2001. augusztus 9.
(XIII. évfolyam, 183. szám)

Ion Iliescu államfô és I. Mihály egykori román király is részt vett és felszólalt a román akadémián szerdán megtartott emlékülésen, amelyet Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójának szenteltek.

Iliescu elnök beszédében a románok lakta fejedelemségek elsô egyesítését megkísérlô vajda példájára hivatkozva "az ország egységének és területi integritásának" megôrzésére, Románia európai felzárkózásának támogatására szólította fel a románokat.

A volt uralkodó kiemelte: nem véletlenül viseli az egykori vajda keresztnevét, hiszen a XX. század elsô felében az ô nagyapja és késôbb ô maga is a 400 évvel ezelôtti Mihai Viteazul példáját követve a román egyesítésen fáradozott, ha nem is mindig teljes sikerrel. Miközben kijelentette, hogy "senkivel szemben sincsenek területi követeléseink", hangoztatta: abba nem lehet belenyugodni, hogy a határon kívül élô románokról bárki is azt állítsa, hogy nem románok és nem román a nyelvük. Hangsúlyozta: ma már senki sem fenyegeti kívülrôl Romániát, annál inkább fontos, hogy a románok mindannyian összefogjanak hazájuk boldogulása és európai érvényesülése érdekében.

A román akadémián megtartott emléküléssel vette kezdetét az a tíznaposra tervezett "országos zarándoklat", amellyel — mint a román sajtó megírta — a jelenlegi kormányerôk megpróbálják "eloszlatni a románok nemzeti identitástudatában a magyar státustörvény miatt keletkezett zavarokat".

Mint ismeretes, a kormány törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amelynek értelmében mintegy kilencezer elítéltet részesítenének kegyelemben. Ezzel a hatóságok a börtönök túlzsúfoltságának csökkentését szeretnék elérni. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: szükségesnek tartja a jogszabály meghozatalát tekintettel arra, hogy a Btk. komoly büntetéseket ír elô, sok esetben például a kevésbé súlyos lopást is börtönbüntetéssel sújtja.

Ennek következtében a börtönök túlzsúfolttá váltak. Figyelembe véve mindezt, a szenátor helyesnek tartja a Nãstase-kabinet döntését. — Ami viszont meggondolkoztató, hogy milyen bûncselekményekre alkalmazzák a kegyelmi törvényt. Ezzel kapcsolatban komoly fenntartásaim vannak, ugyanis egyrészt nagyon súlyos vagyonelleni bûncselekmények is a jogszabály hatálya alá kerülnek, s így "a fehér galléros" bûnözés ritkán elfogott tettesei fognak szabadlábra kerülni. Másrészt pedig a törvény hatálya alá esnek olyan erôszakos bûncselekvôk is, akiknek a börtönben a helyük, illetve néhány szexuális életet érintô bûncselekmény, mint például a vérfertôzés — mondotta Eckstein-Kovács Péter.

A szamosfalvi repülôtér átalakítása 1996-ban kezdôdött el. A munkálatokra kiírt pályázatot az a Napoca Constructii Rt. nyerte meg, amelynek alapítói között Ion Tiriac ismert üzletember, Ioan Rus jelenlegi belügyminiszter, és Serban Gratian, a Kolozs Megyei Tanács elnöke is ott található. Úgy tûnik, a felújítási munkálatok ütemére jótékony hatással volt az utóbbi két politikus magasabb beosztásba való kerülése.

A 2000. év fontos pillanatot jelentett a felújítások szempontjából, ugyanis Ioan Rus lett Kolozs megye prefektusa, azé a prefektúráé, amelynek hatáskörébe Traian Bãsescu egykori szállításügyi miniszter 1997-ben a szamosfalvi repülôteret is utalta. A tulajdonoscsere idején a Megyei Tanács alelnöke Serban Gratian volt, így az átutalás zökkenômentesen zajlott. Idôközben újabb felújítási pályázatot írtak ki, és ennek nyertese újra a Napoca Constructii Rt. lett, annak ellenére, hogy sokkal tapasztaltabb építkezési társaságok is versenybe szálltak. Ioan Rus prefektussá való kinevezésével a szamosfalvi repülôtér szívügye lett a megyei hatóságoknak. A prefektus belügyminiszterré való elôlépésével a megyei elnök Serban Gratian lett, így a repülôtér "jövôje" szempontjából jó kezekbe került a vezetés. A jelenlegi helyzetrôl Ciceo David repülôtéri igazgató elmondta: az idei évre kapott 18 milliárd lejt a fôépület bôvítésére fordították. Ezt követi majd a kifutópálya 1850 méterrôl 2500-ra való meghosszabbítása, és a repülôhangárok bôvítése. Megfigyelôk szerint a felújítások ütemére továbbra is jó hatással lesz a Napoca Constructii Rt. egykori alapítóinak jó pozíciója.

P. A. M., Sz. Cs.

A Nagy-Románia Párt (NRP) szerdai sajtóértekezletén Dan Brudascu képviselô elmondta: immár több hónapja próbál pénzt kiharcolni a különbözô kulturális intézmények finanszírozására. Az Erdélyi Népmûvészeti Múzeum mûködésére, illetve a befektetések megvalósítására mintegy 8–10 milliárd lejre lenne szükség — mondta a képviselô. Hozzátette: amennyiben a megyei tanács — amelynek hatáskörébe tartozik az intézmény — nem segít, 6–7 hónap múlva a múzeumot be kell majd zárni. Az anyagi nehézségekhez hozzáadódik az is, hogy a múzeum telkét visszaigényli a hajdani tulajdonos.

Brudascu arról is beszámolt, hogy a kolozsvári terelôút gondolata már januárban felmerült. A képviselô írt Miron Mitrea közlekedési miniszternek annak érdekében, hogy a befektetés minél hamarabb megvalósulhasson. — Ígéreteken kívül semmi sem volt a tárca államtitkárának válaszában — mondta a nagy-romániás képviselô. Szerinte az üggyel foglalkozó minisztériumi tisztségviselô felelôs az idôközben a Tordai úton történt, halálos áldozatot is követelô balesetekért. Elmondta: a megyei rendôrségtôl kapott adatok szerint 1997–2001 között a Feleki tetôn és a Tordai úton 22 baleset történt, hét személy életét vesztette, 15-en súlyosan megsebesültek, míg 12-en könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár 12 milliárd lejre tehetô.

A képviselô szerint Teodor Pop Puscas városi rendôrparancsnok törvénytelenül szerezte vagyonát, éppen ezért az ügyben vizsgálatot végzô belügyminisztériumi illetékeseknek javasolniuk kellene a belügymniszternek a rendôrparancsok felfüggesztését és nyugállományba helyezését.

Kiss Olivér

A 2001. május 24./76-os számú sürgôsségi kormányrendelet életbe lépésével egységesítôdött és leegyszerûsödött a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok bejegyzése és mûködésük engedélyeztetése. Szerdán Ioan Mante, a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara alelnöke, a kérdésben érintett öt minisztérium helyi igazgatóságainak képviselôi társaságában (Tûzoltóság, Területi Egészségügyi Igazgatóság, Állategészségügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Felügyelôség, Munkakamara) ismertette a tudnivalókat a sajtóval.

Az intézkedés lényege, hogy leegyszerûsödik a bürokrácia, a Kereskedelmi Kamara révén történik a bejegyzés, a kérések beadása után pedig legtöbb 20 nap múlva kézbesítik a bejegyzési igazolványt, amely tartalmazza az erre a célra létrehozott irodák által beszerzett helyhatósági engedélyeket, aláírásokat. Kérésre ezeket az iratrendezéseket közjegyzôk vagy ügyvédek is lefolytathatják. Mindenképpen csökkentek a bejegyzési költségek.

A jogszabály a május 31-i Hivatalos Közlönyben jelent meg és az ezt követô 31. napon lépett életbe. A kormánynak és az érdekelt intézményeknek egyeztetniük kellett, ezért a késedelem, amellyel a kolozsvári kamara illetékesei csak most állnak a hozzájuk fordulók rendelkezésére. A kérelmezés iktatását követô húsz napon belül ki kell bocsátani a kereskedô magán- vagy jogi személy bejegyzési igazolványát, amelynek tartalmaznia kell az egyedi bejegyzési kódszámot is. A mellékletbe belefoglalják a tûzoltócsoport, a területi egészségügyi és állategészségügyi igazgatóságok által kibocsátott engedélyeket, a környezetvédelmi jóváhagyást, a munkavédelmi mûködési engedélyt. A sürgôsségi kormányrendelet hatályba lépésétôl számított 12 hónapon túl a kereskedelmi társaságok kötelesek kérni a jelenlegi cégbejegyzési bizonyítványnak és adószámnak a helyettesítését az új egyedi bejegyzési kódszámmal. A határidô lejárta után (2002. július 1.) a jelenlegi adószám és cégjegyzéki bizonyítvány semmissé válik. (A fentieket részletesen már közöltük június 28-i lapszámunkban.)

Ioan Mante szerint a megye jelenleg bejegyzett 37 ezer kereskelmi társasága közül csupán a tényleges tevékenységet folytató 15–18 ezer cég jelentkezésére lehet számítani. A tegnapig összesen 37-en nyújtották be igénylésüket az új bejegyzésre. A befizetendô taksák nem a kereskedelmi kamarát gazdagítják, hanem az állami költségvetésbe kerülnek. Ezek a díjak a következôk: tûzvédelmi mûködési engedély — 500 ezer lej; egészségügyi engedély — 200–500 ezer lej, egészségügyi hatósági engedély — 300 ezer–3 millió lej; állategészségügyi engedély — 30 ezer–2 millió lej; környezetvédelmi engedély — 50–200 ezer lej között; munkavádelmi engedély — 450 000—2 250 000 lej. Ezek a díjak jóval kisebbek az eddig alkalmazottaknál, befizetésük elmulasztása 5–10 millió lejes büntetést von maga után.

— Remélem, nem ismétlôdik meg a törzstôke megemelésével kapcsolatban kialakult sajnálatos helyzet, amikor is tízezer vállalat nem tett eleget kötelességének és ezáltal kizárta magát a törvényes tevékenységet folytatók körébôl — mondotta Mante kamarai alelnök.

Ördög I. Béla

A mezôgazdasági jövedelemadó törvényét (1994/34. számú) a kormány a július 31-én megjelent 8. számú rendeletében jelentôsen módosította. Mindenekelôtt a jogszabály "címét" változtatta meg mezôgazdasági jövedelemadóról mezôgazdasági föld(terület)adóra. A módosító rendelet értelmében azok a magánszemélyek (adófizetôk), akiknek tulajdonában mezôgazdasági terület található, adót kötelesek fizetni a 10 hektárt meghaladó területekért. A jogszabály szerint azok a személyek adókötelesek, akiknek tulajdonában mezôgazdasági terület van, továbbá azok, akik részesülnek a módosított 1991/18. földtörvény elôírásaiban, és akiknek visszaállították tulajdonjogát vagy most jutottak tulajdonjoghoz, és bár még nem állították ki számukra a birtoklevelet, ideiglenes bizonylattal vagy jegyzôkönyv alapján kiadták a földet.

Mezôgazdasági föld alatt a mezôgazdasági rendeltetésû vagy erdôterületeket értik, valamint az összes területet, használati kategóriájuktól függetlenül, amelyeken nem találhatók építmények vagy egyéb melléképületek. Évi adóról van szó, amelyet a jövedelemnormákra alkalmazott 15%-os hányad alapján számítanak ki (szántóföld vagy szántóföld egyenértékben, a kormányrendelet mellékletének táblázata szerint). A jövedelemnormákat évente kormányrendeletben indexelhetik, minden év november 30-áig, az elmúlt 12 hónap inflációs mutatója alapján, és amikor ez meghaladja az 5%-ot. Az adót a pénzügyi szervek a kataszteri nyilvántartásban szereplô adatok révén állapítják meg, az adófizetô nevére.

Az adófizetôvel együtt lakó és gazdálkodó családtagok, továbbá a vagyonközösségben lévô örökösök együtt felelnek a törvényben elôírt kötelezettségekért. A mezôgazdasági társulás tagjainak felelôssége a társulásba hozott földterülettôl függ. A valóságnak nem megfelelô adatok esetén az adót 5 évre visszamenôleg újraszámítják (a 18. törvény alapján alkalmazott adómentes idôszak kivételével). Amikor a termés természeti csapások miatt megsemmisül, ennek függvényében adócsökkentést alkalmaznak. Az adócsökkentést azonban kérni kell, a természeti katasztrófát követô 5 napon belül, a kérés iktatásától számított 10 nap alatt pedig egy bizottságnak felmérést kell végeznie. Ilyen jellegû adócsökkentést egyszer hagynak jóvá. A helyi tanácsok indokolt esetekben fizetési halasztást vagy késedelmi kamatcsökkentést hagyhatnak jóvá.

A mezôgazdasági földadót 50%-kal csökkentik I. vagy II. fokú rokkantak vagy fogyatékosok, valamint a 65 évnél idôsebbek esetében. Adómentességet élveznek a háborús veteránok, újra nem házasodott hadiözvegyek és háborús veteránok özvegyei. Az adómentességet az igazolt kérést követô hónaptól ítélik meg.

A 2001/8. kormányrendelettel bevezetett mezôgazdasági földadót 2002-tôl alkal mazzák.

(i)

Az egész földgolyóra kiterjedt keresztény-ökuménikus Habitat az emberiségnek elnevezésû egyesület kolozsvári szervezete folytatja az egyszerû, decens életkörülményeket biztosító, ugyanakkor árban elérhetô házak építését a nehéz szociális helyzetben levô családok számára. Kolozsváron az Ilie Mãcelaru utca 16. szám alatt augusztus 7. és 16. között épít fel és ad át egy ilyen házat az a húsz önkéntes fiatal, akik, hazai fiatalok mellett Spanyolországból, Portugáliából, Magyarországról, Lengyelországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek. Mint ismeretes, a Habitat mozgalom önkéntesei ezerötszáz ledolgozott munka után juthatnak ilyen otthonhoz, melynek 15 ezer dolláros hitelét húsz év alatt kell törleszteniük.

SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP-KEZELÔI TANFOLYAMOT (Word, Excel) szervez augusztus 13. és 17. között a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara (Horea út 3., 302-es szoba, tel.: 432-220/362/361, fax: 432.-164). Bôvebb információk, beiratkozás 2001. augusztus 10-ig.

A ROMÁN MÛVÉSZETTEL ÉS KULTÚRÁVAL KAPCSOLATOS VIDEOFILMEKET vetítenek a Mûvészeti Múzeumban (Fôtér 30.) naponta 13–15 és 16–18 óra között. A heti mûsort a múzeum kapujára kifüggesztett plakáton közlik.

A GRÓF MIKÓ IMRE KÖNYVTÁR értesíti olvasóit, hogy augusztus 6–szeptember 17. között a könyvtár zárva tart. Köszönik az olvasók megértését.

— Mit termeszt a kolozsvári polgármester a fôtéri gödrökben?

— Burjánt, gyomot, gyógynövényt. Amiket másutt, például az "üvegteremben" is termeszthetne.

(dr. Iffiú József)

Két tárlattal is gazdagodott tegnap Kolozsvár. A legrekkenôbb déli kánikulában nyílt meg a Szentegyház utcai galériában a képzômûvészeti egyetem végzôseinek alkotásait bemutató kiállítás, hogy közvetlenül utána az intézmény tanárának, Gãinã Dorelnek a legújabb mûvészfotóit tekinthessék meg az érdeklôdôk a Köztársaság mozi halljában.

A Képzômûvészeti és Formatervezôi Egyetem 2001-es végzôseinek alkotásaiból nyílt tárlat amolyan szintézis: a szervezôi szándék szerint mindenbôl a legjobb. Az intézmény nyolc részlegének — festészet, szobrászat, grafika, fotó-video-számítógépes képalkotás, pedagógia, textil, üveg-kerámia-fém, formatervezés — tanszékvezetô tanárai kiválasztottak egy-egy végzôs diákot és alkotásaiknak közzétételével igyekeztek szemléltetni a mûvésztermelô egyetem harmadik évezredi termését.

Amint azt a tárlatot megnyitó Ioan Horváth Bugnariu grafikusmûvész, egyetemi tanár, a Romániai Képzômûvészek Szövetsége kolozsvári fiókjának alelnöke elmondotta, a diákok életében két nagyon fontos mozzanat van: a sikeres felvételi utáni elsô nap az egyetemen és az összegezés, az államvizsga, a búcsú a tanintézettôl. Ebbôl az utóbbiból kaptunk ízelítôt a tegnap délben megnyílt tárlaton, amely augusztus 19-ig tekinthetô meg.

Az esemény jelentôségéhez képest viszonylag kevesen voltak a megnyitón. A kánikula még az ifjúságot is megviselte volna?

A csoportos kiállítás után került sor a Köztársaság mozi halljában, az AZO CENTER F1,2 galériájában Gãinã Dorel fotómûvész tárlatának megnyitójára. Az ószeren debütált kiállítással részletesebben szombati Mûvelôdés oldalunkon foglalkozunk.

Németh Júlia

Július–augusztusi összevont számával jelent meg a Filmtett mozgóképes havilap az újságárusoknál. A lap elsô témája Gulyás Gyula Fény hull arcodra édesem címû filmje, amely Király László novellájából ihletôdik, s amelynek az az érdekessége, hogy Erdélyben készült, magyarországi és hazai stábbal, illetve pénzeléssel. Ezek után a tudományos és ismeretterjesztô filmek nagy családja kerül nagyító alá. Hogy miért esett a választás ezekre az alkotásokra? A válasz egyszerû: a mozgókép elôzményei nem a szórakoztatóiparhoz, hanem a tudományos megismeréshez kötôdnek. A tudományos alkotások kimerítô boncolgatása még a szolnoki Tudományos Filmszemlére is elkalauzolja az olvasót.

E számban folytatódik az orosz montázsiskolák bemutatása, majd a Mûfajtörténet rovatban a horror rajongói ismerkedhetnek meg a mûfaj további mérföldköveivel. A Filmiskola még mindig a filmtámogatásról okít, majd a visszatérô hollywoodi "mesterembert", a neves Ridley Scott rendezô-producert — és alkotásait — ismerhetjük meg közelebbrôl. A következô cikk Nanni Moretti: A fiú szobája címû aranypálmát nyert alkotását mutatja be, mintegy elárulva az aranypálma-receptet. Ezzel pedig el is érkeztünk a "filmzónába", a mozi- és tévéfilmek ismertetôjéhez és ajánlójához, ami után hagyományosan a Filmmesék zárják a lapot.

(balázs)

1990-ben Elizavetinszkaja kozák faluba két fiatal pedagógus-koreográfus érkezett, akik maguk köré gyûjtöttek harminc tehetséges gyereket és néptáncegyüttest hoztak létre. Létszáma minden évben növekedett, s mára elérte a 180-at. 1993 óta a Karuszel együttes a Prikubanszkij kerület egyik legjobb együttese.

A gyerekek megnôttek, a teljesítôképességük is nagyobb lett, és létrehoztak egy új együttest, a Sztanyicát. Ez a név utal a régióra is, ahol az együttes tagjai élnek, de kifejezi a szülôföld iránti szeretetet is.

1998-ban a Karuszel gyerek-együttes elnyerte a kiváló együttes nevét, a Sztanyica pedig a néptáncegyüttes nevet kapta. S ez új célok elérésére ösztönözte a gyermekeket és vezetôiket. A Karuszel együttes 1998 nyarán az Orlenok orosz gyermekközpontban szervezett "Kubán fiatal csillagai" nevezetû regionális ünnepség nyertese lett.

1999 januárjában a Sztanyica néptáncegyüttes elnyerte az "Oroszországban mindenütt körtáncot járnak" c. díjat a Vlagyimirban szervezett orosz néptánc-találkozón. S ezzel került az Orosz Federáció legjobb mûkedvelô együttesei közé.

1999 júliusában mindkét együttes "A mi kubáni vidékünk" nemzetközi ünnepség nyertese lett.

1999 augusztusában a Sztanyica néptáncegyüttes Ciprusban turnézott.

1999 szeptemberében az Sztarij Oszkol kulturális igazgatóságának meghívottjaként részt vett a város százéves évfordulóján.

1999 októberében a Sztanyica elsô díjat nyert Kijevben az ukrán néptáncegyüttes-találkozón.

2000-ben mindkét együttes "A mi kubáni vidékünk" néptánc-ünnepség nyertese lett.

A Sztanyica elôadó-képessége, teljesítménye jobb lett, amióta az együttes gyermektagjai középiskolások lettek, zenepedagógiai kollégiumba járnak, a Kubáni Állami Egyetem kulturális és mûvészeti szakán tanulnak — jelenleg tizenegyen vannak. Ôk a vezetôk legfôbb segítôi, akik szeretettel foglalkoznak a kisebbekkel.

Az idén az együttes tízéves, az eredmények, a siker még elôttük áll. Vezetôik, akik szeretettel irányítják a táncosokat, Anna Kruglaja és Elena Dmitrijeva.

A Kecskeméten immár huszonhetedik alkalommal rendezett Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotótelep zárásaként vasárnap kiállítás nyílt a hathetes táborban készült munkákból a hírös város Erdei Ferenc Mûvelôdési Központjában.

Az augusztus huszadikáig megtekinthetô tárlaton ötven mûvész — magyarországi, Erdélybôl érkezett, továbbá cseh, orosz, osztrák és ukrán — alkotó tûzzománcait láthatja a közönség.

Az idei tábor mottója, a "Tûzkapu" voltaképpen az ezredforduló idôkapuját jelenti — hangzott el a megnyitón —, a mûvészeknek az új idôk bennük keltett érzéseit, eszmeiségét kellett megfogalmazniuk, a jövô távlatát érzékeltetniük.

A témának megfelelôen a tárlaton számos modern, nonfiguratív kompozíciót sorakoztattak fel, de láthatók a kiállításon biblikus témákat ábrázoló munkák is.

A faliképek mellett dísztárgyakat, ékszereket, tálakat mutatnak be.

Kecskeméten készült mûveikbôl egyet az idén is a házigazdáknak adományoztak az alkotók.

Még mielôtt valaki rosszra gondolna, igyekszem eloszlatni az aggodalmakat. Nem krimirôl van szó, hiszen a tanú, "aki" elment, nem emberi lény. Eltûnése, halála mégis elszomorít, emlékeket idéz, elmúlt idôket elevenít fel, és talán fiatalságunk ködbe veszô délibábját villantja föl egy röpke pilanatra. Ezért szomorú és egyben fájó is.

Öregember szokása, mondják egyesek gúnyolódva, hogy régi újságokat motoz, újraolvas, mintha csak most dobta volna be a postaládába az újságkihordó fiú. Valóban, emlékszem, hogy gyerekkoromban megbámultam, amint szomszédom, az öreg Gabányi, akkurátusan vékony szalagokra szabdosta a "Világosságot", majd ráérôsen összecsomózva, akár a bokrétát, egy bambusznád pálcára erôsítette, s már készen is volt a zizegô légyijesztô. Ez valóban öregember szórakozása volt.

Én, ha újraforgatom a Szabadság régebbi számait, amolyan utótallózást végzek. Összehasonlítom a politikai események elôrejósolt és megvalósult változatait, ebbôl következtetek a cikkíró szimatjára, ráérzésére. A dokumentáris jellegû írásokat kiollózom, osztályozom és borítékolom, sôt az érdekesebb fényképeket is összegyûjtöm, és albumszerûen elraktározom. Ha csak ennyi utalna az elrepült idôre...

Így akadtam rá a júniusi számok között Gyurka Elôd felvételére, amit nagyon szuggesztíven "Fûzhalálnak" tituláltak. Néztem a képet, és elgondolkoztam, mennyi mindenrôl mesélhetne, ha tudna, a — most igazán nagyon szomorú — fûzfa.

Ki tudná megmondani, mikor ültették, mióta nézte magát büszke-kacéran, mint fiatal csemete a tó tükrében, majd hosszú, vékony, a víz simogatására vágyó ágaival, mint a tájat uraló öreg hölgy? Nem valószínû, hogy a régi Hangyás-berekben, a Sétatér ôse területén már élt volna, hiszen a kolozsváriak kedvenc sétálóhelyének kialakítása majdnem százhetvenöt éve kezdôdött, és fûzfa ilyen matuzsálemi kort aligha él meg. És aligha hihetô, hogy az 1884 februárjában megalakult Városi Szépítô Egylet bábáskodói ültették el. De a most már csak néhai fûz méretei, koronája arra enged következtetni, hogy sok eseménynek volt szemtanúja. Például azoknak a majálisoknak, amelyeket az elsô világháború rokkant katonáinak megsegítésére rendeztek. Kolozsvár lelkes közönsége szórakozva adakozott, így enyhítve valamelyest a világégés okozta fájdalmakat. Az akkor már bizonyára cseperedô fûzfa alatt a verklit tekerte a kintornás, a Kioszkban kabarémûsor folyt, a szökôkút mellett wurlitzer zenélt, és similabdát dobáltak a legények a visítozó hajadonok után. A népünnepély sikeréhez, a jó hangulathoz járultak hozzá olyan híres ínyesmesterek cégei, mint Asztalos Sándorné, Laydáné és Fogarasiné cukrászdái, az Európa kávéház, a Török-féle cukorgyár, Virág Ferenc mézeskalácsos és mások. Többi társával együtt, a tavat körbeölelô fûzfa árnyas sátrat borított a hosszú ruhás, kalapos, napernyôs hölgyekre, akik csak titokban pillantottak lesütött szempilláik mögül a sarkantyúikat pengetô, nyalka huszártisztek után. Közben a körpavilonban a rezesbanda pattogós térzenét játszott. Pákey Lajos, Kolozsvár megannyi építészeti remekének tervezôje már megalkotta a csinos szökôkút erôtôl duzzadó kentaurjait, s anyjuk féltô kezétôl megszabadulni igyekvô gyerkôcök morzsát szórtak a tó vizén úszó kevély hattyúknak.

Évek, évtizedek peregtek egymás után, s a fûzfák "megemberesedtek", versenyre kelve növésben, magasságban a Sétatér lombos gesztenyefáival. Eltûnt a magyar zászló a korcsolyapavilon árbocáról, s nem sétáltak többé huszárok a fûzek alatt. Egy újabb, még szörnyûbb világégés hozta vissza ôket egy rövid, nagyon rövid idôre. Aztán csend. Talán csak a füzek voltak szomorúbbak, csendesebb a suhogásuk. A tó vizében a Kioszk kôoszlopos párkánydarabjaira, szoborrészekre bámultunk, ijedt gyerekek, fájdalmasan sóhajtó szomorúfüzek. Már más trikolór lengett, s a bárkás már, vagy inkább még, két nyelven hívta a partra a csónakázókat. Újra benépesültek a sétányok. A most kidôlt fûzfa lombja alatt ültünk, Jenô, Tibi meg én, a május elsejei szabadtéri ünnepen, csodáltuk a hatalmas katonai reflektorok fényét, amint a bársonyos égbolton keresztezték egymást, mint valami figyelmeztetô, emlékeztetô ujjak. Nemrég még izgatottan cikáztak a csillagok között, vadász- és bombázógépek után kutatva. Most játékos kergetôzésükkel a hôs munkásosztály majálisát tették színesebbé, kellemessé. A sátraknál fatányérost sütöttek és sört csapoltak, de a körpavilonból már Dunajevszkij "Szabad szél" melódiái hallatszottak. Vasárnaponként a strand zenéjét is áthozta a kósza szellô és egy-egy izgalmas futballcsatán felharsant buzdítás vagy kitörô öröm moraja hullámzott a levegôben, a sportteleprôl.

Csendes délutánonként többször láttam a magyar színház mûvészeit elmerengve sétálni az árnyas fák alatt. Hányszor megcsodáltam az Arany János utca felôl jövô Halász Gézát, arisztokratikus vonásait, deresedô halántékát, vagy Bara Margit hercegnôi tartását. De láttam szivarral a szájában, az örökké csokornyakkendôs és fehér selyem sálas Fekete Mihályt is, karján a csipkéskalapos Felszeghy Máriával, amint méltóságteljesen bólogatnak az ôket üdvözlôknek.

Az öreg fûzfa, fagyott ágaiban a tavaszt ígérô dermedt nedvvel, telenként rácsodálkozott a tó jégtükrén korcsolyázó párokra, és bizonyára együtt mosolygott velünk, amikor, a homokos sétányon biciklizve, Endre barátunk a nagy beszélgetés közben belehajtott a tóba és elmerült benne. Néhány pillanat múlva úgy emelkedett ki a vízbôl, mint a Zwack Unicumos reklámember, fejérôl víztôl csorgó hínárszálakkal. Jót nevettünk rajta... Eggyel több fiatalkori emlék. Rég volt, talán igaz sem volt!

Állok a valamikori fûzfa helyén. Megsimogatom a lefûrészelt törzs fûbe veszô tányérját. "Ne sárgulj, fûzfa!" — mondaná Somogyváry Gyula, ifjúkorom íróbálványa. Ne sárgulj, fûzfa! — sóhajtanám én. De kinek? De minek?

Tatár Zoltán

(Folytatás 8-i számunkból)

De az is igaz, hogy náluk nem mérgezi a tudatot, sôt föl sem merül a "ki volt itt elôbb" kérdése. A régi idôkbôl fönnmaradt földrajzi nevek egyértelmûen az itt élôk töretlen folytonosságáról tanúskodnak. Így nem csupán római kori vízrajzi — Foz, Esteiro, O Río stb. — és városnév — a Lucus Augustiból való Lugo, az ismeretlen elôtagú Aur(i)ensébôl való ourense [ourensze], a Vicus Spacorumból való Vigo, a Pontis Veterisbôl való Pontevedra stb. —, hanem számtalan római kor elôtti folyó- — Miño, Sil, Ulla, Tambre stb. —, sôt városnév — Tui, A Coruña, Noia, Corcubión stb. — is fönnmaradt.

A földrajzi nevekkel kapcsolatban egy mulatságos esetet is hallottam. Egy cseh vagy szlovák nyelvész az Uteco nevet fölfedezve, ezt, valósággal ujjongva, szláv eredetûnek minôsítette. Mégpedig azért, mert szerinte ez tulajdonképpen ’harc, csata’ jelentésû szláv szó. Elméletet dolgozott ki arról, mikor és hogyan telepedtek az Ibériai-félszigetre a szlávok. Hiába magyarázták neki, hogy ennek az égvilágon semmi köze a szláv nyelvekhez, mert ez az Unión Territorial de Cooperativas ’szövetkezetek területi szövetsége’ baromfitenyésztô telepek nevének rövidítésébôl származik. Jó ideig ezen derültek a földrajzi nevekkel foglalkozó galego nyelvészek.

Tatár, de török sem pusztított errefelé. Ennek ékes bizonyítéka a sok, nem csupán csúcs-, sôt félköríves templom, klastrom, monostor, székesegyház, hanem az ezredforduló elôtti idôkbôl való is. Mint például a Sil folyó fölötti fennsíkon, az 573-ban alapított, szikla tövén meghúzódó San Pedro de Rocas-klastrom. Ebbôl az idôbôl három, a sziklába vájt kápolna maradt fönn. A templom falai is régi maradványok. Most állítják helyre.

Nem messze, a Sil völgyéhez igen közel áll San Estevo de Ribas de Sil X. századi monostora. Félköríves ízlés szerint kezdték építeni, csúcsívesben folytatták. Újabb részei a barokk szerint épültek.

Jóformán alig van városka vagy akár falu, ahol ne lehetne látni a második évezred elejérôl való kisebb vagy nagyobb templomot. Ezek között is szemet gyönyörködtetô a Monforte de Lemostól északra levô O Incio [inszio] monostortemploma. Ezt félköríves ízlésben a XII. században emelték kék márványból.

A számtalan régi klastrom, templom, polgári épület egyértelmûen arról tanúskodik, hogy a történelem valahogy mégiscsak kevésbé volt mostoha arrafelé, mint minálunk.

(Vége)

Asztalos Lajos

Nagy vihart kavart a nemzetközi közvéleményben Severino Antinori olasz orvosprofesszor, nôgyógyász azon szándéka, hogy a világon elsôként klónozott emberi egyedeket hozzon létre. Korszakalkotó kísérletét Antinori még az idén végre kívánja hajtani: kétszáz nô méhébe szeretne beültetni klónozott embriókat.

Az emberklónozás gondolatáról egyre gyakrabban esett szó azt követôen, hogy az Edinburgh-i Roslin intézet 1997-ben megalkotta az elsô klónozott emlôst, a népszerû Dolly bárányt. A lehetôség fôleg akkor tûnik igazán kecsegtetônek, amikor a rengeteg felgyülemlett probléma miatt sokszor úgy érezzük, hogy nem látszunk ki a dologból, és mindaz, ami velünk történik, "egy embernek is sok". Ilyenkor képzeljük magunkat a nagy kasszasikernek örvendô amerikai romantikus film szimpatikus fôszereplôjét alakító Michael Keaton helyébe, aki némi huzavona után végül vállalkozott a "korszakalkotó" kísérletre, és ezzel sikerült úgy leegyszerûsítenie életét, hogy a munkahelyi gondok, a családi problémák egybôl többszörösen is megoszlottak. (A tudomány melléfogásának köszönhetôen ugyanis a tervezett egy helyett több példányban készült el, bár második hasonmása kissé gügyének sikerült, de ennek ellenére a három "ember" nagyon jól kiegészítette egymást.)

A valóságban azonban nem árt félretennünk szárnyaló fantáziánkat, és leszállnunk a "földre". Próbáljuk meg elfelejteni mindazokat az izgalmas és jópofa dolgokat, amelyeket, ha "több példányban" léteznénk, el tudnánk mûvelni, és inkább gondolkozzunk el az emberklónozás következményein. Kétségtelen, hogy a huszonegyedik század korszakalkotó "találmányát" valósítaná meg Antinori és orvoscsoportja, hogyha az állatok esetében kipróbált klónozást embereken sikeresen alkalmazná. Úgy vélem azonban, hogy az emberi élet természetes folyamatába avatkozás sem tudományos, sem etikai, sem pedig vallási szempontból nem lenne helyes.

Amikor a klónozás gondolatával kacérkodunk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az aggodalmakat, amelyek megfogalmazódtak azzal kapcsolatban, hogy az állatok és az emberek örökítôanyagába való beavatkozások vissza nem fordítható változásokhoz, illetve károsodáshoz vezethetnek. Meggyôzôdésem szerint a tudománynak, az orvostudománynak pedig különösképpen, elsôsorban a társadalom, az emberiség érdekeit, az emberi életet kell szolgálnia.

Ennek ellenére sokan a tudomány képviselôi közül a sikeres kísérlet elvégzése esetén megszerezhetô hírnevet, illetve az anyagi nyereséget helyezik elôtérbe, miközben gátolják az életmentô ipar fejlôdését. Ezt fejezi ki nagyon jól Robert Jungk professzor Pillantás a jövôbe címû esszéjében, amelyben úgy fogalmaz: "Érdekes, hogy az emberek perlekedô hajlama és nyereségvágya megkeseríti a modern orvostudomány gyors fejlôdése felett érzett örömöt".

Ha visszatekintünk az emberiség évszázados történelmére, megállapíthatjuk, hogy sajnos, sok esetben egyesek a tudományt éppen az egyéni becsvágy és saját érdekeik érvényesítésére használták fel vagy pedig össznemzeti szempontokra hivatkozva hajtottak végre hátborzongató kísérleteket. Jó példa erre a második világháború idején egészséges emberek százain (mintha "tengerimalacok" lettek volna, ahogyan Lord Russel fogalmazott) elkövetett, szörnyû kínokkal járó "orvosi kísérletek".

Tévedés ne essék: nem azt állítom, hogy nem szabad kísérleteket végrehajtani. Kísérleteket igenis kell végezni, hiszen a társadalom csak így fejlôdhet tovább, ám bizonyos alapvetô követelmények tiszteletben tartásával, és úgy, hogy azok ne álljanak ellentétben az orvosi etikával. A számos felsorakoztatható feltétel mellett pedig egyik nagyon fontos kritérium, hogy a kísérlet eredményének olyan célokat kell szolgálnia, amelyek hasznára válnak a társadalomnak.

A kérdésben megszólaló Ratzinger bíboros, a Szentszék hittani kongregációjának prefektusa nyilatkozatában, amelyet több olasz napilap is közölt, úgy vélekedett, hogy a "gyermekek fénymásolása — a meddôség gyógyításán túl — náci téboly". A fôprelátus hozzátette, hogy "bizonyos értelemben Hitler megelôzött némely modern fejlesztéseket, mint például a klónozás vagy az emberi embriókon végzett orvosi kísérletek".

Antinori professzornak és kollégáinak nem ártana tehát megszívlelni a vele ellentétes álláspontot képviselô szakmabeliek, valamint a nemzetközi közvélemény többnyire elítélô álláspontját. Jóllehet az olasz orvos hangsúlyozta, hogy az eljárás célja kizárólag a terméketlen pároknak nyújtandó segítség, mint azt több biotechnikus is hangsúlyozta, felelôtlenség lenne ilyen beavatkozást emberek esetében véghezvinni, tekintettel arra, hogy a következmények beláthatatlanok lehetnek. Hiszen mi lesz akkor, ha rendellenesség áll elô, és az anyák torz gyermekeket hoznak a világra? A jövôre nézve figyelmeztetésként vehetô az is, hogy a klónozott állatok kevésbé bizonyulnak életképeseknek. Ami pedig az emberklónozás célját illeti, talán biztonságosabb lenne a kevésbé kockázatos, mesterséges megtermékenyítés lehetôségével élni.

A kezdeményezést, még ha az eredetileg "nemes" cél érdekében is történik, nem tartom helyesnek. Amikor milliók pusztulnak el rákban és HIV-fertôzésben, és egyes kutatók komoly erôfeszítéseket tesznek azért, hogy feltalálják a huszonegyedik század betegségeinek bizonyuló pusztító kórok hatóanyagát, addig mások az emberklónozás rejtelmeit próbálják felkutatni. Reméljük, hogy a józan ész végül felülkerekedik az emberi gyarlóságon, és nem jutunk majd oda, hogy valahol, valamikor saját magunkkal kelljen farkasszemet néznünk.

Papp Annamária

A Magyarországon folyó 13. nôi junior vb. a vetélkedô utolsó szakaszához érkezett: befejezôdtek a középdöntô két csoportjának a küzdelmei, s így a kezdeti 20 induló csapatból csak négy együttes maradt harcban az érmes helyek megszerzéséért.

Hazai szempontból, sajnos, a keddi nap — a középdöntôk utolsó fordulója — nem mondható sikeresnek, bár csapatunk eddiginél jobb szereplését hozta. Nagyon kiegyensúlyozott találkozón lányaink döntetlent értek el O-roszország válogatottja ellen, de ez kevésnek bizonyult a boldogsághoz, ugyanis együttesünknek feltétlenül nyernie kellett volna a továbbjutáshoz. Az 1999-ben aranyérmet nyert román csapat így pénteken csak az 5. helyet szerezheti meg, ha legyôzi a norvég kézilabdás lányokat. Az oroszok elleni találkozón mindkét csapat felváltva vezetett legtöbb két góllal (szünetben ellenfeleinknek volt 15–14 arányú minimális elônye). A fináléban 28–27-re lányaink vezettek, de nem sikerült megtartani egygólos elônyüket, s ha két nappal azelôtt nagy örömöt jelentett a 28–28-as eredmény, ezúttal a hasonló mérkôzésállás az érmes helyektôl való eltávolodáshoz vezetett. Kolozsvári szempontból azért örvendetes az, hogy ezen a találkozón is csapatunk legjobbjai Florentina Grecu kapuvédô, valamint a tízgólos Oana Chirilã volt.

A másik ágon az utolsó középdöntô napon megtorpantak a magyar lányok: mérsékeltebb játék után kikaptak Németországtól, de mivel a továbbjutást már elôzôleg bebiztosították, csütörtökön mégis az elôdöntôben játszhatnak.

A keddi eredmények: 1. csoport: Románia–Oroszország 28–28, Spanyolország–Jugoszlávia 26–17, Dánia–Koreai Köztársaság 25–24. A végsô sorrend a csoportban:

1. Spanyolország 5 4 0 1 153–120 8

2. Oroszország 5 3 1 1 164–146 7

3. Románia 5 2 2 1 135–135 6

4. Dánia 5 2 0 3 128–132 4

5. Korea 5 1 1 3 140–151 3

6. Jugoszlávia 5 1 0 4 120–156 2

2. csoport: Magyarország–Német-ország 22–24 (9–10), Norvégia–Svéd-ország 27–16, Horvátország–Törökország 39–26. A táblázat végsô alakulása:

1. Németország 5 4 0 1 133–116 8

2. Magyarország 5 4 0 1 158–101 8

3. Norvégia 5 3 0 2 126–118 6

4. Svédország 5 2 0 3 102–124 4

5. Horvátország 5 2 0 3 126–137 4

6. Törökország 5 0 0 5 118–167 0

Egyenlô pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntötte el a sorrendet. Az elôdöntôk mûsora: Gyôr: Magyarország–Spanyolország; Pápa: Németország–Oroszország — mindkét találkozó ma délután 6 órakor kezdôdik.

(radványi)

A tegnapi nagyüzemet megelôzôen két találkozót játszottak le kedden a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezôjének 3. fordulójában: Lokomotiv Moszkva (orosz)–Tirol Innsbruck (osztrák) 3–1 (gólszerzôk: Leggetho 3., Izmajlov 37., Ignasevics 80., illetve Kirchler 20.), Sahtyor Donyeck (ukrán)–Borussia Dortmund (német) 0–2 (Ricken 35., Oliseh 73.) A visszavágót két hét múlva rendezik. A párharcok gyôztesei bekerülnek a csoportmérkôzések elsô szakaszába, ahol 32 csapat szerepel.

UEFA-Intertotó Kupa
Az elsô mérkôzéseket játszották kedden a labdarúgó UEFA-Intertotó Kupa döntôjében. A három párharc tétje: az UEFA Kupa fôtáblájára kerülés. Az eredmények: FC Basel (svájci)–Aston Villa (angol) 1–1, Troyes (francia)–Newcastle United (angol) 0–0, Paris St. Germain (francia)–Brescia (olasz) 0–0. A visszavágókat augusztus 21-én rendezik.

Mario Mijikava menedzser szerint a Forma–1-es Prost csapat felbontotta Jean Alesi szerzôdését. Ennek ellenére elképzelhetô, hogy a francia pilóta mégis rajthoz áll az augusztus 19-i Magyar Nagydíjon.

— Jean és a Prost-csapat útjai elváltak. Ennek ellenére nagyon valószínû, hogy egy másik istálló színeiben elindul a magyarországi futamon — mondta a veterán, de nem sok babérral büszkélkedô 37 éves pilóta menedzsere. — Egyelôre még tárgyalunk a szerzôdésbontás feltételeirôl, ezért most nem beszélhetek arról, hogy Jean hol folytatja pályafutását.

A válás okairól egyik fél sem kívánt nyilatkozni. Mijikava nem cáfolta, de nem is erôsítette meg azt az értesülést, hogy Alesi a német Heinz-Harald Frentzen helyére, a Jordanhoz igazol. Ez azonban kevéssel a menedzser nyilatkozata után beigazolódott. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy ki váltja a francia pilótát a Prostnál.

Alesi 1989 óta szerepel a Száguldó Cirkuszban, ez idô alatt azonban mind-össze egyszer állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára.

A Kolozs Megyei Tanács és a Prefektúra úgy döntött, nem vár többé a végtelenségig arra, hogy valaki megoldja a tordai környezetszennyezô hulladék ügyét. E célból a két intézmény elhatározta, hogy augusztus 29-re Tordára invitálja a Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium képviselôit, valamint más kormányzati személyiségeket, hogy a helyszínen tárgyaljanak a fennálló tarthatatlan helyzetrôl. Mint ismeretes, Torda környékén négy hatalmas méretû környezetszennyezô vegyipari hulladéktömb létezik. Ezek a nem megfelelôképpen ôrzött hulladékok mennyei mannát jelentettek a helybeli romáknak, akik megdézsmálták a hulladéktömeget, és permetezôszerként értékesítették Tordán és a Torda környéki településeken, a megyében, sôt a szomszédos megyékben is. A permetezôszerként használt fertôzô anyagot egyes gazdák állataik rovartalanítására használták, ennek következményeként a szarvasmarhák teje fertôzôdött. Ez év tavaszán fertôzöttnek találták a Napolact által Kolozs és Szilágy megye egyes területeirôl begyûjtött tejet, az érintett településeken megtiltották a begyûjtést.

Kedd délután a Providentia- Gondviselés-Fürsorge Egyesület kuratóriuma megrendezte évi, a sérült fiatalok munkaterápiás foglalkozásain készített dísz- és ajándéktárgyak kiállítását.

Megnyitó beszédet mondott Vizi Ildikó, aki ennek az alapítványnak lelkes szervezôje és irányítója. Mint kiderült, a munkaterápia olyan kisegítô eszköz a szellemi fogyatékosok számára, mely helyettesítheti a gyógyszeres kezelést. Hogy ki mennyit tud elsajátítani a tevékenységekbôl, az a betegség szintjétôl függ. Hazánkban a szellemi fogyatékosok munkaterápiás kezelése, sajnos, gyerekcipôben jár, jóllehet a nyugati országokban már régóta alkalmazzák. A kívülállók szerint az idegrendszeri zavarokkal küszködô személyek nem képesek beilleszkedni a társadalomba. Ezt a téves felfogást igyekszik megcáfolni a mindennapos tevékenység, mely célirányos és eredményt tud felmutatni.

— 20 évvel ezelôtt én sem tudtam volna igennel válaszolni egy ilyen jellegû terápia pozitív hatására vonatkozó kérdésre, de most bátran mondhatom, hogy igenis, még a súlyos esetekben is hatékonyan mûködik a munkaterápia és az embert emberebbé teszi. Ezek a sérült személyek belsô feszültséget hordoznak magukban. Nem tudnak feloldódni. Igénylik a szeretetet, de ha olyan családba születtek, ahol nagyobb egészséges testvér van, a beilleszkedés még nehezebb. A beteg kisgyerek érzékenysége fokozottabb — mondja Vizi Ildikó.

A munkaterápiának három fokozata van: lazító hatás, feszültség-feloldás — minden kézzel végzendô munka lazító hatással van; konfliktusoldó hatás — a környezettel és önmagával való elfogadtatás; a katarktikus hatás — mely erkölcsi, tisztító hatás a munkaterápia segítségével, mert a munka és a cselekvés megtisztítja a lelket, elôtérbe kerülhet a jó tulajdonság, ôszinteség. A negatív dolgok háttérbe szorulnak.

A Gondviselés Alapítvány számára Essig Arnold és neje lakásuk három szobáját és két alagsori helyiségét ajánlotta fel 1997-ben. Azóta is ott tartják a kézmûves tevékenységeket. Jelen pillanatban 15 rászorult személy jár naponta a házba. Az általuk készített munkák kiállítása a Bástya utca 10. szám alatt tekinthetô meg. A látogatók meg is vásárolhatják a valóban igényesen elkészített szövetanyagokat, perzsa bogozással vagy fonással készült emléktárgyakat.

Horváth Gyöngyvér

Manapság egyre többen teszik fel ezt a kérdést Erdély-szerte. Röviden a választ erre így lehetne összefoglalni: azt vesse az ember, ami biztonságosan és legalább csekély haszonnal eladható. Ez a becsületes válasz, amit bárkinek ajánlhatunk. De a termelô mégsem megy vele semmire, mert éppen a termék megnevezése hiányzik a válaszból és az, hogy milyen fajtát válasszon, hány hektárt vessen, mikor és ki veszi át, s ami a legfontosabb, milyen áron.

Ha ezeknek a kérdéseknek a mélyére hatolunk, könnyen rájövünk, van oka a gazdálkodónak bôven a számolásra, fejtörésre, tervezésre, tanácsok meghallgatására, valamint családja teljesítôképességének józan felmérésére, s pénzügyi helyzetének felbecsülésére. Mert minden bizonnyal ez utóbbi egyik döntô tényezô, amikor elhatározza a földmûvelô, hogy mit és hány hektárt vessen ezen az ôszön. A döntéskor ne felejtse el a gazdálkodó, hogy a termelési biztonság és az esetleges haszon nem édestestvérek, hanem régi ellenségei egymásnak. Sokszor a legnagyobb biztonsággal értékesíthetô terméken van a legkisebb haszon. De van-e egyáltalán olyan termesztett növényünk, amelyre nem a bizonytalanság lenne a jellemzô? Az aránylag több hasznot ígérô termékek elôállítására állnak rá többen, ennek eredményeképpen nô a piaci verseny, ami leveri az árakat.

Kérdésünkre válaszolni lehetetlen komoly és felelôs piacfelmérés nélkül.

Ebben az összefüggésben vizsgáljuk meg elôbb, mit nem érdemes termeszteni.

Többek között nem ajánlott gyenge minôségû tömegtermékek elôállítása. Ez a család fogyasztására felhasználható ugyan, de a piacon nem biztos, hogy eladható, bár az elszegényedett vásárlói réteg a legolcsóbb árut keresi.

Nem kifizetôdô egyelôre beruházás-igényes termékek elôállítása. Ettôl különben nem szükséges gazdáinkat félteni, hiszen a pénzhiány jellemzi legtöbbjüket.

Szerzôdés nélkül nem ajánlatos semmiféle tartósításra kerülô zöldség és gyümölcs termesztése. Annál kevésbé, mert a szerzôdéses termelés sem nyújt biztonságot, ugyanis a jogot és erkölcsöt még hírbôl sem ismerô mai agrárkereskedelem mindkét oldalon rendszeressé tette a szerzôdésszegést.

Mit érdemes termeszteni?

Mindazt, amit elônyös szerzôdéssel lehet elôállítani. A jó szerzôdés a legfontosabb, de csak alapos vizsgálat után kössük meg. Csúcsminôségre törekedjünk, akármit termesztünk. A különlegességek jó eredményekkel kecsegtetnek. A termesztett gyógynövény jó lehetôség, hogy gazdáink kijussanak a mai nehéz helyzetbôl. A gabonák és olajos növények csak akkor lehetnek versenyképesek, ha a hektárhozamot sikerül a szomszédos Magyarország szintjére emelni. Tej és tejtermékek elôállítása és belföldi értékesítése is hozhat némi hasznot.

Magas szintû szakmûveltséget igényel a virágtermesztés és fôleg a virágvetômag elôállítása, tenyészállatok nevelése a törzskönyvezés kiterjesztésével. Ám ez is egy viszonylag kifizetôdô ágazat. A jövôben a biotermékek is hozhatnak némi hasznot, ha sikerül megtalálni erre az exportálás csatornáit, s ha a belföldi érdeklôdés és igény nôni fog. Ehhez feltétlenül szükséges a garantált ellenôrzés, ami már elkezdôdött nemcsak Erdélyben, hanem Bukovinában is. Ezzel kapcsolatban bôvebb felvilágosításért forduljanak a Bioterra civil szervezethez. Központi irodája Magyarlónán van. Elnöke Albert Imre. Sok minden szükséges ahhoz, hogy a termelô a piac eredményes szereplôjévé váljon, mert a termelés nehéz mesterség, az értékesítés viszont mûvészet.

T. J.

• 163 milliós csalással vádolják a besztercei Silvia Suleát. A 35 éves nô az ugyancsak besztercei Amiral Impex Kft. ügyintézôjeként még tavaly szeptemberben vásárolt a fenti értékben fémipari temékeket az aranyosgyéresi Sodronyipari Vállalattól, amelyekért csekklappal fizetett. A cégnek azonban nem volt anyagi fedezete, sôt, banki zár alatt állt, miután korábban hasonlóan átvert egy târgovistei fémipari céget. Sulea szabadlábon védekezik a csalás vádja ellen, a kár nem térült meg.

• Állami lakást ígért egy kolozsvári palimadárnak az 50 éves Maria Dobrotã. A munkanélküli, visszaesôként számontartott nô elhitette az illetôvel, hogy a városháza alkalmazottja, és befolyásos ismerôseivel el tudja intézni, hogy az állami lakásalapból utaljanak ki lakást neki. Szolgálataiért 6500 német márkát kért és kapott. Dobrotát befolyással való üzérkedéssel vádolják, harminc napos elôzetes letartóztatásba helyezték. 2-tôl 10 évig terjedô szabadságvesztésre számíthat.

• Súlyos közlekedési baleset történt Magyarköblös közelében, a 165-ös községi úton. A 45 éves Micle Ioan túl nagy sebességgel vezette CJ–04–XJV rendszámú 1300-as Daciáját, és egy kanyarban elvesztette uralmát az autó fölött, amely az útszéli patakba borult. A balesetben a Dacia két utasa sérült meg: a 72 éves Nicolae Boancãt súlyos, a 76 éves Laurentiu Deacot pedig könnyebb sérülésekkel szállították kórházba. Az anyagi kár 15 millió lejre tehetô.

• Elhunyt az az elgázolt kerékpáros, aki még vasárnap esett közlekedési baleset áldozatául. Az azonosítatlan kerékpáros a 83-as megyei útról szabálytalanul tért rá a 75-ös országútra, és elgázolta az AB–02–LZA rendszámú Dacia, amelyet a Fehér megyei Vlad Dobra vezetett. Az idôközben azonosított áldozat — a 22 éves, szindi Valer Techeres — tegnapelôtt belehalt súlyos sérüléseibe.

(balázs)

• Több mint 26 millió lejre bírságoltak a rendôrök a hétvégén. Összesen 196 esetben büntettek, ezek közül 62 alkalommal közlekedési kihágást bírságoltak.

• Válságos állapotban van a hétfô esti, szamosújvári baleset áldozata. A kisbácsi Lucian Dan Micula (30) az úttest szélén haladt, adott pillanatban megtántorodott, és a széki Prózsa János (60) vezette Ford Orion elgázolta. A kómában lévô Miculát fej- és nyaksérüléssel, lábtöréssel kezelik a kórházban.

(póka)

Szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében a polgármesteri hivatal sajtóosztálya arról értesít, hogy mától nekilátnak a Teodor Mihali (volt Csehszlovákia) utca vízvezetékhálózata korszerûsítésének. Elsô szakaszban az Aurel Vlaicu utcai felüljáró és a Tóköz (Între Lacuri) közötti szakaszt, a másodikban a Budai Nagy Antal (Dorobantilor) utcáig terjedô részt javítják fel, végül pedig a Venus utcáig korszerûsítik az utat.

Ez idô alatt a gépkocsik csupán a Teodor Mihali és az Aurel Vlaicu utcát összekötô (a Shell benzinkút elôtti) részen nem közlekedhetnek. A munkálatok második részében nem közlekedhetünk a Tóköz utcában, a harmadik szakaszban pedig nehezen lehet majd közlekedni a Teodor Mihali és a Budai Nagy Antal utcában.

(k. o.)

Úgy tûnik, végre megoldódik Szamosújvárott a kisváros legnagyobb lakónegyede, a Kétvízközt blokklakásainak fûtése. Immár két éve folyik a harc egy saját hôközpont felépítéséért. A városatyák eddig még nem találtak megoldást a kérdés orvoslására. A legutóbbi tanácsülésen csak ezt a kérdést tárgyalták a tanácsosok. Ezúttal jelesre vizsgáztak! Mivel a lakónegyedet ellátó Sortilemn Kft. hôközpontja már nem tesz eleget a követelményeknek (a gyár privatizálása után kezdôdött a gond), a városgazdák egy új hôközpont építését tervezik a város legnagyobb lakótelepén. Pintea Ioan alpolgármester elmondta, megoldást fognak keresni a beruházáshoz szükséges pénz elôteremtéséhez. Az ún. Római út megépítése mellett jelenleg ez a legfontosabb szociális kérdés a Szamos menti helységben. 1400 családról van szó, amelyek közel három hónapja nélkülözik lakásaikban a meleg vizet, három éve a fûtést. A Lakás- és Közgazdálkodási Vállalat igazgatójától, Muresan Cristel mérnöktôl megtudtuk, a negyed lakóinak csak 20 százaléka szerelt fel törpeközpontot lakásában.

Erkedi Csaba

A South African Breweries (SAB) nemzetközi sör- és üdítôital-csoport megvette a Bere Timisoreanã Rt. sörgyár 83,7 százalékát. A vételárat nem közölték , hanem csak azt, hogy a szerzemény nettó eszközértéke 6,9 millió dollár.

A bejelentést kísérô kommentárjában a SAB vezérigazgatója, Graham Mackay azt mondta, hogy a temesvári sörgyárnak erôs a hírneve, és kitûnô a terjesztôhálózata Románia nyugati részén, most pedig megpróbálják országos méretûvé tenni a márkát. A Bere Timisoreanának egy sörgyára van Temesváron, 419 alkalmazottal, évi 700 ezer hektoliteres kapacitással és évi 580 ezer hektoliteres értékesítéssel.

A vétel beleillik a South African Breweries stratégiájába: piacvezetôvé válni a feltörekvô piacok egyes körzeteiben — tette hozzá a vezérigazgató.

A SAB július végén tette közzé a júniussal végzôdött elsô üzleti negyedév értékesítési adatait: az értékesített mennyiség 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de a beszámolóban igen elégedetten szóltak a kelet-európai üzletrészek pénzügyi teljesítményérôl.

Az Európai Központi Bank (EKB) fô közgazdásza, Ottmar Issing szerint az euróövezetben kiegyensúlyozottak az inflációs kockázatok, de az infláció nagyobb csökkenése még sok kockázattal terhes.

— Kiegyensúlyozott, ez a legjobb szó a kockázatokra vonatkozó jelenlegi becslésekre — mondta Issing a frankfurti Börsen-Zeitung szerdai számában megjelent nyilatkozatában.

Túl magasnak minôsítette az euróövezet jelenlegi drágulási ütemét, és hozzátette, hogy az ütem észrevehetôen csökkenni fog a következô hónapokban, hacsak nem érik a folyamatot külsô megrázkódtatások az energia- és az élelmiszerárak részérôl.

Megerôsítette az EKB hivatalos várakozását, hogy a fogyasztóiár-infláció jövôre 2 százalék alá csökken a mostani 3 százalékról, de hozzátette, hogy ez a folyamat még sok kockázatot rejt. Példaként említette, hogy az M3-as pénzellátás ismét erôsen nôtt, habár megjegyezte, hogy ezt átmeneti tényezôk okozták.

Német biztonsági cégek figyelmeztetnek, hogy nem lesz elég pénzszállító furgon az eurókészpénz bevezetéséhez jövô év elején, úgyhogy sok üzlet és vállalat fizetôeszköz nélkül maradhat az elsô napokban.

A német pénz- és értékszállítók országos szövetségének vezetôje, Andreas Paulick elmondta, hogy novemberre és decemberre már minden megfelelô szállítóeszköz elôre foglalt, de még sok a megrendelô. — Ezért számos bankba és üzletbe csak január 1-eje után tudjuk kiszállítani a pénzt — mondta.

Az euróbankjegyeket és érméket már szeptemberben elkezdhetik kiszállítani, de ilyen korai idôpontra csak kevés megrendelés akadt, mert fôleg a kisebb vállalkozásoknak sokba kerülne az új pénz biztonságos tárolása a jövô év elejéig.

Az Európa Bizottság bukaresti küldöttsége és a Fejlesztési és Prognózis Minisztérium pályázatot írt ki Az emberi erôforrások fejlesztése az ipari szerkezeti átalakítás fényében címmel. A Phare-program keretében lebonyolódó 24 millió 65 ezer eurós költségvetésû projekt Románia nyolc fejlesztési régiójára vonatkozik. Az Észak-Nyugati Fejlesztési Régió (ADRNV), amelyet a 2000–2002-es idôszakra kiváltságos tartománynak nyilvánítottak, ebbôl 4 és fél millió euróban részesül (2 millió 700 ezret nagy tervek, 1 millió 800 ezret kis tervek számára).

A nagy tervek kategóriájába legalább két megye területére kiterjedô projektek tartoznak, amelyek több tevékenység integrálását igénylik. Ezek 100–3000 ezer eurós vissza nem térítendô segélyt kapnak. A kis tervek helyi jellegûek, 10–50 ezer eurós támogatásra számíthatnak. A kiválasztható tevékenységeknek három feltételt kell teljesíteniük: 1) szakképesítés és újraképesítés a munkapiac igényeinek megfelelôen; 2) a munkaerô lekötésére irányuló rendszeres lépések; 3) a hátrányos helyzetû társadalmi csoportok bekapcsolása.

A vissza nem térítendô támogatás nem haladhatja meg a terv teljes költségeit, és a haszonélvezô hozzájárulásának maximum 50%-a természetben engedélyezett. Az igénylések benyújtási határideje 2001-re 2001. október 30., 2002-re pedig 2002. február 22.

Minden felvilágosítás, adatközlés ingyenes. A nyomtatványokat az ADRNV székhelyén lehet kérni, annak hatáskörébe tartozó megyei tanácsainál vagy a következô internetcímeken: www.mdp.ro, www.nord-vest.ro, www.infoeuropa.ro. Kérdéseket a 064-431-550-es telefonon vagy az info-licitatie- hrd@mdp.ro villanypostán lehet feltenni.

Augusztus 8., szerda

Az utcai pénzváltóknál a forint 100/102, a márka 13 400/13 600, a dollár pedig 29 800/30 000 lejbe került.

Augusztus 9., csütörtök

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 13 302 lej,1 USD = 29 761 lej, 1 euró = 26 016 lej.

A zsilyvajdejvulkáni bányaszerencsétlenség 13 áldozatát sikerült tegnapig kimenteni a tragédia színhelyérôl. A tizennegyedik áldozat a feltételezések szerint egy nagyobb szénkôzet alá szorult, amely megnehezíti a mentôk munkálatait. Mindezek ellenére a mentésre kiküldött csoport bízik az áldozat felszínre hozásában. A helyszínre érkezett, a robbanás okát vizsgáló bizottság azonban még nem szándékszik lebocsátkozni a baleset színhelyére, mivel véleményük szerint a levegô nem tisztult meg kellôképpen a mérgezô gázaktól, miután a légtisztító berendezés a robbanás következtében tönkrement.

Serafinceanu Aurelian, Hunyad megye prefektusa a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a szakemberek leghamarabb szerda este tudnak beszámolni a katasztrófa okairól. A négy túlélô közül az egyik, akit a Temes megyei kórházba szállítottak a baleset után, eszméletét visszanyerve beszámolt a tragédia esetleges okairól a kivizsgáló bizottságnak, amelynek megállapításait a legközelebbi kormányülésen fogják nyilvánosságra hozni.

A kivizsgáló bizottság tagjai arra próbálnak választ keresni, hogy a baleset nem a munkavédelmi szabály áthágása miatt következett-e be. A testület elnöke, Ioan Rus belügyminiszter augusztus 13-ára hívott össze ülést, amelyen a kivizsgálások során összegyûlt jelentéseket fogják elemezni.

Ion Iliescu államfô a sajtónakazt nyilatkozta, hogy a 14 bányász halálát okozó zsilyvajdejvulkáni bányában kedd hajnalra virradólag bekövetkezett robbanás okai a román ipar összeomlásában, az utóbbi években bekövetkezett hanyatlásában, a mûszaki fegyelem fellazulásában keresendôk.

A Zsil-völgyi bányászok szakszervezeti tömörülésének vezetôje ezzel egyidôben a bányák mûszaki és munkavédelmi elhanyagolásával, a biztonsági felszerelések hiányával magyarázta a vulkáni bányában az utóbbi öt év leforgása alatt bekövetkezett gyakori baleseteket és katasztrófákat.

A kormány pénzsegélyt hagyott jóvá a robbanás következtében elhalálozott, illetve megsérült áldozatok hozzátartozóinak, családonként 75 millió lej értékben. Az iparügyi minisztérium képviselôje, Iancu Ioan tájékoztatása szerint a gyászoló családok mintegy 80 millió lej segélyt kapnak.

Lapzártakor: szerdán a mentôalakulatoknak sikerült megtalálni és a felszínre hozni az odaveszett tizennegyedik bányász holttestét is. Az áldozat Marin Cãtãlin Pop, 30 éves, két kiskorú gyermek apja.

Kolozsváron több mint 1000 államosított épületet igényelnek vissza volt tulajdonosaik. Szerdáig mintegy 1000 személy tette le visszaigénylési kérelmét a városházán. Közöttük a kolozsváriak, illetve más megyében lakó személyek mellett szép számmal találhatóak külföldiek is, akik jelenleg Németországban, Svédországban, Magyarországon, Izraelben, Franciaországban, Kanadában vagy Iránban élnek. Kolozsváron az államosított és visszaszolgáltatható épületek száma mintegy 3000.

Eugen Pop, a Nagy-Románia Párt helyi tanácsosa, a párt megyei szervezetének egyik alelnöke tegnap azt nyilatkozta, hogy munkahelyi visszaélés vádjával panaszt emelt a helyi rendôrség vezetôi ellen.

A politikus elmondása szerint a rendôrök június 22-én engedélyezetlen tüntetés szervezésével vádolták meg, és pénzbírsággal sújtották (mint ismeretes, azon a napon kísérték be a rendôrségre Gheorghe Funar polgármestert, miután jószántából nem volt hajlandó megjelenni az idézésen. Szimpatizánsai — köztük a lelkes Pop is — azonnal megrohamozták a rendôrség épületét, amely elôtt több órán át tüntettek az azóta sok port felvert intézkedés ellen).

Pop szerint a pénzbírságot önkényesen rótta ki a rendôrség, Teodor Pop Puscas városi rendôrparancsok utasítására, a polgármestert támogató személyek spontán akcióját követôen.

Az elsô tárgyalást augusztus 27-ére tûzték ki.

Bár még mindig joghézaggal kell számolniuk a munkaerô közvetítéssel foglalkozó cégeknek, az országos munkaerô-foglalkoztatási hivatal helyi igazgatóságai minden úton tudatosítani igyekszenek az érintettekben, hogy eleget kell tenniük bizonyos követelményeknek ahhoz, hogy megszerezzék a megfelelô jóváhagyást az említett tevékenység — külföldi és belföldi munkaerô-közvetítés — folytatásához. Lapunkban korábban már megírtuk a hivatal sajtótájékoztatója nyomán, hogy a belföldi munkaerôközvetítéssel foglalkozó cégeknek az országos munkaerô-foglalkoztatási hivataltól, külföldi közvetítés esetén pedig a munkaügyi minisztériumtól kell kérni az akkreditálást a szükséges iratokat tartalmazó dosszié alapján, amelyet a helyi hivatal ellenôriz.

A kolozsvári munkaerô-hivatal számon tartja a jóváhagyás nélkül tevékenykedô cégeket, és a területi munkafelügyelôséggel közösen ezen a héten több helyen ellenôrzéseket végeztek. Az Interactiv cégnél, amelynek székhelye a Pata utca 24. szám alatt található, és amely (természetesen a megfelelô engedély nélkül) munkaerôközvetítéssel, továbbá átképzési és szakképzési tanfolyamok szervezésével foglalkozik, beidézést hagytak. Hasonlóan a Mondo cég (Oasului utca 2. szám) sem rendelkezik a minisztérium és az országos hivatal akkreditálásával. Itt az átvizsgálás során feketén dolgoztatott személyzetet is találtak, amellyel a cég semmilyen törvényes alkalmazási szerzôdést nem kötött. Az APT International alapítvány (Izlazului utca 6. szám) munkaerô-szakképzési és -átképzési tanfolyamokat szervez, de csupán a tanügyminisztérium jóváhagyásával rendelkezik, és hiányzik az oklevelek elismerése az Országos Akkreditációs Bizottság részérôl. Emellett több szakmában szervezett tanfolyam esetén sem rendelkeztek mûködési engedéllyel (asztalos, számítógép-kezelés, mészáros, kômûves, festô, borbély, cukrász, kozmetikus).

A kolozsvári munkaerôhivatal sajtóközleménye szerint ellenôrzési tevékenységük célja a lehetô legjobban csökkenteni azokat az eseteket, amikor jóhiszemû munkavállalókat csapnak be engedély nélkül mûködô cégek. Jelenleg 34 cég foglalkozik az országban belföldi és külföldi munkaerôközvetítéssel, de Kolozsváron egyetlen ilyen jóváhagyott vagy akkreditált cég sem létezik. Az említett közvetítôk jegyzékét a munkaerôhivatal székhelyén (Cosbuc/Bem utca 2. szám) kifüggesztették.

(i)

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]