2001. január 23.
(XIII. évfolyam, 17. szám)

Kolozsvári tisztogatás az igazságügyben
Letartóztattákaz Ítélôtábla büntetôosztályának elnökét

(1. old.)

Az elmúlt év végén az igazságügyben elkezdett tisztogatási akció, amely letartóztatási hullámmal vette kezdetét, Kolozsváron is egyre magasabb tisztségeket betöltôknél kezdi éreztetni hatását. Szombaton délután négy órakor befolyással való üzérkedés vádjával 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték Viorel Burzo bírót, a kolozsvári Ítélôtábla büntetôosztályának elnökét. Az elmúlt tizenegy évben, tehát a 1989. decemberét követô idôszakban ez az elsô eset, amikor bizonyságot nyer a román igazságszolgáltatás romlottsága, és a korrupt bírók közül valaki csapdába esik — kommentálták az esetet a sajtóban.

Viorel Burzo bírót Daniel Morar, a Legfelsôbb Bíróság melletti ügyészség korrupcióellenes bizottsága által kiküldött ügyésze tartóztatta le, az igazságügyi minisztériumtól kapott jóváhagyás alapján. A bírót azzal vádolják, hogy megígérte volna Gábor Lajosnak — akit szintén befolyással való üzérkedésért tartóztattak le tavaly nyáron, és kétéves börtönbüntetését töltötte —, hogy idô elôtt szabadlábra helyezik egészségügyi okok miatt, és természetesen egy jelentôs pénzösszegért. Az úgynevezett „Gábor Lajos ügy" már decembertôl „szedi áldozatait". A helyi cigányság fônöke ugyanis önfeljelentést tett, és bevallotta az ügyészeknek a megvesztegethetô bírókat és tiszteket, akiknek segítségével évek óta meg lehetett oldani bizonyos, jól fizetô elítéltek idô elôtti szabadlábra helyezését. Gábor Lajos nyilatkozata alapján decemberben letartóztatták Vitan Floricel ezredest, a bûncselekményellenes független biztonsági osztály erdélyi helyettesét, Muresan Vasile ezredest, a szamosújvári börtön volt parancsnokát, Morari Iont, a börtön ôrségi vezetôjét, valamint több kolozsvári alvilági személyt. Gábor Lajos korábban több tízezer márkát kért és kapott azért, hogy megmentsen a börtöntôl a robbanóanyagok tartása rendszerének megszegésével vádolt személyeket. Letartóztatásakor a tôle elvett jegyzetei között megtalálták több bíró, rendôr és ügyész nevét, valamint telefonszámát, illetve fényképeket, amelyeken Gábor Lajos befolyásos személyek társaságában látható különbözô mulatozásokon. A híresztelések szerint a következôkben még két bíróra kiterjedhet az ügyészségi kivizsgálás.

A sajtó azt is nyilvánosságra hozta, hogy a letartóztatott bíró feleségét, Mihaela Burzót, aki kezdetben ügyvédként tevékenykedett, szabálytalan gyorsasággal nevezték ki a törvényszékre. Miután elôször az Ítélôtáblánál volt bíró, a bíróság szervezésérôl szóló törvény kijátszásával lehetôvé vált, hogy a volt igazságügyminiszter, Valeriu Stoica kinevezze Mihaela Burzót a törvényszék ideiglenes elnökévé. Ez akkoriban nagy elégedetlenséget váltott ki a bírók között, akik egy memóriumot is küldtek az igazságügyminiszterhez.

(i)

Helyi népszámlálást tervez a polgármester
A tanácsi RTDP-frakció is megszavazhatja az ötletet

(1. old.)

Gheorghe Funar polgármester szerint az RTDP kormánykoalíciót alkot az RMDSZ-szel, és ez ország érdekei ellen dolgozik. A polgármesteri hivatal hétfôi sajtóértekezletén elhangzott kijelentését Funar a helyi közigazgatási törvény képviselôházi elfogadásával indokolja. Úgy véli, a két politikai alakulat alkotmányellenes intézkedéseket kíván bevezetni Romániában.

Funar továbbra is hevesen ellenzi a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Szerinte az intézkedés az alkotmány 13. cikkelyébe ütközik, amely egyértelmûen kimondja: Romániában a hivatalos nyelv a román. Számításai szerint Kolozsváron a „magyarul beszélô románok" aránya nem haladja meg a 13 százalékot. Úgy tudja, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások idején csupán 11,4 százaléknyi magyar járult az urnák elé. — Az RMDSZ emberei még az ágyban fekvôket is elvitték szavazni. Mi arra a következtetésre jutottunk, hogy mindenkit arra köteleztek, menjen el voksolni, így a magyarok aránya nem lehet nagyobb mint 11,4 százalék — magyarázta számításait Funar. Adatai szerint az utóbbi tíz évben „több RMDSZ-es halt meg, mint születik", így a város magyar lakossága semmiképp sem éri el az 1992-es népszámlálásban megállapított 22,8 százalékot. Funar szerint az akkori hatalom meghamisította a népszámlálás adatait, ezért újabb összeírást kell szervezni. — Ebbe természetesen a városi tanácsnak is bele kell egyenzie. Hogy mennyibe kerülne a mulatság? Nem számít, hisz arról a román nyelvrôl van szó, amelyért ôseink vérüket adták — mondta Funar.

Lãpusan Remus RTDP-s városi tanácsos lapunknak úgy nyilatkozott: a folytonos vita elkerülésére jó lenne egy helyi népszámlálást szervezni. — Ha ez megtörténik, senki nem mondhat semmit. Szerintem a kolozsvári magyarság aránya húsz százalék fölött van, így nem lesz gond a közigagatási törvény alkalmazásával — vélekedett Lãpusan.

Kiss Olivér

Frissebb levegôért

(1. old.)

Az elmúlt hónapokban a kolozsvári polgármesteri hivatal felügyelôi azt tapasztalták, szmoggal teli a levegô a város központjában. A helyzet javításáért a Közszállítás Vállalat (RATUC) több autóbuszára légtisztító berendezést szereltek fel. Alexandru Dima tartalékos ezredes, a városháza forgalmi osztályának vezetôje elmondta: a közeljövôben a város több forgalmas útkeresztezôdésében EcoLife légtisztítót helyeznek el. A Balmes Laurentiu kolozsvári feltaláló berendezését elsôként a városháza melletti útkeresztezôdésnél helyezik el. — Szerencsére nem kell fizetnünk érte, mert a feltaláló ingyen bocsátja rendelkezésünkre a széndioxidot semlegesítô és fenyôillatot kibocsátó berendezést. Az osztályvezetô reméli, hogy az EcoLife légtisztítók nagyban hozzájárulnak a levegô frissítéséhez.

(k. o.)

Márciusban terítéken
A státustörvény

(1., 8. old.)

(Kiküldött tudósítónktól) A III. Magyar Állandó Értekezlethez képest nem változott a magyarországi parlamenti pártok véleménye a szomszédos országokban élô magyaroknak biztosított kedvezményekrôl szóló törvényrôl (státustörvény) — derült ki a Mádl Ferenc államfôvel folytatott hatpárti budapesti egyeztetésen. Az ellenzék kisebb-nagyobb különbségekkel ellenzi a törvényt, a kormánypártok pedig örvendenek a törvény puszta létének.

Nem sikerült megteremteni a Fidesz-MPP által oly áhított politikai konszenzust a Mádl Ferenc államfô által kezdeményezett hétfô délelôtti egyeztetésen. Az ellenzéki pártok — szerepükhöz híven — nem támogatják a kormány által javasolt törvényt.

AFideszakarja
Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke azt nevezte a legnagyobb eredménynek, hogy ilyen jogszabály megalkotására egyáltalán sor kerül. Kövér szerint senki nem törekedik arra, hogy a határon innen és a határon túli magyarokat egymással szembeállítsa, és valamelyik kárára többletkedvezményt biztosítson. A pártelnök biztosította az újságírókat, hogy a tervezetet még februárban megvitatja a kormány, és márciusban a parlament elé terjeszthetik, ahol a Fidesz támogatja elfogadását.

„Legmagyarabb"verseny
Kovács László, az MSZP elnöke szerint szükség van a törvényre, de figyelembe kell venni a magyarországi lakosság érdekeit, a költségvetés teherbíró képességét, a törvény nem akadályozhatja Magyarország EU-csatlakozását, illetve annak illeszkednie kell a nemzetközi jogrendszerbe. Kovács szerint már korábban alapozatlan ígéretek hangzottak el a kettôs állampolgárságról, a teljes körû egészségügyi ellátásról, a korlátlan munkavállalásról vagy a családtámogatási rendszerrôl. Az MSZP szerint nem elfogadható az a pártok közötti verseny, ahol az a legmagyarabb, aki a legtöbbet ígéri a határon túliaknak

Szent-Iványi István, a szabad demokraták (SZDSZ) frakcióvezetôje szerint szemfényvesztés folyik, és kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt. Nem tudni, kiket érintene, mit biztosítana, milyen áron, és azt meg ki állná. Szerinte a határon túli magyarokat szülôföldjükön kell támogatni, a jelenlegi törvénytervezet pedig az elvándorlást fogja felgyorsítani.

Akülhoniállampolgárságotistámogatják
Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke is támogatásáról biztosította a törvényt annak ellenére, hogy szerinte szélesebb körû kedvezményeket kellene a határon túli magyaroknak biztosítani. A kisgazdák a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságot is elfogadhatónak tartják.

Vass Enikô

Vizsgaláz Kolozs megyében
Elkezdôdtek a próba kisérettségik

(1. old.)

Ezen a héten Kolozs megye majd minden gimnáziumi tagozattal rendelkezô iskolájában elkezdôdnek a próba kisérettségik. Ezek a földrajzzal kezdôdnek, a többi tantárgyra a jövô héten, illetve jövô hónapban kerül majd sor. A diákok két órát írnak, és a tételek — amelyeket a megyei tanfelügyelôség állított össze — csak két órával a vizsga elôtt kerülnek át zárt borítékban a vizsgáztatókhoz.

— A próba kisérettségi két tanórát vesz igénybe, így az iskolák órarendjében minimális változtatásokra kerül majd sor — mondta Török Ferenc megyei fôtanfelügyelô-helyettes. — Általában a próba kisérettségi második óráján az órarend szerinti tantárgy szaktanára tartózkodik majd az osztályban, és ô fogja felügyelni a vizsgázókat. Megjegyzem, nagyon komoly vizsgáról van szó — eredményei, tanulságai a tanárok, diákok és tanfelügyelôk számára komoly információkat tartalmazhatnak arról, hol is áll az illetô iskola, diák és tanár az „igazi" vizsgára történô felkészítés terén. A próba kisérettségi egyik legfontosabb célja: hozzászoktatni a diákot a hivatalos vizsgák procedúrájához, hangulatához, hiszen ne feledjük, ezek a diákok még soha életükben nem voltak hivatalos vizsgán. A többi tantárgy próba kisérettségije nagymértékben függ a szaktanfelügyelôk javaslataitól, hiszen ôk tudják a legjobban, a tananyag elsajátításában melyik az az idôszak, amikor egy ilyen kétórás vizsgát hasznosan lehet beépíteni a tantervbe.

Sz. Cs.

KRÓNIKA

KISHIREK

(2 old.)

BAKOS ISTVÁN AGRÁRMÉRNÖK, TALAJTANOS SZAKEMBER tart elôadást kedden, január 23-án, du. 5 óra kezdettel a Hóstáti Kalandos Társaság Máramoros utcai székházában (a volt Józsa Béla Mûvelôdési Ház). A hóstáti gazdatanfolyamon ezúttal a mûtrágya felhasználásáról és szakszerû talajvizsgálatokról lesz szó.

AZ EME TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI SZAKOSZTÁLYA 2001. január 26-án, pénteken du. 5 órától a Ion Ghica utca 12. szám alatti EME-házban ülésezik. Dr. Szabó Árpád egyetemi tanár Erdély ásványvíz kincse címmel tart elôadást. Minden érdeklôdôt szívesen várnak.

ÉVI BESZÁMOLÓ ÉS TISZTÚJÍTÓ KÖZGYÛLÉST TART január 25-én, csütörtökön du. 5 órától az RMDSZ hidelvi körzete a hidelvi református templom imatermében.

A TORDAI PETÔFI TÁRSASÁG 2001. január 25-én, csütörtökön du. 5 órától a Ferences-templom udvarán közgyûlést tart.

Megszállottak

(2 old.)

Talán így lehetne nevezni azokat az embereket, akik ezelôtt öt évvel megalakították Csernátonban a Romániai Magyar Népmûvészek Szövetségét. Megszállottak ôk, mert nem hobbiból, hanem hivatástudatból foglalkoznak valamilyen kézmûves mesterséggel: fafaragók, szövô-varró asszonyok, csontfaragók, bútorfestôk, papírmerítôk, gyöngyfûzôk, tojásfestôk, bôrmûvesek, fazekasok stb. Évi találkozóikra mindenki visz magával egy-két munkát, amit ott ki is állítanak. Közös kiállítást rendeztek Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Csernátonban, Bánffyhunyadon. Ilyen alkalmakkor szakemberek tartanak elôadásokat, értékelik a kiállított munkákat.

A kalotaszegi népmûvészek Mákófalván terveznek farsang végére egy kétnapos kiállítást. Remény szerint Mérából B. Varga Dániel fafaragó-szobrász, Türébôl Bálint Tibor bujkavarró és Pócs Márton fafaragó, Zsobokról Gál Potyó István, Bánffyhunyadról Vincze Ferenc, Kudor István, Szentkirályról Vincze Kecskés István fafaragók, Nagykapusról Szilágyi Erzsébet varrónô mutatja be munkáit.

A kiállítás rendezôi szeretnék, ha mások is részt vennének munkáikkal, és tagjai lennének a Romániai Magyar Népmûvészek Szövetségének. A kiállítás alkalmából szakemberek tartanak elôadást.

Minden népi alkotónak meg kell adni a lehetôséget a megmérettetésre. Erre legjobb alkalmak a kiállítások.

Célkitûzés szerint a következô címeket szerezhetik meg a népmûvészet alkotói: Dr. Kós Károly-díj, Népmûvész cím, Jeles népi alkotó cím, Ifjú népi alkotó cím.

A kiállított és díjazott tárgyak hagyományokban gyökerezô, történeti értékeket megôrzô és tovább fejlesztô, esztétikailag igényes használati és dísztárgyak kell legyenek.

Kovács Pali Ferenc

BEFEKTETÉS-elemzés és KOCKÁZAT-kezelés
RMKT-RIF konferencia

(2. old.)

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) 2001. március 2–3-án konferenciát szervez Befektetéselemzés és kockázatkezelés címmel. Rendezvényünk célja kettôs: egyfelôl a közgazdászhallgatók és a már végzett közgazdászok számára az anyanyelvû szaknyelv megismertetése, másfelôl a szakmát aktívan gyakorlók számára továbbképzési lehetôség biztosítása.

A konferencia elôadói romániai és magyarországi egyetemi tanárok és a szakma aktív, jeles képviselôi.

A konferencia részt vevôi magyar anyanyelvû egyetemi hallgatók, illetve bankokban és más intézményekben, közgazdasági területeken dolgozó,magyar nemzetiségû szakmabeliek lesznek. A részvétel diákok számára díjtalan, míg a már végzettek esetében 100 000 lej személyenként.

Elôadók: dr. Búza János, a BKÁE gazdaságtörténeti tanszékének vezetôje, Az aranyforint és az Amszterdami Bank; Neményi József, a Román Versenytanács tagja, A versenytörvény alkalmazásának utolsó négy éve Romániában;dr. Szabó Géza, a Román Nemzeti Bank nagyváradi igazgatója, Bankcsôdök és betétbiztosítás; Horváth Krisztina, a budapesti Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese, A kockázat alapú árazás a vállalati hitelezésben; Gansperger yula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója; Odry Ágota, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), ügyvezetô igazgató Kockázatkezelés és tôkekövetelmény, azaz a kereskedési könyvi pozíciók tôkekövetelményének magyarországi szabályozása; Horváth Zsolt, Budapesti Értéktôzsde, Kockákzatkezelési lehetôségek a Budapesti Értéktôzsdén; Bokros Lajos, a Világbank magyarországi megbízottja.

Spanyol karmester, német szólisták

(2 old.)

A Transilvania Filharmónia január 19-én tartotta idei második hangversenyét Alfonso Saura karmesterrel a zenekar élén.

A mûsor elsô száma Verdi: A végzet hatalma nyitányának mûsorba iktatása már csak azért is aktuális, mert 2001 halálának századik évfordulója, Verdi-év.

Hat évvel A végzet hatalma címû operájának megírása után komponálta Verdi a nagy szimfonikus nyitányt a mûhöz. Az opera ôsbemutatója Szentpéterváron volt, ám a nyitány az opera 1868-i milánói Scala-beli elôadásán csendült fel elôször. Sötét, a végzetet jelzô lüktetô vezérmotívumra épül, de a szerzô belefoglalta Leonora lírai hangulatú imáját, hogy aztán hatásos stretta zárja a mûvet.

Alfonso Saura a távoli Spanyolországból érkezett hozzánk, de még sokat kell tanulnia ahhoz, hogy jó karmesterré váljon. Muzsikusaink érdeme, hogy a tiszta, tömör bevezetô rézfúvós akkordoktól kezdve, a végre komplett összeállításban játszó zenekar, így is jó teljesítményt nyújtott.

A városunkból származó, Németországban mûködô Peter Rosenberg hegedûmûvész Mendelssohn fiatalkori, ritkán játszott vonószenekarral kísért d-moll hegedûversenyét adta elô. Peter Rosenberg tiszta intonálással, kidolgozott technikával játszik, de hegedûjének hangja kisebb a megkívántnál, lehet, hogy ennek oka hangszerében keresendô.

Johannes Brahms hegedûre és gordonkára írott kettôsversenyének hegedûszólamát 1887-beli bemutatóján az a Joachim József játszotta, aki a XIX. századvég nagy hegedûversenyeinek megírásához nagymértékben járult hozzá. A kettôsverseny magán viseli Brahms férfias komponálási módjának erényeit, mind a két szólóhangszer, mind a zenekari rész hangzásában.

A hegedû szólamát ugyancsak Peter Rosenberg játszotta, míg a gordonkáét szintén német mûvész, Siegmund von Hausegger, tömör, tartalmas gordonkahangon. Mindketten magabiztosan, jó együttmûködésben muzsikáltak, kár, hogy a második tételt meg kellett szakítaniuk a cselló húreffektusa miatt. Egyébként nem hiányzott elôadásukból a megragadó második tétel brahmsi poézisa.

A vezénylésrôl csak annyit, hogy eszünkbe juttatta e mû legutóbbi, két évvel ezelôtti Cristian Mandeal által vezényelt elôadását, amikor megállapíthattuk, milyen sokat számít, ha a karmester valóban elképzelését valósítja meg.

Morvay István

Erdélyi Múzeum (2000. 3–4. füzet)

(2 old.)

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi szakosztályai közlönyének legújabb száma gazdag tartalommal, a szórványkérdésekre koncentrálva jelentkezik. A legfontosabb címek: A szórványkérdés a két világháború közötti történetírásban (Egyed Ákos); A specializált háziipari tevékenység és a vallás szerepe egy allochton szórványközösség fennmaradásában (Ilyés Zoltán); Asszimiláció ás identitásváltás küszöbén: egy észak-erdélyi református magyar szórvány, Domokos esete (Biczó Gábor); Szereppróba. Feljegyzések a kisebbségi alagútból (Bodó Barna); Szórványsors a történetekben (Keszeg Vilmos); Falu és modernizáció (Albert Ferenc); Egy Szeben megyei magyar szórványközösség (Pozsony Ferenc); A magyar hintázási hagyományok összehasonlító perspektívából (Gazda Klára); A magyar népköltészet egy elfelejtett gyûjtôje — Vass Tamás (Olosz Katalin); A moldvai csángó népdalok és népköltészet gyûjtésével kapcsolatos dilemmák (Demény István Pál); A „Szórványban" tudományos tanácskozás megnyítóbeszéde (Benkô Samu); A magyar és a vegyes családok szociológiai-demográfiai helyzete Észak-Erdélyben 1942–1944 között (Imreh István); Észrevételek Tóth Pál Péter Szórványban címû könyve kapcsán (Mezei Elemér); Látlelet a szórványhelyzet nyelvi következményeirôl (Péntek János); Vallásosság (Birtók József); Tóth Pál Péter Szórványban címû könyvének elemzése (Neményi Ágnes); A könyv, és ami azután következik (Vetési László); Szórványok kutatása (Bodó Barna); Vázlat egy újabb szórványfogalom kidolgozásához (Ilyés Szilárd Zoltán); In memoriam Ferenczi István (Vincze Zoltán); Szemle három kiadványról; Egyesületi közlemények az EME 2000. június 3-i közgyûlésérôl.

Kolozsvári kronológia
Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban

(2 old.)

— 1945 márciusa és 1989 decembere között jelenik meg a Dolgozó Nô címû képes havi folyóirat;

— 1945. május 1-jén katonai pompával avatják fel a katedrális elôtti „felszabadító szovjet hôsök" emlékoszlopát, valamint a templom mögötti bronztankos emlékmûvet;

— 1945. május 6–12. között Kolozsvárt tartja kongresszusát 500 küldöttel a Magyar Népi Szövetség, a romániai magyarság 1944–1953 közötti tömegszerve, részt vesz dr. Petru Groza miniszterelnök is;

— 1945. május 13-án megalakul a Romániai Magyar Írók Szövetsége;

— 1945. június 1-jei hatályú törvényrendelettel intézkednek a román Ferdinánd király Tudományegyetem visszatelepítésérôl Kolozsvárra, valamint egy új, magyar elôadási nyelvû állami tudományegyetem felállításáról (ennek a sétatéri volt De Gerando, majd Regina Maria Leánygimnázium épületét utalják ki);

— 1945 októberében jön létre a Magyar Népi Szövetség közmûvelôdési egyesülete, a Józsa Béla Athenaeum, könyvkiadót is mûködtet.

Összeállította: Gaal György

VÉLEMÉNY

Kisebbségi nyelvhasználat Európában

(3. old.)

Hogy mik vannak! Miután a szenátust követôen a képviselôház is megszavazta a közigazgatási törvényt — amelyik elôírja, hogy azokban a településekben, ahol a kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, a kisebbségi nyelv használóival a hatóságnak szóban és írásban, kötelezô módon, azok nyelvén kell tartania a kapcsolatot —, kiderült, hogy Európában sehol nincs olyan rendelkezés, amelyik a kisebbség vagy kisebbségek anyanyelvének használatáról rendelkezne. Legalábbis egyesek szerint. Azok szerint, akik ha kell, a napot is szemrebbenés nélkül letagadják az égrôl.

Pedig számtalan esetben szó volt már errôl a tömegtájékoztatásban. Ismereteink felfrissítése végett hadd soroljunk fel néhány példát.

Finnországban, ahol a második világháború után demokratikus rendszer épült ki, a lakosság mintegy hat százaléka, körülbelül háromszázezer svéd. Területi önkormányzattal — helyi törvényhozó és végrehajtó szervvel, saját zászlóval — ugyancsak az Åland-szigeteken [oland] élô huszonkétezernyi svéd rendelkezik. Itt a településnevek, feliratok kizárólag svéd nyelvûek, a finneket turistaként szívesen látják, de munkavállalási, letelepedési engedélyt nem kapnak, nehogy a lakosság nemzetiségi összetétele megváltozzék.

Ugyanakkor Finnországban a pénz és a bélyeg finn és svéd nyelvû — minden bélyeggyûjtô tudja, hogy ezeken a finn Suomi mellett ott van a svéd Finland is —, de kétnyelvû a gépkocsik országjelzése — SF, a finn és a svéd országnév rövidítése —, moziban, tévében kétnyelvûek a filmfeliratok.

Az Åland-szigetek kivételével az ország területén minden település neve két nyelven, finnül és svédül van feltüntetve, nemkülönben az útjelzô táblák szövege. Ez utóbbiak — az illetékesek szerint arra való tekintettel, hogy a svédeknek is van gépkocsijuk, s azzal az ország legtávolabbi sarkába is eljutnak — még ott is, ahol fia svéd sem lakik. Így például a svédek által lakott településektôl sok száz kilométerre levô északi sarkkör a finn után másodiknak svédül van föltüntetve.

Azoknak a településeknek a neve, ahol a svédek vannak többségben, elôbb svédül van kiírva, csak ezután finnül, de ugyanígy az intézmények, az üzletek neve, az útjelzô táblák szövege is. Ráadásul — miközben a svéd iskolákban tanított elsô idegen nyelv a finn — a finn iskolákban az elsô idegen nyelv a svéd, méghozzá az egész országban.

A felsôoktatást illetôen figyelemre méltó, hogy bár a finnországi svédek a helsinki, a jyväskyläi [jüveszküle] és a vaasai egyetemen, továbbá a helsinki mûszaki egyetemen, az állatorvosi, a zenemûvészeti fôiskolán és a színiakadémián minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak, Turkuban (svédül Åbo [obo]) saját, svéd nyelvû egyetemmel (Åbo Akademi, 6 kar, 360 tanár, 4200 hallgató), Helsinkiben svéd nyelvû kereskedelmi fôiskolával (Svenska Handelshögskolan, 8 szak, 77 tanár, 1700 hallgató) is rendelkeznek.

Spanyolországban már az alkotmány biztosítja a kisebbségek által lakott tartományokban — Katalóniában, Galiciában, Baszkföldön — a kisebbségek nyelvének hivatalosságát. Újabban Asztúriában is szó van a helyi asztúr hasonló minôsítésének elismerésérôl. A helyi önkormányzati törvényhozó szerv, képviselôház által elfogadott önkormányzati törvény ugyancsak kifejti a helyi nyelv hivatalos minôségét. Az ezekben a tartományokban kidolgozott és érvényben levô nyelvtörvény pedig részletesen kifejti, hogy a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban a helyi nyelv kötelezô, az utcanevek, a helységnevek, a földrajzi nevek csakis az illetô helyi nyelven hivatalosak stb. Csak a parlamentbôl, a helyi képviselôházakból, tanácsokból, a politikai életbôl másfél–két évtizede kiszorult fasiszták verik félre a harangot, hogy aszongya „a szeparatisták darabokra akarják szaggatni az egységes Spanyolországot".

Svédországban 1999 végén hozott határozat értelmében 2000-tôl hivatalos nyelv lett a finn, a szami — a lapp nyelv —, a romani — a cigány nyelv —, és a jiddis kisebbség nyelve.

Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány hatalomra jutása után Skócia és Wales helyi törvényhozáshoz — képviselôházhoz — és kormányhoz jutott. Walesben már évtizedek óta hivatalos a walesi, vagy ahogy ôk mondják a kymri, Skóciában a gael. Néhány éve az ország délnyugati részén, Cornwallban, az iskolában tanítják a XVIII. században kihalt cornwalli nyelvet.

A hollandiai Frieslandban a fríz nyelv közigazgatásban, oktatásban egyaránt hivatalos, a helység-, utca- meg egyéb neveket frízül is feltüntetik.

Franciaországban, abban az országban, amelyik eddig egyáltalán nem a kisebbségek iránti türelmességérôl volt híres, a legtermészetesebb, hogy a kisebbségek által lakott tartományokban — Bretagne-ban, Baszkföldön, a katalánok által lakott Rosellóban (Rousillon), Provence-ban, Elzászban — a helységneveket, az üzletek nevét már régóta ezek nyelvén is kiírják. Nemrégiben pedig széles körû önkormányzatot kapott Korzika, és ennek nyomán úgy tûnik, az említett tartományok is sorra kerülnek.

És a példákat sorolhatnók.

Asztalos Lajos

Emberek

(3. old.)

Jóság, rosszaság, erény és bûn kavarog bennünk. Vajon mikor melyik kerül ki gyôzelmesen? Vajon mire képes az akarat, mely jellemünket meghatározza? Sem angyalok, sem ördögök nem vagyunk. Így aztán minden gyarlóságunk ellenére elfogadjuk egymást, mert végsô soron nem magányosan, hanem közösségben élünk. Pont ezért lehetséges egymás hibáinak lecsiszolása is. A kavics durva felülete is azért válik simává a patakban, mert sok kô csiszolja simává. Mennyi szép emberi kapcsolatot ismerünk! Szeretet, szerelem, barátság, közeli és távoli ismeretségek. Betegek, elhagyottak látogatásakor a segítséget nyújtó kéz, mindig a boldogság tiszta forrása lehet.

Emberek vagyunk, egymásra szorulunk. Ha valaki azt mondaná: nem kell nekem senki, elég vagyok én magamnak, az máris elindult saját boldogtalansága útján... Ez távolról sem jelenti, hogy mindenkiben tökéletesen megbízunk! Ha van egy jó barátunk, akkor Isten ajándékának kell tekintenünk. Aki pedig azzal dicsekszik, hogy mindenki „lelki jó barátja", az nem tudja hogy ki is a jó barát. A jó barát az, akinek van ideje ránk akkor is, ha alkalmatlan idôben vesszük igénybe, ha pont szúrós kedvünkben vagyunk, vagy ha váratlan örömünket akarjuk megosztani vele. Mert a szenvedést — sajnos — szívesebben megosztjuk egymással, együtt örvendezni azért nehezebb, mert az irigység meg a féltékenység azonnal ott terem, és lelombozhatja a közös örvendezést.

A csalódás mindenkor lehetséges. Ha olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel barátunkat, amilyennek látni szeretnénk, akkor elôbb vagy utóbb menthetetlenül csalódni fogunk. Nem egy emberrôl kellett keserûen megállapítanunk, hogy nem méltó a bizalmunkra.

Legnehezebb típus a számító ember. Aki csak ott segít, ahonnét viszonzást várhat. Az ilyen állandóan saját öregségének bebiztosítására gondol, szereti ha kiszolgálják, de ô semmit nem tesz ellenszolgáltatás nélkül. Gyûjt és gyûjt, fáradhatatlanul. Nem hallja az írás szavát: „Esztelen! Még az éjjel számon kérik lelkedet."

Tele vagyunk gyarlósággal, de az is igaz, hogy tudunk jót is tenni, ha akarunk. Hát azt a parányi jót ne sajnáljuk tovább adni, hogy tartalommal töltsük meg a rohanó napokat. Az életünket szépen végig lehetne élnünk, de az ostobaság, a rosszhiszemûség teszi az embert embernek farkasává s ez képes mindent összekuszálni és pokollá tenni.

Ezért kell sok szeretet, türelem, reménykedés a szívbe. Ha emberek vagyunk segítsük egymást.

Plesa Vass Magda

Az utolsó

(3. old.)

— Ötön maradtunk a huszonhatból! — panaszkodik a fiam. — Amerikától Ausztráliáig mindenhol van osztálytársam. Itt újra visszajöttek a kommunisták, a nacionalisták is teret nyertek. Addig várunk, amíg végleg lezárulnak a schengeni határok?

— Hát, igen, nekünk is sürgôsen csomagolnunk kellene — bólintok. — Eladunk mindent, s a pénzen fészket rakunk valahol a szabad világban. Csak a legszükségesebbeket visszük magunkkal.

— A Helgát visszük! — néz a kékszemû, szibériai huskyra a fiam. Mióta megvettük, teljes jogú családtagnak számít.

— Én is viszem a foxit! — döntöm el. — De mi lesz a gyümölcsfákkal, amit a tavaly ültettem? Fiatalok még, nem sínylik meg az átültetést? Elférnek az autó tetején?

A fiam érdekes módon nem mosolyogja meg viccnek szánt ötletemet.

— A sétatéri gesztenyefák túl öregek, pedig azokat is fel kellene pakolni. Gyerekkoromban gesztenyét gyûjtöttem alattuk, legény koromban az árnyékukban álmodoztam édesanyáddal. A Farkas utcai hársfasort sem hagyhatjuk, s talán az utcát is vinnünk kellene a református templomból kiszûrôdô orgonamuzsikával együtt, no meg a Szent Mihály-templom tömjénillatát! A szôke Szamost, a fellegvárat, ahonnan annyiszor csodáltuk a pihenni térô város fényeit. Az öreg iskolát, amelynek falai között az ábécével ismerkedtem. Az ismerôsöket!

Hallgatunk egy sort. Nézünk magunk elé.

— Ezektôl az apróságoktól meg tudsz válni?

Sóhajt.

— Ha a nagyvilág nem fogad be?

Az ujjait morzsolja sokáig. Aztán rám emeli fátyolos tekintetét.

— Tudod mit? Én vállalom a kockázatot és itthon maradok! Még akkor is, ha én leszek az utolsó erdélyi magyar!

Versánszky Ernô

A meglepetések rektora

(3. old.)

Nem jelent már senkinek meglepetést, hogy a román politikai élet tele meglepetésekkel.

A váratlan fordulatok újabb ragyogó példájával szolgált a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt múlt hét végi kongresszusa. Miután a sajtó több mint egy héten át négy elnökjelölt gyôzelmi esélyeit latolgatta — az ötödik lett a nyertes. Pénteken még Constantin Dudu Ionescu, Ioan Muresan, Vasile Lupu és Cãlin Cãtãlin Chiritã támogatottságának országos megoszlását ábrázoló térképek töltötték meg sajtót. A pálmát mégis az az Andrei Marga vitte el, aki a parasztpárt kevés sikeremberei közé tartozott az egyes politkai elemzôk szerint Victor Ciorbea miniszterelnöksége, de méginkább a Corneliu Coposu halála óta tartó parasztpárti zuhanórepülés idején.

Mint ismeretes, az elnökjelöltséghez legalább ötéves párton belüli múlt szükségeltetett korábban. Amikor aztán a kongresszus ezt az akadályt egy kis alapszabály-módosítással elhárította, érthetô módon irányult a figyelem a négy elnökjelölt közül az ötödik felé. Hiszen az eredeti négy pályázó közül Constantin Dudu Ionescuról több leleplezô cikk is megjelent az utóbbi napokban. A veterán Nicolae Ionescu Galbeni hû követôjének tartották, és több elemzô is egyenes összefüggést látott a gyanús szekus múltra visszatekintô — és ezért az átvilágítással járó parlamenti jelöltségrôl nagylelkûen lemondó — idôs, ám a dolgokat mindig is a háttérbôl irányítani szeretô parasztpárti vezér és a fiatal Dudu Ionescu tevékenysége között. Utóbbi belügyminiszterként ugyanis vajmi keveset tett az alárendeltségébe tartozó intézmények megreformálásáért. Hagyta, hogy az ôt követô RTPD-s Ioan Rus arathassa le a babérokat, és tehesse meg az oly régóta esedékes, és egyébként nagyon is a volt kormánykoalíciótól várt, és ahhoz illô újításokat, a katonai jelleg megszüntetését, a központosítás leépítését stb.

Ioan Muresan sem tartozott a túl sok eredményt felmutatni tudók közé. Mezôgazdaságügyi miniszterként érte már korrupciós vád, és többen is elismerték, hogy ha nem lett volna Pete István mezôgazdaságügyi államtitkár, akkor a tárca még annyi sikert sem könyvelhetett volna el, mint amennyi keveset végül is a magáénak mondhatott.

Andrei Marga viszont minden kétséget kizáróan cselekedeteivel bizonyította, hogy rendszerben képes gondolkozni, fogékony az újra, és képes céljait meg is valósítani. Így van ez akkor is, ha politikai múltjához több kérdôjel kapcsolódik. Nemcsak arról van szó, hogy valaki filozófiát egyetemen nem taníthatott minden kommunista ideológiától mentesen a múlt rendszerben. Hanem megkockáztatható esetében egy bizonyos fokú kiegyezésre való hajlam is a mindenkori hatalommal. Ismert, hogy a parasztpárt szombati kongresszusán egy fiatal részvevô Marga Scânteiában megjelent írását akarta idézni. A Babes–-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorává választásakor és azután is egyesek az akkori RTPD-s kormányzattal hozták összefüggésbe cikkeit, megnyilvánulásait, a magyarság pedig elismerte érdemeit, de sosem volt teljesen elégedett magatartásával. Végül az is mond valamit, hogy Marga parasztpártivá a KDNPP 1996-os választási gyôzelme után vált.

Személye értékelésében azonban ennél sokkal többet nyom a latban a BBTE felfuttatása és tanügyminiszteri tevékenysége. A lehetôségekhez mérten korszerû intézményt és oktatási szellemet épített-épít ki gondolkodásmódok megváltoztatásának az árán is a kolozsvári egyetemen, és igyekszik az itthoni körülményekre szabhatóan a legtöbbet átvenni a nyugati tapasztalatokból. Tanügyminiszterként is a legtöbb reformot nemcsak meghirdetô, de életbe is léptetô tárcavezetôként tartják számon, akinek rendszerébôl bármennyit is igyekszik lebontani az új oktatási miniszterasszony, akkor is marad belôle valami.

Kérdés, hogy a KDNPP élén mire lesz képes az európai nyomvonalat követô reformer. Hogy boldogul, hogyan lesz képes egy történelmi múlttal büszkélkedhetô, de olykor annak a terhét jobban megérzô párt öngyilkos érdekszövevényében rendet vágni. Mennyire lesz jó politikus a szakember? Nem kisebb feladattal kell ugyanis meggyürkôznie, mint a politikai színtér elôterébôl lesöpört erôt összefogni, és a legközelebbi választások rajthoz állítása elôtt versenyképessé tenni. Ehhez pedig a most következô hónapokban-években a köztudatban el kell kerülnie a parasztpárt feledésbe és homályba merülését, sôt annak felívelésérôl kell állandó üzenetet megfogalmaznia, és tettekkel is alátámasztania.

Nem lesz könnyû feladat. De talán a földtörvényt sikerre vivô Vasile Lupu, tehát egy másik eredményt felmutató ember elsô alelnökként jó társa lehet a vezetésben. A kevésbé eredményes Cãlin Cãtãlin Chiritã, aki alulmaradt a bukaresti polgármesteri választásokon, azonban fontos szerepet tölt be az Európa Tanácsban, és a nyugati irányultság terén így minden bizonnyal könnyen szót ért Margával.

A parasztpártnak, úgy tûnik, sikerült kibújnia a tiszteletre méltó, de a szakképzett fiatalabb nemzedéket érvényesülni nem hagyó idôsebb vezetôi gárda mindenhatóságának bûvkörébôl. Tették volna ezt legalább egy éve, akkor talán ma parlamenti erô maradt volna a KDNPP.

Margának nehéz szerep jutott, óriásiak az elvárások a csapatával szemben. A törvényhozási küzdôtérrôl is kiszorult jobboldalt kell feltámasztania. Sikeres akkor lehet, ha feladatát jobban végzi, mint a másik, politikai kitérôt tartott rektor, a bukaresti Emil Constantinescu. Hogy amikor esetleg megbizatása végén majd diákjaihoz visszavonul, ne kelljen megszégyenülten elébük állnia.

Balló Áron

SPORT

CSELGÁNCS
Biztató évkezdet

(4. old.)

A fôvárosi sportorvosi központban alapos orvosi vizsgálat elôzte meg az év elsô hivatalos vetélkedôjét, a múlt hét végén tatamira léptek a sportág élvonalbeli képviselôi. A Szövetség-kupán a kolozsvári U-KMSC-ARDAF szakosztályt népes mezôny képviselte: nem kevesebb mint 20 nôi versenyzô utazott Bukarestbe. A nôi mezôny elsô megmérettetése a Florin Berceanu, Geanina Inclezan és Stefan Vodã edzôk tanítványai fölényében zajlott, akik a nyolc súlycsoportban 4 elsô, 6 második és 1 harmadik helyezést értek el, három kategóriában kettôs kolozsvári siker született.

Egyetlen kellemetlenebb meglepetés született: a 48 kg-os súlycsoportban a tavalyi Európa-bajnok Laura Moise alulmaradt a steauás Alina Dumitruval, a 2000-es év ifi világbajnokával szemben. A többi súlycsoportban a kolozsváriak helyezései: 52 kg: 1. Ioana Dinea, 2. Sallay Violeta; 63 kg: 1. Alina Sandu, 2. Irina Samoilã; 70 kg: 1. Alina Croitoru, 2. Mihaela Rus; 78 kg: 1. Simona Richter; 2. Lenuta Berinde, 3. Anamaria Marcu, +78 kg: 2. Nicoleta Mihalcea.

Februárban a lányok az olimpiai válogatott kolozsvári edzôtáborában lesznek, Berceanu edzô irányításával készülnek.

(radványi)

KOSÁRLABDA

(4 old.)

Az elmúlt hét végén ismét elkezdôdtek a mérkôzések mind a férfi, mint a nôi országos bajnokságban. Elôször fordult elô a hazai kosárlabdázás történetében, hogy minden mérkôzés a vendégcsapatok gyôzelmével zárult — ez örvendetes tény, hiszen a Kolozs megyeiek mind vendégként léptek pályára.

Eredmények: nôk, 11. forduló: Buk. BNR–Dési Szamos 66:77; Galaci LPS–Târgovistei Livas 54:90; Buk. Olimpia–Buk. Sportul Studentesc 55:93; Rm. Vâlcea-i Phoenix–Kolozsvári U-ACSA 73:87. A Nagyváradi U–Buk. Rapid találkozót ja-nuár 25-én játsszák, az Arad szabadnapos volt. A táblázaton:

1. Arad 10 10 0 682:512 20

2. Livas 11 9 2 865:596 20

3. Sportul 11 8 3 902:718 19

4. Rapid 10 8 2 754:615 18

5. Dés 11 6 5 738:746 17

6. Olimpia 11 5 6 734:804 16

7. U-ACSA 11 5 6 706:686 16

8. BNR 11 3 8 737:855 14

9. Phoenix 11 3 8 652:750 14

10. Galac 11 2 9 596:839 13

11. Nagyvárad 10 2 8 490:762 12

A férfi bajnokság 12. fordulójában a következô eredmények születtek: Brassói CSU–Pitesti-i CSU 74:78; Temesvári ELBA–Aradi West Petrom 65:88; Buk. Rapid–Nagyszebeni CSU 69:96; Fieni-i Cement–Kolozsvári U 63:91; Jászvásári Poli–Buk. Dinamó-Erbasu 62:86; Marosvásárhelyi Herlitz–Ploiesti-i Vega 66:75. Az állás:

1. Dinamó 12 11 1 1097:720 23

2. Arad 12 10 2 1081:839 22

3. Nagyszeben 12 10 2 983:858 22

4. Ploiesti 12 9 3 928:804 21

5. Pitesti 12 8 4 869:814 20

6. Kolozsvár 12 7 5 969:846 19

7. Herlitz 12 4 8 863:983 16

8. Rapid 12 4 8 916:1008 16

9. Jászvásár 12 3 9 973:1146 15

10. Brassó 12 3 9 898:1073 15

11. Temesvár 12 2 10 765:1025 14

12. Cement 12 1 11 795:1023 13

(nánó)

KÉZILABDA
Nôi BL

(4 old.)

l A Gyôri Graboplast ETO KC csapata 32–27 (16–12) arányban legyôzte a vendég ukrán Szpartak Kijevet a Bajnokok Ligája D-csoportjának 3. fordulójában. A csoport állása: 1. Krim NR Ljubljana (szlovén) 5, 2. Milar L’Eliana Valencia (spanyol) 4, 3. Gyôri Graboplast ETO KC 3, 4. Szpartak 0 pont.

l Elsô sikerét aratta a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim, ráadásul idegenben: 33–21 (18–11) arányban gyôztek a sereghajtó görög GAS Anagennesi Artasz ellen. A csoportban: 1. Viborg (dán) 6, 2. Larvik (norvég) 4, 3. Oltchim 2, 4. Artasz 0 pont.

GYORSKORCSOLYA
Az elsô érem

(4 old.)

Magyar szempontból sporttörténelmi sikert ért el a hágai rövid pályás gyorskorcsolyázó Európa-bajnokságán a Szabó, Knoch, Kövér, Szántó összeállítású férfi váltó, amely

5000 m-en bronzérmet szerzett. Kontinensviadalon eddig még nem született magyar medál. A befutó Knoch Balázs az utolsó kanyarban elôzte meg a holland együttest, így a négyes felállhatott a dobogó harmadik fokára.

TENISZ

(4 old.)

Egyetlen meglepetés az ausztrál bajnokság nyolcaddöntôiben: kiesett a 4. ki-emelt. Eredmények: nôi egyes: Martina Hingis (svájci, 1.)–Rita Grande (olasz) 6:0, 6:3; Serena Williams (amerikai, 6.)–Daja Bedanova (cseh) 6:2, 6:2; Amanda Coetzer (dél-afrikai, 10.)–Paola Suarez (argentin) 6:1, 6:4; Venus Williams (amerikai, 3.)–Amelie Mauresmo (francia, 13.) 6:2, 3:6, 6:3; férfi egyes: Jevgenyij Kafelnyikov (orosz, 5.)–Andreas Vinciguerra (svéd) 7:5, 7:5, 6:1; Arnaud Clément (francia, 15.)–Greg Rusedski (brit) 6:3, 6:2, 7:5; Carlos Moya (spanyol)–Rainer Schüttler (német) 7:6 (2), 6:3, 6:4; Sebastien Grosjean (francia, 16.)–Magnus Norman (svéd, 4.) 7:6 (7), 6:3, 0:6, 6:4.

(pja)

Ezen a napon...

(4 old.)

Három és fél évtizede, 1966-ban, a hollandiai Deventerben kettôs holland sikerrel fejezôdött be a jubileumi, az 1893-as berlini elsô kiírást követô 60. férfi gyorskorcsolya Európa-bajnokság (bármennyire különösnek és érthetetlennek tûnik, a hölgyek alig 1970-ben mérhették össze tudásukat a földrészünk legjobbja címért. Pedig a rajt nem volt a legbiztatóbb: az elsô számot (500 m) a szovjet Valerij Kaplan nyerte 42 mp-ces Eb-csúccsal. A következô két táv már a hollandus Ard Schenk gyôzelmét hozta: 1500 m-en 2:07, 5000-en pedig 7:47 perces szintén Eb-csúccsal. S bár a zárószám, a

10 000 m a svéd Johnny Nilsson elsôségével zárult, a dobogón ez volt a sorrend: 1. Schenk 180,04 pont, 2. Cornelis Werk 180,73 pont, 3. Kaplan 181,25 pont. Schenk egyébként 1966–1972 között 3–3 alkalommal nyert összetett Európa-, illetve világbajnokságot, s a grenoble-i, valamint sapporói téli olimpián 3 arany- és 1 ezüstérmet szerzett!

L. F.

SAKKSAROK

(4 old.)

Lékó Péter sötéttel döntetlent játszott a holland Tiviakovval a Wijk aan Zee-ben zajló XIX-es kategóriájú nemzetközi sakktornán. Az állás a 7. forduló után: Szirov 5,5, Kaszparov és Kramnyik 5–5, Morozevics 4,5, Adams és Anand 4–4, Ivancsuk 3,5, Lékó, Timman és Van Wely 3–3, Fjodorov és Topalov 2,5–2,5, Piket 2, Tiviakov 1,5 pont.

Sí Világ-kupák
SÍUGRÁS

(4 old.)

Az egyéni verseny elôtt Salt Lake Cityben, a jövô évi téli olimpia színhelyén csapatversenyt is rendeztek. A helyszínt már az ötkarika jegyében készítik fel a 2002-es megmérettetésre, mindenütt ott a felirat, a hegyhátakon látszanak a „nyílt sebek", az erdôirtások, kôfejtés nyomai, hiszen hely, út, modern sípályák kellenek, nem is beszélve a nézôterekrôl (ez utóbbi a sánc körül sem létezik). Még sok a tennivaló, de örvendetes, hogy a 120K erejû sáncon, a kezdô versenyen, a finn Janne Ahonen 130 métert repült.

A csapatbajnokság (négy ugró országonként, mindegyik kétszer ugrik) második fordulójában a japánok gyôztek — az elsô fordulót még decemberben Kuopióban meglepetésre a norvégok nyerték. A Funaki, Josioka, Harada, Kasai összeállítású gárda 986,4 ponttal diadalmaskodott, a legnagyobbat Noriuki Kasai ugrotta (ô is 130 m-t), de a töb- biek sem adták 125 m alá. Így fölényesen nyertek a finnek (Soininen, Hautamäki, Jussiläinen, Ahonen —

976,8 pont) és az osztrákok (Loitzl, Hollwarth, Horngacher és Widhölzl — 952,7 pont). A további sorrend: 4. Szlovénia, 5. Németország, 6. Norvégia, 7. Oroszország, 8. Egyesült Államok.

ALPESI SÍ

(4 old.)

A híres-hírhedt Streef kitzbüheli lesiklópályán nagy óriás lesiklóversenyt láthattunk, de nagy „halászatokat" is. Ugyanis a pályát övezô hálón nem egy nagymenô akadt fel... Az osztrák Herman Maier ravasz mosollyal

130 km/h-s sebességgel végigszáguldott a kötelezô pontokon, s úgy nyert 1:21,72 perccel, ahogy azt a síkönyvekben tanítják. Mögötte osztrák úriemberek végeztek, Josef Strobl (0,96 mp-cel lemaradva) és a „veterán" Franz Werner (1,17 mp Maier idejéhez képest). A lesiklás Vk-ját Maier vezeti 240 ponttal, Strobl 166 és a fiatal, szintén osztrák Franz Gruber 146 ponttal követi. Az összetettben Maier több mint 250 pont elônnyel vezet.

Cortina D’Ampezzóban a nôk lesiklóversenyét rendezték. Az elsôk között induló Geretty Megan 27 (!) lesikló után is az élen volt, de aztán sorra futották a legjobb idôket. A végsô sorrend: 1. Isolde Kostner (olasz) 1:32,79 perc, 2. Renate Götschl (osztrák) 1:32,81 perc, 3. Regine Cavagnaud (francia) 1:32,95 perc, 4. Melanie Turgeon (kanadai) 1:33,29 perc, 5. Megan 1:33,62 perc, 6. Michaela Dorfmeister 1:33,83 perc. (Megjegyzés: Kostner utolsó részideje 0,28 mp-cel volt gyengébb a Götschlénél, s mégis, olyan részen, ahol addig senki sem tudott újítani, verte meg az osztrákot. Nem elsô eset, hogy ilyesmit észlelek olasz versenyeken. Merem állítani, hogy ott is vannak csalók, ez esetben óraállítók! — N. P.)

SÍBIATLON

(4 old.)

Az antholzentali tündérvölgyben gyûltek össze a nôi biatlon legjobbjai a 4 x 7,5 km-es csapat-váltó versenyre. Ez a Vk hatodik fordulója. Együtt indult az elsô váltás, s az elején a jól lövô ukránok vezették a szoros mezônyt. Késôbb a németek elhúztak az esélyesebb norvégoktól — akik nagyszerû futótechnikájukkal mindig külön bemutatót tartanak, hogyan is kell ezt a sportot ûzni —, s így ment ez az utolsó váltásig. Ekkor viszont a német Martina Zellner 5-bôl 5-öt hibázott, a tartalék 3 golyóval ugyan betalált, de így is 300 m plusz táv megtételére kényszerült — emiatt a németek a 4. lettek. Gyôzött a magabiztosan lövô norvég csapat, az oroszok 51 másodpercre végeztek mögöttük, harmadik Ukrajna. Érdekesség a bulgárok 5. helye, amellyel megelôzték az olaszokat! Ezúttal is megcsodálhattuk a németek lelkesedését, érdeklôdését e sport iránt, természetszeretetét — együtt szurkoltak nemcsak saját versenyzôiknek, hanem minden egyes futónak.

Nagy Péter

LABDARÚGÁS
Bajnokságról bajnokságra

(4 old.)

l Az olasz Il Calcio 15. játéknapján a következô eredmények születtek: Bologna–Verona 1–0, SS Lazio–Milánói Internazionale 2–0, Atalanta–Fiorentina 0–0, Bari–Reggina 2–1, SSC Nápoly–Udinese 0–1, Perugia–Torinói Juventus 0–1, AC Párma–Lecce 1–1, Vicenza–Brescia 1–1 és AC Milan–AS Róma 3–2. A táblázat:

1. AS Róma 15 10 3 2 28–12 33

2. Juventus 15 8 6 1 24–13 30

3. Lazio 15 8 3 4 26–17 27

4. Fiorentina 15 6 7 2 29–19 25

5. Atalanta 15 6 5 4 16–12 23

6. AC Milan 15 6 5 4 25–23 23

7. Bologna 15 7 2 6 19–17 23

8. Udinese 15 7 1 7 26–22 22

9. Párma 15 5 5 5 17–16 20

10. Lecce 15 5 5 5 19–24 20

11. Perugia 15 5 4 6 20–20 19

12. Inter 15 4 6 5 16–19 18

13. Vicenza 15 4 4 7 16–23 16

14. Verona 15 3 6 6 18–26 15

15. Nápoly 15 3 5 7 19–24 14

16. Brescia 15 2 7 6 15–20 13

17. Reggina 15 2 7 6 15–20 13

18. Bari 15 3 3 9 13–24 12

l A Serie B 19. fordulójának eredményei: AC Torino–Salernitana 2–0, Cagliari–Genoa 3–0, Chievo–Siena 2–1, Cittadella–Ancona 2–0, Empoli–Venezia 2–3, Pistoiese–Monza 3–1, Ravenna–Cosenza 0–1, Sampdoria–Pescara 1–1 és Treviso–Piacenza 0–3. A Crotone–Ternana mérkôzés lapzárta után kezdôdött. A sorrend:

1. Chievo 19 10 5 4 27–17 35

2. Piacenza 19 10 4 5 24–14 34

3. Venezia 19 8 9 2 30–22 33

4. Cosenza 19 9 5 5 22–17 32

5. Cagliari 19 8 7 4 31–17 31

6. Torino 19 9 4 6 23–21 31

7. Sampdoria 19 7 9 3 26–17 30

8. Ternana 18 8 6 4 25–19 30

9. Ancona 19 8 5 6 22–19 29

10. Crotone 18 8 4 6 22–22 28

11. Siena 19 6 8 5 27–24 26

12. Cittadella 19 5 9 5 24–25 24

13. Empoli 19 7 3 9 21–25 24

14. Salernitana 19 5 6 8 19–21 21

15. Pistoiese 19 5 5 9 22–25 20

16. Genoa 19 4 8 7 19–23 20

17. Treviso 19 4 8 7 18–25 20

18. Ravenna 19 2 9 8 15–28 15

19. Pescara 19 1 8 10 15–28 11

20. Monza 19 3 2 14 18–41 11

l A spanyol Primera Division 19. fordulójának eredményei: Valencia–FC Barcelona 0–1, Deportivo Alaves–Numancia 0–2, Malaga–Deportivo la Coruña 1–3, Athletic Bilbao–Santander 3–1, Rayo Vallecano–Las Palmas 1–1, Oviedo–Mallorca 1–1, Celta Vigo–Zaragoza 1–1, Osasuna–Real Sociedad 1–1, Espanyol Barcelona–Villarreal 2–1 és Valladolid–Real Madrid 2–2. A sorrend:

1. Real M. 18 12 3 3 43–21 39

2. Deportivo 19 11 4 4 34–18 37

3. Barcelona 19 11 3 5 39–27 36

4. Valencia 19 10 5 4 29–13 35

5. Mallorca 19 8 7 4 28–25 31

6. Rayo 19 7 8 4 38–28 29

7. Las Palmas 19 8 4 7 23–35 28

8. Malaga 19 8 3 8 30–29 27

9. Bilbao 19 7 5 7 27–25 26

10. Villareal 19 7 5 7 23–22 26

11. Zaragoza 18 5 9 4 24–20 24

12. Alaves 19 7 3 9 29–27 24

13. Espanyol 19 7 3 9 21–23 24

14. Oviedo 19 7 3 9 23–33 24

15. Valladolid 18 4 10 5 22–25 22

16. Celta 19 5 5 9 22–30 20

17. Numancia 19 5 4 10 20–30 19

18. Osasuna 19 3 8 8 20–29 17

19. Santander 19 3 5 11 20–33 14

20. Sociedad 19 3 5 11 17–39 14

l Az angol Premier League 24. fordulójában: Chelsea–Ipswich Town 4–1, Coventry–Everton 1–3, Derby County–Manchester City 1–1, Leeds United–Newcastle United 1–3, Leicester–Arsenal 0–0, Liverpool–Middlesbrough 0–0, Manchester United–Aston Villa 2–0, Tottenham Hotspur–Southampton 0–0 és Sunderland–Bradford 0–0. A Charlton–West Ham United mérkôzés lapzárta után ért véget. Az élcsoport: 1. Man-chester United 56, 2. Sunderland 43, 3. Arsenal 41 pont.

l Franciaországban ismét kupa-hétvége volt. A román idegenlégiós Viorel Moldovan ezúttal 4 gólt lôtt 50 perc alatt a harmadosztályban szereplô Pacy-sur-Eure csapatának, s ezzel nagyban hozzájárult a Nantes 9–0 arányú gyôzelméhez.

(balázs)

KÖRKÉP

Kolozsvári magyar és román iskolások csoportját fogadta Armenopolis
Roskadoznak Szamosújváron Románia egyik legrégibb zsinagógájának falai

(5 old.)

Az Apáczai-líceum és a Horea Iskola tanulóiból álló, Péntek Tünde megyei tanfelügyelô vezette Kolozsvári Interkulturális Klub szervezésében került sor vasárnap a szamosújvári örmény és zsidó közösségek bemutatására. A negyven fôs csoportot Esztegár János, a Romániai Örmények Egyesülete erdélyi fiókjának elnöke, valamint Farkas József, a dési zsidó hitközség elnöke fogadta.

Az örmény település idôrendben elsô temploma az 1729-ben Simai Salamon kereskedô támogatásával épült örmény-katolikus templom, az úgynevezett „Salamon-templom" — tudtuk meg Mircea Tivadartól, a csoport vezetôjétôl. Az örmény székesegyházban Debreczeni János RMDSZ-tanácsos, az Örmények Egyesületének vezetôségi tagja az 1848-ban épült templom, a tavaly felújított orgona és a Rubens-festôiskolából származó, hatalmas értéket képviselô festmény történetét ismertette.

A szamosújvári zsinagóga a legrégibbek közé tartozik Romániában — mondotta Farkas József, a dési zsidó hitközség elnöke. Megtudtuk, hogy Szamosújváron egyetlenegy zsidó él, aki szintén jelen volt a szinte a felismerhetetlenségig rombolt zsinagóga falai között. Az elnök elmondta, komoly anyagi támogatásra volna szükség a rombadôlni kész zsinagóga felújításához.

Salamon Márton László

Útjavítási terveket szônek a megyei tanácsban
Böjthe Dániel szerint számíthat az RMDSZ az RTDP-tanácsosok támogatására

(5 old.)

Böjthe Dániel (Aranyosgyéres) RMDSZ-es megyei tanácsos cáfolja, hogy szkeptikus volna az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja között helyi szinten a megyei tanácsban kiépített kapcsolatokat illetôen. — Nem állíthatom, hogy különösebben optimista természetem lenne, de úgy ítélem meg, hogy az az RTDP, amellyel mostanában egyeztetünk, nem az, ami 1996-ig volt. Bízom a Ioan Rus és Adrian Nãstase által képviselt vonalban. Nem az ô hibájuk, hogy Kolozs megyének nem lett RMDSZ-es alprefektusa — nyilatkozta lapunknak a megyei tanácsos.

Böjthe Dániel a tanács vagyonalappal, kereskedelemmel és turizmussal foglalkozó szakbizottságának tagja (ide tartoznak a megyei víz-, illetve útigazgatóság, a repülôtér, múzeumok, könyvtárak). Megtudtuk: a bizottság napirendjén szerepel a 2001-ben javításra kerülô megyei utak prioritáslistájának összeállítása, és az erre szükséges anyagi fedezet elôteremtése. A költségvetési pénzek mellett a tanács reméli, hogy kedvezô elbírálásban részesülnek azok a pályázatok, amelyektôl különbözô európai pénzek megszerzését remélik.

A tanácsos felhívja a megye RMDSZ-es polgármestereinek, alpolgármestereinek figyelmét, hogy sürgôsen juttassák el Kerekes Sándorhoz, a megyei tanács alelnökéhez, vagy Bitay Leventéhez, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnökhöz, javaslataikat azokra a megyei útszakaszokra vonatkozóan, amelyek kiépítése megítélésük szerint nem tûr halasztást. Böjthe Dániel szerint a tanácsnak mindenképpen „ki kell tüntetnie figyelmével" a Kolozs megyei Aranyosgerendtôl a Fehér megyei Alvinc fele vezetô utat, természetesen a szomszéd megye tanácsának a közremûködésével. Ugyanilyen megyeközi együttmûködés eredménye kell hogy legyen a Detrehem községtôl Maros megye felé vezetô útnak egy szakasza. A megyei tanácsos szintén reménykedik abban, hogy az egerbegyi betonhíd feljavítására szükséges 19 milliárd lejt is sikerül még ebben az évben megszerezni. — Ez csak néhány a sürgôsen megoldandó kérdések közül, a helyzet pontos feltérképezése következtében még nagyon sok más, esetleg fontosabb megoldásra váró feladat körvonalazódhat — mondotta Böjthe.

Sz. K.

Rendôrségi hírek

(5 old.)

Kútba fulladt egy vasasszentegyedi férfi, olasz szélhámosok buktak le Désen — értesültünk a megyei rendôrség tegnapi sajtótájékoztatóján.

Nemi erôszakot kísérelt meg Remus Lingurar 29 éves türei férfi. A visszaesôként számon tartott munkanélküli 19-én, pénteken 16.30 órakor szólította le Felicia S. 24 éves Fehér megyei lányt, aki gyalogosan tartott Magyargorbóból Sólyomtelke felé. A férfi erôszakkal nemi kapcsolatot akart teremteni a lánnyal, de annak sikerült elmenekülnie. Táskáját és kabátját azonban kénytelen volt hátrahagyni. A mintegy 500 000 lejre becsült javakat az akkor még ismeretlen tettes elvitte. Kilétét azonban hamar megállapították; Lingurar nemi erôszak kísérletéért és lopásért akár 12 év börtönbüntetést is kaphat, 30 napos elôzetes letartóztatásba helyezték.

Kútban lelte halálát Sâmboan János 60 éves vasasszentegyedi férfi. Pénteken 15 órakor ugyanis figyelmetlenségének következtében beleesett a kertjében levô kútba, és nem tudták idôben kimenteni: megfulladt.

Százmilliót vágott zsebre a zsibói Luc-Mar Kft. két tulajdonosa, az olasz állampolgárságú, Zilahon lakó Tinti Luciano (52) és a dési Timea Amanda Partoc (30). Ôk 2000 októberében dési cég tulajdonosát csapták be: azt ígérték neki, hogy közbenjárnak egy hôkazánszállítmány importjának intézésében. Cserébe 100 millió lejt kértek és kaptak, ám azt saját célra használták fel. Mindkettôjüket csalással vádolják, 3-tól 15 évig terjedô börtönbüntetést kaphatnak.

(balázs)

Vezetô tisztségekre pályázik az RMDSZ

(5 old.)

Egyeztetô tárgyalásra került sor tegnap délután az RTDP és az RMDSZ Szilágy megyei szervezeteinek képviselôi között. A megbeszélések — mint azt Seres Dénes szenátortól megtudtuk — fôleg elméleti síkon mozogtak, és az országos szintû RTDP–RMDSZ megegyezés helyi leképezôdésének tekinthetôk. — Megtárgyaltuk azokat a programokat, amelyeket megyei szinten szeretnénk megvalósítani: többek között a csucsai vízbehozatal, illetve a Berettyó- és Kraszna-menti gázellátás ügyét. Természetesen szóba került az RMDSZ-nek a Szilágy megyei állami igazgatóságok, hivatalok vezetésére irányuló igénye is — mondta a szenátor, aki reményének adott hangot, hogy az RMDSZ-nek elmúlt években megszerzett tisztségeken és az alprefektusi széken kívül az egészségügyi biztosító pénztár vezetését is sikerül majd megszereznie.

Sz. Cs.

Új világítótestek a városközpontban

(5 old.)

A város közvilágításának problémája került a polgármesteri hivatal figyelmébe — hangzott el az aranyosgyéresi városházán tartott múlt heti sajtóértekezleten.

A közvilágítás korszerûsítésének munkálatai a múlt év végén kezdôdtek el, és — a polgármesteri hivatal illetékesei szerint — a város központi részén már befejezôdtek. — A központban ötszáz új világítótestet helyeztek el, további ötvenet kicseréltek. Radu Hanga polgármester szerint a város villanyoszlopainak 75 százalékán máris mûködnek a világítótestek, és a közeljövôben sor kerül a tömbházak közötti területek megvilágításának korszerûsítési munkálataira is.

T. Z.

Éhségsztrájk

(5 old.)

Éhségsztrájkba lépett egy tordai volt forradalmár, akit egy olasz tôkével mûködô vállalat vezetôsége bocsátott el. A 38 éves Ceclan Ioan az elbocsátási döntés ellen választotta ezt a tiltakozási formát. A vezetôség döntését Ceclan törvénytelennek tartja, és megtorlásként fogja fel az intézkedést. A tordai forradalmár-szervezeti tag lapunknak elmondta, huszadmagával együtt történô elbocsátása kapcsolatba hozható avval a ténnyel, hogy mindnyájan az érdekeiket védô szakszervezet létrehozásán fáradoztak.

A Kolozs megyei munkaügyi hivatal illetékeseitól megtudtuk, álláspontjuk szerint a hivatal bukaresti központjának tartozik a hatáskörébe megtenni a szükséges ellenôrzéseket az elbocsátott alkalmazott ügyében, mivel a szóbanforgó vállalat székhelye a fôvárosban van.

Tóbiás Zoltán

Korpos Albert az új RMDSZ-elnök

(5 old.)

A tagság alacsony részvétele ellenére megalakult vasárnap este Körösfôn az új választmány és elnökség. Bitay Levente, a Kolozs megyei szervezet ügyvezetô elnöke felmentette a választmányt. A jelölések és szavazás nyomán egyhangúlag választották Korpos Albertet RMDSZ-elnökké, az új választmányi tagok az alelnökön és titkáron kívül Kovács Albert, Mihály János, Antal Árpád, Korpos András, Mihály Zsigmond, Mihály István, Antal János és Sztranyák János lettek. Az ellenôrzô bizottságban Antal Gabriella, Ferencz László és Mihály Miklós foglalnak helyet, az alelnök Péntek László, a titkár Korpos Attila.

Péntek László leköszönt elnök beszámolójában hatéves elnöksége legfôbb eredményének a helyi RMDSZ, a polgármesteri hivatal és az egyház közötti megbékélést nevezte. — A kultúrotthon felújításakor Tôkés László királyhágómelléki református püspök felkérte a szervezetet,tegyen erôfeszítéseket a kalotaszegi kultúra feltámasztásáért. Még abban az évben létrehoztuk a Rákóczi balladacsoportot és a Rákóczi Kultúregyletet. Kopjafát állítottunk Vasvári Pálnak, amely a nacionalista támadások ellenére helyén maradt. Fontos kapcsolatok születtek anyaországi szervezetekkel és intézményekkel, testvérvárosi kapcsolat jött létre Sásd és Tiszavasvári településekkel. 1998-ban a Vasvári napok keretében felavattuk a falu címerét és zászlaját, amelyet Pécsi L. Dániel adományozott Körösfônek. A Vasvári-kopjafa kicsinyített mása Patrubány Miklóshoz és Göncz Árpádhoz is eljutott — mondotta Péntek László, aki ugyanakkor kudarcként könyvelte el a kultúrotthon-átépítési és az aszfaltozási tervek meghiúsulását.

A leköszönô elnök elmondta, a körösfôi szervezet jó kapcsolatot tart fenn a megyei RMDSZ-szel, ami nem mondható el az országos vezetôségrôl, mely Péntek László szerint több ízben is gátolta a körösfôiek munkáját. A tisztújító küldöttgyûlésen elhangzottakra holnapi lapszámunkban visszatérünk.

Péntek Attila

Titokzatos haláleset a Szegfû utcában

(5 old.)

Tisztázatlan körülmények között vesztette életét vasárnap délben a Szegfû utcában lakó 67 éves Nagy Sára. Az idôs asszony szomszédai vasárnap délután fél háromkor riasztották a tûzoltóságot, miután tûz ütött ki lakásán. A segítségére sietô szomszédok még a tûzoltók megérkezése elôtt megtalálták az asszonyt: a garázsban feküdt, önkívületi állapotban. A tüzet a katonai tûzoltók fékezték meg, Nagy Sára elhunyt, halálának pontos okát még nem állapították meg.

Ennyit árult el a titokzatos esetrôl Simona Pintea hadnagy, a rendôrség sajtószóvivôje, aki hozzátette: a holttest felboncolásáig nem lehet biztosan állítani, hogy emberölés történt.

A Mediafax hírügynökség szerint a vérrel és festékkel borított Nagy Sárát a tûzoltók találták meg, akik a házat is feldúlt állapotban találták. A helyszínre érkezett mentô megpróbálta életben tartani az asszonyt, akinek koponyatörése és más fejsérülése is volt. Szomszédai szerint a hölgy jómódú volt, és valószínüleg rablás áldozata lett.

A Monitorul de Cluj kizárja a rablás lehetôségét, ugyanis a nô nyakában több vastag aranyékszer volt, amikor rátaláltak. A lap szerint Nagy Sára több személynek is kölcsönzött pénzt, gyilkosa így vagy egyik ügyfele, aki nem akarta visszaadni a kölcsönt, vagy pedig külföldön élô mostohafia, esetleg unokája lehet. A házat a feltételezések szerint a nyomok eltüntetése céljából gyújtotta fel a tettes, aki fejszével vágta fejbe az asszonyt.

Balázs Bence

LEVÉLBONTÓ

Sok embernek az is segítség, hogy meghallgatják

(6. old.)

Elôször is meg szeretném köszönni, hogy három hónapig kaptam a Szabadságot ingyen, ily módon mindennap kedves baráthoz juthattam. Nagyon bátorítók és sokatmondók azok a cikkek, amelyekben arról írnak, hogy nem kell kintrôl várni a segítséget. Tudunk mi is segíteni egymáson, csak akarni kell. S ebben nagy részt vállal, vállalhatna a Szabadság. Meghallgatnánk egymást, tudnánk megoldást ajánlani, s a sok megoldás között lehetne a megfelelô is.

Sok embernek már az is óriási segítség, hogy meghallgatják.

Pány Piroska

Hej, hej, helyes beszéd!

(6. old.)

Családom rendszeres olvasója a Szabadságnak. Vidéken élünk, megtörténik, hogy késô délután kapjuk kézhez a lapot. Mindezek ellenére érdeklôdve várjuk, mert mindig tartogat számunkra érdekes olvasnivalót.

A január 8-i számban egész oldalt szenteltek a tudománynak. Olvasva két furcsa módon megszerkesztett mondatra figyeltem fel ezekben a cikkekben. A Pusztuló madárfajták címû írásban a cikkíró vázolja azt, hogy „a Bird Life svájci madárvédelmi egyesület jelentése szerint 1994-ben 1111 madárfajtát fenyegetett a kihalás veszélye". Ugyanazokról a madárfajokról tovább megtudjuk, hogy „számuk drámai növekedésének oka emberi tevékenységre vezethetô vissza: erdôirtás, intenzív földmûvelés, halászat és vadászat". Ha már valaminek a száma növekszik, sôt, drámaian növekszik, azt nem fenyegeti kihalás! Tisztázni kellett volna, hogy minek is nô a száma drámaian? A fenti szövegbôl az tûnik ki, hogy a madaraké, de valójában a cikk írója a kihalás által fenyegetett madárfajtákra gondolt. Valahogy így: „A kihalás által fenyegetett madárfajták számának drámai növekedésének oka emberi tevékenységre vezethetô vissza: erdôirtás, intenzív földmûvelés, halászat és vadászat".

A másik cikkben olyan agresszív madarakról olvashattunk, amelyek csipegetik az eleven bálnákat. Ennek következménye az lehet, hogy a bálnák elhagyják a Valdez-félsziget körüli vizeket. „Ezt megakadályozandó nem lenne szabad továbbra is a szabad ég alatt tárolni a szemetet és a hulladékot..." stb. Nagyon szokatlan ez az ige: „megakadályozandó". A szép magyar nyelvben az -andó, -endô végzôdések nem használandók! Ezt az aranyszabályt már az általános osztályokban jól belénk vésték a nyelvtanórákon. Mennyivel szebben hangzik: „ez megakadályozható".

Próbáljuk meg nagyon szépen és nagyon helyesen beszélni anyanyelvünket, amely egyetlen, drága kincsünk.

Bartha Denise, (Harasztos)

*

Köszönjük elsô észrevételét a Tudomány oldalban megjelentekkel kapcsolatban. Második észrevételével kapcsolatban Murádin László nyelvészprofesszort is megkérdeztük, és mind szerinte, mind pedig az iskolai nyelvtankönyvek szerint, a jövô idejû melléknévi igenév -andó, -endô végzôdései nem kifogásolandók (szerk. megj.)

.

Ellentmondásos gázfogyasztásmérés
A helyi tanács tehetne ellene

(6. old.)

A Horea út 88. szám alatti tömbházat 1961-ben építették, 25 család lakik itt. A konyhákat asztali kályhákkal szerelték fel, nincs is benne ezenkívül más fûtôelem. Idôközben a 25 család közül 15 aragáztûzhelyre cserélte kályháját. Egyrészt azért, mert az akkori néptanács illetékes osztálya olyan határozatot hozott, hogy a konyhai gázfogyasztásért a kályhákkal rendelkezôknek többet kell fizetniük, mivel egy adott idôpontban több gázt éget, mint az aragázkályha. Mire alapozták állításukat? Meggyújtottak egy égôt, és kávét fôztek. A kávé hamarabb fôtt fel az aragázkályhán. Ennek a mélyen tudományos eredménynek az alapján számították ki éveken át a konyhai gázfogyasztást. S mivel akkoriban a különbség nem volt ennyire kirívó, mint ma, a kályhások elviselték. Jelenleg azonban novemberre például egy kéttagú család 607 644 lej költséget fizetett, vagyis 80 424 lejjel többet, mint az a szintén kéttagú család, ahol aragázkályhát használnak. Hogy ez az összeg sok, vagy kevés, attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. A mi nyugdíjunkhoz sok, és sérelmesnek találjuk a feketekávé megfôzésének alapján a megkülönböztetést. Nem igazságos. Az aragázkályhán is lehet akár pékséget is üzemeltetni, teszik is ezt egyes szomszédaink, akik ellátják fôtt étellel távolabbi családjukat. Még éjjel is sütik a kenyeret.

Az aragázkályhán három, esetleg négy égô van, emellett még a sütô, fôzéskor égethetik az összest. Emellett természetesen melegítésre is ugyanúgy használják, mint az egyégôs kályhát, hiszen a konyhákban, mint említettem, nincs más fûtôtest. Tisztában vagyunk azzal, hogy külön gázóra felszerelésével megoldódnának ezek a kellemetlenségek, hiszen mindenki a saját fogyasztását fizetné csak. Nyugdíjunkból azonban ilyen beruházásra nem telik. A lakók nagy része nyugdíjas, beteg, egyedül élô idôs ember, de tiltakozunk az ellen, hogy ily módon pluszban terheljenek bennünket. Annál is inkább, mert 1996-ban megjelent a 114. számú törvény, az a határozat pedig, amely a lakóközösségek tevékenységét és a közköltségek elosztását szabályozza, elôírja, hogy: olyan helyzetben, amikor nem áll rendelkezésre külön gázóra, a konyhai gázfogyasztást a lakók száma után osztják el.

A törvényt tisztelni, félni, s betartani kell! Megérdeklôdtük, más épületekben miként alkalmazzák a szabályt, hogyan osztják el a gázfogyasztást. A Széchenyi tér 11. szám alatt a 114-es törvény alapján, nem tesznek különbséget kályha és aragáz között, és a lakók száma szerint számítják ki a fogyasztást. A Horea út velünk szemben lévô oldalán is hasonlóan járnak el. (Megjegyezzük, hogy ugyanaz a tömbházgondnok mindkét helyen.) Tehát az utca egyik oldalán ilyen, a másikon pedig másmilyen törvény dominál. A mi tömbházunkban kisebbségben vannak a kályhával rendelkezôk, ezért a lakók nagyobbik része ellenérdekelt a helyzet rendezésében. Erre biztosan akad példa másfelé is, tehát káosz uralkodik a törvény alkalmazásában. Ezért arra kérjük a helyi tanács ebben illetékes személyeit, hatálytalanítsák az 1984-ben hozott rendelkezést — amelyet egyes helyeken még ma is irányadónak tartanak —, hogy ne lehessen arra hivatkozni, ez az elosztási mód van még érvényben.

Varga Piroska

SZERKESZTÔI ÜZENET

(6. old.)

Kovács Edit, Torda: Köszönjük levelét, és a világosan megírt táblázatot is a telefondíjszabásokról. Azóta újraközöltük a lapban a díjszabást, amelyet, hogy kizárjuk a tévedést vagy félreértést, a posta honlapjáról másoltunk ki. Reméljük, mindenek ellenére továbbra is szívesen olvassa a Szabadságot, amint levelében is írja.

Bosszankodjunk vagy örüljünk a hirdetéseknek, reklámoknak?

(6. old.)

A Szabadság január 12-i számában Balló Áron fôszerkesztô úr biztosít minket, hogy egy bizonyos okkult tartalmú hirdetéssel kapcsolatban „ingyen" kifejthetjük véleményünket. Tájékozódva ezen hirdetések áráról, magam is elismertem, hogy mérlegelve az anyagi elônyöket és az esetleges népbutítást, igen nehéz egy ilyen reklámot elutasítani; nincs sok értelme, mert a hiszékenyeknek más lapok, könyvek is ontják a sok „tudnivalót". Mi azonban annak tudatában fizetünk elô, hogy lapunkban körülbelül egy oldal hirdetés, a többi igazi sajtó: átnézhetô, sôt, haszonnal olvasható. Mármost minden ezen felüli reklámanyag kiszorít a lapból valami érdekeset, amelyért legtöbbször a szerkesztôségnek fizetni illik. Így a reklámhaszon ezzel is növekszik. Túlozva: ha lapunkban a hirdetések 6 oldalra duzzadnának, a szerkesztôség nemcsak hogy gazdagodna, de lényegesen kevesebbet kellene hogy dolgozzon is.

Tehát javasolnám, ha a hirdetések felülete jelentôsen meghaladná a napi egy oldalt, akkor növeljék a lap oldalszámát (például hetenként vagy kéthetenként egy dupla oldallal). A fejlett nagy lapok ezt a szokást követik, sokszor száz oldalra is kiterjeszkednek.

Ami a hirdetések „cenzúrázását" illeti, a szerkesztôség jogosan utasíthat el egy hirdetést (és nem csak szemérmetlen szavak miatt). Ezzel kapcsolatban van egy történetem. Mintegy öt éve elintéznivalóm volt egy civil szervezetünkkel. Az ügy sikerrel húzódott. Fél év után az egyesület elnökéhez szerettem volna fordulni sürgetésért. Udvariassági okokból levélben kértem az elnök úrtól az idôpont meghatározását. Válasz nem érkezett, noha ezt még két levélben újra kértem. Végül fel akartam adni a Szabadságban egy apróhirdetést: háromszori próbálkozás után ezúton kérem X urat, az Y egyesület elnökét, hogy találkozásunk céljából egy idôpontot jelöljön meg. A szolgálatos hölgy elolvasta a szöveget, és gondterhelten elküldött az akkori fôszerkesztôhöz, Tibori Szabó Zoltánhoz. Ô meghallgatta történetemet, és elvágta a gordiuszi csomót: telefonon azonnal felhívta X urat, és az idôpont megszületett.

Ez esetben a szerkesztôség lemondott az anyagi haszonról, igazolva, hogy vannak ilyen esetek is. (Azért a hölgy kezében a fényképen valami egyébnek, például nyírfaseprûnek kellene lennie.)

Nagy László

Csodatevô gondo(lato)k

(6. old.)

Megdöbbenéssel láttam a csodatevô asszonyról szóló hirdetéseket. Egyszerûen elképzelhetetlen, hogy a XXI. század elején egy erdélyi napilap, amely olvasóit tájékoztató, felvilágosító, szolgáltató, nevelô feladatot lát el, tudatosan középkorú primitív, tudatlanságot sugárzó kuruzslásokat hirdessen! Teljesen etikátlannak tartom a fôszerkesztô utólagosan megjelent magyarázkodását. Nem lehet a szélhámosságot megideologizálni, hiszen ezek a csodatevések komoly pénzekbe kerülnek, és felelôtlenül visszaélnek az utolsó szalmaszálba kapaszkodó szegény emberek hiszékenységével.

Nagyon furcsa, hogy a csodákban részesülôk mind névtelenek, az az érzése az embernek, hogy csak a javasasszony önreklámjai. Kudarc esetén mit tehet a szegény, becsapott ember? Visszafizeti pénzét a csodatevô? Igényelhet kártérítést az újságtól? És ha az életébe kerül ez a hiszékenység? Nem értem, miért nem fordult egyenesen a csodatevôhöz a szerkesztôség, hogy oldja meg anyagi gondjait? Miután felvirágoztatta volna Önöket, akkor meghirdethetik, és ajánlhatják másoknak is. Így becsületesebb lenne a hirdetésük.

B. Török Margit

Válasz javasasszony-ügyben

(6. old.)

Sajnálom értetlenségét, de azt hiszem, könnyû erkölcsi magasságokból kioktatnia mást, amikor nem a saját megélhetése forog kockán. Mivel nézetemet e kérdésben már egyszer kifejtettem, most csak arra hívom fel a figyelmét, hogy nem a mi hirdetésünkrôl van szó, amit esetleg mi rendeltünk volna meg, hanem egy olyan magánszemélyérôl, aki saját kezdeményezésére kereste meg szerkesztôségünket. Tájékoztatom, hogy ugyanez vagy hasonló hirdetés megjelenik több más hazai magyar napilapban — a románokról nem is beszélve. Lehet, hogy nehéz elfogadni vagy megérteni, de kénytelen vagyok ismétlésekbe bocsátkozni: a hirdetések tartalmáért, ha az törvénybe nem ütközik, a felelôsség a hirdetés megrendelôjét, nem az újságot terheli. Sehol a világon nem néznek utána, hogy a napi több száz vagy ezer hirdetésnek mi a valóságtartalma. Ha az ilyen javasasszonyoknak van pénze, miért csak más lapok részesüljenek belôle, nem pedig a mi lapunk nyerjen belôle s ezáltal olvasóink is? Úgy látom, sajnos, még nem érkezett el annak az ideje, hogy Ön vagy más olvasóink a reklámbevételeinket megrendeléseikkel, adományaikkal helyettesítsék, hogy csak úgy válogathassunk a hirdetôink között. Bízom benne, hogy olvasóink nem buták, akik ne tudnák saját józan ítélôképességük alapján a jót megkülönböztetni a rossztól. Mint ahogy abban is, hogy mielôtt valaki a más becsületét esetleg alaptalanul kétségbe vonja, meggondolja, mit tesz. Ezekután lehet a Szabadság hasábjain ingyen megdöbbenni, ezt vagy azt etikátlannak tartani, egyszóval véleményt nyilvánítani — azért vagyunk. Célszerûbbnek tartanám azonban, ha ehelyett valaki éppen a javasasszonyok szélhámosságára, a jelenség esetleg káros voltára fordítaná energiáját és íráskedvét. Talán nem az a cél, hogy valakin elverjük a port föltétlenül, s ha igen, nem biztos, hogy a Szabadság érdemli meg, hogy az — egyébként sok szempontból jogos — kifogások célpontja legyen.

Balló Áron

Félre kellene már tenniaz ellenségeskedést!

(6. old.)

Szomorúan hallgattam, olvastam a híreket a zilahi Wesselényi-kollégium körül kialakult vitás helyzetrôl, és azt kell mondanom, hogy mindez csak azt bizonyítja, eszi a magyar a magyart. Szabad olyan igazgatót kinevezni a kollégium élére, aki nem képviseli a magyar iskolák érdekeit, sôt, megtiltja, hogy a gyerekek és a szülôk részt vegyenek az egyházi ünnepségeken? Ilyen ateista igazgatóra van szükség még most is? Szomorú, hogy a demokrata szövetség nem választja el a személyeskedést a szövetség érdekeinek a képviseletétôl, pedig a vezetôség nem dicsekedhet a tevékenységével. Egy alkalommal például megkérdezték Markó Bélától, hányszor látogatott el a Gyimesbe? A felelet az volt, hogy ezelôtt körülbelül öt évvel jár ott. Jelzi, mennyire viseli szívén az ott élô magyarok sorsát. Ha valaki egy szövetségben elnöki helyet vív ki magának, akkor azért valamit tenni is kell. Mindenekelôtt félre kell tenni az ellenségeskedést a radikális gondolkodású személyekkel szemben, mert sokszor elôre megjósolták a vereséget, és ami még nagyon fontos lenne: minden lelkiismeret-furdalás nélkül félre kellene állítani a szövetségbôl az alattomosan meghúzódó kommunistákat. Ennek szükségességét bizonyítja a zilahi kollégium esete is. Higgyék el, nagyon fontos az egyházi nevelés a gyerek életében, mert ez határozza meg egyéniségét felnôtt korában.

Porzsolt Sándorné

Valutaárfolyamok
Január 22., hétfô

(6. old.)

Váltóiroda

Márka (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Carpatica Kereskedelmi Bank(bankközi)

12 599/12 742

26 250/26 480

(valutabeváltó)

12 300/12 700

26 000/26 500

Macrogroup

2 600/12 700

26 050/26 150

NAPIRENDEN

Fokozottabb regionális együttmûködést szeretne az EBESZ román elnöksége

(8. old.)

Hétfôn Bukarestben találkoztak az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) küldöttségeinek vezetôi. A diplomaták többek között a regionális, illetve a különbözô nemzetközi szervezetekkel való együttmûködésrôl tárgyaltak.

Mircea Geoanã román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a szervezet idei fô irányelveit mutatta be. Geoanã elsôsorban szorosabb regionális együttmûködést, egységes és összehangolt tevékenységet szeretne. Ugyanakkor az EBESZ nagy figyelmet fordít a területi lefedésre. A cél az, hogy a szervezet képviselôi ne csupán egy ország fôvárosában vagy nagyobb városaiban legyenek jelen. A román

külügyminiszter „megelôzô és aktív" diplomáciát szeretne érvényesíteni, hisz olcsóbb a különbözô konfliktusok megelôzése, mint „gyógyítása".

Ugyanakkor az EBESZ román elnöksége kiemelt hangsúlyt fektet az emberi jogok szigorú betartására, a régió biztonságának megerôsítésére, és újabb konflikusok kirobbanásának megelôzésére.

A tanácskozáson többek között Albánia, Bosznia, Koszovó, Tadzsikisztán, Jugoszlávia, Macedónia, Lettország, Örményország, Horvátország, Észtország, Moldova, Kazahsztán EBESZ-küldöttségeinek képviselôi vettek részt.

Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter:
A befektetô mondja meg elôre, hány embert akar elbocsátani

(8. old.)

A privatizált kereskedelmi társaságok által leépített személyzet végkielégítését az új tulajdonosoknak kell nemsokára megfizetniük — jelentette ki vasárnap Ovidiu Musetescu, a privatizációs hatóság élén álló miniszter.

Rámutatott: a befektetôknek hozzá kell majd járulniuk egy olyan alap létrehozásához, amelybôl a leépített személyzet végkielégítését gondmentesen ki lehessen fizetni. E hozzájárulások nagyságrendjét és a velük kapcsolatos részleteket a január 16-án kiadott miniszteri rendelet állapította meg. Eszerint valamennyi magánosítási szerzôdés pontos elôírásokat is tartalmaz majd a személyzet helyzetére, az alkalmazottak és a leépíteni szándékozottak számára vonatkozóan. A miniszter úgy véli, ezen elôírások elbátortalanítják majd a hamis befektetôket. Másfelôl szerinte a befektetônek elôre színt kell vallania: hány embert kíván elbocsátani a szóban forgó egységbôl. Akár száz százalékig is elmehet az elbocsátásokkal, csakhogy ebben az esetben bizonyos felelôsséget kell vállalnia az elbocsátott személyzettel szemben — mondta Musetescu.

A rendelet nem vonatkozik a már aláírt szerzôdésekre, azokra viszont igen, amelyek a tárgyalások szakaszában vannak.

Szombaton a Magyar Ifjúsági Tanács képviselôcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsában. Döntésüket azzal indokolják, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyûlésének határozata által megbízott új képviselôket. Az ifjúsági szervezet elôzmény nélkülinek, és a MIT belsô ügyeibe való durva beavatkozásnak minôsíti az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Szerkesztôségünkbe eljuttatott nyilatkozatukban kifejtik: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar.

Az ifjúsági testület vezetôsége a helyzet kiértékelése és megoldása érdekében javasolja a rendkívüli MIT küldöttgyûlés összehívását. Abbéli reményüknek adnak hangot, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a programjában foglalt partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma mihamarabbi megoldása érdekében.

Amint arról a marosvásárhelyi SZKT-rôl szóló tudósításunkban jeleztük: a választásokat kiértékelô vita meglehetôsen feszült hangulatban kezdôdött. Az SZKT állandó bizottsága ugyanis nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Az ok: többen megkérdôjelezték a jelöltállítás tisztességességét, és szabályzatsértéssel vádolták az ifjúsági vezetôket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy „ideológiai csoport", a testület vezetôsége nem biztosítja a széles körû konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy „ideológiai csoport", nevezetesen a Reform Tömörülés „csatlósai" lennének. Véleménye szerint arról van szó, hogy egyesek számára kényelmetlenné vált a szervezet, és „ki akarják csinálni" a MIT-et. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. A szövetség nem tekinthet el azoktól a jelzésektôl, amelyek arra utalnak, hogy a szervezet nem demokratikus módszerekkel állította össze küldöttlistáját. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselô szerint minden „jelzés" ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba.

Lapunknak adott nyilatkozatában Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetôje elmondta: körülbelül 8–9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. — A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselôket, hogy egy, legtöbb két ülésen vesznek részt. A belsô választások idôpontjának kitûzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetôi újak lettek. Az alapszabályzat szigorú betartásával lezajlott a jelölés és a frakcióba új személyek kerültek. A lista politikamentessé vált, lekerült róla például Szász Jenô székelyudvarhelyi polgármester, illetve Asztalos Csaba, a szövetségi elnök tanácsadója. Két, a mostani vezetôséghez közelálló személy, nevezetesen Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezetô elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. Ez olyan, mintha a román parlament tárgyalná az RMDSZ belsô ügyeit. Az SZKT helyett az említett személynek három belsô fórumon lett volna lehetôsége fellebbezni: tagszervezet, az Országos Magyar Diákszövetség és a MIT. Szerintem Ödön és Csaba cselekedete politikailag elôkészített manôver volt. Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az RMDSZ beavatkozzon egy független ifjúsági szervezet belügyeibe. A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyûlését, ahol újratárgyaljuk viszonyrendszerét az RMDSZ-szel — tette hozzá Hajdó Csaba.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítô bizottság jelentését. — A MIT-küldöttek leváltását illetôen súlyos szabálysértésekrôl beszélhetünk. Nem tartották be az RMDSZ alapszabályzatának 166-os, illetve az SZKT-tagságra vonatkozó rendelkezéseket. Tudomásom szerint egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról, erre viszont senki sem kötelezheti ôket. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. Ezenkívül önkényesen kizárták a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t a MIT-bôl anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelô bizottságának. A MIT-nek be kellett volna tartania az RMDSZ alapszabályzatát. Én is eljátszhatom azt, hogy nem tudom, kiket jelöltek a MIT-frakcióba, de tudom: egy személy kivételével a január 6-i hétfalusi MIT-gyûlés valamennyi részvevôje SZKT-küldött lett. Ez nem lett volna szabályellenes, amennyiben ez nem a kizárt társszervezet hiányában történt volna. A MIT-nek nem lett volna joga megszüntetni valakinek SZKT-tagságát.

K. O.–Sz. K.

Súlyos harcok Csecsenföldön
Orosz csapatkivonások

(8. old.)

Csecsenföldön súlyos harcok voltak a jelenlegi köztársasági központban, Gudermeszben, ugyanakkor Moszkva részleges csapatkivonást határozott el, és a belbiztonsági szolgálatra bízta az „antiterrorista akció" parancsnokságát, amelyet eddig a védelmi minisztérium látott el.

Az orosz sajtókommentárok szerint a szakadárok vakmerô akciói és az orosz csapatkivonás, valamint a hangsúlyok áthelyezése a csecsenföldi akció „rendôri és belbiztonsági oldalára" egyaránt az Európa Tanács parlamenti közgyûlésével hozható összefüggésbe, s érdemi változásokat aligha hozhat az immár másfél éve tartó második orosz–csecsen háború menetében.

Orosz források elôbb határozottan cáfolták, hogy vasárnap Gudermeszben összecsapások lettek volna, majd elismerték, hogy öt rendôr életét vesztette a lövöldözésekben a városi kórháznál. (Egyes orosz sajtóforrások változatlanul kilenc halottról tudnak.) Csecsen források szerint legalább húsz orosz katona és rendôr halt meg Gudermeszben, ahol a lázadók kora délután támadták meg a kórházat, s egészen sötétedésig tartották állásaikat, majd sértetlenül visszavonultak. Orosz állítás szerint a lövöldözésben két szakadár meghalt.

Figyelemre méltó, hogy hétfôn az orosz vezérkar cáfolni kényszerült a Novaja Gazeta címû moszkvai hetilap azon állítását, hogy Csecsenföldön a szövetségi erôk uránmagvas lôszereket vetettek be,

vagyis ugyanolyan harci eszközöket, mint amilyeneket a NATO alkalmazott a Jugoszláviára mért csapások idején, komoly környezeti ártalmakat okozva.

Vlagyimir Putyin elnök hétfôn arról döntött, hogy Igor Szergejev marsall, védelmi miniszter helyett ezentúl Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetôje veszi át a csecsenföldi „antiterrorista akció" irányítását, s külön hadmûveleti törzset is létrehoznak.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 2000 - All rights reserved -