2000. november 23.
(XII. évfolyam, 275. szám)

Tôkés Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének fôvédnöksége alatt került sor tegnap este a Zilahon meghirdetett fórumra. Korábban az egyházkerület úgy nyilatkozott, hogy nem tud jó szívvel az RMDSZ mellé állni.

Ezzel ellentétben a következô felhívás jutott el szerkesztôségünkbe:

— Kérjük a romániai magyarság tiszta szándékú képviselôit, hogy ne engedjenek semmilyen megtévesztô politikai ígérgetésnek, és ne kössenek olyan pártokkal alkut, amelyek az elsô adódó alkalommal cserbenhagynák szövetségeseiket. A Romániai Magyar Demokráciára Szavazzanak! — áll Balogh Barnabás, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi fôjegyzôje és Borzási Gyula, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészértekezleti elnök közleményében.

S. M. L.

Nem mindennapi ötlettel rukkolt elô a bukaresti székhelyû Idee Communication PR-cég: több tíz méter hosszú papírtekercset bocsátott azon polgárok rendelkezésére, hogy erre vessék panaszaikat, mondanivalójukat. Az ötlet A politikai kommunikáció napjai projekt része.

Szerdán a cég képviselôi a Fôtér és a Unió (Memorandumului) utca sarkánál, az Alpha bank elôtt guritották ki a tekercset. Percek alatt tucatnyi „elégedetlen" tömörült a papírcsík köré. Andrei Stoiciu, az Idee Comunication igazgatója megállapította: az ország városaiban különbözôképpen reagáltak a polgárok: Jászvásáron inkább versbe foglalták mondanivalójukat, Bukarestben pragmatikus dolgokra kértek a politikusokat (nincs víz, levágták a villanyt, zajos a szomszéd, gödrös az utca), Nagyszebenben viszont érdektelenségbe ütközött az akció. — Kolozsváron sokkal felbôszültebbek, indulatosabbak az emberek. Szlogenekben gondolkoznak — mondta a cégvezetô. Az Idee Communication célja: eredeti eszközökkel szóra bírni a választókat és figyelmeztetni a politikusokat. — A polgárok egyaránt komoly és léha dolgokat írtak a papírtekercsre. A hivatalos eredmények közlése után a tekercset a kormány épülete elôtt állítjuk ki, a legjobbakat pedig egy kiadványban közöljük — mondta lapunknak Andrei Stoiciu.

A legbátrabbak a fiatalok voltak: Vadim és Iliescu a román nemzet szégyene, A román nép a hibás azért, hogy ilyenek a politikusok, Ha Ceausescu élne, rá szavaznék. A magyarok feljegyzései közül: Le a vízumokkal, Maradjunk itt, ne szerezzük meg azt az örömet egyeseknek, hogy itt hagyjuk Erdélyt!, Állítsátok meg Vadimot!

A szervezôk tervei szerint a papírtekercs holnap délelôtt is szívesen látja az elégedetleneket.

Kiss Olivér

Tegnap folytatta munkáját a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság. A testületben az RMDSZ-t képviselô Csendes László a Szabadságnak elmondta: Fazakas Lászlónak, az RMDSZ Bihar megyei képviselôjelöltjének a meghallgatására is sor került. A bizottság szavazás útján úgy döntött, hogy az RMDSZ-jelölt múltjában felfedezett foltok politikai rendôrségi tevékenységnek minôsíthetôk. Értesüléseink szerint Fazakas megóvni szándékszik a bizottság határozatát, ebben az esetben a testület újratárgyalja az ügyet. Csendes elmondta: az ankét során újabb dokumentumokat, dossziékat fognak lekérni. Úgy véli, a döntést nem kell elhamarkodni, hiszen ennek ártalmas következményei lehetnek. Megtudtuk: a Bihar megyei képviselôjelölt nevén kívül még egy RMDSZ-es jelölt neve merült fel, akit Csendes viszont nem nevezett meg tekintettel arra, hogy az ellenôrzés során kiderült, nem mûködött együtt a Szekuritátéval, a politikai rendôrséggel. Mint ismeretes, a bizottság az elôzô napokban Bárányi Ferenc Dîmbovita megyei képviselôjelöltet is meghallgatta, akit annak idején arra kényszerítettek, hogy együttmûködési nyilatkozatot írjon alá. A bizottság döntése szerint tevékenysége nem tekinthetô politikai rendôrségi tevékenységnek.

Kérdésünkre Csendes László elmondta, alig néhány nappal a választások elôtt, nincs lehetôség a listák módosítására. Minden párt maga dönti el, hogyan jár el ezekkel a személyekkel. Amennyiben visszalépnek, a sorban következô lép a helyükbe. Az átvilágító bizottság feladata csupán az, hogy átvizsgálja a dossziékat, és nyilvánosságra hozza az adatokat. Figyelembe véve, hogy alig néhány nap maradt még hátra a választásokig, a Központi Választási Bizottság pedig a Demokrata Párt és Nagy-Románia Párt listáit csak tegnap juttatta el az átvilágító bizottsághoz, Csendes szerint valóban nagyon furcsa helyzetnek lehetünk a tanúi. Elmondta: míg Németországban két-három év, nekik alig egy hét állt a rendelkezésükre, hogy a szükséges ellenôrzést lefolytassák.

Takács Csaba ügyvezetô elnök kérdésünkre elmondta: a Szövetségi Képviselôk Tanácsa határozatot fogadott el a parlamenti képviselôk és szenátorok jelöltállításáról, amelyben leszögezik, nem lehet jelölt az a személy, aki az 1999/187-es Ticu-törvény 5. szakaszának hatálya alá esik. A határozatban ugyanakkor azt is megállapítják, a jelölési határidô leteltéig a javasolt személy vagy egyéni jelentkezô benyújtja pályázatát a területi választási bizottságnak, amely három olyan tagból áll, aki nem érdekelt a választásban, és akiket a területi küldöttek neveznek ki. A dossziénak, többek között tartalmaznia kell a jelölt saját kezûleg írt és aláírt nyilatkozatát arról, hogy nem esik a vonatkozó törvény 5. szakaszának hatálya alá, tehát nem mûködött együtt a Szekuritátéval, nem volt kollaboráns, nem volt kapcsolata a politikai rendôrséggel.

Az RMDSZ ügyvezetô elnöke úgy véli, amennyiben az átvilágítás során valamelyik jelöltre rábizonyosodik, hogy együttmûködött a Szekuritátéval, vagy politikai rendôrségi jellegû tevékenységet folytatott, azért elsôsorban az illetô személyt terheli a felelôsség, hiszen nem teljesítette a szövetség által szabott feltételeket, becsapta a helyi szervezetet, a választókat. Takács Csaba hangsúlyozta: az RMDSZ sem erkölcsi, sem politikai felelôsséget nem vállal ezekért a személyekért, és mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogyha bejutnak a parlamentbe, lemondásra kényszerítsék és a sorban utánuk következô foglalja el a helyüket.

Sokak meglepetésére az elôzô napokban Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is megjelent az átvilágító bizottság elôtt. Tegnap a párt több képviselôje kereste meg a liberális elnököt, hogy felvilágosítást kérjen az üggyel kapcsolatban. Mint ismeretes, az elmúlt napokban ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot a sajtóban. Míg Quintus azt állította, hogy önként járult a bizottság elé, Gheorge Onisoru bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy ezt jószántából senki sem teszi meg. A liberális párt elnöke kollégáinak cáfolta, hogy kollaboráns lett volna, sôt — állítása szerint — a politikai rendôrség megfigyelés alatt tartotta. Elmondta: amennyiben az átvilágító bizottság kollaboránsnak minôsíti, nem lép vissza, hanem óvást emel a döntés ellen. Emlékeztetett, hogy a testület a helyhatósági választások idején is nem egy esetben helytelenül ítélkezett.

P. A. M.

Szerdán délután a kolozsvári egyetemi hallgatókkal találkoztak a politikai pártok képviselô- és szenátorjelöltjei. A rendezvény kilenc kolozsvári nem-kormányzati szervezet (közöttük a Pro Demokrácia Egyesület, a Napoca Kerékpárklub) kezdeményezte Altin projekt része. A kezdeményezés célja a kolozsvári egyetemisták szavazáson való részvételének bátorítása.

A találkozón Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt, Valentin Naumescu (NLP), Vasile Puscas (RTDP), Tudor Stefãnie (DP), Mircea Maniu (RDK 2000), Alexandru Stãnescu (Republikánus Párt) képviselôjelölt volt jelen.

A kérdések a fiatalok helyzetének javítását, az ösztöndíjak emelésének lehetôségét, a bentlakások korszerûsítését, a végzôsök elhelyezkedését, a kivándorlás megfékezését, a vízumok helyzetét, illetve egyes jelöltek szekus múltját firtatták. Az 1996 óta kormányon levô jelöltek képviselôitôl a fiatalok tömören annyit kérdeztek: miért nem tették meg eddig mindazt, amit ígérnek a fiataloknak?

K. O.

A kultúra és sport területén szükséges költségek fedezését meghatározó 2000/74-es határozat visszavonását szorgalmazó határozattervezetet láttamozott tegnap a Kolozs Megyei Tanács állandó bizottsága. A november 3-án hozott 74-es rendelet alapján a megyei tanács 1,870 milliárd lejt utalt át a kolozsvári városi tanács számára, amit annak kulturális és sportcélokra, kulturális intézmények támogatására kellett volna felhasználnia.

— Mivel a városi tanács mindezidáig nem végzett költségvetés-kiigazítást, és nem használta fel az illetô összegeket, az állandó bizottság az eredeti rendelet visszavonását javasolja. A pénzösszegeket egyenesen az érintett intézményeknek utalják — áll az állandó bizottság szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.

Szintén láttamozták a falvak közvilágítására elôirányzott összegek kiutalását tartalmazó határozattervezetet, amely szerint 1,350 milliárd lejt kapna a megye 74 községe. A falusi iskolások szállítására a határozattervezet szerint Kolozs megye településeinek helyi tanácsai 480 millió lejes támogatásban részesülnének az év hátralevô részére. Településenként negyedmilliárd lejt szántak a földgáz 16 helységben történô bevezetésére, valamint 16 további településen a gázbevezetési munkálatok elkezdésére. A falvakban mûködô iskolák számára szükséges tüzifa megvásárlására a helyi önkormányzatok 1,145 milliárd lejbôl gazdálkodhatnak. További 12 027 milliárd lejt irányoztak elô a községi és megyei utak karbantartásával, a téli idôszakban történô takarításával, a természeti katasztrófák következményeinek elhárításával foglalkozó infrastrukturális program gyakorlatba ültetésére.

S. M. L.

KOLOZSVÁR — MÛHELY ÉS VONZÁSKÖZPONT, Szemelvények tíz esztendô képzômûvészeti krónikájából címmel az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó gondozásában megjelent Németh Júlia kritikai írásokat, interjúkat, esszéket tartalmazó kötete. Kapható a Szabadság szerkesztôségében (Jókai/Napoca utca 16. szám).

ÜNNEPI ZSINATOT TART AZ UNITÁRIUS EGYHÁZ a millennium tiszteletére 2000. november 25-én de. 11 órától a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. A millenniumi és az unitárius egyház zászlóinak felvonulását ünnepi istentisztelet követi, melyen a szószéki szolgálatot dr. Szabó Árpád püspök végzi. Máthé Sándor brassói esperes Millennium és kereszténység címmel tart elôadást, majd felolvassák a zsinat ünnepi nyilatkozatát. Az istentisztelet utáni ünnepi mûsorban orgonán játszik Molnár Bögözi Tünde marosvásárhelyi orgonamûvész, ezt követi a székelykeresztúri unitárius ifjúsági egylet irodalmi összeállítása és a kolozsvári Unitárius Kollégium énekkarának mûsora. Mindezek után az Unitárius Kollégium I. emeleti csarnokában felavatják a millenniumot megörökítô emléktáblát.

SZOKÁSOS ÖSSZEJÖVETELÜKET TARTJÁK az RMDSZ belmonostori szervezetének Örök fiataljai november 24-én, pénteken du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szeretettel várnak.

EME-RENDEZVÉNYEK
AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA november 24-én, pénteken du. 5 órakor felolvasó ülést tart az EME-házban (I. Ghica 12. szám). Dr. Szöcs Katalin tudományos kutató Az erdélyi homokkincsünk címmel tart elôadást. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

JUBILEUMI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOT TART az EME mûszaki szakosztálya november 25-én, szombaton de. 10 órától a Tamás András/Ion Ghica utca 12. szám alatti épületében. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

— Miért hasonlít Románia az Amerikai Egyesült Államokhoz?

— Azért, mert november 26-ig az ígéret földje, utána pedig a gyôztesek számára a korlátlan lehetôségek hazája.

(öbé)

A mûvészi kifejezésformák meglepô gazdagságával örvendeztette meg a nézôket legutóbbi kiállításán Teodor Botis. A hosszas Csipkerózsika álmából felébredni látszó Donát úti Rádió Galéria Ioan Sbârciu nagysikerû kiállítása után Metamorfózis címmel mutatta be a sajátos formanyelven fogalmazó kolozsvári mûvész munkáit. Amelyek úgy igazodnak a festô eddigi szín és formavilágához, hogy azokat számos új elemmel gazdagítják. Hangulatos, sok vonatkozásában egyenesen a felfedezés erejével ható, újszerû munkákat láthattunk a nemrég zárult kiállításon. A metamorfózis, az anyag sajátos szín- és alakváltozásainak nyomonkövetése és festôi megjelenítése Botistól eddig sem volt idegen: a múlt reminiszcenciái, az évezredek során kikristályosodott tökéletes formák, a népmûvészetielemek sajátos beemelése a „magas" mûvészetbe jól ismert azok számára, akik eddig is érdeklôdéssel fordultak eme piktúra felé. Még a florális és zoomorf elemek sem számítanak ritkaságnak. Ami viszont új, az a feldolgozás mikéntje, az eddiginél is gazdagabb szín- és formavariáció, a metamorfózisnak mondhatni újabb, mélyebb, szélesebb skálát átfogó kifejlete. Geometrikus alakzatok szelídülnek lágyabb virágmintákká, teljesülnek ki a természetadta formák kimeríthetetlen tárházából merített ötletekkel olyan egyéni hangvételû kompozíciókká, amelyeknek egyik legszembetûnôbb jellemzôje a különleges formakonstrukciók mellett a színsziporkák rendkívül dinamikus, majdhogynem mozgásba lendülô tömkelege.

Teodor Botis jól kikristályosodott, régi formanyelvét megôrizve lépett elôre. Várjuk újabb bemutatkozását, esetleg a központhoz közelebbi kiállítótermekben is.

(németh)

Minden év ôszén Bukarestben megrendezik a Remember Enescu nemzetközi elôadói versenyt a tanulóknak, amelyre külön korosztályok és hangszerek szerint lehet benevezni. A repertoár szinte minden mûfajt felölelhet, a javasolt mûvek bemutatása kotta nélkül történik, kivételt képezhet a kötelezônek kiírt román darab, amit partitúrából is játszhatnak a versenyzôk. 5 díjat és egy különdíjat osztanak ki, a Remember Enescu nagydíj oszthatatlan, ezt a legtehetségesebb résztvevônek ítélik oda. A döntést a nemzetközi zsûri hozza meg. A fôváros és Kolozsvár zenei intézményei között mindig nagy volt a versengés, és olyan híres iskolák is beneveznek, mint az orosz vagy az ukrán. Ezért is örvendetes és dicséretes zeneiskolánk néhány növendékének eredménye. Târlea-Mazãre Teodor (X. o.) fuvola II. díj, Sabãu Raluca Stefana (X. o.) oboa II. díj, Agachi Vlad Andrei (XII. o.) harsona II. díj és Kolcsár Péter (XI. o.) zongora III. díj. Gratulálunk nekik, de felkészítô tanáraiknak is, hiszen Gocan Vasile, Mesaros Firuta, Muresan Dumitru és Papp Tibor szakavatott irányításának és a kemény gyakorlásnak köszönhetô ez a szép eredmény!

Kulcsár Gabriella

Metz Katalin könyve* sorrendben a második, amely Harag György életével és munkásságával foglalkozik. Míg a Nánai István szerkesztette Harag György színháza címû kötet adatokra támaszkodik, Metz Katalin szubjektív módon közelít Haraghoz. Teheti, hiszen a jelenleg Magyarországon élô színházi szakember Marosvásárhelyen, az akkoriban virágkorát élô Székely Színház elôadásain nôtt fel, majd egyetemistaként a kolozsvári magyar színházat látogatta — immár a jövendôbeli kritikus szemével.

A kötetben olyanok vallanak Harag Györgyrôl, akik hozzá a legközelebb álltak. Taub János — aki szintén kiváló rendezôvé vált — testvérként kezelte a német haláltáborokból árván hazakerült Haragot. Családja adott otthont neki. Páskándi Géza a nagysikerû Tornyot választok dráma szerzôje végigkísérte Harag próbáit. „Atyafinak" emlegeti a rendezôt, hiszen ugyanarról a vidékrôl származtak. Harag Ilona (született Váli) tizenöt és fél éven át volt jóban-rosszban társa, barátja, késôbb felesége.

Metz Katalin idôrendi sorrendben eleveníti fel Harag munkásságát, nem kerülve ki a útkeresés éveit sem. A mester rendezôi pályafutásában mérföldkônek bizonyult Nagy István Özönvíz elôttjének színpadra állítása. 1970-ben történt ez, és innen kezdôdôen pályája egyenesen ívelt felfelé. A szerzônek megadatott az a csoda, hogy részt vegyen Harag György hattyúdalának, a marosvásárhelyi Cseresznyéskertnek a próbáin.

A szerzô bevallása szerint a kötet igyekszik Harag hétköznapi arcát reflektorfénybe állítani, de nem feledkezik meg a sikerek, a kudarcok, a próbatételek felelevenítésérôl sem. A könyv amellett, hogy sok újat mond a rendezô-mágusról, olvasmányos, és jelentôsen hozzájárul Harag György emberi mivoltának megismeréséhez is.

* Metz Katalin: Forgószélben — Harag György, a rendezô-mágus. A szerzô kiadása, Budapest, 2000, Regiszter Nyomda.

Nánó Csaba

tartanak november 25-én, szombaton, 10 órai kezdettel, a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 175. évfordulója, a magyar tudomány napja, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Mûszaki Tudományok Szakosztálya megalakulásának

— 1898-ban Kolozsvár és Szászfenes között vízgyûjtô létesül, mely 1901-tôl látja el friss vízzel Kolozsvárt;

— 1898–1907 között Erdélyi Protestáns Lap címmel jelenik meg az Erdélyi Református Egyházkerület hetilapja;

— 1899. január 2-án tartanak elôször filmvetítést Kolozsváron, a Farkas (Kogãlniceanu) utcai színházban;

— 1899 áprilisában hoznak elôször határozatot a kolozsvári utcák átkeresztelésérôl: a létezô 224 utcából és térbôl 69-nek adnak új nevet, többnyire az addigi spontánul kialakult beszélô neveket helyettesítik történelmi személynevekkel;

— 1899 áprilisában lebontják a fôtéri emlékoszlopot, a Státuát, majd az Óvár központi terén, a Karolina (ma Múzeum) téren állítják fel újra;

— 1899 nyarán lebontják a fôtéri templom elôtti fogadalmi kaput, s a Szentpéteri templom elôtt — méreteit lecsökkentve — állítják fel;

— 1899. szeptember 16-ra készülnek el a Fôtér keleti sorát meghatározó katolikus egyház építtette státusházak, s ekkor a Szentegyház (ma Iuliu Maniu) utcát meghosszabbítják a Fôtérig;

— 1899–1927 között jelenik meg az Újság címû politikai napilap;

— XIX. század végén 13 bank és biztosító társaság mûködik Kolozsvárt;

— 1900 ôszén épül ki a Fellegvár Sétatér felöli oldalán a 420 méter hosszú szerpentines sétaút, mely felvezet a tetôre; e sétaút közepe táján állítják fel a Pákey Lajos tervezte talapzatra Erzsébet királyné Stróbl Alajos készítette mellszobrát;

— 1900. október 15-én megnyitják a Vakok Tanintézetét, 1903-ra épül fel Honvéd utcai kétemeletes épülete;

— 1900-ban Szászrégenbôl Kolozsvárra költözik a Renner bôrgyár, mely rövidesen a vidék legjelentôsebb cipôgyára lesz.

Összeállította: Gaal György

Egy szó, amelyben ott van a jövônk: szavazunk. Nem teszünk kérdôjelet utána, mert biztosan elmegyünk. De felkiáltójelet sem teszünk, mert nem hajt a lelkesedés tüze... Sokat, végtelenül sokat csalódtunk már. A hazugságok tömkelegét nyeltük le. Az úgynevezett „kilépések" politikájával is torkig vagyunk már. De azért mégis elmegyünk szavazni. Ez a mégis sok keserûséget hordoz magában, de ugyanakkor a remény parányi felvillanását is jelenti. Nem veheti senki rossz néven, ha erre a nagy választási hajrára eléggé lakonikusan, azaz szûkszavúan reagálunk.

Azt a tényt, hogy úgynevezett partnereink milyenek voltak, mikor és hogyan hagytak cserben minket, nem kell sokat bizonygatnunk. Egyházi javainkat még mások bitorolják, a Református Kollégium sorsa Funar kezében van, a fôtéri gödrökrôl undorral szólunk, a kétnyelvû feliratok váratnak magukra, a Bolyai-egyetemért folyó küzdelem állandó vereséggel végzôdik. Miben segítnek akkor a „partnerek" ha sem a kis lépések, sem a nagy lépések nem vezetnek eredményre?! Ám, mégis elmegyünk szavazni. Hátha a következô négy évben sikerül az, ami eddig nem ment. Hátha a „keményebb" küzdelem eredményesebb lesz... Ezért aztán mégis szavazunk. Tudjuk, hogy a pecsétet oda kell ütnünk, ahol a mi érdekeinkért harcolók neve áll. Azt is tudjuk: Erdélyben a jövô! Azt is tudjuk, hogy a demokráciát itt kivívni sokkal nehezebb, és ezért is döntôen fontos minden szavazatunk. Nincs ebben semmi érthetetlen. A magyar karám körül ordasok ólálkodnak. Nagy a tét. Emberibb jövônk, kultúránk, anyanyelvünk, ezeréves múltunk és erre épülô jelenünk is kockán forog.

November 26-án a katolikus egyház Krisztus ünnepét üli. Az ôsi ének így esdekel: Krisztus király öt szent sebedbe / helyezzük sebzett életünk. / Óh, égi béke nagy királya/ Szent békességed add nekünk. Legjobb lelkiismeretünk szerint, erre a békességes, Isten gyermekeihez méltó, minden szellemi és fizikai diszkriminációtól mentes életre szavazunk. A jóakaratú ember magához vonzza Isten segítségét, amely nélkül minden emberi erôlködés szélmalomharc csupán.

Megnyugtató lehetne, ha most a választások elôtt teljes lenne közöttünk a harmónia, sokat segítne az egység megôrzésében. Lennie kell és van is, az erdélyi magyarságban olyan energia, mely képes a hibák kijavítására, és képes ebben a hazában otthont teremteni, illetve kiharcolni mindannyiunk jogait. Ezért megyünk el mégis szavazni.

Plesa Vass Magda

A júniusi polgármester-választás második fordulója után „üdvözöltem" azokat, akik az urnáktól való távolmaradásukkal újabb mandátumhoz segítették polgármesterünket. Nos, számukra itt az újabb alkalom, hogy ismételten toljanak egyet az erdélyi magyarság szekerén, visszafelé.

Ha „sikerül" megyénként egy-két mandátumot veszíteni, és azt átpasszolni az RTDP, illetve NRP térfelére, akkor talán el sem érjük az 5%-os küszöböt (úgyis van egy biztos helyünk a képviselôházban mint a magyar etnikum képviselôje, de lehet kettô, sôt három is a székelyek, illetve a csángók révén), és nem kell majd szégyenszemre együtt kormányozni az RTDP-vel vagy az ellenzék sanyarú sorsát elviselni.

Hiszen mi haszna is volt a négyéves kormánykoalíciós tevékenységnek? Elhanyagolható: pár prefektusi, alprefektusi funkció, miniszteri, államtitkári, stb. tárca, beleszólás a kormányzásba, magyarellenes akciók megakadályozása, és fôleg hogy ma már nem néznek úgy a magyarokra — még a Kárpátokon túl sem —, mint a hétfejû sárkányra és nem tekintenek elsô számú közellenségnek.

Viszont nem alapítottak magyar állami egyetemet, nem szolgáltatták vissza az elkobozott egyházi ingatlanokat, sôt az alkotmány elsô cikkelyét sem sikerült megváltoztatni. Pedig, ugyebár az RMDSZ a kormánykoalíció vezetô ereje volt és mindent megtehetett volna a többi kormánypárt áldásos és mindig korrekt partneri közremûködése révén.

Nem számít tehát, hogy mi van a pohár alsó felében. Fô az, hogy van hely a felsôben a könnyeknek, és ha most sikerül magunkat kibekkelni a hatalomból, akkor a következô négy év alatt egy teljesen üres poharat lehet majd telesírni.

Jó vasárnapi pihenést kívánok tehát minden szavazási undorban szenvedô polgártársnak!

Kessler Jenô

A szerelmes levelek korszaka észrevétlenül lejárt. Hála a telefon fejlôdésének, rokonaimmal is élôszóval tartom a kapcsolatot. Postaládám mégis örökké tele van. Élelmes ingatlanközvetítôk vennék meg, adnák el fejem fölül a fedelet, holtbiztos hajnövesztô szereket ajánlanak, potom áron, kopasz kereskedôk, ingyenes víkendet ígérnek fantom cégek a Kanári-szigeteken. Egy dologban, mintha összebeszéltek volna, mindannyian a pénztárcámra kacsingatnak.

A minap gyönyörû, sárga borítékot hozott a posta. Ne adj’isten, mi hull ki belôle! Személyesen nekem címezve, egy szerelmes levél. Szokásomhoz híven elôször az aláírást olvasom el. Egy volt, és leendô államférfi írja alá, szép, tisztviselô betûkkel. Mióta ismerjük személyesen egymást? — forgatom kíváncsian a levelet. Különben is, ha valamikor is kaptam szerelmes levelet, azok mind a szépnemtôl származtak. Elôször fordul elô, hogy férfi ír nekem. Én nem vagyok „olyan"! — lázadozik bennem a tévé formálta fantáziám. Nem az az ember vagyok, aki megvádol valakit anélkül, hogy ne adna védekezésre lehetôséget. Hadd lám, milyen „pozíciót", preferál jövendôbeli szexpartnerem? — teszem fel az okulárét. S ahogy fogynak a sorok a szemem elôl, lassan kezdek meglágyulni. Lám, lám — morfondírozok — milyen gonoszak vagyunk mi egyszerû halandók! Örökké azzal vádoljuk szeretett választottainkat, hogy megfeledkeznek rólunk, szegény nyugdíjasokról, csak saját érdekeiket tartják szem elôtt. Íme, egy megtért felebarátom. Ha elfogadom partnernek, megígéri, hogy felkarol (személyesen) engem, megadja azt, amit nem adott meg utolsó mandátuma alkalmával, csak legyek olyan jó, adjam rá a szavazatomat. Mindig megbocsátottam a fiamnak, amikor megígérte, hogy nem töri többet be az ablakot. Az ötödik ablaknál is megígérte, az ötödiknél is megbocsátottam. Tehettem volna másképpen? Az én fiam! A levélíró az én politikusom! A mindenkori hatalom hûséges szolgája volt. Most pedig nekem esküszik félreérthetetlen szerelmet. Még szerencse, hogy nem került az asszony kezébe! Egy kis nyugdíjas idill nekem sem árt. Ígéri, hogy én is szóhoz juthatok majd. Nagy dolog, mert eddig mindig csak engem „izéltek". De elôre kikötöm! Ingyen vagy hitelbe, nem adom a bôröm! Fizessen legalább feleannyit, mint amennyit kolléganôim keresnek a Tordai úti benzinkútnál! A fizetést pedig elôre kérem, aztán jöhet a szórakozás!

Versánszky Ernô

Ismét az urnákhoz szólítanak bennünket, idén immár másodszor. Ha júniusban az volt a cél, hogy jelöltjeinket bejuttassuk a helyi önkormányzati testületekbe, a vasárnapi választásoknak az a tétje, hogy a következô négy esztendôben minél nagyobb parlamenti képviseletet biztosítsunk magunknak. Ez pedig legalább annyira fontos, mint az, hogy egyik-másik település polgármestere, alpolgármestere vagy pedig tanácsosainak többsége magyar legyen. Hiszen a parlamenti képviselet politikai súlyban mérhetô nagyságától függ az, hogy a hazai belpolitikába, a társadalmi és a gazdasági kérdésekben, utóvégre mindennapi életünket érintô döntésekbe milyen mértékben leszünk képesek beleszólni, mennyire tudjuk majd érdekeinket érvényre juttatni.

Az elmúlt napokban egy kivétellel valamennyi erdélyi római katolikus és református egyházfô arra biztatta híveit, hogy vegyenek részt a szavazáson, és szavazzanak jelöltjeinkre.

Kedden Marosvásárhelyen nagy ünnepséggel zárult az RMDSZ kampánya. A több ezer magyar választó részvételével megtartott gálamûsoron a magyar kormány képviseletében Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter is arra buzdított bennünket, hogy vasárnap menjünk el szavazni. A miniszter úgy vélte, rendkívül fontos, hogy legitim érdekképviseleti szervezetünk nagy súllyal legyen jelen a romániai politikai életben, s ezért minden egyes szavazat értékes, fontos és pótolhatatlan.

Budapest üzenete is világos tehát: mindannyiunknak szavaznunk kell, s nem pedig azokra a hamis prófétákra hallgatnunk, akik szerint nekünk csak jót tenne, ha az RMDSZ be sem jutna a törvényhozásba.

Persze, érdekképviselet-politikai szövetségünk tevékenységét illetôen sok panasz és bírálat fogalmazódott meg. A kezdetektôl fogva. De ugyanakkor az utóbbi másfél hónap kampányfórumainak és -rendezvényeinek a résztvevôi elismerô szavakat is mondtak, szép számban, arról a megfeszített munkáról, amelyet képviselôink és szenátoraink, kormányzati tisztségviselôink és az RMDSZ vezetôi az utóbbi években kifejtettek.

Való igaz: sok mindent nem sikerült keresztülvinniük. De valljuk be önmagunknak ôszintén, elôre tudtuk, hogy valamennyi követelésünket lehetetlen lesz valóra váltaniuk. Másfelôl, azt is tudtuk, hogy hová küldtük ôket. Ismerjük el tehát azt is, hogy amit az adott körülmények közepette megtehettek, azt legjobb tudásuk szerint igyekeztek elérni. Az eredmény: csökkent a magyarellenes nyomás, kormányzati részvételünkkel pedig a románság szemében nagymértékben szertefoszlott a nacionalista román pártok által korábban folyamatosan és vehemensen hangoztatott „magyarveszély" réme. Bebizonyosodott — és ez a legjelentôsebb eredmény talán —, attól, hogy az RMDSZ négy éven keresztül kormányon volt, Románia nem dôlt össze. Sôt, az RMDSZ-t a legtöbb felelôs román koalíciós politikus a legmegbízhatóbb, a legkomolyabb és a legszavatartóbb partnernek tekinti.

A jelek arra mutatnak — lásd a múlt heti erdélyi kampánykörútján Ion Iliescu által tett kijelentéseket —, hogy a következô négy évben az RMDSZ-nek nagy valószínûséggel ellenzékbe kell vonulnia. Pedig valamennyien tudjuk, kormányzati pozícióból jóval többet lehet elérni. Az ellenzéki szerep azonban nem a világ végét jelenti, ellenzékbôl is lehet — és kell is — ügyesen, hasznosan politizálni. És ellenzékben is nagyon fontos, hogy mekkora az RMDSZ súlya.

Ezért félre kell tennünk ismét minden vélt és valós bántódásunkat, az összes csalódásunkat és valamennyi elégedetlenségünket, és el kell mennünk szavazni. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a soron következô — az ország és az erdélyi magyarság szempontjából egyaránt sorsdöntô — négy esztendôben jogaink érvényesítésének lehetôségeirôl lemondjunk. A most kezdôdô törvényhozási ciklusban olyan fontos dolgok eldöntése várható, mint például a privatizáció, a decentralizáció, a tulajdonok visszaszolgáltatása, a helyi közigazgatás további tökéletesítése. Nem maradhatunk ki ezekbôl a folyamatokból, mert közösségünk jövôjével játszunk.

Menjünk tehát el mindannyian szavazni, s voksainkat az RMDSZ képviselô-, szenátorjelöltjeire, illetve Frunda Györgyre adjuk.

És azért titkon az utolsó pillanatig reménykedjünk abban, hogy ha elegendô számú szavazatot sikerül összeszednünk — mivel a jelek szerint a parlamenti pártok száma csökkenni fog — az RMDSZ lehetne a parlamenti mérleg nyelve. Ami egészen új tárgyalási pozíciót jelentene közösségünk számára, s ami viszont könnyen oda vezetne, hogy támogatásunkért cserében teljesítsék fontos követeléseinket.

Korombeliekhez szólok barátsággal, sok nehézségen átvergôdött szüleinkhez és nagyszüleinkhez a legnagyobb tisztelettel, de a legfiatalabb generációkhoz is reménységgel: aki vasárnap otthon marad, vagy pedig a fentieket figyelmen kívül hagyja, és másképpen szavaz, az erdélyi magyarság jövôje ellen cselekszik. Ne feledjük, a bajban mi mindig össze tudtunk fogni. Most sem tehetünk másképp! Szavazzunk, magyarok!

Tibori Szabó Zoltán

1.

A gyôzelemnek is van — lesz — határa.
Unalmas esték (döfköd a harag);
mulató nép, okád s a fa alatt
vizel, attól lesz termékeny az ága.

Pôré vetkôzik kontár világban
az elme is. Reklámozott esély-
egyenlôség! (Soha nagyobb veszély.)
Van visszaút?!... csakis a zsákutcában.

Kapitalistát játszó útonállók.
„Nyugat!" — gügyögitek, s csorog a nyál,
mint ha bölcsô fölé hajol a száj.
Vedlett falak — kitûnô jelmezbál volt

egy évtizede. Mi ez, ha nem átok?!
Várnak új, festett szavazóplakátok.

2.

Zománcozott erdélyi táj. Bokály.
(Rosszul fogták a nyakát?) Marcona
székely! Kitaposott utak sara
kuglóf-reformerek sétánya már.

Mit ér a garancia-leveled?!
Kifogtak (rajtad); tátogsz, halszáj. Vége.
A tudatlanság biztos fedezéke
mögül megrándul hajszálgyökered.

Mind bizonytalanabb nekem az árnyék.
Vagyok ötszáz bárd, gondok viselôje.
Vajon a hiszékeny Gondviselôre
kifosztott földemen mely szerep vár még?

Információ-szegény tartomány.
Ki merre megy, vágtat fakó lován.
(mire)
2000. november 17.

10. évfordulója alkalmából. Színhely az EME Tamás András (Ion Ghica) utca 12. szám alatti szakosztályi székhelye.

Lászlóffy Csaba

Visszhang-kupa

Az I. csoportból a No Comment (9 pont) és a Zöld Sasok (6 pont), a II.-ból a Radír (9 pont) és a Bombázók (6 pont), a III.-ból pedig a Zöld Trabant (6 pont) jutott tovább. A III. csoportban a második helyért még nyitott a küzdelem, még két mérkôzést — Caccasa–Nagykároly és Hubertus–Nagykároly — kell lejátsza- niuk a csapatoknak.

A továbblépôk szerdán, lapzárta után léptek pályára, a párosítás: No Comment–Bombázók és Radír–Zöld Sasok.

Kokoly Zsolt

Magyar NB I.

Az 1. fordulóból elhalasztott mérkôzésen: Újpest FC–Zalahús-Zalaegerszegi TE 3–0 (gólszerzôk: Dvéri — 8., Lôw — 65. és Urbán — 70. perc). Az állás:

1. Ferencváros 3 2 1 0 7— 0 11 (4)

2. Újpest 3 2 0 1 6— 3 11 (5)

3. Dunaferr 2 2 0 0 3— 1 11 (5)

4. Videoton 3 2 1 0 5— 1 9 (2)

5. Gyôr 3 2 0 1 4— 4 8 (2)

6. MTK 2 0 2 0 1— 1 8 (6)

7. Vasas 3 1 0 2 2— 47 (4)

8. Tatabánya 3 0 1 2 3–10 7 (6)

9. Kispest 3 1 1 1 6— 5 5 (1)

10. Sopron 3 0 2 1 3— 4 5 (3)

11. ZTE 3 1 0 2 3— 6 4 (1)

12. Debrecen 3 0 0 3 4— 8 3 (3)

Zárójelben az alapszakaszból hozott pontszámok. Az 1. fordulóból elhalasztott MTK Hungária FC–Dunaferr SE találkozó lapzárta után ért véget.

Három és fél évtizeddel ezelôtt, 1965-ben világbajnoki selejtezô mérkôzést játszott egymással a bukaresti, akkor Augusztus 23., manapság Lia Manoliu Stadionban Románia és Portugália labdarúgó-válogatottja. A találkozó egyben visszavágó jellegû volt a korábban, június 13-án, az ibériai félszigeti fôvárosban, Lisszabonban játszott, 2:1-es portugál gyôzelemmel végzôdött összecsapásért. Igaz, hogy a visszavágás 2:0-ás hazai gyôzelemmel végzôdött, de az csak amolyan fájdalomcsillapító ragtapasz volt az egész selejtezôre. Ugyanis menet közben a csehszlovákokkal és a törökökkel szemben is kisiklottak a sárga mezesek, s így a ’66-os angliai vb-re végül is a portugálok utazhattak. A bukaresti selejtezôn így játszott a két csapat: PORTU-GÁLIA: Carvalho — Festa, Germano, Carlos — Hilario, Pinto — Coluna, Augusto, Eusebio, Torres, Simoes. ROMÁNIA: Mihai Ionescu — Popa, Hãlmãgeanu, Dan Coe, Greavu — Gergely III., D. Popescu — Pârcãlab, Dridea, Badea, Sorin Avram. A svájci Dienest vezette mérkôzés elsô gólját Pârcãlab lôtte, mindjárt az 1. percben, majd Badea a 45. percben volt eredményes.

L. F.

A milanói San Siro stadion maga volt a pokol kedden este, a két szupercsapat találkozásakor. Gyönyörû, izgalmas, gólokban bôvelkedô mérkôzést láthattunk, amelynek szinte minden percében veszélyben forgott valamelyik kapu. Az egyetlen, nagy szépséghiba az utolsó tíz perc botrányba fulladása volt: miután majdhogynem összeverekedett a két csapat, a szurkolók minden elképzelhetôt bedobáltak a pályára, úgyhogy a végsô sípszó igazi megváltás lehetett a bírónak — azt hiszem, kicsit hamarabb is fújt, az addigi megszakításokat figyelembe véve.

Az „elsô" 80 perc azonban minden szurkolót elragadtatott. Bár a hazaiak voltak esélyesebbek, a Galatasaray méltó ellenfélnek bizonyult, és az elsô 45 perc után, nagy meglepetésre, 2–0-s vezetéssel vonult az öltözôbe. Miután ugyanis mindkét csapat elpuskázott már jó pár gólhelyzetet, a 39. percben Ergün villanása után a 16-oson belül egyedül hagyott Jardel kapásból, védhetetlenül lôtte ki Abbiati kapuját. Két perccel késôbb ismét a törökök voltak eredményesek. A jól játszó Hagi 40 méteres beadására a lesre játszó hátvédeket faképnél hagyó Hakan Sas csapott le, s az olaszok kapusa felett gyönyörûen a hálóba fejelt. Az olasz szurkolók elnémultak. Ám a Milan nem hagyhatta ennyiben, miután a tavaly is a Galata búcsúztatta ôket a nemzetközi kupákból, s a visszavágás már két perccel késôbb körvonalazódni látszott. Akkor Maldini bombája találta telibe a kapufát, kevéssel a keresztléc alatt. S az olasz gólra valóban nem kellett sokat várni: a második félidô 2. percében Roque Junior passza után Jose Mari küldte el a labdát a különben remek napot kifogó Kerem alatt. Az olaszok fölénye szemmel látható volt, bár a török ellentámadások sem voltak veszélytelenek. Következett még egy olasz kapufa, majd Bierhoff gólja, amelyet a svájci Urs Meier lesre hivatkozva helyesen nem adott meg. Az egyenlítô gól azonban a levegôben lógott, s miután Vedat a 16-oson belül kezezett, Sevcsenkó meg is szerezte azt 11-esbôl. Már csak az volt a kérdés, jön-e a harmadik olasz gól. Ehelyett azonban a törökök rúghattak volna még egyet, ha Meier nem fütyül tévesen a kapussal egyedül maradt Hakan Sasnak játékon kívüli helyzetet.

Így azonban maradt a (talán igaz-ságos) döntetlen, s a mérkôzés végén a keserû szájíz: miért kell minden szép mérkôzés botránnyal végzôdjön!?

Balázs Bence

A B-csoport másik mérkôzésén: Paris Saint-Germain (francia)–Deportivo La Coruña (spanyol) 1–3 (gól: Algerino — 38. perc, illetve Naybet — 63., Flores — 70. és Makaay — 90. perc).

A-csoport: FC Valencia (spanyol)–Sturm Graz 2–0 (gól: Carew — 45. és Sanchez — 47. perc) — az osztrák csapatban Korsós György végigjátszotta a mérkôzést, Szabics Imre a 84. percben csereként lépett pályára; Manchester United (angol)–Panathinaikosz Athén (görög) 3–1 (Sheringham — 48., valamint Scholes 2 — 80. és 90. perc, illetve Karagunisz — 64. perc).

*

A keddi egyetlen UEFA-kupa találkozó (3. forduló, elsô mérkôzés) a Hertha Berlin SC gól nélküli döntetlent játszott az olasz Milánói Internazionale csapatával. A német csapatban Király Gábor és Dárdai Pál végigjátszotta a mérkôzést. A visszavágót két hét múlva rendezik.

Csütörtökön további 14 találkozóra kerül sor. A Glasgow Rangers (skót)–1. FC Kaiserslautern (német) összecsapást november 30-án játsszák.

November 16–19-én rendezték Prágában a gyerekek, serdülôk és ifik számára kiírt hagyományos fudokan karate Európa-bajnokságot. A 17 országot (Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Oroszország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Magyarország, Jugoszlávia, Macedónia, Fehéroroszország, Szlovénia, Horvátország és Románia) felvonultató nemzetek versenyét hazánk csapata nyerte. Több mint kétszáz versenyzô vett részt a vetélkedôn, a román válogatottban a Dési Glória SE-t négy sportoló képviselte. Az ifik kata versenyében Anca Pop arany-, Oana Nitã ezüstéremmel térhetetett haza, a Pop, Nitã, Alina Ciont összetételû együttes szintén második helyen végzett, mindössze 0,1 ponttal lemaradva Szlovéniától.

Két érmet szerzett a 11–12 éves korosztály versenyében Simon Vivien — kata csapatban aranyat, egyéniben ezüstöt.

A désieket Gheorghe Benea mérnök, Ioan Codreanu, a zilahi Vrei altfel ifjúsági liga és a dési pogármesteri hivatal támogatta.

Kósa Róbert

Kihasználták a hosszúra nyúlt ôszt a szamosújvári természetbarátok: az Orizont ’84 turistaklub szervezte versenyekre közel kétszáz (!) fiatal nevezett be. A múlt napokban elôször rendeztek turisztikai tájékozódási vetélkedôt a szamos-újvári fôtéri árvaház tagjainak. A Fenyô határrészben lebonyolított versengésen 7–10 éves korosztályos gyerekek vettek részt, a szervezôk édességgel jutalmazták a benevezetteket.

Télen szánkó- és síversenyt rendez az Orizont ’84 klub, és nem marad el a Sütô György-emlékverseny sem.

Erkedi Csaba

l Egykori csapattársak újra együtt? Leonard „Mosu" Doroftei hazalátogatott a Toni Badea és Gilberto Flores nevével fémjelzett profi gálára. A Kanadában, az Interbox Corporation sportklubbal szerzôdésben levô öklözô egykori csapattársait, Crinu Olteanut és Adrian Diaconut probálja meggyôzni, hogy térjenek át a profi pályára. Így a három román sportoló ismét egy klubban szerepelhetne. Ivan Mitchell menedzser vonzó szerzôdéssel és kétezer dolláros fizetéssel csábítja Olteanut és Diaconut.

l Ifik Zilahon. Hétfôtôl péntekig tart Zilahon az ifjúsági országos bajnokság (18–20 évesek). 96 versenyzô vesz részt. A „legnéptelenebb" a

48 kg-os, 91 kg-os és +91 kg-os súlycsoport, ahol mindössze 4–4 öklözô nevezett be, a „legnépesebb" pedig a 71 kg-os 12 versenyzôvel.

Kolozs megyét a kolozsvári Florin Frentiu (Akarat/Vointa) — 71 kg, Rãzvan Benche (HSK) — 81 kg, valamint a tordai Viorel Olteanu (Titan SE) — 54 kg és az aranyosgyéresi Mihai Bucur (Sodronyipar) — 57 kg képviseli.

l Grigore Bondavali a Steauánál. A válogatott egykori másodedzôje, a cãlãrasi-i Grigore Bondavali a bukaresti katonacsapattal kötött szerzôdést és Constantin Gruiescu társaságában irányítja ezentúl a Steaua ifi csapatát.

Coriolan Iuga

78 éves korában elhunyt Emil Zatopek, az egykori négyszeres olimpiai bajnok cseh hosszútávfutó. Szombati lapszámunkban emléke elôtt tisztelgünk.

Halálos áldozata is van már a Fehér megyei erdôtüzeknek — adta tudtul a Mediafax hírügynökség. A torockógyertyánosi (Vãlisoara) Doina Mulea szén-monoxid mérgezést szenvedett a tûz megfékezése közben.

Dan Iacob, a Fehér megyei erdészet vezetôje elmondta: a 42 éves nô önkéntesként vett részt az oltásban. Halálát a tûz terjedésekor feltörô füst okozta. Az ügy részleteinek kivizsgálását a rendôrség egy egysége és a nyírmezôi (Poiana Aiud) orvos vizsgálja.

Dan Iacob szerint az erdôtüzet sikerült megfékezni. Bár az oltási munkálatok még folytatódnak, a tûzoltóság ellenôrzése alatt tartja az erdôt. A hegyivadászok, erdészek és helyi önkéntesek segítette tûzoltók munkáját megnehezítették a rossz terepviszonyok, amelyek nem tették lehetôvé a gépjármûvek kiszállását, ezért sok esetben lapáttal és seprûvel kellett a tüzet oltaniuk.

Az elmúlt két napban ez volt az ötödik erdôtûz, ahová riasztották a tûzoltókat. Muncsal falu határában mintegy 90 hektár bükkerdôre terjedt ki a tûz. Ioan Floarea, az aranyosbányai (Baia de Aries) erdészet vezetôje szerint szándékos gyújtogatásról van szó.

A jelenlegi becslések szerint az elmúlt napokban 120 hektár erdô, két, állatok számára épített menedék és több, mint négy tonna széna vált a tûz martalékává.

Sajtótájékoztatót tartott tegnap délelôtt a World Vision Keresztény Segélyegyesület kolozsvári fiókszervezete. A vezetôség beszámolt a három évvel ezelôtt létrehozott „kék telefonról" amelyen a fiatalok kérhetnek tanácsot az életükben felmerülô gondok megoldására.

László Edit, a „kék telefon" program vezetôje elmondotta: 1996-ban, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológiai karával közösen, felmérést készítettek arról, hogy hány fiatal küszködik különbözô gondokkal. Az adatokból kiderült, hogy minden negyedik ifjú segítségre szorul. 1997-ben létrehoztak egy olyan telefonvonalat, amelyen a fiatalok tanácsokat kaphattak képzett szociológusoktól, pszichológusoktól, erre a célra felkészített egyetemi hallgatóktól. Jelenleg 12 tanácsadó várja a hívásokat, mindannyian lányok.

A három év tapasztalatából kitûnik, hogy sokkal több fiú veszi igénybe ezt a szolgáltatást, mint lány. A lányok több esetben panaszkodnak családon belül vagy kívül elszenvedett erôszakról, mint a fiúk. Viszonylag kevés esetben vannak kábítószer-, illetve alkoholgondjaik. A párkapcsolatokban majdnem kétszer annyi fiú kér tanácsot, mint lány. Míg 1997-ben a legtöbb telefonáló a 15–18 éves korosztályból került ki, idén az érdeklôdôk többsége 19–25 év közötti.

Nánó Csaba

Annyiszor emlegetik, hogy lassan közhellyé változik a meggondolatlanság. „Nem megyek el szavazni!" — duruzsolják sokan, megsértett önérzettel. Mindenképp elgondolkodtató jelenségrôl van szó, hiszen tudjuk, hamarosan négy évrôl határozunk. Ha nem megyünk el választani, akkor is döntést hozunk, mégpedig súlyosat. Amikor öt perc miatt elvesztjük Marosvásárhelyt, vagy amikor Amerika elnökét a száz millióból 907 szavazat teszi a világ legfontosabb politikusává, akkor el kell gondolkodni még egyszer, hogy mit jelent az egyéni döntés jogának súlya.

A magyarság 1918 után néhány évig nem vett részt az új Románia közéletében. Kezdetben nem akart, majd nem hagyták. Akkor más volt a helyzet, a szörnyû katasztrófa nyomot hagyott a lelkekben, s az erdélyi magyarság ezen igazságtalanság jóvátételében reménykedett. Majd amikor rádöbbent, hogy a helyzet változatlan marad, akkor úgy határozott, hogy jogaiért vállalja a küzdelmet, ott ahol kell: a román parlamentben. Még akkor is, ha nem ilyen küzdelemhez szokott hozzá ez a közösség. Az erdélyi magyarok nem szoktak hozzá ahhoz, hogy a választási névjegyzékbôl ki lehet hagyni a szavazásra jogosult, de magyar személyek sokaságát, sôt a választókerületek beosztását is át lehet értelmezni. Ennek ellenére vállalták, mert vállalni kellett. És elkezdôdött a máig tartó kálvária: kiderült, hogy a román politikusok másképp látják az erdélyi magyarok politikai képviseletét.

1922. március 6-án és 7-én harmadszor mentek el szavazni a világháború utáni Romániában, a magyarok akkor elôször. Erdélyben 121 képviselôt és 53 szenátort választottak. A számtalan választási jogsérelem következményeként Románia parlamentjébe egyetlen magyar került be, az emlékezetes Bernády György, akinek Marosvásárhely olyan sokat köszönhet. A román liberális kormány szervezte ezt így, de már a képviselôválasztás estéjén rájöttek, hogy túllôttek a célon, és a másnapi szenátor-választáson két magyart „beengedtek" a felsôházba. A pótválasztásokon még két képviselô és egy szenátor került be a román parlamentbe, így a magyar kisebbségnek hat törvényhozó jutott. Székelyudvarhely lakosságának 94,6%-a volt magyar 1920-ban is, de két év múlva képviselôjüknek Tãnãsescu liberális párti államtitkár lett „megválasztva". Csíkszeredában Gyárfás Elemér jelölésénél is igazolni kellett, hogy nem elmebeteg, nem bordélyház-tulajdonos, és nem volt büntetve. Ez természetesen sikerült, de akkor a jelölôk aláírásait hazudták hamisnak, és Gyárfás sem lett képviselô, akárcsak a többi magyar jelölt. A lényeg keserû: a magyarok nem tudtak a törvények meghozatalába beleszólni, még jelzés szintjén sem. A további történések közismertek: az erdélyi magyarságot szinte kibírhatatlan mennyiségû jogsérelem és üldöztetés érte, a földbirtok-reformnak nevezett lopástól kezdve az állampolgársági jogot tárgyaló törvényig.

Azóta majdnem nyolcvan év telt el, a helyzet változott. Hamarosan ismét választások lesznek, és a XX. század legvégén Európában (és Romániában) már nem lehet, nem is akarják megakadályozni karhatalommal a magyarok parlamenti részvételét. Ma már ahány szavazat annyi képviselô: ha sokan szavaznak akkor sok törvényhozó, ha kevesen akkor csak egy lesz. Egy képviselôt minden nemzeti kisebbségnek biztosít a törvény, akkor is ha nem érte el a szükséges öt százalékos határt.

Az elôrejelzések alapján várhatóan elegendô magyar képviselôt sikerül majd bejuttatni a román parlamentbe, ám ha sokan a távolmaradás mellett döntenek, akkor ugyanannyi képviselônk lesz mint a többi nemzeti kisebbség tagjainak: egy. Tagadhatatlan, hogy a kilátástalannak tûnô gazdasági helyzetben a kiábrándultság természetes következmény, de egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni: minden döntés következményekkel jár. Tehát, aki távol marad a szavazásoktól, az gyakorlatilag arra szavaz, hogy egyetlen képviselô elég az erdélyi magyarságnak. És tudjuk azt is, hogy üres helyek a parlamentben nincsenek: azokon a helyeken amelyeket mi oktalanságból szabadon hagyunk, mások ülnek majd. Ha pedig megszûnik az erdélyi magyarság erôs politikai képviselete, az olyan felelôsséget ró ránk, amely nem terhel, hanem agyonnyom.

A következô négy évben Romániában nagy változások lesznek, ott ahol kell: a törvényekben. A legborulátóbb jóslatok kormánypártja sem tud a változások ellen semmit sem tenni, ugyanis már a csatlakozások felvillantása is ezt vonja maga után. És az annyiszor emlegetett csatlakozás reménye az egyedüli pénzforrás. Ugyanakkor az oktatástól kezdve a privatizációig nagyon sok a megoldatlan feladat, és ezek érdembeli megoldásához elsôsorban törvényhozókra van szükség.

Más nyelvekkel ellentétben a magyar „képviselô" szó tartalmazza a legfontosabbat, a képviseletet. De amint tudjuk, a szó nem elég. A voksokra is szükség van. Vitán felül.

Fecsô Zoltán, (Választási anyag)

• Gyilkossági kísérlet elkövetôje bukott le tegnapelôtt. A Szilágy megyei Drág faluban lakó Bradian Lingurar az év elején, januárban járt Kolozsváron, és meglátogatta Maria Lingurar kolozsvári lakost. Itt bocsátkozott szópárbajba Radu Rostas 39 éves kolozsvári férfival, és, mivel másképp nem tudta bizonyítani igazát, vitapartnerét többször is gyomron szúrta, veszélynek téve ki annak életét. Bradiant Almásszentmihályon fogták el, és a kolozsvári törvényszék 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezte.

• Elkezdôdött a „karácsonyfaszezon". Az elmúlt két napban végzett ellenôrzések során a rendôrség a környékbeli erdôgazdálkodásokkal közösen összesen 15 millió lejt érô, több mint 360 darab, eladásra szánt fenyôfát kobzott el különbözô személyektôl. Hasonló sorsra jutott 29 négyzetméter, 32 milliót érô faanyag is. A magyarókereki 20 éves Lucian Bobot akkor fülelték le, amikor 20 fát vágott ki jogtalanul az állam erdôjébôl. Mindannyiuk ellen eljárás indul.

Balázs Bence

Vaddisznók turkálnak a környékbeli falvak háztáji gazdaságai körül. A szamosújvári vadászegyesület tagjai nyolc vaddisznót lôttek le. A legjobb teljesítményt a szépkenyerûszentmártoni vadászok csoportja érte el, és gazdag mérleggel zárták novembert a dengelegi csoport vadászai is.

A napokban elsô ízben látogat francia vadászküldöttség Szamosújvár környékére. A szamosújváriak öt éve tartanak fenn testvérvárosi kapcsolatot egy franciaországi kisvárossal, ezentúl a két helység vadászai is együttmûködnek. Jövôre a Kolozs megyei vadászok látogatnak Yzeure környékére.

E. Cs.

Négy éve nem fizette ki a városháza biztonságát ügyelô polgárôröket a polgármesteri hivatal. A polgárôrség tordai alegysége 320 milló lejt kell hogy bevételezzen a polgármesteri hivataltól júliusi, augusztusi, szeptemberi és októberi szolgáltatásaiért. A helyi hatóság képviselôi azzal indokolják a késéseket, hogy az utóbbi költségvetés-kiegészítések során elfogadott összegeket még nem utalták számláikra. Ovidiu Tãtaru, a polgárôrség tordai alegységének vezetôje lapunknak elmondta, a polgármesteri hivatal gazdasági irodájának intézett gyakori felhívások ellenére nem sikerült a tartozásokat behajtani. Jelenleg a tordai városházát harminc polgárôr felügyeli, ami az aranyosgyéresi polgármesteri hivatal ôreinek kétszeresét teszi ki.

Tóbiás Zoltán

A vallási felekezetek számára utalandó összegek kérdését is megtárgyalják a városi tanács mai ülésén. A pénz mennyiségét a felekezetek képviselôi által az év során benyújtott kérvények és a hívek tordai számarányának függvényében határozzák meg. A város évi költségvetésében a vallási felekezetek számára 200 millió lejt különítettek el, amibôl eddig 40 milliót kapott az ortodox egyház. A fennmaradó 160 millión a határozattervezet szerint a tordai egyházak a következôképpen osztoznak: az ortodoxok további 95 milliót kapnak, a görög katolikusok 25 milliót, a reformátusok és unitáriusok együtt húszmilliót, az újprotestáns egyházak pedig szintén húszmilliót.

T. Z.

A Szamos-parti város egyik tömbházának lakói apróhirdetésben bocsátják áruba az egyetlen lifttel rendelkezô szamosújvári ingatlan felvonóját. A lakók soha nem élvezhették még a felvonó szolgáltatásait, mivel az húsz éve, amióta felszerelték, egyetlen egyszer volt mûködésben. A tömbház lakói elmondták, azért nem javították meg soha a liftet, mert fenntartása amúgy is meghaladta volna anyagi lehetôségeiket. Meggyôzôdésük, hogy egészségi állapotuknak jót tesz a hatemeletes ingatlan lépcsôinek megmászása.

A felvonó szolgáltatásain kívül a tömbházlakók a távfûtési vállalat hálózatáról is lekapcsolódtak, és abban reménykednek, hogy a lift eladásából szerezhetnek pénzt egy saját hôközpont megvásárlására és felszerelésére. Reményeik szerint Kolozsváron találhatnak vevôre, ahol sok, felvonó nélküli magas tömbházat építettek.

Sokkal több, összesen 33 tûzesettel kellett számolnunk ebben az évben a tavalyihoz képest — mondotta a Szabadságnak Szász Andor ôrnagy, a városi tûzoltóság parancsnoka.

Általában az elektromos vezetékek zárlata és a rossz állapotban levô kémények okozzák a tüzeket. Gondatlanságból elkövetett gyújtogatásként említhetô a Szilágy megyei Váralmáson történt eset, ahol három gazdaság lett a tûz martaléka. — A tûzesetek elkerülése érdekében gyakorlatokat és ismertetô elôadásokat tartunk különbözô gyáraknál, közintézményeknél. Ezen a héten az iskolában voltunk, ahol mind a katonák, mind a diákok kitûnôen szerepeltek — mondotta a parancsnok. Szász elmondta, hogy mûködôképes technikával rendelkeznek és a katonák, a tisztek, altisztek jól képzett szakemberek. — Szoros kapcsolatban állunk a rendôrséggel és a mentôkkel, akik a bevetéseknél hathatós segítséget tudnak nyújtani — nyilatkozta.

P. A.

Az utcai pénzváltóknál a forint 80/82, a márka 10 800/11 100, a dollár pedig 25 100/25 300 lejbe került.
A Macrogroup Rt. éjjel-nappal nyitva tartó pénzváltót mûködtet november 1. óta a Sora üzletházban.

Iuliu Pãcuraru szenátorjelölt szerint a választási kampány során erôsen manipulálták a választókat. Úgy véli, szinte valamennyi államfôjelölt a miniszterelnök hatáskörébe tartozó ígéreteket tett. A jelöltek nem vették figyelembe az államelnöknek az alkotmányban megszabott jogait és kötelezettségeit. — A legnagyobb manipuláció az, hogy az államelnöknek technokratának kellene lennie. Az államelnök politikai személyiség, akinek képviselnie kell az országot — mondta Pãcuraru.

A jelölt úgy észlelte, hogy a politikai pártok programjai kevés hangsúlyt fektettek az Európai Unióval egyeztetett középtávú stratégia életbe léptetésére. A legveszélyesebbnek azt tartja, hogy egyes pártok olajjal, cukorral, vajjal próbálták megvásárolni a választók szavazatát. Példaként Pãcuraru a Nemzeti Liberális Pártot, a Szövetség Romániáért pártot, illetve az RTDP-t hozta fel.

A jelölt megkérdôjelezte Theodor Stolojan erkölcsi tartását: egy komoly jelölt nem dicsekedne azzal, hogy elment az országból. Hazajövetele után a kétes hátterû ügyleteket bonyolító Tofan Grupnál dolgozott. A Demokrata Párt szenátorjelöltje Isãrescut is támadta: szerinte a Román Demokratikus Konvenció 2000 által is támogatott jelölt nevéhez is fûzôdik a Dacia Felix Bank csôdje, ugyanis a Román Nemzeti Bank kormányzójaként nem tett semmit a pénzügyi gondokkal küszködô pénzintézet megsegítéséért.

K. O.

Murza Iosif, a Pro Transilvania Alapítvány (PTA) Máramaros, Szatmár, Beszterce-Naszód, Szilágy és Maros megyékért felelôs területi elnöke a Szabadságnak elmondta, hogy az alapítvány választmányát és tagjait — annak ellenére, hogy tudták, Romániában bármi megtörténhet egy olyan civil szervezôdéssel, amely az autonómia szót gyakorta használja — meglepte a hír, miszerint illegalitásba kényszerültek. — Romániában még nem teljesen garantált a gyülekezeti és a szólásszabadság — mondta a területi elnök. — Nekünk megyénként átlagban 500 olyan tagunk van, aki aláírásával is letette voksát az alapítvány, illetve a bejegyzésre váró Erdély–Bánság Liga mellett. Szimpatizánsainkkal együtt mintegy öt–hatezren vagyunk e régióban. Tagságunkat eleinte meglepte Gherman elnök kijelentése, miszerint Vadim Tudorra kell szavazni, de aztán lecsillapodtak a kedélyek, hiszen nyilvánvaló, hogy tréfáról volt szó... Bennünket tehát nem zavar az, hogy illegalitásba kerültünk. Sôt, talán jó reklám is ez nekünk... Akik különben ezt kifundálták, öngólt lôttek, hiszen eddig egyetlen PTA volt Európában, most pedig legalább hat, különbözô nyugati országokban bejegyzett PTA-szervezet törheti a borsot a hipercentralizált állam orra alá. Mi most az országos választásokra összpontosítottunk: tagságunknak azt a tanácsot adtuk, hogy szavazzon lelkiismerete szerint. Azt viszont, hogy hányan fogják Gherman tréfáját komolyan venni, azt nem tudhatom... A választások után pedig teljes gôzzel készülünk az Erdély–Bánság Liga elsô kongresszusára.

Petre Damo, a PTA Fehér megyei regionális elnöke a Szabadságnak elmondta: véleménye szerint nagy hibát követett el a hazai igázságügy azzal, hogy törvényen kívül helyezte az alapítványt. — Biztos vagyok benne, hogy a döntés szerves részét képezte bizonyos politikai körök választási kampányának.

Szabó Csaba

Frunda György felszólította a demokráciának elkötelezett jelölteket, hogy tegyenek meg mindent Corneliu Vadim Tudor és a nacionalista szélsôségesek visszaszorításáért. Figyelmeztetett: a mindenre elszánt Vadim a romák, a magyarok, és a vele egyet nem értô románok tömegmészárlásától sem riadna vissza — idézte a szenátort a Mediafax. Amennyiben C. V. Tudor bejutna a második fordulóba, ez teljesen ellehetetlenítené Románia EU-integrációját. Az osztrák szélsôséges Joerg Haider esetére emlékeztetett, akivel a nemzetközi közösségek minden kapcsolatot megszakítottak. Úgy vélekedett: ha csak ô lépne vissza a többi elnökjelölt közül, ezzel aligha tudná csökkenteni a Nagy-Románia Párt jelöltjének esélyeit. Annál többet rontana viszont a magyarok hangulatán, akik visszalépésének hírére sokkal kisebb arányban jelennének meg az urnáknál.

Amikor 1992-ben megkérdeztek, kit látnék magam helyett a következô parlamenti ciklusban fiatalok érdekeit megjelenítô képviselôként, gondolkodás nélkül mondtam ki Mátis Jenô nevét.

Jenôt 1990 mozgalmas, illúziókkal teljes tavaszán ismertem meg. Abban az idôben idôs, fiatal egyformán lázban égett, programot szerkesztett, egyesületet szervezett, habzsolta a rég nem érzett szabadság ízét. Köztük Jenô, a pályakezdô üzemmérnök, aki szívvel-lélekkel küzdött a fiatalok érdekeiért. Azért, hogy az RMDSZ programjába iktassa elvárásaikat és a parlamentben helyet biztosítson képviselôinek, hogy az ifjúsági szervezetek Erdély-szerte összefogjanak, hogy élô kapcsolat legyen magyar és román ifjúsági szervezetek között. Nem vette zokon, hogy nem kapott magas tisztséget, tette a magáét, lázasan, teljes erôbedobással. Az elsô bálványosi szabadegyetemen ô volt, aki legkorábban kelt, utolsónak feküdt le, programot szervezett és mondott, nagyon gyorsan, hiszen sok mondanivalója volt, bárkinek, akivel kapcsolatba került. Sokan és sokat élcelôdtek eleinte gyors beszédén, aztán lassan abbamaradtak a viccek, mert amit mondott, annak volt veleje, és Jenô nemcsak mondott, de hitt is abban, amit mondott.

1992-ben, Kolozsváron, már az ifjúsági szervezetek egyik vezetôjeként jelentkezett a megmérettetésre, képviselônek. És a kolozsváriak, mint annyiszor elôtte és utána, meghazudtolták azt az elôítéletet, hogy ridegek és nem befogadóak a nem kolozsváriakkal szemben. Mátis Jenôben az embert nézték, és befogadták: képviselôt, Kolozs megyei képviselôt csináltak belôle.

Jenô érezte a bizalom súlyát, és meg akart felelni az elvárásoknak. Megtanult lassabban beszélni, politológusi diplomát szerzett, betéve megtanulta a gazdasági és pénzügyi élet minden csínját-bínját. Közben bejárta, és úgy megismerte a megye magyarlakta helységeit, ahogy mi, született kolozsváriak, kevesen ismerjük. Ugyanolyan erôbedobással, hittel, mint régebben, ismeretlenül, a magyar ifjúsági szervezet tagjaként.

Tanúja vagyok annak, hogy az 1992–2000 között eltelt idôszakban parlamenti szereplésével elnyerte a pályatársak szakmai és emberi elismerését, mint gazdasági és pénzügyi szakértô. Annak is, hogyha ez alatt az idô alatt hibázott, az annak tudható be, hogy néha túl sokat vállalt magára.

Mátis Jenô egy olyan magatartást testesít meg, azaz képvisel, amelyik az ifjúsági érdekeket saját korától függetlenül, mindvégig hûségesen felvállalja. Rajtunk, Kolozs megyei szavazópolgárokon múlik, hogy ehhez mandátuma legyen.

Eckstein-Kovács Péter, szenátor — (Választási anyag)

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]