.
A Cãlin Stegerean szervezte kiállítást dr. Livia Drãgoi, a múzeum igazgatója nyitotta meg. A munkákat Adrian Popescu költô mutatta be. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Giuseppe Berlendi, a bukaresti Olasz Mûvelôdési Központ ügyvezetô igazgatója, aki román nyelvû felszólalásával nagy sikert aratott.
Az immáron XII. alkalommal megrendezésre kerülô Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a Kolozsvári Állami Magyar Színház két elôadással vendégszerepel. Május 27-én, szombaton délelôtt a végzôs fôiskolások frissen bemutatott produkcióját, a Három nôvért, este pedig a Háztûznézôt tekintheti meg a kisvárdai közönség. E hagyományossá vált színházi találkozó idén május 26. és június 4. között zajlik, és többek között lehetôséget nyújt a részt vevô több mint húsz társulatnak, hogy megismerjék egymás elôadásait, „összemérjék erejüket" a neves szakmai zsûri elôtt.
A 2000. június 4-re kitûzött helyhatósági választások nagy fontosságú eseményt jelentenek országunk és magyar nemzetiségünk jövôjének alakulása szempontjából. Az új közigazgatási szervek: polgármester, városi tanács az elkövetkezendô négy évben meghatározó módon befolyásolják a helyi iskolai, mûvelôdési, egyházi és más intézményeink sorsát, és az anyagi javakkal való gazdálkodást. Nem lehet közömbös egyetlen magyar ember számára sem, aki felelôsen gondolkodik egyéni és közösségi életünk sorskérdéseirôl, hogy milyen arányban veszünk részt megyénk, városaink és községeink irányításában.
Egyházi és nemzeti közösségünk létkérdése, hogy a polgármesteri székekbe, a megyei, városi és községi tanácsokba nemzetiségi jogaink védelmének és a demokráciának elkötelezett személyek kerüljenek. Jövônket most alapozzuk meg, és nem lehet egyikünknek sem mindegy, hogy milyen lesz gyermekeink és unokáink élete, mit hagyunk örökségként számukra!
Ezért arra kérem minden unitárius testvéremet, de a más felekezetekhez tartozókat is, hogy június 4-én, és ha szükséges, a második fordulóban, teljes számban vegyünk részt a választáson „egymásért", egy jobb, igazságosabb és méltányosabb, Istennek és embernek tetszô életért, „egy másért"!
Dr. Szabó Árpád
unitárius püspök
Kopaszodó kis ember lépett az asztalomhoz:
— Ha meghívna egy kávéra, elbeszélgethetnénk... — A kapott ötössel beállt a sorba, majd a párolgó kávét az asztalra tette.
— Illene bemutatkoznom, de... Engem mindenki Mukleni úrnak ismer. Nyugdíjas vagyok, akár a megboldogult Brikleni úr, aki rokonom volt. Igen, Mukleni, fô szerepem a hallgatás: muklesz, ahogy a szomszéd Gábor mondja Máriskónak.
— És mivel foglalkozik? — néztem le szépen vasalt nadrágjára, amit húsz év elôtt vásárolhatott a fôtéri konfekcióban.
— Lézengek, kérem, s közben azt figyelem, mekkora lépésekkel halad ez a város Európa felé. Itt született a nagyapám is, ô is ezt tette a maga idejében...
— Kire fog szavazni? — tettem fel a napjainkban divatos kérdést.
— Akár magára is szavazhatnék. Én nem szavazok személyre. Választanék. Más életformát, ha lehetne. Odanyomom ugyan a pecsétet, mert ez az én dolgom, de nem szavazok. Nem szavazom meg a ráccsal kerített fôtéri gödröket, nem választom a tilosban parkoló autók százait, nem szavazok eltûnô mûemlékeinkre, sem az új idôk mûalkotásaira. Egyben nem fogadom meg a jóságos tanácsot: ha nem tetszik itt, menjek Kiskunhalasra. Nem tudok lelkesedni azért a havi tizenkét százasért, amit mai városatyánk szép nyugdíjnak nevez. Nekem csak nyolc jár, de pecsételek. Egymásért. Vagy egy Másért, de nem másokért. Remélek, mert élek. Nemcsak a zárt belvárosi utcák tilosban rohanó, tülkölô autóitól félek, hanem az ittrekedt kiskatonák szavazataitól is. Ôk — lehet — a nyáron hazamennek. Bákóba, Galacba, akárhova. Megtették kötelességüket, elöljárókat választottak. Nekünk. Attól viszont nem félek, hogy megadózzák a nyugdíjamat. A következô kormányrendeletig...
Elhallgatott, az üres csészét a tányérra tette:
— Köszönet a kávéért, holnap talán...
Amint az ajtó felé haladt, vasalt nadrágján felvillant a stoppolás. Ügyetlen kéz munkája. Mukleni úr alighanem értelmiségi...
A Szabadság május 16-i számában jelent meg Semper reformari — Interjú Adorján Kálmán református lelkésszel címû interjú. Szokás mondani, hogy fontos kérdéseknél elôbb „aludjék egyet az ember", s csak azután nyilatkozzék.
Egyházi szempontból fontos kérdésrôl van szó, de az „alvásnak" nincs helye. Azért nincs, mert valamennyien halottak azok közül, akik minôsíthetnék a lelkész következô megállapítását: „Némelyiküknek — ti. a CE Szövetség tagjai közül — nagy árat kellett fizetni: több évi börtönre ítéltek lelkipásztorokat és egyszerû gyülekezeti tagokat koholt vádak alapján, buzgóságuk miatt. Az egyházi vezetés nem melléjük, hanem a kommunista rendszer mellé állt."
A hivatkozott két mondat közül az elsô mindenestôl — sôt, árnyaltabban is — helytálló. A második tekintetében meg kellene kérdezni az egykori — szigorúan az 1960 elôtti — egyházvezetôket. „Klérikális" protestáns egyházakról lévén szó, mindenekelôtt a püspököket kellene megszólaltatni, s közöttük a közismerten legnagyobb tekintélynek örvendô Vásárhelyi Jánost. Ám említeni lehet a német evangélikus Friedrich Müller, az unitárius Kiss Elek és a magyar lutheránus Argay György püspök-egyházvezetôk nevét is. Lényegbevágó közegyházi ügyekben érdemileg közösségi döntésüktôl függött akár a megoldás, akár az oldatlanság. Az egységre gondosan vigyáztak.
A püspökökön kívül, a dolog természete szerint, mások is — „egyháziak és világiak" — a felelôsséghordozók közé tartoztak. Némelyek azt kifogásolták, hogy a püspökök túl engedékenyek, mások pedig túl „konzervatív" magatartásukat nehezményezték. Személyi ellentétek szintén adódtak, de kivételesen sem fordult elô, újólag hangsúlyozva, hogy 1960 elôtti idôrôl van szó, Adorján Kálmán állításának a helyeslése vagy épp a képviselete. A püspökök közül egyik sem volt kommunista, sem a kommunizmus támogatója az egyházi érdekek ellenére, illetve azok elárulásával. Ez hangsúlyozottan vonatkozik a CE Szövetségre, melynek tagjai között éppúgy voltak börtönviseltek, mint a „népegyház" élenjárói és más vállalói sorában. Aki elfogadja és helyesli a nyílt vádiratnak tekinthetô ítélkezést, amely szerint „az egyházi vezetés nem melléjük — ti. a CE-sek mellé —, hanem a kommunista rendszer mellé állt", bármely tisztségnek a viselôjeként csak a hamisság — s durva kifejezéssel a hazugság — szószólója lehet. Hasonló mondatokért egy valóban Krisztus-követô személynek bûnbánatot kell tartania és bocsánatot kell kérnie élôktôl és holtaktól egyaránt. Egyébként a „pars pro toto" alapján az egész CE Szövetség ügye az ügyszerûtlenség bélyegét hordozhatja. Változatlanul érvényes és irányadó a „Ne ítélj, hogy ne ítéltessél" evangéliumi üzenet, de a hivatkozott elhunytak nevében nemcsak lehetôség, hanem kötelesség az apostoli tanács alkalmazása: „Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tôletek a bennetek levô reménységrôl, szelídséggel és félelemmel, jó lelkiismeretetek lévén, hogy amiben rágalmaznak titeket mint gonosztevôket — és most errôl van szó! —, megszégyenüljenek, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó életeteket." A gyalázottak kétségtelenül az egykori „egyházi vezetés" hordozói. A gyalázkodók pedig hadd legyenek azok, akik Isten és emberek elôtti „lelkiismeretük" mértéke alatt ilyeneknek bizonyulnak. Fájdalom, a vádolt halottak közül immár senki sem beszélhet.
A történeti hûség érdekében és az elôbbiek összefüggésében hadd tanúskodjanak, azaz ne hamistanúskodjanak azok a sorok, amelyek jóval 1989 elôtt jutottak a budapesti Magyarságkutatás Intézethez, de az akkori „egyházvezetôség" véleményezése alapján csak 1990-ben láthattak napvilágot, fôként dr. Hegedûs Lóránt püspök és dr. Benda Kálmán történész tisztánlátása folytán. A Romániai Magyar Református Egyház Élete, 1944–1989 címû kötetben a következôket olvashatjuk:
„Hûtelenek lennénk a történelmi valóság iránt, ha a missziói munkák összefüggésében figyelmen kívül hagynánk a CE Szövetséget... Nálunk Kecskeméthy István kolozsvári teológiai professzor volt az egyik kiemelkedô képviselôje, s késôbb Tompa Arthur, Biró Mózes és mások. A szövetség célja a mélyebb és hûségesebb keresztyén élet ápolása. Tagjai nem szakadtak el az egyháztól, hanem épp az egyház életében igyekeztek gyakran csodálatot érdemlô önátadással munkálni a hitbeli megújulást és elmélyítést. Erôs központok keletkeztek Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen. Bizonyos, hogy egyesek kegyességi túlzásai eltértek az evangéliumi tanítástól, de egészében véve és a cél tekintetében hûséges példaadók és bizonyságtevôk valamennyien. Innen érthetô, hogy viszonylag sok református lelkipásztor is hozzájuk csatlakozott, s a hivatalos korábbi református egyház sose fordult ellenük. 1947-ben még az egyház hivatalos lapja számol be a nyárádkarácsonyfalvi CE-csendes napokról... Az 50-es évektôl az állami közegek üldözték a mozgalom hitvallóit, sôt némelyeket börtönbe is csuktak... Nemcsak az állam, hanem az egyház részérôl is hangzottak el felelôtlen ítélgetések. Kétségtelen azonban, hogy a CE Szövetséget áldott eszközként használta fel az Anyaszentegyház Ura a megújuló egyházi élet elômozdításában. A hitvalló egyház vezetôi sose azonosították magukat az ítélkezôkkel, lettek légyen azok akár egyházon kívüliek, akár egyházon belüliek, nagyok és kicsik a próbás idôkben. Ellenkezôleg: mentségükre állottak ki mind szóban, mind írásban, jóllehet nem tudhatták áttörni a kortünetként jelentkezô bizalmatlanság falát. Pedig állítható, hogy a gyülekezeti imádságban évtizedeken át a szövetség hatása alattiak mutattak jó példát és követendô magatartást számos alkalommal."
Ez volt a hivatalos „egyházi vezetés" véleménye és magatartása a CE Szövetség iránt. Sajnálatosak a jelenkori torzítások. A Tôkés László elleni vádaskodás hadd legyen és maradjon az ô személyes és közösségi ügye. Ôt még nem tudták eltemetni. Azonban bizonyos, hogy azonosítja magát — ezt mindenesetre remélni kell tôle — az 1960 elôtti „egyházi vezetés" tárgyilagos elbírálásával, amikor a CE Szövetség hivatalosan — több más „szövetséggel" együtt — a kommunizmus áldozata lett. Az elmúlt fél évszázad egyházi múltjának a feldolgozása teljességgel hiányzik. A fentiekben idézett könyvön kívül ez ideig nem jelent meg egyetlen áttekintô írás sem a „romániai magyar református egyház életérôl".Még részletfeldolgozásokra is alig lehet utalni. Pedig a múlt tiszta látása és láttatása nélkül csak kétes értékû jelen-szemlélet létezhet. Igaz, a valós egyházi élet evangéliumi hit nélkül hozzáférhetetlen. Képezheti regények és novellák témáját, vagy akár színpadon is megjeleníthetô, sôt „egyházi" színpadokon és sajtótermékekben, de az igazság mérôzsinórja csak az „Én vagyok az igazság" Krisztusa lehet. Nem ô olyan, amilyennek mi látjuk ôt — még ha márkás írók megjelenítésében szerepelne is —, hanem mi vagyunk olyanok, amilyennek ô mutat minket, múltunkban és jelenünkben egyaránt.
Romániában elég sokan tartoznak ebbe a kategóriába, ôk az egykori mezôgazdasági termelô szövetkezetek dolgozói, a mai „kollektivista" nyugdíjasok. Átlagosan 100–200 ezer lej között mozog nyugdíjuk, de az át- és újraszámításoknál mindig kimaradnak a sorból. Az érv az, hogy nekik földjük van, abból igazán megélhetnek. Csakhogy egy hektár felszántása-bevetése többe kerül, mint amennyit ôk tojásból-tejbôl-zöldhagymából elôteremthetnek. A föld talán biztosítja is a mindennapi betevô falatot, ámde emellett fûteni kell, idônként egy-egy cipôt venni, s hasonló földi hívságokat. Az évek közben telnek, a kapa egyre nehezebb lesz, a megélhetés pedig egyre sanyarúbb.
Minden nyugdíjemelésnél kihangsúlyozzák, hogy a mezôgazdasági nyugdíjakra nem vonatkozik. Az adótörvények viszont igen. De hogy mibôl fizetik ki az adókat a tsz-nyugdíjból élôk, azt talán a jó Isten sem tudja. A politikusokat pedig nem érdekli.
Sokáig azzal áltattam magam, hogy valószínûleg nem mérik fel, mekkora a nyomor a romániai — és romániai magyar — falvakban. De annak, aki a falvak szavazatával kerül a parlamentbe, majd a miniszteri bársonyszékbe, kutya kötelessége tudni, mi történik ott. És kötelessége lenne segíteni. Románia lakosságának több mint fele vidéken él, a falusi lakosság egyáltalán nem elhanyagolható része nyomorban tengôdô nyudgíjas. Fegyelmezett választói tábort alkotnak ôk, szavazataik elmaradása komoly galibát okozna a román politikai életben. Nincs pártjuk, nincs érdekképviseletük, nincs, ki szót emeljen érdekükben vagy aki panaszaikat meghallgassa. Velük senki sem számol, csupán voksaikra számítanak az önmaguk fizetésemelését rekord gyorsasággal jóváhagyó politikusok.
Nemrég a piacon éles szóváltásra figyeltem fel. A jól öltözött hölgy felháborodva üvöltött egy hetven körüli zöldségárus nénikére. Szidta, mint a bokrot, amiért túl drágán adja a portékát. „Nem szégyell ezért a néhány szál hagymáért ennyit elkérni? Maguk, falusiak azt hiszik, hogy mi itt városon lopjuk a pénzt!" — visította. Néhányan megálltak és rákontráztak. Volt, aki azért szidta a nénit, mert a falusiak mikor azért sírnak, mert nincs esô, mikor azért, mert túl sokat esik. „Látja, magukon még az Isten sem tud eligazodni" — szellemeskedett.
Elég hosszasan tartott a szópárbaj, sokan nézték, hallgatták, élvezték vagy viszolyogtak, de senki sem igyekezett a zöldségárus parasztasszony védelmére kelni. A hangoskodó hölgykoszorút végül egy öregedô férfi csillapította le, mondván: könnyû annak így beszélnie, aki életében kapát nem fogott a kezében. Utólag kiderült, hogy a néni nyugdíja 185 ezer lej, s több mint hetven évesen egyedül birkózik a földdel. „A télen csak a konyhában fûtöttem, így is alig tudtam kifizetni a számlát. A földjeim egy része parlagon maradt az idén, mert nem volt pénzem traktorra, vetômagra. Régóta hallottam a nyugdíjemelésrôl, ez volt az egyetlen reményem, de kiderült, hogy a kollektivistákra nem vonatkozik. Mi mást tehetnék, mint hogy eladjam a számból az ételt? A vásárlók morognak a drágaságért, de évek óta nem tudjuk emelni a zöldségek árát, mert akkor rajtunk marad, pedig ez az egyetlen jövedelemforrásunk. Örültünk ennek az új demokráciának, azt hittük, öregségünkre mi is kicsit megnyugodhatunk. De hát már emberszámba sem vesznek, mintha minket a gólya költött volna" — panaszolta. Mivel már csak én maradtam egyedüli hallgatójaként, a kérdést is nekem szegezte: „Mondja, drága, ki segíthetne a volt kollektivistákon?"
Szégyenlôs nem tudommal távoztam, s azóta is pirulok, ha eszembe jut. Mert tudom, hogy ki segíthetne: például a sajtó is, ha többet foglalkozna helyzetükkel.
A SOV Invest, az Országos Befektetési Alapot (FNI) igazgató társaság, szerdán szorgalmazta az Ingó Javak Országos Felügyelô Bizottságánál az alap tevékenységének felfüggesztését. Az indok: idôbe telik a befektetési jegyek visszavásárlására beérkezett kérvények összesítése. Azóta az alap kirendeltségeiben az egész országban szünetel a forgalom.
Mint ismeretes, a pánik a múlt héten, egy napilapban megjelent cikk nyomán pattant ki. Úgy tûnt, hamar elsimul a botrány, és kérésre minden befektetô visszakapja igényelt összegét. Nem így történt. A Ziua tudni véli, hogy a háttérben a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja áll, amely ilyen mesterségesen kirobbantott botránnyal próbálja elterelni a figyelmet a Ion Iliescu elnökjelöltségét komolyan veszélyeztetô „plakátügyrôl".
Az Országos Befektetési Alapnak több mint háromszázezer ügyfele van.Lapértesülések szerint a FNI pénztáraiban jelenleg csupán 50 milliárd lej található, miközben 2000 milliárdra lenne szüksége visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.
Kolozsváron szerdán hajnalban a kirendeltség személyzete elhagyta az épületet, és reggel pedig körülbelül száz, az elôjegyzés szerint erre a napra visszafizetésre beprogramált befektetô hiába várakozott a bezárt ajtóknál. Bukarestben ennél is titokzatosabban alakult a helyzet: a székhely teljes mûszaki felszerelését és bútorzatát ismeretlen helyre szállították, a bejáratot pedig biztonsági emberek ôrzik. Napokkal ezelôtt a SOV Invest megállapodást kötött a Transilvania Bankkal az ügyfelek kifizetésérôl május 25-étôl, ám azt az utolsó pillanatban lemondta. Hasonlóképpen alakult az Országos Takarék- és Letéti Pénztárral (CEC) is.
A szenátus pénzügyi bizottságának elnöke, Andreiu Oprea azt nyilatkozta, hogy az üggyel kapcsolatban kihallgatják Stefan Bobocot, az Ingó Javak Országos Bizottságának elnökét. Az Országos Befektetési Alap Befektetôinek Bizalmi Tanácsa leváltotta tisztségébôl Ioana Maria Vlast, a SOV Invest elnökét, aki ismeretlen helyen tartózkodik, és elhatározták egy független cenzor kinevezését, aki a pénzügyi-könyvviteli dokumentációt ellenôrzi. Az alap kezelésének felügyeletére szakértôket vonnak be. A rendôrség elrendelte valamennyi határállomáson Maria Vlas esetleges átlépési kísérletének a megakadályozását.
A befektetôk tanácstalanok, türelmetlenek, csalódottak. Kolozsváron csütörtökön lapzártakor tucatnyi ember tanácskozott a bezárt kirendeltség elôtt, amelynek bejáratán felhívás volt minden pénzét visszakapni óhajtó befektetôhöz kezdeményezô bizottság létrehozására az ügy hivatalos formában történô rendezéséért.
Több mint hatórás ünnepi rendezvénysorozatot szervezett szerdán délután a Ion Moina Stadionban a Megyei Labdarúgó-szövetség.
A megnyitót az ifjúsági A csapatok döntôjének lejátszása jelentette. A mérkôzésen két kolozsvári csapat, az U FC és a Romhills csapott össze. 0–0-s félidô után a Romhills 3–0 arányban gyôzött, Rus (öngól), Man és Soporan találataival. Az elsô helyen végzett csapat (Romhills) egy kupát, oklevelet és két futball-labdát vehetett át. A második helyezett diplomát és labdát kapott ajándékba. Ugyanakkor díjazták az U FC ifjúsági D csapatát is. Nekik kupát, oklvelet és két labdát nyújtott át Sorin Bagiu, a megyei bizottság tagja.
A D osztályban 25 góllal ketten végeztek az élen: Adrian Iancu (Járai Bányász) és Adrian Pop (Kolozsvári Fémipari). A megyei bajnokságban a legtöbb találatot Szilágyi Sándor (Tordai Kémia) érte el (31 gól). Az ifi A gólkirálya 18 góllal Ioan Sântejudean (Szamosfalvi ASA Victoria), míg az ifi D ranglistáján Rares Olaru (U FC) végzett az elsô helyen 34 góllal. A díjazottak diplomát és egy pár futballcipôt vehettek át Ioan Dumitrutól, a megyei labdarúgó-szövetség vezetôségi tagjától.
A megyei bajnokság Nyugati csoportjából a Kolozsvári Egészség, a Keletibôl a Tordai Ronlit CFR lépett egy osztállyal feljebb. Dr. Mircea Negrutiutól, a megyei szakszövetség egyik vezetôjétôl kupát, oklevelet és két focilabdát vehettek át. A Magyarfenesi Haladás selejtezô után jutott feljebb, ôk diplomát és egy labdát vehettek át Aurel Coroianutól, a szövetség alelnökétôl.
A legsportszerûbb csapat címet a Kolozsvári Emanuel SE érdemelte ki. Fair play díjat, diplomát és egy labdát adott át Ioan Sipos, a fegyelmi bizottság elnöke.
A Román Kupa megyei szakaszának döntôjén a Kolozsvári Sinterom és a Szamosfalvi ASA Victoria találkozott. A mintegy 200 nézô jó iramú, a szemnek kellemes játékot láthatott, öt góllal fûszerezve. Szünetben még a Sinterom vezetett 2–0 arányban, Ciucas (8. perc) és Aldea (19. perc) találataival. Fordulás után sokkal jobban játszottak a szamosfalviak és Fekete (49. perc), Florin Pop (70. perc) és Rãceanu (85. perc) góljaival 3–2 arányban gyôztek. A mérkôzést Laurentiu Borsan vezette, aki a 69. percben, egy durva belemenés miatt (utolsó védôként), jogosan állította ki a Sinterom csapatkapitányát, Grosut. Az egyik partjelzô hölgy volt, Monica Rigo személyében.
A mérkôzés szünetében a C osztályba feljutott Alsójárai Bányász csapatának Patritiu Abrudan, a megyei labdarúgó-szövetség elnöke kupát, diplomát és négy focilabdát adott át.
A Román Kupa megyei szakasza két döntôsének díjazásán a nyertes szamosfalviak kupát, diplomát és három labdát, míg a vesztes kolozsvári csapat diplomát és két labdát vehetett át Patritiu Abrudantól és Aurel Co- roianutól.
Románia utánpótlás-válogatottja nemsokára olaszországi portyára indul. A keretben helyet kapott a Dési Egyesülés fiatal hátvédje, Alin Susa is. A 18 éves tehetséges labdarúgó egy toborzón hívta fel magára a szakszövetség figyelmét. Több elsô osztályú együttes érdeklôdött már a védekezésben magabiztos, jól fejelô játékos iránt, de ô, annak ellenére, hogy az Egyesülés alig úszta meg a kiesést a C osztályból, inkább anyaegyesületénél marad.
Párizs, Stade de France; 80 ezer nézô. Vezette: Stefano Braschi (Olaszország).
Real: CASILLAS — HELGUERA, SALGADO (85. perc HIERRO), IVAN CAMPO, KARANKA, ROBERTO CARLOS — McMANAMAN, REDONDO, RAÚL — MORIENTES (71. perc SAVIO), ANELKA (80. perc SANCHIS). Edzô: Vincente Del Bosque.
Valencia: Canizares — ANGLOMA, Djukics, Pellegrino, Gerardo (69. perc Adrian Ilie) — Mendieta, Farinos, Gerard, KILY GONZALES — Angulo, CLAUDIO LOPEZ. Edzô: Hector Raúl Cuper.
Gólszerzôk: Morientes (39. perc), McManaman (67. perc) és Raúl (75. perc).
Szögletarány: 8–9; lövések: 13–9 (kapura: 11–2); sárga lap: Salgado, Roberto Carlos, illetve Canizares, Gerardo, Farinos és Pellegrino.
Igazságtalanság lett volna a krónikás részérôl nem kiemelni a Real összes játékosát, aki ebben a kemény, a döntôig való menetelésben, és annak megnyerésében részt vett. Egy olyan csapat állt ki szerda este a Valencia ellen, amely négy (!) hónapja nem gyôzött hazai pályán. De a Real Madridban éppen ez a csodálatos: sorsdöntô mérkôzéseken (emlékezzünk a Manchester United elleni visszavágóra) a legjobbat tudja hozni. Ôszintén szólva a Valenciának egy percig sem volt esélye a gyôzelemre.
Az elsô félidôben a madridiak ötször lôttek kapura, és mindegyik lövésük eltalálta a célt. Már a 16. percben Anelka megszerezhette volna az elsô gólt, ha fejesét nem védi Canizares. A másik kapunál a formán kívül játszó Mendieta és Lopez lövései messze elkerülték a fiatal Iker Casillas kapuját. Az elsô találatnál Roberto Carlos harmincméteres bombaszabadrúgása az egyik valenciai védôrôl Salgado elé pattant, következett egy Salgado–Anelka–Salgado háromszögelés, majd az utóbbi kiváló beadását Morientes fejelte a hálóba.
A második játékrészben rengeteget támadott a Valencia, de a gólok az ô kapujába estek. Köszönhetô mindez a kitûnô védelemnek, a nagyszerû középpályás sornak (a mérkôzés messze legjobb játékosa az argentin Redondo volt), és a veszélyes csatároknak. A Real McManaman ritka szép kapáslövésével növelte elônyét. Ezen az estén semmi sem jött össze a Cuper-tanítványoknak. A 75. percben megszületett a mérkôzés legszebb gólja: Raúl, mintegy 70 méterre az ellenfél kapujától, elcsípett egy labdát, és a kapust is kicselezve hidegvérrel pöckölte a kapuba a labdát. Adrian Ilie, a „Kobra", inkább egy kiöregedett Mobrára hasonlított (amíg játszott).
Elôször jutott a bajnokok kupájának fináléjába két, ugyanabból az országból való csapat. A (kellemes) meglepetés annál is nagyobb, mivel országukban egyikük sem volt a tavaly bajnok.
A kupát Sanchis, a Real egykori csapatkapitánya emelhette a magasba, az utóbbi idôben (méltó módon) Redondo viseli a szalagot. A Real Madridnak ez a nyolcadik kupagyôzelme, míg a Valencia elôször vett részt ilyen rangos megmérettetésen.
(nánó)
*
Összesen 100 kiló sonkát ajánlott fel a Bajnokok Ligája döntôjében gyôztes csapatnak a spanyolországi Teruel városka húsfeldolgozó üzeme. Az Aragónia területén lévô terueli gyár dolgozói bánatára a fejenként majdnem 10 kiló sonkát nem a Valencia játékosai kapták. Így jövôre a „földijük", a Real Zaragoza csapata nem indul a BL-ben.
**
A Milánói Internazionale lesz a Bajnokok Ligája negyedik olasz résztvevôje, miután a bajnoki „holtversenyüket" követô veronai play-off mérkôzésen Roberto Baggio két, valamint Ivan Zamorano, illetve Mario Stanics góljaival 3–1-re legyôzte az AC Pármát. A vesztes csapat az UEFA-kupában indul.
***
A 2000–2001-es idényben a San Marinó-i bajnokcsapat is indulhat az UEFA-kupában, így az Európai Labdarúgó-szövetség valamennyi, 51tagállama képviselteti magát valamelyik kupasorozatban.
A 60,5 négyzetkilométer kiterjedésû ország legjobb együttese a selejtezô 1. körében lép pályára, többek között az andorrai, a liechtensteini, valamint a feröeri bajnok társaságában.
Negyvenöt éve, 1955-ben félbeszakadt a tavaszi–ôszi rendszerû országos elsô osztályú labdarúgó-bajnokság. Mindössze annyi történt, hogy a vakációra úgynevezett Nyári Kupatornát írtak ki a legjobbaknak. A Kolozsvári Tudomány gyôzelemmel mutatkozott be a Pronosport védnöksége alatt zajló rendezvényen: 2:1-re gyôzte le a Sétatéren a Petrozsényi Bányászt, majd a második mérkôzését is megnyerte: 3:0-ra gyôzött a Marosvásárhelyi Lokomotívval szemben. A petrozsényieknek Dragoman lôtte mindkét gólt, a marosvásárhelyiek ellen Ávrám Szilveszter, Barbósz és Munteanu talált be a kapuba. — Abban az idényben egyébként a Bukaresti Dinamó nyerte a bajnokságot, méghozzá fennállása óta elsô ízben. Ez volt az akkori piros-fehérek leggyakoribb összeállítása: Birtasu — Toma, Bakucz II. László, Szökô — Cãlinoiu, Bakucz I. György — Bartha Károly, Nicusor, Ene, Neagu, Suru. A kupadöntôben a HKH 6:3-ra gyôzte le a Nagyváradi Haladást. A döntôsök: HKH: Toma (Voinescu) — Zavoda II. László, Apolzan, Victor Dumitrescu — Onisie, Bóné Tibor — Moldován Viktor, Constantin, Alexandrescu, Zavoda I. Ferenc, Nicolae Tãtaru. HALADÁS: Gébner — Kromely, Czirják, Barkó — Bar-tha, Kuck István — Tóth, Kôszegi (Krempánszky), Karikás Sándor, Vlád László, Kiss.
A Pro Demokrácia csíkszeredai klubja próbatételi kísérletet végzett a nagyenyedi és a csíkszeredai börtön foglyainak egy részével. A projektet az Európai Unió finanszírozta, a PHARE a Demokráciáért program keretében. Május 22-én délelôtt, a tanulmány kivitelezését biztosító személyek és az erdélyi magyar nyelvû sajtó képviselôi az enyedi börtönbe látogattak. Dorel Neamtu ezredes, parancsnok bemutatta az intézményt, és beszélt annak jellegzetességérôl. Az enyedi fegyházba olyan elítéltek kerülnek, akikre 10 évnél nagyobb büntetést róttak ki, de nem visszaesô bû-nözôk. A vendégek meglátogathatták a hírhedt enyedi zárkát, ahol valamikor a politikai foglyokat ôrizték, és ma felügyelet nélkül tartózkodnak ott az elítéltek. A délelôtti megbeszélések a próbatételi rendszer kérdéseire terelôdtek. Borbély Ernô programvezetô, volt politikai fogoly elmondta, hogy a kísérlet szociopedagógiai alapon mûködô intézkedési rendszer. Felügyeletet és szociális támogatast jelent.
Ennek 3 szakasza van. Az elsô szakaszban a program alkalmazói egy adott személyrôl, a vád alá helyezés pillanatától, környezettanulmányt készítenek és pozítiv elbírálás esetében a bíróságnak az alternatív büntetést javasolják, ami börtön helyett közösségi munkát jelent. A második szakaszban szintén esettanulmányt készitenek a bebörtönzöttekrôl, és a fogvatartási idô alatt jó magatartást tanúsító személyek esetében a feltételes szabadlábra helyezést javasolják. A harmadik szakaszban a program alkotói ahhoz járulnak hozzá, hogy a szabadon engedett személyek visszailleszkedhessenek a társadalomba vagy a szûkebb családi körbe, és ugyanakkor munkahelyet próbálnak nekik szerezni. A Pro Demokrácia Egyesület csíkszeredai klubja 30 személlyel végzett próbatételi kísérletet.
A beszélgetések délután az enyedi református egyház vendégfogadójában folytatódtak. Jelen volt Dan Sterian ezredes, az Országos Börtönparancsnokság Igazgatóságától, Josan Mihai Horatiu enyedi polgármester, Alexandru Buta alpolgármester, Dorel Neamtu börtönparancsnok, valamint a helyi bíróság, a Pro Demokrácia Klub, a csíkszeredai börtön képviselôi és a program kivitelezôi. A 4 órától kezdôdô szemináriumon azt elemezték és vitatták, hogy a program mûködôképes-e, és milyen intézményi közremûködésre van szükség annak megvalósításához. — E tekintetben nem vagyok optimista — mondta Borbély Ernô —, de véleményem szerint, ha a társadalom komolyan segíteni akar bajba jutott tagjain, akkor bevezetik a próbatételi rendszert.
Ha egyelôre papíron is, de van költségvetése Fehér megyének. Az itteniek az állami büdzsébôl 59,4 milliárd lejt kaptak meg. A megyei tanács költségeinek térítésére 19,5 milliárd lejt utaltak ki. A Gyermekvédelmi Igazgatóság részére 14,5 milliárd lejt állapítottak meg. Ami a szállítási költségek fedezését illeti, az összeg 8,2 milliárd lejre rúg. Mivel a pénz megérkezett, de gyakorlatilag még nem került szétosztásra, a megyei tanácsosok csak egy elkövetkezô ülésen fogják megvitatni, hogy mikor kezdjék el az útjavításokat és mennyi pénzt szánjanak rá. A lakásépítésre és közterületfejlesztésre szánt összeg 8,5 milliárd lej. Fehér megyének 3 municípiuma és 8 városa van. Ezek, a közigazgatásukhoz tartozó településekkel együtt, 26,8 milliárd lejt kaptak költségvetés-kiegyensúlyozás címén. Aranyosbánya kerek összeget, 1 milliárd lejt tudhat a magáénak. A létezô 65 községbôl, ill. kisebb településbôl Lupsa és Alvinc kapta a legkevesebbet, 100–100 millió lejt. A községek közül a legnagyobb pénzmennyiséget, 600 millió lejt, Forró község kapta. A városi polgármesteri hivatalok kivétel nélkül több pénzt kértek, és több pénzre vártak az elosztásnál. Fehér megye minden városában több milliárd lej értékû különbözô közfejlesztésekbe fektettek az elöljárók. Az említett összegeket egyelôre csak papíron osztották szét. A nagyenyediek még egy fityinget sem láttak a pénzbôl. A részletes elosztásnál heves viták várhatók.
1843 és 1910 között élt Gyarmathy Zsigáné szül. Hory Etelka költô, író, etnográfus, aki méltán érdemelte ki az utókortól a Kalotaszeg nagyasszonya címet. Gyarmathy Zsigáné a bánffyhunyadi temetôben, a családi sírban nyugszik férje, Gyarmathy Zsigmond ’48-as honvéd fôhadnagy, a kalotaszegi takarékpénztár megalapítója és két gyermeke mellett. Születésének 157. évfordulója alkalmából a körösfôi Rákóczi Kultúregylet képviselôi szombaton, május 27-én este hét órakor koszorút helyeznek el a nagyasszony sírjánál. A megemlékezô estre elvárnak mindenkit, aki úgy érzi, néhány szál virággal vagy akár csak jelenlétével adóznia kell nagyszerû elôdei emlékének.
A gyermeknap alkalmából, június elsején az Opticris számítógépes optikai központjainak országos hálózata humanitárius akciókat szervez. Ezekre június 3-án és 4-én kerül sor az Opticris központjaiban, ahol ingyenes szemvizsgálatot biztosítanak a gyermekek számára. Programálás az Opticris központjainak telefonszámain. Az Opticris kolozsvári székhelyei: Dorobantilor út 14. szám, tel.: 192-003; Hôsök (Eroilor) útja 6–8. szám, tel.: 431-793; a monostori BIG üzletházban, tel.: 425-544.
• Svéd állampolgárt ütött el az izraeli származású, de Kolozsváron élô Sofian Zereik (36) tegnap délután 14.40 órakor. A férfi CJ–67–SUZ rendszámú Ford Escortját vezette az Egyetem utcában, amikor két parkoló autó közül eléje bukkant a 78 éves, svéd állampolgárságú Ernster Zoltán György. A figyelmetlenül, nem a kijelölt helyen átkelô idôs férfit bordatöréssel és nyakszirti, valamint lábsérülésekkel kezelik.
• Frontálisan ütközött szabálytalan elôzés közben Henric Scurtu 22 éves kolozsvári lakos 1305-ös, B–96–MTH rendszámú Daciájával. A kedden este 20.40 órakor, a dési Május 1 utcában történt balesetbe akaratán kívül keveredett be a 305-ös, CJ–04–JXR rendszámú Peugeot-jával szabályosan közlekedô Petru Cãlin Ficior (29, szamosújvári). Kettejükön kívül a balesetben megsérült még a 18 éves Florin Petreanu, akit stoposként vett fel autójába a baleset okozója. Mindhármukat azonos tünetekkel kezelik: koponya- és agyalapi sérülések, agyrázkódás, arcsérülések; a Peugeot vezetôjének ezenkívül a vállperece is eltörött. A két autóban esett kár mintegy 65 millió lejre tehetô.
l Súlyos testi sértésre változtatták a vád jogi besorolását Felician Darinciuc esetében. Gabriel Soare (31) tavaly perelte be ütésért, az eset 1999 szeptemberében történt: poharazgatás és veszekedés után Darinciuc többször megütötte Soarét. Az orvosi vizsgálat 14–15 napon túl gyógyuló sérülést állapított meg a sértettnél, ám késôbb beigazolódott, hogy a dolog súlyosabb, mert Soarénak kiesett 4 foga. Az ügyet visszautalták a rendôrségre, Darinciucot szabadlábon vizsgálják — súlyos testi sértést a Btk. 2–7 év börtönbüntetéssel sújtja.
• Körözik a képen látható férfit. Silviu Adrian Martean 29 éves, dési, Rozelor utcai lakos nevére 1998. május 21-én elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki. Csalásért, közokirat-hamisításért vizsgálják, a vámhivatalt csapta be 15 millió dollárral (!), egy gépkocsit hozott át hamis iratokkal. Más ügyekben Bákó, Szatmár és Brassó megyékben is nyomoznak ellene. 1998 júniusában tûnt el, valószínûleg hamis útlevéllel közlekedik.
• Összevert férfit ápolnak a kórházban, még nem sikerült azonosítani az illetôt. A kómában levô áldozatot május 21-én utalták be, Kolozsvár központjában fedezték fel. Személyleírása: 22–27 év közötti, 1,80 m magas, 70 kg, barna szeme és haja van, hiányzik az egyik szemfoga.
Aki hasznos információval rendelkezik, értesítse a legközelebbi rendôrôrsöt (vagy hívja a 955-ös telefonszámot).
(póka)
• 711,7 millióra állított ki fedezetlen csekklapot Traian Moldovan 47 éves szamosújvári lakos, a Moldo Mary Kft. tulajdonosa és ügyintézôje. Ô 1999 decemberében és folyó év januárjában a Clujanától és egy brassói cégtôl vásárolt árut a fenti értékben, majd hat cseklappal fizetett, annak ellenére, hogy tudta: nincs pénz a számláján. Csalásért, hamisításért és hamis okirat tudatos felhasználásáért akár 15 évig terjedô börtönbüntetést is kaphat.
• Balesetezett autóból lopott el egy akkumulátort Gavrilã Pop (20) és Augustin Sebastian (22). A két tordai, büntetett elôéletû fiatal május 14-én kora reggel Pusztacsánról (Ceanu Mic) tartott autóval Ajtonyba (Aiton), amikor megpillantották a balesetezett, gazdátlanul álló kocsit. Megálltak, majd kiszedték az akkumulátort, s aztán folytatták útjukat. A lopott tárgyat Ajtonyban búzatáblában rejtették el, ott talált rá egy falubeli. Minôsített lopásért számíthatnak a törvény szigorára.
Politikai válsághoz vezet, ha az alkotmánybíróság megakadályozza Ion Iliescu elnökjelöltségét, a jelenlegi kormányt pedig az a vád éri majd, hogy Romániában bevezette a diktatúrát — jelentette ki csütörtöki, Râmnicul Vâlceaban tartott sajtóértekezletén Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elsô alelnöke. Ha pártja számára ilyen kedvezôtlenül alakulna a helyzet, javasolni fogja az állampolgároknak, hogy ne menjenek el szavazni — mondta.
A liberális pártra vonatkozóan Nastase azon a véleményen volt, hogy abban az esetben, ha önnállóan, nem a Demokratikus Konvención keretein belül jelentkeznek a parlamenti és elnökválasztáson, úgy két variáns közül választhatnak: vagy Valeriu Stoicat jelölik az elnöki székbe vagy Mugur Isarescut támogatják. Nastase szerint a valódi megmérettetést a második forduló ígéri, amikor Iliescunak, szerinte, már nem lesznek problémái.
Szerkesztôségünkbe eljuttatott nyilatkozatukban Benkô Samu, Könczöl Antal, Kántor Lajos, Gálfalvi György, B. Kovács István, Vetési László, és Józsa László, a Hungária Televízió Közalapítvány kurátorai aggodalmuknak adnak hangot, amiért az "immár nemzetközi hírû, kulturális teljesítmányéért a legmagasabb európai elismeréssel kitüntetett Duna Televízió, amely már megalapításakor az egyetemes magyar nemzet szolgálatát vállalta fel, éppen a Millenium évében az anyagi ellehetetlenülés küszöbére érkezett." Az aláírók szerint a "Duna Televízió meghatározó nemzeti feladatát csak úgy tudja továbbra is teljesíteni, ha minden illetékes testület — mindenekelôtt a Magyar Köztársaság Országgyûlése — szembenéz a reális helyzettel és intézkedik a vezetés folytonosságának biztosításáról. Érthetetlennek tartjuk, hogy miközben a milleniumi évben a nemzet legkiemelkedôbb képviselôit felsorakoztató rendezvényeken, a legmagasabb szinten hangzanak el a Duna TV teljesítményét méltató szavak, a Duna TV hétköznapi munkáját biztosító gyakorlati intézkedések késnek, sôt akadályoztatnak." — áll a nyilatkozatban.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |