 |
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |
2001. június 4.
(XIII. évfolyam, 126. szám)
Szombaton, a Beszterce-Naszód megyei Bethlen állomásán fôbe lôtte magát a vasúti rendôrség egyik tisztje. A 34 éves Adrian Moldovan ôrnagy Carpati márkájú szolgálati fegyverével próbált véget vetni életének. A jobb oldali halántékát és a homlokát átfúró golyó betört még két ablakot, ám Moldovan öntudatánál maradt. A pár perc múlva odaérkezô kollégájának elmondta, hogy mi történt, és hogy megbánta tettét. A mentô megérkezéséig azonban kómába esett, a szombati nap folyamán a kolozsvári idegsebészeten mûtötték meg.
A zsebében talált levél szerint a tiszt feleségével való nézeteltérései miatt akart véget vetni életének: sajnálom, hogy megnôsültem — állt a hátrahagyott búcsúlevélben. A tiszt hét éve házasságban él, két kiskorú gyereke van.
Az öngyilkossági kísérletet elkövetô tiszt egészségi állapota kielégítô, élete az orvosi beavatkozásnak köszönhetôen nem forog veszélyben. Felépülése után törvénytelen fegyverhasználat és pszichikai instabilitás miatt nyugállományba helyezik.
A megyei rendôrség büntetôeljárást indított Gheorghe Funar ellen. A rendôrök közérdek ellen elkövetett munkahelyi visszaéléssel vádolják a polgármestert, mivel törvénytelen és önkényes módon lepecsételtette a városháza üvegtermét, ahol a városi tanács ülésezik. A rendôrség képviselôi a hétvégén úgy nyilatkoztak: a terem lepecsételése és a tanácsosok gyûlésének megakadályozása kimeríti a munkahelyi visszaélés bûncselekményét. Úgy vélik, a törvénytelen intézkedéssel a polgármester a városi tanács mûködését veszélyeztette. "A polgármester az új közigazgatási törvény elôírásaival érvel, de elfelejti, hogy a tavaly megválasztott városi tanácsosok összeférhetetlenségére vonatkozó cikkelyt csupán 2004-ben, a következô helyhatósági választások után kell majd alkalmazni" — nyilatkozták a rendôrség képviselôi. Biztosítottak: Funar polgármester és a Nagy-Románia Párt gyakorolta nyomás ellenére elvégzik feladatukat. A rendôrség elôzetes kivizsgálását követôen az iratcsomó az ügyészségre kerülhet. Amennyiben az ügyészek is úgy vélik, hogy Gheorghe Funar közérdek ellen elkövetett munkahelyi visszaéléssel vádolható, a polgármestert elôzetes letartóztatásba helyezhetik, a prefektusnak pedig kötelessége felmenteni tisztségébôl az elöljárót.
Mint ismeretes, csütörtökön a polgármester lepecsételtette a polgármesteri hivatal összes üléstermét. Funar szerint a közigazgatási törvény életbe lépésével több tanácsosnak le kellett volna mondania a városi tanács hatáskörébe tartozó önálló vállalatok (Közterület-Fenntartó Vállalat, Távfûtési Vállalat, Közszállítási Vállalat) vezetôtanácsaiban betöltött tisztégükrôl. Mivel ezt a polgármester szerint érintett tanácsosok egyike sem tette meg, úgy tekinti, hogy mandátumuk megszûnt, nem vehetnek részt és nem szavazhatnak a tanácsüléseken.
— Ki a magyarokkal az országból! — jelszóval tüntetett mintegy 150–200 szurkoló a kolozsvári magyar fôkonzulátus elôtt, a szombat esti román — magyar mérkôzést követôen. A meccset a kolozsváriak egy része a Bocskai (Avram Iancu) téren felállított hatalmas képernyôn követte végig.
Alföldi László, Magyarország kolozsvári fôkonzulja, a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: a tüntetôk két teherautóval érkeztek a konzulátussal szembeni parkolóba. Mivel ezelôtt két évvel egy román–magyar labdarúgó-mérkôzés után kövekkel dobálták meg az épületet, és több ablakot is betörtek, a diplomáciai képviselet a rendôrség védelmét kérte, hogy elkerülhetô legyen az újabb botrány.
A mérkôzést megelôzôen a fôkonzul felvette a kapcsolatot Theodor Pop Puscassal, a városi rendôrség parancsnokával, és Nelu Poppal, a megyei rendôrfôkapitánnyal. Mint mondotta, mindkettôjükkel jó a viszony, a rendôrség eddig minden kérésüknek eleget tett. Így történt szombaton éjjel is, amikor mintegy 15–20 rendôrt vezényeltek a fôkonzulátus elé, akiknek sikerült távol tartani a huligánokat az épülettôl, így azok a Szent Mihálytemplom elôtti parkolóba szorultak. Innen skandálták magyarellenes jelszavaikat. A tömeg éjjel fél kettôkor kezdett szétoszlani, anélkül, hogy a fôkonzulátus épületében anyagi kárt okozott volna. Alföldi László fôkonzul elégedettségét fejezte ki a rendôrség közbelépését illetôen, és annak a reményének adott hangot, hogy a jó kapcsolat a két intézmény között a jövôben is megmarad.
"Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" — hangsúlyozta szombaton Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntô beszédében.
A Szent István által alapított erdélyi fôegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette.
— Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsôítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szûzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása — mondta az érsek.
A fôpap két zarándokot név szerint is köszöntött: az erdélyi zsinatpresbiteri magyar evangélikus egyházkerület püspökét, Mózes Árpádot, valamint Habsburg Ottó fôherceget.
Szombaton Csíksomlyón több százezer zarándok gyûlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkezô zarándokokat a kegyhely ôrzôi, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték.
A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. A kis bazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztetô labalumot a csíkszeredai Segítô Mária katolikus gimnázium diákjai vitték.
Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselôi követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak elôször harcba a térítô szándékkal érkezô protestáns fejedelem csapatai ellen.
Az ünnepi szentmise fôcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat.
— Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihûl a hitünk — mondta. A költôt idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza.
Beszédében ismételten visszatért a hit megtartásának fontosságára, valamint a család megôrzésének szükségességére.
A jégesô, majd a hullámokban ismétlôdô zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplôje.
Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részérôl, de sokan voltak Erdély más vidékeirôl, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról.
Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete.
Alkalmatlannak minôsíti a vasutasok sztrájkját Marian Sârbu munkaügyi miniszter. A vasutas szakszervezetek szombaton bejelentették, nem mondanak le a hétfô reggel hét órára idôzített sztrájkról. Tegnapi kijelentése szerint a munkaügyi miniszter úgy véli, az egyeztetések befejezése elôtti idôpontra idôzített tiltakozó megmozdulás nyomást gyakorol a döntést hozó felekre. Hozzátette: hétfôn tizenegy órától újabb tárgyalásokra kerül sor a vasutas szakszervezetek vezetôi, az adminisztráció képviselôi és Miron Mitrea szállításügyi miniszter között. A vasutasok azért döntöttek úgy, hogy nem halasztják el a sztrájkot, mert az adminisztrációval és a szállításügyi miniszterrel pénteken megejtett, immár második egyeztetés sem hozta meg a fizetések megemelésére vonatkozó döntést. Ionel Socaciu szakszervezeti vezetô elmondta, közelednek az általuk kért módosítási arányhoz, ám mindeddig semmit sem véglegesítettek. Ugyanakkor elmondta, vállalják a törvény által elôírt sztrájk-procedúra megszegésével járó következményeket. A bejelentés alapján ma leáll a munka a vasúti berendezések mûködtetésének, valamint a szerelvények mozgásának irányítása terén. A pénteken beígért 11,4 százalékos fizetésemeléssel szintén elégedetlen kereskedelmi és közlekedési osztály is sztrájkol.
Az közoktatásban tevékenykedô tanárokban lakozik annyi megértés, hogy ne kerüljön sor konfliktus kirobbanására — nyilatkozta tegnap Kolozsváron Ecaterina Andronescu tanügyminiszter a tanügyi szakszervezetek bojkott-szándékát kommentálva.
Mint ismeretes, a Kolozs megyei 12 ezer tanárnak több mint fele helyesli a képesség- és érettségi vizsga bojkottálását, 30 százalékuk pedig más tiltakozási módszert választana. A tanárok körében készült referendum eredményeit ma mutatják be Bukarestben, majd az országos helyzet alapján kiválasztják a megfelelô tiltakozási módot. A tanárok elégedetlenségét az ebédjegyek elmaradása, az elôzô kormányokkal aláírt egyezmények megszegése, az új nyugdíjtörvény okozza.
A tárcavezetô elmondta: a vizsgák lebonyolítása változatlan, csupán a diákoknak a líceumokba való leosztásának módszere változik, erre a vizsgákat követôen kerül sor. Andronescu megerôsítette: a tanügyminisztérium háromszoros fizetésemelést ígért, az elsô, hétszázalékos emelésre márciusban került sor, júniusban következik az újabb, amikor szintén hét százalékkal, szeptemberben pedig hat százalékkal növekednek a bérek.
A miniszterasszony arról is tájékoztatott, 2003-tól életbe léphet a kilencéves kötelezô oktatás. A jelenlegi, nyolcosztályos rendszerbôl kikerülô fiatalok ugyanis még nem érték el a foglalkoztatáshoz szükséges korhatárt, így nem alkalmazhatók. A minisztérium támogatni fogja a vidéki oktatást, annak érdekében, hogy az itt tanuló diákok nagyobb számban tanuljanak tovább. Jelenleg a vidéki iskolák tanulóinak csupán 6-7 százaléka kerül líceumba, csupán egy százalékuk végez egyetemet.
Márciusban hallottuk és olvashattuk, hogy Erdély-szerte jól ismert és tisztelt mûvészettörténészünket, Murádin Jenôt, Németh Lajos-díjjal tüntették ki. Az akkori méltatásokból sok pozitívumot megtudhattunk róla. Lakásunk.) könyvszekrényében egy teljes polcot betöltô mûvei közül a Gruzda Jánosról írt monográfiája került a kezembe a múlt napokban. Belelapoztam és nem is annyira a képek rossz minôsége, mint inkább a románul írt helységnevek juttatták eszembe az "átkos" korszak embert és emberi lelket ölô terrorját. A sorok mögül kiérzik a szerzô küszködése, hogy ahol csak lehet, a puszta név említése helyett, valamilyen, magyarul leírható jelzôs szerkezettel vagy körülírással utaljon a helységre.
Egyszer csak a könyv bevezetô, legelsô mondatára esett a tekintetem: "Most tél van és csend..." Akaratlanul is folytattam magamban Vörösmarty: Elôszó címû versének ezt a sorát "Most tél van és csend és hó és halál". És egybôl az egész könyv más megvilágítást nyer: a nacionalista diktatúra elleni harc tudatos bizonyítékává lesz a kezünkben.
Murádin Jenô nem politikus. És nem is politizált soha. Ô csak erdélyi magyarként végezte a dolgát.
ANGI ISTVÁN, a Gheorghe Dima zeneakadémia tanára tart elôadást az AGORA rendezvénysorozatának keretében június 5-én, kedden este 7 órától a Szent Mihály plébánia udvarán. Fellép Ruha István é. m., zongorán kísér Magyari Zita.
A Holokauszt áldozataira emlékeznek az Északerdélyi zsidók deportálásának évfordulóján, június 10-én 10 órakor a Horea út 21 szám alatti Deportáltak Emléktemplomában.
A kedvenc regényhôsünk címû rajzpályázatnak két báthorys díjazottja is van az idén. Az Octavian Goga Megyei Könyvtárban Brosz Roland hatodikos, és Vajda Ágota hetedik osztályos tanuló az elôkelô második díjat vehette át.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány gróf Mikó Imre Könyvtára az idén is megrendezte június 1-jén az immár hagyományossá vált gyermeknapi rajzversenyt. A versenyen résztvevô és díjazott rajzokat a könyvtár olvasótermében állítottuk ki. Ugyanitt rendeztük be a zsoboki Bethesda Gyermekotthon diákjainak kerámiakiállítását is. Mindkettôt megtekinthetik június 4–8 között, naponta 10–18 óra között.
A három korosztályban rendezett verseny nyertesei a következôk:
Az óvodások és I–IV. osztályosok díjazottai: I. díj: Rudolf Eszter (II. osztály Zeneiskola); II. díj: Kömörcsi Boglár óvodás (51-es Óvoda); III. díj Ádám Mihály Zsolt (I. osztály Báthory Líceum); IV: díj: Salat Hanga-Kriszta (II. osztály Waldorf iskola) és Salak Hunor (óvodás az 51-es Óvodából).
Az V–VI. osztályosok közül az I. díjat László Katalin V. B., a II. díjat Benedekfi István VI. A. osztályos tanuló nyerte a Báthory Líceumból. A III. díjat Szilágyi Kinga VI. C. osztályos tanuló kapta a Brassai Líceumból.
A VII–VIII. osztályosok nyertesei: I. díj: Kovács Andrea (VII. C. osztály Brassai Líceum) és Al. Natour Róbert (VII. B. osztály Báthory Líceum). A II. díjat Kiss Réka és Máthé Orsolya VII. C. osztályos tanulók nyerték a Brassai Líceumból, a III. díjat pedig Márkus András VII. B. osztály és Szilágyi Péter VIII. A. osztályos tanulók a Báthory Líceumból. Könyvtárunk munkatársai köszönetet mondanak minden résztvevônek, valamint Kocsis Ildikó tanárnônek a rajzok elbírálásáért.
Kovács Piroska Fába rótt oklevelek. Mûemlék székelykapuk Máréfalván c. színes ismertetôfüzete az interneten is olvasható az Élô Erdély honlapján a http://www.hhrf.org/erdely/ címen.
A Hargita Megyei Kulturális Központ és az Élô Erdély közös kultúradigitalizálási programja keretében jelent meg az interneten Kovács Piroska színes ismertetôfüzete. Az esemény érdekessége, hogy az internetes megjelenés indôpontjában maga a füzet még nyomdában van. Szintén a megadott címen érhetô el az Erdélyi Képeslapküldô Szolgálat, amelynek segítségével most több mint 35, székelykapukat ábrázoló virtuális képeslap küldhetô az interneten.
A magyar–román meccseknek mindig megvolt, és meg is lesz a különleges hangulata. Gyermek voltam mé g, amikor elôször tapasztaltam, hogy ha a piros-fehér-zöld színösszeállítású csapat játszik a piros-sárga-kékekkel, akkor valahogy nem úgy drukkolnak a kolozsváriak, mint általában. Az elsô ilyen élményem a belgrádi kisantant-kisdöntô volt: most is el evenen él bennem az az éjszaka, amikor a Györgyfalvi negyed tömbházaiból felváltva hallatszott ki a román illetve a magyar diadalüvöltés, és hogy mennyire izgalmas — és hangos — volt az utolsó, a meccs sorsát eldöntô magyar gólt nyugtázó.
Így, utólag beismerem: a szombati meccs sem volt számomra élményszegény. Olyan unalmas posztszocialista futballt játszott ugyanis a két csapat, hogy azon kaptam magam, hogy többet ülök a m érkô zés alatt a konyhában, mint a tévé elôtt! Az egyetlen dolog, ami még a tévé elôtt ta rtott, az a Román Televízió kommentátorainak zöldségsorozata volt. A zöldséghangulatot már Bonbonel (Adrian Nãstase) meccs elôtti beszéde elôkészítette; a miniszterelnök ugyanis úgy érezte, ez a mérkôzés életbevágó nemzeti ügy, és meg kell szólalnia, báto rítania kell a játékosokat, akiket Loci Bjoloni és Émérik Énéj készített fel — ki tudja milyen sötét célokkal.
Az elpolitizált — csapnivalóan rossz — mérkôzés alatt a kommentátorok gyermeteg szövegekkel gyôzködték egymást, hogy lám, Loci Bjoloni azért tén yleg a román válogatottnak drukkol, és nem a magyarnak (az egyik aranyszájú bizonygatta is keményen, hogy még a mozdulatain is látszik Bjoloninek, hogy saját csapatának drukkol, és nem a Bicskei Bertalanénak), és hogy Loci a legrománabb a magyarok közül (sic!).
A puerilis meccsmegközelítések koronáját az a riporterhölgy adta, aki a meccs végén olyan irtózatos magyar kiejtéssel interjúvolta meg Bicskei Bertalant, hogy az nem tudta leolvasni ajkáról a magyar szavakat. (Féri Vástág az ô leépült , rom-magyar kiejtésével és mondatszerkesztéseivel bokszdoktor volt hozzá képest!)
Kétségtelen: a két csapat technikai képességei alapján joggal lehet feltételezni, hogy a két ország válogatottjának összecsapásait már csak az ilyen mellékzöngékért lesz érdemes megnézni.
Aki aztán a meccs után átkapcsolt a Duna Televízióra, meglepetéssel nyugtázta: ott akkor kezdôdött a meccs — felvételrôl! A kommentátor éppen azt ecsetelte, hogy érdekes meccsnek nézünk elébe, és ki tudja, talán nyer is a magyar válogatott…
Uraim, csak semmi pánik tehát. Azért még odaát is kell gürizni ahhoz, hogy nyugati idôt mérjen karunkon az óra.
Dr. Csapó Benô, a szegedi József Attila Tudományegyetem Lélektan- és pedagógiai karának dékán-professzora a hét végén Kolozsvárott az Egyetemi oktatás az évezred kezdetén címû konferencián, valamint a Brassai Sámuel Líceumban megrendezett III. Tantárgymódszertani konferencián elôadást tartott az iskolában megszerzett tudás értékelésérôl. Egyik alapvetô munkáját, Az iskolai tudás címû könyvét ismertette.
Az iskolai tudással kapcsolatban számos ellentmodás tapasztalható. A magyarországi tanulók mindamellett, hogy a különbözô nemzetközi felmérések alapján jó helyezést érnek el, képtelenek a más órán tanultakat vagy a megtanult anyagot új helyzetekben hasznosítani. Ezt az ellentmondást magyarázó különbözô szakvéleményeket foglalja egybe az 1998-ban megjelent kötet. Az írások az iskolai oktatás, a tudás fogalmát tágabb összefüggéseiben elemzik, azt, hogy az iskola milyen mértékben teljesíti a társadalom elvárásait. Vagyis, hogy az iskolából kikerülve a tanulók tudják-e hasznosítani megszerzett tudásukat, mennyire hasznos e tudás. Ezekre a kérdésekre adható válaszok különösen most hasznosak, amikor az iskolarendszer átalakulóban van. Jelen kötet fôképpen a matematika és a természettudományok területével kapcsolatos tudás kérdéseivel foglalkozik, mivel az ebbe a tárgykörbe tartozó tudást könnyebb mérni, mint a mûveltség más területével kapcsolatosat. A vizsgálatok választ adhatnak az utóbbi idôszakban a természettudományok tanításával felmerült számos problémára is. A vaskos kötet mintegy negyed részét a függelék alkotja, amely számos eszközt (tudásmérô tesztet és javítókulcsaikat) tartalmaz a matematika és a természettudományok körébôl mind az általános iskola, mind a középiskola tananyagából.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Prospero Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszériumának a támogatásával ERDRAMIL (ERdélyi magyar DRÁmapályázat a MILlennium jegyében) címszóval drámapályázatot hirdet a 2001/2002-es évadra.
Az ERDRAMIL pályázat elsôdleges célja a romániai magyar drámaírás támogatása, a magyar írók és a magyar színjátszás közötti termékeny kapcsolat ápolása.
Az ERDRAMIL pályázaton a romániai magyar szerzôk eredeti, mindeddig be nem mutatott és nem közölt, egész estés színpadi írásmûvekkel vehetnek részt. A benevezés jeligével történik.
A pályamunkákat három tagú, színházi szakemberekbôl álló zsûri bírálja el. A díjazott írásokat a Látó szépirodalmi folyóirat közli. A nyertes drámát a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 2002-ben bemutatja.
Pályadíjak:I. díj — 40 millió lej
II. díj — 20 millió lej
III. díj — 10 millió lej
A pályamûvek beküldésének végsô határideje: 2001. november 16. (a postai feladó idôpontja). Az eredményhirdetés végsô határideje: 2002. január 26.
Postacím: ERDRAMIL DRÁMAPÁLYÁZAT,Teatrul National Târgu-Mures
Piata Teatrului Nr.1. Op.1. Cp. 58 4300 Târgu-Mures
D. K. Kolozsvár: Tulajdonostársulások (lakóbizottságok) esetében hány nap után számíthatnak késedelmi kamatot a közköltségek után, és mire használható az ebbôl származó pénzösszeg?
Válasz: Az 1996/114. számú lakástörvény új (az 1997/446. kormányhatározatot helyettesítô) módszertani szabályozása (1275. kormányhatározat 2000. decemberébôl) értelmében mindegyik lakástulajdonos köteles a kifüggesztéstôl számított 30 nap alatt kifizetni a közköltségek rá esô részét, ezt a határidôt pedig fel kell tüntetni az illetô fizetési táblázaton. Ez idôpont után a tulajdonostársulás késedelmi kamatot számíthat a tulajdonosok közgyûlésén megállapított feltételek szerint. Az ebbôl származó pénzösszeg valamint a társulás számlájára betett összegek utáni kamat felhasználásáról szintén a társulás közgyûlése határoz.
Iliescuval, Nãstaséval kezdve az egész román társadalom dühös Emma Nicholson asszonyra, aki azt merte állítani készülô beszámolójában, hogy az intézményekben nevelt gyermekek helyzete Romániában rengeteg kívánnivalót hagy maga után, s emiatt — ugye, ez a legsértôbb! — a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését fogja javasolni. Persze Iliescu, de Nãstase is tudja, hogy ez csak javaslat lesz, ha lesz, ám a döntés semmiképpen sem a Nicholson asszony privilégiuma. Csakhogy itt nemzeti sport jó elôre felfesteni az ördögöt a falra, de természetesen úgy, hogy a vétkes a dologban máshol legyen kereshetô. Nicholson asszony erre éppen alkalmasnak tûnik, mert nem ment el a szép eszük, hogy "vétkes" üvöltés helyett a sokkal munkásabb és igényesebb, de fölöttébb szükséges és elkerülhetetlen megoldásokon — mármint a gyermekek sorsának enyhítésén, könnyítésén, javításán törjék a fejüket. Egyszerûbb kicsitôl nagyig azt mondani: Nicholson asszony téved, nincs igaza, s ha nem tartaná vissza "jó ízlésük" még keményebb jelzôket is ráaggatnának. Mert jelzôhalmozásból — tudjuk — itt hiány sohasem volt.
Ion Iliescu elnök egyenesen azt kívánta Nicholson asszonynak: élne meg ô havi száz dollárból, akkor meglátná! S valóban. Akár mi is úgy gondolhatnánk: milyen szellemes az elnök, és mennyire fején találja a szöget! Csakhogy az elnöki ajánlat igazságtartalma körül némi hézagok adódnak. Annál is inkább, mert egy Nicholson rangú politikusnak itt, Romániában is legalább akkora fizetés járna, mint egy szenátornak vagy képviselônek az összes kiegészítésekkel, s ez az összeg, meglehet, hogy jóval kisebb annál, amekkorát Európában osztogatnak neki, s az is meglehet, hogy ilyenformán Nicholson asszonynak valóban itt-ott összébb kellene húznia a nadrágszíjat. Ám a százdolláros próbával, amelyet az elnök javasol, azzal egy kis baj van. Nem a politikusoknak és nem a tisztségviselôknek ilyen vékony a jövedelme, hanem a TÖBBSÉGNEK! Amihez akár azt is hozzátehetjük, hogy a sokaknak még ennyi sem jut itt havonta! Úgy tûnik tehát, hogy az elnök úr ironikusan-hazafias javaslata akkor lehetett volna igazi tanulságokat hordozó, és az intézményekben nevelt gyermekek helyzetén változtatni akaró, ha Nicholson asszony sértegetése helyett saját magának, esetleg a hazai politikai kaszt tagjainak ajánlja a százdolláros próbát: hadd lám hogyan élne meg ôurasága vagy a sok ingyenélô politikus abból a Nicholson asszonynak ajánlott összegbôl? Mert nekik kellene ezt mindenekelôtt kipróbálni! Már csak azért is, mert az így megspórolt pénzekbôl, hatalmas összegekbôl nagyon hosszú távú és jelentôs javulást lehetne megvalósítani az intézményi gyermekek életfeltételében.
Sajnos, ebben az országban még mindig az a könnyebb és kevesebb gonddal járó, ha intézkedés helyett minden esetben "hazugot" kiáltanak, és ennek igazolására keresnek minden erejükkel bizonyítékot, minthogy a bírálattól vagy észrevételtôl függetlenül a meglévô és valóságos fogyatékosságokat próbálnák megoldani. Mert tételezzük föl, hogy Nicholson asszony túloz. Ez mégsem jelenti azt, hogy az általa bírált területen nem volna mit javítani. Éppen ellenkezôleg! Márpedig Iliescu, Nãstase meg minden "hazugot" kiáltó, de legfôképpen az ország érdeke ez lenne — vagy legalábbis kellene hogy legyen!
A Nicholson asszony megállapításait és sok más megállapítást semmisé tevô megveszekedett igyekezet helyett, ha fele annyi figyelmet, energiát és érdeklôdést fordítottak volna az intézményekben élô gyermekekre, akkor már eddig is, ha nem is mennyei helyzetet, de emberi körülményeket teremthettek volna ezeknek a sors sújtotta emberkéknek.
Az a baj, hogy sem az elnök, sem a miniszterelnök, de a politikai kaszt is ilyen jellegû megoldásra — igazi megoldásra! — egy percig sem gondol. Illetve, ha gondolnak is, de tenni még ennyit sem tesznek.
Az Újság nevû napilap 1925. november 15-i számából érdekes cikket vett át a Szabadság az ortodox katedrális építésérôl. Az építész elmondta, hogy a katedrálisnak különleges vasbeton falai vannak, hogy a kupola magassága 78 méter lesz, az építkezés egy éven belül befejezôdik.
Amikor az ortodox katedrális építésének tervei felmerültek, fontos szempont volt az épület hatalmas mérete és nagy befogadóképessége, a különleges szépség (a bizánci katedrálisstílus keretein belül) és fôleg az, hogy az épület magassága vetekedjen a Szent Mihály templom 80 méter magas tornyával. Ehhez azonban sok pénz kellett. De egy ilyen magas kupolás épületnek széles alapra is szüksége van, hogy az arányai megvalósulhassanak. Végül is kompromisszum született: a templom alapjának méretei a kupola magasságához viszonyítva szerényebbek maradtak, így a katedrális összképe (elölrôl) "sovány, de magas". A fôkupola pedig három helyen is túlzottan magas hengeres résszel egészül ki, kissé inkább kupolával fedett torony érzetét keltve.
Az alap méreteinek szerénységére jellemzô, hogy a beépített alapterület szempontjából a kolozsvári katedrális az ötödik a templomok közül; megelôzik a kéttornyú református templom, a Szent Mihály-templom, az unitárius templom és a Farkas utcai templom is. Férôhelye mégis kb. 2000 fô, mert az ortodox templomokban gyakorlatilag nincsenek padok.
A katedrális végül is 67 m magasra sikerült, a fôterem a szokottnál magasabb, 27 méter. Ezért, ha a beépített terület szempontjából a katedrális szerényebb, de légköbméter szempontjából jelentôsebb.
Ami a külalakot illeti, az épület "soványsága" ellenére is hatásos, esztétikus. Építése idején a kupola oszlopfôinek egy része kidolgozatlan maradt, most ezt is pótolták. Ugyancsak hozzáépítették az eredeti tervben állítólag szereplô négy kis fiókkupolát is, úgyhogy jelenleg az épületet nyolc kupola és három félkupola díszíti.
Az építkezés pénzhiány miatt igen elhúzódott: a tervezett 1926 helyett 1933-ban szentelték fel.
Egyesek rosszmájúan csak Dranik kocsmájának titulálták, bár kiszolgálásban és nagyságában, ha nem is sokkal, de meghaladta a városvégi, vagy akár egyes belvárosi kiskocsmák színvonalát. Dranik Lajos a húszas évek elején nyitotta meg helyiségét, elôbb mint fûszerüzletet, majd átalakította italméréssé. Lassan bôvítgette: kuglipályával, kis kerthelyiséggel, a söntésben biliárdasztalokkal. Az Endre király utca és a Székelyföld leírása szerzôjérôl, Orbán Balázsról elnevezett utca (ma Actorului) sarkán volt a bejárat az ivóba, de volt egy az elsônek említett utcáról is, a kuglipálya és a kerthelyiségbe.
Délelôtt álmosító csend és a pádimentomra kent nyersolaj szaga terjengett a levegôben. Egy-egy szomjazó szeszmoly tévedt be egy kupicára, általában vékonypénzû, alkalmi munkából tengôdô telepiek. Ha egy ilyen vendég érkezett, az alacsony termetû tulaj komótosan szöszmötölt a pult mögött. Nagy késôre megkérdezte: "Mi tetszik?" "Egy felest, fônök úr, még korán van, csak étvágycsinálónak" — mosolygott kényszeredetten a vendég, titkolva, hogy étvágy ide, étvágy oda, a feles reggeli lesz.
Dranik megvárta, amíg leszámolták a pénzt, aztán töltött.
Délután lassan szállingóztak a vendégek.
— Nekünk nem az volt a fontos, hogy ivászatban versengjünk egymással —, emlékezik vissza mosolyogva Kása Sanyi, a nyugalomba vonult, kiváló vulkanizáló szakember — Mi, Mezô Sanyi, Szabó Imre, Berta Misu, Moga Laci, Klájcsi Jenô, Mátyás Jani és meg mások, összepótoltunk és kibéreltünk két-három órára egy biliárdasztalt. Tologattuk az elefántcsont golyóbisokat, karambolt játszottunk, bajnokot avattunk, szórakoztunk minimális fogyasztás mellett, amennyit zsebünk megengedett.
Estefelé benépesült az ivó, a fiatalokat mások váltották fel az asztaloknál, s folytak nagy viták meg fogadások a kuglipályán. Gyakran látogattak ide tekézôk máshonnan is, a Muresan, vagy Radics pályáról, Bányai Sanyi, Bányai Feri, a Váradi testvérek, de jöttek csapatmérkôzésre a Kerekdombról is. Sokszor felparázslott a vita, s a szurkolók, akárcsak a játékosok, két csoportra oszlottak.
— Vángli volt! Vángli, vángli! — üvöltötte Soós Misi. Ô úgy látta, hogy az eldobott golyó az oldaldeszkának ütôdött... Persa Miki, egy pohár gabonapálinkával egyensúlyozva, nyomban kijavította:
— Vándli, te tökfej! Vándli! te vagy vánglis! — valóban, Misi ugyancsak vándlizott, ingadozott a játékosok között.
— Mit értesz te a kugelhez, te májrágó?
— Kikérem magamnak — mondta Miki sértôdötten. — Én úri kômûves vagyok, nem akármi! Sôt, szabadkômûves! — s egy korty után elmélázott: hol is hallott ô a szabadkômûvesekrôl?
— Még szabad vagy, amíg rád nem száll az adós, te pancser — élcelôdött Misi a társaság nagy derültségére. Közben a pálya mellett Lóránt Károly, kurta szárú szortyogó pipájával hadonászva, vörös arccal, mekegô nevetéssel bugyborékolta:
— Há’ hogyne! Meztéláb volt, biza!
A mezítláb azt jelentette, hogy a játékos a kugligolyót nem a dobódeszka végérôl, nem spiccrôl, hanem a betonpályáról engedte el, ami érvénytelen dobásnak számított.
Így folytak a partik, s közben Dranikné — inkább "vánglizva" gurult, mint ment, alacsony és testes mivolta miatt — hordta a pikoló meg a korsó söröket. A csapatok csendben figyelték a két utolsó dobót. Both Dezsô, a vékony termetû szobafestô — a másik sarkon lakott, a híres-hírhedt Picu kapitány házának alagsorában —, összpontosított és dobott. Három dobása után a bal hátsó sor középsô bábuja makacsul a helyén maradt, saját és csapata nagy bánatára. A másik csapatból, Tatár Józsi, szintén szobafestô következett. Bár gyerekkori baleset miatt csak bal szemével látott, keze nem remegett. Hosszan célzott, lágyan gurította el a golyót és tarolt. Elsô dobása kilenc, második kilenc, harmadik hét fa! A huszonöt fa a verseny megnyerését jelentette csapata számára. Társai vállát veregették, jöttek a gratulációk, jöttek a sörök.
Csütörtökön, szombaton és vasárnap a vendégek zömét a Kolozsváron dolgozó, szolgáló székely fiatalok, férfiak alkották. Ilyenkor a környékbelieket megtûrték ugyan, de ôk mulattak, néha szilajul, amúgy góbésan. Nekik a környékbeli cigányok húzták a talpalávalót. A többi napokon, a nagy kedvenc, Vak Gyuri hetvenhat basszusos Hohner tangóharmonikája szólaltatta meg a legszebb cigány- és divatos mûdalokat.
— Gyuri tangóharmonikája a nyári, csillagos ég alatt szívbe markoló szépen szólt, ha szerenádot adott egy lány ablaka alatt — szól közbe csendesen, mintegy magának, Kása Sanyi felesége. Tekintete összevillan a Sándoréval. Talán egy régi szerenád emléke csalja arcukra a mosolyt.
— Az rég volt! De szép emléknek mindmáig megmarad. Ma ilyen már nem létezik — legyint lemondóan Sándor. — Örvendünk, hogy megértük és van mire emlékeznünk. A mai világ idegennek tûnik számunkra.
A Dranik vendéglô hasonló sorsra jutott, akárcsak társai. Az új rendszer a kommunista jogrend alapján bezárta, elvette, államosította, tulajdonosát kilakoltatta mint hajdani kizsákmányolót. Egy idô után mint "Gospodina" mûködött, majd Balogh Rózsika vegyeskereskedésének adott helyet. Aztán eljött a nagy rombolások keserû ideje, és a sok takaros házzal együtt eltûnt a Dranik-vendéglô is. Fájó emlék. Ha arra járok, most is ott látom a skatulya tömbház beszögellésében.
A törvényeknek a társadalmi békét kell szolgálniuk — jelentette ki a szenátus jogi bizottságában magát a román alkotmány atyjának nevezô kormánypárti szenátor, Antonie Iorgovan. S eddig minden rendben is lenne, ha eme szeressük egymást mezbe csomagolt javaslat nem folytatódott volna olyanformán, hogy "meg kell békélnünk történelmünkkel, s ha már egyszer megbékéltünk Mihály királlyal, muszáj megbékélnünk az utóbbi tizenkét esztendôvel is". Sôt meg kell bocsátanunk a kényszerítô körülmények folytán gyilkosokká vált szerencsétleneknek is — vélte egy másik ugyancsak RTDP-és szenátor, Ion Predescu —, merthogy mindenütt a világon, ahol forradalmak voltak, amnesztia is volt. Legyen tehát béke, borítsunk fátylat azokra a véres 1989 decemberi eseményekre, amikor néhány szerencsétlen fegyverviselônek rá kellett lônie vagy lövetnie a randalírozókra és borítsunk fátylat az azóta eltelt tizenkét esztendô valamennyi utcai zavargásának elôidézôjére és ártatlan emberek bántalmazójára, merthogy ilyen az élet. Valami ilyesmi fogalmazódott meg a román szenátus jogi bizottságában egy régebbi törvénytervezet sajátosan újszerû felmelegítése kapcsán. És valami ilyesmit fogalmazott Ion Iliescu államelnök is a tévé nagy nyilvánossága elôtt.
Hogy mi vagy ki mozgatta Iorgovan szenátort eme tömeggyilkosokat mellére ölelô javaslat megtételében, nem tudom. Azt viszont igen, hogy esetleges elfogadása nyomán a temesvári megtorlás irányítói, Chitac és Stãnculescu tábornokok a jövôben békésen, meghitt családi környezetükben adózhatnak majd a nagytatai örömöknek és végképp elfeledhetik, hogy rácsok valaha is léteztek a világon. És a még férfiúi erényei teljében levô, s nemrég újabb elmarasztaló ítéletet beinkasszáló Miron Cosmának sem kell majd tizennyolc évig várakoznia ahhoz, hogy ütô-szúró-vágó-lövô eszközökkel vértezze fel bányásztársait, s menessze a szemüvegüket túlontúl értelmesen- értelmiségiesen viselôk ellen. Ámbár, ha a tizennyolc rácsos évét lassacskán taposó Cosmára gondolok, nem tehetek róla, de azonnal beugrik egy vállveregetôs mosolygós kép is. "Örökös" elnökünkké, aki hálától csordultig telt szívvel köszöni meg a Miron Cosma vezette, fáradságot, félelmet nem ismerô rettenthetetlen bányásztársaknak, hogy hallgattak a hívó szóra, és rendet teremtettek az intellektuellek veszélyeztette fôvárosban.
Azóta sok víz folyt le Dunán–Maroson–Szamoson meg másutt, bányászjárások is voltak, nemegyszer, sôt, a fôkolompos is rács mögé került. Csupán a szellemi irányítót, aki az éceszt adta, választottuk újra, jobb nem lévén alapon, s adtunk a kezébe ha nem is kizárólagos döntéshozói, de jóváhagyói hatalmat. S ha netán eme, enyhén szólva furcsára sikeredett törvénytervezetbôl lenne is valami, kötve hiszem, hogy Ion Iliescu, elnöki hatalmával élve, kifogásokat emelne annak alkalmazásai elé. Ami pedig a népnyúzó milicisták és szekusok december 21-i magyar számonkérôit és megbüntetôit valamint a marosvásárhelyi véres március magyar és cigány üldözöttekbôl üldozôkké, áldozatokból bûnelkövetôkké minôsítettjeit illeti, akik régóta börtönben vannak, nos, rájuk eddig sem vonatkozott soha semmiféle felebaráti szeretet. S ha túltengene is a mindent átfogó, megbocsátó szándék, százat teszek egy ellen, hogy magyarjaink megmaradnának a köztörvényes kategóriába és persze a rács mögött.
Egyébiránt a kormánypárttal konjunkturális és reálpolitikai alapon elég jó kapcsolatban levô RMDSZ sem lehet rózsás helyzetben. Hiszen enyhén szólva furcsa lenne egy ilyen javaslatra rábólintani. S ha nem is irigyelem érdekvédelmi képviseletünk döntéshozó szerveit, azért tudom, hogy létezik még józan ítélôképesség és diplomáciai érzék.
Sôt még azt is nagyon szeretném remélni, hogy az utóbbi napok-hetek Románia számára nem éppen szívderítô eseményeinek hatására — gondolok itt a Nicholson bárónô Európába irányított "raportálására" — alaposan begerjedt államelnök is lehiggad majd, s ki tudja? esetleg megpróbálja józanul megítélni a belpolitika várható külföldi visszhangjait, az országimázs távolról sem elhanyagolható fontosságát. Azt pedig, hogy ez utóbbi pozitív megítéléséhez mennyire járulna hozzá egy, a forradalmi érzelmet megcsúfoló, gyilkosokat felmentô, szeressük egymást hóhérok-áldozatok típusú törvény életbe léptetése, nem nehéz kitalálni.
Bukarest, Ghencea Stadion, 30 ezer nézô. Vezette: Eric Poulat (Franciaország).
Románia: Stelea — CONTRA, Rãdoi (64. perc Prodan), Ciobotariu, CHIVU — Dorinel Munteanu, CODREA, ADRIAN ILIE (75. perc Cãtãlin Munteanu), FLORENTIN DUMITRU — Viorel Moldovan (55. perc Ganea), MARIUS NICULAE. Szövetségi kapitány: dr. Bölöni László.
Magyarország: KIRÁLY — KORSÓS GYÖRGY, Mátyus, SEBÔK, Fehér — Lisztes, Dárdai, Pethô, Hamar (39. perc Dombi) —Sowunmi (74. perc Kabát), Horváth (46. perc Korsós Attila). Szövetségi kapitány: Bicskei Bertalan.
Gólszerzô: Marius Niculae 2 (5. és 53. perc).
Szögletarány: 4–6 (3–1); lövések: 7–6 (kapura: 6–0!!); sárga lap: Contra és Ciobotariu, illetve Pethô, Hamar és Kabát.
Tipikus esete annak, amikor az egyik szemünk sír, a másik nevet. Sír, mert a magyar legények levitézlettek, nevet, mert Bölöni László, minden rosszindulatú, sovén megjegyzésnek ellentmondva bebizonyította, hogy igazi profi módjára az eszével, és nem a lelkével gondolkodik. Kitûnôen felkészített, remekül összeállított, motivált román csapat lépett pályára szombaton este. A magyarok számára rossz elôjel volt, hogy a litvánok ellen, hazai pályán is csupán döntetlenre futotta erejükbôl. Szép dolog az önbizalom, esküdöztek is a magyarok, hogy Bukarestben kiköszörülik a csorbát. Csupán a csapat korlátozott képességeirôl feledkeztek meg. Ahogyan teszik azt, amióta Nyilasi, Törôcsik, Zámbó, Zsiborás (a tragikusan fiatalon elhunyt kiváló kapus), Pintér és társaik abbahagyták a focit. Bicskei kapitánynak valószínûleg ez volt az utolsó lehetôsége a magyar kispadon.
Bölöni nagy húzásra szánta rá magát: kezdôemberként küldte pályára azt a Florentin Dumitrut, akirôl sokan már régen állították, hogy meg-érett a válogatottságra. Tudta ezt a szövetségi kapitány is, de meglepetésnek szánta a Steaua kiváló játékosát. Nem csalódott, hiszen a Contra–Dumitru (és néha Adi Ilie) páros nagyon sokszor megkavarta a magyar csapat védelmét. Nem hiszem, hogy nagyot tévednénk, ha azt állítjuk, hogy Cosmin Contra Európa egyik legjobb jobbhátvédje. Ezúttal Marius Niculae is kitett magáért, annak is köszönhetôen, hogy Bicskei csapatának hátvédsora átjáróházra hasonlított. Csupán Korsós György és Sebôk Vilmos probáltak, úgy ahogy, ellenállni Ilie és társai támadásainak.
Hamar született az elsô román gól: Adrian Ilie, a földön heverve, négy magyar játékostól körülvéve is lepasszolta a labdát Niculaénak, aki az üres kapuba lôtt. Az elsô félidôben a Dinamó csatára, ha jobban odafigyel, legalább három újabb találatot érhetett volna el. A 16. percben Dorinel Munteanu szögletét Ilie fejelte a kapufára. A magyar csapat alig mert kimoccanni a saját térfelérôl. Két lövést küldtek Stelea kapuja felé, azokat is messze mellé.
Hamar esett gól a második játékrészben is. Nyolc perccel az újrakezdés után (53. perc) Adrian Ilie tökéletes beadását ugyanaz a Niculae, két álmodozó védô között elôre vetôdve, csukafejessel küldte hálóba. Elnézve a magyarok játékát, kétség sem fért ahhoz, ki nyeri a meccset. A 60. percben Ciobotariu veszélyes fejesét hárította Király. A 74. percben a sokat és hiába futkosó Lisztes próbálkozott, de lövése messze a kapu mellé ment.
A nagyon korrekt mérkôzésen a francia Poulat kiválóan bíráskodott, igaz, különösebben nehéz helyzettel nem találta szembe magát. Bölöni László csapata még egy lépéssel közelebb került a csoport második helyének a megszerzéséhez (az olaszok már biztos elsôk), míg a magyar válogatott utolsó esélyét is eljátszotta a Ghencea Stadionban. Az elvakult nacionalisták, akik kétségbe vonták Bölöni László hozzáértését és (fôleg) hozzáállását a mérkôzéshez, földig kellene hajoljanak elôtte.
Nánó Csaba
***
A 8. csoport másik mérkôzésén Olaszország idegenben nyert: Grúzia–Olaszország 1–2 (Gahokidze 80., illetve Delvecchio 45., és Totti 66.). A táblázaton megerôsítette másodikhelyét a román csapat:
1. Olaszország 6 5 1 0 15— 3 16
2. Románia 5 3 0 2 5— 5 9
3. Magyarország 4 1 2 1 9— 6 5
4. Grúzia 4 1 0 3 5— 6 3
5. Litvánia 5 0 1 4 2–16 1
***
Szombaton Európában — a 8. csoport találkozóival együtt — összesen huszonkét labdarúgó világbajnoki selejtezôre került sor. Eredmények:
1. csoport: Oroszország–Jugoszlávia 1–1 (Kovtun 25., illetve Mijatovics 32.), Feröer-szigetek–Svájc 0–1 (Frei 80.), Szlovénia–Luxemburg 2–0 (Zahovic 2 — 35., 65. — 11-esbôl).
A csoport állása: 1. Oroszország 14 pont/6 mérkôzés, 2. Svájc 11/6, 3. Szlovénia 10/6, 4. Jugoszlávia 6/5, 5. Feröer-szigetek 4/5, 6. Luxemburg 0/6.
2. csoport: Írország–Portugália 1–1 (gólszerzôk: Keane 65., illetve Figo 79.), Észtország–Hollandia 2–4 (Oper 65., Zelinski 78., illetve Piiroja 70. — öngól, van Nistelrooy 2 — 86., 89., és Kluivert 90.).
A csoport állása: 1. Írország 15 pont/7 mérkôzés, 2. Hollandia 14/7, 3. Portugália 12/6, 4. Észtország 7/6 (8–12), 5. Ciprus 7/6 (10–16), 6. Andorra 0/8.
3. csoport: Észak-Írország–Bulgária 0–1 (Ivanov 52.), Izland–Málta 3–0 (Gudmundsson 7., Dadason 38., és Gudjohnsen 68.), Dánia–Csehország 2–1 (Sand 6., Tomasson 82., illetve Tyce 40.).
A csoport állása a 6. forduló után: 1. Bulgária 13 pont, 2. Dánia 12, 3. Csehország 11, 4. Izland 9, 5. Észak-Írország 4, 6. Málta 1.
4. csoport: Svédország–Szlovákia 2-0 (Allback 2 — 45. és 51.), Törökország–Azerbajdzsán 3–0 (Tayfun 2., Okay 29., és Hakan Sükür 33.), Macedónia–Moldova 2–2 (Sakiri 20. — 11-esbôl, Krstev 65., illetve Pogreban 10., és Barburos 72., kiállítva: Szosznovcsi 90., moldovai).
A csoport állása a 6. forduló után: 1. Törökország 14 pont (10-3), 2. Svédország 14 (7-1), 3. Szlovákia 11, 4. Macedónia 5, 5. Moldova 3, 6. Azerbajdzsán 1.
5. csoport: Wales–Lengyelország 1–2 (Blake 13. illetve Olisadebe 32., és Kryszalowicz 72.), Örményország–Fehéroroszország 0–0, Ukrajna-Norvégia 0–0.
Az állás a 6. forduló után: 1. Lengyel-ország 16 pont, 2. Fehéroroszország 11, 3. Ukrajna 9, 4. Wales 4, 5. Norvégia 3 (4–7), 6. Örményország 3 (5–11).
6. csoport: Belgium–Lettország 3–1 (Wilmots 2., E. Mpenza 12., Zemlinskis 50. — öngól, illetve Pahars 52.), Horvátország–San Marino 4–0 (Vlaovics 3., Balaban 29., Suker 54. — 11-esbôl, Vugrinec 61.).
A csoport állása: 1. Belgium 11 pont/5 mérkôzés (19-4), 2. Skócia 11/5 (10-3), 3. Horvátország 8/4, 4. Lettország 4/6, 5. San Marino 1/6.
7. csoport: Liechtenstein–Izrael 0–3 (Revivo 2., Tal 6., és Nimi 17.), Spanyolország–Bosznia-Hercegovina 4–1 (Hierro 26., Javi Moreno 76., Raúl 88., Tristan 90., illetve Beslija 41.).
A csoport állása az 5. forduló után: 1. Spanyolország 13 pont, 2. Ausztria 11, 3. Izrael 9, 4. Bosznia-Hercegovina 4, 5.
Liechtenstein 0/6.
9. csoport: Finnország–Németország 2–2 (Forssel 2 — 28., 43., illetve Ballack 69. — 11-esbôl, és Jancker 72.), Görögország–Albánia 1–0 (Mahlasz 72.).
A csoport állása az 5. forduló után: 1. Németország 13 pont, 2. Anglia 7/4, 3. Görögország 6, 4. Finnország 5, 5. Albánia 3.
l A Dél-amerikai zóna világbajnoki selejtezôjének 13. fordulójában: Peru–Ecuador 1–2, Paraguay–Chile 1–0.
Az állás: 1. Argentína 29 pont/12 mérkôzés, 2. Paraguay 26/13, 3. Ecuador 25/13, 4. Brazília 21/12, 5. Kolumbia 19/12, 6. Uruguay 18/12, 7. Peru 12/13, 8. Chile 10/13 (12–18), 9. Bolívia 10/12 (8–19), 10. Venezuela 4/12. Az elsô négy csapat egyenes ágon vehet részt a jövô évi koreai–japán közös rendezésû vb-n.
Mindkét, azonos pontszámmal az elsô helyeket elfoglaló csapat gyôzött szombaton, s mivel idôközben a Resicabányai MSC a bajnokság folyamán kivált soros vetélytársa távolléte folytán szabadnapos volt, az elsôségre a legtöbb eséllyel pályázók megugrottak a Krassó-Szörény megyeiektôl. Legalábbis, egyelôre. Íme, az eredmények és a táblázat: l Marosvásárhelyi HSK–Vajdahunyadi Corvin 2–0 l Temesvári UMT–Szatmárnémeti Olimpia 3–1 l Nagybányai FC–Petrozsényi Zsil 2–0 l Gyulafehérvári Apullum–UTA 1–0 l Krajovai Extenzív–Turnu Severin-i Drobeta 1–3 l Tg. Jiu-i Pandúrok–Nagyváradi Bihar FC 2–0 l Râmnicu Vâlcea-i MFC–Krajovai Electro 4–3, a Resicabányai MSC és a Temesvári Politechnika szabadnapos volt. A táblázaton:
1. UMT 28 17 5 6 54–25 56
2. Nagybánya 28 17 5 6 44–19 56
3. RMSC 28 16 4 8 44–27 52
4. Bihar 28 13 6 9 27–22 45
5. Extenzív 28 12 7 9 38–30 43
6. Pandúrok 28 12 6 10 34–29 42
7. Olimpia 28 13 1 14 35–43 40
8. Poli 28 12 3 13 40–31 39
9. Apullum 29 12 2 15 33–52 38
10. UTA 28 10 6 12 39–34 36
11. Zsil 28 10 6 12 35–37 36
12. Drobeta 28 11 3 14 36–50 36
13. Corvin 29 10 4 15 22–31 34
14. Mv. Hsk 29 10 4 15 32–49 34
15. Elektro 29 10 1 18 25–40 31
16. RMFC 28 7 5 6 31–50 26
Szombaton, június 8-án az utolsó elôtti forduló következik. A párosítás: UTA–Corvin, Poli–Nagybányai FC, Bihar FC–Extenzív, Drobeta–UMT, Olimpia–RMSC, Apullum–RMFC, Zsil–Pandúrok, a HSK és az Elektro szabadnapos. Az utolsó fordulóban a két éllovas közül a Nagybányai FC az Elektrót, az UMT a Bihar FC-t fogadja.
Torda, 200 nézô, vezette: Eugen Panait (Bukarest).
Aranyos: Drãgan — Filip, Buglea, Purcar, Suciu — Costisor, Szentgyörgyi, Szabo, Buzgar (83. perc Chifor), Sânpetrean, Tilincã.
Viromet: Siklódi (31. perc Pãun) — Apostol, Onciu, Stângã, Fãrãgãu, Suciu, Popa (75. perc Nicolau), Neghirlã, Chirilã, Cocan, Costvada (77. perc Blaj).
Góllövôk: Purcar (31. perc — 11 m.), illetve Popa (42. perc).
Szögletarány: 8–7 (4–4); lövések: 13–8 (kapura: 8–4); sárga lap: Filip, illetve Chirilã és Apostol.
Már érzôdik a vakációs hangulat, ugyanis az Aranyos 3–4 alapembere nélkül futott neki a szombati mérkôzésnek. Az elsô félidôben mindkét csapat elég sok helyzetet hagyott ki, a vendégek csapatából Cocan a 11. percben még egy 11-est is elrúgott.
Az elsô gól a 31. percben következett be, ugyancsak 11-esbôl: Purcar higgadtan gurította a labdát a bal sarokba.
Ez után viszont a vendégcsapat újjáéledt és harcolt a kigyenlítés után, s ennek a 42. percben meg is lett az eredménye: Cocan bombalövését a hazai kapus még kiütötte, a labda viszont Popához került, aki 2 méterrôl begurította a hálóba: 1–1
A második félidô sokkal szegényesebb volt helyzetek szempontjából, az egyetlen említésre méltó esemény a 63. percben történt, amikor Purcar baloldali beadását Buzgar a kapufába küldte.
Két hazai vereség, és e döntetlen után remélhetôleg legközelebb megjön a várva várt gyôzelem is. Remélhetôleg az ôsszel kezdôdô bajnokságon komolyabban veszik majd a játékot a tordai fiúk...
Eddig csak egy lábbal voltak kiesve a bányászok a C osztályból, de most már mindkét lábbal alsóbb osztályba kerültek. Nem csoda: az avasiak ellen is várakozáson alul szerepeltek a sóbányászok. Meglátszott játékukon, hogy minden erôfeszítésük hiábavaló. Piti Fãrcas edzô tanítványai az utolsó percben ébredtek fel, és most már csak kínlódnak. Még két találkozó van hátra, de sorsuk már meg van pecsételve: ôsztôl a D osztályban szerepelnek. A klub vezetôi be is látták, jelenleg csak ennyire képesek. Szombaton a második félidô elején beállt Ciurean révén az 57. percben megszerezték a vezetést, de az utolsó negyedórában már nem bírták szusszal, és ezt a vendégek ki is használták. Azoitei (a találkozó legjobb embere) révén a 74. percben kiegyenlített az Avas és ezután csak egy csapat létezett a pályán: a Szatmár megyei együttes.
Egy nyeresége azért van a tavaszi idénynek. Az Egyesüléstôl átjött Piti Fãrcas edzô fiatalította az utolsó években kissé megvénült csapatot, és ha továbbra is kitart szándéka mellett, ôsztôl ütôképes együttest alakíthat ki Désaknán. Viszont ha eltávoznak az alapjátékosok, füstbe megy minden terv. A góllövô Ciurean is a dési edzô "munkája", kár lenne, ha máshova távozna.
A herkulesfürdôi Iacob Dumitru játékvezetô sípjelére a következô csapatok léptek pályára: Bányász: Drãgan — Mosut, Miklós, Cadar, Ilies — Farcas, Tecar, Revnic (46. perc Ciurean), Orosan (74. perc Péter), Cãtinean (46. perc Podina) és Danciu C. Avas: Pintea — Belbe, Keményes, Muresan, Borhidean — Marian, Negrea, Lucaci — Nastai, Goia és Azoitei.
Az utóbbi esztendôk egyik legsikeresebb idényét zárják nemsokára a Dési Egyesülés-Selena labdarúgói. Abrudan és Roman edzôk tanítványai a múlt hét végi fordulóban is bizonyították, hogy összeforrott, ütôképes együttest képviselnek, és lelkesedésbôl is kitûnnek. A pécskai pályán ôk uralták a játékot, és ha minden gólhelyzetüket berúgják, még fölényesebb gyôzelmet is arathattak volna az aradi tájakon. De még így is messze fölülmúlták a házigazdákat. A vezetést a désiek szerezték meg Halász révén, aki a 35. percben biztosan lôtte be a hálóba a krajovai Constantinescu Eduard által jogosan megadott büntetôt. A második játékrész elején, azaz a 48. percben a szemfüles Pop Doru (a mezôny legjobbja) 2–0-ra növelte a Szamos mentiek elônyét, majd az 55. percben az aradiak kapusa (mindig ô lövi a 11-eseket!) értékesítette a hazaiaknak megítélt büntetôt. A West Petrom ezután igyekezett egyenlíteni, de gyors ellentámadás után ugyancsak Pop Doru az 59. percben növelte a désiek elônyét és beállította a 3–1-es végeredményt. A találkozó végéig ezután nem történtek különösebb események a pályán, a nézôk is inkább rádión keresztül követték az UTA szereplését.
A désieknél új ember is bemutatkozott, a Brassói Traktortól leigazolt, nagyváradi születésû Oprea. A 22 éves csatár sokat ígér, játéka felhívta magára a pécskai stadionban jelen levô szakemberek figyelmét. Az Egyesülés-Selena a következô felállításban lépett pályára: Bãdan — Bujitã, Luput, Halász, Ardelean — Mosut E., Danciu, Pop D. — Târnovean (89. perc Sãtmar), Budean (69. perc Oprea) és Neamtu.
E. Cs.
***
A C osztály további mérkôzéseinek eredményei:
VII. csoport: Alsójárai Bányász–Dicsôszentmártoni Kémia 0–1, Brassói Romradiatore–Aranyosgyéresi Sodronyipar 2–1, Fogarasi Nitramónia–Prázsmári Textil 2–0. A Bethleni Szamos-Gáz és a Szamosújvári Olimpia játék nélkül jutott a pontokhoz; a Marosvásárhelyi Gázmetán és a Kolozsvári CFR szabadnapos volt.
VIII. csoport: Vaskohsziklási Acél–Kolozsvári U FC 1–2, Sarmasági Bányász–Nagysomkúti Liber Humana 2–1, Magyarláposi Lápos–Aradi Telecom 1–1, Zilahi Armãtura–Élesdi Körös 2–1, Szatmárnémeti Sólymok–Aradi Astra 3–2. A Szatmárnémeti Szamos szabadnapos volt.
Táblázatok holnapi lapszámunkban.
Sokáig úgy tûnt, hogy a bajnokcsapatot, amely három fordulóval a bajnokság befejezése elôtt bebiztosította újabb elsô helyét, nem érdekli a vég-eredmény, s beletörôdnek egy vereségbe is, hiszen 55 percen át a kolozsváriak vezettek 4-6 góllal is. A hajrában azonban jobb erônlétükkel, nagyobb tapasztalatukkal zsínorban dobtak hat gólt, s 25–23-ról 25–29-re fordítottak. Ehhez nemcsak Dãncilã térdsérülés miatti kiválása, hanem az egész helybéli legénység fáradtsága is hozzájárult, amely támadásban erôtlen kapuradobásokhoz és átadásokhoz vezetett, miközben a védelemben tétlenül nézték a bukaresti gyors lerohanásokat, egyéni akciókat. A diákcsapatból Florean kapuvédôn kívül ki kell emelnünk Rocas szereplését, aki, ha eddig csak a védelemben játszott, ezúttal — amíg bírta szusszal — kivette részét a gólszerzésbôl is, akárcsak Burcã, Cãtinas, vagy Gal.
A férfi Nemzeti Liga 31. fordulójának többi eredményei: Bákói Kézilabda Klub–Temesvári U Politechnika 23–23, Bukaresti Dinamó–Nagybányai Minaur 25–24, Pitesti-i Dacia–Piatra Neamt-i Fibrexnylon 29–26, Brassói Dinamó–Nagyváradi U-Repcon 38–31, és Galaci Ulpimex–Konstancai Portul 18–26. A 30. fordulóból elmaradt mérkôzésen: Minaur–Dacia 26–17. A sorrend: 1. Steaua 91 pont, 2. Fibrexnylon 79, 3. Buk. Dinamó 72, 4. Konstanca 71, 5. Pitesti 65, 6. Galac 65, 7. Minaur 62, 8. Kolozsvár 58, 9. Temesvár 53, 10. Brassói Dinamó 50, 11. Nagyvárad 39, 12. Bákó 36.
Kéthetes szünet után, a 32. forduló következik; ebbôl a Konstanca–Kolozsvár 30–22 összecsapást már elôzôleg lejátszották.
Elúszott az Armãtura feljebbjutási álma, miután 27–24 arányú vereséget szenvedett a Tg. Jiu-i Pandúrok ellenében. Részletek holnapi lapszámunkban.
A Magyar Szocialista Párt és a romániai kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja között már évekkel ezelôtt egyetértés született abban, hogy minden egyes helyzetben tájékoztatják egymást — jelentette ki az MTI-nek Baráth Etele, az MSZP frakcióvezetô-helyettese.
Az MSZP nagy mértékben egyetért azzal, hogy az RMDSZ támogatást nyújt a kormánypártnak. Fontosnak tartja, hogy az európai integráció alapvetô kérdésében teljes egyetértés alakuljon ki, mivel ez visszahat a magyar nemzetiség sorsára és helyzetére.
Mint mondta, elôkészület alatt áll az MSZP és az RTDP együttmûködési megállapodása. Úgy fogalmazott, hogy a státustörvény még vitatott pontjai és az ezzel kapcsolatos egyeztetések miatt a megállapodás konkrét tartalma még nem kész az aláírásra.
A tárgyalások jelenleg szünetelnek az MSZP új vezetésének megválasztásáig, az RTDP-nek pedig addig van ideje a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontja kidolgozására — tette hozzá.
Szombaton este négyhetes expedícióra indult három kolozsvári fiatal. Kupa László, Kádár Arnold és Bota Gabriel (mindhárman a Napoca kerékpárklub tagja) az Anatólia Teteje elnevezésû nemzetközi magashegyi program keretében az Ararát csúcsot (5165 m) szeretnék megmászni. A vakmerô fiatalok ugyanakkor a Kackar (3932 m) és a Suphan (4434 m) csúcsra is fel szeretnének jutni.
— Szilveszter éjszakáján Gabi barátommal sikerült megmásznunk a 3765 méter magasan levô Demirkazik csúcsot egy olyan útvonalon, amelyet eddig rajtunk kívül csupán nyolcan követtek — írja szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében Kupa László, az eXtremeS klub elnöke. — Most magasabbra helyeztük a mércét. Sajnos, nem biztos, hogy feljutunk az Ararátra, mivel a kurdok és az örmények közötti konfliktus miatt a terület katonai fennhatóság alatt van — írja. Tudomása szerint elôfordult már, hogy hegymászókat lôttek le, vagy kifosztották ôket.
— Hogy miért esett a választás Törökországra? Az emberek barátságosak, kivéve a forgalmas turisztikai zónákat. Ezen kívül olcsó, vízummentes, a hegyek pedig gyönyörûek — írja az eXtremeS klub elnöke.
Mint ismeretes, az év elején Stelian Gorgan, a Transilvania Jurnal újságírója és felesége Ioana Gorgan már megmászták az Ararát csúcsot. Információink szerint Ioana az elsô kolozsvári nô, aki ilyen teljesítménnyel büszkélkedhet.
Többen jelezték az inter@ktív2 szerkesztôségének, hogy a kolozsvári és az észak-nyugati régió oktatási intézményei számára internet-hozzáférést biztosító RoEduNet hálózat nagyon lelassult, az internetszörfölôknek legtöbb esetben hosszú perceket kell várniuk ahhoz, hogy letöltôdjön a kívánt honlap. Szinte egyáltalán nem lehet szó arról, hogy a felhasználó több browser segítségével töltse le az áhított weblapokat. A fennakadás okáról a RoEduNet gazdáinál érdeklôdtünk.
A RoEduNet észak-nyugati régiójának hálózati központja a kolozsvári Mûszaki Egyetem számítógépek és automatizálás kar Malom (Baritiu) utcai épületében mûködik. Az irodában több kiváló szakmai felkészültséggel rendelkezô számítástechnikus ügyel arra, hogy a rendszer kellôképpen mûködjön.
Cebuc Emil, a központ rendszergazdája szerint a lassulás képlete egyszerû: a sávszélesség három éve nem változott, a felhasználók száma egyre nô. — Eddig az egyetemek laborjában egy-két számítógép volt, most tíz-húszan dolgoznak. Az elején az iskolák nem voltak bekötve, most csak Kolozsvárról hatvan iskola van a hálózaton. Ezenkívül bekötötték a Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód megyei oktatási intézményeket is. A megyeszékhelyekrôl húsz-harminc iskola van a RoEduNet hálózatra kötve. Ilyen körülmények között a Kolozsvár–Bukarest kapcsolat továbbra is csak 2 Mb/sec. Ez a következô helyzethez hasonlítható: lezárják a Deák Ferenc és a Kossuth Lajos utcát, a gépkocsi forgalmat pedig a Szentegyház utcába terelik. Pár héttel ezelôtt a rendszer szinte teljesen leállt, hisz a RomTelecomnál levô egyik modemünk hirtelen meghibásodott — mondta Cebuc Emil. Úgy tudja, csak a pénz hiányzik az átfogó fejlesztési terv kivitelezéséhez. A nagyobb sávszélesség megvalósításához szükséges összegek kiutalását az oktatási minisztériumtól remélik. A rendszergazda hozzátette: az utóbbi idôben érezhetôen javult a kapcsolat a RomTelecommal. — Amikor zûrösebb ügyrôl van szó, kiderül, hogy a szakértelem nincs világszínvonalon. Egy-két emberük van, aki igazán ért a dolgok kezeléséhez, ôk viszont általában nagyon foglaltak.
Utalva arra, hogy a kolozsvári egyetemeket 155 Mb/sec. sebességû optikai kábel köti össze Lazea Gheorghe, a Mûszaki Egyetem rektora úgy nyilatkozott, a jelenlegi helyzet olyan, mintha az egyetemek között hatsávos autópályán közlekednénk, Bukarestbe pedig szekérrel utaznánk.(Pár évvel ezelôtt a kolozsvári egyetemek között optikai kábelt húztak — szerk. megj.) — A menetoszlop eleje Szászsebesnél lenne, a vége pedig a Tordai úton. A kommunikációs hálózatnak minél több oktatási, kutatási és egyéb jellegû közintézményt kell kiszolgálnia, az információhoz való hozzáférés lehetôségének biztosítása nem csupán a igazgatók, rektorok, dékánok elôjoga. A különbözô intézmények hálózatra kötése lassította a sebességet. Úgy tûnik, Kolozsváron túl gyorsan mozogtunk, a Bukaresttel való kapcsolat pedig nem követte az itteni terjeszkedést. Több ízben megvitattuk a helyzetet, az oktatási minisztérium még mindig nem adott konkrét választ. Pár nap múlva a hat kolozsvári egyetem rektora összegyûl és az oktatási miniszter jelenlétében megoldást keres a kérdésre. Megtörténhet, hogy a fejlesztést a fizetéses rendszer bevezetése vonja maga után. Magyarán a líceumoknak és civil szervezeteknek fizetniük kell. Az oktatási tárcának kell döntenie. — Létezik a Kolozsvár–Bukarest kapcsolat fejlesztésére vonatkozó terv? Mennyibe kerülne a fejlesztés — kérdeztük a rektort. — Véleményem szerint 10 Mb/sec. alatti fejlesztést nem érdemes létrehozni. A Bukarest–Egyesült Államok és Bukarest–Finnország közötti kapcsolat 10 Mb/sec-on zajlik. Jelenleg létezik egy, az Európai Unió által is finanszírozott terv, amely 150 Mb/sec-os sebességet tenne lehetôvé. A gond az, hogy a RomTelecom négyszer drágábban dolgozik, mint a környezô országok telefontársaságai. Miközben Bulgáriában egy ilyen vonal ára 230 ezer dollár, a RomTelecom 1 200 000-t fizettet velünk. Hogyan jellemezném a Mûszaki Egyetem és a RomTelecom közti kapcsolatot? A cég kolozsvári fiókjával kiváló a kapcsolatunk. Egyelôre semmit sem róhatunk fel nekik. Az árakat Bukarestben szabják meg, az itteniek ezt nem befolyásolhatják. A RomTelecomon kívül más lehetôség nemigen kínálkozik. Az alternatív antennák nem bírják a nagy forgalmat. Elfelejtettem mondani, hogy a fejlesztéshez szükséges pénz elôkerülne, a pozitív irányú döntés hiányzik. Szerintem a döntéshozók nem mérik fel a RoEduNet hálózat fontosságát — mondta a Mûszaki Egyetem rektora.
Pusztai Kálmánnak, a RoEduNet kolozsvári regionális központ igazgatójának elmondása szerint a hálózatot az évek során lentrôl felfelé sikerült létrehozni, nem központilag kigondolt és végrehajtott kezdeményezésrôl van szó. A hálózatot kezdetben RDIS-nek (Reteaua de Date a Învãtãmântului Superior — Felsôoktatási Intézmények Adathálózata) nevezték. Az országban öt regionális RoEduNet csomópontot hoztak létre: Jászvásár, Kolozsvár, Temesvár, Krajova, Marosvásárhely. A regionális központokhoz több helyi pont kötôdik, amely minden megyét kiszolgál. A hálózat létrehozásáról és mûködtetésérôl az 1998-ban elfogadott 515-ös kormányhatározat rendelkezik. Az országos gerinchálózat (backbone), a regionális központok mûködtetését és a megyei "helyi pontok" kapcsolatát a tanügyminisztérium fizeti.
Pusztai Kálmánt a RoEduNet sávszélességének növelésérôl, az Internet-hozzáférés lassúságáról, az európai hálózathoz történô kötôdésrôl kérdeztük. — Számomra örömöt jelent az, hogy az utóbbi idôben nôtt a felhasználók száma, tehát nem elég a sávszélesség. Belekóstoltak a tésztába és most egyre többen kérik. Bukarestet leszámítva Kolozsvár a legnagyobb csomópont, hisz az itteni központhoz 5 megyébôl több mint 160 iskolának biztosít internet-hozzáférést. Ma, hétfôn tartjuk a RoEduNet tanácsának gyûlését, ahol a fejlesztési lehetôségeket és a pénzügyi kérdéseket vitatjuk meg. Sajnos, a központokban dolgozó szakembereket nem tudjuk rendesen megfizetni, sokan elhagyják az országot. Az elôzô kormány országos jelentôségû fontosságúnak ítélte a RoEduNet hálózatot, és errôl a kormány szintjén döntés is született. Azt szeretnénk, hogy a jelenlegi kormány is ekképp kezelje az ügyet. A hálózat nemcsak a rendeltetésének megfelelôen a felsôoktatási intézményeket, a középiskolákat és kutatóintézeteket, hanem a színházakat, múzeumokat, civil szervezeteket, a polgármesteri hivatalokat, prefektúrákat is kiszolgálja. Azt szeretnénk elérni, hogy a RoEduNet hálózat költségvetése külön tételként szerepeljen az országos büdzsében. Év végéig valószínûleg nem sikerül megoldani, hogy a hálózat a franciaországi gyorsvasút, a TGV sebességével mûködjön. Egyelôre az FP5-ként számon tartott európai keretprogramhoz csatlakoztunk. Románia teljes jogú partnerként vesz részt a kutatási programban, tagdíjat fizet. Az egyik program az európai számítógépes infrastruktúra, amelyhez Románia is hozzákapcsolódhat. Jelenleg az összeköttetés 6-8 Mb-sec., legkésôbb október 31-ig viszont legalabb 34 Mb-tal leszünk összekötve az európai hálózattal. A költség felét a román kormány, a másik felét pedig az Európai Unió állja. Németország, Franciaország, Magyarország, Belgium és más országok például 2,5 Gb-tal kötôdnek a hálózathoz, itt felismerték az internetre kötôdés fontosságát. A legnagyobb akadályt a RomTelecom nagyon magas tarifái jelentik. Ugyanazon az áron a legtöbb európai ország a sávszélesség három-négyszeresét vásárolhatja meg a következô évben. Kivételt azok az országok jelentik, ahol valamely telefontársaság monopolhelyzetben van: Románia, Görögország, Portugália és Szlovákia — mondta Pusztai Kálmán.
A RoEduNet kolozsvári regionális központjának igazgatója elárulta, a RomTelecom telefontársaság nagyon magas tarifái miatt más szolgáltatóval — azaz nem a monopolhelyzetben levô román telefontársasággal — próbálják majd összekötni a kolozsvári csomópontot a bukaresti központtal. A költségek akár a felére is lecsökkenhetnek azonos sávszélesség mellett. Az igazgató nem volt hajlandó elárulni, milyen szolgáltatóról van szó, értésünkre adta viszont, hogy a Román Vasutak és a Villamosmûvek optikai kábelhálózata alkalmas lenne erre a célra. — A két vállalat bérbe adta a hálózat egy részét és megtörténhet, hogy a bérlô céggel valósítjuk meg a fejlesztést — tette hozzá Pusztai Kálmán.
@ Quake a macskáknak? Matt Wolf már közel egy évtizede foglalkozik számítógépes játékok fejlesztésével, amelyek célközönsége az eddigiekben leginkább a 13–24 éves fiatalabb korosztály volt, hisz a különbözô felmérések szerint ez a korosztály a legfogékonyabb a számítógépes játékok iránt. Mostanság azonban nem tudni, hogy mi lelte a 32 éves programozót, Wolf ugyanis jelenleg új közönség számára írogat szoftvereket. Az új közönség nem más, mint a macskák népes serege.
Wolf szoftvercége, a Double Twenty Productions idén áprilisban dobta piacra elsô ilyen újfajta szoftverét. A CyberPounce névre hallgató program olyan különbözô játékokat foglal magába, melyek állítólag mind a macskáknak, mind pedig azok gazdáinak kiváló szórakozási lehetôséget nyújtanak. Az új szoftvercsomag tizenegy különbözô, macskák számára kifejlesztett játékot tartalmaz,így otthoni kedvenceink ezek után akár már virtuálisan is foghatnak majd madarakat, vagy egereket, melyek természetesen csak a számítógép monitorán mozognak.
@ Idén 200 milliárd SMS-t váltanak a mobiltelefonosok. A GSM Association felmérése szerint 2001 elsô negyedévében több mint 50 milliárd rö-vid szöveges üzenetet küldtek egymásnak a GSM-felhasználók, azaz ötször annyit, mint 2000 elsô negyedében.
A tanulmány jóslatai szerint az 500 millió GSM-készüléktulajdonos év végéig jóval 200 milliárd feletti számú SMS-sel örvendezteti meg egymást. A rövid üzenetek az új technológiák — mint a WAP és a 3G — ellenére is bebizonyították életképességüket, amely alapvetôen a következô tényezôknek köszönhetô: a GSM-szolgáltatások és készülékek széles körû elérhetôsége; a szolgáltatók közti "SMS-barangolási" szerzôdések; alacsony díjszabású és elôre kifizetett SMS-ek elérhetôsége; és az SMS-ben rejlô marketinglehetôségek. A fejlôdés különösen Európában és Ázsiában volt számottevô, de a GPRS-hálózatok gyors fejlôdése miatt a GSM Association az SMS-áradat további növekedését jósolja.
@ Itt a digitális aláírás! Elsöprô többséggel fogadta el a magyaországi országgyûlés az elektronikus aláírás bevezetésérôl szóló törvényjavaslatot. A voksoláson kétszázhatvanegy igen, hatvanegy nem és hat tartózkodás szavazatot regisztrálhattak a kijelzôk. A törvényi szintre emelkedett szabályozás Európában az elsôk között — Csehország és Németország után — biztosítja Magyarországon az elektronikus kézjegy használatát.
A törvény hatvan nap múlva lép hatályba, eddig az idôpontig kell megszületnie a végrehajtási utasításnak. Ezt követôen a minisztériumoknak, az önkormányzatoknak a digitális aláíráshoz kapcsolódó rendelkezéseket kell kidolgozniuk.
Tel-Aviv egyik forgalmas tengerparti sétányán egy palesztin merénylô fölrobbantotta magát, 20 izraelit ragadva a halálba, és mintegy százat megsebesítve. A merénylet világszerte hatalmas felháborodást váltott ki.
A tengeri akváriumból átalakított, népszerû Pasa diszkó elôtt, péntek éjfél felé sok fiatal várt a (lányoknak ingyenes) belépésre, amikor a kamikaze-támadó mûködésbe hozta a testére erôsített, csapágygolyókkal, szögekkel és csavarokkal megpakolt pokolgépet. A rendôrség szerint a halottak javarészt 17–19 év közötti fiatalok, köztük tucatnyi leány. Három sérült válságos, mintegy 15 pedig súlyos állapotban van.
Az izraeli hadsereg zárlat alá vette a palesztin önkormányzat alatt álló ciszjordániai nagyvárosokat is, miután a Jordán nyugati partvidékét és a Gázai övezetet már teljesen elszigetelte magától, Izraeltôl. Az izraeli szûk körû biztonsági kabinet megtorló intézkedésekrôl tanácskozott. A Palesztin Hatóság elítélte a terrorakciót, amelyhez hasonló 1996 óta nem volt Izraelben.
A német külügyminiszter fehér liliomot helyezett el a merénylet helyszínén. "Az erôszaknak véget kell vetni" — hangoztatta a diszkó porig rombolt bejáratánál Joschka Fischer, aki még az éjszaka folyamán telefonált izraeli kollégájának, Simon Peresznek, hangot adva döbbenetének és részvétének. A virágelhelyezés miatt Fischer egyórás késéssel érkezett Rámalláhba, ahol összeült Jasszer Arafat palesztin elnökkel.
Az amerikai elnök nagyon kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a "szörnyûséges terrortámadást". George Bush felszólította Arafatot, hogy emelje fel szavát az azonnali tûzszünet érdekében. Felszólítását az amerikai kommentátorok egybehangzóan úgy értelmezték, hogy az elnök az eddigieknél erôsebben kívánja aláhúzni a palesztin vezetô felelôsségét a közel-keleti erôszakhullám erôsödésében.
Kofi Annan ENSZ-fôtitkár "borzadályt keltô terrorista támadásnak" bélyegezte a merényletet. Jacques Chirac francia elnök megismételte felhívását, hogy vessenek véget a "vak és halálos" erôszaknak a térségben, és azonnali párbeszédre ösztökélte a feleket.
Gerhard Schröder német kancellár — a "borzasztó bûntett" dacára — kérte Ariel Saron izraeli kormányfôt, hogy tartson ki a békefolyamat mellett. Az orosz külügyminisztérium szerint "az embertelen és bûnös merénylet" hátráltatja a közel-keleti erôszak lecsillapítására irányuló erôfeszítéseket.
A merénylet nyomán továbbra is fennáll a lehetôség, hogy Izrael kemény válaszintézkedéseket tesz — írja a Reuters —, miután a zsidó állam hatóságai már szombaton csupán néhány órát adtak Arafatéknak a fegyverszünet érvényesítésére.
A palesztin rádió vasárnap többször is jelezte, hogy a tûzszünet betartatásának érdekében a palesztin biztonsági szolgálatok közös járôröket állítottak fel. A palesztin vezetés szombaton este már bejelentette, hogy gyakorlati, közvetlen és azonnali cselekvésre utasította erôit a tûzszünet foganatosításában.
Palesztin részrôl egyelôre nem tettek eleget annak az izraeli követelésnek sem, hogy tartóztassák le azokat a fegyvereseket, akik az Izrael elleni támadások hátterében állnak. Márpedig ennek Izrael kulcsfontosságt tulajdonít.
A nepáli lakosságot súlyosan megrázta az a hír, hogy Birendra királyt és feleségét agyonlôtték, és kevesen hiszik el, hogy a tettes Dipendra herceg volt. Korábbi beszámolók szerint ugyanis a 30 esztendôs herceg lelôtte szüleit, majd maga ellen fordította fegyverét. Katmanduban sokan nem hiszik el, hogy a herceg megölte Birendra királyt, akit a hindu Visnu isten földi megtestesüléseként tiszteltek.
Megzavarodott emberek százai gyûltek össze szombat délután a királyi palotánál azt követelve, hogy tárják fel az igazságot, azonban a rendôrség kordont vont a palota köré, és igyekezett feloszlatni az összegyûlt tömeget.
Többen Giridzsa Praszad Koirala kormányfô menesztését követelték a történtek miatt. Az emberek kövekkel dobálták meg a miniszterelnök gépkocsiját, és ha testôrei nem avatkoznak be, akkor még veszélyesebb helyzetbe is kerülhetett volna a királyi palotánál.
Az állami rádióban gyászzenét sugároznak, amit csak azért szakítottak meg, hogy megerôsítsék Birendra király halálhírét, a gyilkosság részleteit azonban nem közölték.
A nap folyamán Ram Csandra Paudel nepáli belügyminiszter arról számolt be, hogy Dipendra herceg, a nepáli trónörökös lôtte le pénteken este apját, a nepáli királyt, anyját, a királynét és két testvérét: öccsét, Nirazsan herceget, és nôvérét, Sruti hercegnôt. Dipendra herceg ezt követôen öngyilkos lett. A családi vita Dipendra herceg leendô feleségének kiválasztása miatt robbant ki az Eatonban nevelkedett herceg és a királyné között. A miniszter szombat este ellenben már arról beszélt, hogy továbbra is tisztázatlanok a gyilkosság körülményei.
Nepálban ötnapos gyászt rendeltek el Birendra király és családtagjai tragikus halála miatt. Az országban két hétig félárbocon marad a nemzeti lobogó. A közalkalmazottakat utasították, hogy a hindu hagyományoknak megfelelôen, tiszteletük jeléül nyiratkozzanak kopaszra.
A királyi család elhunyt tagjainak hamvasztása szombaton késô este volt a Bagmati szent folyó partján. A gyászszertartásra nem hívták meg a külföldi országok képviselôit.
Királynak kiáltották ki az apagyilkos trónörököst
Nepálban szombaton királlyá nyilvánították Dipendra herceg trónörököst, aki a korábbi hírekkel ellentétben nem halt meg, és kómában fekszik.
A nepáli rádió jelentése szerint az ország vezetôibôl álló államtanács a néhai király testvérét, Gianendra herceget régenssé nevezte ki, mert az új király szellemileg és fizikailag képtelen ellátni feladatát.
Véletlenül sült el a fegyver?
Balesetnek minôsítette a nepáli királyi családban véghezvitt vérengzést a királyi feladatokat ideiglenesen ellátó Gianendra herceg vasárnapi hivatalos közleményében.
Ez volt az elsô hivatalos közlés a tragikus eset ügyében, jóllehet Gianendra az események idôpontjában nem tartózkodott a lövöldözés helyszínén.
Gianendra régens közleménye szerint egy "automata fegyverbôl származó véletlen lövések sebesítették meg" a királyi család tagjait. A tájékoztató megfogalmazása szerint a súlyos sérülteket kórházba szállították, de már nem tudtak rajtuk segíteni.
A 22 milliós országot a királyi család tragédiája miatt a belsô stabilitás súlyos megingása fenyegeti, mivel a kormányra korrupciós vádak nehezednek, és fokozódik a maoista lázadás is. Birendra ugyan 1990 — a brit típusú alkotmányos monarchia megteremtése — óta leginkább csak ceremoniális szerepet töltött be, de elemzôk szerint stabilizáló tényezô volt a nepáli demokrácia elsô évtizedében — a lakosság körében szívesen hívták "kedves királynak".
Súlyos családi viszályok
Az uralkodó családot már régóta súlyos családi viszályok sújtották. A köztiszteletben álló Birendra király állítólag már régóta fogja felesége, Aisvajra királynô uralkodási vágyának, és a királynô érvényesíteni kívánta akaratát fia, Dipendra fölött is. A helyi elemzôk a királynôt gyakran hasonlították a fülöp-szigeteki Imelda Marcoshoz vagy a néhai Elena Ceausescuhoz. A királynô állítólag palotaforradalmat tervezett, azt szerette volna, ha Dipendra mihamarabb átveszi a hatalmat apjától — írta a The Sunday Telegraph.
Nepálban a hagyományok szerint az uralkodó Sah dinasztia az elôzô, Rana-dinasztia egyik családjából nôsül. Maga Aisvajra királyné is a Rana-dinasztia tagja, és emiatt úgy érezte, mindenkinél jobban ismeri a menyasszonyjelölteket. Az elmúlt években a trónörökös két választottjára is nemet mondott, mondván, hogy osztályon aluli családból származnak. Ez történt pénteken este is, amikor a szokásos heti családi tanácskozásra gyûltek össze az uralkodóház tagjai. A vacsora olyan feszült hangulatban ért véget, anya és fia annyira összeszólalkoztak, hogy Birendra király kérte fiát, vonuljon vissza, és próbáljon megnyugodni lakosztályában. Dipendra hajlott is az atyai szóra, ám percekkel késôbb beöltözve a nepáli hadsereg egyenruhájába, majd önmaga ellen fordította fegyverét.
1996. február 25. — Huszonhat halálos áldozatot követelt a Hamász által Jeruzsálemben és a dél-izraeli Askelonban egyidejûleg elkövetett öngyilkosmerénylet. Jeruzsálemben egy autóbuszon robbant pokolgép, huszonöten meghaltak, Askelonban pedig egy izraeli katona életét vesztette a merénylet következtében.
1996. március 3. — Jeruzsálemben egy autóbusz ellen öngyilkosmerénylô által elkövetett bombatámadás 19 halálos áldozatot követelt.
1996. március 4. — Tel-Aviv legnagyobb bevásárlóközpontjának közelében öngyilkosmerénylet következtében 12 ember vesztette életét, százegyen megsérültek.
1997. március 13. — A jordániai–izraeli határon, Bakurában egy jordániai katona tüzet nyitott egy izraeli autóbuszra. Hét izraeli iskoláslány életét vesztette.
1997. március 21. — Öngyilkosmerénylô robbantott pokolgépet Tel-Avivban egy kávéház teraszán. Három izraeli és az öngyilkos palesztin merénylô életét vesztette, negyvenhatan megsérültek.
1997. július 30. — Két öngyilkosmerénylô robbantott a jeruzsálemi Mahane Jehuda piacon. 15 ember meghalt, százötvenen pedig — részben súlyosan –- megsérültek.
1997. szeptember 4. — Egyidejûleg három pokolgép robbant Jeruzsálem központjának egyik bevásárlóutcáján. Nyolcan életüket vesztették, köztük a három öngyilkosmerénylô. A sérültek száma meghaladta a százat.
1998. november 6. — A jeruzsálemi Mahane Jehuda piacon egy gépkocsi nagy sebességgel belerohant egy árus standjába, majd felrobbant. A két tettes meghalt, huszonegyen pedig megsérültek.
2000. november 2. — Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Jeruzsálem nyugati részének egyik forgalmas bevásárlónegyedében. Két ember életét vesztette, tizenegyen megsérültek.
2000. november 20. — Kfar Darom, gázai övezetbeli zsidó település közelében pokolgép robbant egy iskolabusz elôtt. Két felnôtt meghalt, kilencen sérüléseket szenvedtek, köztük több gyermek.
2000. november 22. — Egy gépkocsiba rejtett idôzített szerkezet robbant fel az észak-izraeli Hadera városában. Ketten meghaltak, 62 volt a sérültek száma.
2001. február 14. — Tel-Avivban egy palesztin autóbusz belerohant a várakozók csoportjába egy buszmegállóban. Heten meghaltak, tízen megsérültek.
2001. március 4. — Netánjában, a piac mellett egy, a testére pokolgépet erôsítô terrorista ferobbantotta gépkocsiját. A merénylô mellett még három ember meghalt, hatvanhatan megsérültek.
2001. március 28. — A ciszjordániai Kalkija mellett egy palesztin a testére erôsített robbanószerkezettel robbantásos merényletet hajtott végre, melynek következtében három ember, köztük a merénylô is, életét vesztette.
2001. április 22. — Kfar Sabában egy öngyilkosmerénylô egy buszmegállóban várakozó emberek között robbantotta fel magát. A támadón kívül egy ember meghalt, negyvenegyen megsérültek.
2001. május 10. — Kiszufimnál, a Gázai övezet és Izrael határán pokolgép ölt meg két román vendégmunkást, akik az izraeli határzár javításán dolgoztak.
2001. május 18. — Hat halálos áldozata és több mint hatvan sebesültje volt annak az öngyilkosmerényletnek, amelyet Netánja egyik bevásárlóközpontjában követett el egy Hamász aktivista.
1966. augusztus 1. — Egy amerikai egyetemista — miután elôzô nap megölte a feleségét és az anyját, Austinban, bezárkózott egy óratoronyba, s onnan 16 embert agyonlôtt. Az ámokfutóval egy rendôrségi mesterlövész végzett.
1984. július 18. — Egy amerikai volt biztonsági ôr a kaliforniai San Diego melletti San Ysidro egyik McDonald’s éttermében 21 embert agyonlôtt. A tettest a rendôrség mesterlövészei kivégezték.
1986. augusztus 20. — Az Egyesült Államokban, egy edmondi postahivatalban egy részmunkaidôs postai alkalmazott, akit felmondással fenyegettek, megölt 14 embert és megsebesített hatot, majd öngyilkos lett.
1987. augusztus 20. — Az angliai Hungerfordban egy fiatalember 16 embert megölt és 11-et megsebesített, aztán öngyilkos lett.
1987. december 25. — Az amerikai Russelville városában az USA légierejének volt ôrmestere 16 rokonát ölte meg abbéli felindulásában, hogy a barátnôje faképnél hagyta.
1989. július 12. — A franciaországi Luxil faluban egy gazda 14 embert — köztük számos rokonát — megölt.
1989. december 6. — Kanadában, a montreali egyetemen megölt 14 nôt, majd öngyilkos lett egy 25 éves férfi, aki rajongott a háborús filmekért és neheztelt a nôkre.
1991. október 16. — A texasi Killen városának népszerû vendéglôjében egy munkanélküli férfi 23 embert meggyilkolt, majd magával is végzett.
1995. szeptember 24. — A dél-franciaországi Cuers városkájában egy 16 éves fiatalember ámokfutása során 16 embert megölt, majd öngyilkosságot követett el.
1996. március 13. — A skóciai Dunblane általános iskolájában egy elmebeteg férfi 16 gyereket és tanárnôjüket lelôtte, majd öngyilkos lett.
1996. április 28. — A tasmániai Port Arthurban egy 19 éves fiatalember 20 órás ámokfutása alatt 35 embert megölt és tizenkilencet megsebesített.
1999. április 21. — Az egyesült államokbeli Denverben a Viharkabát Maffia újfasiszta szervezet két tagja egy iskolában lövöldözéssel, kézigránáttal és plasztikbombákkal 15 (vagy 16) ember életét oltotta ki, 23 diákot pedig megsebesített. A két ámokfutó öngyilkos lett.
1999. július 29. : Az amerikai Atlantában egy férfi agyonlôtt kilenc embert, majd öngyilkos lett. A férfi korábban végzett feleségével és két gyermekével is, így összesen 12 embert gyilkolt meg.
2000. december 27. — Tizenkét embert agyonlôtt Dzsiddában egy szaúd-arábiai férfi, köztük tizenegy családtagját. A vérengzés után elôbb menekülni próbált, majd kilátástalannak ítélve a dolgot, önmagával is végzett.
(MTI-Sajtóadatbank)
|
||
| [Vissza az Szabadság honlapjához] |
[Vissza a HHRF honlapjához] |