2001. január 9.
(XIII. évfolyam, 5. szám)

A kormány csütörtöki ülésén nevezik ki az elsô prefektusokat, nyilatkozta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetôségének hétfôi ülését követôen Adrian Nãstase kormányfô. Az RTDP ideiglenes elnöke hozzátette: csütörtökig Miron Mitreával, Octav Cosmâncãvel, Ion Solcanuval, Doru Ioan Tãrãcilãval és Serban Mihãilescuval meghallgatják a szervezetek javasolta jelölteket. Nãstase úgy nyilatkozott, pártja csupán különleges esetekben veti el a megyei szervezetek javaslatait.

Tegnap az RMDSZ vezetôi is tárgyalásokat folytattak az RTDP-vel a prefektusi, illetve az alprefektusi tisztségek kérdésérôl. Mint ismeretes, az RTDP és az RMDSZ között elvi szinten korábban olyan egyezség született, hogy azokban a megyékben, ahol jelentôs létszámú magyar nemzetiségû él, magyar alprefektust nevezzen ki a kormány. Verestóy Attila szenátor a Szabadságnak elmondta: a kormányzó pártal sikerült megállapodni abban, hogy az RMDSZ öt, magyarok is lakta megyében megszerezze az alprefektusi tisztet. Elmondta: Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Szatmár megyén kívül talán még Kolozs megyének is van esélye arra, hogy magyar alprefektusa legyen. Verestóy hangsúlyozta: az alprefektusi tisztségek megszerzése "hasznára lesz a helyi közigazgatások jobb mûködésének".

Grigore Zanc szenátor, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunktól értesült az RMDSZ azon szándékáról, hogy alprefektusi tisztséget igényeljen Kolozs megyében. — Nem hinném, hogy az RMDSZ ilyen kéréssel álljon elô. Ha ez így van, errôl engem is értesíteniük kellett volna. Kétlem viszont, hogy ilyesmi szóba jöhet, mivel a Szocáldemokrata Pólus tagjai Kolozsváron igényt tarthatnak erre a tisztségre — tette hozzá Zanc.

Amint arról korábban már beszámoltunk, az RTDP Kolozs megyei vezetôsége három személyt javasolt prefektusnak: Vasile Soporant, a mûszaki egyetem elôadótanárát, Constantin Coregát, az Emil Racovitã Líceum igazgatóját, illeve Victor Romulus Constantinescut, volt megyei tanácselnököt.

K. O.– P. A. M.

A helyi tanács tavalyi döntése értelmében, Kolozsváron alig módosultak a helyi adók és illetékek. Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos, a pénzügyi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: az adótörvény értelmében minden év október 30-ig a helyi tanácsok módosíthatnak az illetékek értékén. A tanácsosok 50 százalékkal növelhetik vagy csökkenthetik a törvényben megszabott alapértéket. Ugyanakkor november 30-ig a adókat növelni kell a Statisztikai Hivatal közölte inflációs rátával. — Tavaly a tanács úgy döntött: a 2001-es adó kiszámításakor nem az elôzô évi, megemelt adót veszi alapul, hanem a törvényben megszabott alapértéket. Ez utóbbi ugyanis alacsonyabb, mint a már megemelt illeték. A tanács úgy határozott, 20 százalékkal csökkenti a törvényi alapértéket. Ezt a városháza megtoldotta az inflációs rátával, így az elôzô évhez képest alig módosultak az adók — tette hozzá Pálffy. A helyi adóhivataltól kapott adat szerint a Dacia személygépkocsi évi adója 82 500 lej. A telekadó a következôképpen alakul: A zóna 2300 lej/m², B zóna 1800 lej/m², C zóna 1200 lej/m², D zóna 600 lej/m².

Hétfôn országszerte kezdetét vette az iskolai elsô félév utolsó, három hetes felmérô szakasza, amelynek befejeztével véget ér az elsô iskolai félév. Az egyetemek kapui is újra kinyíltak tegnap: megkezdôdött a vizsgaidôszak.

Az iskolakezdéssel egyidôben felgyorsult a Nãstase-kormány oktatáspolitikája is: a koalíciós kormányzat számos rendeletét vizsgálják felül illetve elemzik ezekben a napokban. Ilyen például a tavaly kibocsátott, 133. számú kormányrendelet, amely lehetôvé tette a fizetéses helyekre bejutott egyetemisták számára azt, hogy kiváló eredmények esetén átiratkozhassanak az állami helyekre, elfoglalva ott azoknak a helyét, akik rendkívül gyenge eredményeket érnek el.

A nehezen áttekinthetô átértékelô intézkedésekkel kapcsolatban Kötô József a következôket nyilatkozta: — A 133. sürgôsségi kormányrendelet egy egészséges verseny- és ösztönzô szellemet gerjesztett azon egyetemi hallgatók körében, akik bármely szakon és oktatási formát igénybe véve, tanulmányaik alatt mindvégig komolyan akarnak készülni hivatásukra. Ez különben a világon mindenhol így van. Lényegében ez életre való igazi felkészülés! Ahol nagy gyakorisággal számolják össze az elért eredményeket, és a teljesítmények szerint javadalmaznak. E rendelet eltörlése — véleményem szerint — visszarendezôdést jelent, sôt, egy olyan alattvalói szemlélet alakul ki újra, miszerint ha valaki beállt a sorba, az majd menetel egy életen át, nincs szükség kreativitásra, versenyhelyzetre. Kívülrôl ezek a koalíciós kormány által kibocsátott rendelet-átértékelések oktatási rendszer-leegyszerûsítésnek tûnhetnek, de valójában nem egyszerûsítenek ezek semmit, hanem megbontanak egy építményt. Ha van eredménye annak a néhány évnek, amikor a Marga-csapat vezette a minisztérium, az éppen az volt, hogy egy minden részletében átgondolt és az oktatás teljes szerkezetét érintô rendszert alakítottak ki: a 133. rendelet is éppen úgy eleme, téglája ennek, mint sok más. Hiába beszél az új oktatási minisztériumot vezetô csapat arról, hogy megôriznek bizonyos reformelemeket, és hogy tovább akarják folytatni azt, csak éppen „rendet akarnak csinálni benne¯ — ilyesmi nincs. Aki hisz ebben a „rendcsinálásban¯, az vagy nem érti a reform teljességét, vagy pedig nagyon jól érti azt, és tudja azt, hogy ez egy építmény, amibôl ki lehet húzni a téglákat. Ezt sugallja a régi felvételi rendszerre való visszatérés terve is. Ez azt jelenti, hogy a diákok megint abból a három-négy tantárgyból fognak tanulni, mint egykoron... Visszaáll a régi magánóra-rendszer is — az órákon nem kell tanulni, ugye, mert jön a meditáció, és ott lesz az igazi tanulás —, stb. Apró téglákat húznak ki, és egyszer csak mûködésképtelenné válik az egész építmény. Tisztába vagyok viszont azzal, hogy a Marga-csapat által életbeültetett reform nem mûködött még tökéletesen, de megjegyzem: nem is mûködhetett tökéletesen, ugyanis szokásokat, magatartásformákat, beidegzôdéseket kellett megváltoztatni igen rövid idô alatt. Ausztriában 25 évre volt szükség, hogy átalakuljon az oktatás! Nálunk három év alatt kellett volna újjáépíteni mindent. Az új, téglakihuzogató tanügyminisztériumi csapat egy romos reformot akar mûködtetni, azt pedig nemigen lehet.

Szabó Csaba

A kormányhoz közel álló források szerint elkészült tegnap az átszervezett tanügyminisztérium felépítési terve, azaz organigrammja, amelyben — a világgá kürtölt összevonási szlogenekkel ellentétben — duplájára (12-re) nôtt a vezérigazgatóságok száma. Értesüléseink szerint a kisebbségi vezérigazgatóság belefoglaltatott az új organigrammba — úgy tûnik a vonatkozó RTDP–RMDSZ megegyezést tiszteletben tartotta a kormánypárt —, és a közoktatási államtitkársághoz fog tartozni.

Az organigramm csak tervezet, ugyanis életbe lépéséhez a kormány beleegyezése is szükséges. Megfigyelôk szerint jó jel az, hogy az RTDP nem „szervezte el" az átalakítások során az egyébként még idôben megerôsített kisebbségi vezérigazgatóságot.

Sz. Cs.

Kedden az utak rossz állapota miatt a pénzhiányt okolták a kolozsvári polgármesteri hivatal képviselôi. A déli sajtóértekezleten Mihai Muresan városgazdálkodási igazgató elmondta: a helyi költségvetésben elôirányzott összegek hiánya miatt a tavalyi évi tervben szereplô 250 utcából csupán 84-et sikerült feljavítani. Ugyanakkor a 60 korszerûsítésre váró utcából alig 24-nél láttak hozzá a munkálatokhoz.

Az ez évi feljavítási és karbantartási tervek megvalósítására összesen 250 milliárd lejre lenne szükség. A pénzbôl karbantartási munkálatokat végeznének a Békás, Bobâlna, Arad, Grivitei, Rãzboieni, Gladiolelor, Cãlugãreni, Ceahlãu, Cometei, Blajului, Heltai, M. Manole, Jiului, Bega, Harghita, December 1, Onitiu, Liszt Ferenc, Spitalului, Ariesului, Constantin Brâncoveanu, Petrila, Anton Pann utcában. Ugyanakkor 375 milliárd lej értékben utak lebetonozását tervezik.

Mihai Muresan elmondta: a kolozsvári városháza nem részesült a központilag elosztott útalapból, ezért a 2001-es tervek nagy része álom marad.

A városházi igazgató nem tudott pontos adatot mondani arról, a helyi költségvetésnek mennyibe kerül a Borháncsi út felépítése. Szerinte a polgármesteri hivatal szakaszokban építené fel az utat. — Az építkezést végzô jármûveknek nem kell mûút. A két fél közötti szerzôdésben nem szerepel az, hogy az utat ebben az évben kell felépítenünk. Ez csak akkor kell kész legyen, amikor a villákat már felépítették — tette hozzá az igazgató.

Mint ismeretes, a Casarom Rt.-vel kötött társulási szerzôdés értelmében a városházának több milliárd lejbe kerülô utat kell építenie az amerikai érdekeltségû cég által kivitelezésre kerülô luxusvillákhoz. A városháza a Casarom Rt. részvényeinek tíz százalékát birtokolja.

K. O.

A kolozsvári polgármesteri hivatal sajtóosztályától kapott adatok szerint Kolozsváron 1453 lakóközösségbôl 18 115 hátrányos helyzetû család adott le fûtéspótléki kérvényt. A családok által igényelt összeg közel 4,8 milliárd lejre rúg. Az igénylôk nem kapják kézhez a pénzt, hanem kevesebb közköltséget fizetnek. Az összeget a városháza a távfûtési vállalat számlájára utalja át. Jelenleg a városháza szakemberei elemzik a kérvényeket. Amennyiben valaki hamis jövedelmi adatokat szolgáltatott és fennakad a szúrópróbán, kemény büntetésre számíthat.

(k. o.)

Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, 2001. január 13-án, délelôtt 10 órára összehívja a Megyei Képviselôk Tanácsát a Pro Iuventute Mócok útja 75 szám alatti székházába. Az ülés napirendjén szerepel: választási tájékoztató, a küldött közgyûlés összetételének meghatározása és különfélék.

Bánffy Miklós-relikviák a Gaudeamus könyvesboltban

A Szentegyház utcai Gaudeamus könyvesboltban már megtekinthetô az író-képzômûvész-politikus gróf Bánffy Miklós életútját és munkásságát korabeli fényképeken, írásos dokumentumokon bemutató kiállítás, amelyen a rendkívül sokoldalú közéleti személyiség eredeti könyvillusztrációi, karikatúrái is helyet kaptak.

A január 10-én, szerdán este 6 órakor — egy órával késôbb, mint ahogyan azt szombati lapszámunkban írtuk — sorra kerülô megemlékezésen Bánffy Miklós életérôl és munkásságáról Dávid Gyula irodalomtörténész beszél, ugyanakkor bemutatják azt a tízperces hangfelvételt, amelyen az idôs Kós Károly meséli el, hogyan ismerkedett meg 1910-ben az író-politikussal. A mûvészi mûsorban közremûködik Ruha István hegedûmûvész.

KERTBARÁTOK TALÁLKOZÓJA január 11-én, csütörtökön du. 5 órától a Ion Ghica 12. szám alatti Moll-házban (EME-székház). Az új évet nyitó összejövetel elôadásait Orbán Sándor agrármérnök és Jablonovszky Elemér kertész tartja. Szeretettel várják a tagokat.

MARIANUMISTA ÖREGDIÁKOK találkoznak január 10-én, szerdán délután 3 órakor.

— Milyen az abszolút kacér nô?

— A tyúkszemével is képes kacsintani.

(öbé)

Az Erdélyi Üzletkötô Központ (CAT) 2001 januárjában a következô vásárokra szervez csoportos látogatásokat: Autozum (jan. 10–13., Salzburg, gépkocsi, benzinkúti felszerelések stb.); Heimtextil (jan. 12–25., Frankfurt, belsô textildíszítmények, függönyök, szônyegek, konyhai és fürdôszobai kellékek); PSI Messe (jan. 10–12., Düsseldorf, reklám); GO (jan. 11–14., Brno, idegenforgalom); International Housewares Show (jan. 14–17., Chicago, lakásberendezés); IMM (jan. 15–21., Köln, bútor); IMA (jan. 16–19., Nürnberg, ital- és cigarettaautomaták, elektronikus játékok és szerencsejátékok, biliárdfelszerelések stb.); Telecomp (jan. 16–19., Kairó, távközlés); BAU (jan. 16–19., München, építészet, restaurálási technológia stb.); International Poultry Exposition (jan. 19–21., Atlanta/USA, szárnyastenyésztési és -feldolgozási felszerelések, kellékek); Sinaval Eurofishing (jan. 17–20., Bilbao/Spanyolország, hajóipar és kikötôi felszerelés); IGW (jan. 19–28., Berlin, élelmiszeripar és szôlôtermelés); Intergift (jan. 19–23., Madrid, ajándékipar); Paracelsus-Messe (jan. 19–21., Wiesbaden/Németország, gyógyászat, környezetvédelem); Friut Logistica (jan. 18–20., Berlin, zöldség, gyümölcs, csomagolófelszerelés, raktározás); HCT (jan. 18–21., Hamburg, számítógép); The Interior Design Show (jan. 18–21., Toronto/Kanada, lakás- és kertberendezés); CMT (jan. 20–28., Stuttgart, csónak, természetjárás, kemping); Boot-Düsseldorf (jan. 22–30., Düsseldorf, csónak); Sirha (jan. 20–24., Lyon, élelmiszeripar, csomagolóipar); New York International Gift Fair (jan. 20–25., ajándékipar); Cairo International Book Fair (jan. 24–febr. 6., könyvkiadás); SIJ (jan. 25–29., Párizs, játékszer); Beauty World (jan. 27–31., Frankfurt, kozmetikai cikkek); Licensing World (jan. 27–31., Frankfurt, újítások és licencek); Paper World (jan. 27–31., Franfkurt, papíripar); ISM (jan. 28— febr. 1., Köln, csokoládé- és cukrászkészítmények); BBB (jan. 29–febr. 1., Maastricht/Hollandia, szállodafelszerelés, vendégfogadás, kávézói felszerelés); ONLINE (jan. 30–febr. 1., Düsseldorf, informatika és távközlés).

Bôvebb felvilágosítás a CAT külügyi osztályán, tel.: 064/547-781, fax: 064/193-977, 196-293, e-mail: catrel@codec.ro, http//cat.twf.ro/catravel.htmt.

2001. január 1-jétôl a Hivatalos Közlönyben megjelentetett sürgôs hirdetések díjszabásai: fél oldal 533 000 lej, 1 oldal 828 000 lej, másfél oldal1 123 000 lej, 2 oldal 1 418 000 lej, 2 és fél oldal 1 713 000 lej, 3 oldal 2 008 000 lej, 3 és fél oldal 2 303 000 lej, 4 oldal 2 598 000 lej, 4 és fél oldal 2 893 000 lej, 5 oldal 3 188 000 lej, táblázati sor 30 000 lej.

Fûtetlen a 13. században épült ôsi templom. A kis Nádas menti falu presbitériuma elhatározta, imatermet épít. A karácsonyi ünnepeket már a száz férôhelyes, központi fûtéssel ellátott teremben tartották. Az ünnepek alatt szûknek bizonyult e szép építmény: pótszékre kerültek a késlekedôk.

*

A szorgalmas bogártelkiek külhoni testvérgyülekezetek önzetlen adományából, közmunkájuk és pénzbeli hozzájárulásuk nyomán, 70 millió lejbôl gazdálkodhattak.

*

Az ajándékként kapott száz szék mellé ôsi, kalotaszegi mintájú faragást építettek be a szószékbe, de folytatják a munkálatot: beépítik a tetôteret is.

*

Valamennyire csökkent az évek óta folyamatos apadás: az elôzô évekkel szemben az idén öt temetést és négy születést jegyzett az egyház.

*

Az ünnepeken bemutatkozott a — egyelôre — 25 tagú énekkar. (70 éves tagja is van.)

*

E különleges évtalálkozón is az ôsi templom tornyában mintegy 60-an szorongtak, temették az óévet és fogadták harangszóval az újat.

*

Egykori hagyományt igyekeztek feleleveníteni a fiatalok, hisz Bogártelkén — évtizedekkel ezelôtt — jól mûködô kultúrcsoport volt: négy egyfelvonásossal léptek színre a Kós Károly tervezte mûvelôdési otthon színpadán.

Vér István

Az elmúlt évezred utolsó Filmtette, azaz a decemberi, 6. szám még kapható a standokon. Véleményem szerint az eddig megjelent Filmtettek egyik legjobbja, ami amúgy különszámként is felfogható — erre utal a „különcím" is: Filmtett 12 — ezredvégi mozgó képek. Hogy miért 12? Azért, mert az eddig megszokott különféle interjúk helyett a lap döntô terjedelmében 12 alkotást vesz nagyító alá. Azonban nem az utóbbi 12 hónap legjobb mûvei ezek, hanem az utóbbi három-négy évé. A cél pedig: feltérképezni azokat az utakat, amelyeken a film az ezredvégen jár (legyen szó Magyarországról, Európáról vagy éppen a távoli Amerikáról, netán Távol-Keletrôl), megsejteni egy „képkockányit" abból, hogy milyen lesz a huszonegyedik század mozija. Ily módon kerülnek egymás mellé Oscar-díjas alkotások és olyan filmek, amelyeket mifelénk csak néhányan tekinthettek meg, de méltán emlegethetôk egy napon (ez esetben lapon) világhírnevû társaikkal: Radu Mihãileanu filmje, a francia produkciójú Train de vie (Életvonat), avagy a magyar Nincsen nekem vágyam semmi (rendezô: Mundruczó Kornél).

A kiadós, érdekes ezredvégi kalandozás után ismét beülhetünk a filmiskola padjába, amely 6. tannapjához érkezett, s ezúttal a lecke címe: montázs. Ezt követôen pedig az elmúlt hónapok néhány filmfesztiváljára — a piliscsabai Érintô filmszemlére, a szebeni Astra Filmfest Antropológia Filmfesztiválra, és a marosvásárhelyi Alter-native rövidfilmfesztiválra — kalauzol el a mozgóképes havilap.

Legvégül pedig olvasható Visky András filmmeséje amely amúgy mesének nemigen nevezhetô, és amely Roberto Benigni La vita e belláját idézi fel az olvasóban.

Balázs Bence

Bonsai- és féldrágakövek, kövületek-kiállítással nyílt meg a Zsidó Fiatalok Országos Szervezetének (OTER) kolozsvári klubja. Adrian Popa, az ifjúsági szervezet tagja, amatôr bonsaielôállító és -gyûjtô rododendron-, japán rózsa-, boróka- és erdeifenyô-bonsaigyûjteményét mutatta be. Mircea Tivadar, az Amatôr Mineralógusok Szervezetének alelnöke, a Romániai Örmények Egyesületének tagja féldrágakô- és kövületkollekcióját, valamint személyesen készített ékszergyûjteményét mutatta be. Az interkulturális rendezvényen jelen voltak a kolozsvári zsidó hitközség képviselôi, közéleti személyiségek és cégek, valamint a helyi és országos sajtó. Boros János kolozsvári alpolgármester méltatta a kolozsvári zsidó közösség fiatal tagjainak kezdeményezését, és a jövô zálogának nevezte az ifjúsági szervezetet.

A szervezôk elmondták, a Zsidó Fiatalok Országos Szervezetének kolozsvári fiókja három hónapja alakult meg, és tagjává válhat minden olyan hitközségi tag, aki nem haladta meg 35. életévét.

Salamon Márton László

— 1929-tôl alakítják ki az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegét a Hójában;

— 1930. július 30-án királyi rendelettel jóváhagyják Kolozsvár város címerét: azonos a korábbi, középkori eredetû címerrel;

— 1930. július 30-án a városi tanács a postapalota mögötti teret jelöli ki az elsô távolsági autóbuszállomás helyéül;

— 1930. december 14-én a kolozsvári román egyetem 423 magyar diákja megalapítja az Erdélyi Egyetemi Hallgatók Bolyai Mûvelôdési Körét;

— 1930-ban László Dezsô szerkesztésében indul, s 1940-ig jelenik meg a fiatalabb nemzedék sajtószerve, az Erdélyi Fiatalok címû folyóirat;

— 1930-ban Kolozsvár legjelentôsebb ipari egysége, a Renner Testvérek bôrgyára egyesül a temesvári Turul cipôgyárral, új elnevezése: Dermata;

— 1930-as román népszámlálás 100 844 lakost talál Kolozsvárt, ebbôl 54 776 ma-gyar (54,4%), 34 836 román (34,6%), 2702 német (2,7%), 8530 más anyanyelvû; 13 504-en (13,4%) vallották magukat zsidónak;

— 1930-ban az új püspök, Iuliu Hossu a Szamosújvár–kolozsvári Görög Katolikus Püspökség székhelyét áthelyezi Kolozsvárra, 1931-ben a Monostori (Motilor) út 24. számú házat megvásárolják püspöki palotául.

Összeállította: Gaal György

A helyzet persze sokkal siralmasabb annál, mint amit nagyvonalú közönségességgel — és a népi szólást igazolva — úgy fejezhetnénk ki, hogy új seprû jól seper. Pedig a Nãstase-kabinet „felruházása" utáni legelsô lépései és cselekedetei egyértelmûen annak a helyzetnek a képi megformálását váltották valóra, amikor valaki sepregetni kezd háza táján. Erre egyébként mindenki fel volt készülve, a kívülálló, tehát a nézô szerepéhez jutott lakosság és az érintettek egyaránt. Sôt, kicsiny gúnnyal azt is mondhatjuk, hogy az érintett — egyes — eddigi „kormányzók", miniszterek, államtitkárok, prefektusok, igazgatók népes hada már az elmúlt négy év során csakis erre a közelgô (ki)sepregetésre készülve végezte munkáját, kellôképpen bebiztosítva magát a pozícióvesztéssel járó utólagos ínségesebb idôszakra. Mert hát különösebb elszámoltatás és felelôsségrevonás híján egyébre sokaknak nem is kellett gondolniuk. Nãstase kormánya pedig mindjárt hivatalba lépése utáni elsô, még december 30-i ülésén hozzálátott a kormányrendeletek megjelentetéséhez. Az elsô természetesen az önszervezôdésre vonatkozott, és az újonnan létesített minisztériumok szervezését, személyi összetételét, az eddigiek átalakítását, összevonását, a névváltoztatásokat tartalmazta. Innen pedig mindjárt elsô lépésbôl ellentmondásba keveredett a legfrissebb miniszterelnök. Kiderült ugyanis, hogy bár 30%-os személyzetcsökkentést ígért Adrian Nãstase a minisztériumokban, százötvennel több államtitkárral és igazgatóval gyarapodott az államapparátus. A miniszterelnöki magyarázat szerint ez a növekedés csak látszatféleség, ugyanis kiiktatnak számtalan vezetôi állást, és ezzel kiegyenlítôdik ez a váratlanul nagy létszámnövekedés is. A személyzetváltoztatáson meg a hatalma(skodás)t biztosító szerkezetmegerôsítésen senki sem csodálkozott, hiszen így tette ezt annak idején a parasztpárt is, meg elôtte szintén Iliescuék, mert egy akarat véghezvitele itt rendszerint nem szakemberen, csupán bizalmi emberen múlik. A tisztségüket átvett miniszterek pedig azonnal, irodájukba lépésükkor megkezdték a számukra nem kívánatos alkalmazottak leváltását, tartalékba helyezését, egyszerûen menesztését. Híre terjedt, hogy a legelsô „cselekvô" a közlekedési miniszter, valamikori szakszervezeti szónok volt, aki egyenesen titkárnômenesztéssel kezdte a tárcája tevékenységének felújítását.

Következô lépésként a Nãstase-kabinet több, az elôdje által elfogadott sürgôsségi kormányrendeletet felfüggesztett. Ez sem volt egy váratlan lépés, hiszen a társadalmi demokrácia hazai pártja ezt már jóval a választások elôtt bejelentette, amolyan magabiztos ígéretként, a gyôzelmükrôl szóló közvélemény-kutatásokra alapozva. Felfüggesztették többek között az egyetemes nyugdíjalapok szervezésérôl és mûködésérôl szóló rendeletet, valamint — és ez már egy választás elôtti ígéret beváltása — a kis és közepes vállalkozások törvényét felfüggesztô rendeletet. Az elôzô kormány ugyanis a Nemzetközi Valutaalap elvárásainak megfelelôen „befagyasztotta" az ezeknek a vállalkozásoknak korábban megítélt különféle adóügyi kedvezményeket. Hogy miként vélekedik majd a valutaalap errôl az intézkedésrôl, amelyet biztosan egyéb hasonló „engedetlenség" követ, majd elválik, az új kormány azonban abban bízik, hogy ezzel jelentôsen fellendítik a gazdaságot. Ez a lépés ezermilliárd lejébe kerül majd az állami költségvetésnek, ami egy gazdaságilag fejlett országnak nem is jelentene túl nagy anyagi erôfeszítést... A kezdeti tizenhét felfüggesztett kormányrendelet mellett az új kormány korábban elfogadott törvényekhez is hozzányúlna, de a módosítás szándékával még az alkotmányt is át szeretné nézni. Bírálat érte már a legelején az összjövedelmi adóról szóló elmúlt kormány másfél évvel ezelôtti rendeletét is, ennek felfüggesztése azonban hivatalosan még nem került szóba. Sôt, még az audiovizuális törvény változtatása is felmerült, azzal a cseppet sem rejtett céllal, hogy az eddig a parlamentnek alárendelt audiovizuális tanácsot a közeljövôben az újonnan létesített tájékoztatási minisztérium felügyelje–vezesse.

Mindebbôl is látszik, hogy az új kormány, az újonnan hatalomra jutott társadalmi demokrácia pártja felkészült már arra, hogy saját (politikai) képére formálja a teljes államapparátust. És bár nagy hangon ígérték, hogy ôk elkerülik a kormányrendeletekkel történô országvezetést, kormányzást, több mint biztos, hogy nem fogják megvetni ezt a korábban sokat bírált eljárást. Hiszen a kormány legfrissebb titkárának nemrég tett kijelentése szerint 2008-ig elhúzódna, amíg a parlament a képviselôháznál lévô több mint 300, és a szenátusnál várakozó 150 eddigi rendeletet megvitatná, és valamilyen döntést hozna, teljesen lemaradva saját találmányú jogszabályok kivitelezésérôl. Ezért amit csak lehet, felfüggesztenek, a számukra érdekteleneket pedig egyszerûen elfelejtik. Eddig is lehetett így, ezután is lehet majd, és valahogy megint eltelik négy év. Nemcsak kényelmesebbnek, de a hatalom gyakorlását egyértelmûen biztosítónak látszik a további kormányrendeletes uralkodás, amihez nem szükséges a kormány megalakulását elôsegítô ellenzéki pártok további támogatása. Ily módon pedig kényelmesen ki lehetne kerülni a támogatásért cserébe tett ígéretek beváltását is. Bár kétlem, hogy a hatalmon lévô társadalmi demokrácia pártjának, érdekeinek elérése érdekében erkölcsi problémát okozna az egyezmény felrúgása, és egyáltalán megcsömörlene egy nagy-romániás együttmûködéstôl is.

Egy újabb mandátum elején állunk ebben a politizálási hisztéria ciklikusságába lezüllött országban, ahol nem jól felépített rendet, évszázados intézményeket szolgálnak ki, és ôriznek az arra megválasztottak felelôsséggel, hanem minduntalan személyre és személyi érdekekre építkeznének rövid életû kiskirályságok. Mert milyen hitele lehet egy pártnak, egy kormánynak, minisztériumoknak és egyáltalán egy olyan országnak, ahol mindenkoron a teljes bizonytalanság a legnagyobb bizonyosság?

Újvári T. Ildikó

A karácsony imádságos, meghitt, családias hangulatú ünnepkörébe beékelôdik egy félig egyházi és félig világias ünnepnap, a január 1., minden új év elsô napja. Még a legbuzgóbb hívek sem gondolnak arra, hogy a karácsonyunk utáni 8. nap a Jézus körülmetélésének az emléknapja, melynek helyébe Jézus az újszövetségben a keresztséget szerezte.

A körülmetélés az az ószövetségi szokás, mikor az újszülött fiúgyermek születése utáni nyolcadik napon nemzôszervének elôbôrét, egy kis mûtéttel eltávolítják. Az 1 Móz. 17, 19 szerint ez a mûvelet emlékeztetô jel az Istennek Ábrahámmal kötött szövetségére.

A körülmetélés elvégzése az ószövetségben az apa kötelessége volt (1 Móz. 21, 4), de az apa akadályoztatása esetén az anya is végrehajthatta ezt a mûveletet. (2. Móz. 4, 25). A körülmetélés eszköze az ószövetségi iratok szerint egy kôkés lehetett. (Móz. 5, 2). Csak késôbb használtak kétélû szikét e mûvelet elvégzésére.

Jézus a körülmetélése által a törvény alatt élôk táborának lett a részese: a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá lett, hogy a törvény alatt levôket megnyerje (1Kor. 9, 20). A törvény átka alól Jézus szabadított ki mindenkit, átokká lévén érettünk. (Gal. 3, 13). Továbbá Jézus a keresztfán elszenvedett halálával az emberiség felôl eltörölte a parancsolatoknak tételes törvényét, azaz érvénytelenítette azt. (Efézus 2, 15). Drága vére hullásával kiengesztelte az Istent, hogy haragja ne büntesse az embert. (Zsid. 2, 17).

A Jézus körülmetélésének a napja egybeesik névadásával. Az újszülött elnevezése szintén az apa hatáskörébe tartozott, miként a körülmetélés is. (1Móz. 5, 29), de az anyának is jogában állott újszülöttjének az elnevezése (1Sám. 1, 20). A rokonok is javasolhattak nevet a szülöttnek. (Rúth 4, 17). A megszületett gyermeknek az elnevezését gyakran összefüggésbe hozták testi-lelki adottságaival. Például Jákob = csaló, Ézsau = szôrös.

Jézus nevét nem az apa, nem az anya, nem is a rokonság, nem is testi-lelki adottsága határozta meg. Jézus neve mennyei eredetû. (Luk. 1, 21). Jézus = Üdvözítô (1Ján. 4, 14; Megváltó (Jób. 19, 25); Megtartó (Zsolt. 119, 154), Vigasztaló (És. 52, 9); Szabadító (Máté 1, 21); Immánuel = Velünk az Isten (És. 7, 14), Úr Jézus (Csel. 4, 33). Jézusunk nevére minden térd meghajoljon mennyen és földön, mert Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsôségére (Fil. 2, 10–11).

Jézusunkat, Megváltónkat, Megtartónkat január 1-én nem virágcsokrokkal kell köszöntenünk, ezek helyett alázatos, tiszta szívet vigyünk elébe.

Polgári naptárunk szerint az esztendô elsô hónapjának a neve, szinte minden nyelvben: január. A január elnevezés az ókori Róma mitológiai istenség nevébôl vezethetô le. Ez az istenség Jánusz. A latin nyelvben janus = ajtó, mely nyílik és zárul. Janus egy kétarcú pogány istenség. Szobrát a Venus templomával szemben felállított kapuboltozat alá helyezték el. Fél arcával a múltba néz vissza, a másik fél arcával a jövendôre tekint. A december 31-rôl a január elsejére virradó éjszakán 0 órakor, a szilveszteri mulatságban ki-ki, egy pillanatra nézzen vissza a múltba. Ami velünk akarva, akaratlanul, tudva vagy tudatlanul megtörtént, azt meg nem történtté már nem tehetjük. Az új esztendô 365 vagy 366 napja elôttünk ismeretlen, homályban van. Ki-ki hallja meg a Jeremiás 4, 3 mennyei üzenetét: Szántsatok új ugart...

Az ugarolás az a mezôgazdasági mûvelet, mikor az egy teljes év alatt mûveletlen termôföld darabot mélyen szántanak fel. Az eke késével felvágott s a felszínre borult földbôl eltávolítják a káros élôsdieket, száraz gyökereket, kavicsokat, melyek gátolják a növényzet, a termés bôségét.

Az új esztendô elsô napján a milliók ajkáról azért kell felszálljon az alázatos könyörgés, hogy a gondviselô Istenünk végezze el a szívekben és a lelkekben az ugarolást. Adjon Isten új szívet. Az igazi szívbôl jövô imádságot meghallgatja az Isten: lecsillapítja a tengerek zúgását; kelet és nyugat tájait ujjongásra indítja; mennyei Atyánk gondoskodik, hogy a termôföld gazdagon fizesse vissza a rá fordított fáradságot, ellátja elegendô gabonával az embert, bôség fakad, örvendeznek és öröméneket énekelnek (Zsolt. 65, 8–14).

Szálljon fel hát hálaének az áldások Istenének: Ez esztendôt megáldjad kegyelmedbôl Úr Isten!

Kun Árpád

Hogyan szépül meg a múlt? A múlt úgy szépül meg, hogy csak a szépre emlékezünk. A múltban valóban szebbek voltunk, mint a jelenben: egy szép öregember még mindig rútabb, mint egy csúnya fiatal.

Ha belegondolunk abba, hogy amikor Vereckénél belovagoltunk ebbe a kedves tájba, mennyivel egészségesebb életet folytattunk, mint manapság, akkor világossá válik, miért volt szép az a dicsôséges múlt. Állandóan friss levegôn voltunk, egész nap lovagoltunk, a kipufogógáznak még hírét sem ismertük. Ma a Suzuki és Opel szennyezi a levegôt, nem a lovak kipufogógáza, a hot dog terheli a gyomrot és a show-manek terhelik az agyat.

Hát nem volt jobb népvándorolni?

Ma ahhoz, hogy egy magas hegyet megmásszunk, be kell fizetnünk több milliókat a turistairodába, s a hegy tetején álló menedékházban dupláját fizetnünk azért a sörért, amely a völgyben fele áron kapható.

Jobb volt népvándorolni, mert akkor minden olcsóbb volt.

Jobb volt népvándorolni, mert akkor az oldalunkon nyíl volt, nem pedig nyillalás, mint ma, ami részint az ülôfoglalkozás, részint az egész napos állófoglalkozás következménye.

Jobb volt népvándorolni, mert akkor még nem csupán a törököket, szlávokat, avarokat és gepidákat értettük meg, hanem egymást is. Képzeljék el, a magyar megértette a magyart, és még egyet is értett vele!

A balsors különös játéka, hogy amikor az erdélyi magyar életét egy sötét agyú diktátor keserítette meg, egyben összefogásra kényszerített. Akkor a magyar a magyart nem gyötörte, nem tartott be neki és nem gyalázta. (Hacsak nem ebbôl élt meg.) A diktátor eltûnt, és azóta pártokba, egyesületekbe, de többnyire szétesületekbe csoportosulnak a magyarok, s több rosszat tudnak egymásról, mint jót.

Hát nem volt jobb népvándorolni?

A nosztalgia azért mûködik. Állítólag újabb népvándorlási hullám várható.

És mi? Vajon mi hová megyünk? Valahová csak eljutunk mi is, de egyelôre azt sem tudjuk, merre tartunk. Egyesek szerint oda, ahol vagyunk.

K-vári Sinkó Zoltán

David Saranga konzul, Izrael állam bukaresti nagykövetségének volt titkára a Szabadságnak a román–izraeli államközi viszonyokról, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról Kolozsváron nyilatkozott. A konzullal mandátuma idején készített interjút olvasói érdeklôdésre közöljük, annál is inkább, mert egyre nagyobb az olcsó román munkaerô iránti kereslet Izraelben.

— Milyen téren történt elôrelépés a konzul úr három éves romániai tartózkodása idején?

— A legfejlettebbek az egyetemi szintû kapcsolatok. Éppen Kolozsváron mûködik a Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, amely több, mint hét éve létesült. Ma már többszáz diák tanulja a héber nyelvet, tanulmányozza a zsidó kultúrát, történelmet, archeológiát, vallást, mûvészetet. Ezen a téren igen szoros együttmûködés folyik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az izraeli nagykövetségen keresztül a zsidó állam között. Fontos tudni azt is, hogy ez a központ nem kizárólagosan értelmiségiek számára jött létre, hiszen a beiratkozáshoz elég a személyazonosságit felmutatni, hanem a zsidó kultúra népszerûsítésére hivatott, minél szélesebb körökben. Azt mondanám, Izraelnek egy kis követsége mûködik ezáltal Kolozsváron.

— Milyen lépésekre lenne szükség a román-izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez?

— Az izraeli ipari és kereskedelmi miniszter július negyedikén látogat Romániába, a kölcsönös vámkedvezményi egyezményt aláírandó. Ez lehet az eddigi legfontosabb lépés a gazdasági téren történô együttmûködés kiterjesztéséhez, mert könnyebbé teszi a Romániába jövô izraeli üzletemberek, befektetôk életét. Másfél évvel ezelôtt már létrejött egy, a befektetések biztonságát védô, adócsökkentést elôirányozó egyezmény. A két kormány ennyit tehet: a folyamatokat felgyorsító, megkönnyítô intézkedéseket tenni. Ami ezután következik, az már gazdasági érdekek függvénye. A befektetôket egy stabil, nyereséget ígérô piaccal lehet idevonzani.

— Van-e az izraeli követségnek nyilvántartása az Izraelben, fôleg az építôiparban törvényesen és feketén munkát vállaló román állampolgárok számáról, és az általuk valutában behozott összegek nagyságrendjérôl?

— Körülbelül hetvenezer román munkás dolgozik Izraelben, ezeknek mintegy fele hivatalos keretek között, a másik fele illegálisan. Évente majdnem 900 millió dollárt utalnak át Romániába, aminek hatalmas jelentôsége van a román gazdaság számára. Számunkra a legfontosabb az, hogy a román munkások törvényesen dolgozzanak Izraelben.

Salamon Márton-László

A dési polgármesteri hivatal munkaügyi osztálya közölte azoknak a személyeknek a nevét, akik munkát vállalhatnak Izraelben. Gabriel Hãmãsan, az izraeli munkaerôtoborzási program vezetôje lapunk tudósítójának elmondta, a mai nap folyamán Bukarestbe utazik az a nyolc személy, akik kifizették a 900 dolláros illetéket. Hãsmãsan szerint ez az összeg az oda-vissza érvényes repülôjegy árának, valamint az elsô havi ellátás ellenértékének felel meg.

Az orvosi ellenôrzés és a vízum költségei nem foglaltatnak benne a fenti összegben, a kettô együtt további négymillió lejes kiadást jelent. A programvezetô azt is elmondta: az orvosi vizitet csakis a fôvárosi Caritas kórházban lehet megejteni, amely az egyetlen olyan hazai egészségügyi intézmény, melynek igazolását a külföldi hatóságok elfogadják.

K. R.

Bingó Liberty (TVR)

1. Újrahúzott (necâstigãtor) szelvények — 2 000 000 lej: Gabriel Badea, Beszterce; D. Maior, Zilah; Alin Horatiu, Kolozsvár; Rodica Ceãrus, Szászsebes.

2. Ingyenes szelvények: Bogdan Budura, Kolozsvár; Eugenia Z. Pop, Beszterce; Domita Opean, Gyulafehérvár; Tudorici Rus, Kolozsvár; Vicas Ioan, Zilah.

3. Bingónyeremények: Sor: 866, 2662; bingó: 993; sorozatszám: 2497 és 2276. Alsorozatok: 246; sorozatvég: 78 (2278–2478).

6. Telefonos játék: Doina Coraciu, Borgóprund: 2500 $.

Teleeurobingó (Antena 1)

1. Ingyenes szelvények — 2 000 000 lej (KÉK): D. János, Gyulafehérvár; Hanes Gabriela, Beszterce; Eliza Derzsi, Kolozsvár; Ioana Miruna Giurgiu, Kolozsvár; Bogãtan Aurora, Kolozsvár; Marina Maria, Runk; Edita Cãlãcean, Zsibó.

2. Bingónyeremények. Sor (KÉK): 356; bingó: 344. Sorozatszámok: 16362, 17572, 16004, 16272, 16667.

3. Telefonos játék: Romait Daniel, Beszterce: 145 millió lej + 2500 $. Szerencseszám: 18, 47, 11.

4. Ingyenes szelvények — 2 000 000 lej (NARANCS): Ferenczi András, Beszterce; P. Francisc (217358), Beszterce; Marius Crisan, Zilah; Kovács László, Zilah; Vãscan Dan, Kolozsvár; Rus Mirela, Kolozsvár; Orosan Andrea, Gyulafehérvár; Cãruntu Ciprian, Torda; Kis Szilvia, Kudzsír.

5. Bingónyeremények: Sor (NARANCS): 264, 486; bingó: 19; Sorozatszámok: 5965, 5943, 5592, 6041, 5689. Szerencseszámok: 31, 28, 40.

A város pusztulásáról emlékezett meg vasárnap Nagyenyed magyar közössége. Pásztori Kupán István református lelkész bármely emberi közösségnek arról a jogáról és egyben kötelezettségérôl beszélt, hogy megemlékezzen mérhetetlen emberi szenvedéseknek kitett elôdeirôl.

A történelmi tényekkel és igazsággal szembenézni akár kisebbségi, akár többségi szemszögbôl, nemcsak lelki megtisztulást és felemelkedést, hanem igazi megbékését és fejlôdést hozhat el ezen a tájakon. El kell indulni az úton — mondta Pásztori Kupán István — mégha ez ma még sokak szerint korai, és nem kockázatmentes.

Az RMDSZ néhány éve rendszeresen kezdeményezi a megemlékezést, miközben Nagyenyed egyik iskolájának udvarán békésen tekint ki a városra Axente Sever szobra.

Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök beszédében nemcsak az akkori eseményeket és azoknak történelmi körülményeit elevenítette fel, hanem jelenkori megközelítésben is értelmezte ezeket: — Akkor kezdôdött el a Fehér megyei magyarság még mindig tartó szórványosodása. Nem túlzás azt állítani, hogy az új évszázadban és ezredben az itt lakó magyarság már csak közösségi megmaradásáért küzd — mondta Rácz.

A többszáz enyedi polgár, komoran, hosszú sorokban követte a koszorúvivô egyházi és szövetségi küldöttséget a várfalig, ahol több mint egy évszázada márványtáblára vésett dátum áll: 1849 január 8.

Bakó Botond

Az új évezred kezdetével személycserék is történek a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Dan Brudascu nagy-romániás parlamenti képviselôvé választásával megüresedett a sajtóosztály vezetôi széke. Gheorghe Funar bizalmi emberének helyét Horatiu Crisan vette át. Mint arról beszámoltunk, saját bevallása szerint Crisan a polgármester unokaöccse.

Liviu Macea, a városháza igazgatóságának vezetôje — állítólag — egészségügyi okok miatt felmondott. Helyét Dacia Crisan vette át. Funar elmondása szerint a múlt év végén Mirel Miron, a jogi osztály vezetôje saját kérésre távozott állásából. Helyébe Cãtãlina Moraru került. Megbízható források szerint Miront kirúgták, mivel a polgármester elvesztett több olyan pert, amelyet Nicolae Ruja és Grigore Dejeu volt alpolgármester indított ellene. Dacia Crisan és Moraru nem rokon a polgármesterrel.

A városháza hétfôi sajtóértekezletén Gheorghe Funar nem nyilatkozott a versenyvizsgák idôpontjáról. A törvényes elôírások értelmében a megüresedett köztisztviselôi helyek csupán versenyvizsgával tölthetôk be.

K. O.

A Kolozs megyei rendôrség tegnapi sajtótájékoztatóján egy éjszaka történt három kábellopásról, egy moldovai férfi által elkövetett rablásról, valamint hétvégi közlekedési balesetekrôl értesültünk.

•Három kábellopás történt január 4-rôl 5-re virradóra három helyszínen. A bonchidai Sasa Lãcãtus (29) 960 m villamoskábelt lopott a nemeszsuki növénykutató központtól, mintegy 25 millió lejjel károsítva meg az intézményt. Ôrizetbe vették, majd 30 napra szóló elôzetes letartóztatásba helyezték minôsített lopás vádjával, a kár megtérítéséért lefoglalást foganatosítanak.

Ugyanaznap a bonchidai Agroconsuintól rézdrótot loptak, a 150 millió lejes kárt három fiatal okozta. A bonchidai Stefan Balintot (26) és Francisc S.-t (16), valamint a kolozsvári V. Zoltánt rongálásért és minôsített lopásért vizsgálják, szabadlábon védekezhetnek. A kár még nem térült meg.

Alsójárán három kiskorút ért tetten egy rendôrjárôr. Tiberiu R.-nél (16), Alin R.-nél (16) és Sergiu R.-nél (12) — nem rokonok — nagy mennyiségû kábelt találtak, amelyrôl kiderült, hogy aznap tulajdonították el Vasile Bocan birtokáról. Az 5,5 millió lejes kár megtérült.

• Élelmiszert lopott január 3-ról 4-re virradóra a kisbácsi Gagyi János (23) és István (19), továbbá Pap István (19). Ioan Sabãu szucsági otthonából 1 millió lej értéket, következô éjszaka a falusi boltból 2,5 millió lej élelmiszert tulajdonítottak el. Más ügyek kapcsán is vizsgálják ôket.

• Elôzés közben érte baleset a kissebesi Cãlin Laze (23) vezette CJ–50–CCP rendszámú ARO 243D-t. Január 6-án este fél tízkor Bánffyhunyadon az Avram Iancu úton haladt a terepjáró, Laze elôzésbe kezdett, majd amikor visszatért a sávba, a gyorshajtás miatt megcsúszott, majd egy betonoszlopba rohant. Utasát, Dezideriu Florin Iozant (19) töréssel és nyaksérülés kezelik a kórházban.

• Gyorshajtás és figyelmetlenség okozott balesetet január 7-én a Monostor és Govora utca keresztezôdésénél. Az aranyosbányai (Baia de Aries) Mircea Florin Joco túl gyorsan vezette az AB–55–LEN rendszámú Renault 11-et és elgázolta a zebra közelében átkelô Traian Teglast (18). Teglast arcsérüléssel és csontrepedéssel kezelik a kórházban.

• Rablás és szabadságtól való megfosztás miatt letartóztatták Dumitru Tatarciucot (20), a Dan Cãtãlin Kft. alkalmazottját. Január 5-én jelentkezett a rendôrségen Drãghita Cutov, elmondása szerint 2000. december 24. óta fogva tartotta egy Gorbó utcai tömbházban a „Dima" néven ismert moldovai férfi. Az említett cég tulajdonosa, Diana Nãstas, szintén moldvai állampolgár sikkasztással gyanúsította Cutovot és megbízta Tatarciucot: szerezze vissza a pénzt a 21 éves lánytól. „Dima" a tettek mezejére lépett: a lakásba vitte, megkötözte, megkínozta, elvette ékszereit, ruháját és 20 ezer lej készpénzt. Drãghita Cutov január 5-én úgy menekült meg, hogy kiugrott a földszinti lakás ablakán. Nãstast szabadlábon vizsgálják szabadságtól való megfosztásra való bujtogatás vádjával. A nyomozást folytatják, azt is vizsgálják, hogy történt-e nemi erôszak.

(póka)

Nemzeti jellegû és európai szellemû pénzintézetté kíván válni a Carpatica Kereskedelmi Bank. A bank igazgatótanácsának év végi ülésén jóváhagyták a pénzintézet középtávú fejlesztési stratégiáját, s ebben fô célként az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások választékának növelését és korszerûsítését tûzték ki — közölte lapunkkal Nicolae Hoantã alelnök.

A bank vezetôi úgy döntöttek, hogy 12 stratégiai cél megvalósítására összpontosítanak. 2003-ig 15 fiókot létesítenek országszerte, megerôsítik a bank pénzügyi helyzetét és bankközi pozícióját, arra törekszenek, hogy a hitelállomány jó minôségû legyen, új szolgáltatásokat vezetnek be és a meglévôket korszerûbbé teszik, megfelelô belsô ellenôrzési rendszert vezetnek be, és emelik az ellenôrzés hatékonyságát.

A hazai piacon egyre ismertebbé váló pénzintézet jó eredménnyel zárta az elmúlt évet. Négy új fiók kezdte meg Temesváron, Bukarestben, Krajován és Nagyváradon tevékenységét, Kolozsváron kirendeltséget létesítettek, nyolcszorosára növekedtek a betétek és háromszorosára a nyereség, és ami a legfontosabb: nincsenek behajthatatlan hiteleik.

Idén további négy fiókot szeretnének megnyitni Pitesti-en, Bukarestben, Brassóban és Konstancán. A 2001-es évre 19 milliárd lejes nyereségre számítanak.

Románia január elsejétôl 80 százalékkal csökkentette az importvámokat — a mezôgazdasági termékek kivételével — az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival szemben — közölte Mihai Berinde, az ipari minisztérium államtitkára.

Berinde elmondta, hogy 2002. január elsejéig fokozatosan megszüntetik az ipari termékek importjára kivetett vámot mindazokkal az országokkal szemben, amelyekkel Románia szabadkereskedelmi megállapodást kötött. A most bejelentett vámcsökkentés Törökországra és a Moldovai Köztársaságra is vonatkozik, mivel ezzel a két országgal kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodása van Romániának.

Az államtitkár szerint a hazai külkereskedelem volumene 2000-ben az elôzetes becslések szerint 22,5 milliárd dollárt tett ki, ezen belül a kivitel elérte a 10 milliárd dolláros rekordot. Tavaly az export a CEFTA-országokba 53 százalékkal, az EU-ba 18 százalékkal növekedett 1999-hez képest.

Berinde röviden kitért arra is, hogy január elsejétôl Románia vette át a CEFTA soros elnöki tisztét. Mint mondta, ez lehetôséget ad majd a román félnek arra, hogy a kétoldalú tárgyalások során „érzékenyebbé tegye partnereit a mezôgazdasági termékek kereskedelmének problémájára".

Románia a mostani és a következô vámcsökkentéssel gyakorlatilag azt a vámmentes kereskedelmet lépteti érvénybe, amelyet e társulások amúgy elôírnak. Az intézkedéssel kapcsolatban az esti híradók kommentárjai azonban máris arról beszéltek, hogy mostantól még nehezebb lesz a helyi termelôk helyzete, mert az alacsonyabb vám nagyobb konkurenciaharcnak teszi ki ôket.

A román–magyar határon bevezetett kötelezô gépjármû-fertôtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg — állapította meg az Adevãrul címû napilap.

A kormány még 1999 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépô gépjármûvek kötelezô fertôtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor — majd egy évvel késôbb — vetôdtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehetô leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez — írta a lap.

Az Adevãrul szerint egy prahovai és egy bukaresti székhelyû magáncég nyerte el a 30 évre szóló koncessziót. A lap külön hangsúlyozta, hogy a szerzôdéseket a mezôgazdasági minisztérium részérôl maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá. A megállapodás értelmében a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illeti meg.

A fertôtlenítést elvégzô cégek „az üzlet hátterében álló, igen magas poszton lévô személyeknek" köszönhetôen számos kedvezményt és védelmet élveznek — állapította meg a lap. Az Adevãrul emlékeztetett arra, hogy az országos vámparancsnokság utasításba kapta: ingyen biztosítson 50 négyzetméternyi területet a határátkelôkön a koncessziót elnyert cégeknek, miközben a pénzügyminisztérium tavaly — pénzhiányra hivatkozva — több száz vámost bocsátott el.

A fertôtlenítôk maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díjait, és a törvényeket megsértve a lej helyett elôszeretettel külföldi fizetôeszközben szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelônél felállított fertôtlenítô állomások tevékenységét az év végén a pénzügyôrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapították meg, de ennek ellenére nem történt semmi — írta az Adevãrul.

A lap emlékeztetett arra, hogy a havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelezô fertôtlenítésbôl.

— Úgy véljük, ennek ismeretében teljes mértékben érthetô, hogy milyen érdekek fûzôdnek ezeknek az állomásoknak az üzemeltetéséhez — hangsúlyozta az Adevãrul.

Az állategészségügyi szolgálat ellenôrzi az országba import útján bekerülô élôállatokat és állati termékeket, s nem ad engedélyt arra, hogy állatok, illetve állati termékek jussanak be azokból az országokból, ahol a szivacsos agysorvadás (BSE), vagyis a kergemarhakór elôfordult — áll a mezôgazdasági miniszter közleményében.

Ilie Sârbu mezôgazdasági miniszter a közleménnyel közvetve válaszolt az egyik román bulvárlap hét végi írására. Az újság rá hivatkozva közölte, hogy Romániába állítólag gyakran érkeznek Magyarországon keresztül kétes eredetû nyugat-európai marhahústermékek.

A közlemény emlékeztetett arra, hogy Románia már 1997-ben megtiltotta az élô borjú, illetve egyes állati eredetû termékek és tápok behozatalát azokból az országokból, ahol a marhakór elôfordult. A tilalom jelenleg 15 európai államra terjed ki.

Az euróövezet árstabilitását idén veszélybe sodró tényezôk ugyan eltûnôben vannak, még nem egyértelmû azonban, hogy a stabilitás továbbra is veszélyben van-e, vagy sem — jelentette ki a közös valutauniós jegybank (EKB) elnöke.

Wim Duisenberg a német Börsen-Zeitung üzleti napilapnak azt mondta: jelenleg nemigen lehet konkrétan körülhatárolni az árkockázatokat. Az olajár csökken ugyan, de nem olyan mértékben, ahogy azt az EKB-nál korábban remélték. A banknál ugyanakkor azzal számolnak, hogy az euró árfolyama nem fog olyan módon tovább gyengülni, ahogy hosszú idôn át tette, s az is egyértelmûen látszik most már, hogy lassul az amerikai gazdaság növekedése — mondta a jegybanki vezetô.

Duisenberg hozzátette azonban, hogy az euróövezet bizonyos területein feszes munkaerô-piaci helyzet kezd kialakulni, ami aggasztja a jegybankot.

Mindezek alapján nem lehet egyértelmû árkockázati következtetéseket levonni még rövid távra sem — mondta az EKB elsô embere, s hangsúlyozottan megtagadta, hogy utalást tegyen arra: milyen irányú monetáris változtatásra hajlik jelenleg a központi bank.

Duisenberget október közepén súlyos szakmai bírálatok érték, miután a The

Timesnak nyilatkozva gyakorlatilag egyértelmûvé tette, hogy az EKB a szeptemberi összehangolt európai–amerikai intervenció után nem készül további devizapiaci beavatkozásra. Az euró a nyilatkozat után 85 dollárcent alatti mélypontokra süllyedt.

A közös valuta csütörtökön kora délután 92,72 dollárcent volt a londoni bankközi devizapiacon. A korai csütörtöki kereskedésben mértek 93 dollárcent feletti árfolyamot is. Az euró november óta mintegy 8 dollárcenttel, 9,5 százalékkal erôsödött a dollárhoz képest.

A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2000 elsô 11 hónapjában a megye összesített ipari termelése elérte a 10 203 milliárd 600 millió lejt, ami az elôzô év hasonló idôszakához képest 1,8%-os növekedést jelent. Legígéretesebb képet a következô ágazatok mutattak: színesfém-feldolgozás, élelmiszer- és szeszesitalipar, fémfeldolgozás, vegyipar, papír- és cellulózipar. Novemberben a megye cégei összesen 99 milliárd lejjel nagyobb értékben szállítottak árut megrendelôiknek, mint októberben. A munkatermelékenységi együttható 11,9%-kal haladta meg az elôzô év elsô 11 hónapjában regisztráltat. Kolozs megyében novemberben 51 027 ipari alkalmazott dolgozott, 144-gyel kevesebb, mint az elôzô hónapban.

A havi inflációs ráta 2,8% volt, a múlt év végi szinthez viszonyítva pedig elérte a 37,3%-ot. Az országos bruttó átlagbér 3 349 611 lej, a nettó átlagbér 2 497 493 lej volt. Megyénkben az utóbbi 2 705 244 lej ért el, 6,1%-kal többet, mint októberben.

November 30-án Kolozs megyében 35 697 vállalatot tartottak nyilván, 2036-tal többet, mint 1999 végén. A 3183 külföldi beruházó össztôkéje 165 millió $ volt. Országok szerinti megoszlásban a sorrend: Magyarország (77 millió $), Luxemburg (38 millió $), Olaszország (16 millió $), Ausztria (6 millió $), USA (4 millió $), Németország (4 millió $) stb.

Az utcai pénzváltóknál a forint 88/91, a márka 12 400/12 600, a dollár pedig 26 300/26 500 lejbe került.

A helyi közigazgatási és az ingatlanok tulajdonviszonyát szabályozó törvények véglegesítése szerepelt a parlament tegnap kezdôdött rendkívüli ülésszakának napirendjén. — A képviselôházban az Európai Unióval kötött nemzetközi egyezmények szakbizottsági véleményezésére és megvitatására, valamint házszabály-módosításra juthat idô — vélte a Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor képviselô, Kolozs megyei RMDSZ-elnök. — Amennyiben idô maradna még, ezen a héten néhány olyan kormányrendeletet lehetne törvényerôre emelni, amelyeket az egykori koalíciós kormány ’97–’98-ban adott ki — mondotta a képviselô. A Nagy-Románia Párt tárgyalási szünetet kért, amire — a jelenleg érvényes házszabály értelmében — joga van. Kónya szerint az NRP szándékosan gátolja a rendkívüli ülésszak eredményességét, de a parlament alsóháza kénytelen alávetni magát a nagy-romániás képviselôk egyébként szabályszerû idôhúzási stratégiájának. Az RMDSZ-es honatya elmondta, ma és holnap bizottságokban dolgoznak a képviselôk, csütörtökön és pénteken pedig törvénykezési munka folyik.

A szenátus ezzel szemben egész héten szakbizottságokban dolgozik, hogy a jövô heti plénumára elôkészíthessen olyan törvénytervezeteket, amelyek a képviselôházban már végsô formát nyertek — nyilatkozta lapunknak Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor. Verestóy szerint a rendkívüli ülésszakra elsôsorban a képviselôházban volt igény, mert az RMDSZ–RTDP protokollumban is megfogalmazott két törvény a képviselôházban van, ahhoz pedig, hogy ezek a törvények végsô alakot öltsenek, a két ház együttes ülésére lesz szükség.

S. M. L.

Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság tagja a Szabadság érdeklôdésére elmondta, hogy a bizottság folytatja az ünnepek elôtt elmaradt munkáját, ugyanis több parlamenti képviselôi és szenátori jelöltlista ellenôrzése befejezetlenül maradt. Sürgôsségi eljárással dolgoznak, és mára tizenegy képviselôt hívtak beszélgetésre, a Szövetség Romániáért, a Demokrata Párt, a Nagy-Románia Párt, a Nemzeti Liberális Szövetség tagjai közül. — Bár ezek közül sokan nem is jutottak be a parlamentbe a választások után, már szerepelnek a bizottság listáin, ezért meg kell hallgatnunk ôket — mondta Csendes László.

Csütörtökön a bizottság az óvásokkal foglalkozik. Ebben a tekintetben Fazakas László, az RMDSZ volt Bihar megyei jelöltje érdekelt, aki bár lemondott tisztségérôl, és ezzel az átvilágítás is megszûnt az esetében, óvást emelt a bizottságnál. Ezenkívül elkezdték az újonnan kinevezett miniszterek átvilágítását is. A kormánytól már megkapták a szükséges adatokat, ezeket elküldték az irattárba, és várják a választ, hogy ezután személyesen is áttanulmányozzák az iratcsomókat.

A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság jelenleg új székházba költözik, ez nehézséget jelent munkájukban — magyarázta Csendes László. Valószínûleg csak február elején tudnak majd teljes összetételben dolgozni.

A bizottság december végén Budapesten tartózkodott, a magyarországi történelmi intézet és az ottani átvilágító bizottság vendégeként. Csendes László úgy értékelte, hogy jó, a továbbiakban is fejlôdô kapcsolatot sikerült teremteniük, és tárgyalásaik során hasznos tapasztalatot szereztek, illetve bepillanthattak egy már mûködô mechanizmusba. A magyarországi átvilágító bizottságot bukaresti viszontlátogatásra hívták.

(i)

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) erdélyi fiókszervezetei Ioan Avram Muresan volt mezôzgazdasági minisztert támogatják a párt elnöki tisztségéért folytatott harcban. Muresan 29 szavazatot kapott, míg ellenfele, a parasztpárt ideiglenes elnöke, Constantin Dudu Ionescu, csupán négyet. A jelenlevôk többsége úgy döntött, hogy azt a jelöltet fogja támogatni, amelyik a legmegfelelôbben képviseli Erdély érdekeit a pártban. Az ülést követôen Ioan Muresan bejelentette: legkésôbb egy hét múlva véglegesíti választási programját. Ugyanakkor kijelentette: amennyiben megválasztják a párt elnökének, és Radu Sârbu nem vállalja a fôtitkári tisztséget, erre a funkcióra Oreste Onofreit kéri fel, míg a párt elsô alelnökének Constantin Dudu Ionescut szeretné kinevezni.

A KDNPP elnöki tisztére az említett személyeken kívül Vasile Lupu és Cãtãlin Chiritã is pályázik. Sajtóértesülések szerint a jelöltek között a KDNPP Kolozs megyei szervezetének támogatását élvezô Andrei Marga volt tanügyminiszter neve is felmerült, aki viszont azért nem indulhat a választáson, mivel a párton belüli tevékenysége öt évnél kevesebb idôszakra terjed. A párt új vezetôségének megválasztására a KDNPP január 19. és 21. között zajló kongresszusán kerül majd sor.

N. Cs.

Szombati számunkban, központi román lapokra hivatkozva közöltük, hogy a Boszniában szolgálatot teljesített román békefenntaró katonák közül ez idáig egyikük sem betegedett meg. A botrányt az váltotta ki, hogy hat, egykoron NATO-szolgálatot teljesítô olasz katona azóta leukémiában meghalt. Az Egyesült Államok katonai hírközlô szervei cáfolni igyekeznek azokat a feltevéseket, miszerint a katonák az urántartalmú páncéltörô lövedékek kisugárzásától betegedtek volna meg.

A gyulafehérvári 52-es mûszaki ezred katonái közül öten vettek rész a boszniai békefenntartó erôk munkájában. Hírügynökségi jelentések szerint megtörténhet, hogy Bukaresbe rendelik ôket részletes orvosi kivizsgálásra. A gyulafehérvári ezred vezérkari fônöke, Nicolae Moldovan kijelentette, hogy betegséget eddig nem észleltek katonáikon, ennek ellenére természetesnek tartják, hogy Bukarestben szakorvosi kivizsgálás alá vessék ôket. Az ezredorvos, Ioan Nistor elmondotta, hogy az uránium sugárfertôzése okozta betegségek nagyon nehezen diagnosztizálhatók, és erre csak a fôvárosban van lehetôség.

(n.cs.)

Nemcsak a személyzetben, hanem elnevezésében és összetételében is sokat változtattak az eddig csupán szállításügyi minisztériumon. Az intézmény új elnevezése: Közmunkálatok, Szállítás- és Lakásügyek Minisztériuma, tehát összeolvasztották a szállításügyi minisztériumot a közmunkálat és területrendezés minisztériumával. Miron Mitrea miniszter öt államtitkárral dolgozik majd együtt, akikre „fontos feladatokat osztott". A bukaresti lapoknak adott nyilatkozata szerint át kell nézni a jelenlegi 12 vasúti társaság gazdasági eredményeit, ami után dönteni lehet ezek esetleges átszervezésérôl. Ami biztos, hogy továbbra is fenn kell tartani az állami támogatást a vasút számára. Mivel a szállításügyi minisztériumnak nem tartozik hatáskörébe a szociális védelem, a diákoknak eddig megítélt kedvezményeket csak akkor tudják továbbra is fenntartani, ha valamilyen megoldást találnak az ezzel járó kiadások visszatérítésére.

Az új miniszter megakadályozta „az utolsó percben", hogy a csôd szélére jutott TAROM nem jövedelmezô járatait kiiktassák, és a társaság megfelelô átszervezésével meg szeretnék ôrizni ennek országos jellegét. Miron Mitrea nem tartja elsôdlegesen fontosnak a Bukarest–Konstanca autópálya út megépítését, és növelni szeretné az útalap fontosságát. Ami a lakásépítést illeti, a miniszter elképzelése szerint az Országos Lakásügynökség nem a fiatal családok, hanem az átlagjövedelmû és kölcsönre jogosult családok ügynöksége lesz. A fiatalokra külön gondolnak majd, és 38 ezer lakást akarnak építeni számukra, amely a helyi tanácsok tulajdonát képezné.

Miron Tudor Mitrea szállításügyi miniszter 1956. augusztus 8-án született, nôs. A bukaresti mûszaki egyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Vrancea megyei képviselô, az RTDP titkára és a központi végrehajtó bizottság tagja.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében a leghatározottabban tiltakozik amiatt, hogy Kozma Imre atyát, apostoli protonótáriust, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét, a Magyarok Világszövetségének érdemes tagját, a Nagyvárad közelében levô határátkelô román oldalán, vasárnap hajnalban testi bántalmazással járó súlyos atrocitás érte. Mint ismeretes, Kozma atyát az agresszió egynapos romániai látogatása végén, a nagyváradi és temesvári római katolikus és görög katolikus püspökökkel folytatott hivatalos megbeszélésekrôl való hazatérése közben érte.

A tiltakozó felhívásban leszögezik: különös aggodalomra ad okot az a körülmény, hogy a karitatív munkája alapján világszerte elismert és diplomata státussal rendelkezô tagunkat a román hatóságot tétlensége mellett érte a testi bántalmazás.

Az MVSZ emlékeztet arra, hogy Kozma atya volt az, aki a nagyváradi Május 1 fürdô gyerekotthonát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közbenjárásával,900 000 német márka ráfordításával újjáépíttette. Hasonló agresszióban akkor sem volt része Kozma atyának, amikor 1991 ôszén a Vukovárt körülzáró gyilkos ostromgyûrûbôl halálmegvetô bátorsággal kimenekítette a városban rekedt 4500 civilt.

Az MVSZ ugyanakkor felhívja a világ megannyi országában mûködô szervezeteit, hogy tiltakozzanak a történtek miatt.

[Vissza az Szabadság honlapjához]		[Vissza a HHRF honlapjához]