 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. január 19.
(XIII. évfolyam, 14. szám)
Kolozsvár polgármesterének szerkesztôségünkbe eljuttatott közleménye szerint január 18-án a jászvásári ítélôtábla úgy döntött, a Ion Antonescu, Ion I.C. Brãtianu, Iuliu Maniu és Ferdinand király szobra ügyében elfogadja a polgármester és a városi tanács fellebbezését és elutasítja Vasile Cerghizan volt prefektus rendeleteit.
Mint ismeretes, a polgármester Ion Antonescu-szobor felépítését tervezte a Monostor negyedi ortodox templom mellett. A volt prefektus leállította az építkezési munkálatokat, perbe fogta a polgármestert és felfüggesztette a tanács szoborállítási határozatát. Funar és az önkormányzat fellebbezett a döntések ellen. A felek kérésére a pert Jászvásárra helyezték át.
Csütörtökön a Gheorghe Funar polgármester kezdeményezte határozattervezetek többségét elhalasztotta, vagy elutasította rendes ülésén a kolozsvári városi tanács. Funar azt szerette volna elérni, hogy a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) útjavításokkal foglalkozó igazgatósága átkerüljön a városháza hatáskörébe. Ez az alkalmazottak és a felszerelés teljes átvételét jelentette volna. A polgármester ötletét csak a nagy-romániás tanácsosok támogatták, így nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot.
A tanács elhalasztotta a GHT-benzinkút felépítésérôl szóló határozattervezetet. Amint arról lapunk is beszámolt, a cég a Horia Demian Sportcsarnok közvetlen közelében szándékozott 1243 négyzetméter területen benzinkutat építeni. A cég évi 5000 amerikai dollár társulási díjat ajánlott.
Máté András RMDSZ-es tanácsos lapunknak beszámolt, hogy az általa képviselt városi tanács pert nyert a polgármesterrel szemben. Hivatalba iktatásuk után a tanácsosok 2000/413-as számmal új mûködési szabályzatot fogadtak el. Funar megtámadta a szabályzatot a közigazgatási bíróságon, felfüggesztette annak alkalmazását. Az érdemi tárgyaláson a bíróság úgy döntött: törvényes a 413-as határozat. A tanácsosok mégis módosítottak a mûködési szabályzaton. Az új, 2000/559-es határozatot a prefektus és a polgármester is megtámadta. A prefektus indította per lezárult, a bíróság 4 szakaszt hatályon kívül helyezett a szabályzatból. — Értelmezésem szerint 4 szakasz kivételével az 559-es tanácsi határozat érvényes, a polgármester benyújtotta kereset tárgytalan. Funar felfolyamodványát a bíróság január 30-án tárgyalja — tette hozzá Máté András.
Csütörtök délelôtt a megyei tanfelügyelôség soros sajtóértekezletén közzétették azon iskolák névsorát, amelyek a decemberi hónap folyamán lezajlott átfogó felmérések során elérték a reprezentatív státushoz szükséges minimális pontszámot. A megye 109 reprezentatív iskolája közül 106 városi környezetben található; a községi iskolákat az Aranyos-szentmihályi, az Egeres-Gyártelepi és a Kalotaszentkirályi Iskola képviseli.
Török Ferenc megyei fôtanfelügyelô-helyettes a decemberi iskolaszámlálással kapcsolatban elmondta: a mintegy három hetes felmérésben minden tanfelügyelô részt vett, és a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, esetenként egyházi személyeket is magába foglaló bizottságok a megye összes (mintegy 800) iskolájába eljutottak. Az igazgatók addigra elkészítették már az ún. önfelmérést, és a tanfelügyelôi csapatnak lehetôsége nyílt a munkálatok során a tanintézmények vezetôinek önfelmérô-képességeit, adottságait is megismerni. Az iskolaszámlálás során megvizsgálják a vonatkozó tanintézményben folyó tevékenység minden vetületét: nagyító alá került ily módon a diákok és a hiányzások száma, az elért oktatási és más jellegû eredmények, programok, projektek, laboratóriumok (és ezek felszereltsége), a tanári kar végzettsége, a pedagógusok fokozati vizsgái, a menedzselés, az iskolaépületek állapota stb. A decemberi, az 1999-2000-es tanévre vonatkozó, és a 2001-2002-es tanévre érvényes iskolaszámlálás során elôször alkalmaztak differenciált pontozási rendszert, mely árnyaltabb felmérési eredményeket biztosított a szakosodott tanintézmények területén.
Kolozsváron a legmagasabb pontszámokat (a maximum 368 volt) a Bãlcescu Líceum, az Avram Iancu Líceum, az Ortodox Líceum és Posta- és Távközlési Iskolacsoport érte el (350-368); a belvárosi magyar tan-nyelvû iskolák közvetlenül ezek után következnek: Apáczai 345, Báthory 339, Brassai 332. Gimnáziumi szinten az erôs magyar tagozattal rendelkezô Györgyfalvi-Alverna negyedi 16-os Iskola vezet 313 ponttal.
A Szabadság kérdésére, hogy melyik reprezentatív iskolát lehetne a decemberi felmérések nagy felfedezettjének tekinteni, a fôtanfelügyelô-helyettes rövid gondolkodás után a Kalotaszentkirályi Iskolát nevezte meg, és ennek példás szervezettségét (kisbuszok, bentlakás, területlefedés) részletesen taglalta is a jelenlévô román újságírók elôtt.
Az évente megejtett iskolaszámlálási folyamatot rendkívül hasznosnak nevezte Török, már csak azért is, mert ily módon egyetlen iskola sem ülhet pontszám–babérjain, hiszen a soron következô felmérés lényegesen ronthat pontszámaikon, és egyetlen reprezentatív iskola sem akarja elveszteni a státus által megszerzett jogot: a saját iskoláját érintô versenyvizsga megszervezésének jogát. A felmérô bizottságokban jelenlévô, a helyi közigazgatást képviselô alkalmazottaknak lehetôségük nyílik e felmérések során saját szemükkel látni településük, szûkebb-tágabb pátriájuk tanintézményeinek mûködését, jó és rossz oldalait, valamint azokat a hiányosságait, amelyeket az önkormányzat ténylegesen orvosolhat.
Ma válik hivatalossá a napokban lezajlott igazgatói-aligazgatói versenyvizsgáknak is az eredménye; magyar vonatkozású hír, hogy a Donáth negyedi Onisifor Ghibu Líceum eddigi megbízott aligazgatónôje, $Irsai Mónika& 113 pontos eredményével (a legnagyobb pontszám 127 volt) immár teljes jogú igazgatóhelyettese az egykori Természettudományi Líceumnak.
Január 12-én a szamosújvári rendôrség, a megyei vadászegyesület és vadôrök közremûködésével nagyszabású ellenôrzô akciót szervezett a vadállomány megóvása érdekében.
Az ellenôrzés során Cege közelében a 15-ös vadászkörzet közelében háromtagú orvvadászcsoportot fedeztek föl. A három vadász egyike Pantea Petrovan 46 éves dési rendôraltiszt, a közrendészet alkalmazottja. Nála egy golyós, Bajkál típusú, 22-es kaliberû vadászpuskát találtak. Nem messze a csoporttól egy sebesült vaddisznót is felfedeztek. A csoport másik két tagja: Mircea Igna 35 éves dési lakos, aki egy dési magán vadászterület vadôre, valamint Gheorghe Mois munkanélküli. Egyikük sem tudott felmutatni vadászengedélyt, ezért orvvadászat vádjával indítanak eljárást ellenük. Az altisztet a megyei rendôrség ítélôtanácsa is elítéli. A Btk. az orvvadászatot 2–5 év börtönnel bünteti.
Amint arról lapunk beszámolt, január 24-én, a román fejedelemségek egyesülésének érvfordulója alkalmából Kolozsvár polgármestere nyilvános népgyûlést szervez. Funar a Kolozs megyei képviselôket is meghívta a megmozdulásra annak érdekében, hogy személyesen szerezzen tudomást arról, hogy „a kolozsváriak véleménye nem egyezik a román képviselôk véleményével." A polgármester célja a képviselôházban a hét elején elfogadott helyi közigazgatási törvény elítélése.
Despina Neagoe, a prefektúra szóvivôje lapunknak elmondta: az intézmény célja az ünnepi hangulat megteremtése, nem a széthúzás. — Nincsenek információink arra vonatkozóan, hogy Kolozsvár polgármestere más célra kívánja felhasználni az ünnepséget, így nem foglalhatunk állást ezzel kapcsolatban — mondta Neagoe. A szóvivô arról sem tudott nyilatkozni, hogy mit tesz a prefektus, ha Gheorghe Funar polgármester beváltja ígéretét, és valóban nem tartja be a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó elôírásait. Pontosan a helyi közigazgatási törvény az a jogszabály, amely elôírja, hogy a prefektus ilyen esetekben felfüggesztheti tisztségébôl a polgármestert.
A Kereskedelmi és Szociális Tanács tagjai szerdai tanácskozásukon arra a megállapításra jutottak, hogy a Nãstase-kabinet a romániai gazdaságra vonatkozóan súlyosan tévedett akkor, amikor a beiktatásukat követô elsô napokban gondolkodás és a szakemberekkel való tanácskozás nélkül nem csupán felfüggesztette, hanem érvénytelenítette a nyugdíjalapokról szóló kormányrendeletet. A tanács jelentést készít a tárgyalásukról, amit az elkövetkezô napokban a kormány elé terjeszt.
Amint lapunkban többször megírtuk, a régi kormány hosszabb ideje tárgyalt egy olyan jogszabályról, amellyel létrehoznák és szabályoznák különbözô nyugdíjalapok létesítését és mûködését. Mindezt az áprilistól életbe lépô új társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerrôl szóló törvény is elôírja, és egy ilyen lépés elkerülhetetlenül a nyugdíjrendszer reformját szolgálná. Annak idején több külföldi modellt elemeztek, szakemberekkel is tanácskoztak, és végül a Chilében is alkalmazott rendszer mellett döntöttek. Ezután az Isãrescu-kormány november 24-én elfogadta 230. sürgôsségi rendeletét az egyetemes nyugdíjalapok szervezésérôl és mûködésérôl, amely meg is jelent a december 4-i 230. Hivatalos Közlönyben. Mielôtt azonban egyáltalán a közvélemény tudomására jutott volna, a jogszabályt az új kormány eltörölte. A hatalomra jutott RTDP (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, PDSR) döntését egyaránt bírálta a sajtóban megjelent nyilatkozataiban az Országos Gazdasági Intézet igazgatója, Gheorghe Zaman elnöki tanácsos, valamint az Alfa Cartell elnöke, Bogdan Hossu is. A szakszervezeti elnök elmondta, hogy ez a jogszabály azon kevesek közé tartozott, amelynek kidolgozásánál meghallgatták az úgynevezett szociális partnereket is. A legutóbbi híresztelések szerint a kormány állítólag teljesen változtatni akar a nyugdíjrendszer reformelképzelésein, és a régebb választott chilei modell helyett inkább az angol vagy holland modellt választaná. A holland modell a nyugdíjalapok kezelését nem magántársaságokra bízza, amelyek esetében a nyereségesség lenne az egyik fô cél, hanem nemkormányzati szervezetekre, amelyeket munkáltatók és szakszervezetek hoznának létre. A szakszervezeti vezetô szerint ennek az az elônye, hogy ezek a társaságok nem tartanák vissza a befektetésbôl származó nyereséget saját részvényeseiknek. Más szakemberek szerint azonban az angol és holland modellt csupán azokban az országokban lehet alkalmazni, ahol a piacgazdaságnak hagyománya van.
Gheorghe Zaman elnöki tanácsos szerint a jövôbeli nyugdíjalapok valós akadályát a gyenge hazai gazdaság jelenti, a két számjegyû infláció. Egy 40%-os infláció nem teszi lehetôvé, hogy a nyugdíjalapok többlethez jussanak, és ezért hiba volt adómentességet nyújtani az újraberuházott nyereség esetén — állították gazdasági szakemberek. Az pedig nem megoldás, hogy ezek a nyugdíjalapok csupán értékpapírokba fektessenek.
A nyugdíjalapokról rendelkezô jogszabály — amelynek a megszervezését alaposan átgondolták — érvénytelenítése fölösleges halogatás, amellyel tovább romlik a nyugdíjasok anyagi helyzete, nyilatkozta a sajtónak Mihai Seitan munkaügyi minisztériumi tanácsos. Az elemzések azt mutatják, hogy Románia lakossága gyorsabban öregszik más államokhoz viszonyítva, a generációk közötti szolidaritásra épülô jelenlegi nyugdíjrendszer pedig egyre használhatatlanabb. A hozzájárulások ugyanis idôvel teljesen elértéktelenednek, a járandóságok, amelyeket ezek alapján ki kellene fizetni, a duplájára nônek. Emiatt a nô a költségvetési hiány, és mindez olyan rendellenességhez vezet, amelyet csakis a rendszer reformjával lehet megváltoztatni, értékelte a jelenleg kialakult helyzetet a minisztériumi tanácsos.
ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT TARTJA az RMDSZ külmonostori szervezete pénteken du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Minden korosztályt szerettel várnak.
MAYA ROTARU happeninggel egybekötött festészeti tárlata nyílik meg január 19-én, pénteken du. 5 órakor az Egyetem utca 7–9. szám alatti Német Mûvelôdési Központban. A jelenlevôk megismerkedhetnek a színek hipnotikus hatásával és aláírásukkal hitelesíthetik ott helyben készített festményüket.
FLORIN PIERSIC 65. születésnapját a polgármesteri hivatal szervezte rendezvényen ünneplik meg január 21-én este 7 órakor a Román Színházban. A népszerû színmûvész egyben Kolozsvár díszpolgára is.
Frankofon gyermekek kerestetnek
Színjátszó együttes (Les petits acteurs) és énekkar (Les petits chanteurs) számára toboroz 8–13 év közötti gyermektagokat a Francia Kulturális Központ. A kórusba jelentkezôk számára január 22-én este fél hétkor a zeneiskola Horea út 21. szám alatti részlegén tartanak zenei képességpróbát, 25-én délután 5 órakor pedig a Király/Brãtianu utca 22. szám alatti székhelyen várják a színjátszókat. A jelentkezôknek alapfokú francia nyelvtudással kell rendelkezniük. Bôvebb felvilágosítás a 197-595-ös telefonon.
Jogi tanácsadó iroda romák számára
Január 16-tól a Wassdas Alapítvány kezdeményézésére és az Európai Unió finanszírozásából Kolozsváron a René Descartes utca 6. szám alatt (telefon: 064/439-060) ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak romák számára. Fogadóórák kedden, szerdán és csütörtökön: 15.30–18.30.
— Hogyan jelentkezik Kolozsváron a Balkán-szindróma?
— Úgy, hogy a polgármester megtiltotta a törvényadta magyar nyelvhasználatot a helyi közigazgatásban.
Szerdán este szûk körû összejövetel színhelye volt a Györkös-Mányi Albert-emlékház. Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület és a Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság kezdeményezésére — amint az Dáné Kálmán Tibor titkár szavaiból kiderült — a maroknyi kolozsvári méhész azért gyûlt egybe, hogy feltámassza hamvaiból az egykor messze földön híres erdélyi méhészetet. A budapesti Magyar Kultúra Alapítvány által rendezett budavári mézes napok szolgáltatták az alapgondolatot. A mozgalom céljai: klubba tömöríteni az erdélyi magyar méhésztársadalmat, átfogó népszerûsítô-felvilágosító elôadássorozatot indítani a mézfogyasztás áldásairól és elméleti-gyakorlati képzést indítani a méhészet iránt érdeklôdôk számára.
A jelenlevôk véleményt cseréltek a tennivalókról, és videokazettát tekintettek meg egy amerikai vállalkozásról. Benedek Ferenc tízéves múltú fiatal méhész az értékesítés kérdéseirôl beszélt. Magyarországon ismét fejlôdôben a szakma, sokan fôállásban nagyipari módon méhészkednek. Divattá vált a mézmarketingrôl beszélni, ami tulajdonképpen a megfelelô minôségtôl, ártól, célközönségtôl és reklámtól függ. Az anyaországban erôsödik a mézreklám, új divatfogalom a bioméz, de az erdélyi (fôleg vegyes) méz minôsége és mítosza változatlanul osztatlan elismerésnek örvend — hangsúlyozták a többi hozzászólók is. A felvilágosító és kedvcsináló propagandában meghívott szakelôadók, iskolákban szakorvosok, az Erdélyi Gazda, a Kolozsvári Rádió és, miért ne, a Szabadság segíthet. A kezdô méztermelôknek indulótôkére van szükségük, de ezt a hiányt talán csökkenteni lehet közös ötletekkel és kezdeményezésekkel. „A méhészetbôl nem lehet megélni, de meg lehet gazdagodni" — idéztek egy neves szakembert.
Mindezeknek az elérésében a méhészklubtagság garanciát, rangsort jelent. Hivatalos megnyitó valószínûleg február 21-én délután 5 órakor ugyanott, amelyre minél több érdeklôdôt várnak. Javaslat hangzott el, hogy az erdélyi magyar méhészklub a hat éve elhunyt közismert kolozsvári szakember, Texe Imre nevét vegye fel.
A kolozsvári Római Katolikus Nôszövetség Szent Raffael-körének szervezésében, Krasznai Paula és Albert Júlia színmûvészek tolmácsolásában szerdán délután Balassi Bálint, Ady Endre és József Attila istenes verseibôl készült elôadásra került sor a szövetség Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai székházában.
Az egybegyûlt szép számú hallgatóságot Balogh Gizella tanárnô, a kör igazgatója üdvözölte, majd ezt Molnos Sára magyartanárnô hangulatteremtô elôadása követte, amelyben az értekezô a három nagy költô bensôséges világát fedte fel az érdeklôdôk elôtt. A tanárnô elôadásának üzenete egyértelmû volt: mindhárom költô megtalálta élete során Istent.
Az elôadás meghitt, családias hangulatához lényegesen hozzájárult a Báthory István Elméleti Líceum egyik mûkedvelô csoportja, a Báthory udvari zenészei.
Helyi adók és illetékek (I. emelet, 15-ös terem)
Hétfôn, kedden és szerdán 8.00–11.30 és 12.00–14.00, csütörtökön 8.00–11.30 és 12.00–16.00, pénteken 8.00–11.30 és 12.00–13.00 óra között.
Házak, telkek, személygépkocsik után járó adók (I. emelet, 21-es terem)
Hétfôn, kedden és szerdán 8.00–11.30 és 12.00–14.00, csütörtökön 8.00–11.30 és 12.00–16.00, pénteken 8.00–11.30 és 12.00–13.00 óra között.
Az ezredvég hûvösen modern racionalizmusának korában még a mûvészetek terén sem hódítottak az érzelmek. Sôt, némelyek egyenesen megmosolyogtató csökevényként könyvelték el esetleges jelenlétüket. De mint minden hatásnak, ennek is megvolt az ellenhatása. És akkor jön egy egészen ifjú ember, egy festô, és elkezd posztmodernül érzelmeskedni. Azaz: mer rácsodálkozni a természetre. Mer érzelmileg, méghozzá erôteljesen érzelmileg viszonyulni egy tájhoz, meri felfedezni annak szépségeit. A modern mûvészetbôl kiiktatott, sôt, kiátkozott szónak, a szépségnek, s persze a fogalomnak, amelyet takar, mer ismét polgárjogot szerezni. A legmodernebb formanyelven, de érzelemdúsan. Elsô megközelítésre nonfiguratívnak tûnô, foltszerû színsziporkái mögül lassan felsejlik a táj: a fényben megcsillanó víztükör, a lombok sûrûjébe veszô vagy azon áttörô napsugár, a szél borzolta levelek, a naplemente beragyogta erdô. S a fények és árnyak eme vég nélküli táncában, amelyet oly ôszinte csodálattal és színgazdagsággal jelenít meg a mûvész, újra felfedezünk egy valamikor nagyon divatos irányzatot, az impresszionizmust. Amelynek huszonegyedik századi reneszánszát ez a nagyon fiatal, mindössze harminckét éves kolozsvári festô, Claudiu Presecan bátran vallja és vállalja. A maga sajátos eszközeivel, dinamizmusával, mûvészi spontaneitásával, az ôszinte rácsodálkozást követô lendületes festôi megnyilatkozásával, amelynek legújabb eredményeit most megnyílt kiállítása összegzi.
Fiatal kora ellenére Claudiu Presecan rendkívül gazdag mûvészi múlttal rendelkezik. 1994-ben végzett a Ioan Andreescu Képzômûvészeti Akadémia festészeti szakán, majd Hollandiában, Litvániában, az Egyesült Államokban és Olaszországban szerzett újabb tapasztalatokat. 1994 óta egyéni kiállításai voltak Kolozsváron és Temesváron, valamint Németországban és Dél-Afrikában. De munkái szerepeltek, többek között, a Pécsi Galériában, az edinburghi nemzetközi fesztiválon, az amszterdami Aschenbach Galériában, valamint Törökországban, Svájcban, Kanadában, Olaszországban.
Claudiu Presecan kiállítását szerda délután a Mûvészeti Múzeum igazgatónôje, dr. Livia Drãgoi nyitotta meg. Méltatta a festô eddigi, rendkívül gazdag tevékenységét, és utalt a munkáira olyannyira jellemzô impresszionisztikus hatásra.
A tárlat, hétfô és kedd kivételével, naponta 12–19 óra között tekinthetô meg a Mûvészeti Múzeum földszinti termeiben.
legújabb, január 10-i számában Szôcs István ÚjraOLVASÓlámpája, többek között, a nyelvi öngyilkosság tényére világít rá. Szilágyi Júlia Palocsay Zsigmond emlékét idézi a költô posztumusz kötetének megjelenése ürügyén, de nem csak. Verset Mezey Katalintól, Király Zoltántól és Papp Attila Zsolttól olvashatunk, prózát Sigmond István és Farkas Wellmann Endre közöl. Csetri Elek gr. Gyulai Lajost, a naplóírót mutatja be. Lajosi Krisztina tanulmányának címe: Párbeszéd vagy párbaj a mai magyar irodalomtudományban. „Állítólag ilyenkor, amikor fordul az esztendô, mint amikor a sebek gyógyulnak, javul a Föld, a világ helyzete, általános közérzete. Ez ugyan most nem nagyon látszik meg, de igaz lehet" — írja Lászlóffy Aladár Százéves jövendôrontójában. Terényi Ede pedig a zene nappalairól, éjszakáiról elmélkedve úgy véli: „Az újabb, most soron következô kétszáz év NAPPALA bevilágíja azt, amit a hosszú éjszaka megálmodott, felragyogtatja mindazt, amit ez az éjszaka a világra szült, hogy ismét „Nap legyen a lelkünk, s fény az álma".
— 1943. november 22-én Józsa Béla író, kommunista politikus a Zápolya (Dosztojevszkij/Traian Mosoiu) utcai katonakórházban belehal a rendôrségi vallatás nyomán elszenvedett bántalmakba;
— 1944. március 19-étôl kezdve Magyarországra bevonulnak a német csapatok;
— 1944. március 27-én vonulnak be a német csapatok Kolozsvárra;
— 1944. május 3-án kezdôdik a városban a zsidók (több mint 16 000 személy) gettóba gyûjtése;
— 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a fôtéri templomban mondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt.
A felekezetközi magánegyetem építési folyamatát kezdettôl fogva nagy figyelemmel követte a romániai magyarság. A közel másfél éves kezdeményezés ma már tényleges egyetemépítéssé nôtte ki magát. A Sapientia Alapítvány által irányított egyetemépítési munka eredményeként a 2001 ôszén kezdôdô tanévben — talán — az elsô szakokon beindulhat az oktatás. Tonk Sándor kuratóriumi elnököt az akkreditációs bizottság közelgô ülésének várható eredményérôl, valamint az eddigi tapasztalatokról kérdezte a Szabadság.
— Néhány nappal ezelôtt Csíkszeredában történt meg az akkreditációs bizottság elsô helyszíni ellenôrzése. Féléves várakozás után végre úgy tûnik, hogy elindult a folyamat, amelynek során felsejlik az elsô egyetemi szak beindításának lehetôsége. Maga az akkreditáció hosszú, többszakaszos folyamat, amelynek elsô lépése mindenképpen a bizottság helyszíni szemléje. A Csíkszeredába kiszállt bizottság azt mérte fel, hogy az ideiglenes mûködési engedélykérelemben elôterjesztettek megfelelnek-e a valóságnak: ténylegesen tudjuk biztosítani a mûködéshez szükséges feltételeket, rendelkezünk-e azzal az oktatói testülettel, amely a munkát elkezdheti. Érzésem szerint jó eredménnyel zárult ez a szemle.
— Mennyire nehezíti meg az akkreditációs folyamatot az a késôbbi kijelentés, hogy román nyelven oktató szak nélkül nem indulhat egyetem?
— Kissé megzavarta a helyzetet Mihãilescu professzor kijelentése, de úgy hiszem, hogy félreértésrôl van szó. Ugyanis ilyen törvényes elôírás nem létezik. Az akkreditációs törvény azt szögezi le, hogy abban az esetben kötelezô a román nyelven oktató szak, ha két egyetem egyesül, vagy egy mûködô egyetem szétválik. A mi esetünkben nem errôl van szó. Az alapítvány egyelôre szakokra, nem pedig egyetemre kéri a mûködési engedélyt. Szeretném hangsúlyozni: ettôl függetlenül Csíkszeredában meglehetôsen elôrehaladott állapotban van egy román nyelv és irodalom szak akkreditációs iratcsomójának elôkészítése. Mi ezt eredetileg is beterveztük a majdani egyetem struktúrájába.
— Mikorra várható az akkreditációs bizottság döntése?
— Január 26-án tartják a bizottság következô ülését. Minden reményünk megvan arra, hogy a döntésben nem fog szerepet játszani az említett zavarkeltô kijelentés. Köztudott, hogy a kormánypárt, illetve maga a miniszterelnök ilyen irányú megnyilatkozása egyértelmû volt. Adrian Nãstase kimondta, hogy magyar nyelven mûködô magánegyetem ellen pártjának nincs kifogása. Én ezt úgy értelmezem, hogy ez a kormány zöld utat enged munkánk számára.
Eddig 6 szakra nyújtottuk be az ideiglenes mûködési engedély-kérelmet. Pillanatnyilag azt várjuk, hogy a többin is elkezdôdik az ellenôrzés, amely ha reményeink szerint történik, akkor az ôsszel a magánegyetem csíráját jelentô elsô szakokon elkezdôdhet az oktatási tevékenység.
— Hogyan halad a felkészülés?
— Ilyen téren jól haladunk. Az oktatási helyszíneken igyekeztünk megteremteni a feltételeket. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem építésével párhuzamosan, testvérintézetünkön, a Partium Keresztény Egyetemen is újabb szakok beindítását kérelmezték. Ezt azért emelem ki, mert eléggé gyakran felmerül a két intézmény közötti viszony kérdése. Emlékeztetnék: szerzôdést kötöttünk a Partium Keresztény Egyetemmel, hogy az EMTE törvényes elismerése után a két egyetem egyesülni fog valamilyen formában, és egyetlen magyar magánegyetemként mûködik.
— Miért épp az Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevet választották?
— Úgy éreztük, hogy más különösebb megjelölés nélkül is, ez az elnevezés megfelel a célnak, ugyanis pontosan fedi azt az elgondolást, amelynek alapján építkezünk és tervezünk. A Székelyföldtôl a Partiumig terjedô, vagyis erdélyi tudományegyetemet építünk.
— Beindult már a háttérintézmények — könyvtárak, bentlakások, kutatási mûhelyek — kiépítése?
— A folyamat, amelynek végén ezek az intézmények létrejönnek, beindult. Elsô lépésként két pályázatot hirdettünk meg — egy doktorit (PhD) illetve tudományos kutatóit. E pályázatok elsôdleges, nem titkolt célja az, hogy a magánegyetem számára szükséges oktatói utánpótlást biztosítsuk. Az oktatói kar személyi utánpótlása sok esetben komoly gondot okoz számunkra. Vannak szakok, ahol nagyon nagy hiányok tapasztalhatók. Bár a doktori képzés legalább három éves —, tehát nem biztosít azonnali hiánypótlást — el kell kezdenünk, azért, hogy legalább néhány év múlva számolhassunk olyan fiatalokkal, akik adjunktusi szinten be tudnak kapcsolódni az egyetemi munkába. Addig vendég- illetve társult tanárokkal kell megoldanunk az oktatást, de tudatában vagyunk annak, hogy igazi egyetemet csak saját oktatói testülettel lehet építeni.
A tudományos kutatói pályázat célja is a tehetséges fiatalok felkutatása, támogatása és a majdani tevékenységbe való bevonása. Az ösztöndíjjal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy ezek a fiatalok itthon találjanak értelmes munkát, amely megélhetésüket biztosítsa. Valljuk be: a korábbi gyakorlat, miszerint a tehetséges fiatal végzôs diák tanársegédként az egyetemen maradt, nem volt a legszerencsésebb. Ahhoz, hogy valaki tényleg alkalmassá váljon az egyetemi munkára, ahhoz elôször a tudományos kutatásban is részt kell vennie, tapasztalatot kell szereznie.
— A pályázatok és egyetemi tanári tapasztalata alapján, hogyan látja: van kellô tartalék, a romániai magyarság önerôbôl biztosítani tudja a tudományos kutatói és oktatói tevékenység fenntartását?
— Határozottan állíthatom, hogy igen. A pályázatok kiértékelése folyamatban van, de már a számbavétel is bizonyította, hogy jelentôs tartalékaink vannak. Ugyanezt tapasztaltam tanárként, valamint az ösztöndíjtanácsban is. A középnemzedék — amelynek feladata lenne a tanszékek, szakok megszervezése — tekintetében áll rosszul a romániai magyarság, ez fogyatkozott meg leginkább az ismert okoknak köszönhetôen. A fiatalok tekintetében sokkal jobban állunk.
— Milyen szakterületek iránt legnagyobb az érdeklôdés?
— Ezt még nem tudom pontosan megmondani. Eddig azt tapasztaltam, hogy eléggé széles skálán mozog az ifjúság érdeklôdése, majdhogynem minden szak lefedhetô. A pályázatok kiértékelése után talán majd tisztább rálátásunk lesz.
A szennyes fehér, szürke foltos, szelíd szemû kóbor szuka tízemeletes tömbházunk mögé, a szemeteskukák mellett kölykezett. Késô ôsz volt már. A lépcsôházi gyermekek gondozásba vették a dundi, töltött káposzta töltelék formájú apróságokat. Ahol gyerekek vannak, ott mindig akad játszótársa a kutyakölyköknek. Még Konrad Lorenz is azt állítja, hogy valószínûleg az ôsember kislánya cipelte haza az elsô árva, éhségtôl nyivákoló kiskutyát, amíg az apja vadászott, és az anyja édesgyökeret gyûjtögetett. Csakhogy a közösségi élet más törvényeket diktál, amirôl a mai gyereknek még fogalma sincs.
A kislányok és kisfiúk kuckót építettek a szukának. Óriási kartondoboz került, kidobott szônyegdarabok, pokróc, még vörös paplant is terítettek az improvizált kutyaólra, nehogy a csípôs reggeli szél megártson a kicsinyeknek. Az ólat körülrakták téglákkal, hogy a világot felfedezni kész, kíváncsi kiskutyusok nehogy elkóboroljanak. S a kis dundik szaporán nôttek, mit sem sejtve kilátástalan jövôjük felöl. A gyerekek pedig úgy vélték, hogy ezek a tömbház kutyái, ôk vigyáznak rájuk.
Egy szép napon eltûnt az egyik kölyök. A legszebb. Az anyjára hasonlított, ugyanolyan szürke foltos, szelíd szeme volt. Biztos ellopták! Közben beállt a kegyetlen hideg. A kutyaólra még egy ócska pokrócot terítettek a gyermekek. Az ól elôtt az ennivalós doboz sem volt mindig üres. A szuka nem éhezett. Jól ismerte jótevôit, követte is volna ôket, de mindig visszaparancsolták a helyére. Én is örökbe szerettem volna venni egy kölyköt, de a családom lebeszélt róla, pedig az állatorvos tanácsát is kikértem, aki szigorúan kikötötte, ha mégis elhatároznám magam, elôbb feltétlenül nála jelentkezzem a kutyakölyökkel. Aztán sorban mind eltûntek a kutyusok. A kedvencem, a fekete foltos is. Utolsónak egy tiszta fekete maradt, már egész nagyocska volt, ezt a gyerekek pórázon vezették.
Aztán egyik reggel, amikor kinéztem az ablakon ott keresgélt a garázsok körül. Nem volt már gömbölyû, mint a töltelék; megnyúlott, fekete szôrû, csapzott, gondozatlan kóbor kutya szaglászott. Végül ô is eltûnt.
A karton kutyaólat elmosta az esô, a vörös paplan lekerült a pincejáratba, a gyerekek sem játszottak többé a hátsó udvaron, a sok csokispapír, a téglák és a kartondarabok szétszóródtak a bokrok között.
Csak a szuka vette komolyan a barátságot. Ô nem tágított. Beköltözött a lépcsôházba. Ha már nincsenek a takaros kis kutyus játékszerek, ez a szennyes fehér, csapzott szuka is megfelelt a gyermekeknek. Madzagot kötöttek a nyakára, Bettinek szólították, a szelíd állat meg hûségesen követte ôket. Amíg a kisfiúk, kislányok iskolában voltak, Bettike hol az egyik, hol a másik emeleten aludt egy-egy lábtörlôn. Vagy éppenséggel a belsô pincelejáratban. Ha valaki elment mellette barátságosan csóválta a farkát. Jóltáplált lett, és megnôtt a biztonságérzete. Boldog volt. A vasrácson könnyen átbújhatott, ha a pince lépcsôjén akart aludni, a tömbház ajtaja pedig mindig nyitva áll. Nincs kapucsengô, és biztonsági zár. Valahányszor a lépcsôházban találtam, mindig lelkes és elégedett volt.
Egy szombat este, színházból hazaérve a küszöböm elôtt találtam. Egy margarinos-dobozba aludttejet tettem neki kenyérrel. Nem látszott túl éhesnek, de megette. Közeledtek az ünnepek. A gondnok hangját hallottam a lépcsôházban, a gyerekekre kiabált: „Mi van itt, állatkert?! Kifelé avval a kutyával!"
Karácsonyra elutaztunk. Rossz elôérzetem volt. A családom kinevetett: „Ne félj, a Bettikének olyan jó dolga volt az ünnepek alatt, csak kolbászt evett!"
Nem tudtak megnyugtatni. És amitôl féltem, bekövetkezett. Kartonpapírral elzárták a Bettike útját a pincelépcsô felé. A rácson cédula: „Akinek kutya kell, az vigye be a lakásába, nem tûrjük a mocskos, beteg kóbor kutyákat a lépcsôházban!". Döbbenten olvastam a kategorikus szöveget.
Egy reggel, munkába menet, a megállóig sem értem, amikor egy piszkos fehér, szürke foltos, sánta kóbor kutyát pillantottam meg. Alig vonszolta magát, a jobb hátsó lába mintha a farkához tapadt volna. Ez a Bettike! Megsimogattam a fejét, bánatosan nézett rám. A húsüzlet csak 9-kor nyit, villant át az agyamon. Egy doboz tejfeles túrót vettem neki, kibontottam, eléje tettem. Csak éppen belenyalt a tejfelbe, aztán otthagyta a dobozt, utánam jött, megpróbált utolérni. Nehéz lélekkel szálltam fel a buszra. Úgy döntöttem, délután elviszem az állatorvoshoz, és talán sikerül otthon kiharcolnom, hogy befogadjuk. Munkából hazaérve órákig kóboroltam a negyedben, nem találtam rá többé. „Hónapokig illúzióval etettük, most elkergettük — gondoltam keserûen —, pedig ugyanannyi szeretetet adott, mint — mondjuk — egy százmárkás pitbull"...
A hatalomváltást követô néhány hét alatt az utóbbi tizenegy év törvényhozási rekordjai dôltek meg: néhány nap alatt sikerült két törvényt is megszavazniuk a honatyáknak, és a hirtelen felértékelt szakbizottságokban folyó intenzív munka tanúsága szerint ez az ütem néhány hónapig folytatódni fog.
A kormánypárt legszebb Csipkerózsika-álmaiban sem kívánhatott ennél jobb felállást, miután kiderült, hogy kisebbségben fog kormányozni. A törvények elfogadásához szükséges parlamenti többség játékos könnyedséggel összejön, fenntartások nélkül mûködik a szavazógépezet, még akkor is, ha a kisebbik rossz támogatását felvállaló Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ úgy szavaz, hogy szavazótáborának igényeit nem mindig veszi figyelembe. Mint ahogyan az államosított ingatlanokról szóló törvény elfogadásánál történt. Az RTDP még az elôzô kormánykoalíció idején kiherélte a törvénytervezetet kénye-kedvére, és ezzel gyakorlatilag szentesítette a kommunista rendszer ingatlanelkobzásait. Hogy számunkra, magyarok számára milyen pozitívumot jelent az új törvény, nem tudom. Egy dolog bizonyos: ugyanaz a folyamat kezdôdött el, mint 1996-ban, amikor az RMDSZ úgy lépett be a kormánykoalícióba, hogy semmi garancia nem volt követeléseinek kiharcolásához. A képlet és a történelem ismétlôdik: ugyanaz a többségi román mentalitás és ugyanaz az RMDSZ szövetkezett velük ismét.
Nem véletlen, hogy a román lapok és a Nagy-Románia Párt gúnyolódik velünk: ismét kormánykoalícióban vagyunk, láthatatlan támogatóként. Az RMDSZ állítólag most az a kiskutya, amelynek egyelôre nem szabad csaholni. Ugyanazt tesszük, mint az elmúlt négy évben, annyi különbséggel, hogy magas rangú kománytisztviselôink száma a tavalyi 200-ról lecsökkent 30-40-re. Ez nagyon rossz üzlet mind az RMDSZ, mind a romániai magyarok számára.
Az RTDP-kormány elsô hat hónapja a külföld fele történô bizonyítással fog eltelni. A 180 nap alatt valószínûleg a helyi közigazgatási törvény elfogadásával kell beérjük, amit az elmúlt évek tapasztalata szerint nem lehet amúgy sem alkalmazni. Merô utópia abban bízni, hogy a mai nemzetállami keretek között a kétnyelvû tábláinkat nem fogják bemázolni, illetve valakit is elítélnek a tettesek közül. A vegyes lakosságú vidékek polgármesteri hivatalainak hivatalnok-állományát sem lehet egyhamar megváltoztatni, fôleg ott, ahol ezt eleve kizárja a polgármesterek túlfûtött sovinizmusa. Félô, hogy az RMDSZ–RTDP egyezmény ismét csak arra lesz jó, hogy néhány díszmagyarunk kormányhivatalokba kerüljön, vagy ott maradjon. A romániai magyarság lényeges problémáit éppen úgy nem tudják kezelni, mint az elôzô kormánykoalíció idején.
A mit miért kapunk kérdésére elôreláthatólag a következô négy évben sem kapunk választ. Ahogy telnek a hetek és hónapok, az is kiderülhet: az RTDP meggyôz néhány nagy-romániás honatyát, hogy iratkozzon át soraiba, így szerény támogatásunkra sem lesz szükség. Az RTDP és a kisebbségellenes román többség ismét megoldottnak tekinthet egy kényes kérdést: a magyarok úgyis hallgatnak, Nyugat és Amerika pedig természetesnek veszi, hogy a magyarok gondjait az új román hatalom is igyekszik megoldani. Autonómiatörekvéseink szép lassan feledésbe merülnek, néhány ember „felelôtlen illúziójaként", amit a mai román helyzetben „nyilván" nem lehet kivitelezni. A Kolozsváron 1992-ben elfogadott nyilatkozatra maholnap csak poros újságlapok hasábjai emlékeztetnek. Arra az RMDSZ-csapatra, amelynek többsége tisztában volt vele, hogy a romániai magyarság megmaradásának egyetlen lehetséges útja az önrendelkezés. A szép elképzelés a brassói kongresszuson meghalt, hiszen egyértelmû volt: érdekvédelmi szevezetünkben nincs annyi politikai akarat, hogy tûzön-vizen át harcoljon egy ilyen célkitûzésért. A sort folytatni lehetne, hiszen az elmúlt tíz év tanúsága szerint sokkal több kisebbségi elvárásunk volt, mint amirôl egyáltalán szót ejtettünk Bukarest törvényhozásában vagy nemzetközi fórumokon.
Marad a kérdés: meddig vállalja az RMDSZ a bábszerepet, és mikor nô fel végre a romániai magyarság reális elvárásaihoz?
Kolozsvár határában igen nehéz foglalkozássá vált a gazdálkodás. A város szemete egyre többször jut ki a termôföldekre, megkeserítve ezzel a földészek életét. Emellett ellenôrizhetetlenül elszaporodtak a mezei tolvajok, akik tavasztól késô ôszig dézsmálják a terményt. Az áldatlan állapotokról Bertalan Miklóst, a Hóstáti Gazdakör alelnökét kérdeztük.
Bertalan szerint a környezetszennyezés nem újkeletû, hiszen hosszú évek óta sokan ide hordják a háztartási hulladékot. A Szopori úton nagy halmokban gyûl a szemét, különösen az Eperjes nevû határrészben. A gazdák többször tettek már panaszt az illetékeseknél, de sajnos semmi érdemleges dolog nem történt. A földtulajdonosok megdöbbenésére sem a polgármesteri hivatal, sem a tanácsosok, sem a környezetvédôk nem veszik komolyan a városnak ezt a szégyenfoltját, amely napról-napra nô. Ipari hulladékok, falbontásból származó szemét mellett találunk olyan csomókat is, amelyeket minden bizonnyal helyi gazdák hordtak oda.
Bertalan Miklós szerint a polgármesteri hivatal már régóta táblákat kellett volna kitegyen, amely megtiltaná a szemét lerakását. Az embereket büntetéssel kellene elrettenteni az illegális szeméthordástól. A tiltó bírságoló felszólítást jól látható helyen kellene kitenni az út mellé. A gazdakör részérôl többször szóba jött egy határpásztor alkalmazása, azonban a gazdák nem tudtak megegyezni az anyagiakban. Nem hajlandók állandó jelleggel fizetni valakit, pedig egy ilyen pásztor személye elrettentené a szemetelôket és a mezei szarkákat egyaránt. Az önkéntesen vállalt ôrség nem vált be, hiszen az idôs, jobbára beteg emberek nem tudják ellátni ezt a feladatot. A rendôrség, illetve a polgármesteri hivatal ugyanakkor mossa kezeit: a mezô nem az ô hatáskörükbe tartozik...
A környék további égetô gondja a Békás patak medrének a kitisztítása. 1600 m patakot kellene kitakarítani, hogy nagyobb esôzések után a víz ne öntse el a környezô zöldségeseket. Eddig mintegy 200 m mederhosszúságot takarított ki a markológép, de kritikán aluli munkát végzett. A polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozna ez is, hiszen ô fizette a gépészt, aki keveset és rosszul dolgozott. Úgy tûnik azonban, a városháza nem törôdik a környék rendbetételével, pedig a gazdakör képviselôi több ízben is panaszt tettek a hivatalban és a prefektúrán. A környék gazdái éppúgy adófizetôi a városnak, mint a tömbházlakók vagy a belvárosiak.
Lemondott a Fehér Megyei Környezetvédelmi Hivatal igazgatója, Vasile Todea. Az igazgató szerdán nyújtotta be lemondását Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi miniszterhez. Todea a környezetvédelmi hivatal alkalmazott-létszámának harminc százalékos csökkentéséról szóló kormányhatározat elleni tiltakozásának adott hangot, és kijelentette, a környezetvédôknek egyre több a munkájuk, fôleg amióta a vízgazdálkodási rendszer is a környezetvédelmi hivatal hatáskörébe tartozik, ezért az elbocsátásokról szóló intézkedések a legrosszabbkor lépnek életbe.
A lemondott igazgató kijelentette, mivel Fehér megyében különleges problémák vannak a környezetvédelem terén, annál érthetetlenebb a kormány döntése. Todea politikai okokat is felsorolt döntésének alátámasztására: mivel ô a Demokrata Párt tagja, a választásokat pedig az RTDP nyerte meg, úgy vélte, távoznia kell hivatalából. A környezetvédelmi tárca illetékesei a napokban döntenek Todea ideiglenes utódjáról, míg a szabadon maradt tisztség törvényes úton történô betöltésére versenyvizsga alapján kerülhet sor.
Több romániai város polgármesteri hivatalait látogatják meg a dési városháza küldöttei a hét elején elkezdett körúton. Marius Pugna, a dési polgármesteri hivatal közigazgatási osztályának vezetôje lapunknak elmondta, a hivatalos küldöttség tagjai konzultálnak a meglátogatott városok önkormányzatainak vezetôivel, szakembereivel a közgazdálkodási ügyekben.
A dési küldöttség tagjai között vannak a városháza mûszaki osztályának vezetôje, valamint a polgármesteri hivatal alkalmazásában levô mérnökök és más szakemberek. Pugna azt is elmondta, hogy a küldöttség mindeddig meglátogatta Nagyszeben, Râmnicu Vâlcea, Urziceni, Brãila és Bukarest önkormányzatait. Az egyhetes körutat moldvai városokban folytatják, majd a hét végén érkeznek vissza Désre.
Más lakhely után kell nézniük azoknak az állami lakásokban bérlôként tartózkodó tordaiaknak, akik már nem teljesítik az állami lakás kiutalásához szükséges követelményeket. Az intézkedést röviddel azután léptetik életbe, hogy a Lakásgazdálkodási Hivatal tisztviselôi ellenôrzik a szociális lakásokat bérlô polgárok helyzetét, és átfésülik a bérleti szerzôdéseket tartalmazó iratcsomókat. A városháza illetékeseinek becslései szerint a kilakoltatási intézkedések március végétôl kezdôdhetnek el.
Tudor Stefãnie alpolgármester szerint az ellenôrzésre azért van szükség, mert panaszok érkeztek a városházára, miszerint nem minden esetben maradtak érvényesek azok a helyi tanács által megszabott követelmények, amelyeknek alapján a bérleti szerzôdéseket megkötötték. A városháza összesen 56 szociális lakás felett rendelkezik, amelyeknek bérleti díja jóval alacsonyabb, mint a tordai lakások bérletének piaci árfolyama. A helyi önkormányzat a bér összegének 90 százalékát állja, a bérlônek az összeg alig egytizedét kell kifizetnie.
Annak ellenére, hogy a kultúrotthon épülete évek óta befejezetlenül áll, a helyi önkormányzati döntéshozók szándékában áll a városi sportcsarnok felépítésének helyi alapokból történô finanszírozása. A polgármesteri hivatal illetékeseitôl megtudtuk, a sportcsarnok felépítésének munkálatai már az idén elkezdôdhetnek, a városgazdák szándékainak megfelelôen.
A tervet az alpolgármester terjeszti a helyi tanács elé, és amennyiben olyan döntés születik, hogy kiutalják az építkezés elkezdéséhez szükséges összegeket, nem csupán az építkezési engedélyeket és a tervrajzokat láttamozzák, már idén elkezdôdhet a sportcsarnok építése. Lapunk kérdésére az alpolgármester nem tudta felbecsülni az építkezés költségeit, amelyeket a helyi önkormányzatnak kellene állnia, és hangsúlyozta, az ifjúsági és sportminisztérium támogatására is számítanak.
A sportcsarnokot a tervek szerint a vegyipari líceum melletti üres telekre építenék. Amennyiben idén leteszik a sportcsarnok alapjait, újabb, minden bizonnyal évekig befejezetlenül álló intézményi épülettel gazdagodik a város. A kultúrházat — pénzalapok hiányában — nem sikerült befejezni, lyukas tetején keresztül minden esôzéskor befolyik a víz.
Az aranyosgyéresi utcák több mint felét takarították már meg a tavalyi évvégi választási kampány során nem arra kijelölt helyekre kiragasztott választási plakátoktól — tudtuk meg Radu Hanga polgármestertôl a városházán tartott heti sajtótájékoztatón. A polgármester elmondta, a helyi önkormányzat február közepét jelölte meg a falragasz-eltávolítási munkálatok elvégzésének határidejéül. Február 16-a utánra Hanga a polgármesteri hivatal ellenôreinek határozott fellépését ígérte, annak érdekében, hogy a falragaszokat illegálisan elhelyezô pártok, cégek és magánszemélyek távolítsák el saját plakátjaikat, hirdetményeiket. A polgármester elmondta, az aranyosgyéresi szervezetek és cégek ezentúl rendszeres tájékoztatásban részesülnek az önkormányzat részérôl a különbözô kereskedelmi, illetve reklámcélú hirdetmények kiragasztásának helyérôl.
Tordán ugyanakkor mind a választási plakátok, mind a magánszemélyek hirdetményei továbbra is ellepik a város épületeinek falait, a polgármesteri hivatal illetékeseinek ígéretei ellenére, miszerint a plakátokat a legrövidebb idôn belül eltávolítják.
A 2000-ik évre kiszabott adók és illetékek 99,7 százalékát vételezte be a dési polgármesteri hivatal illetékes osztálya — jelentette ki lapunknak Alexandru Pop, a városháza adóosztályának vezetôje. Pop kérdésünkre elmondta, az eredetileg tervezett 45,846 milliárd lejes költségvetésbôl 45,741 millárd már befolyt a városkasszába.
A legnagyobb összeget, 6,525 milliárd lejt az ingatlanokra kivetett adókból vételezte be a helyi önkormányzat, míg 1,476 milliárd lej a földterületek adójából származik. Az adók és illetékek nagyobbik része a Désen bejegyzett és tevékenységüket kifejtô jogi személyektôl, cégektôl került a város költségvetéséhez, mintegy 4,5 milliárd lej. Pop elmondta, hogy már elkezdôdött az idei évre kiszabott adók bevételezése is, és hangsúlyozta, hogy a désiek jól fizetô állampolgárok, és a nap szinte minden órájában sorok keletkeznek a hivatalnál.
Az adóosztály vezetôje hozzátette, 2000-hez képest az ingatlanokra kivetett adók 8 százalékkal csökkentek, és példaként elmondta, hogy egy háromszobás lakásra kivetett adó tavaly átlagban 856 ezer lej volt, idén pedig 811 ezer lejre csökkent. Csupán a személygépkocsikra kivetett adók emelkedtek: egy Dacia-tulajdonos 2000-ben még 90 ezer lejt fizetett, idén pedig 102 ezret kell lepengetnie.
A polgármesteri hivatal a közeljövôben létrehoz egy környezetvédelmi ellenôrzô csoportot. Marius Pugna, a helyi közigazgatási osztályának vezetôje, lapunknak elmondta: a környezetvédelmi ellenôrzô csoport munkáját a polgármesteri hivatal mûszaki szakosztálya fogja irányítani. Létrejöttét Ioan Ungur polgármester kezdeményezte.
Az új szolgáltatás célja a környezetszennyezés és hangszennyezés csökkentése. Pugna szerint a munkacsoport rendszeresen fogja ellenôrizni azokat a vidékeket, ahol az állattenyésztés következtében több szerves anyag halmozódik fel, és ellenôrzi, hogy az állati ürülék és más szerves anyagok raktározása milyen mértékben szennyezi a környezetet. Az ellenôrzô csoportnak hat tagja lesz, akik majd egyenruhát és megkülönböztetô jelet fognak viselni.
A tavalyi utolsó tanácsülésen született meg a döntés arról, hogy február 8-ra a hivatal versenytárgyalást ír ki a birtokában lévô szôlôsökre A résztvevôknek elôzetesen be kell nyújtaniuk ajánlataikat és bizonyítaniuk kell, hogy befizették a részvételi díjat illetve a garanciát.
Három, országosan körözött személy bukott le a Kolozs megyei rendôrség által az utóbbi napokban szervezett razziák során — tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón.
• Megyeszerte razziákat szervezett a rendôrparancsnokság. Az akció fô célja a körözés alatt levô személyek elfogása, a bûncselekmények megelôzése, a bûnesetek és a fekete kereskedelem feltárása, a valutaûzérek tetten érése, és a közlekedési szabályok betartásának ellenôrzése. 376 esetben róttak ki büntetést, melyek értéke meghaladja az 58 millió lejt. 39 millió lej és 50 ezer olasz líra értékben foglaltak le különbözô árukat. A közlekedés-rendészet alkalmazottai 15 esetben függesztettek fel hajtási jogosítványt, és 39 forgalmi engedélyt vontak be.
• Nyolc kéregetôt utasítottak ki Kolozsvárról, öt kiskorút adtak vissza családjuknak. Három országosan körözött személy bukott le. A diákotthonokban tartott ellenôrzés során 23 személyrôl derült ki, hogy illegálisan laknak ott. Nyolc moldovai fiatalember nem tudta igazolni, hogy mit keres Kolozsváron.
• Hat bûnesetet fedtek fel a rendôrség dolgozói. Ezek közül kettô közlekedési kihágással, kettô pedig bûncselekményekkel volt kapcsolatos. Két esetben a gazdasági rendôrség kezdett nyomozni.
• Több olyan személyt tartóztattak le és küldtek bíróság elé, akiket már a tavaly óta körözött a rendôrség. Az akciót, melyben 108 rendôrségi alkalmazott vett részt, a parancsnokság sikeresnek véli.
Régi vágyuk teljesül tavasszal a szamosújváriaknak. Amint azt a helyi RomTelecom illetékeseitôl megtudtuk, április folyamán hozzálátnak a digitális telefonhálózat bekötéséhez.
Jelenleg 2300 szamosújvári elôfizetôt tartanak nyilván, de a tavasszal sorra kerülô beruházások urán számuk 4500-ra emelkedhet. A RomTelecom helyi munkaalakulatának dolgozói már megkezdték az elôkészületeket a beruházás végrehajtásához.
A Szamosújvár környéki Nagyiklód és Szék községek lakosai már évek óta élvezik a digitális telefon szolgáltatásait.
Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter azzal számol, hogy Romániában az infláció üteme a tavalyi 40,7 százalékról idén 20–25 százalékra mérséklôdik, miközben a GDP rekordmértékben, 4–5 százalékkal nô.
Tãnãsescu elmondta, hogy jövô heti washingtoni útja során megbeszélést folytat az új román kormány gazdasági programjáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országfelelôsével.
Az infláció és a GDP növekedésének az alakulása kulcsfontosságú a balkáni ország és a nemzetközi pénzügyi szervezet új hitelmegállapodása szempontjából. A jelenlegi, 540 millió dolláros készenléti hitelkeret februárban jár le. Ez lesz az ötödik olyan hitel, amelyet nem sikerült teljes egészében kimerítenie Romániának. Az 540 millió dollárból Románia csupán 187 millió dollárt hívhatott le, mivel számos területen nem tudta teljesíteni a feltételeket.
A román pénzügyminiszter azt mondta, hogy a 2001. évi költségvetési tervet februárban terjesztik a kabinet elé. Hozzátette: a büdzsé hiánya jelentôs lesz, de adatokat nem közölt.
A hírügynökség emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a kormányprogram szerint a konszolidált költségvetési hiány a GDP 4 százaléka körül alakul a tavalyi 3,6 százalékos deficit után. Tervek szerint a hiány 2002-tôl 3 százalékra mérséklôdik.
Szakértôk szerint a költségvetési hiány kiemelt téma lesz majd a pénzügyminiszter és az IMF illetékeseinek találkozóján, mivel a pénzintézet legfeljebb 3 százalékos deficitet engedélyez.
Az elmúlt napokban 45 romániai Internet-szolgáltató cég (ISP — Internet Service Provider) megállapodást kötött a monopolhelyzetben levô RomTelecommal. Ennek értelmében reggel hét és este tíz között mintegy7800 web-kapcsolatot biztosító telefonszám esetében az ár felére csökken. A dial-up számok tulajdonosa, többek között, a MobiFon (körülbelül 5000 telefonszám), FX Internet, PcNet és Kappa.
Daniel Constantin, a telefontársaság képviselôje elmondta: megtörténhet, hogy februárban a RomTelecom újabb 40–50 Internet- szolgáltatóval köt egyezményt.
Keddrôl szerdára virradó éjjel a Szatmár megyei petei vámnál egy tonnányi csirkecombot koboztak el. A szállítmány írországi eredetû és Magyarországon vásárolták román állampolgárok — adta hírül a Mediafax. — A vámosok az árut egy török sofôr által vezetett, harminc besztercei és kolozsvári személyt szállító buszban foglalták le. Az igazolópapírok nélküli árut a Szatmár megyei Állategészségügyi Igazgatóság savval fogja megsemmisíteni és a megyeszékhely szeméttelepén fogja elásni. A vámosok akciójának indoka: a kergemarhakór miatti veszély következtében tilos minden, az Európai Unió országaiból származó bármiféle hús, hentesáru vagy húskonzerv behozatala.
Csütörtökön ismét drágult az amerikai könnyûolaj a szabadpiacon, miután szerdán több mint egy dollárral olcsóbbodott — mert némi izgalom után az OPEC csak a várt napi 1,5 millió hordóval csökkentette termelését —, és csütörtökön a magukat túlvállaló befektetôk kénytelenek voltak fizikai vásárlásokkal pótolni a hiányokat.
Közép-európai idô szerint csütörtök reggel 29,76 dollár volt — a szerda reggeli 30,20 dollár helyett — a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate könnyûolajfajta hordója februári szállításra a New York-i árupiac (NYMEX) folytatódó szingapúri elektronikus kereskedésében, 16 centtel drágább a szerdai New York-i zárónál. Szerdán 29,60 dolláron zárt New Yorkban ez a kontraktus, 69 centtel olcsóbban, mint kedden.
Az európai szabadpiaci referenciatípus, az északi-tengeri Brent könnyûolaj szerdán 24,79 dolláron zárt a londoni nemzetközi olajtôzsdén (IPE) márciusra, 73 centtel olcsóbban, mint kedden. Kedden 54 centtel olcsóbbodott ez a határidô.
A lengyel kormány május–júniusban nyilvános kibocsátásban további 20 százalékát értékesíti a Telekomunikacja Polska SA telefontársaságból.
A kibocsátás egyharmadát, a lengyel telefoncég több mint 6 százalékát, a France Télécomnak tartják fenn — mondták a francia távközlési vállalathoz közel álló bennfentesek csütörtökön. Tavaly júliusban a France Télécom, konzorciumban Jan Kulczyk lengyel milliárdossal, már a TPSA 35 százalékát megszerezte.
|
Váltóiroda |
Márka (Vétel/Eladás) |
Dollár (Vétel/Eladás) |
|
Carpatica Kereskedelmi Bank (bankközi) |
12 534/12 677 |
26 155/26 410 |
|
(valutabeváltó) |
12 300/12 650 |
26 000/26 500 |
|
Macrogroup |
12 600/12 700 |
26 050/26 150 |
Az utcai pénzváltóknál a forint 90/92, a márka 12 600/12 800, a dollár pedig 26 400/26 600 lejbe került.
Január 19., péntek
A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 német márka = 12 660 lej,1 USD = 26 290 lej.
Adrian Nãstase román miniszterelnök csütörtökön felmentette tisztségébôl Constantin Badeát, a román közszolgálati hírügynökség, a Rompres vezérigazgatóját.
A döntés okairól szóló közlemény szerint a vezérigazgatót „fôként a hírügynökség rendelkezésére álló alapokkal való hiányos gazdálkodás" miatt mentették fel. Ezekre a hiányosságokra az állami számvevôszék több alkalommal is felhívta a figyelmet.
A közlemény példaként említette, hogy a hírügynökségnél nem használták azt az adatelosztó berendezést, amelynek 1997-ben történt felszerelése 1 millió dollárba került a költségvetésnek.
Megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselôház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselô tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselôházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselô kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Amint arról a Szabadság többször is tudósított: megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó elôírásai.
Tegnap a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt képviselôi felszólították a kormányt, hogy a helyi közigazgatási törvény életbe lépése után maradéktalanul tartsák tiszteletben az említett rendelet, illetve a köztisztviselôk jogállását szabályozó törvény elôírásait. Vegyék figyelembe, hogy mindkét jogszabály védi a köztisztviselôket attól, hogy a hatalomváltás következtében bárki is politikai kritériumokat szem elôtt tartva leváltsa ôket.
Valeriu Stoica, az NLP alelnöke szerint a helyi közigazgatási törvény alkalmazása összhangban kell hogy legyen más törvényekkel is. — Az RTDP-nek nagyon jó elképzelései vannak, a bajok ezeknek a gyakorlatba ültetésével kezdôdnek — mondotta Stoica. Hangsúlyozta: a minisztériumok átszervezése ürügyén nem szabad veszélyeztetni a köztisztségviselôk állását.
Ioan Onisei demokrata párti képviselô reményét fejezte ki, hogy nem fordul elô az, ami a rosszemlékû Vãcãroiu-kormány idején szomorú gyakorlattá vált. — Kihasználva a törvény elôírásait, miszerint a prefektusok felfüggeszthetik tisztségükbôl a polgármestereket, sok RTDP-s prefektus politikai megfontolásból tucatszámra cserélte le az akkori demokrata ellenzék polgármestereit.
Victor Hrebenciuc, az RTDP képviselôházi frakciójának vezetôje cáfolta, hogy a Vãcãroiu-kormány idején az RTDP-s prefektusok visszaéltek volna tisztségükkel. Ugyanakkor hangsúlyozta: a helyi közigazgatási törvény megfelel az európai normáknak, az RTDP ezért is szorgalmazta ennek mielôbbi elfogadását.
A Szabadság Ráduly Róbert Hargita megyei képviselôtôl megtudta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselôház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettôt pedig jobb formában. A képviselôházi változat szerint használható az anyanelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illetô egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. A szenátus változata sok vonatkozásban eltért az eddigi gyakorlattól: drasztikusan akarta csökkenteni az önkormányzati alkalmazottak számát, a megyeszékhelyen kettô helyett csupán egy alpolgármestert ír elô, a megyei tanácsok alelnökeinek számát kettôrôl egyre csökkentette.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában példa nélkül állónak minôsítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény — az új oktatási törvény mellett — az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára.
Az új kormánynak nem érdeke felülbírálni a köztisztviselôi státust, és nem célja a köztisztviselôi vizsgával rendelkezô vezetô beosztású állami alkalmazottak politikai kritériumok alapján történô leváltása — nyilatkozta csütörtökön Adrian Nãstase miniszterelnök, és hozzátette: kormánya meg fogja tartani megyei szinten is a jó szakembereket. — Nem fogunk senkit sem leváltani csak azért, hogy egy bizonyos politikai klientúra ilyen irányú igényeit kielégítsük — mondta Nãstase, de figyelmeztetett is egyben: az átszervezések során egyes minisztériumokban — az államminiszteri funkciók megszüntetésének mintájára — állások fognak megszûnni.
Az Európai Unió Romániáért felelôs tárgyalóbiztosa, Enrico Pasquarelli tegnap hírügynökségeknek kijelentette, hogy Romániában az egyik problémát az okozza, hogy hiányzik a törvényhozás állandósága, szilárdsága. Azokkal a miniszterekkel folytatott tárgyalásai során, akik Románia európai uniós csatlakozásáért felelôsek, bemutatta az ebben az évben sorra kerülô tárgyalásokhoz kapcsolódó témákat, hangsúlyozva, hogy a külkereskedelemben „jó pontozást" ért el az ország, a mezôgazdaság és környezetvédelem tekintetében azonban továbbra is nagyok a lemaradások. A legfôbb probléma azonban a törvényhozásban alakult ki amiatt, hogy az egyes gazdasági területen megvalósított fejlôdést valósággal „lerombolják" az utólagos és egymással ellentmondásos döntések, jogszabályok. Ami a gyermekvédelmet illeti, Fokion Fotiadisz, az EU-küldöttség vezetôje szerint az új gyermekvédelmi hivatal megszervezése ígéretesnek mutatkozik.
Adrian Nãstase miniszterelnök jövô héten Brüsszellbe látogat, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamentbe, ahol találkozni fog az Európai Bizottság elnökével, Romano Prodival és Günter Verheugennel, az EU-bôvítésért felelôs biztossal. A román kormányfô bemutatja majd az új kormány programját, és tudomására hozzák ennek támogatásának mértékét.
Ma került sor a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának rendkívüli országos értekezletére, amelynek legfôbb napirendi pontja a párt új elnökének megválasztása. A pártelnöki tisztség Ion Iliescu lemondásával üresedett meg, aki államfôi megválasztását követôen volt kénytelen lemondani pártfunkciójáról. Az RTDP ideiglenes vezetését Adrian Nãstase kormányfô vette át.
Megfigyelôk szerint Nãstasénak minden esélye megvan arra, hogy megmaradjon a párt élén, maga Ion Iliescu is ôt javasolta erre a tisztségre. Jelen pillanatban egyetlen ellenjelöltrôl sem tudni, senki sem gondolja ugyanis komolyan, hogy esélye lehet Nãstaséval szemben.
Adrian Nãstase korábban is vezette már a pártot ügyvezetô elnöki minôségben 1992–1996 között, ekkor az elnök Oliviu Gherman volt. Az elmúlt idôszakban is fontos pozíciót, az elsô alelnöki tisztséget töltötte be, és az egyik legbefolyásosabb politikusnak minôsült az RTDP-ben. Sajtókommentárok szerint a pártelnöki és kormányfôi tisztségek megszerzésével Nãstase nemcsak nagy hatalomra tesz szert, de biztosíthatja a kormányzás koherenciáját. Nem fordulhat többet elô, hogy a kormány alá legyen rendelve a párt vezetôségének — idézi az 1996 elôtti állapotokat felelevenítô Nãstasét a Mediafax. Fennáll viszont az a veszély is, hogy így a politikai és gazdasági döntéshozatal „átköltözik" az RTDP székházába.
A rendkívüli országos értekezleten módosítják a párt statútumát is, újralétesítik a pártfôtitkári tisztséget (erre a legesélyesebb Cosmin Gusã egykori kolozsvári újságíró, a bukaresti Jurnalul társaság igazgatója), megnövelik az alelnökök számát és megszüntetik az — állítólag Nãstasénak „kitalált" — elsô alelnöki tisztséget. A javaslat épp a kormányfôtôl származik, és sok ellenkezést váltott ki. A Mediafax úgy tudja: Nicolae Vãcãroiu, a szenátus elnöke pályázott az elsô alelnöki tisztségre. Egyes sajtókörök szerint Vãcãroiu a párt elnöki tisztségét is meg akarta pályázni. A szenátus elnöke azonban cáfolta a hírt, miszerint elsô alelnöki, vagy elnöki ambíciókat táplált volna.
A hírügynökség szerint az értekezleten elôkészítik az RTDP egyesülését az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Párttal, amellyel választási szövetséget kötöttek. A tervek szerint a párt ezt követôen Román Szociáldemokrata Párt néven futna.
A kormány tegnapi, estébe nyúló ülésén újabb prefektusok és alprefektusok kinevezésérôl volt szó, lapzártánkkor még tartott a tárgyalás. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselôházi frakciójának vezetôje a Szabadságnak elmondta, arról volt szó, hogy a z RMDSZ által javasolt öt magyar alprefektusból (a következô megyékben: Szilágy, Maros, Hargita, Szatmár és Kovászna) legalább négyet kineveznek. A jelek szerint csupán Kovászan megyében merültek fel problémák. Ami Maros megyét illeti, ott nem is vonták vissza az alprefektust, ezt a tisztséget jelenleg is Burkhart Árpád tölti be.
„Az RMDSZ minimális kötelezettséget vállalt, ezt teljesíteni is fogjuk mindaddig, amíg az aláírt megállapodás érvényesül. Úgy tûnik, cserében hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az RTDP valóban az európai integráció útján induljon el. Ebben az esetben tagadhatatlanul bizonyos bizalmat elôlegeztünk, de nincs más választásunk, nekünk annak érdekében kell cselekednünk, hogy az európai integráció folytatódjék" — hangsúlyozta.
Markó határozottan cáfolta, hogy a nyilvánosságra hozott megállapodás mellett bármiféle titkos egyezség létezne a két szervezet között. Elmondta, hogy létezik egy függelék emlékeztetôk formájában, amelyet az RMDSZ állított össze és adott át az RTDP-nek.
Az emlékeztetô a megállapodás tételeit fejti ki. Így például a megállapodás csak a magyarok által is lakott térségek regionális fejlesztésének támogatásáról szól, s az emlékeztetôben az RMDSZ kifejtette: prioritásnak tekinti a Hargita, a Kovászna, a Bihar megyei gázelosztó hálózat kiépítését, a Szilágy megyei ivóvízellátás megoldását, a székelyföldi úthálózat rehabilitációját.
Hasonló emlékeztetô készült az oktatásról, a sajtóról, és az RMDSZ összeállította azoknak a magyar nemzetiségû szakembereknek a listáját is — igazgatók, fôtanfelügyelôk, fôtanfelügyelô-helyettesek, tisztségviselôk —, akik nem politikai kinevezettként dolgoznak szakterületükön.
„Elvi kifogásokat nem emeltek, de ami a megoldásokat illeti: hogyan, mikor, mennyi pénzbôl, azt pontról pontra le kell tárgyalni, s a tárcákkal kell megoldást találni. A szakembereket illetôen pedig az a megegyezés született, hogy ha más törvényességi probléma nem merül fel, a helyükön maradnak" — mondta Markó.
Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a román–magyar együttmûködést illetôen az RTDP-nek ma már könnyebb dolga van, hiszen — szavai szerint — „az elmúlt négy évben a koalíció elvitte a nehezét, a mentalitásváltás félig-meddig már végbement. A jég már megtört, még ha itt-ott úszkálnak is jégtáblák." Teljes bizalmat egyelôre, természetesen, nem tud adni a romániai magyar közösség.
„Elég csak arra gondolni, hogy azok, akikben az elmúlt négy évben bíztunk, most csúnyán becsapnak. A teljes bizalomra még nem adtak okot román partnereink. De bízhatunk-e abban, hogy a többség mentalitása megváltozik, s már nem akarja felszámolni, asszimilálni a kisebbséget. Az érzelmeket a tények változtatják meg, és a bizalmat is a tények teremtik meg" — szögezte le.
Adrian Nãstase miniszterelnök szerint az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei között kialakult együttmûködés tette lehetôvé a két politikai alakulat országos szintû megállapodását.
A miniszterelnök a bukaresti Adevãrul címû román lap csütörtöki számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy ez az együttmûködés nem szül olyan elégedetlenséget az RTDP táborában, ami a tagság egy részét a szélsôségesen nacionalista Nagy-Románia Párt irányába vinné.
Emlékeztetett arra, hogy a helyi szintû együttmûködés a tavaly júniusi közigazgatási választás után kezdôdött.
— Akkor értettük meg, hogy a pártközpontban talán torzítottan látjuk a helyzetet, a dolgok egészen másként állnak a helyi szervezetek szintjén — mondta.
A miniszterelnök szerint az a felhívás, amelyet nyolc Kovászna és Hargita megyei román civil szervezet tett közzé a napokban az ott élô románokat fenyegetô veszélyrôl, csak az „ottani közösség egy szegmensének véleményét tükrözi, nem az egész közösségét". Mint mondta, az RTDP helyi megyei szervezeteinek képviselôi felhívták a figyelmét arra: a magyar veszélyt emlegetô civil szövetségek vezetôi között a Demokrata Párt és a Román Nemzeti Egységpárt tagjai találhatók.
— Természetesen, az általunk választott megoldást az is befolyásolta, hogy milyen eredményt értünk el a törvényhozási választáson. Ha 60 százalékot szereztünk volna, másként alakultak volna a dolgok, de 37 százalékot kaptunk, s ahhoz, hogy kormányozni tudjunk, meghatározott számú szavazatra van szükségünk a parlamentben — mondta.
— El kell mondanom, számomra is meglepô volt, hogy az RMDSZ-szel kötött megállapodás eddig mindenben teljesült — tette hozzá.
Nãstase hangsúlyozta, hogy az RTDP a megállapodásban foglaltak teljesítését tartja kötelezônek, „az ezen túlmenô elképzelésekrôl szóló hírek távol állnak a valóságtól". Hozzátette, hogy a két szervezet között egyezség született bizonyos helyi posztokról is, de az RTDP már a választások elôtt meghirdette, hogy bizonyos posztokat a nemzeti kisebbségek képviselôinek szán.
— Ez nem az RMDSZ-szel, hanem egy fontos nemzeti kisebbséggel szembeni kötelezettségvállalás — szögezte le.
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |