2000. október 24.
(XII. évfolyam, 249. szám)

Mivel egymás után három nap az átlaghômérséklet tíz Celsius-fok alá csökkent, a kolozsvári Távfûtési Vállalat, ígéretéhez híven, megkezdte a lakások fûtését. Ennek ellenére, sajnos, sokaknak még mindig tûrniük kell a hideget otthonaikban. Az okokról a Szabadság Ioan Moldovant, a Távfûtési Vállalat kereskedelmi igazgatóját kérdezte.

Megtudtuk: a panaszok 99%-a azzal függ össze, hogy a tömbházakban a tavasszal és a nyáron olyan munkálatokat végeztek, amelyek megakadályozzák a zökkenômentes távfûtést. A magánhôközpontok felszerelése azzal járt, hogy az érintett tömbházakban elzárták a fûtést szabályozó csapokat, és a hideg beállta után elfelejtették megnyitni azokat. Másik gyakori ok, hogy egyes családok kicserélték a régi fûtôtesteket. A munkálatok ideje alatt szintén el kellett zárni a csapokat, amelyeket azután nem nyitottak meg. Adósságok miatt — mondotta Moldovan — még egyetlen lakóközösséget sem büntettek a távfûtés szolgáltatásának megvonásával.

Besztercén a Proditerm szolgáltatja a meleget. Elisabeta Sidor, a vállalat kereskedelmi igazgatója lapunknak a következôket nyilatkozta: a múlt hét péntek estéjén kezdtek fûteni a lakásokban. Sajnos, úgyanúgy, mint Kolozsváron, Besztercén sem ment minden zökkenômentesen. Az igazgató szerint „kész bolondokháza" van a vállalatnál. Azok fordulnak hozzájuk panaszokkal, akik saját maguk zárták el a csapokat. A vállalat részérôl mindent megtettek azért, hogy a lakásokban biztosítsák a meleget.

Zilahon sokkal komolyabbak a gondok. A Publiserv, amely a fûtést szolgáltatja, nem fizette ki adósságait a nyersanyagot biztosító hôközpontnak (CET). Vasile Pop, a Publiserv osztályvezetôje szerint a gondok egy-két napon belül megoldódnak. A CET igazgatójának, Ioan Ciorbeának azonban más a véleménye. Elmondotta: a Publiserv február óta nem fizetett a CET-nek, és összesen 17 milliárd lejjel tartozik a hôközpontnak. Egy szerzôdés alapján a fûtés szolgáltatójának októberig kellett volna törlesztenie adósságát a hôközponttal szemben. Mivel ez mind a mai napig nem történt meg, a Publiserv továbbra sem kap nyersanyagot. A megoldás az lenne — jelentette ki a hôközpont igazgatója —, ha a Publiserv legalább az októberi tartozását (2,8 milliárd lej) kifizetné. Mindkét fél arról tájékoztatta lapunkat, hogy ma délután ismét a tárgyalóasztalhoz ülnek, ahol jelen lesz a városháza képviselôje is. Remélik, hogy a kérdést sikerül megoldani, mivel a lakosság ártatlanul fázik a lakásokban.

A tordai Távfûtési Vállalat mérnöke, Octavian Bunea, a következôket nyilatkozta a Szabadságnak: megkezdték a fûtést, de több mint 300 család (!) visszamondta a szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy Tordán jóformán egyik tömbházban sem igénylik a meleget. A lakóközösségeknek nincs pénzük kifizetni a fûtéssel járó költségeket — tájékoztatott Bunea.

Szamosújváron a helyzet még elkeserítôbb. Szeptember–október hónapokban mintegy 360 család kérte a távfûtés felfüggesztését. Ehhez a számhoz még hozzá kell adni azokat is, akik már régebben lemondtak a fûtésrôl, valamint azokat, akik ezután fognak — mondotta Marinela Breher mérnök, a helyi Távfûtési Vállalat alkalmazottja. Tôle tudtuk meg, hogy november 1–jéig nem áll szándékukban a szolgáltatást megindítani, mivel újabb lemondási kérvények várhatóak.

Nánó Csaba

Hétfôn a képviselôház állandó bürója összeállította a testület e heti napirendjét. Ennek értelmében a helyi közigazgatási törvénytervezet kérdése nyolcadik pontként szerepel. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselô elmondta: bár úgy tûnik, hogy valójában csak az RMDSZ-nek sürgôs a tervezet mielôbbi megvitatása, esély van arra, hogy ez még a héten megtörténjen. Mint ismeretes, a múlt héten az RMDSZ kezdeményezésére elôrehozták a törvénytervezetet a napirendi pontok sorában, de csupán az általános vitát sikerült lefolytatni.

Amint azt Seres Dénes Szilágy megyei szenátor a Szabadságnak elmondta: tegnap a képviselôház és a szenátus egyeztetô bizottsága folytatta az államosított ingatlanokról szóló törvénytervezet vitáját. A 16-os szakasz megtárgyalására — amely azoknak az épületeknek a helyzetét szabályozza, amelyben jelenleg közintézmények mûködnek — lapzártakor még nem került sor.

P. A. M.

Meg nem erôsített források szerint Tôkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke iratcsomójának megtárgyalása is a Szekuritáté dossziéit átvilágító bizottság ma kezdôdô ülésének napirendjén van. A püspök saját kérésére történik titkosszolgálati múltjának megvilágítása. Mint ismeretes, az RMDSZ volt az elsô olyan politikai alakulat, amely kérte az átvilágító bizottságot, vizsgálja meg jelöltjeinek titkosszolgálati múltját. Az RMDSZ-en kívül már más pártoktól is érkezett ilyen irányú kérés, köztük a Demokrata Párttól. Az RMDSZ eddig mindössze 9 megyébôl — köztük Temes, Szatmár, Bihar, Arad, Szilágy megyék — küldte el a bizottságnak jelöltjeinek listáit. A Maros és Kolozs megyei, valamint a székelyföldi és bukaresti szervezetek még mindig nem juttatták el a jelöltek átvilágításához szükséges adatokat.

Az átvilágító bizottság november folyamán költözik a bukaresti Dragoslavelor utcai új székházba, addig mindössze két irodát használ a parlament épületében. Mircea Dinescu, aki köztudomásúlag részt vesz a Nemzeti Liberális Párt jelöltjének, Theodor Stolojannak a kampányában, a kampány idejére fizetés nélküli szabadságot vett ki.

S. M. L.

A pályázatok mennyisége miatt csak mára derült ki, pontosan hány pályázat is érkezett az Apáczai Közalapítvány kiírására. Legtöbb diák (mintegy 2000) utolsó nap adta le pályázatát, a postán érkezett iratokat pedig zsákokban hordta ki a postás. A lezárt borítékokban gyakran több pályázat volt, mivel a szakiskolák egyszerre küldték be minden tanuló iratait.

Piskolti Éva programfelelôs a Szabadságnak elmondta: elkészült az elsô összesítés, mely szerint felsôoktatásban 2713, szakoktatásban pedig 718 iratcsomó gyûlt be. A kolozsvári albizottság 27-én ül össze, ezen a gyûlésen kidolgozzák a végleges pontrendszert, melynek alapján a diákszövetségek, illetve a pedagógus-szövetségek pontozzák a pályázatokat. A kérdéses pályázatok megvitatására az albizottság még egyszer összeül majd. A javaslatokat ezután felterjesztik az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma elé, a végleges eredményekrôl pedig december folyamán értesítik az érintetteket.

Mint arról már beszámoltunk, az Apáczai Közalapítvány pályázata az itthon maradást kívánja támogatni azáltal, hogy 100 millió forintot oszt szét a Kárpát-medence országaiban szülôföldjükön tanuló magyar diákok között. Ennek az összegnek mintegy felét Erdélybe várják, kb. 800 ösztöndíj formájában.

Rácz Éva

A Heltai-alapítvány pinceklubjában az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében hétfô délután nagy érdeklôdés közepette az 1956-os eseményekre emlékeztek.

Az egybegyûlteket Dávid Gyula, az egykori kolozsvári ’56-os események aktív részvevôje üdvözölte. Ünnepi beszédében kiemelte: „Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy ’56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták".

Lapzártakor Gagyi Balla István CD-romjának bemutatása tartott.

(A részletekre visszatérünk)

Nánó Csaba

Ma délután négytôl a kolozsvári polgármesteri hivatal üvegtermében sorshúzással döntik el a pártok és választási szövetségek helyét a választási hirdetôtáblákon. Az eseményre azon pártok képviselôit várják, akik nem vettek részt az elsô sorsoláson — áll a megyei választási bizottság szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete november 3-án, pénteken délután 5 órától rendezi idei, évezredet (is) búcsúztató szüreti bálját a kolozsvári sportcsarnokban. A táncos mulatságot megelôzôen fellépnek városunk közkedvelt színészei, operaénekesei, komikusai, muzsikusai: Marton Melinda, M. Kovács Lenke, Hary Judit, Elek Károly, Katona Károly, Sebesi Karen Attila és Bárdi László zenekara. Az ifjúság is jól érezheti magát D. J. Kato társaságában. Az éjszakába nyúló mulatozást megelôzôen Frunda György szenátor, az RMDSZ államfôjelöltje és a régi-új szenátor- és képviselôjelöltek mutatkoznak be, ismertetik programjukat, és válaszolnak a tagság kérdéseire. Belépôk már igényelhetôk a szervezet Pavlov/Fürdô u. 21. szám alatti székházában, naponta 9–16 óraközött. A rendezôség felhívja az érdeklôdôk szíves figyelmét, hogy a helyszínen meghívók nem kaphatók!

(Választási anyag)

Szerkesztôségünk tisztelettel felkér minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi elôfizetési árával — 38 000 lejjel (+ kihordási díj — az egész kevesebb, mint 2 dollár!) — támogassák szerkesztôségünkön keresztül azokat, akik szociális helyzetüknél fogva komoly anyagi okokból lemondani kénytelenek a magyar nyelvû napilapról.

Eddig adomány érkezett Kovács Károlytól (Aspen, Colorado), Ferber Miklóstól (Troy, Michigan) és Gergely Magdától és Sándortól (Sugar Land, Texas — mindhárman az Egyesült Államokból) összesen 3 936 000 lej értékben. Mindannyiuknak nagyon köszönjük!

Befizetni lehet: 1. személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2. csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asociatia Culturalã Minerva, Banca Comercialã Românã, Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3. banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4. (fôleg kolozsvári adományozók:) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon október 25-ig.

HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!

Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.

Szintén október 25-ig várjuk az emeleten azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy fôre esô jövedelem nem több, mint havi 500 ezer lej, s akik elô szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükrôl igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-elôfizetôk! A beérkezett megajánlások függvényében megszervezzük a rászorulóknak juttatott elôfizetéseket.

A szerkesztôség

Felgyorsult életünkben egyre gyakrabban érezzük, hogy nem mennek igazán jól dolgaink, másra, többre lenne szükségünk. A félig telt pohárban az üresen maradt részt látjuk csupán, s azt fel is töltjük nyugtalanságunkkal, haragunkkal, mérgelôdésünkkel. Ezt meg átadjuk szépen a körülöttünk élôknek. Belôlünk sokszor csak ennyi jut másnak. Ennyi jutott annak a belvárosban lakó öreg néninek is, ki sírva panaszolja, hogy egyetlen hozzátartozója, az unokája, kit ô nevelt fel, most úgy bánik vele mint a kutyával, még a saját házából is el akarja küldeni. Öreg már, hasznavehetetlen. S ami hasznavehetetlen, attól iparkodunk megszabadulni. Modern életünkhöz új, jól mûködô dolgokra van szükségünk. Sajnos, tárgyként kezeljük az embereket is, amíg lehet felhasználjuk ôket, azután meg... tûnjenek el az életünkbôl! Ez a mai civilizácó uralkodó emberképe. Kifejlesztettük ugyan magunkban az intelligenciát, becsvágyat, teljesítménytudatot és más tulajdonságokat, hogy megfeleljünk a társadalmi követelményeknek, hogy „jól mûködjünk" ilyen vagy olyan munkahelyen. Csak épp az altruizmust, a közösségi érzést, az erkölcsi érzékenységet, az emocionalitást, a szeretetet nem fejlesztettük ki eléggé magunkban.

Pedig egyáltalán nem lenne sikertelenebb egy üzletember, aki este hullafáradtan hazaérve, meglátva öreg édesanyját, kinek erejébôl csak egy teára futotta — nem rázná le ôt magáról (hagyjál nekem békét!), hanem egyszerûen csak annyit mondana: „Mama, köszönöm a teát".

Vasvári Szabó Márta

FALUDY GYÖRGY írói estjére október 25-én, szerdán 19 órakor kerül sor a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának nagytermében (Horea út 31.).

ÉVADNYITÓJÁT tartja a kolozsvári népfôiskola ma du. 5 órakor a Györkös- Mányi Albert-emlékházban. A mûsorban közremûködnek: Albert Júlia, Boér Ferenc, Dávid Gyula és Ruha István.

Megalapítása óta a Kriterion-koszorú egyike azoknak a legrangosabb erdélyi kitüntetéseknek, amelyekkel kiemelkedô mûvelôdési, mûvészeti és tudományos teljesítményeket ismernek el. A csíkszeredai székhelyû Kriterion Alapítvány öt esztendôvel ezelôtt, 1995-ben létesítette ezt a díjat, amelyet az elmúlt évek során Jakó Zsigmond történésznek, Tompa Gábor rendezônek, a Kulturális Antropológiai Munkacsoportnak, László Ferenc muzikológusnak és Faragó József néprajzkutatónak ítéltek oda. A Domokos Géza vezette alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén döntött az idei díjazottakról is. A testület értékelte azt a kimagasló szerepet, amelyet a szárhegyi mûvésztelep az elmúlt negyed században a hazai mûvelôdési-mûvészeti életben betöltött, és úgy határozott, hogy Gaál András, Márton Árpád festômûvészek, valamint Zöld Lajos nyugalmazott újságíró kapják meg az idei Kriterion-koszorút, amelyet 15 millió lej kíséretében december 15-én adnak át Csíkszeredában, a Kriterion-házban, ahol ez alkalommal gyûjteményes szárhegyi kiállítást is megnyitnak. Azokban az években, amikor a magyar mûemlékek megóvására költségvetési pénzeket alig fordítottak, Zöld Lajosnak kiváló szervezômunkával sikerült összefognia a helyi támogatókat, és megállította a gyergyószárhegyi Lázár-kastély végleges eltûnéssel fenyegetô pusztulását, egyházi beleegyezés és bérbe adás nyomán mûvésztelepi célokra is felhasználhatóvá újította fel a ferences kolostort. Zöld Lajos vezetésével, Gaál András és Márton Árpád mûvészeti irányításával és szervezômunkájával azután itt kezdett mûködni az ország egyetlen olyan képzômûvészeti alkotótábora, ahol festôk, grafikusok és szobrászok dolgoztak együtt, és az évek során Románia egyik legértékesebb képzômûvészeti gyûjteményét hozták létre. Ugyancsak évrôl évre Gyergyószárhegy adott otthont a hagyományápolás szolgálatában népmûvészeti alkotótábornak, és itt tartottak több olyan találkozót, amelyeknek meghatározó szerepük volt Erdély irodalmi életében. A ’89-es változások után, amikor különbözô meggondolatlan átszervezési intézkedések nyomán a mûvésztelep léte veszélybe került, megint ôk voltak azok, akiknek sikerült ösztönözniük az eddigi munka folytatását, és nemzetközivé szélesítették ki az alkotótábor hatókörét.

Kriterion Alapítvány

kerül sor október 25-én, szerdán délelôtt 11 órakor, a Pro Iuventute Egyesület székházában (Mócok útja 75. szám). A találkozó vendégei: dr. T. Veress Éva egyetemi adjunktus, Tóthfalussy Béla nyugalmazott rádiószerkesztô, Mátyás Jenô és Jakab Lajos nyugalmazott operaénekesek, valamint Kiss Csaba ifjú humorista. A „kínálat" pedig: Bió vagy nem bió?..., Mindennapi mérgeinkrôl, zene, humor, poézis... Valamennyi kedves ôszikét (de fiatalabbakat is) nagy szeretettel várják a házigazdák: Molnos Lajos és Sebesi Karen Attila.

Hétfôn reggel nyolckor megnyílt a Széchenyi téri felújított Napolact üzlet. Kérésünkre Fodor Liviu igazgató elmondta, hogy kb. 700 — azaz hétszáz — millió lejt fordítottak a modernizálásra, arra, hogy Kolozsvárhoz méltó szintû kiszolgálásban részesíthessék a vásárlókat. Mivel az elôzô feltételek középszerûsége megkövetelte a változtatásokat, növelték a raktározási felületet, a régebbi hûtôgépek mellé újakat vásároltak, némelyeket kicseréltek. Ezenkívül padlócsempét raktak le, kicserélték a falicsempét, festettek, változtattak a mérlegelési módszereken, sôt, a polcok, hûtôk és pénztárgépek elrendezésénél is a vevô igényeit tartották szem elôtt: rövidíteni a pénztár elôtti sorbanállás idejét. Az eredmény: már az elsô napon kézrôl kézre adják a kilincset a vásárlók.

Csurulya Szidónia

Hétfôn reggel a Babes–Bolyai Tudományegyetem dísztermében megnyitották azt az ünnepségsorozatot, amelyet a Frankofon Belga Irodalomtudományi Központ (CSLBF) fennállásának tizedik évfodulójára rendeztek. Ezen Andrei Marga rektor és oktatásügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy ’89 után a belga egyetemek az elsôk között léptek kapcsolatba a BBTE-vel, és az együttmûködés azóta is eredményesen folytatódik. Rodica Pop CSLBF-igazgató méltatta az eltelt tíz évet, melyet a sokoldalú munka jellemzett. Hervé Hasquin, a vallon közösség miniszterelnöke, a brüsszeli Szabadegyetem tanára, emlékezett arra, hogy 1992-ben épp ebben a teremben avatták díszdoktorrá. Az azóta eltelt idôt hagyományteremtésre, az irodalmi és más vonatkozású együttmûködés elmélyítésére használták, méghozzá az EU-s szervezetekkel karöltve. Nemcsak a francia nyelvû irodalmi együttmûködésrôl, hanem más szakkapcsolatokról van szó.

A rendezvénysorozaton nagyszámú belga vendég személyiség, többek között Xavier Van Migem bukaresti nagykövet vesz részt. Tegnap irodalmi tanácskozást, román és francia nyelvû színházi felolvasást tartottak, és a Szentegyház utcai galériában megnyitották Cãlin Stegerean metszetkiállítását. Ma újabb irodalmi fórumot, szakembertalálkozót, könyvbemutatót tartanak, délután pedig a Beszterce-Naszód megyei árokaljai kastélyban felavatják a Babes–Bolyai Tudományegyetem frankofon központját. Este Monique Dorsel (Brüsszel) szavalómûsorát rendezik meg.

A CSLBF tartós kapcsolatokat ápol a brüsszeli, louvini egyetemekkel, a bolognai, caceresi, cadixi, edinburgi, párizsi, pécsi, poznani és mulhouse-i egyetemek azonos profilú központjaival, valamint sok nemzetközi frankofon szervezettel. Tevékenységét a Belgiumi Királyi Francia Nyelv- és Irodalomtudomány Akadémia támogatja.

Ö. I. B.

Újabb Cap de Afis-koncert a láthatáron: a Zulu Concerts és az Afis mûsorújság szervezte sorozat most a rapzene kedvelôinek szerez örömet, szerdán 20 órától a tordai Democratii együttes koncertezik. A belépés ingyenes, az Atlantic diszkó a koncert alkalmából hip-hop-estet rendez.

A duó, Belu’ és Mr. King 1994 óta zenél, de csak 1997 óta indult be a kezdeményezés. Eddig 15 zeneszámot jegyeztek (számítógépen és szintetizátoron készítették el), a dance beütésû rapzenét mûvelik. Tordán, Aranyosgyéresen, Busteni-ben, Sepsiszentgyörgyön, Szamosújvárt, Bukarestben, Sinaián és Kolozsvárott léptek föl az André és a 3 Sud Est együttes elôzenekaraként. Elôénekeltek még a BUG Mafia, La Familia, Sing Sing BB, As XX, HiQ bandáknak. A Samfest 2000 fesztiválon a 3. helyet szerezték meg a hip-hop kategóriában.

Póka János András

— 1852. április 24-én nyílik meg a forradalom után újjászervezett Kolozsvári Kaszinó;

— 1852. május 6-án Erdélyi Bánya-, Erdô- és Sóigazgató Hivatal létesül kolozsvári székhellyel;

— 1852. augusztus 2–4-én Ferenc József császár meglátogatja Kolozsvárt, a Bánffy-palotában száll meg;

— 1852 októberétôl 1855-ig jelenik meg a Berde Áron szerkesztette gazdászati-kereskedelmi, irodalmi-tudományos jellegû Hetilap;

— 1852-ben mozgalom indul a Fôtér — akkori Nagypiac — templom körüli falának lebontására, a vásáros bódék eltakarítására;

— 1852-ben Veress Ferenc Sétatér utcai házában megnyitja a város elsô fotómûtermét;

— 1853 februárjában nyílik meg Csiki és Sigmond Szeszgyára a Külsô Magyar utcában (ma 1989. december 21. u. 81–83. sz.);

— 1853. május 28–június 1-je között jár elôször Kolozsvárt Jókai Mór felesége, Laborfalvy Róza színházi vendégszereplése alkalmából;

— 1860-ban a kolozsvári magyar színtársulat Bukarestben vendégszerepel;

— 1860–1867 között jelenik meg Fekete Mihály, majd Kôváry László szerkesztésében a Korunk címû politikai hírlap;

— 1861 áprilisától újjászervezôdnek Erdély választott önkormányzati szervei, Kolozsvárt a májusban tartott választások eredményeként ifj. Pataki József lesz a polgármester, Gyergyai Ferenc a királybíró;

— 1861 novemberében, gróf Mikó Imre példáját követve, a választott városi tisztségviselôk benyújtják lemondásukat.

Összeállította: Gaal György

Az idô vasfoga és a szegénység könyörtelenek: egy világhírû, a közel száz esztendeje városunk és nemzetünk jelképének számító Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János remekmûvét, az összeomlás fenyegeti. Olvasóink számára nem újdonság, hogy néhány hónapja nagylelkû felajánlás született: Kolozsy Sándor, a kincses városból elszármazott, Ausztráliában élô és dolgozó szobrászmûvész, erre a célra létrehozott alapítványával körbekalapozva a világban szétszórt magyarságot, vállalta, hogy a jubileumi 2002 ôszére elvégzi az óhatatlanul szükséges restaurálást. Az akarat, a pénz adottak, csupán a helyi hatóságok és más helyi szervezetek bólintása hibádzik.

Valóban csupán ennyin múlna a Mátyás-szobor sorsa?

*

— Mi a Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság álláspontja ebben a kérdésben? — kérdeztem Balogh Ferencet, a szervezet elnökét.

— Köztéri szoborról van szó, amelyet a város adminisztrál. Bármilyen vele kapcsolatos javításra a polgármesteri hivatal ad ki építési engedélyt. Amihez még szükséges az Országos Mûemlékvédelmi Bizottságnak és egy országos mûvészbizottságnak a véleményezése. Minden új és régi mûalkotás esetében a miniszternek kell kineveznie egy ilyen szakbizottságot. A Kelemen Lajos Mûemlékvédô Egyesület civil szervezet, nem tud megvalósítani ilyen munkát. Azt sem tudjuk, hogy Kolozsy Sándor milyen vizsgálatra alapozza felújítási elképzelését. Mert más ötvözetekbôl készültek a régi szobrok, és más anyagokból készülnek a maiak. Az eljárás az, hogy a tulajdonos, a polgármesteri hivatal, megrendeli a vizsgálatot, majd annak eredményét ismerve pályázatot hirdet meg a munkálat elvégzésére. Mi jelenleg nem ismerjük a Mátyás király szoborcsoport pontos külsô és belsô állapotát. Valamikor a 70-es években Károly Sándor szobrász vizsgálta meg, én tôle hallottam, hogy már akkor a szobor fémtalpán repedés volt. Most részletesen kellene megvizsgálni. A Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság tizenhárom országban gyûjtött aláírásokat, hogy azokkal gyakoroljunk nyomást a román kormányra, amely az egyetlen, aki megteheti: javasolja a világörökség részévé a kolozsvári fôteret és a Mátyás király szoborcsoportot. De Bukarestben nem akarták ezt megtenni, mondván, hogy „ilyen fôtér és ilyen szobor még van az országban". A nemzetközi restauráló szervezet, az ICOMOS alelnöke pedig világosan kijelentette: „Nem törôdünk a Mátyás-szoborral, mert nem akarunk politikával foglalkozni".

— Ha összejönne minden feltétel, meglennének az engedélyek és a pénz, mennyi idôt venne igénybe a restaurálás?

— Gondolom, két-három hónapot.

Balogh Ferenc megígérte, hogy kapcsolatba lép Kolozsy Sándorral, és részletesen konzultál vele.

*

Virgil Pop, a Kolozs, Maros, Fehér és Hunyad megyéket magában foglaló területi mûemlékvédelmi bizottság vezetôje szerint egy ilyen restauráláshoz az országos mûemlékvédelmi bizottság elvi hozzájárulása szükséges, de a döntô szót a tulajdonos, a helyi tanács mondhatja ki. Kérvényezni kell egy városrendészeti igazolvány kiállítását, amelyre harminc napon belül jöhet válasz. De a Pop úr véleménye, hogy a jelenlegi helyi politikai viszonyok között, sajnos, szóba sem jöhet egy ilyen munkálat. „Tavasszal, amikor még reménykedtem, hogy Funart nem választják újra, úgy képzeltem el, hogy a szoborcsoport felújítása végett fel kell venni a kapcsolatot a magyarországi restaurátorokkal. Esetleg a szoborcsoportot átszállítani javítás céljából hozzájuk, miközben itt el lehetne végezni a talapzat restaurálását, hiszen az is nagyon rossz állapotban van. Most azonban el kell halasztani ezt a tervet."

Arra a kérdésre, hogy restaurálás nélkül még kibír-e négy esztendôt a Mátyás szoborcsoport, Pop úr igenlô választ adott.

*

A politikusok, beleértve a helyi RMDSZ-köröket is, egyértelmûen azon az állásponton vannak, hogy a Mátyás-szobor restaurálására vagy a téma felvetésére, bár jócskán megérett rá az idô, a választások elôtt szó sem lehet. És azután is csak nagy elôvigyázatossággal, a magyarellenességében messzi földön hírhedt polgármester céljainak holtvágányra juttatásával szabad eljárni. Különben kô kövön és Mátyásunk a talapzatán nem marad...

*

Hétköznapjaink tapasztalatai alapján állítható: a restaurálást az emberi fejekben kell elkezdeni. Hiábavaló minden felújítás, ha a felelôtlen személyeket sem a mûemlék, sem a jogszabály iránti tisztelet nem riasztja vissza az efféle „testközeli mûélvezettôl".

Ördög I. Béla

Joggal váltott ki visszatetszést a kormánynak egyik legutóbbi rendelete azoknak a közvetlenül nem érintetteknek a részérôl, akik egyáltalán tudomást szereztek róla. Arról az elmúlt években már gyakorlattá vált intézkedésrôl van szó, amely révén a törvényszegô, az állammal szembeni pénzügyi kötelességeiket semmibe vevô, lenézô adóköteles nagyvállalatoknak ismételten megbocsátják „fogyatékosságukat", és elnézik nekik jelentôs összegûre növekedett adósságaik nagy részét. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter nevét sokan sokféleképpen fogják még emlegetni és példaként felhozni, de semmi esetre sem a jó gazdálkodás vagy szakértelem mintájául. Nem is olyan régen a pénzügyminiszter még fenyegetôzött és csôdeljárásokat emlegetett, azt követelve ugyanakkor a kormánytól és parlamenttôl, hogy komolyan vizsgálják ki az elmúlt években jóváhagyott pénzügyi adósságok újraütemezését, illetve elnézését. Ezzel ellentétben, szintén az ô javaslatára, a kormány újabb adósságátütemezést hagyott jóvá. Azok az állami vagy magánvállalatok ugyanis, amelyek október végéig kifizetik az állami költségvetésnek adó- és illetéktartozásukat „kegyelemben", amnesztiában részesülnek, és nem számítanak fel nekik késedelmi kamatot, amely egyébként kötelezô lenne ezért a késésért. Amennyiben az adótörlesztést csupán november végéig ejtik meg, a késedelmi kamatot 60 százalékkal lecsökkentik. Azokat pedig, akik december közepéig szánják rá magukat rendezni az állammal szembeni tartózásaikat, alig „felére" büntetik, hiszen elnézik a késedelmi kamat 45%-át. De kedvesen engedékenynek bizonyult a költségvetés azokkal a már megszokott lemaradókkal szemben is, és elnézést elnézésre halmozva nekik is megkegyelmez — újból —, akik még mindig a régebbi és többször újraütemezett adósságaikat törlesztik. Mert ha hirtelenjében kifizetik a hátramaradt adósság 30 százalékát, elnézik nekik a szintén részletre fizetett késedelmi kamatnak is a 30 százalékát.

A megszellôztetett statisztikai adatok szerint a hivatalosan 150 000 milliárd lejre becsült romániai pénzügyi blokád legnagyobb részét éppenséggel az adók és illetékek, a társadalmi biztosítás, a különleges alapokba ki nem fizetett tartozások összege alkotja. Ilyen körülmények között valójában hamis nagylelkûség az az állítás, hogy az adósságok átütemezésével és egyes nem fizetôk „felmentésével" a nehézségekkel küzdô vállalatokon akarnak segíteni. Ezzel a különös „segítséggel" az állam tulajdonképpen a pénzügyi fegyelmezetlenséget bátorítja, vonták le a következtetést a gazdasági szakemberek. Példaként az országos dohánygyár esetét emlegették, amelyet eddig nem kevesebb, mint ezerötszáz milliárd lejjel ajándékozott meg az állam. Így lett szegényebb a költségvetés 357 milliárd lej jövedéki adó bevétellel, 35 milliárd lej nyereségadóval, 112 milliárd lej áruforgalmi adóval, a tiszta nyereség után számítható egyéb, 61 milliárd lejnyi illeték befizetésével. Emellett a dohánygyárnak 547 milliárd lejes adósságát további öt évre ütemezték át , és megfeledkeztek behajtani tôle 544 milliárd lej késedelmi kamatot is. De az állam nagylelkûsége még ennél is tovább terjedt ezen az ôszön. Mert az adósságok újraütemezése mellett külön szabályozással gondoskodott a szeszes italt gyártó és forgalmazó cégekrôl is. Azzal a magyarázattal, hogy valahogyan mégiscsak kicsikarja a különféle kötelezô adókat és illetékeket ezektôl a vállalatoktól is, a pénzügyminiszter november elsejétôl elnézi a jövedéki (luxus) adó felét mindazoknak, akik nem tartoznak az államnak. De a kedvezményben végül is az adósok is részesülhetnek hasonló arányban, amennyiben év végéig törlesztik tartozásaikat. Valószínûleg a kormány által megszánt gazdasági nehézségeik miatt nyilvántartott „italos" cégeknek ezért ütemeztek át az elmúlt évben 1700 milliárd lej adósságot.

A minimál- és átlagbérek, meg az ezeknél jóval kisebb nyugdíjak nehézségénél megrekedt képzelet szinte fel sem tudja fogni, értékelni ezeket, az így elúszó hatalmas pénzösszegeket, és emiatt szinte lehetetlen felmérni a már amúgy is csôdhelyzetben lévô román gazdaság valóságos helyzetét. Találgatni lehet, azonban azokra a kérdésekre, hogy kiknek és miért áll érdekükben ilyen jellegû gazdaságpolitikát folytatni, pontos választ aligha lehet adni. Mert hogy ebbôl választási „hitelre" szert tenni nem lehet, az biztos. Az ilyen jellegû állami vagy kormányszintû hozzáállásról, magatartásról pedig már évekkel ezelôtt levonta a következtetést a legegyszerûbb átlagpolgár is, aki szerint itt az boldogul, aki minél jobban meglopja az államot, kikerüli vagy semmibe veszi a törvényeket. Ezt az egyeseknél jól bevált gyakorlatot mégsem tanácsos az átlagpolgárnak is követni. Mert a fizetésbôl vagy nyugdíjból élôk zsebének amúgy is hatalmasnak bizonyuló adók és illetékek ki nem fizetése vagy késôi törlesztése esetén nála nem lesz bocsánat, kíméletlenül behajtják a késedelmi kamatot is rajta, ráadásul a rosszul fizetô vagy eladósodott szegény emberrel egy pillanatig sem bánnak olyan lágyszívûen, mint a nagy cégekkel, hanem üldözik, perelik, kilakoltatják, kisemmizik, elárverezik. Az állam rajta, rajtunk könyörtelenül érvényesít minden szabályt.

A meghálált adósságokról szóló statisztikai adatokra visszatérve, a sajtóban még azt is megemlítették, hogy a pénzügyminisztérium által az elmúlt két évben újraütemezett, illetve „elnézett" adósságok összege 49 ezer milliárd lej. A munkaügyi minisztérium pedig nagy nehézségek árán „áldozhat" az ez évi másfél százaléknyi nyugdíjnövelésre alig ezerhétszáz milliárd lejt...

Újvári T. Ildikó

a „nagy" újságíró dolgozatában — mert néha a funarióta gondolkodásmódba merevedett kiadványokba is belelapozok —, hogy „Frunda György egy vidéki városocska ügyvédecskéje, aki ilyen, olyan, sôt amolyan is, amiért elnökjelöltnek szemtelenkedik!

Isten bizony, kedvelem ezeket a hazafias szószba mártott és felhevített igyekezeteket, mert ezekbôl a xenofób gôgbe csomagolt szöveggyöngyszemekbôl annak a rettenetes frusztráltságnak a leplezetlen hangja vinnyog elô kristálytisztán, hogy mennyire szeretné(k), ha a neki(k) rendelt jelölt-konglomerátumból bár egy Frundához fogható volna...!

(-is-)

Harmincöt mérkôzés után megszakadt Venus Williams veretlenségi sorozata. A világranglista 3. helyén álló amerikai teniszezô háromjátszmás mérkôzésen kikapott honfitársától, Lindsay Davenporttól az 535 ezer dollár összdíjazású linzi WTA-torna döntôjében. A fináléban: Davenport (amerikai)–V. Williams (amerikai, 2.) 6–4, 3–6, 6–2.

Venus Williams legutóbb június 6-án, a francia nyílt bajnokság negyeddöntôjében, a spanyol Arantxa Sanchez-Vicariótól kapott ki.

Azóta Wimbledonban, Stanfordban, San Diegóban, New Havenben, a New York-i US Openen, valamint a sydneyi olimpián maradt veretlen.

A nôi tenisz leghosszabb veretlenségi sorozatát Martina Navratilova mondhatja magáénak: 1984-ben 74 mérkôzést nyert zsinórban.

Linzi sikerével Davenport 228 pontra megközelítette az éllovas Martina Hingist a nôi teniszezôk világranglistáján. A svájci játékos egy héttel ezelôtt 531 ponttal vezetett a tengerentúli játékos elôtt.

WTA-világranglista (zárójelben a legutóbbi helyezés): 1. (1.) Hingis (svájci) 5812 pont, 2. (2.) Davenport (amerikai) 5584, 3. (3.) Venus Williams (amerikai) 4072, 4. (4.) Szeles (amerikai) 2889, 5. (6.) Martinez (spanyol) 2716, 6. (5.)Pierce (francia) 2715, 7. (8.) Serena Williams (amerikai) 2306, 8. (7.) Tauziat (francia) 2142, 9. (9.) Sanchez-Vicario (spanyol) 2130, 10. (10.) Testud (francia) 1756, 11. (11.) Kurnyikova (orosz) 1742, 12. (13.) Coetzer (dél-afrikai) 1703, 13. (14.) Capriati (amerikai) 1675, 14. (15.) Rubin (amerikai) 1650, 15. (12.) Huber (német) 1638, 16. (16.) Mauresmo (francia) 1433.

Vasárnap délután az A. S. Dumi fitness rendezésében a sportcsarnokban zajlott a tizenkettedik Mr. Napoca testépítô verseny. Az évezred utolsó Mr. Napocája Angelo Alexa, a második helyezett Sebas-tian Vãsut, a harmadik pedig Gáspár Imre lett. A zsûrinek nem volt könnyû dolga. A versenyzôk közti korkülönbség is számottevô volt, a legidôsebb Eugen Demeni 42 éves sportolónak a feleannyi idôs, azaz húszegynéhány éves résztvevôkkel szemben kellett helyt állnia, és nem is akárhogyan. Ô lett a negyedik helyezett. A szponzorszegény rendezvény elsô tíz helyezettje speciális ételkiegészítôket kapott, és a nyertes pénzjutalomban is részesült. Az összeget nem nevezték meg a rendezôk, de a Megyei Testépítô Bizottság elnöke szerint nem nagy összeg.

Csurulya Szidónia

Az A osztály 8. fordulójában a Kolozsvári U-ACSA a Sportul Studentesc otthonában kapott ki 82–75-re, a Dési Szamos a Bukaresti Rapid ellenében maradt alul, a Kolozsvár a 8. helyen áll 10 ponttal. A férfi bajnokságban: Nagyszeben–Kolozsvári U 88–85, a fiúk a 7. helyen tanyáznak 8 ponttal.

(-bb)

A play off elsô fordulójában egy pontos, de annál értékesebb gyôzelmet ért el a kolozsvári diákcsapat, amely a Nagybányai Remint gyôzte le 15–14 arányban. A következô fordulóban, szombaton a BukarestiSteaua látogat városunkba.

(-bb)

Az aranyosgyéresi Sodronyipar Sport Egyesületnél a napokban új vezetôséget nevezett ki a nagyüzem, mivel a sportegyesület eddigi elnöke, Mihai Fetitã mérnök lemondott. Helyette Octavian Moisét nevezték ki, míg a labdarúgó szakosztály élére Mihai Bordea helyett Andrei Drãghici (a Sodronyipar egykori csatárának a fia) került.

Schmidt Jenô

A Bükkben, a Szent Erzsébet forrás körüli mezôn rendezték meg az elmúlt hét végén az iskolások és a hivatásos futók versenyét. A szervezô a megyei tanügyfelügyelôség és a sportigazgatóság volt, akik a versenyre kisebb megyei központokból is beszervezték a versenyzôket.

A gyôztesek: 11–12 évesek: Cãlin Cozma (Szamosújvári 1. számú iskola), Dorin Herman (Aranyosgyéresi 3. sz. isk.) és Köô András (Kolozsvári 3. sz. isk). Lányok: Alexandra Faur (28. sz. D. Prodan), Mihaela Mocan és Simona Bâlc (mindkettô 3. sz. isk.). 13–14 évesek: Rãzvan Pop (L. Blaga isk.), Paul Botezan és Lucian Valea (Aranyosgyéresi Avram Iancui isk.), valamint Dana Treica (Zenelíceum), Sonia Fenesan (12. sz. isk.) és Nagy Ibolya (2. sz. isk.). A leigazolt versenyzôk megyei szintû bajnokságán: ifjúsági II. korosztály: Iuliu Simisan, Nyerges Mihály és Vlad Mora (Telecom Líc.). Lányok: Mihaela Susã (TSK), Alina Rotaru és Florina Abrudan (Telecom). Ifi I. korcsoport: Mayer Olivér, Ovidiu Lupa és Ciprian Deák (TSK). Lányok nem indultak (!?). Utánpótlás: Krisán József (KMSK). A megyei szintû versenyben a következô eredmények születtek (1984–85, és 85–86 születettek számára): elsô korcsoport: Lukács András (Dési Ipari Líc.), Marius Cozma (Dési CCH) és Laurentiu Santa (Dési Ip. Líc.). Második korosztály: Paul Costea (Dési 2. sz. isk.), Horatiu Bodea (Dési 1. Sz. Líc.) és Vasila Spãtaru (Feketetó).

Nagy Péter

Az október végi szép idô sok gyereket csalt ki a monostori erdôben megrendezett tájfutóversenyre. A szervezôk örömére a szamosújvári 1. Számú Általános Iskola is szép számmal képviseltette magát.

Eredmények: lányok I–IV. osztály: I. Kony Anna (Brassai); II. Alexandra Costea (6. Sz. Ált. Isk.); III. Müller Márta (Apáczai); V–VI. osztály: I. Andrea Muresan; II. Livia Tapalã; III. Larisa Todor (mindannyian 1. Sz. Ált. Isk. Kolozsvár); VII–VIII. osztály: I. Anca Fuia; II. Bányai Andrea; III. Valeria Striblea (mindhárman a szamosújvári 1. Sz. Ált. Isk. tanulói). Kezdôk: I. Incze Réka (Babes–Bolyai); II. Pataki Enikô (Állami Magyar Opera). Haladók: I. Váradi Júlia; II. Váradi Orsolya (mindketten a Horea Ált. Iskolából).

Fiúk: I–IV. osztály: Szabó Csanád (Brassai); László Botond (Báthory); V–VI. osztály: I. Andrei Lucaciu (1. Sz. Ált. Isk.); II. Andrei Topan (Szamosújvári 1. Sz. Ált. Isk.); III. Ovidiu Chinon (1. Sz. Ált. Isk.). VII–VIII. osztály: Ioan Cioban (Szamosújvári 1. Sz. Ált. Isk.); II. Dániel Márton (K-vári 1. Sz. Ált. Isk.); III. Miklós Barna (Báthory). Kezdôk: I. Müller Csaba; II. Bíró Attila (mindkettô Apá-czai); Haladók: I. Andor Csaba; II. Kiss Lehel (Báthory). Díszoklevelet kapott Elena Simionescu, a K-vári 1. Sz. Ált. Isk. tanárnôje és Dorel Verde, a Szamosújvári 1. Sz. Ált. Isk. tanára, ahonnan a legtöbb iskolás jött el a versenyre.

Májai Ferenc

Félidejénél tart a vízilabda Szuperliga ôszi idénye. A 4. kettôs fordulóban az esélyes csapatok megerôltetés nélkül nyertek, minden találkozón lehengerelve ellenfelüket. Eredmények: Nagyváradi Körös–KMSC 18–2 (2–0, 5–1, 4–0, 7–1) és 21–4 (2–2, 7–0, 4–2, 8–0) — a vendégek felkészülési lehetôségének hiánya abból is látszik, hogy mindössze az elsô negyedet bírták szusszal — ’83-as Ifjúsági Válogatott–Dinamó 16–2 és 13–3, Steaua–Sportul Studentesc 11–3 és 12–1. A Rapid–Aradi Astra találkozókat november 10-re halasztották. A 6. fordulóból elhalasztott mérkôzésen: ’83-as Ifjúsági Válogatott–Körös 5–19 és 2–14. A táblázat jelenlegi állása:

1. Körös 10 8 1 1 148— 45 17

2. Dinamó 8 7 1 0 92— 24 15

3. Steaua 8 7 0 1 83— 16 14

4. Rapid 6 5 0 1 65— 20 10

5. Astra 6 2 0 4 34— 64 4

6. KMSC 8 1 1 6 24— 94 3

7. Ifj. Vál. 10 0 1 9 22–129 1

8. Sportul 8 0 0 8 25–101 0

A vetélkedô két hét múlva — november 4–5-én — folytatódik az 5. fordulóval, a következô párosítás szerint: KMSC–Sportul (Gyulafehérváron), Dinamó–Rapid, Steaua–Körös és Astra–Ifjúsági Válogatott.

(radványi)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hétfôn megfosztotta aranyérmétôl Alexander Leipold német szabadfogású birkózót. A sportoló a sydneyi ötkarikás játékokon megnyerte a 76 kg-osok versenyét, de a doppingvizsgálat során az anabolikus szteroidok közé tartozó nandrolon nyomaira bukkantak szervezetében.

A B-próba által is megerôsített pozitív doppingteszt miatt Leipoldot kizárták, így utólag az amerikai Brandon Slay-t nyilvánították a súlycsoport gyôztesének, második a koreai Mun Eui Jae, harmadik a török Adem Bereket.

l Három és fél évtizedes emlék: 1965-ben nagyszabású nemzetközi atlétikai versennyel avatták fel a brazíliai Sao Paolóban Dél-Amerika új, egyben legnagyobb és legkorszerûbb sportcsarnokát. A pontérték-szerinti táblázat szerinti legjobb eredményt a mi Balázs Jolánunk érte el: 180 cm-rel nyerte a nôi magasugrást. Ezért Sao Paolo tagállam kormányzójának rendkívüli nagydíjával jutalmazták.

l Nem kerek évforduló, de a Ferencváros, egyben a magyar labdarúgás két világháború közötti egyik legszebb fegyverténye fûzôdik ehhez a naphoz, 1937-tôl. A Közép-Európa-kupa (KK) döntôjének visszavágóján a magyar fôvárosban aratott, s valahogy elégtelennek tûnô 4:2-es gyôzelem után az olasz fôvárosban is nyerni tudott a Fradi a Lazio ellen! 5:4-re gyôzte le a kor legendás nagy középcsatára, Silvio Piola irányításával kiálló olasz kék-fehér gárdát! Sárosi György 3, Kiss és Toldi 1–1 gólt lôtt, a találkozó fordulópontját jelentette, hogy 4:3-as ferencvárosi vezetésnél Háda József kapus kivédte Piola 11-esét. Ez szárnyát szegte az olasz csapatnak, a Fradi játékosai pedig a himnusz hangjai közt vehették át az értékes trófeát.

L. F.

1990 óta egyre több civil szervezet jött létre Romániában. Ezek közül soknak Kolozsváron van a székhelye. Többségük fô célkitûzése a társadalom peremére szorult emberek támogatása, megsegítése. Ilyen többek között az Asklepyos orvosi-szociális segélyszervezet, a Szexuális Nevelés és Védelem szervezete, a Gyermek, Közösség és Család Alapítvány, az Agape Alapítvány az Élet Védelmében, a Mentor Jótékonysági Alapítvány, a Pszichikai Sérültek Szövetsége stb. Ezek az alapítványok és szövetségek kimondottan humanitárius munkát végeznek, 90%-ban önkéntesek, szociális munkások segítségével. Ami viszont munkájuk megkönnyítésében a legfontosabb: a jó kapcsolat és a nyílt párbeszéd kialakítása a helyi közigazgatással.

Elsô látásra a párbeszéd információcserén alapszik. A valóságban ez sokkal bonyolultabb folyamat. Mivel az alapítványok és szociális szervezetek a legtöbb támogatást a helyi közigazgatástól, illetve különbözô kormányzati szervektôl várják, fontos, hogy partnerekként mûködjenek együtt. Ha ez létrejön, a kreatív munka is sokkal könnyebbé válik. Zárt társadalomban ez nehezen valósulhat meg, mivel a hivatalos szervek függôségi viszonyban vannak más felettes szervektôl, és ezt a függôséget nem tudják levetkôzni. Egy nyílt társadalomban másoktól független intézmények mûködnek, akikkel sokkal könnyebb a kapcsolatteremtés. Szociológusok százai dolgoznak olyan kommunikációs kapcsolat kialakításán, amely egy átmeneti társadalomban, mint a mienk is, megkönnyítené a független ember kialakítását.

Egyik pozitív példája a helyhatóságokkal való közremûködésnek a Család típusú házprogram beindulása, melynek célja olyan otthon felépítése, amely menedéket szolgáltat a családi környezetbôl kiemelt gyermekek számára, ahol nem érzik addigi környezetük hiányát, ugyanakkor az ideiglenes örökbefogadóknak fedél kerül a fejük fölé. Ennek a programnak a jó kivitelezéséhez a helyi vezetôk tudtak és tudnak a jövôben is segítséget nyújtani. Szintén a helyi közigazgatás segítségével lehetett beindítani a Közösségi Programot, amely települések fellendítését hivatott támogatni. Jelenleg 5500 ember vesz részt a programban, amely elsôsorban olyan segélyekbôl áll, mint az ivóvíz bevezetése, az orvosi és szociális ellátás javítása, új munkalehetôségek létrehozása.

A kolozsvári Szociális Központ azon munkálkodik, hogy az összes alapítvánnyal közös munkát végezzenek — mondotta Popa Delia menedzser.

(horváth)

A dési Sportcsarnokban a Kereskedelmi, Ipari és a Mezôgazdasági Kamara, a Dési Polgármesteri Hivatal, valamint az Expo Transilvania rendezésében idén is megnyitották a III. Samus Expo közfogyasztási javak vásárát.

Megnyitó beszédében Ioan Ungur, Dés polgármestere megköszönte a jelen levô vállalatok részvételét, a szervezés minôségét, hangsúlyozva: az idei vásár alapján kialakult összbenyomás a „felnôtté válás" jele. Mint mondotta, minden nehézség ellenére a jövôben is megrendezik, sôt a Szamosok vidékének vásárává bôvítik a Samus Expót. A megnyitón jelen volt Vasile Matei és Alexandru Lãpusan képviselô, Somogyi Gyula alprefektus, Nicolae Pop, Szamosújvár polgármestere és Ioan Pintea alpolgármester, Marius Mânzat dési alpolgármester és sok más helyi intézményvezetô. Összesen 26 kolozsvári, dési, szamosújvári, brassói, kürtösi és felsôbányai vállalat mutatkozott be.

A standok közt járva igen gazdag reklámanyaggal hívta fel magára a figyelmet a Romstal helyi kirendeltsége (ez, sajnos, a legtöbb standról nem mondható el). A Romstal profi módon tudta Désen is kínálni a kazánokat, fûtôtesteket és a modern fürdôszoba-berendezést. Az Imsat Somes szintén a legkorszerûbb Bosch elektronikus berendezéseket, távközlési berendezéseket, fûtôkazánokat kínálta.

A dési Samus a Mobexperten keresztül igen gazdag bútorkínálatot mutatott be. A város húsárugyára, a Ricona rendkívül hangulatos és étvágygerjesztô standon mutatta be termékeit, az erdélyi ízekre épülô, külalakban is korszerû, magát mutogató húsipari készítményeket.

A Désaknai Sóbánya standja esztétikájában talán a legnívósabb volt. A standon kisfilmet lehetett állandó jelleggel megtekinteni a sókitermelés minden fázisáról.

Az újabb Samus Expo kiállítások fejlôdése jelezte, hogy a bemutatott termékek iránt nagy érdeklôdés van, sok üzlet született, ami a kezdeményezôk elkötelezettségét dicséri.

Lukács Éva

Bingó Liberty (TVR)

1. Újrahúzott (necâstigor) szelvények — 2 000 000 lej: Maria Tarta, Dés; Ioan Crãciun, Beszterce; Ioan Manu, Kolozsvár; Anisca Ardelean, Zilah.

2. Ingyenes szelvények — 2 millió lej: Dochia Boca, Torda; Dana Stanciu, Kolozsvár; Lucia Brad, Balázsfalva; Victoria Lupsa, Beszterce; Dombi Anna, Aronyosgyéres.

3. Bingónyeremények. Sor (linie): 1354, 1665; bingó: 1949. Országos sor, illetve bingó: 13982; 13861. Alsorozat (subserii): 218; végzôdések: 13848–14148.

4. Tombola. Szeles Sándor, Zilah; Zane Eugen, Kolozsvár; Petru Ampoita, Gyulafehérvár; Nistor Olimpia, Beszterce; Doina Vas, Kolozsvár; Stefãnitã Inel, Zilah; Boia Nicolae, Gyulafehérvár; Nicolau Maria, Kolozsvár; Zãgrean Viorica, Beszterce; Ilariu Ilea, Kolozsvár.

Szuperbingó (PRO TV)

1. Újrahúzott szelvények — 2 millió lej: Alin Criste, Zilah; George S. Galcã, Aranyosgyéres; Simona Ploscar, Kolozsvár.

2. Ingyenes szelvények — 2 millió lej: Alex G. Coroi, Kolozsvár; Andrei Ursu, Óradna; Simándi Jenô, Nagyenyed.

3. Bingónyeremények: PIROS kartonok. Sor (linie): 921; bingó 684; szupersor–szuperbingó: 656. ZÖLD kartonok. Sor: 307, 757; bingó: 680, 1002. Szupersor–szuperbingó: 738. KÉK kartonok: sor: 1281; bingó: 639. Szupersor–szuperbingó: 708.

Teleeurobingó (Antena 1)

1. Nyertes szelvények — 2 millió lej: Trifan Rares, Aranyosgyéres; Pandur Vasile, Topánfalva; Gicinean Vasile, Beszterce; Negrean Ancuta, Zilah; Hiriza Florin, Marosújvár; Ceãlãus Serban, Torda; Crija Bogdan, Beszterce; Crecan Aurelia, Zilah; Danci Iuliana, Gyulafehérvár.

2. Bingónyeremények: sor 919; bingó: 165. Szuper-sorozatszámok: 191 566, 192 304, 192 302, 191 736, 193 049.

3. Telefonos játék: Gheorghe Berghean, Szászsebes: Matiz személygépkocsi.

• 40 000 márkával lett gazdagabb az az olasz állampolgár, aki mintegy száz személynek ígérte meg, hogy olaszországi vízumot és munkavállalási engedélyt szerez. Caterino Luigi (46) ezért fejenként 1000 márkát kért, amibôl elôlegként meg is kapott 400-at. Caterinót csalással vádolják, és ötnapos elôzetes letartóztatásba helyezték. A férfinél több, az olasz munkaügyi minisztérium által kiállított, de utólag kézzel „módosított" engedélyt is találtak.

• Teherautó ütött el biciklist Nagykapuson. Szilágyi János figyelmetlenül akart átkelni biciklijén az úton, és a vaslui-i származású Cristian Ciura (28), a 975–CP–95 rendszámú Volvo TIR-kocsi kormányánál már nem tudta kikerülni. A férfi mindössze csonttöréssel megúszta a karambolt.

• Hat személy sebesült meg a pénteki, December 1. úti balesetben. Az esetet szombati lapszámunkban már ismertettük, ám azóta a vizsgálatok során kiderült, hogy a baleset okozója, Eugen Buz — a szászfenesi kaszárnya szakaszvezetôje — ittas állapotban ült autóba, és a baleset pillantában szabálytalanul elôzött.

• 250 millió lej értékben lopott Aurel Claudiu Rézmûves. A 17 éves kolozsvári fiatal még a tavasszal rabolt ki két házat, ahonnan a fenti értékben vitt el javakat. A más esetekért is vizsgált fiatalembert minôsített lopással vádolják és elôzetes letartóztatásban van.

• Átment mellkasán a szekér annak a férfinak, aki 21-én a mezôn lelte halálát. A nyíresi, 67 éves Eugen Chereches kukoricát szedett, megbotlott, és beesett a szekér alá, amely átment rajta. A helyszínen életét vesztette.

• Figyelmetlen gyalogost gázolt pénteken 5.50 órakor Ioan Dacian Stanciu (20), aki 1310-es Daciájával a Monostori úton haladt, amikor Maria Cenan (43) eléje került. Az asszonyt koponya- és agyalapi sérülésekkel, lábtöréssel és egyéb zúzódásokkal kezelik.

Balázs Bence

Vasárnap délben nagy sikerû bemutatót tartott az Ifjúsági Ház mögötti CUG-sporttelepen a Kolozs Megyei Ebtenyésztôk Szövetsége. A közönség idomítással, ôrzéssel és védelemmel kapcsolatos számokat tekinthetett meg, melyek ismételten bizonyították, hogy az ember leghûségesebb négylábú barátja méltán számíthat tehetsége osztatlan elismerésére. A rendezvény tovább erôsítette az ebtenyésztô mozgalmat Kolozsváron.

Keller Lager néven új sört dobott piacra a Dél-afrikai Köztársaság-beli Breweries International konszern tulajdonában lévô kolozsvári Ursus sörgyár. A dél-afrikai és kínai piacon már sikert arató sörmárka a nyár elején jelent meg Románia déli és keleti régióiban, ám erdélyi terjesztésére csak mostantól kerülhetett sor.

A szabvány félliteres üvegekben forgalomba kerülô sör alacsony áron lesz megvásárolható, a gyártó ötezer lej körüli árat ajánl a forgalmazóknak. A pasztôrözött sör 4% alkoholt tartalmaz, s az ebbôl adódó luxusadó-csökkenésnek, no meg a visszafogottabb dízájnnak köszönhetô az alacsony ár.

A gyártók szerint a Keller Lager az elsô lépcsôfok az Ursus sörgyár termékpalettájának a bôvítésében, várhatóan még a következô szezon elôtt piacra kerül a sokak által hiányolt barna sör, majd a késôbbiekben az Ursus alkoholmentes változata is.

Erdei Róbert

Románia szuverén hitelbesorolása mindegyik nagy nemzetközi hitelminôsítô listáján mélyen a befektetôi alapfok alatt, a spekulációs fokozat alapszintjén van.

A londoni Fitch és a New York-i Standard and Poor’s B mínusszal, az ugyancsak amerikai Moody’s ennek megfelelô B3-as osztályzattal tartja nyilván a hosszú futamú román szuverén devizaadósságot, illetve devizakötvényeket. Ennél egy fokkal lejjebb már a C kategória következik, amit a nemzetközi tôkepiacon bóvlikötvénynek nevezett, igen nagy kockázatú adósságpapírokra szoktak adni a hitelminôsítôk.

A nagy hitelminôsítôk közül az

S and P a legkritikusabb a hazai gazdasággal szemben. A cég áprilisban, a szuverén nem fizetési kilátásokról kiadott jelentésében az „adósságszolgálati problémáktól sebezhetô" országok között említette — egyebek mellett Zimbabwe és Elefántcsontpart társaságában — Romániát.

Augusztusban azonban az S and P negatívról stabilra javította a román szuverén besorolás kilátását, amivel elhárult annak veszélye, hogy a román országosztályzat belátható idôn belül a még elfogadható kamatok melletti nemzetközi tôkepiaci megjelenést gyakorlatilag kizáró C kategóriába csússzon le. A kilátás javítását a Standard and Poor’s a devizakészletek feltöltôdésével és a reformokban elért „bizonyos haladással" indokolta, kitartott ugyanakkor amellett, hogy a román besorolásra továbbra is politikai bizonytalanság, gyenge lábakon álló költségvetés és a jórészt változatlanul megreformálatlan gazdaság állapota gyakorol nyomást.

Az októberi fogyasztói áremelkedés várhatóan 2,5 százalékra mérséklôdik a szeptemberi 2,8 százalékról — jelentette ki Mugur Isãrescu. A miniszterelnök errôl azt követôen nyilatkozott, hogy a Temes megyei Nagycsanádon Orbán Viktor magyar kormányfôvel együtt egy Magyarországgal közös új határátkelôt nyitott meg.

Az októberi inflációt a szakértôk is 2,5 százalékra becsülik. Legújabb hivatalos hazai várakozások szerint idén az infláció üteme év végére eléri a 40 százalékot az eredetileg tervezett 27 százalék helyett, de így is kevesebb lesz a tavalyi 54,8 százaléknál. A hivatalos inflációs várakozást a 100 éve nem tapasztalt nagy szárazság, a gyenge euróárfolyam és a magas olajár miatt kellett év közben megváltoztatni.

Szeptemberben az infláció üteme éves szinten 44,9 százalékra mérséklôdött az augusztusi 45,4 százalékról.

A kôolaj világpiaci drágulása következtében Romániában is emelkedtek az üzemanyagok árai. A Petrom egyelôre nem módosította árait. Hétfôn Kolozsváron a magánbenzinkutak némelyike már reagált a változásra. A Shell nem emelte a benzin árát, de a gázolaj literét 340 lejjel drágította. Az OMV a benzint átlagosan 200 lejjel, a gázolajat 300 lejjel drágította. A Petromidia kôolajfinomító úgy értékeli, hogy a benzin ára nem állapodhat meg a 15 ezer lejes küszöb alatt, mert az ráfizetéses lenne a vállalatnak.

Tegnaptól került forgalomba az ötszázezer lejes bankó, valamint az új ezerlejes fémpénz. Az Aurel Vlaicu arcmását és a Román Nemzeti Bank cégjelzését ábrázoló ötszázezer lejes plasztikpénz mérete 165/76 milliméter, domináns színe a sárga, további zöld, kék és narancssárga pasztellárnyalatokkal. A bankjegy színén virágmotívumok, hátoldalán mértani alakzatok jelennek meg. A domború feliratokkal ellátott ötszázezer lejes ugyanakkor — a kétezer és tízezer lejes bankókhoz hasonlóan — áttetszô kis ablakocskát is tartalmaz, ahol a bankó értékét tüntették fel.

Az ezerlejes fémpénz ezüstös színû, átmérôje 22 milliméter. Az új pénz felismerését megkönnyítendô, a világtalanok számára az érme élét recézéssel látták el. Az ezerlejes érme az ezerlejes papírpénzzel együttesen lesz forgalomban.

A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel — jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetôje.

Ioan Muresan román és Artur Balazs lengyel mezôgazdasági miniszter a múlt héten Varsóban tartott CEFTA miniszteri tanácskozás keretében kétoldalú megbeszélést folytatott, s ezen egyetértettek abban: a CEFTA keretein belül Magyarország zavarja a szabadpiac legtöbb szabályát élelmiszeripari termékeinek szubvencionálásával.

Halász János szerint a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország — az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében — nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelôk szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít.

A magyar kereskedelmi képviselô emlékeztetett arra, hogy a Romániában büntetôvámmal sújtott baromfihúsra az idén a magyar termelôk semmilyen szubvenciót nem kaptak és augusztus 31-tôl megszûnt a sertéstenyésztôk támogatása is.

A román fél a magyarországi magas szubvenció vádját a román vámstatisztikai adatokra építi. „Komolyan feltételezhetô, és ez a szakmában nyílt titok, hogy a román importôrök éppen a magyar termékekre kivetett magas vám miatt a vámnál alacsonyabb összegû vásárlási árakat jelentenek be" — mondta Halász.

A román vámstatisztikák olyan magyarországi árakat mutatnak, amelyek alapján úgy tûnik: Magyarországon a szubvenció szintje meghaladja az Európai Unióban alkalmazott támogatások mértékét. „Ez egyszerûen nem igaz" — szögezte le a magyar kereskedelmi képviselô.

Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezôgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. Halász János szerint ezeket az intézkedéseket sem igazolják a gazdasági tények, valójában pótcselekvések, mivel a hazai termelôk védelme nem egészül ki a hazai termelôk támogatásával.

A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentôs Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az elsô félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élôállatot és állati termékeket, ebbôl a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. A nôvényi vagy állati zsírok és olajok 14,7 millió dolláros összimportjából Magyarország 3,1 millió dollárral részesedett.

Az utcai pénzváltóknál a forint 78/80, a márka 10 600/10 700, a dollár pedig 24 700/24 900 lejbe került.

Ma reggel a Macrogroup Rt. váltóiban az induló árfolyamok: a német márka 10 650/10 750, az amerikai dollár 24 800/25 000, az olasz líra 10,70/10,95, az osztrák schilling 1490/1550 lejbe kerül.

Behozhatatlannak tûnik Ion Iliescunak és a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának az elônye a november 28-ra kitûzött romániai elnök- és parlamenti választásokig — ez derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet vasárnap hozott nyilvánosságra a megrendelô, a Szabadságért és Fejlôdésért Román Szövetség nevû civil szervezet. A felmérés egyedisége abban rejlik, hogy a munkában három neves romániai közvéleménykutató intézet — a CURS, az IRSOP, és a Metromedia Transilvania — is részt vett. A jóval alacsonyabb hibaszázalékkal számoló kutatás értelmében Ion Iliescura a biztosan szavazók 47%-a voksolna. Nagyon szoros a verseny a második helyért: Mugur Isãrescura 15%, Theodor Stolojanra 13%, Corneliu Vadim Tudorra pedig 11% szavazna. A harmadik helyen Frunda György, Petre Roman és Theodor Melescanu osztozkodik 4%-kal. Nagy a bizonytalanok száma: a megkérdezettek 30%-a nem tudja, kire szavazna, vagy nem menne el szavazni.

Az RTDP továbbra is fölényesen vezet: a megkérdezettek 52%-a szavazna Iliescu pártjára. Második helyen a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt áll 11%-kal, ôket a Román Demokratikus Konvenció 2000 követi 7%-kal (a szövetségnek el kell érnie a 10%-os bejutási küszöböt). Mind a Demokrata Pártra, mind az RMDSZ-re a megkérdezettek 6–6%-a szavazna. A Szövetség Romániáért épp eléri a pártok számára kötelezô 5%-ot. A Román Nemzeti Egységpárt és a Román Nemzeti Párt alkotta Nemzeti Szövetségben a választók alig 1% bízik. A megkérdezettek 29%-a bizonytalan.

A Szabadság megkérdezte Frunda Györgyöt, hogy visszalépne-e az elnökjelöléstôl valamelyik esélyes román jelölt javára, amennyiben a közvélemény-kutatások egyre inkább egy Iliescu–Vadim Tudor második fordulóval fenyegetnek. Egyes kommentárok szerint ugyanis nem lehet kizárni, hogy az ugyanazon szavazótábort célzók közül sem Mugur Isãrescu, sem Theodor Stolojan nem jut be a második fordulóba. A szenátor kifejtette: nem számol ezzel a lehetôséggel. Meglátása szerint ha vissza is lépne, a romániai magyarok nem zárkóznának fel egy emberként valamelyik román jelölt mellett.

Megkérdeztük: véleménye szerint mi a magyarázata annak, hogy személyére a megkérdezettek 4%-a, az ôt jelölô szövetségre pedig az alanyok 6%-a szavazna. Frunda elmondta: úgy értesült, hogy a megkérdezettek között a magyar nemzetiségû alanyok aránya nem tükrözte a romániai magyar lakosság arányát. A szenátor biztos abban, hogy az RMDSZ-re és annak elnökjelöltjére leadott szavazatok száma közt nem lesz lényeges eltérés.

Frunda Györgytôl megtudtuk: a szenátor ma délben teszi le jelölését a Központi Választási Bizottságnál.

Hírügynökségi jelentések szerint Frunda György hétfôn Bukarestben sajtóértekezletet tartott, ahol részletesen beszámolt Bihar, Arad és Maros megyében tett választási kampánykörútjáról és köszönetet mondott Bihar, Fehér és Kovászna megyei támogatóinak, ahol az eredeti terveknél több aláírás gyûlt össze.

Sz. K.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete hétfôn összesítette Frunda György szenátor, a szövetség államfôjelöltje támogatására gyûjtött aláírásokat. Az eddigi összesítés szerint Kolozs megyében több mint 27 ezer aláírás gyûlt össze. Ez nem végleges szám, hétfôn délután további listák érkezését várták. Mint ismeretes, az RMDSZ-nek országos szinten 300 ezer aláírást kellett összegyûjtenie, amihez Kolozs megyének 30 ezerrel kellett hozzájárulnia. Értesülésünk szerint országosan 315 ezer támogató aláírás gyûlt össze.

Kónya-Hamar Sándor képviselô, az RMDSZ megyei elnöke a Szabadságnak elmondta: a kolozsvári magyarság körében — minden szervezés ellenére — többen voltak, akik megtagadták az aláírást, s csak a külhoni állampolgárságot támogató listát látták el kézjegyûkkel. — Ennyi gyûlt össze, vállaljuk ennek a következményeit. Ez volt a kolozsvári magyarság álláspontja, ezt kell elfogadni — mondta Kónya-Hamar.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete arról nem tudott információkat szolgáltatni, hogy a külhoni állampolgárság támogatására eddig hány aláírást sikerült összegyûjteni, ennek nem szabtak határidôt.

P. A. M.

— A novemberi választások eredményei, az elnökjelöltek és a pártok támogatottsága valószínûleg nem fog teljes mértékben megegyezni a megmérettetést megelôzô közvéleménykutatások adataival. Ennek ellenére nem hiszem, hogy az elkövetkezô idôszakban látványosan módosulna a jelenlegi sorrend sem az elnökjelöltek, sem a pártok soraiban — nyilatkozta a Szabadságnak Gabriel Andreescu politológus, a romániai Helsinki Bizottság elnöke, akit lapunk arra kért: kommentálja a szinte napi rendszerességgel megjelenô felmérésekben tükrözötteket.

Andreescu úgy értékelte: valóban nagy a veszélye annak, hogy az RDK 2000 ne érje el a szövetségek számára megállapított 10%-os küszöböt. Véleménye szerint ez a parasztpárt „öngyilkos" politikájának, a vezetôség sorozatos rossz döntéseinek az eredméye.

Arra a kérdésre, hogy Iliescuék — nyilatkozataik értelmében — akkor is koalíciót alakítanak, ha a választási eredményeik ezt nem teszik indokolttá, Andreescu elmondta: meglátása szerint az RTDP-nek minden oka megvan arra, hogy koalícióban gondolkozzék, mert így a kormányzás terheit, felelôsségét megoszthatja majd a partnerekkel. Ugyanakkor — mondotta — az RTDP-nek mindenképpen szüksége van új erôforrásokra. Andreescu szerint eddig a Nemzeti Liberális Párt mutatkozik a legérdekeltebbnek az RTDP-vel való szövetkezésre.

— Ami az RMDSZ-t illeti, továbbra is kérdés, hogy elfogadná szövetségesnek az RTDP-t, ha az felajánlja. Annyit tudok, hogy egyes RMDSZ-politikusok komolyan latolgatják ezt a lehetôséget. Ugyanakkor szép számmal vannak a magyar civil társadalomnak olyan köztiszteletnek örvendô alakjai, akik, tudomásom szerint, határozottan elleneznek egy ilyen partnerséget. Nehéz döntés elôtt áll az RMDSZ. Annyi bizonyos: amennyiben kormányon maradna, ez sok szempontból elônyös lenne a romániai magyarság számára — mondotta Andreescu. — Azt viszont nem tudnám megmondani, hogy az RTDP mennyire gondolhat komolyan egy ilyen ajánlatot, mennyire akarja a „modern párt" látszatát kelteni — tette hozzá.

Kérdésünkre, hogy jól döntött-e az RMDSZ akkor, amikor önálló elnökjelöltet állított, Andreescu úgy vélekedett: Frunda György négy évvel ezelôtti jelenléte a választási kampányban nagyon jótékony hatással volt a román–magyar kapcsolatok alakulására. Most azonban az etnikumközi kapcsolatok már nem olyan drámaiak, a jelölésnek ez a funkciója tehát csökkent.

Gabriel Andreescu szerint Mugur Isãrescunak van a legnagyobb esélye arra, hogy bekerüljön Iliescu mellett a második fordulóba. Arra azonban nem talált magyarázatot, hogy Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökjelöltjének miért növekszik a népszerûsége.

Erdei Róbert

Az elnökválasztásokon függetlenként induló Mugur Isãrescu kormányfô hétfôn letette jelölését a Központi Választási Bizottsághoz, amelyet a testület érvényesnek nyilvánított. Az államfôjelölt a sajtónak azt nyilatkozta, hogy személy szerint ezt a napot tekinti a kampány kezdetének.

Eddig Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt, Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért elnökjelöltje tette le jelölését a Központi Választási Bizottsághoz.

Az 1956-os forradalom 44., a Magyar Köztársaság kikiáltásának 11. évfordulóján rendezett állami ünnepség a nemzeti lobogó felvonásával kezdôdött meg hétfô délelôtt, a budapesti Kossuth téren.

Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfô és Áder János házelnök együtt tisztelgett az ’56-os mártírok emlékmûve elôtt, majd Nagy Imre sírjánál és Mansfeld Péter nyughelyénél a Rákoskeresztúri köztemetôben.

Göncz Árpád leköszönt köztársasági elnök és Demszky Gábor fôpolgármester is részt vett a Nagy Imre egykori budapesti háza elôtt tartott megemlékezésen. A volt államfô szólt arról, hogy Nagy Imre nevét egyre kevesebbet hallani, pedig tettei 1848 miniszterelnöke, Batthyány mellé emelték ôt. Nagy Imre jelkép marad, amíg élünk — fogalmazott Göncz Árpád.Száz fiatal vehette át a Hûség a hazához Érdemkereszt kitüntetést az 1956-os forradalom és szabadságharc 44. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Corvin-közben, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnökétôl.

Snagovi koszorúzás
Az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából hétfôn megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát.

Az emlékezés virágait a magyar kormány nevében Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, az erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság részérôl Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre helyezte el. Koszorúztak a helyi polgármesteri hivatal képviselôi is.

Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követôen Romániába hurcolták, majd itteni számûzetésük azzal ért véget, hogy az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak — jelenti az MTI.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]