2001. augusztus 2.
(XIII. évfolyam, 177. szám)

Augusztus 6-tól
Megdrágul az útlevelek, jogosítványok és forgalmi engedélyek díjszabása

(1. old.)

A Versenytanács jóváhagyásával a belügyminisztérium megnövelte az útlevelek, jogosítványok és forgalmi engedélyek díjszabását. A Mediafax jelentése szerint ezentúl tíz százalékkal többet kell fizetni az említett dokumentumok kiállításért. Az útlevelek esetében az illetéket 155 ezer lejre, a jogosítványok kibocsátásához szükséges díjszabást 282 ezer lejre emelték, a forgalmi engedélyekért pedig az érdekelteknek 179 ezer lejt kell majd fizetniük.

A külföldön tartózkodó román állampolgárok által igényelt turista útlevél díjszabása nem módosult. A Mediafax jelentése szerint az új árak augusztus 6-tól lépnek érvénybe.

Gyógyszermérgezéssel szállítottak kórházba két gyermeket

(1. old.)

Egy négy-, illetve ötéves kénesdi gyermeket szállítottak be a Fehér megyei kórházba, miután nagyobb mennyiségû gyógyszert szedtek be. A Mediafax jelentése szerint a gyermekeket a szülôk magukra hagyták, anyjuk testvéreikkel vásárolni mentek Zalatnára. Az édesanya elmondása szerint távozása elôtt elrejtette a gyógyszereket, ám a gyermekek megtalálták azokat. A kicsinyekre súlyos állapotban bukkantak. Az édesanya tájékoztatása szerint a gyermekek körülbelül negyven pilulát nyeltek le. Az orvosok gyors beavatkozásának köszönhetôen sikerült megmenteniük a két kicsi életét, akiknek állapota mára javult. Amennyiben nem érkeznek idejében kórházba, végzetessé válhatott volna a baleset.

Siralmas állapotban Kolozsvár játszóterei
Vandálok rongálják a hintákat

(1., 7. old.)

Nyár derekán fokozódik a gond: mivel kössük le az iskolai, óvodai foglalkozások szünetében, a vakációzó gyerekek figyelmét?

Napjainkban egyre ritkábbak a hazai gyártmányú játékok, legalábbis városunkban már nincs olyan gyár, amely gyermekjátékokkal foglalkozna. Néhány évvel ezelôtt még léteztek Kolozsváron játékgyárak, ezek többsége azonban ma már inkább dísztárgyak, karácsonyfadíszek gyártásával foglalkozik. Az egyetlen helyi üzem, amely még gyárt játékokat a Mobilã si Jucãrii, de ez is csak fa alapanyagú termékekkel foglalkozik. A piacot elárasztották a külföldi játékszerek, emiatt a hazai kereslet visszaesett, majd szinte meg is szûnt.

A város játéküzleteinek kínálata szinte megegyezik, mindenütt ugyanazok a nyugati típusú darabok csalogatják a gyerekeket. Roskadoznak a polcok a plüss állatkák alatt, a babák között legtöbb a Barbie–típusú, a puzzle játékok népszerûsége is az utóbbi évek alatt ugrott meg. A Centrál áruház játékosztályán elmondják, ilyenkor nyáron a legkeresettebb játékok a labdák, a különbözô homokozókészletek és a kisautók. A lányok még mindig a babákat részesítik elônyben és a különféle plüss figurák is nagyon kedveltek. Javában tart a Pokémon-láz is, az üzletben hatalmas választékát találjuk a mesefigurával díszített játékoknak: kirakósok, kulcstartók, figurák, bármi, amin a népszerû rajzfilm szereplôinek képmása megtalálható, vonzzák az ifjú vásárlókat. A játékok többsége kínai gyártmányú, de akadnak holland darabok is. Az elárusítók szerint a játékok iránt mindig nagy a kereslet, náluk nincs uborkaszezon.

A városban nyaraló gyerekek gyakran felkeresik a játszótereket, ahol szabad levegôn mozoghatnak. A kolozsvári játszóterek minôségérôl Boros János alpolgármestert kérdeztük:

— Kolozsvár játszóterei siralmas állapotban vannak. A város idônként foglalkozik a problémával, a tanács néha utal ki pénzt a karbantartásra. A legnagyobb gondot a rongálások jelentik, ez már-már a vandalizmus határát súrolja. Nemrég láttam egy jelentést a sétatéri játszótérrôl, ahol hatalmas törés–zúzás történt. Azonnal felmértem a kárt, és utasítottam a Közterület-fenntartó Vállalatot, hogy javítsák meg az eszközöket. Ehhez persze pénzre van szükség.

Nem érkeztek visszajelzések arról, hogy sérülések történtek volna a játszótereken. Terveink szerint legalább a délutáni és esti órákra csendôröket rendelnénk a terek mellé, hogy elejét vegyük a további rongálásoknak. Öröm volt számomra, hogy a nemrég megnyitott Sun strandon a játszóteret teljesen felújították, átfestették, kijavították. Igaz, hogy a tér védett helyen van, de ezt kellene elérnünk nekünk is, hogy az összes játszótérre ennyire vigyázzunk.

Ha konkrét visszajelzések nem is érkeztek játszótéri balesetekrôl, tény, hogy a megrongált, rossz állapotban lévô szerek sok gondot okozhatnak. Ezért a játszótéri idôtöltés fokozott figyelmet igényel.

S. B. Á.

Továbbra is Magyarország a legnagyobb befektetô
Kis Kolozs megyei statisztika

(1., 8. old.)

Kolozs megye ipari termelése az idei nyár elsô hónapjában, a statisztikai hivatal jelentése alapján, 5,7%-kal bizonyult kisebbnek a tavalyi hasonló idôszakéhoz képest. De a hat hónapi össztermelés 2,1%-kal lépi túl a tavalyi elsô félévi teljesítményt. Kiemelkedô eredményeket a következô iparágak értek el: fémfeldolgozás, fa- és bútoripar, készruha, kaucsukfeldolgozás, mûanyagfeldolgozás, elektromos gépek és készülékek gyártása. 2001 elsô felében a leszállított termék összértéke meghaladta a 7101 milliárd lejt, amelynek 25%-a került kivitelre. Június 30-án közel 11 milliárd lejjel több értékû áru volt raktáron, mint május végén.

A mezôgazdasági betakarítások közül július 23-ig a következôket végezték el: ôszi árpa 2165 hektáron (=100%), 2486 kg-os átlaghozammal, búza és rozs 13 550 hektáron (42%), 2717 kg/ha, tavaszi sörárpa 3490 hektáron (21%), 1938 kg/ha.

Az elsô hat hónapi összesített munkatermelékenység az iparban 8,4%-kal haladta meg a tavalyi hasonló idôszakbelit. Idén júniusban Kolozs megyében 49 577 munkanélküli személyt tartottak nyilván, 190-nel kevesebbet, mint májusban. Az inflációs ráta a májusi szinthez képest 1,6%-kal emelkedett. Néhány példa: élelmiszerekben — liszt (18,4%), kenyér és péktermékek (17%), burgonya (33,6%), hús és húskészítmények (30,3%), tej és tejtermékek (12%), cukor (18,2%), szeszesitalok (12,8%), kakaó és kávé (11,5%); nem élelmiszerek — kötöttáru (15,2%), lábbeli (12,4%), bútor (13,1%), hûtôgépek és fagyasztóládák (15,9%), gáztûzhelyek és gáztartályok (17,6%), mosóporok (12,3%), vegyi cikkek (13,2%), kozmetikumok és higiéniai termékek (17,7%), gyógyszerek (19%), könyvek, folyóiratok, újságok (12,4%); szolgáltatások — ruha- és lábbelikészítés (19%), betegellátás (20,5%), gépkocsijavítás (21,8%), vízszolgáltatás, szennyvízcsatorna, hulladékelszállítás (12,4%), városi tömegszállítás (24,8%), posta és telefon (16%), szálloda (17,8%).

Júniusban Kolozs megyében a bruttó névleges átlagbér 4 280 633 lej volt, a nettó átlagkereset pedig 2 981 495 lejt ért el. Májushoz képest ez 2,5%-os, illetve 2,3%-os növekedést jelent. Az állami nyugdíjak átlaga 1 393 881 lej volt, ez 149 890 személyt érintett (439-cel többen voltak, mint május végén). Rokkantsági és háborús veterán nyugdíjban 532-en részesültek (átlagban 1 400 536 lejjel), mezôgazdasági nyugdíjt pedig 53 156-an kaptak (átlagban 270 770 lejt). 2001. július 10-én 29 795 munkanélküli személyt tartottak számon, ami a munkaképes aktív lakosság 9%-át teszi ki (1,8%-kal kevesebbet, mint tavaly júniusban). A munkanélküliek 65,6%-a munkás és 49%-a nô.

Kolozs megyében 2001. június 30-ig 37 044 kereskedelmi vállalatot tartottak nyilván, 203-mal többet, mint május végén. A külföldi össztôke meghaladta a 179 millió dollárt (3385 vállalat, a májusi 3351-hez viszonyítva), ami a következô országokból származik: Magyarország (közel 84 millió $), Luxemburg (38 millió $), Olaszország (20 millió $), Hollandia (7 millió $), Ausztria (6 millió $), Amerikai Egyesült Államok és Németország (4–4 millió $), Svédország (3 millió $), Kanada, Belgium, Ciprus és Franciaország (2–2 millió $).

Piros-sárga-kék irodabútor az NRP-nél

(1., 8. old.)

A Nagy-Románia Párt (NRP) szerdai sajtóértekezletén bejelentették: a közeljövôben nagyszabású átszervezési munkálatokat terveznek a tömörülés fôtéri székházában. A nagytakarítás, festés, ablaktisztítás mellett a nagy-romániások a bútorokat is lecserélik. Az újak, amelyek minden valószínûség szerint a párt megyei elnöke által vezetett Modena cégtôl származnak, piros-sárga-kék színben pompáznak majd.

Elhangzott: július 30-án a párt új megyei vezetôséget választott. A voksolás eredménye: Petru Cãlian városi tanácsos elnök, Mihai Muresan, a polgármesteri hivatal mûszaki igazgatója elsô alelnök, Dan Brudascu alelnök, Ovidiu Cãlin alelnök, Pop Eugen városi tanácsos alelnök, Vasile Rus alelnök.

A városi tanácsban kialakult helyzetrôl szólva Petru Cãlian elmondta: a párt elsôdleges célja az elôrehozott választások kiharcolása, de hajlandóak kompromisszumra. Szerinte a helyhatóság vezetôtanácsaiból távozott kollégái nem jártak el törvényesen, ugyanis a lemondást írásban kellett volna leadni. — A megoldás az lenne, ha valamennyi tanácsos összegyûlne, az érintettek írásban lemondanának és elfogadnánk a polgármester javasolta költségvetést. Sajnálatos, hogy az RMDSZ-tanácsosok engedtek a szociáldemokraták nyomásának és törvénytelenséget követtek el. Lemondásuk egyenlô a nullával — mondta Cãlian. Hozzátette: a nagy-románia párti tanácsosokat nem lehet lemondottnak tekinteni, hiszen a helyi döntéshozó testület nem fogadta el a polgármesterhez írásban eljuttatott távozási szándékot a városi tanácsból.

Elsô lépések a Felek biztonságosabbá tételére

(1. old.)

A kolozsvári rendôrség közlekedésrendészeti osztálya felhívja a nagyraktár-felületû teherszállító gépkocsik vezetôinek figyelmét, legyenek óvatosak az erdôfeleki ereszkedôn, figyelembe véve, hogy az utóbbi idôben ezen a helyszínen több halálos áldozatot okozó balesetre került sor. A Vasile Soporan prefektus utasítására létrehozott megyei közlekedésbiztonsági bizottság elsô ülésének napirendjén a Feleki-hegyi és Tordai úti veszélyes útszakasz biztonságosabbá tételéhez szükséges lépések meghozatala szerepelt. Eszerint a teherszállító gépkocsivezetôk figyelmét úgy kívánják felhívni a Feleken rájuk leselkedô veszélyre, hogy az illetô gépkocsivezetôknek fel kell mutatniuk a rendôröknek a kiszállást igazoló dokumentumot, amelyet ôk pecséttel látnak el.

Késedelmi kamatot fizetnek a jövedelembevallást elmulasztók
A kolozsváriak 87%-a tett eleget kötelezettségének

(1. old.)

A személyi összjövedelem bevallásának törvényes határideje július 31-én, kedden lezárult. A hónap utolsó napján készített pénzügyminisztériumi "elôfelmérés" alapján a 13 millióra becsült adóköteles lakosoknak 80–85%-a vallotta be idôben a jövedelmét, a legnagyobb "teljesítményt" Mehedinti és Tulcea megyékben könyvelték el, a legkevesebben pedig Iasi és Ialomita megyékben jelentek meg a pénzügyi igazgatóságoknál. A minisztérium javaslatára a helyi pénzügyigazgatóságok figyelmeztetô levelet küldtek a késlekedôk lakcímére. A Kolozs megyei igazgatóság korábbi sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy ez az értesítés az igazgatóságnak több mint 200 millió lejébe fog kerülni, amely jelentôs megterhelés a jelenlegi költségvetési hiány közepette.

Kolozs megyében a számítógépes nyilvántartás alapján 57 000 lakosnak kellett volna bevallania a jövedelmét, eddig több, mint 50 000 személy tett eleget ennek a kötelezettségének. Azok esetében, akik nem tartották tiszteletben a már kétszer meghosszabbított határidôt, késedelmi kamatot számolnak fel az évi adójuk alapján: amennyiben 30 nap késéssel teszik le jövedelembevallásukat, a kamat 10%-a, 30–60 nap késésért 30%, 60 nap után pedig az évi adónak 50%-a jelenti a késedelmi kamatot. A büntetést abban az esetben is felszámolják, amikor az utólagos adatösszesítések alapján az igazgatóságnak kellene a már törlesztett adóból bizonyos pénzösszeget visszafizetnie az adófizetônek.

(i)

KRÓNIKA

Kishírek

(2. old.)

NYÁRI HANGVERSENYT tartanak az Egyetem utca 5. szám alatti Piarista-templomban augusztus 2-án, csütörtökön este 7 órától. Közremûködik Radu Barbul brácsán, Octavian Morea és Mihai Barbul csellón, Pozsár Róbert orgonán. A mûsoron Bach-, Perti-, Valentini-, Belisi-, Senaillé-, Beethoven- és Morea-mûvek szerepelnek. A hangversenyre a belépés ingyenes.

Kataszteri összeírás a tordai RMDSZ székházában (A. Iancu 12.) kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 10–14 óra között.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor fogadóóráját pénteken, augusztus 3-án délután 14–16 óra között tartja a megyei RMDSZ Pavlov utcai (Cardinal Iuliu Hossu utca 21 szám) székházában.

Diabetikus központ

A Speranta Alapítvány harminckét helyes központot kíván létesíteni Várfalván cukorbetegek számára. Itt a környékrôl érkezô rászorultaknak munkát, kikapcsolódást és felügyeletet, kezelési szaktanácsadást biztosítanak. A beruházáshoz szükséges 290 ezer dollárt az alapítvány adományokból és a betegek hozzájárulásából akarja összegyûjteni.

LADO-program augusztusban

Az Emberjogvédelmi Liga (LADO) Kolozs megyei fiókja továbbra is folytatja az ingyenes jogtanács-szolgáltatást mindazoknak a személyeknek, akiknek alapvetô emberi jogait sértik meg. Augusztusban a szakemberek vakációzása miatt az ügyfélfogadás szünetel. Ezalatt az észrevételeket a székhelyre (bulevardul Eroilor 16, cam. 14) kell postázni vagy személyesen 8–15 óra között kell jelezni. Sürgôs esetekben a liga azonnal beavatkozik.

2001. szeptember 4-tôl visszaáll a rendes fogadóórarend: minden kedden 14–16 óra között várják a panaszosokat.

ÉszLeLô

(2. old.)

— Miért baj az, hogy a kolozsvári polgármester pihenôszabadságra ment?

— Azért, mert visszajön.

(öbé)

A látvány mûvészete és története
Korunk 2001. július

(2. old.)

A színes mûmelléklettel megjelenô Korunk-lapszám a képi kultúra felôl közelíti meg azt a kérdést, hogy miként jelenik meg a történeti realitás a mûvészetben, illetve, hogy miként határoz meg a képiség egy-egy kort. Gazdag elemzések, feltáró tanulmányok olvashatók a lapban Kolozsvári Márton és György Szent György-szobráról (Marosi Ernô és Prokopp Mária tollából). A kolozsmonostori konvent 1575-ös pecsétnyomóját Takács Imre, Bethlen Gábor pecsétjeit Kovács András, az erdélyi harangokon található középkori zarándokjelvényeket Benkô Elek mutatja be. Murádin Jenô a két világháború közötti erdélyi könyvillusztrációkról ír, Alexandru Polgár, illetve Lôrincz Ildikó pedig a kortárs kísérleti mûhelyek munkáját elemzi. A lapszámban olvashatók még Németh Júlia, Jakobovits Miklós, Sisa József, Zalán Tibor, Sipos Zoltán, Szigeti Lajos Sándor, Lászlóffy Aladár, Liviu Malita, Salamon András, Tóth Szabolcs, Molnár Jenô, Demeter Szilárd és Nagy Olga írásai.

Az Erdélyi Napló 31. számáról

(2. old.)

Országunk egyik legrövidebb nevû településérôl, a közvetlenül a magyar határ mellett megbúvó, "Isten háta megetti" Antról szól az Erdélyi Napló legfrissebb számának riportja. A Marosvásárhely fôterén tavasztól ôszig mûködô virágóráról és néhai alkotójáról, Tamás Jenô órásmesterrôl megemlékezést közöl a hetilap. Az idei Tusványost Dénes László értékeli, sajtótörténeti adalékokkal és helyzetjelentéssel Szôcs Géza szolgál, a szülôk iskolájáról Molnár Judit fejti ki véleményét, a kistérségek fejlesztési stratégiájáról Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke nyilatkozik. Folytatódnak Záhonyi Andrásnak a micskei falunapok kapcsán megfogalmazott gondolatai, a vezércikkben pedig Nits Árpád szatirikus eszmefuttatása olvasható Gyermekimádók kiszolgáltatottsága címmel.

Pompa a kertben
— öltözékbemutató az Erdôs Renée Házban

(2. old.)

Pompa a kertben címmel tartanak történelmi ihletésû öltözékbemutatót szombaton Budapesten, a XVII. kerületi Erdôs Renée Ház Galériájában.

Az érdeklôdôk Balázs Klára, Bányász Judit, Bein Klára, Góth Katalin, Dávid Hajnal, Katona Szabó Erzsébet, Kund Réka, Seres Edina, Madarászné Kathy Margit, Manninger Mária és Nyári Ildikó textiltervezô iparmûvészek munkáit láthatják a bemutatón.

Az alkalmi rendezvényhez kiállítás is kapcsolódik. Az öltözékbemutató ruháit tervezôk, illetve a tárlaton kiállítók többsége a Modern Etnikai Iparmûvészeti Csoport tagja. Hozzájuk kapcsolódva mutatkozik be három fiatal iparmûvész: Dávid Hajnal, Kund Réka és Seres Edina.

Az anyagukban, szabásukban a történelmi magyar viseletet idézô, mégis modern, napjainkban is hordható modelleket szeptember 2-ig tekinthetik meg az érdeklôdôk a XVII. kerületi Báthory utca 31. szám alatti Erdôs Renée Házban.

Vésô Ágoston kiállítása Budapesten

(2. old.)

Vésô Ágoston Munkácsy-díjas nagybányai festô munkáiból nyílt kiállítás a mûvész 70. születésnapján kedden Budapesten az Erdély mûvészetéért Alapítvány V. kerületi Vármegye Galériájában.

— Nagybányai születésem döntôen meghatározza hitvallásomat, mert megismerve nagy elôdeim mûvészetét, tudatosan vallom a bányaiságot és arra törekszem, hogy annak szellemiségét, alkotó módszereit a modern kor követelményeihez alkalmazkodva használjam fel, s az újabb idôk festészeti eredményeivel gazdagítsam — olvasható mûvészi hitvallása a kiállítás meghívójában.

Vésô Ágoston az MTI-nek nyilatkozva kísérletezô mûvészként jellemezte önmagát. Elmondta, bár képeinek többségét olajjal festi, de a pasztellt, a temperát szintén segítségül hívja mûvészi világának megelevenítéséhez.

Fantasztikus értéknek nevezve a nagybányai festészetet, hangsúlyozta: hiba volna veszni hagyni ezt a kultúrkincset. Ezért is vállalta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében 1996-ban megalakult Nagybánya Festôtelep mûvészi vezetését.

Az 50 alkotói évet átfogó, 56 festményt felvonultató tárlat megnyitásakor Tasnádi Attila, a Nemzeti Kulturális Alap titkára Vésô Ágoston mûvészetének méltatásán túl mûvészetszervezôi tevékenységét is kiemelte.

— Vésô Ágoston felújította azt a tradíciót, hogy ismét legyen mûvésztelep Nagybányán — mondta.

Mûvészetét ismertetve Vésô Ágoston többek között úgy fogalmazott a megnyitó résztvevôi elôtt: kisebbségi sorban születtem, élek, és ezt tükrözi munkám drámai hangulata is.

A mûvész a Barabás Miklós Céh tagja, a neves erdélyi mûvészeket tömörítô csoportosulás valamennyi kiállításán részt vett munkáival. Az elmúlt évben nyerte el a Munkácsy-díjat, 1997-ben Pro Cultura Hungarica elismerésben részesült, 1999-ben pedig szülôvárosában Pro Patria kitüntetést kapott.

Alkotásait a magyarországi közönség több kiállításon láthatta már. A kedden megnyitott, október 10-ig nyitva tartó tárlatot megelôzôen tavaly bemutatta alkotásait Budapesten.

A Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottai

(2. old.)

Az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyékben terjesztett Nyugati Jelen szerkesztôsége 2001-ben Simándi Böszörményi Zoltán egykori aradi újságíró emlékére országos riportpályázatot hirdetett meg 40 évüket be nem töltött hivatásos vagy nem hivatásos újságírók számára.

Beérkezett 26 pályamunka, ebbôl 25 teljesítette a feltételeket, azaz a postára adás dátuma nem haladta meg 2001. július 10-ét. A pályamunkákat öttagú zsûri bírálta el; tagjai Dr. Bényei József ny. fôszerkesztô, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségi tagja, a debreceni újságíró-iskola vezetôje; Dr. Cseke Péter, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a MÚRE szakmai-oktatási bizottságának elnöke; Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a zsûri elnöke; Kinde Annamária, a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium igazgatója; Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen fôszerkesztôje. A zsûri — nem egyhangúlag hozott — döntését követôen a díjazottak személyi adatait tartalmazó jeligés borítékokat 2001. július 23-án Aradon közjegyzô elôtt bontották fel. Díjazottak:

I. díj: Benkô Annamária, Ditró. Riportjának címe: A székelyek nem lesznek státusmagyarok (Jelige: Székely lejányka);

II. díj: Szôke Mária, Nagyvárad; A nyomor vándorai (Tizenharmadik tanítvány);

III. díj: Andó András, Arad, Megkeseredett paradicsom (Szüsziphosz);

III. díj: Gujdár Gabriella, Arad, Borosjenôben templomot épít száz református (Napocska).

Különdíj: Gazda Árpád, Kolozsvár, Csonkolással gyógyított vasút (Kalauz); Jánosi Katalin, Csíkszereda, Nem csirkefogók...csak CSIBÉSZEK (Kísérlet); Nagy Ágnes, Nagykároly, Korcs! (Forrás).

A Compaq cég különdíja: Magyari Sára, Temesvár, Tanulás és szakképzés a romák körében (Levendula).

Az Alföld c. napilap megjelenésének 140. évfordulóján elsô alkalommal megrendezett Aradi Magyar Sajtó Napján, 2001. július 28-án a díjakat (pénzjutalom, emlékplakett, oklevél) Böszörményi Zoltán nyújtotta át.

A riportversenyt 2002-ben ismét megrendezzük.

Jámbor Gyula,
a Nyugati Jelen fôszerkesztôje

VÉLEMÉNY

Több tükör kellene

(3. old.)

Tovább erôsödik a forint…Befejezték a kórház felújítását… Átépítették a gyôri sportcsarnokot… Európa legmodernebb színháza épül Budapesten… Stadionok újraépítésére több milliárd forintot különített el a magyar kormány… Lassan, de emelkednek a reálbérek… Konvertibilis lett a forint, a magyar pénznemet a spanyol bankok is jegyzik… A MOL Rt. tovább csökkenti a gázolaj árát…Erôsödik a magyar gazdaság… csökken a munkanélküliség… És a felsorolást folytathatnám.

Nálunk a hírekben mást hallunk: Románia a világon a 23. helyet foglalja el a korrupció tekintetében… tovább devalválódik a lej… megint nem szavazták meg a kölcsönt… további infláció várható… nincs pénz a nyugdíjak emelésére… nô a munkanélküliség… újból sok milliárdos csalásra derült fény… csôdbe ment egy újabb bank… nô az energiahordozók ára…újabb gyárat számoltak fel… újabb élsportolók kértek menedékjogot Amerikában… városok maradnak ivóvíz nélkül… az ország kétharmada létminimum alatt él (!!)…

Azt hiszem, nem kell gazdasági szakembereknek lennünk ahhoz, hogy tudjuk, milyen különbség lesz tíz év múlva a két ország között. Aki többször jár Magyarországra, szinte hónapról hónapra láthatja, érzékelheti a folyton növekvô ûrt a két ország között. De hát ezt is ki veszi észre? Többnyire mi. Egy nemrég közzétett felmérés szerint a Romániából külföldre utazó turisták 45%-a magyar, 20%-a roma és ennél kevesebb a román nemzetiségûek aránya. Nem csoda hát a nagyfokú igénytelenség, hogy a lopást, csalást, hazugságot, a kétszínûséget, lustaságot, intoleranciát, hanyagságot ne is említsem... És mégis mit támadnak a román lapok? A státustörvényt, a magyarokat, a Romániát "befeketíteni akaró" nyugati újságírókat, mások rosszul informáltságát… De azért mégis kellene EU, NATO, integrálódás, életszínvonal-emelkedés, vízummentesség…

Talán több tükör kéne…

Somogyi Botond

Puritán a talapzaton

(3. old.)

A fiatal Nánó Csaba nevén furcsa cikk jelent meg a Szabadság július 14-i számában. Egy magyar kereskedelmi tévéadó telefonos közvélemény-kutatása szerint a telefonálók 79 százaléka támogatta egy Kádár János-szobor felállítását. Ez az adat jellemzi egyrészt az illetô adó hallgatóinak "minôségét", másrészt úgy tûnik, az ellenzôk unták a kagylót felvenni. Ez a közvélemény manipulálásának ismert módja. Jellemzi a telefonálókat, hogy Kádár érdemeként ennek puritán megnyilvánulásait emlegették (csak?)! Valóban olvastam, hogy nagyfônök korában is kedvenc étele a morzsás metélt volt, az ágy szélén ülve, és kislábosból elfogyasztva. Tehát ha puritán kell a talapzatra: Kádár János.

A vezércikkben a szerzô Kádárt a mi nagyzási hóbortban (is) szenvedô fônökünkkel hasonlította össze, kiemelve, hogy míg a miénk a kultúrát "szemétdombra" küldte, addig Kádár’ ... Hogyan, nála nem volt cenzúra? Hazugság Aczél és a három T. (támogatott, tûrt, tiltott)? Eszerint a cenzúra ott "csak" szelídebb volt, talán ezért is a szobor? Különben mit szólnak a mi akkori írástudóink a "szemétdomb" jelzôhöz, akik írtak, és — ahogy lehet — komolyan hozzájárultak kultúránkhoz, sôt nemzetiségi kultúránkhoz is?

A gazdasági összehasonlítás is sántít. Mert igaz, hogy — a 60-as évek kivételével, mikor mi is "megettük" a kölcsönöket — amott jobban éltek. De 30 év alatt megettek 200 milliárdnyi dollár nettó és 30 milliárdnyi bruttó adósságot. Tudom, a hitel a gazdasági élet fontos emelôje, de ezt nem felélni kell, hanem olyan beruházásokra fordítani, amelyek hasznából az összeg visszafizethetô. De ez akkor ott sem sikerült. Biztos állás, kevés munka, kevés pénz — ez volt az önáltató jelszó. Az akkori kölcsönöket pedig ma jó, ha szinten tudják tartani.

Sokan Kádárt szavazták meg az évezred emberének. Nem ismerték történelmünket. Saját népébôl legtöbbet Dózsa György (mintegy 70 000 nemest, asszonyt, gyermeket) irtatott ki, valamint ennek legyôzôje, Szapolyai János, aki a mohácsi ütközet szabotálása árán lett király (körülbelül 70 000 jobbágyot irtatott ki). Ezután talán a Tanácsköztársaság és a fehér terror áldozatai következnek (2–3000 ember), Kádár "csak" a harmadik. Belügyminiszterként (1948–51) Rákosi parancsait teljesítette, az ÁVO-t szervezte, pontos adat a kivégzettekrôl nincsen, azokért ugyebár Sztálin a felelôs. Az 1956 miatt kivégeztetettek száma már ismertebb (mintegy 800), ezekért persze Hruscsov a felelôs, úgyhogy emiatt is jöhet a puritán szobra!

Nem tudom, a szerzô Magyarországon kikkel társalog. Kétségtelen, az 1940 után születettek óriási tömegét (ha szülei nem merték vagy nem tudták nevelni) a bolsevista iskola tanította. Ezek közül azt is, aki csodálkozott: "né, ez a kis román gyerek milyen jól tud magyarul!" — és aki ma alighanem italba fojtja gondját, hogy most miért nem lehet alig-munkával lébecolni. És az is, aki nem tudja, hogy Kolozsváron ma is több magyar él, mint Békéscsabán vagy Kaposváron.

A választások eredményébôl azonban úgy tûnik, hogy ez a "puritánkedvelô" tömeg — kisebbségbe szorul.

Nagy László

Újból Galiciában

(3. old.)

(Folytatás július 28-i számunkból)

Szent Jakab maradványait illetôen egyesek szerint valójában nem is ô, hanem a IV. században élt, germán törzseket térítô gallaeciai püspök, Priscilianus hamvai nyugosznak itt, akit — keleti vallási és görög bölcsészeti elemekkel keveredett, a tökéletesség, a világ isteni lényegének megismerésére törekedô és Mani, a III. században élt perzsa vallásalapító óperzsa és keresztény elemekbôl álló tanításából, valamint Gallaecia rómaiak elôtti vallási és mûvelôdési elemeibôl ötvözött — nézetei miatt a pápa eretneknek nyilvánított, s akit 385-ben Treverisben (ma Trier, Németország) lefejeztek. Tanai hosszú ideig fönnmaradtak Galiciában. Bárhogy is vesszük azonban, a sír IX. századi "megmutatkozása" vagy megtalálása abban az idôben, amikor a mórok az ibériai keresztények északi végvárait fenyegették, politikai szempontból döntô jelentôségû volt. Szent Jakab elôbb Galicia és León, majd az egész félsziget keresztényeinek védôszentje, a mórok elleni küzdelem erôs lelki támasza lett. A személye köré fonódott mondák az általa végbevitt csodákról, csodálatos tetteirôl szólnak. Van közöttük olyan is, amelyikhez igen hasonlít a mi Szent Lászlónk köré szövôdött mondák egyike-másika. Például az, amelyikben a halottaiból feltámadt Szent Jakab által vezetett keresztény sereg a szaracénokat üldözi. Ezek, hogy megmeneküljenek, pénzüket, drágaságaikat eldobálják. A keresztények az üldözést abbahagyva, nekiállnak mindezt összeszedni. Szent Jakab fohásza a sok értékes holmit limlommá változtatja, s így a sereg folytathatja az ellenség üldözését. A mi, ehhez igencsak hasonló mondánk minden kétséget kizáróan Galiciából származik, magyar zarándokok hozhatták magukkal nagy királyunk halála után. Nálunk azután a szájhagyomány Szent Jakabot Szent Lászlóval, a szaracénokat a kunokkal, a korabeli Magyarország legádázabb ellenségeivel helyettesítette.

Galego történészek véleménye szerint azonban a templom, majd a város építése kifejezetten az asztúr királyok érdekeit szolgálta. Tudatában voltak Galicia kiválási szándékának, s ezt mindenképpen meg akarták akadályozni. Elsô lépésként az uralkodó másodszülött fiát Galicia kormányzójává nevezte ki. A legagyafúrtabb fogás azonban Compostela létrehozása volt. Az apostol sírjának felfedezését kihasználva az asztúr király saját költségén itt templomot alapított és emeltetett, amelyet kiváltságokkal halmozott el. A templom körül települést hozott létre, s ennek ugyancsak királyi kiváltságokat adományozott. Ezzel egy csapásra két célt ért el: egy védôszentet — a lovag mórölô Szent Jakabot — a saját érdekében, s egy Galicia szívében telepített, a neki végsôkig hû várost. Szent Jakab az asztúr uralkodó Galiciába kinyújtott karja, Compostela pedig elkényeztetett kedvence lett: kiterjedt birtokokat kapott, kedvezményekben részesült, egyházi székhellyé, központtá tette, bár erre semmiféle törvényes alapja nem volt. Legalábbis 1120-ig, amikor Szent Jakab hírnevének és Xelmírez [selmíresz] érsek aranyának köszönhetôen a város érseki székhely lett. Mindezért a király csak egy valamit kért: hûséget. És Santiago városabôségesen megfizetett a kiváltságokért. Mert ha Dél-Galicia, a késôbbi portugál állam csírája, el is szakadt az asztúr-leóni királyságtól, Észak-Galicia ennek része maradt, majd évszázadok múltán kasztíliai kézre került.

Bár Santiego de Compostela ma A Coruña tartományhoz, s ily módon a tartományi székhely A Coruña fennhatósága alá tartozik, ezzel egyidejûleg Galicia, hivatalos nevén a Galiciai Önkormányzati Közösség fôvárosa, a galego kormány és a galego parlament székhelye. Meg kell jegyeznünk, hogy a Compostelát galegóul, spanyolul egyaránt így, egy l-lel írjuk. Magyarul is. Csupán franciául kettôvel (Saint-Jacques de Compostelle). Magyarul csak régen írták ll-lel (pl. Hauke Fr.: Egyetemes földirati tankönyv. Lampel Róbert, Pest, 1871., II. rész, 53.: St. Jago di Compostella). A székesegyházat, amint láttuk, a XI. században kezdték építeni, s a XIII. században be is fejezték. De nem barokk ízlésben, e századokkal késôbbi építési irányzat szerint épült, amint az évekkel ezelôtt egy, a Szabadságban közölt útleírásban megjelent. Félkörívesben kezdték emelni, majd csúcsívesben fejezték be. Csupán a nyugati homlokzat készült, 1738 és 1750 között, a késô barokk spanyolországi változata, a churrigueresco [csurrigereszko] szerint. A tér neve pedig, ahol a székesegyház áll, nem Plaza d’España. Egyrészt a d’ csak az óspanyolban létezett, ma ez mindig de. Másrészt a galego önkormányzat létrejötte, 1982 után, a Franco idején adott spanyol vagy spanyolra fordított nevek helyébe visszatették az eredeti galego neveket. Így a tér a ’mûhely’ jelentésû obradoiro alapján — ugyanez a neve a székesegyház barokk homlokzatának is — már hosszú évek óta Praza do Obradoiro [prászá do obrádóiro] ’mûhely tér’.

A székesegyháztól balra, vele egybeépülve látható a Xelmírez érsek által a XII. század elején építtetett érseki palota.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

A tökmag és Európa

(3. old.)

Az utóbbi idôben teljesen elszabadult a pokol. A villanyáram, a hôenergia, a szolgáltatások drágítása egyelôre még beláthatatlan következményekkel fog járni. (Immár szinte menetrendszerûen drágítanak nyáron, hogy az embereket majd csak télen kólintsa fejbe az árszökkenés. Addig hadd reménykedjen a csóró, hogy ezt az évet is túléli valahogy.) Ahogyan az elrágott tökmagnak sem magyarázza meg senki, miért jutott sanyarú sorsára, úgy a lakosság is teljesen tehetetlenül és minden magyarázat nélkül szemléli, miként csúszik ki lába alól a talaj. Minden magyarázat nélkül. Elcsépelt szöveg, de nagyon igaz, hogy balkáni demokráciánkban a döntéshozókat a legkevésbé sem érdekli, Pityipalkó mibôl fogja fizetni a közköltségeket, az enni-, innivalót. Lassan egy egész ország rongyokban jár, hiszen öltözködésre az átlagembernek már egy vasa sem marad.

Drágítások idején a hatalom félvállról odaveti: sajnáljuk (dehogy sajnálják), de fel kell zárkózni az európai normákhoz. Nos, itt van a bökkenô.

A svájci Union Bank of Switzerland (UBS) nemrégiben egy igen érdekes kimutatást tett közzé. (Az adatok a magyarországi Népszabadságban is megjelentek.) Ennek értelmében Magyarországon évente átlagosan 1988 órát töltenek munkával az emberek. Lengyelországban 1870-et, Németországban 1666-ot, míg Romániában közel 2400-at (!!). Az átlagfizetéseket órabérre lebontva olvasván az embert az ájulás környékezi. Varsóban átlag 1,4 dollár az órabér, Budapesten 0,9. Ehhez képest Tokióban 17,3, Zürichben 14,7, New Yorkban 14,3 dollárt ér egyórai munka. Hazánkban ez a szám alig éri el a 0,3-at (!!). Ezeknél az adatoknál is érdekesebb, hogy országonként mit lehet vásárolni egy havi átlagbérért. Tejbôl például (alapvetô élelmiszer) a német — literben mérve — 4288-at, a görög 1405-öt, a magyar 580-at, a cseh 910-et, a lengyel atyafi 961-et vásárolhat. A román be kell hogy érje alig 300 literrel. Lássuk, hogyan állunk cukor dolgában (kg): német 3291, görög 2178, magyar 522, cseh 632, lengyel 766, román... 70. (Félreértés ne essék: hetven kg.). Lássuk a jó öreg pityókát kg-ban mérve: német 2228, görög 3267, magyar 1739, cseh 1430, lengyel 2130, román 500. A piások már nyugodtabban pusztíthatják agysejteiket. A havi átlagbérbôl csupán a németek (292 liter) és a görögök (137 liter) vásárolhatnak több vodkát, mint a román (83 liter). A magyarok, a csehek és a lengyelek be kell hogy érjék kb. 50 literrel havonta.

Gazdasági szakértôk véleménye szerint Magyarországot az EU-ba lépése fellendíti a gazdag európai országok közé. (Ez történt Spanyolország, Portugália, Görögország esetében, bár a bérek még mindig az EU-fizetések alatt találhatók.)

Ameddig a román szakemberek ájuldoznak a termelékenység (csekély) növekedésétôl, Hegedûs Miklós, a magyarországi Gazdaságkutató Intézet elnöke a következôket nyilatkozta a Blikk riporterének: "azután, hogy tavaly a kormány megduplázta a minimálbért (édes Istenem, hol vagyunk mi ettôl?), jövôre újabb drasztikus bérnövekedéssel kell számolni". Odaát. Mi elégedjünk meg azzal, hogy lyuk van a hátsó felünkön. Ugyanakkor a szakember kijelentette: a multinacionalista cégeknél (amitôl a román földönfutó úgy irtózik, mint ördög a tömjéntôl — nem tehet róla, így nevelték) a munkabérekkel való manipulálás sokkal kisebb, mint egy tízfôs kft.-nél. ...Sokkal magasabb jövedelmet biztosítanak, mint az állami munkahelyek.

Persze ezeknek a tényeknek a feldolgozásához, elfogadásához az szükségeltetik, hogy mindennemû kommunista gondolkodásmódot mellôzzünk. Amitôl a román vezetés igencsak távol áll.

Egyelôre maradunk földre köpött tökmagok. Ilyen helyzetbôl még ugrálni sem tudunk.

Nánó Csaba

SPORT

Új elnöke van a sportigazgatóságnak

(4. old.)

Augusztus elsejei hatállyal új elnöke van a Kolozs megyei Ifjúsági- és Sportigazgatóságnak. Az illetékes miniszter, Georgiu Gingãras rendeletébôl ezt a tisztséget tegnaptól Dorel Pojar tölti be. Tisztségébe való beiktatása tegnap történt a prefektúra kistermében; többek között jelen volt Dan Canta alprefektus, Grigore Zanc szenátor, az SZDP Kolozsvári fiókjának elnöke, Alexandru Lãpusan SZDP-képviselô és Liviu Medrea, a megyei tanács alelnöke.

Rövid beszédében Dan Canta köszönetet mondott a sportigazgatóság volt elnökének, Gheorghe Mãrgineanunak, eddigi tevékenységéért, majd gratulált Pojarnak, reménykedve a két intézmény közötti jó együttmûködésben, illetve abban, hogy az új elnök "a helyzet magaslatán" lesz.

Pojar, aki bevallása szerint felkészültnek érzi magát e fontos tisztség betöltésére, megköszönte a megelôlegezett bizalmat. Ezek után Grigore Zanc jutott szóhoz, aki kihangsúlyozta, hogy az SZDP igyekszik minél több fiatalt juttatni különféle vezetôi pozíciókba, így próbálva serkenti a hivatalok tevékenységét.

Dorel Pojar 1990-ben végezte a gépészmérnöki egyetemet, nôs, két gyermek atyja. Az SZDP tagja, kinevezése elôtt ar RADP-nél dolgozott. A miniszteri rendelet értelmében egyelôre 60 napig áll a sportigazgatóság élén. Elôdje július 26-án mondott le, de úgy is fogalmazhatnánk: lemondatták. Hibája: átvette az U-Ursus nôi kézilabda-csapatának irányítását, ami nem fért össze a sportigazgatóságnál betöltött szerepével.

Balázs Bence

KERÉKPÁR
Vasvári-emléktúra

(4. old.)

A szabadságharc 175. évfordulóján elôször rendezték meg a Kolozsvárról Székelyjóra, az EKE-táborba tartó emlék- és teljesítménytúrát. A túra szervezôi, Tóthpál Tamás valamint Bagaméri Tibor felkérésére Péntek László vállalta, hogy a túra résztvevôit megismerteti Vasvári Pál életével és halálának körülményeivel.

Kedden, július 31-én a túrára benevezett kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi EKE, valamint a Kazincbarcikai Természetbaráti Szövetség részérôl érkezett bringások korán reggel rajtoltak a mintegy 103 km hosszúságú útnak. A csapatnak egyaránt voltak fiatal és idôs tagjai. András Imre, a VET részérôl búcsúztatta az indulókat. Az elsô ellenôrzô ponttól, Gyaluban kicsit könnyebb lett a feladat, mert a súlyfölösleget — a tábor egyhetes élelmiszer- és ruhaadagját tartalmazó csomagokat — gépkocsiba pakolták be.

Verôfényes meleg fogadta a Meleg- Szamos völgye felé karikázókat. A második ellenôrzô pont a Tarnica tó felsô csücskében volt, itt pár perces pihenôt tartottak a kerékpárosok. Következett a legnehezebb szakasz, a Havasnagyfaluig tartó 20 km-es nagyon meredek, szerpentines út a közel 30 fokos hôségben.

Az Avram Iancu emlékmûnél volt az újabb ellenôrzô pont, ide két órás idôkülönbséggel érkeztek be a kerekesek. Itt ismerkedtek meg a túrázók Vasvári Pál és az 1849-es harcok ide vonatkozó történetével. Közös fotók készültek a mára már megcsonkított fakeresztnél, amelyet 1994-ben helyeztek el Vasvári Pál emlékére.

Könnyebb szakasz, a bélesi duzzasztógátig tartó menet következett. Az újabb ellenôrzô pont arról nevezetes, hogy a gát közelében esett el Vasvári Pál és a Rákóczi szabadcsapatnak több mint 400 tagja. Az eseményrôl újabb adatokat tudtak meg a résztvevôk. Fényképezés itt is történt, a külön erre a célra elhozott Vasvári-zászló pontos másolatával együtt (a lobogót 1996-ban a Magyarok Világszövetsége adományozta a körösfôi fiataloknak megôrzésre). Innen már egy szusszra beérkeztek a székelyjói táborba, ahol a versenyzôket az EKE elnöke és a rendezô által hitelesített emléklappal tüntették ki. Emléklapot kapott Péntek László is, aki kissé röstellve vette át a jutalmat, mert a túra alatt végig gépkocsiban ült.

A túra elérte célját, jövôre újabb, nemzetközi jellegû rendezvényre kerül sor a körösfôi Vasvári Pál-kopjafánál levô befutóval a Vasvári-emléknapok idején.

P. L.

KÉZILABDA
Második gyôzelmüket aratták a román lányok

(4. old.)

A két magyarországi városban — Gyôrben és Pápán — a vasárnap óta folyó 13. ifjúsági nôi világbajnokság csoportmérkôzései felénél tartunk, úgyhogy kezd alakulni a középdöntô mezônye (a négy csoportból az elsô három helyezett jut tovább).

Az A-csoportban Oroszország, Hollandia és Spanyolország lesznek a valószínû továbbjutók. A B-csoportban — ahol hazánk együttese is szerepel — lányaink második gyôzelmüket szerezték: ezúttal Dánia ellen nyertek 24–21 arányban. Mellettük a jugoszláv és dán reménységeknek van a legtöbb esélye az elsô három hely megszerzésére. A C-csoportban Németország, Svédország és Törökország lehet a középdöntô résztvevôje, míg a D-csoportban a házigazda, tegnapelôtt szabadnapos Magyarország lesz a csoport biztos gyôztese, a további helyeket pedig valószínûleg Norvégia és Horvátország fogják elfoglalni.

Egy mondat erejéig visszatérve a Serban Marcel fôedzô felkészítette román csapatra, amelyben mint ismeretes öt kolozsvári játékos is helyet kapott, megemlítjük, hogy Oana Chirilã volt a brazilok elleni összecsapás legeredményesebb játékosa 10 találattal, míg a dánok elleni találkozón Florentina Grecu hálóôr mellett még kitûnt Georgeta Vârtic beállós (3 gólt dobott).

Radványi Pál

Végleg kidôlt a védelem oszlopa
Páll Béla (1918–2001)

(4. old.)

Gyermekkorom sportélményeinek elsô fôszereplôje volt az akkoriban a tizenéves korosztályból éppen hogy kinôtt, lassanként nemcsak kolozsvári, de az országos bajnoki mezôny, az úgynevezett A-divízió, majd az NB I. egyik legjobb védôjátékosává vált Páll Béla. Az annak idején Városi Stadionnak nevezett sétatéri pályán csodálhattam meg sok, kezdetben gyermek, majd fokozatosan korosodó szurkoló társammal együtt a már akkor Béla bácsinak számító és mindvégig annak tekintett kétvízközi labdarúgó játékát. Mert élete végéig igazi kétvízközi kolozsvárinak tekintette magát, bárhová is vitte a focista pályafutása.

Játékosi évei alatt a különféle együttesek hátsó, illetve fedezetsorában írta be kitörölhetetlenül nevét a legjobbak közé. Az utolsó békeévekben a viktóriásoknál a Páll, Pop III., Nistor sor biztos tagjaként vált ismertté. Következett a minden változást és elôrelépést jelentô KAC-idôszak. Ekkor a Páll, Telegdy, Bokor sorban tette le névjegyét az akkori legjobb csatárokkal, mint például Sárosi dr.-ral, Toldival, Bodolával, Sárvárival és társaikkal vívott kemény, olykor szikrázó, de mindvégig férfias és sportszerû párharcaiban. Elôbb Páll, Szántay, Csákány, majd Szántay Jencinek a frontra vonulásával a Radnai, Páll, Csákány (Bokor) fedezetsorban segítette a felejthetetlen Opata Zoltán edzô irányításával, a korábban bennmaradásért küzdô, végül is bronzérmes bajnoki helyezéshez és magyar Kupa-döntôs szerepléséhez a népszerû piros-fehér csapatot, a bajnok NAC és a Ferencváros mögötti legjobb vidéki együttest. És a háború után az aradi textilgyári gárda, az ITA többszörös bajnok és kupagyôztes csapatában volt a hátsó alakzatok meghatározó egyénisége. Itt is leggyakrabban középen, Bakucz Gyurival a jobb és Perényi-Pecsovkszky Csalával a bal oldalon. És szerepelt a válogatottban olyan a múlt század középsô szakaszának legjelesebbjei társaságában, mint Szadovszky, Valentin Stãnescu, Costicã Marinescu, Ritter József, Iordache, Dumitrescu III., vagy a vele együtt Kolozsvárról odáig jutott Márky, Vass, Farmathy, Radnai, Farkas, Bonyhádi, Váczi és mások.

Játékosi pályafutása befejeztével edzôként tevékenykedett többek között Besztercén, Lupényban, Krajován, Tordán és végül szülôvárosában Kolozsvárott edzett különféle csapatokat. És ô, akinek játékos korában olyan jeles mesterei voltak, mint — az elôbb emlegetett Opatán kívül — Braun Kálmán, Nyál Ferenc, Domonkos János és Dvorzsák Ferenc, olyan neves tanítványokat mondhatott magáénak, mint a lupényi kapuvédô Kiss, Keresztes, Krejnyicsán, Szôke és Paraschiva. Egyike volt a leghosszabb ideig a küzdôtéren, azaz a zöld gyepszônyegen szerepelteknek. Csupaszív, lelkes, erôtôl duzzadó, de mindvégig sportszerû játékmodorát igyekezett átadni a fiataloknak is. Akik kisportolt testalkatán kívül remek fejjátékát, határozott szereléseit, remek indításait irigyelhették.

Már hivatásos focistának számított, de még mindig vállalati, intézményi alkalmazottként is dolgozott. Mint a Kolozsvári Ipari Iskola fajanszozó és mozaikkészítô oklevelese is elnyerte mások bizalmát, elismerését. Sajnálatos mûtétje, egyik lábának elvesztése árnyékolta be utolsó éveit. Sportszeretete, életkedve, játékostársaival és tanítványaival tartott számos közös dalestje mindig jellemzôje volt.

Most kidôlt a védelem egyik oszlopa. Akik látták fénykorában játszani, akik ismerték, nem felejtik el.

Béla bácsi, Isten nyugosztalja békében!

László Ferenc

Két céget is venne Romániában a Pechiney

(4. old.)

A világ egyik vezetô alumíniumipari csoportja, a francia Pechiney két hazai vállalatra is szemet vetett: felvásárolná a nyersalumínium termelését folytató Alprom és a feldolgozást végzô Alro céget is. A román sajtó szerint a vételi ajánlatot még Lionel Jospin francia miniszterelnök bukaresti látogatása során terjesztették elô, s a román privatizációs miniszter már találkozott a Pechiney illetékeseivel, és tárgyalásait az ügyben "igen érdekesnek" minôsítette, egyben az elképzelések részletesebb kifejtésére kérve a franciákat.

Az Alprom részvényeinek 70 százalékát ez idô szerint a román állam tartja kezében, az Alro esetében részesedése 54 százalék, míg a fennmaradó hányad az amerikai Marco Internationalé.

Eddig csak 8556 külföldi számítógépes szakember érkezett Németországba

(4. old.)

Bár a német kormány és a munkaadók pozitívan értékelik a számítástechnikai szakemberekre vonatkozó tavalyi zöldkártya-rendelet eddigi mérlegét, a német szakszervezeti szövetség szerint a jelentkezôk száma jelentôsen elmarad a várakozásoktól: az elmúlt 12 hónapban mindössze 8556 szakember jelentkezett.

Ezzel a kormány által megadott két részkontingensnek még az elsô részét — amely 10 ezer ember munkavállalására és ötéves letelepedésének engedélyezésére vonatkozott — sem töltötték be. A tavaly augusztus 1-jével hatályba lépett rendelet nyomán a legtöbben, 1782-en Indiából érkeztek. A második legjelentôsebb csoport a Szovjetunió utódállamaiból jött (1198-an), míg a harmadik helyen a románok állnak, 736 szakemberrel.

A jelentkezôk mindenekelôtt a közepes nagyságú cégeknél mutatkozó szakemberhiányt enyhítették: kétharmad részük ezeknél a cégeknél talált munkát. A külföldi szakemberek nagy része fôiskolai szakirányú végzettsége alapján kapott zöldkártyát, míg mindössze 13 százalékuk úgy, hogy a foglalkoztató cég évi legalább 100 ezer márkás fizetéssel honorálja szakértelmüket.

A német munkaügyi miniszter értékelése szerint a rendelet a külföldiek által betöltött munkahelyek mellett számos pótlólagos munkahelyet teremt a németek számára is.

Euró
A kis országok nem akarnak nagy címleteket

(4. old.)

Az európai valutaunióban 2002. január elsejétôl az euró hét különféle címletû bankjegye törvényes fizetôeszköz, a 12 ország közül azonban néhány ország berzenkedik attól, hogy 200 és 500 eurós bankjegyeket is nyomasson, mivel ekkora címletû papírpénzre nincs igényük. E két bankjegy elôállítása a különféle biztonsági eljárás miatt technikailag igényes, és ezért nagyon drága. Ráadásul az amerikai kormány is hangot adott nemtetszésének, úgy vélekedve, hogy Európában kevés az igény ekkora címletekre, és az csak a pénzmosóknak kedvez. Az 500 eurós bankjegy durván ötször többet ér, mint a legnagyobb címletû amerikai bankjegy, a 100 dolláros — jegyzi meg az amerikai fenntartással kapcsolatban a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az euró elôállítása a nemzeti jegybankok feladata. Portugália már korábban jelezte, hogy nem nyomtat 200 és 500 eurós bankjegyeket. A portugál központi bank szóvivôje szerint a helyi ár- és bérszínvonal nem igényli az ilyen nagy címleteket, az 500 eurós papírpénz hozzávetôleg a portugál átlagjövedelemnek felel meg.

A lap értesülései szerint újabban már Görögország, Spanyolország, valamint Írország is megtakarítaná magának az 500 és (Spanyolország kivételével) a 200 eurós bankjegyek nyomtatásának költségeit. A lap szerint ezek a jelentôs idegenforgalomnak örvendô országok arra számítanak, hogy az északról érkezô turistákkal elegendô nagycímletû euró érkezik majd.

A frankfurti Európai Központi Bank a lap kérdésére nem erôsítette meg azokat a híreket, hogy a szóban forgó négy ország megtagadná a bankjegyek kinyomtatását, csupán azt ismerte el, hogy a 12 nemzeti jegybanknál nagy a bizonytalanság a különféle címletek iránti igény tekintetében. Ez majd csak a pénzcsere-akció végén, vagyis a jövô év elején mérhetô fel pontosan. A lap forrása szerint idôközben Portugália is megváltoztatta korábbi álláspontját.

A nagy elôállítási költségek csökkentésének lehetôsége az Európai Központi Bankot (EKB) is foglalkoztatja. A nyitott pályázat politikai okok miatt nem valósítható meg, ezért az EKB szerint megoldás lehet a "pooling", vagyis az, hogy több ország összehangolja címletszükségleteit. Ez viszont a nyomdaipari szakszervezetek ellenállásába ütközik. Az állami pénznyomdák több országban is bôvítették kapacitásukat, és új munkaerôt vettek fel. Az olasz és francia állami nyomdákban a szakszervezetek máris foglalkoztatási garanciákat követelnek a késôbbi idôkre, s a sztrájktól sem riadnak vissza az euró elôállításának kellôs közepén, amint azt a minap Franciaországban a clermond-ferrand-i pénznyomda dogozóinak egyhetes munkabeszüntetése tanúsítja.

Valutaárfolyamok

(4. old.)

Augusztus 1., szerda

Váltóiroda

Márka (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi)

13 186/13 368

29 580/29 750

(valutabeváltó)

12 750/13 300

29 500/30 000

Macrogroup(Fôtér 23., Sora, Bolyai 8., Szentegyház u. 4.)

13 100/13 250

29 570/29 750

Augusztus 2., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 13 338 lej,1 USD = 29 638 lej, 1 euró = 26 086 lej.

KÖRKÉP

Még mindig nincs fizetés a tanároknak

(5. old.)

A tordai iskolák alkamazottai a tegnap találkoztak a polgármesterrel, hogy a már öt napja késô fizetések ügyét megtárgyalják. A megegyezés során az iskolák nem tanügyi személyzete fizetéseinek kifizetésére a polgármesteri hivatal a helyi költségvetés más területeirôl utalna át pénzt mindaddig, míg a leosztott összeg Tordára érkezik.

Virgil Blasiu polgármester a találkozás után a sajtónak nyilatkozva elmondta: a jövôbeni késlekedéseket megelôzendô felkéri a pénzügyi igazgatóságot és az oktatásügyi minisztériumot, hogy a fizetésekhez szükséges összeget teljes egészében biztosítsák, és idôben osszák szét.

Útjavítás Szamosújvár környékén

(5. old.)

Ilyenkor nyáron a város- és községgazdák legfontosabb teendôje az utak rendbetétele. Nem történik másképp Szamosújvár környékén sem. Természetesen, minden helységben a pénzalap "tükrében" cselekednek. A Kis-Szamos völgyében nincs olyan község, ahol ne foltoznának. Különösen a fôutak javítása szerepel napirenden, de nem hanyagolják el a mellékutcák karbantartását sem. A minap megelégedéssel nyugtázhattuk, hogy a város szomszédságában található Ördöngösfüzes központjában jó minôségû úton közlekedhetünk. Valóban, az idei nyáron eltûntek a gödrök a Szamosújvár melletti nagyközség fôutcáján. Elkelne még az iskola felé vezetô mellékutca megjavítása, oda igazán nehezen lehet eljutni, különösen esôs idôben.

Szamosújvárnémetiben is sokat változott a helyzet az elmúlt évekhez viszonyítva. A megyei tanács pénzügyi támogatása révén 2 kilométeres szakaszon újraaszfaltozták az utat. Sokkal jobb körülmények között lehet autózni, mint tavaly. Ha nem közlekednének szekerek és a mezôgazdasági gépek, évekig eltartana a burkolat. Az elkövetkezô idôszakban Mikeházáig szeretnék kiaszfaltozni a megyei utat a karbantartók. Ez azt jelentené, hogy a Kis-Szamos túlsó oldalától is meg lehet közelíteni Dést.

Erkedi Csaba

Gazdasarok

(5. old.)

"Hol a szél vet, ugyan ki arathat? / Kevés a vetés, sok a parlag."

Vargha Gyula

De mi lesz a földdel?
Kalotaszeg vidékén, de nem csupán ott, hegy-völgy váltja a patakok menti síkot, a nagyobb parcellákat pici csíkkal növelik, s a távolabbi hegyoldalon kevés a vetés, sok a parlag.

Az 1989-es fordulat után egyre több idôs gazda teszi fel a kérdést, mi legyen a továbbiakban a földjével? Hiszen alig bírják már felemelni az ásót, a kapát, a kaszáról nem is beszélve. Tíz évvel ezelôtt mennyire örvendtek a falusi emberek, hogy négy évtized után ismét visszakapták földjeiket. Korai örömnek bizonyult, mert egyre több üröm került a mindennapi életükbe, megkeserítette sok gazdálkodó életét.

Dönteni kell sürgôsen, mi történjen a birtokkal. A ház melletti zöldséges kertet valahogy még tovább kínozza a két idôs ember, de az 1–2–3 hektár szántó megmûvelésére már nincs ereje. S a városra már rég elköltözött fiatalokra nem számíthatnak, ôk csak nagy ritkán jönnek haza. Sokba kerül a benzin, s az út is szinte járhatatlan. Egy úton a Dacia "megeszik" tíz liter benzint. Ennek árából elég jó adag zöldséget lehet vásárolni a piacon.

Azon töri a fejét egyre több elaggott gazda, hogy eladja a földjét, ha olcsón is, csak szabaduljon tôle. Félnek az adótól is. Úgy beszélik, jövôre bevezetik a mezôgazdasági adót. Hadd fizessenek arra a földre, amit már évek óta lehagytak, mert keveset terem, s a vaddisznók rengeteg kárt tesznek benne. A fiatalok már többször is megmondták, hogy nekik nem kell. Adják el, vagy adják oda valakinek, szántsa fel földjeiket — csak erre nemigen akad vállalkozó.

Az öreg emberek pedig nehezen válnak meg a vagyonkától, amit annak idején alig tudtak kifizetni, a többit meg a feleség örökölte. Mit szólna az apósa, ha élne, hogy elpocsékolta a birtokot? Szinte semmi pénzért. Egy-egy parcellát, ami közel van a faluhoz, aránylag könnyen pénzzé lehet tenni, de a java része messzire esik otthonától, már senki sem megy arrafelé. Nem érdemes foglalkozni vele. Erre vevô sem kerül. Biztos forrásból tudjuk, hogy Kolozs megyében külföldi felvállalók járják a falvakat, s veszik a jobb földeket a városok közelében.

Ha ide jönnének, lehet, azoknak már nem adnák el. Ragaszkodnak hozzá. Hogy kerüljön idegenek kezébe az ôsi föld? S a kérdést egy másik követi: mit keres az olasz ügynök itt? Különben is az öreg gazda úgy tudja, a földet nem szabad idegen állampolgárnak eladni, mert nem írják át a polgármesteri hivatalban. Különben már meg is érdeklôdte ezt az alpolgármesternél. De van, aki két éve zsebszerzôdéssel adta el a szántót, s építkeznek is már a szomszéd faluban, a volt birtokán. Nehéz döntés elôtt állnak szegény emberek. Sajnálni lehet ôket. Elöl tûz, hátul víz.

1893-ban Vajda János így üzent falura: "Fogd meg sörényen a kapát, az ásót, / Dologra is, ha ember kell a gátokon, / Te légy az elsô az egész világon."

Meglehet, kerül ember a gátra. Ugyanis akadt az utóbbi években nem egy olyan városi család, amely rájött, hogy a faluban legalább az élelmet megtermelheti magának. Könnyebben átvészelheti a mai s holnapi zord idôket, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási munkahelyek számának gyarapodásáig. A falu talán ideiglenes menedékhellyé minôsülhet. Aki nem fél a kapától, biztos nem hal éhen.

T. J.

Még egymilliárd lej a központ teljes aszfaltozására

(5. old.)

A Közterület-fenntartó Vállalat leaszfaltoztathatná a teljes városközpontot, amennyiben az önkormányzat a költségvetésbôl kipótolja a speciális pénzalapokból összegyûjtött 500 millió lejt.

Radu Nechita, a Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója szerint a meglévô 500 millió lej csupán a rendôrség és színház közötti útszakasz aszfaltozásához elegendô. Ahhoz, hogy a munkálatokat tovább folytathassák a görögkeleti templomig, még egymilliárd lejre lenne szükség. Ha az önkormányzat nem bocsátja rendelkezésükre ezt az összeget, a munkálatokat kénytelenek lesznek felfüggeszteni a rendôrség szomszédságában. Ellenkezô esetben egy hét leforgása alatt le tudnák aszfaltozni a rendôrség és az ortodox templom közötti területet is.

R. T. T.

Rendôrségi hírek

(5. old.)

Kisebb baleset történt tegnapelôtt déli egy órakor a Honvéd (Dorobantilor) utcában: a pitesti-i, de Kolozsváron élô Narcis Irimie Tatulescu gépkocsijával háttal hajtott ki a járdaszéli parkolóból, és elütötte az úttesten átkelni akaró Aurel Pinteát. Az 55 éves férfi könnyebb sérüléseket szenvedett.

Saját kezûleg vetett véget életének a dési, 42 éves Gavrilã Pop. A férfi Dés közelében akasztotta fel magát egy fára. Pop gyógyíthatatlan betegségben szenvedett — valószínûleg ez volt az öngyilkosság indítéka. Gyilkosság gyanúja nem merült fel.

Magánlaksértéssel és rongálással vádolják a dési, 24 éves Alin Suciut. A férfi június 23-áról 24-ére virradólag a szintén dési Florina Corina Sabo lakásába hatolt be, miután kitörte annak két ablakát és ajtaját. Tette elkövetésekor Suciu ittas állapotban volt. Szabadlábon védekezik az ellene felhozott vádak ellen. A rendôrségi jelentés nem tért ki arra, hogy a férfi állt-e valamilyen kapcsolatban a sértettel, esetleg volt-e korábban valamilyen nézeteltérése azzal.

(balázs)

Októberre elkészül negyven lakás
Fiatal házasok bérelhetnek

(5. old.)

Az Országos Lakásügynökség megbeszélést tartott Virgil Blasiu polgármesterrel, a polgármesteri hivatal városrendezési irodájának igazgatójával, illetve a prefektúra képviselôivel, ahol az ifjúsági lakások építésének programjával kapcsolatos részleteket beszélték meg.

Torda Kolozs megye egyik elsô városa, amely feltételeket biztosított az ügynökségnek a program futtatására. Amennyiben az ügynökség betartja a határidôt, októberre elkészül az elsô, negyven lakrészes tömbház, amelyet fiatal házaspároknak adhatnak bérbe — nyilatkozta Virgil Blasiu.

Az ügynökség szerzôdésben kötelezi magát két, egyenként negyven lakásból álló tömbház felépítésére, amelyeket a helyi tanács által megállapított kritériumok szerint adnak bérbe a fiataloknak.

R. T. T.

Többen megbetegedtek a cserkésztáborban

(5. old.)

Több gyermeket szállítottak be hasmenéssel az aranyosgyéresi cserkésztáborból a városi gyermekkórházba. Dr. Mihaela Muresan orvos a sajtó érdeklôdésére elmondta: az utóbbi napokban nyolc gyermeket szállítottak be a kórházba az aranyosgyéresi nemzetközi cserkésztábor résztvevôi közül miután gyomorfájdalmakról és rosszullétrôl panaszkodtak.

A cserkésztábornak az aranyosgyéresi strand biztosít otthont. A betegség elsô jelei már az elsô napokban jelentkeztek. Jóllehet a házigazdák beszerezték a tábor mûködtetéséhez szükséges összes jóváhagyást.

Eddig az aranyosgyéresi orvosoknak nem sikerült megállapítaniuk a diagnózist és azokat az okokat, amelyek a fiatal cserkészek megbetegedéséhez vezettek. Közülük jelen pillanatban haton még kórházban vannak orvosi felügyelet alatt.

Támogatásra méltó civil szervezôdéseink:
A Bethlen Egyesület

(5. old.)

Az erdélyi Mezôség északi peremének egyik igen fontos települése Bethlen. A város a Nagy-Szamos és a Sajó folyók találkozásától délnyugatra fekszik — fontos vasúti és közúti csomópont. A valamikori Szolnok–Doboka vármegyéhez tartozó település ma Beszterce-Naszód megye közigazgatási körébe tartozik. A magyar történelem szempontjából a grófi Bethlen család — amelynek nevével egybefonódik a város neve is — igen fontos szerepet játszott a régió életében. A kék alapon országalmát harapó koronás kígyós címert magukénak mondó Bethlenek a történelem folyamán mindig hallattak magukról , derekasan kivéve részüket az országos közügyek intézésébôl.

— A település magyar lakossága mindig is ôrizte, védte kultúráját és hagyományait — mondja Borsós K.László, a Bethlen Egyesület elnöke. — Éppen ezért a magyar közösség a kommunizmus éveiben is mindig kitûnt önszervezôdésen alapuló kultúrmunkájával és hagyományápolásával. Az 1989-es változások új lendületet adtak a magyarságtudat és anyanyelvápolás kibontakozását célzó közmûvelôdési tevékenységeknek. Ifjúsági színjátszócsoport, tánc és népdalkör kezdte meg mûködését, anyaországi kirándulásokat sikerült szervezni, melyek alkalmával testvérközösségi kapcsolat alakult ki a Nógrád megyei Ságújfaluval. A közösség hozzáállása lehetôvé tette hivatásos és amatôr mûvelôdési csoportok fogadását; az elszállásolást és étkeztetést családoknál oldottuk meg. Közösségünk szobrot állíttatott Bethlen Béla emlékére aki Észak-Erdély utolsó kormányzója volt.

A gazdasági gondok változásokat hoztak a közösség életébe: a stagnálás, visszafejlôdés, satnyulás szociális, mûvelôdési és oktatási téren egyaránt nyilvánvalóvá vált.

Évrôl évre egyre nagyobb szükségét éreztük annak, hogy találjunk egy olyan megoldást amely törvényes kereteket biztosítana ezen problémák szervezett és programszerû megoldásának. Így született meg a Bethlen Egyesület.

Melyek az egyesület célkitûzései?

Szervezetünk célja a szórványban élô magyarság gondjainak felkarolása és támogatása, információ-szolgáltatás, kapcsolatok kialakítása és ápolása.Nemcsak a város, hanem a környezô falvak magyarajkú lakosságának gondjait is felvállaljuk. Jelenlegi tevékenységeink közül a legfontosabbak a következôk: tanulók ingáztatása, ifjúsági rendezvények megszervezése, testvértelepülés-kapcsolat ápolása, pályázati tájékoztatás vállalkozók számára, szociális segélyek felkutatása és leosztása. Hagyományossá váltak mûvelôdési, ifjúsági rendezvényeink: évente két-három alkalommal sikeresen egybegyûjtjük Bethlen és környéke magyarságát.

Mi a legmerészebb elképzelésük?

Legmerészebb elképzelésünk egy olyan multifunkcionális Magyar Ház létrehozása, amely állandó találkozóhelyül szolgálna a régió magyarságának, megfelelô helyet biztosítana kulturális rendezvényeknek, tanácskozásoknak, könyvtárnak. Megoldódna így a vendégcsoportok fogadásának, a tanulók kollégiumi ellátásának, a könyv- és sajtóterjesztésnek a gondja is.

Egyesületünk törvényesen bejegyzett jogi személy, amelynek kuratóriuma és adminisztrációs infrastrukturája van.

Élveznek-e valamilyen elônyöket a kuratórium tagjai?

A kuratórium tagjai önkéntesen végzik munkájukat anyagi és szellemi áldozatok árán. Postacímünk: ASOCIATIA BETHLEN, 575, Beclean, P-ta Libertãtii nr.11, jud. Bistrita Nãsãud, ROMÂNIA. Telefon: 00-40-95356442. Számlaszámaink: 2511.1-1439.2/USD; 2511.1-1439.1/ROL,

BANCA COMERCIALÃ ROMÂNÃ (Agentia Beclean), Str. Mihail Kogãlniceanu, nr. 46.

Kapcsolattartók?

BORSOS K. LÁSZLÓ — elnök, RÉMÁN ERNÔ — pénzügyi felelôs (00-40-092659029),

SZÉKELY EMESE — ifjúsági elnök (00-40-094500022), RÉMÁN M. BALÁZS (00-40-095573232).

Szabó Csaba

NAPIRENDEN

Orbán Viktor sikeresnek értékeli a miniszterelnöki találkozót
Nyugodt hangnemben folytak a tárgyalások

(8. old.)

Sikeresnek értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap, a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában az Adrian Nãstase román kormányfôvel, a magyar miniszterelnök szerint "nyugodt" hangnemben folytatott szombati marosvásárhelyi megbeszélését.

A magyar miniszterelnökkel készült interjút idézô Mediafax hírügynökségi jelentésbôl kiderül: a miniszterelnöki találkozón elsôsorban sikerült tisztázni azokat a kérdéseket, amelyekben a tárgyaló felek nem értenek egyet, illetve amelyekben közös álláspontot képviselnek, végül pedig sikerült sort keríteni bizonyos javaslatok megtételére is.

— Eredménynek könyvelhetô el, hogy nyugodt hangnemben sikerült tárgyalnunk. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy Magyarország és Románia álláspontja között nagy különbségek vannak — fogalmazott a magyar kormányfô.

Orbán Viktor rádiónyilatkozatában ugyanakkor azt is elmondta, hogy a román–magyar kapcsolatokat nem lehet kizárólag csak a státustörvény ügyére korlátozni, a magyar miniszterelnök emlékeztetvén az Észak- Erdélyen keresztül haladó autópálya kiépítésére vonatkozó javaslatára.

A szélsôséges érzelmek felkorbácsolása árt Romániának
Lehetséges konfliktusforrásokra hívja fel a figyelmet a Román Akadémia

(8. old.)

A privatizáció lassú üteme, az állami gondozásban lévô gyermekek helyzetének javítására irányuló stratégia hiánya, a helyi önkormányzatok nagyarányú költekezése, a jogállam intézményeivel szemben megnyilvánuló lakossági bizalmatlanság, továbbá a román és magyar szélsôséges retorika felerôsödése a magyar státustörvény kapcsán, a kormány népszerûségi mutatójának fokozatos csökkenése, az igazságszolgáltatás iránti bizalmatlanság növekedése esetleges konfliktusforrást jelenthetnek az elkövetkezô idôszakban, derül ki a Román Akadémia által nyilvánosságra hozott tanulmányból.

A felmérés szerint a helyi közigazgatási reformok lassú üteme nagymértékben gátolja Románia euroatlanti integrációját. Úgy vélik: Emma Nicholson de Winterbourne bárónô elmarasztaló jelentése az állami gondozásban lévô gyermekek siralmas helyzetérôl csak alátámasztotta a Nyugat által megfogalmazott aggodalmakat. A tanulmány szerzôi ugyanakkor megállapítják, nem történt elôrelépés a helyi közigazgatási intézmények modernizálása terén sem.

A jelentésbôl továbbá kiderül: a politikusok, hivatalnokok és az igazságszolgáltatás képviselôi élvezik legkevésbé a lakosság bizalmát. A kormánypárt politizálását elemezve, a tanulmány szerzôi megállapítják, hogy Adrian Nãstase pártelnöknek sokkal szigorúbban ellenôrzése alá kellene vonnia az összeolvadás során újjonnan létrejött Szociáldemokrata Pártot. Leszögezik: az igazságszolgáltatás megreformálása érdekében tett lépések ellenére, csökkent az emberek bizalma az említett intézménnyel szemben. Mint fogalmaznak, a Büntetôtörvénykönyv módosítása még nem elegendô az igazságszolgáltatás megreformálására.

A magyar státustörvénnyel kapcsolatban a tanulmány megállapítja: az Orbán-kormány "meg akarta mutatni az egész világnak, hogy a magyarok szélsôségesebbek a románoknál". Véleményük szerint az Európa Tanács sem örült túlságosan a magyar kedvezménytörvénynek, amely, mint írják, több vonatkozásban sincs összhangban az európai jogszabályokkal. Ezért azt javasolják a román kormánynak, hogy ne avatkozzon be túlságosan a státusvitába és bízza az Európa Tanácsra a kérdés megoldását, hiszen a szélsôséges érzelmek felkorbácsolása elsôsorban Romániára, és nem Magyarországra vetne rossz fényt.

Újból drágították az államosított lakások árát
Novembertôl folytatódhat az eladás

(8. old.)

Az 1995-ben megjelent 112. ingatlantörvény óta folyamatosan drágítják az államosított lakások árát az országos nettó átlagkereset alakulásától függôen. Az országos ingatlanalap-kezelô igazgatóság lakáseladási osztályának vezetôje, Mihai Enãchescu hírügynökségeknek kedden bejelentette, hogy a statisztikai hivatal által közölt indexelési arány alapján 6%-kal növelték mind az államosított ingatlanok, mind pedig a polgármesteri hivatalok és különbözô vállalkozások által közösen épített lakások árát. A lakáseladási osztály vezetôje szerint 1990. januárjától 1010-szeresére növekedtek az állami lakásárak, a telkeket pedig 220-szorosára drágították. Boros János alpolgármester az árindexeléssel kapcsolatosan elmondta, hogy az év utolsó negyedében újabb drágítás várható, és a novembertôl folytatódó lakáseladásoknál már ezt veszik majd figyelembe.

A 2001. februárjában megjelent újabb, 10. számú ingatlantörvény mindaddig felfüggesztette az államosított lakások eladását, míg a jogos tulajdonosok benyújthatják visszaigénylési felszólításaikat. A kormány nemrég határozatot fogadott el az eredetileg 6 hónapos (tehát augusztus 14-én lejáró) visszaigénylési határidô meghosszabbításáról, hírügynökségeknek azonban Mihai Enãchescu úgy nyilatkozott, hogy errôl a kormánydöntésrôl hivatalosan még nem értesítették. Az árindexelés azért is szükséges, hangsúlyozta az igazgató, mivel ennek alapján számítják ki a 112-es törvénnyel igényelt kártérítéseket a volt tulajdonosoknak.

(i)


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2001 - All rights reserved -