2001. december 28.
(XIII. évfolyam, 301. szám)

Csütörtökön a polgármester újból kész helyzet elé állította a városi tanácsosokat: a jövô évi költségvetés tervezetét tûzte napirendre minden elôzetes "figyelmeztetés" nélkül.

Mint ismeretes, a legutóbbi tanácsülésen választottjaink az idei büdzsé módosítását vitatták meg és fogadták el annak ellenére, hogy a városháza vezetôségének az idei költségvetés tervezetét kellett volna elôterjesztenie. Egyes tanácsosok szerint a polgármester szándékosan cselekedett így, azt akarta elérni, hogy a jövô évi költségvetést lóhalálban, elôzetes bizottsági elemzés és véleményezés nélkül fogadja el a tanács.

Mint ismeretes, a helyi tanácsoknak év végéig el kell fogadniuk a 2002-es büdzsét.

Ezúttal a polgármester taktikája csak részben vált be: a tanácsosok az ülés végére halasztották a költségvetési határozattervezet megvitatását. Mindezt azért, hogy legalább futtában áttanulmányozhassák. Mikó Lôrinc RMDSZ-tanácsos nehezményezte, hogy a városháza vezetôsége által sebtében összeállított tervezetbôl több tétel hiányzik, többek között a jövô évi befektetésekre szükséges összegeket sem tüntették fel.

A tanácsosok igencsak meglepôdtek a polgármester azon kijelentésén, hogy a költségvetés tartaléka lehetôvé teszi a pénzkiutalást. Gheorghe Funar azt javasolta, 100 millió lejjel járuljanak hozzá a Kolozsvár — a harmadik évezred elsô karácsonya elnevezésû album nyomtatási költségeinek fedezéséhez. Választottjaink elutasították az ötletet. Ahhoz sem járultak hozzá, hogy a városháza 190 millió lejt utaljon ki a Kolozsvár — európai szintû város címû album kiadásához.

Az anyafarkas egyelôre nem kerül a Deák Ferenc utcai görögkeleti templom elé. Az erre vonatkozó határozattervezetet elfogadásához csupán egy "mellette" szavazat hiányzott, így nagyon valószínû, hogy következô alkalommal a tanács elfogadja a határozattervezetet.

Boldog lehet a rendkívül nehéz lakásgondokkal küszködô Szász család: a tanácsosok kiutalták nekik a Memorandumului (Unió) utca 10 szám alatti lakást.

Kiss Olivér

A jövô év elsô napja máris sok változást hoz magával, amelyek közül több cseppet sem örvendezteti majd meg a lakosságot. Hírügynökségek csokorba szedték a jogi valamint magánszemélyeket érintô, korábban már többször is beharangozott újdonságokat a gazdaság, pénzügy területérôl, elsônek tüntetve fel az új áfa-törvényt és a garantált minimális jövedelem törvényét.

A pénzügyminisztérium bejelentette, hogy szándékában áll jogszabály révén csökkenteni az áfát a társadalmi jellegû turisztikai és építkezési tevékenységekért, ezt az intézkedést pedig jelezni fogják az európai uniónak. Bár a kormányok eddig is nyilvántartottak illetve megszavaztak egy bizonyos összeget, amelyet az állam által garantált minimális jövedelem szintjeként tartottak számon, és addig a bizonyos szintig szociális segélyt nyújtottak a rászorulóknak, mégis újdonságot jelent a 416. számú törvény a garantált minimális jövedelemrôl. Amint azt lapunkban korábban már megírtuk, a törvény értelmében a román állampolgárságú családok és egyedülálló személyek szociális gondoskodásként garantált minimális jövedelemre jogosultak. Család alatt az együtt lakó és gazdálkodó házastársakat valamint ezek nem házas gyermekeit értik, az egyedülálló személy pedig a 18. életévét betöltött, egyedül lakó és gazdálkodó személyt jelenti. Kéttagú családok számára a garantált minimális jövedelem havi szintje 1134000 lej, 1575000 lej három tagú, 1 953 000 lej négytagú és 2 331 000 lej öttagú családok számára. Az öt tagot meghaladó, és a családhoz tartozó minden egyes személy számára még 157 000 lejt számítanak, az egyedülálló személyek esetében pedig a garantált minimális jövedelem 630 000 lej. A szociális segély összegét a felsorolt szintek és a család vagy egyedülálló személy havi nettó jövedelme közötti különbözetként állapítják meg.

Kevesebb szó esett a fûtési segélyrôl, amelyet ezentúl a minimális jövedelem törvénye szabályoz, és elôírásai révén jelentôsen korlátozza majd az eddig segélyre jogosultak számát. Az új törvény értelmében ugyanis lakásfûtési segélyben már csupán a szociális segélyben részesülô személyek valamint családok részesülnek, a lakásfûtési segélyt pedig belefoglalják a szociális segélybe. 500 000 lej illeti meg a központi fûtési rendszerekhez csatoltakat, 250 000 lej pedig a fával, szénnel, földgázzal és kôolaj eredetû tüzelôanyaggal fûtô családokat és személyeket.

Január elsejétôl drágul a földgáz is, és az eddigi 3 021 lej helyett 3 274 lejt számítanak köbméteréért. És szintén jövô hét keddtôl tilos lesz olyan gépkocsikat behozni az országba, amelyek nem felelnek meg az Euro 3 ökológiai szabályoknak. Megszüntetik továbbá az európai közösség és a CEFTA országaiból importált ipari termékekre kivetett vámot, a cigaretta, dohánytermék és szeszesital fogyasztási illetéke (luxusadó) 8%-kal növekszik. Emiatt a cigaretta is drágulni fog, legkevesebb 15%-kal, állítják a termelôk. Szintén a fogyasztási adó változása miatt drágulás várható az üzemanyag esetében is.

Január elsejétôl megkezdik a nyugdíjak régóta ígért átszámítását is, amely 2004-ig tart majd, és emellett a kormány növelni szándékszik a költségvetési intézmények alkalmazottainak bérét. Az új kereseti táblázat szerint egy egyetemi tanár bruttó fizetése 10 millió lej lesz, egy fôorvos és egy elsô fokozatú kutató bruttó fizetése pedig 9,5 millió lej. Jelentôsebb fizetésnövelést a tanügyben, egészségügyben és kutatásban szeretne a kormány nyújtani.

Az idei év egyik legsikeresebb eredményének könyvelte el a stagnáló gazdasági válságból való kilépést tegnap Ion Iliescu, a tavalyi év mérlegét megvonva. Az államfô szerint 2001 a "startot" jelentette, míg 2002 a gazdasági növekedés megszilárdulásának az éve lesz. Hangsúlyozta: az elkövetkezôkben további erôfeszítéseket kell tenni a reformok, a privatizálás és a modernizálás terén. Iliescu kifejtette: jóllehet a 2001-ben elért gazdasági sikerek pozitívak voltak, még sok a tennivaló. Az elnök a sürgôsen megoldásra váró feladatok között említette a korrupció és a bûnözés csökkentését. Románia tavalyi külpolitikáját értékelve Iliescu az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás terén elért sikereket emelte ki.

Idei utolsó távkonferenciáját tartotta csütörtökön a prefektusokkal Adrian Nãstase miniszterelnök, amelyen az elmúlt két hét fontos eseményére hívta fel a figyelmet.

Az egyik az ellenzéknek a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kudarca. Nãstase szerint ez sokkal inkább afféle "bizalmi indítvány"-ként sült el. Az idén ugyanis a kormány olyan sikereket mondhat magáénak, mint amilyen a Nemzetközi Pénzügyi Alap által Romániának ítélt készenléti hitel, a vízumkényszer eltörlése a schengeni zónában, az ország elôrelépése a különbözô nemzetközi monitorizáló ügynökségek rangsorolásában stb. 2001-ben Romániában az infláció nem fogja meghaladni a 30%-ot, a gazdasági növekedés eléri a 4,9%-ot, a minimálbér mértéke 7,1%-kal emelkedik. Mindezeket összevetve, a kormány kényelmes többségi támogatottságot élvez, a kormányzás stabil kezekben van — mondotta a miniszterelnök. Minél sikeresebben halad elôre a privatizáció, annál eredményesebb lesz a korrupció ellenes harc, úgy ahogyan az Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is történt. Az erre vonatkozó országos projekttel kapcsolatos információkat Nãstase a parlamenti pártok vezetôinek levélben küldte el.

A magyar kedvezménytörvényhez kapcsolódó, múlt héten Budapesten aláírt magyar–román memorandumot elfogadta a csütörtöki kormányülés. Nãstase kiemelte, hogy a memorandumba foglaltak bármilyen kormányváltás után is érvényben maradnak. Így be kell majd tartani a magyarországi munkavállalásban az etnikai alapú megkülönböztetés mellôzését a román állampolgárok között, bár a Magyar Szocialista Párt aggódik a magyar munkaerôpiac esetleges felborulása miatt. Az Orbán Viktor kormányával megkötött egyezmény gyakorlati alkalmazását a kormányok közti vegyesbizottság ügyeli fel. Kijelentette: az ötéves magyar–román alapszerzôdés legfontosabb hozadéka a két ország közötti együttmûködés elmélyülése volt, és ezt a jövôben folytatni kívánják, elsôsorban a határátkelôhelyek bôvítése, a vasútforgalom korszerûsítése, a kis- és középvállalatokat érintô beruházási tervek révén — mondotta a román miniszterelnök. (Tegnap Budapesten folytatódott az MSZP és a magyar szakszervezeti szövetségek offenzívája a megállapodásban foglaltak ellen. Részletek a 8. oldalon)

Ö. I. B.

Decemberben gyûjtést indítottunk nélkülözô embertársainknak Szabadságot elôfizetni. Tegnap délig Csiszér Éva, született Kállay, Kanadából, dr. Szabó László fogorvostól, a Belvárosi Református Parókiától, illetve egy neve elhallgatását kérô kolozsvári jóakarótól összesen 1 201 000 lej gyûlt össze januári elôfizetésekre kiskeresetûeknek.

Aki teheti, támogassa a beteg- és kisnyugdíjasokat, munkanélkülieket, szociális támogatáson tengôdôket legalább egyhavi elôfizetés árával (64 000 lej + kihordási díj — 2000–3875 lej, terjesztôtôl függôen —, az egész mintegy 2 dollár!).

Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztôségünk emeleti irodáiban, 2.) csekkel a lapunk támogatását célul kitûzött Minerva Mûvelôdési Egyesület címére (Asocia t ia Cultural ã Minerva, Banca Comercial ã Român ã , Cluj, bankszámlaszám: 2511.1-2537.2/USD), 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra, vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztôségünket a 196-408-as vagy 196-621-es telefonszámon december 28-ig.

HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!

Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.

A szerkesztôség

A Szabadság Penna-díját, amelyet immár évtizedek óta december végén ítélünk oda az újság egyik szerkesztôjének, ebben az évben Ördög Imre Béla nyerte. Szerkesztôségünk ezzel a díjjal — amely egy ajándék toll — jutalmazza és ismeri el tollforgató kollegánk szorgalmát, igyekezetét, jószándékát, egész évi munkáját és nem utolsósorban tehetségét, írásainak minôségét, kitartást kívánva az elkövetkezô években is.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) országos szintû projektet indít, amely az ifjú közgazdászok minél nagyobb rétegének bevonását célozza. A cél egy olyan személyi-adatbázis létrehozása, amely az ifjú közgazdászok foglalkoztatási lehetôségeinek bôvítését szolgálja. Az RIF adatbázist a Magyarországi Közgazdász Társaság és Ipari Kamara hozzáférhetôvé teszi minden olyan magyar érdekeltségû cég számára, amely Romániába kíván befektetni, itt próbál vállalkozást indítani.

Az adatbázis ûrlapja megtalálható a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári székházában, vagy elektronikus levél formájában. Kérjük, további információkért fordul- jon az RMKT kolozsvári irodájához.

Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója, Pietroasa/Kövespad 12. sz., 3400 Kolozsvár, tel./fax: 064-431-488, rmkt@mail.dntcj.ro, www.rif.iandistudio.com

Az RMDSZ szilveszteri báljára (dec. 31-én este 8 órától), amelyet az aranyospojáni kultúrházban tartanak, még fel lehet iratkozni a székházban (december 29-ig) vagy a helyszínen. A Tordára való visszautazást a szervezôk biztosítják.

ELMARAD A DECEMBER 28-RA, MÁRA, MEGHÍRDETETT KVARTETT stúdióelôadás az Állami Magyar Színházban.

Az idei esztendô egyik legkellemesebb megleptése várt az asztalomon a napokban: az Apáczai Csere János Líceum V. c. osztálya saját készítésû üdvözlôlapon kívánt áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet. A mûvészi linóleummetszet, Gerôcz Denisszia Noémi munkája, ékes bizonyítéka a Székely Géza grafikusmûvész, rajztanár fáradozásai nyomán idén beindult képzômûvészeti osztály tevékenységének. Az üdvözlôlapot — örömömre — az osztály mind a tizennyolc ifjú mûvésze aláírta, s én nagyon remélem, hogy szignójukkal pár év múlva már mint értékes dokumentummal büszkélkedhetek. A magam részérôl szintén nagyon boldog, sikerekben gazdag új esztendôt kívánok legifjabb mûvészeinknek és tanáruknak!

Németh Júlia

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztályának vezetôsége és Túravezetô Tanács békés-boldog új esztendôt kíván minden kedves tagtársának és az Egyesület szimpatizánsának.

Január 2. (szerda) — Új évi túra: Rejtett forrás. Talákozás 10 órakor Monostoron. Vezeti: Kolumbán Gyula.

Január 5. (szombat) — Bácsi ház. Találkozás 9 órakor a 31-es végállomásnál. Vezeti: Prezensky Tibor.

Január 6. (vasárnap) — Bükki séta (15 km). Talákozás 10 órakor Monosotoron. Vezeti: Sófalvi István.

Január 9. (szerda) — Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban. Elôadást tart dr. Janicsek Jenô egyetemi tanár.

Január 12. (szombat) — Rókadomb, szalonnasütés. Találkozás 10 órakor a Hajnal negyedben. Vezeti: Magyari Péter.

Január 13. (vasárnap) — Látogatás az Állattani Múzeumba. Találkozás 11 órakor a Mikó-kert elôtt. Vezeti: Magyarosi Margit.

Január 17. (csütörtök) — Túravezetôk tanácskozása 17 órától a székházban.

Január 19. (szombat) — Görbe-túra. Találkozás 10 órakor Monostoron. Köszöntjük a hónap szülötteit. Vezeti: Bagaméri Tibor.

Január 20. (vasárnap) — Keringô a Lomb körül (15 km). Találkozás 10 órakor a II. autóbusz állomás elôtt. Vezeti: Vlád Pál.

Január 24. (csütörtök) — Kézimunkaklub, évnyitó találkozás 16 órától a székházban. Házigazda: Martonossy Magda.

Január 26. (szombat) — Erzsébet-forrás, Szent János-kút, István-kút. Találkozás 10 órakor Monostoron (15 km). Vezeti: Szatmári Béla.

Január 27. (vasárnap) — Monostori-erdô, Szent jános-kút, Cérna-forrás, Górbó-völgy (15 km). Találkozás 10 órakor Monosotoron. Vezeti: Vas Géza.

Február 1. (szombat) — Erzsébet-szobor (fellegvár), Donát-szobor, Kányafô, Hajtás-völgy (10 km). Találkozás 10 órakor a Magyar Színház elôtt. Vezeti: Szatmári Béla.

Február 1. (szombat) — Malomszeg–Hodosfalva–Cornu csúcs–Kissebes (25 km). Kérjük a résztvevôk elôzetes jelentkezését a 435-866 telefonon, Vlád Pál túravezetônél. Találkozás 7 órakor az állomáson.

Február 2. (vasárnap) — Majláth-kút (15 km). Találkozás 10 órakor a Hajnal negyedben. Vezeti: Magyari Péter.

Február 6. (szerda) — Közgyûlés 17 órakor az Apáczai Csere János-Líceumban.

A hóviszonyok függvényében szombaton és vasárnap sízés a Diósban 10 órától. Vezeti: Szilágyi András.

Értesítjük a székelyjói táborban résztvetteket, vegyék át a járandóságot.

Tegnapi lapszámunkban jelent meg az a meghívó, amely a kolozsvári Állami Magyar Opera New York, New York címû rendkívüli zenés-irodalmi gálaestjét harangozza be, és amelyre december 30-án, vasárnap este 6 órai kezdettel kerül sor. Hogy mit is rejt ez a cím, és milyen ötlet alapján született meg, és állt össze a gálaest programja, azt Szôcs Gézától, a mûsor összeállítójától kérdeztem:

— Vekov Károly képviselô fejében fordult meg az a gondolat, hogy a kolozsvári közösség egy reprezentatív rendezvény keretében fogalmazza meg azt a történelmi és kulturális motívumot, amely idén szomorú aktualitást nyert. Ez a motívum legszûkebb értelmezésben a New York városát ért csapás, de, mint ahogy soha semmi nem vizsgálható önmagában, értelemszerûen ágyazódik bele egy olyan motívumrendszerbe, amelyet a magyar–amerikai kapcsolatrendszer egészében lehet csak vizsgálni. Tehát táguló körökben azt mondhatnám, hogy New York és Kolozsvár vagy New York és az erdélyi magyarság, vagyis két kultúrkör történelmi érintkezése és kapcsolataik fejlôdése az a vezérmotívum, amelyet ez az elôadás végigkövet, vagy legalábbis ez a szándék határozta meg azoknak az irodalmi és történelmi szövegeknek a kiválasztását, amelyek a 30-i elôadásba bekerültek. Természetesen nem lehetséges egy elôadás keretében kimerítôen feldolgozni ezeknek a kapcsolatoknak a történetét, de kiemel bizonyos szimbolikus pontokat, ideértve a legelsô magyar ember sorsát, aki amerikai földre tette a lábát, és aki egyébként a kolozsvári Református Gimnáziumban tanult — nevét most még nem mondom el, aki kíváncsi rá, jöjjön el az elôadásra — egészen odáig, hogy milyen újabb bizonyíték került elô arra, hogy May Károly az Old Shatterhand figuráját az erdélyi származású Xantus család jeles fiáról, Xantus Jánosról mintázta. Annyit azért elmondok, hogy sikerült fölkutatnunk Xantus Gáborral azt a nevezetes puskát, amelyrôl May Károly ír, és amelynek závárzatát ezüst lemezzel borították, ezt lefilmeztük, és be is mutatjuk. Az elôadás laza keretét az Ábel Amerikában címû Tamási Áron-regénybôl válogatott szövegek adják, amelyen belül aztán sok más szöveg is megszólal Babits Mihálytól Pilinszky Jánosig, sôt Kennedy elnök hangját is hallhatjuk. Ezek az irodalmi szövegek biztosítják tehát az elôadás történelmi-dramaturgiai ívét. Az elhangzó zenei részek többé-kevésbé lazán kapcsolódnak a szövegekhez, van amikor csak egyfajta emocionális logika mentén, de az egész mégiscsak egységes mûvészi formában szándékszik fölmutatni egy olyan kérdést, és a történelem által adott választ, amely most már évszázadok óta foglalkoztat bennünket.

— A beharangozóban említést tesznek kolozsvári magyar színmûvészek fellépésérôl, hogyan oldható ez meg a jelenlegi körülmények között?

— Ez a produkció nem értelmezhetô az opera és a színház közötti viszályra, és sem a színház vezetése elleni kampányra, ez, legalábbis részemrôl föl sem merül. Hajmeresztônek tartom azt a gondolatot, hogy egy mûvészi produkciót ne az értékes oldaláról közelítsünk meg, hanem arról, hogy ki ellen és hogyan használható föl. Ez valóban a provinciális gyûlölködések világa lenne, amelyben messzemenôen nem szeretnék részt venni. Azt hiszem, azzal a példázattal élhetnék, hogy ha egy városnak van két futballcsapata, és ezek természetszerûen riválisai egymásnak, akkor, ha az egyik csapat látványos teljesítménnyel rukkol ki, ez nem a másik csapat elleni merényletnek fogható föl, és nem is így értelmezhetô, hanem arra ösztönzi a másik csapatot, hogy a következô vasárnap maga is ugyanolyan jól, vagy még jobban teljesítsen. Hát errôl ennyit.

— Tehát december 30-án New York, New York címmel gálaestre kerül sor a kolozsvári Állami Magyar Operában, a híres, hasonló címû musical-számot Kiki Munshi az Amerikai Egyesült Államok bukaresti Nagykövetségének kulturális képviseletétôl érkezô énekesnô adja elô. Végül egy kiigazítást tennék: a részvételi szándékot természetesen nem kell jelezni telefonon, a közönség számára jegyek elôvételben és az elôadás napján kaphatók, a jegypénztár nyitvatartási órarendjétôl függôen.

Köllô Katalin

Már 11 éves hagyomány a Pro Iuventute Alapítvány keretében mûködô Kuckó Játszóháznál, hogy az ott tevékenykedô gyermekek, szülôk és nagyszülôk örömére, bensôséges hangulatban ünnepelik meg a karácsonyt. Az idén szûknek bizonyult a székház a több, mint negyven gyermek és hozzátartozóik számára. A vendégeket Molnos Lajos városi tanácsos és Boros János alpolgármester köszöntötték. A hangulatos elôadást Tulogdi Tünde és Hanz Csilla állították össze. A gazdag ajándékokról a Heltai Könyvtári Alapítvány, a Pro Iuventute, a Fundy Perfetti Van Melle Románia Kft., a Sooter’s Kft., a Kama Kft. és a Tinivár Kiadó gondoskodtak.

H. Gy.

Jancsó Miklós színmûvész, kiváló tollú író pamfletje (Moszkva téri színház, Szabadság) olyan indulatokat kavart a kolozsvári színház körül, akkora (szó)lavinát indított útjára, amelynek úgy tûnik, se vége, se hossza. Jancsó Miklóst hibáztatni ezért, bûn lenne. Nagyszerû és nagytudású embernek ismertem meg, becsülöm, tisztelem, és emberileg mindig együttéreztem vele. Jogosan érzi magát mellôzöttnek, hiszen ezt tények bizonyítják. A miértre viszont egyetlen önjelölt védôangyala sem adhat választ. Bár nagyon jól ismerem az ô és felesége, Rekita Rozália mûvésznô viszonyát (vagy viszonytalanságát) színházunkkal, mindkét fél véleményét az imént emlegetett miértrôl, aljas dolognak tartanám, ha kivülállóként mindezeket közkinccsé tétetném. Vannak olyan emberi és mûvészi dolgok (pláné egy viszonylag zárt közösségben, mint amilyen a színház), amelyek csakis az érintettekre tartoznak. Ami viszont sokaknak elkerülte a figyelmét: Jancsó Miklós — hûen önmagához — nem MOCSKOL és nem SZIDALMAZ senkit. Ahogyan azóta sokan mások teszik...

Ami jelenleg a kolozsvári Állami Magyar Színház körül folyik (néha a csapból is), már korántsem nevezhetô elfogulatlan vitának. Semmilyen vitának. Immár — és nem elôször — mindinkább személyeskedéssé, magánérdekek felszínre nyomulásává, bármilyen, a színház (és ezen belül az értékteremtés, illetve maga a mûvészet) mellett szóló józan érv, megfontolt vélemény elutasításává vált — sajna, legtöbbször a megfontoltság, az alapvetô jóérzés teljes mellôzésével. A "nagyolás", az oktalan és megalapozatlan véleménynyilvánítás nemhogy a színháznak, de a potenciális vagy valós színházlátogatónak, a közönségnek sem tesz jót. (Mindezek világosan kiolvashatók az A színházért mint mûvészetért címû cikkbôl — Szabadság, dec. 4.).

A vita immár csaknem kocsmai szintre süllyedt, ezért személy szerint nem akarok senkinek üzengetni, fôleg nem a Szabadság hasábjain. Az olyan írásokra, mint a Fey Lászlóé (dec.5.), nem érdemes reagálni (bár kétszer is beleszólt a vitába, egyik alkalommal kijelentve, hogy ô tíz éve nem járt színházba — ennek ellenére minôsíti annak tevékenységét), mivel üres szólamok, lapos, tartalom nélküli cikkecskék csakis meggondolatlanságból (hogy szépen fejezzem ki magam) fogalmazódhatnak meg. (Fey esetében ezt nem kell bizonygatni, úgynevezett írásai önmagukért és a szerzôjükért beszélnek — évek hosszú sora óta). Sok, egyik napról a másikra önmagát színikritikussá lett embert megkérdeznék: az utóbbi tíz évben hány bemutatón tisztelte meg színházunkat becses jelenlétével? Hányszor vette a fáradságot megnézni a színisek vizsgaelôadásait? Minek alapján ítélkezik egy, a szakmát a kisujjában tudó igazgató-fôrendezô felett? (Tudom, most vált kerekké sokak szeme, pedig az oly sokszor elbagatellizált, pocskondiázott díjak mind ezt bizonyítják). Vagy fejükre esett talán a gramofon, és ezért ismételgetik a végtelenségig azt, amit anno Szôcs István (nem egészen ortodox módon) írásaiban megfogalmazott?

Majd’ hanyatt estem, mikor valaki azt írta — miután jól "odamondott" Tompa Gábornak — hogy ô évek óta a plakátokon szereplô darabok címe miatt nem jár színházba. Ezek a fura kinyilatkozások, sajnos, a lap szerkesztôinek a figyelmét is elkerülték, és az irományok egy az egyben megjelenhettek a Szabadság hasábjain. A gramofonnal fejbevertek pedig azóta is fújják a magukét. A következtetés pedig szinte magától adódik: többnyire azok véleményeznek, ítélkeznek, szidalmaznak, akik NEM járnak színházba. Fölöttébb érdekes. Ugyanakkor megmosolyogni való. Egyúttal szomorú.

Legtöbben a nézôk hiánya miatt siránkoznak, jajgatnak, üvöltenek, keseregnek. Ismét a gramofon-jelenség. Nem nyúlok mélyen a múltba, elég, ha Balogh Péter írására hivatkozom, aki elôtt a földig illik hajolni (kár, hogy csak most tudtam meg), mert meghívta Koós Jánost, Nagy Bandó Andrást, Tamás Gábort (mellettük egy rakás pityipalkót, akik hazájukban se nem osztanak, se nem szoroznak) és el van ájulva önmagától (Szabadság, dec. 6.). Ezt az önteltséget — bárhogy szeretné az ember — nem hagyhatja szó nélkül. Kérdem én naivan: ki is adott lehetôséget arra, hogy vendégeik a magyar színház deszkáira léphessenek? Ha pedig adott, akkor mi a baj? A nyereségrôl — bármit is állít B. P. — jobb, ha nem beszélünk, hiszen üzletember veszteségesen nemigen dolgozik. Még a nagyérdemû kedvéért sem. Vagy ha igen, akkor nem a gramofon esett a fejére. Hanem a plafon. (Nem szeretnék reklámot csapni B. P. cégérének, de egyúttal megkérdezném: hol van az a magyar nyelvû rádiómûsor, amivel minden áldott esztendôben hülyítik Kolozsvár magyarságát? Hány éve is már? Ezzel kapcsolatban nem küldtek ki kérdôíveket?). B. P. bevallottan nem a mûvészetért, a színházi élményért tért be a sétatéri épületbe, hanem "összefutni ismerôsökkel". Nos, B.P. ezen kijelentése is díjazásra érdemes. De szóra nem.

Be kell végre látnunk, hogy a színház nem a parlament, ahova a nézôk szavazzák be a színészeket, a mûveket. B. P. és mások ideológiája szerint szavaznunk kellene az intézmény mûsorpolitikájáról, igazgatójáról, a játszandó darabokról, a fôszereplôkrôl, a kapus, a tûzoltó, a jegyszedô személyérôl, és még ki tudja mi mindenrôl. Amihez a jónép nem is konyít, dehát demokrácia, véleményszabadság van, B. P. pedig még csak nem is annyira burkolt reklámot csaphat magának valószínûleg társa, a volt színmûvész biztatására —, hogy az olvasó is tisztán lássa az összefüggéseket —, akit én ma már inkább életmûvésznek neveznék. Egyébként B. P. múltidôben emlegeti megtisztelô látogatásait színházunkban: "talán-talán elmegyek egy elôadásra, hogyha az vendégjáték..." (!?) Ismét olyan tör pálcát Tompa Gábor feje fölött, aki évek óta nem látott egy elôadást sem??? Hallomásból is lehet véleményt alkotni, csakhát az egyenlô egy nagy-nagy nullával. Ô színházat ajánl, "Tompa Nélkülit". Én javasolom a Pofátlan Oktondiak Nélküli Színházat.

Ami a Mari nénivel és János bácsival való örökös példálózást illeti (hej, az a ronda gramofon!): ha annak idején megértették Sütô András drámáinak burkolt mondanivalóját, a Harag György nem éppen parasztosan egyszerû rendezésében, egyszeriben annyira elbutultak volna, hogy ma már A fátyol titkai címû darab helyzetkomikumait sem értik? Vagy A mizantróp burkolatlan mondandóját? (A sort folytathatnám...). Mari néni és János bácsi helyében gyorsan kikérném magamnak azt, hogy hülyének nézzenek. Én pedig azt kérem ki B. P. cégvezetô–alapítvány alapító úrtól, hogy bennünket, akik szeretjük a színházat — minden gyarlósága ellenére — egy kalap alá vegyen "mindenki"-vel. Mert hozzám semmiféle kérdôív nem jutott el. A nénikkel és bácsikkal kapcsolatban még csak annyit: mindenki, aki betöltötte 30. életévét, emlékezhet arra, hogy egykoron KÖTELEZÔ volt színház- és operabérletet kötni. Bármi volt mûsoron, meg kellett nézni, mert az intézményben tett "látogatást" számon kérték.

Úgy gondoltam itt pontot teszek véleményem végére. Ekkor olvasom a Szabadság dec. 7-i számában egykori kollégám és (miért ne vallanám be — mentorom) Kiss János cikkét. Aki megkérdôjelezi, hogy "A színházért mint mûvészetért" írás-kiáltás a józanság érdekében aláírói egyáltalán olvashatták a lapban (le és el)folyó vitát. Nos, kedves Kiss János, az egész anyag megtalálható az Interneten, mint a pro, és a kontra magyar színház vélemények, egy az egyben. Azt viszont én vonom kétségbe — és elnézést kérek János bátyám —, hogy a cikkíró egyáltalán tisztában van az Internet isten és ember adta lehetôségeivel. Egy egész dossziém (és a hócipôm) tele van véleményekkel.

Életem egyik nagy ajándékának tartom, hogy több mint harminc színészportrét készíthettem Erdély legjelentôsebb színészeivel. Idézhetném (általában pozítiv) véleményüket a mai színházról, színjátszásról. Idézhetnék a Tompa Gáborral készített interjúimból is. Belophatnám akár Latinovits Zoltán szavait, aki annak ellenére, hogy zseniális színész-rendezô volt, a maga korában sokan elutasítólag viszonyultak hozzá. Saját bevallása szerint néha maga a közönség is. Ha majd szükségét érzem az idézgetéseknek, a kellô idôben meg is teszem. Addig is egy viccel búcsúzom: Móriczka festeget. Struhl megkérdezi: — Mit festesz haver? — Ördögöt! Struhl csodálkozva: — Szarva van? — Nem, festve.

Nos, a színház is festve vagyon. Csupán látni kellene a színeket.

Nánó Csaba

A sajnálatos polémiába torkollott, személyét érintô, lezáratlan sajtóetikai ügy kapcsán — csupán felindultságával magyarázható módon — Tibori úr olyan kijelentéseket tett a Szabadság 2001 december 21-edikei számában, melyeket vissza kell utasítanom.

1. "... a szervezet vezetôi rádöbbentek, hogy nekem kellene igazat adniuk, s hirtelen közölték: az ügy nem a testületre tartozik. Pedig arra tartozott."

Az idézett ügyben kijelölt Etikai Bizottság tagjait nem érte ilyen döbbenet. Mivel a panasz áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottak: nem sajtóetikai ügyrôl van szó, a keresetet elutasították, ezért a bepanaszolt (Tibori úr) nem kapott hivatalos értesítést (arról, hogy nem indult etikai eljárás ellene).

2. "A MÚRE velem szemben végig közvádlóként, s nem pedig érdekvédelmi szervezetként viselkedett."

Mivel az ellene emelt panaszt az Etikai Bizottság elutasította, megítélésem szerint a "közvádló" minôsítés nem megfelelô az adott helyzetre. A korábbi, MVSZ-szel kapcsolatos ügyét nem ismerem.

3. "Az EB tehát a MÚRE fölött álló, procedurálisan is ellenôrizhetetlen fórummá vált, amelyet csakis a háttérbôl lehet már irányítani — politikai szimpátiáknak és más érdekeknek megfelelôen?"

A költôi kérdésre — melynek végén valószínûleg csak azért van kérdôjel, hogy a szerzônek kibúvót biztosítson a rágalmazás vádja alól — a válaszom az, hogy "nem".

A Becsületbíróság, mint a MÚRE sajtóetikai testülete, része a szervezetnek és nem áll felette. Az viszont jellegébôl adódik (lásd a Tibori úr által kedvelt jogállam-párhuzamot), hogy a MÚRE végrehajtó szervétôl, az Igazgatótanácstól független testület, mely kizárólag a Közgyûlésnek tartozik felelôsséggel. Nem, a háttérbôl sem lehet irányítani, bár bizonyosan léteznek olyan politikailag elkötelezett emberek, akik szívesen megpróbálnák.

4. "Furcsának tartom Koszta Nagy István »érintettségre való hivatkozással« történô helyettesítését is."

Bármit is próbálna sugalmazni a fenti kijelentés, szeretném leszögezni: Koszta Nagy Istvánt saját kérésére mentettem fel az ügy letárgyalása alól.

A fentiektôl függetlenül helyt-álló Tibori úr azon megállapítása, hogy az ellene indult sajtóetikai vizsgálat során a kijelölt Etikai Bizottság eljárásbeli mulasztást követett el, de biztos vagyok benne, hogy nem egy elôre megsúgott koncepciós ítélet meghozatala érdekében. Ha ad absurdum ez lett volna a kollegák szándéka, ezt az eljárási szabályok szigorú betartása mellett is megtehették volna. Talán nem árt ennek kapcsán kihangsúlyoznom, hogy a Becsületbíróság sajtóetikai illetékessége az újságíró-egyesület tagságának bizalmából fakad, hiszen határozatainak semmilyen jogi következménye nincs. Ha Tibori úr megkérdôjelezi a testület tagjainak becsületességét, akkor nyilván a testület illetékességét sem ismeri el és felettébb logikátlan, hogy az Etikai Bizottságtól követel jogorvoslatot.

Biztos vagyok benne, hogy a kijelölt Etikai Bizottság helyrehozza procedurális mulasztását és mindent elkövet a méltányosság biztosítása érdekében. Remélem, ebben Önök is partnerek lesznek.

Baranyi László,
a MÚRE Becsületbíróságának elnöke

Hogy mik meg nem történnek manapság! Olvasom, hallom, hogy az idén ismét meglepetést okozott az idôjárás: tél, december lévén, mit ad Isten, hideg van, fagy, havazik (s nem érik a banán sem). Mivelhogy meglepett a tél, az idôjárás, nyilvánvaló, hogy felkészületlenül ért ismét; ami viszont már senkit nem lepett meg, még az "illetékeseket" sem.

Rég mondom: egyáltalán nem jó helyen fekszik ez a mi kies hazánk. Merthogy itt télen mindig hideg van, fagy, hóesés; nyáron meg hôség, kánikula, aszály; tavasszal olvad a hó, esôzik, jön az árvíz; ôsszel pedig minden fáról lehullnak a levelek, és ki kell szedni a pityókát. Csupa váratlanság, meglepetés, rajtaütés. Alighanem ez az idôjárás nemzetközi — de ha az nem is, de mindenképpen magyar és HarKovban kiagyalt — összeesküvése, sunyi ármánykodása nemzeti hazánk ellen, hogy ne lehessünk se NATO-tagok, se EU-tagok, se pedig rendesen felkészültek soha. Ha honatya vagy honleány volnék, feltétlenül és menten törvénybe cikkelyeztetném, alkotmányba módosíttatnám az idôjárás kitiltását mioritikus hazánkból, persona non gratának, meglepetéseket okozó, nemkívánatos bajkeverônek nyilvánítván mindörökre — s helyette létrehozatnám és életbe léptetném az ôsi, nemzeti idôjárást, amelyik mindig tudja, hogy milyen kell legyen, merthogy törvényileg elôírnók nekije, s a SRI-vel folyton és éberen felügyeltetnôk. Ilyen jó és megbízható, ôsi idôjárás kell nekünk, hogy mindig felkészültek lehessünk... Nyáron a télre, télen a nyárra, ôsszel pedig a pityókaültetésre. A Kolozsvárhoz tartozó Napocán pedig elôírnám, hogy trikolórban vitelezzék ki az önállósult, öntörvényû, autónom városállam "á lá Napoca" helyi idôjárását. Akit pedig ez az "ôsi" nem/sem melegítene, akinek a portáját nem/sem óvná meg az árvíztôl, vagy a pityókáját a kolorádóbogártól, annak azt mondanám: ha nem tetszik, menjen a Schengenbe, s ne mind zavarja itt didergésével a mi boldog, derûs, önfeledt meglepôdéseinket és felkészületlenségünket!...

Molnos Lajos

A tragikusan korán elhunyt sportember, Gheorghe Voroneanu emlékére rendeznek emléktornát Aranyosgyéresen. A Sodronyipar Sportcsarnokban december 28–30. között rendezik a gyerek és ifi korosztály, 1983 és 1991 között születettek terem labdarúgótornáját. A helyi Sodronyipar együttesein kívül két aranyosegerbegyi gárda, a Jövô 1987-ben született korosztályos csapata jelezte részvételét.

A pénteki ünnepélyes megnyitón Voroneanu élettörténetét is ismertetik a jelenlevôkkel. December 30-án 10 órakor megkoszorúzzák a sportember sírját.

A torna bevételét a cukorbetegeket támogató szervezet megsegítésére fordítják.

Schmidt Jenô

A szegénység és nincstelenség ellenére a szamosújvári polgármesteri hivatal a municípium sportolóira is gondolt. Az év végi ajándék az Olimpia labdarúgócsapatnak 50 millió lejt jelentett, amibôl a klub vezetôsége törlesztette a focistákkal szembeni adósság egy részét.

Az elkövetlezô idôszakban a tekézô lányok és szabadfogású birkozók is pénzjuttatásban részesülnek.

Erkedi Csaba

l Az angol Premier League 19. fordulójában: Arsenal–Chelsea 2–1, Bolton Wanderers–Leeds United 0–3, Fulham–Charlton Athletic 0–0, Southampton–Tottenham Hotspur 1–0, West Ham United–Derby County 4–0, Aston Villa–Liverpool 1–2, Blackburn Rovers–Sunderland 0–3, Everton–Manchester United 0–2, Ipswich Town–Leicester City 2–0 és Newcastle United–Middlesbrough 3–0. Az állás: 1. Newcastle 39 pont, 2. Arsenal 36 (39–23), 3. Liverpool 36/18 mérkôzés (28–18), 4. Leeds 35, 5. Manchester United 33, 6. Chelsea 30.

l Az olasz Serie B 18. fordulójának eredményei: Bari–Salernitana 2–2, Cagliari–Genoa 2–1, Cittadella–Como 2–1, Crotone–Pistoiese 1–2, Empoli–Ancona 5–0, Modena–Messina 1–1, SSC Nápoly–Siena 2–0, Palermo–Cosenza 1–1, Reggina–Ternana 2–0 és Sampdoria–Vicenza 2–1. Az állás:

1. Como 18 12 2 4 26–16 38

2. Empoli 18 11 4 3 34–18 37

3. Modena 18 10 6 2 35–12 36

4. Reggina 18 10 6 2 27–14 36

5. Vicenza 18 7 6 5 26–26 27

6. Cosenza 18 8 3 7 26–28 27

7. Nápoly 17 7 5 5 22–20 26

8. Salernitana 17 7 5 5 24–23 26

9. Genoa 18 6 7 5 22–17 25

10. Palermo 18 7 4 7 24–26 25

11. Bari 18 7 4 7 17–20 25

12. Sampdoria 18 6 5 7 24–24 23

13. Messina 18 5 7 6 18–20 22

14. Ancona 18 6 3 9 16–27 21

15. Pistoiese 18 4 6 8 14–19 18

16. Cittadella 18 5 3 10 22–31 18

17. Cagliari 18 3 7 8 14–21 16

18. Siena 18 3 6 9 16–26 15

19. Ternana 18 2 8 8 17–27 14

20. Crotone 18 2 5 11 19–28 11

l Barátságos mérkôzésen: Mali–Ghána 1–1, Omán–Szíria 1–0 és Szenegál–Burkina Faso 2–4.

(póka)

Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) öt biztos helyet követel a földrész válogatottjainak a 2006-os németországi világbajnokságon.

— Kontinensünk csapatai elég erôsek ahhoz, hogy a jelenleginél több esélyhez jussanak — jelentette ki Peter Velappan, az AFC fôtitkára.

A május 31-én kezdôdô japán–koreai közös rendezésû vb-n — a két házigazdával együtt — négy ázsiai ország szerepel majd, mivel Irán a pótselejtezôn alulmaradt Írországgal szemben.

Az AFC két éve már fenyegetôzött azzal, hogy ha nem kap öt helyet, akkor bojkottálja a 2002-es eseményt, de végül elállt szándékától.

Ünnepi hangulat uralkodott az ausztriai Ramsau óriási fenyôfákkal övezett völgyében, ahol hatalmas hóesés közepette rendezte meg a FIS a hosszútávú versenyt. Az egyszerre rajtoló mezôny még a 10 km végén is együtt haladt. Csak 30 km után vált ki egy hétszemélyes boly, ezek harcából került ki gyôztesen a svéd Per Elofsson. A nyertes kiléte várható volt, mögötte azonban felborult a mezôny, új arcok, trónkövetelôk jelentek meg. A 35 km-es táv gyôztesének ideje 1:24 perc, de még 15 versenyzô vele azonos idôben érkezett.

St. Moritz is ünnepelt, itt a nôk lesikló versenye zajlott a nagyon meredek lejtôn. A völgyben a két olimpiát rendezett város alig ocsúdott fel, máris sietett nagy versenyt látni. Volt mit látnia. Az olimpiai lázban égô gárda szoros versenyt vívott a sok kanyarral és repüléssel teletûzdelt pályán, az elsô és a huszadik helyezett között alig egyetlen másodperc volt a különbség. A meglepetésrôl a hazai pályán versenyzô Sylvani Berthold gondoskodott, idejét (1:34,05 perc) senki sem tudta túlszárnyalni. A hosszú sor végén az olasz lány, Isolde Kostner 1:34,10 perccel végzett a második helyen, harmadik pedig a hazai pályát jól ismerô Corinne Rey Bellet lett (1:34,13 perc). Olyanok maradtak le a dobogóról, mint Hilde Gerd (német), Silvana Heregger, Tania Schneider, Melania Dorfmeister és Renate Götschl (osztrákok). Nagy vereseny várható az ötkarikás játékokon.

Alta Badiában a férfiak óriásmûlesiklásban vetélkedtek. A fiatalok beékelôdtek a nagymenôk közé, nagyszerû sízéssel nyert a francia Frederick Covili (2:40,58 perc), Mister Great Slalom, a svájci Michael Von Gröningen elôtt (2:40,60 perc). Harmadik helyen a finn Sami Uotila végzett (2:40,67 perc).

A síugróknál a lengyel Adam Malysz még begyûjtött egy gyôzelmet Engelbergben is. Ismét simán verte a mezônyt, a Világkupában már 800 pont felett tart, nehéz lesz utolérni!

Nagy Péter

l A Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) 141 tagszervezete Michael Schumachert és Jennifer Capriatit választotta az év férfi, illetve nôi sportolójává.

A német Forma–1-es pilóta negyedik világbajnoki címét szerezte, ezzel beérte az eddigi csúcstartó francia Alain Prostot. Az amerikai teniszfenomén az utóbbi években magánéleti problémáival és gyenge teljesítményével hívta fel magára a figyelmet, majd idén két Grand Slam-tornát megnyert (Australian Open, Roland Garros), egy harmadiknak (US Open) pedig az elôdöntôjéig jutott.

Az év csapata a labdarúgó Bajnokok Ligájában diadalmaskodó Bayern München lett, míg 2001 legsikeresebb rendezvényének az edmontoni atlétikai világbajnokságot ítélték a sportújságírók.

l Két kubai atlétát, a távolugró Ivan Pedrosót és a gerelyhajító Osleidys Menendezt választották Latin-Amerikában az év sportolójává.

Pedroso az edmontoni szabadtéri világbajnokságon sorozatban negyedik aranyérmét szerezte, s a lisszaboni fedett pályás vb-n is gyôzött.

A mindössze 22 éves Menendez idén három nagy versenyt nyert: az augusztusi vb mellett elsô lett az Universiadén és a brisbane-i Jóakarat Játékokon is. Legnagyobb sikerét azonban július elsején érte el, amikor 71,54 méterrel világcsúcsot dobott.

A legjobb csapat címet az argentin labdarúgó válogatott érdemelte ki, amely a dél-amerikai vb-selejtezô csoportban az élen végzett.

l Az úszó Martina Moravcovát választották Szlovákiában az év sportolójává. Moravcova 1158 pontot kapott a sportújságírók szavazatai alapján. Az úszónô a december eleji, antwerpeni rövidpályás Európa-bajnokságon 200 m gyorson, 100 m pillangón és 100 m vegyesen is gyôzött.

l A wimbledoni teniszbajnok Goran Ivanisevicset és az alpesisí Világkupa legutóbbi sorozatában elsô Janica Kostelicset választották Horvátországban az év férfi, illetve nôi sportolójának. A 30 éves Ivanisevics ötödször, a 19 esztendôs Kostelics negyedik alkalommal bizonyult a legjobbnak.

l Zsanna Pintusevicset, a 100 m-es síkfutás világbajnokát választották Ukrajnában az év sportolójának. A sportújságírók szavazatai alapján mögötte a kétszeres világbajnok pályakerékpáros Olekszandr Szimonyenko és az ugyancsak kétszeres vb-aranyérmes úszó Jana Klocskova végzett.

l A két legjelentôsebb kolumbiai újság, az El Tiempo és a Semana egyaránt Juan Pablo Montoya Forma–1-es versenyzôt választotta az év sportolójának.

A BMW-Williams 26 éves pilótája az idény legjobb újonca lett, miután a hatodik helyen végzett a világbajnokságon.

Érdekes, hogy az ország sportminisztériuma a vb-aranyat szerzô görkorcsolyás Cecilia Baenát látta a 2001-es esztendô legjobbjának.

l A konstruktôrök, valamint a német Michael Schumacher révén a pilóták között is Forma–1-es világbajnok Ferrari lett az év csapata a L’Equipe magazin szavazásán.

A világhírû lap olvasóinak 27,8 százaléka voksolt a maranellói istállóra. A francia sportszeretôk véleményét bizonyára alaposan befolyásolta, hogy 1993 óta honfitársuk, Jean Todt a Ferrari csapatfônöke.

Az elmúlt két évben mindent megnyerô Forma–1-es istálló mögött a Davis-kupa gyôztes francia férfi teniszválogatott lett a 2. a szavazatok 18,8 százalékával. Guy Forget kapitány csapatát a döntô elôtt esélytelennek tartották, de az Escudé, Grosjean, Santoro, Pioline négyes a melbourne-i füves pályás arénában 3–2-re nyert az ausztrálok ellen.

Harmadik az FC Liverpool (16,9 százalék) labdarúgócsapata lett. Az angolok idén öt trófeát (UEFA-kupa, FA Kupa, Liga-kupa, Európai és Angol Szuperkupa) hódítottak el.

Eredeti cím: What’s The Worst That Could Happen?, színes amerikai film, 95 perc, 2001. Rendezte: Sam Weisman, szereplôk: Danny DeVito, Martin Lawrence, John Leguizamo.

Sajnos, a címre az a válasz, hogy: bizony jöhet. Például az, hogy az ártatlan emberfiának végig kell szenvedenie ezt a vígjátékot. Amelyhez hiába alkalmaztak profi nevettetôket (Danny DeVito, Martin Lawrence) nem tud túllépni a középszerûségen, a banális történet helyzetkomikumain kívül nem tud humoros lenni.

Tulajdonképpen a klasszikus, meglopott tolvaj esetét dolgozza fel az alkotás. Kevin Caffrey (Martin Lawrence) fosztogatásból él, amikor egyik alkalommal az éppen kirabolt dúsgazdag milliomos, Max Fairbanks (Danny DeVito) rajtakapja. S amikor átadja a rendôrségnek, nem állja meg, hogy ne vegye el tôle még azt is, ami nem az övé: Kevin szerencsegyûrûjét. Amit nemrég kapott szíve választottjától. A bosszú nem késlekedik, Kevin nagyon változatos módon többször is kirabolja Maxot, de a gyûrût képtelen visszaszerezni.

A Donald E. Westlake regénye alapján készült mû a cselekmény bemutatása végéig fárasztó módon egyre több és több szereplôt vonultat fel. Végül már mindenkinek az a célja, hogy segítse a rablót, hogy kitoljon a milliomossal, de végül ez mégis másnak sikerül...

Aki a pénteki napon 18 órától tekinti meg a filmet, a mozivállalat kedvezményeként féláron (azaz egy jeggyel két személy) mehet moziba.

Köztársaság mozi — vetítések idôpontja: 10.30, 13, 15.30, 18, 20.30, 23 — hétfôn zárva; 23 órától kedvezményes ár.

Eredeti cím: In The Mood For Love, színes francia–hongkongi film, 92 perc, 2000. Rendezte: Wong Kar-Wai, szereplôk: Maggie Cheung, Tony Leung.

Számtalan jelölést (például legjobb színész, vágás és kép kategóriában a 2000-es cannes-i fesztiválon) egy Cesar-díjat (mint legjobb külföldi alkotás) kapott ez a film.

A szerelmi történet Hongkongban játszódik, egy helyi újság fiatal fôszerkesztôje, Chow és felesége új házba költözik, ahol megismerkednek egy másik házaspárral. Chow és Li-Zhen gyakran marad magára, és egymás társaságában keresnek vigasztalást. Mígnem házastársaik felfedezik, hogy szeretôk lettek...

Mûvész-Eurimages mozi — vetítések idôpontja: 12, 14.30, 17, 19.30 — hétfôn zárva; kedden kedvezmény és a vetítés 14.30-tól kezdôdik.

Eredeti cím: The Cell, színes amerikai film, 107 perc, 2001. Rendezte: Tarsem Singh, szereplôk: Jennifer Lopez, Vince Vaughn, Vincent D’Onofrio, Marianne Jean Baptiste, Jake Weber, Dylan Baker.

Catherine Deane (Jennifer Lopez) az orvostudomány új vívmányát próbálja alkalmazni azért, hogy megakadályozzon egy sorozatgyilkost tettének beteljesítésben. Eddig csak egy kómában fekvô gyermeken alkalmazott módszer segítségével Catherine meg tudja fejteni, hogy a tudatalattiban miket gondol, mirôl álmodik.

Catherine-nek Az áldozat tartózkodási helyét kellene kiderítenie úgy, hogy a szintén önkívületi állapotba került bûnözô gondolait "olvassa el". De ez nem is olyan egyszerû dolog.

Gyôzelem mozi — vetítések idôpontja: 11, 13, 15, 17, 19 — hétfôn zárva; kedden 15 órától kezdôdik a vetítés; szerdán kedvezmény.

Póka János András

1. Egy tag egy szavazat alapján álló demokratikus vezetés

2. A szövetkezetbe való szabad be- és kilépés, tekintet nélkül nemre, fajra, nemzetiségre és vallási hovatartozásra.

3. A tagok pénzbeni hozzájárulásaihoz meghatározott mértékû kamat (osztalék) fizetése kapcsolódik

4. A tagoknak személyes közremûködésük arányában jár a vásárlási-értékesítési visszatérítés.

5. Az értékesítés tárgya a kifogástalan minôségû áru.

6. Az eladás és vásárlás készpénzzel történik.

7. A szövetkezet erôsítését a tagok továbbképzése is segíti.

8. A szövetkezet politikailag és vallásilag semleges.

9. Az értékesítés piaci áron valósul meg.

10. A szövetkezeti tagság önkéntességen alapul.

Ezen alapelvek érvényre jutása a piacgazdaság keretein belül új lehetôségeket teremt a kistérségi, a regionális vagy éppen a nemzetközi munkamegosztásnak, illetve versenynek. A tagok szolidaritása változatlanul a kontraszelekció nélküli esélyegyenlôség megteremtését szolgálja. A modern marketing keretei között — miközben az egész szövetkezeti csoport külön is verseng a hazai és nemzetközi piacokon — az egyes termelôk egymás között is versenyeznek a minôségi áru elôállításában valamint hatékonyságban, költségeik arányos csökkentésében. Ezzel magyarázható, hogy nincs egyetlen olyan fejlett piacgazdasággal rendelkezô európai vagy tengerentúli ország sem, ahol a szövetkezeteket is érintenék a monopolium-ellenes törvények. Ez ezért van így, mert a szövetkezet tagjai közötti verseny már önmagában is monopólium-ellenes.

A fenti rochdalei szövetkezeti alapelvek mai érvényessége hûen tükrözôdik az ezredforduló körüli világméretû kényszerek és gazdasági kihívások közegében is. A mai új helyzet megújított alapelvek elfogadását teszi majd szükségessé a jövôben.

Összegezve végül a nemzetközi szövetkezeti alapelveket, ezek a következôk:

— önkéntesség és nyitottság

— szövetkezeti demokratizmus (1 tag — 1 szavazat)

— korlátozott tôkekamat

— non-profit jelleg

— személyes közremûködés

— arányos részesedés

— demokratikus nevelés-képzés

— helyi, országos és nemzetközi együttmûködés

T. J.

Az ember természetétôl fogva önzô. Természetesen sokan nem értenek velem egyet, pedig nagyon úgy néz ki, hogy igazam van. Másik tapasztalatom az, hogy az emberek többsége a mának él, felelôtlen és nem gondol a jövôjére. Természetesen nem minden esetben van jogunk bárkit is megítélni, mert egyrészt nem vagyunk az ô helyzetében, másrészt mi sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál.

A kolozsvári Mócok útja 75 szám alatti házban hétfô délutánonként öt óra tájban seregleni kezdenek kisgyerekes anyukák, gyerekek, nagymamák, sôt néhány apuka kinézetelû férfi is betéved az ajtón. Mindenki azt hihetné, hogy valamiféle óvodához hasonló dolog van itt, de nem errôl van szó. Az anyukák, nagymamák, apukák nem mennek el, hanem bent maradnak a gyerekekkel együtt, sôt övék a fôszerep. Ez nem más, mint a kolozsvári Kismama-klub. Erre a névre kismamák, kisgyerekes anyukák felkapják a fejüket. Elsô hallásra talán nem is annyira sokatmondó, mégis nagyon sok érdekes és fontos dolgot rejt magában. Herédi Zsolt, a belmonostori RMDSZ ifjúsági alelnöke két éve kezdeményezett egy programot, ami arról szólt volna, hogy várandós kismamákat készítsenek fel a szülésre. A tervezett felkészítôknek nem lett nagy sikerük. Az elsô kezdeményezés aztán újabbat szült. Ez az új szülemény lett a Kismama-klub, és ami immár két éve mûködik, mint már említettem, a Mócok útja 75. szám alatt, a belmonostori RMDSZ-székházban, minden hétfôn, délután 5 órától. E program már nagy népszerûségnek örvend a maga, vagyis a kismamák és kisgyerekes anyukák körében. A tevékenységek minden alkalommal egy meghatározott témához kötôdnek. Minden hétfôn jelen van egy meghívott szakértô (óvónô, pszichológus, gyermekorvos, orvos stb.), aki elbeszélget az anyukákkal, és aki megosztja tapasztalatait, tudását a leendô és a már "hivatásos" anyukákkal.Ugyanakkor gyerekruha csomagokból lehet válogatni, van meleg tea, néha még édességek is. Amíg az anyukák beszélgetnek, cseverésznek, tapasztalatcserét folytatnak, addig a gyerekek a klub játékaival játszhatnak a mamák lábainál, a merészebbek már barátkoznak is egymással.

Herédi Zsolt elmondta, a legnagyobb gond az emberekben lévô érdektelenség és a támogatás hiánya. A fiatal nô, aki megtudja, hogy várandós, egy halom korlát mögé szorul, amiket ha nem lép át, betokosodik, ha pedig átlépi ôket, a babának eshet baja. Megszakad az addig aktív élete: ha dohányzott, akkor ezt abba kell hagynia a gyerek érdekében, szórakozóhelyekre sem mehet, mert nem teheti ki a gyerekét ezeknek a veszélyeknek, egyszóval kiszakad az általa megszokott környezetbôl. Ezekre a problémákra is megoldás lehet a Kismama-klub, mert itt a baba veszélyeztetése nélkül beszélgethet, felkészülhet a szülésre, barátkozhat, s a szülés után is lesz hova járnia, meglesz a saját baráti köre. Nem esik ki az "életbôl", ugyanakkor tapasztalatot szerez, tanácsokat kaphat, és valószínûleg könnyebbé válik a gyereknevelés is. Nistor Krisztina meghívott óvónô elmondta, minden kismamának fontos lenne egy ilyen helyre járnia, mivel itt az anyukák és leendô anyukák megtanulhatnak olyan gyermekdalokat, játékokat, melyeket aztán felhasználhatnak a gyerekük óvoda elôtti nevelésében, foglalkoztatásában, és az itt ellesett konyhatitkok sem elhanyagolhatók. Mindezt a régi és az új tagok egyaránt megerôsítették, sôt egyesek létfontosságúnak is tartják a Kismama-klubot, véleményem szerint nem alaptalanul.

A másik nagy probléma az, hogy nem nagyon akarja senki támogatni az ötletet, talán nem látnak benne fantáziát. Az alapítványoktól egyáltalán nem sikerült pénzt szerezni, még annyit sem, hogy legalább a meghívott szakértôknek tudjanak jelképes tiszteletdíjat fizetni. Figyelemreméltó azonban, hogy eddig minden egyes alkalommal sikerült a szakértôket díjmentesen meghívni.

Milyen felfogás az, amely nem támogatja az effajta kezdeményezéseket. Valami ilyesmire utaltam a bevezetômben. Az emberek önzôek, nem gondolnak arra, hogy ha már valaki gyereket vállal, azt támogatni kell, mert belôle származik a jövô. Kikbôl lesznek a leendô politikusok, orvosok, tanárok, munkások stb.? Miért nem gondolnak erre a nagyok, akik csak fentrôl figyelik az egészet, hiszen az óvodáig is hosszú és rögös az út, nem beszélve a tapasztalat hiányáról, a gyorsan telô és nehezen kihasználható idôrôl… És talán annak is eljött immár az ideje, hogy ne csak politikai szónoklatként lássák egyesek a gyermekvállalásban az erdélyi magyarság megmentését, hanem tegyenek is azért, hogy a gyermekvállalási kedv növekedjen. Ha lényegesen nem is, legalább ilyen klubok tevékenységének minimális támogatásával. Hiszen a tapasztalatcsere, az édesanyák társadalmi kirekesztettségének oldása mellett itt egymás kinôtt ruhácskái is új gazdára lelhetnek, s már ez is nagyon sokat jelent.

"Bennünk van a jövô" kiabáltuk büszkén a középiskolában, amikor a figyelmet magunkra akartuk terelni, de egy csecsemô, vagy egy még meg sem született gyerek hogyan hívhatná fel magára a figyelmet?

Végszóként még csak annyit mondhatok, jó lenne nem megfeledkezni arról, hogy mibôl is lesz a cserebogár.

A klub ezúton is szeretné köszönetét kifejezni a nyújtott támogatásokért: Péter Pálnak, az RMDSZ gazdasági alelnökének, a Fundy KFT-nek az édességekért, az Éva-Tricolux Kft-nek a kisgyerekruha adományokért, valamint a magát megnevezni nem kívánó fôtámogató cégnek.

Minden érdeklôdôt szeretettel várnak a fent említett székhelyen és idôpontban. Egyéb információk a székhelyen és a Szabadság napilapban találhatók.

Oláh Levente

• Razziák során a december 17–24. közötti idôszakban összesen 1203 esetben bírságoltak a rendôrök, a büntetés összértéke mintegy 425 millió lej. A legtöbb büntetést (816-ot) közlekedési kihágások miatt rótták ki.

• Öngyilkos lett a 31 esztendôs Ioan Mustea, aki a negyedik emeletrôl vetette magát a mélybe. A férfi élettársával együtt élt, és december 26-án délután 3 órakor, ittas állapotban vetett véget életének.

• Az átlagosnál kevesebb balesetet jegyeztek az ünnepek során, a rendôrség közleménye szerint csak két esetben kellett kórházba szállítani az áldozatokat.

(póka)

Nemrég jelent meg lapunk hasábjain is annak az esetnek az ismertetése, amelyben Elena Negrescu kifosztásáról esett szó: az idôs hölgynek 2001. december 13-án 150 ezer leje tûnt el a pénztárcából, miközben a nyilvántartó hivatal pénztárablakai elôtt állt sorba.

A megyei rendôrfelügyelôség sajtóosztályának közleménye szerint azon a napon Elena Negrescu két üzletbe is bement a Vágóhíd téren, azután ment el a nyilvántartó hivatal várótermébe. Nem zárható ki tehát az sem, hogy már korábban elvesztette a pénzt, mert az 50 ezres és a tíz 10 ezres bankjegy eltûnését csak otthon észlelte. A nô nem akarta ismertetni a történteket és bocsánatot kért a rendôrségtôl a sajtóban megjelentek miatt. Mindez, úgy tûnik, Gheorghe Funar túlkapása — Elena Negrescu elmesélte az esetet a kolozsvári polgármesternek, aki sajtóközleményében felfújta a történteket.

Csütörtöki sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a karácsonyi ünnepek során ismeretlen tettesek megrongálták a város bejáratainál levô helységnévtáblákat és az Amerikai Egyesült Államok adta ötcsillagos város kitüntetést hirdetô táblákat. A polgármester nem magyar akciót sejt a vandalizmus mögött.

Az elöljáró elmondása szerint a rendôrségnek egyelôre nem sikerült a tettesek nyomára akadni, de reméli, hogy erre mihamarabb sor kerül.

(k. o.)

A kolozsvári Terapia gyógyszergyár novemberben és decemberben 37 százalékkal csökkentette fölöslegesnek bizonyuló munkahelyeinek számát. Az elbocsátásokra "egy modern és hatékonyabb szervezési struktúra alkalmazásának" következtében került sor — áll a vállalat által kibocsátott közleményben, amelyet a Mediafax idéz. A Terapia vezetôsége hangsúlyozza: az elbocsátottakat anyagi kártérítésben részesítették, az erre szánt összegek meghaladják a 35 milliárd lejt. A létszámcsökkentés, átszervezés, illetve a gyártási technológia modernizálásának köszönhetôen a Terapia termelékenysége máris érezhetôen, mintegy 45 százalékosan emelkedett — állítják.

Magányos idôs hölgyet erôszakolt meg december 25-rôl 26-ra virradóra egy 22 éves férfi. Az eset Nagyiklódon történt, a 80 esztendôs Victoria O. lakásába éjjel fél kettô körül hatolt be Claudiu Brehaiu, akinek ekkor jutott eszébe, hogy a kolindálás során szomszédasszonyát kifelejtette. Az ittas férfi éneklés helyett megtámadta, és akarata ellenére nemi kapcsolatra kényszerítette a védtelen nôt. Másnap a rendôrség lefülelte, az ügyészség 30 napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezte az erôszakolót.

December 27., csütörtök

December 28., péntek

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 14 177 lej, 1 USD = 31 428 lej, 1 euró = 27 727 lej, 1 magyar forint = 113 lej.

A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar–román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévô jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerôpiacnak a veszélyeztetettségérôl a román anyanyelvû állampolgárok elôtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban.

Az MSZP parlamenti frakciója "konkrétan nem kérte ki" sem a szociális partnerek, sem a parlamenti pártok véleményét, illetve nem tartotta szükségesnek a magyar országgyûlés döntését a magyar és a román kormányfô által aláírt, a magyarországi munkavállalási kedvezményekre vonatkozó megállapodás kapcsán. Nagy Sándor szocialista frakcióvezetô szerint "Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya súlyos felelôsséget vállalt magára, amely elsôsorban Kelet-Magyarországot, de az ország egészét is érinti. A még mindig magas munkanélküliség és foglalkoztatási bizonytalanság közepette a Magyarországon élô emberek tíz- és százezreinek munkahelye kerülhet veszélybe a kormány meggondolatlan lépése következtében".

Az MSZP a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát sürgeti, mert álláspontja szerint a magyar és a román kormányfô között létrejött megállapodás ellentétes a magyar nemzet érdekeivel. A szocialisták úgy vélik: a miniszterelnöknek nem volt felhatalmazása egy ilyen megállapodás megkötésére, a megállapodás pedig a hatályos jogszabályokkal is szemben áll. Hangsúlyozták: nem a kedvezménytörvénnyel, hanem a kormányfôk között létrejött megállapodással van bajuk.

Több magyarországi szakszervezet csütörtökön közleményben tiltakozott a státustörvénnyel kapcsolatos magyar–román egyetértési nyilatkozat ellen. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Vasutasok Szakszervezete (VSZ), az Autonóm Szakszervezeti Szövetség valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) szerint a magyar munkaerôpiac román anyanyelvû állampolgárok számára való megnyitása foglalkoztatási feszültséget okoz a keleti országrészben, erôsíti a feketemunka veszélyét és leértékeli a régióban dolgozók munkáját.

A szakszervezetek sérelmezik, hogy a kormány a megállapodást megelôzôen nem vette figyelembe a szociális partnerek véleményét, s átgondolatlanul nyitott kaput a román munkaerônek, ami a bérek uniós felzárkóztatását is hátráltatja. Felhívják a figyelmet arra, hogy a Romániából érkezô, kollektív szerzôdés nélkül is foglalkoztatható munkaerô éppen a határvidéken, a legkedvezôtlenebb munkanélküliségi mutatókkal bíró területekre — így a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Hajdú-Bihar és a Békés megyékben élôkre — hat majd.

Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek — mondta Ôry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelybôl kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselôi — Magyarország érdekeire hivatkozva — az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfôt.

— Magyarország is, mint minden más ország elsôdlegesnek tekinti a hazai munkaerôpiac védelmét — jelentette ki Ôry Csaba. Hozzátette: az egyetértési nyilatkozat pusztán elvi jelleggel rögzíti, hogy a román állampolgárok tekintetében egységes szabályok szerint lesz lehetôség munkavállalásra Magyarországon.

— A részletekrôl, a munkavállalás szabályairól, feltételeirôl a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását — mondta a politikai államtitkár.

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség felháborodva utasítja vissza az ellenzéki pártok és a hozzájuk csapódott szakszervezetek összehangolt támadását, amely a kedvezménytörvényre, illetve az annak kapcsán megszületett magyar–román egyetértési nyilatkozatra irányul — mondta Császár Attila, a szervezet sajtófônöke. Közölte: a szövetség súlyos hibának tartja, hogy az ellenzék nemzetközi térre is kiterjeszti a kormánnyal folytatott, belpolitikai indíttatású vitákat.

— A magyar–román egyetértési nyilatkozat alkalmas arra, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kétoldalú viták véglegesen lezáródjanak — fogalmazott. Mint mondta, az egyetértési nyilatkozat ezért minden jóérzésû embert megelégedéssel tölt el. Császár szerint az ellenzék ezzel szemben a román állampolgárok ellen gyûlöletet szít, és feleslegesen riogatja a magyar munkavállalókat.

Markó Béla szövetségi elnök szerint elsôsorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében. Emlékeztetett arra, hogy a törvény körüli vita rontotta a két ország kapcsolatait és rontotta Románián belül a román–magyar viszonyt is. A megegyezésnek köszönhetôen azonban alapvetôen megváltozott a légkör, ha ez még nem is érzékelhetô, hiszen politikai szünet van Romániában.

Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvezô feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelô megállapodást, akkor folytathassuk az együttmûködést a román kormánypárttal — mondta. Úgy vélte, hogy a román és a magyar kormányfô által aláírt egyetértési nyilatkozat tartalma nem csonkítja a törvény lényegét, ugyanakkor lehetôvé válik annak alkalmazása Romániában is. Az egyezmény megszületéséig ez eléggé kétséges volt — hangsúlyozta.

Markó emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ komoly erôfeszítéseket tett az egyezség megszületése érdekében. Megpróbált cselekvôen hozzájárulni ahhoz, mindkét kormány képviselôivel többször is tárgyalt.

— Egyetértünk a megkötött kompromisszumokkal. Tagadhatatlanul ilyen kompromisszum az idényjellegû munkavállalási lehetôség kiterjesztése minden román állampolgárra. Ebben nem látok veszélyt, hiszen a lehetôség a magyarországi kínálattól függ majd. Ezért nem értek egyet azokkal, akik aggodalmat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. Ez a kompromisszum tette lehetôvé, hogy a törvény alkalmazható legyen, s azt gondolom, ez mindannyiunk számára fontos — szögezte le.

Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek — a velencei bizottság állásfoglalásának megfelelôen — kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról.

— Mi egyértelmûen pozitívnak értékeljük az egyezséget, hozzá is járultunk, egyet is értünk a tartalmával. Véleményem szerint ez a megegyezés az elkövetkezô idôszakban pozitívan befolyásolhatja a légkört — hangsúlyozta végezetül az RMDSZ elnöke.

A legolvasottabb román napilapnak tartott és tömegpéldányszámban megjelenô Evenimentul Zilei tárgyszerûnek és mérvadónak tekintett politikai elemzôje Román–magyar gyôzelem címû vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot:

"Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütôkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelôtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sôt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfô által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat."

A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsôsorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. A magyarországi ellenzéki bírálatokat idézve ezek az újságok azon örvendeztek, hogy "Adrian Nãstase román kormányfônek sikerült a két ország közötti nézeteltérést kikapcsolni és a kedvezménytörvényt a magyar belpolitikai csatározások témájává változtatni".

Romániában az észszerûség és a felelôsségtudat gyôzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról a múlt hét végén a magyar fôvárosban aláírt magyar–román egyetértési nyilatkozatot.

Radu F. Alexandru, a párt szenátusi frakciójának vezetôje pártja álláspontját megfogalmazva rámutatott: a Budapesten a két ország kormányfôi által aláírt dokumentum a többi között jól illusztrálja, hogy a román parlamenti ellenzék milyen "példás módon" ellenôrízheti és befolyásolhatja a kormány politikai döntéseit. "Mert ne feledjük, hogy ég és föld a különbség a Budapesten aláírt okmány végleges formája és Adrian Nãstase kusza megnyilatkozásai között, mely utóbbiak csúcspontja az volt, amikor egy alkalmommal egyenértékûsíteni akarta az RMDSZ-tagkönyvet a magyarigazolvánnyal" — mutatott rá a szenátor, aki szerint "szöges ellentétben áll az igazsággal" a Nãstase-kabinetnek az a próbálkozása, hogy magának tulajdonítsa az érdemet a múlt hét végén megtett lépésért.

A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tûnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "Még ha az egyetértési nyilatkozat enyhítette is a törvény eredeti formáját, mostani formájában sem akadályozhatja meg Erdély burkolt elmagyarosítását" — jelentette ki a PD alelnöke, aki szerint még az egyetértési nyilatkozatban megfogalmazott megoldás is távol áll attól, amit kielégítônek lehetne nevezni. A dokumentum ugyanis továbbra sem tudta semlegesíteni a velencei bizottságnak azt a kritikai észrevételét, miszerint a kedvezménytörvény diszkriminációs jellegû és nem felel meg az európai követelményeknek. "A legjobb megoldás az lenne — mondta Emil Boc —, ha lemondanának errôl a törvényrôl, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak".

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]