2001. február 13.
(XIII. évfolyam, 35. szám)

Mircea Dinescu, a Szekuritáté irattárát átvilágító bizottság egyik tagja tegnap a Mediafaxnak kijelentette: egyáltalán nem igazak azok a Rákóczi Lajos volt Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselôtôl származó kijelentések, miszerint az átvilágító bizottság „súlyosan" tévedett volna múltjával kapcsolatban.

Amint arról a Szabadság is tudósított: a tavalyi parlamenti választások elôtt az átvilágító bizottság nyilvánosságra hozta, hogy vizsgálatai szerint Rákóczi Lajos kötelezvényt írt alá a Szekuritátéval, de nincs bizonyíték arról, hogy az érintett valóban közremûködött volna az egykori titkosrendôrséggel. Rákóczi fellebbezett, a bizottság pedig megállapította, hogy neve csak tévedésbôl került a listára —, hangoztatta pénteki sajtóértekezletén az ex-képviselô, hosszan ecsetelve milyen erkölcsi kárt okozott számára ez a tévedés családja meghurcolásától kezdve mandátuma elvesztéséig. (Rákóczi novemberben nem indult a parlamenti választásokon.)

Constantin Buchet, az átvilágító bizottság egyik tagja alátámasztotta Rákóczi nyilatkozatát, hangsúlyozva: a törvény hiányosságai, és a bizottság munkafeltételei miatt elôfordulhatott ilyen tévedés. Tegnap azonban Dinescu cáfolta Rákóczi kijelentéseit. Elmondta: a volt képviselô egyáltalán nem „ártatlan kisangyal". A Rákóczi ügyével megbízott szekustiszt jelentésébôl ugyanis kiderül: az érintett hasznos információkat szolgáltatott a volt titkosrendôrségnek. Dinescu szerint Rákóczi hazudott akkor, amikor azt vallotta: az együttmûködési kötelezvény aláírására egy házkutatás alkalmával került sor, hiszen ezt több hónappal késôbb tette.

Csendes László, a bizottság másik tagja a Szabadságnak elmondta: az átvilágító bizottság hivatalos álláspontja Rákóczi-ügyben nem egészen az, amit a volt képviselô állított hétvégi sajtónyilatkozataiban. — A bizottság nem szubjektíven ítélte meg az esetet, hanem azoknak az anyagoknak az ismeretében, amelyek rendelkezésére álltak. A fellebbezés után csupán annyit módosítottunk álláspontunkon, hogy Rákóczit a második kategóriából az enyhébb harmadikba soroltuk. A második kategóriába azok tartoznak, akik aláírtak ugyan együttmûködési kötelezvényt, de nem bizonyítható a besúgás. Rákóczinál ezt azért sem tudtuk bizonyítani, mert dossziéjából hiányzott az esetleges jelentéseket tartalmazó melléklet. A harmadik kategóriába azokat soroltuk, akiknél figyelembe vettük, hogy bár saját kezû nyilatkozatot írt alá, hozzáállásával nem segítette a Szekuritátét — mondotta Csendes. Hangsúlyozta: senki sem törte ketté Rákóczi politikai karrierjét. — Már csak azért sem, mert a volt képviselô továbbra is itt van a parlamentben szakértôi pozícióban. Másfelôl: azok, akik a második kategóriába voltak, nyugodtan jelöltethették magukat — magyarázta.

A katonai ügyészek bírósági eljárást kezdeményeztek a szamosújvári börtön volt parancsnoka ellen. Vasile Muresant, valamint a SIPA-alakulat egyik tisztjét, Floricel Vitant még decemberben tartóztatták le, miután 32 ezer, illetve 4500 német márkát kaptak Gábor Lajostól, hogy bizonyos „kedvezményekkel" illessék a börtönbüntetését töltô férfit. Muresan és Vitan ellen, akik elfogadták a fogoly pénzét, korrupció vádjával indult eljárás. A két tiszt ügyében a bukaresti Területi Katonai Törvényszék fog ítéletet mondani.

Hétfôn az 1989-es kolozsvári eseményekkel kapcsolatos tárgyaláson Dorin Gheorghiu, a 4. hadsereg volt vezérkari fônöke azt vallotta, ha 1989 decemberében Kolozsvár fôterén egyes forradalmárok nem fogyasztanak alkoholt, nem lettek volna áldozatok — jelenti a Mediafax.

„Ha Cãlin Nemes nem fogyaszt alkoholt és nem erôszakoskodott volna a katonákkal, a fôtéri eseményekre nem kerül sor." Hozzátette: más részvevôkkel együtt, Nemes megpróbálta kivenni a fegyvert a katonák kezébôl, és arra bíztatta ôket, lôjjenek parancsnokaikra. „Lehet, hogy a kialakult lökdösôdés során a belügyminisztérium, a Securitate és a hazafias alakulatok más irányban is lôhettek, mint függôlegesen" — mondta a 4-es hadsereg volt vezérkari fônöke. Mint ismeretes, az 1989-es decemberi események során megsebesült Cãlin Nemes 1993. július 8-án öngyilkosságot követett el.

A hétfôi tárgyalásra idézést kapott Constantin Degeratu tábornok, a honvédelmi minisztérium fôtitkára is. A Legfelsôbb Bírósághoz intézett levelében Degeratu kifejti: nem tud jelen lenni a tárgyaláson, mivel kórházban van. Közel kilenc évi kivizsgálás után a kolozsvári katonai ügyészek többek között pert indítottak Iulian Topliceanu, a 4. hadsereg volt parancsnoka, és Ioachim Moga, volt megyei párttitkár ellen is.

A iratcsomó összetettsége arra készette a katonai ügyészeket, válasszák szét az egyes személyek tetteit. Az események szemtanúinak kihallgatását követôen az ügyészek rájöttek arra, hogy Florin Caba, a 4. hadsereg volt parancsnokhelyettese és Constantin Degeratu tábornok is kapcsolatban áll az üggyel. Ezt követôen a katonai ügyészség eljárást indított Caba ellen. Degeratu esetében elôzetes kivizsgálás folyik. Ioachim Moga a kihallgatások során nem ismerte el, hogy utasítást adott volna a hadseregnek arra, hogy felfegyverkezve hagyják el a kaszárnyát.

Március elsejétôl kell majd alkalmazniuk a munkáltatóknak a kormánynak azt a határozatát, amely az országos minimálbér szintjét 1 400 000 lejre növeli. Ez nem csupán újabb, hanem szinte kétszeres megterhelést jelent majd a munkáltatónak, hiszen alig pár hónappal ezelôtt, az év végén növelték a minimálbért 700 ezer lejrôl egymillió lejre. Vitathatatlan, hogy az új összeg — amely nagyjából havi 50 amerikai dollárt tesz ki — alig elegendô a túléléshez, és még a legszükségesebb fogyasztási cikkek beszerzését sem fedezi a folyamatos drágítások miatt. A munkavállaló szempontjából tehát egyértelmûen egy fontos és szükségszerû intézkedésre kerül sor márciustól.

Nem minden esetben vélekednek azonban így a munkáltatók. Romániában elég sok kis és közepes vállalat mûködik a veszteségesség határán, a Nãstase-kabinet által a gazdasági fellendítésüket célzó intézkedések, különféle adócsökkentések vagy illetékmentességek egyelôre az elképzelés szintjén léteznek, hatásuk idôben még beláthatatlan. Több gazdasági szakember nyilatkozott úgy, hogy a minimálbér szintjét újra módosító kormányhatározat kissé elsietett és propagandisztikus ízû, mivel a hazai gazdasági helyzetben kétségessé válik alkalmazhatósága. Szintén szakemberek ezzel ellentétben állították, hogy a vállalkozók csupán esetenként és egyénileg mondhatnak véleményt a minimálbér növelésérôl. Nem lehet elôre megmondani, jó volt vagy elsietett ez a lépés, hiszen a hatáselemzésekre legfennebb fél vagy akár egy év múlva kerülhet csak sor.

A kisebb vállalkozások közül sokan kétséggel várják a márciust. Többen állítják, hogy kénytelenek lesznek kevesebb alkalmazottat foglalkoztatni, hiszen a probléma valamivel összetettebb annál, hogy egy-két személynek kiegyenlítik a keresetét. Mert ha például a szakképzetlenebb személyzetnek negyven vagy valamivel kevesebb százalékkal növelik a fizetését, méltányosan, tehát hasonló arányban kell módosítaniuk a többi alkalmazott fizetésén is. Köztudott, hogy egy munkakönyves állás jóval „drágábba" kerül a munkáltatónak a személyzetnek kifizetett keresetnél. A minimálbérre például a következô járulékokkal tartozik az államnak: 30% társadalombiztosítási hozzájárulás, amely az 1 400 000 lejre számítva 420 000 lej; 7% egészségügyi biztosítási hozzájárulás (98 000 lej); 5% munkanélküliségi hozzájárulás (70 000 lej); 3% kockázati alap (42 000 lej); 2% társadalmi szolidaritási alap (28 000 lej); 0,75% munkakönyvek utáni jutalék (10 500 lej). Ez összesen 668 500 lejt jelent az 1 millió 400 ezer lej mellé. A munkáltató tehát az országos minimálbérrel alkalmazott személyzetéért valójában 2 068 500 lejt fizet, ebbôl az alkalmazott

1 218 000 lejt kap úgymond kézbe (a minimálbér adómentes, ellenben levonják belôle az 5% pótnyugdíj alaphoz való hozzájárulást, 7% egészségbiztosítást és 1% munkanélküliségi hozzájárulást). Ily módon, amennyiben a cégek általános béremelésként értelmezik a kormány határozatát a minimálbér újabb szintjérôl, gazdasági helyzetük miatt nagyon sokan kerülhetnek válságos helyzetbe.

Péter Pál, az RMDSZ ügyvezetô elnökségének az önkormányzatokért felelôs fôosztályának vezetôje inkább az intézkedés pozitív hatását emelte ki az esetleges negatív következmények helyett. A Szabadság kérdésére válaszolva elmondta, hogy mivel a minimálbér szintje hatással van az adószintre is, az említett összegre, tehát az 1 400 000 lejre nem kell majd kereseti adót fizetni. Ez pedig egyértelmûen jó dolog, tehát mindkettônek, munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt pozitívan kell megélni a minimálbér-módosítást. Péter Pál szerint a magánszférában egyébként sem a minimálbér szabja meg általában a keresetek nagyságát. Ez a növelés egyébként természetes volt, és egy olyan korrekciót jelentett, amire jó ideje szükség volt. Éppen ezért nem kell úgy megélni, mint egy kötelezô terhet, mondotta az ügyvezetô alelnök.

Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt fôtitkára hétfôn bejelentette: a magyar nyelv használata ellen összehívott tiltakozó népgyûlést nem szombaton, hanem február 16-án, pénteken délután négy órától a Bocskai (Avram Iancu) téren tartják. A polgármester úgy idôzítette a programot, hogy a városba látogató amerikai nagykövetet, James C. Rosapepet is bevonja a rendezvénybe.

A polgármester elsôsorban a szombati Bukarest–Kolozsvár közötti repülôjáratok hiányával indokolta a programváltozást. — Amennyiben szombaton szerveztük volna a rendezvényt, sok képviselô és szenátor nem tudott volna eljönni — mondta. Arról is beszámolt, hogy eddig több mint 10 ezer meghívót nyomtattak és szórtak a városban és a megyében. A Szabadság azon kérdésére, milyen pénzbôl állták a meghívók nyomtatásának, illetve a városban a hét végén megjelent „alkotmányismertetô" táblák költségét, a polgármester elmondta: a meghívók esetében támogatást kapott a történelmi egyházaktól, a táblák kivitelezési és felszerelési költségét pedig nem volt hajlandó elárulni. — Egyelôre csak két táblát helyeztünk el. Ezeket a város határán, illetve a lakónegyedekben elhelyezett tájékoztató feliratok követik. A táblák szövege a helyzettôl függôen változik. Most az alkotmány szövegét ismertetjük, következô alkalommal pedig azoknak a városi tanácsosoknak a névsorát tüntethetjük fel, akik nem szavaznak meg bizonyos határozattervezeteket. Az embereknek nincs elég pénzük újságot venni, ezért választottuk a tájékoztatás eme formáját — magyarázta Funar. Szerinte a nyomtatási és táblafelszerelési költség nem mérvadó, mivel ezúttal egy nemes célról, nevezetesen a román nyelv védelmérôl van szó. — Ôseink életüket adták a nemzet nyelvének védelméért, vérüket ontották azért, hogy szabadon használhassák ezt. Az akció mindenképpen kevesebbe kerül, mint a helyi közigazgatási törvény elôírta kétnyelvû helységnévtáblák kivitelezése és elhelyezése, valamint a románok magyarosítását elôirányzó nyelvkurzusok szervezése. Kíváncsi vagyok, melyik tanácsos fog tiltakozni az intézkedés ellen. Nekik nincs is közük az ilyen dolgokhoz, ôk elemzik és megszavazzák a határozattervezeteket. Ha polgármesterré válasszák valamelyiküket, akkor más a helyzet — tette hozzá. Funar úgy ítéli meg: a kétnyelvû táblák elhelyezése, a közönségszolgálati osztályon a magyar nyelvet is ismerô személy alkalmazása azt jelenti, hogy valamennyi közalkalmazottnak kötelessége lesz elsajátítania a magyar nyelvet. Funar megemlítette Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátornak azt az állítólagos kijelentését, miszerint „az összes román állampolgár ismeri a román nyelvet". Ez Funar szerint fölöslegessé teszi az anyanyelv használatát a közigazgatásban.

A polgármester nem tudta megmondani, eddig kik fogadták el meghívását. Kolozsvárra várja többek között Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nãstase kormányfôt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) elnökét, Nicolae Vãcãroiut, a szenátus, Valer Dorneanut, a kép

viselôház elnökét, Octav Cosmâncã közigazgatási minisztert is. Annyi biztos: Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jelen lesz a megmozduláson. Arról biztosította a város lakóit, hogy nem kell incidensektôl tartani. — Nem akarunk feszültséget kelteni. Nem lesznek a közrendet és közbiztonságot zavaró megnyilvánulások. Az esetleges provokátorokkal a rendôrségnek kell foglalkoznia. Remélem, az illetékes állami hatóságok, mint például a Román Hírszerzô Szolgálat, még a rendezvény elôtt letartóztatja mindazokat, akik zavarhatják a tüntetést. Nálunk sokkal jobb a helyzet mint a szomszédos országban. Magyarországon még az utcán sem lehet románul beszélni, a budapesti román nagykövetség az egyetlen olyan külképviselet, amelyet nem ôrzi a magyar rendôrség és csendôrség. A gyulai román líceumban idegen nyelvként oktatják a románt — mondta.

Pénteken Kolozsváron tartózkodik James C. Rosapepe, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete is. A városháza által összeállított program szerint a nagykövetség képviselôit és az USAID ügynökség, illetve az IRIS Center képviselôit egy órával a tüntetés kezdete elôtt, délután három órakor ugyancsak a Bocskai (Avram Iancu) téren fogadják. Itt kerül sor az Ötcsillagos város kitüntetés átadására a nagykövet, a polgármester, illetve a kereskedelmi és iparkamara elnöke ünnepi beszédére is. A szabadtéri sajtóértekezletnek 15 perccel a tiltakozó tüntetés megkezdése elôtt kellene végzôdnie. — Remélem, a nagykövet is részt vesz a népgyûlésen, és alkalma lesz közölnie a jelenlevôkkel az amerikai tapasztalatot. Vajon Amerikában, azokon a településeken, ahol a mexikóiak, kínaiak, németek, románok vagy franciák aránya meghaladja a 20 százalékot, megengedett-e az anyanyelv használata? — mondta.

Tom Mesa, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének szóvivôje a Szabadságnak azt nyilatkozta: James C. Rosapepe nagykövet pénteki kolozsvári programja még nem végleges. — Az esemény politikai természete miatt nem valószínû, hogy a nagykövet részt vesz a négy órától kezdôdô rendezvényen. Nem tudom megerôsíteni azt, hogy a polgármester meghívta-e a nagykövetet vagy sem. Rosapepe semmiképpen sem kíván beavatkozni Románia belügyeibe — hangsúlyozta a szóvivô.

Bartolomeu Anania ortoxod püspök a sajtónak úgy nyilatkozott: annak ellenére, hogy meghívót kapott a polgármestertôl, nem vesz részt a pénteki rendezényen.

Despina Neagoe, a prefektúra szóvivôje lapunknak elmondta: amennyiben a polgármester akciói törvényesek, Vasile Soporan prefektus nem szándékszik betiltani ôket. — A rendôrség és csendôrség arról tájékoztatott, tudják biztosítani a közrendet és közbiztonságot még akkor is, ha tényleg 100 ezer személy vesz részt a tüntetésen. A prefektus nem fog részt venni a polgármester szervezte tiltakozó akción — mondta a szóvivô.

A Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor kezdeményezésére szombaton panaszlevéllel fordult a Szilágy megyei szervezet vezetôsége az RMDSZ etikai bizottságához, amelyben azt rója fel Tôkés László királyhágómelléki püspöknek, hogy az országos választások idején a szövetség ellen kampányolt, nyíltan arra buzdítva a Szilágy megyei magyarokat, hogy a zilahi Református Kollégium körül kialakult áldatlan helyzet miatt ne szavazzanak Seres Dénes szenátorjelöltre.

— Véleményem szerint már el is jutott beadványunk az etikai bizottsághoz — mondta a Szabadságnak Seres Dénes szenátor. — Ebben kifejtjük, hogy a püspök úr — bár nem is tagja a Szilágy megyei RMDSZ-nek — durván beavatkozott ennek szervezetnek a munkájába, sôt, ennek jelöltjei ellen kampányolt. Panaszunkat — reméljük — az SZKT elé terjesztik, és akkor majd meglátjuk, milyen döntés születik.

Kérdésünkre, hogy milyen döntés elégítené ki a megyei szervezetet, Seres úgy nyilatkozott: — Véleményem szerint egy olyan ember, aki saját szervezete ellen dolgozik, nem töltheti be annak tiszteletbeli elnöki szerepét.

Emlékeztetünk: a Szövetségi Képviselôk Tanácsa január végi ülésén hosszú vita után úgy döntött: nem fogad el olyan állásfoglalást, amely elítélte volna Tôkés László tiszteletbeli elnök kampányban tanúsított magatartását. Az ülésen elhangzott javaslatok értelmében a szövetség etikai bizottsága hivatott annak elbírálására, hogy a püspök az RMDSZ ellen kampányolt-e, s ha igen, ez milyen erkölcsi veszteséget okozott a szövetségnek.

Alig szokták meg új munkakörüket a február elején kinevezett magasrangú nevelési és oktatási minisztériumi tisztségviselôk, máris megkezdôdött az a kulisszajáték, amely minden nagyszabású átrendezésnek természetes velejárója.

Az egyik ilyen, a kormányhoz közel álló forrásokból származó hír szerint Kolozs megyében már titokban meg is kezdôdtek az átszervezések, méghozzá a lehetô legmagasabb szinten. E nemhivatalos hír szerint Mariana Dragomir megyei fôtanfelügyelô utóda Constantin Corega egykori tanfelügyelô, az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke, a február elején kinevezett nevelési és kutatási minisztériumi tanácsos lesz.

Mások szerint azonban, ha valakit „felvittek Bukarestbe", már csak akkor mehet vissza vidéki funkciót betölteni, ha saját maga kéri azt, vagy pártjának van rendkívüli módon szüksége embere áthelyezésére.

Az egykori tanfelügyelô a Szabadság azon kérdésére, hogy mi a véleménye a felröppent hírrôl, egyetlen mondatban válaszolt: egyelôre a nevelési és kutatási minisztérium tanácsosi tisztét tölti be.

— kultúra már annál kevesebb. Egy nép civilizációs fokát arról is le lehet mérni, hogy mit eszik, és fôleg hogyan viszonyul ahhoz, amit lenyel. A kenyeret árusítók nagy része — tisztelet az igazi kivételnek — csupasz kézzel dobja a vásárló elé az árut. Az átkosból átmentett örökség? Valószínûleg. Nem akarom megbántani az idôseket, de úton-útfélen észrevehetô, hogy három-négy kenyeret is végigtapogatnak, míg megtetszik nekik egy. Szokás dolga. No, meg egy csöpp civilizáltságé.

Amikor Szolnokon csupasz kézzel nyúltam a frissen sült kenyér után, a pék (egyben elárusító) majdnem felpofozott. És celofánba csomagolva adta át. Megvetô pillantások kereszttüzében, behúzott farokkal távoztam.

Kolozsvári népfôiskola

ERDÉLY INTEGRÁLÓDÁSA A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAMBA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL KOLOZSVÁRRA címmel dr. Tonk Sándor egyetemi tanár tart elôadást február 13-án, kedden du. 5 órától a Györkös-Mányi Albert-emlékházban (Majális/Bilascu u. 5.). Közremûködik az Amaryllis régizene együttes.

NAGYBÁNYA, A FESTÔTELEP MÛVÉSZETE címmel Murádin Jenô mûvészettörténész tart elôadást február 14-én, szerdán du. 5 órakor a Római Katolikus Nôszövetség székházában (Szentegyház utca 6. szám, I. emelet). A mûvészi mûsorban fellép Török Éva énekmûvész. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

JÁTSZÓ DÉLUTÁNT rendez a Német Kulturális Központ (Egyetem utca 7–9.) a gyermekeknek (14 éves korig) február 14-én, szerdán du. 2 órakor.

MARIANUMISTA ÖREGDIÁKOK TALÁLKOZÓJA 2001. február 14-én, szerdán délután 2 órakor.

— Ezekben a napokban mivel lehet a leginkább bosszantani a moszkvaiakat?

— A globális felmelegedés rémével.

Emlékezetes marad a hét vége mindazok számára, akik beültek a szamosújvári Téka Mûvelôdési Alapítvány klubjába, hogy részt vehessenek az elsô ízben megrendezett énekversenyen. A népdal igazi ünnepe volt, amelyen 41 kisdiák bizonyította tehetségét. A 2-es Számú Általános Iskola és a Téka-klub szervezésében sorra került rendezvény minden szempontból sikeresnek mondható. A két korosztály keretében lebonyolított vetélkedôn a helybeli diákok mellett részt vettek még a kolozsvári zeneiskola, Nicolae Titulescu, illetve Apáczai-líceumok és az aranyosgyéresi Avram Iancu Líceum tanulói. A versenyzôk csak eredeti népdalokat adtak elô. Az I–II., valamint a III–IV. osztályos kisdiákok 2 kötelezô népdalt és 3 szabadon választott dalt mutattak be. A kicsinyek igazán kitettek magukért, a zsûrinek egyáltalán nem volt könnyû dolga. Meglepôen sok jó hangú fiú is jelentkezett a Téka-klub versenyére, sokan bizonyították tehetségüket és adottságukat. Az I–II. osztályosok csoportjában az elsô helyet Fekete Tibor, a szamosújvári 2-es Számú Általános Iskola tanulója foglalta el. További sorrend: 2. Dániel Erika; 3. Orbán Margit; 4. Jakab Szilárd (mindnyájan Szamosújvárról). A III–IV. osztályosok vetélkedôje már sokkal szorosabban alakult. Itt a pálmát a kolozsvári zeneiskola tehetséges diákja, Sebesi Tünde vitte el, aki fölényesen nyerte a dalversenyt. További sorrend: 2. Tóth Tímea (kolozsvári Nicolae Titulescu Líceum) és Basetti Júlia (Szamosújvár); 3. Dénes Loránd (Szamosújvár) és Molitilisz Andor (Aranyosgyéres); 4. Orbán Ilona (Szamosújvár).

A szamosújvári tékások ezúttal is jó szervezôknek, vendégszeretô házigazdának bizonyultak. Bizonyára a folytatás is jól fog alakulni.

Szent Bálint (Valentin) emlékére neve napján világszerte megajándékozzák párjukat az emberek, és megünneplik a szerelmesek napját. Valentin kultusza a 3. századra vezethetô vissza, akkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint keresztény hite miatt II. Claudius császár börtönében sínylôdött, s a börtönôr vak leányának a hit segítségével visszaadta látását. Mielôtt 270. február 14-én kivégezték, a lánynak üzenetet küldött: A te Valentinod. Így vált ez az üzenet világszerte ismertté és a Valentin-napi üdvözletek legkedveltebb szövegévé. A Valentin-napi szokások az ôsi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa elrendelte, hogy Szent Valentin napját ünnepeljék február 14-én. A római szokások a középkorban más országokba is eljutottak: az angolok már 1446-ban megünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek, a 19. században már üdvözlôkártyát is küldtek egymásnak az emberek. Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése.

Ez év márciusában kezdôdnek el a román színházban a Hamlet próbái Vlad Mugur irányításával. A kiváló rendezônek egy 30 éves álma válik valóra: Kolozsváron (ismét) bemutatni Shakespeare egyik leghíresebb és leggyakrabban játszott mûvét.

Egy 2000 áprilisában megjelent interjúban (Scena, 4. szám) Vlad Mugur elmondotta, hogy 1971-ben már nekifogott a Hamlet kolozsvári próbáinak. Az elôadás nem készült el, mivel a rendezô az év nyarán Olaszországban kért politikai menedékjogot. A darabot azóta többet nem vette elô.

Mugur 1964 és 1971 között volt a színház igazgatója. Saját elmondása szerint nagy tervekkel érkezett városunkban, és nagy részüket sikerült is megvalósítania. (Akkori programjában, többek között, az is szerepelt, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek az Állami Magyar Színházzal. A közelmúltban Vlad Mugur nem is egy darabot állított a magyar színház színpadára.) Igazgatósága alatt teljesen megújult a társulat, olyan színészek kerültek Kolozsvárra, mint George Motoi, Anton Tauf, Dorel Visan stb. Ibsen, Euripide, Oscar Wilde, Camus (és még sorolhatnánk) mûvei kerültek színpadra.

A Hamletet az idôk folyamán kétszer játszotta a román színház. 1922. november 11-én Zaharia Bârsan rendezte meg és játszotta a fôszerepet. 1960. március 19-én Miron Niculescu és Constantin Anatol állították színpadra, az utóbbi fôszereplésével. Az ez év májusára várható bemutató díszleteit Helmut Stürmer, a kosztümöket Lia Mantoc tervezik. Rendezô, természetesen, Vlad Mugur.

Walt Disney egyik legismertebb rajzfigurája, Miki egér immár nyolcvan éves. Túlélte alkotóját. Úgy gondolhatnánk, hogy a celluloidszalag változatlanságába dermedve, megôrizte eredeti arcát. Pedig nem így van! Miki egér nem az volt mindig, akinek ma ismerjük.

A húszas évek végén, amikor Miki berobbant a mozivilágba, afféle szemtelen, gonosz kis egér volt, aki kegyetlen tréfákkal tette próbára szereplôtársait. Rendre elpáholt mindenkit, miközben gúnyos, csúfondáros dalokat énekelt. A kötekedô, szinte már szadisztikus hajlamú rajzfilmhôsnek azonban megártott a rohamosan növekvô népszerûség. Mikinek meg kellett változnia! Nem az alkotók akarták így, hanem a közönség.

Tûrhetetlen volt, hogy egy népszerûségben fürdô hôs öt perc alatt több gazságot kövessen el, mint egy tisztességes amerikai állampolgár egész életében. Egy-egy különösen elítélendô kalandja után valósággal áradtak a panaszos levelek az alkotókhoz. A hatás nem maradt el. Miki lassan, fokozatosan megváltozott, és felhagyva durva csínytevéseivel, becsületes állampolgárrá küzdötte fel magát. A rovott múltú egérbôl az amerikai nemzeti erkölcs egyik szimbóluma lett.

A rajzolók formai eszközökkel is igyekezték kifejezni jellembeli változását. A hosszú orrú, hosszú kezû-lábú, nyüzsgô figurát lassan kigömbölyítették, és már-már szánandóan csetlô-botlóvá tették.

És ez tetszett. Mert éppen ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetôen olyan gyermekivé lett, mely megfelelt a társadalmi elvárásoknak. És ez abban a világban és idôszakban alakult ki, amikor már háborúk fenyegettek, amikor Amerikában a maffia virágkorát élte, és már az atombomba kikísérletezésén, sôt, bevetésén is gondolkoztak.

Napjaink rajzfilmjeit azonban már elözönlötte a terror, teret hódít a gátlástalan lovag figurája. Ezekhez az élményekhez azonban nemcsak a felnôttek jutnak, hanem a kiskorúak is. Alig nyilladozó értelmüket egyre durvább, kegyetlenebb rajzfigurák fertôzik.

Ôk amit látnak, készpénznek, sôt, oktatónak veszik, nem csoda, ha eljutnak oda, hogy a látottakat alkalmazzák is. Mert a rajzfilmek sugárzásakor a tévé képernyôjén nem jelenik meg a piros pont. Elvégre gyermekeknek készült. És a gyermekekben észrevétlenûl kialakul egy — én vagyok a legjobb, a legyôzhetetlen — hajlam, melyet egy adott pillanatban bizonyítani is akarnak. Nem annyira az értelmi tudás fitogtatásával, mint inkább a fizikai erô bevetésével.

Vajon ez lenne manapság a nézô elvárása? Vajon a nézôközönség így akarja?

— 1961. november 30-án megnyitják az épülô diákváros új étkezdéjét, ahol 3000 diák kosztolhat;

— 1961-ben új, tágas elôcsarnokot építenek a sétatéri magyar színházhoz;

— 1961–1962-es tanévtôl nyolcosztályos lesz a kötelezô oktatás;

— 1962. január 27-én ünnepség keretében nyilvánítják befejezettnek Kolozsvár környékének kollektivizálását;

— 1962 júliusára felépül Kolozsvár elsô toronyháza a Postakert (Cuza Vodã) utcában;

— 1963 nyarára véget ér a Fellegvár-oldal parkosítása, felépülnek a Fellegvári (Drãgãlina) út tömbházai;

— 1964 elején módosítják az utcanevek egy részét, fôleg az orosz vonatkozásúakat, de számos magyar nevet is letörölnek a térképrôl (a városi végrehajtó bizottság még 1962-ben hozta az erre vonatkozó határozatot!);

— 1964 szeptemberében kezdik a Györgyfalvi lakónegyed építését;

— 1964. december 8-án leleplezik a Ferenc József (Horea) út végén Horea mellszobrát, Romul Ladea munkáját.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzoraként, felelôsséget éreztem a kolozsvári magyar egyetem visszanyeréséért. Ennek érdekében a strasbourgi Emberi Jogok Egyetemének rektorával dr. Warwick Montgomeryvel együtt levelet írtunk a volt román közoktatási miniszter úrnak, dr. Andrei Margának, akivel mint kolozsvári rektorral, valaha ôszinte baráti viszonyban is voltam. Választ sem kaptunk rá. Ezért az erdélyi magyar nyelvû lapokat kértem, hogy közöljék le levelünket. Nem volt hatása. A román hivatalos állítás, elsôsorban Iliescu szavai, a propaganda és a tömeghangulat manipulációjának eszközei lettek, amely szerint „nincs állam a világon, ahol egy kisebbségnek saját egyeteme volna. Egy külön magyar egyetem pedig már szeparatizmus volna". Ezért személyesen akartam meggyôzôdni arról, hogy igaz ez a világ egyik legdemokratikusabb államában, Amerikában is? Ezért 2000 év második szemeszterét az észak-amerikai indiánok között töltöttem.

Másik okom erre az indián útra az volt, hogy meg akartam ismerni az indiánoknak, mint ôslakó kisebbségnek túlélési titkát és módjait. Hiszen a határon túli magyarok is ugyanebben a helyzetben vannak. Megmaradásuk lélektani elemei hasznosak lehetnek népem ismeretének helyreállításában.

Az elsô meglepetés: a 2,2 millió indiánnak 32 egyeteme vagy más felsôoktatási intézménye van! Az elvet is megismertem, az igazi demokráciának nem a népesség homogenizálása a célja, hanem a pluralizmus elfogadása. Amit nálunk magyaroknál már Szent István király is ezer évvel ezelôtt kimondott. E minta szerint az Erdélyben megközelítô létszámú magyarságnak is ugyanennyi egyetemhez van joga, és ezért küzdeni is kell! Némelyek tájékozatlanságát és politikai tudatlanságát és elvakult sovinizmusát nem vagyunk kötelesek tekintetbe venni.

A túlélésben is van valami hasonlóság: ôket is sújtották történelmi katasztrófák. Nem a szociális helyzet, sem csak az aktuális politikai feszültség vagy hangulat nyomorította ôket, hanem a visszavonhatatlannak látszó történelmi tragédia érzete. Az indiánoknál a kiirtott törzsek emléke és az a tudat, hogy földjüket sosem fogják többé szabadon birtokolni, úgy hatott, mint a határon túli magyarságnál a Habsburg elnyomás hatott és Trianon. Ezek a történelmi katasztrófák sodorják kollektív depresszióba, és vezetnek kimagaslóan magas alkoholizmushoz és öngyilkossághoz.

Ugyanakkor valamennyi kisebbségi magyarnak, mind az észak-amerikai indiánoknak állandó megaláztatással kell viselniük traumákkal járó kisebbségi sorsukat. Az indiánok is háborúkat vesztettek, rokonsági szálak szakadtak meg, elûzték ôket, vagy áttelepítésekkel megváltoztatták saját hazájuk demopolitikai arculatát és ezzel sorsunkat. Az indiánok több mint negyven törzsét kiirtották sztereotíp elôítéletek alapján, vagy érdekbôl, mert területükön arany volt.

A világon és a történelemben mindenütt a kisebbségek helyzete a politikai és gazdasági érdekektôl függôen a megtûréstôl a genocídium tényéig igadozik.

Sajnos azonban, ez nemcsak történelem, hanem ma is véresen aktuális tény. Az örmény, az ír, a kurd és a magyar is, ha nem küzd a megmaradásért, elôbb-utóbb genocídium áldozata lesz. Csak emlékezzünk az örményirtásra, Musa Dag Negyven Napjára, (Franz Werfel) vagy legutóbb Szaddam Huszein felügyelete alatt ciángázzal kivégzett kurdok százezreire, vagy Koszovóra stb.

Ezek mind most történtek.

Az indián egyetemek professzoraival és többszáz diákjával való csoportos megbeszélésen arra a következtetésre jutottunk, hogy a kisebbségek csak akkor képesek túlélni, megmaradni,

1. ha szaporodnak, (az észak-amerikai indiánok lélekszáma a múlt században megduplázódott 960 000-rôl 2,2 millióra);

2. ha identitásukat nem adják föl és kulturális tradícióikat ápolják;

3. ha megértik, hogy a kisebbségi elnyomás és harc sosem szûnik meg (semmiféle békítgetés és engedmény, semmiféle hízelgés vagy gesztus nem nyugtatja meg a többséget sehol a világon. A megbékélés igazságtétel nélkül merô illúzió. Az erôsek másképpen gondolkoznak, mint a legyôzöttek.).

4. ugyanakkor a kisebbségeknek is meg kell érteniük, hogy a többségi állam érdekeivel kell azonosulniuk úgy, ahogy a világ egyik legôsibb kisebbségének üzente Isten a próféta szavaival: „És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek". (Jer. 29, 7).

5. Végül az indiánok 450 éves sorsából és a mi történelmi sorsunkból, és a világ valamennyi kisebbségének sorsából világos, hogy az európai stabilitás elsô sorban Kelet-Európa stabilitása a kisebbségek és a többség viszonyától függ!

Az erôsek másképpen gondolkoznak, mint a legyôzôttek.

Az igazi béke és stabilitás alaptételét az Észak-Amerikai Fekete Polgárjogi Szövetség fogalmazta meg, „No justice, no peace!" Semmiféle manipulációval nem lehet egy többségi népet megnyugtatni, ha törvényes igazságtétel nem történt, a kisebbség sorsa kiszámíthatatlan, de ennél is rosszabb az, hogy a többség sorsa is! Az egész világ sorsa rosszabb lesz!

„Ahol igazságosság nincs, ott béke sosem lesz!"

2000. szeptember 19-én a Kongresszusban, a Bureau of Indian Affairs (BIA) a Nemzeti Indián Szövetség színe elôtt az Egyesült Államok képviselôje bocsánatot kért az indiánoktól 450 év kegyetlenségei miatt.

Rég leszoktam a Tucasóról (az orvosok is lebeszélik a sóról a korombelieket), bár el kell ismernem, hogyha a tévégombok nyomkodása közben mégis ennek a mûsornak a képeire tévedek, mintha szelídült-változott volna a címadó agresszív stílusa — az is lehet, ez a fenegyerek is öregszik! Valószínûleg belezsibbadt ô is a meddô hadakozásba.

Ám a minap ismét befutottam a Tucasó-csôbe, ahol éppen a nagy költöttszenátor fuldokolt nekivörösödve. Mondanom sem kell, azonnal megnyomtam a gombot, hiszen a levegô után kapkodó egykori udvari dalnok éppen arról fuldokolt — én meg nem kívántam vértolulásának tanúja lenni — és kérdezte kifordult szemmel: hogyha Iliescu elnök aláírja a közigazgatási törvényt, amelyben olyan „vad" dolgok vannak, hogy a közhivatalokban — bizonyos százalékok fölött — a nemzetiségek nyelvét beszélô hivatolnokok is kellenek (tehát a hivatalos nyelv mellett más — vadidegen — nyelven is lehet panaszkodni), akkor annak az áldottjó kolozsvári polgármesternek is meg kell tanulnia magyarul?

Nem tudom mire és meddig jutottak a polgármester féltésben, mert ennyitôl is fölkavarodott a gyomrom, s különben is ezt a csontot már a velôs részen túl is lerágták! Azt azonban bárki sejtheti, hogy ez a szenátor nem annyira korlátolt, amilyennek ezek a szövegei és fuldokló stílusa mutatja. Ôurasága egyértelmûen és biztosan tudja ugyanis, hogy a közigazgatási törvénybôl a nemzetiségekre vonatkozó rész semmiképpen sem azt jelenti, hogy márpedig minden románnak — törik-szakad — azonnal meg kell tanulnia például (ami a legjobban fáj neki) magyarul — köztük a hozzá hasonló, nemzetféltéstôl lihegôknek is. Igen pontosan tudja, hogy e törvény bevezetése mindössze azt jelenti, hogy a nemzetközi normák és elvárások alapján szervezik meg a közigazgatást, amelyek olyan elôírásokat is tartalmaznak ugyan, amelyeket ô nem kedvel, de amelyeknek bevezetését és életbe léptetését Románia is vállalta. S ha memóriám nem csap be, akkor ôköltöttszenátorsága is ott volt „valahol Európában", amikor az errôl szóló csatlakozási jegyzôkönyvet/dokumentumot aláírták. Ilyenformán azt is tudja, hogy mindez sem föderalizálást, sem országcsonkítást, sem kiszakított autonómiát, sem román jogvesztést, sem egyéb disznóságot nem jelent — legfönnebb annyit, hogy vele halovány fél arasszal közelítünk Európa felé. Márpedig ezt a közelítést — igaz, szavakban, kinyilatkoztatásokban — maga is habzó szájjal hirdeti, akárcsak az a sokadik párt, amelyhez nem is olyan régen átnyergelt, s amelyiknek éppen most szenátora, s amelyik — merô véletlenségbôl — a hatalom birtokosa is.

Mindebbôl talán az is világos, hogy jóval többet tud a világról ez a költöttszenátor a sokévi átlagnál — azoknál bizonyosan többet, mint akik megmaradtak egy-két évvel tovább is ugyanabban a pártban. (De nem is lettek szenátorok!)

Föltehetô tehát az egyáltalán nem felesleges kérdés: miért teszi akkor magát ország-világ elôtt éppen ilyen nehézfelfogású, nyeznájú bugyutának? A válasz rá — persze — kézenfekvô, pláne, ha egyszer-kétszer belekostólunk a Tucasóba vagy az ehhez hasonló tévémûsorokba. A Tucasóban ez így dukál! A nagynemzeti féltés és nyelvvédelem így ingyen, színesben és egyenesben látható, hallható és elsajátítható. Megaztán a Tucasó rendes és lelkes nézôi valószínûleg távolról sem olyan dörzsöltek, mint a költöttszenátor, nekik tehát egy ilyen lihegô fuldoklástól egy az egyben szorulhat össze a torkuk, mert világossá lesz, hogyha ezt a hazafiatlan szörnyûséget az elnök mégis aláírja, akkor nekik vadidegen nyelvet kell tanulniuk, amikor pedig — meglehet — még saját anyanyelvüket sem tudják tisztességesen... Márpedig a költöttszenátorok — tapasztalhattuk az elnökválasztási kirakodóvásárban —, botcsinálta politikusok mindig ezekhez a könnyen kezelhetô mindent elhivôkhöz szólnak és rájuk támaszkodnak.

Mindezek után én egy percig sem csodálkozom, ha a napi megélhetési gondoktól elcsigázott szegény emberek, akik az Európa felé araszolásnak minden kínját a bôrükön érzik és minden terhét is viselik, egy ilyen „ôszinte" fuldoklás után úgy kerekítik riadt szemüket az ígéretföld-Európa felé, mintha a kínjaikat méginkább tetézô pokolba készülnének...

Arany János

— Én is varázsló volnék, a pórnép szerint boszorkány — mondta a garabonciás diák, amikor a költôt fölkereste szalontai házában. — Sok titkot ismerek, de ezt az egyet nem, hogy mitôl ragyog urambátyám tolla alatt minden szó, amely másnál párás szemmel áhítozik, mintha önmagát unná, nemhogy szürke köpenyes társait!

Arany a földet nézte, és ajka lassan mozgott, mintha imádkoznék, vagy búzaszemet rágcsálna.

— Ne vegye úgy eszére a dolgot, öcsém — mondta csendesen. — Ha csodákat lát, mindig befelé tekintsen a kerékvágásokba és a mezítlábas nyomokba és soha a lobogó üstök pokolköves párájába. Látja, én még aratáskor egy szót csippentettem fel a határban a pelyva mellôl, és azóta is rágódom rajta, alakítom, ízlelgetem...

Ajkai közül könnyedén kivette a szót, és két ujja közé csippentve, átnyújtotta látogatójának.

— De hiszen ez már tiszta arany! — kiáltott fel a garabonciás diák diadalmasan. — Színarany, édes bátyám!

Krúdy Gyula

A ritmus és a múlt, a ritmus és az emlékek!... Mily boldog is az, akit nem köt az idô, aki úgy kószál a tovatûnt idôben, mint egy örökzöld, ismerôs kertben.

Szindbád például hatezerötszáz esztendôs volt, amikor úgy érezte, hogy illô volna megemlékeznie utóbbi fél ezer születésnapjáról. Így vetôdött mindenféle színes álmosító ködökbôl az esti Pestre, ahol nagy adag bujaság lappangott a gázlámpák szivárványos fényében, élnivágyás, meleg kacaj visszhangzott, mint nyári esô pergése, és remegô lábszárú öregurak suhantak vézna kis munkáslányok után, hamis fogsoruk között szürcsölve nagy barna nyelvüket.

Félig lecsúszott a hattyúprém a színházba sietô asszonyok rizsporozott nyakáról, gyöngéd szívû nôk marólúgot kevertek, gyufát oldottak boldogtalan udvari lakásokban, és gyilkosok írták a nevüket hölgyek legyezôire az eltöltött szép órák után. Szindbád befordult a Frank Jeremiás és neje utcába, ahol már várták ôt az ablakban ülô lányok, és meztelen talpacskájukkal ismerôsként csiklandozták meg a vendég fülét, tarkóját. Szindbád egyenként megsimogatta a térdüket, sôt még oda is szorította az orrát e húsos kalácsok meleg és illatos fonatához; aztán hatalmasat kiáltván a fejéhez kapott, és megiramodott fölfelé a dombon, hiszen messzirôl érezte, hogy valahol a Tabán környékén egy szép balzsamozott birkacomb odaragadt a bográcshoz, és most aranyló párában verítékezik; szinte felsikolt és elalél, mint szûzlány az elsô csóktól, s ha ô oda nem siet, hogy föllocsolja a gyömbér, szerecsendió, bazsalikom és kakukkfû életvizével, ahogy tavaszi zápor vonul át a tikkadt erdô fölött, mindenféle fûszeres csiklantó ízeket felpárologtatván, akkor senyvedve elpusztul — nyersen szólva: könyörtelenül odaég az a tündökletes birkacomb!

Egy ember felmagasztalása sohasem történhet egy másik lebecsülése árán.

A nemrégiben elhunyt két „sztár", Sinkovits Imre (a Nemzet Színésze) és Zámbó Imre (mindenki Jimmyje) halála sokakat megérintett. (Ez derül ki Nánó Csaba megemlékezésébôl.)

A két „sztárt" két különbözô generáció gyászolta, és a két halál között is különbség volt. A Sinkovits Imre halála egy olyan generációt rázott meg, amely talán már megérti, hogy az élet múlandó, s ha már meghalt a Nemzet Színésze, azt méltóságteljesen, lehajtott fôvel, csendben illik gyászolni. Jimmy váratlanul távozott, hívei még vártak tôle valamit, talán ezért esett nehezére annak a sok száz gyászolónak a méltóságteljes végtiszteletadás, ráadásul ezek a gyászolók nagy része fiatal, s még nem „értek" meg a halk gyászolásra, hanem megpróbálták a világba kiáltani fájdalmukat.

Zámbó Jimmyt nyugodtan nevezhetjük sztárnak, a „csinált" jelzô nélkül, mivel életében rászolgált erre. Már az a tény, hogy olyan különleges hangszálakkal áldotta ôt meg az Ég, kiemeli ôt az átlagemberek közül, nem említve a sztárságig megtett nehéz utat, valamint azt, hogy sok száz ember érezte úgy, hogy Jimmy dalaival hozzá is szól. Én nem hallgattam soha Jimmy-dalokat, mert nem éreztem úgy, hogy hozzám szólnak, de azért elismerem, hogy nem volt átlagos énekes, már csak azért sem, mert nem mindenki tud olyan könnyedén elénekelni egy Mercury- (Queen), vagy egy Luis Armstrong-dalt, mint Jimmy. A leghelyesebb, ha mindenki megkapja azt, ami megilleti: a császár kapja meg, ami a császáré és az Isten, ami az Istené...

A Szabadság 2001. február nyolcadikai számában Gyöngyössy Dániel „Szótár-ügyben" címû cikkével kapcsolatosan, szeretnénk operatívan értesíteni az olvasókat, hogy a bukaresti Editura Tehnicã 1987-ben kiadott Pálfalvi Attila–Jenei Dezsô: Magyar–Román Mûszaki Szótár kötetének megjelenésekor ígért Román–Magyar testvérszótár 2002-ben végre megjelenik. (Egy kis helyesbítés: a cikkben 1982-öt említi kiadási dátumként 1987 helyett).

2000-ben megalakítottunk egy DICOSZ nevû Mûszaki-Tudományos Szótár Szerkesztô Társaságot, amelyik több kis és nagy szótár megírását, kiadását tervezi a közeljövôben.

l A volt kolozsvári játékos Marcel Tenter csapata, a TSK Bamberg, otthonában szenvedett vereséget a listavezetô Alba Berlintôl 87:99 arányban. Az U-Carbochim egykori játékmestere mindössze három pontot ért el, és nem szerepelt a kezdô ötösben.

l A Pau Ortez, Ghitã Muresan jelenlegi csapata, a Szuperliga negyedik helyét foglalja el, miután idegenben gyôzött a Sunair Ostende ellen. Eredmény: 89:61. Muresan (a csapat legjobbja) 17 pontot dobott, és 8 lepattanót szerzett meg.

l Az egykori kolozsvári siker-edzô, Dragan Petricsevics, jelenlegi csapata, az aradi West Petrom, szemet vetett a 2,03 méteres bosnyák Dino Kovakovicsra. Úgy tûnik, ô fogja helyettesíteni a távozni szándékozó Tordai Elemért.

l Nôi bajnokság 16. forduló: A Kolozs megyi csapatoknak egy hideg, egy meleg: Târgovistei Livas–Buk. Sportul Studentesc 52:44; Galaci LPS–Dési Szamos 50:76; Buk. Olimpia–Râmnicu Vâlcea-i Phoenix 91:65; Nagyváradi U–Buk. BNR 66:62 és Aradi BC ICIM–Kolozsvári U-ACSA 73:65.

l Mint már közöltük, a férfiak 16. fordulójában a Kolozsvári U-Carbochim súlyos, 122:49 arányú vereséget szenvedett az Aradi West Petromtól. További eredmények: Pitesti-i ISA–Buk. Dinamó-Erbasu 62:76; Brassói Romradiatoare–Nagyszebeni ESK 66:101; Fieni-i Cement–Jászvásári Poli 78:77; Buk. Rapid–Marosvásárhelyi Herlitz 81:65 és Temesvári Elba–Ploiesti-i Vega Soced 69:102. A táblázat állása:

1. Dinamó

16 15 1 1455:943 31

2. Nagyszeben 16 14 2 1345:1125 30

3. Vega Soced 16 13 3 1312:1047 29

4. West Petrom 16 13 3 1462:1114 29

5. U-Carbo. 16 10 6 1276:1186 26

6. Pitesti 16 8 8 1151:1144 24

7. Herlitz 16 6 10 1190:1286 22

8. Rapid 16 5 11 1174:1353 21

9. Poli 16 5 11 1264:1455 21

10. Brassó 16 3 13 1186:1423 19

11. Temesvár 16 2 14 1020:1425 18

12. Cement 16 2 14 1040:1374 18

Marosvásárhelyi Elektromos–Aranyosgyéresi CFR-Sodronyipar 5176–5285 fa (egyéniben: 3–3). Értékes gyôzelemmel tértek haza a Kolozs megyei tekézôk a sokszoros bajnok és a csapatbajnokságban mindig a legjobbak közé tartozó Elektromaros otthonából. Ezen a mérkôzésen lépett elôször pályára a CFR-Sod-ronyipar két, nemrég leigazolt szerzeménye, a szatmárnémeti Merza Róbert és a petrillai Marius Codarcea.

Eredmények: Fazekas Béla–Merza 830–896, Seres László + Seres József–Bese Demeter 821–864, Krizsán Albert–Cornel Popa 908–877, Fekete János–Ioan Figlea 904–902, Orosz István–Grigore Blaga 890–888 és Szépp Attila–Codarcea 823–858.

Ezzel a sikerrel a CFR-Sodrony-ipar megerôsítette vezetô helyét az Északi-csoportban. A következô mérkôzést február 24-én, Aranyosgyéresen rendezik a Buziási Sportklub ellen, a közbeesô szombaton nem lesz bajnoki forduló, mert az országos ifi válogatott Macedóniát fogadja.

l Folytatódik a Clay–Frezier vetélkedés. New Yorkban kerül sor Cassius Clay (Muhammad Ali) és Joe Frezier lányainak ökölvívó mérkôzésére. Cassius Clay lánya, a 23 éves Leila, eddig 8 mérkôzésen harcolt, mindegyik megnyerte, és 7 kiütéses gyôzelmet aratott.

Jacqueline Frezier (39), Joe lánya, mindössze egy éve bokszol, de mind a hét mérkôzését kiütéssel nyerte. A mérkôzést 2001. júniusára idôzítették, az utolsó Clay–Frezier összecsapás 25. évfordulójára.

l Az ökölvívás nyugalmáért. Marcel Popescu, a Bukaresti Dinamó elnöke, ahova a Simion testvérek is tartoznak, kijelentette: miután az utóbbiak visszatérnek németországi edzôtáborukból, a Dinamó megpróbál közvetíteni a Román Ökölvívó-szövetség és a sportolók között annak érdekében, hogy nyugodtan készülhessenek az ez évi írországi világbajnokságra.

l Olimpiai központ lesz Kolozsvárott? A galaci ifjúsági olimpiai központban végzett ellenôrzések során a szakszövetség azt a következtetést vonta le, hogy a sok fegyelmezetlenség és egyéb okok miatt a központ nem felel meg a sportolók felkészítésének. Egy új központ létrehozásának érdekében városunkban járt Mihai Leu elnök, aki felvázolta a város-atyáknak, hogy mire lenne szüksége a munka folytatásához, ezúttal városunkban. A polgármesteri hivatal hamarosan döntést hoz ez ügyben.

Nem sikerült a bravúr Braun-schweigban: Németország–Románia 3–2, az utolsó egyéni mérkôzésen: Nicolas Kiefer–Gabriel Trifu 6:3, 6:1, 6:4.

Mint már megírtuk, a tavalyi döntôs ausztrálok a papírformának megfelelôen nagyon simán, 4–1-re verték az ecuadoriakat. A további eredmények: Gentben: Belgium–Franciaország 0–5 (az utolsó egyéni eredmények: Christian Rochus–Fabrice Santoro 4:6, 4:6 és Filip Dewulf–Arnaud Clément 3:6, 6:7), Rio de Janeiro: Brazília–Marokkó 4–1 (Gustavo Kuerten–Munir el-Aarej 6:2, 6:2 és Simoni–Karim Alami 4:6, 6:0, 3:6), Eindhoven: Hollandia–Spanyolország 4–1 (Jan Siemerink–Juan Balcells 6:7, 6:4, 7:6, 7:5 és Raemon Sluiter–Carlos Moya 4:6, 6:7), Helsingborg: Svédország–Csehország 3–2 (Thomas Johansson–Jiri Novak 7:6, 6:3, 6:7, 6:2 és Magnus Norman–Bohdan Ulihrach 3:6, 2:6, 1:6), Basel: Svájc–Egyesült Államok 3–2 (Roger Federer–Jan-Michel Gambill 7:5, 6:2, 4:6, 6:2 és Georg Bastl–Michael Roddick 3:6, 4:6), Pozsony: Szlovákia–Oroszország 2–3 (Dominik Hrbaty–Marat Szafin 6:3, 6:1, 6:4 és Karel Kucera–Jevgenyij Kafelnyikov 6:4, 6:4, 3:6, 2:6, 2:6).

l Molnár Eszter nyerte egyesben a 10 ezer dollár összdíjazású spanyolországi, Palma de Mallorca-i tornát, a magyar játékos a döntôben 6:3, 6:4-re gyôzött a szlovák Basternakova ellen.

l A párizsi, 565 ezer dollár összdíjazású nôi torna döntôjében: Amelie Mauresmo (francia, 8.)–Anke Huber (német, 6.) 7:6 (2), 6:1.

l Boris Becker háromszoros wimbledoni teniszbajnoknak 50 millió márka adótartozása van.

Bár a müncheni adóhivatal kimutatása alapján a német sztár 1985 és 1994 között hivatalosan Monacóban élt, ennek ellenére hazájában is adókötelesnek számított. Ez idô alatt mintegy 35 millió márkás hátralékot halmozott fel.

A Focus címû magazin szerint, ha a vizsgálatok jogosnak minôsítik a hivatal követelését, akkor a teniszezô, aki nemrég vált el feleségétôl, 15 milliós büntetésre számíthat.

A vártnál biztosabb, szinte kiütéses gyôzelmet — 10–4 (0–1, 3–1, 3–0, 4–2) — aratott a horvát POSK Splittel szemben a KEK-negyeddöntô visszavágóján a BVSC-Brendon, így kettôs gyôzelemmel jutott az elôdöntôbe. A BVSC a döntôbe jutásért február 23-án vagy 24-én a Barcelonetta ellen száll vízbe, az elsô találkozóra Spanyolországban kerül sor. A másik ágon: Florentia (olasz)–Lukoil Szpartak Volgograd (orosz).

A Bajnokok Ligájában a Vörös-csoportban: Olimpiakosz Pireusz (görög)–Olympic Nice (francia) 8–6 (2–1, 3–3, 1–2, 2–0). Az állás: 1. Becej 4, 2. Pireusz 2 (14–14), 3. FTC 2 (12–16), 4. Nice 0 pont.

l A Herz-FTC 32–24 (19–11) arányú magabiztos gyôzelmet aratott a vendég spanyol Ferrobus Mislata ellen a nôi kézilabda Bajnokok Ligája B-csoportjának 5. fordulójában, így a magyar csapat nagy lépést tett a negyeddöntôbe jutás felé. A Ferencváros ugyanis a zárófordulóban, jövô vasárnap, a német TSV Lützellindent fogadja, és a negyeddöntôbe jutáshoz elegendô a döntetlen is.

Az állás: 1. Bakkelagets (norvég) 7, 2. Herz-FTC 6, 3. Mislata 5, 4. Lützellinden 2 pont.

l Bravúros döntetlent — 16–16 (8–9) — ért el a Dunaferr SE nôi kézilabdacsapata a francia ESBF Besancon otthonában a KEK nyolcaddöntôjének elsô mérkôzésén. A visszavágót jövô vasárnap rendezik Dunaújvárosban.

l A román nôi csapatok KEK-találkozóin, a nyolcaddöntô elsô mérkôzé-sein: Rocasa Gran Canaria (spanyol)–Zilahi Silcotub 23–19 (11–8) és Motor Zaporozse (ukrán)–Bukaresti Rapid 32–17 (18–9).

l Edzôpálya hiányában a Désaknai és Alsójárai Bányász Szamosújvárnémetiben mérte össze erejét a múlt hét végén. A találkozó végén igazságos döntetlen született: Iancu szerzett vezetést a járaiaknak, a második félidôben viszont Roman egyenlített.

(erkedi)

l Aranyosgerenden: Aranyosgyéresi Sodronyipar–Tordai Aranyos FC 1–0 (gól: Kiss — 51. perc).

(schmidt)

l A Gépész utcai stadionban: Kolozsvári CFR–Dési Egyesülés 6–0, góllövôk: Maier 2 (6. és 44.), Mateut 2 (58. és 74.), Marius Marian (69.) és Gãvrus (82.).

l Az olasz Il Calcio 18. fordulójában: SS Lazio–Atalanta 0–0, Milánói Internazionale–Reggina 1–1, Bologna–AS Róma 1–2 — a mérkôzést követô zavargásokban három római szurkoló késszúrásokkal került kórházba —, Brescia–Udinese 3–1, Fiorentina–AC Párma 0–1, Lecce–Perugia 2–2, Verona–Bari 3–2, a vendéglátó csapat elsô és utolsó gólját a szenzációsan játszó Adrian Mutu (képünk) lôtte, akit a második félidôben állítottak be, miután a Verona tíz emberrel maradt a pályán, Vicenza–AC Milan 2–0 és Torinói Juventus–SSC Nápoly 3–0. A sorrend:

1. AS Róma 18 13 3 2 35–14 42

2. Juventus 18 10 6 2 32–15 36

3. Lazio 18 10 4 4 33–20 34

4. Atalanta 18 8 6 4 22–15 30

5. Milan 18 7 6 5 27–26 27

6. Perugia 18 7 5 6 25–22 26

7. Parma 18 7 5 6 21–18 26

8. Fiorentina 18 6 7 5 30–25 25

9. Udinese 18 8 1 9 31–30 25

10. Inter 18 6 7 5 21–20 25

11. Bologna 18 7 3 8 20–22 24

12. Lecce 18 5 7 6 23–29 22

13. Brescia 18 4 8 6 22–23 20

14. Vicenza 18 5 4 9 19–29 19

15. Verona 18 4 6 8 21–31 18

16. Nápoly 18 4 5 9 20–30 17

17. Reggina 18 4 2 12 13–31 14

18. Bari 18 3 3 12 16–31 12

l A Serie B-ben a 22. játéknapot rendezték meg. Az eredmények: Pescara–Cagliari 0–0, Ancona–Siena 2–1, Crotone–Cosenza 1–2, Genoa–Empoli 1–2, Piacenza–Ravenna 1–0, Pistoiese–Sampdoria 3–1, Salernitana–Monza 2–0, Ternana–Cittadella 4–1 és Treviso–Chievo 0–2. A Venezia–AC Torinó mérkôzés lapzárta után ért véget. A táblázaton:

1. Chievo 22 13 5 4 32–18 44

2. Piacenza 22 12 4 6 29–16 40

3. Cosenza 22 11 6 5 26–19 39

4. Ternana 22 10 7 5 33–23 37

5. Torino 21 11 4 6 27–23 37

6. Venezia 21 9 9 3 35–25 36

7. Cagliari 22 9 8 5 35–21 35

8. Sampdoria 22 8 10 4 30–21 34

9 Crotone 22 10 4 8 27–28 34

10. Ancona 22 9 6 7 26–23 33

11. Empoli 22 10 3 9 27–28 33

12. Siena 22 7 8 7 29–27 29

13. Salernitana 22 7 6 9 22–23 27

14. Cittadella 22 6 9 7 27–33 27

15. Pistoiese 22 6 5 11 26–30 23

16. Treviso 22 5 8 9 21–30 23

17. Genoa 22 4 8 10 20–27 20

18. Ravenna 22 2 9 11 16–32 15

19. Pescara 22 1 10 11 16–30 13

20. Monza 22 3 3 16 20–48 12

l A spanyol Primera Division 22. játéknapjának eredményei: Athletic Bilbao–Real Madrid 1–0, Deportivo La Coruña–Real Sociedad 4–1, Rayo Vallecano–Osasuna Pamplona 2–1, Valencia–Numancia 3–0, Espanyol–Celta Vigo 0–1, Deportivo Alaves–Real Zaragoza 1–0, Real Oviedo–Villarreal 1–3, Real Valladolid–Las Palmas 1–0, Malaga–Real Mallorca 0–1 és Racing Santander–FC Barcelona 4–0. A táblázat állása:

1. Real M. 22 15 3 4 51–25 48

2. Deportivo 22 13 5 4 42–22 44

3. Barcelona 22 12 4 6 46–31 40

4. Valencia 22 11 6 5 34–16 39

5. Villarreal 22 10 5 7 29–23 35

6. Mallorca 22 9 8 5 31–29 35

7. Rayo 22 8 8 6 41–36 32

8. Las Palmas 22 9 4 9 24–37 31

9. Espanyol 22 9 3 10 29–25 30

10. Alaves 22 9 3 10 31–29 30

11. Bilbao 22 8 6 8 30–34 30

12. Valladolid 22 6 11 5 25–25 29

13. Malaga 22 8 4 10 33–34 28

14. Zaragoza 22 6 9 7 30–30 27

15. Celta 22 7 6 9 26–32 27

16. Oviedo 22 8 3 11 27–37 27

17. Numancia 22 5 5 12 20–36 20

18. Sociedad 22 4 6 12 24–46 18

19. Racing 22 4 5 13 26–39 17

20. Osasuna 22 3 8 11 22–35 17

l A német Bundesliga hét végi, 21. fordulójának eredményei: Eintracht Frankfurt–Energie Cottbus 1–0, Schalke 04–TSV 1860 München 2–0, 1. FC Kaiserslautern–SpVgg Unterhaching 4–0, Bayern München–VfB Stuttgart 1–0, Hertha Berlin SC–VfL Wolfsburg 1–3, Hamburger SV–VfL Bochum 3–0, Bayer Leverkusen–1. FC Köln 4–1, SC Freiburg–Hansa Rostock 0–0 és Borussia Dortmund–Werder Bremen 0–0. Az élcsoport: 1. Bayern München 42 pont, 2. Schalke 04 40 (42–23), 3. Leverkusen 40 (38–23), 4. Borussia Dortmund 37, 5. Hertha 34 (43–39), 6. Kaiserslautern 34 (31–29).

l Az angol Premiere League 27. fordulójában: Arsenal–Ipswich Town 1–0, Aston Villa–Middles-brough 1–1, Chelsea–Manchester United 1–1, Everton–Leicester 2–1, Leeds–Derby 0–0, Manchester City–Tottenham Hotspur 0–1, Southampton–Bradford 2–0, Sunderland–Liverpool 1–1 és Charlton Athletic–Newcastle United 2–0. A West Ham United–Coventry City mérkôzés lapzárta után ért véget.

l A francia bajnokság ezen a hét végén szünetelt, kupa-hétvégére került sor. Meglepetés, hogy a francia elsô osztályból mindössze hat csapatnak sikerült bejutnia a nyolcaddöntôkbe: a Nantes, Strasbourg, AJ Auxerre, Bastia, Troyes és az Olympique Lyon lépett tovább, az Olympique Marseille, Rennes, Metz, Sedan, Paris Saint-Germain, Girondins Bor- deaux és Saint Etienne kiesett, a Sedan IV., a Rennes III., az Olympique Marseille II. vonalbeli csapattól kapott ki.

Barátságos mérkôzésen: Kolozsvári U–Nagybányai U-Remin 6–2 — a célokkal. A Györgyfalvi negyedi „rögtönzött" rögbipályán ugyanis csak célokra játszhatott a két csapat, ugyanis a pályán nem voltak H-kapuk.

Felfeszítették a Dózsa György utca 5 szám alatti, az Electromecanica céghez tartozó elektronikai szervizt péntek éjjel. A két tolvaj a rablás után mindkét lakatot visszatette. A tulaj hétfôn reggel észlelte és jelentette a lopást. A kár 12 millió lejre tehetô.

• Minôsített lopással vádolják Menyhárt Antal László 45 éves kolozsvári férfit, aki február 4-rôl 5-ére virradólag feltört egy Andrei Saguna utcában parkoló kocsit, és mintegy ötmilliós kárt okozott. 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték, 3–15 év közötti börtönbüntetést kaphat.

• Három fiatal rabolt ki egy bárt Tordán. A 19 éves Daniel Anton Pãdurean, a 13 éves Vasile K. és a 14 éves Leonard I. éppen a Monis Kft. bárjából szaladt el a mintegy 3 milliós zsákmánnyal — az elektronikai cikkeket emelték el — amikor tetten érte ôket egy rendôregység. A kár megtérült, a tettesek szabadlábon védekeznek minôsített lopás vádja ellen.

Több mint száz személy jelentkezett tegnap reggel a tordai polgármesteri hivatalban, a nyolc, versenyvizsgára kihirdetett állásra. A városháza felügyelôi állásokat hirdetett meg a városi önkormányzat különbözô osztályainál; ezenkívül a sajtószóvivôi pozíció is megpályázható, mivel a tisztséget mindeddig elfoglaló személy tavaly emigrált az Egyesült Államokba.

A tegnapi versenyvizsgára 137 személy nevezett be, és Románia alkotmányából, a közigazgatási, a bíráskodási, valamint a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény szövegébôl kell vizsgázniuk. Tegnap írásbeli versenyvizsgára került sor, az eredményeket szerdán függesztik ki — tudtuk meg a városháza illetékeseitôl. A polgármesteri hivatalnak a tanács által elfogadott szerkezeti felépítése szerint 112 alkalmazottja kell legyen, jelenleg mindössze 106-an dolgoznak a helyi önkormányzat keretei között, mivel két személy nemrégiben kivándorolt.

A versenyvizsgára helyi sajtóorgánumokban — köztük a Szabadságban — megjelent jelzések alapján került sor, miszerint a szabad állásokat nem függesztették ki, ahogyan azt a törvény elôírja.

Lemondott a tordai városháza a posta szolgáltatásairól: a Virgil Blasiu polgármester által aláírt közlemény szerint tegnaptól a szociális segélyeket az Eminescu utcai szociális étkezde székhelyén osztják ki. A januári szociális segélyeket a jogosultak személyazonossági igazolványuk alapján a fent említett helyen vehetik fel. A városháza illetékesei szerint olcsóbb és hatékonyabb, ha a szociális segélyosztás a posta közvetítése nélkül történik.

Tisztújító közgyûlést tartott szombaton a polgármesteri hivatalban a Spiru Haret Közoktatási Szakszervezet tordai fiókja. Az egybegyûlteknek az eddigi elnök, Ioan Marcu és ellenjelöltje, Dan Ielciu között kellett választaniuk. A tisztújítás során Ioan Marcu kapta a több szavazatot, így az elkövetkezô négy évben — Nicolae Jurcã és Victoria Danes alelnökök, valamint további négy vezetôségi tag segítségével — ô fogja irányítani a szakszervezetet.

Az újraválasztott elnök a Szabadságnak elmondta, a mintegy száz tanügyi alkalmazottat képviselô szakszervezet több szociális tevékenységet fog kifejteni, és nagyobb hangsúlyt fektet majd a szakszervezeti vezetôk elôkészítésére, valamint a kollektív munkaszerzôdésbe foglalt jogok betartásának felügyeletére.

Besztercétôl 24 kilométerre délnyugati irányban, a Sajó patak völgyétôl balra, Sajónagyfalu, Szentiván, Péntek, Nagyida, Dipse és Fehéregyháza falvak határában, egy katlanban fekszik a mindössze 60-70 lelket számláló színmagyar település, Zselyk. Az isten háta mögötti falu, a „göder" éppen elszigeteltsége miatt ôrzött meg számos olyan hagyományt, amelyet másfelé már maga alá gyûrt az aszfalt.

A kis falu evangélikus templomát 134 évvel ezelôtt szentelték fel, és a nagy eseményre — az ún. kirmecre — minden évben ünnepélyes keretek között emlékeznek a zselykiek. A kirmec szót a szászoktól vették át a magyarok; a kirschmesse-bôl (templomi ünnep) ered. A helyi kirmec-bálnak mindig is rangot kölcsönzött a tény, hogy az egyházközség patronálja.

A szombati kirmec-bál istentisztelettel kezdôdött, amit a Zselyki Fúvószenekar mûsora követett. A történelmi áttekintés után a Zselyki Mûvelôdési Egyesület ifjú és középkorú tagjai zselyki lakodalmas jelenettel léptek színpadra. A gazdaköri program és borverseny után csapravert hordós-bál következett.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-t többek között Kovács Péter, Gál József, Szilágyi János, Szántó Árpád és Kocsis András képviselték; mindnyájan kisebb-nagyobb összegeket adományoztak a Zselyki Mûvelôdési Egyesületnek.

Hétfôn este ült össze a zilahi RMDSZ elnöksége. Mint azt Kerekes Edit elnöktôl megtudtuk, a tanácskozás egyik legfontosabb napirendi pontja a Helyi Képviselôk Tanácsának összehívása volt. Ennek a fórumnak lesz majd a feladata a helyi szervezet évi tervének kidolgozása. Az alelnököket felkérték, dolgozzák ki az évi terv szakterületekre lebontott fejezeteit. Az elnökségi gyûlés másik napirendi pontja a februári RMDSZ-rendezvények programjának (farsangi bál febr. 23-án, húshagyókeddi vacsora 27-én) megbeszélése volt. Szóba került a tanácsban végzett munka hatékonyságának témaköre is. Az elnök és az alelnökök egyaránt egyetértettek abban, hogy az RMDSZ-tagok számára fontos lenne létrehozni Zilahon egy sakk-klubot.

Mintegy 124 azoknak az adófizetôknek a száma, akik esetenként kilencmillió lejt kénytelenek bírságok vagy illetékek címén kifizetni a polgármesteri hivatalnak, annak ellenére, hogy az illetékesek nem értesítették ôket idejében a koncessziós díjak indexelésérôl. Ebben a helyzetben vannak egyes városi tanácsosok is, akik személyesen is érintettek az ügyben. Lucian Cordis tanácsos lapunknak elmondta, a kialakult helyzet elemzését kérte a helyi tanácstól, és kérte, vegyék figyelembe a körülményeket, kifejtve hajlandóságát arra, hogy kifizesse az illetékkülönbséget, amennyiben eltekintenek a bírságok összegétôl.

Az intézkedést azután vezette be a tordai önkormányzat, hogy a Kolozs megyei számvevôszék jelentése kimutatta, a helyi költségvetés 1999-ben mintegy 66 millió lejes veszteséget könyvelt el, amelynek több mint fele késési illetékekbôl származik. Ezek a bírságok annak tulajdoníthatók, hogy a helyi önkormányzati képviselôk nem aktualizálták az évi inflációval arányosan a koncessziós szerzôdésekbôl származó bevételeket.

1. 2000. február 9.-i HKT-t a városi RMDSZ elnöksége hívta össze — és nem Vida Gyula képviselô.

2. A HKT egyik napirendi pontja valójában az elnökválasztás volt.

3. A HKT valóban elképesztônek tartja Acsádi Elek azon kijelentését, miszerint „a helyhatósági választások idején sorsolással döntötték el a rangsorolást". A tanácsosjelöltek rangsorolása pontosan az SZKT határozata alapján történt. Ezek szerint a város magyarsága elôválasztáson titkos szavazással döntötte el a jelöltek rangsorolását. Ez a tény az akkori szavazócédulákkal és jegyzôkönyvekkel bizonyítható.

4. A szilágysomlyói RMDSZ-szervezet nincs padlón, jól mûködô szervezet, amit a helyhatósági választások eredménye is igazol, ugyanis két RMDSZ-es tanácsossal több van mint az 1996–2000 idôszakban.

A fenti pontosításokat a HKT ellenszavazat nélkül, két tartózkodással elfogadott határozata alapján tesszük közzé.

A Téka Alapítvány és a helyi RMDSZ szervezte I. megyei népdalversenyen több mint negyven kisiskolás vett részt a hét végén, Szamosújvárról, Kolozsvárról, Aranyosgyéresrôl és Tordáról.

A zsüri tagjai Szép Gyula, a kolozsvári opera mûvészeti titkára, Bardócz Sándor, a Kolozsvári tv szerkesztôje, Nagy Mihály nyugdíjas zenetanár és Harangozó Annamária, a helyi Kaláka néptáncegyüttes szólóénekese voltak.

Gyôzteseket az I.–II. osztályosok, valamint a III.–IV. osztályosok között külön-külön hirdettek.

A verseny megszervezését a Téka Alapítvány oktatói, Kulcsár Ildikó és Póka Enikô vállalták. A rendezvényt támogatták Lengyel Mária, a Kisebbség- védelemi Hivatal, a helyi RMDSZ, Koszorus Árpád, Rácz Magda és Szalontai Mihály Barna. Noha a versenyt a megyei tanfelügyelôség kérésére szerveztük, sem anyagi támogatás sem személyes részvétel szintjén nem segítettek. Kiemelt köszönet illeti a támogatókat, akik az utolsó percben nyújtott adományaikkal megmentették a rendezvényt — tudtuk meg Balázs Bécsi Attilától, a Téka Alapítvány elnökétôl.

EREDMÉNYEK:

I–II. osztály:

I. díj: Fekete Tibor — Szamosújvár

II. díj: Dániel Erika — Szamosújvár

III. díj: Orbán Margit — Szamosújvár

Különdíj:

Fejér Melinda — Torda

Jakab Szilárd — Szamosújvár

III–IV. osztály:

I. díj: Sebesi Tündér — Kolozsvár

II. díj: Tóth Timea — Kolozsvár és Basetti Júlia — Szamosújvár

III. díj: Molitorisz Andor — Aranyosgyéres és Dénes Loránd — Szamosújvár

Különdíj:

Orbán Ilona — Szamosújvár

Nagy Timea — Szamosújvár

A város lakosságának adósságai a Vízmûvekkel szemben az utóbbi idôben nagyon megnôttek — tudtuk meg Adrian Giurgeától, az RAJAC szóvivôjétôl. A lakóközösségek tartozásai meghaladják a 780 millió lejt. Az elmúlt hét folyamán több magánháztól vonták meg a vízszolgáltatást, de az érintettek rövid idôn belül törlesztették adósságaikat.

Tegnap az adósságokkal rendelkezô lakótársulásokon volt a sor, hogy a Vízmûvek megvonják tôlük szolgáltatásaikat. A legnagyobb tartozás a Gorbó utca 8 szám alatt lakókat terheli. Az összeg meghaladja a 79 millió lejt. A Gorbó 18 szám alatti tömbház lakosainak adóssága 56 millió. További adósok: Clãbucet 11 — 33 millió, Mehedinti 18-20 — 63 millió, Jupiter 5 — 46,3 millió, Viilor 29 — 24 millió és Tordai út 122 — 31 millió lej.

A szóvivô lapunknak elmondta, a lakosság csak akkor veszi komolyan a felszólításokat, amikor lekapcsolják ôket a vízhálózatról. A Vízmûvek drasztikus intézkedéseit követôen szinte minden magánszemély és lakótársulás azonnal törleszti az adósságát, és a vállalat folytathatja a szolgáltatást.

Több mint 12 milliárd lejjel tartoznak a lakótársulások a szamosújvári Lakás- és Közgazdálkodási Vállalatnak, ezért fennáll annak a veszélye, hogy február 19-tôl lekapcsolják a vízhálózatról az adós lakótársulásokat. Pop Nicolae polgármester lapunknak elmondta, az önkormányzatnak körülbelül 3,5 milliárd lejre lenne szüksége a közköltségi támogatásra. A több mint 300 adós család képtelen kifizetni fûtési számláit. A megyei tanács sem tett ígéretet a helyi tanácsnak a költségvetési támogatáshoz szükséges összegek átutalásáról.

Felújítási munkálatok miatt a Vízmûvek közli az érdekeltekkel, hogy február 14-én szerdán szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a következô körzetekben és negyedekben: Monostor, Hajnal, Andrei Muresanu, Györgyfalvi — mikro III. és IV., Gruia, Kerekdomb, Nicolae Titulescu — déli rész, valamint az Avram Iancu és a Csillagvizsgáló utcák körzetében. Ugyanakkor szünetel az ivóvíz- szolgáltatás a Belvedere szállóban, a járványkórházban és a foglalkozási ártalmak kórházában.

A Nemzeti Liberális Párt hajlandó újrakezdeni a tárgyalásokat a Szövetség Romániáért nevû párttal az egyesülésrôl, amennyiben Teodor Melescanuék jobbközép orientációjú pártként határozzák meg önmagukat. Romániában ugyanis egy erôs jobboldali pártra, nem pedig különbözô választási szövetségekre van szükség — idézi a Mediafax Valeriu Stoicát, a párt elsô alelnökét. — Azokat, akik megértik ezt, partnereinknek tekintjük, legyen az az SZR, vagy a Varujan Vosganian-féle Jobboldali Erôk Szövetsége. Véleményem szerint ugyanis Melescanu és Vosganian nagyon téved, ha azt gondolja, hogy négy év múlva biztosan elérik a parlamenti bejutási küszöböt. Remélem, van bennük annyi bölcsesség, hogy rádöbbenjenek: csakis egy olyan nagy párttal való fúzió segíthet rajtuk, mint amilyen az NLP — hangoztatta Stoica.

Elmondta: ennek az erôs jobboldali párt létrehozásának a szükségességét ismerte fel Theodor Stolojan is, a volt kormányfôt ezzel sikerült „visszaédesgetni" a politikai életbe, illetve a liberális pártba. — Emlékezhetnek, Stolojan akkor mindent megtett az NLP és az SZR egyesüléséért, Teodor Melescanu azonban nem ismerte fel ennek jelentôségét, mint ahogy saját esélyeit sem mérte felreálisan az elnökválasztási kampányban. Mi már akkor javasoltuk az SZR-nek, hogy tekintse saját jelöltjének Stolojant, a szintén elnökjelölt Melescanu azonban hallani sem akart errôl. Az eredmények ékesen bizonyítják, milyen rossz döntés volt ez részükrôl. Ha Melescanu, vagy Mugur Isãrescu megértette volna az „idô szavát", Ion Iliescu nem nyerte volna meg a választásokat, és Corneliu Vadim Tudor sem érte volna el azt az eredményt, amivel bekerült a második fordulóba — magyarázta a politikus.

Valeriu Stoica nyilatkozatával Teodor Melescanu pártjának szombati döntését kommentálta. Eszerint a Szövetség Romániáért országos vezetôsége a pártelnök javaslatára úgy döntött: szociál-liberális pártként kívánják definiálni magukat, a párt statútumát pedig ilyen irányba kívánják módosítani.

Megkezdte a fuzionálási tárgyalásokat az Adrian Nãstase vezette Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Párt. A Mediafax jelentése szerint az egyesülésre az elkövetkezô hat hónapon belül sor kerül. Mind a két fél reméli, hogy az így létrejövô szociáldemokrata alakulathoz más hasonló orientációjú párt is csatlakozik. Nãstase szerint a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért nevû párt áll a legközelebb hozzájuk, az SZR azonban ideológiailag olyannyira megosztott, hogy — véleménye szerint — közel áll a széteséshez. Szintén ebbe a kategóriába tartozna a Demokrata Párt is, de az SZR-hez hasonlóan a DP-t is belharcok gyengítik. Petre Romanék különben visszautasították az RTDP mindenféle közremûködési javaslatát — emlékeztetett Nãstase.

Nem parlamenti képviselôként és nem politikai megbízatással, hanem szigorúan magánemberként utazott az RTDP két képviselôje Irakba — jelentette ki hétfôn Adrian Nãstase miniszterelnök, a kormánypárt elnöke.

Az Irakba utazott öt román honatya közül három Nagy-Románia Párt, kettô pedig az RTDP parlamenti csoportjának a tagja. A képviselôk iraki utazásáról szólva a miniszterelnök hangoztatta: nem politikai megbízatással, hanem az ENSZ égisze alatt szervezett humanitárius akció keretében mentek Bagdadba, így nincs szó arról, hogy a Szaddám Huszein nevével „fémjelzett" rezsimnek szóló politikai üzenetet vittek volna magukkal. A kormányfô szerint természetesnek kell tekinteni, hogy Románia érdekelt az iraki helyzetben, hiszen Iraknak tetemes adóssága van Romániával szemben.

Nãstase úgy vélte, hogy Románia az öbölháborúban való részvételével bebizonyította: tiszteletben tartja az Irakkal szembeni nemzetközi embargó elôírásait. Ugyanakkor hozzátette, Románia nem engedheti meg magának, hogy „a nagy nemzetközi keresztes hadjáratokban csak veszteségekkel vegyen részt", ezért fel kell készülni arra, hogy abban a pillanatban újra felvegyék a kapcsolatot, amint beszüntetik az embargót Irakkal szemben, Jugoszláviát említve példaként. Mint mondta, a Jugoszláviával szembeni embargó miatt Románia súlyos pénzeket veszített, majd az embargó feloldása után „a pálya szélén rekedt".

Corneliu Vadim Tudor, az NRP elnöke ugyanakkor megerôsítette, hogy pártja képviselôi a párt jóváhagyásával utaztak el Irakba. Mint mondta, a képviselôk azt a megbízást kapták: vizsgálják meg, miként tudja Irak megtéríteni azt a közel 1,7 milliárd dollárt, amellyel Romániának tartozik. Az elnök szerint az Irakkal szembeni nemzetközi embargót fel kellene oldani, Romániának pedig az a kötelessége, hogy „gazdasági kapcsolatokat tartson az olyan országokkal, mint Irak, különben éhen fogunk halni".

Tudor hangsúlyozta, hogy az 1,7 milliárd dolláros iraki adósság jóval jelentôsebb összeg, mint a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelei. Az elnök szerint azért kell pártja képviselôinek kezelnie az iraki adósság kérdését, mert a román külügyminisztérium „szolgalelkû volt a Constantinescu-rezsim idején és a mostani Iliescu-rezsimben is az maradt".

A szomszédos NATO-tagállamok támogatása rendkívül jelentôs Románia számára a NATO-csatlakozás érdekében folytatott kampányban — jelentette ki George Cristian Maior, a védelmi minisztérium integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkára.

Maior szerint e politikának két fontos eleme van.

Az egyik: az országnak reálisan kell kezelnie a nemzeti csatlakozási tervben megfogalmazott célokat. — Véget kell vetnünk annak a gyakorlatnak, hogy az ország erôforrásainak figyelembe vétele nélkül vállalunk célokat és terveket. Ez csak a szavak és a tettek különbözôségéhez vezet, ami árt az ország hitelességének — hangsúlyozta.

Az új irányvonal másik eleme: aktív diplomáciai tevékenység a csatlakozás külsô támogatásának elnyerése érdekében. A politikus szerint ezen a téren még inkább fontos a realitások figyelembe vétele és a pragmatizmus.

Az államtitkár elmondta, hogy már látogatást tett az Egyesült Államokban, és az amerikai tárgyalópartnerek pozitívan fogadták a Nãstase-kormány realizmust és pragmatizmust hangsúlyozó politikáját.

Maior beszámolt arról is, hogy a múlt héten konzultációkat folytatott a Romániával szomszédos egyetlen NATO-tagállamban, Magyarországon is. Ennek kapcsán hangsúlyozta a szomszédos NATO-tagállamoktól kapott támogatás fontosságát. A politikus közölte, hogy március elején kerül sor a magyar és az új román védelmi miniszter elsô találkozójára.

Hétfôn Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette: az általa vezetett politikai tömörülés egyszerû indítványt nyújott be a szenátusban. A párt a helyi közigazgatási törvénytervezet visszavonását szeretné elérni. Az Alexandru Athanasiu ülésvezetônek átnyújtott dokumentumot, amelyben a román törvényeknek az európai normákhoz való igazítását kérik, 36 nagy-romániás szenátor látta el kézjegyével. Corneliu Vadim Tudor elmondta: a törvénytervezet „alkotmány- és nemzetellenes", mivel a román nyelv mellett hivatalossá teszi a magyar nyelv használatát is. Hozzátette: Románia aláírta ugyan az Európai Regionális Nyelvek Chartáját, a parlament viszont még nem ratifikálta ezt. Arra kérte a kormányt, a fent említett nemzetközi dokumentum elfogadásáig vonja vissza a helyi közigazgatási törvénytervezetet. Vadim bejelentette: amennyiben a törvényt nem vonják vissza és Ion Iliescu államfô kihirdeti azt, aláírásgyûjtésbe kezdenek az államfô leváltására. A Nagy-Románia Párt egyszerû indítványát a szenátusnak hat napon belül napirendre kell tûznie.

Izraelben egybehangzó értékelések szerint megnövekedtek a nemzeti egységkormány megalakulásának esélyei.

A két fél között folytatódnak az esetleges koalícióval kapcsolatos egyeztetések, de az Ariel Saron megválasztott miniszterelnök vezette jobboldali, konzervatív Likud tömb elfogadta az Izraeli Munkapárt több olyan feltételét, amely a palesztinokkal megkezdett békefolyamatra vonatkozott.

Simon Peresz volt kormányfô kijelentette: a Likud most támogatja egy palesztin állam létrehozását, és kész kompromisszumokra a területi kérdésekben. A kérdés tulajdonképpen az, hogy Saron hajlandó-e ezeket a pontokat írásban is rögzíteni egy koalíciós megállapodásban — jegyezte meg a Nobel-békedíjas izraeli politikus.

Peresz hozzátette, hogy Saron a három kulcstárcából (a külügy-, a pénzügy- és a védelmi minisztérium) kettôt ajánlott fel az Izraeli Munkapártnak.

Közben Joszi Beilin eddigi

igazságügyi miniszter — az oslói egyezmények egyik tetô alá hozója — és több vezetô békepárti személyiség már jelezte: új pártot alapítanak, ha az Izraeli Munkapárt kormányzati szerepet vállal az alakuló koalícióban.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]