2000. november 1.
(XII. évfolyam, 256. szám)

Október 31-re, a reformáció ünnepére emlékeztek tegnap délután a Farkas utcai református templomban. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Kolozsvárra látogató Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint Pataki József, a HTMH fôelôadója, Alföldi László kolozsvári magyar fôkonzul, Szabó Árpád unitárius püspök és más egyházi méltóságok. Az RMDSZ-t Kónya-Hamar Sándor képviselô, Kolozs megyei elnök, Mátis Jenô képviselô, Somogyi Gyula alprefektus, Boros János alpolgármester képviselték.

Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki október 31. jelentôségérôl beszélt. Méltóságteljes pillanat volt a milleniumi zászló behozatala, amit a HTMH elnöke adott át az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Ezt követôen Szabó Tibor és Csiha Kálmán mondtak köszöntô beszédet.

Szabó Tibor beszédében elmondta: a magyar nemzet számára jelképértékû ez az ünnep, Krisztus születésének 2000-ik évfordulója egybeesik a keresztény magyar állam megalapításának millenniumával. A HTMH-elnök kifejezte örömét, hogy a kálvinizmus legnagyobb ünepén Kolozsváron lehet, és a magyar kormány megbízásából átadhatja a millenniumi zászlót.

Csiha Kálmán köszönetet mondott a magyar kormánynak és kijelentette: ez a zászló a mindenkié, egész Erdélyé. Három erdélyi fejedelem: Bethlen Gábor, Bocskai István és Rákóczi György szavait idézve vette át a zászlót.

A megemlékezés ünnepi mûsorral zárult. A jelenlevôk Albert Júlia színmûvésznôt, Máté Boglárka szavalatát, Szilágyi Ferenc és Nagy Sándor szólóénekesek elôadását hallgathatták meg. Az ünnepség a Református Kollégium kórusának elôadásával ért véget.

Papp Annamária

Orbán Viktor magyar és Mugur Isãrescu román miniszterelnök nemzetközi átkelôhellyé nyilvánította kedden a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást.

A két ország himnuszának elhangzása után a kormányfôk határvonal feletti kézfogással avatták fel jelképesen a magyar oldalon mintegy 35 millió forintos költséggel korszerûsített, ezentúl éjjel-nappal nyitva tartó személyforgalmi átkelôt.

Orbán Viktor beszédében kiemelte: a határok ma már nem arra valók, hogy az embereket elválasszák egymástól.

— A családoknak, barátoknak nem kell távol érezniük magukat egymástól, amikor egyébként közel laknak — fûzte hozzá.

A miniszterelnök köszönetet mondott Mugur Isãrescunak azért, hogy az április 14-i megállapodásukat, a nyírábrány–érmihályfalvi határ megnyitását sikerült hamar megvalósítani.

Mugur Isãrescu azt hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatrendszere jelenleg már rendkívül szilárd.

Kifejezte reményét, hogy Magyarország és Románia gazdasága tovább erôsödik a következô években, és hozzájárul majd a magyar–román együttmûködés fejlesztéséhez.

A határállomás jelképes átadása után a miniszterelnökök az átkelôhely közelében lévô ligetben két piramistölgyfát ültettek el, emléket állítva a nemzetközi személyforgalom megindításának. Orbán Viktor és Mugur Isãrescu ezt követôen a Nyírábrányi Anyakönyvi Hivatal dísztermében rövid megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatának további javításáról.

A tárgyalást követô sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a kereskedelem fejlesztésérôl, így az autó- és a húsexport lehetôségeirôl, valamint további határátkelôhelyek nyitásáról folytattak megbeszélést.

Megjegyezte: tekintettel arra, hogy Romániában négy hét múlva választások lesznek, nagyobb horderejû kérdéseket természetesen nem tûzhettek napirendre.

A magyar miniszterelnök kiemelte: az áprilisi bukaresti kormányfôi találkozó óta a magyar–román kapcsolatok tovább élénkültek.

— Kis lépéseknek számító, de fontos feladatokat oldottunk meg, amelyek összességében sikerre vitték eddig a két ország együttmûködését — emelte ki.

Mugur Isãrescu is azt hangsúlyozta, hogy sok kérdésben elôrejutottak, és megvalósították az elhatározott terveket.

A választási esélyeket firtató kérdésre azt válaszolta, hogy számít a zömmel magyarok lakta erdélyi települések polgárainak voksaira is, amely alapján reményei szerint folytatódhat a román–magyar viszony javulása a jövôben.

Az Emberjogvédelmi Liga (LADO) kolozsvári fiókjának talán legfontosabb programja az ingyenes jogi tanácsadás — mondta a szervezet keddi sajtóértekezletén Ana Ludusan, a szövetség irányítója. Az elmúlt két évben négyszáz személy fordult tanácsért. A panaszok leginkább munkahelyi balesetre, a sebészek elkövette hibákra, a munkaszerzôdés törvénytelen felbontására, a tulajdonjog elismerésére és visszaállítására, illetve a háborús veteránok segélyének növelésére vonatkoztak. A LADO valamennyi esetben tájékoztatta vagy eligazította a panasztevôket. Azokban az esetekben, amikor a panasztevô valamennyi hazai jogorvoslási lehetôséget kimerített, a LADO a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult.

Elmondták: szinte mindenki az imént említett bírósághoz fordulna jogorvoslatért, mivel sokan nincsenek tudatában a pontos feltételeknek. Ezek közül legfontosabbak a következôk: Romániában valamennyi jogorvoslati szinten próbálkoznia kellett (végleges és visszavonhatatlan bírósági határozattal rendelkezik), a bírósági határozat meghozatalának értesítésétôl nem szabad eltelnie több mint hat hónapnak, az Európai Emberjogi Egyezménynek kell tartalmaznia a sértett jog büntetését.

Elhangzott még: a LADO olyan önkénteseket vár, akik vállalkoznának a parlamenti választások megfigyelésére. Magyarosy János titkár elmondta: körülbelül ötven, 18. életévét betöltött személyre van szükség. A jelentkezôk nem lehetnek valamely politikai párt tagjai. A reggel héttôl este kilencig tartó munkát elôreláthatólag százezer lejjel jutalmazzák. Jelentkezni november 7-én, kedden, 13–16 óra között a LADO Deák Ferenc (Eroilor) utca 16. szám (14-es ajtó) alatti székhelyén lehet. Telefon: 194-383.

K. O.

Carmilly-Weinberger Mózes, egykori kolozsvári fôrabbi jelenlétében nyitották meg tegnap a Babes–Bolyai Tudományegyetem nagy aulájában a Zsidó ellenállás a holokauszt idején címû háromnapos nemzetközi konferenciát. — Ugyanazok ülnek itt, akik tíz évvel ezelôtt, az elsô, a kolozsvári Judaisztikai Intézet szervezte értekezleten — mondotta nyitóbeszédében Gyémánt László, az intézet igazgatója. Andrei Marga tanügyminiszter méltatta a Judaisztikai Intézet eredményeit, amely „Kelet-Európa legerôteljesebb zsidó történetkutatási központjává vált". — A

Joszi Sarid izraeli oktatásügyi miniszterrel való együttmûködés eredményeként a Yad Vashem jeruzsálemi Holokauszt-kutató Intézet a romániai zsidóság történelmét vizsgáló részleget nyitott — jelentette ki Andrei Marga. A miniszter elmondta, Carmilly-Weinberger rabbi javaslatára jövôre beindul az elsô holokauszt-történeti szabadegyetem szlovéniai, horvátországi, magyarországi és bulgáriai felsôoktatási intézmények közremûködésével.

— Hiszem, hogy nôhet még virág a romániai, tönkretett zsidó közösségek romjain — jelentette ki a jelenleg Amerikában élô Carmilly-Weinberger Mózes, aki 1944-ben hagyta el Kolozsvárt, a Kolozsvár–Ajton–Torda útvonalon, amelyet 1940 és 1944 között elsôsorban lengyelországi és németországi zsidó menekültek vettek igénybe. A fôrabbi szerint a holokauszt történészei még nem foglalkoztak kellôképpen a magyarországi és romániai zsidó ellenállási mozgalommal, amely még jóval Hitler hatalomra jutása elôtt kezdôdött. 1933-ban összeültek az erdélyi és bánsági hitközségi vezetôk Nagyváradon, és a német megszállás alatt álló országokból származó zsidó menekülteket segítô alapot létesítettek. Ugyanakkor Kolozsváron, Nagyváradon és Aradon mentési bizottságok létesültek, a Kolozsváron megjelenô Új Kelet cionista lap felhívást közölt a Palesztina felé menekülô zsidók megsegítésére. — A román hatóságok elnézték a zsidó mentési bizottságok által a magyar–román határon átsegített, több száz menekültnek a román kikötôkbôl Palesztina felé távozását. Ez az álláspont egyrészt annak tudható be, hogy Románia vissza akarta szerezni Erdély északi részét, másrészt anyagi haszna származott a zsidó menekültek révén. Az Antonescu-rezsim alatt 24 hajón 8581 menekült hagyta el a román kikötôket, ezek közül mindössze 7400-an értek partot Haifán, mert két hajó elsüllyedt: a Struma, 700 személlyel a fedélzetén, orosz torpedó áldozata lett, egy másik, 400 menekültet szállító hajót pedig német tengeralattjáró süllyesztett el — mondotta a fôrabbi.

Carmilly-Weinberger méltatta Iuliu Hossu görög katolikus püspök érdemeit, aki körlevelet adott ki hívei között, melyben Kolozsvárnak az 1944. március 27-én történt megszállása után a téglagyári gettóba került zsidók megsegítésére szólított fel. A fôrabbi elmondta, Márton Áron római katolikus püspök 1944 májusában a Romániánál maradt Gyulafehérvárról az akkor Magyarországhoz tartozó Kolozsvárra utazott, és beszédet mondott a Szent Mihály-plébániatemplomban, amelyben kimondta: a zsidók üldöztetése a kereszténység alapjait rengeti meg. — Nem várt XII. Piusz pápa utasításaira, aki nem ítélte el a nácizmust, hanem a kolozsvári és budapesti közvéleményletaglózó nyilatkozatot tett, és tiltakozó levelet küldött a magyar kormányhoz, amelyben Járos Andor belügyminiszter lemondását kérte. Érdemeiért 1950-ben javasoltam, hogy a Yad Vashem Intézet nyilvánítsa a püspököt A Népek Igazává, amire idén került sor — emelte ki a fôrabbi.

A délután folyamán a Ferenc József (Horea) úti zsinagóga falán Peretz Goldstein kolozsvári zsidó ejtôernyôs emlékére lepleztek le emléktáblát. Ô, Szenes Hannával együtt, egyike volt a 37, Palesztinában élô fiatal ejtôernyôsnek, akik életük kockáztatásával készek voltak életüket áldozni a nácik által megszállt Európában sínylôdô zsidó testvéreikért.

Goldstein Ferkó név alatt ismerték, 1923-ban született Kolozsváron, a cionista mozgalom aktív tagja volt. 1941-ben Palesztinába vándorolt, a Maagan kibbuc tagja lett. 1944 április 15-én a nácik által elfoglalt Magyarország területére ejtôernyôvel ledobták, majd Budapesten elfogták, és a németországi Oranienburgba vitték, ahol nyoma veszett.

Salamon Márton László

A Román Nemzeti Bank közleménye szerint 2000. december 15-ig érvényes az 1994-ben kibocsátott 10 ezer lejes bankjegy. Ez után az idôpont után a bankjegy értékét veszti, és a bankfiókok nem fogadhatják el fizetôeszközként.

November 1–5. között a tanügyminisztérium és további 150 kormány- és nem kormányzati szervezet Bukarestben, Aradon, Temesvárott, Kolozsvárott, Nagyszebenben, Jászvásáron és Konstancán Esélyeid fesztiválja néven országos nevelési vásárt rendez. A vásár keretén belül átképzési kurzusokra, konferenciákra, megbeszélésekre kerül sor

Az Európai Unió környezetvédelmi célok támogatására 98,5 millió eurós segélyt ad Romániának. Az összeg a környezetvédelmi struktúra fejlesztésének támogatására szolgál. Az Európai Unió bizottsága összesen 37 európai tervezet támogatását hagyta jóva, összesen 862 millió eurót biztosítva erre a célra.

A romániai három tervezet a krajovai, jászvásári és a Zsil-völgyi víztisztító rendszer javítását célozza. A tervezetek összköltsége 131,5 millió euró, Romániának ebbôl 33 millió eurót kell elvállalnia. Magyarország hat tervezetre 240 millió eurós támogatást kapott.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete november 3-án, pénteken délután 5 órától rendezi idei, évezredet (is) búcsúztató szüreti bálját a kolozsvári sportcsarnokban. A táncos mulatságot megelôzôen fellépnek városunk közkedvelt színészei, operaénekesei, komikusai, muzsikusai: Marton Melinda, M. Kovács Lenke, Hary Judit, Elek Károly, Katona Károly, Sebesi Karen Attila és Bárdi László zenekara. Az ifjúság is jól érezheti magát D. J. Kato társaságában. Az éjszakába nyúló mulatozást megelôzôen Frunda György szenátor, az RMDSZ államfôjelöltje és a régi-új szenátor- és képviselôjelöltek mutatkoznak be, ismertetik programjukat, és válaszolnak a tagság kérdéseire. A szervezôk ma, november 1-jén és holnap, november 2-án 10–14 óra között az 192-364 és 192-217-es telefonszámon várják a kérdéseket. A legérdekesebb kérdéseket a bál helyszínén díjazzák. Belépôk már igényelhetôk a szervezet Pavlov/Fürdô u. 21. szám alatti székházában, naponta 9–16 óraközött. A rendezôség felhívja az érdeklôdôk szíves figyelmét, hogy a helyszínen meghívók nem kaphatók!

(Választási anyag)

Kolozs megyei civil szervezetek 3. fóruma
November 2-án a kereskedelmi kamara ad otthont a harmadik ízben megrendezésre kerülô Kolozs megyei nem kormányzati szervezetek fóruma elnevezésû rendezvénynek. Bármilyen civil szervezet, illetve ezekkel együttmûködô intézmény részt vehet a megbeszélésen. A 10 órakor kezdôdô megnyitó, majd a plenáris ülés után három szekcióülést (a civil szervezetek és a választási kampány; a civil szervezetek jogszabályozási újdonságai; az önkéntes társadalmi munka az ezredfordulón) tartanak.

CECCAR-közlemény
A Romániai Könyvvizsgáló Szakértôk és Szakvizsgázott Könyvelôk (CECCAR) Kolozs megyei fiókja tudatja, hogy akik a 2000. november 25–26-án szervezett képességvizsgát egy másik területi központban kívánják letenni, erre vonatkozó kérvényüket november 2-án 13 óráig nyújthatják be a fiókintézménynél.

A BRIT KULTURÁLIS KÖZPONT és a nagy elôadóterem felavatását tartják november 3-án, pénteken 12 órakor a Babes–Bolyai Tudományegyetem vegyi karán, az Arany János utcában. Az eseményen részt vesz Richard Ralph, Nagy Britannia bukaresti nagykövete, és Andrei Marga rektor.

AZ RMDSZ SZENÁTOR- ÉS KÉPVISELÔJELÖLTJEI, Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly és Mátis Jenô találkoznak az alsóvárosi RMDSZ-körzet tagságával csütörtökön du. 4 órakor a körzet székházában (Párizs u. 17.).

— Mirôl tárgyalt Érmihályfalván Orbán Viktor és Mugur Isãrescu?

— A közös jövôrôl nyírábránydoztak.

(öbé)

A kolozsvári Állami Magyar Opera csütörtök esti rendkívüli Carmen- elôadásának címszerepét Kang Wha-ja dél-koreai magánénekesnô alakítja.

A mûvésznô tanulmányait a dél-koreai Suk-Myung Egyetemen végezte, majd a Manhattan School of Music opera osztályán nyert magiszteri képesítést.

Több mint kétszázszor lépett fel a Carmen, a Sámson és Delila, Aida, Don Carlos fôszerepeiben olyan rangos színpadokon, mint a Providence Opera, New York-i Nagyopera, a szöuli Nemzeti Opera, Kim Jageon Opera, Goldovsky, Missouri. Vokál-szimfonikus hangversenyek szólistájaként gyakran koncertezik világszerte.

1997-ben hazájában megkapja az Év Zenésze kitüntetést.

A dél-koreai Besetto Társulat megalapítója, rendezôje és vezetôje, tanított a világhírû Yonsei Egyetemen, vezette a Seoul Artist Center Companyt.

Micaela szerepében honfitársa és tanítványa, a nagyon szép hangú fiatal tehetség, Lee Chan Soon bûvöli el a közönséget, aki a Chosun University végzettje, és birtokosa több Mozart-, Verdi-fôszerepnek.

Don José jelmezében a nemzetközi karrierjét építô kolozsvári tenornak, Viorel Sãplãcannak tapsolhatunk.

Meghívott vendég még Dan Dumitrana Remendado szerepében.

Escamillo, a bikaviador, Bancsov Károly repertoárjának nagy formátumú alakítása.

Az együttest kiegészíti Szilágyi János — Zuniga, Szeibert István — Dancairo, Molnár Mária — Mercedes, Pataki Enikô — Frasquita, Merk István — Morales szerepében.

A kivételes szereposztású díszelôadást Radu Pantea, a Kolozsvárról elszármazott luxemburgi fiatal karmester vezényli.

A francia nyelvû elôadás eredeti prózai-dialógusos változatát Ionel Pantea, a luxemburgi Zeneakadémia tanára rendezte. A rendezô munkatársa Gy. Tatár Éva, díszlet- és jelmeztervezô Witlinger Margit, koreográfia Valkay Ferenc, karigazgató Horváth József.

Turánitz J. Lajos

A kolozsvári Sindan Kulturális Központ szakmai értekezletet szervezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának idegen nyelv szakos tanárai és diákjaival, a bécsi egyetem meghívott romanisztika szaktanárai részvételével.

Maria Rus Bojan, a Sindan igazgatónôje ismertette a kulturális központ célkitûzéseit. A Sindan 1999 júniusában alakult a bukaresti Sindan Gyógyszerészeti Társaság támogatásával. Terveik közt szerepel a finn program, melynek célja a finn kultúra ismertetése, tapasztalatcsere kialakítása. Programjaikat a bukaresti finn nagykövetség is támogatja.

Az Info-Sindan program célja a hazai mûvészeti életet bemutatni, egy olyan archívum létrehozásával, amely fényképekbôl, videokazettákból, CD-lemezekbôl, katalógusokból áll. A Studio program klasszikus és modern zenekoncerteket szervez és fiatal elôadómûvészeket támogat.

A Sindan Open jótékonysági program gyermekek és rákbetegek támogatását célozza, emellett tanulmányi ösztöndíjat biztosít külföldi onkológiai tudományos kutatásokon való részvételre.

A Sindan Publishing program kulturális kiadványokat, irodalmi folyóiratokat, színházi folyóiratokat, tudományos kiadványokat is támogat.

Székhelyükön, a Szentegyház utca 6. szám alatt galériát nyitottak, ahol fiatal mûvészek mutatkozhatnak be.

Rodica Pop egyetemi tanár bemutatta a bécsi meghívottakat. Frank Hirsch professzor pedig az erdélyi multikulturalitásról és annak pozitív, illetve negatív vonatkozásairól beszélt, valamint a román kultúra helyérôl a közép-európai kultúrában. Több európai ország példájával mutatta ki, hogy az együttéléshez minden kisebbségnek és többségnek el kell fogadnia a másik kulturális örökségét.

Horváth Gyöngyvér

Október második felétôl bérmentve használhatják az Internetet MobiFon (Connex) mobiltelefon társaság elôfizetôi.

A szolgáltatást a Connex tulajdonában levô, Internet-hozzáférést biztosító Xnet Kft. segítségével biztosítják. A Connex megkönnyíti elôfizetôinek dolgát: az Internet-hozzáféréshez nem szükséges sem szerzôdés, sôt, számlát sem állítanak ki.

Bôvebb felvilágosítás a http://xnet.ro/freexnet webcímen.

Csendben átölellek,
mint a házsongárdi föld.
Mintha volnék ôszi kertben,
pedig minden üde zöld.
Majd ott fenn az ég ölében,
mint a lenge angyalok,
úgy mint régen, kéz a kézben,
lényünk együtt andalog.
Addig itt lenn, bús magányban,
míg reményünk testet ölt,
rád borulva átölellek,
mint a házsongárdi föld.

Lengyel Loránd

Ez év decemberében lesz egyéves a Házsongárd Alapítvány. Célkitûzése kettôs: egyrészt magánszemélyek adományaiból, alapítványi támogatásokból mûemlékjellegû síremlékek helyreállítása, másrészt iskolák, egyházak, civil szervezetek, városunkat szeretô emberek segítségével sírjaink folyamatos gondozása. Mieink e sírok, hisz az évszázadokon keresztül felhalmozott anyagi és szellemi kincs valamilyen formában mindnyájunk tulajdona. Anyanyelvünk egy családba gyûjt fejedelmet, írástudót, iparost, földészt. A sírfeliratok üzenetei mindnyájunkhoz szólnak:

„Légy kímélettel e hamvak iránt, oh, ember, kinek szíved van!"

„Áldás az élôknek / Béke a holtaknak."

„Árva s özvegy elôtt ajtót be nem tettem."

„S lelkem boldog lesz, ha látom / Felvirulva nemzetemet."

„Fiaim, tôlem egymást öröklitek!"

Hazaszeretet, felebaráti szeretet, a munka dicsérete, hivatástudat — nem szólamok, ha egy-egy élet példája hitelesíti ôket. Olyan erkölcsrôl beszélnek a kövek, amely átível századokon, összeköt és megtart. A gyermekekben, fiatalokban feszülô erôt jó irányba terelni, hogy az ne romboljon, hanem építsen, ne sírt gyalázzon, hanem sírt gondozzon olyan feladat, amely túlmutat a Házsongárdon, Kolozsváron. A temetôt járva, feliratokat olvasva gyermekeink más, a szokásostól eltérô történelem-, magyar- és vallásórákon vesznek részt. Régi, veretes szövegeket olvashatnak, az iskolafolyosókon egyre inkább eluralkodó igénytelen, beszûkült sulinyelvezet ellenpontjaként.

A Házsongárd Alapítvány legnagyobb eredményének tartom, néhány síremlék sikeres javítása mellett, a diákság egyre növekvô részvételét ebben a szép és hasznos kegyeleti munkában. A temetôben mind többször látunk felbukkanni kapával, gereblyével felfegyverzett gyermekcsoportokat. Tanár vagy tanító vezetésével a felvállalt sírt vagy sírkertet kigyomlálják, rendbe teszik. Ez év ôszén ott láthattuk a Báthory-líceumból a III. B, IV. A, B, C, IX. C, D osztályokat Fülöp Mária, Istvánfi Ibolya, Szabó Éva, Rázmán Tünde, Váradi Éva és Nagy Annamária osztályfônôkök vezetésével, a Római Katolikus Gimnázium IX. és XI. osztályait Pócsai Sándor és Gáspár Mária osztályfônökök, az Unitárius Kollégium diákjait Popa Márta igazgatónô, a Brassai-líceum VII. C osztályát Kása Magdolna osztályfônök, más osztályok diákjait Fazakas István tanár, a Református Kollégium tanulóit Szilágyi Gizella és Szabó Ágnes tanárok, az Apáczai-líceum diákjait Deák Árpád tanár, a kolozsvári zenelíceum VII. osztályát Virág Erzsébet tanárnô vezetésével. Jó volt látni az alsóvárosi RMDSZ idôs tagjainak fiatalos lelkesedését, amint a bejárat képét meghatározó Sigmond-mauzóleum hatalmas sírkertjét takarították. Az egyetemi ifjúságot Fegyveresi Zsolt történészhallgató, valamint a Protestáns Teológiai Intézet diákjai képviselték Buzogány Dezsô és Sógor Árpád tanárok szervezésében. Ha valakit kifelejtettem volna a felsorolásból, elnézését kérem. Alapítványunk a jövô év feladatának tekinti az egyetemisták megkeresését. Addig is szeretettel várjuk önkéntes csoportok jelentkezését!

Sok-sok kedves megnyilvánulás, néha az ifjú korral járó hangoskodás, de minden esetben az ügyhöz illô komolyság, odaadás jellemzi a fiatalok munkálkodását. Mintha az életöröm mellett ráéreztek volna az elmúlás szépségére, méltóságára is.

„Egy lángot adok, ápold, add tovább..." üzennek, kérnek, parancsolnak Reményik Sándor szavai.

Ez a láng nem a halottak napi gyertyák ellobbanó lángja, hanem az év minden napját beragyogó szellemé.

Gergely Istvánné Tôkés Erzsébet

*

A Házsongárd Alapítványhoz adományok a Román Kereskedelmi Bank kolozsvári fiókjánál (BCR, Sucursala Judeteanã Cluj) fizethetôk be. A számlaszám: Episcopia Reformatã din Ardeal, Fond Ocrotire Cimitir Házsongárd.

2511.31–215.21 / ROL (lej)
2511.1–215.11 / CHF (svájci frank)
2511.1–215.8 / DEM (német márka)
2511.1–215.7 / USD (amerikai dollár)
2511.1–215.12 / NLG (holland gulden)
2511.1–215.13 / EUR (EURÓ)
2511.1–215.16 / CAD (kanadai dollár)

— 1878. augusztus 16-án Felsôbb Kereskedelmi Iskola létesül Kolozsvárt;

— 1878-ban megnyílik a kolozsvári sörgyár;

— 1879. március 10–16. között Liszt Ferenc Zichy Géza zongoramûvész társaságában Kolozsvárt vendégeskedik;

— 1879. június 10-én a kolozsvári Külsô Felsô Szén utcában születik Szabó Dezsô író;

— 1879 szeptemberében Kolozsvárt vendégszerepel Johannes Brahms és

Joachim József;

— 1879-ben a Kolozsvári Orvos–Természettudományi Társulat egyesül az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, annak szakosztálya lesz;

— 1880. október 3-án a Belsô Magyar (Kossuth Lajos, most 1989. december 21.) utcában megnyílik a Felsôbb Leányiskola, melyet igazgatónôjérôl, „De Gerando"-nak neveznek, az intézet 1901-ben költözik sétatéri új épületébe.

Összeállította: Gaal György

„Angyal, vidd meg a hírt az égbôl,
Mindig új élet lesz a vérbôl."
(Márai Sándor, Mennybôl az angyal)

Református vagyok, igazi kálvinista. És mégis, a halottak napja, ez a nem református ünnep, minden évben a megváltás lelki dimenziójába tud felemelni, és csodálatos erôvel tud feltölteni.

Ilyenkor sokszínû és változatos formájú gyertyacsonkokat látok magam elôtt, mûanyag zacskóban. Van, amikor ez a kép a szamosújvári börtön bedeszkázott ablaksorának látványával társul. Máskor három, nagyon fiatal asszony anyaalakját, vagy ismeretlenek sírjainak végtelen sorát használja fel tudatalattim a zacskókba gyûjtött gyertyacsonkok háttereként. De a vidáman szaladgáló és kiabáló kisgyermekek zaját mindig hallom zenei aláfestésként.

Gyerekkoromban református szórványlelkész nagyapám — az egyetlen férfi a családunkból, akit nem öltek meg, nem zártak börtönbe, vagy nem vittek a Duna-csatornához — teremtette ki a mindennapit számunkra. Én, a család legidôsebb gyermeke ötéves voltam, amikor édesapámat börtönbe zárták. Ezzel egy idôben két nagybátyámat is. Öt kisgyermek és három fiatalasszony maradt munka és minden megélhetés nélkül. Az elítéltekrôl semmit sem tudtunk. Sem azt, hogy hol vannak, sem azt, hogy élnek-e. Suttogásokból, célzásokból és az asszonyok lelkében élô nagy-nagy reménységbôl arra a következtetésre jutottak édesanyáink, hogy valószínûleg Szamosújváron van valamelyikük. Azt találták ki, hogy egy jellegzetes családi ünnepen minél többen menjünk el a börtön elôtt lévô temetôbe, és ott mi, gyerekek, igyekezzünk feltûnôen viselkedni. Ritka nevû Álmos öcsém november hetedikén született, halottak napjához közel. Ezért aztán elég sokszor elôfordultunk ezen a napon a szamosújvári temetôben. Nekünk, gyermekeknek, testvérem nevét kellett minél hangosabban kiabálnunk, hogy a születésnap miatt jobban figyelô apák közül valamelyik talán ilyenformán kap valami életjelt a családjáról. Mi, gyermekek, persze, gyertyamaradékokat gyûjtögettünk játék gyanánt. Édesanyáink meg egy-egy idegen sírt gondozva úgy viselkedtek, mintha kissé megkésve, saját halottjuk sírját tennék rendbe. Vajon az a régi hant alatt nyugvó idegen, akinek sírját rendbetették, mondott-e egy imát értünk, ott a túlvilágon?

Most, amikor emberek ezrei vonulnak halottak napján a temetôbe, s ott különbözô színû, változatos formájú csonkokká olvadó gyertyáikat égetik, tudnak-e a színes virágok, ellobbanó gyertyák múló anyagi világán túli, lelki világba is tekinteni? Az elmúlást igazi keresztyénként megélve, tudnak-e lélekben is úgy megerôsödni, mint az a három asszony, aki hitt abban, hogy a férfiak ott a rács mögött hírt kaptak felôlük, s a hír erôt adott nekik ott benn a túléléshez? Akiknek a temetô is, az értelmetlennek tûnô sírgondozás is eszköz lehetett arra, hogy szeretteiknek életerôt közvetítsen?

A Házsongárdi temetôben a nagyapám kopjafája melletti sírkôre egy börtönben meghalt politikai fogoly neve is fel van írva. Csak néhányan tudjuk, hogy nem ott fekszik. Még mindig nem tudni, hogy halt meg, mikor halt meg és hol van eltemetve. Az egyik nagybátyám neve pedig sehol sincs megörökítve, semmilyen fejfán. Ôt büntetésének lejárta elôtt pár hónappal ölték meg a börtönben, és még mindig nem tudjuk, hol nyugszik a teste. Nagyanyámnak súgta meg annak idején a halálhírt a jegyzô, akit hivatalosan értesítettek, mint az elhunyt szülôfalujának anyakönyvvezetôjét, hogy vezesse be a nevet a halottak névsorába.

Ugyancsak a nagyapám sírja mellett, egy másik márványtáblán szerepel annak a református lelkipásztornak a neve, akit 44 ôszén egy csoport román paraszt este a családja mellôl szólított el, vitt az erdô felé, s akit aztán senki sem látott többé élve.

A Nyugat akar most minket ökumenére tanítani. Pedig minket itt Erdélyben a történelem már rég megtanított arra, hogy nem a vallási felekezethez való tartozás az, ami igazán elválaszt. A Krisztushoz való tartozás élménye csak közelebb hozhat embereket egymáshoz, és a hit sokszínûsége csak megerôsítheti ôket a gyûlölség, az irigység, a bosszú, a szûklátókörûség elleni harcban. Az elmúlás, az áldozat, a halál mind éltetô és tápláló erôvé válhat, ha a megváltás közös keresztyén dimenziójában tudjuk megélni.

Juhászné Dobai Erzsébet

Sietôsen lépünk, vagy csak ballagunk — világítani megyünk. Ilyenkor elkomorulnak az arcok, akadozóbb a beszélgetés is. A temetôkert kapujában tudatunkba hatol a felismerés: olyanoknak viszünk ma virágot, akik már nem nyújtják feléje kezüket, nem mondhatnak köszönetet érte, gesztusunknak csak önnmagában van értéke, és igazolása cselekedetünknek csak magunkban létezik...

E napon az imádság nem csak külsô jele hitünknek. Valahol nagyon mélyen érezzük, hogy találkozni fogunk, mert találkoznunk kell homályból felsejlô szeretteinkkel, messzirôl érkezô vándorokkal, akik egyszer életünkön is átvonultak, kisebb-nagyobb nyomot hagyva rajta. Voltak, kiknek lépteit vihar hozta és szellô fújta el. Voltak, akik örvénylô életükbe magukkal ragadtak minket is, s volt, kinek életébe már csak zárórakor érkeztünk meg. Bárhogyan is lett légyen, a nyomot megejtették bennünk, és az, hogy ott állunk sírjaiknál, igazolja: ha csak egy percig, pillanatig vagy az örökkévalóságig, de mindenképpen fontos volt számunkra a létük. Függetlenül attól, hogy egyesek tölgynek, mások szomorúfûznek születtek.

A temetôbe megyünk, virágot, gyertyát teszünk a sírokra. Úgy kellene megemlékezni szeretteinkrôl, hogy a gyertya lángja lelkünkben égjen, és szél soha ne fújja el, esô ne oltsa ki.

És nekünk — az átmenetileg ittmaradottaknak — úgy kellene élnünk, hogy legyen majd valaki mellettünk, mikor a halál kioltja a csillagokat körülöttünk.

Nánó Csaba

Ma délután kezdôdik és holnap estig tart a tömeges, nyilvános, közös emlékezés azokra, akiket (nagyon) szerettünk, akik szerettek bennünket, de a Fennvaló már magához szólította ôket — pihenni tértek.

Ma délután már felpislákolnak a gyertyák a temetôk virággal díszített sírhalmain, hogy estére fénybe boruljon minden sírkert: az egyenkint halvány gyertyafények milliója árasztja világosságát a temetôk környékérôl — messze földre, ameddig a szem ellát. És körülálljuk eltávozott kedveseink gyertyafényes sírjait: egy-egy szál gyertyát-virágot közben viszünk közelben nyugvó barátaink-ismerôseink hantjára is. Minél idôsebbek vagyunk, annál több sírhoz kell ellátogatnunk — hiszen annál több a halottunk.

Emlékszem, fiatal koromban itt, Kolozsváron, Kriza János, Brassai Sámuel síremlékénél és Dsida Jenô kriptájánál gyújtottam elôször gyertyát: magam fedeztem fel egyetemista koromban ezeket, miközben vizsgáimra készülve a csendes helyen tanultam, a Házsongárdban. Így volt ez hosszú ideig, mígnem a családomban bekövetkezett tragédia a Kismezôi temetôhöz nem kötött — 1972. december 29-tôl. Azóta már csak egy nappal november elseje elôtt, de inkább november másodikán jutok el Kolozsvár panteonjába, ahol igencsak megszaporodtak a „sírjaim": elôttem járó tollforgatóké, barátaimé, akiket szerettem-becsültem, köztük nálam idôsebbek, velem egykorúak, de nálam fiatalabbak is. Aztán vonatra ülök, hogy Csíkban is világítsak szüleimnek-barátaimnak. Valamennyiük nyughelyéhez már el se jutok.

A gyertyafénybe borult sírok között — a temetôben — alig van hangos szó. És nyoma sincs ezeken a napokon civódásnak, veszekedésnek. Mintha a kedves halottaikra emlékezô emberek lelkébôl valamilyen csodálatos szél kifújt volna minden haragot-gyûlöletet. Legfennebb a sírok között olykor viháncolva végigszaladó gyermekeken botránkoznak meg némelyek. Kár pedig: a gyermek — istennek hála érte — nem fogja fel a halál, a gyász súlyát, nem érzi a kegyeletteljes emlékezés szükségességét. Elszórt hangoskodásuk inkább arra figyelmeztet bennünket, hogy élet és elmúlás valahol együvé tartoznak, akár hiszünk a Fennvalóban, akár (még) nem adatott meg nekünk a hit kegyelme: egyetlen, teljes folyamat részei.

Igaz, nem csupán november elsején és másodikán (a tulajdonképpeni halottak napján) emlékezünk az elhunytakra. Nincs olyan nap, hogy ne gondoljunk rájuk, kivált a legkedvesebbekre, hiszen emlékük immár életünkhöz tartozik. Ezen a két napon azonban emlékük felidézésébe talán némi (fájó) önvizsgálat is vegyül. Eszünkbe jut, hogy bizony néhányszor (akaratlanul is) megbántottuk ôket, akár vétettünk is ellenük: ezek a pillantok annál fájóbbak, mert vétségeink immár jóvátehetetlenek. Arra sincs mód, hogy „kimagyarázzuk" magunkat — de arra sincs, hogy tudtukra adjuk: semmiért se neheztelünk rájuk, változatlan szeretetünkben ôrizzük ôket életünk végéig. Ám a visszahozhatatlant immár oktalan dolog siratni. Az élet és halál egységes egész részei, ezért ezen a két napon nemcsak rájuk — az élôkre is gondolnunk kell — és gondolunk. Jó ha feléjük is fordulunk és vigyázunk arra, hogy ne ismételjük meg irányukban immár jóvátehetetlenekké vált mulasztásainkat és — mint ahogy a temetôk gyertyavilágos csendjében nincs helye gyûlöletnek-haragnak — ne tápláljunk a szívünkben haragot azok iránt se, akik (még) köztünk vannak, és bár vétettek ellenünk, még bocsánatunkat se kérik.

November elseje és másodika az emlékezés napjai. A szeretetteljes emlékezéséi — egyben a békesség napjai is. Hívôk és nem hívôk számára egyaránt, akiknek lelkében él a legnemesebb emberi tulajdonság: a szeretetre való készség-hajlandóság.

Fodor Sándor

Egy szív- és két veseátültetés — ennyi a vasárnapról hétfôre virradó éjszaka krónikája. De ha a tények mögé is bepillantunk, láthatunk egy gyermeket, aki halála után három ember életét menti meg, szülôket, akik legyôzve kisfiuk halála okozta mérhetetlen fájdalmukat, beleegyeznek, hogy gyermekük szerveit átültessék, és orvosokat, akik emberi képessé-geik és szakmai tudásuk legjavát nyújtva végrehajtották a mûtéteket.

Az utolsó pillanatban döntötték el a klinikai halál állapotában levô gyermek szülei: beleegyeznek a szervek átültetésébe. A tizenegy éves kisfiú halálát egy agyi verôértágulat kiszakadása okozta. A marosvásárhelyi szív- és érrendszersebészeti klinika felügyelete alatt álló gyermek szer-veinek kioperálásáért dr. Radu Deac professzor vállalta a felelôsséget, ezeket továbbítva az átültetést végzô klinikák felé. A veséket Kolozsvárra szállították, a szívet helyben, Marosvásárhelyen ültették át. A kisfiú mája nem volt átültethetô állapotban, tü-dôátültetést pedig nem végeznek Romániában, ezért ezeket a szerveket nem használják majd fel.

Új szívet kapott, amikor már csak napjai voltak hátra
Ionica Ciuperca, a szívet megkapó insursei-i (Brãila megye) kislány négy hónappal ezelôtt betegedett meg. A diagnózis: szívizomtágulás. A betegség gyors lefolyású, a múlt csütörtökön a brãilai kórház orvosai azt közölték a gyermek szüleivel: már csak négy-öt nap van hátra. A szegényesen élô szülôk az orvosok tanácsára Marosvásárhelyre szállították a kislányt, vonattal, végtelennek tûnô kilencórás utazás után érkezve meg a városba. Ionica várólistára került, de igazán már senki sem reménykedett a csodában.

A donor szülei szombat reggel egyeztek bele a transzplantációba. Az orvosok nem késlekedtek, elvégezték a megfelelô vizsgálatokat, és megállapították: a kisfiú szíve kompatibilis a kislány szervezetével, sor kerülhet az átültetésre. Egynapos felkészülés után sor kerülhetett a mûtétre, amelyet a vásárhelyi kórház szakorvosai, élükön dr. Radu Deac professzorral, sikeresen hajtottak végre. A mûtét premiernek számított Romániában: elsô alkalommal végeztek szívátültetést gyermeken.

Kétszázhatvan fölött a veseátültetések száma Kolozsváron
A marosvásárhelyi gyermek veséit egy tízéves besztercei kisfiú és egy húszéves petrilai (Hunyad megye) leány kapta meg. Az átültetésekre Kolozsváron került sor, ahol mind-ez szinte már rutinmûtétnek számít: a Vesetranszplantációs Intézet megnyitása óta kétszázhatvannál is több ilyen jellegû mûtétet hajtottak végre, s már az idei esztendôben is a dr. Mihai Lucan professzor vezette orvoscsoport által végzett veseátültetések száma meghaladta a negyvenet.

Erdei Róbert

Bár a sikeres veseátültetések száma Kolozsváron igen magas, mindeddig még egyetlen májátültetésre sem került sor kincses városunkban. Eddig csak Bukarestben végeztek el ilyen jellegû mûtétet — szám szerint összesen hetet —, bár a kolozsvári Sebészeti Klinika isakkreditálva van e téren. Sergiu Duca, a klinika vezetôjének nyilatkozata szerint az egészségügyi minisztérium kolozs megyei transzplantációs programokra szánt ötszáz millió lejébôl nem kaptak semmit — az összeg nagy részét a Vesetranszplantációs Központ kapta —, s ezért van az, hogy még legalább egy évig nem kerülhet sor májátültetésre Kolozsváron.

Az ilyen jellegû mûtét magas költségei is közrejátszottak abban, hogy Románia az utolsó európai ország, ahol májátültetést végeztek. Annak a kevés ilyenszerû mûtétnek, amelyre végül, a szûk büdzsé dacára, sor került, nagy visszhangja volt. Emlékezhetünk: az elmúlt hetekben egy temesvári egyéves kislány, Balogh Tímea, édesanyja májából kapott egy darabot. Mind a mama, mind kislánya egészségesek.

A bukaresti orvosegyetemi klinikán mesterséges megtermékenyítéssel fogant hármas, illetve kettôs ikrek születtek — jelentették be kedden a fôvárosban.

Mindkét szülés még pénteken történt, de a hír közzétételével a klinika vezetése mostanáig várt. A hármas ikrek között egy kislány és két kisfiú van, az ikerpár mindkét tagja fiú.

A hármas ikrek édesanyja egy 45 éves brassói asszony, akinek korábban volt egy terhessége, de a rendellenességgel világra jött gyermeke nem élte túl a szülést.

Az elmúlt húsz évben az orvosok reménytelennek ítélték, hogy teherbe essen. Az ikerpár édesanyja 44 éves, korábban soha nem volt terhes.

A harmadik évezred hajnalán újra régi fényében pompázik a körösfôi református templom. A tatarozás elkerülhetetlen volt, hiszen az utóbbi években nagy darabokban hullott a templom külsô faláról a vakolat, a csatornarendszer is elavult, ezért az átnedvesedés veszélye is fenyegette Erdély egyik legszebb református templomát. A nyáron a hívek nagylelkû támogatásával alig hatvan nap alatt sikerült a templomot teljesen felújítani, így jövôre csak az azt körülvevô kôfal restaurálása maradt. A templom felújításának tiszteletére vasárnap ünnepi hálaadó istentiszteletet tartottak, ahol fôtiszteletû dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, áldást kérve a szépen felújított Isten házára és Körösfô templomos népére, amely mindig szeretettel fogadta püspökét. Nagytiszteletû Ferencz László lelkipásztor, a kalotaszegi egyházmegye újraválasztott esperese részletesen beszámolt a munkálatokról, és tételesen felsorolta a templom felújításához felhasznált több mint 130 millió lej leosztását, köszönetet mondva minden támogatónak, valamint az egyház vezetôinek, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak egész nyáron. Ily módon a hívek meggyôzôdhettek arról, hogy az összegyûlt adománnyal az egyházi vezetôk jól sáfárkodtak. Úrvacsoraosztás után a helybeli református kórus tartott színvonalas elôadást, amelyet követôen az ünneplô sereg szeretetvendégségen vett részt a templom elôtt.

Péntek László

A World Vision keresztény segélyalapítvány kolozsvári fiókszervezete tegnap délelôtt értékelte ezen a nyáron szervezett programjait. Dr. Doina Mãlai, az alapítvány igazgatója beszámolt a július–szeptember hónapokban folytatott tevékenységrôl, amelynek keretébe újabb nyolc gyermeknek sikerült befogadó családot találniuk. Az alapítvány szociális munkásai nagy erôfeszítéseket tesznek annak érdekébe, hogy felkutassák azokat a családokat, amelyek képesek magukhoz venni és felnevelni az árvaságra jutott, vagy más okból intézménybe került gyermekeket. A nyár folyamán összesen hét tábort szerveztek (közöttük angol nyelvû, szobrászati, tánc- és számítógéptábort). Ezekben 328 gyermek vett részt. Szeptemberben Szamosújváron felmérést készítettek, amibôl kiderült, hogy a város legszegényebb része a „halászok negyede". Orvosi ellenôrzések, szociológiai kutatások után az alapítvány az eredményeket a helyi illetékes szerveknek is felmutatja.

Év végéig a kolozsvári World Vision, amerikai székhelyük segítségével, új és nagyméretû programokat dolgoz ki. Ilyen lesz az „együtt a gyermekért", valamint „a képzelet befolyása a tanulásban" elnevezésû szeminárium.

Ruxandra Ilea programvezetô elmondotta: az „együtt a családért"akció hét községre terjed ki: Bács, Gyalu, Apahida, Mócs, Kolozs, Bonchida, Ördöngösfüzes. A program 1033 családot és 3000 gyereket érint. Az alapítvány a hangsúlyt a tanulásra és az egézségre fekteti.

Dr. Doina Mãlai igazgatónô új megbízatást kapott, helyét ideiglenesen Sonia Zaharie pszichológus vette át.

Nánó Csaba

• Életét vesztette az a 7 éves fiúcska, akit még 25-én, azaz szerdán ütött el Bonchidán Ioan Ciprian Paul 38 éves dési autóvezetô a CJ–34–SAL rendszámú teherautóval. Ovidiu Dumitru Tãtar (az áldozat) szerdán 12 óra környékén futtában, figyelmetlenül szelte át Válaszúton a DN1C országutat, és a fenti jármû elé került. Sérülései következtében tegnapelôtt életét vesztette az idegsebészeten.

• Általános körözés alá helyezték Desfinica Fogarast. Az 56 éves konstancai nô a Zalina Kft.-tôl vásárolt árut 254 millió lejre az Andrino Conprest Kft. képviselôjeként, majd csekklappal fizetett. Amikor ezt be kívánta váltani az eladó, kiderült, hogy a cég bankszámlája zárolva van, sôt, a csekknek nincs fedezete, és ráadásul érvénytelen nyugtatömbbôl származik. A nyomozás kiderítette, hogy a nô nem dolgozik a konstancai Andrino Kft.-nél, így még nem tudni, hogyan került hozzá a nyugtatömb. A kolozsvári törvényszék 30 napos elôzetes letartóztatási parancsot adott ki Fogaras ellen. Mivel a nô eltûnt lakásáról, általánosan körözik.

• Autótolvajokat értek tetten Tordán. Ioan Daniel Onut (26) és Iulian Vurtilã (25) éppen egy 1310-es Daciát próbáltak „leléptetni", amikor egy járôregység észrevette ôket. Onutot még a helyszínen elfogták, a másik tettest még keresik.

• Három nap alatt négy betörést követett el Debreczeni Ádám egeresi-gipszgyári lakos. A 31 éves férfi október 26–28. között négy bánffyhunyadi pincét, illetve raktárat tört fel. 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, a nyomozás folytatódik.

• 62 millió lejre állított ki fedezetlen csekket az ördöngösfüzesi Stefan Rostas. A 40 éves férfi a Luctroze Kft. ügyintézôjeként kolozsvári cégtôl vásárolt árut a fenti értékben, és csekklapot állított ki az áru ellenértékére, habár tudta, hogy cégének bankszámláján nincs meg ez a pénz. Csalással vádolják.

Balázs Bence

A Kolozsvár–Felek útvonalat kiszolgáló autóbuszjáratot kilenc éve beszüntették. Mától ezt egy magáncég újraindítja. Indulási pont a kisvasútállomási megálló. Az elsô busz 4.30-kor indul, további órarendje 5.30, 6.30, 7.30, 11.30, 14.30, 15.30, 19.00 óra. Az autóbusz megáll a Széchenyi téren, a Csillagvizsgáló utcai megállóban, valamint a Feleki-tetôn.

Az Erdôfelek–Kolozsvár járat indulási idôpontja: 5.00, 6.00, 7.00, 8.00, 12.30, 15.00, 16.00, 20.00 óra. Megáll a Cipariu, a Széchenyi téren és a kisállomásnál. Egy jegy ára 7000 lej, egy bérlet ára 200 000 lej. A cég kedvezményes bérletet is biztosít120 000 lejes áron. A jövô héttôl beindul a Kolozsvár–Bányabükk közti járat, mely 6.00, illetve 14.30 órakor indul Kolozsvárról, és 6.45, illetve 16.00 órakor jön Bányabükkrôl. Egy jegy ára 10 000 lejbe fog kerülni, míg egy bérlet 250 000 lejbe.

H. Gy.

A helybeliek élénk érdeklôdése kísérte a Nemzeti Liberális Párt elnökjelöltjének, Theodor Stolojannak tegnapi aranyosgyéresi látogatását. Az elnökjelölt a párt Kolozs megyei képviselô- és szenátorjelöltjeinek kíséretében reggel a tordai üveggyárat tekintette meg, majd Aranyosgyéresen ellátogatott a Munkásváros negyedi állandó piacra, ahol szót váltott a vásárlókkal, termelôkkel. Ezt követôen 11 órától a Sodronyipari Mûvek klubjának zsúfolásig megtelt kistermében találkozott a választókkal. Az elnökjelölt látogatása sok helybelit vonzott annak ellenére, hogy a helyhatósági választások egyetlen liberális jelöltet sem juttattak be a helyi tanácsba. A klubban a Sodronyipari Mûvek több vezetôségi tagja is jelen volt. Ioan Sabãu termelési igazgató elôterjesztette a nagyüzemnek az új elnökkel szemben támasztott elvárásait. Böjte Dániel, az RMDSZ megyei tanácsosa felszólalásában a kisváros részére igen fontos, ipari parkok létesítésére vonatkozó törvény alkalmazásának szükségességére, valamint a hátrányos helyzetû településekre vonatkozó törvény egyes elôírásai pontosításának fontosságára hívta fel az elnökjelölt figyelmét. A lakosság részérôl felszólaló Candid Cocan nyugdíjas agrármérnök a nyugdíjasok és a mezôgazdaságban munkálkodók gondjairól beszélt, ugyanakkor a teremben lévôk osztatlan tetszését aratva a Torda és Abrudbánya között egy évszázadon át közlekedô keskenyvágányú vasút újraindításához kérte az elnökjelölt segítségét.

Ezt követôen Stolojan a tordai üveggyárba, illetve Várfalvára látogatott.

Schmidt Jenô

A halottak napja alkalmából a kolozsvári városháza temetôkkel foglalkozó igazgatósága megjavítja a Házsongárdi temetô Sólyom (Soimului) utcai bejáratánál található vízvezetéket, kicseréli a használatban levô régi konténereket, illetve a jelenlegi öt mellé újabb tízet helyez el. Ugyanakkor a Monostori és Házsongárdi temetôbe lajtkocsival vizet szállítanak, a felgyûlt hulladékot négy traktor segítségével szállítják el.

November elsején a Házsongárdi temetô közelében (a Petôfi utca Egyetem és Aviator Bãdescu utca közti részén) 16–22 óra között lezárják a forgalmat. Ugyanezen a napon a Közszállítási Vállalat (RATUC) ideiglenes megállóhelyet hozott létre a Hôsök temetôje mellett. A sofôröket és járókelôket arra kérik, a balesetek elkerülése végett a temetôk közelében fokozott figyelemmel közlekedjenek.

Az Olvasás éve — 2001 jegyében a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében Dinnyés József az „Énekelt versek ünnepei Kolozsvárott" címmel megzenésített versekbôl, népballadákból, születésnapi köszöntôkbôl összeállított 3 estjét rendezi a következô program szerint:

• november 5-én du. 6 óra — az október 21–december 20. és április 21–június 20. között született költôk versei;

• december 17-én du. 6 óra — a december 21–február 20. és június 21–augusztus 20. között született költôk versei;

• február 18-án du. 6 óra — a február 21–április 20. és augusztus 21–október 20. között született költôk versei.

Az elôadások színhelye minden alkalommal a Báthory István Líceum díszterme.

Belépôdíj: adományok a kolozsvári magyar könyvtárak számára.

Az elôadóestek támogatói: a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint az Illyés Közalapítvány.

Már hagyományossá vált, hogy minden évben november elején Szamosújvárra látogat a Szamos menti településsel testvérvárosi kapcsolatban álló forcheimi küldöttség. A németországi településsel immár öt éve tartanak fenn baráti, együttmûködési viszonyt az erdélyi városgazdák. Az elmúlt napokban érkezett német küldöttség élén Gerhard Käding áll, aki a forcheimi Vöröskereszt elnökeként, eddig is értékes támogatásban részesítette a szamosújvári szociális és egészségügyi intézményeket. Ezúttal sem érkeztek üres kézzel Romániába. A szociális étkezde számára nem kevesebb, mint 600 kiló cukrot és rizset hoztak, de közben gyógyszerrel és kötszerrel látták el a helyi egészségügyi rendelôket is. A csoporttal érkezô mesteremberek folytatják a fôtéri Törpék Háza elnevezésû árvaháznál elkezdett korszerûsítési munkálatokat. Az utóbbi öt évben több mint 1 milliárd lej értékben dolgoztak a német szakemberek az árvaház és nyugdíjasok otthona épületeinek rendbetételénél.

A forcheimi vendégek felkeresték a polgármesteri hivatalt is, ahol találkoztak Pop Nicolae polgármesterrel és a helyi tanácsosokkal. November elsején a német hôsök sírköveinél gyújtottak gyertyát a világítás alkalmából a küldöttség tagjai.

Erkedi Csaba

Zsúfolásig megtelt a minap a szamosújvári nyárikert. Több mint 500 (!) fiatal vett részt a magyar tagozattal is mûködô Petru Maior Elméleti Líceum hagyományos gólyabálján. Zene, vidámság és jó hangulat jellemezte a hajnalig tartó murit. Vendégek is megtisztelték a rendezvényt. A Sing Sing BB együttesnek sikerült megteremteni az ilyenkor szokásos hangulatot. Az utolsó percben beugró együttes nagy sikert aratott, mint ahogyan a Miss és Mister kijelölésére szervezett 12 pontos verseny is tetszést keltett. Forró volt a hangulat, de még melegebb volt a teremben. Végül Drãgan Júlia IX. B informatika osztályos tanuló lett a gólyakirálynô, míg a Mister címet a Moldova Köztársaságból származó Bujence Igor nyerte el. Ôk vitték el a pálmát az ügyességi verseny után is. Mindketten jelentôs pénzjutalomban részesültek, de különféle tárgyakkal is díjazták a legjobbakat.

Szamosújváron ôsszel valóságos „nagyüzem" folyik a diszkóestek terén. Megfelelô nagyságú helyiség hiányában az effajta iskolai bálok elégítik ki napjaink diákjainak igényeit.

E. Cs.

Egyre hidegebbek a reggelek, de annál nagyobb melegre vágynak falvaink lakosai. A tûzifa beszerzése nem mindenütt gondmentes.

Községeinkben a polgármesteri hivatalok is tehetetlenek, az erdôállomány egyre kisebb. Ebben a helyzetben sok felelôtlen állampolgár nap mint nap irtja az erdôt, törvénytelenül szerzi be a tûzifát. A Szamosújvári Erdészeti Hivatal körzetébe tartozó tíz községben is sok a garázdálkodó ember. Mellôznek minden rendet és erdészeti fegyelmet, így vágják, irtják az erdôt.

Csupán a mostani esztendô eddig eltelt kilenc hónapjában közel 700 köbméter fát loptak a környék erdeiben. A legtöbb erdészeti kihágást Bonchida és Páncélcseh községekben jegyezték fel az erdészek. A törvénytelenül kivágott famennyiség értéke meghaladja a 230 millió lejt. Egy részét visszaszerezték az erdészek, de nagy mennyiségû fa ment tönkre. A rend ôrei is megtették kötelességüket, és az erdészeti hivatal szakembereivel közösen több ellenôrzést szerveztek. Különösen ilyenkor ôsszel megismétlik az ôrjáratot.

Nyakunkon a hideg, faluhelyen mind kevesebb a tûzifa. Ellenben napról napra nô a fatolvajok száma.

(erkedi)

Az elmúlt napokban ismét a húsipar és a hústermelôk érdekvitájához vezetett a magyarországi húsimporttal szemben alkalmazott védôvámok kérdése. A hazai húsipari egyesület vezetôi szerint semmi ok nincs arra, hogy fenntartsák a védôvámokat, a hústermelôk egyesületei viszont azok fenntartását követelik.

A magyar húsvita azt követôen lángolt fel ismét Romániában, hogy a román és a magyar miniszterelnök október 20-i határ menti találkozóján Mugur Isãrescu kijelentette: Románia fontolóra veheti a magyar húsimportra kivetett védôvámok eltörlését.

A román miniszterelnök, aki hitet tett a szabadpiac mellett, leszögezte azt is, hogy a védôvámok nem szolgálják Románia érdekeit, s nem ártana egy kissé arra ösztönözni a román hústermelôket sem, hogy ne növeljék tovább áraikat.

Az Adevãrul napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy a román miniszterelnök véleményével pontosan ellentétes álláspontot fogalmazott meg ugyanebben az idôben Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter, aki ellenezte a mezôgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálását. Az Adevãrul szerint egyébként a román–magyar kormányfôi találkozón egyfajta alku köttetett: Románia visszavonja a magyar húsra kivetett védôvámot, cserében azért, hogy Magyarország több Romániában gyártott Daewoo Matiz típusú kis személyautót enged be piacára.

A Curentul napilap arra hívta fel a figyelmet: miközben a hazai sertéstenyésztôk érdekvédelmi szövetsége a védôvámok fenntartását követeli, a húsipari vállalkozók úgy látják, hogy a belföldi sertéstenyésztôk a védôvámok pajzsa mögött és a piaci konkurencia hiányában kényük-kedvük szerint tornáztathatják felfelé a hús piaci árát, a húsfeldolgozó ipar pedig nyersanyaghiánnyal küzd.

Az érdekellentétek mögött valójában az húzódik meg, hogy a román államnak nincs alaposan átgondolt stratégiája az állattenyésztési ágazatra. Ennek hiánya különösen akkor ütközött ki, amikor az ország csatlakozott a CEFTA-hoz, amelynek tagállamai közül néhány — köztük Magyarország is — számottevô exporttámogatásban részesíti termelôit — írta a Curentul.

Romániában az egykori állami sertéstenyésztô telepeket nem magánosították, hanem többnyire felszámolták. A magánvállalkozók viszont semmilyen számottevô állami támogatásban sem részesülnek, drágán termelnek és nem képesek kielégíteni a piaci igényeket. Nekik érdekük a védôvámok alkalmazása. Ezek oltalmában szabadon diktálhatják a piaci árakat, különösen akkor, amikor a kistermelôi gazdaságokban is csökkent az állatállomány.

Románia ilyen körülmények között szorgalmazza a CEFTA kereskedelempolitikai szabályainak felülvizsgálatát, azzal érvelve, hogy „diszfunkcionalitások léptek fel" a tagállamok közötti kereskedelemben. „Csakhogy a CEFTA-ban igazodnunk kell a játékszabályokhoz és a CEFTA-országok kormányfôinek közelgô csúcstalálkozóján az elsô kérdések között kerül terítékre a vámilletékek kérdése" — összegezte helyzetelemzését a Curentul.

Románia készen áll arra, hogy áramot szállítson a szomszédos Szerbiába, egyelôre azonban nem született üzlet, mert nem tudni, hogy mivel fizetne a szerb kormány.

A Termoelectrica állami energiatermelô vezérigazgatója azt mondta, vállalata készen áll az áramexportra, de a jelek szerint a szerbek nem fizetôképesek.

Szerbia Romániától, Magyarországtól, Bulgáriától és Görögországtól remél áramot vásárolni, kiegészítve alacsony hazai termelését. Szerbia napi áramszükséglete mintegy 100 millió kilowattóra, de csak 78,2 millió kilowattórát képes elôállítani.

Szerb illetékesek kijelentették, hogy november 1-jétôl 12 millió kilowattóra áramot akarnak vásárolni Romániától és mintegy 5 millió kilowattórát Bulgáriától. Bolgár illetékesek a múlt héten folytattak tárgyalásokat Belgrádban, és akkor úgy fogalmaztak, hogy várhatóan ezen a héten aláírják az év végéig szóló áramexport megállapodást.

Az utcai pénzváltóknál a forint 79/81, a márka 10 600/10 800, a dollár pedig 24 800/25 000 lejbe került.
Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 10 580/10 670, az amerikai dollár 24 960/25 100, az olasz líra 10,58/10,90, az osztrák schilling 1495/1560 lejbe kerül.

Ma szavazott a parlamenti bizottság az ingatlantörvény egyeztetett változatáról. Amint azt Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-szenátortól, az egyeztetô bizottság tagjától megtudtuk: nagyrészt a szenátus által elfogadott változat maradt, amely kedvezôtlenül érinti a magyar egyházi és közösségi ingatlanok egykori tulajdonosait.

Amint arról többször is beszámoltunk: az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény egyik legvitatottabb pontja a 16. cikkely volt. (Mint ismeretes, ez a cikkely azoknak az ingatlanoknak a természetbeni visszajuttatását szabályozza, amelyekben jelenleg közintézmények mûködnek.) Ez a szenátusi változathoz képest az egyeztetésen annyiban módosult, hogy azok a szakszervezetek, és civil szervezetek, amelyeknek jelenlegi székhelyét tulajdonosa visszaköveteli, más közintézményektôl eltérôen elvesztik az ingatlan feletti jogukat.

A másik kérdéses cikkely a 46-os, amelynek szintén a szenátusban elfogadott restriktív változata maradt. Eszerint csakis azoknak az adásvételi szerzôdését semmisítik meg, akik annak ellenére vásárolták meg ingatlanjaikat, hogy tudták: jogos tulajdonosa visszaköveteli azt. Az RMDSZ hiába tiltakozott azért, hogy ezek az ingatlanok is természetben kerüljenek vissza eredeti tulajdonosához, a bizottság ezt a javaslatot visszautasította.

Az egyeztetett változatot kilencen szavazták meg, egy ellenszavazat volt, Seres szenátor pedig tartózkodott. Az RTDP azzal zsarolta a bizottság tagjait: amennyiben a parlament nem fogadja el az RTDP által jóváhagyott változatot, pártjuk szabotálni fogja a törvény végsô elfogadását, amint pedig kormányra kerülnek, követelni fogják a törvény gyökeres módosítását.

Egyeztetésre azért került sor, mert eltért az ingatlantörvény képviselôházi és szenátusi változata. Az egyeztetett változatot — az RTDP nyomására — elôbb a képviselôház tárgyalja, majd a szenátus. Amennyiben ezúttal sem alakul ki konszenzus, a két ház együttes ülésen dönt a törvény sorsáról.

Kedden a képviselôház és a szenátus állandó bizottságai úgy döntöttek, hogy a parlament csak november 15-én zárja üléseit, a „munkahét" viszont rövidebb lesz: üléseket hétfôn és kedden tartanak, a bizottsági munkára szerdán kerül sor.

Székely Kriszta

A Mediafax jelentése szerint tegnap, Iasi-ban Adrian Nãstase, az RTDP elsô alelnöke úgy nyilatkozott: le szándékszanak fordítani választási programjukat magyar nyelvre, hogy azok a választók is értsék, akik nem tudnak jól románul. Nãstase szerint az RTDP választási ajánlatának magyar változatát azokban a helységekben fogják szórni, ahol a magyar lakosság többségben van. A politikus azért tartja fontosnak a párt üzenetének pontos megismertetését a romániai magyarsággal, hogy az RTDP hatalomra kerülése után ne legyen alkalom félreértésekre, és az ebbôl származó etnikai feszültségekre, az új kormány ugyanis minden energiáját és figyelmét a gazdasági gondok orvoslására, nem pedig esetleges nemzetiségi konfliktusok kezelésére szeretné fordítani — idézi az RTDP kormányfôjelöltjét a Mediafax.

Ezzel egy idôben a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke, Ion Iliescu nem zárja ki annak lehetôségét, hogy pártja együtt kormányozzon az RMDSZ-szel — nyilatkozta tegnap a volt kormányfô. Alaposabb elemzés errôl a választás két fordulója közt várható — mondotta. A Nagy-Románia Párttal való kapcsolatokról Iliescu azt nyilatkozta, az RTDP-nek nincs szándékában az NRP-vel szövetséget kötni. — Még ha pártom nem is szerez 50%-ot, az eljövendô kormány erôs parlamenti támogatást kell hogy élvezzen, ehhez pedig olyan szövetségeseket keres, akikenek koherens programjuk van — nyilatkozta Iliescu. Mint ismeretes, Gheorghe Funar, az NRP fôtitkára kedden felszólította Ion Iliescut, hogy valljon színt az RMDSZ-szel, illetve a Nagy-Románia Párttal való terveirôl. Keddi nyilatkozatában Ion Iliescu azt is kifejtette, hogy nem monarchiaellenes, és bármikor kész lett volna tárgyalni I. Mihály királlyal. Az RTDP kedden együttmûködési szerzôdést írt alá a Paul de Hohenzollern herceg vezette Nemzeti Megbékélés Párttal, hogy ez a második fordulóban az RTDP-s elnökjelöltet támogassa.

Bizalmatlansági indítvány kidolgozását kezdte el a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP), hogy az Isãrescu-kormány hatáskörének leszûkítését eredményezze. Az indítvány követelményként tartalmazza a privatizációs folyamat leállítását, a november 26-i választásokig. A Román Nemzeti Egységpárt megelôzni próbálta az RTDP-t, ezért képviselôinek csoportja által sebtében megszerkesztett törvényi kezdeményezésben szintén a privatizáció ideiglenes leállítását kérte.

Nemzetellenes gesztusnak nevezte a Demokratikus Konvenció 2000 az RTDP kezdeményezését, mely „megakadályozni hivatott a külföldi tôke beáramlását a román gazdaságba, és nyíltan kinyilvánítja a magántulajdonnal szembeni közönyét". Fokion Fotiadis EU-biztos szerint Románia számára elengedhetetlen a privatizáció folytatása. Veleriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elsô alelnöke „haszontalannak és nevetségesnek" minôsítette az RTDP indítványát, és kijelentette, leghitelesebb bizalmatlansági indítványt a választások kimenetele jelenti. — A Szövetség Romániáért támogatja az RTDP által a jövô hét elején benyújtandó bizalmatlansági indítványt, és egyetért a privatizáció leállításával, de csak a választásokig terjedô idôszakban — jelentette ki Teodor Melescanu pártelnök, aki elsôsorban politikai állásfoglalásnak nevezte a párt álláspontját, egy olyan, „nem hatékony és még kevésbé átlátható" privatizáció ellen, amely olyan következményekkel járt, mint a iasi-i Tepro-ügy.

— A privatizációs folyamatot nem fogjuk leállítani, függetlenül egyes politikai erôk választási kampányfogásaitól, illetve az utca nyomásától — nyilatkozta a Szabadságnak Erôs Viktor, az Állami Vagyonalap elelnöke. — Az RMDSZ álláspontja ebben a tekintetben egyértelmû, és a szövetség természetesen minden ilyenszerû kezdeményezés ellen állást foglal — mondotta Erôs.

S. M. L.

Az RTDP a kormány új szervezési formáját szándékozik kialakítani, amennyiben megnyeri a választásokat — jelentette ki tegnap Iasi-ban Adrian Nãstase. Egyik legfontosabb változtatásként nevezte meg a privatizációs minisztérium megalakítását, amely az EU integrálódási folyamattal kapcsolatos döntéseket ellenôrizze. Az ÁVA-t Nãstase három különbözô egységre tagolná, melyek közül egyik a privatizációs folyamat folytatásával, a második a privatizációs szerzôdésekbe foglalt feltételek teljesítését ellenôrizné, a harmadik pedig az állam részesedését adminisztrálná azoknál a vállalatoknál, ahol ez részvényes maradt.

Kedden benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, ahadsereg vezérkari fônöke. A lemondást Emil Constantinescu államfô elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erôk eddigi vezérkari fônökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elô.

Chelaru lemondása idôben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is.

A bukaresti alakuló ülésen Marin Oana tábornok közölte, hogy a szövetség elsô tanácskozásán a védelmi minisztérium további 183 aktív tisztje is részt kívánt venni, de ôket „az útról fordította vissza a vezérkari fônök helyettesének parancsa". Eugen Badalan tábornok, a vezérkari fônök helyettese ezt cáfolta.

A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége a hadsereg tekintélyének helyreállítása mellett elsôsorban „a korrupció, a társadalom és a nemzet elleni támadások megelôzését, a bûnözés visszaszorítását, hivatali hatalommal való üzérkedés elleni harcot, valamint az új nemzedék nevelését" fogalmazta meg céljaként.

— A jelenlegi helyzetben a katonák nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását, semmibe vételét, az élet minôségének folyamatos romlását — hangsúlyozta a szövetség alapító okirata.

A román államot fenyegetô veszélyekrôl Mircea Chelaru tábornok már a múlt hét végén szólt, mégpedig egy nagy visszhangot keltô nyilatkozatában. A román vezérkari fônök a bolgár hadsereg vezérkari fônökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia a nem szokásos típusú fenyegetések elhárítására.

Chelaru tábornok nem sok konkrétumot mondott. Olyan „maffia típusú csoportokról" beszélt, „amelyek a szervezett bûnözést gerjesztik, és abban érdekeltek, hogy az állam gyenge legyen. Ezek a csoportok rémhíreket terjesztenek, az állami fellépés törvényességének megkérdôjelezésére, zavarkeltésre törekszenek." Mint mondta, egyre többet beszélnek „az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Figyelmeztetett arra is, hogy vannak, akiknek elegük van Romániából. Nyilatkozatában megjegyezte: minderrôl többet mondhatna a román hírszerzô szolgálat és a belügyminisztérium. Hozzátette, hogy az általa „közéleti és bizalmas csatornákon" szerzett információkról szó volt az ország legfelsôbb védelmi tanácsában, beszélt róluk az államfôvel és a védelmi miniszterrel.

Chelaru lemondását közvetlen megelôzôen az államfôi hivatal közleményt hozott nyilvánosságra. A közlemény tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsôbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]